Czinkóczi Sándor

Már meg is jelent a kedd esti Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amivel Orbán Viktor a szlovák kormány nyomására visszavonta a Termőföld Magántőkealap létrehozásáról szóló nyári döntését. Az eredeti tervek szerint ebbe azért tettek volna 100 milliárd forintnyi közpénzt, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban, amikkel majd a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedését segítették volna.

Azonban a jelek szerint a szomszédos országok vezetőinek elfelejtettek szólni, hogy nagy arányban vennének a földjeikből. Ebből a múlt héten Szlovákiában belpolitikai botrány is lett, ami után először a szlovák külügyminiszter kérdezett rá Szijjártónál, hogy egy ilyen tervről miért a sajtóból kell értesülniük, majd hétfőn Eduard Heger szlovák miniszterelnök is tárgyalt Orbán Viktorral a földvásárlásokról. Másnap, azaz kedden Orbán egy levelet küldött a szlovák miniszterelnöknek arról, hogy visszavonják azt a határozatát, amely a környező országokban való földvásárlásról szólt. Ez történt meg a kedd este megjelent határozattal.

Ebben elrendelik, hogy az erre a célra átadott forrásokat ne használják fel a tőkealap létrehozására, annak elköltéséről később határoznak. Kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium annyit közölt, hogy „Szijjártó Péter és Ivan Korcok a legutóbbi pozsonyi tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a vegyes bizottsági rendszert használják arra, hogy ezeket a programokat a továbbiakban közös megállapodás alapján folytassák”.

• A múlt héten belpolitikai botrányt okozott Szlovákiában, hogy a magyar kormány egy 143 milliárdos tőkelalappal vett volna termőföldeket a környező országokban, például Szlovákiában.
• Ezt a szlovák külügyminiszter először Szijjártó Péternek nehezményezte, majd hétfőn Orbán Viktor is tárgyalt a tőkealapról a szlovák miniszterelnökkel.
• Végül a magyar kormány megígérte, hogy visszavonja a tőkelap létrehozásáról szóló határozatot.

Orbán Viktor még a nyár közepén írta alá azt a kormányrendeletet, ami szerint szeptember végéig létre kell hozni a Termőföld Magántőkealapot, aminek a célja, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban. Ezzel teremtenék meg „a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”.

A tőkealapba rengeteg pénzt tolt volna a magyar állam. Az alapkezelőt Szijjártó választhatta volna ki, akin keresztül 400 millió euró (~143,8 milliárd forint) keretösszeggel alakulhatott volna meg Termőföld Magántőkealap.

Ennek a pénznek a 70 százalékát, azaz 280 millió eurót (~ 100 milliárd forintot) a magyar állam biztosítja a költségvetésből. A tőkelalap alapítói határozatát az állami tulajdonú Eximbank adta volna ki. Az állami banknak egyébként több tőkealapja is van, és előfordult már, hogy Rogán Antal ismerősei lettek az alapkezelők.

Azóta a 143 milliárdos tőkealap körül nagy volt a titkolózás, a 444 erre vonatkozó kérdéseire a magyar külügyminisztérium augusztus óta egyszerűen nem válaszolt, informálisan csak annyit tudtunk meg, hogy a választásokig inkább kerülik a ilyen kényes témákat. A szeptember 30-án megjelent Hivatalos Értesítőben Szijjártó Péter annyit rendelt el, hogy a Termőföld Magántőkealap létrehozásával és az alapítói jognyilatkozatok megtételével kapcsolatos ügyekben Magyar Levente parlamenti államtitkár helyettesíti.

Elfelejtettek szólni a szomszédoknak, hogy buli lesz

Azonban a múlt héten Szlovákiában a kormányoldal és az ellenzék is tiltakozni kezdett az ellen, hogy a magyar kormány jelentős mennyiségű szlovákiai termőföldet vegyen. Az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, a külügyminisztérium törvénnyel akadályozta volna meg a felvásárlást. Robert Fico volt miniszterelnök pénteken már arról beszélt, hogy „Orbán úgy viselkedik, mint az a ragadozó, amely kiszimatolt egy öreg és sánta őzet”. Ugyanakkor a korábban magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője Andrej Danko kiállt Orbán Viktor mellett, mert szerinte „nyugati ellenségek” támadják Magyarországot és Szlovákiát is.

Dobrev Klára kedden azzal állt a kampánystábja kamerái elé, hogy szerinte Márki-Zay Péter Trump-típus élethalálharccá változtatta az előválasztási versengést. A DK miniszterelnök-jelöltje egy videóban beszélt arról, hogy „megjelent a gyűlölködés, a hazug lejárató kampány, a hazaárulózás”. Azt mondta, hogy ez egy ismert recept Orbántól Trumpig: „Ne beszélj az ország számára fontos dolgokról, csak az ellenfeledről. Állíts róla mindent, ami az eszedbe jut, minél nagyobb hazugság, annál jobb.”

A két jelölt közötti kampány azután durvult be, hogy Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a haza elárulóinak tartja azokat a párbeszédes politikusokat, akik Dobrev Klára mellett álltak ki. Később ezért bocsánatot kért, és azt mondta, fáradtan rosszul fogalmazott, és nem tartja őket hazaárulóknak. Végül arról a nyilatkozatról sem sikerült megegyezniük, ami kimondta volna, hogy bárki is nyeri a második fordulót, a másik ott fog állni mögötte.

Elmondása szerint Dobrev Klára most azért reagál Márki-Zay Péter kijelentéseire, mert úgy látja, a populizmus ellen nem lehet aranyoskodva küzdeni. Valamint attól tart, hogy ez a kampány szétveri az ellenzéki összefogást, ami pedig a „jövő évi győzelem garanciája lehetne”. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy aki fideszesnek mutatja a legnagyobb ellenzéki párt szavazóit, aki általános pártellenes hangulatot szít akkor, amikor a szövetséges ellenzéki pártok legalább 2,5 millió szavazója nélkül esélye sincs a kormányváltásnak, aki Trump módjára bejelenti, hogy ha veszít, akkor csalást fog kiáltani, aki lehazaárulózza a nem őt támogató ellenzékieket, majd ezt a fáradtságra fogja, de közben megismétli a valótlan rágalmait, aki szerint az, hogy egy ellenzéki politikus nem őt támogatja, csak zsarolás miatt lehetséges, és aki szerint a nem őt támogató politikusoknak még a családjuk is megveti, az nem fog tudni jövő tavasszal nyerni” - modnta Dobrev, aki ezt a viselkedést tartja az ellenzéki összefogásra leselkedő legnagyobb veszélyt.

Dobrev szerint Márki-Zay így nemhogy áprilisig, de még decemberig sem tudná egyben tartani az ellenzéki összefogást.

Ezt azzal indokolta, hogy az előválasztás után nem lesz elég, ha a szövetséges pártok elnökei felsorakoznak a győztes mögé. „Ez meg fog történni, biztos vagyok benne” -tette hozzá. De fel kellene sorakozniuk a pártok szavazóinak is, akik Dobrev szerint ellehetetlenít a Fidesz-stílusú lájárató kampány.

„Értem és ismerem azt a politikát, amit a tesztoszteron és a hiúság fűt, tele van vele a világ, de ha ez a politika az ellenzéki összefogást gyengíti, az már nem magánügy, az már valamennyiünk ügye” - mondta Dobrev, aki pont ettől akarja megvédeni az ellenzéki összefogást. Hozzátette, hogy aki az összefogás bármely szereplője ellen lejárató kampányt indít, Orbánnak tesz szívességet.

Csütörtök este a Greenpeace Magyarország a HVG-vel együtt beszélgetést szervez a legégetőbb környezetvédelmi kérdésekről az ellenzéki előválasztás második fordulójában részt vevő miniszterelnök-jelöltekkel, Dobrev Klárával és Márki-Zay Péterrel. A két jelölt részvételével zajló élő beszélgetés moderátora Gergely Márton, a HVG főszerkesztője.

A 2022-as választáson induló miniszterelnök-jelöltektől – beleértve a jelenlegi miniszterelnököt is – a Greenpeace Magyarország augusztus 31-ig kérte, hogy küldjék el zöld programjukat. Ennek alapján a környezetvédő szervezet nyilvánosságra hozta a jelöltek zöld programjainak összehasonlító értékelését. De a szervezet szerint a beérkezett anyagok alapján azonban egyelőre nem láthatóak a jelöltek részletes elképzelései a környezet- és természetvédelemről.

A csütörtök esti beszélgetésen mindkét ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek alkalma lesz arra, hogy nyilvános eseményen mondja el a választóknak, mit tenne a klíma- és ökológiai válság megfékezéséért, Magyarország lakosságának és természeti értékeinek védelméért.

Az esemény október 14-én, csütörtökön 19.00 órakor lesz a HVG székházában. A beszélgetést élőben közvetíti a hvg.hu és a Greenpeace Facebook-oldala.

A londoni rendőrség megerősíti a jelenlétét kedd este a Wembley stadion környékén a magyar szurkolók érkezése miatt. A botrányosra sikeredett EB-döntőnél - amikor több ezren jutottak be jegy nélkül a stadionba - sokan éppen az erőteljesebb rendőri jelenlét hiányolták.

A szeptemberi magyar-angol meccsen történt rasszista incidensek és az EB-döntőt történt összecsapások miatt az angol labdarúgó-szövetség is a szokásosnál szigorúbb intézkedésekkel készül, pedig a magyar szurkolók ezernél is kevesebb jegyet vettek. Ennek okaként a Guardian megemlíti, hogy a beutazáshoz továbbra is oltási igazolást kell bemutatni, aminél a Magyarországon használt Szputynikot és a Shinopharmot nem fogadják el. (Guardian)

A Momentumban mindenkit mellbe vágott, hogy Fekete-Győr András csak 3,39 százalékot ért el az előválasztás első fordulójában. A momentumos jelöltekre és a pártelnökre leadott szavazatok különbségeiből látszott, hogy itt nem Fekete-Győr tolja maga előtt a pártot, hanem inkább fordítva. Bár azt már a kampányköltésekbe is belekalkulálták, hogy nem jut tovább a második fordulóba, ezt azonban nem kommunikálták a tagság felé, akiknek így jóval magasabbak voltak az elvárásaik.

A lesújtó eredmény után indult be a gondolkodás arról, hogy le kellene cseréniük a kampányban elkopott elnököt. A vita leginkább arról volt, hogy ennek már most meg kell történnie, vagy görgessék még maguk előtt a problémát. A párt belső köreiből úgy tudjuk, a kérdést végül az döntötte el, amikor az újbudai körzetet fölényesen behúzó Orosz Anna és Bárdi Zsuzsanna elnökségi tag elkezdte körbetelefonálni a küldöttgyűlési tagokat, hogy változást sürgessen.

A német szociáldemokratát lehetséges koalíciós partnerei, a liberális FDP és a Zöldek támogatnák a marihuána legalizálását. Ehhez engedéllyel rendelkező szakboltokat hoznának létre. A szociáldemokraták ugyanakkor óvatosabbak lennének, és először csak egy modellprojektet hoznának létre.

Azonban a rendőrszakszervezet elnöke, Oliver Malchow nemrég arra figyelmeztetett, hogy értelmetlen lenne a legális, de veszélyes alkohol mellett egy „veszélyes, de ártalmatlannak beállított” előtt is megnyitni az ajtót. Szerinte le kellene állni azzal, hogy állandóan csak megszépítik a fű hatásait, mert fogyasztása éppen a fiataloknak tud egészségügyi és szociális problémákat okozni. (Spiegel)

A gyanú szerint egy magyar cég 2020-ban online hirdetett és értékesített hamis és tesztelésre teljesen alkalmatlan PCR-teszteket. A nyomozók szerint az elkövetők cselekményüket pontosan összehangolva, a feladatokat egymás közt megosztva követték el. Egy olyan céget használtak fel a forgalmazáshoz, aminek ügyvezetője a cégben érdemi tevékenységet nem végzett, csak a nevét adta hozzá.

A tesztként hirdetett és eladott termékek valójában csak általános egészségügyi mintavevő eszközök voltak, melyeket átcímkéztek, és hamis azonosítókkal láttak el. Ezzel azt a látszatott keltették, mintha azok egy spanyol cég PCR tesztelésre alkalmas termékei lennének.

Eddig közel száz vásárló azonosítása történt meg, a további sértettek felkutatása folyamatosan zajlik. Az okozott kár meghaladja a 7 millió forintot.

A nyomozás adatai szerint a hamisítás értelmi szerzője a 47 éves U.J. volt. A móri férfit a rendőrök október 6-án fogták el otthonában, ahol kutatást is tartottak, és lefoglaltak mindent, ami a bűncselekményhez köthető. Két veszprémi társát – a 66 éves Sz.T-t, valamint a 46 éves B.I.T-t – szintén eljárás alá vonták. Mindhármukat egészségügyi termék hamisítása és csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként. (police.hu)

A tervek szerint Thaiföld novembertől feloldja a karanténkötelezettséget 10 alacsony kockázatú országgal szemben. Emellett újranyitják a szórakozóhelyeket és az alkoholárusítást is engedélyezik. Prajut Csan-o-csa miniszterelnök ugyan elismerte, hogy ez ugyan kockázattal jár, de kulcsfontosságú, hogy feltámasszák az ország összeomlott turisztikai szektorát. Míg a világjárvány előtt, 2019-ben 40 millió ember látogatott az országba, addig ez az idei év első hónapjában csak 70 ezer volt.

A most zöld jelzést kapott országok között ott van az Egyesült Királyság, Kína, Németország és az Egyesült Államok is. A beérkező turistáknak ugyanakkor fel kell mutatniuk egy negatív PCR-tesztet, majd az érkezéskor is tesztelni kell őket. Ha a második is negatív, attól kezdve olyan szabadon utazhat az országban, akárcsak a helyiek. (BBC)

A párt vasárnap este tartotta a bizalmi szavazást, amit Fekete-Győr András kezdeményezett maga ellen, miután a vártnál is gyengébben szerepelt a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. (21 050 szavazattal mindössze 3,39 százalékot ért el.)

A küldöttgyűlés kétharmada megvonta tőle a bizalmat. Az utódjáról a párt következő tisztújításán döntenek, amit várhatóan novemberre hívnak össze. A párt közleménye szerint Fekete-Győr András ezt elfogadta és azonnali hatállyal beadta lemondását. A Momentum hat elnökségi tagja továbbra is folytatja a munkáját, az elnöki pozícióra pedig hamarosan ki lesz írva a tisztújítás.

A 32 éves politikus 2016 óta vezette a Momentumot. Akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában népszavazást kezdeményeztek a 2024-es nyári olimpia megrendezése ellen. Miután leadtak 266 ezer aláírást, a kormány visszavonta a pályázatát, így a népszavazást nem kellett megtartani.

A Momentum közleménye szerint az előválasztási eredmény megmutatta, hogy „új lendületre van szüksége a Momentumnak ahhoz, hogy tovább tudja folytatni az építkezést és a magyar közélet még inkább meghatározó közössége legyen. Ezt is mérlegelte a Momentum Küldöttgyűlése, amikor szavazott a bizalmi indítványról. András továbbra is a Momentum aktív politikusaként dolgozik tovább elkötelezetten a kormány- és rendszerváltásért, támogatva a Momentum 15 előválasztási nyertes jelöltjét és a teljes ellenzéki összefogást”.

A főpolgármester péntek délelőtt kiállt a Kossuth térre, hogy bejelentse, befejezi a miniszterelnöki kampányát, és Márki-Zayt támogatja tovább.

Karácsony azt mondta, azért könnyű neki meghozni ezt a döntést, mert nem hatalmat akarta, és a döntés nem róluk szól, hanem Magyarország újraegyesítéséről. Ugyanakkor azért nehéz neki ez a döntés, mert egy olyan jobbközép politikust kell támogatnia, akivel sok tartalmi vitája van.

De csütörtökön, 11 óra körül arra jutott, hogy ha ezt a döntést nem hozza meg, és Orbán Viktor marad, és a vitáik semmit sem érnek. Ezt súlyos áldozatnak nevezte, de szerinte az ország olyan helyzetben van, hogy aki nem hoz áldozatot, az nem hazafi. Szerinte ahhoz, hogy 2022-ben Magyarországon változás legyen, túl kell lépni azon a politikai versengésen, amit a Fidesz úgy próbál beállítani, hogy ott Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc csatája zajlik. Karácsony hisz abban, hogy Márki-Zay képes egyesíteni az ellenzéket, képes összefognia pártokat és a civileket. Megállapodtak abban, hogy nem kell feladni az elveiket, MZP képviselni fogja azt a szociáldemokrata programot is, amit Karácsony tett le az asztalra.

Karácsony szerint az elmúlt időszakban a hatalompolitikai viták miatt elvesztették a fókuszt. Minden politikai szervezet és a jóisten támogatását kéri ahhoz, hogy Márki-Zay Péter államférfivá váljon a következő napokban. Újságírói kérdésre Karácsony elmondta, hogy végül nem felezik meg a miniszterelnöki ciklust. Valamint megtartja a főpolgármesteri mandátumát, és fontos szövetségese lesz Márki-Zay Péternek.

A visszalépésről szóló döntést személyesen hozta meg, erről tájékoztatta az őt támogató pártokat. Tudja, hogy ezzel nehéz helyzetbe hozta őket, egyelőre még nem alakították ki az álláspontjukat. Arra kérte őket, hogy támogassák Máki-Zayt. Szerinte az a nemzet érdeke, hogy Márki-Zay legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

MZP: Az önök egyetlen reménye sajnos ma én vagyok

Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy Karácsony Gergely államférfiúi döntést hozott. Elmondta, hogy ez nem egy játék, hanem arról szól, hogy Magyarország szabad és európai lesz-e. Az egyetlen helyes döntésnek nevezte, hogy most megteszik ezt a bejelentést. MZP sosem tartotta árulónak Karácsony Gergelyt, majd megtapsoltatta a javára visszalépő főpolgármester. Tisztelete jeléül pedig visszalép a 99 Mozgalomba.

Most is azt ismételgette, hogy ez nem egy pártmutyi, hanem úriemberek összefogása az ország érdekében, ahol semmilyen osztozkodás nem volt. Nem pozíciókat osztogatnak, hanem közös értékekben egyeznek meg. Márki-Zay arról is beszélt, hogy Karácsony kapott megkeresést a DK-tól is, és pozíciókat ígértek neki. Ehhez képest Márki-Zay semmit ilyesmit sem tudott ígérni neki.

Márki-Zay szerint Dobrev Klára jelöltségével nem tudnának 3 millió embert összegyűjteni a programjához, és csak akkor tudják leváltani Orbán Viktor, ha egy 7 gyerekes keresztény családapa a jelölt, mert szerinte rá még a fideszesek is átszavaznak. Azt mondta, Orbán utolsó reménye, ha Dobrev Klára megnyeri az előválasztást.

Azt mondta, hogy a Momentum önzetlenül állt be mögé, majd ugyanerre kérte az MSZP-t, a Párbeszédet és az LMP-t is. Szerinte az előválasztás akkor tudná megnyerni, ha a jobbik és a DK szavazói is rá szavaznának, mert Dobrev Klára a legkényelmesebb jelölt Orbán számára. Márki-Zay úgy számol, hogy a Fidesznek sokkal rosszabb feltételek között küzdene, ha ő lenne a jelölt.

Azt mondta, hogy a következő egy hétben lesznek még olyanok, akik belátják, hogy a jobb és baloldalnak együtt kell küzdenie. De arra is számít, hogy sokan sok mindennek fogják elhordani a következő időszakban, például, hazugnak, szószegőnek és Fidesz-ügynöknek. Ha pedig a Fidesz médiája azt harsogja, hogy ő Gyurcsány embere, akkor azzal DK-s szavazókat terelnek hozzá. Ugyanakkor most elsősorban balról számít hihetetlen támadásokra. „Az önök egyetlen reménye sajnos ma én vagyok” - jelentette ki, amivel arra utalt, hogy karaktergyilkolásra számít.

De azt sem zárja ki, hogy a Fidesz Dobrev Klára javára próbálja befolyásolni az előválasztást. Ezért mindenki arra biztat, hogy a következő 10 napban szavazzanak rá. Kijelentette, hogy nem Dobrev Klára az ellenfél, hanem Orbán Viktor. Viszont levezette, hogy szerinte aki Dobrevre szavaz, az valójában Orbánra szavaz. Majd azzal zárt, hogy ebből a helyzetből a kijárat nem jobbra vagy balra van, hanem felfelé.

Az előzetes hírek szerint Karácsony Gergely itt jelenti be, hogy visszalép Márki-Zay Péter javára.

Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, közölte a KSH. Az elemzésük szerint az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk, illetve az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal nőttek.

• Az élelmiszerek ára 4,4, ezen belül az étolajé 32,6, a margariné 15,4, a munkahelyi étkezésé 9,4, a baromfihúsé 9,2, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkal emelkedett.
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a dohányáruk 17,8 százalékkal drágultak.
• A tartós fogyasztási cikkekért 5,1, ezen belül az ékszerekért 12,9, a szobabútorokért 11,6, a konyha- és egyéb bútorokért 10,6, az új személygépkocsikért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni.
• A járműüzemanyagok ára 21,6, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,8 százalékkal magasabb lett.
• A szolgáltatások díja 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,3 százalékkal került többe.

A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,2, idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 0,4 százalékkal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a margarin 4,9, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,7, a párizsi, kolbász 1,5, a tojás 1,4, a péksütemények 1,3, az étolaj 1,0 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 2,2, az idényáras élelmiszerek 1,3 százalékkal kevesebbe kerültek.

A járműüzemanyagok ára 0,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 1,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 0,9, ezen belül a televíziók, illetve a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a szobabútorok 1,2, a használt személygépkocsik 1,1 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek ára 0,7 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások 9,8 és a hírközlési szolgáltatások 2,7 százalékos árcsökkenése következtében.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban indította a napját, ahol bejelentette:

Ősz van!

Mivel ilyenkor a koronavírus jobban terjed, a miniszterelnök is arra jutott, hogy felveszi a harmadik oltást, és mindenkinek ugyanezt tanácsolja. „Én is fel fogom venni a jövő héten, úgy érzem, hogy eljött az ideje. Bár nem vagyok félős típus, de most valahogy úgy érzem, hogy szükségem van erre a harmadik oltásra. Fel is fogom venni, és mindenkinek azt tanácsolom, hogy kövesse a példámat.” Orbán augusztusban még inkább csak az időseknek ajánlotta a harmadik oltást, magáról azt mondta, hogy „nem is vagyok még talán annyira idős, hogy aggódnom kelljen”.

A tanároknak kevesebbet emelnek

Az őszön kívül béremeléseket is bejelentett a választási évre: 2022. január 1-jétől 21 százalékkal emelik az ápolónők bérét, a bölcsődei dolgozókét, a szociális szférában dolgozókét és a kultúrában dolgozókét pedig 20 százalékkal. Valamint még tárgyalnak arról, hogy a 13. havi nyugdíj egészét vissza tudják adni. „Ennek a feltételei most még nincsenek meg, de ha jól csináljuk a dolgunkat a következő 3-4 hónapban, és mindenki jól teszi a dolgát az országban, akkor ez lehetségessé válik” - tette hozzá.

A tanárok és az önkormányzati dolgozók béremeléséről azt mondta, hogy minden a gazdaság teljesítményétől függ, mert szerinte hitelből nem lehet bért emelni. Elmondta, hogy igazuk van a béremelést követelő pedagógusoknak, Orbán úgy látja, hogy a következő évben egy 10 százalékos bérrendezés lesz náluk lehetséges, majd 2023 januárjában egy nagyobb emelésre is sor kerülhet. A két nagy pedagógus-szakszervezet nemrég alakított közös sztrájkbizottságot, hogy azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeljék. Orbán most azt ígéri, hogy a kormány tárgyalni fog a sztrájkra készülő tanárokkal.

Könnyen beszakadhat a vékony jég a gazdaság alatt

Orbán szerint veszélyes arról beszélni, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van, mivel a magas államadósság miatt, „amin a magyar gazdaság áll, az egy vékony jég”. Elmondta, hogy a világjárvány előtt azt hitte, hogy sikerült levinni az államadósságot 50 százalék közelébe, de beütött a pandémia, és pénzt kellett felvenniük, ezért megint 75-80 százalék között mozog. „Amikor egy országnak van 75-80 százaléknyi államadóssága, akkor lehet, hogy a gazdaság jól teljesít, de a jég a talpa alatt vékony. Tehát itt nagyon észnél kell lenni, itt egy elhibázott gazdaságpolitikai döntés, egy rossz ütemezés beszakítja alattunk a jeget.”

Furcsa életmódok

Orbán Viktor az „LMBTQ-lobbit” okolja azért, hogy az ország még nem kapta meg az uniós helyreállítási pénzeket. Egyébként amikor ez a vita júliusban elkezdődött, akkor az Európai Bizottság azért nem hagyta jóvá a magyar kormány a 2511 milliárd forintos támogatási programról szóló tervét, mert további korrupció elleni intézkedéseket és a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket várt volna el. Didier Reynders igazságügyi biztos ki is mondta, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok. De a magyar miniszterelnök ehelyett most inkább erről beszélt:

„Miért nem adják nekünk oda? Hát emiatt az LMBTQ-lobbi miatt.

Az Európai Unió azt mondja, hogy akkor adja oda Magyarországnak a pénzt, ha beengedjük az iskolába az LMBTQ, ez a nem hagyományos... nem tudom, hogy kell, nem akarok senkit megbántani. Tehát akik nem úgy élnek, mint mi, ahol nem lány szeret fiút és fiú lányt, hanem összevissza.

Tehát ennek a világnak a szószólóit ha nem engedjük be az iskolába, a gyerekeink közé, akkor nem fogják ideadni a pénzt. De kérdem én: mi köze van ennek a gazdasághoz? AZ unió visszaél a hatalmával, túlterjeszkedik azokon a jogkörökön, amelyek őt megilletik. Nem csoda, hogy egyre nő velük szemben az ellenállás szinte minden országban.

Szerencsére a magyar gazdaság jól teljesít, és olyan áron nem akarjuk elfogadni tőlük a pénzt, hogy átengedjük a gyerekeink nevelését mindenfajta furcsa életmódokat népszerűsítő LMBTQ-aktivistáknak, erről szó sem lehet.

És a végén ezt a pénzt meg is fogjuk kapni, mert ez jár nekünk, csak ez a vita sajnos időben egy csúszást eredményez. Ezért a forrásokat máshonnan kell elővenni. Miután a magyar gazdaságnak működnie kell, ahhoz nem járulhattunk hozzá, hogy a magyar gazdaságba ne menjen be az a pénz, ami bemegy a több országba, mert akkor lemaradunk a versenyben. Csak nekik az uniós költségvetésből érkezett a pénz, nekünk magunknak kellett előteremteni. De mi megindítottuk az összes programot, amire egyébként a brüsszeli pénzeket költeni akartuk.

Tehát a magyar gazdaság nem szenvedhet amiatt, hogy Brüsszelben összekeverik a gazdaságpolitikát a szexuálpolitikával.”

Szakmunkás Nobel-díj

A miniszterelnöknek szentelt rádióműsorban előkerült az is, hogy Karikó Katalin végül semmilyen Nobel-díjat sem kapott. Orbán ezt úgy értékelte, hogy nem tudni, mi van azoknak a fejében, akik a díjról dönteni fognak, ettől függetlenül Karikó a mi hősünk, és megmentette sok millió ember életét. Majd hozzátette:

„Most lehet, hogy Nobel-díjat éppen nem kaptunk, de a fiatal szakmunkásaink egy nemzetközi versenyben taroltak.”

Hozzátette, hogy Magyarország jövője nemcsak a Nobel-díjasokon múlik, hanem azon is, hogy lesznek-e világszínvonalú szakmunkásaink, „sőt a világ legjobb munkásai Magyarországon kell, hogy legyenek, mert másképp nem tudunk a világ legjobb gazdaságai közé tartozni”.

A miniszterelnök veje a Hang megkeresésére közölte, szó sincs arról, hogy felszámolja a magyarországi érdekeltségeit, további üzleti lehetőségeken dolgozik itthon és külföldön is.

Arra a kérdésre, hogy ha itthon képzeli el a jövőjét, miért költözött családjával a spanyolországi Marbellára, azt mondta, ez a döntés csak egy átmeneti időszakra szól. Orbán Ráhellel közös gyereküket egyébként be is íratták egy ottani nemzetközi magániskolába. A miniszterelnök lánya a LinkedInen a tengerparti várost adta meg lakóhelyeként. Kiderült az is, hogy Tiborcz cége egy olyan szállodát vett meg a spanyol tengerparton, ami valaha egy pénzmosás és vesztegetés miatt 50 évre elítélt politikushoz tartozott.

A Hang arról írt, hogy Tiborcz egyébként a Csabdin található tanyáját és a hozzá tartozó földeket is eladta.

A célegyenesbe ért annak a Tiborcz-közeli cégnek a bányanyitása Kiskunlacházán, ami az állam zárt körű pályázatán kapta meg a kitermelési lehetőséget a több száz hektár kiskunlacházi területen, majd az engedélyezési eljárását még egy külön kormánydöntés is megkönnyítette. A Népszava szerint a hatóságnak 60 napja lesz, hogy lezavarja a környezeti hatásvizsgálatot, hogy aztán Balázs Attila cége, a Kvarchomok Kft. a környezetvédelmi működési engedéllyel a zsebében több mint 3 millió négyzetméteres területen megnyithassa az ország legnagyobb kavicsbányáját. Balázs Attila tavaly szállt be az Appeninn Nyrt.-be, mielőtt Tiborcz István hivatalosan kiszállt volna az ingatlancégből.

A lap szerint a Kvarchomok Kft. 303 hektárból összesen 23,8 millió köbméter ipari ásványvagyont venne ki. Már idén megnyitnák a bányát, az első ütem 2030-ig tartana, de a kitermelés 2055 után egészen a bánya kimerüléséig folytatódik.

A beadott anyag szerint a a kitermelés jelentősen átrendezi majd az addigi tájat, hiszen egy hatalmas tórendszer jön létre a helyén. A kavicsot és homokot 30 tonnás tehergépjárművekkel hordják majd el földúton, az 51-es főúton az év 250 munkanapján napi tíz órában összesen 2000 elhaladást feltételezve.

Miután vasárnap délben Karácsony Gergely megüzente, hogy nem lép vissza a második fordulóban, pár órával később Márki-Zay Péter is tartott egy Kormányváltó gyűlést. A két miniszterelnök-jelölt elvileg hétfőn kezd egyeztetni arról, hogyan győzzék le Dobrev Klárát és a DK-t. A tárgyalás előtt erődemonstrációként vasárnap délután Márki-Zayék követői megtöltötték a Fővám teret. Márki-Zay meg is jegyezte a monogramját skandáló követőinek, hogy jóval többen vannak, mint ahányan Karácsony délelőtti rendezvényén jelentek meg.

Elmondta, hogy abban már megállapodtak Karácsony Gergellyel, hogy együtt mennek tovább a második fordulóra, csak abban nincs még egyetértés, hogy melyiküknek van nagyobb esélye arra, hogy a másik csapatát is maga mögé állítva, közös győzelmet arasson a választáson is. Szerinte neki van nagyobb esélye, hogy 2022-ben meggyőzze a bizonytalanokat.

Ugyanakkor Márki-Zay elismerte, hogy Karácsony középen áll a Fidesz és a baloldal között. Amíg az nem valószínű, hogy Márki-Zay szavazói a visszalépése esetén átmennének Dobrev Klárához, addig Karácsony visszalépése esetén már fennállna ez a veszély. A következő napokban ezeket a szempontokat mérlegelik, felméréseket elemeznek. Márki-Zay azt szeretné tudni, hogy milyen felállásban tudnak nyerni.

„Rajtam nem fog száradni egy Dobrev Klára-győzelem és ezáltal Orbán Viktor újabb 4 éve.”

A Jobbik vezetőségét hibáztatta, amiért nem álltak be mögé, amivel csendben a DK-t támogatják. Ezért a Jobbik aktív támogatása nélkül túl kockázatosnak tartaná, ha hárman indulnának a második fordulóban.

Márki-Zay kijelentette, hogy ő nem fog hiúsági kérdést csinálni a visszalépésből. „Ha ő nem, én félre fogom rántani a kormányt.”

Elmondta, hogy nem az ő lelkiismeretén fog száradni, hogy Dobrev Klára legyen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és Orbán Viktor maradjon hatalmon. Szerinte államférfiúi felelősség, hogy ne hagyják Orbán Viktort győzni. Többször elmondta, hogy ezt nem tartja pártmutyinak.

Úgy gondolja, hogy még a DK-s szavazóknak is az az érdekük, hogy ne Dobrev Klára legyen a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, mert akkor nagy eséllyel Orbán Viktor lesz a következő miniszterelnök. „Ahhoz kell a második forduló, hogy ezt a veszélyt el tudjuk hárítani. Mindenkinek el kell mennie a második fordulóban, különben marad Orbán Viktor.” Beszélt arról is, hogy a DK egy olyan adatbázist épített fel, amivel bármikor tudnak 200 ezer embert mobilizálni. De szerinte jövő tavasszal 3 millió emberre lesz szükség. És ha ma valahol megjelenik Dobrev Klára vagy Gyurcsány Ferenc, „akkor az emberek egy jelentős tömege az ellenkező irányba kezd futni. Ha ezt valaki letagadja, annál a valóságnak olyan szintű tagadásával állunk szemben, mint amikor 2018-ban a Jobbik azt merte állítani, hogy egyedül fogja legyőzni a Fideszt”. Márki-Zay szerint aki most a „Gyurcsány-ellenes tömegindulatokat” letagadja, és azt gondolja, hogy Dobrev Klárával is le lehet győzni Orbán Viktort, ugyanúgy fideszes kétharmadot idéz elő, mint 2018-ban az összefogás hiánya.

Egyébként a beszédében sokat kritizálta a pártokat, hogy a saját rendszeren kívüli imidzsét erősítse. Elmondta például, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom teljes kampánya az elmúlt fél évben kevesebbe került, mint amennyit Karácsony Gergely az utolsó héten csak Facebook-hirdetésre költött. Ahogy azt is a pártok hibájának tartja, hogy a civilek kiszorultak az előválasztásból. Ennek nagyrészt az volt az oka, hogy a 106 körzetben csak egyfordulós választást tartottak. Valamint a posztjai alatt tomboló trollkommentelők miatt egyszerre hibáztatta a Fideszt és a DK-t.

Hétfőn kezd egyeztetni egymással Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter arról, hogy végül ki lépjen vissza a másik javára, hogy legyőzzék Dobrev Klárát. Bár erről már az első forduló előtt is beszéltek, de sokat változtatott a tárgyalási pozíciókon, hogy Márki-Zay meglepően jól szerepelt az előválasztás első fordulójában. Abban már megegyeztek, hogy a második fordulóban miniszterelnök-jelölt/miniszterelnökhelyettes-jelölt felállásban folytatják, de azt még nem sikerült eldönteniük, melyikük mögé sorakoznának fel nagyobb arányban a választók. Dobrev Klára kérdésünkre azt állította, hogy sem ő, sem Gyurcsány Ferenc nem tárgyal senkivel.

A nagy beszélgetésre külön-külön már hétvégén hangolni kezdtek: Karácsony Elindult a változás! címmel szervezett nagyrendezvényt az Európa Hajón, Márki-Zay pedig délutánra Kormányváltó gyűlést hívott össze a Fővám térre.

• Karácsony Gergely a beszédében kijelentette, hogy nem lép vissza, mert szerinte csak ő tudja leváltani Orbán Viktort.
• A második fordulós ellenfeleinek pedig kormányzati pozíciókat ajánlott fel: Márki-Zay Péterre az alkotmányosság helyreállítását bízná miniszterelnök-helyettesi pozícióban, hogy adja vissza az önkormányzatoknak az elvett jogaikat.
• Dobrev Klárát pedig külügyminiszternek nevezné ki.

Karácsony úgy értékelte az első forduló eredményét, hogy az egyéni körzetekben a választópolgárok kimondták, hogy a 6 pártnak együtt kell kormányoznia, mert a különböző szövetségeknek ugyanannyi képviselő-jelöltje lesz. Szerinte az üzenet az volt: Maradjatok együtt!

Az előválasztás hasznos tulajdonságának nevezte, hogy kirostálta azokat a jelölteket, akik szerinte nagy bajt hoztak volna rájuk 2022-ben, így viszont az összes olyan jelölt kiesett, akivel szemben erkölcsi aggályok merültek fel. Úgy látja, mindez bizonyítja, hogy az emberek bölcsebbek, mint a politikusaik.

Karácsony értékelése szerint kétfajta politika jelent meg a miniszterelnök-jelöltek között :

• A DK-sokra utalva megjegyezte, hogy vannak olyanok, akik büszkén vállalják a folytonosságot a 2010 előtti demokráciával.
• Viszont ő azzal a 2/3-nyi ellenzéki szavazóval ért egyet, akik nem csak a 2010 utáni problémákra akarnak válaszolni, hanem a 2010 előtti időknek is alternatívát mutatnának

Arról beszélt, hogy a második fordulóra szövetséget kell építeni, aminek három célt kell beteljesítenie: kormányváltás, rendszerváltás és jó kormányzás.

Szerinte ő tudja leváltani Orbán Viktort. Bár tudja, hogy ehhez mások is kellenek, de szerinte mások ezt nem tudnák elérni, mert képtelenek lennének egyben tartani a sokszínű ellenzéki tábort.

„Nem visszalépek, hanem előre, mert én tudom leváltani Orbán Viktort!”

A második fordulós ellenfeleiről szólva Dobrev Kláráól megjegyezte, hogy a legjobban szervezett ellenzéki párt jelöltjeként a pártok versenyeként fogták fel az előválasztást, ahol le kell verni többi pártot. Viszont csak ez az egy párt támogatja.

Márki-Zayról pedig azt mondta, hogy bár néha jogos kritikákat fogalmazott meg az ellenzékkel szemben a kampány alatt, és az ellenzék ellenzékeként viselkedett, őt egy párt sem támogatja.

Karácsony viszont közös nevező akar lenni valamennyi párt és valamennyi változást akaró ember számára. Létre akarja hozni az ellenzéken belüli kétharmados szövetséget. Nemcsak az ellenzéket akarja újraegyesíteni, hanem kormányon az országot is.

„Újra kell egyesítenünk a hazánkat, és ehhez először újra kell egyesítenünk az ellenzéket!”

Bízik abban, hogy a mostani feszültségeken hamar túl lesznek, de azért megjegyezte: „A DK háza tájáról alacsonyan szállnak a stukkerek felém.” A DK-soknak azzal igyekezett kedvezni, hogy felidézte, 2014-ben ő követelte, hogy ne hagyják ki Gyurcsányékat az ellenzéki összefogásból, majd Botkától is azt kérte 2018-ban, hogy engedjék fel őket a közös listára. És akkor sem sértődött meg, amikor a főpolgármesteri előválasztáson a DK jelöltet indított ellene. Most is büszke arra szövetségre, ami akkor létrejött az önkormányzatban.

A kormányváltás után rendszerváltást is akar. Úgy látja, azt a hatalmi tömböt is le kell váltani, ami sok közpénzből és magánvagyonból áll össze. Itt is szövetségeket szeretne köti az elszámoltatás és az alkotmányosság helyreállítása érdekében. Felhozta, hogy nagyon sokan beszélnek nagyon sokat az elszámoltatásról.

Ilyenkor Karácsonynak a szex jut eszébe, mert ha valaki nagyon sokat beszél róla, akkor lehet, hogy nincs benne része. A fővárosi ügyekben nyomozás is indult, Karácsony szerint olyan feljelentéseket tettek, amiket nem lehetett félresöpörni (a biodóm esetében egyébként már megszüntették a nyomozást).

Ha Karácsony kormányra kerülne, Hadházy Ákost bízná meg az elszámoltatás koordinálásával. Minden támogatást meg fog tőle kapni, hogy ez valóban sikeres legyen.

Az alkotmányosság helyreállításhoz pedig létrehozna egy közjogi tanácsadó testületet a vezető alkotmányjogászokból. Karácsony szerint olyan menetrendet kell felállítani az alkotmányosság helyreállításához, ami az EU-nak és a Velencei Bizottságnak is megfelel, nehogy ellenfeleket csináljanak ezekből a testületekből.

Miután Márki-Zay Péternek kiosztotta az önkormányzatiság és az alkotmányosság helyreállításáért felelős miniszteri posztot, Dobrev Klárát pedig a külügyminiszterséggel kínálta meg, a beszédét azzal zárta, hogy a második fordulóra egyesítené a jövő szövetségét, 2022-re egyesítené az ellenzéket, kormányváltás után pedig egyesítené Magyarországot.

• A kormányváltáshoz mindenképp jól kell teljesítenie az ellenzéknek a billegő körzetekben.
• Azokat soroltuk ide, ahol a fideszes jelölt legutóbb 48-52 százalékot szerzett.
• Ilyen kis előnnyel nyert például Lázár János, Hende Csaba vagy Pócs János is.
• Az előválasztáson eldőlt, kik szállnak szembe velük jövőre.

A kampányra hangolódó miniszterelnök pénteki rádióműsorában jelentette be, hogy novemberben 80 ezer forint nyugdíjprémiumot fizetnek ki. Ilyenkor a fideszes képviselők legfontosabb feladata, hogy telespameljék a különböző közösségi médiás felületeiket a központi üzenettel. Szerencsére a kivitelezést már a képviselő saját kreativitására bízzák, és a legjobb megoldást természetesen most is Tállai András államtitkár szállította:

A nyár közepén még meglepetést keltett, hogy Orbán Viktor bármiféle magyarázat nélkül lecserélte a legszűkebb stábját jelentő Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárát, Bíró Marcellt. Addig Bíró volt az az ember, akin szinte minden miniszternek keresztül kellett verekednie magát, ha akart valamit Orbántól, az ő feladata volt a kormányülések előkészítése is. Most kiderült, hogy Bírót nem lefokozták, hanem egy még fontosabb pozícióban számít rá a miniszterelnök.

Október 1-től őt nevezte ki a legfontosabb állami feladatokat felügyelő hatóság élére, ahonnan egy kormányváltás után sem lehetne elmozdítani. Itt is tetten érhető az a logika, ami szerint a mostani kormány kinevezettjei bőven a cikluson átnyúlóan ellenőrizhetnének bizonyos állami feladatokat.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságot a parlament ugyanazon a napon hozta létre, amikor alapítványokba szervezték ki a közvagyon jelentés részét. Ez a hatóság foglalkozik:

• a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával;
• az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával;
• a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
• a felszámolók felügyeletével, hatósági ellenőrzésével és szabályozásával.
• Ezen felül pedig az állam nevében megköti a koncessziós szerződéseket.

A felügyeleti hatóság központi költségvetési szervként működik majd, aminek a vezetőjét Orbán Viktor 9 évre nevezheti ki, és csak egészen kivételes körülmények között lehetne felmenteni. Egyszer újra kinevezhető. A hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

Nemrég az Országos Atomenergia Hivatalt is önálló szabályozó szervvé alakították, hogy 2022-től kerüljön ki a kormány közvetlen ellenőrzése alól, az élére pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik helyettes államtitkárát nevezték ki 9 évre.

Üzenetértékű fotósorozatot lőttek magukról a kormánytagok a hajmáskéri katonai lőtérről. Teljes harci készültségbe került a kormány a hét második felére. Csütörtökön a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban tartanak kormányülést, majd megnézik a Honvédség őszi hadgyakorlatát. És néhányuknak annyira megtetszett a terepszínű ruha, hogy még a honvédelmi minisztert is túlöltözték.

Orbán Viktor az oldalán olyan hadvezérnek szerette volna mutatni magát, mint aki éppen utolsó rohamra küldi az embereit:

Bár nehéz megtalálni a logikát, ami alapján Orbán Viktornak, Pintér Sándornak vagy Nagy Istvánnak elég volt egy fekete széldzseki, míg Tállai Andrásra ráhúzták a militaryt:

Rogán Antal, Mager Andrea, Palkovics László és Semjén Zsolt sem úszta meg:

Orbán Balázs egyből megpróbált összeolvadni egy harci járművel:

Egyedül a korábban vezérezredesként szolgáló Benkő Tibor honvédelmi miniszter nem érezte azt, hogy különösebben rá kellett volna készülnie a hadgyakorlatra, és egyszerű, csíkos pulcsiban jelent meg a teljes készültségben lévő kollégái között:

Miután még a szülővárosában sem tudta lenyomni Dobrev Klárát, a Jobbik elnöke csütörtök délelőtt videóban búcsúzott el az előválasztástól, elismerte, hogy nem jutott tovább a második fordulóba. A jelenlegi állás szerint Márki-Zay Péter mögött is nagyon lemaradt. Szerinte ennek az az oka, hogy a kampányban nem a biztos ellenzéki körzeteket járta végig.

Jakab egyben gratulált a második fordulóba jutott miniszterelnök-jelölteknek, és megígérte: „Bármelyikőjük is fog győzni, teljes mellszélességgel fogom támogatni a kormányváltásért vívott küzdelemben.” Az általa elért negyedik helyezés pedig azt üzeni neki, hogy „sokat kell még dolgoznunk a kormányváltásért”.

Megjegyezte, hogy a továbbjutók kivétel nélkül Budapesten és a nagyvárosokban erősek, „ahol már eddig is az ellenzéknek állt a zászló”. Ezért úgy érzi, rá maradt az a feladat, hogy csatába hívja azokat a kistelepüléseket, kisvárosokat és falvakat, ahol még mindig a Fidesz az erős, és ahol a legnehezebb volt megszervezni az előválasztást. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban nem azokat a városokat járta végig, ahol sok az ellenzéki szavazó, hanem főleg azokat, ahol sok még a fideszes. „A kormányt csak akkor tudjuk ugyanis leváltani, ha növeljük az ellenzéki szavazók számát, és meggyőződésem, hogy ez sikerült. Még akkor is, ha ezért most nekem kellett talán a legnagyobb árat fizetni, hiszen nem jutottam be a második fordulóba” - összegezte az eredményt. Azt mondta, nem a pozíciók érdeklik, hanem az, hogy az ellenzéki összefogás együtt maradjon. A többi jelöltnek azt üzente:

„Ellenzéki előválasztást lehet nyerni a fővárosból, de választást csak vidékről lehet nyerni.”

A múlt héten kezdett terjedni a hír, hogy Orbán Ráhel és Tiborcz István a spanyolországi Marbellára tették át székhelyüket, ahová három gyereküket is magukkal vitték, a legidősebbet pedig beíratták egy ottani nemzetközi magániskolába. A miniszterelnök lánya a LinkedInen a tengerparti várost adta meg lakóhelyeként. Olvasónk össze is futott velük a Puente Romano stand egyik part menti éttermében.

Tiborcz István a Portfóliónak nemrég azt mondta: „Igen, vannak külföldi terveink. Több országban – például Horvátország, Románia, vagy akár Spanyolország, Olaszország – is folyamatosan nézelődünk, és időről időre látunk jó lehetőségeket. Konkrétumok akár már az őszre várhatóak, igaz, a járvány azért lassított a folyamatokon.” Cége pedig kiadott egy közleményt arról, hogy Spanyolországban terjeszkedik a BDPST Group. Ez egy spanyol szálloda megvásárlásáról szól, de jelezték, hogy a jelenlegi tranzakció mellett, további szálloda vásárlások vannak folyamatban Spanyolországban. A terjeszkedés nem áll meg, így tehát további spanyol akvizíciós lehetőségek feltérképezése a cél.

Korábban Brückner Gergely a NER-lovagokról szóló cikksorozatában arról írt, hogy a hazai szupergazdagok között külön kasztot alkot a népes marbellai magyar kolónia. „Ennek a körnek az az érdekessége, hogy vannak köztük ugyan a mai viszonyok között meggazdagodó fiatalok (NER-esek) is szép számmal, de nagyon sokan korábbi időszakok vegyes megítélésű, olykor féllegális ügyekbe keveredett üzletemberei.”

Az üdülőhelyről a Guardiannek egy magas rangú nyomozó úgy fogalmazott, hogy Marbella olyan a bűnözőknek, mint az ENSZ: a világ minden fontos szervezete képviselteti itt magát, hiszen a globalizált korban ők is tárgyalásokra kényszerülnek. Beszámoltak arról is, hogy a bűnözők közül sokan úgy fehérítik ki a piszkos pénzüket, hogy ingatlanokat vásárolnak, aminek nagy hagyományai és kiépült hálózata van Marbellán.

Márki-Zay Péter szerda este az ATV-ben arról beszélt, hogy ha megszerzi a 15 százalékot, akkor 100 ezernél is több szavazat juthat neki. Csodának tartja, hogy a pártoknak meglévő szervezeti háttér nélkül sikerült bejutnia a legjobb három közé. Azt mondta, hogy néhány körzetben változó a sorrend közte és Karácsony Gergely között, ugyanakkor Dobrev Klára eredményeit egyöntetűnek tartja.

Azt mondta, hogy a második fordulóban nagyon számít a Jobbik és a Momentum támogatására, ugyanakkor szerinte egyeztetni kell a többiekkel, hogy a legjobb jelöltek induljanak Orbán Viktor ellen. A végleges eredmények alapján dönti el, hogy visszalép-e Karácsony Gergely javára. Erről hétfőn kétszer is egyeztetett a főpolgármesterrel. De ha egymáshoz nagyon közeli eredménnyel végeznek Karácsonnyal, akkor Márki-Zay úgy látja, neki lesz nagyobb esélye a momentumos és a jobbikos szavazók miatt.

Azt ugyanakkor nem akarja, hogy Dobrev Klára legyen az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, mert szerinte ő nem tudna nyerni a férje miatt. Szerinte a Fidesznek egy lottóötössel ér fel, ha az ellenzék egy Gyurcsányhoz közeli embert hoz ki győztesnek. Ugyanakkor nem tart attól, hogy megreccsen az összefogás, ha mindenki összefog Dobrev Klára ellen.

Bár az Országos Előválasztási Bizottság már 10 körzetben hirdetett hivatalos eredményt, a közpénzből működő Magyar Távirati Iroda híreiből egyelőre az sem derül ki, hányan vettek vettek részt az előválasztáson.

Kedd este az MTI-ben csak két hírt találni az előválasztásra: az egyik a kormányközeli Nézőpont Intézet módszertanilag erősen kifogásolható felmérése, miszerint „a baloldal előválasztása és a jobboldal aláírásgyűjtése azonos hatással járt: szeptember hónapban csak a hibahatáron belül változott a két politikai tábor közötti különbség”.

A másik találat Gulyás Gergely kormányinfójára vezet, ahol a miniszter arról beszélt, hogy „az ellenzéki oldalon egy gyűlöletverseny zajlik, »ezt nevezik előválasztásnak«, a kormány ugyanakkor ebben nem lesz partner. Majd showműsornak nevezte, ami „egy koreográfia szerint zajlik, a nyertes pedig a budapesti főpolgármester lesz”.

A DK-s Czeglédy Csaba nyerte az előválasztást Szombathelyen, azaz Vas megye 1-es számú választókörzetében. Ezt ő jelentette be az oldalán, miután az LMP-s ellenfele, Ungár Péter gratulált neki. „Nagyon küzdött, nemes ellenfél volt”- tette hozzá.

Czeglédy 50,43 százalékkal (3837 szavazat) nyert, Ungár 48,12 százalékot kapott (3661 szavazat), a körzet harmadik indulója, az Új Világ Néppárt által jelölt Koczka Tibor 1,45 százalékot ért el (110 szavazat).

Ungár Péter a saját oldalán azt írta: „Ez most ennyire volt elég. Egy nagyon erős ellenfél mellett, az ellenzék legnagyobb pártjával szemben ennyit sikerült teljesíteni. Czeglédy Csaba megérdemli a győzelmet, nagy harcos, igazi lokálpatrióta. Gratulálok, és bízom benne, hogy jövőre Szombathely és térsége Csaba megválasztásával hozzájárul a kormányváltáshoz! A szombathelyi Fidesznek üzenem, hogy nem szabadulnak meg tőlem. Azért szépet küzdött a zavaros hátterű buzi zsidó budai milliárdos, valljuk be.”

A 45 éves Czeglédy Csabát 2002-ben elítélték adócsalás miatt, 2017-ben pedig a rendőrség őrizetbe vette bűnszervezetben elkövetett nagy értékű adócsalás gyanúja miatt. Az ügyben még nem hirdettek ítéletet. A vád szerint Czeglédy többszintes céghálón keresztül közvetített diákmunkásokat, és az évek alatt összesen több mint 6 milliárdnyi adót nem fizetett meg. Czeglédy szerint koncepciós eljárás folyik ellene.

2018-ban ebben a körzetben a fideszes Hende Csaba szerzett mandátumot 49,92 százalékkal.

Bár az MTI az előválasztás eredményeit egyelőre nem közli, arról viszont kedd délután megjelent egy hír, hogy egy hónappal tovább juttatható ki a trágya a földekre.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint életszerűbbé válik a hazai mezőgazdasági tápanyag-gazdálkodás szabályozása annak köszönhetően, hogy a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik. A szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja, hiszen az őszi melegebb időszak tovább tart, ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére és tápanyaghiányos talajaink állapotának javítására. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük.

A módosítást követően a következő szabályok érvényesek:

• A trágyázási tilalmi időszak őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb esetben november 30-tól február 15-ig tart.
• A 12 százaléknál meredekebb lejtésű terület talajára a kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
• Könnyen oldódó nitrogéntrágyát nem lehet kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
• A kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
• Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.
• Téli legeltetés november 30. és február 15. közötti időszakban lehetséges.

„Az Országos Atomenergia Hivatal a függetlenségének megerősítése érdekében jövő januártól kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól és önálló szabályozó szervként működne tovább” - írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium abban a közleményben, amiben bejelentik, hogy ezentúl a saját államtitkáruk, Kádár Andrea lesz az intézmény vezetője.

A kormány májusban kezdeményezte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2022-től kerüljön ki a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és önálló szabályozó szervként működjön tovább. Az atomenergiáról szóló törvényből például eltűnne az a mondat is, hogy „az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata”. Ez beleillett azoknak az intézkedéseknek a sorába, amikkel a Fidesz megkötné a következő kormányok kezét.

Az új hivatal elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, és egy alkalommal újraválasztható. Az elnök kiválasztásánál nem kell pályázatot kiírni, a kiválasztásnál Orbán Viktornak egyedül azt kellene figyelembe vennie, hogy legyen felsőfokú végzettsége, legalább három év tapasztalata az atomenergia alkalmazásában és vezetői gyakorlata a közigazgatásban. Viszont a kinevezés után a miniszterelnök már nem válthatja le a hivatal elnökét.

Kádár Andrea jelenleg energiaügyért felelős helyettes államtitkár az ITM-ben, de 2012 és 2014 között a Nemzetbiztonsági Irodát vezette a Miniszterelnökségen. A minisztérium közleménye szerint az átalakulás „a lehető legnagyobb személyi és szervezeti függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”. A hivatal vezetőjét Orbán Viktor 2021. szeptember 29-étől nevezte ki.

Az Országos Atomenergia Hivatal a paksi bővítés egyik (nem egyetlen, de talán legfontosabb) engedélyező hatósága, ami miatt már konfliktusba is került a beruházást sürgető kormánnyal. Az intézményt addig vezető Fichtinger Gyula április végén váratlanul lemondott, a helyére mostanáig nem neveztek ki új vezetőt, és most ezzel a törvényjavaslattal az egész hivatalt átszerveznék. A lemondását azóta sem indokolta senki, hiába kérdeztük a hivatalnál vagy a volt főigazgatónál.

A kormány kedden döntött arról, hogy további covid elleni oltásokat ad el Szlovéniának és Thaiföldnek. A Magyar Közlönyben megjelent határozatok szerint a szlovénoknak 100 ezer adag Janssent adunk el, Thaiföldre pedig 400 ezer adag AstraZenecát küldünk. Az adásvételekről szóló szerződéseket Kásler Miklósnak ezután kell megkötnie a külügyminiszter bevonásával.

A thaiföldi egészségügyi hatóságok júliusban döntöttek úgy, hogy megváltoztatják az oltási protokollt, miután több száz olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg, akiket korábban beoltottak a kínai Sinovac vakcinájával. Azóta a két adag Sinovac helyett második oltásnak AstraZenecát adnak be, hogy fokozzák a védettséget.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint Janssenből összesen 4,3 milliót rendeltünk, amiből eddig 700 ezer adag érkezett meg. Ennek az uniós beszerzési ára adagonként 8,5 euró volt. Ebből az oltásból egy oltás is elég a védelemhez.

Az AstraZenecából 6,5 millió adagot rendeltünk, amiből 3,6 milliót adagot szállítottak le. Ennek az ára adagonként 1,82 euró volt.

Szijjártó Péter egy hete arról beszélt, hogy Vietnamnak is eladunk 400 ezer adag AstraZenecát.

Agyonlőttek egy férfit razzia közben a fehérorosz biztonsági erők egy minszki tömbházban kedden, közölte a KGB biztonsági szolgálat. A közlemény szerint a férfi tüzet nyitott a biztonsági erők tagjaira, akik közül az egyik szintén meghalt. A Reuters nem tudta hiteles forrásból ellenőrizni sem a közleményt, sem az incidensről a fehérorosz televízióban bemutatott videofelvételt.

A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy parlamenti képviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi kapcsolatban állt az ellenzéki mozgalommal. Az Aljakszandr Lukasenka elnökhöz hű erők kíméletlenül lépnek fel a tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztást követő tiltakozó mozgalom résztvevőivel szemben. Többek között razziákat tartanak olyan háztömbökben, ahol feltételezik, hogy ellenzéki aktivisták bujkálnak.

Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka elutasította az ellenzék felszólítását, hogy mondjon le, és tartsanak új választásokat, a tiltakozókat pedig erőszakos lázadást szító bűnözőknek nevezte. A KBG szerint a lelőtt férfi „terrorista” volt. A fehérorosz hatóságok rendszerint ezt a kifejezést használják a tiltakozók megnevezésére. (Reuters/MTI)

Kedden a Fővárosi Törvényszéken több biztonsági őr is azt állította, hogy megsérült, amikor 2018 decemberében megpróbálták kidobni a DK-s Varju Lászlót a közmédia székházából. A 24.hu beszámolója szerint az ügyészség azzal vádolta a DK-s képviselőt, hogy egy súlyos sérüléseket szenvedett biztonsági őr mellett 3-4 másik őr is megsérült. A vád szerint Varju „nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, és megszorította egy biztonsági őr vádliját (...) miután a biztonsági őrök társuk lábát kiszabadították, Varju Lászlót eltolták a stúdió ajtajától”, valamint „elkapta, majd kihúzta egy biztonsági őr lábát, ennek következtében a férfi a földre esett, és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett”.

Mindez így nézett ki a valóságban. Az alábbiak az MTVA felvételei, amiket a közmédia nem tett közzé, így a 444-en jelentek meg:

A lap szerint az egyik biztonsági őr kedden a bíróság előtt arról beszélt, hogy nem emlékszik, hogy Varju bármelyik kollégájának is megszorította volna a lábát, a kollégái közül pedig senkinek nem volt szüksége mentőre, és egyedül Varju kérte a mentők segítségét a történtek után. Egy másik biztonsági őr viszont azt mondta, hogy kisebb zúzódásos sérülései keletkeztek az incidens során, és meg is harapták a karját. Két másik pedig derék- és felső végtag-, illetve zúzódásos sérülésekről számolt be. Varju ügyvédjének kérdésére azt mondta, nem kaptak konkrét utasítást arra, hogy miként kell fellépniük hivatalos személlyel szemben.

Varju Lászlót súlyos testi sértéssel és garázdasággal vádolják, de az ellene folyó büntetőeljáráshoz csatoltak egy másik ügyet is, amelyben választás rendje elleni bűntett a vád. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én egy kávézóban találkozott egy függetlenként induló jelölttel. A találkozó során Varju László a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselő-jelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította.

Varju ügyvédje a lapnak azt mondta, 1 év 10 hónap börtönt kértek a képviselőre négy év próbaidőre felfüggesztve.

Petíciót indítottak Luxemburgban annak elérésére, hogy az angol is a nagyhercegség hivatalos nyelve legyen. A kezdeményezők szerint az angol nyelv hivatalos státusza a tehetségek szélesebb körét vonzaná az ország munkaerőpiacára. A petíció szövege szerint az ország jelenleg hivatalos nyelvei, a luxemburgi, a francia és a német már nem tud elegendő embert behúzni a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek betöltéséhez. Ugyanakkor egy hasonló kezdeményezés 2019-ben elbukott, mert csak 1365-en írták alá, miközben legalább 4500 aláíró kellett volna ahhoz, hogy tárgyalja a parlament.

A kezdeményezés szerint az angol nyelv hivatalossá tétele vonzaná a franciául nem beszélő tehetségeket és elősegítené a nagyhercegség globális integrációját. A francia nyelvtudás hiánya jelentős akadályt jelent az üzleti életben, különösen a bankszektorban, ahogy a mindennapokban is. A francia már nem szolgál közös nyelvként az országban, helyét az angol vette át - közölte Tolga Saglik, a petíció megfogalmazója.

A közel 600 ezer lakosú Luxemburgban a lakosság több mint fele külföldi, vagy külföldi felmenőkkel rendelkezik. A külföldiek közül a legnagyobb arányban a portugálok, a franciák, az olaszok, a belgák és a németek vannak jelen az országban. A legtöbbek által beszélt idegen nyelv a portugál, azonban a lakosság jelentős része beszéli a luxemburgit, a franciát és a németet anyanyelvi szinten, vagy második nyelvként.

A nyelvek hivatalos elismerése gyakori problémák forrása Luxemburgban. Egy jelenleg megtárgyalásra váró petíció például ellenzi azt a szabályozást, ami az állampolgárság előfeltételeként megköveteli a luxemburgi nyelv ismeretét. Közölték azt is, hogy a munkaközvetítő irodák idén az összes betöltetlen állás több mint feléhez angol nyelvtudást jelölt meg alapkövetelményként. Hamarosan az angol válhat a meghatározó munkahelyi nyelvvé Luxemburgban. (Luxembourg Times/MTI)

A Mészáros és Mészáros Kft. tavaly nyert közbeszerzésen egy 9,63 milliárdos megbízást a „Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület víziközmű hálózatok infrastruktúrafejlesztése”, ami gyakorlatilag állami pénzből ágyaz meg a Samsung terjeszkedésének.

Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba egy helyi blogban írt arról, hogy szeptember elején a Mészáros és Mészáros Kft. bemutatta az előzetes terveit, ami alapján a Samsungtól az ipari szennyvizet Neveleken keresztül Vácra fogják vezetni, és a meglévő szennyvíztisztító mellé egy új telepet létesítenek, hogy ezen keresztül juttassák majd a Dunába.

De emellett a 80-as években elszennyezett, lezárt kutakat felújítják, és egy új felszíni vízkivételi mű termelésével együtt tisztítják, majd innen vezetik azt a Samsungba ipari vízként. Ugyanakkor a polgármester szerint ennek a kapacitását úgy tervezik, hogy az ipari vízen felül maradó mennyiséget tovább tisztítják, majd belekeverik abba az ivóvízbe, ami jelenleg a szentendrei fővárosi vízbázisból érkezik Gödre. Balogh Csaba úgy látja, hogy erre azért van lehet szükség, mert a Samsung ivóvízellátását is a gödi hálózaton keresztül kívánják megoldani, és másképp nem tudják a szükséges kapacitást és az egészségügyi határértékeket is garantálni.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiváló minőségű mostani ivóvizünket összekeverik a fogyasztásra alkalmatlannal, egy rosszabb, de még a hatósági előírásoknak éppen megfelelő vízzel, kiszolgálva a lakosságot és a gyárat egyaránt”

- írta Balogh. Ugyanakkor Görbedi László ügyvezető azt mondta neki, hogy a terveket még átdolgozhatják.

Az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a kormány a tavaly tavaszi veszélyhelyzet idején egy rendelettel, egyeztetés nélkül elvette a Samsung gyár területét (a város 20 százalékát), különleges gazdasági övezetnek minősítette, és a fideszes vezetésű megyei önkormányzatnak adta, ami azt jelenti, hogy azóta ez a testület oszthatja el az onnan származó adóbevételeket is. És ettől kezdve a környezetvédelmi szabályokat is a megyei közgyűlés állapítja meg.

Szélsőséges közösség létrehozása és irányítása címén indított eljárást Alekszej Navalnij és két támogatója ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Mások ellen szélsőséges csoportban való részvételük miatt indult eljárás. A Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt júliusban minősítették szélsőségesnek.

Alekszej Navalnijt azzal vádolja a Nyomozó Bizottság, hogy a korrupcióellenes szervezete megalapításával szélsőséges közösséget hozott létre és irányított, valamint arra bátorította a polgárokat, hogy a hatóságokkal nem egyeztetett gyűléseken vegyenek részt.

Leonyid Volkovot, a regionális Navalnij-törzsek hálózatának volt koordinátorát a szélsőséges közösség vezetése és a nem engedélyezett megmozdulásokra való mozgósítás mellett azzal is megvádolták, hogy online videóban buzdított Navalnij csapatának kriptodevizával való támogatására. Ivan Zsdanovot, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány volt igazgatóját hasonlókkal vádolják.

A szélsőséges közösségben való részvétellel Ljubov Szobolt, az alapítvány volt jogászát, Georgij Alburovot, az alapítvány volt oknyomozóját, Ruszlan Saveggyinovot, az alapítvány munkatársát, Vjacseszlav Gimagyi ügyvédet, Pavel Zelenszkijt, a Navalnij-törzsek volt tagját és Rusztem Muljukov ufai aktivistát vádolták meg. Utóbbi a hatóság szerint 2017. június 12-én Ufában az alkotmányos rend alapjainak erőszakos, forradalom útján való megváltoztatására szólított fel.

A nyomozók szerint Navalnij legkésőbb 2014-ben megalapította a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány nevű „szélsőséges közösséget”, amit Volkovval és Zsdanovval együtt vezetett. A közösség működésének biztosítására a vádlottak nyolc nonprofit alapítványt és kereskedelmi szervezetet hoztak létre. (MTI)

Temesváron életbe lép az egész heti éjszakai kijárási tilalom, mivel a városban a fertőzöttségi ráta elérte a 7,5 ezrelékes küszöbértéket, aminél az éttermeket, kávézókat, edzőtermeket bezárják, és csak a házhoz szállítás engedélyezett a vállalkozások számára, írja a Transindex.

Az oltottaknak annyi könnyítés jár, hogy este 8 óra után igazolás nélkül is elhagyhatják otthonukat. A döntést a következő órákban hagyják jóvá.

Romániában az elmúlt 24 órában 11 049 új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak. Ez a legnagyobb napi esetszám a járvány megjelenése óta. A fertőzésnek tulajdonított halálos áldozatok napi száma is megközelíti a csúcsértéket. Az elmúlt 24 órában 208-an haltak meg a járvány következtében.

A járvány a legnagyobb ütemben Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében terjed. Utóbbi területen immár a hatot is meghaladta az elmúlt tizennégy nap alatt jegyzett új esetek ezer lakosra jutó száma. Hathoz közelít az érték Bukarestben és Temes megyében is. A székelyföldi megyék továbbra is a legkevésbé fertőzöttek közé tartoznak: Hargita megyében 1,11, Kovásznában 1,24, Marosban 1,51 a fertőzöttségi ráta.

Romániában az elmúlt 24 órában 11 049 új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak. Ez a legnagyobb napi esetszám a járvány megjelenése óta. A fertőzésnek tulajdonított halálos áldozatok napi száma is megközelíti a csúcsértéket. Az elmúlt 24 órában 208-an haltak meg a járvány következtében.

Hasonlóan magas számokat csak a járvány második hullámának a tetőzésekor, tavaly november-decemberben közöltek a román hatóságok, akkor is csak néhány napon ugrottak ilyen magasra a számok. Négy olyan nap szerepel a járványstatisztikában, amikor tízezer fölötti napi fertőzöttet, illetve másik négy olyan nap, amikor kétszáz fölötti halálesetet jelentettek.

A kórházakban 11 431 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1267-et intenzív terápiás osztályon.

A hatóságok a negyedik hullám sajátosságának tekintik, hogy sok fiatal is megfertőződött. 306 kiskorú fekszik kórházban, közülük 17-et intenzív osztályon ápolnak. További 54 953-an lakhelyi, 10 066-an pedig intézményi elkülönítésben várják gyógyulásukat.

A járvány a legnagyobb ütemben Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében terjed. Utóbbi területen immár a hatot is meghaladta az elmúlt tizennégy nap alatt jegyzett új esetek ezer lakosra jutó száma. Hathoz közelít az érték Bukarestben és Temes megyében is. A székelyföldi megyék továbbra is a legkevésbé fertőzöttek közé tartoznak: Hargita megyében 1,11, Kovásznában 1,24, Marosban 1,51 a fertőzöttségi ráta.

A román rendőrség kedden megbírságolta a vezető romániai kormánypártot amiatt, hogy a hétvégén tartott tisztújító kongresszusán nem tartották be a járványügyi korlátozásokat. A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a maximális, tízezer lejes (7,2 millió forint) bírságot kell kifizetnie amiatt, hogy a kongresszusi küldöttek a szavazáskor nem tartották be az egymás között előírt távolságot, és egyesek maszkot sem viseltek.

Vlad Voiculescu, a Florin Citu miniszterelnök által korábban leváltott egészségügyi miniszter vasárnap azzal vádolta meg a hatóságokat, hogy az elmúlt hét végén kozmetikázták a bukaresti adatokat, hogy megtarthassák a kormánypárt kongresszusát. Az elmúlt napokban közölt számok igazolni látszanak az állítást: míg a kongresszus két napján, szombaton és vasárnap 808 és 653 új fertőzöttet jegyeztek fel, hétfőn és kedden 2559-re és 1912-re ugrott a bukaresti esetszám. (MTI)

A Continental makói gumigyára már több mint száz dolgozóját rúgta ki, többségében pont azokat, akik részt vettek a korábbi sztrájkokban, írja az szegedi önkormányzathoz tartozó Szeged.hu.

A sztrájkok azért kezdődtek, mert a Continental felmondta a kollektív szerződéseket, az abban foglalt vállalások közül kimazsolázott párat, és egy új szerződést tolt a szakszervezetek elé, bármiféle egyeztetés vagy tárgyalás nélkül. Ezekkel főleg a régebb óta ott dolgozók kedvezményeit vették volna el. Az egyik szakszervezet (MGSZ) szerint minden azért történhetett, mert nem akartak hozzájárulni a járvány első hulláma alatt ahhoz, hogy a vállalat a munkaidőkeretet átírva előrehozza a 2021-es szabadságokat is, mert így nem kellett volna kifizetni a munkásokat, akik a termelés leállása miatt nem tudnak dolgozni.

Megvariálták volna a munkaidőkeretet is, amire a 2018-ban elfogadott túlóratörvény tett volna lehetővé a cégnek. A csoportvezetők már a sztrájk előtt elkezdték fenyegeti a dolgozókat, hogy miattuk megy majd tönkre a gyár, több munkásnak pedig nem fogadták el a sztrájkban való részvételét bejelentő papírját és visszazavarták őket dolgozni. A harmadik napon a Continental megállapodott a sztrájkolókkal, hogy az év végéig visszaállítják a felmondott kollektív szerződést, és tárgyalnak az új megalkotásáról.

A szegedi lapnak arról is beszámoltak, hogy három hete például csendrendelet uralkodik, vagyis csak felettesi engedéllyel beszélhetnek egymással a dolgozók. A dolgozók a portálnak azt mondták, hogy jövő héten újabb kirúgásokra lehet számítani.

A héten megjelent Magyar Narancsban is olvasható egy riport a makói munkások helyzetéről. Ebben az egyik sztrájkoló, akit az elsők között rúgtak ki, így írta le a megbeszélést a főnökséggel: „Bementünk az irodába, a főnököm azonnal leült. A HR-es meg elkezdte mondani, hogy ugye, tudom, milyen a gazdasági helyzet, emiatt döntésekre kényszerültek, ami sajnos engem is érint. Nehogy azt gondoljam, hogy a munkámmal lenne gond, mert az tényleg kiemelkedő. Odaadta a papírt, mutatta, hol kell aláírni. Néztem a kezem, ahogy remeg, a tollat sem tudtam megfogni. Megmondtam, nem írom alá, mert nagyon ideges vagyok, és a szemüvegem sincs velem, nem tudom elolvasni, mit írok alá. Rám nézett a főnököm, annyit mondott: nem én mondtam ki a neved. Leszarom, mondtam, hogy ki mondta ki a nevem, az a lényeg, hogy itt ülök, és tényleg ezt megcsináljátok velem ennyi év után. A hölgy elkezdte volna sorolni, mi van a papírban, de mondtam, hogy hagyja, mind jobban járunk, hogy ha én most hazamegyek, kidühöngöm magam, aztán majd holnap bejövök megint, hozom a szemüvegem. Azt mondták, jól van,menjél haza.”

A sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén Orbán Viktor arról beszélt, hogy meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki. Ez az egyetem annak a gigantikus vagyonkiszervezésnek köszönhetően jöhetett lérte, amit április végén szavazott meg a kormánytöbbség.

A sárospataki főiskola idén augusztusban vált önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután levált az egri Eszterházy Károly Egyetemről, és az állam máris egy alapítványnak adta. Az alapítvány elnöke pedig az egyetemek kiszervezését kormánybiztosként levezénylő Stumpf István lett. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapja az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az alapítvány kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente.

A szombati rendezvényen Orbán Viktor az MTI beszámolója szerint olyanokat mondott, hogy

a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása. Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől.

Azt mondta, most „egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk„. „Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált.”

A megjelenésnek a miniszterelnök azzal adott súlyt, hogy itt adta meg az adatait a saját pártja ellenzékellenes aláírásgyűjtőívén:

Újra nagyon alacsony a Duna vízállása, ezért el kell indítani a szivattyús vízpótlást a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szombaton az MTI-vel. Az alacsony és - a száraz időjárás miatt - tovább apadó dunai vízszint miatt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szombattól megkezdi a Ráckevei-(Soroksári-)Duna-ág szivattyús vízpótlását. Erre az élővilág védelme, valamint az öntözési és egyéb igények miatt van szükség.

Amint jelentősebb mennyiségű csapadék érkezik, és a Vigadó téri vízmércén újra 200 centiméternél magasabb vízállás mérhető, ismét biztosított lesz majd a gravitációs vízpótlás a Kvassay-zsilipen keresztül. Szeptemberben csapadékszegény időjárás jellemezte a dunai vízgyűjtőket, amelyekre ebben a hónapban mindössze a sokéves átlag 35 százaléka hullott.

Az előrejelzések szerint a következő tíz napban sem várható eső.Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint emiatt további vízszintcsökkenésre lehet számítani: a jövő hét elejére a Duna vízállása a fővárosban várhatóan mindössze 150 centiméter körül alakul. A Dunán az eddigi legkisebb vízállást 2018. október 25-én mérték: 33 centimétert. Abban az évben a július 1.- november 30. közötti időszakban 145 napon át volt 200 centiméter alatti vízállás a Vigadó téri vízmércén.

Úgy tűnik, a Demokratikus Koalíciót is meglepte, hogy a pénteki miniszterelnök-jelölti vitában Karácsony Gergely megvonta a támogatását a vitatott hátterű MSZP-s jelölttől, Tóth Csabától. Hadházy Ákos egy hete a Zugló TV-ben rendezett vitájukon hozta elő egy alapítványba rejtett gyártelep ügyét, amiben Tóth Csaba érdekelt. Az ügyben etikai vizsgálat indult, amiben nem ítélték el Tóth Csabát, Karácsony viszont azt mondta, ettől függetlenül most már nem támogatja Tóth Csabát, és kérdésre válaszolva elmondta, ha zuglói lakos lenne, Hadházy Ákosra szavazna.

A vitában Dobrev Klára még nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy visszavonja-e a támogatását Tóth mögül. Szombat délelőtt a DK már arról adott ki közleményt, hogy hivatalos tájékoztatást kérnek Karácsony Gergelytől. Arra hivatkoznak, hogy a DK tavasszal írásbeli szerződést kötött az MSZP-vel egy sor szocialista-párbeszédes politikus előválasztási támogatásáról. Például Hiller István, vagy Szabó Tímea mellett Tóth Csaba zuglói jelölt támogatása is a szerződés része volt az MSZP-Párbeszéd kérésének megfelelően. Azt mondják, hogy ezt a szerződést nem akarják egyoldalúan felmondani.

„Amennyiben Karácsony Gergely hivatalosan tájékoztatja a DK-t arról, hogy Tóth Csabát már nem tekinti a saját jelöltjének és a továbbiakban már nem kéri a DK-tól Tóth Csaba támogatását, a DK természetesen azonnal eleget tesz ennek a kérésnek. Mert a megkötött szerződés szerint ez a normális eljárás. Tóth Csaba eredetileg is Karácsony Gergely és az MSZP jelöltje volt Zuglóban, nem a DK-é - ha ez a jelölés megszűnik, akkor az a részünkről automatikusan maga után vonja Tóth Csaba külső támogatásának megszüntetését is. Várjuk tehát Karácsony Gergely tájékoztatását” -írta a DK.

A zuglói ügyben a Magyar Jeti pénteken jelentkezett különkiadással:

Az ellenzéki előválasztáson szeptember 24-én pénteken a sátrakban 60 298 szavazó jelent meg, míg online 14 423-an szavaztak, közölte szombat reggel az Országos Előválasztási Bizottság. Tehát a nap folyamán 74 721 ember adta le a szavazatát Magyarország következő miniszterelnökére és az előválasztás képviselőjelöltjeire,

összesen pedig már több mint 350 ezren szavaztak.A pénteken felkerültek az előválasztás honlapjára a múlt hétvégéről elmaradt szavazási alkalmak pótidőpontjai is.

Az előválasztás első fordulója kedden, szeptember 28-án ér véget.

A Készenléti Rendőrség kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt büntetőeljárást folytat T. Gáborral szemben. A gyanú szerint a 41 éves férfi 2019 óta házi készítésű speed-et állított elő. Az ehhez szükséges alapanyagot, az amfetaminolajat Nyugat-Európából szerezte be, majd azt a megfelelő kémiai anyagokkal és koffeinnel feldúsította.

A Készenléti Rendőrség szeptember 22-én a hajnalban ütött rajta a férfin Nemeskéren. T. Gábor az ingatlanon telepített védelmi rendszereken túl, kilenc nagytestű staffordshire bullterrierrel is védte a telkét. A lebukást azonban így sem úszta meg. A rendőrök érkezésekor

hiába jeleztek a kutyák, már nem tudta a bizonyítékokat megsemmisíteni.A kutyakennel udvarán akkor fogták el, amikor több liter amfetamin előállításához szükséges vegyianyagot locsolt szét, illetve dobált át a telek melletti erdős részre.

Az ingatlanban tartott kutatás során a nyomozók bruttó 1,7 kiló kábítószergyanús fehér port, bruttó 130 gramm zöld, kábítószergyanús növényi törmeléket, 2 liter metanolt, 2 deci kénsavat, 2 deci amfetaminolajat és 0,6 kiló nátrium-hidroxidot, továbbá kábítószer előállításához és értékesítéséhez használt tárgyakat foglaltak le. Valamint 17 ezer eurónyi készpénzt foglaltak le.

T. Gábort őrizetbe amit a Győri Járásbíróság 2021. szeptember 24-én elrendelt. (police.hu)

A kínai hatóságok szabadon engedték Michael Kovrig volt diplomatát és Michael Spavor kanadai üzletembert 2018 végén vették őrizetbe valószínűleg bosszúból, miután a kanadai hatóságok elfogták a Huawei kínai techvállalat pénzügyi igazgatóját. Justin Trudeau miniszterelnök bejelentette, hogy Kovrigék szombaton érkeznek vissza Kanadába az 1000 napos fogságuk után. A kanadai miniszterelnök azt mondta, Kovrig és Spavor komoly megpróbáltatásokon ment keresztül.

A kínai bíróság augusztusban Michael Spavort 11 év börtönre ítélte kémkedéséért, Kovrig ügyében azonban nem született ítélet. Antony Blinken azt mondta, hogy a két férfi több mint két és fél évig szenvedett önkényes fogvatartásban.

Michael Kovrignak a kanadai mellett magyar állampolgársága is van, magyar származású, családja a kommunista diktatúra elől menekült el Magyarországról. Ő már Kanadában született, de a 90-es években visszaköltözött Budapestre. Akkoriban a Bankrupt nevű punkzenekar énekese volt, ezért az együttes most egy magyar és egy angol számot is írt a több mint 2 és fél éve fogva tartott barátról.

A magyar külügyminisztérium Kovrig ügyével kapcsolatban a Direkt36-nak azt írta, hogy Michael Kovrigot „a kínai hatóságok kizárólag kanadai állampolgárnak tekintik”, szerintük ez magyarázza, hogy miért nem lehetett „magyar érdekvédelmi eljárást lefolytatni”. Válaszuk alapján Magyarország sima konzuli ügyként kezelte csak a férfi letartóztatását. A lap megjegyezte, hogy az Orbán-kormány egyszer sem nyilatkozott a nyilvánosság előtt Kovrigról. Az EU közös nyilatkozata mellett több uniós ország külön is követelte az exdiplomata szabadon bocsátását, a magyar kormány azonban hallgatott. Amikor pedig 2021 februárjában Kovrigék ügye miatt Kanada összehozott egy 58 országból álló koalíciót a túszdiplomácia elítélésére, az EU-s országok közül egyedül Magyarország nem szerepel a támogatók listáján. A magyar külügy ezt azzal magyarázta, hogy ők „EU tagállamként” csatlakoztak. A nyilatkozatot tényleg támogatja külön az Európai Unió is, csakhogy az összes többi uniós tagállam saját nevében is odaállt a kezdeményezés mellé.

Fogolycsere

Kovrigékat azután engedték szabadon, hogy a Huawei vezetője, Meng Van-csou is elhagyhatta Kanadát, miután megegyezett az amerikai hatóságokkal. Az amerikai hatóságok azzal gyanúsították Menget és a Huaweit, hogy az amerikai szankciókat megszegve üzletelt Iránnal. Meng egyébként a Huawei alapítójának lánya. A Huaweit emellett azzal is meggyanúsították, hogy együttműködött a kínai titkosszolgálatokkal és adatokat osztott meg a kémekkel. Meng egébként tízmillió dolláros óvadék ellenében szabadlábon védekezhetett a kiadatási eljárásában.

A kanadi bíróság pénteken rendelte el Meng szabadon engedését, aki a döntés után azt mondta a vancouver törvényszék épülete előtt, hogy az elmúlt három évben a feje tetejére állt az élete. „De minden rosszban van valami jó. Sosem felejtem el azt a sok jókívánságot, amit az emberektől kapta a világ minden tájáról” - mondta.

Meng egyébként elismerte, hogy félrevezette az HSBC egy hongkongi céggel iráni üzleteivel kapcsolatban. Az amerikai igazságügyi minisztérium továbbra egy Huawei elleni eljárásra készül, hiszen a kínai techvállalat a mai napig feketelistán van. (BBC)

Megváltoztatta az egyik legnagyobb maffiaper ítéletét csütörtökön az olasz fellebbviteli bíróság. Ezzel megsemmisítette azokat a vádakat, melyek szerint az olasz állam képviselői összejátszottak a szervezett bűnözéssel az 1990-es évek halálos robbantásai után. A Palermóban ismertetett ítélet szerint a rendőrség nyomozói és Silvio Berlusconi egyik közeli szövetségese nem követtek el bűncselekményeket az ügyben.

Ugyanakkor két maffiózó büntetését fenntartották, így a Corleone család egyik katonája, a gyilkosságért elítélt Leoluca Bagarella is börtönben marad. A teljes ítéletet később publikálják.

Az eredeti vád szerint a nyomozók egyeztettek a maffia tagjaival a 23 ember életét követelő robbantás- és gyilkosságsorozat után. Az ügyészség szerint a tárgyalások az olasz állam és a maffia között azután kezdődtek meg, hogy Giovanni Falcone bírót, a feleségét és három testőrét 1992-ben felrobbantották. Az ügyészség szerint az állam tárgyalókészsége további merényleteket ösztönzött.

A most megváltoztatott, eredeti ítélet még 2018-ban született meg, öt év tárgyalás után, és kimondta, hogy Berlusconi bizalmasa, Marcello Dell'Utri egyeztetett a bűnszervezettel, hogy befejeződhessenek a merényletek. Ezért 12 évet kapott, még két nyugalmazott katonai rendőrt és egy korábbi ezredest 8-8 évre ítéltek. Mind a négyen tagadták a bűnösségüket. A mostani ítélet szerint az állam képviselői kapcsolatba léphetnek a bűnözőkkel, ha ez feltétlenül szükséges. (Reuters)

Tendert írt ki a Roszkoszmosz állami űrkutatási vállalat csütörtökön az emberek Holdra szállását is magában foglaló holdprogram előkészítésére. A több mint 1,7 milliárd rubeles (~ hétmilliárd forintos) pályázat elnyerőjének a következő négy év alatt ki kell dolgoznia az ehhez szükséges űreszközök létrehozását célzó kutatási-fejlesztési munkaterveket.

A pályázónak a jövő évtől 2025 novemberéig elő kell készítenie a hordozórakéták és újra felhasználható űrhajók, orbitális komplexumok, a holdjárók és űrruhák, valamint a holdbázis fejlesztésére és kiépítésére vonatkozó projekteket. Külön feladat az egészséget és az emberi teljesítményt érintő kockázatok kezelésére vonatkozó ütemterv meghatározása.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője decemberben kijelentette, hogy Oroszország első emberes Hold-misszióit az Angara hordozórakéta-családdal és egy kis szállítóeszközzel fogják végrehajtani, nem pedig a szupernehéz Jenyiszej rakétával, ahogyan azt korábban tervezték. Az űrhajó neve a RIA Novosztyi hírügynökség korábbi jelentése szerint Orljonok (Sasfiók) lesz.

Márciusban a Roszkoszmosz arról számolt be, hogy Oroszország és Kína memorandumot írt alá egy nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról. Később Rogozin azt ígérte, hogy a következő két-három évben olyan események fognak történni, amelyek megváltoztatják az orosz űrhajózás megítélését. (MTI)

Az Egyesült Államok visszaadja azt a 3500 éves kőtáblát Iraknak, ami a világ legrégebbről fennmaradt irodalmi szövegét, a Gilgames-eposzt tartalmazza. A kőtábla egy kiskereskedelmi lánc, a Hobby Lobby Stores Inc. tulajdonában volt, amíg az igazságügyi minisztérium meg nem állapította, hogy az emberi civilizáció egyik legfontosabb nyelvemlékét az öbölháború idején lophatták el egy iraki múzeumból, majd illegálisan adták el ez Egyesült Államokban. Valószínűleg 1990-ben lophatták el, majd 2007 körül kerülhetett az Egyesült Államokba.

A Hobby Lobby 2014-ben 1,67 millió dollárt fizetett a kőtábláért, hogy egy Washington állambéli bibliamúzeumban állítsák ki. Végül 2019-ben elkobozták tőlük, miután kiderült, hogy törvénytelenül került az országba. A Gilgames mellett Irak további 17 ezer műemléket kap vissza, amiket az utóbbi évtizedekben lophattak el onnan. (Aljazeera)

Angela Merkel 1990 óta minden választáson nyerni tudott a mecklenburg–előpomerániai 15-ös választókörzetében. De mivel a hétvégi választások után nemcsak a kancellárkodást, hanem a képviselőséget is abbahagyja, csütörtökön egy búcsúkörutat tartott, írja a Nordkurier.

A marlowi madárparkban pedig kitörő lelkesedéssel fogadták a szivárványlórik,, főleg mert egy papírpohárban kaját is vitt nekik.

Az uhu sokkal visszafogottabb volt. A baglyot a 33 éves Georg Günther tartotta, akit a CDU Merkel helyett indít a 15-ös választókörzetben.

A Magyar Telekom 2022 második félévétől nem tartja fent tovább a 3G-hálózatát. A cég szerint a 3G-technológia kivezetése a korlátos frekvenciakészlet szempontjából hatékonyabb kihasználást jelent, hiszen a felszabaduló sávokat hosszabb távon 4G-re, 5G-re lehet majd használni. Az erről szóló közlemény szerint a 3G lekapcsolása mellett szóló döntésben környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok is érvényesülnek. A korszerűbb mobiltechnológiák hatékonysága jobb, az 1 byte eljuttatására fordított energia jelentősen csökkent az elmúlt időszakban..

A lekapcsolás után a hangforgalmat a 2G- és 4G-hálózatok veszik át, az adatforgalmat pedig a 4G-hálózat fogja kiszolgálni, ami jobb ügyfélélményt biztosít. Magyarországon a teljes mobilnetforgalom 95 százaléka már jelenleg is 4G/LTE-hálózaton zajlik. Az ügyfelek hangforgalmának 44-45 százaléka már 4G-hálózaton folyik.

A 3G-vel lefedett szolgáltatási terület nagyságát a Magyar Telekom fokozatosan, több lépcsőben csökkentette tavaly óta, 2020 nyarán 10 százalékkal, 2021 márciusában 1,3 százalékkal, majd most októbertől további 1,3 százalékkal. A szolgáltató azon dolgozik, hogy a 2G- és 4G-hálózatok lefedettsége és kapacitása megfelelően rendelkezésre álljon a 3G kikapcsolást követően.

A Telekom a 3,6 gigaherzes és a 2100 megaherzes frekvenciasávon nyújt 5G-szolgáltatást. Budapest és Budaörs mellett 21 Balaton parti településen, valamint hat megyeszékhelyen (Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Szombathely, Győr) érhető el a szolgáltatás. Jelenleg 33 százalékos az 5G-hálózat lakosságra vetített lefedettsége a fővárosban. A két frekvencia együttes használatával az 5G-hálózat országos, lakosságra vetített, kültéri lefedettsége 10,4 százalékos. (MTI)

Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között.

• Az V. kerület önkormányzata 3 972 000 000 forintot kapott útfelújításra (polgármester: Szentgyörgyvölgyi Péter - Fidesz-KDNP);
• A X. kerület önkormányzata 1 009 000 000 forintot kapott az újhegyi orvosi rendelő felújítására, az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő fejlesztésére, a sportliget fejlesztésére és egy földút szilárd burkolattal történő ellátására (polgármester: D. Kovács Róbert Antal - Fidesz-KDNP)
• A XVII. kerület önkormányzata 3 281 181 434 forintot kapott a Rákoshegyi Közösségi Ház fejlesztésére, útfelújításra; földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Horváth Tamás- Fidesz-KDNP)
• A XX. kerület önkormányzata 911 220 081 forintot kapott a Kossuth Bölcsőde fejlesztésére, a pesterzsébeti Duna-parti sétány fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Szabados Ákos - független, de a Fidesz támogatta)
• A csepeli önkormányzatnak 2 314 000 000 forint jutott útfelújításra és földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Borbély Lénárd - Fidesz–KDNP)
• A XXII. kerület önkormányzata 600 milliót kapott az Elágazás park fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Karsay Ferenc - Fidesz–KDNP)
• A XXIII. kerületi önkormányzat pedig informatikai fejlesztésre és játszótér kialakítására kapott 230 540 027 forintot. (polgármester: Bese Ferenc független, de a Fidesz támogatta)