Czinkóczi Sándor

Napok óta azoknak a titokban felvett beszélgetéseknek a részletei tartják izgalomban Szlovákiát, amiket egy vadászházban rögzítettek, ahol Robert Fico volt miniszterelnök és volt belügyminisztere beszél egy oligarchával, egy lecsukott rendőrfőnök ügyvéd fiával és a Kuciak-gyilkosság megrendelésével megvádolt nagyvállalkozó védőügyvédjével. Leginkább az embereik ellen zajló büntetőügyek megfúrásáról tárgyaltak, de szóba került például az is, Fico hogyan hamisította a PCR-tesztjét, hogy koronavírusosan is hazautazhasson Görögországból.

A Denník N most bemutatott egy újabb részletet, amin Ficó arról beszél, hogyan segített az ügyészjelölt barátnőjének, Katarina Szalayová átmenni egy ellenőrzésen a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBÚ), hogy ne vegyék el tőle a biztonsági engedélyét. Az Új Szó összefoglalója szerint Fico bevallotta, hogy valakitől előre megkapta a kérdéseket, amiket az ellenőrzésen feltesznek.

Szalayovát azért hívták be ellenőrzésre, mert egy 50 ezer eurós Volkswagen Arteont vezetett, miközben csak 600 eurót keres havonta. A kérdésre a nő azt válaszolta, hogy az autó az anyjáé, aki egyébként ápolóként dolgozik Ausztriában. (Új Szó)

A gyöngyösi hivatásos tűzoltóknak kellett segíteniük szombat délután annak a túrázónak Mátraházánál, aki már nem tudott lemenni a saját erejéből az útra, ezért a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány önkénteseivel közösen hordágyon vitték le. A mentés után átadták a mentőknek. (Katasztrófavédelem)

Az oltottak számával párhuzamosan az átfertőzötteké is folyamatosan nő. Az elmúlt két hétben az indiai variáns R-értéke 1,5-et ért el, azaz egy megbetegedett személy másfél embert tud megfertőzni. Egy oltottak és védettek nélküli környezetben ez a szám akár nyolc is lehetne, vázolta fel Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth Rádióban.

Az oltottak esetében sokkal kisebb az esély arra, hogy súlyosan megbetegedjenek, azonban a 70 és 80 év fölöttiek, különösen ha ehhez valamilyen társbetegség is jár, oltás mellett is megfertőződhetnek, adott esetben kórházba kerülhetnek. Merkely megjeyeyzte azt is:

Hatvan év alatt két oltással gyakorlatilag extrém ritkán kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba. Négy egyetem adatai alapján olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna.Minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan, vagyis abba a 38 százalékba tartozik, aki még nem vette fel az első két oltást Magyarországon.

Aki még nem betegedett meg, nem tudja megakadályozni a nyálkahártyán keresztül történő megfertőződést.

Az oltás az olykor nagyon súlyos lefolyású megbetegedést náthává vagy rövid ideig tartó lázzal járó felső légúti megbetegedéssé tudja szelídíteni.Merkely Béla szerint a harmadik oltás mindenképpen javasolt a 60 év feletti lakosságnak, a 60 év alatti, valamilyen krónikus betegségben szenvedőknek, valamint azok számára is, akik olyan közegben tartózkodnak, ahol nagyon sok emberrel találkoznak: az egészségügyben dolgozókra, a pedagógusokra és az óvodákban dolgozókra. Náluk különösen hasznos a harmadik oltás, de azon 60 év alattiak számára is van értelme, akik tartanak a megbetegedéstől. (MTI)

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, aki egyben a miniszterelnök politikai igazgatója, de mellette az óriási állami vagyonnal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnökeként is működik, a Kossuth Rádió vasárnapi műsorában beszélt arról, hogyan nevelik bele a hazafias szellemet a hallgatóikba.

Orbán Balázs kezdetben kikötötte, hogy a hazaszeretet nem pártpolitikai kategória, hanem szemléletmód, hogy a mindennapi hazaszeretet átjöjjön a képzéseikből. Kiemelte, hogy emellett ugyanakkor nem lehetünk bezárkózók. Úgy kell magyarnak lennünk, hogy ismerjük a világot, a geopolitikai helyzetünkből adódóan okosabbak vagyunk, „jobban látunk a pályán”, előbb tudunk bizonyos kihívásokra reagálni.

Amikor aztán belelendült abba, mekkora hangsúlyt helyeznek arra, hogy viták legyenek, hogy minden álláspont kellő módon megjelenjen, gyorsan hozzátette:

arra is felkészítik a hallgatókat, hogy elsősorban most a nyugati, liberális, progresszív, akadémiai mainstreamből milyen indoktrinációs kísérletek vannak és ezekkel szemben hogyan kell ellentartani. Az MCC-nek jelenleg 3700 diákja van, ebből 331 egyetemista. A legtöbb diák budapesti, de most indították el egyetemi programjukat bentlakásos formában Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Pécsen, illetve egyetemisták képzése folyik Kolozsváron is. A többi diák az általános és középiskolás, valamint az egyéb vezetőképző programokban vesz rész.

Az a céljuk, hogy a képzésekben egyszerre résztvevők száma tízezer legyen és ezt 35 helyszínen tudják megvalósítani szerte a Kárpát-medencében és azon kívül is. Lesznek olyan diákjaink, akik látható módon meg fognak a magyar közéletben jelenni 2025-2026 környékén.

Orbán Balázs beszélt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a napokban jelenik meg A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyve. Úgy látja, meglepő módon nagyon nagy igény van a keresztény konzervatív gondolkodásra az Egyesült Államokban, mert az ottani republikánus konzervatív körök útkeresésben vannak. Ebben számukra Közép-Európa és a Magyarországon az elmúlt tíz évben folytatott politika tanulmányozásra méltó. „Van egy kör, amely a magyar modellt ajánlja az amerikai republikánusoknak, ez pedig a Soros György-féle körök heves ellenkezésével találkozik” - jegyezte meg Orbán Balázs. (MTI)

A kormány a héten jelentette be, hogy a romló járványhelyzet miatt novembertől újra kötelezővé teszik a maszkviselést a tömegközlekedésen, a munkáltatóknak pedig lehetővé teszik, hogy előírják a dolgozóiknak a koronavírus elleni oltást, az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat rendelnek el.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint mindezt jobb lett volna már korábban meglépni. Az Mfornak azt mondta, „egyetlen védekezési mód sem tud teljes eredményt produkálni, tehát nem igaz, hogy csak az oltás mindent megold, vagy önmagában a maszkviselés, vagy a távolságtartás, vagy a személyi higiénia. Ezek együtt azonban már tudnak eredményesek lenni”. Mivel fontosnak tartja az átoltottság növelését, támogatják, hogy a munkáltatókat is bevonták. A kötelező maszkviselést pedig még általánosabban rendelnék el, nemcsak a tömegközlekedésen, hanem minden zárt térben.

Ezt azért is tartja fontosnak, mert az adatokból már látják, hogy az oltottak is megbetegednek és fertőznek akár láthatatlanul, mert nincsenek tüneteik, de az általuk okozott fertőzésbe az oltatlanok aztán bele is halhatnak.

Csütörtök este megjelentek a kormány járványügyi szigorításairól szóló kormányrendeletek a Magyar Közlönyben. Ezeket nagy vonalakban már délelőtt ismertették, vagyis:

• November 1-jétől megint kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a pályaudvarokon és a megállóhelyeken;
  
• a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak.

Aki a tömegközlekedési eszközön, a megállókban, a pályaudvarokon, az állomásokon a vezető vagy az alkalmazottak felszólítására sem viseli megfelelően a maszkot, az kizárható az utazásból és közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés gyanúja miatt feljelenthető. A maszkviselés alól most is felmentést kapnak a 6 év alatti gyermekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személyek. Valamint a rendelet szerint a tömegközlekedési eszköz vezetője sem köteles maszkot viselni a zárt kialakítású vezetőfülkében.

Munkahelyi oltás

A kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.

A még beoltatlan dolgozóknak a munkáltató 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Az oltást elváró munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

Nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél orvosi igazolással alátámasztottan nem javasolt a védőoltás. Az erről szóló szakvéleményt a dolgozó kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában az adott tevékenységre való egészségi alkalmasság elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

Ha a dolgozó a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. De ha az alkalmazott a fizetés nélküli szabadság alatt meggondolja magát, és mégis beoltatja magát, akkor a munkáltatónak azonnal meg kell szüntetnie a fizetés nélküli szabadságot.

A magyar állam, az államigazgatás, a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem, a szociális ellátás, a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a kulturális intézmények zavartalan működése érdekében az állami szférában dolgozóktól elvárja, hogy oltassák be magukat.

Az egészségügyi dolgozók után tehát a kormánytisztviselőktől, honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól is elvárt az oltás felvétele.

Ugyanakkor az állami szférábansem várják el a védőoltás felvételét attól a dolgozótól, akinél az orvosi igazolással alátámasztottan nem javasolt.

• Ha az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie,
• egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig.

Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.

Az önkormányzati szférában a polgármesteri hivatalok és önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális, kulturális és egyéb intézmények esetén a polgármester dönthet arról, hogy kinek írja elő a védőoltás felvételét. Az első oltás felvételére legalább 45 napos határidőt állapíthat meg.

Mind a versenyszférában, mint az állami, mind az önkormányzati szférában érvényes, hogy a gyesen, gyeden lévők, valamint a más okból tartós távollevő számára nem írható elő a védőoltás felvétele.

A kormányinfón a Telex rákérdezett, miért voltak láthatóak a Magyar Falu Program keretéből beszerzett önkormányzati buszok is a Békemenetre érkező járművek között szombaton a Rákóczi úton. Gulyás Gergely azzal védekezett, hogy szerinte ezek nem a Békemenetre hozták az embereket: „Állami megemlékezés volt a Rákóczi út közelében, szerintem az nagyon helyes, ha a mindenkori kormány állami megemlékezésén való részvételt magyar falubuszok segítik.”

Csakhogy a falupromramos buszok ablakán ott virított a Békemenetet szervező CÖF logója és a parkolási helyet meghatározó sorszám.A Népszava is fotózott hasonlót.

Arra a kérdésre, hogy ki fizeti ezeknek a buszoknak a működtetését, a miniszter azt mondta, a működést az egyes önkormányzatok finanszírozzák, míg a buszokat a magyar faluprogram keretében szerzik be. Majd külön kiemelte: „Az az állítás nem felel meg a valóságnak, hogy ez egy pártrendezvény volt. Ez volt a hivatalos állami megemlékezés. A hivatalos állami megemlékezésre nagy baj lenne, ha egyébként állami buszokkal nem lehetne jönni.”

A romló járványhelyzet miatt szerdán a kormány védelmi intézkedésekről döntött, amiket Gulyás Gergely jelentett be a csütörtöki kormányinfón :

• Engedélyezik, hogy a cégek és a vállalkozások munkáltatóként előírhassák a védőoltást az alkalmazottak számára a munkavégzés feltételeként. Az előírás egyelőre csak az első két oltásra vonatkozik. A tervek szerint az első oltást december 15-ig kell megkapni.
• A magyar állam is előírja munkáltatóként. Az önkormányzatoknál a polgármesterek döntik el, hogy elrendelik-e a kötelező oltást. Az alapítványi fenntartású egyetemeknél pedig a kuratórium dönthet.
• A közösségi közlekedésben novembertől kötelező a maszkviselés.
• Az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat vezetnek be. A szociális intézményekben a vezető rendelhet el látogatási tilalmat.

A kötelező oltások szabályozása meg fog egyezni az egészségügyi dolgozókra vonatkozó előírásokkal. Aki nem oltatja be magát, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, aki pedig ezt nem vállalja, azt egy év után el lehet bocsátani. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találná az egészségügyi dolgozók kötelező oltását, akkor a kormány az alkotmánymódosítást sem zárná ki, hogy előírhassák az oltást az állami alkalmazottaknak. Gulyás szerint a mostani döntés azért alkotmányos, mert van egy szükségszerűsége és célszerűsége az intézkedésnek.

A 444 kérdésére a miniszter azt mondta, összességében a közszféra oltottsága magasabb, mint a társadalomban általában, viszont például a fegyveres testületeknél alacsonyabb. Azt nem árulta el, hogy léteznek-e olyan szakmai érvek, amik alapján csak a tömegközlekedésben tartották indokoltnak a kötelező maszkhasználatot.

Gulyás azt mondta, hogy a közterületi maszkviselés még nem merült fel, a zárt tereken belüliről pedig egyelőre nem döntöttek. A miniszter szerint még nincs szükség arra, hogy kórházi ágyakat kelljen felszabadítani.

A madridi bíróság közös felügyeleti jog mellett döntött annak a párnak az ügyében, amely a szakítás után nem tudott megegyezni arról, melyikükhöz kerüljön a Panda nevű kutya. A bíró szerint mindeketten közös felelősséggel tartoznak a jószágért.

A kutyaelhelyezési ügyet a bíróság elé terjesztő ügyvéd, Lola García szerint úttörő ítélet született, hiszen ügyfelét gazdatársnak nyilvánították. García az 1978-es a Kedvtelésből Tartott Állatok Védelméről Szóló Európai Egyezményre hivatkozva nyújtotta be a keresetet, amit Spanyolország 2017-ben ratifikált. A perben a kutya örökbefogadási nyilatkozatát, az orvosi számlákat és a közös fényképeket ugyanolyan bizonyítékként csatolták, mintha gyerekekről lett volna szó. Az ítélet értelmében a szétvált pár havonta váltogatja, hogy melyiküknél lesz a kutya.

Egyébként Spanyolországban most dolgoznak azon a jogszabályon, ami a jövőben nem tárgyként, hanem élőlényként kezelné a háziállatokat. Így a párok a szakítás után könnyebben kérhetnének közös felügyeleti jogot. (BBC)

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke kedden arról beszélt a Hit Gyülekezetéhez tartozó Hit Rádióban, hogy néhány nappal korábban Márki-Zay felhívta, hogy ne induljanak önállóan. Elmondása szerint cserébe megpróbált volna szerezni egy listás helyet a saját magának kialkudott hetedik ellenzéki frakcióban.

„Kicsit félreérti a dolgot, tehát mi nem véletlenül indulunk külön. Biztos megegyezhettünk volna akár az önkormányzati választáson. Én azt gondolom, hogy ha mi megkeressük a többi pártot, akkor megegyezhettünk volna ezen az országgyűlésin is, hogy akkor mi is kérünk ilyen helyeket meg stb. Mi nem szeretnénk velük elindulni, mert sok szereplőt annyira problémásnak tartunk” - mondta Kovács Gergely, majd hozzátette, hogy egyébként örülne, ha „bárki leváltaná, ami idenőtt az ország tetejére az elmúlt években”.

Felfüggesztette a Szudánnak nyújtandó támogatásait a Világbank, miután a hadsereg megpuccsolta a polgári vezetésű kormányt. Mellette az Afrikai Unió (AU) is felfüggesztette Szudán minden tevékenységét és tagságát, amíg helyre nem állítják az eddigi vezetést. Az Egyesült Államok pedig 700 millió dollárnyi adományt fagyasztott be. Szudán előtt 30 év után nyílt meg márciusban a Világbank 2 milliárd dolláros segélykerete, ezt bukták most el.

Szudánban a katonai és a polgári vezetés két éve egy ingatag egyezséget kötött a hatalom megosztásáról, amit Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok a hét elején felrúgott. Hétfőn országszerte tüntetések kezdődtek, miután a katonák minisztereket és más polgári vezetőket vettek őrizetbe. Amikor a katonák tüzet nyitottak a tömegre, legalább 10 ember meghalt. Azóta a katonák házról házra járnak Kartúmban, hogy elfogják a tüntetések szervezőit.

Burhan magyarázata szerint a puccsra azért volt szükség, hogy elkerüljék a polgárháborút, majd igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy elkötelezettek a demokrácia mellett és 2023-ban szabad választásokat tartanak. (BBC)

A Tankcsapda agusztus végi koncertre 66,2 millió forintot fizetett ki a győri önkormányzat, írja a város honlapján közzétett szerződéslita alapján az Ugytudjuk.hu. Ebben benne volt a fellépési díj, hang-, színpad- és látványtechnika is. A lap megjegyzi, hogy tavaly a BaRock Zenebona fesztivál került hasonló összegbe, ahol 13 helyszínen összesen 26 együttes lépett fel. Ezért az összegért a Tankcsapda egy körszínpados koncertet adott a város főterén.

A zenekarral együtt tartott sajtótájékoztatón Dézsi Csaba András polgármester arról beszélt, hogy szeretné, ha a koronavírus-járvány után a győriek végre felhőtlenül szórakozhatnának.

A koncert előtt az örök lázadó Lukács László a fideszes polgármesterrel együtt az Adjon az ég című számot is előadta. Amikor a Dézsi oldalára feltöltött videó alatt egy kommentelő szóvá tette, hogy az ingyenes koncertet az ő adójából fizetik, a polgármester ezzel válaszolt: „Kedves Gábor! Ön egy kanyi vassal nem járult hozzá ehhez a koncerthez, ezért az ilyen demagóg szöveget legyen szíves mellőzni. Két éve még feltehetően azt írta volna, hogy miért nem lélegeztető gépet veszünk, gondolom. De az már van elég az országban.Szóval, mi a helyi adónkból az ország egyik legnagyobb adóbefizetői vagyunk a területi kiegyenlítés okán. Úgyhogy Bajáról szíveskedjen tartózkodni az efféle félrevezető botorságoktól. Amennyiben támogatni szeretné bármelyik rendezvényünket, ahogy ezt felajánlotta, azt szívesen vesszük. Kérem, hogy szíveskedjen ezt hivatalos levél formájában közölni.”

Ausztria történetének legnagyobb erdőtüzéről beszélnek a tűzoltók, akik az alsó-ausztria Rax hegységben igyekeznek eloltani a lángokat, amik már több mint 115 hektáron pusztították el az erdőt. (1947-ben Tirolban 200 hektár égett le.) A tűzoltók szerint a lángok még nincsenek kontroll alatt. Ráadásul az előrejelzések csütörtöktől szombatig erős szelet ígérnek a környéken, így pedig a tűz a hegysét belső részeire is átterjedhet.

Hogy ezt elkerüljék, a tűzoltóság nagyobb locsolókocsikkal igyekszik nedvesen tartani az erdőt. Délután legalább 300 tűzoltót vetettek be, hogy tartani tudják a védelmi vonalakat. Kedden a közeli Hirschwangot Katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították, szerdán a közeli országutat is lezárták. (ORF/Standard)

Gyurcsány Ferenc pártja szerda délután jelentette be, hogy a zuglói önkormányzat két korábbi szocialista tagja, Hevér László György és Bitskey Bence kilépett a Magyar Szocialista Pártból és a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott. A zuglói MSZP elnöke még most is az a Tóth Csaba, akinek gyanús üzleti ügyei miatt kellett visszalépnie az előválasztáson.

Hevér László György a XIV. kerületi képviselő-testületben a Népjóléti Bizottság elnöke, Bitskey Bence a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tagja. Hevér korábban azzal került a hírekbe, hogy a helyi Fidesszel együtt próbálta elutasítani két jótékony szervezet ajánlatát, ami arról szólt, hogy használaton kívüli, lerobbant lakásokat felújítanak, majd azokba otthonnal nem rendelkező, de zuglói kötődésű embereket vagy egész családokat költöztetnek. Hevér arra hivatkozva próbálta elgáncsolni a terveket, hogy ők a zuglói lakosok érdekeit képviselik, a lakók pedig nem akarnak hajléktalanokat tudni a szomszédságukban.

A két kiugrott MSZP-s érkezésével már a DK rendelkezik a legnagyobb létszámú frakcióval a Zuglói Önkormányzatban.

A román parlament ideiglenesen, öt hónapra befagyasztotta a villamosenergia és a gáz árát, és 19 százalékról 5 százalékra csökkentette a két energiahordozó áfáját, egyben ideiglenes energiaár-kompenzációt is biztosított a fogyasztóknak. Ezt már csak Klaus Iohannis államelnöknek kell kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen. A jogszabály rendelkezései öt hónapra szólnak, november 1-től 2022. március 31-ig.

A jogszabály szerint a szolgáltatók nem értékesíthetik a fogyasztóknak a villamosenergiát kilowattóránként 1 lejnél (1 román lej 73,85 forint) magasabb áron, a földgáz esetében 1000 kilowattóra földgáz ára nem haladhatja meg a 250 lejt. Az árak befagyasztása a lakossági fogyasztók mellett vonatkozik iskolákra, kórházakra, civil szervezetekre és egyházakra is.

A fogyasztók jelentős része energiaár-kompenzációt is kap, amit az állam fizet a szolgáltatóknak. A villanyáram esetében az állam kilowattóránként 0,29 lejt fizet a szolgáltatónak a fogyasztó helyett, a gáznál is 33 százalékkal csökken a kilowattóra fogyasztói ára az állami kompenzációnak köszönhetően.

Virgil Popescu román ügyvivő energiaügyi miniszter a parlamenti szavazás után azt mondta, hogy a jogszabály 15 millió románnak, a lakosság 70 százalékának nyújt védelmet a téli hónapokban, hogy ne kelljen nagyobb rezsiköltséget fizetniük tavalyhoz képest az időközben jelentősen megnőtt nemzetközi energiaárak miatt. (MTI)

Csütörtöktől mindenkinek kötelező lesz orrot és szájat folyamatosan elfedő maszkot viselni a Fővárosi Törvényszék épületeiben az Országos Bírósági Hivatal Elnökének ajánlása alapján.

Ahogy erősödik a koronavírus-járvány negyedik hulláma, egyre több intézmény dönt úgy, hogy nem vár a kormány intézkedéseire, inkább önmaga dönt az ott tartózkodók biztonságáról. A helyzet annyira romlik, hogy legutóbb fél éve jelentettek annyi új koronavírus-fertőzöttet (3 125) egyetlen nap alatt, mint szerdán.

Nemrég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is előírta, hogy november 2-től az intézmény belső, zárt tereiben (tanterem, folyosó, iroda stb.) a szájat és orrot egyaránt takaró maszk viselete kötelező. Ezenkívül már kilenc kórházban rendeltek el látogatási tilalmat.

Kedden a Fővárosi Önkormányzat is szigorításokat jelentett be az általa fenntartott szociális intézményekben, ugyanakkor a tömegközlekedésen egyelőre csak ajánlani tudják a maszkviselést.

Újabb részletek kerültek elő azokból a felvételekből, amiket egy szlovákiai vadászházban vettek fel, ahol vezető politikusok és oligarchák jelentek meg. A Denník N által kedd ismertetett felvétel szerint Robert Fico korábbi miniszterelnök a titkos találkozón arról beszélt, hogy pártjának (Smer) pozsonyi székházából elloptak tőle 50 ezer eurót és néhány aranyérmét, mialatt Görögországban volt.

Fico azonban nem jelentette a lopást a rendőrségen, mert nem volt kedve magyarázkodni, mégis miért van ennyi pénz az irodájában.

A vadászházból származó felvételek a Speciális Ügyészség (ÚŠP) ügyészéhez kerültek, aki kiadott egy közleményt arról, hogy videóban feltűnő politikai, üzleti és ügyvédi szereplők büntetőügyeket akarnak befolyásolni, és le akarják járatni az ügyészséget. (Új Szó)

Kedvezőtlenül alakul a levegő minősége a magas szállópor-koncentráció miatt - közölte szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Kedden még csak egy település, Sajószentpéter levegőjét minősítették egészségtelennek, szerdán már Nyíregyházáét is. Emellett kifogásolt a levegő minősége Várpalotán, Debrecenben, Kazincbarcikán, Miskolcon, Tatabányán, Oszláron és Putnokon a kisméretű aeroszolrészecskék (szálló por) tömegkoncentrációja miatt.

A meteorológiai előrejelzés szerint jelentős javulás nem várható a következő napokban.Az érzékeny lakosságcsoportba tartozók (gyermekek, várandós nők, idősek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők) enyhe légzőszervi tüneteket tapasztalhatnak. Egészségtelen minősítés esetén a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők tünetei erősödhetnek, ezért azt javasolják, hogy mindig legyen náluk a készenléti gyógyszerük (például az inhalátor). Akinek súlyosbodnak a tünetei, az keresse fel a kezelőorvosát.

A fűtési szezonban a kisméretű aeroszolrészecskék jelentős része a helytelen fűtési módok alkalmazásából származik. (MTI)

Egy vadászházban felvett videó okozott újabb botrányt Szlovákiában. A felvételen a volt miniszterelnök, Robert Ficon egy helyi oligarcha társaságában egyeztetett egy büntetőügy befolyásolásáról. Az Új Szó összefoglalója szerint a felvételek idén július és szeptember között készültek egy Léva közelében található hétvégi házban, amit azért kameráztak be a bíróság engedélyével, mert a rendőrök a környéken zajló orvvadászok ellen nyomoztak.

A felvételek végül a Speciális Ügyészség (ÚŠP) ügyészéhez kerültek, aki szerint a videók igazolják a politikai, az üzleti és az ügyvédi közegből érkező személyek arra irányuló igyekezetét, hogy befolyásolják a legsúlyosabb büntetőügyekben folytatott eljárásokat, lejárassák a nyomozókat és a Speciális Ügyészség ügyészeit, valamint illetéktelen személyeknek szivárogtassák ki a bűnüldöző szervek információit.

A videókon Fico és volt belügyminisztere, Robert Kaliňák látható, amint két ügyvéddel egyeztetnek, akik közül az egyik egy korrupcióval vádolt rendőrfőnök fia. A volt belügyminiszter kihallgatása előtt éppen arról beszéltek a vadászházban, hogy milyen verzióval kellene előállnia, mivel korábban ő nevezett ki egy olyan magas beosztású tisztviselőt, aki már beismerte, hogy kenőpénzt fogadott el, és azóta már a korábbi egykori speciális ügyészre is rávallott. Végül arra jutottak, hogy a kinevezést egy olyan rendőrségi vezetőre kell fogni, aki azóta már öngyilkos lett a vizsgálati fogságban.

Egy másik felvételen pedig Fico beszélget arról egy oligarchával, Miroslav Bödörrel, hogy Bödör majd embereket szervez a Fico által szervezett szeptemberi tüntetésre.

A felvételek előkerülése után Fico azzal vádolta az ügyészséget, hogy szándékosan hallgatta le őt, és nem hiszi el azt a verziót, miszerint a felvételek véletlenül készültek. Szerinte a lehallgatása törvénytelen volt, ezért az Európai Bizottság elé fogja vinni az ügyet. Az Új Szó szerint nagyon ideges volt, amikor a tartalmi kérdéseket firtató újságíróknak beszélt erről. A Sme és a Denník N munkatársainak azt mondta, nem nyilatkozik olyan lapoknak, amelyeket a Soros-hálózat pénzel, majd hirtelen véget vetett a sajtótájékoztatónak. (Új Szó)

A magyar kormány még szeptemberben kezdeményezte, hogy a Magyar Honvédség is csatlakozzon Maliban a Franciaország által vezetett Takuba nevű európai erőkhöz, amik az ország hadseregét segítik.

Ahogy arról korábban írtunk, közel 5 100 francia katona állomásozik a Száhil övben, azaz a Szahara déli részén fekvő országokban. A francia katonák bevetéséről François Hollande döntött 2013-ban, a terrorizmus elleni harc fontosságára hivatkozva, hogy felszámolják a Mali északi részén terjeszkedő dzsihádista szervezeteket. A tervek egy pár hetes beavatkozásról szóltak, de a francia katonák azóta is ott vannak, és ma már úgy szokás emlegetni a missziót, mint Franciaország Afganisztánját.

A Takuba különleges erők létrehozását 2020 elején jelentették be, ebben a franciák mellett már többek között észt, svéd, cseh és görög katonák is részt vesznek. A franciák állítólag azzal győzték meg európai szövetségeseiket, hogy a sivatagos régió remek gyakorlóterep lesz a különleges erők számára.

Most konkrét szám is elhangzott azzal kapcsolatban, milyen erőkkel csatlakozna a magyar kormány a misszióhoz: Szijjártó Péter külügyminiszter kedden Ruandában jelentette be, hogy Magyarország 62 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők működésében a térségbeli biztonság megerősítése érdekében. (via MTI)

Mészáros Lőrinc alapítványa a Facebookon egy ideje különböző mémekkel próbálja reklámozni az ösztöndíjait a fiataloknak, hátha így nem kizárólag a strómankodás jut az emberek eszébe, amikor meghallják Orbán Viktor milliárdossá tett barátjának nevét. A műfaj kedd délután ért a csúcsra, amikor az erőltetett mosolyával világhírű mémmé váló Hide the Pain Harold (aka Arató András) képét a következő szöveggel osztották meg:

„Ez Te vagy, ahogyan majd olvasod a visszaigazoló emailt, miszerint elnyerted a támogatást és már büszkén várod is az összeget.”

Aztán valaki észbe kaphatott, hogy talán nem a legjobb módszer a strómankodás feledtetésére, ha a Mészáros Lőrincről elnevezett alapítvány posztjában egy rezignált arc mellett olyan kifejezésekkel viccelődnek, mint az elnyerted a támogatást vagy a büszkén várod is az összeget. Így 3 óra után a posztot törölték.

Sikeresnek bizonyul a bölény-visszatelepítési program a Kárpátokban, jelenleg már mintegy 105 egyed él szabadon a romániai Szárkő-hegységben. Több mint 200 évvel azután, hogy a térségben az utolsó egyedet látták, 2014-ben érkeztek meg az első európai bölények a Bánságban lévő Örményes térségébe. Ezek az állatok fogságban születtek Európa más részein, visszatelepítésüket 16 szakaszban valósították meg.

„Az elmúlt két évben egyetlen állat sem pusztult el” - mondta Marina Druga, a Természetvédelmi Világalap és az európai vadállat-visszatelepítést sürgető egyesület, a Rewilding Europe közös programjának vezetője. Druga szerint céljuk az, hogy a populáció elérje a 250 egyedet öt éven belül. 2014 óta 38 bölényborjú született a térségben.

A visszatelepített bölények először hetekig akklimatizálódnak egy bekerített területen, mielőtt szabadon engedik őket. Az 59 ezer hektárnyi természetvédelmi területen ma már mintegy nyolcezer hektáron barangolnak. A Dél-Kárpátok ideális feltételeket biztosítanak számukra: ez egy hatalmas, gyéren lakott térség, ahol nem folyik intenzív mezőgazdálkodás - mondta Wanda Olech-Piasecka, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) illetékese.

A bölények szinte teljesen kipusztultak Európában a vadászat és élőhelyeik elpusztítása miatt. 1932-ben már csak 56 egyedet tartottak számon. Ma a kontinensen már mintegy hatezer európai bölény él, többségük a lengyel-fehérorosz határon, ahol már az 1950-es évek óta folynak az erőfeszítések a populáció feltámasztására. Visszatelepített állományok élnek Bulgáriában, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon is.

Nálunk az Őrségben élnek bölények, Kondorfa község határában a nemzeti park hetven hektáros, fokozatosan újra vadonná alakuló, elkerített területén. Az életüket ezen az oldalon lehet követni:

A magyar miniszterelnök kedden a Karmelitában fogadta a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnökét, Marine Le Pent, hogy megtárgyalják, mi a bajuk az EU-val és hogyan fognak pártjaik együttműködni az Európai Parlamentben. Erről egyébként júliusban már aláírtak egy nyilatkozatot, hiszen mióta a Fidesz kilépett az Európai Néppártból, képviselői frakció nélkül ülnek az Európai Parlamentben. (Az egyetlen egy KDNP-s képviselő maradt.)

Orbán most arról beszélt, hogy „egész Európában a hagyományos pártstruktúrák átalakulófélben vannak”, és alkalmazkodni akarnak ehhez a változáshoz, ezért együtt akarnak működni egymással. Úgy látja, hogy az, ami ma az európai baloldaltól jobbra áll, mindenképpen megújulásra szorul. „És ez a megújulás csak úgy mehet végbe, ha szövetségeket kötünk egymással. Bennünket ez a gondolat érdekelt, mert mi is agglegények lettünk. Újra. Európai politikai agglegények. Tekintettel arra, hogy az Európai Néppártban már nem lehetett maradni, olyan mértékben a főáramú baloldali ideológia hálójába került, hogy ott nekünk már keresnivalónk nem volt. Úgyhogy mi érdekeltek vagyunk abban, hogy létrejöjjön egy új csoportosulás” - mondta.

Orbán azt mondta, hogy a júliusi nyilatkozat óta építik az együttműködést, és a mai találkozója Le Pennel, ennek egy fontos állomása. Szeretné, ha a következő hetekben és hónapokban ez a folyamat felgyorsulna.

A festékszórós férfit még 2010-ben részesítette megrovásban a Bonyhádi Járási Ügyészség. Ő pedig 10 év elteltével sem tudta elfogadni az ügyészi döntést, ezért amikor 2020 októberében, Szekszárdon járt hivatalos ügyeit intézni, és elhatározta, hogy itt az idő, hogy bosszút álljon az ügyészségen.

Magához vett az autójából egy festékszóró spray-t, a főügyészség épületéhez ment, ahol azonban elkövette azt a hibát, hogy akció előtt még beállt a térfigyelő kamera elé, és a flakont rázogatva kényelmesen elszívott egy cigit.

Ezután fújta le a Tolna Megyei Főügyészség feliratot, a magyar állami címert, valamint a térfigyelő biztonsági kamerát, de az utóbbi csak annyit ért, hogy a távozását nem rögzítették, így rövid időn belül azonosították és elfogták. Az ügyészség szerint a férfi a fújással több mint 80.000 forint kárt okozott. (Ügyészség)

Kedden hallgatta meg a parlament igazságügyi bizottsága Varga Judit igazságügyi miniszter beszámolóját. A párbeszédes Tordai Bence az ülés után arról írt, hogy „a fideszes többség leszavazta, hogy a ma 100 napos Pegasus-ügyben kérdezhessem a minisztert, kénytelen voltam a folyosón próbálkozni”. Ki is tett egy videót az oldalára, amin a parlamenti folyosókon arról kérdezi a minisztert, hogyan figyelhették meg a Pegasus nevű kémprogrammal Bánáti Jánost, az Ügyvédi kamara korábbi elnökét, ha az ügyvédek esetében csak akkor lehet titkos megfigyelést engedélyezni, ha magát az ügyvédet gyanúsítják bűncselekménnyel. Erre Völner Pál államtitkár a nála lévő füzettel kitakarta a kamerát. Végül némi kergetőzés után Varga Judit annyit mondott: „Minden kérdésre elhangzott már minden válasz.”

A miniszter az esetről az oldalán később azt írta: „Tordai Bence képviselő úr, aki szemmel láthatóan végigunatkozta a két órát a bizottsági meghallgatáson, csak annyira volt képes, hogy a folyosón provokáljon. Pedig a bizottság minden kérdésére megadtam a választ.”

Te mennyit loptál el, mennyit?; Le van nyomva, mint a bélyeg!; De hülye vagy! Csörgősipkás - ezeket a parlamenti bekiabálásokat is tisztán lehetett hallani Tordai Bence egyórás élő közvetítéséből, amit a hétfői ülésen csinált, mialatt a képviselők Orbán Viktort kérdezték. Míg a hivatalos parlamenti közvetítés szigorúan csak a felszólalókra koncentrál, és a beszólások is csak ritkán szűrődnek be, itt a miniszterelnökre irányított telefonnak köszönhetően minden grimaszt látni lehetett. Amíg be nem úszott a képbe Németh Szilárd tarkója.

„Te mennyit loptál el, mennyit?” ”

Orbán Viktort először Jakab Péter kérdezte arról, hogy miért költött el a kormány 42 milliárd forintot a bélyegmúzeum megvásárlására, és miért akarják 340 milliárdért tovább építeni a Budai Várat. „Hát ez aztán az innováció, a XXI. században egy gazdasági válság kellős közepén mit csinálunk? Várat építünk.” (Közben egy hang elkezdte kommentálni az elhangzottakat: „jaj, de hülye vagy, hallod”.

Jakab ebből a pénzből inkább állami bérlakásépítési programot indítana, vagy elengedné az üzemanyag jövedéki adóját, hogy olcsóbb legyen a benzin és a gázolaj, illetve megtámogatná a válság alatt bajba jutott kisvállalkozásokat. De felhozta az is, hogy az EU Helyreállítási Alapjában 6000 milliárd forint várja Magyarországot, „de önnek ez a pénz nem kell, mert van itt némi jogállamisági mechanizmus. Magyarán: ezt nem lehet ellopni.” Majd feltette a kérdést, hogy a miniszterelnök szerint meg lehet-e élni havi 133 ezer forintból.

Orbán Viktor azzal kezdte, hogy az unióban „állítólag ránk váró pénz nem ajándék, az egy hitel”. A bélyegéről pedig azt mondta, hogy az Európai Unió nem engedi az államnak, hogy pénzt adjon a Postának, hogy bért tudjanak emelni, ezért a magyar kormány jogcímet keres, amiből megemelik a postások bérét. Majd a maradék időben a Jobbik alapító nyilatkozatával szórakoztatta a mögötte ülő fideszeseket, amiben a kommunista utódpárt és a szélsőséges liberálisok eltávolítását jelölték ki elsődleges célnak. (Eközben az előbb hülyéző hang: „Bravó, jobboldal-áruló!”) Később Orbán egyszerűen csak kommunistáknak nevezte a baloldali pártokat, majd az „egyenesség és az őszinteség jegyében” gratulált Jakabnak, hogy felvette a CSOK-ot, „habár korábban azt mondta, hogy mi soha semmi jót nem tettünk az emberekkel”. Erre Jakab bekiabálta, hogy „Te mennyit loptál el, mennyit?” Ekkor Orbán azt mondta, hogy „az önök újdonsült baloldali elvtársai” ezeket a támogatásokat szokták megszüntetni. Erre Jakab azzal szólt vissza, hogy „pedig ott is felvettem a szocpolt, mit szól ehhez?”. Közben a kommentáló képviselő csörgősipkásnak nevezte Jakabot.

„De hülye vagy!”

A következő körben az MSZP-s Harangozó Tamás arról kezdett el beszélni, hogy a legújabb hosszú távú kinevezésekkel és a több ezer milliárdnyi közvagyon alapítványokba szervezésével a kormány beárazta, hogy a választások után a Fidesz kétharmada megszűnik. Erre Semjén Zsolt csodálkozva kérdezett vissza: Igen? Amikor pedig elhangzott, hogy a kormányzásból is kiesnek, a miniszterelnök-helyettes röhögni kezdett. Harangozó tudni akarta, a következő 6 hónapban mire készülnek még.

Orbán a kinevezéseket elintézte annyival, hogy minden törvényt betartottak, és „mégsem kérheti tőlem, hogy szocialistákat nevezzek ki”. Majd amikor viszontválaszában az MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy az összetákolt választási rendszernek köszönhetően a Fidesz a szavazatok 49 százalékával szerzett kétharmadot, a kormánypárti padsorokból valaki felcsattant: „De hülye vagy!”

Orbán szerint az ő 49 százalékkal szerzett kétharmada azért van rendben, mert Horn Gyula is 32 százalékkal szerzett abszolút többséget. Időn kívül Harangozó még odakiabált Orbánnak, hogy Horn Gyula akkor átírta-e az alkotmányt, amire a miniszterelnök csak széttárta a karját.

Orbán az LMP-s Keresztes László Lórántnak a paksi bővítésről és az orosz nyomásról azt mondta: „Magyarország egy szuverén ország, eszerint is járunk el mindenkivel szemben. Keletre is meg nyugatra is. Magyaristák vagyunk, ha úgy tetszik.” Majd azt kezdte el magyarázni, hogy atomenergia nélkül nincs zöld jövő.

A titkosszolgálatok, püspökök, megérkezik Németh Szilárd tarkója

A párbeszédes Tordai Bence a Pegasus-üggyel kapcsolatban kérdezte Orbántól, hogy azért vetették-e be civilek ellen a kémszoftvert, hogy megfélemlítsék és megzsarolják őket, illetve lesznek-e felelősök, illetve jelenleg is folytatják-e „a törvénytelen lehallgatásokat”, de felszólalás közben beúszott a képbe az előtte ülő Németh Szilárd tarkója, és teljesen kitakarta Semjén Zsoltot.

Ugyanez szemből:

De Tordai is észrevehette, hogy a honvédelmi államtitkár szinte teljesen kitölti a képernyőt, mert a felszólalása után egyből igazgatni kezdte a kamerát.

Orbán Viktor az ügyről azt mondta, hogy minden törvényt betartottak, egyébként pedig „a szolgálatok számára senkinek a foglalkozása nem számít. Nem foglalkozás szerint nézik az embereket. Azt nézik, hogy a tevékenység, amit folytattak - mindegy, hogy valaki éppen püspök vagy éppen utcaseprő - érintett-e valamilyen nemzetbiztonsági szempontot”.

Már több mint 40 perce ment Tordai élője, amikor Kocsis Máté is fényképezni kezdte az ellenzéket.

A műsor nagyjából addig tartott, amíg Orbán Viktor ott volt az ülésteremben, abban a pillanatban, ahogy kisétált, majdnem minden képviselőnek sürgős dolga lett, és kifelé vették az irányt.

A parlament hétfői ülésén Tállai András pénzügyminiszter-helyettes arról kezdett el beszélni, hogy Jakab Péter is felvette a CSOK-ot, amit korábban kritizált a Jobbik. Majd kétszínűnek és hiteltelennek nevezte a Jobbikot, amiről azt mondta: „Létrejön a párt Gyurcsánnyal szemben, és ugyanakkor pedig összefog Gyurcsánnyal, nem is tudom, ki ellen.” Erre a mögötte ülő Jakab Péter annyit kiabált be: „Jajj, de buta vagy!”

Több mint három évet kellett várnunk, hogy szombat délután a műegyetemi rakparttól elvonulhasson az Erzsébet térig a nyolcadik Békemenet. A Fidesznek nagy szüksége van rá, hogy újra a kormánypárti tömegekről szóljanak a hírek, mivel az elmúlt hónapokban szinte minden az ellenzéki előválasztástól volt hangos, és láthatóan a végeredmény is váratlanul érte a kommunikációs gépezetet. Ezért érdemes végignézni, hogyan váltak a kormánypárti menetelések a Fidesz kampányának egyik legfontosabb elemévé.

Megmentették Orbánt

„Ha nincs a békemenet, akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot. (...) Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia” - így értékelte Orbán Viktor a legelső, 2012-es Békemenet jelentőségét. Akkor több mint százezren vonultak a Hősök terétől a Parlamentig egy NEM LESZÜNK GYARMAT feliratú molinó előtt, hogy üzenjenek az Európai Bizottságnak, ami éppen akkor indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen a magyar jegybank függetlensége, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt. Habár az ilyen eljárásokat a kormány ma már rutinból rendezi le egy közepes brüsszelezéssel, az első években még komoly presztízsveszteséget okozott, és ahogy Orbán nyilatkozatából látszik, ők is összerezzentek tőle.

A Békemenetet a Fidesz azóta is végső fegyverként veti be, ha úgy érzi, erőt kell mutatnia, és már nem elég csak közvélemény-kutatásokkal vagy Nemzeti Konzultációkkal bizonygatnia, micsoda tömegtámogatás áll mögötte. Hogy a kormány melletti tüntetések igazi alulról jövő, civil kezdeményezésnek tűnjenek, a megmozdulásokat nem közvetlenül a Fidesz, hanem a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezi. Ez a szervezet nagyjából annyira civil, hogy először a Fidesz pártalapítványától kapta a pénz, később pedig olyan állami cégek tolták meg százmilliókkal, mint a Magyar Villamos Művek vagy a Szerencsejáték Zrt. Egy hangfelvétel pedig azt is bizonyította, hogy a vidékről induló ingyenes buszokat a Fidesz irodájából szervezték. De olyan is előfordult, hogy a CBA tulajdonosai körlevélben kérték a boltvezetőket, tereljék ki dolgozóikat a Békemenetre. Egyszer pedig véletlenül a Magyar Idők is leírta, hogy a kormány szervezte a Békemenetet. Ettől függetlenül a CÖF szemrebbenés nélkül állította magukról, hogy feladata „a négy évre birtokba adott hatalom civil kurázsival történő kontrollja”.

Nem lehet mindig békemenetelni

Ilyenkor Orbán Viktor legelszántabb rajongóival telnek meg az utcák, valamiért a Fidesz az elmúlt években mégis takarékra vette Békemeneteket: amíg a NER első ciklusában hatszor érezték úgy, hogy meg kell mutatniuk magukat, addig 2014 óta csak egyszer engedélyezték nekik a vonulást. Pedig ha Bencsik Andráson és Bayer Zsolton múlik, nem csak a nyolcadiknál tartanánk.

A netadós tüntetések után Bencsikék hiába hirdettek újabb Békemenetet 2014 októberében az Egyesült Államok ellen, a Fidesz inkább nem kért belőlük, nehogy azt a látszatot keltsék, hogy Orbán Viktor és a kormány bajban van. Ezt Bayer Zsolt először nem akarta lenyelni, és annyira belehergelte magát az összeesküvés-elméleteibe, hogy még a Fideszről is ilyeneket írt: „A Fidesz vezetői az elsőt is ellenezték. Akkor is le akartak róla beszélni. Aztán lett, ami lett. És az én kedves barátaimról két dolog tudható teljes bizonyossággal. Az egyik, hogy előszeretettel veszik körül magukat komplett idiótákkal. A másik, hogy még életükben nem mérték fel jól és pontosan, hogy mikor van igazi veszély.” Ennek ellenére mégsem lett Békemenet, mert a többi szervező leszavazta Bayert.

Az európai Békemenet ötlete is többször felvetődött, de végül csak egy kisebb csoport buszozott ki Brüsszelbe, hogy Brüsszel ellen tüntessenek, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen.

De akkor sem jártak sikerrel, amikor a Békemenettel akarták megakadályozni az olimpia elleni aláírásgyűjtéseket, mert ezt is le kellet fújni. Csizmadia László, a CÖF elnöke ezt azzal indokolta, hogy a felhergelt tömegeket nem szabad utcára vinni.

Tehát volt egy hosszú , 4 éves időszak, amikor úgy tűnt, hogy a Fidesz a saját pénzéből kitartott civiljeit sem hagyja érvényesülni, és örökre a legendák ködébe vesznek a kormánypárti felvonulások. Aztán jött Márki-Zay Péter.

A legutóbbi Békemenethez az kellett, hogy a kormányoldalon kisebb pánikot keltett, amikor a 2018-as időközi polgármester-választáson Márki-Zay az addig masszívan fideszes Hódmezővásárhelyen is győzni tudott Lázár János jelöltje ellen. Még Bayer Zsolt sem csinált titkot abból, hogy azért kell újra menetelni, nehogy túl nagy lendületet kapjon az ellenzék a hódmezővásárhelyi győzelemtől: „Reményt kaptak, elhiszik, hogy erősek lettek és a mi álmunk szertefoszlott. Mutassuk meg, hogy vagyunk egy páran!”

Megint MZP

A helyzet most is hasonló. Mivel az ellenzéki előválasztás hetekig uralta a híreket, a fideszesek úgy érezhették, kivételesen most éppen a kormánypárt lohol az események után, így hát ideje újra átvenni a kezdeményezést. Bencsik András is elképesztően agresszívnek és zajosnak találta „az ellenzéki propagandakampányt”, és azt mondta, épp azért kell utcára vonulni, mert „nem szabad, hogy bármelyikünket is elbizonytalanítson”.

Ráadásul most a miniszterelnökséget célozta meg Márki-Zay Péter, akiről három éve épp a Békemenet szervezői állapították meg a Sajtóklubban, hogy „egy jobboldali ember, aki magát kereszténynek vallja, nagycsaládos, több nyelvet tud. Ez a Fideszre a legnagyobb veszély”. Bencsik András pedig a sorosozást is leállította volna miatta: „Ez már akkor is templomba járt, amikor még nem volt kampány, hét gyermeke van, amúgy jobboldali, keresztény, konzervatív ember, csak valamiért meghasonlott a Fidesszel, amitől ellenség lett. Mi pedig jó katonaként ütöttük az ellenséget. […] Én azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást. STOP Soros meg egyebek… Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb.”

A szervezőket a kormány idén sem hagyta magára, nemrég kiderült, hogy az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs (NISZ) Zrt.-hez tartozik az a telefonszám, amelyen a Fidesz Tolna megyei szervezete várta a jelentkezéseket az október 23-i békemenet iránt érdeklődőktől. De egy szabolcsi önkormányzat is beszállt már a buszoztatás szervezésébe.

A menet a Fidesz kampányához illeszkedve „a gyurcsányi terror útvonalán halad” végig a 15 évvel ezelőtti utcai összecsapásokra emlékezve. A Fidesz itthoni rajongóin kívül Erdélyből is indulnak buszok, de több száz olasz és lengyel civilt is várnak, jelezni szeretnék a „brüsszeli bürokráciának”, hogy a nemzetek népei felett nem uralkodni kell, hanem szolgálni őket.

Mivel a választásokig még pont lesz egy nemzeti ünnep, ha a Fideszben úgy látják, elképzelhető, hogy március 15-én is lesz Békemenet.Az idei Békemenetet élőben közvetítjük.

• Lassan egy éve áll üresen a Vidámpark helyére tervezett Biodóm betonváza, ami egyszerre púp a főváros és a kormány hátán, mert már annyi pénzt öntöttek bele, hogy senki sem meri elengedni.
• Karácsonyék még az előző vezetéstől örökölték meg az elszállt projektet, a befejezésére nincs keretük, a kormány viszont nem akar több pénzt adni, így még sokáig maradhat a fóliasátorra hasonlító betontorzó a Városliget szélén.
• Szerdán a fővárosi vezetés új ajánlattal állt elő, egyben megmutatták nekünk, hogyan fest a félbemaradt épület.

Ahogy Dubajban fedett sípályát építettek a sivatag közepére, úgy a főváros korábbi vezetése és a kormány is teljesen reálisnak látta, hogy egy trópusi klímájú cápa- és elefántparkot tervezzenek a Vidámpark helyére. A Biodóm a Pannon Park központi épülete, 1,7 hektárt foglal el. Ebben a látogatók 2 kilométeres útvonalat járhatnának be. Egy ideig ment is minden a szokásos ügymenet szerint: az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett Biodómot a miniszterelnököt meccsekre reptető Garancsi István cége 32,6 milliárdért kezdte építeni.

Amikor 2019-ben az ellenzék vette át a vezetést a fővárosban, ez volt a legnagyobb csontváz, ami kiesett a szekrényből. Kiderült, hogy háttérszámítások nélkül kezdtek bele az építkezésbe, így a kormány által adott 43,7 milliárd nem lesz elég a befejezésre, még legalább 20 milliárd kellene. A nagy ijedségre Persányi Miklós azonnal le is mondott az állatkert vezetéséről. Csakhogy a kormány az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatnak már nem akar több pénzt adni,

így a munkálatok 2020 novembere óta állnak.

Szabadulnának a területtől

Az elszállt költségek miatt az új fővárosi vezetés már feljelentést is tett, az eljárást azonban egy rövid nyomozás után a rendőrség lezárta annyival, hogy szerintük nem történt bűncselekmény. De az építkezés befejezése és az állatok betelepítése után a Biodóm fenntartása további milliárdokat vinne el, mivel a trópusi klímájú épületet télen fűteni, nyáron pedig hűteni kell, az energiafogyasztása egy kisebb budapesti kerületével vetekedhet. Ennek ellenére Karácsony Gergely főpolgármester is azt mondta egy éve a Partizánban, hogy bár nincs pénzük a befejezésre, be kell fejezni. „Elköltöttünk rá nagyjából 60-at, most mi a túrót csináljunk vele? A világ legnagyobb fóliasátrát nem szeretnénk nézegetni.” Hozzátette, hogy amíg nem termel bevételt a jegyeladásokból, addig óriási veszteség az üzemeltetése is. Bár az építésre elköltött közpénz szerinte sem fog megtérülni, legfeljebb annyit lehet elérni, hogy az állatkert és a biodóm a saját bevételeiből el tudja tartani önmagát.

Akkor a főpolgármester még kizárta, hogy a pénzért cserébe bármit is átadnának az államnak: „Azért nem szeretnénk átadni, mert akkor a végén elindul egy kreatív gondolkodás, hogy akkor adjuk át a 150 éves állatkertet is a Koós Károly-féle épületekkel. Szóval nem szeretnék ebbe az utcába belemenni.”

A félig befejezett Biodóm azóta is egy óriási nejlonzacskóval befedett betontorzóként áll a Városliget mellett, a Fővárosi Önkormányzat tavaly, még a építőipari árak elszállása előtt 16,4 milliárdra becsülte a befejezéshez szükséges költségeket, de a kormánytól azóta sem kaptak választ arra, hogy besegítenének-e.

Közben a Biodóm csak eszi a pénzt, a Népszava szerint a létesítmény őrzése, karbantartása, temperálása havi 100-200 millió forintba kerül, amit az amúgy is a csőd szélére került önkormányzat fizet. Ráadásul a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója, Szabó Roland úgy számolt, hogy ha meg is lenne a pénz, még legalább három év kellene, hogy a végére érjenek. Arra a kérdésünkre, hogy a fenntartás eddig mennyi pénzébe került az állatkertnek, Szabó egyelőre nem tudott pontos számokat mondani.

Szerdán Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azzal állt a sajtó elé, hogy a telekalakítás után az állam vegye át a Biodómot, és fejezze be az építkezést. Ehhez ezt a területet jogilag leválasztanák az állatkertről. Úgy számol, hogy az önálló ingatlanná alakítás és ehhez kapcsolódóan az átadásról szóló megállapodás előkészítése nagyjából 10 hónapot vesz igénybe. Ugyanakkor a későbbi üzemeltetés jogát megtartanák a fővárosnál, mivel nem akarnak párhuzamosan két állatkertet működtetni.

Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az ATV-nek arra panaszkodott, hogy nem tudják, miért áll az építkezés. „Nem tudjuk, hogy mi a késlekedés oka, nem tudjuk, hogy hogy áll a dolog, nem tudjuk, hogy hiányzik-e pénz, ha hiányzik, mennyi pénz hiányzik, miért hiányzik”- mondta Fürjes, aki szerint a kormány ebben a kérdésben nem kapott tájékoztatást a városházától.

Pedig az előbb idézett Partiztán-interjúban Karácsony Gergely tavaly azt mondta, hogy van egy részletes megvalósíthatósági tanulmány a befejezésre, amit letesznek a kormány asztalára. És Gy. Németh Erzsébet azzal kezdte a szerdai sajtótájékoztatóját, hogy a kormány és a főváros közti egyeztetésre kitalált Közfejlesztések Tanácsán már márciusban felvetették, hogy a kormány fejezze be az épületet, ők pedig beszerzik az állatokat és a növényeket. Erre azonban azóta sem kaptak érdemi választ. Fürjes most azt állította, hogy azt sem tudják, hiányzik-e pénz a befejezéshez, miközben a 20 milliárdos hiányt az előző állatkerti igazgató már 2019 decemberében bemondta. „Ha esetleg hiányzik valami, azt nyilván közösen kell megoldanunk a fővárossal. A kormány már hozzátette a magáét, 43 milliárd forintot. Beszélhetünk az átadás-átvételről. Természetesen ha valaki okozott egy problémát, akkor annak a megoldásában is részt kell vállalnia” - tette hozzá. Ugyanakkor Fürjes azt mondta, készen állnak beszélgetni arról, hogy a Biodóm ne maradjon torzó, ha megkapják a megfelelő tájékoztatást.

Tudják, hol szeret a cápa

A nem túl jó kilátások ellenére az állatkert szakemberei továbbra is várják, hogy állatokat költöztethessenek a betontömbök közé. Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője még lelkesen vezette végig a sajtót, és teljes átéléssel magyarázta, hol lesznek majd az oroszlánfejű makákók, a ködfoltos párducok vagy a bonobók, illetve milyen cápák úszkálnak majd a 2,5 millió literes medencében (pl.: szürke szirtcápák és homokszínű dajkacápák), amiben ma már áll is a víz. Ha megvalósulna, akkor itt a látogatók alulról is megnézhetnék a tengeri élővilágot.

A beruházás második ütemében több tízezer négyzetméternyi felület-díszletezésre, több ezer köbméter termőföld és 13 ezer növény betelepítésére, az állatok betelepítésére, a medencék üzempróbájára, a környezet rendezésére lesz szükség. Az elefántok egy részét és az oroszlánfókákat az eredeti állatkertből költöztetnék át, de az állatok és növények többségét külföldről kell beszerezni.

Miközben zajlik a szavazatok összesítése, az állami pénzből fenntartott Magyar Távirati Iroda reggel óta nem tartotta hírértékűnek, hogy lezárult az előválasztás második fordulója, amiben több mint 662 ezer magyar állampolgár vett részt.

Az előválasztás szóra csak ezért dob fel két találatot az MTI keresője, mert lehoztak két kormánypárti hírt. Az egyikben szemlézték, ahogy Deák Dániel, a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet tévedhetetlen elemzője mondta el a Kossuth Rádióban, hogy „kommunikációs fogás csupán, hogy Márki-Zay Péter konzervatívnak mutatja magát, valójában több szavazatot remél ettől”. A másik találatra pedig Volner János közleményét, amiben kifejti, hogy Márki-Zay Péter a Jobbiktól vesz el szavazatokat. Mivel a megyei lapok is általában ezeket a híreket veszik át, az olvasóikhoz elvileg ennyi információ jut el az előválasztásól.

A közmédiában pedig úgy mutatták be mindkét fordulót, hogy a közéleti műsorokban végig csak kormánypárti elemzők hangsúlyozhatták az előválasztási folyamat ellentmondásosságát, de jelölteket nem kérdezték a stúdióban.

A szerdai miniszterelnöki-vitában Márki-Zay Péter Popovics Juditot nevezte meg mint olyan jelöltet, aki az első fordulóban konkrét fenyegetést kapott a DK-tól, hogy visszalépjen. A tévés vita közben a tatai politikus az oldalán is megerősítette: „Márki-Zay Péter igazat mondott, engem is megzsarolt a DK!” Majd a Partizán élő műsorában Popovics arról beszélt, hogy idén februárban civil jelöltként jelentkezett be az előválasztásra abban a Komárom-Esztergom megye 1-es választókörzetben, ahol egyébként a DK-s Konczer Erik és az MSZP-s Gurmai Zita indult egymás ellen. Ezután a nyáron Tatabánya DK-s alpolgármestere, Lusztig Péter elhívta kávézni, ahol megkérte, ne zavarogjon civilként, függetlenként a választáson, jobb lenne, ha inkább a családi életével foglalkozna. Elmondása szerint még egy államtitkári pozíciót is belengettek neki, ha belemegy az alkuba. Popovics azt mondta, hogy ez sem erkölcsileg, sem etikailag sem volt neki elfogadható.

Majd arról kezdett beszélni, hogy később azzal fenyegették, hogy felhúzzák a kerítésre a macskáját, illetve az idős szülei és a gyerekei is szóba kerültek. Ezekre ugyanakkor nincsenek tanúi, de szerinte a fenyegetések Lusztighoz köthetőek.

Később arról beszélt, Lusztig Pétertől nem életveszélyes fenyegetéseket kapott, az alpolgármester csak azt mondta neki, nehézségei lesznek, mert idősek a szülei, vannak állatai, akiket szeret, vannak fiai, ezért nem kellene ebbe belemennie. „Nyilván ez nem úgy hangzott el, hogy akkor most, holnap sortűz alá veszik a családomat” - tette hozzá.

Popovics beszélt arról is, hogy szerinte személyesen Gyurcsány Ferenc akadályozta meg, hogy bármelyik párttól is befogadó nyilatkozatot kapjon, ezért nem tudott elindulni az előválasztáson. Popovics azt mondta, hogy az elhangzottakról, tájékoztatta a Momentum akkori elnökét, Fekete-Győr Andrást is.

Nyolcvannégy éves korában meghalt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőművet az 1986-os katasztrófa idején vezető igazgató. Halálának okát és helyet nem közölték.

Brjuhanov 1970-ben kezdett el dolgozni az erőműnél. Eleinte az építkezést irányította, majd egészen 1986 áprilisáig ő igazgatta a létesítményt. Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-katasztrófa után leváltották beosztásából.

Brjuhanovot és Nyikolaj Fomin főmérnököt 1988 júliusában 10 év börtönbüntetésre ítélték a biztonsági előírások be nem tartása miatt. A volt igazgatót öt év után feltételesen szabadlábra helyezték.A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot kitelepítették, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányban viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat 2021. április 26-án nyilvánosságra hozott a csernobili katasztrófával kapcsolatos titkos iratokat, köztük Brjuhanov első jelentését a szovjet vezetéshez. Ebben az atomerőmű igazgatója azt írta, hogy a helyzet rendben van Pripjaty városában és a környező területeken, a sugárzás szintje pedig ellenőrzés alatt áll. (MTI)

Az előválasztási vitákban a jelöltek eddig egymásra licitáltak abban, melyikük váltaná le hamarabb Polt Pétert. Azonban szerdán egy olyan javaslatcsomag jelent meg a parlament honlapján, amivel a kormány úgy módosítaná az országgyűlésről szóló törvényt, hogy

a legfőbb ügyészt csak kétharmaddal lehessen leváltani. Mellette az alapvető jogok biztosa és annak helyettese is hasonló védettséget kapna.

Beton a betonra

Az Alaptörvény szerint a legfőbb ügyész megválasztásához eleve az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Polt Pétert 2019 novemberében választották meg újabb 9 évre. De a róla szóló törvény az is kimondja, hogy a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja.

Vagyis a hivatalban lévő legfőbb ügyész mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem tudja megválasztani az utódját. Így ha a Fidesz véletlenül el is veszthetné a választást, Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne lecserélni, ha a választásokon győztesnek nincs kétharmados többsége.

A kormány módosítójának indoklásából csak annyi derül ki, hogy a változtatásra azért van szükség, mert az Alaptörvényben szabályozott alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetőinél egymáshoz akarták igazítani a megválasztás és a leváltás szabályait. „A módosítás célja az Alaptörvényben szabályozott alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetői kapcsán a megbízatás megszűnéséhez szükséges szavazati arány egységesítése annak érdekében, hogy a megbízatás megszüntetésének szabályai a megválasztáshoz előírt rendelkezésekhez igazodjanak” - írják.

Polt Pétert először 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején választották legfőbb ügyésszé, és már abban a hat évben is gyakran megkapta, hogy a Fidesz pártkatonájaként működik. Majd 2010-ben, a Fidesz hatalomra kerülésével újra megkapta a pozíciót, vagyis a mostani már a harmadik ciklusa lesz.

A Jobbikból majd a Mi hazánkból is kilépett képviselő kedden olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amivel eltörölné azt a szabályt, ami alapján eddig nem lehetett népszavazást kitűzni az országgyűlési, az önkormányzati vagy az EP-választások időpontjára.

Volner János ezt azzal indokolta, hogy logisztikailag sokkal könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is a szavazások egyszerre történő megtartása. De megemlítette azt is, hogy ezzel a párbeszédes Szabó Tímea korábbi javaslatához csatlakozik, aki szeptemberben törölte volna el ugyanezt a tilalmat.

Volnernek már tavaly ősszel is voltak ötletei a választási szabályok módosítására, amiket a Fidesz támogatni is tudott. Így szavazták meg azt a szabályt, ami szerint a korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani. Ezzel pedig egy közös listára terelték az ellenzéket. Ha pedig a mostani módosítója szintén átmenne, akkor a kormány összehangolhatná az országgyűlési kampánnyal az óvodások nemváltó műtétjéről kezdeményezett népszavazását, vagyis

ismét közpénzből fizetett, hergelő plakátokkal lehetnének tele az utcák. Valamint garantáltan magas részvétel miatt a kormánynak a népszavazás érvényessége miatt sem kellene aggódnia.A TASZ értékelése szerint ezzel sérülne a jelöltek esélyegyenlősége is, hiszen az ellenzéki pártok még kevésbé tudnák ellensúlyozni a kormányzati kommunikáció által nyújtott Fidesz-előnyt.

A Volner nevén beterjesztett javaslat részleteiből kiderül, hogy ezzel nem kifejezetten az ellenzék népszavazási kezdeményezésének akar kedvezni, hiszen az aláírásgyűjtésnél a tulajdonos engedélyéhez kötné, hogy a kezdeményezők közforgalom számára nyitva álló magánterületen gyűjtsenek aláírásokat. Érdemes megjegyezni az is, hogy Volner volt az, aki a Fudan-ellenes népszavazást megtámadta a Kúrián. Erről várhatóan novemberben döntenek. A kormány népszavazásához pedig amúgy sem kell aláírásokat gyűjteni.

Míg eddig a szavazólapon csak egy javaslat szerepelhetett, mostantól ha a kezdeményező azonos, akkor az összes egy lapra kerülne. Ilyenkor a szavazatok érvényességét kérdésenként kell vizsgálni. A szavazat akkor érvénytelen, ha nem tartalmaz érvényes szavazatot a szavazólap vagy ha a választópolgár mindkét válaszra leadott szavazatot.

Bevezetné a közös eljárás fogalmát, aminél a jogorvoslat benyújtására szolgáló határidő 5 napról 3-ra csökkenne. Ugyanígy 5-ről 3 napra csökkenne közös eljárás esetén az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje.

Ezekről akkor is az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntene, ha a jogsértés „csak az egyéni választókerület területén fejti ki hatását”. A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálná el. De a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságra bízná.

A módosításokat kezdeményező Volner bízhat a Fidesz jóindulatában, hiszen a javaslat több pontja is kétharmadot igényel. Igaz, a politikus is egyre gyakrabban szavaz együtt a kormánypárti többséggel, ahogy az például az alapítványi kiszervezéseknél is történt.

Volner János az oldalán arra hivatkozott, hogy a népszavazás és az országgyűlési választás összevonásával pénzt szeretne spórolni a költségvetésnek: „Egy népszavazás megrendezése kb. 6 milliárd forintba kerül, ezekből ráadásul rögtön kettő is akad: itt van a gyermekvédelmi népszavazás és Karácsony Gergely is népszavazást szeretne a saját kérdéseiről. Miért ne kerülhetne sor ezekre az országgyűlési választásokkal azonos időben?” Szerinte az ehhez hasonló ellenzéki javaslatok eddig azért nem mentek át, mert „az előterjesztésük jogalkotási szempontból ugyanolyan béna fércmunka lett, mint amilyen a látványos szerencsétlenkedésekkel tarkított előválasztásuk, besegítettünk nekik egy kicsit és megcsináltuk rendesen”. Bízik abban, hogy a parlament egyhangúlag elfogadja a módosítókat.

Ugyanakkor Szabó Tímea javaslata nem rövidített volna a jogorvoslati határidőkön és az aláírásgyűjtést sem nehezítette volna, mindössze azt az egy bekezdést törölte volna a népszavazásról szóló törvényből, miszerint „az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára, továbbá az azt megelőző és követő 41 napon belüli időpontra nem tűzhető ki országos népszavazás. Ha az országos népszavazást emiatt nem lehet kitűzni, az országos népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni”.

A Mészáros Lőrinc céggalaxisába tartozó Hunguest Hotels nyerte el a kaposvári önkormányzat négycsillagos szállodájának üzemeltetési jogát 10 évre. A szálloda tervezésére először 2019-ben írtak ki közbeszerzést.

A koncessziót nyílt közbeszerzési eljáráson szerezték meg, áfa nélkül évente 121 millió forintot fizetnek érte. A 120 szobás szállodában évente 50 ezer vendégéjszakával számolnak, az önkormányzat szerint ez több tízmilliós adóbevételt hoz majd.

Az OPUS GLOBAL Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels itthoni, ausztriai, montenegrói, romániai érdekeltségeivel együtt összesen 26 saját szállodával vagy partnerhotellel rendelkezik.

Már meg is jelent a kedd esti Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amivel Orbán Viktor a szlovák kormány nyomására visszavonta a Termőföld Magántőkealap létrehozásáról szóló nyári döntését. Az eredeti tervek szerint ebbe azért tettek volna 100 milliárd forintnyi közpénzt, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban, amikkel majd a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedését segítették volna.

Azonban a jelek szerint a szomszédos országok vezetőinek elfelejtettek szólni, hogy nagy arányban vennének a földjeikből. Ebből a múlt héten Szlovákiában belpolitikai botrány is lett, ami után először a szlovák külügyminiszter kérdezett rá Szijjártónál, hogy egy ilyen tervről miért a sajtóból kell értesülniük, majd hétfőn Eduard Heger szlovák miniszterelnök is tárgyalt Orbán Viktorral a földvásárlásokról. Másnap, azaz kedden Orbán egy levelet küldött a szlovák miniszterelnöknek arról, hogy visszavonják azt a határozatát, amely a környező országokban való földvásárlásról szólt. Ez történt meg a kedd este megjelent határozattal.

Ebben elrendelik, hogy az erre a célra átadott forrásokat ne használják fel a tőkealap létrehozására, annak elköltéséről később határoznak. Kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium annyit közölt, hogy „Szijjártó Péter és Ivan Korcok a legutóbbi pozsonyi tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a vegyes bizottsági rendszert használják arra, hogy ezeket a programokat a továbbiakban közös megállapodás alapján folytassák”.

• A múlt héten belpolitikai botrányt okozott Szlovákiában, hogy a magyar kormány egy 143 milliárdos tőkelalappal vett volna termőföldeket a környező országokban, például Szlovákiában.
• Ezt a szlovák külügyminiszter először Szijjártó Péternek nehezményezte, majd hétfőn Orbán Viktor is tárgyalt a tőkealapról a szlovák miniszterelnökkel.
• Végül a magyar kormány megígérte, hogy visszavonja a tőkelap létrehozásáról szóló határozatot.

Orbán Viktor még a nyár közepén írta alá azt a kormányrendeletet, ami szerint szeptember végéig létre kell hozni a Termőföld Magántőkealapot, aminek a célja, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban. Ezzel teremtenék meg „a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”.

A tőkealapba rengeteg pénzt tolt volna a magyar állam. Az alapkezelőt Szijjártó választhatta volna ki, akin keresztül 400 millió euró (~143,8 milliárd forint) keretösszeggel alakulhatott volna meg Termőföld Magántőkealap.

Ennek a pénznek a 70 százalékát, azaz 280 millió eurót (~ 100 milliárd forintot) a magyar állam biztosítja a költségvetésből. A tőkelalap alapítói határozatát az állami tulajdonú Eximbank adta volna ki. Az állami banknak egyébként több tőkealapja is van, és előfordult már, hogy Rogán Antal ismerősei lettek az alapkezelők.

Azóta a 143 milliárdos tőkealap körül nagy volt a titkolózás, a 444 erre vonatkozó kérdéseire a magyar külügyminisztérium augusztus óta egyszerűen nem válaszolt, informálisan csak annyit tudtunk meg, hogy a választásokig inkább kerülik a ilyen kényes témákat. A szeptember 30-án megjelent Hivatalos Értesítőben Szijjártó Péter annyit rendelt el, hogy a Termőföld Magántőkealap létrehozásával és az alapítói jognyilatkozatok megtételével kapcsolatos ügyekben Magyar Levente parlamenti államtitkár helyettesíti.

Elfelejtettek szólni a szomszédoknak, hogy buli lesz

Azonban a múlt héten Szlovákiában a kormányoldal és az ellenzék is tiltakozni kezdett az ellen, hogy a magyar kormány jelentős mennyiségű szlovákiai termőföldet vegyen. Az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, a külügyminisztérium törvénnyel akadályozta volna meg a felvásárlást. Robert Fico volt miniszterelnök pénteken már arról beszélt, hogy „Orbán úgy viselkedik, mint az a ragadozó, amely kiszimatolt egy öreg és sánta őzet”. Ugyanakkor a korábban magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője Andrej Danko kiállt Orbán Viktor mellett, mert szerinte „nyugati ellenségek” támadják Magyarországot és Szlovákiát is.

Dobrev Klára kedden azzal állt a kampánystábja kamerái elé, hogy szerinte Márki-Zay Péter Trump-típus élethalálharccá változtatta az előválasztási versengést. A DK miniszterelnök-jelöltje egy videóban beszélt arról, hogy „megjelent a gyűlölködés, a hazug lejárató kampány, a hazaárulózás”. Azt mondta, hogy ez egy ismert recept Orbántól Trumpig: „Ne beszélj az ország számára fontos dolgokról, csak az ellenfeledről. Állíts róla mindent, ami az eszedbe jut, minél nagyobb hazugság, annál jobb.”

A két jelölt közötti kampány azután durvult be, hogy Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a haza elárulóinak tartja azokat a párbeszédes politikusokat, akik Dobrev Klára mellett álltak ki. Később ezért bocsánatot kért, és azt mondta, fáradtan rosszul fogalmazott, és nem tartja őket hazaárulóknak. Végül arról a nyilatkozatról sem sikerült megegyezniük, ami kimondta volna, hogy bárki is nyeri a második fordulót, a másik ott fog állni mögötte.

Elmondása szerint Dobrev Klára most azért reagál Márki-Zay Péter kijelentéseire, mert úgy látja, a populizmus ellen nem lehet aranyoskodva küzdeni. Valamint attól tart, hogy ez a kampány szétveri az ellenzéki összefogást, ami pedig a „jövő évi győzelem garanciája lehetne”. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy aki fideszesnek mutatja a legnagyobb ellenzéki párt szavazóit, aki általános pártellenes hangulatot szít akkor, amikor a szövetséges ellenzéki pártok legalább 2,5 millió szavazója nélkül esélye sincs a kormányváltásnak, aki Trump módjára bejelenti, hogy ha veszít, akkor csalást fog kiáltani, aki lehazaárulózza a nem őt támogató ellenzékieket, majd ezt a fáradtságra fogja, de közben megismétli a valótlan rágalmait, aki szerint az, hogy egy ellenzéki politikus nem őt támogatja, csak zsarolás miatt lehetséges, és aki szerint a nem őt támogató politikusoknak még a családjuk is megveti, az nem fog tudni jövő tavasszal nyerni” - modnta Dobrev, aki ezt a viselkedést tartja az ellenzéki összefogásra leselkedő legnagyobb veszélyt.

Dobrev szerint Márki-Zay így nemhogy áprilisig, de még decemberig sem tudná egyben tartani az ellenzéki összefogást.

Ezt azzal indokolta, hogy az előválasztás után nem lesz elég, ha a szövetséges pártok elnökei felsorakoznak a győztes mögé. „Ez meg fog történni, biztos vagyok benne” -tette hozzá. De fel kellene sorakozniuk a pártok szavazóinak is, akik Dobrev szerint ellehetetlenít a Fidesz-stílusú lájárató kampány.

„Értem és ismerem azt a politikát, amit a tesztoszteron és a hiúság fűt, tele van vele a világ, de ha ez a politika az ellenzéki összefogást gyengíti, az már nem magánügy, az már valamennyiünk ügye” - mondta Dobrev, aki pont ettől akarja megvédeni az ellenzéki összefogást. Hozzátette, hogy aki az összefogás bármely szereplője ellen lejárató kampányt indít, Orbánnak tesz szívességet.

Csütörtök este a Greenpeace Magyarország a HVG-vel együtt beszélgetést szervez a legégetőbb környezetvédelmi kérdésekről az ellenzéki előválasztás második fordulójában részt vevő miniszterelnök-jelöltekkel, Dobrev Klárával és Márki-Zay Péterrel. A két jelölt részvételével zajló élő beszélgetés moderátora Gergely Márton, a HVG főszerkesztője.

A 2022-as választáson induló miniszterelnök-jelöltektől – beleértve a jelenlegi miniszterelnököt is – a Greenpeace Magyarország augusztus 31-ig kérte, hogy küldjék el zöld programjukat. Ennek alapján a környezetvédő szervezet nyilvánosságra hozta a jelöltek zöld programjainak összehasonlító értékelését. De a szervezet szerint a beérkezett anyagok alapján azonban egyelőre nem láthatóak a jelöltek részletes elképzelései a környezet- és természetvédelemről.

A csütörtök esti beszélgetésen mindkét ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek alkalma lesz arra, hogy nyilvános eseményen mondja el a választóknak, mit tenne a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Az esemény október 14-én, csütörtökön 19.00 órakor lesz a HVG székházában. A beszélgetést élőben közvetíti a hvg.hu és a Greenpeace Facebook-oldala.

A londoni rendőrség megerősíti a jelenlétét kedd este a Wembley stadion környékén a magyar szurkolók érkezése miatt. A botrányosra sikeredett EB-döntőnél - amikor több ezren jutottak be jegy nélkül a stadionba - sokan éppen az erőteljesebb rendőri jelenlét hiányolták.

A szeptemberi magyar-angol meccsen történt rasszista incidensek és az EB-döntőt történt összecsapások miatt az angol labdarúgó-szövetség is a szokásosnál szigorúbb intézkedésekkel készül, pedig a magyar szurkolók ezernél is kevesebb jegyet vettek. Ennek okaként a Guardian megemlíti, hogy a beutazáshoz továbbra is oltási igazolást kell bemutatni, aminél a Magyarországon használt Szputynikot és a Shinopharmot nem fogadják el. (Guardian)

A Momentumban mindenkit mellbe vágott, hogy Fekete-Győr András csak 3,39 százalékot ért el az előválasztás első fordulójában. A momentumos jelöltekre és a pártelnökre leadott szavazatok különbségeiből látszott, hogy itt nem Fekete-Győr tolja maga előtt a pártot, hanem inkább fordítva. Bár azt már a kampányköltésekbe is belekalkulálták, hogy nem jut tovább a második fordulóba, ezt azonban nem kommunikálták a tagság felé, akiknek így jóval magasabbak voltak az elvárásaik.

A lesújtó eredmény után indult be a gondolkodás arról, hogy le kellene cseréniük a kampányban elkopott elnököt. A vita leginkább arról volt, hogy ennek már most meg kell történnie, vagy görgessék még maguk előtt a problémát. A párt belső köreiből úgy tudjuk, a kérdést végül az döntötte el, amikor az újbudai körzetet fölényesen behúzó Orosz Anna és Bárdi Zsuzsanna elnökségi tag elkezdte körbetelefonálni a küldöttgyűlési tagokat, hogy változást sürgessen.

A német szociáldemokratát lehetséges koalíciós partnerei, a liberális FDP és a Zöldek támogatnák a marihuána legalizálását. Ehhez engedéllyel rendelkező szakboltokat hoznának létre. A szociáldemokraták ugyanakkor óvatosabbak lennének, és először csak egy modellprojektet hoznának létre.

Azonban a rendőrszakszervezet elnöke, Oliver Malchow nemrég arra figyelmeztetett, hogy értelmetlen lenne a legális, de veszélyes alkohol mellett egy „veszélyes, de ártalmatlannak beállított” előtt is megnyitni az ajtót. Szerinte le kellene állni azzal, hogy állandóan csak megszépítik a fű hatásait, mert fogyasztása éppen a fiataloknak tud egészségügyi és szociális problémákat okozni. (Spiegel)

A gyanú szerint egy magyar cég 2020-ban online hirdetett és értékesített hamis és tesztelésre teljesen alkalmatlan PCR-teszteket. A nyomozók szerint az elkövetők cselekményüket pontosan összehangolva, a feladatokat egymás közt megosztva követték el. Egy olyan céget használtak fel a forgalmazáshoz, aminek ügyvezetője a cégben érdemi tevékenységet nem végzett, csak a nevét adta hozzá.

A tesztként hirdetett és eladott termékek valójában csak általános egészségügyi mintavevő eszközök voltak, melyeket átcímkéztek, és hamis azonosítókkal láttak el. Ezzel azt a látszatott keltették, mintha azok egy spanyol cég PCR tesztelésre alkalmas termékei lennének.

Eddig közel száz vásárló azonosítása történt meg, a további sértettek felkutatása folyamatosan zajlik. Az okozott kár meghaladja a 7 millió forintot.

A nyomozás adatai szerint a hamisítás értelmi szerzője a 47 éves U.J. volt. A móri férfit a rendőrök október 6-án fogták el otthonában, ahol kutatást is tartottak, és lefoglaltak mindent, ami a bűncselekményhez köthető. Két veszprémi társát – a 66 éves Sz.T-t, valamint a 46 éves B.I.T-t – szintén eljárás alá vonták. Mindhármukat egészségügyi termék hamisítása és csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként. (police.hu)

A tervek szerint Thaiföld novembertől feloldja a karanténkötelezettséget 10 alacsony kockázatú országgal szemben. Emellett újranyitják a szórakozóhelyeket és az alkoholárusítást is engedélyezik. Prajut Csan-o-csa miniszterelnök ugyan elismerte, hogy ez ugyan kockázattal jár, de kulcsfontosságú, hogy feltámasszák az ország összeomlott turisztikai szektorát. Míg a világjárvány előtt, 2019-ben 40 millió ember látogatott az országba, addig ez az idei év első hónapjában csak 70 ezer volt.

A most zöld jelzést kapott országok között ott van az Egyesült Királyság, Kína, Németország és az Egyesült Államok is. A beérkező turistáknak ugyanakkor fel kell mutatniuk egy negatív PCR-tesztet, majd az érkezéskor is tesztelni kell őket. Ha a második is negatív, attól kezdve olyan szabadon utazhat az országban, akárcsak a helyiek. (BBC)

A párt vasárnap este tartotta a bizalmi szavazást, amit Fekete-Győr András kezdeményezett maga ellen, miután a vártnál is gyengébben szerepelt a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. (21 050 szavazattal mindössze 3,39 százalékot ért el.)

A küldöttgyűlés kétharmada megvonta tőle a bizalmat. Az utódjáról a párt következő tisztújításán döntenek, amit várhatóan novemberre hívnak össze. A párt közleménye szerint Fekete-Győr András ezt elfogadta és azonnali hatállyal beadta lemondását. A Momentum hat elnökségi tagja továbbra is folytatja a munkáját, az elnöki pozícióra pedig hamarosan ki lesz írva a tisztújítás.

A 32 éves politikus 2016 óta vezette a Momentumot. Akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában népszavazást kezdeményeztek a 2024-es nyári olimpia megrendezése ellen. Miután leadtak 266 ezer aláírást, a kormány visszavonta a pályázatát, így a népszavazást nem kellett megtartani.

A Momentum közleménye szerint az előválasztási eredmény megmutatta, hogy „új lendületre van szüksége a Momentumnak ahhoz, hogy tovább tudja folytatni az építkezést és a magyar közélet még inkább meghatározó közössége legyen. Ezt is mérlegelte a Momentum Küldöttgyűlése, amikor szavazott a bizalmi indítványról. András továbbra is a Momentum aktív politikusaként dolgozik tovább elkötelezetten a kormány- és rendszerváltásért, támogatva a Momentum 15 előválasztási nyertes jelöltjét és a teljes ellenzéki összefogást”.

A főpolgármester péntek délelőtt kiállt a Kossuth térre, hogy bejelentse, befejezi a miniszterelnöki kampányát, és Márki-Zayt támogatja tovább.

Karácsony azt mondta, azért könnyű neki meghozni ezt a döntést, mert nem hatalmat akarta, és a döntés nem róluk szól, hanem Magyarország újraegyesítéséről. Ugyanakkor azért nehéz neki ez a döntés, mert egy olyan jobbközép politikust kell támogatnia, akivel sok tartalmi vitája van.

De csütörtökön, 11 óra körül arra jutott, hogy ha ezt a döntést nem hozza meg, és Orbán Viktor marad, és a vitáik semmit sem érnek. Ezt súlyos áldozatnak nevezte, de szerinte az ország olyan helyzetben van, hogy aki nem hoz áldozatot, az nem hazafi. Szerinte ahhoz, hogy 2022-ben Magyarországon változás legyen, túl kell lépni azon a politikai versengésen, amit a Fidesz úgy próbál beállítani, hogy ott Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc csatája zajlik. Karácsony hisz abban, hogy Márki-Zay képes egyesíteni az ellenzéket, képes összefognia pártokat és a civileket. Megállapodtak abban, hogy nem kell feladni az elveiket, MZP képviselni fogja azt a szociáldemokrata programot is, amit Karácsony tett le az asztalra.

Karácsony szerint az elmúlt időszakban a hatalompolitikai viták miatt elvesztették a fókuszt. Minden politikai szervezet és a jóisten támogatását kéri ahhoz, hogy Márki-Zay Péter államférfivá váljon a következő napokban. Újságírói kérdésre Karácsony elmondta, hogy végül nem felezik meg a miniszterelnöki ciklust. Valamint megtartja a főpolgármesteri mandátumát, és fontos szövetségese lesz Márki-Zay Péternek.

A visszalépésről szóló döntést személyesen hozta meg, erről tájékoztatta az őt támogató pártokat. Tudja, hogy ezzel nehéz helyzetbe hozta őket, egyelőre még nem alakították ki az álláspontjukat. Arra kérte őket, hogy támogassák Máki-Zayt. Szerinte az a nemzet érdeke, hogy Márki-Zay legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

MZP: Az önök egyetlen reménye sajnos ma én vagyok

Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy Karácsony Gergely államférfiúi döntést hozott. Elmondta, hogy ez nem egy játék, hanem arról szól, hogy Magyarország szabad és európai lesz-e. Az egyetlen helyes döntésnek nevezte, hogy most megteszik ezt a bejelentést. MZP sosem tartotta árulónak Karácsony Gergelyt, majd megtapsoltatta a javára visszalépő főpolgármester. Tisztelete jeléül pedig visszalép a 99 Mozgalomba.

Most is azt ismételgette, hogy ez nem egy pártmutyi, hanem úriemberek összefogása az ország érdekében, ahol semmilyen osztozkodás nem volt. Nem pozíciókat osztogatnak, hanem közös értékekben egyeznek meg. Márki-Zay arról is beszélt, hogy Karácsony kapott megkeresést a DK-tól is, és pozíciókat ígértek neki. Ehhez képest Márki-Zay semmit ilyesmit sem tudott ígérni neki.

Márki-Zay szerint Dobrev Klára jelöltségével nem tudnának 3 millió embert összegyűjteni a programjához, és csak akkor tudják leváltani Orbán Viktor, ha egy 7 gyerekes keresztény családapa a jelölt, mert szerinte rá még a fideszesek is átszavaznak. Azt mondta, Orbán utolsó reménye, ha Dobrev Klára megnyeri az előválasztást.

Azt mondta, hogy a Momentum önzetlenül állt be mögé, majd ugyanerre kérte az MSZP-t, a Párbeszédet és az LMP-t is. Szerinte az előválasztás akkor tudná megnyerni, ha a jobbik és a DK szavazói is rá szavaznának, mert Dobrev Klára a legkényelmesebb jelölt Orbán számára. Márki-Zay úgy számol, hogy a Fidesznek sokkal rosszabb feltételek között küzdene, ha ő lenne a jelölt.

Azt mondta, hogy a következő egy hétben lesznek még olyanok, akik belátják, hogy a jobb és baloldalnak együtt kell küzdenie. De arra is számít, hogy sokan sok mindennek fogják elhordani a következő időszakban, például, hazugnak, szószegőnek és Fidesz-ügynöknek. Ha pedig a Fidesz médiája azt harsogja, hogy ő Gyurcsány embere, akkor azzal DK-s szavazókat terelnek hozzá. Ugyanakkor most elsősorban balról számít hihetetlen támadásokra. „Az önök egyetlen reménye sajnos ma én vagyok” - jelentette ki, amivel arra utalt, hogy karaktergyilkolásra számít.

De azt sem zárja ki, hogy a Fidesz Dobrev Klára javára próbálja befolyásolni az előválasztást. Ezért mindenki arra biztat, hogy a következő 10 napban szavazzanak rá. Kijelentette, hogy nem Dobrev Klára az ellenfél, hanem Orbán Viktor. Viszont levezette, hogy szerinte aki Dobrevre szavaz, az valójában Orbánra szavaz. Majd azzal zárt, hogy ebből a helyzetből a kijárat nem jobbra vagy balra van, hanem felfelé.

Az előzetes hírek szerint Karácsony Gergely itt jelenti be, hogy visszalép Márki-Zay Péter javára.

Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Az elemzésük szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk, illetve az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal nőttek.

• Az élelmiszerek ára 4,4, ezen belül az étolajé 32,6, a margariné 15,4, a munkahelyi étkezésé 9,4, a baromfihúsé 9,2, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkal emelkedett.
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a dohányáruk 17,8 százalékkal drágultak.
• A tartós fogyasztási cikkekért 5,1, ezen belül az ékszerekért 12,9, a szobabútorokért 11,6, a konyha- és egyéb bútorokért 10,6, az új személygépkocsikért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni.
• A járműüzemanyagok ára 21,6, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,8 százalékkal magasabb lett.
• A szolgáltatások díja 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,3 százalékkal került többe.

A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,2, idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a margarin 4,9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,7, a párizsi, kolbász 1,5, a tojás 1,4, a péksütemények 1,3, az étolaj 1,0 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 2,2, az idényáras élelmiszerek 1,3 százalékkal kevesebbe kerültek.

A járműüzemanyagok ára 0,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 1,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 0,9, ezen belül a televíziók, illetve a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a szobabútorok 1,2, a használt személygépkocsik 1,1 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek ára 0,7 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások 9,8 és a hírközlési szolgáltatások 2,7 százalékos árcsökkenése következtében.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban indította a napját, ahol bejelentette:

Ősz van!

Mivel ilyenkor a koronavírus jobban terjed, a miniszterelnök is arra jutott, hogy felveszi a harmadik oltást, és mindenkinek ugyanezt tanácsolja. „Én is fel fogom venni a jövő héten, úgy érzem, hogy eljött az ideje. Bár nem vagyok félős típus, de most valahogy úgy érzem, hogy szükségem van erre a harmadik oltásra. Fel is fogom venni, és mindenkinek azt tanácsolom, hogy kövesse a példámat.” Orbán augusztusban még inkább csak az időseknek ajánlotta a harmadik oltást, magáról azt mondta, hogy „nem is vagyok még talán annyira idős, hogy aggódnom kelljen”.

A tanároknak kevesebbet emelnek

Az őszön kívül béremeléseket is bejelentett a választási évre: 2022. január 1-jétől 21 százalékkal emelik az ápolónők bérét, a bölcsődei dolgozókét, a szociális szférában dolgozókét és a kultúrában dolgozókét pedig 20 százalékkal. Valamint még tárgyalnak arról, hogy a 13. havi nyugdíj egészét vissza tudják adni. „Ennek a feltételei most még nincsenek meg, de ha jól csináljuk a dolgunkat a következő 3-4 hónapban, és mindenki jól teszi a dolgát az országban, akkor ez lehetségessé válik” - tette hozzá.

A tanárok és az önkormányzati dolgozók béremeléséről azt mondta, hogy minden a gazdaság teljesítményétől függ, mert szerinte hitelből nem lehet bért emelni. Elmondta, hogy igazuk van a béremelést követelő pedagógusoknak, Orbán úgy látja, hogy a következő évben egy 10 százalékos bérrendezés lesz náluk lehetséges, majd 2023 januárjában egy nagyobb emelésre is sor kerülhet. A két nagy pedagógus-szakszervezet nemrég alakított közös sztrájkbizottságot, hogy azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeljék. Orbán most azt ígéri, hogy a kormány tárgyalni fog a sztrájkra készülő tanárokkal.

Könnyen beszakadhat a vékony jég a gazdaság alatt

Orbán szerint veszélyes arról beszélni, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, mivel a magas államadósság miatt, „amin a magyar gazdaság áll, az egy vékony jég”. Elmondta, hogy a világjárvány előtt azt hitte, hogy sikerült levinni az államadósságot 50 százalék közelébe, de beütött a pandémia, és pénzt kellett felvenniük, ezért megint 75-80 százalék között mozog. „Amikor egy országnak van 75-80 százaléknyi államadóssága, akkor lehet, hogy a gazdaság jól teljesít, de a jég a talpa alatt vékony. Tehát itt nagyon észnél kell lenni, itt egy elhibázott gazdaságpolitikai döntés, egy rossz ütemezés beszakítja alattunk a jeget.”

Furcsa életmódok

Orbán Viktor az „LMBTQ-lobbit” okolja azért, hogy az ország még nem kapta meg az uniós helyreállítási pénzeket. Egyébként amikor ez a vita júliusban elkezdődött, akkor az Európai Bizottság azért nem hagyta jóvá a magyar kormány a 2511 milliárd forintos támogatási programról szóló tervét, mert további korrupció elleni intézkedéseket és a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket várt volna el. Didier Reynders igazságügyi biztos ki is mondta, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok. De a magyar miniszterelnök ehelyett most inkább erről beszélt:

„Miért nem adják nekünk oda? Hát emiatt az LMBTQ-lobbi miatt.

Az Európai Unió azt mondja, hogy akkor adja oda Magyarországnak a pénzt, ha beengedjük az iskolába az LMBTQ, ez a nem hagyományos... nem tudom, hogy kell, nem akarok senkit megbántani. Tehát akik nem úgy élnek, mint mi, ahol nem lány szeret fiút és fiú lányt, hanem összevissza.

Tehát ennek a világnak a szószólóit ha nem engedjük be az iskolába, a gyerekeink közé, akkor nem fogják ideadni a pénzt. De kérdem én: mi köze van ennek a gazdasághoz? AZ unió visszaél a hatalmával, túlterjeszkedik azokon a jogkörökön, amelyek őt megilletik. Nem csoda, hogy egyre nő velük szemben az ellenállás szinte minden országban.

Szerencsére a magyar gazdaság jól teljesít, és olyan áron nem akarjuk elfogadni tőlük a pénzt, hogy átengedjük a gyerekeink nevelését mindenfajta furcsa életmódokat népszerűsítő LMBTQ-aktivistáknak, erről szó sem lehet.

És a végén ezt a pénzt meg is fogjuk kapni, mert ez jár nekünk, csak ez a vita sajnos időben egy csúszást eredményez. Ezért a forrásokat máshonnan kell elővenni. Miután a magyar gazdaságnak működnie kell, ahhoz nem járulhattunk hozzá, hogy a magyar gazdaságba ne menjen be az a pénz, ami bemegy a több országba, mert akkor lemaradunk a versenyben. Csak nekik az uniós költségvetésből érkezett a pénz, nekünk magunknak kellett előteremteni. De mi megindítottuk az összes programot, amire egyébként a brüsszeli pénzeket költeni akartuk.

Tehát a magyar gazdaság nem szenvedhet amiatt, hogy Brüsszelben összekeverik a gazdaságpolitikát a szexuálpolitikával.”

Szakmunkás Nobel-díj

A miniszterelnöknek szentelt rádióműsorban előkerült az is, hogy Karikó Katalin végül semmilyen Nobel-díjat sem kapott. Orbán ezt úgy értékelte, hogy nem tudni, mi van azoknak a fejében, akik a díjról dönteni fognak, ettől függetlenül Karikó a mi hősünk, és megmentette sok millió ember életét. Majd hozzátette:

„Most lehet, hogy Nobel-díjat éppen nem kaptunk, de a fiatal szakmunkásaink egy nemzetközi versenyben taroltak.”

Hozzátette, hogy Magyarország jövője nemcsak a Nobel-díjasokon múlik, hanem azon is, hogy lesznek-e világszínvonalú szakmunkásaink, „sőt a világ legjobb munkásai Magyarországon kell, hogy legyenek, mert másképp nem tudunk a világ legjobb gazdaságai közé tartozni”.

A miniszterelnök veje a Hang megkeresésére közölte, szó sincs arról, hogy felszámolja a magyarországi érdekeltségeit, további üzleti lehetőségeken dolgozik itthon és külföldön is.

Arra a kérdésre, hogy ha itthon képzeli el a jövőjét, miért költözött családjával a spanyolországi Marbellára, azt mondta, ez a döntés csak egy átmeneti időszakra szól. Orbán Ráhellel közös gyereküket egyébként be is íratták egy ottani nemzetközi magániskolába. A miniszterelnök lánya a LinkedInen a tengerparti várost adta meg lakóhelyeként. Kiderült az is, hogy Tiborcz cége egy olyan szállodát vett meg a spanyol tengerparton, ami valaha egy pénzmosás és vesztegetés miatt 50 évre elítélt politikushoz tartozott.

A Hang arról írt, hogy Tiborcz egyébként a Csabdin található tanyáját és a hozzá tartozó földeket is eladta.