Czinkóczi Sándor

Ahogy az elektromos rollereket üzemeltető Lime elkezdett vidéken is terjeszkedni, a Balaton-parti önkormányzatok egyből szigorításokkal reagáltak, mert elegük lett a mindenhova szétdobált járművekből. Székesfehérváron igyekeztek előre gondolkodni, hogy elkerüljék a Budapesten kialakult káoszt, ahol gyakorlatilag szabályozás nélkül jelent meg a Lime, így most akár a gyalogosok között is teljes sebességgel hajthatnak a rollerek, és akár a járda közepén is le lehet tenni őket.

Székesfehérvárra csak azután engedték be júliustól a rolleres céget, hogy a helyiek megszavazták a fideszes polgármester oldalán. Viszont Cser-Palkovics András ezután is feltételeket szabott a Lime-nak:

• A rollereket csak a gyűjtőpontokon lehet felvenni és letenni. Ezt a rollerhez szükséges GPS-es alkalmazással ellenőrzik.
• A történelmi belváros sétáló szakaszain egyáltalán nem, a többi részén pedig sebességkorlátozásokkal (maximum 8 km/óra) lehet majd használni a rollereket.
• Szintén tilos használni a rollereket a Sóstó területén, a temetőkben, és nem lehet őket parkoltatni a közparkokban.
• A korlátozások nélküli területeken a rollerek maximum 25 km/órával lehet haladni.

Egyben felkérték a Belügyminisztériumot, hogy pontosítsák a KRESZ-ben a rollerek szabályozását, eddig ugyanis nem volt egyértelmű, hogy segédmotoros járműnek számít-e, ami abból a szempontból fontos, hogy kell-e hozzá bukósisak, vagy mehetnek-e a járdán. Korábban Pintér Sándor egyértelműen azt mondta, hogy szerinte az e-roller segédmotoros kerékpárnak számít.

A IX. kerületben is a héten fogadtak el egy szabályozást, hogy megakadályozzák a rollerek szétdobálását. Mátyás Ferenc alpolgármester elmondta, hogy szeptember közepétől csak a kijelölt mobilitási pontokon lehet letenni a rollereket, amit szintén a GPS-es rendszer ellenőriz. A tervek szerint egymástól 300 méterre jelölnék ki a pontokat, de a helyzetet bonyolítja, hogy bizonyos szakaszok a fővároshoz tartoznak. A XI. kerületben szintén jelöltek már ki gyűjtőpontokat.

A Lime az V. kerületből már 2019-ben kivonult, miután begyűjtötték az utcákon széthagyott rollereket. Az I. kerületből pedig tavaly tiltották ki az e-rollereket.

A Fidesz korrupcióval vádolt országgyűlési képviselőjének éppen szerdán kellett bíróság elé állnia. A vádirat szerint Boldog István munkatársaival közbeszerzéseket befolyásolt és 10-20 százalékos csúszópénzeket kért a választókörzetének polgármestereitől és a kiválasztott vállalkozóktól. Még egy jobbikos polgármestertől is akartak pénzt kérni Boldog kampányára. Volt olyan vállalkozó, aki a bíróság előtt már elismerte, hogy adott át csúszópénzt.

A képviselő szerdán a mezőtúri tévében úgy beszélt az ügyről, hogy egy szóval sem említették a korrupciót, csak ügyként emlegették. Boldog a többi vádlott beismerő vallomása ellenére is ártatlannak tartja magát, és arra is van magyarázata, miért történik mindez:

„Azt gondolom, hogy egy komoly politikai kampány folyik ellenem. Ennek látjuk a kiindulópontját is: bizonyos témákban túlságosan radikális voltam, és túlságosan kiálltam a normalitás, a normális keresztény-konzervatív értékek mellett. Ezt nem bántam meg, bármikor megtenném újra.”

Szerinte ha „eljön az igazság pillanata”, akkor lesznek emberek, akiknek át kell gondolniuk, amit tettek ellene és a családja ellen.

Miután Orbán Viktor letudta péntek reggel a rádióban a kötelezőt a járványügyi lazítások és a gazdasági beavatkozások bejelentésével, a műsor második felében áttért a nyugattal szemben vívott, szűnni nem akaró szabadságharcára. Beszélt az Európai Tanács legutóbbi üléséről, ahol annyira eldurvult a vita a magyar kormány homofób intézkedései miatt, hogy olyat még a 16 éve kormányzó Angela Merkel sem látott. A vita hevében a holland miniszterelnök rá is kérdezett Orbánnál, hogy miért nem lépteti ki országot az EU-ból, ha nem osztja a közösség értékeit, majd a portugál miniszterelnök felvetette, hogy ha Magyarország nem akar tag maradni, akkor Norvégiához hasonló társulási szerződést is köthetne az EU-val.

Most Orbán erre így emlékezett vissza:

„Kétségkívül erős estém volt, és durva támadások is voltak, de mindenkit megnyugtathatok, hogy senkinek nem maradtam adósa. Ugyan fokost bevinni nem lehet, de mindenki pontosan megkapta azt, ami járt neki.”

Majd arról kezdett beszélni, hogy létezik egy Übermesch vagy gyarmattartó tempó, aminek a mintapéldánya a holland miniszterelnök, Mark Rutte. „Azt hiszem, hogy nem gondolják át, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani egy másik ország népéről, egy másik ország törvényeiről. Úgy viselkednek, mint régen a gyarmattartók viselkedtek, akik megmondják, hogy egy másik országban milyen törvények lehetnek, hogy kell élni meg hogy kell viselkedni. És az egész mögött egy ilyen morális felhatalmazást is látok, tehát ilyen Übermensch, aki meg van győződve róla, hogy ő jobban tudja, mint a másik, tehát a holland miniszterelnök szerintem személyesen meg van győződve arról, hogy ő erkölcsileg magasabb szinten áll, mint mi magyarok, és ezért neki joga van megmondani azt, hogy a magyarok hogyan éljenek, hogyan gondolkodjanak, hogyan neveljék a gyereket, mit lehet, mit nem lehet az iskolában. Majd ő onnan Amszterdamból vagy Hágából akarja megmondani nekünk.” De Orbán szerint vannak még néhányan, akik az európai gyarmattartó múltból magukkal hozták ezeket a rossz reflexeket. Ezzel szemben mi, a közép-európaiak nem nagyon szeretjük az ilyesmit, mert „40 évig éltünk olyan világban, ahol pontosan ez történt”.

Majd az ország legfőbb vezetője arról kezdett beszélni, hogy szerinte Magyarország megvédi a homoszexuális emberek életformáját és szabadságjogait, viszont „a gyerek az nem magánügy”. Újra elmondta, hogy a törvénymódosítások csak a 18 év alattiakról szólnak, mert „hogy a gyerekek mit látnak, mivel találkoznak, milyen hatások érik őket, erről a szülőnek először is tudnia kell. Neki kell döntenie arról, hogy a gyerekét kiteszi-e ilyesminek, és az államnak az a dolga, hogy a neveléshez szükséges feltételeket biztosítsa”.

Ha pedig egy „szivárványos aktivista” be akar menni az iskolába érzékenyíteni a gyerekeket, „akkor először is az államnak joga van erre igent vagy nemet mondani. Leginkább nemet”. Orbán szerint a szülő mostantól az állami jóváhagyás esetén is mondhatja, hogy ezt nem kéri.

S-faktor

És Orbán mondandójában persze menetrendszerűen előkerült a Soros-hálózat is. „Az ellenfeleink, és hát itt a Soros-hálózatnak a szervezőire kell gondolnunk, ők nem az ügyben érdekeltek mindösszesen, hanem ők abban érdekeltek, hogy Magyarországot folyamatosan próbálják a lehető legnegatívabb színben feltüntetni. Nem tudjuk, hogy emögött kizárólag a Soros-hálózat személyes világlátása, gazdasági érdekei vagy egy nagy vízen túli országnak is állami érdekei mutatkoznak meg. Ez egy nehéz kérdés, hogyan kötődnek ezek a hatalmas, gigantikus amerikai pénzösszegek és alapítványok az amerikai államhoz. Ez egy folyamatos figyelmet érdemlő kérdés”.

Miután a kormány bejelentette, hogy a következő két hétben meglepő és erőteljes gazdasági intézkedéseket hoznak, péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor részleteket is elárult. A kormány leginkább arra akar reagálni, hogy a világszintű alapanyaghiány miatt nálunk is elszállt az építőanyagok ára.

Ezért októbertől kiviteli korlátozást vezetnek be például az épületfára, a vasra és az acélra. De mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, ezért erre engedélyt kell kérni, aminek 4 hónap az átfutásai ideje. Amíg az EU nem dönt erről az engedélyről, a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezet be a kormány, hogy az országban tartsa az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat.

Orbán szerint van néhány olyan építőanyag, „ahol olyan extraprofitot akarnak realizálni, ami nem fogadható el”,

ezért meghatároznak egy árszintet, és az afölötti rész 90 százalékát profitadóval vonják el. Ez a kavicsra és a sóderra mindenképpen vonatkozik majd. Valamint a már művelési jogot szerzett, de meg nem indított bányáknál az engedély kiadásától számított egy éven belül meg kell kezdeni a termelést, különben visszavonják a koncessziót, és másnak adják.

A beavatkozásokat Orbán azzal indokolta, hogy ezek nélkül az állami támogatások „nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz fognak eljutni, hanem azokhoz, akik az építőanyag-kereskedelmet tartják a kezükben. A célunk nem ez volt, nem őket akarjuk extraprofithoz juttatni, hanem a kisebb pénzű embereket szeretnénk lakásfelújítási lehetőséghez juttatni”.

Ezenkívül a kormányülésen döntöttek a távmunka kiszélesítéséről, exporthitelről, 17 városban munkahelyteremtő beruházásokról, 3 éves bértámogatást kötöttek a MÁV-val, a Volánnal, a Postával, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatóval és a Nemzeti Vízművekkel.

A KDNP parlamenti frakciójának egyetlen női tagja, Juhász Hajnalka politikai főzőműsort indított a Youtube-on, aminek az első vendége Deutsch Tamás volt, akivel egy krumpli megpucolása után leültek egy kanapéra, hogy komoly dolgokról beszélgessenek, miközben a sütőben tökéletesre sül a csirkemell.

De miért politikusok beszélgetnek? Miért nem egy riporter készíti a műsort? Miért nem Borbás Marcsi főz velük? Mi az a formátum, amit még a milliárdokkal megtolt kormánymédia munkatársai sem vállalnak be?

Hamar kiderült, hogy Juhász Hajnalka tényleg olyan rajongással kérdez, ami a közmédiának is feladná a leckét:

„Ha már így beszélgetünk, akkor nem tudom megállni, hogy megkérdezzem tőled, mert elképesztő, hogy 30 éve a politikában az ember mi mindent láthat, és te vagy az a politikus - kevés ilyen politikus van Magyarországon-, aki gyakorlatilag mindent elért: alapítója vagy a Fidesznek, az egyik alapítója, ifjúsági- és sportminiszter, a parlament egyik alelnöke, európai parlamenti képviselő, volt egy időszak, amikor a Fidesz kabinetjének is a vezetője voltál. 30 év után mi az, ami még vágyad, mi az, amit úgy érzel, hogy nagyon-nagyon szeretnél. Ez nagyon-nagyon érdekelne, hogy ilyen hosszú idő után, amikor tényleg az ember azt mondja, hogy Magyarországon a parlamentben, Brüsszelben ott vagy, meghatározó név vagy, mi az, amire még azt mondod, »igen, ez egy nagyon nagy vágyam«? Vagy pedig az van benned ,hogy »szolgálom a hazát, és amit a jó isten hoz«?”

Deutsch Tamást nem érdeklik a pozíciók, de egyszer azért szeretne korelnök lenni a parlamentben, vagyis a legidősebb képviselő valamikor 80 éves kora körül. De ennél jóval mélyebbre is merültek, amikor Juhász Hajnalka megkérdezte, hogy mi az ő politikai tanulsága, és mit üzen a fiatalabb generációknak, Deutschból pedig előjött az életmódtanácsadó.

„Talán amit megfontolásul ajánlok a közéletben tevékenykedőknek, mindenki másnak, hogy... azt a nagyon egyszerűnek tűnő dolgot, hogy legyél mindig önazonos. Hogy ami jó benned, azt nem kell feltétlenül álszerényen szégyellned, ami a gyengeséged, azt nem feltétlenül eltakarni kell, legalábbis először önmagadnak valld be, és próbálj rajta változtatni, próbálj jobb lenni. Keddhez képest szerdán, szerdához képest csütörtökön.

Legyél önazonos! És ha önazonos vagy, mivel az ember természetes, hogy mindig megújul, az önazonosság az a módszer, amivel meg tud az ember újulni.

Szerintem egy sportoló, egy művész, egy tanár vagy egy politikus már felerészben sikeres, ha képes önazonos lenni. Ne tűnjön nagyképűségnek, talán e tekintetben jól tudtam teljesíteni. Erényeimmel és hibáimmal együtt mindig Deutsch Tamás voltam, maradok, és szeretnék még néhány évtizedig az lenni. Ennyi.”

A teljes műsort itt érdemes megnézni:

Felállt a Mol-Új Európa Alapítványt irányító kuratórium, amibe idén tavasszal kiszervezték a magyar állam maradék MOL részvényeit. Hernádi Zsolt vezérigazgató az ATV-ben jelentette be, hogy a kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes lesz. Mellette helyet kapott Molnár-Bánffy Kata, Demeter Szilárd kormánybiztos, valamint Bacsa György és Világi Oszkár. Az utóbbi kettő az SZFE kuratóriumába is bekerült.

Hernádi Demeter Szilárd kinevezéséről azt mondta, hogy a változások embere, aki már eddig is felzavarta az állóvizet. Persze az állam Demeter Szilárdnak is létrehozott már egy vagyonkezelő alapítványt, ami 600 milliós alaptőkével indult.

A Mol-Új Európa Alapítvány felügyelőbizottságba Kemény Dénes, Janó Márk Ádám államtitkár és Szollár Domokos került be. Az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon, azaz a MOL-részvények hozamát használja fel. A magyar állam és a MOL egyenlő arányban 42 977 996 darab “A” sorozatú, a MOL által kibocsátott törzsrészvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként. Ez az alapítvány veszi majd át a MOL által korábban és jelenleg is végzett társadalmi felelősségvállalási tevékenységek jelentős részét.

Horst Seehofer csütörtökön azt mondta, teljesen felelőtlennek tartja az UEFA álláspontját, amiért a foci-EB-n kitart a magas nézőszámok mellett. Szerinte az üzleti érdekeknek nem lenne szabad felülírniuk a lakosság egészségének védelmét. A belügyminiszter emlékeztetett, hogy a a távolságtartás és a higiéniai szabályok betartása elengedhetetlen a járvány legyőzéséhez, viszont a meccseken azt látja, hogy a szurkolók szorosan állnak egymás mellett és egymást ölelgetik, ami növeli a fertőzésveszélyt.

Felhozta, hogy a döntőt már 60 ezren nézhetik a Wembley-ben , miközben Nagy-Britanniában gyorsan terjed a koronavírus delta variánsa. Seehofer szerint az UEFA-nak nem lenne szabad félretolnia az egészségügyi hatóságokat, és csökkentenie kellene a nézőszámot. A fertőzésveszély miatt a belügyminiszter azt kérte, hogy a rendőrség és az egészségügyi hatóságok ellenőrizzék szigorúbban a reptereket és azt, hogy a meccsről hazatérők betartják-e a karanténszabályokat. Az autóval utazókat is ellenőrizni fogják a határon. (Tagesschau)

Az első júliusi hétvégén az elmúlt időszakban tapasztalt hőséghez képest kevésbé lesz meleg, de sok lesz a napsütés. A maximumok 30 fok körül alakulnak. Helyenként, többségében keleten várható zápor, zivatar, írja az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzésében.

Pénteken többnyire sok lesz a napsütés, de a Dunától keletre erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés. Az éjszakai zivatarok után a Dunától keletre a déli óráktól nagyobb számban alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A szél többfelé megélénkül, a Kisalföldön és a főváros térségében zivatarokban meg is erősödik. A hajnali órákban 10-17, napközben 24-29 fokot mérhetnek.

Zivatarveszély miatt Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A felhőszakadás veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki szintén elsőfokú figyelmeztetést péntekre.

Szombatra virradó éjszaka az északkeleti megyékben, napközben keleten és északkeleten alakulhat ki zápor, zivatar. Másutt napsütéses idő várható. Sok helyen megélénkül, néhol megerősödik, zivatarok környezetében viharossá fokozódik a szél. A minimumhőmérséklet 10 és 17 fok között valószínű. A nappali maximumok 25 és 30 fok között alakulnak.

Vasárnap is jellemzően napos, gomolyfelhős idő várható, de délutántól a nyugati tájakon megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Néhol zápor, zivatar is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 11-19, a legmagasabb hőmérséklet 27 és 32 fok között valószínű.

Ashley Morgan Smithline a negyedik nő, aki szexuális erőszak miatt perelte be Marilyn Mansont. A modell többek között nemi erőszakkal, szexuális erőszakkal, testi sértéssel és személyi szabadság korlátozásával vádolja az énekest, aki elmondása szerint többször is azzal fenyegette, hogy megtalálja és megöli, ha elhagyja.

Smithline a keresetében azt állítja, hogy egyszer arra ébredt, hogy Manson megerőszakolta, máskor fizikailag bántalmazta, és arra kényszerítette, hogy gyilkosságokat ábrázoló jeleneteket nézzen. De a zsidó származású modell szerint Manson antiszemita zaklatásoknak is kitette, egy alkalommal pedig hozzávágott egy náci kést, ami majdnem eltalálta az arcát. Amikor pedig el akarta hagyni, az énekes elzárta a családjától, és manipulálni kezdte. Manson képviselője tagadta a vádakat, szerinte a kapcsolat 2010-ben kevesebb mint egy hétig tartott Manson és Smithline között.

Előtte Esmé Bianco, Ashley Walters és egy névtelenséget kérő nő is hasonló vádak miatt perelte be Mansont. Ugyanakkor összesen több mint egy tucat nő, köztük Evan Rachel Wood vádolta erőszakkal. (BBC)

Miután a Blikk arról írt, hogy Jennifer Lopez 300 és 500 millió forint közötti összegért énekel majd Mészáros Lőrinc és Várkony Andrea esküvőjén, Várkonyi az oldalán azt írta:

„Jennifer Lopez nem jött/jön az esküvőnkre és tervben sem volt/van.”

A Blikknek pedig azt üzente, szereltessenek klímát az irodába, „mert az újságíróiknak láthatóan az agyukra ment a hőség! Jó, hogy nem azt találták ki az asztal mögül, hogy Michael Jackson jön az esküvőnkre fellépni, akit előbb fel is támasztunk”.

Lopeznek egyébként nem ez lett volna az első ilyen haknija, korábban ő énekelt például Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök születésnapján is. Igaz, később az énekesnő ezért bocsánatot kért.

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) összesen 10 millió forint humanitárius adománnyal támogatja a polgárháború sújtotta Jemenben élő zsidó közösséget a szülőföldön való megmaradásban, jelentette be a Miniszterelnökség.

A közlemény szerint Magyarország kormánya elkötelezett a bajbajutott és a vallásuk miatt üldöztetést szenvedő közösségek megsegítése mellett. Ezért a Hungary Helps Program ötmillió forinttal támogatja a fegyveres konfliktus sújtotta országban élő és a hitük miatt üldöztetést elszenvedő jemeni zsidó közösség tagjait, lehetővé téve számukra, hogy a migráció helyett a helyben maradást válasszák, és megőrizhessék vallási és kulturális örökségüket.

Az EMIH fontosnak tartja, hogy a Jemenben élő zsidóknak is megadasson a szabad vallásgyakorlás lehetősége, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a közösség továbbra is fennmaradjon. A nemzetközi Chabad közösség hosszú évek óta nyújt segítséget a jemeni zsidóságnak, most pedig az EMIH a Hungary Helps Program támogatásához csatlakozva ötmillió forinttal járul hozzá megmentésükhöz.

Mára a jemeni zsidó közösség több tízezerről néhány tucat főre zsugorodott. A 19. század végén kezdődött Szentföldre vándorlás mellett ebben nagy a szerepe van annak az erőszakos üldöztetésnek, amelyet az iszlamista milíciák etnikai tisztogatása miatt kell elszenvedniük. Évtizedekkel ezelőtt még 50 ezer zsidó élt Jemenben, de 1949–50-ben 49 ezer ember települt át Izraelbe. A Times of Israel márciusban számolt be arról, hogy 13 zsidó menekült Jemenből Egyiptomba az Irán által támogatott milíciákkal kötött egyezség értelmében. Így a lap szerint

már csak hat zsidó maradt az országban.

A miniszterelnök-helyettes nem lelkesedne, de tudomásul venné, ha valaki a kormányban meleg lenne. Semjén Zsolt ezt a Telexnek fejtette ki a kormányülés előtt. „Egy keresztény pártnak vagyok az elnöke, és a keresztény tanítás a természet rendjére épül, és a kinyilatkoztatásra. A kinyilatkoztatás pedig feketén-fehéren, nagyon világosan mondja, hogy a megvalósult homoszexualitás bűn.” Majd hozzátette, hogy ezt hasonlóan súlyos bűnnek tartja, mint a bigámiát vagy a házasságtörést. Azt az egyénekre bízza, hogy elfojtják-e magukban a homoszexualitásukat, de szerinte „egy bűnös életállapotot nem lehet megvalósítani”.

Semjén azért belátja, hogy az ember elkövethet bűnöket, ennek nem büntetőjogi szankciója van, „hanem a jó isten előtt kell majd elszámolni”. (Mondjuk a kettős házasságnak pont van büntetőjogi szankciója, a büntető törvénykönyv szerint akár három év börtönt is lehet érte kapni.)

„Ebből kifolyólag mondom azt, hogy hasonlóan nem lelkesednék érte, de tudomásul venném, ha volna homoszexuális kormánytag vagy például olyan, aki bigámiában él. Nem helyes, mert objektíve bűn, de ettől még lehet” – magyarázta a miniszterelnök helyettese.

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök csütörtökön, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén. „Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt” - közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.

Plenkovic kiemelte, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költsége, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. A csatlakozás megkönnyíti az exportot és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.

Péntektől az euro.hr oldalon lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euróérméket. Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek Dubrovnik városa, Horvátország térképe, a piros-fehér kockás horvát sahovnica, a Galgolíta írás és a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.

Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszútávú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Az uniós csatlakozáskor ugyanis minden tagállam vállalta, még Magyarország is, hogy bevezeti az eurót, csak Dánia és az Egyesült Királyság kapott felmentést. Ugye az Egyesült Királyság azóta ki is lépett. Orbán Viktor 2019-ben azt mondta, hogy Magyarországon még céldátum sincs, mert szerinte egyrészt nem látni világosan a közös pénz jövőjét, másrészt senki sem tudja, hogy az eurózóna hová fog fejlődni a következő időszakban. (MTI)

Kövér László „fegyelmi vétségek” miatt Gyurcsány Ferenc fizetését egyhavi tiszteletdíjának megfelelő összeggel (2,4 millió forinttal), Szabó Tímea fizetését pedig négyhavi tiszteletdíjának megfelelő összeggel (több mint 9,6 millió forinttal) csökkentette.

A házelnök az MTI-nek a döntést azzal indokolta, hogy Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés június 14-i ülésnapján napirend előtti felszólalására reagáló Dömötör Csaba parlamenti államtitkár hozzászólását folyamatos bekiabálásokkal kísérte, és ezekkel többszöri felszólítás ellenére sem hagyott fel. „Többször figyelmeztettem a képviselőt, hogy hagyjon fel a magatartásával. Gyurcsány Ferenc azonban ennek nem tett eleget, a figyelmeztetést többször is vitatta, végül miután megkértem arra, hogy felhívásaimat ne vitassa, tekintve, hogy a házszabályi rendelkezések alapján az ülést én vezetem, azt a sértő kijelentést tette, hogy »Elég szégyen ez az Országháznak«” - írta Kövér.

Kövér László szerint Gyurcsány Ferenc magatartása kirívó mértékben zavaró volt, és a képviselő közbeszólása egyúttal az ülésvezetés kifogásolását is megvalósította.

Ezért az Országgyűlés elnöke Gyurcsány Ferenc fizetésének a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével megegyező mértékű, azaz 2 421 600 forinttal történő csökkentését rendelte el.A büntetés után Gyurcsány azt írta: „Akinek ez marad nem létező tekintélye megvédésére, annak nincs mit védenie. A Kövér nevű otromba politikai komisszár meg élvezze az utolsó hónapokat, amíg még bitorolhatja az általa megtestesített primitívség ezt a jobb sorsra érdemes közjogi posztot.”

A Párbeszéd frakcióvezetőjének azért csökkentette a fizetését, mert Szabó Tímea az Országgyűlés június 15-i ülésnapján a napirend előtti felszólalására reagáló Dömötör Csaba parlamenti államtitkár hozzászólása közben felment a szónoki emelvényre, és annak külső oldalára, az ülésterem felé kiterítve egy molinót terített. Ezen vörös körben a FIDESZ felirat, fölötte a Kínai Népköztársaság zászlajában található csillagok szerepeltek.

Szabó Tímea az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem távolította el a molinót, hanem visszatért üléshelyére, így az ülést vezető elnök fegyelmi eljárást indított.

Kövér László hozzátette, hogy az eset miatt az államtitkár felszólalását félbe kellett szakítani, majd miután ismét szót kapott, hozzászólását a képviselő folyamatos bekiabálása kísérte, az ülést vezető elnök ismételt figyelmeztetése ellenére.

A házelnök ezért Szabó Tímea esetében elrendelte a képviselő fizetésének négyhavi tiszteletdíjnak megfelelő összeggel, 9 686 400 forinttal történő csökkentését.Szabó Tímea a büntetésről az oldalán azt írta: „9,6 millió forintra büntetett, amiért kitűztem a Fidesz-logóval összemontírozott kínai zászlót aznap, amikor megszavazta a Fidesz, hogy a Kínai Kommunista Párt megrendelésére idetelepítik a Fudan Egyetemet! Az időzítés stílszerű, hiszen ma van a Kínai Kommunista Párt 100. születésnapja. Gondoltam, hogy küldök én is valami ajándékot, de azért nem 10 milliós »meglepetésben« gondolkodtam. Hiába erőlködik egyébként Kövér házmester és Orbán Viktor, nem ijedek meg, és főleg nem hátrálok meg az ország függetlenségéért folytatott küzdelmünkben!”

A Miskolci Járásbíróság szerdán pénzbüntetést szabott ki a vádlottal szemben, aki a macskái miatt kialakult vita hevében támadt a szomszédjára Miskolcon.

A férfi és a szomszédja már egy ideje haragban voltak egymással, mert a szomszéd korábban hatósági bejelentést tett a férfi portáján tartott macskák nagyobb száma miatt. Tavaly augusztus 30-án a két férfi az utcán találkozott, amikor a macskás férfi felelősségre vonta a szomszédot a feljelentés miatt.

A vita hevében a macskatulajdonos trágár szavakkal szidta a szomszédot, aki erre a lakásába indult, mert nem akart tovább veszekedni. Ekkor a macskás férfi felvett a földről egy követ, amivel meg akarta ütni szomszédot, azonban egy járókelő „vigyázz!” kiáltása miatt még időben hátrafordult, és elvette a követ. A macskás azonban tovább támadott, és egy 120 centiméteres fa karóval akarta megütni. A sértett előbb kitért az ütések elől, majd megfogta a karót, amitől a macskás támadó földre esett. De még ekkor sem engedte el a husángot, azonban a szomszéd kirántotta a kezéből, és távozott a helyszínről. A bíróság garázdaság bűntette miatt 100 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a macskás férfival szemben. A büntetővégzés jogerős. (Bíróság.hu)

Amikor Boldog István még csak egy nagy adag lekvárban akarta egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot, inkább csak egy népnemzeti gagnek tűnt. Aztán amikor a meleg párokat ábrázoló plakátjai miatt bojkottálni kezdte a Coca-Colát, kiderült, hogy jó indikátora a Fidesz készülő szélsőjobbos kanyarjainak, hiszen a homoszexualitás megjelenítését azóta már törvény tiltja. Végül azzal vált igazán ismertté, hogy 2010 óta ő a harmadik fideszes képviselő, akinek korrupciós ügy miatt kellett a vádlottak padjára ülnie.

Boldogot és kabinetfőnökét, Fehér Petrát másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolta meg az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt. Bár szerdán a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog István és Fehér Petra is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.

A médiabirodalom volt vezetőjére bízták Boldog védelmét

Látszott, hogy a Fideszben sem akarták a véletlenre bízni az ügyet, Boldog István védője ugyanis az a Varga István, aki 2014-ig szintén a Fidesz országgyűlési képviselője volt, majd őt nevezték ki a KESMA élére. Innen azonban távoznia kellett, miután egy interjúban azt találta mondani, hogy az igényes, jó tollú újságírók a másik oldalon vannak. Teljesen azért nem vágta el magát a vezetésnél, a botrány óta már százmilliós megbízásokat kapott az ügyvédi irodája, most pedig ebben a viszonylag fontos büntetőügyben kellene megvédenie a Fidesz jó hírnevét.

Varga mesterteve a szerdai tárgyaláson az volt, hogy egyből ki akarta záratni a bizonyítási eljárásból a Boldog Istvánt érintő összes lehallgatási jegyzőkönyvet és tanúvallomást, mert szerinte szabálytalan, hogy azokat még a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése előtt vették fel. Elmondása szerint ez a tárgyalás előtti este jutott eszébe. De az ügyész szerint ezeket törvényesen vették fel, és egyébként is teljesen abszurd helyzetet teremtene, ha nem nyomozhatnának a képviselők ellen a mentelmi jog felfüggesztése előtt, hiszen úgy nem lenne mire hivatkozni, amikor kikérik a parlamenttől.

Megnyugtatták, hogy nem maffiaállamban élünk, majd visszakértek 10 százalékot a projektből

Az ügyészség vádirata szerint Boldog István és Fehér Petra már 2015 környékén elhatározták, hogy a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Később K. Péter is csatlakozott hozzájuk, aki ezzel a vesztegetési ügy harmadrendű vádlottjává vált.

Boldog István 2015 környékén a választókerületének polgármestereit a kétpói polgármesteri hivatalba hívta. Ezeken a találkozókon ott volt vele bizalmasa, Fehér Petra is, aki ekkor már a pályázatokról döntő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja volt, később ugyanitt alelnök is lett. A vádirat szerint a polgármestereknek azt is nyilvánvalóvá tették, hogy közvetlen befolyásuk van a pályázatok elbírálására.

Bár Boldog választókörzetében összesen 23 település található, most csak egyetlen község, Cserkeszőlő közbeszerzései miatt vádolták meg Boldogékat. A helyi önkormányzat 2015 körül új bölcsődét szeretett volna, és látogatóközponttá akarták alakítani a Szinyei Merse-kastélyt. Ezeket a terveket a megyei közgyűlés és a a Nemzetgazdasági Minisztérium jóvá is hagyta.

Azonban a támogatások megítélése után gyanús utasításokat kezdtek kapni arról, milyen céggel kellene intézniük a projektek közbeszerzéseit, és azon melyik kivitelező cégeknek kellene nyerniük. A vádirat szerint Boldog István megbízásából Fehér Petra és K. Péter megüzente, hogy a DEBKÖZ Közbeszerzés Kft.-t kellett lebonyolítónak választaniuk, majd megállapodtak a közbeszerzővel, hogy irányítottan válasszák ki a kivitelező cégeket.

Ezért Fehér és K. behívták a szolnoki megyeháza épületébe cserkeszőlői akkori alpolgármesterét, Illési Sándor Lászlót és a Makor Kft. vezetőjét, M. Róbertet, hogy közöljék, a kivitelezőnek a kivitelezési költségek 10 százalékát kell visszajuttatniuk. Illési a bíróság előtt ezt úgy írta le, hogy a megyeházán Fehér Petráék először csak azt mondták, hogy „ebben a választókerületben csak normális munkát végző vállalkozók dolgozhatnak”.

Erre az alpolgármester csak nézett, majd elé toltak egy névjegykártyát, amire annyit írtak: 10 százalék. Illésinek ettől még jobban elkerekedett a szeme, ezért K. Péter igyekezett tisztázni a dolgot: „Nem maffiaállamban élünk”, majd felvázolta, hogy ha a Makor Kft. nyeri a kastély felújítását, ők alvállalkozóként hivatalosan beszállnak a projektbe, vagyis lesznek számlák, minden hivatalosan le lesz papírozva.

A többiek vallomásaiból és a vádiratból viszont az derült ki, hogy a 10 százalékok visszaosztása mégsem ilyen rendezetten zajlott. Az ügyészség szerint miután a Makor nyerte a kastély, a Gerecse Haus pedig a bölcsőde tendert, a cégek ügyvezetői a megállapodásnak megfelelően 2019. május 14-én 10-10 millió forint készpénzt adtak át K. Péternek és az asszisztensének, G. Vandának. Ezután K. Péter még aznap találkozott Boldog Istvánnal és Fehér Petrával a közbeszerzéseket intéző DETKÖZ Kft. budapesti irodájában, hogy a pénzt egyenlő részben osszák el egymás között.

A Makor Kft. vezetője, M. Róbert a bíróság előtt most beismerte, hogy valóban adott át készpénzt a megbízások után, bár állítása szerint nem tudta, az kinek megy. Majd utána G. István, a Gerecse Haus vezetője részben szintén elismerte a bűnösségét. Ugyancsak ezt a verziót erősíti, hogy K. Péter asszisztense, akit a csúszópénz átvételével vádoltak, már az előkészítő ülésen mindent beismert, ezzel együtt a további tárgyalásról is lemondott.

Bár az ügyészség szerint a cserkeszőlői önkormányzat úgy hozta meg a döntéseket, hogy végig tudták, mi megy a háttérben, az erről döntő polgármestert már nem tudták meghallgatni, mert Szokolai Lajos tavaly júliusban meghalt.

A Jobbikos polgármesternél próbálták összekalapozni Boldog István kampánypénzét

A második vádpont már arról szólt, hogy Fehér Petra és K. Péter 2017-ben a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből.

2017 októberében Törökszentmiklós jobbikos polgármesteréhez, Markót Imréhez jelentkeztek be azzal, hogy „Boldog István országgyűlési képviselő kampányához az önkormányzat által már elnyert TOP-os pályázatokból a pályázati összeg 20 százalékát fizessék vissza”. A vádirat szerint ezt azzal nyomatékosították, hogy ha nem hajlandó fizetni, a későbbiekben nem kap támogatást. Azonban a jobbikos polgármester így sem ment bele az üzletbe.

10 százalék kedvezmény a fideszes polgármesternek

A vádiratból kiderült, hogy ha nem ellenzéki volt a polgármester, sokkal kedvezőbb tarifát szabtak. Kazinczi István, Tiszatenyő fideszes polgármesterének már csak 10 százalékot kellett volna visszacsorgatnia a megnyert pályázatukból. Azt is megjelölték, hogy melyik kivitelezőnek kellene nyernie. Azonban Kazinczi sem ment bele az alkuba. Majd Tiszaföldvár független polgármesterénél próbálkoztak tovább, de Hegedűs István sem akarta visszaszolgáltatni a 10 százalékot. Erre közölték vele, hogy akkor a jövőben ne számoljon pályázati pénzekkel.

Igaz, a vádiratban csak három olyan polgármester szerepelt, akik lepattintották Fehér Petráékat, az egyelőre nem derült ki, hogy a választókörzet többi településén nagyobb sikerrel kalapoztak-e Boldog kampányára.

Csak a választások után lesz ítélet

Boldog Istvánt, Fehér Petrát és K. Pétert bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és versenykorlátozással vádolják. De mivel a mostani előkészítő ülésen ők és a vádlottak nagy része részben vagy egészen ártatlannak vallotta magát, a rendes tárgyalás decemberben kezdődik. Boldog ügyvédje azt mondta, hosszú, évekig tartó csatára számít, szóval nem valószínű, hogy a 2022-es választásokig ítélet születne a fideszes képviselő ügyében.

De még így is nyitott, hogy a Fidesz jövőre Boldogot indítja-e a választáson. Mindenesetre a képviselő kényesen figyelt arra, hogy a választók ne láthassák a vádlottak padján, mert nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben képeket készítsünk róla.

Egy kedd este megjelent kormányhatározat szerint a magyar állam 100 620 adag Comirnaty (PFIZER) vakcinát ad kölcsön a Cseh Köztársaságnak. Májusban már adtunk 40 950 adag Pfizert a cseheknek.

Ausztria, Magyarország és Szlovénia még áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy 80 ezer adag vakcinát ad Csehországnak, mivel nem értettek egyet a 10 millió adag, európai uniós vakcina utólagos szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással.

A moszkvai rendőrök kihallgatták a Projekt nevű oknyomozó lap három újságíróját, miután a lakásukat is átkutatták. Roman Badanyin főszerkesztőtől, Mihail Rubin főszerkesztő-helyettestől és Marija Zsolobova újságírótól laptopokat, telefonokat, adathordozókat és SIM-kártyákat foglaltak le.

A rendőrségi akció éppen aznap történt, amikor a Projekten megjelent egy oknyomozó anyag Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter vagyonosodásáról. Az anyagban többek között a Kolokolcev család ingatlanholdingjáról írtak, ami a becslések szerint 2 milliárd rubelt ér.

Ugyanakkor a házkutatásra és a kihallgatásokra hivatalosan egy rágalmazási ügy miatt került sor, amit Ilja Traber szentpétervári üzletember indított még 2017-ben. Bár az ügy azóta már elévült, most mégis tanúként idézték be a három újságírót. Traber a szerzők szerint kapcsolatban áll a szentpétervári szervezett alvilággal, és az egyetlen olyan személy ebben a kategóriában, akiről Vlagyimir Putyin orosz államfő elismerte, hogy ismeri.

Zsolobova a kihallgatás után azt mondta az Open Mediának, hogy az orosz alkotmányra hivatkozva megtagadta a válaszadást, ugyanis senki sem kötelezhető arra, hogy saját maga ellen valljon. Badanyin a kihallgatás után arról beszélt, hogy nem Traber, hanem a belügyminiszter miatt vitték be őket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak azt mondta, hogy a rendőrség akciója nem bosszú volt, az ügyet pedig nem akarta kommentálni, mert nem olvasta a Projekt cikkét. Hozzátette, hogy az orosz elnök életének szentpétervári korszakából ismeri a Traber nevet, de nem tud arról, hogy kettőjük közötti baráti vagy üzleti kapcsolat lenne.

A szeptemberi parlamenti választások közeledtével idén megnőtt az orosz ellenzéki politikusokra, médiumokra nehezedő nyomás. A közelmúltban idegen ügynöknek minősítették a Meduza és a VTimes hírportált. A vonatkozó törvény értelmében a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió súlyos bírságokat kapott, amiért anyagain nem tüntette fel, hogy ilyen ügynök készítette őket. A cég az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.

Kedden nemzetközi körözést adtak ki a hónap elején szélsőséges szervezetnek minősített és betiltott, Alekszej Navanij ellenzéki politikus által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója, Ivan Zsdanov ellen. Országos elfogatóparancsot június 11-én adtak ki a litvániai emigrációban élő aktivista ellen. (Meduza/MTI)

A koronavírus delta variánsának 120 fertőzéses esetét erősítették meg eddig a laboratóriumi vizsgálatok Csehországban. A cseh Nemzeti Egészségügyi Intézet (NRL) kedden délután nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, hogy

a delta variáns a 14 cseh régió közül hatban van már jelen. A laboratóriumi vizsgálatok egy lambda variánst is kimutattak, ami elsősorban a dél-amerikai Peruban van tömegesen jelen. A lambda variáns a jelentés szerint valószínűleg Németországból került Csehországba. A jelentés összesen 4717 eset laboratóriumi vizsgálatán alapul. Ugyanakkor az NRL igazgatója szerint Csehországban jelenleg a koronavírus brit variánsa dominál.

Cseh szakértők egyetértenek abban, hogy a járvány esetleges újabb hullámának megakadályozásához feltétlenül szükség van a koronavírus-mutánsok terjedésének a feltérképezésére és követésére.

Adam Vojtech egészségügyi miniszter kedden felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a delta variáns veszélyesebb, mint a korábbról ismert változatok. Egy pozitívan tesztelt személytől a delta variáns esetében bizonyítottan általában nyolcan fertőződnek meg - jegyezte meg a tárcavezető.

Csehországban a koronavírus-járvány terjedése az egészségügyi tárca kimutatásai szerint az utóbbi hetekben nagyon meggyengült, és a tavaly júliusi szintre esett vissza. Andrej Babis miniszterelnök ugyanakkor kedden azt hangsúlyozta, hogy a járvány még nem ért véget, és továbbra is szükség van az óvatosságra és bizonyos óvintézkedésekre. Babis arra is felhívta a figyelmet, hogy például Prágában már újra romlik a helyzet, és újra emelkedik a fertőzöttek száma. (MTI)

Szerdán kezd mérséklődni a hőség, de az ország nagy részére még első- és másodfokú figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A hőség miatt a harmadfokú figyelmeztetést már nem, de a másodfokú figyelmeztetést kiadták Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére. Budapestre, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyére pedig elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

A napi középhőmérséklet az ország nagyobb részén 26-27 Celsius-fok fölött, délen helyenként 29 fok körül várható, de szerdán az ország északnyugati felén már visszaesik a hőmérséklet. Hajnalban 17-24 fok várható. A maximumhőmérséklet 29-37 fok között alakul. A Dunántúlra már megérkezik a hűvösebb levegő, de keleten, délkeleten még kitart a hőség.

Ezzel együtt az UV-B sugárzás is az ország nagy részén nagyon erős lesz, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön az extrém szintet is elérheti.

Szerdán késő délután, este leginkább a Tiszántúlon, északkeleten, illetve a Nyugat-Dunántúlon várható helyenként zivatar. Késő este, csütörtökre virradó éjszaka általában az északi megyékben van nagyobb esély zivatarok kialakulására.Zivatarban intenzív csapadék, lokálisan 60-80 kilométer/órás szélroham, néhol jégeső valószínű. Zivatarveszély miatt szerdára Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. (MTI)

Az AstraZeneca több mint 68 ezer adag koronavírus elleni oltóanyaga veszett kárba a múlt héten Észtországban hűtőrendszer-meghibásodás miatt. A riasztórendszer nem jelezte a problémát, így a vakcinák 12 órán át a megengedettnél jelentősen magasabb, a 15 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletnek voltak kitéve. A hibát egy alkalmazott fedezte fel, amikor belépett a hűtőházba. Pedig az AstraZeneca oltóanyagát 2 és 8 fok között kell tárolni. Harminckétezer adag egyéb gyártmányú vakcina is odalett.

Egyébként a megbuggyant oltóanyagokat eredetileg eladományozták volna, így az észt oltási programban nem okoznak fennakadást

Denys Shmygal észt miniszterelnök június 17-én közölte, hogy országa 200 ezer adag oltóanyagot adományoz Ukrajnának. Észtországban a felnőtt lakosság 50,4 százaléka megkapta valamelyik vakcina legalább első adagját, ami az 58,7 százalékos átlagos európai átoltottsági arány alatt van. (Reuters/MTI)

A francia parlament kedden megszavazta azt a törvényt, ami alapján ezentúl a leszbikus párok és az egyedülálló nők is kaphatnak termékenységi kezelést. Az eddigi szabályok szerint ugyanis csak a heteroszexuális párok igényelhettek olyan kezeléseket, mint az in vitro fertilizáció. Emiatt az egyedülálló nőknek vagy a leszbikus pároknak eddig külföldre kellett utazniuk. Főleg Belgiumban vagy Spanyolországban tudták igénybe venni a kezeléseket.

A szabályok megváltoztatására Emmanuel Macron még a 2017-es elnöki kampányában tett ígéretet. A javaslatról már két éve folyt a vita. Olivier Véran egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az érintett nők már ősztől kérhetik a kezeléseket.

A törvény egyik vitatott pontja, hogy az így született gyerekek számára lehetővé teszi, hogy felnőtté válva megismerjék a spermadonor személyazonosságát. Pedig a törvény eddig anonimitást garantált a donoroknak. (France24)

Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:

„Orbán Viktor az Európai Tanács múlt heti ülésén világossá tette: egyértelmű szándéka kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. Mi, az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei tisztában vagyunk vele, hogy Magyarországnak csak uniós tagállamként van jövője. Ezért fordultunk levélben az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is! Levelünk célja kifejezésre juttatni erős, egységes elhatározásunkat, hogy Magyarországot megtartsuk az európai nemzetek családjában. Magyarország uniós tagsága a magyarok elsöprő többségének támogatását élvezi. Orbán Viktornak semmilyen mandátuma nincs arra, hogy felelőtlen politikájával éket verjen országunk és az Európai Unió közé. Amikor pedig értelmetlen javaslatokat tesz közös európai intézményeink lebontására vagy megbénítására, azt semmiképpen sem teheti a népünk nevében!”

A közös levelet Dobrev Klára (DK, Liberálisok), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (Párbeszéd, MSZP, LMP), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Pálinkás József (Új Világ Néppárt) is aláírta.

„Ha továbbra is van kedvük egy kis társadalmi munkára, jelentkezhetnek a Főkertnél, van dolog bőven. Előbb persze meg kellene tanulni kaszálni rendesen, mert hát hiába költenek el súlyos tízmilliókat arra, hogy bebizonyítsák, én csak egy szemüveges budapesti vagyok, de emlékszem, hogy nálunk Nyírtasson, aki ilyen minőségű munkát végzett volna, alighanem bottal kergetik a határig. Az ifjú fideszeseknek a bottal kergetés helyett talán némi kártérítési kötelezettség azért kijárna” - írta a főpolgármester arról, hogy a Fidelitas tagjai hétvégén benzines fűkaszával vágtak le egy méhlegelőt, ráadásul még egy fa törzsébe is belevágtak. Pedig méhlegelők fideszes önkormányzatoknál is vannak.

Karácsony Gergely szerint „végülis hálás is lehetnék a Fidelitasnak, mert ha az igazi fideszes tempót tolták volna, még le is betonozták volna a méhlegelőt, hogy építhessen oda valamit magának Mészáros Lőrinc. Így »csak« a természetet tették tönkre, a fát pusztították, és kiállítottak magukról a cikiségi bizonyítványt”.

Hetvenhat éves korában szombaton meghalt Macskássy Izolda, Pro Urbe-díjjal kitüntetett szegedi festő- és grafikusművész - tájékoztatta a város polgármesteri hivatala kedden az MTI-t. A művészt, akinek selyemre festett alkotásai és selyem kollázs képei mind Magyarországon, mind külföldön népszerűek voltak, szombat éjjel érte a halál.

Macskássy Izolda híres korondi fazekas család tagjaként 1945. január 10-én született Marosvásárhelyen. Édesanyja, Kovács Izabella élvonalbeli sportoló - vívásban, lovaglásban, teniszben, úszásban és a téli sportszakágakban is kiváló - volt. Édesapja, Macskássy Miklós magyar királyi tisztként szolgált. Képzőművészeti tanulmányait Erdélyben, majd romániai ösztöndíjjal Ausztriában, Bulgáriában és Lengyelországban végezte. 1961 óta élt Magyarországon, itt diplomázott 1968-ban, majd 1971-ben megkapta a magyar állampolgárságot. Gyakori hazai kiállításai mellett szinte az összes kontinensre meghívták alkotásaival.

Macskássy Izolda második otthonának tartotta Szegedet, ahol művészi munkája mellett számos jótékonysági kezdeményezésben vett részt, óvodákat, egészségügyi intézményeket és civil szervezeteket támogatott, segítette a nélkülöző kollégáit. „Ha megkeresnek, és látom, hogy valós a gond, akkor rögtön adok. Volt már olyan, hogy a telefon- és villanyszámlámat nem fizettem ki, ugyanakkor segítettem a bajba jutottaknak” - nyilatkozta egy interjújában.

Szeged város önkormányzata 2003-ban Pro Urbe-díjjal ismerte el Macskássy Izolda munkáját. Korábban a lovagkeresztet is megkapta, de ezt Bayer Zsolt kitüntetése miatt 2016-ban visszaadta.

Nagyjából már minden második esetben a fokozottan veszélyes delta variáns okoz fertőzést Németországban, közölte a Robert Koch Intézet (RKI). Lothar Wieler, az RKI vezetője a szövetségi egészségügyi miniszter és a tartományi szakminisztériumok vezetőinek nem nyilvános online értekezletén elmondta, hogy az intézet legutóbbi vizsgálatai szerint a fertőződések legalább 35 százalékát a delta variáns okozza. Azonban az adatsor nem teljesen naprakész, így inkább 50 százalék körülire lehet becsülni a B.1.617.2 megjelöléssel is nyilvántartott vírusváltozat arányát. A fertőzés főleg a be nem oltottak között terjed.

Az RKI vezetője a legutóbbi, pénteken tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: biztos, hogy a delta variáns átveszi az uralmat Németországban, és csak az a kérdés, hogy mikor. Úgy látja, a delta szétterjedése megnehezíti a járvány elleni védekezést, és azzal jár, hogy az oltási kampány haladása ellenére még hónapokig fenn kell tartani az alapvető óvintézkedéseket, így a maszkviselést és a távolságtartást.

Az oltási kampány egyelőre gyorsul Németországban. Ezt mutatja a többi között, hogy a június eleji 700 ezerről 785 ezerre emelkedett a naponta beadott oltások átlagos száma. Hétfőig 44 886 784 ember - a lakosság 54 százaléka - kapott legalább egy adag védőoltást a Covid-19 ellen. Teljes oltással 29 803 258 ember - a lakosság 35,8 százaléka - rendelkezik.

A vírus britnek is nevezett, B.1.1.7-es jelzésű változatának szétterjedése miatt beindult harmadik járványhullám május óta gyengül. A járvány terjedésének lassítását szolgáló korlátozások többségét visszavonták.

Az RKI keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 404 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 12 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 455-nél. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 727 333 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A Covid-19 miatt egy nap alatt 57 halálesetet regisztráltak. Egy héttel korábban 77 halálesetet jegyeztek fel. Az új esetekkel 90 819-re emelkedett a járvány áldozatainak száma. (FAZ/MTI)

A Salgótarjáni Járásbíróság – tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben – 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki egy 54 éves karancskeszi férfival szemben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt.

A férfi 2020 októberében, az egyik tanítási napon részegen megjelent a helyi általános iskola udvarán, és tanítási időben be akart menni az épületbe, hogy az iskolában tanuló fia miatt az igazgatónővel beszéljen. A járványhelyzet miatt azonban szülők nem mehettek be az iskolába, ezért az iskolaőr felszólította a vádlottat az iskola területének elhagyására.

A férfi ezt nem vette tudomásul, és azzal fenyegette az iskolaőrt, hogy megöli, majd egy alkalommal a bal kezének tenyerével megpróbálta megütni, amit az iskolaőr elhárított. Ezután a vádlott megragadta az iskolaőr ruháját, majd mindketten a földre estek. A dulakodásnak az iskola igazgatója és a részeg férfi élettársa vetett véget.

Az iskolaőr ekkor be akart menni az iskola épületébe, azonban a férfi követte, és lökdösni kezdte, majd megragadta a nyakát, miközben ismételten megfenyegette. Csak az élettársa, valamint az igazgatónő felszólítására hagyta abba. A bíróság végzése még nem jogerős. (Bíróság.hu)

Orbán Viktor szerint váratlan, erőteljes és komoly beavatkozást jelentő döntéseket kell hoznia a kormánynak, hogy összejöjjön az 5,5 százalékos gazdasági növekedés és a családok adóvisszatérítése is.

Az ország legfőbb vezetője Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, amikor azt mondta, ha a Szijjártó Péter vezette gazdasági újraindítási operatív törzs nem visz a kormány elé 15-20 nagyon komoly, sokakat talán meglepő, erőteljes intézkedést, és a kormány ezeket nem hagyja jóvá a következő egy-két hétben, akkor nem lesz 5,5 százalékos növekedés Magyarországon.

Orbán az építőanyag-iparban súlyos problémákat lát, akár 100 százalékot is meghaladó az árnövekedés, így a felújítási állami támogatást rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, szerinte intézkedésekre lenne szükség, és szeretné, ha ezeket még ezen a héten a kormány meg tudná tárgyalni. (MTI)

Magyarországon eddig 9 esetben azonosították az Indiából indult delta vírusmutánst, derült ki a Koronavírus Sajtóközpont hvg.hu-nak küldött válaszából.

A Koronavírus Sajtóközpont felhívta a figyelmet, hogy akik nem oltatták még be magukat, fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek, ezért arra kérik őket, hogy regisztráljanak a vakcináért.

Bár a delta variáns Nagy-Britanniában gyorsan terjed, a Sajtóközpont szerint a brit turisták most sincsenek jelenleg tömegesen Magyarországon, hiszen ők kötelesek lennének a belépéstől számított 10 napos időtartamra hatósági házi karanténba vonulni, az alól csak 2 negatív PCR-teszt birtokában mentesülhetnének.

Hétfő este a kormány megcsinálta azt, amitől az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban már május óta tartottak: egy kormányrendelettel a gödihez hasonló különleges gazdasági övezet hoztak létre Iváncsa, Rácalmás, Adony és Kulcs területén, a dél-koreai SK Innovation új akkumulátorgyárának tervezett helyszínén. Ennek értelmében a kijelölt területeket július 1-jén a fideszes vezetésű megyei önkormányzat szerzi meg, így attól fogva az itt működő cégek (pl: a Hankook) a megyének fizetik majd többe között az iparűzési adót, amit szétosztanak az érintett települések között.

Ez a bevétel a következő években pedig jelentősen nőni fog, mert az SK Innovation 681 milliárd forintos beruházással legnagyobb európai egységét építi fel Iváncsán, mellette a török Yaris Kabin épít 6,5 milliárd forintból telephelyet, illetve Rácalmáson a Hankook a mostani abroncsgyárában tervez 2022-re tervez egy nyolcmilliárdos beruházást.

Csakhogy ezzel a jobbikos vezetésű Dunaújváros elesik az eddig neki járó milliárdos bevételektől, mert egyetlen kiemelt beruházás sem fekszik Dunaújváros területén, a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény pedig kizárja, hogy az övezet területe megyei jogú város közigazgatási területére kiterjedjen.

Pedig eddig volt egy megállapodás Rácalmás és Dunaújváros között, aminek értelmében a Hankook iparűzési adója a dunaújvárosi önkormányzathoz folyt be, hiszen a gyár a dunaújvárosi csatorna- és vízhálózatot használja. Iváncsán is egy hasonló megállapodás alapján működött volna az iparűzési adó szétosztása, mivel az iváncsai park a dunaújvárosi Modern Városok Programból épült.

Amikor a különleges gazdasági övezet terve májusban kiszivárgott, Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere úgy számolt, hogy ezzel a lépéssel minden egyes dunaújvárositól 100 ezer forintot vesznek el. Ezért azt kérte a kormánytól, hogy hagyja abba „Dunaújváros ostromlását”.

Az első ilyen övezetet a kormány tavaly tavasszal Gödön alakította ki, mivel a helyi önkormányzat feltételeket támasztott az ott terjeszkedő Samsung gyárnak. Ettől fogva csak a fideszes vezetésű megyei önkormányzatnak volt ráhatása a vállalat beruházására.

Legalább egy dán és egy spanyol újságban is megjelent a a magyar kormány egész oldalas fizetett hirdetése, írja a hvg.hu. A Jyllands-Postenben hirdetésében Orbán Viktor 7 pontba szedve magyarázza, mi a baja az Európai Unióval, nagyjából ugyanazt írta le, ami a múlt szombati beszédében is felvázolt:

• Robogunk egy birodalmi jellegű Európai Unió felé. A nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben.
• Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik.
• Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak. (A külföldi hirdetésekből Soros neve hiányzik, csak az NGO-kat emlegeti.)
• Közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. Olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít.
• A következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz: népvándorlások, migráció, járványok és pandémia. Meg kell védeni az európaiakat.
• Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából. Csak a saját párt-, ideológiai és intézményi érdekeit képviseli. Jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét.
• Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba.

Igaz, egy másik dán lap megjegyezte, hogy a magyar kormány hirdetése vesszőhibákkal és elütésekkel jelent meg.

Megint kizárásig fajult a jelöltállítás az MSZP-ben. Csütörtökön Molnár Gyulát zárták ki a pártból, mert a DK frakcióját választotta, most pedig Szakács Lászlót tették ki, mert nála is attól tartottak, hogy DK-s lesz. Szakács Tóbiás József 2019-es lemondása után lett ismét az MSZP országgyűlési képviselője.

Az atv.hu-nak azt mondta, pénteken hallgatta meg az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa, szombaton pedig megkapta a határozatot, amely a kizárásáról szólt, pedig 1998 óta volt tag. Szakács eredetileg a Baranya megye 2. számú választókerületében lett volna jelölt, ahol most a DK és a Jobbik támogatja az indulását. Közben a 168 Órához olyan pletyka is eljutott, hogy több megyei, illetve városi MSZP-szervezet jelenti be a jövő hét elején, hogy kollektívan távoznak a pártból.

A héten a szocialista Horváth Csaba az ATV-ben azt mondta, nem tudja, Molnár Gyula miért ment át a DK-ba. Ugyanakkor az előválasztással kapcsolatban sikerült feltalálnia az egyjelölti verseny fogalmát:

245 ezer hektárra nőtt 2020-ban Kolumbiában a kokacserjével borított területek nagysága, derült ki az Egyesült Államok drogellenőrzési hivatalának (ONDCP) jelentéséből. Ezzel együtt az ország kokaintermelési képessége pedig elérte az évi 1010 tonnát. Az ONDCP becslése szerint 2019-ben még csak 212 ezer hektáron termeltek kokacserjét, vagyis 15 százalékos növekedést sikerült elérni egy év alatt, a kokaintermelési kapacitások pedig 7,9 százalékkal ugrottak meg.

Az adatokból arra jutottak, hogy a helyi gazdaságok fejlesztése mellett növelni kell a kormányzat jelenlétét a térségben, valamint folytatni kell a lefoglalásokat és az ültetvények megsemmisítését. A kolumbiai biztonsági erők 2020-ban 133 hektárnyi kokát semmisítettek meg, valamint 505 tonna kokaint foglaltak le. Iván Duque elnök újra kezdeményezte, hogy az ültetvényeket permetezzék a levegőből glifozát gyomirtóval, ami ellen emberi jogi és környezetvédő szervezetek tiltakoznak, ugyanis a vegyszer nagy kárt okoz az erdőkben és az egyéb mezőgazdasági termőterületekben, illetve háziállat-állományban és az emberek egészségében.

Ezzel szemben az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) jelentése arra jutott, hogy tavaly bár a kokaültetvények területe 7 százalékkal csökkent ( 143 ezer hektárra) , de a kokaintermelési kapacitások 8 százalékkal nőttek (évi 1228 tonnára). (Reuters)

„Szanaszét hagyott rollerek, az út szélére, a járdára, a kerékpárút közepére sok esetben balesetveszélyesen letett járművek miatt panaszkodnak sokan a Balatonon” - írta le a Lime balatoni megjelenése óta kialakult helyzetet a Somogyi Hírlap. Kenéz István balatonlellei polgármester a lapnak elmondta, hogy a helyiek többsége egyáltalán nem örül az új közlekedési lehetőségnek, és ha nem gyűjti be őket a szolgáltató, akkor az önkormányzat fogja megtenni. Majd másnap az önkormányzat tényleg begyűjtötte az eldobált rollereket.

De gondot okoztak az e-rollerek Balatonfenyvesen is, ahol Lombár Gábor polgármester arra panaszkodott, hogy a szolgáltató mindenfajta előzetes tájékozódás és engedélykérelem nélkül kitelepítette a járműveit. A lap szerint az önkormányzat a napokban elszállíttatta a rollereket, amiket a tulajdonosuk csak a tárolási költség kifizetése után kaphat vissza.

Hidvégi József fonyódi polgármester is arról tárgyal most az üzemeltető céggel, hogy ne lehessen mindenhol otthagyni a rollereket. „Az alkalmazás tudja ezt, csak egy módosítás szükséges hozzá” - tette hozzá. Varga Denise, a Lime magyarországi képviseletének vezetője a lapnak megerősítette, hogy az önkormányzatok kérésére lassítani tudják az elektromos járműveket, és tilos parkolókat is be tudják állítani az applikációban. Van olyan város, ahol az önkormányzat végzi a rollerekkel kapcsolatos feladatokat.

Korábban Budapesten a belvárosi kerületek is próbálkoztak korlátozással, de máig kaotikus a helyzet.

A szemerkélő eső ellenére közel 300 ember gyűlt össze péntek este a bécsi magyar nagykövetség előtt, hogy az Orbán-kormány homofób intézkedései ellen tiltakozzanak. Az ORF beszámolója szerint több ember szivárványos zászlót lobogtatott. Néhány tüntetőnél Fuck Orban, vagy Orbánt megkorbácsolni feliratú transzparensek voltak. A megmozdulás idejére a rendőrség körbezárta a nagykövetség épületét.

Egy nappal korábban Hágában egy hatalmas szivárványos zászlót feszítettek a magyar nagykövetség előtti kerítésre.

A FC AFKICKEN nevű podcast készítői videóra is vették az akciót:

A Magyar Nemzet külügyi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a csaknem 25 méteres zászló körülbelül egy órán át lógott a magyar nagykövetség épületén. A lobogót rendőri intézkedés nyomán távolították el.

Iván Duque elnök épp a belügyminiszter, a védelmi miniszter és Norte de Santander tartomány kormányzójával repült Cúcuta felé, amikor lövések érték a helikopterüket. Az elnök szóvivője szerint senki sem sérült meg a támadásban. Duque elítélte a „gyáva támadást”, és azt mondta, nem riadt meg a terrorcselekménytől.

A biztonsági erők még keresik az elkövetőket. A beszámolók megjegyzik, hogy a környéken aktív a Nemzeti felszabadítási Hadsereg ( ELN) nevű gerillaszervezet. (BBC)

Az ausztrál hatóságok kéthetes teljes zárlat alá helyezték szombattól Sydneyt a koronavírus fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt. A héten Ausztráliában több mint hatvan embernek lett pozitív a koronavírustesztje, valamennyi eset a repülőtéren dolgozó egyik taxisofőrhöz kötődik, aki valószínűleg egy külföldi járat személyzetétől kapta el a betegséget. Beszámolók szerint a sofőr korábban nem akarta beoltatni magát az AstraZeneca vakcinájával, mert tartott a ritkán előforduló vérrögképződéstől.

December óta ez az első lezárás Sydneyben, ahol eddig alacsonyan tudták tartani a fertőzöttek számát. A korlátozó rendelet a belvárost, a hozzá közelebbi külvárosi részeket és a strandokat érinti. Az itt lakóknak július 2-áig otthon kell maradniuk, és csak indokolt esetben mozdulhatnak ki. A lakosok nem hagyhatják el a várost, valamint az ország többi területéről is megtiltották a beutazást.

„A delta variáns különösen félelmetes ellenfélnek tűnik. Bármilyen védelmi intézkedést hozunk is, a vírus mindig képes az ellentámadásra” - mondta Brad Hazzard, Új-Dél-Wales állam egészségügyi minisztere.

A 26 milliós Ausztrália mostanáig sikeresen vette fel a harcot a járvány ellen a gyorsan elrendelt szigorú zárlatokkal. A járvány kezdete óta alig több mint 30 400 fertőzött mellett csak 900 körüli halálos áldozatot regisztráltak. Az oltási kampány viszont lassan halad, egyelőre a lakosság alig negyede kapta meg legalább az első oltását. Mindkét oltást csak lakosság 3 százalékának tudták beadni. Most sokan vetik a kormány szemére, hogy ha több embert oltottak volna be, akkor most nem lenne szükség a lezárásokra. (BBC/MTI)

A Pentagon 2004 óta 144 olyan azonosítatlan repülő jelenséggel találkozott, amiknek az eredetére nem sikerült egyértelmű magyarázatot találniuk, derült ki egy pénteken nyilvánosságra hozott jelentésből. Az észlelések nagy része az elmúlt két év termése, mivel akkor állították fel az új megfigyelő mechanizmust. Megjegyezték, hogy ezek az észlelések fakadhattak egyszerűen a szenzorok hibájából, megtévesztésből vagy a megfigyelők tévedéséből.

Ezek közül 134 esetben nem volt elég információ arra, hogy megfelelő magyarázatot adjanak az észlelésre. Ugyanakkor arra sem utalt semmi, hogy földön kívüli tárgyakról lenne szó, bár teljesen persze ezt sem lehet kizárni. Néhány akár orosz vagy kínai vagy éppen titkos amerikai technológiai is lehet, esetleg valamilyen természeti jelenség. Egy esetben pedig nagy valószínűséggel egy méretes léggömbről lehetett szó. (BBC)

Villanyvezetékekre, épületekre, utakra dőlt fák, villámcsapástól kidőlt kémények, kilyukadt tetők jelzik a vihar útját az ország déli-délnyugati részén, különösen a Balaton környékén, Somogy, Veszprém és Zala megyékben.

A legtöbb bejelentés eddig Ságvárról érkezett, ahol a Sport utcában tarolt a vihar, több helyen fák dőltek ki, villanyvezetékre, az útra és háztetőkre. Hasonlóan jártak a város Újtelep és Jókai utcai részén is, ahonnan több helyről kérték a tűzoltók segítségét az útra dőlt fák, leszakadt villanyvezetékek miatt. Ságvár és Siófok között több helyen fák dőltek a 65-ös főútra, és hasonló akadályok vannak a Ságvárt és Ádándot összekötő úton is.

Makónál a 43-as főúton akadtak gondok az útra dőlt fákkal, a 7-es főúton, Balatonkeresztúrnál is emiatt kérték a tűzoltók segítségét, míg Keszthelyen kandeláber dőlt ki a viharban a Gagarin utcában.

Csombárdon a jég verte el egy Kossuth utcai ház tetejét, Bábonyban nagyfeszültségű vezetéket döntött ki a vihar a Dózsa György utcában. Szentgotthárdon a posta tűzjelzője riasztott be a hatalmas esőzés utáni beázáskor, Balatonfenyvesen pedig két fa dőlt ki egy gyermektáborban, szerencsére sérülés nem lett az esetből. Hetesen, a Vikár Béla utcában a jég rongálta meg a tetőt, Fonón, a Petőfi utcában pedig egy melléképületre dőlt egy fa. Siójuton a felhőszakadásban harminc centi magasan állt a víz egy Kossuth utcai házban. Nagykanizsán, a Berzsenyi Dániel utcában két fa is villanyoszlopra dőlt, a sávolyi vasútállomás közelében pedig villámcsapástól gyulladt meg az erdő. Madarason egy házba csapott a villám, de szerencsére nem okozott nagyobb kárt. (Katasztrófavédelem)

Csütörtökön is extrém UV-B sugárzás várható országszerte, figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat. Valamennyi régióban meghaladhatja a 8-as szintet, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon akár a 8,5-öt is elérheti az UV-B sugárzás maximuma.

Ilyenkor normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. A meteorológiai szolgálat mindenkitől azt kéri, fokozottan védekezzen a napsugárzás okozta leégés ellen, és 11 és 15 óra között kerülje a napozást. Vállat takaró póló, szalmakalap, illetve fényvédő krém használata mindenképpen javasolt.

A hőség várhatóan csütörtökön tetőzik, a maximumok 33 és 39 fok között alakulnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a hőség veszélye miatt csütörtökre Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyére harmadfokú, az ország többi területére másodfokú figyelmeztetést adott ki. A napi középhőmérséklet az ország döntő részén csütörtökön is meghaladja a 26, 27, az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részén a 28, 29 fokot. (MTI)

Meglepő módon a magyar miniszterelnök szerda este München helyett Brüsszelbe repült, ahol egy vacsora mellett Giorgia Melonival, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnökével tárgyalt. Erről egy posztot is megosztott az oldalán.

Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-nek a halaszthatatlannak tűnő megbeszélésről azt mondta, Orbán Viktor és Giorgia Meloni az európai politikai és pártélet változásairól cseréltek eszmét, és kifejezték elkötelezettségüket az európai jobboldal egyesítése, valamint az Európa jövőjéről szóló vitában való aktív részvétel mellett.

Arra jutottak, hogy a jobboldali pártoknak hangsúlyosan kell képviselniük sok millió európai polgár érdekeit, akik hitet tesznek a hagyományos családmodell, az erős nemzeteken alapuló erős Európa, valamint közös kulturális és vallási gyökereink mellett.

A kormánymédia korábban arról írt, hogy Orbán Brüsszelből szurkol a magyar válogatottnak. A DPA hírügynökség szerint a miniszterelnök szerda délelőtt mondta le a müncheni meccsnézést - alighanem a nemzetközi futballéletben is eszkalálódott szivárványügy miatt.

Az Európai Parlament a szexuális kisebbségek jogai melletti kiállásként szerda estétől csütörtök estig kitűzi a szivárványzászlót - közölte az uniós parlament. Az EP a tagállamokban működő kapcsolattartó irodáit is a zászló kitűzésére kérte.

Az Európai Parlament e heti, kétnapos brüsszeli ülésszakának megnyitásakor a magyarországi jogállamiság témájához kapcsolódó ügyrendi javaslatként Terry Reintke német zöldpárti EP-képviselő kérte, hogy az eljárási szabályzat vonatkozó cikke alapján az Európai Parlamentre szerda este több európai középülethez hasonlóan tűzzék ki a szivárványzászlót. A képviselő azzal érvelt, hogy a szivárványos zászló az alapvető jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásának jelképe.

David Sassoli EP-elnök támogatta a javaslatot, és hangsúlyozta, hogy az uniós parlament mindig is szilárdan elkötelezett volt az LMBT-jogok előmozdítása mellett, és részt vesz az olyan kampányokban, mint például a homofóbia, bifóbia és transzfóbia elleni nemzetközi nap. 2021. március 11-én az Európai Parlament az Európai Uniót az LMBT-szabadság zónájának nyilvánította. (MTI)

Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a pedofil bűnelkövetőkkel kapcsolatos törvény kihirdetését, miután értékelése szerint a törvény a 18 év felettiek alkotmányos jogait nem korlátozza, a 18 év alattiak védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettséget viszont kiteljesíti.

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján szerdán délután megjelent közleményben Áder arról írt, hogy az országgyűlés június 15-én 157 igen szavazattal, 1 nem ellenében elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényt. (Azt nem említette meg, hogy azért volt 99 százalék felett az igenek aránya, mert a Jobbikon kívül az ellenzéki frakciók tiltakozásul be sem ment az ülésterembe.)

A köztársasági elnök azt írta: „A törvény két tárgykört szabályoz. Az első: a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények súlyosabb büntetése. A második: a kiskorúak – a 18 év alattiak – megóvása a pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a homoszexualitást és a nem megváltoztatását népszerűsítő tartalmaktól.”

De Áder szerint „a 18 év felettiek vonatkozásában semmilyen korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. Arról, hogy ki kivel és hogyan él, hogy kinek milyen a nemi identitása, és hogy valaki felnőttként miként változtatja meg születési nemét, a törvény semmiféle rendelkezést nem tartalmaz”.

Úgy értékelte, hogy az elfogadott törvény rendelkezései nem sértik a magán- és családi élet tiszteletben tartásának jogát, amelyet az Alaptörvény rögzít. „Ugyanakkor az Alaptörvény XVI. cikke előírja, hogy »minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.« Az új törvény rendelkezései a kiskorúak védelme érdekében tiltják a pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a homoszexualitást és a nem megváltoztatását népszerűsítő tartalmak elérhetőségét. A szabályozás az Alaptörvény idézett XVI. cikkéből következik” - írta Áder.

És mivel arra jutott, hogy „az új törvény a 18 év felettiek alkotmányos jogait nem korlátozza, a 18 év alattiak védelmére vonatkozó alkotmányos kötelezettséget viszont kiteljesíti”, ezért szerdán aláírta és elrendelte a kihirdetését.

A törvény amellett, hogy nyilvántartást hoz létre a pedofil bűncselekmények elkövetőiről és jelentősen szigorítja a büntetési tételeket, orosz mintára azt is rögzíti, hogy az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. A jogszabály szerint 18 év alatti fiatal számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását, valamint olyat, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is.

Ezért a tévék is csak 18 év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat, a médiatanács pedig köteles lesz kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá tartozik a szabályt megsértő médiaszolgáltató.

A törvény miatt 13 uniós ország (Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxembourg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország) közös nyilatkozatot írt alá, amiben elítélik a véleménynyilvánítás szabadságához való jog megsértését és a „szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés kirívó formáját”.

A magyar külügyminiszter a magyar-német meccs előtt rendkívüli bejelentéssel jelentkezett az oldalán. Elmondása szerint „a bajor hatóságok nem engedélyezik, hogy magyar konzulok jelen legyenek az Allianz Arénánál. Ez egy példátlan gesztus negatív értelemben sajnos, hiszen a konzuloknak az a munkájuk, hogy a külföldön tartózkodó állampolgárok számára az esetlegesen szükségessé váló segítséget megadják”. Ezért azt kérte a magyar szurkolóktól, hogy ha segítségre van szükségük, hívják a müncheni magyar főkonzulátus ügyeleti telefonszámát.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a magyar konzuloknak kellett közbeavatkozniuk, amikor a bajor vámhatóság és a rendőrség kétszer is megállított egy olyan buszt, ami 53 magyar szurkolót szállított. A bajor hatóságok arról is értesítették a magyar felet, hogy tűzvédelmi okokból nem engedélyezik a „nem impregnált molinók bevitelét”. A vonulást sem engedik a szurkolóknak, helyette buszokkal szállítják a szurkolókat a stadionhoz. A magyar szurkolókat arra kérte, hogy semmiképpen se üljenek fel az esetleges provokációknak.

A homofób módosítókkal teleírt magyar pedofiltörvény is szóba került Angela Merkel meghallgatásán szerdán a Bundestagban. A német kancellár azt mondta, hogy a törvény téves és az ő felfogásával összeegyeztethetetlen. „Nem fér össze a politikáról alkotott elképzelésemmel, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát ugyan engedélyezik, de korlátozzák a felvilágosítást róla. Egy ilyen korlátozás összefüggésben áll az oktatás szabadságával is, és hasonló ügyekkel, és olyasvalami, amit politikailag elutasítok” - mondta Merkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy barátsággal viszonyul Magyarországhoz, de a politikai nézeteltéréseket megnevezi.

A kancellár nem akart állást foglalni abban a kérdésben, hogy az UEFA nem engedélyezte a müncheni stadion szivárványszínű kivilágítását, de megjegyezte, hogy a szervezetnek egyébként nem volt gondja akkor, amikor a német kapus, Manuel Neuer szivárványos karszalagot viselt. (Spiegel/RND/MTI)

Laboratóriumi vizsgálatokkal megerősítették a koronavírus delta variánsának jelenlétét Szlovákiában, közölte szerdán a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). Ján Mikas országos tisztifőorvos szerint a fertőzött személy senkivel nem került közeli kontaktusba, és nem szorul kórházi ápolásra. Jelenleg otthoni karanténban van, és betartja az összes járványügyi előírást.

A most kimutatott eset a delta variáns (B.1.617.2) szlovákiai megjelenésének első példája. A vírusnak az országban már májusban megjelent indiai változata a vírus úgynevezett kappa (B.1.617.1) variánsa volt. Az ÚVZ szerint az országban továbbra is a legnagyobb mértékben a koronavírus brit változata van jelen.

A Közegészségügyi Hivatal szerint aggodalomra ad okot a delta variáns megjelenése, mivel egyértelmű tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy ez a vírusmutáció befolyásolhatja a járvány terjedésének sebességét és módját, illetve az immunválaszt. Ján Mikas hangsúlyozta, rendkívül fontos az óvatosság és a megelőző intézkedések betartása itthon és külföldön is.

Eladják a Szputnyikot

A szlovák kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy az ország az európai Covax kezdeményezés keretein belül elajándékozza a már meglévő koronavírus elleni oltóanyagainak egy részét, amelynek mennyiségét egyelőre nem pontosították. A kabinet döntést hozott arról is, hogy ugyancsak elajándékoz vagy eladásra kínál fel 160 ezer adagot a Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyagból. „A továbbra is fennálló komoly járványügyi helyzetre, illetve a többi országgal történő kölcsönös együttműködés szükségességére való tekintettel azt ajánljuk, hogy a meglévő Szputnyik V oltóanyagaink egy részét a Nyugat-Balkán országainak ajándékozzuk” - indokolták a döntést a szerdán jóváhagyott dokumentumban.

Szlovákia még márciusban 2 millió adag Szputnyik V oltóanyag vásárlásáról kötött szerződést, ebből eddig 200 ezer adagot szállítottak le, de az oltóanyagot csak június elején kezdték használni. Az orosz gyártmányú oltást szerdáig több mint 8004-en kapták meg, további több mint 14 ezer személy pedig már jelentkezett az oltás felvételére.

A Szputnyik V beszerzése miatt korábban több hétig tartó, kormányátalakításhoz vezető válság is kialakult a négypárti szlovák kormánykoalícióban, amelynek két kisebb, liberális pártja ellenezte azt. Az oltóanyagot - amelyről a szlovák gyógyszerfelügyelet (SÚKL) különböző okokra hivatkozva hónapokig nem adott ki teljes körű szakvéleményt - végül Magyarország segítségével sikerült bevizsgáltatni.

A mintegy öt és fél millió lakosú Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint szerdáig a legalább egy oltást már megkapott beoltottak száma 1 millió 967 ezer volt, közülük egymillió négyszázezren már a második oltásadagot is megkapták. Szlovákiában a koronavírus elleni oltóprogramban eddig a Pfizer/Biontech, a Moderna, az AstraZeneca és a Szputnyik V oltóanyagokat használják.

Szlovákiában márciusban kezdtek többé-kevésbé stabilan javulni a járványügyi adatok, és május végére az újonnan kimutatott fertőzések napi esetszáma a legutóbb tavaly szeptemberben tapasztalt szintre esett vissza, s azóta ezen a viszonylag alacsony szinten stagnál. Az NCZI adatai szerint kedden mintegy másfél száz embert kezeltek kórházban a kór miatt, a halálesetek száma pedig nem változott, idáig hivatalosan 12 502 halálesetet tulajdonítanak a kórnak. Kedden mintegy 4 és fél ezer PCR tesztből azok kevesebb mint egy százaléka bizonyult pozitívnak. (Paraméter/MTI)

Szerdára virradóra a fővárosban megdőlt a hajnali melegrekord - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A délnyugati áramlással Magyarország térségébe érkező egyre melegebb, afrikai eredetű léghullámok miatt napok óta tombol a hőség a Kárpát-medencében. Kedden, a délutáni órákban - a hegységek kivételével - országszerte 30 Celsius fok felett alakultak a maximum-hőmérsékletek.

Budapesten a nappali forróság után az éjszaka sem hozott jelentős felfrissülést.

A június 23-ára vonatkozó legmagasabb minimumhőmérséklet budapesti rekordja is megdőlt. Budapest-Lágymányos állomáson hajnalra csupán 23,8 fokig hűlt a levegő hőmérséklete, ez több mint egy fokkal múlta felül az ugyanezen a napon korábban - ugyanott - mért 22,3 fokot.A meteorológiai szolgálat kedden azt jelezte, hogy szerdán és csütörtökön még melegebb várható. Az előrejelzés szerint szerdán a legmagasabb hőmérséklet 31 és 38 fok között alakul. Késő este 22-27 fok várható.

Először csak külföldi sajtóértesülések pedzegették, hogy a szivárványos megvilágítás körüli vita után Magyarország focirajongó miniszterelnöke nem lesz ott a magyar válogatott németek elleni sorsdöntő meccsén Münchenben. Nem sokkal később a Magyar Nemzet közölt egy cikket arról, hogy Orbán Viktor nem lesz jelen német–magyar meccsen Münchenben, mert „Brüsszelbe utazik az EU-csúcsra, és onnan szurkol majd a magyar válogatottnak”.

A kormánylap megemlítette a Politico értesülését is, miszerint Orbán Viktor Brüsszelben együtt vacsorázik Giorgia Melonival, az Olasz Testvérek nevű jobboldali párt vezetőjével. A találkozón részt vesz még Janez Janša szlovén és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is.

Közleményben reagált a Miniszterelnöki Sajtóiroda arra, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen szégyennek nevezte a magyar melegeket érintő törvénymódosításokat, mert az „megkülönbözteti az embereket szexuális irányultságuk alapján, és sérti az Európai Unió alapvető értékeit”.

Erre Orbán Viktor: „Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz. A Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert a magyar törvény az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk (3) bekezdésén nyugszik. A Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult, politikai véleményt.”

A múlt héten elfogadott törvény orosz mintára gyakorlatilag megtiltotta, hogy az iskolai felvilágosításokon a homoszexualitásról vagy a nemváltásról beszéljenek, vagy ezeket 18 éven aluliaknak megjelenítse.

Kedden hatalmas felháborodást okozott Németországban, hogy az UEFA nem engedte szivárványszínekkel kivilágítani a müncheni stadiont, amikor ott a németek a magyar válogatottat fogadják. A bajor város vezetése ezzel akart szolidaritást vállalni a meleg közösségekkel, akiket Magyarországon hátrányosan érintenek a múlt heti törvénymódosítások. München főpolgármestere szégyenteljesnek nevezte a döntést, több német stadiont pedig csak azért is szivárványosra világítanak.

Az UEFA PR-osai most azzal próbálták menteni a menthetőt, hogy szerdán a közösségi médiás felületein szivárványosra cserélték a szervezet logóját. Mellékeltek hozzá egy magyarázkodó szöveget is, amiben leírják, szerintük miért nem volt politikai döntés, hogy nem engedték kivilágítani az Allianz Arénát. Az UEFA szerint inkább maga a müncheni önkormányzat kérése volt politikai töltetű. „Az UEFA számára a szivárvány nem egy politikai szimbólum, hanem a sokszínűbb és befogadóbb társadalom iránti elkötelezettségünk jele.”

Egyébként az UEFA legutóbb amiatt is vizsgálatot indított, hogy a németek kapusa, Manuel Neuer szivárványos karszalaggal lépett pályára a franciák és a portugálok ellen. Vasárnap állapították meg, hogy ez a sokszínűség jele volt, ezért leállították a vizsgálatot.