Czinkóczi Sándor

A héten megint kiderült, hogy akár egy egyszerű robot is alkalmas arra, hogy tömegesen töltsék ki vele a nemzeti konzultáció online kérdőíveit. Tomanovics Gergely a Youtube-csatornáján élőben közvetítette, ahogy több ezer konzultációs kérdőívet tölt ki egy algoritmussal, a kormányzati honlapon napokig nem ütközött különösebb akadályba. Pedig nem ez volt az első alkalom, 2020 szeptemberében egy hobbiból programozni tanuló férfi szintén tömegesen kezdete kitölteni az akkori konzultációt.

A kormány a mostani támadás után is közölte, hogy feljelentést tesz az ügyben, illetve a kormányzati honlap hozzátette azt is: „A korábbi konzultációs honlapot ért támadás ügyében azóta vádemelésre is sor került.”

Az utóbbi azért volt meglepő, mert a legutóbbi hírek még csak arról szóltak, hogy a rendőrség május végén lezárta a nyomozást, majd a Kiberbűnözés Elleni Főosztály az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte az illetékes ügyészségnek.

Az ügyészség viszont idáig nem jelezte, hogy lépett volna az ügyben, így nem világos, hogy a kormány miért beszélt vádemelésről.Kérdésünkre az ügyészség azt közölte, hogy „a vádemelés kérdésében egyelőre nem lehet megalapozottan dönteni, ezért további eljárási cselekményeket írt elő a rendőrségnek, amely azokat jelenleg is teljesíti”. Vagyis az ügy még messze van a kormány közleményében belengetett vádemeléstől. Az ügyészség szóvivője azt javasolta, hogy ősszel érdeklődjünk legközelebb az ügyben.

Hogy a kormány most milyen tényállás alapján tett feljelentést, arra a Kormányzati Tájékoztatási Központtól nem kaptunk választ.

A vádemelést nehezíti, hogy információs rendszer vagy adat megsértése miatt akkor lehetne eljárni, ha a NERbotok készítői feltörték vagy kijátszották volna a konzultációs oldal védelmi rendszerét.

Csakhogy a kormányzati oldal kezelői nem építettek ilyen védelmet a rendszerbe, sem tavaly szeptemberben, sem most. Ezen a héten a robotokat kiszűrő reCAPTCHA-t is csak azután helyezték el az oldalon, hogy Tomanovics már a harmadik élő közvetítését indította el. és több mint ötezer konzultációs ívet költött ki.

Tomanovics Gergely részletesen elmondta a 444-nek, hogyan működött a programja, az erről készült videót hamarosan bemutatjuk.

A kormány úgy érezhette, hogy nincs elég jókedv az országban, mert csütörtökön több milliárdos koncertsorozatot hirdetett. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint „a koronavírus-világjárvánnyal szembeni hatékony magyar védekezést követően a gazdaság újraindításán túlmenően a közösségi élet újraindítása is kiemelkedő szerepet játszik”. De a kormány még nem elégedett azzal, ahogy a magyarok újrakezdték a bulizást, mert azt is megállapította, hogy „a közösségi élet újraindítását és az összetartozás-érzés erősítését szolgáló könnyűzenei események és rendezvények, koncertek minél nagyobb számban történő megvalósulása, továbbá az előadó-művészeti és rendezvényszektor segítése

aktív állami feladatvállalást és támogatást igényel”. Ezért a kormány 2021 augusztusától a 2021 októberéig 356 koncertes bulisorozatot indít az országban:

• 40 nagyvárosi esemény és nagykoncert;
• 216 kisvárosi esemény és koncert;
• 100 falunap jellegű esemény.

A rendezvényeket Rogán Antal minisztériuma a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül bonyolítja le. Erre az idei költségvetésből 4,9 milliárd forint többletforrást biztosítanak.

A kormány a járvány alatt raktárkoncertekkel igyekezett támogatni a hazai szórakoztatóipart, amiknek a szervezéséből kormányközeli vállalkozások szedték meg magukat. A Magyar Turisztikai Ügynökség az Antenna Hungária Zrt.-t bízta meg a lebonyolítással, ami a propagandaplakátokat is gyártó Balásy Gyula cégeit szervezte be alvállalkozónak.

Falunapok

Külön keretet különítettek el a falunapok támogatására. Az ötezer fő vagy ennél kevesebb állandó lakosságszámmal rendelkező települések önkormányzati rendezvényei támogatására 2,8 milliárd forintot különítenek el az idei költségvetésből. A pénzek kiosztását Gyopáros Alpár kormánybiztos és a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. intézi. Ezt a céget Lezsák Sándor népfőiskolája hozta létre, miután az intézményt Lakitelekre költöztették a Budai Vigadóból. A szervezésért Lezsákék cége további 86 millió forintot is kap.

Az előző évben a koronavírus miatt maradt el, idén pedig a helyi politikai vezetés állíttatta le az Újvidéki Művészeti Akadémia növendékeinek vajdasági turnéját. Pedig az általuk működtetett Tanyaszínháznak fontos szerepe van a vajdasági magyarság életében, mivel 1978 óta olyan falvakba is elviszik a magyar nyelvű előadásaikat, ahol nem lehetne kőszínházat működtetni.

Azonban a szerbiai magyar kisebbség önkormányzataként működő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének, Hajnal Jenőnek idén nem tetszett a Tanyaszínház legújabb előadása, Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja.

Az első előadások után, kedden nyílt levélben követelte a turné leállítását, mert szerinte az előadás

„a fölszabadult öröm és kacagás, az okos gondolkodás és a népmesei bölcsesség helyett az öncélú közönségességet, a parttalan ízléstelenséget, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát” jelenítette meg.

Pedig a Tanácshoz köthető tévé az első előadás előkészületekről még lelkesen számolt be:

A darab rendezője, Lénárd Róbert szerint a betiltás „semmibe veszi és kiskorúsítja a közönséget, amely így nem döntheti el, milyen kultúrát is igényel – végignézi-e az előadást vagy otthagyja, esetleg megdobálja paradicsommal (mindhárom viselkedési minta legitim)”. Az oldalán azt írta, „általánossággal nyakon öntött közhelyeken kívül sehol sem hangzott el egyetlen konkrétum sem” az előadással kapcsolatban, pedig a korábbi években számos alkalommal történt incidens a káromkodások, a provokatív témák miatt, amik szerinte kirívóbbak voltak, mint az idei produkció, azokat mégsem akarták betiltani.

Majd megjegyezte, hogy „a Kazimír és Karolinát egyszer már betiltották megírása óta. 1933 januárjától nem játszhatták német nyelvű színházak, ugyanezen év május 10-én pedig minden más Ödön von Horváth szöveggel együtt máglyára vetették Berlin főterein. Az indoklás kísértetiesen hasonló: egyesek szerint nem szolgálta a néplélek épülését”.

Leálltak

De mivel a társulat részben a Magyar Nemzeti Tanács éves támogatásaiból működik, az ilyen felszólítást nehéz lenne figyelmen kívül hagyni, így már az aznapra tervezett előadás is elmaradt Kishegyesen. Majd a társulat szerdán kiadott egy közleményt arról, hogy tudomásul veszik az elnök kérését, és felfüggesztik a turnét. Ugyanakkor a következő hetekben minden este előadják a darabot a kavillói művésztelepükön. „Elfogadjuk és tudjuk, hogy a színházi előadások ki vannak téve a nézők szubjektív véleményének és teljesen legitimnek tartjuk ezt. De hiszünk abban, hogy meg kell adni a nézőknek azt a lehetőséget, hogy véleményt formáljanak és kifejezzék tetszésüket vagy nem tetszésüket. Alkotóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy elkészült művet eltemessünk, mielőtt a vállalásainkat teljesítettük volna” - írták, majd hozzátették, hogy nyitottak a párbeszédre és az egyeztetésekre az Magyar Nemzeti Tanáccsal.

A Magyar Nemzeti Tanácsban a Fidesz helyi szövetségesének, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a jelöltjei vannak többségben. A pártnak komoly szerepe van a Magyarországról származó fejlesztési pénzek elosztásában. A magyar kormány pár éve a VMSZ-re bízta, hogy hozza létre a magyar költségvetésből származó támogatások kihelyezésének intézményrendszerét. Azóta a párt alapítványán keresztül lehet pályázni a támogatásokra. A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ nemrég azt is kimutatta, hogy a magyar kormány 2011 és 2019 között 12 millió euróval (4,3 milliárd forinttal) támogatta az itt megjelenő, főként Fidesz-szimpatizáns magyar nyelvű sajtótermékeket.

„A technológiára vonatkozóan megjegyezném, hogy minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet”- mondta Szijjártó Péter a Portfóliónak, amikor a Pegasus-botrányról kérdezték.

A külügyminiszter egyébként azt mondta, nem vett részt olyan tárgyaláson, ami az izraeli kémszoftver beszerzéséről szólt volna, „és ha ilyen beszerzés történt, akkor abban nem is kellett részt vennem, mert ez nem tartozik a tárcavezetői hatáskörömbe, nem felügyelek olyan titkosszolgálatot, amely ilyet akart vagy vásárolt volna. Korábban nem is találkoztam az NSO céggel, illetve a jelenséggel”.

Szijjártó Péter külügyminiszterként a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt felügyeli. Az IH feladatai között szerepel, hogy „felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet”. Ugyanakkor az elhárításért az Alkotmányvédelmi Hivatal felel.

Azokkal kapcsolatban, akiknek a telefonszáma feltűnt a kiszivárgott listán, Szijjártó azt mondta: „Csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem.” Ugyanakkor az országban működő titkosszolgálatok folyamatosan figyelik, hogy „bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni, adott esetben próbálnak-e felhasználni arra, hogy külső érdekeket érvényesítsenek Magyarországon”. Ezért szerinte ilyen esetben nyomozásnak, lehallgatásnak is lehet helye.

„Ugyanakkor azt, hogy ezt egy állam milyen eszközökkel látja el, ez nemzetbiztonsági kérdés, amelyet sosem szoktak a nyilvánosság előtt megvitatni. Emellett, hogy ehhez milyen technológiai eszközöket használnak, az technikai kérdés. A nemzetközi sajtó fókuszába került ez a téma, de érdemes megjegyezni, hogy a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették” -tette hozzá a miniszter.

A Direkt36 vasárnapi cikke szerint több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is, de még Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár telefonszáma is rajta volt azon a listán, melyen az NSO Group ügyfelei által becélzott személyek szerepelnek.

Az 1978-ban alapított Tanyaszínház június végén indította a hagyományos nyári turnéját a Vajdaságban, hogy olyan helyekre is eljusson, ahol egyébként nincs alkalmas terem a kőszínházak előadásainak befogadására. A kezdetekben még szamaras fogattal, később traktorral jártak, idén váltottak kisbuszra. Ráadásul a tavalyi előadások elmaradtak a járvány miatt.

A társulat idén Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabját mutatta volna be, azonban az első előadások után, kedden nyílt levélben követelte a turné leállítását a vajdasági magyarság önkormányzataként működő Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hajnal Jenő.

Hajnal szerint a társulat tagjai „az öncélú közönségességet, a parttalan ízléstelenséget, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát jelenítették meg”. Ezért a Magyar Nemzeti Tanács „elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon, s arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a többi helyszínen való vendégszereplést”.

A Magyar Nemzeti Tanács a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösséget. Az intézmény tévéje néhány napja még lelkesen számolt be az első előadásról:

A társulat kedden Kishegyesen, július 31-én Topolyán lépett volna fel, de az IC/TK Rádió szerint erre nem kerül sor.

Kerestük a társulatot, hogy pontosan mit kifogásoltak ez előadásukban, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

Egymás után állítják vissza a kültéri maszkviselés kötelezettségét a prefektúrák a francia nyaralóhelyeken a koronavírus delta variánsa miatt. Az új eseteknek már közel kilencven százalékát a fertőzőbb mutáns okozza.

A maszkviselés mellett a gyülekezést és az esti szórakozást korlátozó intézkedések léptek életbe kedden Korzika szigetén, az Atlanti-óceán mentén több nyaralóvárosban, de a keleti és a dél-keleti országrész egyes megyéiben is.

A délnyugati Gironde megye prefektusa kötelezővé tette a maszkviselést Bordeaux-ban és a turisztikai övezetekben a spanyol határ közelében, ahol szerdától az alkoholfogyasztás is tilos lesz a köztereken augusztus 31-ig, de a korlátozás nem vonatkozik a parkokra, a természetvédelmi övezetekre és a tengerpartokra, illetve a strandokra. Hasonló intézkedések léptek életbe Vendée, Charente-Maritime, Landes és Pyrénées-Atlantiques megyékben az Atlanti-óceán partján.

Gironde megyében a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma kedden meghaladta a háromszázat, miközben két hete még csak negyven volt ez a szám. Korzika szigetén még magasabb a fertőzési szint: 100 ezer lakosra csaknem hétszáz fertőzött jut, ezért a prefektúra kedden kötelezővé tette a maszkviselést a legfőbb városok főutcáin. A szigeten este 9 óra után tíz főnél többen nem gyülekezhetnek a tengerpartokon. Az intézkedés célja a spontán esti bulizások elkerülése.

A riasztási szintet a kormány eredetileg ötvenben jelölte meg, az előző járványhullámok idején pedig 250 volt a küszöb a lezáráshoz.

A spanyol határ mentén elterülő Pyrénées-Orientales volt egyébként az első francia megye, amely már július közepén visszaállította a kültéri maszkviselés kötelezettségét, ami alól csak a tengerpartok és a zöld övezetek (parkok, erdők, kertek) jelentenek kivételt. Hétfőn a déli Hérault megye - amelynek székhelye Montpellier - rendelte el augusztus 15-ig a kültéri maszkviselés kötelezettségét, miután a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma megközelítette az ötszázat.

Az ország más nyaralóhelyein, köztük Alpes-Maritimes megyében már vasárnaptól maszkot kell viselni a köztereken is, hasonlóan a keleti Meurthe-et-Moselle-hez, ahol a legalább 5 ezer lakosú településeken tették kötelezővé ismét a száj és az orr eltakarását.

Az érintett megyékben a kórházi mutatók is elkezdtek lassan emelkedni, de országos összesítésben még stagnálnak az adatok. Miközben az elmúlt két hétben tízszeresére nőtt a napi esetszám, és a múlt héten naponta több mint 20 ezer új esetet regisztráltak, a hétvégén megállt az emelkedés. Vasárnap 16 167, hétfőn 5307 új esetet jelentettek. A kórházakban több mint 7 ezer fertőzöttet ápolnak, közülük csaknem ezren vannak intenzív osztályon.

A negyedik hullám megfékezése érdekében a kormány el akarja érni, hogy augusztus végéig legalább 50 millióan felvegyék a koronavírus elleni oltás első adagját a 67 millió lakosú országban, amit eddig 40 millió ember, a teljes lakosság hatvan, a felnőttek hetvenkét százaléka kapott meg. (MTI)

A Bihar megyei Bokorvány határában egy gazda villanypásztorral vette körül a búzaföldjét, hogy megvédje a falánk vaddisznóktól, de azok nem tudtak ellenállni az ért kalászoknak, és átszakították az elektromos kerítést. Ezután az elszakadt vezetékből kipattanó szikra hamar lángra lobbantotta a búzamezőt, ami 600 négyzetméteren égett le.

A lángok csak azért nem terjedtek át a közeli erdőre, mert a gazda még idejében odaért a traktorára szerelt ekével, és barázdákkal állta útját a lángoknak.Így 4-5 ezer lejes kára keletkezett. A helyiek a történtek után azt szeretnék, ha a helyi hatóságok csökkentenék a környékbeli vaddisznók számát. (Főtér/Digi24)

Az RTL Híradójának sikerült megszereznie egy táblázatot, amiből kiderül, milyen oltások kombinálását javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje a harmadik oltásokhoz. Ugyanakkor minden oltóanyag esetén lehet úgy dönteni, hogy valaki ugyanazt kéri, mint amit az első két szúrásnál. Pedig a szakemberek nem ajánlják, hogy aki vektoralapú vakcinát (Szputnyik, AstraZeneca, Janssen) kapott, harmadszorra is azt kérjen, mert ilyenkor a vektorvírus ellen már védekezik a szervezet, és nem lesz hatásos.

A bemutatott táblázat szerint így lehet kombinálni az oltásokat:

• AstraZenecára: Pfizer, Moderna és Sinopharm;
• Janssenre: Pfizer, Moderna Sinopharm;
• Modernára: Sihonpharm, Janssen, AstraZeneca;
• Pfizerre: Sinopharm, Janssen, AstraZeneca;
• Sinopharmra: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen;
• Szputnyik-V-re: Pfizer, Moderna, Sinopharm.

Annak ellenére, hogy a kínai vakcinával szemben merült fel a legtöbbször, hogy az időseknél nem alakít ki megfelelő védelmet, most mégis minden oltáshoz ajánlják ezt is.

A harmadik oltásra a hét második felétől lehet regisztrálni a www.eeszt.gov.hu honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

Mi van raktáron?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) múlt heti adatai szerint Pfizerből 1,6 millió, Modernából 353 ezer, AstraZenecából 1,2 millió, Janssenből 502 ezer, Szputnyik-V-ből 190 ezer, Sinopharmból pedig 3,1 millió állt raktáron. Igaz, Pfizerből azóta érkezett még, viszont az AstraZenecából eladtunk 200 ezer adagot Portugáliának.

Dobson Szabolcs szakgyógyszerész múlt héten a Portfóliónak arról beszélt, hogy mivel a kínai vakcinából ilyen sok maradt, azt szeretnék, hogy fogyjon, mert különben felesleges volt a rendelés.

Ahogy arról korábban írtunk, a harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet. A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot. Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek.

Az MTA immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.

Megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfa augusztus 1-jével az elviteles vagy házhoz szállított ételek és italok esetében - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Augusztustól a vendéglátó üzletek csak szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazhatják az 5 százalékos áfát.

Az elviteles vagy házhoz szállított étel és ital értékesítése nem szolgáltatásnyújtásnak, hanem termékértékesítésnek minősül, így erre a továbbiakban nem vonatkozik a kedvezményes adómérték.A kedvezményes áfa lehetőségével 2020. november 14. óta élhettek a vendéglátó vállalkozások. Az áfakulcs 27 százalékról csökkent 5 százalékra, hogy enyhítse a járvány kedvezőtlen hatásait a vendéglátásban. (MTI)

Több mint ötven bozót- és erdőtűz ütött ki a hetek óta rendkívüli aszállyal sújtott Görögországban. A legveszélyesebb tűz a Sztamata-Dionüszosz régióban tört ki mintegy 20 kilométerre északkeletre Athéntól. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángokat erős szél is szítja.

„Házak semmisültek meg. Sok lakót biztonságba kellett helyezni” - jelentette ki Vaszilisz Kokkalisz, a régió kormányzó-helyettese.

A Szkai tévé felvételein tűz oltására bevetett repülőgépek és helikopterek mellett számos tűzoltó brigádot lehetett látni, amint a lángok feltartóztatásáért küzdenek. A görög polgári védelem kedden tűzvédelmi figyelmeztetést adott ki, mivel a napokban a hőmérséklet helyenként meghaladja majd a 40 Celsius fokot országszerte erős széllökések mellett. (MTI/dpa)

Kedd délután mintegy kétszáz hektáron égett a tarló Sülysáp és Mende között. A tűz a lábon álló gabonába is belekapott. A nagykátai hivatásos tűzoltók négy vízsugárral oltották a lángokat, a helyszínre mentek a monori hivatásos, valamint a sülysápi és a tápiószecsői önkéntes tűzoltók is. A lángokat 13:43-ra sikerült megfékezni. A leégett területen állt egy autó, ami szintén kiégett. A tűzoltók már csak füstöléseket tapasztalnak. (Katasztrófavédelem)

Bár Orbán Viktor pénteken már kormányhatározatba foglalta, hogy az Európai Bizottság csakis a homofób törvénymódosítások miatt késleltetheti az ország helyreállítási tervének elfogadását, Veerle Nuyts bizottsági szóvivő kedden arról beszélt, hogy

a magyar fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, és kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

A koronavírus-válság kezelésére létrehozott uniós Helyreállítási Alap forrásaiból a magyar kormány 2500 milliárd forintra pályázott, ami az ország számára elérhető források kevesebb mint fele, mert csak a vissza nem térítendő forrásokra pályáztak. Csakhogy július elején kiderült, hogy az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a 7,2 milliárd euró uniós támogatás elköltéséről szóló magyar helyreállítási tervet a július 12-én esedékes határidőig, mivel a magyar tervben nem szerepeltek elég szigorú lépések a korrupció megelőzésére.

Didier Reynders igazságügyi biztos ki is mondta, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.

Itthon a kormány ezt persze úgy adta elő, hogy Brüsszelnek azzal van baja, hogy a kormány meg akarja védeni a gyerekeket. Orbán Viktor kormányhatározatba is foglalta, hogy „az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti ”. Gulyás Gergely is úgy adta elő a kormányinfón, hogy „a helyreállítási alapról már megegyeztünk, de Brüsszel ezt újranyitotta, azóta is látjuk, hogy milyen nemzetközi sajtókampány és vádak sorozata zajlik hazánk ellen”. Ezért a magyar kormány még azt is tárgyalási feltételnek szabta, hogy a nemek közötti megkülönböztetés fogalmát hagyományos (biológiai) jelentése szerint alkalmazzuk.

Másik dimenzió

Ehhez képest a Bizottság szóvivője kedden arról beszélt, hogy a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között. Azt javasolták a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg.

Egyébként a Bizottság Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország és Észtország esetében is kérte a nemzeti helyreállítási tervükről szóló tárgyalások meghosszabbítását további két hónappal. A lengyelekkel már korábban megállapodtak a tárgyalások két hónapos meghosszabbításáról.

Az Európai Bizottságnak azért van szüksége a határidő meghosszabbítására, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre minden szükséges információ megérkezésére, és a testület értékelni tudja a szakmai elvárásoknak való megfelelést.

Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. Ezek közé tartozik:

• a zöld és a digitális átállás,
• az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
• valamint a társadalmi és területi kohézió,
• az ipar dekarbonizálása,
• az épületek felújítása,
• a közigazgatás digitalizálása
• és a munkaerő átképzése.

Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően - kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg - két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezután egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadása után a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást. (via MTI)

A hét második felétől lehet regisztrálni a harmadik oltásra a www.eeszt.gov.hu honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást, jelentette be György István, az országos oltási munkacsoport vezetője. Elmondta azt is, hogy már kidolgozták az oltóanyagok felhasználásának lehetőségét - az azonban, hogy melyik vakcinával lehet a harmadik oltást elvégezni, az MTI összefoglalójából nem derül ki. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

Vasárnaptól kezdődik a 60 év felettiek oltási akciója, ahol háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott időseket. A személyes felkereséskor, az érintett otthonában vagy az orvosi rendelőben is megtörténhet az oltás.

A malária ellen is beveti az mRNS-technológiát a BioNTech. A német cég, ami az amerikai Pfizerrel közösen alkotta meg a koronavírus elleni első vakcinát, az év végén kezdi meg a malária elleni biztonságos és nagy hatékonyságú vakcina klinikai tesztjeit. A céljuk, hogy először létrehozzák az mRNS-alapú vakcinát a betegség ellen. A klinikai tesztek a következő évben kezdődhetnek. A vakcinát aztán 2023-24-től hozhatják forgalomba. Jelenleg csak egy mérsékelten hatékony védőoltás áll rendelkezésre, így az új vakcinával a BioNTech piacvezető lehet.

A BioNTech emellett létre kíván hozni egy mRNS-vakcinát gyártó létesítményt Afrikában. A kontinens egyike azon régióknak, melyeknek problémát okoz a megfelelő mennyiségű koronavírus elleni oltás beszerzése.

A cég most felméri, hogyan lehet fenntartható gyártást biztosítani a kontinensen, hogy ellássák az afrikai országokat vakcinával. A tervezett létesítményben különböző mRNS-alapú vakcinákat gyártanának. A BioNTech és a Pfizer egymilliárd adag koronavírus elleni vakcinát fog eljuttatni az alacsony és közepes bevételű országokba az idén, és egy újabb milliárd adagot 2022-ben.

A múlt héten a két vállalat bejelentette, hogy egy dél-afrikai cég, a Biovac Institute lesz az első a kontinensen, amely megkezdi a koronavírus elleni vakcina gyártását.

A BioNTech már korábban közölte, hogy dolgozik egy tuberkulózis elleni vakcinajelöltön, amelynek klinikai vizsgálatai 2022-re vannak kitűzve, valamint a rák számos formájának terápiáján. (Spiegel/MTI)

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban, Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfőn bemutatott felméréséből.

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait. A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából. A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek. (MTI)

Tomanovics Gergely vasárnap este indította el a Youtube-csatornáján azt az élő videót, amin azt látni, hogy egy algoritmus ész nélkül töltögeti ki a nemzeti konzultációkat, miközben vicces zenék mennek a lejátszási listájáról. Valószínűleg erre reagálhatott a kormány, amikor hétfő délután közölte, hogy büntető feljelentést tesz a konzultációs oldalt ért informatikai támadás miatt.

A közlemény szerint a kormányzati szervek azt észlelték, hogy informatikai támadást indítottak a konzultáció hivatalos internetes oldala ellen, tömeges kitöltéssel próbálkoznak az elkövetők. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes szereplők különböző módszerekkel próbálják ellehetetleníteni a járvány utáni életről szóló párbeszédet. A minimálbér-emelés, a családi adóvisszatérítés, a hitelmoratórium, vagy a gyermekek védelmének kérdése magyarok millióinak életét érintik, ezért is biztatunk mindenkit arra, hogy mondja el véleményét” -írta a kormány.

Az elő közvetítés majdnem 12 óráig ment, az oldalán sarkán futó ablak alapján ez idő alatt több mint 3100 konzultációt töltött ki az algoritmus. Később egy második közvetítést is elindított:

A Fidesz által meghonosított online nemzeti konzultációk korábbi verzióinál is felmerült már, hogy akárhányszor ki lehet tölteni, és ez visszaélésekre adhat okot, de a kormány részéről korábban rendre lesöpörték ezt az érvet. Az algoritmus a leírás szerint teljesen véletlenszerűen válaszol a kérdésekre. A Youtube-oldalán Tomanovics linkel egy blogposztot is, melyben amellett érvelnek, hogy ez a fajta tevékenység nem számít bűncselekménynek, mert a konzultáció kitöltése nem meríti ki a jogszabályokban felsorolt tényezők egyikét sem.

A NERbot 2.0-hoz egy disclaimert is írt: „a robot egy átlagos Fideszesnél is butább (talán még Hollik Istvánnál is, de nem biztos), és csak véletlenszerű válaszokat ad az egyes kérdésekre. A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK NEM TÜKRÖZIK A ROBOT FEJLESZTŐJÉNEK ÁLLÁSPONTJÁT, A NERBOT KIZÁRÓLAGOS CÉLJA A KORMÁNYPÁRTI INFORMATIKA SZÍNVONALÁNAK DEMONSTRÁLÁSA."

A legutóbbi nemzeti konzultáció idején is történt egy hasonló eset, akkor rendőrségi nyomozás és vádemelés lett a dologból. Mint kiderült, egy 40 év körüli, budapesti, hobbiból programozni tanuló férfi írta a kódot, és szerinte szó sem volt hackelésről. A konzultáció online felületéről hiányzott a reCaptcha, az az eszköz, ami segít kiszűrni a robotokat egy oldalra való belépéskor. Az automata kitöltéshez szerinte a legelemibb programozói tudás is elég volt.

A vízirendőrök idén eddig 220 embert mentettek ki a Balatonból, mégis már 13-an fulladtak bele a tóba - közölte a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hétfőn. Ez a szám magasabb, mint a tavalyi egész évi volt, akkor 8 ember halt meg a tóban.

Az eddigi halálesetek többsége nagy melegben, partközelben, kis vízben történt, idős emberek lettek rosszul, vagy a nem megfelelő úszástudás és a vízbiztonság hiánya vezetett tragédiához.

A legutóbb, vasárnap délután egy testvérpár fulladt bele a Balatonba, a 13 és a 17 éves fiú az alsóbélatelepi strandon fürdőzött matracokkal. A fiúk a családjukkal már többször fürdőztek a Balatonban, és valamilyen szinten tudtak úszni. Többhetes, közigazgatási eljárás keretében zajló vizsgálat fogja kideríteni, mi okozhatta a kettős tragédiát.

Szombaton kora este egy 10 éves kislány tűnt el a Balatonban a SUP deszkájával, neki szerencséje volt. A balatonföldvári körzeti megbízott a strandtól a part mentén egy kilométerre elsodródva a vízben talált rá a rémült, kimerült gyerekre, akin nem volt mentőmellény.

A vízirendészet rendkívül fontosnak tartja, hogy mindenki fogadja meg a rendőrség honlapján elérhető tanácsaikat, amik között a legfontosabb, hogy

senki ne menjen egyedül a vízbe, főleg a legmelegebb órákban, amikor egy egyszerű rosszullét is könnyen végzetes lehet.A vízirendészet és a vízimentők folyamatosan hangsúlyozzák azt is, hogy mennyire fontos a mentőmellény használata, és már egészen olcsón lehet praktikus mentőmellényeket vásárolni.

A balatoni vízirendészet azt kéri, hogy ha a Balatonban bárki bajba jut vagy bajba jutott embert lát, akkor hívja a 112-es segélyhívót vagy az 1817-es ingyenes vízi segélyhívó számot. (MTI)

Prof. Dr. Kásler Miklós összehívott minden egészségügyi szervezetet, amelyek a koronavírus-járvány elleni küzdelemben vesznek részt, hogy a szakmai grémium dolgozza ki a 3. oltás beadásának eljárásrendjét.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház , az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői, virológusai, a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői egyhangúan határozták meg a 3. oltás beadásának eljárásrendjét.

Az EMMI az előkészített szakmai javaslatot leküldte az Operatív Törzsnek, majd a kormány elé terjeszti.Amikor Orbán Viktor július közepén megengedte a harmadik oltást, azt mondta, a harmadik oltást augusztus elsejétől lehet felvenni, és mindenki ott kapja meg, ahol a másodikat is megkapta. Arról, hogy mi legyen a harmadik oltás, az orvos dönt. Valamint a második oltás után négy hónappal adják be a harmadikat.

Ahogy arról korábban írtunk, a harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet. A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot. Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek.

Az MTA immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.

Az idei nyár megmutatta, hogy a világ egyik felén milyen extrém hőhullámokat, a másikon pedig milyen pusztító áradásokat tud okozni, hogy mára az ipari forradalom kezdetéhez képest 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete. (A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a század végéig ez ne emelkedjen 1,5 Celsius-foknál jobban.) Bár a tudósok régóta figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás ilyen szélsőséges időjárással járhat, most sokakat mégis meglepett, hogy ez ilyen gyorsan történik. „A globális felmelegedést jó előre jelezték, de most láthatjuk a szemünkkel is” - mondta a Reutersnek Corinne Le Quere, a Kelet-Angliai Egyetem klímakutatója.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kutatói, akik a világ 195 kormányát képviselik, épp most tartanak online konferenciákat, hogy a következő két hétben elkészítsék a legátfogóbb klímajelentést 2013 óta. Ebben várhatóan a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás kapcsolatának jobb megértésével, valamint a regionális éghajlatváltozási előrejelzésekkel is foglalkoznak majd. Előzetesen azt mondják, hogy a 40 oldalas jelentéssel fel akarják nyitni a világ vezetőinek a szemét, akik novemberben ülnek össze Glasgow-ban, hogy a klímaválság kezeléséről tárgyaljanak.

Joyce Msuya, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője a nyitó rendezvényen arról beszélt, hogy mostantól a szélsőséges időjárás számít normálisnak. Németországtól Kínán át Kanadáig és az Egyesült Államokig erdőtüzeket, áradásokat és extrém hőhullámokat látunk, és ez a tragikus lista csak folyamatosan bővül. Szerinte 2021-ben el kell kezdődnie a cselekvés korszakának.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Michael Mann a mostani katasztrófákról megjegyezte, hogy nem a felmelegedés lett gyorsabb, mert az halad azon a pályán, ahogy előre jelezték, viszont ennek a hatásai nagyobbak, mint amire a tudósok számítottak. Vagyis az eddigi klímamodellek sokszor alábecsülték, mennyivel hozhat szélsőségesebb időjárási viszonyokat a további felmelegedés. (Reuters/BBC)

Hétfő délután a sok napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen. Csapadék főleg az északi, északnyugati megyékben alakulhat ki estétől, záporok, zivatarok formájában. Éjszaka a legtöbb helyen kiderül az ég, de maradhatnak felhősebb tájak is, és az északi, északkeleti tájakon még lehetnek további záporok, zivatarok.

Kedden főleg fátyolfelhők lesznek túlsúlyban, de emellett gomolyfelhők is képződnek, azonban csak helyenként fordulhat elő főként az északnyugati, északi megyékben zápor, egy-egy zivatar.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 23 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 31 és 37 fok között várható, délkeleten lesz a legmelegebb. (MTI)

A dél-koreai MBC tévé azzal dobta fel a közvetítését az olimpiai nyitóünnepségről, hogy Olaszországot pizzával, Romániát Drakulával, Ukrajnát Csernobillal, Norvégiát pedig lazaccal ábrázolta.

A kritikákra a csatorna azzal reagált, hogy ők csak könnyebbé akarták tenni a belépő országok beazonosítását, de „megbocsáthatatlan hibát” követtek el. Majd egy hétfői sajtótájékoztatón a tévé vezérigazgatója, Sung-jae bocsánatot kért, amiért „rombolták az olyan olimpiai értékeket, mint a barátság, a szolidaritás és az egyetértés”.

A vezérigazgató azt mondta, mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a hasonló hibákat. A MBC-nek ugyanis nem ez volt az első félresikerült olimpiai megnyitója: 2008-ban azért bírságolták meg őket, mert a pekingi olimpiánál Zimbabwéhoz annyit írtak, hogy ott halálos az infláció. (BBC)

A jegybank elnöke megint óvatos kritikát fogalmazott meg a Magyar Nemzetben, mert szerinte az újrainduló magyar gazdaságnak nincs szüksége arra az 5,9 százalékos költségvetési hiányra, amit a kormány 2022-re betervezett. Ő inkább azt javasolja, hogy „az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához”. Ezek nélkül ugyanis még jobban eladósodik az állam, és az újraindult növekedés pénzügyi korlátokba ütközik.

De hibásnak és fenntarthatatlannak tarja azt is, hogy az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ráadásul ezen belül a beruházások összetétele is rosszul áll, mivel

„a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges »okos« beruházások aránya”.

Majd a jegybankelnök megállapítja azt is, hogy „a magyar beruházási rátán belül – az EU 27-ek körét tekintve – nálunk szerepelnek a legmagasabb arányban állami beruházások. Ezek háromnegyed része azonban építési beruházás.

Az állam »vasba és betonba«, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”.

Ráadásul a kormány ezzel a szűkös építési kapacitások miatt még erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt is gerjeszt Matolcsy szerint.

Ezzel szemben ő úgy látja, a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése lenne, amit a digitális beruházások növelnének leggyorsabban. „Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” - állapította meg.

De Matolcsy attól sem riadt vissza, hogy a kormány családpolitikáját más megvilágításba helyezze, mert szerinte nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya:

„Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.”

Végül arra jut, hogy változtatni kell a 2022-es költségvetésen, mert gátolná az okostőke-intenzív pályára való átállást, ha „az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az »okos« tőkebefektetésekre való áttérés helyett”.

Nem ez az első kritikusabb írás Matolcsytól, július elején szintén ugyanebben a kormánylapban állapította meg, hogy a kormány közepes teljesítménnyel kezelte a válságot.

Néhány órával azután elérhetetlenné vált a Vedomosti nevű orosz hírportál, hogy leközölte a bebörtönzött újságíró, Ivan Safronov véleménycikkét. Először csak a cikk tűnt el, majd az egész oldal. Az oldal kommunikációs igazgatója szerint DDoS-os támadás érte őket. Guzel Khairetdinova a Meduzának azt mondta, az egész oldalukat leterhelték. Azóta az oldal visszaállt, de az adott cikk nem elérhető. Oroszországban egy oknyomozó oldalt nemrég azután tiltottak be, hogy a belügyminiszter vagyonosodásáról közölt egy anyagot.

Safronov cikke egyébként arról szólt, hogy az igazságtalan kvóták és az átható lustaság viszi rá a nyomozókat arra, hogy ártatlan embereket üldözzenek árulás és kémkedés vádjával. Az orosz hatóságok egy évig tartották előzetes letartóztatásban Safronovot, majd idén július közepén emeltek ellene vádat kémkedés miatt, mert az ügyészek szerint minősített adatokat adott át egy cseh ügynöknek, aki az Egyesült Államoknak dolgozott. A volt újságíró ártatlannak tartja magát, és visszautasította a vádalkut. (Meduza)

Először dokumentáltak gorillák elleni halálos csimpánztámadást a vadonban német tudósok. Az Osnabrücki Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet tudósainak elsőként sikerült a vadonban megfigyelni, hogy csimpánzok támadtak gorillákra.

A csimpánzok Kelet- és Közép-Afrikában élnek, és például a gaboni Loango Nemzeti Parkban osztoznak a területen a gorillákkal. Itt működik a 2005-ben indult Loango Csimpánzprojekt, amit a lipcsei Tobias Deschner főemlőskutató és az osnabrücki Simone Pika kognitív biológus vezet. Közel 45 csimpánz viselkedését figyelik meg és elemzik, különös tekintettel a csoportösszetételre, a társas kapcsolatokra, a szomszédos csoportokkal való interakciókra, a vadászati szokásokra, az eszközhasználatra és a kommunikációra.

„A csimpánzok és a gorillák közötti találkozásokat eddig viszonylag békésnek tekintettük. Rendszeresen láttuk, ahogy a fák között nyugodtan keresnek maguknak élelmet egymás mellett. Kongói kollégáink még azt is megfigyelték, hogy a két faj képviselői egymással játszanak” - mondta Pika. Sose dokumentáltak még végzetes összeütközést köztük. „Megfigyelésünk az első bizonyíték arra, hogy a csimpánzok jelenléte végzetes lehet a gorillákra. Most azt akarjuk megvizsgálni, milyen tényezők váltották ki ezt a meglepően agresszív viselkedést” - tette hozzá Deschner.

A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője, Lara M. Southern PhD-hallgató visszaidézte a 2019-ben megfigyelt találkozást.
„Először csak csimpánzok kiáltásait hallottuk, azt gondoltuk, szokás szerint a szomszédos csoportok egyedei futottak össze. Aztán mellveregetés hangjaira figyeltünk fel, ami a gorillákra jellemző, ekkor jöttünk rá, hogy a csimpánzok egy öt gorillából álló csoporttal találkoztak”.

A nagyjából egyórás összecsapás alatt a csimpánzok összefogtak, és megtámadták a gorillákat. A két csoport ezüstös hátú hímei és a felnőtt nőstények megvédték magukat és utódaikat.

A két öreg és több felnőtt nőstény elmenekült, két gorillakölyök azonban elszakadt az anyjától, őket megölték a csimpánzok.

Az emberszabásúak közötti háborúról készült felvételeket a Nature le is közölte.

A tanulmány szerzői az erőszakot többféleképpen magyarázták. „Lehetséges, hogy a loangói élelemforrások elosztása két főemlősfaj növekvő versengéséhez, néha talán halálos összecsapásaikhoz is vezet” - mondta Dreschner. Az élelemért folyó verseny erősödését okozhatta a klímaváltozás és a Gabon más trópusi erdeiben tapasztalt gyümölcshiány. (Nature/MTI)

Miután kiderült, hogy a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár, Aszódi Attila száma is rajta volt a Pegasus-listán, Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke meghívót küldött Süli János Paksi bővítésért felelős miniszternek. Aszódi 2018 végén vált célponttá, amikor már több nézeteltérése volt a miniszterrel, Süli Jánossal. 2019 januárjában aztán menesztették, a telefont akkor leadta.

„A beruházást övező politikai vitáktól függetlenül a paksi bővítés ügye nemzetbiztonsági kérdés, a beruházást irányító kormánytisztviselők esetleges megfigyelésének híre pedig komoly aggodalomra ad okot, továbbá a nyilvánosságban is megnyitja azt a kérdést, hogy a Fidesz és a kormány holdudvarában Aszódi Attilán kívül kiket figyelhettek meg még ezzel az eszközzel az utóbbi évek során” -közölte Stummer, aki bízik abban, hogy a fideszes képviselők mégis elmennek a hétfői bizottsági ülésre, ami így határozatképes lehet.

Erre az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) közös nyilatkozatban szólították fel a parlamenti bizottság kormánypárti tagjait, „hogy ne akadályozzák az igazság kiderülését, és menjenek el a Nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésére”. A közlemény szerint korábban Pintér Sándor és Szijjártó Péter jelezte, hogy zárt ülésen ugyan, de hajlandóak a feltett kérdésekre válaszolni. Az ülésen a következő kérdéseket tervezik feltenni:

• Megvásárolta, illetve használta-e valamelyik hazai szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot?
• Adott-e engedélyt az Orbán-kormány jelenlegi igazságügyi minisztere vagy valamelyik hivatali elődje újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szembeni titkos információgyűjtésre?
• Adott-e engedélyt Varga Judit beosztottja, Völner Pál parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szemben történő titkos információgyűjtésre?
• Tudott-e Orbán Viktor arról, hogy független újságírókat, ellenzéki politikusokat, üzletembereket és ügyvédeket hallgattak le az elmúlt években Magyarországon?·
• Jelenleg is tartanak-e a lehallgatások?

Magyarország legfőbb vezetője két hete állapította meg egy józsefvárosi újságosbódénál, hogy semmi gond a sajtószabadsággal. A központosított rendszer tényleg működik, pénteken a KESMA összes megyei lapja ugyanúgy szállította a címlapján Orbán rádiós üzenetét:

Brüsszel megtámadta Magyarországot

A riadóláncban lehozott címlapoknak már hagyománya van a kormányzati médiaalapítványba beterelt megyei lapoknál, amiknél a politika rovatot a Mediaworks Bécsi úti központjából szerkesztik.

A COVID-fertőzött indonéziai férfi azzal kerülte meg a reptéri járványszabályokat, hogy magára vette a felesége nikábját, ami a teljes arcot elfedi, majd a nő útlevelét és negatív tesztjét bemutatva szállt fel a gépre. A terv még működött is volna, ha útközben nem veszi vissza a saját ruháit.

Amikor az utaskísérők észrevették, hogy D.W. férfivá változott, riasztották a rendőrséget, akik a landolás után őrizetbe vették a nikábos férfit. Mivel a reptéri tesztje ismét pozitív eredményt mutatott, házi karanténba küldték. Amint a karantén lejár, vádat emelnek ellene.

Indonéziában jelenleg is szigorú korlátozások vannak érvényben a koronavírus elszabadulása miatt, az országban naponta 50 ezer új fertőzöttet azonosítanak. Az utóbbi hetekben a kórházak is túlterheltté váltak, és az oxigénből is hiány van. (BBC)

A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt azzal a budapesti férfival szemben, akinél tavaly ősszel kábítószereket fedeztek fel a kórházban. A férfi tavaly novemberben kórházi kezelésre feküdt be a szegedi klinika egyik osztályára. Itt a kórterme előtti folyosón elhelyezett tárolószekrényben tartotta személyes tárgyait, köztük a neszesszerét,

amiben a csekély mennyiséget meghaladó, de a jelentős mennyiséget el nem érő kokaint, valamint amfetamint és egy további partidrogot tárolt.A járási ügyészség kábítószer tartásával elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettével vádolja. Bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. (Ügyészség)

A Jász-Nagykun megyei Kunszentmárton 2017 közepén 305 millió forintot kapott társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre az EU-s keretből. A leírás szerint a projekt egyik része volt a szabadstrand megnyitása, mert ezzel „a térségben hiánypótló beruházás jönne létre, tekintve, hogy a Tiszazugban egyetlen üzemelő szabad strand sincs. Így az idelátogató turisták, valamint a környékbelieknek is megfelelő fürdőzési lehetőséget biztosítana a város”. A strand mellett épül egy múzeum a XVIII–XIX. század jászkunsági bűnelkövetőinek, bűnüldözőinek emlékére is.

Úgy tervezték, hogy a területrendezés és part kialakítása után egy plázs jön létre. „A látogatók számára kialakításra kerül egy kiszolgáló épület, mely öltözőt, mosdót, zuhanyzót, tároló helyiséget, elsősegély helyet foglal magába. A strandolók kiszolgálására mozgatható megoldással egy büfé is elhelyezésre kerül. A parton napozók, padok, asztalok, árnyékot adó beülős helyek biztosítják majd a pihenést. A szabadidő aktív eltöltését segíti majd a strandröplabda pálya, mely úgy kerül megépítésre, hogy télen akár korcsolyapályaként is funkcionálhasson. Továbbá sporteszközként vizibiciklik, felfújható csúszda, tollaslabdák, eszközbeszerzése valósul meg. A gyermekek részére homokozó, gyermekjátszótér épül” - sorolja a fejlesztéseket a kormányzati adatlap.

A megyei lap beszámolója szerint idén májusban át is adták a kunszentmártoni szabadstrandot, akkor még csak a játszótér nem volt használható a folyamatban lévő engedélyezései eljárás miatt. Azonban a helyszínen járva Hadházy Ákos azt tapasztalta, hogy

a szabadstrandon fürdeni is tilos.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal június végén adott ki közleményt a térségben működő természetes fürdőkről, amik között a kunszentmártoni nem szerepelt. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés nem javasolt.

Hadházy beszámolója szerint „a strandröplabda pálya úgy-ahogy elkészült, csak benőtte a gaz. A focipálya viszont csak annyi, hogy az évtizedek óta ott levő két kaput kicsit odébb tették”.

A helyiek a képviselőnek azt mondták, hogy a valóban elvégzett földmunkával kialakított strandon volt valamennyi homok, csak elvitte az ár. Megjegyezte, hogy fürödni azért tilos, mert egy rendelet szerint folyóvizek városi szakaszán csak kiépített strandon, üzemeltetővel rendelkező helyen szabad fürdeni.

Az M3-as autópálya bevezető szakaszán a Hungária körút irányába közlekedett két autó szerda reggel. Egyikük a belső sávból, másikuk a külső sávból egyszerre sorolt be a középső sávba. A két autó közel volt egymáshoz, de nem ütköztek össze.

De amikor a Peugeot a középső sávból tovább sorolt a belső sávba, a Dacia sofőrje visszavágott elé, majd hirtelen szándékosan vészfékezett, hogy megbüntesse a Peugeot vezetőjét a korábbi manőverért.

A Peugeot-t vezető férfi elrántotta a kormányt, hogy elkerülje az ütközést, de megcsúszott, és a betonfalnak ütközött.

A sofőr könnyű sérüléseket szenvedett. A Daciát vezető 38 éves K. Krisztián ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság közúti veszélyeztetés bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, és bevonták a jogosítványát. (police.hu)

21. század követelményeinek megfelelő, a sportolók fizikai és szellemi felkészüléséhez méltó körülményeket biztosító intézmény jött létre a Vajdasági Birkózóakadémiával - hangsúlyozta Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke csütörtökön Magyarkanizsán, az új sportcentrum átadási ünnepségén.

A Vajdasági Birkózóakadémia a magyarkanizsai önkormányzat, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia összefogásának köszönhetően, a magyar kormány 1 milliárd 273 millió forintos támogatásával jött létre.

A Fidesz alelnöke emlékeztetett arra, hogy a Magyar Birkózó Szövetség a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel karöltve 2017-ben indította el az Egy szőnyegen-egy nyelven, együtt a magyar birkózásért elnevezésű programot, amely a magyar birkózók határokon átívelő összefogását tűzte ki célul. Ennek keretében épült meg a Vajdasági Birkózóakadémia is.

Németh Szilárd emlékeztetett arra, hogy a Vajdaság korábban is nagyszerű birkózókat adott a világnak, és most is nyolc-tíz birkózó egyesület működik, ahol magyar anyanyelvű fiatalok edzenek. Jelenleg körülbelül 300 magyar fiatal edz itt.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben üdvözölte a birkózóakadémia megnyitójának vendégeit. Azt írta, néhány évtizede még merész álomnak tűnt egy magyar sportlétesítmény felépítése a Vajdaságban, „a magyarokat viszont arról ismeri a világ, hogy időről időre olyan küldetésekre vállalkoznak, amelyek lehetetlennek látszanak”.

Zeljko Trajkovic, a Szerbiai Birkózó Szövetség elnöke a Magyar Birkózó Szövetséggel való jó együttműködést méltatta, és reményét fejezte ki, hogy az új akadémia új bajnokokat ad majd Szerbiának és Magyarországnak.

Az akadémia épületének területe mintegy háromezer négyzetméter, az épülethez a 800 négyzetméteres sportcsarnok mellett 49 ágyas kollégium, valamint irodahelyiségek, orvosi szoba és konditerem tartozik. (MTI)

Idén közel 60 borjúval gyarapodott a pentezugi rekonstruált őstulok állomány, közölte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Ezzel már világviszonylatban is jelentős tenyészetnek számítanak, a borjúk pedig hozzájárulnak a már több mint 20 éves tenyésztési és szelekciós program sikeréhez.

A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben határozta el, hogy egy minimális emberi beavatkozást igénylő, fenntartható füves pusztát hoz létre magterületén, a 2470 ha-os Pentezugban. A füves puszta fenntartásához két állatfajtát választottak: a Przewalski lovat, és a rekonstruált őstulkot. Az első marhák 1999-ben érkeztek, ezek főként Heck marhák, illetve Heck marha és magyar szürke hibridek voltak. Mind ezek az egyedek, mind utódaik sok tulajdonságban eltértek az őstuloktól. Ezért új fajták kerültek be a tenyésztésbe, mint amilyen a watussi, sayaguesa és a chianina.

A nemzeti park oldala szerint a rekonstruált őstulok jelenleg is szelektálás alatt áll Hortobágyon. Sok tenyésztési célt még nem sikerült elérni, és a jövőben sem lesz egyszerű ezek megvalósítása. A bikákból csak a legjobbak maradnak tenyésztésben, a bika borjaknak mintegy 10 százalékát hagyják meg minden évben, de ezekből csak egyet választanak ki tenyészbikának nagyjából 4-5 éves korában. A tehenek viszont nem esnek olyan szigorú elbírálás alá, mivel még ha ők maguk nem is tartoznak a legjobb tulajdonságot hordozó egyedek közé, utódaik között gyakran vannak megfelelők.

Az őstulok az eurázsiai nagytestű fűevők csoportjába tartozott, de a 17. században kipusztult. Rekonstruálására az 1920-as évek óta több próbálkozás történt. Ehhez több fajtát kereszteztek: skót hegyi marhát, chillingham marhát, magyar szürke marhát, korzikai marhát, camargue marhát, spanyol viador marhát és chianinát. Az utódaikat a jónak ítélt tulajdonságok alapján kiválogatták.

Az egyik ilyen kísérlet a német őstuloktenyésztők egyesületéhez kötődik, amely saját, nemzetközi törzskönyvet vezet. Ennek a tenyészprogramnak az egyik legnagyobb állománya található a Hortobágyi Nemzeti Park Pentezugi Vadló Rezervátumában. Ezen kívül számos európai természetvédelmi terület kezelésére is heck marhákat, illetve rekonstruált őstulkot használnak. (Hnp.hu)

Garai Zsolt szürkemarhái nemrég arra lettek figyelmesek, hogy nem tudnak átkelni a mezőt kettészelő csatornán, mert valaki ellopta a hidat. A Szeged365 riportja szerint a fából készült híd pallóit felfeszegették, elfűrészelték, majd magukkal vitték.

Mivel az épületfa ára nagyon elszállt az utóbbi időben, a gazdaságban 180 ezer forintos kárral számolnak. A lopás miatt feljelentést tettek a rendőrségen. Amíg nem tudják felújítani a hidat, addig a marhák máshol legelnek.

Egy rádióműsorban szerepelt csütörtökön a Pegasus kémszoftvert gyártó izraeli NSO egyik alapítója és vezérigazgatója, Salev Hulió és Panyi Szabolcs újságíró, akinek a telefonját megfigyelték. A Telex beszámolója szerint az izraeli védelmi erők által üzemeltetett Galatz Rádiónak Panyi rákérdezett, hogy Magyarország továbbra is ügyfele-e az NSO-nak. Erre Hulió azt mondta, nem beszélhet az ügyfeleiről. Majd hozzátette, hogy ellenőrizni fogják, mi történt, ha pedig az állítások igazak, akkor leválasztják a rendszert.

Panyinak azt mondta, hogy kivizsgálják az ügyet, és ha az újságíró is a célpontok között volt, akkor leállítják az ellene folyó programot. Hozzátette, hogy az NSO egy technológiai vállalat, amely rendszereket ad el országoknak.

Hulió korábban azt mondta, hogy az NSO hibáztatása a Pegasus-ügyben olyan, mintha egy autógyárat kritizálnának azért, mert egy ittas vezető balesetezett. A cég nem ellenőrzi, kik az ügyfeleik célpontjai.

A Direkt36 vasárnapi cikke szerint több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is.

A magyar kormány tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, pedig a Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli cég egyik volt munkatársa megerősítette, hogy Magyarország a cég ügyfelei között van. A kiberfegyvert eleve csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatják el más országoknak. Az ügyben a magyar ügyészség is nyomozást ígér.

A fiatalokért felelős helyettes államtitkárnak az RTL Híradója feltette a kérdést, hogy tudna-e konkrétan olyan magyar óvodát vagy iskolát mondani, ahol bárki szándékosan népszerűsítette a homoszexualitást. Rácz Zsófia fiatalosan azt mondta, azért nem tud ebben a kérdésben nyilatkozni, mert nem ez volt a sajtótájékoztató apropója (egyébként a sajtótájékoztatón fát ültettek). Majd a visszakérdezésre elismerte, hogy nem tud ilyen iskoláról vagy óvodáról, „de ez viszont nem azt jelenti, hogy nincsen ilyen”.

Arra a kérdésre, hogy hol tudnak tanácsot kérni azok a homoszexuális fiatalok, akik otthon nem kapnak segítséget, a helyettes államtitkár azt mondta: „Rengeteg iskolapszichológus és pedagógus van az iskolákban, akiknek pontosan az a feladata, hogy a fiatalok mentális lelki egészségével foglalkozzanak. Úgy gondolom, hogy hozzájuk bátran fordulhatnak.”

Korábban írtunk arról, hogy sok tanárnak fogalma sincs, miből kellene észrevennie, ha egy gyerek lelki problémákkal küzd, hová lehet segítségért fordulni, mert a tanárképzésben szinte szó sem esik erről. De ha észre is veszik, hogy baj van, a gyerek nem feltétlenül kap segítséget, hiszen iskolapszichológusból és gyermekpszichiáterből is kevés van. A szabályok szerint az 500 főnél kisebb iskolákban nem kötelező pszichológust alkalmazni, ezért az iskolák háromnegyedében nincs is.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kínai Fucsou városban ülésező világörökségi bizottsága csütörtökön úgy döntött, hogy Budapest mégsem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Egy év múlva újra megvizsgálják a budapesti helyszíneket, azaz a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út helyzetét.

Korábban az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín esetében belengették a világörökségi veszélyeztetettségi listára helyezését, ami után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehetne. Többek között kifogásolták a Városliget és a Budai Vár átépítését, illetve rémületesnek nevezték, hogy a Mol 120 méter magasra tervezett székháza építési engedélyt kaphatott, hiszen jelentősen átalakítja a városképet, belerondít a világörökségi panorámába is.

Az UNESCO bizottságában a nagy építési projektek, a magas épületek, a zsidónegyedként ismert terület bontási munkálatai és a nem megfelelő fejlesztései, a műemlékvédelmi erőfeszítések hiánya és a megnövekedett forgalom kelt aggodalmat. A Duna-part látképe és a Budai várnegyed 1987-ben került a listára, majd 2002-ben az Andrássy út és történelmi környezete került fel a világörökségi listára. (MTI)

Július közepén a Pest megyei Isaszeg külterületén, egy szántóföld és az erdő határán magányosan kóborló barnamedvéről érkezett fotóval kiegészített lakossági bejelentés a Pilisi Parkerdőhöz, közölte az oldalán a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Az állatot később vadkamerákkal követték.

A nemzeti park közleménye szerint a területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet, azonban a medve jelenlétét nem észlelték, így feltételezhető, hogy már el is hagyta a térséget.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség - több feljelentés nyomán - jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el Pegasus-ügyben. A nyomozás feladata annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.

A Direkt36 vasárnapi cikke szerint több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is.

A kormány tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, pedig a Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli cég egyik volt munkatársa megerősítette, hogy Magyarország a cég ügyfelei között van. A kiberfegyvert eleve csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatják el más országoknak, és 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. Például 2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.

Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden. (MTI)

Az Alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amikkel vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

Az Alkotmánybíróság a határozatában alkotmányos követelményként írta elő, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A fideszes Böröcz László által kezdeményezett törvényt Áder János küldte meg az Alkotmánybíróságnak. A lakástörvény első verziójában még az állt, hogy a bérlők akkor is a piaci ár töredékéért vásárolhatnák meg az önkormányzati tulajdonú lakásokat, ha csak 1-2 éve költöztek be. Ezzel elvették volna az önkormányzatoktól annak lehetőségét, hogy a helyben élők lakhatási gondjain segítsenek

A tervezetben nem volt semmilyen szabályozás arra, hogy a piaci ár alatt lakáshoz hozzájutott bérlők nem adhatják tovább azokat sokkal magasabb áron. Böröcz javaslata ellen még fideszes polgármesterek is tiltakoztak. Majd úgy módosítottak Böröcz javaslatán, hogy az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az önkormányzatnak a vételi jog miatt elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amivel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki. Lehetséges a hatályos rendelkezések minden olyan változata és kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön.

A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:

• akik bérleti jogviszonya 5 és 15 év közötti;
• akiké 15 és 25 év közötti;
• illetve akiké a 25 évet meghaladja.

A törvény indokolása alapján a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintett bérlőkkel hasonló helyzetben lévő, korábban vételi jogot szerző bérlők vételi joggal élhettek az 1990-es években kialakított törvényi és önkormányzati szabályok szerint.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja. A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az Alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó.

Az Alkotmánybíróság ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a műemlékvédelemnél az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban az egészséges környezethez való jogra vonatkozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen. Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltást követően is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetén, amelyek nagy része első alkalommal kerül ki az állami vagy önkormányzati tulajdonból.

Az Alkotmánybíróság ezért hangsúlyozta, hogy az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához. Az Alkotmánybíróság így alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemlékvédelmi hatósági jogkör címzettje döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá, így a vételi jog gyakorlásának feltételeként, a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A döntéshez párhuzamos indokolást fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybíró, és különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró. (Alkotmánybíróság)

Az egészségügyért és a közoktatásért is felelős miniszter csütörtökön a Hunyadiak és Corvinok című konferencián osztotta meg a legújabb elképzeléseit a magyarság történelméről. Az MTI beszámolója szerint Kásler Miklós arról beszélt, hogy az államalapítástól a Hunyadiakig eltelt időszakot egységesen kell kezelni, mert „Szent Istvánnal olyan birodalom jött létre, amelyet apostoli király irányított, és egy lassan kiteljesedő eszmerendszer, a Szent Korona jegyében fogta össze az itt élő népeket. Ebből alakultak ki a rendek, majd a nemzet. Mint mondta, a kezdetektől eltelt időszakot Hunyadi Mátyás haláláig egységes folyamatnak tekinthetjük”.

Szerinte minden a Szent Koronára volt visszavezethető, a hatalom, a birtok, a vagyon, az ország. A király is csak gyakorolta a Szent Korona bizonyos jogait, amelyek időben és térben csorbíthatatlanok voltak, átmeneti okok miatt szünetelhettek, de a királynak és a népnek, később pedig a nemzetnek azt helyre kellett állítania. Ez az a világ, amelyben megjelent az Árpád-ház férfi ágának kihalásával és a leányág eltűnése után egy dinasztia, amely üstökösként robbant be a történelembe, és a fénye még mindig látszik.

Kásler kitért arra is, hogy azért létezik a pozsonyi csatáról szóló mesefilmet összehozó Magyarságkutató Intézet, mert úgy érezte, „a magyar történelem sok mozzanatát elhallgatták vagy eltorzították, ezért tette le a kormány elé azt a programot, amely az identitás szempontjából lényeges kérdések megoldását tűzte ki célul a legmagasabb tudományos igényességgel és prekoncepció nélkül. Így jött létre a Magyarságkutató Intézet, amely új tudományágakat kapcsol be az eldöntetlen vagy nehezen eldönthető kérdések vizsgálatába és új szemléletet hozott”.

Az intézet egyébként most azon munkálkodik, hogy kiderítse a Hunyadiak genetikai származását, azt ígérik, már idén lehet eredmény.

Az Európai Bizottság a napokban hagyta jóvá azt a 90 millió eurós (~32 milliárd forint) támogatást, amit a magyar kormány Dél-Korea egyik legnagyobb energia- és vegyipari vállalatának ajánlott fel a második komáromi akkumulátorgyárához. A vállalat közleménye szerint 945 milliárd dél-koreai wont (~ 250 milliárd forintot) költöttek a második komáromi gyárra.

Az SK Innovation első komáromi üzeme 2019 végén kezdett termelni, majd ugyanebben az évben elkezdték építeni a második komáromi gyárukat is, amit 2022-ben terveznek beüzemelni. Ezek mellett már épül a harmadik gyáruk a Fejér megyei Iváncsán, ahol egy különleges gazdasági övezetet is létrehozott nekik a kormány, ami miatt az ellenzéki vezetésű Dunaújváros már nem kaphat az iparűzési adóból, pedig a helyet adó ipari park a városnak szánt pénzből épül.

De nem csak ezt a dél-koreai multit szórta meg támogatással a magyar kormány, ugyanakkor az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának adott 108 millió eurós ( 38,8 milliárd forintos) állami támogatás megfelelt-e az uniós szabályoknak.

A Németország nyugati tartományait végigpusztító rekord árhullám levonulásával egyre több jel mutat arra, hogy a jelzőrendszer hibái is kellettek ahhoz, hogy több mint 170 ember halált okozza az árvíz Európa egyik legfejlettebb részén.

Pedig az előrejelzések pontosak voltak

Az Európai Árvízi Figyelmeztető Rendszert (EFAS) kidolgozó brit hidrológus, Hannah Cloke szerint a német hatóságok pár nappal a katasztrófa előtt komoly figyelmeztetéseket kaptak, mégsem kezdődött meg az emberek kimenekítése az érintett területről. Az európai rendszert a 2002-es elbai és dunai árvizek után éppen azért hozták létre, hogy a jövőben időben érkezzenek a vészjelzések, és elkerüljék a magas áldozatszámokat és a milliós károkat.

A EFAS rendszerében műholdakról figyelik az időjárást, a beérkező adatokat pedig különböző európai intézetek dolgozzák fel. Az EFAS központja az angliai Readingben működik, ahonnan naponta adnak ki előrejelzéseket, de svéd és szlovákiai intézetek is beszállnak az elemzésbe. Ezeket napi kétszer frissítik, és igény szerint figyelmeztetéseket is küldenek. A rendszer 2012 óta már teljes üzemben működik, Cloke pont ezért tartja a rendszer hatalmas kudarcának a mostani katasztrófát.

A rendszer már július 10-én, azaz majdnem egy héttel az árhullám előtt riasztott, hogy a Rajna németországi és svájci szakaszain nagy valószínűséggel áradások várhatók, valamint Belgiumban a Maasnál is nagy a kockázat. Németországban a bajor, a hesseni és a szászországi hatóságok összesen 25 figyelmeztetést kaptak arról, hogy baj lesz,

de a különböző közigazgatási szintek közötti rendszer olyan bonyolult, hogy a lakossághoz már nem jutottak el időben.

A védekezésért a tartományi kormányok felelősek, de a gyakorlati előkészítés és a helyzet felmérése már a járások vagy a városok feladata. Baj esetén is a helyi vezetőknek kellene figyelmeztetniük a lakosságot hangosbemondókkal vagy szirénákkal. Bár a katasztrófavédelem szerint ezek tökéletesen működtek, egy héttel a pusztítás után egyelőre nem sikerült megállapítani, miért nem tudták időben kimenekíteni az elsodort települések lakóit.

A különböző hatóságok és pártok egymásra mutogatnak.

Nem volt mivel riasztani

A katasztrófavédelem vezetője szerint ők hiába küldik el időben a figyelmeztetést, ha a települések nem reagálnak időben. Armin Schuster azt mondta, hogy a múlt héten 150 figyelmeztető jelzést küldtek ki. Azonban sok településen a fenntartási költségek miatt egyszerűen leszerelték a szirénákat, már az egész országban nagyjából csak 15 ezer maradt üzemben. Például a hidegháború vége óta Berlinben és Münchenben már egy sziréna sem működik.

És bár az elmúlt években kiépítettek egy digitális riasztórendszert, a természeti katasztrófáknál éppen az elektromosság vagy a mobilhálózat az első, ami csődöt mond, így ezekre nem lehetett számítani. Éppen tavaly szeptemberben tartottak Németországban egy figyelmeztető napot, amikor egy telefonos alkalmazásnak egymillió embert kellett volna a mobilján keresztül riasztania, de nem történt semmi, vagy több mint fél órát késett a jelzés.

Viszont a települések vezetői szerint a megmaradt szirénák sem voltak elég hangosak, vagy használhatóbb jelzéseket is adhatnának. Például már egy olyan jelzés is életeket mentett volna, ami arra figyelmezteti az embereket, hogy ne menjenek le a pincéjükbe. Ráadásul, mivel a régi szirénák még mindig úgy szólnak, mintha nehézbombázók jönnének, az emberek többsége azt sem tudja, mit kell tenni, ha vijjogást hall. Volt, ahol a tűzoltóautók mentek körbe szirénázva, de mivel sehol sem volt tűz, sokan ezt sem tudták hova tenni.

Orbán Viktor egy péntek esti kormányrendelettel utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy szeptember végéig hozza létre a Termőföld Magántőkealapot,

aminek az a célja, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban. A rendelet szerint ezzel teremtenék meg „a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”. Az alapkezelőt Szijjártó választhatja ki, akin keresztül 400 millió euró (~143,8 milliárd forint) keretösszeggel alakulhat meg Termőföld Magántőkealap. Ennek a pénznek a 70 százalékát, azaz 280 millió eurót (~ 100 milliárd forintot) a magyar állam biztosítja a költségvetésből.

A rendelet nem részletezi, hogy a kelet-közép-európai régión belül hol vennének földeket, de a szomszédos országok közül például Romániában ezt engedik a törvények. Az Európai Parlament 2015-ös tanulmánya szerint az ottani termőföldeknek már 40 százaléka került külföldi tulajdonba. Erre a vonatra már Mészáros Lőrinc is felült, 2019-ben 1290 hektárnyi földet szerzett Arad és Bihar megyében egy holland befektetőtől.

A tőkelalap alapítói határozatát az állami tulajdonú Eximbank adja ki. Az állami banknak több tőkealapja is van, és előfordult már, hogy Rogán Antal ismerősei lettek az alapkezelők.

Egyébként a kormány már idén áprilisban is létrehozott egy magántőkealapot mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak, aminek még csak 60 millió euró volt a jegyezett tőkéje. Az Exim hazai magántőkealapjai közül messze a Termőföld Magántőkealap lesz a legnagyobb.

Miután a múlt héten Csehország még 200 ezer vakcinát kért kölcsön a magyar kormánytól, csütörtök este megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, miszerint a magyar állam 204 750 adag Comirnaty (PFIZER) vakcinát ad kölcsön a cseheknek.

A magyar kormány májusban 40 950 adag, majd június végén még 100 ezer adag Pfizert adott Csehországnak. Az adakozás előzménye, hogy Ausztria, Magyarország és Szlovénia még áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy 80 ezer adag vakcinát ad Csehországnak, mivel nem értettek egyet a 10 millió adag, európai uniós vakcina utólagos szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással. A megegyezés szerint az év végéig visszaadják a mennyiséget.

A prágai kormány csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagokat használja. Csehországban nagyon felpörgött az oltási kampány: míg nálunk a napi oltások száma ötezer körül mozog, addig ott százezer. A 10,7 milliós országban eddig 8,79 millió adagot adtak be, mindkét dózist 3,7 millió személy kapta meg.

A kedden kezdődött özönvízszerű esőzés miatt az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány több térségében megáradtak a folyók és patakok, és alámostak utakat, elöntöttek udvarokat, pincéket, házakat, helyenként egész településeket. Csütörtök estére a halálos áldozatok száma 58-ra emelkedett. Rajna-vidék-Pfalz tartomány belügyminisztere szerint az áldozatok száma még nőhet, mivel 40-60 embert kezelnek eltűntként. 165 ezer ember maradt áram nélkül.

A Bonn közelében fekvő Schuldban legalább 19 ember halt meg az Ahr folyó áradása miatt, és megsemmisült több lakóépület. A medréből kilépő folyó a járás, Ahrweiler több más településén is pusztított. A katasztrófa a szomszédos Euskirchen járást is sújtotta, ott legalább 15-en haltak meg. Kora este megkezdték több település lakosságának kimenekítését, mert átszakadhat egy völgyzáró gát a Steinbach nevű patakon, ami elöntéssel fenyegeti a környéket. Több ezer embernek kell elhagynia az otthonát.

A váratlanul és rendkívüli sebességgel keletkezett áradások elleni védekezésben a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi szervezet (THW) mintegy 15 ezer emberrel vesz részt. A hadsereg (Bundeswehr) több mint háromszáz katonával és munkagépekkel segíti őket.

Különösen feszült a helyzet a Wupper folyó mentén, több települést ki kellett üríteni, és a régió egyik legnagyobb városa, Wuppertal egy része víz alá került. Rohamosan emelkedik a Rajna, a Mosel és több kisebb nyugat-németországi folyó vízszintje is.

A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint az időjárási helyzet várhatóan a hét végéig alig változik. Az ország nagy részén továbbra is számolni kell azzal, hogy rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék hullhat.

A szolgálat pincék és utcák elöntésére, patakok és folyók magas vízállására, földcsuszamlásokra és helyenként villámcsapás okozta károkra figyelmeztette Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidék tartomány lakosságát. A legnehezebb időszak csütörtök estig tarthat.

Vezető szövetségi és tartományi politikusok gyors segítséget ígértek a rászorulóknak. Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya 50 millió eurót (18 milliárd forint) különít el azonnali segélyekre. Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter a szövetségi költségvetésből is támogatást ígért. Valamennyi vezető német politikus kifejezte részvétét az áldozatok és a sebesültek hozzátartozóinak.

Az áradás nem csak Németországot érinti, Hollandia déli részén, Maastrichtban 100 ezer embernek kell elhagynia az otthonát. Várhatóan a Maas folyó éjszaka elönti a lakónegyedeket.

Az áradásokat a Bernd nevű ciklon okozta, ami Németország területének több mint 50 százalékát fedte be vastag felhőtakaróval. Országszerte több tucat településről számoltak be elöntött pincékről, utcákról és földcsuszamlásokról. A meleg és nedves levegőt szállító ciklon lassan mozog, tartósan Németország felett kering. Ez a heves esőzéssel járó stabil időjárási helyzet meglehetősen ritka, az utóbbi 15 évben nem fordult elő, és több szakértő szerint valószínűleg a klímaváltozásnak tulajdonítható. (ARD/Süddeutsche Zeitung/MTI)

Az orosz hatóságok betiltották a Projekt nevű oknyomozó oldalt, aminek az újságíróinál pont aznap tartottak házkutatást, amikor a belügyminiszter ingatlanügyeiről jelent meg cikkük.

Az orosz főügyész hivatala szerint a hírportál mögött álló amerikai székhelyű Project Media civilszervezet tevékenységével veszélyt jelentett az alkotmányos rendre és a nemzetbiztonságra. Az orosz igazságügyi miniszter emellett külföldi ügynököknek nyilvánította a proekt.media hat és a Szabad Európa két újságíróját. Roman Badanyin, a proekt.media főszerkesztője is felkerült a lajstromra.

A Projekt több oknyomozó anyagot is megjelentetett például a csecsen elnök, Ramzan Kadyrov feleségeinek vagyonáról, vagy arról a nyári táborról, amit Putyin palotájának terjeszkedése miatt kellett lerombolni.

Az orosz törvények szerint a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis ilyen jelöléssel terjeszthetők Oroszországban, fel kell tüntetni a tartalmakon, hogy más „államok érdekeit szolgálják”. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is, jogvédők szerint azért, hogy elhallgattassák a másként gondolkodókat. A külföldi ügynökök oroszországi listáján jelenleg 28 személy és sajtóorgánum szerepel.

Ha pedig egy szervezetet nemkívánatosnak minősítenek, az nem folytathat tevékenységet Oroszországban. És azok a magánszemélyek, akik együttműködnek ezekkel a csoportokkal, büntetőjogilag is felelősségre vonhatók.

A szeptemberi parlamenti választások közeledtével idén megnőtt az orosz ellenzéki politikusokra és médiumokra nehezedő nyomás. A idén tavasszal idegen ügynöknek minősítették a Meduza és a VTimes hírportált. A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió súlyos bírságokat kapott, amiért anyagain nem tüntette fel, hogy ilyen ügynök készítette őket. (Meduza/MTI)

A csütörtöki viharban három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen is házakat ért villámcsapás, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Csütörtök estig mintegy 50 esethez riasztották a tűzoltókat a zivatarok miatt.

A legtöbb hívást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kapták. Itt eddig három településén okozott kárt villámcsapás.

• Kéken, az Ady Endre utcában csapott bele egy családi ház kéményébe a villám, ennek következtében a tető is megrongálódott.
• Aranyosapátin szintén egy családi ház kéménye rongálódott meg villámcsapás miatt.
• Ajakon a házat ért villámcsapás kisebb elektromos tüzet is okozott.

A katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy amíg közel van a vihar, ajánlott kihúzni az elektromos eszközök csatlakozóit, mert villámcsapás esetén a hálózatba dugott eszközök tönkremehetnek. A villámcsapások mellett jellemzően kidőlt fák és letört faágak, néhány esetben a felgyülemlett csapadék miatt riasztották a tűzoltókat csütörtök estig.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése szerint az ország keleti felében jelenleg is több járásban vannak érvényben első-, több helyen másodfokú riasztások zivatarveszély, illetve a felhőszakadás veszélye miatt. A Tiszántúlon a heves zivatarok az éjszaka első felében fokozatosan elhagyják az országot. A leghevesebb zivatarcellákhoz felhőszakadás, jégeső és viharos széllökés is társulhat. Péntek reggelre fokozatosan csillapodnak a zivatarok, de a délelőtt folyamán ismét aktívabbá válik a légkör. (MTI).

Joe Biden amerikai elnök kormánya csütörtökön bejelentette, hogy véget vetnek az ország legnagyobb erdőségében, az alaszkai Tongass Nemzeti Erdőben folytatott nagyszabású fakitermelésnek, és helyette inkább az erdő helyreállítása a cél.

Az amerikai Erdészeti Szolgálat bejelentése megfordítja a Trump-kormány döntését, amely feloldotta a fakitermelésre és a délkelet-alaszkai esőerdőben történő útépítésre vonatkozó korlátozásokat. Az új rendelkezések ugyanakkor megengedik a helyi közösségeknek, hogy kisebb mennyiségben, kulturális célra, például totemoszlopok, kenuk készítéséhez és a törzsi kézművesek általi felhasználásra vásárolhassanak faanyagot az erdőből, beleértve akár néhány idős fát is.

A Mezőgazdasági Minisztérium, amelyhez az Erdészeti Szolgálat tartozik, azt is bejelentette, hogy lépéseket tesz az úgynevezett útmentes szabály helyreállítására a Tongass területén. A 2001-es szabály megtiltotta az útépítést és a fakitermelést az erdőség csaknem egyharmadában, néhány kivételtől eltekintve. A Trump-kormány azonban tavaly feloldotta ezt a szabályozást.

A mezőgazdasági tárca szerint a korábbi szabályozás helyreállítása visszaadja a stabilitást és a természetvédelem biztonságát a világ legnagyobb mérsékelt égövi, öreg fákból álló esőerdőjének 9,3 millió hektárnyi területén.

Környezetvédő csoportok üdvözölték a bejelentést. „Az idős erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás kezelésében, ezért az útmentes szabály visszaállítása a Tongassban kritikus fontosságú, mivel kimondta, hogy a védelmet érintő erdőkben nem lehet utat építeni és fát kitermelés céljából kivágni” - hangsúlyozta Andy Moderow az Alaska Wilderness League elnevezésű csoport képviselője. A Tongass durván 16,7 millió hektáros területéből több mint 9 millió hektárra vonatkozik az útépítési tilalom.

Biden június elején a Trump által engedélyezett kitermelést is felfüggesztette az alaszkai Arktisz Nemzeti Vadállat-rezervátumban. A környezetvédők üdvözölték a döntést, viszont kritizálták Bident, amiért az utóbbi hónapokban az ország más pontjain szemet hunyt a kitermelés megkezdése fölött. Alaszkai republikánus politikusok a gazdasági haszon miatt aggódnak. (APNews/MTI)

Michael Kovrig volt diplomatát és Michael Spavor üzletembert 2018 végén vették őrizetbe Kínában, valószínűleg bosszúból, röviddel azután, hogy Vancouverben a kanadai hatóságok elfogták Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját.

Kovrignak a kanadai mellett magyar állampolgársága is van, magyar származású, és a kilencvenes évek felében Budapesten élt. Akkoriban a Bankrupt nevű punkzenekar énekese volt, ezért az együttes most egy magyar és egy angol számot is írt a több mint 2 és fél éve fogva tartott barátról.

Pekingi Nyár

The Plane To Toronto

A zenekar a számok bevételeiből Michael Kovrig családjának kérésére a Hostage International jótékonysági szervezetet támogatja.Kovrig tavaly októberben tudott kapcsolatba lépni a külvilággal , akkor megdöbbentették a koronavírus-járvány részletei, és azt mondta, úgy hangzik az egész, mintha valami zombiapokalipszis-film lenne.

„Rendkívül igazságtalan, hogy néhány ember tette, viselkedése miatt több tízezer, a futballért rajongó szurkoló kényszerül a stadionon kívülre. Remélem, végül minden szurkoló megérti, hogy akár egyetlen sportszerűtlen néző tette is szigorú következményekkel jár diszkrimináció vagy rasszizmus esetén” -mondta Csányi Sándor az UEFA büntetéséről a Mandinernek, amit a hvg.hu szemlézett. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, aki egyben az UEFA alelnöke is, megjegyezte, hogy mindent megtesznek azért, hogy akiket felelősség terhel, polgári jogi eljárásban feleljenek a tettükért. Egyébként az MLSZ fellebbez az UEFA döntése ellen, de még várják a döntés részletes indoklását.

Az Európa Bajnokságot szervező UEFA a magyar válogatott mindhárom Európa-bajnoki mérkőzése miatt fegyelmi eljárást indított a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szemben, majd az egyes magyar szurkolók viselkedése miatt az UEAFA három zárt kapus mérkőzéssel és 100 ezer eurós pénzbírsággal büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ).

Az olyan ügyekért, mint a műanyag palackok bedobálása, füstgránát, lépcsők eltorlaszolása pénzbüntetést szabtak ki. A homofób és rasszista megnyilvánulások miatt pedig zárt kapussá tették a következő mérkőzéseket. Ugyanakkor a harmadik mérkőzésre vonatkozó korlátozást 2 évre felfüggesztik. A 2021. őszi vb-selejtező mérkőzések nem számítanak UEFA-versenysorozatnak, így azokat nem kell zárt kapuk mögött tartani.