Czinkóczi Sándor

A pécsi önkormányzat a keddi közgyűlésén tűzte napirendjére a tangó korlátozásmentes gyakorlásáról szóló szándéknyilatkozatot, ugyanis a helyi rendőrkapitányság még az 1922-es farsangi szezon után betiltotta a tangót, a shimmyt, a one steppet, a two steppet és a foxtrottot, mert úgy látták, hogy

„sértik az ízlést, a közerkölcsöt, mert az erotikát szolgálják és nem a szórakozást”.

A Pécs Ma beszámolója szerint a Belügyminisztérium iránymutatásának megfelelően később is csak erotikamentesen, letompítva lehetett oktatni a táncokat. A keddi ülésen a város jegyzője tisztázta, hogy a korábbi tiltó határozatokkal direkt jogfolytonosságot nem lehet kimutatni, mert az eredeti tilalmat már az akkori belügyminisztérium felpuhította, ezért is szavaztak most szándéknyilatkozatról. Vagyis nem volt olyan határozat, amit most hatályon kívül tudtak volna helyezni. Így szerinte a szavazásnak inkább csak a városmarketing szempontjából van jelentősége.

A kulturális bizottság elnöke, Horváth Tamás a Pécsi Tangó Ünnep előtt kezdeményezte a tilalom feloldását. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot az argentin nagykövettel, aki szintén támogatja a rendezvényt. Horváth a szavazás előtt arról beszélt, hogy szeptember 23-án a polgármester az argentin nagykövettel együtt írja majd alá, hogy többé nem korlátozzák a tangót.

A kezdeményezést a fideszes Csizmadia Péter is támogatta, szerinte az előterjesztés a város egyik régi adósságára hívja fel a figyelmet, mert „gyakorlatilag 100 éve illegalitásban van Pécsett a tangó”. Remélte, hogy ebben a kérdésben valódi nemzeti egység fog kibontakozni. Ez azonban nem nem jött össze, mert valaki itt is nemmel szavazott.

A XIII. kerületben, a Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagálysétány utca által határolt telken egy olyan épületet akartak felhúzni, ami szembement a kerület építési szabályzatával, mivel jóval nagyobb lett volna, mint ami korábban állt ott. A nagy tömegű lakóház koncepciótervét idén májusban a Kerületi Tervtanács sem támogatta, ezért új terv készítését kérte a tervezőtől.

A visszafogottabb tervek nem futottak be, viszont szeptember 6-án megjelent egy kormányhatározat, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlanfejlesztést, így pedig az önkormányzat szerint az épület a korábban sem támogatott elképzelésnél még hatalmasabb lehet, településképi szempontból nem fog illeszkedni a kialakult környezethez, és nincs összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel.

• A beépíthetőség 10 százalékkal növekszik (mintegy 1240 m2),
• a zöldfelületi minimum 5 százalékkal csökken (mintegy 620 m2),
• az előírt parkolóhelyek 70 százalékát kell csak biztosítani.

A változtatások alapján azt írják, hogy így kis méretű, élhetetlen lakások lesznek kialakíthatók, akár teljesen északi tájolással. A zöldfelületi minimum csökkentésével, a zöldtetők megváltoztatott kedvezőbb beszámíthatóságával a klímavédelmi szempontok nem érvényesülnek. Úgy érzik, az önkormányzat kezéből kivették a településképi véleményezés lehetőségét, nem biztosított az épület környezethez való illeszkedése.

A XIII. kerületi önkormányzat szerint a döntés teljesen szakmaiatlan, semmibe veszi a Kerületi Építési Szabályzat előírásait, a városfejlesztési, illeszkedési szempontokat, a kormány pedig a befektetők érdekeit és a profit maximalizálását szolgálja ki a környék lakosaival szemben.

Felszólítják a kormányt és a beruházás koordinációjára kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat, hogy a befektetőkkel szemben a környéken élők érdekeit tekintsék elsődlegesnek, a Kormány helyezze hatályon kívül a rendeletét, és ne vonja ki a hatályos kerületi építési szabályozás alól a beruházást.

A miniszterelnök kedden egri nyugdíjasokat fogadott a hivatala előtt, és a kampányra hangolva azzal próbálta levenni őket a lábukról, hogy ismer Egerben egy lengyel papot, amire a csoport tagjai csak illedelmesen bólogattak. Amikor viszont a nők meglátták Lázár Jánost,

olyan ujjongó visítást tört ki, mintha minimum Zámbó Jimmy jelent volna meg.

A FIFA 200 000 svájci frank (65 millió forint) bírságra és két zárt kapus meccsre büntette meg a magyar válogatottat a szeptemberi, angolok elleni vb-selejtező meccsen történt rasszista megnyilvánulások miatt.

A büntetés a FIFA által itthon rendezett meccsekre vonatkozik, vagyis a világbajnoki selejtezőkre. Az első mindenképpen zárt kapus lesz, a másodikra vonatkozó büntetést két év próbaidőre felfüggesztették. Vagyis várhatóan az október 9-i, albánok ellen meccse biztosan nem lesznek nézők. San Marinóval játszik még a válogatott itthon a mostani sorozatban, ott már lehetnek nézők. Majd két évig árgus szemekkel figyelik a magyar szurkolókat.

A meccsen, ahol a magyar válogatott sima, négygólos vereséget szenvedett, a szurkolók egy része már akkor fütyülni kezdett, amikor az angol játékosok letérdeltek a rasszizmus és a kirekesztés ellen tiltakozva. Majd Raheem Sterling és Jude Bellingham megmozdulásainál huhogtak.

A FIFA közölte, hogy továbbra is határozottan elutasítja a rasszizmus és az erőszak bármely formáját, és zéró toleranciát képvisel a labdarúgás ilyen jellegű megnyilvánulásaival szemben.

A magyar válogatottat az idei Európa-bajnokságon a szurkolók által mutatott diszkriminatív magatartás miatt az Európai Labdarúgó Szövetség is megbüntette. Ott 100 ezer svájci frank és három zárt kapus meccs volt a büntetés, a harmadik meccsnél egy két év próbaidővel. Azt a Nemzetek Ligája következő meccsein tölti majd le a válogatott.

Több ember megsérült hétfőn, amikor nagy erejű robbanás történt a kiskörei vízerőműnél. Az MVM keddi közleménye szerint az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt a robbanás. A baleset a másik három turbina üzemeltetését nem befolyásolta, azok zavartalanul működnek. A robbanás következtében a helyszínen tartózkodó munkatársak közül négyen súlyos, négyen pedig könnyebb sérülésekkel kerültek kórházba.

Az MVM az ügyben illetékes hatóságokat haladéktalanul értesítette, és elkezdődött a baleset körülményeinek kivizsgálása. A kiskörei vízlépcső részeként megépült, 1974-ben üzembe helyezett kiskörei vízerőmű 28 megawatt (MW) beépített teljesítményével Magyarország legnagyobb vízerőműve.

Az erőműben megtermelt villamos energia mennyisége a Magyarországon vízenergiából előállított villamos energia nagyjából fele, ami 40-45 ezer átlagos fogyasztási igényű háztartás éves energia ellátását biztosítja. Az erőművet a Tiszavíz Vízerőmű Kft. működteti, a cég 2021. május 13-tól a MVM Energetika Zrt. tulajdonában álló leányvállalatként működik. (MTI)

Kedden már harmadszor javasol vádemelést a rendőrség Andrej Babis cseh miniszterelnök és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben.

A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (~700 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja Babist és munkatársát.

A prágai nyomozók befejezték az ügyirat felülvizsgálatát, és a kiegészített vizsgálati anyagot hétfőn átadták az ügyészségnek. A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen.

Martin Erazím, a prágai városi főügyész közölte, hogy Sarochnak egy hónapja van a döntésre. Bár a hatályos szabályok két hónapról szólnak, Erazím a döntési idő lerövidítését azzal indokolta, hogy a Gólyafészek-ügy már túl hosszú ideje húzódik, Saroch jól ismeri, és most csak a rendőrség kiegészítéseit kell újra mérlegelnie.

Andrej Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt. Azt állítja, politikai kampányról van szó, aminek célja eltávolítani őt a politikai életből. Babis és Mayerová ügyvédje, miután áttanulmányozta a kiegészített vádiratot, újságíróknak azt mondta, hogy nincs benne semmi lényeges újdonság.

A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség már kétszer, 2019 áprilisában, majd egy hónapra rá azzal zárta le az ügyet, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, ezért vádemelést javasolt az érintettek.

A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim prágai főügyész akkor azzal indokolta, hogy a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították.Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta a prágai ügyész döntését, és mindkét esetben új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A Gólyafészek-ügyben ismertté vált szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, aminek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került.

A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatoknak kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást.

Az ügy azért nagyon gyanús, mert a cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást. (MTI)

A jobbikos Szilágyi György a parlamentben rákérdezett a miniszterelnöknél, hogy miből telik neki és az Orbán családnak egy „kacsalábon forgó kastély" építésére, „ami 6700 négyzetméteren különböző luxussal: mélygarázzsal, lifttel, kazettás mennyezetű aulás könyvtárral rendelkezik”. A HVG arról írt, hogy az Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokán épülő majorság hetekig képes ellátni magát energiával, ha elvágják a külvilágtól.

Orbán Viktor provokációnak minősítette a kérdést. „Van egy vagyonnyilatkozatom, 30 éve az ország nyilvánossága előtt élek, minden egyes mondata a vagyonnyilatkozatomnak ellenőrizhető, azok pontos képet adnak a saját életemről. A kérdését rossz helyre címezte, üzleti ügyekkel, senki másnak az üzleti ügyeivel nem foglalkozom. Nekem magamnak ilyen üzleti ügyeim nincsenek. Egyetlen elvárás van minden üzletemberrel szemben: fizessék be az adót és tartsák be a törvényeket. Én pedig itt maradok, és továbbra is parlamenti képviselőként fogok dolgozni, és azoknak a kenyerét fogom enni, akik parlamenti képviselőként azt megkeresik.

Nem megyek el üzletembernek, összekever engem a szövetségeseivel. Az a baloldalon szokás, hogy a miniszterelnökök milliárdosok, és mindenfajta gyanús politikai és gazdasági ügyletekbe keverik magukat és a pártjukat. Ez nálunk nem szokás”

- mondta fel az ilyenkor szokásos válaszát Orbán Viktor.

Majd a hatvanpusztai birtokra visszatérve elmondta:

„Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba.”

A DK-s Arató Gergely hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogyan bontaná le Dobrev Klárával az alaptörvényt és a kétharmados törvényeket, amire Kövér László a házelnöki pulpitusról kezdte magyarázni, miért nem lehet ilyesmiről beszélni az országgyűlés előtt.

„Az, hogy önök már másfél éve, sőt több mint másfél éve tartanak fenn alkotmányon kívüli, jogállamon kívüli jogrendet. Az, hogy lehallgathatnak bárkit a jelenlegi jogszabályok szerint, mutatja, hogy az önök Alaptörvénye egy fabatkát sem ér. Ennek az Alaptörvénynek egyetlen célja van, hogy az önök korlátlan hatalmát - és ennek fedezete mögött - a korlátlan lopását biztosítsa és garantálja” -mondta Arató, majd arról kezdett beszélni, hogy Dobrev Klárának

„nem fog megremegni a keze akkor, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt” .

Arató azt üzente a fideszeseknek, nem hagyják majd, hogy a kétharmados jogszabályok mögé bújjanak, mert a Dobrev-kormánynak „lesz bátorsága és ereje arra, hogy széttörje ezeket a bilincseket, amelyekkel önök akadályozzák a népakarat érvényesülését”. Majd amikor a DK-s képviselő arról kezdett beszélni, hogy Polt Péter vagy a Médiatanács bebetonozása, a Költségvetési Tanács vétójoga és az Alkotmánybíróság teletömése „a saját pártkádáreikkel” alkotmányellenes, Kövér László kikapcsolta a mikrofonját.

A házelnök úgy érezte, figyelmeztetnie kell, hogy a Dk-s képviselő eljutott arra a pontra, „ami átlépi az alkotmányosság határát, holott ön az Alaptörvényre esküt tett, mindegy, hogy mit gondol egyébként az alaptörvényről, erre az Alaptörvényre esküt tett, hiszen ha nem tett volna, nem lehetne itt most képviselő.

És arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát, mert az, amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni - egyelőre csak - uszítás. És nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna”.Kövér annyit megengedne az ellenzéknek, hogy a Parlament falain kívül beszéljenek ilyesmiről, „mert szólásszabadság van”, de szerinte itt a képviselő ezt nem teheti meg, mert elveszi tőle a szót.

Miután Arató visszakapta a szót, még elmondta, hogy a mostani Alaptörvény szerint is mindenki jogosult és köteles fellépni a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló törekvések ellen. Majd az ellenzék többi tagjának azt üzente, hogy aki szerint kétharmados többség nélkül nem lehet hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, ne vállalkozzon kormányzásra.

Az utolsó mondat megint átléphette Kövér László ingerküszöbét, mert újabb előadásba kezdett. Szerinte ha a DK a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül akarják megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni,

„akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória”.Csak az Alkotmánybíróság dönthet arról, mi számít alkotmányellenesnek, illetve a köztársasági elnök is, aki visszaküldheti a törvényeket. Ezért Kövér szerint a DK-s képviselő olyan dolgokkal fenyegetőzik, amit csak az utcán tehetne meg, de a parlamentben ilyet nem mondhat. Majd az alkotmányjogi fejtegetés végére érve kommunistázni kezdett: „Egy olyan utódpártnak a képviselője ön, amelyik egyébként a magyar történelemben többször forgatta fel az alkotmányos rendet. Nehogy véletlenül megint elkövetkezzen a 133 nap, mert 134. is lesz, arról biztosíthatom.”

Arról, mit jelent, hogy Dobrev Klára feles többséggel bontaná le az Alaptörvényt, és ennek milyen veszélyei vannak, nemrég részletesen írtunk.

A parlament őszi ülésszakának hétfői nyitóülésén Orbán Viktor arról beszélt, hogy ha az év hátralévő részében „nagyobb baleset nem történik”, akkor akár a célként kitűzött 5,5 százalékos növekedési szint fölé is léphetünk. Majd bejelentette, hogy ebből milyen osztogatásokat terveznek a választási évre:

• 2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ban befizetett személyi jövedelemadót. A visszafizetés felső határa a tavalyi átlagbér éves adótartalma.
• Adóvisszatérítést kapnak a gyereket nevelő kisvállalkozók is. Az ekho szerint adózó szülők az általuk SZJA-ként befizetett összeget kapják majd vissza. A kedvezményes átalányadót fizető kisvállalkozók (Katások) az általuk fizetett átalányadó negyedét kapják vissza, ha gyereket nevelnek.

Orbán azt ,mondta, hogy összességében 1 millió 900 ezer szülő számára 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal jövő februárban.

• A nyugdíjasok újabb kiegészítést kapnak az infláció miatt. A nyugdíjprémium összege meghaladja az 50 ezer forintot. Folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését, jövő februárban legalább hétheti nyugdíjat tudnak kifizetni minden nyugdíjasnak.
• 2022 elején 6 havi fegyverpénzt fizetnek ki a fegyveres és rendvédelmi szervek tagjainak.
• Január 1-től bevezetik a 25 év alatti, dolgozó fiatalok SZJA-mentességét.
• És már tárgyalnak a munkaadókkal és a munkáltatókkal a 200 ezres minimálbérről.

Bejelentette azt is, hogy a kormány „alkotmányos védelmet” akar adni a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsonyabb adóknak és a nyugdíjaknak is.

Újra átengednék a Németország felé tartókat

A miniszterelnök természetesen elővette a migráció témáját is. Továbbra is úgy látja, hogy újabb eljárásokat indítanak a határzárat biztosító magyar törvényekkel szemben. Szerinte „amit ma Brüsszel tesz, az árulás, Magyarország, sőt Európa békéjének és biztonságának elárulása”. De a szokásos szövegeken túl most hozzátette azt is:

„Ha az Európa kényelmes belsejében élő országok kormányai kívánják, átengedjük a Németországba igyekvő migránsokat, ahogy eleget tettünk 2015-ben Angela Merkel és Faymann osztrák kancellár kérésének is.”

Nem várják meg az uniós pénzt

Beszélt arról is, hogy a kormány továbbra is tárgyal az Európai Bizottsággal az Európai Helyreállítási Hitelalap Magyarországot megillető részéről. „19 országgal már megállapodtak, 8 országgal még nem. Ez aggályos, hiszen vannak országok, amelyek júniusban megkapták a rájuk eső részt, mások pedig máig nem. Ez súlyosan sérti a tisztességes verseny alapelvét, amelyen az egész unió nyugszik.” Ezért a kormány követeli, hogy az Európai Bizottság hagyjon fel a „tagállamok közötti megkülönböztetés politikájával”, mert ezzel súlyosan veszélyezteti az unió gazdasági alapjait.

Ettől függetlenül a kormány azt tervezi, hogy elindítja az ebből fizetendő beruházásokat, „a szükséges forrásokat a magyar költségvetés, illetve a nemzetközi pénzpiac már biztosította is”.

Zuglóban annyira elmérgesedett az előválasztási vita Hadházy Ákos és Tóth Csaba között, hogy még a szomszédos választókörzetben is a szocialista képviselő miatt kellett magyarázkodniuk a jelölteknek. A Tóth Csabát támogató pártok eddig azzal védték a döntésüket, hogy a képviselő ellen csak gyanúsítgatások hangzottak el, bizonyítékok nincsenek. De a pénteki képviselőjelölti vitán Hadházy azt mondta, hogy súlyos dokumentumokat kapott Tóthról.

Az amúgy sem baráti beszélgetésen a hangulat akkor vált dermesztően feszültté, amikor Hadházy arról az alapítványról kérdezte Tóth Csabát, amit a szocialista képviselő bizalmasai hoztak létre 2012-ben Zalaegerszegen. Tóth igyekezett elintézni annyival a kérdést, hogy mindehhez semmi köze, és próbálta elterelni a szót, pedig az Első Lépés Inkubátorház Alapítvánnyal egy olyan 26 ezer négyzetméteres gyártelepet vettek meg, amire később Tóth Csaba cégének jegyeztek be vételi jogot. A vita után Hadházy az erről szóló dokumentumokat is feltöltötte az oldalára. Most ezek alapján mutatjuk be, eddig mi derült ki Tóth Csaba telekügyéről.

A részletekről rögtön a vita után próbáltuk megkérdezni a szocialista képviselőt is, de lényegében csak annyit mondott, ennek az ügynek „semmi köze Zuglóhoz és az előválasztáshoz”. Szerinte egy ilyen előválasztási vitában azért nem lehet felhozni az ügyet, mert sem az alapítványnak, sem a cégeknek nincs közük önkormányzatokhoz vagy állami cégekhez. Pedig az alapítványt három olyan férfi vezeti, akik Tóth Csaba 2014-es megválasztása óta fontos szerephez jutottak Zuglóban.

• Hajdú Flórián már a második ciklusát tölti alpolgármesterként a kerületben,
• Békefi László Zugló átláthatósági biztosa,
• Funtig Zoltánt pedig a parkolási díjak behajtásával bízta meg a kerület. Az ügyvéd annak ellenére, hogy az MSZP-hez kötődött, 2014-ben dolgozott az Emminek, majd a Kliknek is, valamint az állami földekből is jutott neki 84 hektár Veszprém megyében.

Saját maguknak adták kölcsön a kölcsön kapott pénzt

Az Első Lépés Inkubátorház Alapítványt 2012-ben hozták létre 100 ezer forintos induló vagyonnal, majd 2013-ban megvettek egy gyártelepet a XXII. kerületi Gyár utcában. A beszámolójuk szerint ugyanebben az évben 111,2 milliós rövid lejáratú hitelt kaptak, ami a vételár lehetett, mivel más tevékenységet nem végeztek. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint nem sokkal később pont 111,2 millió forint erejéig jegyeztek be jelzálogjogot Funtig Zoltán cégének, az Employers Consulting Kft.-nek, vagyis innen lehetett az alapítványnak pénze a gyártelepre.

Az Employers Consulting Zuglóban sem ismeretlen, 2010 előtt tanácsadói szerződése volt az MSZP-s vezetésű zuglói önkormányzattal, ami miatt a fideszes vezetés vizsgálatot is indított.

A cég ügyvezetője a gyártelep megvásárlásának idején még mindig Tóth Csaba egyik MSZP-s bizalmasa, Menyhárt Bizsán volt. A 2000-es évek elején Menyhárt volt Tóth Vas megyei irodavezetője a tömeges beléptetési botrány idején, amikor a helyi pártszervezet egy péntek este alatt 40-ről 500 fősre duzzadt. 2003 végén az MSZP megyei etikai bizottsága azzal vádolta Tóthékat, hogy pénzért léptettek be romákat a szervezetbe. Végül a teljes Vas megyei szervezetet feloszlatták.

A 111,2 millió forintot az Employers Consulting nem sokkal korábban kaphatta, mert Tóth Csaba cégének, a Tigris-1993 Kft. 2013-as beszámolója szerint ebben az évben pont 111,2 millió forint értékben adtak valakinek tartós kölcsönt.

A Tigris három évvel később meg is jelent a gyártelep tulajdoni lapján, 2016-ban Funtig cége 111,2 millió forint erejéig átadta Tóth Csaba cégének a gyártelep jelzálog- és vételi jogát, ami azt jelenti, hogy a szocialista képviselő cége bármikor megszerezhetné a több százmilliót érő gyártelepet, addig viszont nem kell feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában a saját tulajdonaként. Tóth Csaba 2010 óta folyamatosan bent ül a parlamentben az MSZP képviselőjeként, évente kell vagyonnyilatkozatot kitöltenie.

Tehát annyi biztos, hogy Tóth cége már 2013-ban 111,2 milliós hitelt adott ki, majd ugyanebben az évben Funtig cégénél is megjelent egy ugyanekkora összeg, végül a 111,2 millió az alapítvány 2013-as beszámolójában jelent meg rövid lejáratú hitelként. Hogy Tóth Csabát már az alapítványi vásárlás előtt is érdekelte a gyártelep, arra egy olyan levél utal, amit Hadházy az oldalán tett közzé a vita után. Ez alapján az MSZP-s képviselő már 2012 nyarán értékbecslést kért az ingatlanra az adásvételi tárgyalások előkészítéséhez, aztán valamiért mégsem a saját cége vette meg a telepet. Megjelent viszont a bizalmasának a cége, majd a frissen létrehozott alapítvány. Funtigék alapítványának éves beszámolóiból az látszik, hogy a gyártelep megvásárlása óta érdemi tevékenységet nem végzett, csak az amortizációt írják le minden évben.

Ipari méretű csizma az asztalon

A Zugló Tv-ben zajló vitában Hadházy Tóth Csaba és a moderátorok igyekezete ellenére többször visszatért a gyártelep ügyére, amiről az MSZP-s képviselő sokadik nekifutásra annyit mondott el, hogy az elmúlt 20 évben valóban komoly ingatlanportfólió jött össze a cégénél, „de ennek semmi köze az én képviselői munkámhoz, és semmi köze Zuglóhoz. Akkor lenne igaza, ha nekem bármi módon lenne az önkormányzathoz vagy bármilyen állami céghez kötődésem, megbízásunk, megrendelésünk, és abból bármit kerestünk volna. Tehát azt a szememre vetni, hogy esetleg a piacon bármilyen ingatlanügyletekkel foglalkozik bárkinek a cége, semmi köze ehhez. Hogy kerül a csizma az asztalra?”

Hadházy Ákos szerint az egész konstrukció arra jó, hogy Tóth Csaba el tudjon titkolni egy több százmilliós vagyonelemet, de akár az adóelkerülés vagy a pénzmosás gyanúja is felmerülhet. „Van egy alsó hangon 500 millió forintot érő gyártelep, ahol ő - nem tisztességesen, de ügyesen - úgy intézte, hogy ez a vagyon az érdekkörébe került, teljes befolyása van erre a vagyonra, de nem szerepel sem a vagyonnyilatkozatában, sem pedig a céges adatbázisban” -mondta Hadházy a vita után a 444-nek .

Frissítés:

Jakab Péter bejelentette, hogy a Hadházy által bemutatott dokumentumok alapján etikai vizsgálatot kezdeményez Tóth Csaba ellen.

Tóth Csaba nyilatkozatot adott ki „a hazudozásokkal, csúsztatásokkal szemben”. Ebben azt írja, hogy „vagyonnyilatkozatom minden tényt és adatot hiánytalanul tartalmaz, nincs semmilyen eltitkolt vagyonom, minden vizsgálat elé nyugodt szívvel állok, elszámolni valója annak, azoknak van, akik nemtelen eszközökkel akarnak lejáratni.”

„Tegye már fel a kezét valaki, akinek itt több mint 7 gyereke van vagy hét! Nincs. Azt szokták mondani, hogy a cigányoknak sok gyereke van, hát akkor én vagyok leginkább cigány itt” – viccelődött Márk-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, amikor roma értelmiségiekkel ült le beszélhetni a cigányság helyzetéről. Persze rögtön megjegyezte, hogy ez egy hamis sztereotípia, mert a gyerekszáma roma lakosságnál is csak 2,5 átlagban.

Az ellenzéki előválasztás jelöltjei között alig találni cigány származású indulókat, és eddig arról sem lehetett sokat hallani a pártoktól, mit tennének a felzárkóztatás érdekében. Az 1 Magyarország Kezdeményezés éppen azért szervez beszélgetéssorozatot a miniszterelnök-jelöltekkel, hogy a téma ne maradjon ki a kampányból. Péntek délután Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét kérdezték arról, mit tud ígérni a romáknak és a szegényeknek.

Márki-Zay szóvá tette, hogy a rendezvényen kevés cigány vett részt, amiből azt a következtetés vonta le, hogy talán „még a cigányságot sem érdekli a cigányság sorsa”, pedig ezt a küzdelmet csak velük lehet megvívni. Szerinte míg a Fidesz 20 éve azt hangoztatta, hogy a cigányságot csak munkalehetőségekkel és oktatással lehet felzárkóztatni, de az elmúlt tizenegy évben csak egy roma embert tudtak felzárkóztatni: Farkas Flóriánt. De a 2010 előtti roma politikusok teljesítményét sem tartja sikeresebbnek.

Ezzel szemben Márki-Zay szinte az egész beszélgetés alatt Bogdán László intézkedéseit hozta fel példaként, noha ő is elismerte, hogy a tavaly elhunyt polgármester módszereinek megítélése erősen vitatott volt. „Egyrészt egy karizmatikus, magával ragadó ember volt, aki már azzal is rengeteget tett a cigányságért, hogy nyilvánvalóan cigány létére ebben az országban nem ismerek olyat, akit többen szerettek volna, mint Bogdán Lászlót.”

Márki-Zay jobboldali emberként úgy gondolja, hogy nem pénzt, hanem megbecsülést kell adni a romáknak, „nem segélyt kell adni, hanem munkát kell adni, a munkának önbecsülése is van, azt kell bebizonyítani, hogy ugyanolyan magyar ember”. Azt pedig szomorúnak tartja, hogy külön hangsúlyozni kell, hogy nemcsak romák, hanem magyarok is. De azért hozzátette: „a cigányok is sokat tehetnének akkor, ha a nem cigányokat nem úgy hívnák, hogy magyar”. Azt szeretné, ha emellett büszkék lehetnének arra, hogy cigányok, és megszüntetné azokat az előítéleteket, „amik miatt a cigány gyerekek maguk is hajlandók megelégedni azzal, hogy belőlük esetleg nem lesz orvos vagy ügyvéd. Ne elégedjen meg vele! Ha ő bármi akarna lenni ebben az országban, lehessen bármi!”

Egyébként Márki-Zay elismerte, hogy ma nem népszerű a cigányságért kiállni, a legtöbb politikus ezért nem beszél erről. A felvezetője után Szegedi Dezső szociológus arról kérdezte a miniszterelnök-jelölttől, morálisan mennyire tartható a Jobbikkal való együttműködés. Márki-Zay azzal kezdte, hogy a Fidesz másfél éve, a Covid előtt épp egy „cigányellenes gyűlöletkampányt” készített elő, ami szerinte újra előkerülhet. Majd elmesélte, hogy amikor 2010-ben a Jobbik a saját színeiben akarta indítani, azért mondott nemet, mert szereti a cigányokat. Erre elmondása szerint azt a választ kapta, hogy azok bűnözők, amire Márki-Zay azzal felelt, hogy ha 99 százalékuk bűnöző, a maradék egy százalék miatt nem lehet háttérbe szorítani senkit.

Majd arról kezdett beszélni, hogy ő is sokat szenvedett, amikor bevándorló volt Kanadában, ezért pontosan tudja, mit élnek át a cigányok, amikor nem kapnak lehetőséget, hanem az előítéletek alapján döntenek róluk.A jobbikosoknak adott százalékszámolós válasza miatt az asztalnál ülő Rácz Béla jelezte Márki-Zaynak, hogy nem az egy százalékról kellene beszélnie ilyenkor, hanem eleve nem kellene etnicizálni a bűnözést, mert egy ilyenfajta válasz nem fogja feloldani egy rasszista ember előítéleteit. A kanadai tapasztalatai pedig azért nem tartja egyenlőnek a magyar romák itthoni tapasztalataival,

„mert nekünk ez a hazánk, tehát itt nem vendégek vagyunk, ebben az országban mi nem turisták vagyunk, hanem évszázadok óta itt élünk, és szerintem ez egy nagyon rossz párhuzam”.

Márki-Zay előadta azt az ötletét is, hogy „abszolút nem ördögtől való lenne statisztikát vezetni arról, hogy ki a cigány és ki a nem cigány”. Szerinte ez azért működne, mert az Egyesült Államokban is lehet tudni, hogy milyen származású tanulóból mennyi van, „és ez azért nagyon jó, mert onnantól kezdve segíteni sem lehet, ha nincs statisztika”. A pozitív diszkrimináció feltételének is azt tartja, hogy legyen nyilvántartás, mert akkor lehet segíteni rajtuk. Úgy gondolja, hogy egy ilyen nyilvántartással adókedvezményeket vagy mikrohiteleket is könnyebben tudnának adni.

Mivel Márki-Zay főleg csak Bogdán Lászlótól vagy Hódmezővásárhelyről hozott példákat emlegetett, Kadét Ernő újságíró egy ponton emlékeztette, hogy most nem polgármester-választásra készülünk, és arról is mondjon valamit, miniszterelnökként mit tenne mondjuk a munkahelyi diszkrimináció ellen.

Erre Márki-Zay a példamutatásról kezdett beszélni, és újra Hódmezővásárhelyet kezdte emlegetni. Később a szavazatvásárlás megakadályozásáról azt mondta, hogy ez a törvények betartásáról szól, és nyomravezetői díjjal igyekeznek megakadályozni. Szerinte a törvényeket sem neki kell megírni, nem ő akarja megfogalmazni, hogy milyen garanciákra van szüksége a cigányságnak. Ezeknek a megfogalmazását inkább egy roma szakbizottságra bízná, persze támogatja őket.

A beszélgetés végén Márki-Zay Péter aláírta az 1 Magyarország Kezdeményezés petícióját, amiben többek között azt vállalta, hogy ténylegesen váljon nemzeti üggyé a társadalmi és strukturális kirekesztés megszüntetése.

Az egész beszélgetést a Mérce videóján lehet megnézni:

Miután Tóth Csaba hétfő este nem volt hajlandó elmenni a Partizán által szervezett előválasztási vitára, az MSZP-s képviselő ahhoz ragaszkodott, hogy a Zugló TV-ben üljenek le Hadházy Ákossal vitázni. Hadházy ahhoz ragaszkodott, hogy adják le vágatlanul, élőben, és legyenek moderátorok. Ez péntek délután össze is jött. Itt lehet élőben nézni:

Kevés olyan előválasztási vitát lehetett látni eddig, ahol azon túl is történt volna bármi, hogy a jelöltek felmondták a többé-kevésbé betanult paneljeiket. De a VIII. és IX. kerület nagy részét magába foglaló Budapest 6-os választókörzetben szerda este gyorsan félretették a kényszeres smúzolást, és pont olyan feszült, de közben nagyon szórakoztató vita alakult ki, amit évek óta hiányoltunk a közéletből.

A tét nem is kicsi, hiszen a körzet nyerhetőnek tűnik: 2018-ban Kocsis Máté csak 40,51 százalékkal tudott győzni, 2019-ben pedig Józsefvárosban és Ferencvárosban is kikaptak a Fidesz jelöltjei. Így itt mind a négy tömb pályán hagyta a jelöltjét:

• A DK Manhalter Dániel kommunikációs tanácsadót indítja;
• a Momentum Csordás Anettet támogatja, aki a C8 jelöltje;
• a Párbeszéd és az MSZP Jámbor András, a Szikra Mozgalom jelöltje mögé állt be;
• a Jobbik pedig leigazolta az LMP-től Demeter Mártát (aki még az MSZP-ben kezdte).

Mivel a felmérések alapján Csordás Anett áll a legrosszabbul, neki múlott a legtöbb azon, hogy most kellően fel tudja-e hívni magára a figyelmet. Erre azt a taktikát választotta, hogy módszeresen, blokkról blokkra kényelmetlen témákkal találta be a többi jelöltet, ami furábbnál furább jeleneteket hozott.

Lehet-e díszletként mutogatni a hajléktalanokat?

Az első kérdésblokk arról szól, mit gondolnak a jelöltek arról, hogy a Fidesz az elmúlt 10 évben alapvetően rendészeti, büntetőjogi kérdésnek tartotta a hajléktalanok helyzetét, illetve hogyan változtatnának az ellátórendszeren, aminek nagy része jelenleg a VIII. kerületben koncentrálódik. A jelöltek közti különbséget talán itt mutatkoztak meg a legjobban.

Jámbor András arról beszélt, hogy ez egy társadalompolitikai probléma, nem csak hajléktalansági kérdésről van szó, ezért szerinte a teljes lakhatási válságot kell felszámolni, és újra fel kell állítani a teljes szociális ellátórendszert, „amit a Fidesz az elmúlt 12 évben gyakorlatilag lerombolt”. Adómentessé tenné a minimálbért, megemelné a közszolgáltatásokban dolgozók bérét, az öregségi nyugdíjminimumot, a családi pótlékot, a rokkantsági és munkanélküli ellátásokat is. A lakhatási válságot pedig bérlakások építésével enyhítené, illetve az uniós újraindítási alapból a meglévők komfortfokozatán javítana, mert úgy látja, az elmúlt 10 évben a Fidesz nem újított fel házakat, csak kívülről lefestette a vakolatot.

Csordás Anett is úgy gondolta, hogy a hajléktalanság kérdését „hajlékok adásával lehet megoldani”, mindenkinek biztosítaná azt a minimumot, amiből lakni, étkezni és öltözködni tud. Szerinte közösségi lakások és gazdaságos minigarzonok építésével lehetne megoldani a problémát. Az önkormányzatoknak pedig visszaadná kormány által elvont forrásokat, amikből bérlakásokat lehetne felújítani.

Demeter Márta a hajléktalankérdést elintézte annyival, hogy ez a probléma komplex intézkedéseket igényel, ahol nem elég, ha fedél kerül az emberek feje felé, mert dolgozni kell tudniuk, mentális segítségre van szükségük, és a büntetőjogi relevanciákat is bedobta. A bérlakásépítési program mellett minden családnak 3 millió forintos lakásfelújítási támogatást ígért, amit éves szinten 1,5 milliárdos keretből lehetne lehívni. Majd bedobott egy mondatot, amiből a legjobban érződött, hogy erre a vitára már nem az LMP, hanem a Jobbik stábja készítette fel: „Józsefvárosban és Ferencvárosban is tisztességes és megfizethető lakhatást kell biztosítani a keményen dolgozó emberek számára”.

A legszokatlanabb ötlettel a DK-s Manhalter Dániel állt elő, aki úgy fejlesztené a józsefvárosi kerületőrséget, hogy oda hajléktalanokat is meghívna. De amikor a Dobrev-kormány lakásfelújítási programjáról kezdett volna beszélni, Csordás Anett közbeszólt, és megvádolta azzal, hogy a saját oldalára kitett videóban az emberi méltóságukat megsértve mutogatott hajléktalanokat. „Hogy beszélhet valaki arról, hogy mit szeretne a hajléktalanság érdekében megtenni, amikor olyan alapvető dolgokat nem tesz meg, hogy mondjuk a hajléktalanokat nem mutogatja kiszolgáltatott állapotukban?” - háborgott Csordás.

Bár a hajléktalanmutogató videót Manhalter először még egy ingatlanközvetítő magabiztosságával próbálta kimagyarázni, mégis gyorsan elismerte, hogy talán hibázhatott. Jámbor András pedig arra emlékeztette a DK-s jelöltet, hogy a hajléktalanok 60 százaléka már most is dolgozik, majd azt is felvetette, hogy nemcsak hajléktalanok, hanem sokszor középosztálybeli emberek is az utcára vizelnek, mégis csak az előbbieket emelik ki, hogy kriminalizálhassák őket.

A blokk végére előkerült a Diákváros ügye is, amiről Csordás azt mondta, támogatja, hogy az eredeti, vagyis a Fudan nélküli tervek valósuljanak meg, viszont azoknak a fiataloknak is meg kell oldani a lakhatását, akik nem itt élnek: „Éppen ezért olyan megoldásokat kell találni, amiben nem a házasság a domináns, tehát az, hogy valakinek házasságot kell kötni. Most nagyon sok fiatal pontosan ezért kényszerül házasságra, mert egyszerűen csak így juthat lakhatáshoz. Ezt sürgősen orvosolni kell.”

Manhalterben viszont eltörhetett valami, amikor az előbb betámadták, mert a megmaradt 2 másodpercében ezt a szlogent sikerült bedobnia: „Nem lesz Diákváros, mert kormányváltás lesz!” Mentésként az antirasszizmusról szóló kérdésblokkban gyorsan kijavította az előbbi bakiját, majd a Jámborék által szervezett tüntetésre utalva elmondta, hogy nem azért tiltakoznak a Fudan ellen, mert oda kínai állampolgárok jönnének, hanem mert kémképző lenne. Ezt annyira fontos üzenetnek tartotta, hogy meg is tapsoltatta saját magát a közönséggel.

Sírnak-e az állami gondozott gyerekek?

A jelöltek beszéltek arról is, mit gondolnak az melegek jogairól. Csordás Anett felhozta, hogy a szocialista kormányok alatt elfogadott bejegyezett élettársi kapcsolat nem biztosítja a jogegyenlőséget, mert így az azonos nemű párok nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak örökbe, mesterséges megtermékenyítést sem igényelhetnek. Ő inkább a melegházasságot és az örökbefogadást támogatja, azért fog küzdeni, hogy mindez megvalósuljon, mert szerinte minden gyereknek jár az, hogy családban élhessen.

Manhalter Dániel pedig elmesélte, hogy a János Kórházban egyszer arról beszélt neki egy nővér, hogy az állami gondozott csecsemők nem sírnak, mert az első hónapjaikban azt tanulják meg, hogy nem megy oda hozzájuk senki. Ezért gazembernek tartja azokat a politikusokat, akik elveszik a gyerekek jogát attól, hogy családban élhessenek. Jámbor András a saját barátai jogaiért is küzdene az egyenlő jogokért, a pedofiltörvényből pedig kivenné a homofób passzust. Demeter Márta csak addig merészkedett, hogy a korábbi szabályozást állítaná helyre.

Átgurult Zuglóból a forró krumpli

Amikor arra terelődött a szó, hogy kormányváltásra vagy rendszerváltásra lesz-e szükség. Csordás Anett Demeter Mártát is bekóstolta. Miután Demeter arról beszélt, hogy az elszámoltatáshoz hitelesség kell, Csordás felvetette, hogy vajon a bizalmat építi-e az emberekben, ha valaki ilyen hamar átül a Jobbikba. A már sok pártot megjárt jelölt erre csak annyit mondott, hogy ezt majd az emberek eldöntik.

De Jámbor András sem úszta meg, Csordás nekiszegezte a kérdést, hogy ha Zuglóban élne, Tóth Csabára vagy Hadházy Ákosra szavazna, ami azért lehetett kellemetlen neki, mivel az őt támogató Karácsony beállt a vitatott hátterű szocialista mögé.

„Nem élek Zuglóban, és azért van előválasztás, azért tudott egyáltalán elindulni Hadházy Ákos Tóth Csabával szemben, mert sokan az elmúlt 7 évben küzdöttünk azért, hogy legyen előválasztás. Se én, se a Szikra Mozgalom nem támogatjuk Tóth Csabát” -mondta Jámbor, majd arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évre kell elszámoltatást csinálni, a pártlogóktól függetlenül. Erre Csordás azzal vágott vissza, hogy Jámbort ezek szerint nem zavarja az MSZP támogatása, majd kihangsúlyozta, hogy bezzeg az őt támogató Momentum „nem mocskolódott be az elmúlt 30 évben”, és szerinte az újbalosoknak nem lenne szabad szövetséget kötniük a bemocskolódott régi ballal. Jámbor egy tisztázási kísérlet után gyorsan továbbpasszolta a Tóth Csaba nevű forró krumplit Manhalter Dánielnek és Demeter Mártának, aki még együtt is ült vele a zuglói MSZP-ben.

Sajnos a Partizán adásrendezője éppen ennél a pillanatnál váltott nagytotálra, de még a távoli képről is látszott, mennyire a hátuk közepére sem kívánják, hogy pont Tóth Csabáról kelljen beszélni. Végül mindketten vettek egy nagy levegőt, és szemérmetlenül lekeverték a témát:

• Manhalter Dániel: „Ezek fontos kérdések, mi egyéni képviselőknek készülünk, és nekünk azzal kell foglalkozni, hogy majd a közösen megalkotott kormánypolitikát hogyan tudjuk a magunk választókörzetében a legjobban hasznosítani. Én sokkal jobban örülnék, ha beszélnénk a Kiserdő ügyéről, sokkal jobban örülnék, ha még beszélnénk az Illatos út ügyéről, mert fontos az, ha ezt egy képviselő felveti. Tehát szerintem maradjunk a választókerületünkben, és foglalkozzunk azzal, hogy őket mi érdekli.”
• Demeter Márta: „Elnézést, visszakanyarodnék a rendszerváltás kérdésére.”

Végül azért Jámbornak is sikerült kizökkentenie Csordást, amikor rákérdezett, hogy ha megnyeri az előválasztást, elfogadja-e az MSZP logóját. „Azt vállaltam, hogy összellenzéki jelölt leszek, és emiatt összellenzéki jelölt leszek. De most nem az MSZP logója van a pulpitusomon”- felelte Csordás. Később belementek abba a vitába is, hogy melyikük épített sikeresebben mozgalmakat. Csordás még azt az egészen fura összevetést is megtette, hogy vajon az általa kiharcolt otthonápolási díj vagy a Fudan-ellenes tüntetés volt-e nagyobb teljesítmény. De nem meglepő, hogy éppen ők ketten izmoztak egymással a legtöbbet, hiszen a civil hátterük miatt nagyjából ugyanazt a választóközönséget próbálják megnyerni maguknak.

Szerdán tartották a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő ülést Boldog István fideszes képviselő és társainak korrupciós ügyében. Boldogot és kabinetfőnökét, Fehér Petrát másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolta meg az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.

A vád szerint a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Egy másik vádpont szerint a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog István országgyűlési képviselői kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.

A mostani ülésen már ítéletet is hirdettek G. Vanda ötödrendű vádlott esetében, aki Boldog táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba.

G. Vanda a bíróság előtt mindent beismert, amit a vádiratban felhoztak ellene. Az utolsó szó jogán annyit mondott, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Bár nagy szerepe nem volt a közbeszerzések manipulálásban, G. Vanda több hónapig volt előzetesben, miközben Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett.

A bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, amit 5 évre felfüggesztettek. Emellett 400 ezer forint pénzbírságot is kapott. De mivel az ügyészség letöltendő börtönért és súlyosabb pénzbüntetésért fellebbezett, ez az ítélet nem jogerős, a végső szót a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki.

Mivel Boldog István és a többi vádlott a júniusi előkészítő ülésen ártatlannak vallotta magát, így az ő esetükben rendes tárgyalást kell tartani. Ez azonban legkorábban csak januárban kezdődhet, vagyis esély sincs rá, hogy a választások előtt ítélet szülessen a fideszes képviselő korrupciós ügyében.

Kedd este megjelent az a kormányrendelet, ami alapján október közepéig állami ösztöndíjjal támogatott képzési formára kell átsorolni azokat a hallgatókat, akiket a 2020/2021-es tanév eredményei alapján soroltak át önköltséges képzési formára. Vagyis mégsem bukják az állami félévüket azok, akik a járvány alatt nem tudták teljesíteni a bennmaradáshoz szükséges feltételeket.

Az Eduline gyűjtés szerint az állami ösztöndíjas hely megőrzésének feltétele eddig az volt, hogy az utolsó két aktív félévben átlagosan legalább 18 kreditet kell szerezni, vagyis az első évben legalább 36-ot, másrészt el kell érni az intézmény által meghatározott tanulmányi átlagot.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter múlt kedden arról beszélt, hogy ezek az átsorolások nagyjából ötezer hallgatót érinthetnek. Ezt azzal indokolta, hogy az előző tanévben távoktatás volt, és elképzelhető, valaki emiatt nem tudta az elvárt teljesítmény nyújtani.

A szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola egyik tanára a tanévkezdés alkalmából olyan saját készítésű szórólapokkal várta a diákokat, amiken egy jól öltözött tanár és egy fiú volt átható, a kép tetején pedig egy szivárvány ívelt keresztül. A rajz alá azt írta : „Üdvözöllek benneteket az iskolában, 2021-2022-es tanév”. Csakhogy a szülők egy része a szivárvány miatt egyből „LGBTQ-propagandának” hitte a szórólapot, ezért panaszt tettek az igazgatónál.

A Transindex beszámolója szerint az ügyet a tanévnyitó után sikerült tisztázni, és miután a szülők lehiggadtak, a tanárnő „hibás választásának” minősítették, hogy a szivárvány felkerült a szórólapra. Ugyanakkor egy petíciót juttatnak el a tanügyminiszterhez, amiben azt követelik, hogy ne nagyon használják az oktatási intézményekben a szivárványt.

A presasm.ro -nak azt mondták: „Követeljük, hogy az iskolákban használt üzenetek legyenek világosak, ezek ne legyenek többféleképpen értelmezhetőek. Megfogalmazunk egy petíciót a tanügyminiszter felé, amiben azt kérjük, hogy a szivárvány képét minél kevesebb alkalommal használják az oktatási intézményekben (...). Reagálni fogunk minden egyes alkalommal bármely manipulációs kísérletre, mely arra irányul, hogy nem megfelelő szimbolisztikájú üzeneteket közvetítsenek. A gyerekeinket a keresztény értékek szellemében kell nevelni, a tradicionális családnak megfelelően.” (via Transindex)

Hat felülvizsgálati kérelem is érkezett a kedd délutáni jogorvoslati határidőig Karácsony Gergely augusztus 30-án jóváhagyott népszavazási kezdeményezéseire – írja a Nemzeti Választási Irodától (NVI) tájékoztatása alapján a hvg.hu.

A lap szerint a Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazással szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be: kettőt magánszemélyek, egyet pedig Volner János pártja, a Volner Párt.

A másik kérdést, vagyis az álláskeresési járadék folyósításának 3 hónapról 9 hónapra emelését célzó kezdeményezést szintén hárman támadták meg: két magánszemély és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Ettől kezdve a Kúriának ebben a kérdésben is 90 napon belül kell döntenie, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a választási bizottság korábbi döntését.

A hétvégén több mint 1400 delfint mészároltak le vasárnap a Dániához tartozó Feröer-szigeteken, a Skálafjordban. Az akció miatt ismét heves vita támadt a cetvadászatról. A nem kereskedelmi célú, hanem a helyi élelmiszer-ellátás részét képező cetvadászatot legalább a 10. század óta űzik itt. Évente közel ezer hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin esik áldozatul a feröeri nyelven grindadrápnak nevezett mészárlásnak. (Aki esetleg kíváncsi lenne rá, hogy néz ki a gyakorlatban a delfinek lemészárlása, ide kattintva megtekintheti.)

Még a delfinvadászok feröeri egyesületének egykori elnöke is túlzónak találja az állatok ilyen mértékű leölését. Az egyesület jelenlegi elnöke a Feröer-szigetek hírnevéért aggódik. Szerinte itt az idő, hogy komolyan megtárgyalják, megengedhető-e a továbbiakban a vadászat. A hagyományos delfinölés célja elvileg az, hogy élelemmel lássák el a helyi családokat, de a most megölt 1428 állat húsa a szigetek 53 ezer lakójának biztosan sok lenne, így nagy része kétségkívül pocsékba megy.

A Sea Shephard környezetvédelmi szervezet egy hosszú videót tett közzé, ezen látható, ahogy férfiak kirángatják az állatokat a partra a vértől vörössé vált vízből. A szervezet szerint ez a legnagyobb csoport tengeri emlős, amelyet valaha egyetlen akció során megöltek a Feröer-szigeteken.

„A vadászat értelmetlen, és a szemtanúk szerint hatalmas szenvedéssel jár az állatok számára. Itt átléptek egy határt, és a vadászat egy új dimenzióját nyitották meg” - kritizálta a történteket az OceanCare tengervédelmi szervezet.

A cetmészárlás hagyománya a Feröer-szigeteken egészen a vikingek idejéig nyúlik vissza. Az állatokat hajókkal és csónakokkal egy öbölbe hajtották, ahol leölték őket, húsukat szétosztották a résztvevők között. Elsősorban hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfineket (Globicephala melas) és más delfinfajokat ejtenek el.

A feröeri adatok szerint 2020-ban összesen 576 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfint és 35 atlanti fehérsávos delfint (Lagenorhynchus acutus) ejtettek el. (Euronews/MTI)

A romániai közoktatásban magyar nemzetiségűként nyilvántartott diákok mintegy 88 százaléka tanul magyar nyelven - közölte keddi elemzésében az Erdélystat.ro. A fennmaradó 12 százalékot kitevő, mintegy 15 ezer magyar nemzetiségű iskolás más, többnyire román tannyelvű osztályban tanul. Az országosan nyilvántartott 116 ezer roma nemzetiségű tanuló több mint egytizedét magyar oktatási intézménybe íratták.

A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2018-2019-es tanévben végzett felmérésének, a beiskolázási számoknak és a magyar iskolákban végzett saját, 2019-es felmérésének az adatait összevetve jutott erre az eredményre.

A 2019-ben készült Tanügyi barométer című felmérésében a magyarul is oktató iskolák illetékes vezetői válaszai alapján megállapították: a magyar tannyelvű osztályokban a diákok 88,5 százaléka volt magyar etnikumú, 10,7 százalékuk roma, 0,7 százalékuk pedig román.

Az INS felmérései kitérnek a diákok etnikumára, viszont nem tartalmazzák az etnikum és a tannyelv összefüggéseit. A 2018/19-es tanévre vonatkozó INS-felmérés szerint a közoktatásban tanuló diákok 4,9 százaléka volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek között jelentősek az eltérések.

Az elemi (0-4 osztályos) oktatás szintjén hangsúlyosan, az általános iskolai (5-8 osztályos) képzésben pedig részben felülreprezentált a nem magyar etnikumú diákok aránya. A magyar tannyelven tanuló elemisták 9,4 százaléka (4826 diák), az általános iskolások 2,3 százaléka (884 diák) nem magyar etnikumú.

Az elemzés szerint az eltérések még ennél is nagyobbak lehetnek, hiszen az összevetés nincs tekintettel arra, hogy a magyar etnikumú gyermekek egy része nem magyar tannyelvű osztályba jár.

A felső tagozaton (9-12. osztályban) azonban már számottevően több magyar gyermek van az oktatási rendszerben, mint ahányan magyarul tanulnak. A magyar nyelven tanulók a magyar etnikumúaknak csupán a 83 százalékát teszik ki. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak, az ilyen iskolákba iratkozott fiatalok 7,3 százalékát teszik ki, viszont legalább tíz százalékuk román nyelven tanul.

A magyar osztályokban tanuló diákoknak 4,2 százaléka (mintegy ötezer gyermek) származik vegyes etnikai identitású családból. Megoszlásuk jelentős regionális eltérést mutat. Míg Székelyföldön két százalék alatti a magyarul tanuló, vegyes etnikumú családból származó gyermekek aránya, addig a Bánságban a magyar tannyelvű osztályok létszámának a negyedét (24,1 százalékát) az ilyen családi hátterű gyermekek teszi ki. (MTI)

Ha az európai polgárokon múlna, akkor a Németország éléről hamarosan távozó Angela Merkel akár az Európai Unió élén is folytathatná. Legalábbis ez derült ki a brüsszeli European Council on Foreign Relations (ECFR) felméréséből, ahol 41 százalék választaná meg a német kancellárt az EU elnökének, ha Emmanuel Macron (14 százalék) lenne a másik jelölt.

A leglelkesebben a hollandok (58 százalék), a spanyolok (57 százalék) és a portugálok (52 százalék) támogatnák, hogy Merkel legyen az EU vezetője. A legkevésbé a bolgárok örülnének neki, ahol csak 31 százalékot kapott. Ugyanakkor még Franciaországban is meg tudná verni Macront 32-20-ra.

Magyarországon Merkel 44 százalékot kapna, míg Macron csak 24-et. Ezek szerint a magyarok jobban támogatnák a német kancellár uniós karrierjét, mint a németek, mert a hazájában csak 42 százalékot kapott.

Az ECFR a felméréshez 12 uniós tagállamból összesen 16 267 embert kérdezett meg. (Spiegel/ECFR)

Átfogó elemzést készített az előválasztásról a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont. Megnézték, melyik párt vállalta be a legtöbb billegő körzetet, ki nyerhet a legtöbbet egy fölcsuszamlásszerű ellenzéki győzelemmel, illetve ki járna a legrosszabbul, ha magas lenne a részvétel. A kutatás eredményeit kedd délután mutatták be a Három Hollóban.

Az előválasztás javára írják, hogy a pártok közötti konfliktusokat az általános kampányidőszakon kívül, még az általános választáshoz képest bő fél évvel korábban le lehet játszani. A fő hátrányát pedig inkább abban látják, hogy a folyamat rengeteg ellenzéki erőforrást és energiát emészt fel, aminek jelentős része ráadásul biztosan nyerhető, fővárosi körzetekben koncentrálódik. Emellett az ellenzéki pártok a Fidesznek is megteszik azt a szívességet, hogy hónapokig csak a saját közönségüknek kommunikálnak ahelyett, hogy a bizonytalanokat is érdeklő témákkal (infláció, Covid-helyzet, egészségügy, oktatás) szélesebb tömegeket próbálnának megszólítani.

Hol lehet nyerni?

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint 106 egyéni választókörzetből

• 30 olyan van, ahol 2022-ben biztosnak látszik az ellenzéki győzelem a korábbi eredmények alapján.
• 35 olyan billegő körzetet tartanak számon, ahol szoros verseny várható a Fidesz és az ellenzék közös jelöltje között, alapvetően ezekben dől el a választás.
• Valamint a korábbi eredmények alapján 41 biztosan fideszes körzet lehet.

Hogy egy-egy körzet milyen kategóriába tartozik, nagyban függ attól, milyen a településszerkezete, ugyanis a Fidesz hagyományosan a kisvárosias, falusias közegben szokott tarolni. Nagyvárosban élőnek azokat sorolták, akik olyan településen élnek, ahol legalább 7500 választásra jogosult él. Ez alapján megvizsgálták, milyen a fideszes, a nyerhető és a billegő körzetek aránya a városiasabb vagy kevésbé városias körzetekben.

Ez alapján a Fidesz ott nagyon erős, ahol a választók kevesebb mint negyede él nagyobb településen (91 százalék). De még azokban a választókerületekben sincsenek nyerhető körzetek, ahol a lakosság 25-50 százaléka él nagyvárosban. Viszont 50 százalék felett már változik a helyzet, itt a billegő körzetek kerülnek többségbe a kormánypártiakhoz képest. A kifejezetten nagyvárosi választókerületekben pedig már alig vannak fideszes körzetek. Ritka kivételnek számít Bács-Kiskun megye 2. számú választókerülete, ahol a lakosság nagyrészt nagyvárosban (Kecskeméten és Tiszakécskén) él, mégis a fideszes jelölt nyert 2018-ban.

A Jobbik főleg kisvárosias, falusias jellegű körzeteket nyerhet a legnagyobb arányban az előválasztáson. Ezek nagy része kormánypárti vagy billegő. A DK a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban lehet befutó, de mindkét pártnak a nehéz, a billegő és a könnyebb körzetekben is hasonló arányban nyerhetnek jelöltjei. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP elsősorban már helyben lévő képviselőiben bízhat, főleg az ellenzéki körzetekben számíthat sikerekre.

Az elemzésből kiderült, hogy a magasabb pozícióban lévő politikusokat igyekeztek bebiztosítani azzal, hogy nyerhető körzetekben indítják őket. Azoknak a politikusoknak a fele (53 százalékuk), akiknek jelenleg vagy korábban parlamenti mandátumuk vagy pártelnökségi pozíciójuk van/volt, ellenzéki, jó eséllyel nyerhető körzetben tűntek fel. Míg a Jobbikban csak minden ötödik fontos pozíciót betöltő jelölt indul nyerhető körzetben, a DK a fontos embereinek 67 százalékát tudja ellenzéki körzetben indítani.

Ahhoz, hogy kormányváltásról lehessen beszélni, az ellenzéknek meg kellene nyernie a billegő körzetek nagy többségét. Ha valamelyik blokk (Jobbik, DK, Momentum, MSZP-LMP-Párbeszéd) képviselői gyengébben kampányolnak, akkor ugorhat a győzelem.

Senki se nyerje túl magát

A szeptember eleji állás alapján a 21 Kutatóközpont kiegyensúlyozott erőviszonyokra számít, vagyis a hat ellenzéki párt közül egyik sem tud egyharmadnál több körzetet szerezni.

Becslésük szerint a 106 választókörzet így oszlik majd meg a pártok között az előválasztás után:

• Jobbik: 34
• DK: 29
• Momentum: 20
• MSZP: 11
• Párbeszéd: 7
• LMP: 5

Hogy a parlamenti frakciók is ilyen arányosan oszlanak-e meg, az persze a listás helyek elosztásán múlik, ami még okozhat meglepetéseket, de ha ezeket a társadalmi támogatottságukkal arányosan osztják el a pártok, akkor az nem változtat radikálisan az arányokon. Talán csak a Párbeszéd lenne felülreprezentálva.

Karácsony Gergelynek sem kellene feltétlenül aggódnia, mert ha az őt támogató három pártot (MSZP, Párbeszéd, LMP) egy blokknak vesszük, akkor nagyjából négy hasonló nagyságú és erejű ellenzéki tömb lenne a parlamentben, így pedig mindegyik képes lenne blokkolni a másikat, és egyik sem nélkülözhető az esetleges kormánytöbbséghez.

De ha jövő tavasszal mégis földcsuszamlásszerű ellenzéki siker jönne, azzal a Jobbik nyerne a legtöbbet, mert nekik lehet a legtöbb jelöltjük a billegő és a kormánypárti választókerületekben. Utánuk a DK és a Momentum nyerne még legtöbbet.

Ha a négy blokkból csak az egyik képviselői gyengébben kampányolnak, már önmagában az is veszélyeztetheti a kormánytöbbség kialakítását, ami a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint akár néhány választókerületen is múlhat. A billegő körzetek nagy többségét az ellenzéknek meg kell nyernie, ha kormányváltást akar.

Gyurcsányéknak a visszalépések és a magas részvétel tennének be

A részvételen is nagyban múlik, melyik párt tud megerősödni a legjobban. Mivel a DK-nak van a legszervezettebb és legelkötelezettebb szavazótábora, nekik az alacsony, 2-300 ezres részvétel lenne a legjobb az előválasztáson, hiszen így mögöttük sorakozna fel a legnagyobb tábor. De ha félmillió körül alakulna az előválasztáson résztvevők száma, akkor a 21 Kutatóközpont szerint azzal már túl lehetne nyúlni a pártok törzsközönségén, ebből pedig Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje jönne ki rosszabbul, mivel a kevésbé elkötelezett ellenzékiek körében messze ő a legelutasítottabb jelölt.

A további visszalépések szintén a DK esélyein rontanának az előválasztáson, mert ha maradna a sokjelöltes felállás, akkor akár 30-35 szavazóval is tudnának nyerni. Ha viszont csak két releváns szereplő marad versenyben, akkor hiába lehet helyben az ő jelöltjük a legerősebb, könnyen kialakulhat a legelutasítottabb párttal szemben egy választói koalíció.

Az önkormányzatoktól kapkodták el a jelölteket

Az ellenzéki pártok káderhiányára utalnak azok a számok, amik szerint a jelöltek 40-50 százaléka önkormányzatokból kerül ki (kivéve az LMP-t). A 21 Kutatóközpont gyűjtése szerint a Jobbikos és MSZP-s jelöltek majdnem fele, a DK-s, párbeszédes és momentumos jelöltek nagyjából 40 százaléka ilyen. A legtöbbjük önkormányzati képviselő vagy alpolgármester, de viszonylag kevesen vannak köztük olyanok, akik hivatalban lévő polgármesterek lennének. A Jobbik és a Párbeszéd jelöltjeinek 13, illetve 17 százaléka polgármester.

A Jobbikból, majd a Mi Hazánkból is kiugrott független képviselő, aki minden fontos ügyben a kormánypártokkal szokott szavazni, kedden megtámadta a Kúriánál Karácsony Gergely Fudan-ellenes népszavazását, aminek a kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Volner János arra hivatkozott, hogy a kérdés - amit a Nemzeti Választási Bizottság ellenszavazat nélkül fogadott el - sérti az Alaptörvény egyik rendelkezését, miszerint nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani. Volner szerint „a baloldali összefogás látszatvezetője akkora lúzer, hogy még azzal sem volt tisztában, milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni és melyekről igen”.

Vagyis ezzel tovább csúszhat a népszavazási kérdés hitelesítése, Karácsonyék csak később kezdhetik meg az aláírásgyűjtést, és a szavazás időpontja is csúszik. Volnernek is ez lehetett a célja, mert az NVB döntéseit 15 napon belül lehet megtámadni, ő pedig ezt pont kivárta. Ettől kezdve a Kúriának 90 napon belül kell döntenie, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a választási bizottság döntését.

Egyben Volner megnyugtat mindenkit, hogy nem ez lesz az utolsó, amikor keresztbe tesznek a baloldalnak. Ezekkel az akcióival általában jó szolgálatot szokott tenni a Fidesznek, tavaly az ő módosítójával szigorították úgy a választási törvényt, hogy csak 71 egyéni jelölttel lehessen pártlistát állítani, vagyis az ellenzéki pártok ezután már csak egy közös listában gondolkodhattak. A módosító miatt hamarosan a Velencei Bizottság is vizsgálatot indít.

Ferenc pápa hétfőn a pozsonyi Szent Márton-dómban arról beszélt, hogy Európában új egyházi nyelvezetet kell találni a hívők megszólítására. A pápa szerint az egyháznak nem a pozsonyi várhoz hasonló erődnek kell lennie, amely távolsággal és önteltséggel tekint a magasból a világra. „Az egyház akkor szép, ha nem különül el a világtól, és nem szakad el a valós élettől, hanem benne lakik (..) az egyház középpontjában nem az egyháznak kell állnia” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy az egyház miként tudja megszólítani az embereket, a pápa új nyelvezetet sürgetett, a szabadságot, a kreativitást és a párbeszédet sorolva fel kulcsfontosságú eszközként. A szabadsággal kapcsolatban úgy látja, az egyháznak nem csak az előre egyeztetett szabályokat, törvényeket, biztonságot és folytonosságot kell szem előtt tartania, inkább felelős és érett keresztényeknek kell lenni, akik gondolkodnak, elszámoltatják a lelkiismeretüket, hagyják magukat kérdőre vonni. „Az az egyház, amely nem hagy teret a szabadság kalandjának a lelkiségi életben is, merev és zárt hellyé válhat.”

Kreativitást kért a papoktól a homíliák megírásában is, korábban már többször ismételt gondolatát hangoztatva, miszerint a hívőkhöz fűződő kapcsolat a lényeg, ezért a beszédnek nem kell tíz percnél hosszabbnak lennie. Előre megírt szövegét félretéve, Ferenc pápa azzal viccelődött, hogy szerinte elsőként a nővérek szenvednek, amikor a papok túl hosszú és unalmas homíliáit kell hallgatniuk.

A pápa úgy látja, hogy az egyház egysége és belső párbeszéde törékenyebb, ha szenvedés okozta sebek hagynak rajta nyomot. „A sebek azonban kaput is nyitnak (..) a béke és a megbékélés eszközeivé tesznek” - jelentette ki Jan Korec jezsuita szerzetes, nyugalmazott nyitrai püspök életútját idézve, akit gyűjtőtáborba internáltak, de a 2000-es szentévben a Vatikánban megbocsátott üldözőinek.

Örömét fejezte ki a szlovákiai látogatásával kapcsolatban, és azt mondta, zarándokként érkezett ebbe a fiatal, de nagy történelemmel és mély gyökerekkel rendelkező országba Európa szívében. Arról beszélt, hogy olyan földre jött, amelyen már sokan áthaladtak. A Nagymorva Birodalomtól kezdve a Magyar Királyságig, Csehszlovákiától kezdve a mai napig, a szlovákok nem kevés próbatételen keresztül bizonyították, hogy békeszerető módon tudnak integrálódni és különbözőnek maradni. „28 évvel ezelőtt a világ csodálattal figyelte két független ország konfliktusmentes megalakulását” - mondta. (Paraméter/MTI)

Novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot, jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

A hosszabbítást a nyugdíjasok, a gyereket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek kérhetik, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus.

Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen kellő idejük nyilatkozni a hitelmoratóriumban maradásról, azt meghosszabbítják automatikusan 2021. október 31-ig mindenki részére változatlan formában.

Vasárnap este Dunakeszin, a Kisfaludy utcában egy férfi lelőtte 63 éves volt anyósát, 40 éves volt élettársát és 7 éves közös gyermeküket. A rendőrség közleménye szerint a férfi egy engedéllyel tartott vadászpuskával adott le több lövést a családjára, akik a helyszínen belehaltak sérüléseikbe.

A lövöldözésről folyamatosan érkeztek a bejelentések a Tevékenység-irányítási Központba, a rendőrök pillanatok alatt reagáltak. A Pest megyei járőrök és nyomozók, a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeivel közösen, nagy erőkkel vonultak a helyszínre, azonban a sérülteken már nem tudtak segíteni, az 54 éves férfi pedig a rendőrök kiérkezése előtt saját magát is fejbe lőtte.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt folytatja le az eljárást.

Idén tavasszal kétszer is feltörték a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel a telefonját Páva Zoltánnak, aki az ellenzéket támogató ezalenyeg.hu nevű oldal üzemeltetője. A Direkt36 most arról ír, hogy Páva megfigyelése összefügghet azzal, hogy egy általa vezetett cég dolgozik a Demokratikus Koalíciónak.

Ugyanis pont aznap, március 16-át törték fel az okostelefonját, amikor a parlament honlapjára felkerültek adatok arról, hogy az EagleEye-Marketing Kft. szerződést kötött a DK parlamenti frakciójával közösségi médiás tanácsadásra. A cég részéről a szerződés aláírója Páva Zoltán volt.

Bár a szerződést már 2020 végén megkötötték Gyurcsány Ferenc pártjával, elsejével el is kezdtek dolgozni a frakciónak, de a parlamenti adminisztráció miatt mindez csak március közepén lett nyilvános. Egyébként a szerződés feltöltése utáni napon az Origó is közölt egy cikket a megállapodásról, amiben hangsúlyozva, hogy a céget vezető Páva Zoltán egyben a kormánykritikus ezalenyeg.hu kiadója is egyben.

A romló járványügyi adatok miatt Szerbiában hétfőtől ismét mindenkinek kötelező maszkot hordania az oktatási intézményekben. Az iskolákban a beoltott tanárok és diákok számára a kötelező maszkviselést a tanév kezdetén szüntették meg, de alig két hét után újra kötelezővé teszik.

Az ország iskoláinak negyedében - főleg a dél- és nyugat-szerbiai településeken, ahol nagyon magas a fertőzöttek száma - hétfőtől ismét kizárólag online, távoktatással zajlik a tanítás.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 5003-mal 816 912-re, Koszovóban 424-gyel 157 002-re, Észak-Macedóniában 464-gyel 183 535-re, Montenegróban 557-tel 121 908-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 436-tal 220 956-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 28-cal 7548-ra, Koszovóban 23-mal 2795-re, Észak-Macedóniában szintén 23-mal 6260-ra, Montenegróban kettővel 1800-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 17-tel 9993-ra növekedett. (MTI)

Az Európai Bizottság elnöke kitart a magyar és a lengyel kormányok ellen indított jogállamisági eljárások mellett. Ursula von der Leyen a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában beszélt arról, hogy jogilag tisztán kell dolgozni, a jogot érvényesíteni kell, de közben józannak kell maradni, és mindig keresni kell a párbeszédet.

Az Európai Bizottság a múlt héten kezdeményezett pénzbüntetést Lengyelország ellen az Európai Bíróságnál, mert a lengyel vezetés a bíróság ítélete ellenére sem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Bár az Európai Bizottságot sok kritika érte, amiért nem léptek fel elég keményen. Most azt mondta, ők mindig következetesen felléptek, ha valaki megsértette az uniós szerződéseket, és a pénzbüntetések is ott vannak az eszköztárukban, ha szükséges. Hogy Lengyelország milyen büntetésre számíthat, azt az Európai Bíróság a hamarosan meghatározza. Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ez akár napi egymillió euró is lehet.

A fővárosi vezetés rászánta magát, hogy pert indítson a Tarlós István főpolgármestersége alatt bedőlt elektronikus jegyrendszert tervező német cég ellen, írja a Népszava. 2018 végén végén derült ki, hogy nem lesz semmi az utóbbi évek egyik legfontosabb, legdrágább budapesti beruházásából, miután a BKK felmondta a szerződését a német fővállalkozóval. Akkor a főváros előnytelen konstrukcióban, referenciával nem rendelkező céggel próbálta meg kifejleszteni az akkor még sehol a világon nem működő, azonosító alapú, high-tech rendszert. Tarlós István akkor arról beszélt, hogy a BKK átverte az ügyben, ezért a vállalat vezérigazgatóját is kirúgta, majd feljelentést tett. A nyomozásról azóta nem lehetett hallani.

Most a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. tervezi nemzetközi választottbíróság elé vinni az elektronikus jegyrendszer szállítóját, a német Scheidt & Bachmann céget. Arra hivatkoznak, hogy a jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori áron 27 milliárdért) vállalkozó német cég

a projekt hét fázisából csak négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik.A főváros legfrissebb számításai szerint szerint a projekt vesztesége több mint 9 milliárd forintra rúg, a teljes költség pedig menet közben csaknem 37 milliárdra nőtt.

A Népszava megemlíti azt is, hogy az előző városvezetés korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság éppen most jutott el a projekt tárgyalásáig. Most döntöttek arról is, hogy Tarlós István volt főpolgármestert és Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját is meghallgatják az ügyben.

Mindenki a maga módján élte meg azt, hogy Ferenc pápa vasárnap elhozta az evangéliumi üzenetet. Szijjártó Péter külügyminiszternek például vasárnap este egy egészen másik Ferenc jutott eszébe a rendkívüli eseményről.

„Huszonegy év elteltével vett részt újra személyesen a Szentatya az Eucharisztikus Kongresszuson. Ennek ellenére az egyházellenes baloldal hetek óta azt szajkózza, hogy Ferenc pápa csak egy napra jött Budapestre...Csak egy kérdést tegyünk fel halkan:

hányszor is volt pápalátogatás Magyarországon a Gyurcsány-korszakban?”

- vonta le a pápalátogatás tanulságait Magyarország külügyminisztere.

Be kell oltatniuk magukat, vagy gyógyultsági igazolással kell rendelkezniük az állami hivatalok alkalmazottainak Szlovéniában, különben nem dolgozhatnak ügyfelekkel - jelentette ki Zdravko Pocivalsek gazdaságfejlesztési és technológiai miniszter pénteken. A munkavégzéshez a jövőben nem lesz elég a negatív teszt. „Most, hogy van elég vakcina, az állam nem lehet túsza azoknak, akik ellenzik a kötelező oltást” - mondta a miniszter. A kormány az állami hivatalokban dolgozók átoltottságának ösztönzésével példát akar mutatni másoknak. A miniszter szerint a munkavédelmi jogszabályok lehetővé teszik ezt a lépést.

Szlovéniában hétfőtől szinte minden ágazatra kiterjesztette a kormány a koronavírus elleni védettségi igazolást. Mindenkinek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép másokkal, olyan intézményben dolgozik vagy olyan tevékenységet folytat, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye.

A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 1 019 524-en kaptak védőoltást, közülük 930 704-en már második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 48, illetve 44 százaléka.

Péntekre 998 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki az országban. A vírus miatt az elmúlt napon négy beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 278-an vannak kórházban, 61-en intenzív osztályon. (MTI)

A 89 éves, demenciában szenvedő nő még tavaly júniusban halhatott meg Innsbruck környékén, azonban 66 éves fia ezt nem jelentette a hatóságoknak, inkább levitte a holttestet a pincébe, a bomlás szagát pedig jéggel nyomta el, hogy továbbra is megkapja a nyugdíját. A rendőrség szerint a férfi ezzel 50 ezer eurót csalhatott ki.

A férfi azzal bukott le, hogy az új postás gyanút fogott, amikor nem engedték neki, hogy láthassa az asszonyt. Ezután nyomozás indult, a rendőrök pedig megtalálták a mumifikálódott holttestet. A rendőrség az ORF-nek azt mondta, hogy a halott macskaalommal volt betakarva.

A férfi azzal magyarázta a tettét, hogy nem volt más bevétele, és ha bejelenti az anyja halálát, azonnal leállították volna a kifizetéseket, és egyébként sem tudta volna kifizetni a temetés árát. A testvérének azt hazudta, hogy az anyjukat kórházban kezelik, de nem érdemes meglátogatni, mert úgysem ismerné fel.

Egyébként a férfi sem gondolta, hogy a végtelenségig titkolhatja az anyja halálát, már tervezte, hogy bejelenti, csak mindig halogatta a lépést. Most csalás és kegyeletsértés miatt nyomoznak ellene. Az ügyben egy román gondozónőt is keresnek, aki tavaly ott lehetett az asszony halálakor, de csak a fiának szól. (ORF)

Felkérte az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 9. alkotmánymódosítás és az egyes választási tárgyú törvények tavaly év végi módosításait, írja a Szabad Európa. Ezek voltak azok a módosítások, amikkel a kormánytöbbség az alkotmányba írta, hogy az anya nő, az apa férfi, illetve a családi kapcsolat alapja a házasság. Valamint a homofób törvénynek is megalapoztak: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” De ugyanezzel a lendülettel biztosították be kétharmaddal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amikbe aztán több száz milliárdnyi közvagyont szerveztek ki.

A lap emlékeztet, hogy a választási törvényben leginkább technikai jellegű módosítások történtek, de van egy jelentős változás is: a korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amik országos listát akarnak állítani.

A Velencei Bizottság már a nyáron kritizálta a házasság meghatározását és az egyedülálló szülők örökbefogadásával kapcsolatos szabályozást. A közalapítványok működésével kapcsolatban pedig arra figyelmeztetett, hogy kockázatot jelent az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonása.

A jogi szakértőkből álló testület a jövő héten kezdi a megbeszéléseket a magyar kormány képviselőivel, állami szervekkel és civil szervezetekkel. A Velencei Bizottság annyit közölt a Szabad Európával, hogy a jelenlegi ütemterv szerint a testület következő plenáris ülésén, október 15–16-án napirendre tűzi a magyar ügyet, és ha nem lesz csúszás a vizsgálat során, meg is fogalmazza hivatalos véleményét.

A Fradi játékosai szerepelni fognak az október 1-jén megjelenő FIFA 22-ben. Az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a Game Starnak azt mondta: „A Ferencvárosi Torna Club életében a FIFA22-ben való megjelenés újabb mérföldkő, hatalmas siker, amelyet a pályán kívül értünk el, de a pályán nyújtott teljesítményünk is kellett hozzá, jó érzés, hogy ismét valamiben elsők tudtunk lenni a magyar klubok közül.” Orosz a játékban való megjelenést a Kubatov Gábor elnökké választása óta végzett egy évtizedes csapatmunka egyfajta közös elismerésének tartja.

Közben a Nemzeti Sport azt írja, hogy a Fradi nem is lesz első, az MTK és az Újpest korábban már szerepelt a FIFA-sorozatban, a FIFA 99-ben voltak benne, az Újpest aztán a FIFA 2000-be is bekerült.

Befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték építése - közölte pénteken a Gazprom. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke bejelentette, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték moszkvai idő szerint reggel 8 óra 45 perckor teljesen elkészült.

A sokat vitatott építkezés 2018-ban kezdődött, hogy ezen keresztül érkezzen az orosz földgáz Németországba, de az amerikaiak hevesen ellenezték. 2019-ben Trump elnöksége alatt törvény született arról, hogy szankciókat vethetnek ki az építkezésben résztvevő európai cégekkel szemben, ami lassította a beruházást. De az Európai Parlament is leállíttatta volna az építkezést Navalnij megmérgezése miatt. Végül az amerikai szankciókat idén júniusban oldották fel. Angela Merkel azt ígérte, hogy újabb szankciókat is támogatna Oroszország ellen, ha Ukrajna ellen használnák az Északi Áramlat 2-t.

A projektet irányító Nord Stream 2 AG hétfőn közölte, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 második vezetékének tengeri lefektetése, és csak a cső dániai és németországi szakaszának összekapcsolása van hátra. A vállalat úgy tervezi, hogy a létesítményt 2021 végéig fogják üzembe helyezni. Akkor az amerikai külügyminisztérium elismerte, hogy továbbra is határozottan ellenzik a vezeték megépítését, de sokat már nem lehet tenni ellene, mert az lényegében már elkészült. (via MTI)

A következő hetekben a Biontech világszerte megküldi a hatóságoknak az 5-11 éves korosztály koronavírus elleni oltásáról szóló eredményeit, és kérik az engedélyezést, többek között Európában is, jelentette be a Pfizer vakcináját kifejlesztő cég vezető orvosa, Özlem Türeci a Spiegelben. Az oltóanyag itt is ugyanaz, mint amit a felnőttek kapnak, csak a dózisok lesznek kisebbek. A lap szerint Németországban október közepétől kezdődhet meg a 12 éven aluliak beoltása.

Uğur Şahin, a Biontech vezetője a lapnak azt mondta, hogy eddig minden a terv szerint halad. Az év végére pedig már olyan eredményeik is lesznek, amelyek 6 hónapos kórtól adható oltásokról szólnak majd.

A két kutató szerint a következő két hónapban minél több embert rá kell venni az oltásra, hogy ne legyen kemény a telünk.

A volt miniszterelnök szerint a 2022-es választás arról szól, hogy „vagy Orbán megy, és mi, magyarok maradunk Európában - vagy Orbán marad, és általa az ország megindul vissza keletre, újra belelépünk az ismert, évszázados, önsorsrontó csapdába”. Az ellenzéki összefogásról pedig azt gondolja, hogy az „minden kezdeti sutaságával és konfliktusával együtt” az egyetlen megfelelő válasz arra a csapdára, amit a Fidesz a választási törvénybe épített, ezért szerinte 2010 óta most mutatkozik először érdemi esély a NER leváltására.

Egy kivételével az összes miniszterelnök-jelöltet ismeri, és mindegyiküket bátor, tisztességes és felkészült embernek tartja. Az viszont nem árulta el, ki az, akit nem ismer, bár nem olyan nehéz kitalálni.

Bajnai szerint csak akkor lesz jövőre rezsimváltás, ha az előválasztáson résztvevő „néhány százezer elkötelezett szavazó végül képes-e olyan jelölteket állítani, akik személyükben alkalmasak arra, hogy jövő áprilisban összességében jóval több mint két és fél millió szavazatot szerezzenek a változás ügyének”. Ezért azt javasolja, hogy a személyes és pártszimpátiát is a győzelemnek kell alárendelni.

Ezek alapján Karácsony Gergelyt tartja a legalkalmasabbnak „a szükséges többség megteremtésére, a jövő áprilisi győzelem kivívására”. Ezért őt támogatja az előválasztáson.

Bajnai „hideg logika, racionális elemzés” alapján jutott arra, hogy Karácsony a közvetlen párthíveken túl is képes szavazatot szerezni, azok is támogatnák majd, akik pár éve még a Fideszre voksoltak. De olyanok is, akik bizonytalanok, nem szimpatizálnak egyetlen párttal sem, akik nem is gondolják ellenzékinek magukat, csak elegük van az egészből.

Oroszország és Fehéroroszország megállapodott a két állam integrációjának mind a 28 szövetségi programjáról, köztük a közös védelmi térség kialakításáról is - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, miután Aljakszandr Lukasenkával tárgyalt a Kremlben. A találkozó pont aznap történt, amikor a két ország nagyszabású hadgyakorlatba kezdett, amivel egy NATO-val kirobbanó konfliktust modelleznek.

Ahogy arról korábban írtunk, a 2020-as elnökválasztást követő tüntetéshullám erőszakos leverése óta a fehérorosz vezetés nem tud már érdemben alkudozni Moszkvával. A Ryanair gépének elrablása óta Lukasenkáék nyugati kapcsolatai még tovább romlottak, a súlyos szankciók miatt gazdasági szempontból is jobban az oroszokra szorulnak, mint valaha: fehérorosz gazdaság életképessége alapvetően függ most már a nagyon olcsó orosz gáztól . Ezért az Oroszországgal való összefonódásuk is jelentősen felgyorsult az elmúlt évben.

„Huszonnyolc úgynevezett szövetségi programról van szó, amelyek célja Oroszország és Fehéroroszország jogszabályainak egységesítése a gazdaság különböző területein, a feltételek egyenlővé tétele a két ország gazdasági szereplői számára, az egységes pénzügyi és energiapiacok, a közlekedési tér, a közös ipar- és agrárpolitika kialakítása és végrehajtása. Ma elégedetten állapítom meg, hogy mind a 28 programról megállapodás született” - jelentette be Putyin, aki 2022 végéig 630-640 millió dollárnyi hitelt ajánlott Fehéroroszországnak.

Az orosz elnök közölte azt is, hogy az orosz gáz ára Fehéroroszország számára 2022-ben az ezer köbméterenként 128,5 dolláros folyó évi szinten marad. (Az ICE Futures tőzsdén csütörtök este a legközelebbi - októberi - TTF spot gáz futures árfolyama 696 dollár volt ezer köbméterenként.) Az orosz elnök szerint az elfogadott programok egy része a két ország adó- és vámjogszabályainak harmonizációját, valamint az olaj- és kőolajtermék-piacok egységesítését célozza. A tervek szerint az Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Állama egységes gázpiacának létrehozásáról szóló megállapodást 2023. december 1-jéig fogják aláírni.

De beszéltek az egységes monetáris politika kialakításáról, a valutaszabályozás és a nemzeti fizetési rendszerek integrációjáról is, valamint a közös védelmi térség létrehozását és „a Szövetségi Állam biztonságának garantálását” is megtárgyalták. A közös fizetőeszköz kérdéséhez a jövőben még visszatérhetnek.

Putyin nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a két ország a későbbiekben közös parlamentet hoz létre. Az orosz elnök szerint a több mint húsz éve megkezdett integrációt a most elért megállapodással, a gazdasági alapok megteremtésével kellett volna elkezdeni. Reméli, hogy az Oroszország és Fehéroroszország integrációjával járó „jelentős előnyöket” az egyszerű polgárok is érezni fogják.

Lukasenka a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy a két kormány Minszkben pénteken még egyszer áttekinti a programokat, és kifejezte reményét, hogy az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam Legfelső Államtanácsa október végi ülésén véglegesíteni fogja azokat. (Reuters/MTI)

Kedd estére nemcsak a körzetben kampányoló Vitályos Eszter államtitkár kapcsolt, hogy vannak gondok a kisoroszi szigetcsúcs strandfejlesztésével, hanem Nagy István agrárminiszter is kiírta az oldalára, hogy leállítja a beruházást, és jogilag rendezi a terület helyzetét. Míg az államtitkár a társadalmi egyeztetést hiányolta, a miniszter arra a 24 évvel ezelőtti adminisztrációs hibára mutogat, ami miatt máig nem rendezett a Dunakanyar legszebb ártéri erdejének természetvédelmi besorolása.

Mivel itt csak egy 370 milliós projektről van szó, a kormánynak ez megér annyit, hogy ezután zöldebbnek állíthassa be magát,

pedig az utólagos kapkodás pont azt mutatja meg, milyen simán át tudnak menni az ilyen projektek a teljesen leépített természetvédelmi intézményrendszeren.

Eddig ezerrel nyomták

A most leállított fejlesztésre még az állam adta a pénzt 2017-ben, a tervek mellé pedig annyira beálltak, hogy 2019-ben Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója pont a kisoroszi szigetcsúcson hirdette meg a kormány strandfejlesztési programját. Ezek után nem túl meglepő, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal úgy látta, nem kell külön környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatni a területen, ezért nem vizsgálták azt sem, hogy a leaszfaltozott úton megnövekvő forgalomnak milyen hatása lehet. Az erről szóló dokumentumokat csak 71 ezer forintért adták volna ki a Telexnek. És a kormányhivatalt az sem hatotta meg különösebben, amikor a Duna-Ipoly Nemzeti Park kérte számon a hatásbecslés hiányosságait. A projekt csont nélkül átment az egész magyar intézményrendszeren, hétfőn már át is adták a területet a kivitelezőnek. Aznap Molnár Csaba polgármester még arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az építkezés „a szükséges engedélyek és a forrás birtokában kezdődhet meg”.

Ez történik, ha kivéreztetik a természetvédelmet

Az alaposabb vizsgálatot többek között azért lehetett megspórolni, mert egy adminisztrációs hiba miatt épp a szigetcsúcs ártéri erdeje nem számít országosan védett területnek. Nemrég a WWF szakértője hívta fel arra a figyelmet, hogy szigetcsúcs helyrajzi számai 1997-ben valamiért kimaradtak a Duna–Ipoly Nemzeti Park megalapításáról szóló rendeletből. A hiba miatt egy ilyen eljárásnál a hatóság a szigetcsúcsot nem kezelheti a nemzeti park részeként, míg a bejáratnál található focipályát igen, mert annak a helyrajzi számai már szerepelnek a rendeletben.

A hibás rendeletek miatt országszerte nagyon sok értékes terület van hasonlóan bizonytalan helyzetben, ezekről a minisztériumokban tudnak is, azonban a javításuk csak nagyon lassan halad. Ha nincs a tiltakozás, és a sajtó sem kapja fel az ügyet, a kisoroszi szigetcsúcs helyzetét is valószínűleg csak évekkel később rendezték volna. Több embert pedig biztosan nem tudnak ráállítani, mivel 2018-ban éppen a természetvédelem volt a kormányzati leépítés legnagyobb áldozata: a természetvédelmi szakfőosztályok dolgozóinak 44 százalékát rúgták ki. Ekkor több száz, évtizedek óta ott dolgozó szakember esett ki a rendszerből, akiket azóta sem pótoltak, és ez meg is látszik a rendszer hatékonyságán.

Valami jobbat kell kitalálni

Egyelőre sem az államtitkár, sem a miniszter nyilatkozatából nem derült ki, a projekt kampányízű leállításán túl milyen terveik vannak a szigettel. Pedig azzal valóban kezdeni kellene valamit, hogy az egyre több turista túl nagy terhelést jelentett a területnek. A kisoroszi önkormányzat projektje azt az utat választotta volna, hogy kiszolgálják a tömeg igényeit, ami tovább növelte volna látogatók számát. A forgalomcsillapító megoldások a tervezés során teljesen kikerültek a tervekből. Ráadásul a Dunabogdányt és Kisoroszit összekötő gyalogos-kerékpáros hidat továbbra is meg akarják építeni, ami még nagyobb forgalmat terelne a szigetcsúcs felé.

A Fidesz zöld fordulatáról pedig már csak azért sem lehet beszélni, mert a Budapesttől jóval távolabbra eső Fertő tónál fel sem merült, hogy leállítsák Mészáros Lőrincék sok milliárdos szállodaprojektjét. Pedig ott sem egyeztettek azoknak a cölöpházaknak a tulajdonosaival, akikkel aztán lebontatták az épületeket. Aki erre nem volt hajlandó, annak eldózerolták a házát, a 20 milliós bontási költséget pedig kiszámlázták neki. A kormány itt akkor sem lépett közbe, amikor a környékbeli civilek után az UNESCO és az osztrák kormány is tiltakozni kezdett.

Az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára törvényt nyújt be, hogy állítsák le a kisoroszi szigetcsúcsra tervezett strandfejlesztést, ami sokak szerint tönkretenné a Dunakanyar egyik legszebb ártéri erdejét. Vitályos Eszter a lépést azzal magyarázta, hogy „a fejlesztések csakis a lakosság messzemenő belátásával és jóérzésével, támogatásával tudnak zökkenőmentesen végigfutni”.

Az önkormányzat épp a hét elején adta át a kisoroszi szigetcsúcs területét a kivitelezőnek, hogy belekezdhessenek a 370 milliós strandfejlesztésre, a pénzt a kormánytól kapták a strandok „élményígéretet fokozó” fejlesztésére. A tervek szerint az ártéri ligeterdőben aszfaltoznak, csatornáznak, mobil kabinokat és büfés bódékat építenek. A strandfejlesztés ellen aláírásgyűjtés is indult, mert a kezdeményezők szerint törvénytelen „ha a Natura 2000 jelzésű, kiemelten védett területekre konténereket, lakókocsis parkolóhelyeket és más építményeket, tereptárgyakat telepítenek”. A helyiek közül sokan panaszkodtak arra, hogy a polgármester nem vonta be őket érdemben a projekt tervezésébe.

A projekttel kapcsolatban felmerült problémákról épp vasárnap mutattuk be a videóriportunkat:

A projekt ellen korábban a nemzeti park is tiltakozott, de kifogásaik ellenére a Pesti Megyei Kormányhivatal simán kiadta az engedélyt. A terület esélyeit ráadásul az is rontotta, hogy egy adminisztrációs hiba miatt pont a legértékesebb ártéri erdők nem számítanak védett területnek. Vitályos most arról írt, hogy „a rendezett körülmények kialakítása mindannyiunk érdeke, ahogyan az is, hogy a végeredmény mindnyájunk megelégedésére szolgáljon”.

A Fertő tónak viszont már nem volt ekkora szerencséje, ott Mészáros Lőrinc cége továbbra is folytatja a 30 milliárdból készülő gigaberuházását. A Telex kedden arról írt, hogy miután a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. ledózerolta egy család nyaralóját, még 20 millió forintot is kiszámláztak nekik bontási költségekre. Korábban a környékbeli civilek mellett a Nagy Tavak Koalíció, a Greenpeace és az UNESCO is tiltakozott a szikes tó élővilágát veszélyeztető építkezés miatt.

Kubatov Gábor, a Fradi elnöke a holnapi Magyarország-Andorra meccs előtt üzent a magyar szurkolóknak, visszatérve a botrányos utóéletű magyar-angol meccsre. Az üzenete elég egyértelmű: tartsák be a szabályokat a nézők.

Ez eléggé más, mint ahogyan Szijjártó Péter külügyminiszter reagált a meccs másnapján. A magyar szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt érkezett kritikákra Szijjártó azzal riposztozott, hogy kitett egy videót az Európa-bajnokságon az olasz himnuszt kifütyülő angol szurkolókról, vagyis a legegyszerűbb megoldást választotta, és visszamutogatott. Ez volt a hivatalos reakciója arra is, hogy a magyar szurkolók viselkedését elítélte a brit miniszterelnök, Boris Johnson is, és az angol szövetséghez hasonlóan a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vizsgálatát sürgette.

A FIFA meg is indította a vizsgálatot. A kötcsei találkozóra érkezve már Szijjártó is elismerte, hogy voltak rasszista megnyilvánulások, de az eredeti nyilatkozatához tartva magát még mindig kettős mércét emlegetett.

Kubatov már Kötcsén is jelezte a hvg-nek, hogy szerinte „egy ország boldogságát tönkreteszi néhány hibbant ember”. „Nézzék meg a Fradinak az ilyen irányú fejlődését, ott azért elég sokat léptünk ebben a dologban előre” - utalt arra, hogy bár sok konfliktussal járt, de a Ferencváros korábban szintén sokat büntetett táborát már jó ideje elkerülik a botrányok. Kubatov szerint ki lehet szűrni a botrányt okozó embereket, meg is kell büntetni őket, sőt, szerinte kártérítést is kellene kérni. Ekkor még ő is felemlegette, hogy az Európa-bajnokságon Angliában is voltak botrányok.

De úgy látszik, kedd estére Kubatov Gábor, a Fradi elnöke (és a Fidesz pártigazgatója) megunta a mentegetőzést, és arról írt az oldalán, hogy a másokra mutogatás helyett azzal kellene foglalkoznunk, ami itthon történik:

„Amikor gyermekkoromban hármast vittem haza, akkor anyukám azt kérdezte, hogy miért nem kaptam jobb jegyet. Az válaszoltam, hogy a többieknek is hármas lett. Erre azt mondta, hogy »a többiek engem nem érdekelnek«. A felelősség megosztása, a kettős mérce nem egyszerű dolog. Az, hogy mi történik Angliában, az ő dolguk, nekünk be kell tartani a szabályokat.”

Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes úszóról nevezik el a törökbálinti uszodát. Az ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot kedd este ünnepélyes keretek között írták alá a Törökbálint Sportközpontban. A tokiói olimpia után visszavonult, 35 éves világ- és Európa-bajnok számára búcsúztató ünnepséget szerveztek, aminek keretében az ünnepelt, valamint tanúként Elek Sándor polgármester és Konrády Ildikó, a Törökbálint Sportközpont vezetője írta alá az uszoda névváltoztatásához szükséges dokumentumot.

Elek Sándor elmondta: kezdeményezésére a képviselő-testület augusztus 31-én egyhangúlag döntött úgy, hogy a város uszodáját Cseh Lászlóról nevezik el. „Cseh László eredményei, jelenléte és végtelen közvetlensége törökbálinti gyermekek és felnőttek sokaságának adott és ad motivációt, valamint inspirációt arra, hogy sportoljon, ússzon és egészségesebb életet éljen. Laci hatása a város sportéletére felbecsülhetetlen” - jelentette ki a polgármester, aki emlékeztetett: Cseh László Plagányi Zsolttal kezdte meg a közös munkát Törökbálinton, aki azóta is a Sportközpontban készíti fel fiatal tanítványait. A polgármester kiemelte, hogy Cseh Lászlónak hosszú évek óta kivételes kapcsolata van a településsel, edzései helyszínéül már 2015-ben Törökbálintot választotta, és visszavonulásáig itt készült fel a különböző világversenyekre.

Cseh László a 2004-es athéni olimpián bronzérmet nyert 400 méter vegyesen, majd 2008-ban, Pekingben ugyanebben a számban, illetve 200 méter vegyesen és pillangón is ezüstérmes volt. A 2012-es londoni játékokon 200 vegyesen szerzett újabb bronzot, a 2016-os riói ötkarikás eseményen pedig 100 méter pillangón ezüstérmes lett. Világbajnokságokon 13, Európa-bajnokságokon 23, rövidpályás vb-ken 4, rövidpályás Eb-ken pedig 25 érmet nyert. (MTI)

El Salvador lett a világ első országa, ahol hivatalos fizetőeszköz lett a bitcoin az amerikai dollár mellett. Keddtől a közép-amerikai országban minden olyan üzleteknek el kell fogadnia a kriptovalutát, ahol lehetséges.

El Salvador elnöke, Nayib Bukele azt reméli, hogy a kriptopénz bevezetésével könnyebben tudnak majd a külföldön élő salvadoriak pénzt küldeni az otthoni rokonaiknak. El Salvador gazdaságában ugyanis kiemelten fontos szerepet játszanak a kivándoroltak hazautalásai. Ezek a küldemények évi 4 milliárd dollárt, az ország GDP-jének 20 százalékát teszik ki.

Várhatóan több millióan töltik le a kormány erre kifejlesztett alkalmazását, mivel minden állampolgárnak 30 dollárnyi bitcoint adnak az induláshoz. Ugyanakkor a Világbank nem támogatta a lépést, mert többek között kifogásolták a bitcoinnal kapcsolatos transzparencia-problémákat, illetve a kriptovaluták előállításának hatalmas környezeti lábnyomát

A kriptopénz árfolyama idén nagyon ingadozó volt, májusban például 40 százalékos zuhanást mutatott be. (BBC)

Zugló után Szabolcs megye egyik körzetében is kölcsönös vádaskodásba fulladt az előválasztás. Múlt pénteken a 24.hu nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin a Mátészalkát és további 43 települést magába foglaló 5-ös számú választókerületben a DK egyik helyi párttagja, Jakab Tímea arról beszélt, hogy a Fidesz segítséget nyújt az MSZP-nek az előválasztáson, a szimpatizánsai Papp Ildikóra szavaznak. A DK-s Jakab arról is beszél, hogy jóban van a választókerület országgyűlési képviselőjével.

A jobbikos Földi István erre azzal reagált, hogy a szocialistáknak vissza kellene léptetniük a jelöltjüket, és megszüntetni a párttagságát, mert csak így lehet megtartani az ellenzéki szavazók bizalmát.

Nem sokkal később az MSZP is támadásba lendült, kedden már ők követelték a jobbikos jelölt visszaléptetését, mert szerintük Földi István, aki korábban Kocsord polgármestere volt, a jelentkezésekor megtévesztette az Országos Előválasztási Bizottságot, „ugyanis elhallgatta, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt eljárás indult ellene, ami azzal zárult, hogy beismerte tettét”. Az ügyről a Jobbik a Telexnek azt mondta, hogy Földinek „nem egy, a bíróság által kiszabott szabadságvesztése került felfüggesztésre, hanem magát az eljárást függesztették fel”.

A Jobbik szerint „nem véletlenül döntött úgy az ügyészség, hogy az említett »ügyet« még bírósági szakaszba sem engedi, ugyanis Földi István és a kocsordi polgármesteri hivatal egykori vezetése elismerte, hogy valóban csoportosítottak át ideiglenesen címzett forrásokat annak érdekében, hogy más költségeket ki tudjanak egyenlíteni. Ez egyébként a kivéreztetett és forráshiányos önkormányzatoknál sajnos szinte általános gyakorlat.”

Az MSZP közleménye után a Jobbik-közeli Alfahír arról írt, hogy az Országos Ellenzéki Előválasztási Bizottság (OEVB) határozatban mondta ki, hogy a jobbikos politikussal szemben megfogalmazott vádak megalapozatlanok.

Mivel ebben a körzetben csak két ellenzéki jelölt van, ha bárki visszalépne, nem kellene előválasztást tartani.

A Miskolci Törvényszék helybenhagyta a Kazincbarcikai Járásbíróság januári ítéletét annak a férfinak az ügyében, aki 2018 őszén egy vadászaton megsebesítette vadásztársát. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt a vádlottat 192 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte.

A férfi 2016 óta egy borsodi vadásztársaság sportvadász tagja volt. 2018 novemberében sportvadászaton vett részt, ami előtt balesetvédelmi oktatásban részesült. A vadászat során a vádlott és a hajtóként résztvevő sértett egy dombon haladtak, amikor a vádlott – megszegve a vadászati és a balesetvédelmi szabályokat – a sörétes puskával a domb lejtős irányába, a magas fűvel és bokrokkal benőtt terület felé lőtt, ami eltalálta a sértettet.

A sértett bal karjába, bal és jobb lábába sörétlövedékek fúródtak, mely miatt nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott beismerte a cselekmény elkövetését, és tettét megbánta, valamint hogy a sértetti megbocsátott. (Bíróság.hu)

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A vádlottak egyike az APEH-nél adóellenőrként, később a NAV-nál különböző beosztásokban – 2018-ig egy regionális bűnügyi igazgatóságon osztályvezetőként – közszolgálati jogviszonyban állt, míg vádlott-társai cégek ügyvezetői voltak.

Az egyik vádlott cége könyvelési és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozott, széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezett vállalkozói körökben.

Ők ketten egy harmadik társukkal 2017 környékén megállapodtak, hogy a könyvelési szolgáltatást nyújtó céggel kapcsolatban álló vállalkozóknak pénzért felajánlják,

hogy a NAV-nál indult és őket érintő eljárásokról adatokat szolgáltatnak, és szükség esetén azokat számukra kedvezően befolyásolják.A megállapodásról később egy újabb személy is tudomást szerzett, aki szintén vállalta – további, az eljárás során ismeretlenül maradt vállalkozóknak – a korrupciós kapcsolatrendszerben a közvetítői tevékenységet.

A vádlottak - akik közül többen beismerő vallomást tettek - valamennyien szabadlábon védekeznek. A korábbi osztályvezetőnek már nem áll fenn a hivatali jogviszonya.

A nyomozó főügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság öt vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítéljen, továbbá rendeljen el vagyonelkobzást (többnyire milliós nagyságrendben) azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetése folytán gazdagodtak.

A nyomozó főügyészség az ügyben tartott kutatások során - az okiratokon, adathordozókon, készpénzen kívül - engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket és egy hangtompítót is lefoglalt, amely bűncselekmény elkövetése miatt az egyik vádlottat időközben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték. (Ügyészség)

Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Az Európai Unió Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A fegyelmi kamara tagjait egy olyan testület választja, amit a lengyel parlament kormánypárti többsége választott.

A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara hivatalosan az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni, de az Európai Bíróság júliusban megállapította, hogy az igazságszolgáltatás kontrollálására is alkalmas, vagy nyomást tud gyakorolni a bírákra, hogy megváltoztatták a döntésüket.

Az Európai Bíróság még júliusban elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, ha a lengyel kormány nem hajtja végre az ítéletet. A lengyel vezetés augusztus 16-án küldött választ a bizottságnak, valamint Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság párt vezetője is ígéretet tett a fegyelmi kamara felfüggesztésére, azonban a Bizottság szerint a kormány egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket az uniós bírósági döntés végrehajtására. A Bizottság szerint a fegyelmi kamara továbbra is működik, annak ellenére, hogy a lengyel kormány ígéretet tett a felszámolására.

Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a múlt héten már megpendítette, hogy ha Lengyelország nem érvényesíti az uniós jogot, akkor visszatarthatják a helyreállítási alapból nekik szánt több tízmilliárd euró kifizetését. A lengyel igazságügyi miniszter helyettese, Sebastian Kaleta ezt agresszív lépésnek minősítette. Szerinte az uniós költségvetés jóváhagyása után már nem jogszerű a Lengyelországnak megítélt fejlesztési pénzek blokkolása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Unió egészében függetlennek és igazságosnak kell lenniük. Vera Jourová értékekért és az átláthatóságért felelős biztos szerint a lengyel vezetés nem tartotta be az uniós bíróság döntését, a fegyelmi kamara például továbbra is folytatja egyes tevékenységeit a bírákkal szemben, noha ezeket már teljes mértékben fel kellett volna függeszteni. „Megtettük a szükséges lépéseket, és továbbra is készen állunk arra, hogy a lengyel hatóságokkal együttműködve megoldást találjunk a problémára”. Kiemelte, hogy az Európai Bíróság ítéleteit az egész EU-ban tiszteletben kell tartani. (Európai Bizottság/Bloomberg/Financial Times/MTI)

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Heves megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Bár Heves megyében 2018-ban tarolt a Fidesz, azóta az önkormányzati választásokon a kormánypárt mindhárom itteni választókörzet központjában kikapott, vagyis akkor működött az összefogás. Azonban a helyzetet bonyolítja, hogy mindegyik városhoz sok kisebb település tartozik, ahol hagyományosan a Fidesz az erősebb.

Heves 1 - Eger és még 26 település

Az 1-es választókerületben 2010 óta mindig a fideszes jelölt nyert, de ha össze tud fogni az ellenzék, újra nyitott lehet a verseny, mivel Nyitrai Zsolt 2018-ban csak 46,44 százalékot kapott. Ráadásul a kormánypártnak új jelöltet kell felépítenie, mivel Nyitrai jövőre már biztosan nem indul egyéniben, ugyanis június óta miniszterelnöki megbízottként dolgozik. Ennek ellenére még sincs nagy tülekedés az ellenzéki oldalon.

• Berecz Mátyás - DK; támogatja: LMP, Jobbik

Januárig Eger alpolgármestere volt, de költségcsökkentésre hivatkozva lemondott. 2018-ig Berecz volt az egri vármúzeum igazgatója, de konfliktusba került Nyitrai Zsolttal, aki nagyobb befolyást akart szerezni a vár körül. Állítása szerint azért váltották le, mert nem akart részt venni a vár fejlesztésére érkezett pénz 20-30 százalékának elsikkasztásában.

• Jánosi Zoltán - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

A Momentum jelöltje a 90-es évek végén még a Fidesz-közeli Századvég Politikai Iskolában szerzett politikai szakértői végzettséget, hogy aztán 2002 és 2010 között az MSZP színeiben lehessen önkormányzati képviselő Egerben. Egyébként ügyvezető egy cégben, ami kitűzőket és hűtőmágneseket gyárt.

Heves 2. - Gyöngyös és még 55 település

• Dudás Róbert - Jobbik; támogatja: LMP, DK, Momentum, MMM, ÚVNP

Ebben a körzetben a Jobbik alelnökének leginkább önmagával kell megküzdenie, hogy az egyesült ellenzék jelöltje lehessen. Miután 2019-ben Mirkóczki Ádámot Eger polgármesterévé választották, Dudás ült be a helyére a parlamentben. A gyöngyösi körzetben a Jobbik 2010 óta fixen Vona Gábor indította, de mióta a volt pártelnök inkább influenszernek állt, Dudás számít a párt helyi erős emberének. A körzet 2018-ben elvileg nyerhető lett volna: Vona Gábor csak 2350 szavazattal maradt le a fideszes Horváth László (46,15 százalék) mögött, miközben az MSZP és az LMP is indított saját jelöltet.

Heves 3. - Hatvan és még 37 település

Bár ebben a körzetben 2018-ban a fideszes Szabó Zsolt egy közös jelölttel szemben is győzni tudott volna (50,57 százalékot szerzett), most az előválasztáson mégis itt lesz a legnagyobb verseny: rögtön három ellenzéki jelölt is egymásnak feszül.

• Korózs Lajos - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK

A szocialisták veteránjáról nem sokat lehetett hallani, mióta tavaly nyáron országosan beégette magát egy videóval, amiben egy magát mentősnek kiadó szélhámos szerepelt. Ettől kezdve a Fidesz csak erre a videóra mutogatott, ha hitelteleníteni akarta az ellenzék járványkezeléssel kapcsolatos kritikáit. A népjóléti bizottság ülésit is Korózsra hivatkozva bojkottálták, ezért nem lehetett ott a járványkezelésről kérdezni az operatív törzset.

• Lőcsei Lajos - Momentum; támogatja: Mindenki Magyarországa Mozgalom

A 36 éves, roma származású agrármérnök egyben a Momentum roma stratégiáért is felelős politikusa is. Jelenleg építésvezetőként dolgozik egy építőipari cégnél. A párt honlapjára feltöltött bemutatkozójában kiemelte, hogy az utóbbi időszakban tömegesen szűntek meg a térségben a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozások, valamint hogy olyan országot szeretne, „ahol nem számít a bőröd színe, nem számít az, hogy cigány vagy”.

• Varga Ferenc - Új Világ Néppárt; támogatja: Jobbik

Nyugalmazott katonatiszt. Ennél több a Facebook-oldaláról sem derül ki róla, aminek az első posztja utáni hét hétben 69 lájkolója volt. Ha beválasztanák a parlamentbe, a Jobbik frakciójába ülne.

Nehéz lenne pontosan megmondani, milyen gondolatok kavaroghattak Tessely Zoltán fideszes képviselő fejében az angolok elleni meccs után, ő maga is azzal kezdte az erről szóló posztját, hogy „sok mindent nem értettem, de mindenek előtt a térdelésük közbeni füttyöt nem”.

Felcsút környékének országgyűlési képviselője ezzel arra utalt, hogy a rasszizmus és a bármiféle megkülönböztetés elleni tiltakozásként letérdelő angol játékosokat rendkívül heves fütty fogadta a Puskás Arénában. Majd némi sejtetéssel hozzátette a saját megfejtését:

„Szerintem Trianonért is térdepeltek…”

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Jász-Nagykun-Szolnok megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

A megye négy körzetéből kettőben 2018-ban 50 százalék feletti eredménnyel nyert a Fidesz, de az önkormányzati választások eredményei már több helyen is azt mutatták, hogy az összefogással megszorongatható a kormánypárt. Azóta az egyik fideszes képviselő ellen már vádat is emeltek korrupció miatt.

Jász-Nagykun-Szolnok 1. - Szolnok és 13 település

2018-ban ezt a körzetet a fideszes Kállai Mária 42,09 százalékkal tudta hozni, miközben indult külön jobbikos, MSZP-s, LMP-s és momentumos jelölt is, akik összesen a szavazatok 55,41 százalékát kapták meg. Szóval még úgy is lett volna tartaléka az ellenzéki összefogásnak, ha esetleg nem mindenki szavazott volna át egy másik párt jelöltjére. Ráadásul a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék polgármester-jelöltje csak 252 szavazattal kapott kevesebbet, mint a Fideszé, és a testületben az ellenzék került többségbe. Nem meglepő, hogy a nyerhető körzetben hárman is indulnak az előválasztáson.

• Kármán Irén - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

A jogász végzettségű Kármán Irén neve lehet a legismertebb a megyei jelöltek közül, hiszen hosszú időn át újságíróként és dokumentumfilmesként dolgozott. Sokat foglalkozott az olajmaffiával, közben közeli kapcsolatba került Portik Tamással is. 2007-ben ismeretlenek elrabolták és összeverték, majd összekötözve dobták ki a rakparton. Az elkövetőket azóta sem kapták el. Az utóbbi években jogtanácsosként dolgozott a Tiszaföldvár-Martfű Ipartestületben. A jelölti bemutatkozójában azt ígérte: „Képviselőként azért fogok dolgozni, hogy a korrupciót felszámoljuk, és az adóforintok oda kerüljenek, ahová valók: az emberekhez, az iskolákba, a kórházakba.”

• Tóth Áron - LMP

A 27 éves, politológus végzettségű Tóth koordinátorként dolgozik az LMP parlamenti frakciója mellett. Az LMP honlapján található bemutatkozó szerint „lelkiismerete azt diktálja, hogy mindig a kis emberek mellé álljon a nagyurakkal szemben”.

• Sziráki Pál - DK; támogatja: Jobbik, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A DK jelöltje a Belorusz Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát a 70-es évek végén. Korábban a Jászkun Volán Zrt. vezérigazgatója volt, jelenleg a Szolnoki Városfejlesztő Zrt. felügyelő bizottságának elnöke. A pártja honlapjára feltöltött bemutatkozó szerint meghatározó szerepe volt az ország egyik legfurább szoborcsoportjának létrehozásában. Hogy Sziráki pontosan mivel járult hozzá a hengeres potrohú, szárnyas kérészsellők násztáncát ábrázoló alkotás felállításához, egyelőre nem derült ki, de a bizarr köztéri alkotások rajongóinak nagy favoritja lehet, ha vannak még hasonló tervei a választókerületben. Egyébként szabadidejében napi rendszerességgel kajakozik, és két kutyája is van.

Jász-Nagykun-Szolnok 2. - Jászberény és 13 település

A legutóbbi országgyűlési választáson a fideszes Pócs János 51,21 százalékos eredménnyel nyert mandátumot. Azonban 2019-ben, az önkormányzati választáson a kormánypárt úgy is elveszítette a körzet központját, Jászberényt, hogy novemberben megismételték a választást. Az október 13-án elszenvedett szoros vereséget egyetlen egy hónap alatt megsemmisítő kudarcba sikerült fordítaniuk. Itt egy MSZP-DK párharc várható a közös jelöltségért.

• Kertész Ottó - MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Jobbik

Ha 2019-ben a körzet fideszes képviselője, Pócs János sejtette volna, hogy a Magyar Arany Érdemkereszttel frissen kitüntetett jászsági állatorvos a helyére pályázik, biztos nem ír olyanokat Kertész Ottóról, hogy „mindenki szeretettel és tisztelettel adózik munkássága előtt”. Kertész ugyanakkor már nincs ilyen jó véleménnyel Pócsról, egy interjúban azt mondta, számára „mind a politikai akarnoksága, mind a nézetei elfogadhatatlanok. Ahogy az is, hogy bárki beleszóljon abba, kit vegyenek fel a szociális otthonba, vagy ki kapjon segélyt”. Korábban volt már alpolgármester Jászberényben, még korábban pedig önkormányzati képviselő Jászkiséren. Fontos szereplője Jászberény kulturális életének, évtizedek óta részt vesz a Jászsági Évkönyv kiadásában. Az ígéri, itt helyben nem politizálni, hanem normalizálni akar.

• Gedei József - DK; támogatja: Momentum

Az 54 éves ügyvéd rutinos szereplőnek számít a helyi politikában, 2002 és 2010 között kétszer is megválasztották Jászberény országgyűlési képviselőjének az MSZP színeiben, 2006-ban pedig a város polgármestere is ő lett. 2019 óta alpolgármesterként dolgozik a helyi önkormányzatban. A mostani kampányát azzal indította, hogy körbebiciklizte a választókörzetet. Talán az így gyűjtött tapasztalatai alapján jutott arra, hogy fejleszteni kell a közúthálózatot. Ha kell, török teát is tud főzni.

Jász-Nagykun-Szolnok 3. - Karcag és még 20 település

2018-ban a fideszes Kovács Sándor 55,29 százalékkal elég egyértelmű győzelmet aratott, és amikor tavaly szeptemberben a polgármester halála miatt időközi önkormányzati választást kellett tartani, az ellenzék nem is állított jelöltet, így a Fidesz 90,2 százalékkal győzte le a Munkáspártot. Ahhoz képest, hogy talán a karcagi körzet a legnehezebb terep az ellenzéknek, szinte tolonganak a jelöltek az előválasztáson.

• Kozma Dániel - Momentum

A Momentum 22 éves karcagi képviselője az oldalán így jellemezte saját magát: „A Nagykunság gyermeke vagyok és az is maradok.” De a puszta helyben maradáson kívül közlekedési tervet is ígért a helyieknek.

• Túró Vilmos - DK

A 27 éves Túró Vilmos Tiszaburán él, kezdetben kétkezi munkás volt, majd esti tagozaton leérettségizett, jelenleg családgondozóként dolgozik. 2022 után a szociális szféra helyzetén szeretne javítani. Problémásnak tartja az ágazatban dolgozók alacsony fizetését. „Készen állok arra, hogy stadionok építése helyett színvonalas, szakmaiságot nem nélkülöző, a mindennapokra kiterjedő szociális hálózatot építsünk ki a régiónkban” - írta a párt honlapjára feltöltött bemutatkozójában.

• Lukács László György - Jobbik; támogatja: MSZP, LMP, Párbeszéd, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A 38 éves jogász azon kevés közszereplők közé tartozik, akiknek duplán jól jön, hogy két keresztnevük is van. 2014 óta tagja az országgyűlésnek, előtte Karcagon volt önkormányzati képviselő. A parlamentben az aktívabb képviselők közé tartozik, az előző ciklusban 448, a mostaniban eddig 443 önálló indítványa volt, valamint az üléseken rendszeresen tesz fel kérdéseket a kormánytagoknak. A 2018-as választáson 32,92 százalékot ért el ebben a körzetben.

Jász-Nagykun-Szolnok 4. - Törökszentmiklós és még 22 település

• Csányi Tamás - Jobbik; támogatja: DK, Momentum, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom

2018-ban listáról került be a parlamentbe, bár egyéniben csak 1908 szavazattal maradt el a fideszes Boldog István mögött (miközben a körzetben volt MSZP-s, LMP-s és momentumos jelölt is). Amellett, hogy most egyedül indul, Csányi esélyeit az is javíthatja, hogy Boldog ellen azóta vádat emeltek korrupció miatt, így az sem biztos, hogy ő lesz a kormánypárt jelöltje. A Jobbik jelöltje korábban középiskolai tanár volt. A parlament honlapjára feltöltött önéletrajzában önmagáról azt írta: „A büszke magyarságtudatot tartom a legfontosabb alappillérnek az életben.”