Czinkóczi Sándor

Bár az MTI az előválasztás eredményeit egyelőre nem közli, arról viszont kedd délután megjelent egy hír, hogy egy hónappal tovább juttatható ki a trágya a földekre.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodás szabályozása annak köszönhetően, hogy a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik. A szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja, hiszen az őszi melegebb időszak tovább tart, ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére és tápanyaghiányos talajaink állapotának javítására. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük.

A módosítást követően a következő szabályok érvényesek:

• A trágyázási tilalmi időszak őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb esetben november 30-tól február 15-ig tart.
• A 12 százaléknál meredekebb lejtésű terület talajára a kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
• Könnyen oldódó nitrogéntrágyát nem lehet kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
• A kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
• Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.
• Téli legeltetés november 30. és február 15. közötti időszakban lehetséges.

„Az Országos Atomenergia Hivatal a függetlenségének megerősítése érdekében jövő januártól kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól és önálló szabályozó szervként működne tovább” - írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium abban a közleményben, amiben bejelentik, hogy ezentúl a saját államtitkáruk, Kádár Andrea lesz az intézmény vezetője.

A kormány májusban kezdeményezte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2022-től kerüljön ki a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és önálló szabályozó szervként működjön tovább. Az atomenergiáról szóló törvényből például eltűnne az a mondat is, hogy „az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata”. Ez beleillett azoknak az intézkedéseknek a sorába, amikkel a Fidesz megkötné a következő kormányok kezét.

Az új hivatal elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, és egy alkalommal újraválasztható. Az elnök kiválasztásánál nem kell pályázatot kiírni, a kiválasztásnál Orbán Viktornak egyedül azt kellene figyelembe vennie, hogy legyen felsőfokú végzettsége, legalább három év tapasztalata az atomenergia alkalmazásában és vezetői gyakorlata a közigazgatásban. Viszont a kinevezés után a miniszterelnök már nem válthatja le a hivatal elnökét.

Kádár Andrea jelenleg energiaügyért felelős helyettes államtitkár az ITM-ben, de 2012 és 2014 között a Nemzetbiztonsági Irodát vezette a Miniszterelnökségen. A minisztérium közleménye szerint az átalakulás „a lehető legnagyobb személyi és szervezeti függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”. A hivatal vezetőjét Orbán Viktor 2021. szeptember 29-étől nevezte ki.

Az Országos Atomenergia Hivatal a paksi bővítés egyik (nem egyetlen, de talán legfontosabb) engedélyező hatósága, ami miatt már konfliktusba is került a beruházást sürgető kormánnyal. Az intézményt addig vezető Fichtinger Gyula április végén váratlanul lemondott, a helyére mostanáig nem neveztek ki új vezetőt, és most ezzel a törvényjavaslattal az egész hivatalt átszerveznék. A lemondását azóta sem indokolta senki, hiába kérdeztük a hivatalnál vagy a volt főigazgatónál.

A kormány kedden döntött arról, hogy további covid elleni oltásokat ad el Szlovéniának és Thaiföldnek. A Magyar Közlönyben megjelent határozatok szerint a szlovénoknak 100 ezer adag Janssent adunk el, Thaiföldre pedig 400 ezer adag AstraZenecát küldünk. Az adásvételekről szóló szerződéseket Kásler Miklósnak ezután kell megkötnie a külügyminiszter bevonásával.

A thaiföldi egészségügyi hatóságok júliusban döntöttek úgy, hogy megváltoztatják az oltási protokollt, miután több száz olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg, akiket korábban beoltottak a kínai Sinovac vakcinájával. Azóta a két adag Sinovac helyett második oltásnak AstraZenecát adnak be, hogy fokozzák a védettséget.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint Janssenből összesen 4,3 milliót rendeltünk, amiből eddig 700 ezer adag érkezett meg. Ennek az uniós beszerzési ára adagonként 8,5 euró volt. Ebből az oltásból egy oltás is elég a védelemhez.

Az AstraZenecából 6,5 millió adagot rendeltünk, amiből 3,6 milliót adagot szállítottak le. Ennek az ára adagonként 1,82 euró volt.

Szijjártó Péter egy hete arról beszélt, hogy Vietnamnak is eladunk 400 ezer adag AstraZenecát.

Agyonlőttek egy férfit razzia közben a fehérorosz biztonsági erők egy minszki tömbházban kedden, közölte a KGB biztonsági szolgálat. A közlemény szerint a férfi tüzet nyitott a biztonsági erők tagjaira, akik közül az egyik szintén meghalt. A Reuters nem tudta hiteles forrásból ellenőrizni sem a közleményt, sem az incidensről a fehérorosz televízióban bemutatott videofelvételt.

A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy parlamenti képviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi kapcsolatban állt az ellenzéki mozgalommal. Az Aljakszandr Lukasenka elnökhöz hű erők kíméletlenül lépnek fel a tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztást követő tiltakozó mozgalom résztvevőivel szemben. Többek között razziákat tartanak olyan háztömbökben, ahol feltételezik, hogy ellenzéki aktivisták bujkálnak.

Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka elutasította az ellenzék felszólítását, hogy mondjon le, és tartsanak új választásokat, a tiltakozókat pedig erőszakos lázadást szító bűnözőknek nevezte. A KBG szerint a lelőtt férfi „terrorista” volt. A fehérorosz hatóságok rendszerint ezt a kifejezést használják a tiltakozók megnevezésére. (Reuters/MTI)

Kedden a Fővárosi Törvényszéken több biztonsági őr is azt állította, hogy megsérült, amikor 2018 decemberében megpróbálták kidobni a DK-s Varju Lászlót a közmédia székházából. A 24.hu beszámolója szerint az ügyészség azzal vádolta a DK-s képviselőt, hogy egy súlyos sérüléseket szenvedett biztonsági őr mellett 3-4 másik őr is megsérült. A vád szerint Varju „nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, és megszorította egy biztonsági őr vádliját (...) miután a biztonsági őrök társuk lábát kiszabadították, Varju Lászlót eltolták a stúdió ajtajától”, valamint „elkapta, majd kihúzta egy biztonsági őr lábát, ennek következtében a férfi a földre esett, és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett”.

Mindez így nézett ki a valóságban. Az alábbiak az MTVA felvételei, amiket a közmédia nem tett közzé, így a 444-en jelentek meg:

A lap szerint az egyik biztonsági őr kedden a bíróság előtt arról beszélt, hogy nem emlékszik, hogy Varju bármelyik kollégájának is megszorította volna a lábát, a kollégái közül pedig senkinek nem volt szüksége mentőre, és egyedül Varju kérte a mentők segítségét a történtek után. Egy másik biztonsági őr viszont azt mondta, hogy kisebb zúzódásos sérülései keletkeztek az incidens során, és meg is harapták a karját. Két másik pedig derék- és felső végtag-, illetve zúzódásos sérülésekről számolt be. Varju ügyvédjének kérdésére azt mondta, nem kaptak konkrét utasítást arra, hogy miként kell fellépniük hivatalos személlyel szemben.

Varju Lászlót súlyos testi sértéssel és garázdasággal vádolják, de az ellene folyó büntetőeljáráshoz csatoltak egy másik ügyet is, amelyben választás rendje elleni bűntett a vád. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én egy kávézóban találkozott egy függetlenként induló jelölttel. A találkozó során Varju László a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselő-jelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította.

Varju ügyvédje a lapnak azt mondta, 1 év 10 hónap börtönt kértek a képviselőre négy év próbaidőre felfüggesztve.

Petíciót indítottak Luxemburgban annak elérésére, hogy az angol is a nagyhercegség hivatalos nyelve legyen. A kezdeményezők szerint az angol nyelv hivatalos státusza a tehetségek szélesebb körét vonzaná az ország munkaerőpiacára. A petíció szövege szerint az ország jelenleg hivatalos nyelvei, a luxemburgi, a francia és a német már nem tud elegendő embert behúzni a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek betöltéséhez. Ugyanakkor egy hasonló kezdeményezés 2019-ben elbukott, mert csak 1365-en írták alá, miközben legalább 4500 aláíró kellett volna ahhoz, hogy tárgyalja a parlament.

A kezdeményezés szerint az angol nyelv hivatalossá tétele vonzaná a franciául nem beszélő tehetségeket és elősegítené a nagyhercegség globális integrációját. A francia nyelvtudás hiánya jelentős akadályt jelent az üzleti életben, különösen a bankszektorban, ahogy a mindennapokban is. A francia már nem szolgál közös nyelvként az országban, helyét az angol vette át - közölte Tolga Saglik, a petíció megfogalmazója.

A közel 600 ezer lakosú Luxemburgban a lakosság több mint fele külföldi, vagy külföldi felmenőkkel rendelkezik. A külföldiek közül a legnagyobb arányban a portugálok, a franciák, az olaszok, a belgák és a németek vannak jelen az országban. A legtöbbek által beszélt idegen nyelv a portugál, azonban a lakosság jelentős része beszéli a luxemburgit, a franciát és a németet anyanyelvi szinten, vagy második nyelvként.

A nyelvek hivatalos elismerése gyakori problémák forrása Luxemburgban. Egy jelenleg megtárgyalásra váró petíció például ellenzi azt a szabályozást, ami az állampolgárság előfeltételeként megköveteli a luxemburgi nyelv ismeretét. Közölték azt is, hogy a munkaközvetítő irodák idén az összes betöltetlen állás több mint feléhez angol nyelvtudást jelölt meg alapkövetelményként. Hamarosan az angol válhat a meghatározó munkahelyi nyelvvé Luxemburgban. (Luxembourg Times/MTI)

A Mészáros és Mészáros Kft. tavaly nyert közbeszerzésen egy 9,63 milliárdos megbízást a „Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület víziközmű hálózatok infrastruktúrafejlesztése”, ami gyakorlatilag állami pénzből ágyaz meg a Samsung terjeszkedésének.

Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba egy helyi blogban írt arról, hogy szeptember elején a Mészáros és Mészáros Kft. bemutatta az előzetes terveit, ami alapján a Samsungtól az ipari szennyvizet Neveleken keresztül Vácra fogják vezetni, és a meglévő szennyvíztisztító mellé egy új telepet létesítenek, hogy ezen keresztül juttassák majd a Dunába.

De emellett a 80-as években elszennyezett, lezárt kutakat felújítják, és egy új felszíni vízkivételi mű termelésével együtt tisztítják, majd innen vezetik azt a Samsungba ipari vízként. Ugyanakkor a polgármester szerint ennek a kapacitását úgy tervezik, hogy az ipari vízen felül maradó mennyiséget tovább tisztítják, majd belekeverik abba az ivóvízbe, ami jelenleg a szentendrei fővárosi vízbázisból érkezik Gödre. Balogh Csaba úgy látja, hogy erre azért van lehet szükség, mert a Samsung ivóvízellátását is a gödi hálózaton keresztül kívánják megoldani, és másképp nem tudják a szükséges kapacitást és az egészségügyi határértékeket is garantálni.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiváló minőségű mostani ivóvizünket összekeverik a fogyasztásra alkalmatlannal, egy rosszabb, de még a hatósági előírásoknak éppen megfelelő vízzel, kiszolgálva a lakosságot és a gyárat egyaránt”

- írta Balogh. Ugyanakkor Görbedi László ügyvezető azt mondta neki, hogy a terveket még átdolgozhatják.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a kormány a tavaly tavaszi veszélyhelyzet idején egy rendelettel, egyeztetés nélkül elvette a Samsung gyár területét (a város 20 százalékát), különleges gazdasági övezetnek minősítette, és a fideszes vezetésű megyei önkormányzatnak adta, ami azt jelenti, hogy azóta ez a testület oszthatja el az onnan származó adóbevételeket is. És ettől kezdve a környezetvédelmi szabályokat is a megyei közgyűlés állapítja meg.

Szélsőséges közösség létrehozása és irányítása címén indított eljárást Alekszej Navalnij és két támogatója ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Mások ellen szélsőséges csoportban való részvételük miatt indult eljárás. A Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt júliusban minősítették szélsőségesnek.

Alekszej Navalnijt azzal vádolja a Nyomozó Bizottság, hogy a korrupcióellenes szervezete megalapításával szélsőséges közösséget hozott létre és irányított, valamint arra bátorította a polgárokat, hogy a hatóságokkal nem egyeztetett gyűléseken vegyenek részt.

Leonyid Volkovot, a regionális Navalnij-törzsek hálózatának volt koordinátorát a szélsőséges közösség vezetése és a nem engedélyezett megmozdulásokra való mozgósítás mellett azzal is megvádolták, hogy online videóban buzdított Navalnij csapatának kriptodevizával való támogatására. Ivan Zsdanovot, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány volt igazgatóját hasonlókkal vádolják.

A szélsőséges közösségben való részvétellel Ljubov Szobolt, az alapítvány volt jogászát, Georgij Alburovot, az alapítvány volt oknyomozóját, Ruszlan Saveggyinovot, az alapítvány munkatársát, Vjacseszlav Gimagyi ügyvédet, Pavel Zelenszkijt, a Navalnij-törzsek volt tagját és Rusztem Muljukov ufai aktivistát vádolták meg. Utóbbi a hatóság szerint 2017. június 12-én Ufában az alkotmányos rend alapjainak erőszakos, forradalom útján való megváltoztatására szólított fel.

A nyomozók szerint Navalnij legkésőbb 2014-ben megalapította a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány nevű „szélsőséges közösséget”, amit Volkovval és Zsdanovval együtt vezetett. A közösség működésének biztosítására a vádlottak nyolc nonprofit alapítványt és kereskedelmi szervezetet hoztak létre. (MTI)

Temesváron életbe lép az egész heti éjszakai kijárási tilalom, mivel a városban a fertőzöttségi ráta elérte a 7,5 ezrelékes küszöbértéket, aminél az éttermeket, kávézókat, edzőtermeket bezárják, és csak a házhoz szállítás engedélyezett a vállalkozások számára, írja a Transindex.

Az oltottaknak annyi könnyítés jár, hogy este 8 óra után igazolás nélkül is elhagyhatják otthonukat. A döntést a következő órákban hagyják jóvá.

Romániában az elmúlt 24 órában 11 049 új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak. Ez a legnagyobb napi esetszám a járvány megjelenése óta. A fertőzésnek tulajdonított halálos áldozatok napi száma is megközelíti a csúcsértéket. Az elmúlt 24 órában 208-an haltak meg a járvány következtében.

A járvány a legnagyobb ütemben Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében terjed. Utóbbi területen immár a hatot is meghaladta az elmúlt tizennégy nap alatt jegyzett új esetek ezer lakosra jutó száma. Hathoz közelít az érték Bukarestben és Temes megyében is. A székelyföldi megyék továbbra is a legkevésbé fertőzöttek közé tartoznak: Hargita megyében 1,11, Kovásznában 1,24, Marosban 1,51 a fertőzöttségi ráta.

Romániában az elmúlt 24 órában 11 049 új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak. Ez a legnagyobb napi esetszám a járvány megjelenése óta. A fertőzésnek tulajdonított halálos áldozatok napi száma is megközelíti a csúcsértéket. Az elmúlt 24 órában 208-an haltak meg a járvány következtében.

Hasonlóan magas számokat csak a járvány második hullámának a tetőzésekor, tavaly november-decemberben közöltek a román hatóságok, akkor is csak néhány napon ugrottak ilyen magasra a számok. Négy olyan nap szerepel a járványstatisztikában, amikor tízezer fölötti napi fertőzöttet, illetve másik négy olyan nap, amikor kétszáz fölötti halálesetet jelentettek.

A kórházakban 11 431 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1267-et intenzív terápiás osztályon.

A hatóságok a negyedik hullám sajátosságának tekintik, hogy sok fiatal is megfertőződött. 306 kiskorú fekszik kórházban, közülük 17-et intenzív osztályon ápolnak. További 54 953-an lakhelyi, 10 066-an pedig intézményi elkülönítésben várják gyógyulásukat.

A járvány a legnagyobb ütemben Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében terjed. Utóbbi területen immár a hatot is meghaladta az elmúlt tizennégy nap alatt jegyzett új esetek ezer lakosra jutó száma. Hathoz közelít az érték Bukarestben és Temes megyében is. A székelyföldi megyék továbbra is a legkevésbé fertőzöttek közé tartoznak: Hargita megyében 1,11, Kovásznában 1,24, Marosban 1,51 a fertőzöttségi ráta.

A román rendőrség kedden megbírságolta a vezető romániai kormánypártot amiatt, hogy a hétvégén tartott tisztújító kongresszusán nem tartották be a járványügyi korlátozásokat. A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a maximális, tízezer lejes (7,2 millió forint) bírságot kell kifizetnie amiatt, hogy a kongresszusi küldöttek a szavazáskor nem tartották be az egymás között előírt távolságot, és egyesek maszkot sem viseltek.

Vlad Voiculescu, a Florin Citu miniszterelnök által korábban leváltott egészségügyi miniszter vasárnap azzal vádolta meg a hatóságokat, hogy az elmúlt hét végén kozmetikázták a bukaresti adatokat, hogy megtarthassák a kormánypárt kongresszusát. Az elmúlt napokban közölt számok igazolni látszanak az állítást: míg a kongresszus két napján, szombaton és vasárnap 808 és 653 új fertőzöttet jegyeztek fel, hétfőn és kedden 2559-re és 1912-re ugrott a bukaresti esetszám. (MTI)

A Continental makói gumigyára már több mint száz dolgozóját rúgta ki, többségében pont azokat, akik részt vettek a korábbi sztrájkokban, írja az szegedi önkormányzathoz tartozó Szeged.hu.

A sztrájkok azért kezdődtek, mert a Continental felmondta a kollektív szerződéseket, az abban foglalt vállalások közül kimazsolázott párat, és egy új szerződést tolt a szakszervezetek elé, bármiféle egyeztetés vagy tárgyalás nélkül. Ezekkel főleg a régebb óta ott dolgozók kedvezményeit vették volna el. Az egyik szakszervezet (MGSZ) szerint minden azért történhetett, mert nem akartak hozzájárulni a járvány első hulláma alatt ahhoz, hogy a vállalat a munkaidőkeretet átírva előrehozza a 2021-es szabadságokat is, mert így nem kellett volna kifizetni a munkásokat, akik a termelés leállása miatt nem tudnak dolgozni.

Megvariálták volna a munkaidőkeretet is, amire a 2018-ban elfogadott túlóratörvény tett volna lehetővé a cégnek. A csoportvezetők már a sztrájk előtt elkezdték fenyegeti a dolgozókat, hogy miattuk megy majd tönkre a gyár, több munkásnak pedig nem fogadták el a sztrájkban való részvételét bejelentő papírját és visszazavarták őket dolgozni. A harmadik napon a Continental megállapodott a sztrájkolókkal, hogy az év végéig visszaállítják a felmondott kollektív szerződést, és tárgyalnak az új megalkotásáról.

A szegedi lapnak arról is beszámoltak, hogy három hete például csendrendelet uralkodik, vagyis csak felettesi engedéllyel beszélhetnek egymással a dolgozók. A dolgozók a portálnak azt mondták, hogy jövő héten újabb kirúgásokra lehet számítani.

A héten megjelent Magyar Narancsban is olvasható egy riport a makói munkások helyzetéről. Ebben az egyik sztrájkoló, akit az elsők között rúgtak ki, így írta le a megbeszélést a főnökséggel: „Bementünk az irodába, a főnököm azonnal leült. A HR-es meg elkezdte mondani, hogy ugye, tudom, milyen a gazdasági helyzet, emiatt döntésekre kényszerültek, ami sajnos engem is érint. Nehogy azt gondoljam, hogy a munkámmal lenne gond, mert az tényleg kiemelkedő. Odaadta a papírt, mutatta, hol kell aláírni. Néztem a kezem, ahogy remeg, a tollat sem tudtam megfogni. Megmondtam, nem írom alá, mert nagyon ideges vagyok, és a szemüvegem sincs velem, nem tudom elolvasni, mit írok alá. Rám nézett a főnököm, annyit mondott: nem én mondtam ki a neved. Leszarom, mondtam, hogy ki mondta ki a nevem, az a lényeg, hogy itt ülök, és tényleg ezt megcsináljátok velem ennyi év után. A hölgy elkezdte volna sorolni, mi van a papírban, de mondtam, hogy hagyja, mind jobban járunk, hogy ha én most hazamegyek, kidühöngöm magam, aztán majd holnap bejövök megint, hozom a szemüvegem. Azt mondták, jól van,menjél haza.”

A sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén Orbán Viktor arról beszélt, hogy meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki. Ez az egyetem annak a gigantikus vagyonkiszervezésnek köszönhetően jöhetett lérte, amit április végén szavazott meg a kormánytöbbség.

A sárospataki főiskola idén augusztusban vált önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután levált az egri Eszterházy Károly Egyetemről, és az állam máris egy alapítványnak adta. Az alapítvány elnöke pedig az egyetemek kiszervezését kormánybiztosként levezénylő Stumpf István lett. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapja az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az alapítvány kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente.

A szombati rendezvényen Orbán Viktor az MTI beszámolója szerint olyanokat mondott, hogy

a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől.

Azt mondta, most „egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk„. „Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált.”

A megjelenésnek a miniszterelnök azzal adott súlyt, hogy itt adta meg az adatait a saját pártja ellenzékellenes aláírásgyűjtőívén:

Újra nagyon alacsony a Duna vízállása, ezért el kell indítani a szivattyús vízpótlást a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombaton az MTI-vel. Az alacsony és - a száraz időjárás miatt - tovább apadó dunai vízszint miatt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szombattól megkezdi a Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág szivattyús vízpótlását. Erre az élővilág védelme, valamint az öntözési és egyéb igények miatt van szükség.

Amint jelentősebb mennyiségű csapadék érkezik, és a Vigadó téri vízmércén újra 200 centiméternél magasabb vízállás mérhető, ismét biztosított lesz majd a gravitációs vízpótlás a Kvassay-zsilipen keresztül. Szeptemberben csapadékszegény időjárás jellemezte a dunai vízgyűjtőket, amelyekre ebben a hónapban mindössze a sokéves átlag 35 százaléka hullott.

Az előrejelzések szerint a következő tíz napban sem várható eső.Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint emiatt további vízszintcsökkenésre lehet számítani: a jövő hét elejére a Duna vízállása a fővárosban várhatóan mindössze 150 centiméter körül alakul. A Dunán az eddigi legkisebb vízállást 2018. október 25-én mérték: 33 centimétert. Abban az évben a július 1.- november 30. közötti időszakban 145 napon át volt 200 centiméter alatti vízállás a Vigadó téri vízmércén.

Úgy tűnik, a Demokratikus Koalíciót is meglepte, hogy a pénteki miniszterelnök-jelölti vitában Karácsony Gergely megvonta a támogatását a vitatott hátterű MSZP-s jelölttől, Tóth Csabától. Hadházy Ákos egy hete a Zugló TV-ben rendezett vitájukon hozta elő egy alapítványba rejtett gyártelep ügyét, amiben Tóth Csaba érdekelt. Az ügyben etikai vizsgálat indult, amiben nem ítélték el Tóth Csabát, Karácsony viszont azt mondta, ettől függetlenül most már nem támogatja Tóth Csabát, és kérdésre válaszolva elmondta, ha zuglói lakos lenne, Hadházy Ákosra szavazna.

A vitában Dobrev Klára még nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy visszavonja-e a támogatását Tóth mögül. Szombat délelőtt a DK már arról adott ki közleményt, hogy hivatalos tájékoztatást kérnek Karácsony Gergelytől. Arra hivatkoznak, hogy a DK tavasszal írásbeli szerződést kötött az MSZP-vel egy sor szocialista-párbeszédes politikus előválasztási támogatásáról. Például Hiller István, vagy Szabó Tímea mellett Tóth Csaba zuglói jelölt támogatása is a szerződés része volt az MSZP-Párbeszéd kérésének megfelelően. Azt mondják, hogy ezt a szerződést nem akarják egyoldalúan felmondani.

„Amennyiben Karácsony Gergely hivatalosan tájékoztatja a DK-t arról, hogy Tóth Csabát már nem tekinti a saját jelöltjének és a továbbiakban már nem kéri a DK-tól Tóth Csaba támogatását, a DK természetesen azonnal eleget tesz ennek a kérésnek. Mert a megkötött szerződés szerint ez a normális eljárás. Tóth Csaba eredetileg is Karácsony Gergely és az MSZP jelöltje volt Zuglóban, nem a DK-é - ha ez a jelölés megszűnik, akkor az a részünkről automatikusan maga után vonja Tóth Csaba külső támogatásának megszüntetését is. Várjuk tehát Karácsony Gergely tájékoztatását” -írta a DK.

A zuglói ügyben a Magyar Jeti pénteken jelentkezett különkiadással:

Az ellenzéki előválasztáson szeptember 24-én pénteken a sátrakban 60 298 szavazó jelent meg, míg online 14 423-an szavaztak, közölte szombat reggel az Országos Előválasztási Bizottság. Tehát a nap folyamán 74 721 ember adta le a szavazatát Magyarország következő miniszterelnökére és az előválasztás képviselőjelöltjeire,

összesen pedig már több mint 350 ezren szavaztak.A pénteken felkerültek az előválasztás honlapjára a múlt hétvégéről elmaradt szavazási alkalmak pótidőpontjai is.

Az előválasztás első fordulója kedden, szeptember 28-án ér véget.

A Készenléti Rendőrség kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt büntetőeljárást folytat T. Gáborral szemben. A gyanú szerint a 41 éves férfi 2019 óta házi készítésű speed-et állított elő. Az ehhez szükséges alapanyagot, az amfetaminolajat Nyugat-Európából szerezte be, majd azt a megfelelő kémiai anyagokkal és koffeinnel feldúsította.

A Készenléti Rendőrség szeptember 22-én a hajnalban ütött rajta a férfin Nemeskéren. T. Gábor az ingatlanon telepített védelmi rendszereken túl, kilenc nagytestű staffordshire bullterrierrel is védte a telkét. A lebukást azonban így sem úszta meg. A rendőrök érkezésekor

hiába jeleztek a kutyák, már nem tudta a bizonyítékokat megsemmisíteni.A kutyakennel udvarán akkor fogták el, amikor több liter amfetamin előállításához szükséges vegyianyagot locsolt szét, illetve dobált át a telek melletti erdős részre.

Az ingatlanban tartott kutatás során a nyomozók bruttó 1,7 kiló kábítószergyanús fehér port, bruttó 130 gramm zöld, kábítószergyanús növényi törmeléket, 2 liter metanolt, 2 deci kénsavat, 2 deci amfetaminolajat és 0,6 kiló nátrium-hidroxidot, továbbá kábítószer előállításához és értékesítéséhez használt tárgyakat foglaltak le. Valamint 17 ezer eurónyi készpénzt foglaltak le.

T. Gábort őrizetbe amit a Győri Járásbíróság 2021. szeptember 24-én elrendelt. (police.hu)

A kínai hatóságok szabadon engedték Michael Kovrig volt diplomatát és Michael Spavor kanadai üzletembert 2018 végén vették őrizetbe valószínűleg bosszúból, miután a kanadai hatóságok elfogták a Huawei kínai techvállalat pénzügyi igazgatóját. Justin Trudeau miniszterelnök bejelentette, hogy Kovrigék szombaton érkeznek vissza Kanadába az 1000 napos fogságuk után. A kanadai miniszterelnök azt mondta, Kovrig és Spavor komoly megpróbáltatásokon ment keresztül.

A kínai bíróság augusztusban Michael Spavort 11 év börtönre ítélte kémkedéséért, Kovrig ügyében azonban nem született ítélet. Antony Blinken azt mondta, hogy a két férfi több mint két és fél évig szenvedett önkényes fogvatartásban.

Michael Kovrignak a kanadai mellett magyar állampolgársága is van, magyar származású, családja a kommunista diktatúra elől menekült el Magyarországról. Ő már Kanadában született, de a 90-es években visszaköltözött Budapestre. Akkoriban a Bankrupt nevű punkzenekar énekese volt, ezért az együttes most egy magyar és egy angol számot is írt a több mint 2 és fél éve fogva tartott barátról.

A magyar külügyminisztérium Kovrig ügyével kapcsolatban a Direkt36-nak azt írta, hogy Michael Kovrigot „a kínai hatóságok kizárólag kanadai állampolgárnak tekintik”, szerintük ez magyarázza, hogy miért nem lehetett „magyar érdekvédelmi eljárást lefolytatni”. Válaszuk alapján Magyarország sima konzuli ügyként kezelte csak a férfi letartóztatását. A lap megjegyezte, hogy az Orbán-kormány egyszer sem nyilatkozott a nyilvánosság előtt Kovrigról. Az EU közös nyilatkozata mellett több uniós ország külön is követelte az exdiplomata szabadon bocsátását, a magyar kormány azonban hallgatott. Amikor pedig 2021 februárjában Kovrigék ügye miatt Kanada összehozott egy 58 országból álló koalíciót a túszdiplomácia elítélésére, az EU-s országok közül egyedül Magyarország nem szerepel a támogatók listáján. A magyar külügy ezt azzal magyarázta, hogy ők „EU tagállamként” csatlakoztak. A nyilatkozatot tényleg támogatja külön az Európai Unió is, csakhogy az összes többi uniós tagállam saját nevében is odaállt a kezdeményezés mellé.

Fogolycsere

Kovrigékat azután engedték szabadon, hogy a Huawei vezetője, Meng Van-csou is elhagyhatta Kanadát, miután megegyezett az amerikai hatóságokkal. Az amerikai hatóságok azzal gyanúsították Menget és a Huaweit, hogy az amerikai szankciókat megszegve üzletelt Iránnal. Meng egyébként a Huawei alapítójának lánya. A Huaweit emellett azzal is meggyanúsították, hogy együttműködött a kínai titkosszolgálatokkal és adatokat osztott meg a kémekkel. Meng egébként tízmillió dolláros óvadék ellenében szabadlábon védekezhetett a kiadatási eljárásában.

A kanadi bíróság pénteken rendelte el Meng szabadon engedését, aki a döntés után azt mondta a vancouver törvényszék épülete előtt, hogy az elmúlt három évben a feje tetejére állt az élete. „De minden rosszban van valami jó. Sosem felejtem el azt a sok jókívánságot, amit az emberektől kapta a világ minden tájáról” - mondta.

Meng egyébként elismerte, hogy félrevezette az HSBC egy hongkongi céggel iráni üzleteivel kapcsolatban. Az amerikai igazságügyi minisztérium továbbra egy Huawei elleni eljárásra készül, hiszen a kínai techvállalat a mai napig feketelistán van. (BBC)

Megváltoztatta az egyik legnagyobb maffiaper ítéletét csütörtökön az olasz fellebbviteli bíróság. Ezzel megsemmisítette azokat a vádakat, melyek szerint az olasz állam képviselői összejátszottak a szervezett bűnözéssel az 1990-es évek halálos robbantásai után. A Palermóban ismertetett ítélet szerint a rendőrség nyomozói és Silvio Berlusconi egyik közeli szövetségese nem követtek el bűncselekményeket az ügyben.

Ugyanakkor két maffiózó büntetését fenntartották, így a Corleone család egyik katonája, a gyilkosságért elítélt Leoluca Bagarella is börtönben marad. A teljes ítéletet később publikálják.

Az eredeti vád szerint a nyomozók egyeztettek a maffia tagjaival a 23 ember életét követelő robbantás- és gyilkosságsorozat után. Az ügyészség szerint a tárgyalások az olasz állam és a maffia között azután kezdődtek meg, hogy Giovanni Falcone bírót, a feleségét és három testőrét 1992-ben felrobbantották. Az ügyészség szerint az állam tárgyalókészsége további merényleteket ösztönzött.

A most megváltoztatott, eredeti ítélet még 2018-ban született meg, öt év tárgyalás után, és kimondta, hogy Berlusconi bizalmasa, Marcello Dell'Utri egyeztetett a bűnszervezettel, hogy befejeződhessenek a merényletek. Ezért 12 évet kapott, még két nyugalmazott katonai rendőrt és egy korábbi ezredest 8-8 évre ítéltek. Mind a négyen tagadták a bűnösségüket. A mostani ítélet szerint az állam képviselői kapcsolatba léphetnek a bűnözőkkel, ha ez feltétlenül szükséges. (Reuters)

Tendert írt ki a Roszkoszmosz állami űrkutatási vállalat csütörtökön az emberek Holdra szállását is magában foglaló holdprogram előkészítésére. A több mint 1,7 milliárd rubeles (~ hétmilliárd forintos) pályázat elnyerőjének a következő négy év alatt ki kell dolgoznia az ehhez szükséges űreszközök létrehozását célzó kutatási-fejlesztési munkaterveket.

A pályázónak a jövő évtől 2025 novemberéig elő kell készítenie a hordozórakéták és újra felhasználható űrhajók, orbitális komplexumok, a holdjárók és űrruhák, valamint a holdbázis fejlesztésére és kiépítésére vonatkozó projekteket. Külön feladat az egészséget és az emberi teljesítményt érintő kockázatok kezelésére vonatkozó ütemterv meghatározása.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője decemberben kijelentette, hogy Oroszország első emberes Hold-misszióit az Angara hordozórakéta-családdal és egy kis szállítóeszközzel fogják végrehajtani, nem pedig a szupernehéz Jenyiszej rakétával, ahogyan azt korábban tervezték. Az űrhajó neve a RIA Novosztyi hírügynökség korábbi jelentése szerint Orljonok (Sasfiók) lesz.

Márciusban a Roszkoszmosz arról számolt be, hogy Oroszország és Kína memorandumot írt alá egy nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról. Később Rogozin azt ígérte, hogy a következő két-három évben olyan események fognak történni, amelyek megváltoztatják az orosz űrhajózás megítélését. (MTI)

Az Egyesült Államok visszaadja azt a 3500 éves kőtáblát Iraknak, ami a világ legrégebbről fennmaradt irodalmi szövegét, a Gilgames-eposzt tartalmazza. A kőtábla egy kiskereskedelmi lánc, a Hobby Lobby Stores Inc. tulajdonában volt, amíg az igazságügyi minisztérium meg nem állapította, hogy az emberi civilizáció egyik legfontosabb nyelvemlékét az öbölháború idején lophatták el egy iraki múzeumból, majd illegálisan adták el ez Egyesült Államokban. Valószínűleg 1990-ben lophatták el, majd 2007 körül kerülhetett az Egyesült Államokba.

A Hobby Lobby 2014-ben 1,67 millió dollárt fizetett a kőtábláért, hogy egy Washington állambéli bibliamúzeumban állítsák ki. Végül 2019-ben elkobozták tőlük, miután kiderült, hogy törvénytelenül került az országba. A Gilgames mellett Irak további 17 ezer műemléket kap vissza, amiket az utóbbi évtizedekben lophattak el onnan. (Aljazeera)

Angela Merkel 1990 óta minden választáson nyerni tudott a mecklenburg–előpomerániai 15-ös választókörzetében. De mivel a hétvégi választások után nemcsak a kancellárkodást, hanem a képviselőséget is abbahagyja, csütörtökön egy búcsúkörutat tartott, írja a Nordkurier.

A marlowi madárparkban pedig kitörő lelkesedéssel fogadták a szivárványlórik,, főleg mert egy papírpohárban kaját is vitt nekik.

Az uhu sokkal visszafogottabb volt. A baglyot a 33 éves Georg Günther tartotta, akit a CDU Merkel helyett indít a 15-ös választókörzetben.

A Magyar Telekom 2022 második félévétől nem tartja fent tovább a 3G-hálózatát. A cég szerint a 3G-technológia kivezetése a korlátos frekvenciakészlet szempontjából hatékonyabb kihasználást jelent, hiszen a felszabaduló sávokat hosszabb távon 4G-re, 5G-re lehet majd használni. Az erről szóló közlemény szerint a 3G lekapcsolása mellett szóló döntésben környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok is érvényesülnek. A korszerűbb mobiltechnológiák hatékonysága jobb, az 1 byte eljuttatására fordított energia jelentősen csökkent az elmúlt időszakban..

A lekapcsolás után a hangforgalmat a 2G- és 4G-hálózatok veszik át, az adatforgalmat pedig a 4G-hálózat fogja kiszolgálni, ami jobb ügyfélélményt biztosít. Magyarországon a teljes mobilnetforgalom 95 százaléka már jelenleg is 4G/LTE-hálózaton zajlik. Az ügyfelek hangforgalmának 44-45 százaléka már 4G-hálózaton folyik.

A 3G-vel lefedett szolgáltatási terület nagyságát a Magyar Telekom fokozatosan, több lépcsőben csökkentette tavaly óta, 2020 nyarán 10 százalékkal, 2021 márciusában 1,3 százalékkal, majd most októbertől további 1,3 százalékkal. A szolgáltató azon dolgozik, hogy a 2G- és 4G-hálózatok lefedettsége és kapacitása megfelelően rendelkezésre álljon a 3G kikapcsolást követően.

A Telekom a 3,6 gigaherzes és a 2100 megaherzes frekvenciasávon nyújt 5G-szolgáltatást. Budapest és Budaörs mellett 21 Balaton parti településen, valamint hat megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Szombathely, Győr) érhető el a szolgáltatás. Jelenleg 33 százalékos az 5G-hálózat lakosságra vetített lefedettsége a fővárosban. A két frekvencia együttes használatával az 5G-hálózat országos, lakosságra vetített, kültéri lefedettsége 10,4 százalékos. (MTI)

Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között.

• Az V. kerület önkormányzata 3 972 000 000 forintot kapott útfelújításra (polgármester: Szentgyörgyvölgyi Péter - Fidesz-KDNP);
• A X. kerület önkormányzata 1 009 000 000 forintot kapott az újhegyi orvosi rendelő felújítására, az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő fejlesztésére, a sportliget fejlesztésére és egy földút szilárd burkolattal történő ellátására (polgármester: D. Kovács Róbert Antal - Fidesz-KDNP)
• A XVII. kerület önkormányzata 3 281 181 434 forintot kapott a Rákoshegyi Közösségi Ház fejlesztésére, útfelújításra; földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Horváth Tamás- Fidesz-KDNP)
• A XX. kerület önkormányzata 911 220 081 forintot kapott a Kossuth Bölcsőde fejlesztésére, a pesterzsébeti Duna-parti sétány fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Szabados Ákos - független, de a Fidesz támogatta)
• A csepeli önkormányzatnak 2 314 000 000 forint jutott útfelújításra és földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Borbély Lénárd - Fidesz–KDNP)
• A XXII. kerület önkormányzata 600 milliót kapott az Elágazás park fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Karsay Ferenc - Fidesz–KDNP)
• A XXIII. kerületi önkormányzat pedig informatikai fejlesztésre és játszótér kialakítására kapott 230 540 027 forintot. (polgármester: Bese Ferenc független, de a Fidesz támogatta)

A pécsi önkormányzat a keddi közgyűlésén tűzte napirendjére a tangó korlátozásmentes gyakorlásáról szóló szándéknyilatkozatot, ugyanis a helyi rendőrkapitányság még az 1922-es farsangi szezon után betiltotta a tangót, a shimmyt, a one steppet, a two steppet és a foxtrottot, mert úgy látták, hogy

„sértik az ízlést, a közerkölcsöt, mert az erotikát szolgálják és nem a szórakozást”.

A Pécs Ma beszámolója szerint a Belügyminisztérium iránymutatásának megfelelően később is csak erotikamentesen, letompítva lehetett oktatni a táncokat. A keddi ülésen a város jegyzője tisztázta, hogy a korábbi tiltó határozatokkal direkt jogfolytonosságot nem lehet kimutatni, mert az eredeti tilalmat már az akkori belügyminisztérium felpuhította, ezért is szavaztak most szándéknyilatkozatról. Vagyis nem volt olyan határozat, amit most hatályon kívül tudtak volna helyezni. Így szerinte a szavazásnak inkább csak a városmarketing szempontjából van jelentősége.

A kulturális bizottság elnöke, Horváth Tamás a Pécsi Tangó Ünnep előtt kezdeményezte a tilalom feloldását. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot az argentin nagykövettel, aki szintén támogatja a rendezvényt. Horváth a szavazás előtt arról beszélt, hogy szeptember 23-án a polgármester az argentin nagykövettel együtt írja majd alá, hogy többé nem korlátozzák a tangót.

A kezdeményezést a fideszes Csizmadia Péter is támogatta, szerinte az előterjesztés a város egyik régi adósságára hívja fel a figyelmet, mert „gyakorlatilag 100 éve illegalitásban van Pécsett a tangó”. Remélte, hogy ebben a kérdésben valódi nemzeti egység fog kibontakozni. Ez azonban nem nem jött össze, mert valaki itt is nemmel szavazott.

A XIII. kerületben, a Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagálysétány utca által határolt telken egy olyan épületet akartak felhúzni, ami szembement a kerület építési szabályzatával, mivel jóval nagyobb lett volna, mint ami korábban állt ott. A nagy tömegű lakóház koncepciótervét idén májusban a Kerületi Tervtanács sem támogatta, ezért új terv készítését kérte a tervezőtől.

A visszafogottabb tervek nem futottak be, viszont szeptember 6-án megjelent egy kormányhatározat, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlanfejlesztést, így pedig az önkormányzat szerint az épület a korábban sem támogatott elképzelésnél még hatalmasabb lehet, településképi szempontból nem fog illeszkedni a kialakult környezethez, és nincs összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel.

• A beépíthetőség 10 százalékkal növekszik (mintegy 1240 m2),
• a zöldfelületi minimum 5 százalékkal csökken (mintegy 620 m2),
• az előírt parkolóhelyek 70 százalékát kell csak biztosítani.

A változtatások alapján azt írják, hogy így kis méretű, élhetetlen lakások lesznek kialakíthatók, akár teljesen északi tájolással. A zöldfelületi minimum csökkentésével, a zöldtetők megváltoztatott kedvezőbb beszámíthatóságával a klímavédelmi szempontok nem érvényesülnek. Úgy érzik, az önkormányzat kezéből kivették a településképi véleményezés lehetőségét, nem biztosított az épület környezethez való illeszkedése.

A XIII. kerületi önkormányzat szerint a döntés teljesen szakmaiatlan, semmibe veszi a Kerületi Építési Szabályzat előírásait, a városfejlesztési, illeszkedési szempontokat, a kormány pedig a befektetők érdekeit és a profit maximalizálását szolgálja ki a környék lakosaival szemben.

Felszólítják a kormányt és a beruházás koordinációjára kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat, hogy a befektetőkkel szemben a környéken élők érdekeit tekintsék elsődlegesnek, a Kormány helyezze hatályon kívül a rendeletét, és ne vonja ki a hatályos kerületi építési szabályozás alól a beruházást.

A miniszterelnök kedden egri nyugdíjasokat fogadott a hivatala előtt, és a kampányra hangolva azzal próbálta levenni őket a lábukról, hogy ismer Egerben egy lengyel papot, amire a csoport tagjai csak illedelmesen bólogattak. Amikor viszont a nők meglátták Lázár Jánost,

olyan ujjongó visítást tört ki, mintha minimum Zámbó Jimmy jelent volna meg.

A FIFA 200 000 svájci frank (65 millió forint) bírságra és két zárt kapus meccsre büntette meg a magyar válogatottat a szeptemberi, angolok elleni vb-selejtező meccsen történt rasszista megnyilvánulások miatt.

A büntetés a FIFA által itthon rendezett meccsekre vonatkozik, vagyis a világbajnoki selejtezőkre. Az első mindenképpen zárt kapus lesz, a másodikra vonatkozó büntetést két év próbaidőre felfüggesztették. Vagyis várhatóan az október 9-i, albánok ellen meccse biztosan nem lesznek nézők. San Marinóval játszik még a válogatott itthon a mostani sorozatban, ott már lehetnek nézők. Majd két évig árgus szemekkel figyelik a magyar szurkolókat.

A meccsen, ahol a magyar válogatott sima, négygólos vereséget szenvedett, a szurkolók egy része már akkor fütyülni kezdett, amikor az angol játékosok letérdeltek a rasszizmus és a kirekesztés ellen tiltakozva. Majd Raheem Sterling és Jude Bellingham megmozdulásainál huhogtak.

A FIFA közölte, hogy továbbra is határozottan elutasítja a rasszizmus és az erőszak bármely formáját, és zéró toleranciát képvisel a labdarúgás ilyen jellegű megnyilvánulásaival szemben.

A magyar válogatottat az idei Európa-bajnokságon a szurkolók által mutatott diszkriminatív magatartás miatt az Európai Labdarúgó Szövetség is megbüntette. Ott 100 ezer svájci frank és három zárt kapus meccs volt a büntetés, a harmadik meccsnél egy két év próbaidővel. Azt a Nemzetek Ligája következő meccsein tölti majd le a válogatott.

Több ember megsérült hétfőn, amikor nagy erejű robbanás történt a kiskörei vízerőműnél. Az MVM keddi közleménye szerint az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt a robbanás. A baleset a másik három turbina üzemeltetését nem befolyásolta, azok zavartalanul működnek. A robbanás következtében a helyszínen tartózkodó munkatársak közül négyen súlyos, négyen pedig könnyebb sérülésekkel kerültek kórházba.

Az MVM az ügyben illetékes hatóságokat haladéktalanul értesítette, és elkezdődött a baleset körülményeinek kivizsgálása. A kiskörei vízlépcső részeként megépült, 1974-ben üzembe helyezett kiskörei vízerőmű 28 megawatt (MW) beépített teljesítményével Magyarország legnagyobb vízerőműve.

Az erőműben megtermelt villamos energia mennyisége a Magyarországon vízenergiából előállított villamos energia nagyjából fele, ami 40-45 ezer átlagos fogyasztási igényű háztartás éves energia ellátását biztosítja. Az erőművet a Tiszavíz Vízerőmű Kft. működteti, a cég 2021. május 13-tól a MVM Energetika Zrt. tulajdonában álló leányvállalatként működik. (MTI)

Kedden már harmadszor javasol vádemelést a rendőrség Andrej Babis cseh miniszterelnök és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben.

A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (~700 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja Babist és munkatársát.

A prágai nyomozók befejezték az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot hétfőn átadták az ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen.

Martin Erazím, a prágai városi főügyész közölte, hogy Sarochnak egy hónapja van a döntésre. Bár a hatályos szabályok két hónapról szólnak, Erazím a döntési idő lerövidítését azzal indokolta, hogy a Gólyafészek-ügy már túl hosszú ideje húzódik, Saroch jól ismeri, és most csak a rendőrség kiegészítéseit kell újra mérlegelnie.

Andrej Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt. Azt állítja, politikai kampányról van szó, aminek célja eltávolítani őt a politikai életből. Babis és Mayerová ügyvédje, miután áttanulmányozta a kiegészített vádiratot, újságíróknak azt mondta, hogy nincs benne semmi lényeges újdonság.

A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek.

A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim prágai főügyész akkor azzal indokolta, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították.Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta a prágai ügyész döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügyben ismertté vált szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, aminek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került.

A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatoknak kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást.

Az ügy azért nagyon gyanús, mert a cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást. (MTI)

A jobbikos Szilágyi György a parlamentben rákérdezett a miniszterelnöknél, hogy miből telik neki és az Orbán családnak egy „kacsalábon forgó kastély" építésére, „ami 6700 négyzetméteren különböző luxussal: mélygarázzsal, lifttel, kazettás mennyezetű aulás könyvtárral rendelkezik”. A HVG arról írt, hogy az Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokán épülő majorság hetekig képes ellátni magát energiával, ha elvágják a külvilágtól.

Orbán Viktor provokációnak minősítette a kérdést. „Van egy vagyonnyilatkozatom, 30 éve az ország nyilvánossága előtt élek, minden egyes mondata a vagyonnyilatkozatomnak ellenőrizhető, azok pontos képet adnak a saját életemről. A kérdését rossz helyre címezte, üzleti ügyekkel, senki másnak az üzleti ügyeivel nem foglalkozom. Nekem magamnak ilyen üzleti ügyeim nincsenek. Egyetlen elvárás van minden üzletemberrel szemben: fizessék be az adót és tartsák be a törvényeket. Én pedig itt maradok, és továbbra is parlamenti képviselőként fogok dolgozni, és azoknak a kenyerét fogom enni, akik parlamenti képviselőként azt megkeresik.

Nem megyek el üzletembernek, összekever engem a szövetségeseivel. Az a baloldalon szokás, hogy a miniszterelnökök milliárdosok, és mindenfajta gyanús politikai és gazdasági ügyletekbe keverik magukat és a pártjukat. Ez nálunk nem szokás”

- mondta fel az ilyenkor szokásos válaszát Orbán Viktor.

Majd a hatvanpusztai birtokra visszatérve elmondta:

„Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba.”

A DK-s Arató Gergely hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogyan bontaná le Dobrev Klárával az alaptörvényt és a kétharmados törvényeket, amire Kövér László a házelnöki pulpitusról kezdte magyarázni, miért nem lehet ilyesmiről beszélni az országgyűlés előtt.

„Az, hogy önök már másfél éve, sőt több mint másfél éve tartanak fenn alkotmányon kívüli, jogállamon kívüli jogrendet. Az, hogy lehallgathatnak bárkit a jelenlegi jogszabályok szerint, mutatja, hogy az önök Alaptörvénye egy fabatkát sem ér. Ennek az Alaptörvénynek egyetlen célja van, hogy az önök korlátlan hatalmát - és ennek fedezete mögött - a korlátlan lopását biztosítsa és garantálja” -mondta Arató, majd arról kezdett beszélni, hogy Dobrev Klárának

„nem fog megremegni a keze akkor, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt” .

Arató azt üzente a fideszeseknek, nem hagyják majd, hogy a kétharmados jogszabályok mögé bújjanak, mert a Dobrev-kormánynak „lesz bátorsága és ereje arra, hogy széttörje ezeket a bilincseket, amelyekkel önök akadályozzák a népakarat érvényesülését”. Majd amikor a DK-s képviselő arról kezdett beszélni, hogy Polt Péter vagy a Médiatanács bebetonozása, a Költségvetési Tanács vétójoga és az Alkotmánybíróság teletömése „a saját pártkádáreikkel” alkotmányellenes, Kövér László kikapcsolta a mikrofonját.

A házelnök úgy érezte, figyelmeztetnie kell, hogy a Dk-s képviselő eljutott arra a pontra, „ami átlépi az alkotmányosság határát, holott ön az Alaptörvényre esküt tett, mindegy, hogy mit gondol egyébként az alaptörvényről, erre az Alaptörvényre esküt tett, hiszen ha nem tett volna, nem lehetne itt most képviselő.

És arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát, mert az, amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni - egyelőre csak - uszítás. És nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna”.Kövér annyit megengedne az ellenzéknek, hogy a Parlament falain kívül beszéljenek ilyesmiről, „mert szólásszabadság van”, de szerinte itt a képviselő ezt nem teheti meg, mert elveszi tőle a szót.

Miután Arató visszakapta a szót, még elmondta, hogy a mostani Alaptörvény szerint is mindenki jogosult és köteles fellépni a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló törekvések ellen. Majd az ellenzék többi tagjának azt üzente, hogy aki szerint kétharmados többség nélkül nem lehet hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, ne vállalkozzon kormányzásra.

Az utolsó mondat megint átléphette Kövér László ingerküszöbét, mert újabb előadásba kezdett. Szerinte ha a DK a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül akarják megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni,

„akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória”.Csak az Alkotmánybíróság dönthet arról, mi számít alkotmányellenesnek, illetve a köztársasági elnök is, aki visszaküldheti a törvényeket. Ezért Kövér szerint a DK-s képviselő olyan dolgokkal fenyegetőzik, amit csak az utcán tehetne meg, de a parlamentben ilyet nem mondhat. Majd az alkotmányjogi fejtegetés végére érve kommunistázni kezdett: „Egy olyan utódpártnak a képviselője ön, amelyik egyébként a magyar történelemben többször forgatta fel az alkotmányos rendet. Nehogy véletlenül megint elkövetkezzen a 133 nap, mert 134. is lesz, arról biztosíthatom.”

Arról, mit jelent, hogy Dobrev Klára feles többséggel bontaná le az Alaptörvényt, és ennek milyen veszélyei vannak, nemrég részletesen írtunk.

A parlament őszi ülésszakának hétfői nyitóülésén Orbán Viktor arról beszélt, hogy ha az év hátralévő részében „nagyobb baleset nem történik”, akkor akár a célként kitűzött 5,5 százalékos növekedési szint fölé is léphetünk. Majd bejelentette, hogy ebből milyen osztogatásokat terveznek a választási évre:

• 2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ban befizetett személyi jövedelemadót. A visszafizetés felső határa a tavalyi átlagbér éves adótartalma.
• Adóvisszatérítést kapnak a gyereket nevelő kisvállalkozók is. Az ekho szerint adózó szülők az általuk SZJA-ként befizetett összeget kapják majd vissza. A kedvezményes átalányadót fizető kisvállalkozók (Katások) az általuk fizetett átalányadó negyedét kapják vissza, ha gyereket nevelnek.

Orbán azt ,mondta, hogy összességében 1 millió 900 ezer szülő számára 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal jövő februárban.

• A nyugdíjasok újabb kiegészítést kapnak az infláció miatt. A nyugdíjprémium összege meghaladja az 50 ezer forintot. Folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését, jövő februárban legalább hétheti nyugdíjat tudnak kifizetni minden nyugdíjasnak.
• 2022 elején 6 havi fegyverpénzt fizetnek ki a fegyveres és rendvédelmi szervek tagjainak.
• Január 1-től bevezetik a 25 év alatti, dolgozó fiatalok SZJA-mentességét.
• És már tárgyalnak a munkaadókkal és a munkáltatókkal a 200 ezres minimálbérről.

Bejelentette azt is, hogy a kormány „alkotmányos védelmet” akar adni a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsonyabb adóknak és a nyugdíjaknak is.

Újra átengednék a Németország felé tartókat

A miniszterelnök természetesen elővette a migráció témáját is. Továbbra is úgy látja, hogy újabb eljárásokat indítanak a határzárat biztosító magyar törvényekkel szemben. Szerinte „amit ma Brüsszel tesz, az árulás, Magyarország, sőt Európa békéjének és biztonságának elárulása”. De a szokásos szövegeken túl most hozzátette azt is:

„Ha az Európa kényelmes belsejében élő országok kormányai kívánják, átengedjük a Németországba igyekvő migránsokat, ahogy eleget tettünk 2015-ben Angela Merkel és Faymann osztrák kancellár kérésének is.”

Nem várják meg az uniós pénzt

Beszélt arról is, hogy a kormány továbbra is tárgyal az Európai Bizottsággal az Európai Helyreállítási Hitelalap Magyarországot megillető részéről. „19 országgal már megállapodtak, 8 országgal még nem. Ez aggályos, hiszen vannak országok, amelyek júniusban megkapták a rájuk eső részt, mások pedig máig nem. Ez súlyosan sérti a tisztességes verseny alapelvét, amelyen az egész unió nyugszik.” Ezért a kormány követeli, hogy az Európai Bizottság hagyjon fel a „tagállamok közötti megkülönböztetés politikájával”, mert ezzel súlyosan veszélyezteti az unió gazdasági alapjait.

Ettől függetlenül a kormány azt tervezi, hogy elindítja az ebből fizetendő beruházásokat, „a szükséges forrásokat a magyar költségvetés, illetve a nemzetközi pénzpiac már biztosította is”.

Zuglóban annyira elmérgesedett az előválasztási vita Hadházy Ákos és Tóth Csaba között, hogy még a szomszédos választókörzetben is a szocialista képviselő miatt kellett magyarázkodniuk a jelölteknek. A Tóth Csabát támogató pártok eddig azzal védték a döntésüket, hogy a képviselő ellen csak gyanúsítgatások hangzottak el, bizonyítékok nincsenek. De a pénteki képviselőjelölti vitán Hadházy azt mondta, hogy súlyos dokumentumokat kapott Tóthról.

Az amúgy sem baráti beszélgetésen a hangulat akkor vált dermesztően feszültté, amikor Hadházy arról az alapítványról kérdezte Tóth Csabát, amit a szocialista képviselő bizalmasai hoztak létre 2012-ben Zalaegerszegen. Tóth igyekezett elintézni annyival a kérdést, hogy mindehhez semmi köze, és próbálta elterelni a szót, pedig az Első Lépés Inkubátorház Alapítvánnyal egy olyan 26 ezer négyzetméteres gyártelepet vettek meg, amire később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. A vita után Hadházy az erről szóló dokumentumokat is feltöltötte az oldalára. Most ezek alapján mutatjuk be, eddig mi derült ki Tóth Csaba telekügyéről.

A részletekről rögtön a vita után próbáltuk megkérdezni a szocialista képviselőt is, de lényegében csak annyit mondott, ennek az ügynek „semmi köze Zuglóhoz és az előválasztáshoz”. Szerinte egy ilyen előválasztási vitában azért nem lehet felhozni az ügyet, mert sem az alapítványnak, sem a cégeknek nincs közük önkormányzatokhoz vagy állami cégekhez. Pedig az alapítványt három olyan férfi vezeti, akik Tóth Csaba 2014-es megválasztása óta fontos szerephez jutottak Zuglóban.

• Hajdú Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként a kerületben,
• Békefi László Zugló átláthatósági biztosa,
• Funtig Zoltánt pedig a parkolási díjak behajtásával bízta meg a kerület. Az ügyvéd annak ellenére, hogy az MSZP-hez kötődött, 2014-ben dolgozott az Emminek, majd a Kliknek is, valamint az állami földekből is jutott neki 84 hektár Veszprém megyében.

Saját maguknak adták kölcsön a kölcsön kapott pénzt

Az Első Lépés Inkubátorház Alapítványt 2012-ben hozták létre 100 ezer forintos induló vagyonnal, majd 2013-ban megvettek egy gyártelepet a XXII. kerületi Gyár utcában. A beszámolójuk szerint ugyanebben az évben 111,2 milliós rövid lejáratú hitelt kaptak, ami a vételár lehetett, mivel más tevékenységet nem végeztek. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint nem sokkal később pont 111,2 millió forint erejéig jegyeztek be jelzálogjogot Funtig Zoltán cégének, az Employers Consulting Kft.-nek, vagyis innen lehetett az alapítványnak pénze a gyártelepre.

Az Employers Consulting Zuglóban sem ismeretlen, 2010 előtt tanácsadói szerződése volt az MSZP-s vezetésű zuglói önkormányzattal, ami miatt a fideszes vezetés vizsgálatot is indított.

A cég ügyvezetője a gyártelep megvásárlásának idején még mindig Tóth Csaba egyik MSZP-s bizalmasa, Menyhárt Bizsán volt. A 2000-es évek elején Menyhárt volt Tóth Vas megyei irodavezetője a tömeges beléptetési botrány idején, amikor a helyi pártszervezet egy péntek este alatt 40-ről 500 fősre duzzadt. 2003 végén az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta Tóthékat, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe. Végül a teljes Vas megyei szervezetet feloszlatták.

A 111,2 millió forintot az Employers Consulting nem sokkal korábban kaphatta, mert Tóth Csaba cégének, a Tigris-1993 Kft. 2013-as beszámolója szerint ebben az évben pont 111,2 millió forint értékben adtak valakinek tartós kölcsönt.

A Tigris három évvel később meg is jelent a gyártelep tulajdoni lapján, 2016-ban Funtig cége 111,2 millió forint erejéig átadta Tóth Csaba cégének a gyártelep jelzálog- és vételi jogát, ami azt jelenti, hogy a szocialista képviselő cége bármikor megszerezhetné a több százmilliót érő gyártelepet, addig viszont nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában a saját tulajdonaként. Tóth Csaba 2010 óta folyamatosan bent ül a parlamentben az MSZP képviselőjeként, évente kell vagyonnyilatkozatot kitöltenie.

Tehát annyi biztos, hogy Tóth cége már 2013-ban 111,2 milliós hitelt adott ki, majd ugyanebben az évben Funtig cégénél is megjelent egy ugyanekkora összeg, végül a 111,2 millió az alapítvány 2013-as beszámolójában jelent meg rövid lejáratú hitelként. Hogy Tóth Csabát már az alapítványi vásárlás előtt is érdekelte a gyártelep, arra egy olyan levél utal, amit Hadházy az oldalán tett közzé a vita után. Ez alapján az MSZP-s képviselő már 2012 nyarán értékbecslést kért az ingatlanra az adásvételi tárgyalások előkészítéséhez, aztán valamiért mégsem a saját cége vette meg a telepet. Megjelent viszont a bizalmasának a cége, majd a frissen létrehozott alapítvány. Funtigék alapítványának éves beszámolóiból az látszik, hogy a gyártelep megvásárlása óta érdemi tevékenységet nem végzett, csak az amortizációt írják le minden évben.

Ipari méretű csizma az asztalon

A Zugló Tv-ben zajló vitában Hadházy Tóth Csaba és a moderátorok igyekezete ellenére többször visszatért a gyártelep ügyére, amiről az MSZP-s képviselő sokadik nekifutásra annyit mondott el, hogy az elmúlt 20 évben valóban komoly ingatlanportfólió jött össze a cégénél, „de ennek semmi köze az én képviselői munkámhoz, és semmi köze Zuglóhoz. Akkor lenne igaza, ha nekem bármi módon lenne az önkormányzathoz vagy bármilyen állami céghez kötődésem, megbízásunk, megrendelésünk, és abból bármit kerestünk volna. Tehát azt a szememre vetni, hogy esetleg a piacon bármilyen ingatlanügyletekkel foglalkozik bárkinek a cége, semmi köze ehhez. Hogy kerül a csizma az asztalra?”

Hadházy Ákos szerint az egész konstrukció arra jó, hogy Tóth Csaba el tudjon titkolni egy több százmilliós vagyonelemet, de akár az adóelkerülés vagy a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „Van egy alsó hangon 500 millió forintot érő gyártelep, ahol ő - nem tisztességesen, de ügyesen - úgy intézte, hogy ez a vagyon az érdekkörébe került, teljes befolyása van erre a vagyonra, de nem szerepel sem a vagyonnyilatkozatában, sem pedig a céges adatbázisban” -mondta Hadházy a vita után a 444-nek .

Frissítés:

Jakab Péter bejelentette, hogy a Hadházy által bemutatott dokumentumok alapján etikai vizsgálatot kezdeményez Tóth Csaba ellen.

Tóth Csaba nyilatkozatot adott ki „a hazudozásokkal, csúsztatásokkal szemben”. Ebben azt írja, hogy „vagyonnyilatkozatom minden tényt és adatot hiánytalanul tartalmaz, nincs semmilyen eltitkolt vagyonom, minden vizsgálat elé nyugodt szívvel állok, elszámolni valója annak, azoknak van, akik nemtelen eszközökkel akarnak lejáratni.”

„Tegye már fel a kezét valaki, akinek itt több mint 7 gyereke van vagy hét! Nincs. Azt szokták mondani, hogy a cigányoknak sok gyereke van, hát akkor én vagyok leginkább cigány itt” – viccelődött Márk-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, amikor roma értelmiségiekkel ült le beszélhetni a cigányság helyzetéről. Persze rögtön megjegyezte, hogy ez egy hamis sztereotípia, mert a gyerekszáma roma lakosságnál is csak 2,5 átlagban.

Az ellenzéki előválasztás jelöltjei között alig találni cigány származású indulókat, és eddig arról sem lehetett sokat hallani a pártoktól, mit tennének a felzárkóztatás érdekében. Az 1 Magyarország Kezdeményezés éppen azért szervez beszélgetéssorozatot a miniszterelnök-jelöltekkel, hogy a téma ne maradjon ki a kampányból. Péntek délután Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét kérdezték arról, mit tud ígérni a romáknak és a szegényeknek.

Márki-Zay szóvá tette, hogy a rendezvényen kevés cigány vett részt, amiből azt a következtetés vonta le, hogy talán „még a cigányságot sem érdekli a cigányság sorsa”, pedig ezt a küzdelmet csak velük lehet megvívni. Szerinte míg a Fidesz 20 éve azt hangoztatta, hogy a cigányságot csak munkalehetőségekkel és oktatással lehet felzárkóztatni, de az elmúlt tizenegy évben csak egy roma embert tudtak felzárkóztatni: Farkas Flóriánt. De a 2010 előtti roma politikusok teljesítményét sem tartja sikeresebbnek.

Ezzel szemben Márki-Zay szinte az egész beszélgetés alatt Bogdán László intézkedéseit hozta fel példaként, noha ő is elismerte, hogy a tavaly elhunyt polgármester módszereinek megítélése erősen vitatott volt. „Egyrészt egy karizmatikus, magával ragadó ember volt, aki már azzal is rengeteget tett a cigányságért, hogy nyilvánvalóan cigány létére ebben az országban nem ismerek olyat, akit többen szerettek volna, mint Bogdán Lászlót.”

Márki-Zay jobboldali emberként úgy gondolja, hogy nem pénzt, hanem megbecsülést kell adni a romáknak, „nem segélyt kell adni, hanem munkát kell adni, a munkának önbecsülése is van, azt kell bebizonyítani, hogy ugyanolyan magyar ember”. Azt pedig szomorúnak tartja, hogy külön hangsúlyozni kell, hogy nemcsak romák, hanem magyarok is. De azért hozzátette: „a cigányok is sokat tehetnének akkor, ha a nem cigányokat nem úgy hívnák, hogy magyar”. Azt szeretné, ha emellett büszkék lehetnének arra, hogy cigányok, és megszüntetné azokat az előítéleteket, „amik miatt a cigány gyerekek maguk is hajlandók megelégedni azzal, hogy belőlük esetleg nem lesz orvos vagy ügyvéd. Ne elégedjen meg vele! Ha ő bármi akarna lenni ebben az országban, lehessen bármi!”

Egyébként Márki-Zay elismerte, hogy ma nem népszerű a cigányságért kiállni, a legtöbb politikus ezért nem beszél erről. A felvezetője után Szegedi Dezső szociológus arról kérdezte a miniszterelnök-jelölttől, morálisan mennyire tartható a Jobbikkal való együttműködés. Márki-Zay azzal kezdte, hogy a Fidesz másfél éve, a Covid előtt épp egy „cigányellenes gyűlöletkampányt” készített elő, ami szerinte újra előkerülhet. Majd elmesélte, hogy amikor 2010-ben a Jobbik a saját színeiben akarta indítani, azért mondott nemet, mert szereti a cigányokat. Erre elmondása szerint azt a választ kapta, hogy azok bűnözők, amire Márki-Zay azzal felelt, hogy ha 99 százalékuk bűnöző, a maradék egy százalék miatt nem lehet háttérbe szorítani senkit.

Majd arról kezdett beszélni, hogy ő is sokat szenvedett, amikor bevándorló volt Kanadában, ezért pontosan tudja, mit élnek át a cigányok, amikor nem kapnak lehetőséget, hanem az előítéletek alapján döntenek róluk.A jobbikosoknak adott százalékszámolós válasza miatt az asztalnál ülő Rácz Béla jelezte Márki-Zaynak, hogy nem az egy százalékról kellene beszélnie ilyenkor, hanem eleve nem kellene etnicizálni a bűnözést, mert egy ilyenfajta válasz nem fogja feloldani egy rasszista ember előítéleteit. A kanadai tapasztalatai pedig azért nem tartja egyenlőnek a magyar romák itthoni tapasztalataival,

„mert nekünk ez a hazánk, tehát itt nem vendégek vagyunk, ebben az országban mi nem turisták vagyunk, hanem évszázadok óta itt élünk, és szerintem ez egy nagyon rossz párhuzam”.

Márki-Zay előadta azt az ötletét is, hogy „abszolút nem ördögtől való lenne statisztikát vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány”. Szerinte ez azért működne, mert az Egyesült Államokban is lehet tudni, hogy milyen származású tanulóból mennyi van, „és ez azért nagyon jó, mert onnantól kezdve segíteni sem lehet, ha nincs statisztika”. A pozitív diszkrimináció feltételének is azt tartja, hogy legyen nyilvántartás, mert akkor lehet segíteni rajtuk. Úgy gondolja, hogy egy ilyen nyilvántartással adókedvezményeket vagy mikrohiteleket is könnyebben tudnának adni.

Mivel Márki-Zay főleg csak Bogdán Lászlótól vagy Hódmezővásárhelyről hozott példákat emlegetett, Kadét Ernő újságíró egy ponton emlékeztette, hogy most nem polgármester-választásra készülünk, és arról is mondjon valamit, miniszterelnökként mit tenne mondjuk a munkahelyi diszkrimináció ellen.

Erre Márki-Zay a példamutatásról kezdett beszélni, és újra Hódmezővásárhelyet kezdte emlegetni. Később a szavazatvásárlás megakadályozásáról azt mondta, hogy ez a törvények betartásáról szól, és nyomravezetői díjjal igyekeznek megakadályozni. Szerinte a törvényeket sem neki kell megírni, nem ő akarja megfogalmazni, hogy milyen garanciákra van szüksége a cigányságnak. Ezeknek a megfogalmazását inkább egy roma szakbizottságra bízná, persze támogatja őket.

A beszélgetés végén Márki-Zay Péter aláírta az 1 Magyarország Kezdeményezés petícióját, amiben többek között azt vállalta, hogy ténylegesen váljon nemzeti üggyé a társadalmi és strukturális kirekesztés megszüntetése.

Az egész beszélgetést a Mérce videóján lehet megnézni:

Miután Tóth Csaba hétfő este nem volt hajlandó elmenni a Partizán által szervezett előválasztási vitára, az MSZP-s képviselő ahhoz ragaszkodott, hogy a Zugló TV-ben üljenek le Hadházy Ákossal vitázni. Hadházy ahhoz ragaszkodott, hogy adják le vágatlanul, élőben, és legyenek moderátorok. Ez péntek délután össze is jött. Itt lehet élőben nézni:

Kevés olyan előválasztási vitát lehetett látni eddig, ahol azon túl is történt volna bármi, hogy a jelöltek felmondták a többé-kevésbé betanult paneljeiket. De a VIII. és IX. kerület nagy részét magába foglaló Budapest 6-os választókörzetben szerda este gyorsan félretették a kényszeres smúzolást, és pont olyan feszült, de közben nagyon szórakoztató vita alakult ki, amit évek óta hiányoltunk a közéletből.

A tét nem is kicsi, hiszen a körzet nyerhetőnek tűnik: 2018-ban Kocsis Máté csak 40,51 százalékkal tudott győzni, 2019-ben pedig Józsefvárosban és Ferencvárosban is kikaptak a Fidesz jelöltjei. Így itt mind a négy tömb pályán hagyta a jelöltjét:

• A DK Manhalter Dániel kommunikációs tanácsadót indítja;
• a Momentum Csordás Anettet támogatja, aki a C8 jelöltje;
• a Párbeszéd és az MSZP Jámbor András, a Szikra Mozgalom jelöltje mögé állt be;
• a Jobbik pedig leigazolta az LMP-től Demeter Mártát (aki még az MSZP-ben kezdte).

Mivel a felmérések alapján Csordás Anett áll a legrosszabbul, neki múlott a legtöbb azon, hogy most kellően fel tudja-e hívni magára a figyelmet. Erre azt a taktikát választotta, hogy módszeresen, blokkról blokkra kényelmetlen témákkal találta be a többi jelöltet, ami furábbnál furább jeleneteket hozott.

Lehet-e díszletként mutogatni a hajléktalanokat?

Az első kérdésblokk arról szól, mit gondolnak a jelöltek arról, hogy a Fidesz az elmúlt 10 évben alapvetően rendészeti, büntetőjogi kérdésnek tartotta a hajléktalanok helyzetét, illetve hogyan változtatnának az ellátórendszeren, aminek nagy része jelenleg a VIII. kerületben koncentrálódik. A jelöltek közti különbséget talán itt mutatkoztak meg a legjobban.

Jámbor András arról beszélt, hogy ez egy társadalompolitikai probléma, nem csak hajléktalansági kérdésről van szó, ezért szerinte a teljes lakhatási válságot kell felszámolni, és újra fel kell állítani a teljes szociális ellátórendszert, „amit a Fidesz az elmúlt 12 évben gyakorlatilag lerombolt”. Adómentessé tenné a minimálbért, megemelné a közszolgáltatásokban dolgozók bérét, az öregségi nyugdíjminimumot, a családi pótlékot, a rokkantsági és munkanélküli ellátásokat is. A lakhatási válságot pedig bérlakások építésével enyhítené, illetve az uniós újraindítási alapból a meglévők komfortfokozatán javítana, mert úgy látja, az elmúlt 10 évben a Fidesz nem újított fel házakat, csak kívülről lefestette a vakolatot.

Csordás Anett is úgy gondolta, hogy a hajléktalanság kérdését „hajlékok adásával lehet megoldani”, mindenkinek biztosítaná azt a minimumot, amiből lakni, étkezni és öltözködni tud. Szerinte közösségi lakások és gazdaságos minigarzonok építésével lehetne megoldani a problémát. Az önkormányzatoknak pedig visszaadná kormány által elvont forrásokat, amikből bérlakásokat lehetne felújítani.

Demeter Márta a hajléktalankérdést elintézte annyival, hogy ez a probléma komplex intézkedéseket igényel, ahol nem elég, ha fedél kerül az emberek feje felé, mert dolgozni kell tudniuk, mentális segítségre van szükségük, és a büntetőjogi relevanciákat is bedobta. A bérlakásépítési program mellett minden családnak 3 millió forintos lakásfelújítási támogatást ígért, amit éves szinten 1,5 milliárdos keretből lehetne lehívni. Majd bedobott egy mondatot, amiből a legjobban érződött, hogy erre a vitára már nem az LMP, hanem a Jobbik stábja készítette fel: „Józsefvárosban és Ferencvárosban is tisztességes és megfizethető lakhatást kell biztosítani a keményen dolgozó emberek számára”.

A legszokatlanabb ötlettel a DK-s Manhalter Dániel állt elő, aki úgy fejlesztené a józsefvárosi kerületőrséget, hogy oda hajléktalanokat is meghívna. De amikor a Dobrev-kormány lakásfelújítási programjáról kezdett volna beszélni, Csordás Anett közbeszólt, és megvádolta azzal, hogy a saját oldalára kitett videóban az emberi méltóságukat megsértve mutogatott hajléktalanokat. „Hogy beszélhet valaki arról, hogy mit szeretne a hajléktalanság érdekében megtenni, amikor olyan alapvető dolgokat nem tesz meg, hogy mondjuk a hajléktalanokat nem mutogatja kiszolgáltatott állapotukban?” - háborgott Csordás.

Bár a hajléktalanmutogató videót Manhalter először még egy ingatlanközvetítő magabiztosságával próbálta kimagyarázni, mégis gyorsan elismerte, hogy talán hibázhatott. Jámbor András pedig arra emlékeztette a DK-s jelöltet, hogy a hajléktalanok 60 százaléka már most is dolgozik, majd azt is felvetette, hogy nemcsak hajléktalanok, hanem sokszor középosztálybeli emberek is az utcára vizelnek, mégis csak az előbbieket emelik ki, hogy kriminalizálhassák őket.

A blokk végére előkerült a Diákváros ügye is, amiről Csordás azt mondta, támogatja, hogy az eredeti, vagyis a Fudan nélküli tervek valósuljanak meg, viszont azoknak a fiataloknak is meg kell oldani a lakhatását, akik nem itt élnek: „Éppen ezért olyan megoldásokat kell találni, amiben nem a házasság a domináns, tehát az, hogy valakinek házasságot kell kötni. Most nagyon sok fiatal pontosan ezért kényszerül házasságra, mert egyszerűen csak így juthat lakhatáshoz. Ezt sürgősen orvosolni kell.”

Manhalterben viszont eltörhetett valami, amikor az előbb betámadták, mert a megmaradt 2 másodpercében ezt a szlogent sikerült bedobnia: „Nem lesz Diákváros, mert kormányváltás lesz!” Mentésként az antirasszizmusról szóló kérdésblokkban gyorsan kijavította az előbbi bakiját, majd a Jámborék által szervezett tüntetésre utalva elmondta, hogy nem azért tiltakoznak a Fudan ellen, mert oda kínai állampolgárok jönnének, hanem mert kémképző lenne. Ezt annyira fontos üzenetnek tartotta, hogy meg is tapsoltatta saját magát a közönséggel.

Sírnak-e az állami gondozott gyerekek?

A jelöltek beszéltek arról is, mit gondolnak az melegek jogairól. Csordás Anett felhozta, hogy a szocialista kormányok alatt elfogadott bejegyezett élettársi kapcsolat nem biztosítja a jogegyenlőséget, mert így az azonos nemű párok nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe, mesterséges megtermékenyítést sem igényelhetnek. Ő inkább a melegházasságot és az örökbefogadást támogatja, azért fog küzdeni, hogy mindez megvalósuljon, mert szerinte minden gyereknek jár az, hogy családban élhessen.

Manhalter Dániel pedig elmesélte, hogy a János Kórházban egyszer arról beszélt neki egy nővér, hogy az állami gondozott csecsemők nem sírnak, mert az első hónapjaikban azt tanulják meg, hogy nem megy oda hozzájuk senki. Ezért gazembernek tartja azokat a politikusokat, akik elveszik a gyerekek jogát attól, hogy családban élhessenek. Jámbor András a saját barátai jogaiért is küzdene az egyenlő jogokért, a pedofiltörvényből pedig kivenné a homofób passzust. Demeter Márta csak addig merészkedett, hogy a korábbi szabályozást állítaná helyre.

Átgurult Zuglóból a forró krumpli

Amikor arra terelődött a szó, hogy kormányváltásra vagy rendszerváltásra lesz-e szükség. Csordás Anett Demeter Mártát is bekóstolta. Miután Demeter arról beszélt, hogy az elszámoltatáshoz hitelesség kell, Csordás felvetette, hogy vajon a bizalmat építi-e az emberekben, ha valaki ilyen hamar átül a Jobbikba. A már sok pártot megjárt jelölt erre csak annyit mondott, hogy ezt majd az emberek eldöntik.

De Jámbor András sem úszta meg, Csordás nekiszegezte a kérdést, hogy ha Zuglóban élne, Tóth Csabára vagy Hadházy Ákosra szavazna, ami azért lehetett kellemetlen neki, mivel az őt támogató Karácsony beállt a vitatott hátterű szocialista mögé.

„Nem élek Zuglóban, és azért van előválasztás, azért tudott egyáltalán elindulni Hadházy Ákos Tóth Csabával szemben, mert sokan az elmúlt 7 évben küzdöttünk azért, hogy legyen előválasztás. Se én, se a Szikra Mozgalom nem támogatjuk Tóth Csabát” -mondta Jámbor, majd arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évre kell elszámoltatást csinálni, a pártlogóktól függetlenül. Erre Csordás azzal vágott vissza, hogy Jámbort ezek szerint nem zavarja az MSZP támogatása, majd kihangsúlyozta, hogy bezzeg az őt támogató Momentum „nem mocskolódott be az elmúlt 30 évben”, és szerinte az újbalosoknak nem lenne szabad szövetséget kötniük a bemocskolódott régi ballal. Jámbor egy tisztázási kísérlet után gyorsan továbbpasszolta a Tóth Csaba nevű forró krumplit Manhalter Dánielnek és Demeter Mártának, aki még együtt is ült vele a zuglói MSZP-ben.

Sajnos a Partizán adásrendezője éppen ennél a pillanatnál váltott nagytotálra, de még a távoli képről is látszott, mennyire a hátuk közepére sem kívánják, hogy pont Tóth Csabáról kelljen beszélni. Végül mindketten vettek egy nagy levegőt, és szemérmetlenül lekeverték a témát:

• Manhalter Dániel: „Ezek fontos kérdések, mi egyéni képviselőknek készülünk, és nekünk azzal kell foglalkozni, hogy majd a közösen megalkotott kormánypolitikát hogyan tudjuk a magunk választókörzetében a legjobban hasznosítani. Én sokkal jobban örülnék, ha beszélnénk a Kiserdő ügyéről, sokkal jobban örülnék, ha még beszélnénk az Illatos út ügyéről, mert fontos az, ha ezt egy képviselő felveti. Tehát szerintem maradjunk a választókerületünkben, és foglalkozzunk azzal, hogy őket mi érdekli.”
• Demeter Márta: „Elnézést, visszakanyarodnék a rendszerváltás kérdésére.”

Végül azért Jámbornak is sikerült kizökkentenie Csordást, amikor rákérdezett, hogy ha megnyeri az előválasztást, elfogadja-e az MSZP logóját. „Azt vállaltam, hogy összellenzéki jelölt leszek, és emiatt összellenzéki jelölt leszek. De most nem az MSZP logója van a pulpitusomon”- felelte Csordás. Később belementek abba a vitába is, hogy melyikük épített sikeresebben mozgalmakat. Csordás még azt az egészen fura összevetést is megtette, hogy vajon az általa kiharcolt otthonápolási díj vagy a Fudan-ellenes tüntetés volt-e nagyobb teljesítmény. De nem meglepő, hogy éppen ők ketten izmoztak egymással a legtöbbet, hiszen a civil hátterük miatt nagyjából ugyanazt a választóközönséget próbálják megnyerni maguknak.

Szerdán tartották a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő ülést Boldog István fideszes képviselő és társainak korrupciós ügyében. Boldogot és kabinetfőnökét, Fehér Petrát másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolta meg az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.

A vád szerint a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Egy másik vádpont szerint a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog István országgyűlési képviselői kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.

A mostani ülésen már ítéletet is hirdettek G. Vanda ötödrendű vádlott esetében, aki Boldog táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba.

G. Vanda a bíróság előtt mindent beismert, amit a vádiratban felhoztak ellene. Az utolsó szó jogán annyit mondott, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Bár nagy szerepe nem volt a közbeszerzések manipulálásban, G. Vanda több hónapig volt előzetesben, miközben Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett.

A bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, amit 5 évre felfüggesztettek. Emellett 400 ezer forint pénzbírságot is kapott. De mivel az ügyészség letöltendő börtönért és súlyosabb pénzbüntetésért fellebbezett, ez az ítélet nem jogerős, a végső szót a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki.

Mivel Boldog István és a többi vádlott a júniusi előkészítő ülésen ártatlannak vallotta magát, így az ő esetükben rendes tárgyalást kell tartani. Ez azonban legkorábban csak januárban kezdődhet, vagyis esély sincs rá, hogy a választások előtt ítélet szülessen a fideszes képviselő korrupciós ügyében.

Kedd este megjelent az a kormányrendelet, ami alapján október közepéig állami ösztöndíjjal támogatott képzési formára kell átsorolni azokat a hallgatókat, akiket a 2020/2021-es tanév eredményei alapján soroltak át önköltséges képzési formára. Vagyis mégsem bukják az állami félévüket azok, akik a járvány alatt nem tudták teljesíteni a bennmaradáshoz szükséges feltételeket.

Az Eduline gyűjtés szerint az állami ösztöndíjas hely megőrzésének feltétele eddig az volt, hogy az utolsó két aktív félévben átlagosan legalább 18 kreditet kell szerezni, vagyis az első évben legalább 36-ot, másrészt el kell érni az intézmény által meghatározott tanulmányi átlagot.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter múlt kedden arról beszélt, hogy ezek az átsorolások nagyjából ötezer hallgatót érinthetnek. Ezt azzal indokolta, hogy az előző tanévben távoktatás volt, és elképzelhető, valaki emiatt nem tudta az elvárt teljesítmény nyújtani.

A szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola egyik tanára a tanévkezdés alkalmából olyan saját készítésű szórólapokkal várta a diákokat, amiken egy jól öltözött tanár és egy fiú volt átható, a kép tetején pedig egy szivárvány ívelt keresztül. A rajz alá azt írta : „Üdvözöllek benneteket az iskolában, 2021-2022-es tanév”. Csakhogy a szülők egy része a szivárvány miatt egyből „LGBTQ-propagandának” hitte a szórólapot, ezért panaszt tettek az igazgatónál.

A Transindex beszámolója szerint az ügyet a tanévnyitó után sikerült tisztázni, és miután a szülők lehiggadtak, a tanárnő „hibás választásának” minősítették, hogy a szivárvány felkerült a szórólapra. Ugyanakkor egy petíciót juttatnak el a tanügyminiszterhez, amiben azt követelik, hogy ne nagyon használják az oktatási intézményekben a szivárványt.

A presasm.ro -nak azt mondták: „Követeljük, hogy az iskolákban használt üzenetek legyenek világosak, ezek ne legyenek többféleképpen értelmezhetőek. Megfogalmazunk egy petíciót a tanügyminiszter felé, amiben azt kérjük, hogy a szivárvány képét minél kevesebb alkalommal használják az oktatási intézményekben (...). Reagálni fogunk minden egyes alkalommal bármely manipulációs kísérletre, mely arra irányul, hogy nem megfelelő szimbolisztikájú üzeneteket közvetítsenek. A gyerekeinket a keresztény értékek szellemében kell nevelni, a tradicionális családnak megfelelően.” (via Transindex)

Hat felülvizsgálati kérelem is érkezett a kedd délutáni jogorvoslati határidőig Karácsony Gergely augusztus 30-án jóváhagyott népszavazási kezdeményezéseire – írja a Nemzeti Választási Irodától (NVI) tájékoztatása alapján a hvg.hu.

A lap szerint a Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazással szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be: kettőt magánszemélyek, egyet pedig Volner János pártja, a Volner Párt.

A másik kérdést, vagyis az álláskeresési járadék folyósításának 3 hónapról 9 hónapra emelését célzó kezdeményezést szintén hárman támadták meg: két magánszemély és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Ettől kezdve a Kúriának ebben a kérdésben is 90 napon belül kell döntenie, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a választási bizottság korábbi döntését.

A hétvégén több mint 1400 delfint mészároltak le vasárnap a Dániához tartozó Feröer-szigeteken, a Skálafjordban. Az akció miatt ismét heves vita támadt a cetvadászatról. A nem kereskedelmi célú, hanem a helyi élelmiszer-ellátás részét képező cetvadászatot legalább a 10. század óta űzik itt. Évente közel ezer hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin esik áldozatul a feröeri nyelven grindadrápnak nevezett mészárlásnak. (Aki esetleg kíváncsi lenne rá, hogy néz ki a gyakorlatban a delfinek lemészárlása, ide kattintva megtekintheti.)

Még a delfinvadászok feröeri egyesületének egykori elnöke is túlzónak találja az állatok ilyen mértékű leölését. Az egyesület jelenlegi elnöke a Feröer-szigetek hírnevéért aggódik. Szerinte itt az idő, hogy komolyan megtárgyalják, megengedhető-e a továbbiakban a vadászat. A hagyományos delfinölés célja elvileg az, hogy élelemmel lássák el a helyi családokat, de a most megölt 1428 állat húsa a szigetek 53 ezer lakójának biztosan sok lenne, így nagy része kétségkívül pocsékba megy.

A Sea Shephard környezetvédelmi szervezet egy hosszú videót tett közzé, ezen látható, ahogy férfiak kirángatják az állatokat a partra a vértől vörössé vált vízből. A szervezet szerint ez a legnagyobb csoport tengeri emlős, amelyet valaha egyetlen akció során megöltek a Feröer-szigeteken.

„A vadászat értelmetlen, és a szemtanúk szerint hatalmas szenvedéssel jár az állatok számára. Itt átléptek egy határt, és a vadászat egy új dimenzióját nyitották meg” - kritizálta a történteket az OceanCare tengervédelmi szervezet.

A cetmészárlás hagyománya a Feröer-szigeteken egészen a vikingek idejéig nyúlik vissza. Az állatokat hajókkal és csónakokkal egy öbölbe hajtották, ahol leölték őket, húsukat szétosztották a résztvevők között. Elsősorban hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfineket (Globicephala melas) és más delfinfajokat ejtenek el.

A feröeri adatok szerint 2020-ban összesen 576 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfint és 35 atlanti fehérsávos delfint (Lagenorhynchus acutus) ejtettek el. (Euronews/MTI)

A romániai közoktatásban magyar nemzetiségűként nyilvántartott diákok mintegy 88 százaléka tanul magyar nyelven - közölte keddi elemzésében az Erdélystat.ro. A fennmaradó 12 százalékot kitevő, mintegy 15 ezer magyar nemzetiségű iskolás más, többnyire román tannyelvű osztályban tanul. Az országosan nyilvántartott 116 ezer roma nemzetiségű tanuló több mint egytizedét magyar oktatási intézménybe íratták.

A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2018-2019-es tanévben végzett felmérésének, a beiskolázási számoknak és a magyar iskolákban végzett saját, 2019-es felmérésének az adatait összevetve jutott erre az eredményre.

A 2019-ben készült Tanügyi barométer című felmérésében a magyarul is oktató iskolák illetékes vezetői válaszai alapján megállapították: a magyar tannyelvű osztályokban a diákok 88,5 százaléka volt magyar etnikumú, 10,7 százalékuk roma, 0,7 százalékuk pedig román.

Az INS felmérései kitérnek a diákok etnikumára, viszont nem tartalmazzák az etnikum és a tannyelv összefüggéseit. A 2018/19-es tanévre vonatkozó INS-felmérés szerint a közoktatásban tanuló diákok 4,9 százaléka volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek között jelentősek az eltérések.

Az elemi (0-4 osztályos) oktatás szintjén hangsúlyosan, az általános iskolai (5-8 osztályos) képzésben pedig részben felülreprezentált a nem magyar etnikumú diákok aránya. A magyar tannyelven tanuló elemisták 9,4 százaléka (4826 diák), az általános iskolások 2,3 százaléka (884 diák) nem magyar etnikumú.

Az elemzés szerint az eltérések még ennél is nagyobbak lehetnek, hiszen az összevetés nincs tekintettel arra, hogy a magyar etnikumú gyermekek egy része nem magyar tannyelvű osztályba jár.

A felső tagozaton (9-12. osztályban) azonban már számottevően több magyar gyermek van az oktatási rendszerben, mint ahányan magyarul tanulnak. A magyar nyelven tanulók a magyar etnikumúaknak csupán a 83 százalékát teszik ki. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak, az ilyen iskolákba iratkozott fiatalok 7,3 százalékát teszik ki, viszont legalább tíz százalékuk román nyelven tanul.

A magyar osztályokban tanuló diákoknak 4,2 százaléka (mintegy ötezer gyermek) származik vegyes etnikai identitású családból. Megoszlásuk jelentős regionális eltérést mutat. Míg Székelyföldön két százalék alatti a magyarul tanuló, vegyes etnikumú családból származó gyermekek aránya, addig a Bánságban a magyar tannyelvű osztályok létszámának a negyedét (24,1 százalékát) az ilyen családi hátterű gyermekek teszi ki. (MTI)

Ha az európai polgárokon múlna, akkor a Németország éléről hamarosan távozó Angela Merkel akár az Európai Unió élén is folytathatná. Legalábbis ez derült ki a brüsszeli European Council on Foreign Relations (ECFR) felméréséből, ahol 41 százalék választaná meg a német kancellárt az EU elnökének, ha Emmanuel Macron (14 százalék) lenne a másik jelölt.

A leglelkesebben a hollandok (58 százalék), a spanyolok (57 százalék) és a portugálok (52 százalék) támogatnák, hogy Merkel legyen az EU vezetője. A legkevésbé a bolgárok örülnének neki, ahol csak 31 százalékot kapott. Ugyanakkor még Franciaországban is meg tudná verni Macront 32-20-ra.

Magyarországon Merkel 44 százalékot kapna, míg Macron csak 24-et. Ezek szerint a magyarok jobban támogatnák a német kancellár uniós karrierjét, mint a németek, mert a hazájában csak 42 százalékot kapott.

Az ECFR a felméréshez 12 uniós tagállamból összesen 16 267 embert kérdezett meg. (Spiegel/ECFR)

Átfogó elemzést készített az előválasztásról a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont. Megnézték, melyik párt vállalta be a legtöbb billegő körzetet, ki nyerhet a legtöbbet egy fölcsuszamlásszerű ellenzéki győzelemmel, illetve ki járna a legrosszabbul, ha magas lenne a részvétel. A kutatás eredményeit kedd délután mutatták be a Három Hollóban.

Az előválasztás javára írják, hogy a pártok közötti konfliktusokat az általános kampányidőszakon kívül, még az általános választáshoz képest bő fél évvel korábban le lehet játszani. A fő hátrányát pedig inkább abban látják, hogy a folyamat rengeteg ellenzéki erőforrást és energiát emészt fel, aminek jelentős része ráadásul biztosan nyerhető, fővárosi körzetekben koncentrálódik. Emellett az ellenzéki pártok a Fidesznek is megteszik azt a szívességet, hogy hónapokig csak a saját közönségüknek kommunikálnak ahelyett, hogy a bizonytalanokat is érdeklő témákkal (infláció, Covid-helyzet, egészségügy, oktatás) szélesebb tömegeket próbálnának megszólítani.

Hol lehet nyerni?

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint 106 egyéni választókörzetből

• 30 olyan van, ahol 2022-ben biztosnak látszik az ellenzéki győzelem a korábbi eredmények alapján.
• 35 olyan billegő körzetet tartanak számon, ahol szoros verseny várható a Fidesz és az ellenzék közös jelöltje között, alapvetően ezekben dől el a választás.
• Valamint a korábbi eredmények alapján 41 biztosan fideszes körzet lehet.

Hogy egy-egy körzet milyen kategóriába tartozik, nagyban függ attól, milyen a településszerkezete, ugyanis a Fidesz hagyományosan a kisvárosias, falusias közegben szokott tarolni. Nagyvárosban élőnek azokat sorolták, akik olyan településen élnek, ahol legalább 7500 választásra jogosult él. Ez alapján megvizsgálták, milyen a fideszes, a nyerhető és a billegő körzetek aránya a városiasabb vagy kevésbé városias körzetekben.

Ez alapján a Fidesz ott nagyon erős, ahol a választók kevesebb mint negyede él nagyobb településen (91 százalék). De még azokban a választókerületekben sincsenek nyerhető körzetek, ahol a lakosság 25-50 százaléka él nagyvárosban. Viszont 50 százalék felett már változik a helyzet, itt a billegő körzetek kerülnek többségbe a kormánypártiakhoz képest. A kifejezetten nagyvárosi választókerületekben pedig már alig vannak fideszes körzetek. Ritka kivételnek számít Bács-Kiskun megye 2. számú választókerülete, ahol a lakosság nagyrészt nagyvárosban (Kecskeméten és Tiszakécskén) él, mégis a fideszes jelölt nyert 2018-ban.

A Jobbik főleg kisvárosias, falusias jellegű körzeteket nyerhet a legnagyobb arányban az előválasztáson. Ezek nagy része kormánypárti vagy billegő. A DK a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban lehet befutó, de mindkét pártnak a nehéz, a billegő és a könnyebb körzetekben is hasonló arányban nyerhetnek jelöltjei. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP elsősorban már helyben lévő képviselőiben bízhat, főleg az ellenzéki körzetekben számíthat sikerekre.

Az elemzésből kiderült, hogy a magasabb pozícióban lévő politikusokat igyekeztek bebiztosítani azzal, hogy nyerhető körzetekben indítják őket. Azoknak a politikusoknak a fele (53 százalékuk), akiknek jelenleg vagy korábban parlamenti mandátumuk vagy pártelnökségi pozíciójuk van/volt, ellenzéki, jó eséllyel nyerhető körzetben tűntek fel. Míg a Jobbikban csak minden ötödik fontos pozíciót betöltő jelölt indul nyerhető körzetben, a DK a fontos embereinek 67 százalékát tudja ellenzéki körzetben indítani.

Ahhoz, hogy kormányváltásról lehessen beszélni, az ellenzéknek meg kellene nyernie a billegő körzetek nagy többségét. Ha valamelyik blokk (Jobbik, DK, Momentum, MSZP-LMP-Párbeszéd) képviselői gyengébben kampányolnak, akkor ugorhat a győzelem.

Senki se nyerje túl magát

A szeptember eleji állás alapján a 21 Kutatóközpont kiegyensúlyozott erőviszonyokra számít, vagyis a hat ellenzéki párt közül egyik sem tud egyharmadnál több körzetet szerezni.

Becslésük szerint a 106 választókörzet így oszlik majd meg a pártok között az előválasztás után:

• Jobbik: 34
• DK: 29
• Momentum: 20
• MSZP: 11
• Párbeszéd: 7
• LMP: 5

Hogy a parlamenti frakciók is ilyen arányosan oszlanak-e meg, az persze a listás helyek elosztásán múlik, ami még okozhat meglepetéseket, de ha ezeket a társadalmi támogatottságukkal arányosan osztják el a pártok, akkor az nem változtat radikálisan az arányokon. Talán csak a Párbeszéd lenne felülreprezentálva.

Karácsony Gergelynek sem kellene feltétlenül aggódnia, mert ha az őt támogató három pártot (MSZP, Párbeszéd, LMP) egy blokknak vesszük, akkor nagyjából négy hasonló nagyságú és erejű ellenzéki tömb lenne a parlamentben, így pedig mindegyik képes lenne blokkolni a másikat, és egyik sem nélkülözhető az esetleges kormánytöbbséghez.

De ha jövő tavasszal mégis földcsuszamlásszerű ellenzéki siker jönne, azzal a Jobbik nyerne a legtöbbet, mert nekik lehet a legtöbb jelöltjük a billegő és a kormánypárti választókerületekben. Utánuk a DK és a Momentum nyerne még legtöbbet.

Ha a négy blokkból csak az egyik képviselői gyengébben kampányolnak, már önmagában az is veszélyeztetheti a kormánytöbbség kialakítását, ami a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint akár néhány választókerületen is múlhat. A billegő körzetek nagy többségét az ellenzéknek meg kell nyernie, ha kormányváltást akar.

Gyurcsányéknak a visszalépések és a magas részvétel tennének be

A részvételen is nagyban múlik, melyik párt tud megerősödni a legjobban. Mivel a DK-nak van a legszervezettebb és legelkötelezettebb szavazótábora, nekik az alacsony, 2-300 ezres részvétel lenne a legjobb az előválasztáson, hiszen így mögöttük sorakozna fel a legnagyobb tábor. De ha félmillió körül alakulna az előválasztáson résztvevők száma, akkor a 21 Kutatóközpont szerint azzal már túl lehetne nyúlni a pártok törzsközönségén, ebből pedig Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje jönne ki rosszabbul, mivel a kevésbé elkötelezett ellenzékiek körében messze ő a legelutasítottabb jelölt.

A további visszalépések szintén a DK esélyein rontanának az előválasztáson, mert ha maradna a sokjelöltes felállás, akkor akár 30-35 szavazóval is tudnának nyerni. Ha viszont csak két releváns szereplő marad versenyben, akkor hiába lehet helyben az ő jelöltjük a legerősebb, könnyen kialakulhat a legelutasítottabb párttal szemben egy választói koalíció.

Az önkormányzatoktól kapkodták el a jelölteket

Az ellenzéki pártok káderhiányára utalnak azok a számok, amik szerint a jelöltek 40-50 százaléka önkormányzatokból kerül ki (kivéve az LMP-t). A 21 Kutatóközpont gyűjtése szerint a Jobbikos és MSZP-s jelöltek majdnem fele, a DK-s, párbeszédes és momentumos jelöltek nagyjából 40 százaléka ilyen. A legtöbbjük önkormányzati képviselő vagy alpolgármester, de viszonylag kevesen vannak köztük olyanok, akik hivatalban lévő polgármesterek lennének. A Jobbik és a Párbeszéd jelöltjeinek 13, illetve 17 százaléka polgármester.

A Jobbikból, majd a Mi Hazánkból is kiugrott független képviselő, aki minden fontos ügyben a kormánypártokkal szokott szavazni, kedden megtámadta a Kúriánál Karácsony Gergely Fudan-ellenes népszavazását, aminek a kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Volner János arra hivatkozott, hogy a kérdés - amit a Nemzeti Választási Bizottság ellenszavazat nélkül fogadott el - sérti az Alaptörvény egyik rendelkezését, miszerint nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani. Volner szerint „a baloldali összefogás látszatvezetője akkora lúzer, hogy még azzal sem volt tisztában, milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni és melyekről igen”.

Vagyis ezzel tovább csúszhat a népszavazási kérdés hitelesítése, Karácsonyék csak később kezdhetik meg az aláírásgyűjtést, és a szavazás időpontja is csúszik. Volnernek is ez lehetett a célja, mert az NVB döntéseit 15 napon belül lehet megtámadni, ő pedig ezt pont kivárta. Ettől kezdve a Kúriának 90 napon belül kell döntenie, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a választási bizottság döntését.

Egyben Volner megnyugtat mindenkit, hogy nem ez lesz az utolsó, amikor keresztbe tesznek a baloldalnak. Ezekkel az akcióival általában jó szolgálatot szokott tenni a Fidesznek, tavaly az ő módosítójával szigorították úgy a választási törvényt, hogy csak 71 egyéni jelölttel lehessen pártlistát állítani, vagyis az ellenzéki pártok ezután már csak egy közös listában gondolkodhattak. A módosító miatt hamarosan a Velencei Bizottság is vizsgálatot indít.

Ferenc pápa hétfőn a pozsonyi Szent Márton-dómban arról beszélt, hogy Európában új egyházi nyelvezetet kell találni a hívők megszólítására. A pápa szerint az egyháznak nem a pozsonyi várhoz hasonló erődnek kell lennie, amely távolsággal és önteltséggel tekint a magasból a világra. „Az egyház akkor szép, ha nem különül el a világtól, és nem szakad el a valós élettől, hanem benne lakik (..) az egyház középpontjában nem az egyháznak kell állnia” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy az egyház miként tudja megszólítani az embereket, a pápa új nyelvezetet sürgetett, a szabadságot, a kreativitást és a párbeszédet sorolva fel kulcsfontosságú eszközként. A szabadsággal kapcsolatban úgy látja, az egyháznak nem csak az előre egyeztetett szabályokat, törvényeket, biztonságot és folytonosságot kell szem előtt tartania, inkább felelős és érett keresztényeknek kell lenni, akik gondolkodnak, elszámoltatják a lelkiismeretüket, hagyják magukat kérdőre vonni. „Az az egyház, amely nem hagy teret a szabadság kalandjának a lelkiségi életben is, merev és zárt hellyé válhat.”

Kreativitást kért a papoktól a homíliák megírásában is, korábban már többször ismételt gondolatát hangoztatva, miszerint a hívőkhöz fűződő kapcsolat a lényeg, ezért a beszédnek nem kell tíz percnél hosszabbnak lennie. Előre megírt szövegét félretéve, Ferenc pápa azzal viccelődött, hogy szerinte elsőként a nővérek szenvednek, amikor a papok túl hosszú és unalmas homíliáit kell hallgatniuk.

A pápa úgy látja, hogy az egyház egysége és belső párbeszéde törékenyebb, ha szenvedés okozta sebek hagynak rajta nyomot. „A sebek azonban kaput is nyitnak (..) a béke és a megbékélés eszközeivé tesznek” - jelentette ki Jan Korec jezsuita szerzetes, nyugalmazott nyitrai püspök életútját idézve, akit gyűjtőtáborba internáltak, de a 2000-es szentévben a Vatikánban megbocsátott üldözőinek.

Örömét fejezte ki a szlovákiai látogatásával kapcsolatban, és azt mondta, zarándokként érkezett ebbe a fiatal, de nagy történelemmel és mély gyökerekkel rendelkező országba Európa szívében. Arról beszélt, hogy olyan földre jött, amelyen már sokan áthaladtak. A Nagymorva Birodalomtól kezdve a Magyar Királyságig, Csehszlovákiától kezdve a mai napig, a szlovákok nem kevés próbatételen keresztül bizonyították, hogy békeszerető módon tudnak integrálódni és különbözőnek maradni. „28 évvel ezelőtt a világ csodálattal figyelte két független ország konfliktusmentes megalakulását” - mondta. (Paraméter/MTI)

Novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot, jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

A hosszabbítást a nyugdíjasok, a gyereket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek kérhetik, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus.

Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen kellő idejük nyilatkozni a hitelmoratóriumban maradásról, azt meghosszabbítják automatikusan 2021. október 31-ig mindenki részére változatlan formában.

Vasárnap este Dunakeszin, a Kisfaludy utcában egy férfi lelőtte 63 éves volt anyósát, 40 éves volt élettársát és 7 éves közös gyermeküket. A rendőrség közleménye szerint a férfi egy engedéllyel tartott vadászpuskával adott le több lövést a családjára, akik a helyszínen belehaltak sérüléseikbe.

A lövöldözésről folyamatosan érkeztek a bejelentések a Tevékenység-irányítási Központba, a rendőrök pillanatok alatt reagáltak. A Pest megyei járőrök és nyomozók, a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeivel közösen, nagy erőkkel vonultak a helyszínre, azonban a sérülteken már nem tudtak segíteni, az 54 éves férfi pedig a rendőrök kiérkezése előtt saját magát is fejbe lőtte.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt folytatja le az eljárást.

Idén tavasszal kétszer is feltörték a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel a telefonját Páva Zoltánnak, aki az ellenzéket támogató ezalenyeg.hu nevű oldal üzemeltetője. A Direkt36 most arról ír, hogy Páva megfigyelése összefügghet azzal, hogy egy általa vezetett cég dolgozik a Demokratikus Koalíciónak.

Ugyanis pont aznap, március 16-át törték fel az okostelefonját, amikor a parlament honlapjára felkerültek adatok arról, hogy az EagleEye-Marketing Kft. szerződést kötött a DK parlamenti frakciójával közösségi médiás tanácsadásra. A cég részéről a szerződés aláírója Páva Zoltán volt.

Bár a szerződést már 2020 végén megkötötték Gyurcsány Ferenc pártjával, elsejével el is kezdtek dolgozni a frakciónak, de a parlamenti adminisztráció miatt mindez csak március közepén lett nyilvános. Egyébként a szerződés feltöltése utáni napon az Origó is közölt egy cikket a megállapodásról, amiben hangsúlyozva, hogy a céget vezető Páva Zoltán egyben a kormánykritikus ezalenyeg.hu kiadója is egyben.

A romló járványügyi adatok miatt Szerbiában hétfőtől ismét mindenkinek kötelező maszkot hordania az oktatási intézményekben. Az iskolákban a beoltott tanárok és diákok számára a kötelező maszkviselést a tanév kezdetén szüntették meg, de alig két hét után újra kötelezővé teszik.

Az ország iskoláinak negyedében - főleg a dél- és nyugat-szerbiai településeken, ahol nagyon magas a fertőzöttek száma - hétfőtől ismét kizárólag online, távoktatással zajlik a tanítás.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 5003-mal 816 912-re, Koszovóban 424-gyel 157 002-re, Észak-Macedóniában 464-gyel 183 535-re, Montenegróban 557-tel 121 908-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 436-tal 220 956-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 28-cal 7548-ra, Koszovóban 23-mal 2795-re, Észak-Macedóniában szintén 23-mal 6260-ra, Montenegróban kettővel 1800-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 17-tel 9993-ra növekedett. (MTI)