Czinkóczi Sándor

Radványi Viktória, a Budapest Pride vezetőségének tagja vehette át az MTV díját a Papp László Sportarénában, a European Music Awardson , írja a Telex. A „Generation Change” nevű díjat olyan aktivista kapta, aki LMBTQ+ jogokért küzd.

Radványi a barátnőjének és a Budapest Pride-nak köszönte az elismerést. Elmondta, hogy „minden ember egyenlőnek születik, pont”, majd mindenkit szavazásra buzdított.

Makón évtizedes hagyományai vannak a képzőművészeteknek, a helyiek hozzászokhattak, hogy a különböző művésztelepeken a legnagyobb kortárs alkotók fordultak meg. Így nem meglepő, hogy a város lakóit most is egy kőkemény interpretációs vita tartja lázban.

Farkas Éva fideszes polgármester férjének alapítványa nemrég büszkén számolt be arról, hogy egy szobrot kaptak ajándékba. Az alkotás megalkotását a gyerekeknek tartott nyári tábor résztvevői kezdték, majd Bede Danijel faszobrász otthonában kapott végleges formát. Azóta ez fogadja az alapítványhoz érkezőket, hogy

„hirdesse, itt az angyali természet és gondoskodás van otthon”.

Amíg az Angyalsóhaj Alapítványnak a gondoskodás és az angyali természet ugrott be, egészen másra jutottak a helyi DK-s képviselő, Mucsi Tamás oldalának követői, aki „Farkas Éva faszobrot kapott ajándékba” szöveggel osztotta meg a képet. A sok kuncogó reakció mellett lényegében senki sem írta le, pontosan mire gondol, amikor ránéz a római fascinusokat idéző szoborra. A legmesszebb azok mentek, akik elismerően ennyit írtak: fasza lett!

Mucsi Tamás a Magyar Narancsnak azt mondta: „Két dologra gondolhat az ember. Vagy a művész szánta politikai fricskának, az érintettek meg óvatlanul belesétáltak a csapdájába, vagy szerencsétlenül sikerült művészi alkotásról van szó. Utóbbi esetben a művésznek mihamarabb tisztáznia kellett volna a helyzetet, mielőtt a rossz asszociációk eluralkodnak a kommentelőkön. A művész azonban ez idáig nem adott magyarázatot, iránymutatást az alkotásához. Ez joggal támasztja alá a tömegek azon gondolatát, hogy asszociációjuk helyes. Hiszen a művészvilágtól nem áll távol az ilyen fajta művészi önkifejezésbe rejtett fricska.”

A lap megpróbálta elérni Bede Danijelt is, aki először elmondta, mit gondol, de miután beszélt az alapítvánnyal, visszavonta a nyilatkozatát. Ugyanakkor szomorú, mert úgy érzi, a szobor politikai csatározások eszközévé vált.

Franciaországban a koronavírus elleni védettségi igazolvány érvényességét december közepétől három védőoltáshoz kötik a 65 éven felüliek és a veszélyeztettek számára - jelentette be keddi beszédében Emmanuel Macron. Az emlékeztető oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, a jogosultaknak azonban egyelőre csak a fele vette fel.

A koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) augusztus eleje óta kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. Az 50 és 64 év közöttiek decembertől kérhetik a harmadik adag beadatását.

A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 90 százaléka vette fel a koronavírus elleni oltás két adagját. (France24/MTI)

• Kedden előkerült egy újabb hangfelvétel, amin egy, magát Barts Bélaként (a fővárosi vagyonkezelő vezetőjeként) bemutató férfi a Városháza értékesítésének tervéről beszél
• A Fővárosi Önkormányzat erre válaszul nyilvánosságra hozta a felújításra vonatkozó döntés-előkészítő tanulmányt, amiben a különböző lehetőségek között a fővárosi vagyonkezelő vezetője valóban felvetett ilyen terveket,
• de a Fővárosi Önkormányzat szerint Karácsony Gergely kabinetje az ingatlaneladásról szóló lehetőségeket már tavaly novemberben elvetette.

Mióta az Index a múlt héten elkezdett arról írni, hogy információik szerint a Fővárosi Önkormányzat eladná a városházát, Karácsony Gergelyék következetesen tagadták, hogy bármilyen döntés született volna az ingatlan értékesítéséről vagy arra vevőt keresnének. Még az átpozicionált portál által hírbe hozott ingatlanos is azt mondta, semmilyen megbízást nem kapott a Főpolgármesteri Hivataltól arra, hogy vevőt találjon a Városháza épületére, cége nincs is kapcsolatban az önkormányzattal. Karácsony feljelentést is tervezett tenni, hogy kiderüljön, „keltette-e valaki alaptalanul azt a látszatot, hogy árulhatja a Városházát”.

Kedd délután aztán egy protonmailes címről több szerkesztőséghez, így hozzánk is eljutott egy beszélgetésről készített hangfelvétel, amin egy férfi, aki Barts Balázsként ( Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgató) mutatkozik be, ismertet egy tervet, miszerint a régi Városháza épületéhez tartozó 4,7 hektárból 3,9 hektárt eladnának, 8 ezer négyzetmétert pedig megtartanának. „Tehát az már egy alku lehet az adásvételnél, hogy a tűzoltóság telke az megy az eladásba, és a tűzoltóóságot tehermentesen adjuk el. Nincs benne a tűzoltóság. A tűzoltóság benne lesz az új épületben” - magyarázza a hang.

Majd egy vágás következik a felvételben, és a férfi azt kezdi magyarázni, hogy „van itt három kibaszott dátum: '22-ben parlamenti választás, '23-ban 150 éves lesz Budapest és '24-ben meg önkormányzati választás. Hát ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni...” Ugyanakkor az nem derült ki, hogy a felvételen hallható beszélgetés mikor és pontosan kik között zajlott le. (A hangfelvételen két férfit nevez meg Barts a keresztnevén, Zsoltot és Gyulát. A korábbi cikkekben előkerült Berki Zsolt és Gansperger Gyula neve, hogy ők ültek-e az asztalnál, az egészen pontosan nem derül ki. Megszólal még egy negyedik ember is, róla semmit nem tudni.)

„Ez egy nagyon kockázatos becslés, az erre vonatkozó döntés előtt nagyon alapos mérlegelés szükséges”.

A kiszivárgott felvételre reagálva a Fővárosi Önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési lehetőségeiről készített döntéselőkészítő tanulmányt, amit Barts J. Balázs írt 2020 októberében. Ebben Barts összesen hat különböző tervet vázolt fel, amik alapján fejleszteni lehetne a területet. Ezek a tervek a legkonzervatívabb tervektől a legbátrabbig veszik végig a lehetőségeket.

A hat terv közül csak kettő számol azzal a lehetőséggel (a C és a D) Központi Városháza értékesítésével.

A „C” alternatívában, ami az Új Városházába és új hivatali épületbe költözésről szól, Barts a költségbecslésnél megjegyzi: „Másrészről közelítve a „Központi Városháza” megvételének szándékával megkeresték a Főváros vezetését és mintegy 100 millió Euro hangzott el lehetséges vételárként.”

A „D” alternatívában, aminek Barts a legbátrabb lépés alcímet adta, azzal számol, hogy „a jelenlegi »Központi Városháza« kiürítésre és értékesítésre kerül és az önkormányzat vezetése és a főpolgármesteri hivatal egy új épületbe költözik”. A Központi Városháza értékesítésénél itt is 30-35 milliárd forintos bevétellel számoltak. Az összegzésben a fővárosi vagyonkezelő vezetője arról ír, hogy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy az ingatlan eladásából egyszeri bevétel származik, de hozzáteszi, hogy „természetesen ez egy nagyon kockázatos becslés, az erre vonatkozó döntés előtt nagyon alapos mérlegelés szükséges”.

Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat közleménye szerint a Főpolgármesteri Kabinet még 2020. november 26-án döntött arról, hogy a Városháza ingatlana maradjon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában.

„A Fővárosi Önkormányzat egyebekben a döntéselőkészítő tanulmányban javasolt fejlesztések előkészítését megkezdte, így a Budapest Galéria elhelyezését, a Merlin Színház üzembe helyezését, a Károly körúti homlokzat felújítását és a Városháza park tervpályázatának kiírását. Ezek a fejlesztések is mutatják, hogy nemhogy döntés nem született a Városháza értékesítéséről, de arra szándék sincsen. A Városháza megújítása és köztulajdonban tartása iránti elkötelezettségen a lakájmédia hazugságai sem fognak változtatni” - írták a közleményben.

Kedden indult a leköszönőben lévő cseh kormány legújabb plakátkampánya, ahol a koronavírus áldozatairól készül sokkló képekkel üzennek az oltáselleneseknek. A képek a kórházak intenzív osztályain készültek. „Végre jön egy brutális kampány” – jelentette ki Andrej Babiš leköszönő miniszterelnök a múlt hét végén. Azt mondta, az embereknek tudniuk kell, hogy a koronavírus ez életüket veszélyezteti.

A kormányt egyébként a cigis dobozok figyelmeztető képei inspirálták. „Néhány száz fotóból válogattunk, ezek közül körülbelül 12-t fogunk felhasználni. A kampány a nyomtatott sajtóban, a közösségi oldalakon és az online médiában is megjelenik majd” – mondta a kampányról Daniel Köppl, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A plakátokon kívül a tévében is futnak majd hasonló reklámok. Korábban a cseh kormány is pozitív üzenetekkel próbálta rávenni a lakosságot, hogy oltsák be magukat, de most az egészségügyi minisztérium stratégiát váltott.

A képeken meztelen halottak láthatók, akiket éppen zsákba csomagolnak az orvosok, vagy az egyiknek a halál beálltának időpontját írják fel a bőrére. Föléjük pedig ilyen üzeneteket írtak: Elhitte az álhíreket; Igaza volt.

Egy lélegeztetőgépre kapcsolt idős nőhöz pedig azt írták: Hiányzott a harmadik adag.

Lukáš Bíba, a képek készítője azt mondta, megérti, hogy ezek a képek egyesek számára túlzóak lehetnek, de emberéleteket akarnak velük menteni.

A 10,7 millió Csehországban eddig csak 6,1 millió embert teljesen sikerült beoltani (ez lakosságarányosan annyi, mint nálunk) miközben ismét erősen emelkedik a fertőzöttek száma. Ami lakosságarányosan magasabb, mint nálunk, de többet tesztelnek. Jelenleg lakosságarányosan Magyarországon több koronavírusos van kórházban, mint Csehországban, és magasabb az elhunytak száma is. (Új Szó/Dennik N/iRozhlas/ORF)

Kedden a parlament megszavazott egy salátatörvényt, aminek az egyik része arról szólt, hogy az állam a SZFE-t fenntartó és átalakító alapítványnak adja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet és annak ingatlanjait. A törvénnyel az állam két XII. kerületi és egy I. kerületi ingatlantól mondott le a Színház- és Filmművészetért Alapítvány javára, amit Vidnyánszky Attila vezet.

Az I. kerületi egy kivett irodaház, a XII. kerületben pedig egy kivett múzeumot és egy kivett beépítetlen terület kap meg az alapítvány. Az intézmény ugyanis két egységből állt: az I. kerületben, Krisztina körúton működik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet működik, a XII. kerületi ingatlanban pedig a Bajor Gizi Színészmúzeum. Ezzel együtt az ingatlanokban elhelyezett, állami tulajdonú, kulturális javaknak nem minősülő ingó vagyontárgyak is az alapítvány tulajdonába kerülnek.

Emellett Vidnyánszkyék alapítványa a Színház- és Filmművészetért Alapítvány megkapja ingyenes vagyonjuttatásként a vidéki színházelőadásokért felelős Déryné Programot lebonyolító céget, a Déryné Művészeti Nonprofit Kft.-t is. Ebben a programban egymilliárd forintot osztanak ki Vidnyánszky Attila vezetésével, hogy budapesti színházi előadásokat vidékre utaztassanak, ami nagy dilemma elé állította a független társulatokat.

Kitömve

Vidnyánszkyék alapítványa áprilisban, a nagy alapítványi osztogatásnál az Uránia mozi 15 millió forintos állami részesedésével gazdagodott.

A kormány 2020 nyarán döntött arról, hogy a Színház- és Filmművészetért Alapítvány fenntartásában adja az addig állami Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). Miután kiderült, hogy az erősen kormánypárti Vidnyányszky Attila lesz az alapítvány kuratóriumi elnöke, és mellé az eygetem egyetlen jelöltje sem került be, tiltakozás kezdődött, a hallgatók ősszel elfoglalták az egyetemet, és nem engedték be az új vezetést. Végül a járványügyi intézkedések miatt kellett távozniuk. Végül az irányváltás miatt több oktató és hallgató is otthagyta az intézményt.

Kedden a parlament 183 szavazattal egyhangúlag elfogadta a párbeszédes Szabó Tímea törvénymódosítását, ami mindössze arról szólt, hogy törölték a nészavazási eljárásról szóló törvényből azokat a részeket, amik megtiltották, hogy országos népszavazást tarthassanak az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napjára (vagy az azt megelőző és követő 41 napon belülre).

Így akár már a 2022-es parlamenti választáson is lehetne szavazni arról a kormány által feltett népszavazási kérdésről, amit hétfőn hagyott jóvá a Kúria: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

Emellett felkarolták a Jobbikból majd a Mi hazánkból is kilépett Volner János ehhez kapcsolódó javaslatait is. Ezek szintén arról szólnak, hogy a parlamenti válsztás napján is lehessen népszavazást tartani, de ez már több olyan részletszabályt is tartalmaz, ami nehezíti a jogorvoslatot vagy az aláírásgyűjtést.

Volner javaslatával többek között 5 napról 3-ra csökkentették az egyszerre tartott szavazásoknál országos népszavazási eljárásban a jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidőt. Az alkotmányjogi panasz benyújtási határideje szintén 5-ről 3 napra csökkent.

Míg eddig a szavazólapon csak egy javaslat szerepelhetett, mostantól ha a kezdeményező azonos, akkor az összes egy lapra kerülne. Ilyenkor a szavazatok érvényességét kérdésenként kell vizsgálni. A szavazat akkor érvénytelen, ha nem tartalmaz érvényes szavazatot a szavazólap vagy ha a választópolgár mindkét válaszra leadott szavazatot

Az aláírásgyűjtésnél a tulajdonos engedélyéhez kötné, hogy a kezdeményezők közforgalom számára nyitva álló magánterületen gyűjtsenek aláírásokat. Ez inkább az ellenzék Fudan elleni népszavazásának és az álláskeresési járadékról szóló kezdeményezésének tehet be, mivel a kormány népszavazását csak kiírját, ott nem kell aláírásokat gyűjteni. Volner javaslatát 143 igen és 48 nem mellett fogadta el a kormánypárti többség.

A Fidesznek azért sem lehetett ellenére a nemváltó gyerekekről szóló népszavazások és a parlamenti választás összetolása, mert így ismét közpénzből fizetett, hergelő plakátokkal lehetnének tele az utcák. Valamint garantáltan magas részvétel miatt a kormánynak a népszavazás érvényessége miatt sem kellene aggódnia.

Az sem véletlen, hogy korlátozó intézkedéseket Volner nyújtotta be. Neki már tavaly ősszel is voltak oylan ötletei a választási szabályok módosítására, amiket a Fidesz támogatni is tudott. Így szavazták meg azt a szabályt, ami szerint a korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amik országos listát akarnak állítani. Ezzel pedig egy közös listára terelték az ellenzéket.

Hét évvel a baleset után Pesti Központi Kerületi Bíróságon nem jogerősen két év börtönre ítélték Cs. Sándort, akit azzal vádoltak, hogy szándékosa vágatta le egy vonattal a lábait azért, hogy a közel egymilliárd forintos kártérítést kapjon a biztosítóktól, amikkel korábban szerződött le. Az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették, írja a Blikk.

A vád szerint a 49 éves férfi 2013 novembere és 2014 februárja között 14 biztosító társasággal kötött élet- és balesetbiztosítási szerződést, majd 2014 nyarán a nyírcsászári vasútállomáson szándékosan bemászott az éppen induló vonat utolsó vagonjának utolsó tengelye elé, aminek a kerekei átmentek a lábán.

A férfi ezt tagadta, azt mondta, hogy azért ment vonattal, mert autójukat aznap a neje használta. Leszállás után pár másodperccel a vonat is elindult a másik irányba, ő pedig szúrós fájdalmat érzett a bal lában, majd megcsúszott valami törmelékben. Cs. Sándor védője egy szemtanúra hivatkozva állította, hogy az eleve aszfaltozatlan, zúzalékkővel borított peronon üvegtörmelék volt. Az esetet a rendőrségi vizsgálatban a mozdonyvezető és egy szemtanú is balesetként jellemezte, mindketten azt mondták, hogy Cs. beesett a vonat alá.

A rendőrség ez alapján balesetnek minősítette az esetet és lezárta az eljárást. A biztosítók - mert Cs. 14 biztosítást is kötött - viszont a kárigény megtérítése helyett feljelentették biztosítási csalásért. Cs. azt mondja, hogy azért kötött ennyi életbiztosítást, mert veszélyes munkakörben, sokszor nagy magasságban dolgozik, és mert korábban volt egy súlyos autóbalesete. Az is gyanút keltett, hogy felesége, aki az állomáson várta, a mentődiszpécser útmutatása alapján meg tudta menteni Cs. életét azzal, hogy a férfi táskájában lévő gumipókkal elszorította a combját. Védője szerint az eljárásban fel is merült, hogy miért volt Cs.-nél gumipók. Azt mondják, Cs. azt a munkavégzése során szokta használni.

A férfi mindkét lába olyan súlyosan roncsolódott, hogy azokat térdtől lefele amputálni kellett. A felesége 2014. augusztus 1-jén a biztosítóknak bejelentette az eseményt, de a legtöbb biztosító csalás gyanúja miatt nem teljesítette a férfinak a kifizetést. A férfi emiatt polgári pert indított a biztosítók ellen, amik közül 2018-ban egyet meg is nyert.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közel hétmillió forint bírságot szabott ki a hazai fesztiválok legnagyobb fizetőterminál-szolgáltatóira, a Festipay és a HelloPay üzemeltetőire, az alapbeállításként használt 10 százalékos borravaló miatt.

A Festipayt azért büntették meg, mert a GVH szerint hiányosságokkal teljesítette önként vállalt korrekciós kötelezettségeit, míg a HelloPay hatósági tiltás ellenére folytatta tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát.

A fesztiválokra és szórakozóhelyekre jellemző fizetési körülmények (így például a zaj, az időnyomás, a sorban állók nagy száma) nehezítik a megfontolt döntést,

így tisztességtelennek minősül pszichés nyomás alá helyezni a fogyasztókat a borravaló mértékének megválasztásában. A HelloPay teljesen automatikus borravaló-beállítása miatt a hatóság két évvel ezelőtt 20 millió forintos bírságot szabott ki.

A Festipay üzemeltetője - ahol a 10 százalékos borravalót a vásárlónak meg kellett erősítenie - az eljárás során önként vállalta, hogy a jövőben nem sugall semmiféle elvárást vagy mértéket.

A versenyhatóság utóvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy a két szolgáltató eleget tett-e az eljárás során vállalt kötelezettségeknek, illetve a határozatban kiszabott tilalmaknak. A vizsgálat megállapította, hogy a Festipay vállalásai nagyrészt teljesültek, ugyanakkor a végrehajtás során kisebb hiányosságokra derült fény. A GVH Versenytanácsa ezért 700 ezer forintos bírságot szabott ki a cégre, tekintettel többek között arra, hogy elismerte a mulasztásokat és lemondott jogorvoslati jogáról.

A HelloPay esetében a vizsgálat arra jutott, hogy a módosított fizetési rendszer ugyan immár rákérdez arra, hogy a vevő akar-e borravalót adni, azonban az igennel válaszolóknak változatlanul 10 százalékos alapbeállítást kínálnak fel. Ez egyértelműen ellentétes a hatóság határozatában foglaltakkal,

mivel a rendszer a fogyasztók jelentős része felé továbbra is a döntési folyamatukat megzavarva, jogsértően sugall egy elvárt mértéket. A GVH Versenytanácsa 6 millió forintos bírságot szabott ki a HelloPayre a hatósági tilalom ellenére is folytatott tisztességtelen gyakorlatért.

A versenyhatóság a bírságok kiszabása során figyelembe vette a Covid-19 járvány ágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatását is. (GVH)

A múlt hónapban két új céget is alapítottak a 14 milliárdra bírságolt műtrágyás vállalkozó körül, írja a 24.hu. Az egyiket Bige László három fia, Dávid, Zalán és Zoltán közösen alapították október elején 3 milliós törzstőkével. A Bige Scutum Kft. fő profilja már a személybiztonsági tevékenység.

A másik céget, a Bige Hoplon Kft.-t október végén hozták létre, ebben már Bige László is benne van a fiai mellett. Fő tevékenységeként üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A cégcsoport a lapnak azt mondta, nem kell túlgondolni a dolgot, a kft-k azt teszik majd, amit a cégpapírokban megjelöltek.

Bige Lászlót a 14 milliárdos bírság mellett hűtlen kezeléssel is megvádolták, valamint a kormánymédia is rászállt, miután azt mondta, kész támogatni Márki-Zay Péter kampányát. Bige szerint tönkre akarják tenni, és már azok is megvannak, akik fel akarják vásárolni a cégét.

A Nógrád Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat azzal az 54 éves férfival szemben, aki 2019-ben a bujáki honvéd üdülőben tartott rendezvényen brutálisan megverte barátnőjét.

A támadás után Orosz Bernadett a Facebook-profilján tett közzé fotókat a szinte felismerhetetlenségis összevert arcáról. Posztjában akkor azt írta, bár volt barátja majdnem halálra verte, és az ügyben eljáró nyomozó is arról beszélt a kihallgatás után, hogy „ennyire brutális támadást nő ellen még nem követtek el”, támadóját mégis elengedték. Végül azért döntött a fotók megosztása és a történet megírása mellett, mert úgy érezte, nincs más eszköz a kezében. A férfi aztán ötmillió forintra perelte a poszt miatt, ezért előállt az a helyzet, hogy a megvert nőnek hamarabb kellett bíróságra mennie állnia rágalmazás miatt, mint a bántalmazónak.

A most előterjesztett vádirat szerint a férfi és a nő 2018-ban ismerkedett meg, kapcsolatuk a férfi féltékenysége miatt konfliktusokkal volt terhelt. 2019 júniusában egy családi rendezvényen vettek részt, ahol összevesztek, a részeg férfi a nő fejét a falhoz verte, majd menekülés közben kétszer tarkón ütötte. Később a nő miskolci otthonába utaztak, ahol a férfi a teraszon megtépte a nő haját és megpofozta.

Néhány hónap múlva a férfi a hajnali órákban saját kulcsával bement a nő otthonába, felébresztette, beszélgetni kezdtek, de ezúttal is összevesztek, és a férfi többször nagy erővel arcon ütötte.

2019 novemberében a pár a bujáki honvéd üdülőben vett részt egy rendezvényen. Vacsora után az emeleti szobájukban a részeg férfi újra féltékenykedni kezdett, majd a homlokán megütötte a nőt, aki ezután kizárta őt a szobából. Később a férfi az ajtót betörve rárontott, és gátlástalanul, hosszasan bántalmazta a sértettet, aki egyszer ki tudott menekülni a szobából és segítségért kiáltott, de a férfi a szobába visszahúzva ezután is tovább verte. A bántalmazásnak végül a segélykiáltásra az emeletre siető vendégek és az üdülő dolgozói vetettek véget.

A nő az arcán és a fején zúzódásos és töréses, 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett, a támadás erejére, a támadott területekre, valamint a bekövetkezett sérülésekre figyelemmel fennállt a lehetősége az életveszélyes sérülések keletkezésének is.

A Nógrád Megyei Főügyészség a férfi ellen életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és két rendbeli súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat, amiért szabadságvesztés kiszabására és közügyektől eltiltás kiszabására, valamint arra tett indítványt, hogy a Törvényszék a korábban a férfival szemben elrendelt távoltartást továbbra is tartsa fenn.

Arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen bűnösségét beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 3 év 6 hónap szabadságvesztés és 4 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt. (Ügyészség)

Hétfő reggel közölte a Robert Koch Intézet, hogy Németországban a 100 ezer lakosra jutó jelentett COVID-fertőzések száma az utolsó 7 napban elérte a 201,1-et, ami a legmagasabb érték a járvány kezdete óta. Ez eddigi rekord 197,6 volt, amit tavaly december 22-én, a második hullám csúcsán értek el.

Ugyanakkor mivel a tavalyi helyzethez képest már sokan megkapták az oltást, a szakértők abban bíznak, hogy az egészségügyi rendszer több fertőzöttek bír el, hiszen kevesebb fertőzött szorul majd kórházi ellátásra.

Pénteken az újonnan fertőzöttek száma is rekordot döntött, amikor 37120 új beteget jelentettek. Egy héttel korábban a napi fertőzöttek száma mér csak 9658 volt. Ugyanakkor a valós szám ennél is magasabb lehet, mert sok esetet nem jelentenek. Az elmúlt 24 órában 33 ember halt meg a koronavírus miatt. Egy héttel korábban még 23 áldozat volt. (Spiegel)

Tűz ütött ki hétfőn kora reggel a Lehel téri metróaluljáróban egy műszaki kiszolgáló helyiségben. A tűzoltókat a XIII. kerületi Csanády utcához riasztották, ahol egy műszaki kiszolgáló helyiség égett. A tűzoltók a lángok eloltása után egy holttestet találtak. Az MTI úgy tudja, a leégett trafóház nem a metróhoz tartozik.

A Katasztrófavédelem oldala arról ír, hogy hétfő hajnalban a XIII. kerületi Csanády utcai gyalogos-aluljáró szervizaknájában az összehordott szemét gyulladt ki. A lángok mintegy nyolc négyzetméterre terjedtek. Az egységek eloltották a tüzet, és hozzáláttak az utómunkálatokhoz.

A Belfasttól északra fekvő Newtownabbeyben vasárnap négy maszkos férfi elrabolt, majd felgyújtott egy kétemeletes buszt. Felszállás után leparancsolták a sofőrt és az utasokat a járműről, majd meggyújtották.

Néhány hete szintén maszkos férfiak gyújtottak fel egy buszt az Egyesült Királyság hűséges lojalisták környékén, Newtownardsben. A hatóságok attól tartanak, hogy az ilyen akciók miatt még jobban elszabadulnak a Brexit miatt már amúgy is forrongó indulatok a térségben. A múlt héten a lojalista és a nacionalista fiatalok kétszer is összecsaptak már. Szerdán és pénteken petárdákkal és tűzijátékokkal támadták a rendőrséget is. (Guardian)

A járványügyi helyzet romlása miatt Ausztriában hétfőtől szigorúbb szabályok vonatkoznak az oltatlanokra. Éttermekbe, mozikba, színházakba, szépség- és masszázsszalonokba, fitnesz- és sporttermekbe, szállodákba hétfőtől csak azokat engedik be, akiknél az oltás óta legfeljebb 9, a gyógyulás óta legfeljebb 6 hónap telt el, így már negatív PCR-teszttel sem elég a belépéshez. A munkahelyeken viszont továbbra is elég lesz a negatív koronavírusteszt felmutatása.

A 25 főnél nagyobb rendezvényekre is ezek a szabályok vonatkoznak, az 50 főnél nagyobbakat pedig egy héttel korábban jelenteni is kell a hatóságnál. A 250 főnél nagyobbaknál pedig engedélyt is kell kérni.

Négyhetes átmeneti időszakra az osztrák hatóságok elismerik majd az első oltást is, de csak egy friss PCR-teszttel kiegészítve. Azután viszont már csak a teljes körű védettséget vagy gyógyulást veszik figyelembe.

Hétfőtől minden zárt helyen az FFP2-es kategóriájú védőmaszkok viselése lesz kötelező. Akár ötszáz eurós pénzbüntetésre számíthat az, aki megszegi az új járványügyi szabályokat.A szigorításokról a múlt pénteken döntött a kormány, ezért a hét végén hosszú sorok alakultak ki az oltóhelyeknél. Az egészségügyi minisztérium szerint csak szombaton 32 ezer oltást adtak be. A nagyobb bécsi oltóközpontoknál egy-másfél órás volt a várakozási idő.

Alexander Schallenberg kancellár szerint hat hét alatt aligha lesz olyan a helyzet, hogy a most életbe lépett intézkedéseket vissza lehessen vonni,

vagyis az új járványszabályok valószínűleg karácsonykor is érvényben lesznek.Szombaton rekordszámú, 9943 új fertőzöttet regisztráltak Ausztriában. Ez meghaladja a közel egy évvel ezelőtt, tavaly november 13-én bejegyzett eddigi legrosszabb adatot: aznap 9586 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Vasárnap kevesebb, 8554 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A járvány kezdete óta Ausztriában 883 887 ember kapta el a vírust, és 11 502-en haltak bele a vírus okozta betegség szövődményeibe.

Ausztriában négy, az Európai Unióban engedélyezett vakcina van forgalomban. A 8,9 milliós országban több mint 5,6 millió ember esett át a teljes immunizáción, és már javában zajlik az emlékeztető oltások beadása. (ORF/MTI)

Több mint három és fél hónapnak kellett eltelnie, amíg a Pegasus-ügyet először egyszerű sajtóhírnek minősítő Novák Katalintól eljutottunk odáig, hogy Kósa Lajos csütörtökön elismerje: a Belügyminisztérium szerezte be az izraeli kémszoftvert. Azt persze Kósa Lajosnál sosem könnyű eldönteni, mennyire tudatosak az ilyen húzásai, de azon a mostani beismerése sem változtat, hogy a kormány továbbra is a törvényesség látszata mögé bújhat, hiszen a szabályok olyanok, hogy bárkit bárkit le lehet hallgatni.

Inkább az a fura, hogy eddig nem vállalták be. Amikor a Direkt36 július közepén megírta, hogy itthon újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket is megfigyeltek a Pegasus nevű kémszoftverrel, az eszközt gyártó izraeli NSO határozottan állította, hogy csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat. Ráadásul minden arra utalt, hogy Pegasus Magyarországon azután lépett működésbe, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.

Így csak két kényelmetlen magyarázat maradt:

• Vagy a magyar kormány nem vette észre, hogy valakik több száz több száz magyar állampolgárt figyeltek meg,
• vagy a hivatalosan terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsítottak megfigyelésére kifejlesztett szoftvert a magyar kormány például a gödöllői polgármesterre állította rá.

A külföldről érkező titkosszolgálati törekvéseket az Információs Hivatalnak kellene észlelnie, amit Szijjártó Péter külügyminiszter felügyel. A botrány kirobbanásának másnapján meg is kérdeztük erről, amire azt mondta, nem tudott az adatgyűjtésről és az Információ Hivatal semmilyen módon nem használja a Pegasust, arról megállapodást sem kötött. Bár arról nem mondott semmit, hogy a többi titkosszolgálati szerv használhatja-e.

A titkosszolgálati eszközöket egyébként is a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alkalmazza, amit a Belügyminisztérium felügyel, szóval a kémszoftverek leginkább itt hasznosulnak. Arra azonban Pintér Sándor belügyminiszter sem volt hajlandó válaszolni, hogy konkrétan megvették-e a Pegasust, csak azt hajtogatta, hogy a végrehajtott megfigyelések nem voltak illegálisak. Pár nappal később inkább egy ismeretlen szervezet által gerjesztett botránynak igyekezett beállítani az ügyet.

Ahhoz, hogy egy titkos megfigyelés törvényes legyen, elég ha a bíróság vagy az igazságügyi miniszter jóváhagyja azt. Ahogy a belügyminiszter pár éve összefoglalta: „Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.” Azonban a TASZ szakmai igazgatója szerint a magyar jogrendszer sajátossága, hogy a jogsértő titkos megfigyelés is történhet teljesen törvényesen. Szabó Máté Dániel az erről szóló cikkében emlékeztetett arra,

• hogy a megfigyelés szabályai elnagyoltak,
• az igazságügyi minisztertől nem várható el, hogy objektívan döntsön,
• ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség.

És egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban megállapította, hogy a titkos információszerzést miniszteri engedélyezéshez kötő rendszer megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, de azóta sem változtattak a szabályokon.

Bár Varga Judit a botrány kirobbanása előtt még felháborodott, amikor a Le Monde rákérdezett, hogy engedélyezné-e újságírók megfigyelését, utána már óvatosabban fogalmazott: „A döntés nem foglalkozáshoz vagy politikai pártálláshoz kötött, a szolgálatoknak azt mérlegelve kell javaslatot tenniük (a megfigyelésre), hogy veszélyben vannak-e a magyar nemzetbiztonsági érdekek, az alkotmányos rend megdöntése, fennáll-e a külföldi hírszerzés gyanúja.” A polgári elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal is csak annyit mondott biztosra, hogy parlamenti képviselőket nem figyeltek meg.

Azt azóta sem részletezte senki, hogy az ismertté vált célpontokkal szemben melyik gyanú merült fel ezek közül. Pedig enélkül az sem derül ki, hogy egy újságíró veszélyeztetheti-e az alkotmányos rend azzal, ha lefényképezi az oligarcha jachtján nyaraló külügyminisztert, illetve miért merült fel ilyen gyanú a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkárnál vagy a TEK főigazgató-helyettesénél.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó annyit mondott, hogy „csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem.” De azért hozzátette, hogy folyamatosan figyelik, hogy „bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni”.

De a magyar rendszerbe az is teljesen belefér, hogy ilyen gyanúval valakit teljesen feleslegesen figyeljenek meg, mert utána semmi sem kötelezi arra a titkosszolgálati szerveket, hogy tájékoztassák az érintetteket, milyen adatokat gyűjtöttek róluk.

Tekintsünk el ettől a kérdéstől

A kormány taktikája Kósa megszólalásáig inkább az volt, hogy ugyan nem erősítették meg a Pegasus használatát, de nem is tagadták azt. Varga Judit azt mondta, ilyen eszközre, minden országnak szüksége van, Szijjártó azt magyarázta, hogy kis ország vagyunk, és nem meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet, Pintér Sándor pedig nem állította, hogy nem használják. Egyedül Orbán Balázs államtitkár sült bele a botrány második napján a vásárlásról szóló kérdésbe, mert nem számíthatott rá, hogy pont a HírTv-ben fog releváns kérdést kapni:

Hogy ennél többet nem akarnak mondani, azt Gulyás Gergely már július 22-én egyértelművé tette, amikor azt mondta:

a kormány soha nem ad hivatalos tájékoztatást arról, hogy megvették és használták-e Pegasust, mert titkos információ.

Pintér pedig még az erre vonatkozó újságírói kérdéseket is törvénytelennek minősítette: „A nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől.”

Pintér a Telex riporterének azt ajánlotta, hogy helyette inkább az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnökét, Stummer Jánost faggassa az ügyről. Stummer egyébként már júliusban összehívta volna a bizottságot a botrány miatt, de ezt a Fidesz képviselői megakadályozták. És miután ez az ülés szeptember közepén végre összejött, a 2050-ig tartó titkosítás miatt az ellenzéki képviselők csak egy egészen nevetséges sajtótájékoztatót tudtak tartani, ahol tényleg semmit sem mondhattak ki.

Arra a kérdésünkre sem válaszolhattak, hogy kaptak-e választ a Pegasus beszerzésével vagy a megfigyelt személyekkel kapcsolatban. Azóta kiderült, hogy Stummer látta is kémszoftver beszerzéséről szóló szerződést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésen, de Kósa Lajosa elszólásáig nem merte megkockáztatni az államtitoksértést. (Korábban ezt a Puskás Aréna alá tervezett alagút miatt egyébként bevállalta.)

Tehát Kósa csütörtökön csak a legnyilvánvalóbbat mondta ki, azzal, hogy a Belügyminisztérium vette meg a Pegasust. Kormánytagként ezt nyilván senki sem vállalt volna be, de a tagadására már egyre kevesebb energiát feccöltek. Odáig azért ő sem ment el, hogy azt is elmondja, a magyar gumiszabályok alapján rendszeresen hallgatnak-e le olyanokat, aki nem az alkotmányos rendre jelentenek fenyegetést, hanem egyszerűen csak nem kedvelik őket a Fideszben. A nagy beismeréskor Kósa ezt egészen sajátosan indokolta meg:

a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogok sérültek volna.

A török hatóságok 30 ember ellen indítottak nyomozást, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamis információkat terjesztettek Recep Tayyip Erdogan elnök egészségéről a Twitteren. A rendőrség szerint a félrevezető információkhoz az #olmus, azaz halál hashtaget használták.

Erdogan egészségével kapcsolatban már évek óta terjengenek pletykák, és a politikai ellenfelei is gyakran támadják ezekkel. Az elnököt 2011-ben műtötték a vastagbele miatt, azóta minden rákkal kapcsolatos találgatást tagad. A legújabb pletykák azután kaptak szárnyra, hogy a kommunikációs igazgatója kitett róla egy videót a Twitterre, amin bizonytalanul lépked:

A találgatások terjedése után csütörtökön Erdogan ügyvédje arra kérte az ügyészséget, tegyék meg a jogi lépéseket azok ellen, akik az elnök egészségével kapcsolatos pletykák terjedéséért felelősek. (BBC)

Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke azt írta, Kósa Lajos minősített információt hozott nyilvánosságra, amikor elmondta, hogy a Belügyminisztérium vette meg a Pegasus nevű kémszoftvert, amivel több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg. Ezért szerinte a Fidesz alelnöke a büntető törvénykönyv alapján minősített adattal való visszaélés miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Egyébként Stummer a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudja erősíteni, amit Kósa Lajos mondott. Sőt, ő látta a szerződést is a bizottság legutóbbi, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésén. A jobbikos képviselő azt ígérte, megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Pintér Sándor belügyminiszter nyáron az RTL riporterének azt mondta, már az is törvénysértést követhet el, aki kérdez a Pegasusról: „A nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől.”

Miután Kósa Lajos csütörtökön beismerte, hogy a Belügyminisztérium vette meg a Pegasus nevű kémszoftvert, amivel több száz magyar állampolgárt figyelhettek, a Párbeszéd a kormány azonnali lemondását követeli.

„Az izraeli gyártó szerint a kémprogramot csak terroristák és bűnözők megfigyelésére készítették, ehhez képest a magyar kormány civilek, jogvédők, újságírók, üzletemberek, médiatulajdonosok és ellenzéki politikusok ellen is bevetette. Noha eddig tagadásban volt a kormány, Kósa Lajos beismerése nyomán immár tényként kezelhető, hogy a Pegasus-kémprogramot Orbán Viktor és kormánya megvette, majd célzott fegyverként vetette be a rezsim ellenfeleinek, ellenségeinek gondolt magyar állampolgárokkal szemben. Felháborító, hogy Magyarországon ez megtörténhetett, és az ügy közvetlen szereplői még hivatalban vannak, ködösítenek az igazság tisztázását firtató kérdésekre” – írják az erről szóló közleményben.

A Párbeszéd azt követeli, hogy oldják fel az ügy 2050-ig tartó titkosítását, és hozzák nyilvánosságra, kik és milyen célból adtak utasítást arra, hogy lehallgassanak – ahogyan az az ügyet feltáró nemzetközi újságírócsapat tényekkel alátámasztott cikksorozatából kiderül – civileket, jogvédőket, újságírókat, üzletembereket, médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, továbbá a kormányt szolgáló, ám hirtelen kegyvesztetté vált szakembereket. Követelik továbbá, hogy adjanak egyenes választ arra a kérdésre is, napjainkban is folytatódnak-e még a lehallgatások.

„Magyarország elmúlt 30 évének legsúlyosabb lehallgatási botránya és a csütörtöki beismerés nyomán a Párbeszéd követeli, hogy Orbán Viktor és kormánya mondjon le. Orbán és elnyomó hatalma helyett olyan kormányra van szükség, amely nem a kommunista titkosszolgálatok nyomvonalán, hanem demokratikus, jogállami keretek között végzi a munkáját. A kormányváltás után az egységes ellenzék kivizsgál minden ilyen és hasonló súlyú ügyet, és elszámoltatja Orbánt és társait” – írja a párt.

A romló járványhelyzet miatt az eredetileg tervezettnél hosszabb, kilenc napos lesz a szerbiai iskolások számára az őszi szünet, írja a Szabad Magyar Szó. A köztársasági válságstáb döntése szerint a diákok november 8. és 12. között nem mennek iskolába, vagyis a szünidő már szombaton elkezdődik és következő vasárnap, november 14-én ér véget.

A testület arról is döntött, hogy a vendéglátóhelyek este 8 óta után csak oltási igazolás felmutatásával látogathatók. Eddig 22 órától volt kötelező igazolni, hogy valaki megkapta az oltást vagy átesett a betegségen, illetve negatív lett a koronavírustesztje.

Emellett tíznapos lezárást is követelnek, hogy ezalatt a gyógyszertárakat, élelmiszerboltokat és benzinkutakat kivéve minden zárjon be 17 órakor. Ezzel kapcsolatban egyelőre még nem döntött a stáb.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában csütörtökre 6726-tal 1 162 482-re növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 61-gyel 10 139-re emelkedett. (Szabad Magyar Szó/MTI)

A kormány még december végén adott 800 millió forintot arra, hogy Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a MÁV készítsen részletes megvalósíthatósági tanulmányokat a Verseny utca és Dózsa György út által határolt területek üzleti hasznosításáról. Erre ki is választották a NER kedvenc ingatlanfejlesztőjét.

A K-Monitor a MÁV szerződései között most megtalálta, hogy a társaság szeptember közepén éppen a miniszterelnököt meccsekre reptető Garancsi István egyik cégét, a Property Market Kft.-t bízta meg azzal, hogy készítsen részletes megvalósíthatósági tanulmányt a Keleti pályaudvar környékéről 63,5 millió forintért. Ugyanez a cég intézi egyébként a Kopaszi-gátnál zajló építkezést, és szintén ők építenek üvegkockákat a Dürer helyére is.

A kormány központi járványoldala csütörtök reggel 107 újabb halottat jelentett, ami május eleje óta a legmagasabb áldozatszám volt. De délután Pintér Sándor a bizottsági meghallgatásán azt mondta, ez csak egy adatszolgáltatási hiba volt, a hosszú hétvége miatt csúsztak össze egyes kórházak jelentései.

„A tegnapi nap ez pontosan 30 halottat jelentett, előtte való nap 30-at. Sajnálatos módon a statisztikai iránymutatás a három ünnepre való tekintettel egyes kórházakban megcsúszott, és ennek a statisztikai szolgáltatás hiányának köszönhető az, hogy 107 eset egyszerre került kimutatásra” - magyarázta a belügyminiszter az RTL Híradójának felvétele szerint.

Ez azonban nem jelenti, hogy több koronavírusos halottat jelentettek volna, a valós számoknál, így az általunk számolt 7 napos mozgóátlagból továbbra is az látszik, hogy az áldozatok száma gyorsan emelkedik.

A grafikonban egyelőre azokat a számokat használjuk, amik a reggeli jelentésekben szerepeltek. Eszerint péntek-szombat-vasárnap 152-en hunytak el, hétfőn 39-en, kedden 74-en, szerdán 107-en. Ha Pintér számait vesszük, akkor kedden-szerdán összesen nem 181-en, hanem 60-an hunytak el. A hosszú hétvégén viszont 191 helyett 312-en.

Mióta július közepén kiderült, hogy 2018 óta több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal, a kormány nem ismerte el egyértelműen, hogy a magyar szolgálatok használják a szoftvert. Pedig a megfigyelések pont azután indultak, hogy Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter eddig csak annyit mondott: nem állítja, hogy nem használták a Pegasust.

De Kósa Lajos csütörtökön, Pintér meghallgatása után a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként kimondta:

A Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam.

Kósa az RTL híradójának azt mondta: „A Pegasus szoftver, az egy egyszerű szoftver. Ilyen sok működik, amit a nemzetbiztonsági munka során felhasználnak az erre jogosított szervek. Ebben nem látok semmi kivetnivalót.”

2018 óta egyébként nagyon megugrott a megfigyelések száma:

• 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben.
• Emellett felpörgött az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyelések száma is: idén július 19-ig 928 esetben adta meg az engedélyt, miközben tavaly összesen 1285 megfigyelést hagyott jóvá. Ez a szám 2015-ben még 1038 volt, azóta folyamatosan növekszik.

A Pegasus-botrány kirobbanása óta kiderült, hogy itthon újságírókat, ügyvédeket, Varga Zoltánt, a 24.hu tulajdonosát, Simicska Lajos fiát, egy CEU-s Phd-hallgatót, a paksi bővítés korábbi államtitkárát, a TEK főigazgató-helyettesét, az ügyvédi kamara korábbi elnökét, illetve Gémesi György polgármestert is megfigyelték az izraeli kémszoftverrel.

A múlt héten Orbán Viktor is kapott egy kérdést a parlamentben a megfigyelésekről, amire azt mondta: „A szolgálatok számára senkinek a foglalkozása nem számít. Nem foglalkozás szerint nézik az embereket. Azt nézik, hogy a tevékenység, amit folytattak – mindegy, hogy valaki püspök vagy éppen utcaseprő –, érintett-e valamilyen nemzetbiztonsági szempontot”.

Csak a személyiségi jogok ne sérüljenek a kérdezősködés miatt

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága az ülésen elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, miszerint az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, vagyis bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A meghallgatás után Vadai Ágnes, a bizottság DK-s tagja arról számolt be, hogy 2050-ig titkosították az üléséről készült jegyzőkönyvet. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is említett újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e a Pegasusszal. Emellett a kémszoftver beszerezéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Vadai szerint a dokumentumot csak akkor mutatják meg a bizottság ellenzéki tagjainak, ha arra egy másik bizottság, a nemzetbiztonsági engedélyt ad. Csakhogy abban a testületben fideszes többség van.

Kósa az ülés után azt mondta, az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. A honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság engedélyt adna.

A nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülése után az ellenzéki képviselők ennyiről tudtak beszámolni, miután 2050-ig titkosították az elhangzottakat:

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos azt mondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogok sérültek volna.

Kósa elmondta azt is, hogy a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.Szerinte ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.

A Tiszaújvárosi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével döntött annak a mezőnyárádi férfinak az ügyéről, akivel szemben állatkínzás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség.

A férfi tavaly január 3-án a Tiszatarján külterületén található bányató partján felakasztotta egy fára a kutyáját, majd baltával a fején és testszerte többször megütötte, aztán a bányatóba dobta.

A bíróság az állatnak különös szenvedést okozva elkövetett állatkínzás bűntette miatt a vádlottal szemben 9 hónap szabadságvesztést szabott ki, aminek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A büntetővégzés jogerős. (bíróság.hu)

A kormánypárti producer nagyon boldog, hogy a Dobrev Klárára kihegyezett filmje lassan eléri a százezres nézőszámot. Ennek örömére az Origo folytatásra vonatkozó kérdésére Kálomista Gábor azt válaszolta: „Kizárni semmit sem lehet. Ezek megtörténtek, de a legbrutálisabb október 23-i eseménysor, a lovasroham még nincsen feldolgozva. Ezek jó kiindulópontjai az azt követő három évben történt magyarországi eseményeket feldolgozó alkotásnak.”

Hozzátette, hogy a mostani film ott fejeződött be, hogy „megcsinálják majd október 23-át. Tehát egy jó apropó ez arra, ha azon gondolkozunk, hogy legyen második rész, hiszen annak is el kell kezdődnie valahogyan”.

Az interjú további részében végig arra panaszkodott, hogyan próbálják ellehetetleníteni az alkotókat a 11 éve kormányon lévő Fidesz kampányába illeszkedő film miatt. Így sajnos nem derült ki, hogy a folytatásban láthatjuk-e az események alatt gyanúsan Kanadában tartózkodó Márki-Zay Pétert is.

Akinek lenne ötlete arra, mi legyen a második Elkúrtuk címe, nyXgodtan írja meg a [email protected].

Ismét 1 milliárd forintot fordít a fővárosi önkormányzat a budapestiek ötleteinek megvalósítására a közösségi költségvetés keretében - közölte a Főpolgármesteri Hivatal szerdán. A közösségi költségvetés olyan - általában önkormányzati - program, aminek keretében a település költségvetetéséből bizonyos összeg felhasználására a város lakói tehetnek javaslatot.

Budapesten 2021-22-ben, a fővárosi közösségi költségvetés első tesztévét követően ismét 1 milliárd forintos keretből valósítja meg az önkormányzat a lakosok által beadott ötletek közül a legnépszerűbbeket.

A közösségi költségvetés nevű programban három kategóriában, összesen 1 milliárd forint értékben valósít meg lakossági fejlesztési ötleteket az önkormányzat. A tavalyi keretből 15 olyan javaslat megvalósítását kezdte el az önkormányzat, melyeket budapestiek adtak be. Az ötleteket 2022. január 31-ig lehet beadni az otlet.budapest.hu oldalon keresztül.

A kategóriák célja Budapest zöldítése, a hátrányos helyzetű közösségek segítése, valamint az együttműködés fejlesztése a város közösségeiben, illetve a budapestiek és a főváros, valamint annak intézményei között.

A főváros költségvetésében elkülönített összegről Budapest közössége, vagyis a lakosság ötletei alapján, és mindvégig a lakossággal együttműködésben dönt a városvezetés. Idén már 16 éves kortól is lehet ötletet beadni. (MTI)

A MSZP fiatalos dalpályázata után a kormányoldalon is arra jutottak, hogy valahogy meg kellene szólítani a fiatalokat. Hogy miért? Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene társadalmasításáért felelős miniszteri biztos és Béli Ádám, a Petőfi Rádió új csatornaigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában erre több indokot is felhozott:

• Demeter szerint identitásőrület uralkodik a világban, erre válaszul meg kell erősíteni a saját kulturális nemzeti identitásunkat.
• Béli úgy látja, hogy a Nyugat abszurd eszméi alattomos módon hálózzák be a fiatalokat. Aztán olyan érzékenyítő tartalmakkal oltják be őket, amik komolyan megzavarják az érzelemvilágukat.
• Demeter azt is elmondta, hogy ahol az iskolákba beviszik a nemváltásról szóló érzékenyítést, ott négyszázszorosára nőtt az ilyen műtétek iránti igény.

Demeter Szilárd mindezt kortárs formanyelven tolmácsolná a fiataloknak. „El kell érni, hogy a fiatalok büszkék legyenek a magyar teljesítményre, kultúrára, örökségre, határokon innen és túl. Elég bemenni egy múzeumba, s az ember jobb magyarként jön ki, miután látta az elért eredményeinket” - tette hozzá fiatalosan.

Béli Ádám azt ígérte, hogy a központi elemük a zene lesz, mert azt állítólag szeretik a fiatalok. Első lépésként ki is költöznek a fiatalos A38-ra. De lesznek új mixműsoraik is, amikben

„a legmenőbb magyar DJ-k a pultjukkal ellátogatnak akár az apci tengerszemhez vagy a Parlament tetejére, épített és természeti örökségünk bármely pontjára”.

A Petőfi Rádió igazgatója azt várja, hogy direkt vagy indirekt formában, de sokféleképp lesz lehetőségük megjeleníteni a Demeter Szilárd által is említett identitáserősítő tartalmakat.

A múlt héten a tálibokkal rivális IS-K, az Iszlám Állam helyi szervezete több véres merényletet hajtott végre Afganisztánban. Augusztus óta négy olyan akciójuk volt, ahol tömegesen öltek meg embereket. Kedden legalább 19 embert halt meg, amikor Kabul legnagyobb katonai kórházánál robbantott egy öngyilkos merénylő, majd fegyveresek kezdtek lőni az emberekre.

A halottak között volt Hamdullah Mokhlis, a kabuli speciális erők egyik parancsnoka is. Ő a legmagasabb rangú tálib, akit megöltek a főváros augusztusi elfoglalása óta. Az IS-K közölte, hogy a merényletet öt emberrel hajtották végre. (France24)

A Bajai Járási Ügyészség közveszéllyel fenyegetés miatt emelt vádat egy bajai férfi ellen, aki idén júniusban a saját mobiljáról részegen felhívta a Terrorelhárítási Központ ügyeletét, és azzal fenyegetőzött, hogy fegyvereket szerez be, hogy azokkal bűnözőket öljön.

A több mint ötperces hívás során olyan kijelentéseket tett, amikkel valótlanul közveszéllyel járó események bekövetkezésével fenyegetett. Többek között azt közölte a diszpécserrel, hogy pénzért fegyvereket fog beszerezni, és azokkal kivégzéseket fog rendezni. Azzal is fenyegetőzött, hogy drogfogyasztókat és más bűnözőket fog „elrendezni”, leszámol velük.

Azt is közölte, hogy ha nem tartóztatják le, akkor „mindenre támad, ami mellé jön”, bűnözőket fog elpusztítani, illetve a bűnözők családtagjait is fenyegette.A szabadlábon védekező férfit a járási ügyészség közveszéllyel fenyegetés bűntettével vádolja. Az ügyész a bűncselekményt beismerő férfira felfüggesztett börtön kiszabását kérte. A vádlott bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni. (Ügyészség)

A volt szlovák miniszterelnök kedden büntető-feljelentéssel fenyegetőzött a vadászházban felvett beszélgetések miatt, amik múlt héten kerültek nyilvánosságra. Ezeken Robert Fico volt belügyminisztere beszél egy oligarchával, egy lecsukott rendőrfőnök ügyvéd fiával és a Kuciak-gyilkosság megrendelésével megvádolt nagyvállalkozó védőügyvédjével.

Leginkább az embereik ellen zajló büntetőügyek megfúrásáról tárgyaltak, de szóba került például az is, Fico hogyan hamisította a PCR-tesztjét, hogy koronavírusosan is hazautazhasson Görögországból. És kiderült az is, hogy a nyaralása alatt aranyat és nagy mennyiségű készpénzt loptak el tőle a pártházból, de ezt nem jelentette a rendőrségen, nehogy firtatni kezdjék azok eredetét. Illetve azt is elintézte, hogy az ügyészjelölt barátnője a nemzetbiztonsági átvilágítás előtt előre megkapja a kérdéseket.

Hivatalosan a rendőrség csak azért kért engedélyt a járási bíróságtól a vadászház megfigyelésére, hogy a környéken garázdálkodó orvvadászokat kapják el, azonban Fico szerint illegálisan vették fel a tárgyalásaikat.

Az Új Szó beszámolója szerint a volt miniszterelnök azt várja, hogy a bűnüldöző szervek felelősségre vonják azokat, akik szerinte törvénytelenül hallgatták le őt és a társait. Kedden azt mondta, hogy a felvételek semmilyen bűncselekményt nem bizonyítanak, és a média csak azért hozta nyilvánosságra azokat, hogy ártson pártjának, a Smernek. Arra számít, hogy a felvételeket nyilvánosságra hozó lapokat is felelősségre vonják. Megjegyezte azt is, hogy Szlovákiában a demokráciát közvetlen veszély fenyegeti, mert tisztességtelen módszereket alkalmaznak az ellenzékkel szemben.

Egy autós múlt csütörtökön a forgalommal szemben hajtott be a Dob utcába, ahol összetűzött egy biciklis futárral. A sofőr már ekkor ráhúzta a kormányt, majd szintén a forgalommal szemben hajtott be a Kisdiófa utcába. Itt már egy taxis fedélzeti kamerája rögzítette, ahogy a biciklis a szabálytalan autós után hajt, hogy felkérdezze, mire az autós gázt ad, elüti a futárt, majd elhajt.

A futár súlyosan megsérült. A rendőröknek hamarosan sikerült elkapniuk a 27 éves gázolót, akitől elvették a jogosítványát, majd súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

A férfi végig tagadta a bűncselekmény elkövetését, állítása szerint tíz éve vezet, de nem vette észre az egyirányú utcát jelző táblákat, a Dob utcában egy parkolóhelyről kiálló autó miatt húzta az út szélére a kormányt, és a Kisdiófa utcában is véletlenül ütötte el a biciklist, amikor rájött, hogy rosszul kanyarodott be az utcába, és meg akart fordulni. (police.hu)

Megkezdődhet az 5 és 11 év közötti gyerekek koronavírus elleni beoltása az Egyesült Államokban, miután Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója kedden hivatalosan is jóváhagyta a szervezet tanácsadó testületének ajánlását.

Kedden délelőtt a betegségmegelőzési központ tanácsadó testülete egyhangúlag, 14-0 arányban támogatta a Pfizer vakcinájának beadását az 5 és 11 év közöttieknek. A tervek szerint 28 millió gyereket oltanak be ebben a korcsoportban. Walensky szerint ennek a korosztálynak a beoltása is fontos a Covid-19 elleni védelem szempontjából, és hozzájárul ahhoz, hogy az oktatás visszatérhessen a normális kerékvágásba. Az Egyesült Államokban eddig több mint 8300 5 és 11 év közötti gyerek került kórházba a koronavírus miatt, harmaduknak intenzív ellátásra volt szüksége.

Joe Biden amerikai elnök egy közleményben azt írta, „ma fordulóponthoz érkeztünk a Covid-19 elleni harcunkban egy biztonságos és hatékony oltóanyag engedélyezésével az 5 és 11 év közötti gyerekek számára”. Az elnök szerint mindez lehetővé teszi, hogy véget érjen a szülők hónapok óta tartó aggodalma. A járványügyi és betegségmegelőzési központ 94 halálesetet tart számon ebben a korcsoportban.

Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) már engedélyezte a vakcina beadását a fiatalabb gyerekek számára. Ez azt jelenti, hogy a CDC jóváhagyása után már szerdán megkezdhetik a tömeges oltást.

Az előírások szerint a vakcinát két 10 mikrogrammos adagban, háromhetes különbséggel adják majd be.

Ez a 12 éven felülieknek adott mennyiség egyharmada. A Pfizer egy korábbi tájékoztatóján közzétett tanulmánya szerint az általuk kifejlesztett oltás kisebb dózisai biztonságosak az 5 és 11 év közöttiek esetében, valamint csaknem 91 százalékban hatékonyak a tünetekkel járó betegségek megelőzésében. A tesztelésbe 2268 gyereket vontak be. A vállalat reméli, hogy a kisebb adag miatt csökkennek a lehetséges mellékhatások. (APNews/MTI)

Fának hajtott és meghalt egy kerékpáros Budapest II. kerületében vasárnap - tájékoztatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság az MTI-t. Az Árpád fejedelem útján történt balesetben egy 50 év körüli férfi sérült meg, akit hosszas újraélesztési kísérlet ellenére sem lehetett megmenteni.

A tiltakozások hatására a kormány szeptember elején állította le a kisoroszi szigetcsúcsra tervezett strandfejlesztést, amire egyébként szintén a kormány adott 370 milliót. Egy adminisztrációs hiba miatt épp a szigetcsúcs ártéri erdeje nem számított országosan védett területnek, mivel helyrajzi számai 1997-ben valamiért kimaradtak a Duna–Ipoly Nemzeti Park megalapításáról szóló rendeletből. A hiba miatt egy ilyen eljárásnál a hatóság a szigetcsúcsot nem kezelheti a nemzeti park részeként. A kormány azóta a nemzeti parkhoz csatolta a szigetcsúcsot is.

Ezután megváltoznak a területhasználat feltételei is, hiszen eddig épp a túl sok turista veszélyeztette a partszakaszt. A 24.hu előszedte a kormányhivatal levelét a polgármesternek, amiben arról írnak, hogy a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett területen különböző tevékenységekhez, így például külön engedély kell a fű kaszálásához, a horgászathoz, a közösségi és sportesemények rendezéséhez, de még a járművel közlekedéshez is. A kisorosz önkormányzat közleménye szerint most autóval nem lehet a területre sem bemenni, sem ott parkolni. Ez alól a külön engedéllyel rendelkező munkagépek és személyek gépjárművei kapnak csak felmentést a munkavégzésük érdekében.

A kempingezéssel és a strandolással kapcsolatban a kormányhivatal a 24.hu-nak azt mondta, a konkrét terület igénybevétele, a területfoglalással járó sátras, illetve lakókocsis kempingezés természetvédelmi engedélyköteles tevékenység. (Sátordíjat egyébként eddig is kellett fizetni.)

A strandfejlesztésre adott előleget az az önkormányzat visszakapta a kivitelezőtől, majd visszautalták a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. A legutóbbi testületi ülésen Molnár Csaba polgármester azt mondta, nem érte anyagi kár az önkormányzatot. Ugyanakkor láthatóan még nem nyugodott bele abban, hogy leállították a fejlesztést, mert azt ígérte, legközelebb név szerint mondja el, szerinte kik a felelősök:

Magukat tálibnak valló férfiak tüzet nyitottak egy lakodalomra a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban, hogy leállítsák a zenét. A lövöldözésben két ember meghalt, tízen pedig megsebesültek. A tálibok szóvivője azt mondta, a három támadó közül kettőt elfogtak, de azt tagadta, hogy közük lett volna az iszlamista szervezethez.

Bár a tálibok 1996 és 2001 között betiltották a zenét, mióta idén visszakerültek a hatalomba, még nem hoztak ilyen rendeletet. A BBC szerint a lakodalmon, ahol négy párt adta össze pénteken, előre engedélyt kértek a hatóságoktól, hogy a csak nők által használt részen is játszhassanak felvételről zenét. Azonban késő este fegyveresek hatoltak be a területre, és először összetörték a hangszórókat, majd miután a vendégek tiltakozni kezdtek, tüzet nyitottak. Az Iszlám Állam helyi csoportját, ami szemben áll a túl puhának tartott tálibokkal, már gyanúsították hasonló támadásokkal. A hasonló incidensek miatt sok zenész és előadó menekült el Afganisztánból. (BBC)

Az elmúlt években Szlovákiában látványosan esett darabjaira az a hálózatrendszer, ami a politika, az igazságszolgáltatás és különböző üzleti-bűnözői csoportok összefonódásából alakult ki. Ehhez azt kellett, hogy az újságíró, Jan Kuciak meggyilkolása után a felháborodott közvélemény akkora nyomást helyezzen a hatóságokra, hogy már a politika sem tudott beavatkozni a munkájukba. Ahogy elkezdtek nyomozni, egyre feljebb jutottak. Az ügy miatt Robert Fico harmadik kormánya néhány hét alatt megbukott, ezután pedig rendőrfőkapitányokat, bírókat vettek őrizetbe, de vizsgálati fogságba került egy igazságügyi államtitkár, a különleges ügyészség volt főnöke és az adóhivatal nyomozócsoportjának korábbi vezetője is.

Fokozatosan borult minden, a kihallgatásokon néhányan elkezdték felvázolni, hogyan működött a rendszer. „Az derült ki ugyanis, hogy Szlovákiában tényleg mindenkit meg lehetett venni. Voltak, akik büntetlenül lophattak, csalhattak, mert megvásárolták a büntetlenségüket” -írta le a helyzetet a 444-nek tavaly Soltész Árpáddal újságíró, író. (A két ország valóságai közötti távolságot jól jelzi, hogy itthon Szájer József az eseményeket még azzal magyarázta, hogy Fico nem a Kuciak-gyilkosság miatt bukott meg, hanem azért, mert Orbán Viktor oldalára állt a migráció elleni küzdelemben.)

Azonban a bukás ellenére Fico nem tűnt el a politikából, és pártjával, a Smerrel 2020 után is az ellenzék meghatározó ereje maradt. Mostanában épp azon dolgozott, hogy egy népszavazással előrehozott választásokat kényszerítsen ki.

A fiatalok körében egyre népszerűbb világhálón folytatja a fiatalok megszólítását a Magyar Szocialista Párt. A párt nemrég egy éppen ennyire népszerű és fiatalos közösségi portálon fiataloknak szóló zenei pályázatot hirdettek. Olyan dalokat, videoklipeket vártak, amik a fiatalokat érdeklő vagy érintő társadalmi témákat dolgoznak fel. Feltétel volt, hogy a szóló fiatal előadó vagy a fiatal zenekar összes tagja 14 évesnél idősebb és 30 évesnél fiatalabb kell legyen. A fiatal előadókat megkérték, hogy bár lehetnek szókimondók, de azért maradjanak a jó ízlés és a törvényi keretek között. Az erről szóló bejegyzés szerint a felhívásra több mint 100 pályamű érkezett, amit egy fiatalos szóval, a Köszi!-vel köszöntek meg. Ugyanakkor a www.mivanveled.hu című webfelületre valamiért csak 30-at töltöttek fel.

A pályaművek zsűrizése már tart, és már a közönségszavazás is elindult. A több mint egymillió forint értékben kiosztott nyeremények közt stúdiólehetőség, videoklip forgatás és hangszerutalvány található.

A főnyereményről egy 3 fős szakmai zsűri dönt:

• Donászy Tibor: dobos (EDDA, P. Mobil, Tunyogi Rock Band, Mobilmánia)
• Takács (Kanóc) Roland: basszusgitáros (Ocho Macho)
• Wirth Zoltán: Hirklikk.hu tulajdonosa, reklám és kommunikációs

Még csütörtök este tartottak razziát a rendőrök, a NAV-osok és a katasztrófavédők azon az erzsébetvárosi szórakozóhelyen, ahol az ott dolgozók az elmúlt időszakban is a többszörösét számlázták ki vendégeiknek.

Tetten is érték azokat az alkalmazottakat, akik egy német férfinak 212 ezer forint italfogyasztásról állítottak ki számlát, pedig csak egy kávét kért magának. Amikor a vendég vitatta az összeget, a személyzet fenyegetéssel próbálta jobb belátásra bírni. Azzal fenyegették, hogy ha nem rendezi a fogyasztást, rendőrt hívnak és az eljárásban felmerülő költségeket, valamint a tolmács díjat is neki kell kifizetnie.

A német vendég a szórakozóhelyet megszálló nyomozóknak azt is elmondta, hogy a bárban két nő ültette le, majd hordta ki neki az italokat anélkül, hogy ő rendelt volna, hiszen pacemaker-e miatt nem is szokott alkoholt inni. A nyomozók az akció előtti felderítő munka során már ismerős üzemeltetői kört azonosítottak a Rákóczi úton működő bár mögött, ahol korábban szintén túlszámlázás miatt ugyanahhoz a családhoz tartozó üzletet számoltak fel a Váci úton.

A gyanú szerint az alkalmazottak becsábították a külföldi vendégeket a szórakozóhelyre, majd italt vittek nekik akkor is, ha épp nem rendeltek. Amikor a vendégek távozni akartak, a fogyasztás mértékéhez képest jelentősen magasabb összeget kellett fizetniük.

Volt olyan eset, amikor egy pohár sörért 250 ezer forintot kértek. Az alkalmazottak, hogy biztos megkapják a pénzt, több esetben a bankautomatákhoz is elkísérték a sértetteket, de volt, akiktől ellopták a pénztárcáját, illetve megfenyegették és megverték.

A bárból a rendőrök három alkalmazottat állítottak elő, két nőt és a biztonsági őrt, akinél kést, gáz- és riasztófegyvert, valamint gázspray-t is találtak. Az üzletet vezető 56 éves nőt szintén a bárban, 36 éves fiát lakásán fogták el a Bűnügyi Bevetési Osztály munkatársai. A nyomozók több mint 7 millió forint értékben foglaltak le autót, számítógépeket, táblagépeket, mobiltelefonokat és pénzt.

Az üzletszerűen elkövetett csalás miatt indított eljárásban a Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói négy embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük a két üzletvezetőt a csalás mellett személyi szabadság megsértésével és önbíráskodással is gyanúsítják. A rendőrök a két tulajdonost őrizetbe vették és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására. (police.hu)

Napok óta azoknak a titokban felvett beszélgetéseknek a részletei tartják izgalomban Szlovákiát, amiket egy vadászházban rögzítettek, ahol Robert Fico volt miniszterelnök és volt belügyminisztere beszél egy oligarchával, egy lecsukott rendőrfőnök ügyvéd fiával és a Kuciak-gyilkosság megrendelésével megvádolt nagyvállalkozó védőügyvédjével. Leginkább az embereik ellen zajló büntetőügyek megfúrásáról tárgyaltak, de szóba került például az is, Fico hogyan hamisította a PCR-tesztjét, hogy koronavírusosan is hazautazhasson Görögországból.

A Denník N most bemutatott egy újabb részletet, amin Ficó arról beszél, hogyan segített az ügyészjelölt barátnőjének, Katarina Szalayová átmenni egy ellenőrzésen a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBÚ), hogy ne vegyék el tőle a biztonsági engedélyét. Az Új Szó összefoglalója szerint Fico bevallotta, hogy valakitől előre megkapta a kérdéseket, amiket az ellenőrzésen feltesznek.

Szalayovát azért hívták be ellenőrzésre, mert egy 50 ezer eurós Volkswagen Arteont vezetett, miközben csak 600 eurót keres havonta. A kérdésre a nő azt válaszolta, hogy az autó az anyjáé, aki egyébként ápolóként dolgozik Ausztriában. (Új Szó)

A gyöngyösi hivatásos tűzoltóknak kellett segíteniük szombat délután annak a túrázónak Mátraházánál, aki már nem tudott lemenni a saját erejéből az útra, ezért a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány önkénteseivel közösen hordágyon vitték le. A mentés után átadták a mentőknek. (Katasztrófavédelem)

Az oltottak számával párhuzamosan az átfertőzötteké is folyamatosan nő. Az elmúlt két hétben az indiai variáns R-értéke 1,5-et ért el, azaz egy megbetegedett személy másfél embert tud megfertőzni. Egy oltottak és védettek nélküli környezetben ez a szám akár nyolc is lehetne, vázolta fel Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth Rádióban.

Az oltottak esetében sokkal kisebb az esély arra, hogy súlyosan megbetegedjenek, azonban a 70 és 80 év fölöttiek, különösen ha ehhez valamilyen társbetegség is jár, oltás mellett is megfertőződhetnek, adott esetben kórházba kerülhetnek. Merkely megjeyeyzte azt is:

Hatvan év alatt két oltással gyakorlatilag extrém ritkán kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba. Négy egyetem adatai alapján olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna.Minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan, vagyis abba a 38 százalékba tartozik, aki még nem vette fel az első két oltást Magyarországon.

Aki még nem betegedett meg, nem tudja megakadályozni a nyálkahártyán keresztül történő megfertőződést.

Az oltás az olykor nagyon súlyos lefolyású megbetegedést náthává vagy rövid ideig tartó lázzal járó felső légúti megbetegedéssé tudja szelídíteni.Merkely Béla szerint a harmadik oltás mindenképpen javasolt a 60 év feletti lakosságnak, a 60 év alatti, valamilyen krónikus betegségben szenvedőknek, valamint azok számára is, akik olyan közegben tartózkodnak, ahol nagyon sok emberrel találkoznak: az egészségügyben dolgozókra, a pedagógusokra és az óvodákban dolgozókra. Náluk különösen hasznos a harmadik oltás, de azon 60 év alattiak számára is van értelme, akik tartanak a megbetegedéstől. (MTI)

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, aki egyben a miniszterelnök politikai igazgatója, de mellette az óriási állami vagyonnal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnökeként is működik, a Kossuth Rádió vasárnapi műsorában beszélt arról, hogyan nevelik bele a hazafias szellemet a hallgatóikba.

Orbán Balázs kezdetben kikötötte, hogy a hazaszeretet nem pártpolitikai kategória, hanem szemléletmód, hogy a mindennapi hazaszeretet átjöjjön a képzéseikből. Kiemelte, hogy emellett ugyanakkor nem lehetünk bezárkózók. Úgy kell magyarnak lennünk, hogy ismerjük a világot, a geopolitikai helyzetünkből adódóan okosabbak vagyunk, „jobban látunk a pályán”, előbb tudunk bizonyos kihívásokra reagálni.

Amikor aztán belelendült abba, mekkora hangsúlyt helyeznek arra, hogy viták legyenek, hogy minden álláspont kellő módon megjelenjen, gyorsan hozzátette:

arra is felkészítik a hallgatókat, hogy elsősorban most a nyugati, liberális, progresszív, akadémiai mainstreamből milyen indoktrinációs kísérletek vannak és ezekkel szemben hogyan kell ellentartani. Az MCC-nek jelenleg 3700 diákja van, ebből 331 egyetemista. A legtöbb diák budapesti, de most indították el egyetemi programjukat bentlakásos formában Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Pécsen, illetve egyetemisták képzése folyik Kolozsváron is. A többi diák az általános és középiskolás, valamint az egyéb vezetőképző programokban vesz rész.

Az a céljuk, hogy a képzésekben egyszerre résztvevők száma tízezer legyen és ezt 35 helyszínen tudják megvalósítani szerte a Kárpát-medencében és azon kívül is. Lesznek olyan diákjaink, akik látható módon meg fognak a magyar közéletben jelenni 2025-2026 környékén.

Orbán Balázs beszélt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a napokban jelenik meg A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című könyve. Úgy látja, meglepő módon nagyon nagy igény van a keresztény konzervatív gondolkodásra az Egyesült Államokban, mert az ottani republikánus konzervatív körök útkeresésben vannak. Ebben számukra Közép-Európa és a Magyarországon az elmúlt tíz évben folytatott politika tanulmányozásra méltó. „Van egy kör, amely a magyar modellt ajánlja az amerikai republikánusoknak, ez pedig a Soros György-féle körök heves ellenkezésével találkozik” - jegyezte meg Orbán Balázs. (MTI)

A kormány a héten jelentette be, hogy a romló járványhelyzet miatt novembertől újra kötelezővé teszik a maszkviselést a tömegközlekedésen, a munkáltatóknak pedig lehetővé teszik, hogy előírják a dolgozóiknak a koronavírus elleni oltást, az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat rendelnek el.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint mindezt jobb lett volna már korábban meglépni. Az Mfornak azt mondta, „egyetlen védekezési mód sem tud teljes eredményt produkálni, tehát nem igaz, hogy csak az oltás mindent megold, vagy önmagában a maszkviselés, vagy a távolságtartás, vagy a személyi higiénia. Ezek együtt azonban már tudnak eredményesek lenni”. Mivel fontosnak tartja az átoltottság növelését, támogatják, hogy a munkáltatókat is bevonták. A kötelező maszkviselést pedig még általánosabban rendelnék el, nemcsak a tömegközlekedésen, hanem minden zárt térben.

Ezt azért is tartja fontosnak, mert az adatokból már látják, hogy az oltottak is megbetegednek és fertőznek akár láthatatlanul, mert nincsenek tüneteik, de az általuk okozott fertőzésbe az oltatlanok aztán bele is halhatnak.

Csütörtök este megjelentek a kormány járványügyi szigorításairól szóló kormányrendeletek a Magyar Közlönyben. Ezeket nagy vonalakban már délelőtt ismertették, vagyis:

• November 1-jétől megint kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a pályaudvarokon és a megállóhelyeken;
  
• a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak.

Aki a tömegközlekedési eszközön, a megállókban, a pályaudvarokon, az állomásokon a vezető vagy az alkalmazottak felszólítására sem viseli megfelelően a maszkot, az kizárható az utazásból és közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés gyanúja miatt feljelenthető. A maszkviselés alól most is felmentést kapnak a 6 év alatti gyermekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személyek. Valamint a rendelet szerint a tömegközlekedési eszköz vezetője sem köteles maszkot viselni a zárt kialakítású vezetőfülkében.

Munkahelyi oltás

A kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.

A még beoltatlan dolgozóknak a munkáltató 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Az oltást elváró munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

Nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél orvosi igazolással alátámasztottan nem javasolt a védőoltás. Az erről szóló szakvéleményt a dolgozó kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában az adott tevékenységre való egészségi alkalmasság elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

Ha a dolgozó a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. De ha az alkalmazott a fizetés nélküli szabadság alatt meggondolja magát, és mégis beoltatja magát, akkor a munkáltatónak azonnal meg kell szüntetnie a fizetés nélküli szabadságot.

A magyar állam, az államigazgatás, a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem, a szociális ellátás, a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a kulturális intézmények zavartalan működése érdekében az állami szférában dolgozóktól elvárja, hogy oltassák be magukat.

Az egészségügyi dolgozók után tehát a kormánytisztviselőktől, honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól is elvárt az oltás felvétele.

Ugyanakkor az állami szférábansem várják el a védőoltás felvételét attól a dolgozótól, akinél az orvosi igazolással alátámasztottan nem javasolt.

• Ha az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie,
• egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig.

Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.

Az önkormányzati szférában a polgármesteri hivatalok és önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális, kulturális és egyéb intézmények esetén a polgármester dönthet arról, hogy kinek írja elő a védőoltás felvételét. Az első oltás felvételére legalább 45 napos határidőt állapíthat meg.

Mind a versenyszférában, mint az állami, mind az önkormányzati szférában érvényes, hogy a gyesen, gyeden lévők, valamint a más okból tartós távollevő számára nem írható elő a védőoltás felvétele.

A kormányinfón a Telex rákérdezett, miért voltak láthatóak a Magyar Falu Program keretéből beszerzett önkormányzati buszok is a Békemenetre érkező járművek között szombaton a Rákóczi úton. Gulyás Gergely azzal védekezett, hogy szerinte ezek nem a Békemenetre hozták az embereket: „Állami megemlékezés volt a Rákóczi út közelében, szerintem az nagyon helyes, ha a mindenkori kormány állami megemlékezésén való részvételt magyar falubuszok segítik.”

Csakhogy a falupromramos buszok ablakán ott virított a Békemenetet szervező CÖF logója és a parkolási helyet meghatározó sorszám.A Népszava is fotózott hasonlót.

Arra a kérdésre, hogy ki fizeti ezeknek a buszoknak a működtetését, a miniszter azt mondta, a működést az egyes önkormányzatok finanszírozzák, míg a buszokat a magyar faluprogram keretében szerzik be. Majd külön kiemelte: „Az az állítás nem felel meg a valóságnak, hogy ez egy pártrendezvény volt. Ez volt a hivatalos állami megemlékezés. A hivatalos állami megemlékezésre nagy baj lenne, ha egyébként állami buszokkal nem lehetne jönni.”

A romló járványhelyzet miatt szerdán a kormány védelmi intézkedésekről döntött, amiket Gulyás Gergely jelentett be a csütörtöki kormányinfón :

• Engedélyezik, hogy a cégek és a vállalkozások munkáltatóként előírhassák a védőoltást az alkalmazottak számára a munkavégzés feltételeként. Az előírás egyelőre csak az első két oltásra vonatkozik. A tervek szerint az első oltást december 15-ig kell megkapni.
• A magyar állam is előírja munkáltatóként. Az önkormányzatoknál a polgármesterek döntik el, hogy elrendelik-e a kötelező oltást. Az alapítványi fenntartású egyetemeknél pedig a kuratórium dönthet.
• A közösségi közlekedésben novembertől kötelező a maszkviselés.
• Az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat vezetnek be. A szociális intézményekben a vezető rendelhet el látogatási tilalmat.

A kötelező oltások szabályozása meg fog egyezni az egészségügyi dolgozókra vonatkozó előírásokkal. Aki nem oltatja be magát, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, aki pedig ezt nem vállalja, azt egy év után el lehet bocsátani. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találná az egészségügyi dolgozók kötelező oltását, akkor a kormány az alkotmánymódosítást sem zárná ki, hogy előírhassák az oltást az állami alkalmazottaknak. Gulyás szerint a mostani döntés azért alkotmányos, mert van egy szükségszerűsége és célszerűsége az intézkedésnek.

A 444 kérdésére a miniszter azt mondta, összességében a közszféra oltottsága magasabb, mint a társadalomban általában, viszont például a fegyveres testületeknél alacsonyabb. Azt nem árulta el, hogy léteznek-e olyan szakmai érvek, amik alapján csak a tömegközlekedésben tartották indokoltnak a kötelező maszkhasználatot.

Gulyás azt mondta, hogy a közterületi maszkviselés még nem merült fel, a zárt tereken belüliről pedig egyelőre nem döntöttek. A miniszter szerint még nincs szükség arra, hogy kórházi ágyakat kelljen felszabadítani.

A madridi bíróság közös felügyeleti jog mellett döntött annak a párnak az ügyében, amely a szakítás után nem tudott megegyezni arról, melyikükhöz kerüljön a Panda nevű kutya. A bíró szerint mindeketten közös felelősséggel tartoznak a jószágért.

A kutyaelhelyezési ügyet a bíróság elé terjesztő ügyvéd, Lola García szerint úttörő ítélet született, hiszen ügyfelét gazdatársnak nyilvánították. García az 1978-es a Kedvtelésből Tartott Állatok Védelméről Szóló Európai Egyezményre hivatkozva nyújtotta be a keresetet, amit Spanyolország 2017-ben ratifikált. A perben a kutya örökbefogadási nyilatkozatát, az orvosi számlákat és a közös fényképeket ugyanolyan bizonyítékként csatolták, mintha gyerekekről lett volna szó. Az ítélet értelmében a szétvált pár havonta váltogatja, hogy melyiküknél lesz a kutya.

Egyébként Spanyolországban most dolgoznak azon a jogszabályon, ami a jövőben nem tárgyként, hanem élőlényként kezelné a háziállatokat. Így a párok a szakítás után könnyebben kérhetnének közös felügyeleti jogot. (BBC)

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke kedden arról beszélt a Hit Gyülekezetéhez tartozó Hit Rádióban, hogy néhány nappal korábban Márki-Zay felhívta, hogy ne induljanak önállóan. Elmondása szerint cserébe megpróbált volna szerezni egy listás helyet a saját magának kialkudott hetedik ellenzéki frakcióban.

„Kicsit félreérti a dolgot, tehát mi nem véletlenül indulunk külön. Biztos megegyezhettünk volna akár az önkormányzati választáson. Én azt gondolom, hogy ha mi megkeressük a többi pártot, akkor megegyezhettünk volna ezen az országgyűlésin is, hogy akkor mi is kérünk ilyen helyeket meg stb. Mi nem szeretnénk velük elindulni, mert sok szereplőt annyira problémásnak tartunk” - mondta Kovács Gergely, majd hozzátette, hogy egyébként örülne, ha „bárki leváltaná, ami idenőtt az ország tetejére az elmúlt években”.

Felfüggesztette a Szudánnak nyújtandó támogatásait a Világbank, miután a hadsereg megpuccsolta a polgári vezetésű kormányt. Mellette az Afrikai Unió (AU) is felfüggesztette Szudán minden tevékenységét és tagságát, amíg helyre nem állítják az eddigi vezetést. Az Egyesült Államok pedig 700 millió dollárnyi adományt fagyasztott be. Szudán előtt 30 év után nyílt meg márciusban a Világbank 2 milliárd dolláros segélykerete, ezt bukták most el.

Szudánban a katonai és a polgári vezetés két éve egy ingatag egyezséget kötött a hatalom megosztásáról, amit Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok a hét elején felrúgott. Hétfőn országszerte tüntetések kezdődtek, miután a katonák minisztereket és más polgári vezetőket vettek őrizetbe. Amikor a katonák tüzet nyitottak a tömegre, legalább 10 ember meghalt. Azóta a katonák házról házra járnak Kartúmban, hogy elfogják a tüntetések szervezőit.

Burhan magyarázata szerint a puccsra azért volt szükség, hogy elkerüljék a polgárháborút, majd igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy elkötelezettek a demokrácia mellett és 2023-ban szabad választásokat tartanak. (BBC)

A Tankcsapda agusztus végi koncertre 66,2 millió forintot fizetett ki a győri önkormányzat, írja a város honlapján közzétett szerződéslita alapján az Ugytudjuk.hu. Ebben benne volt a fellépési díj, hang-, színpad- és látványtechnika is. A lap megjegyzi, hogy tavaly a BaRock Zenebona fesztivál került hasonló összegbe, ahol 13 helyszínen összesen 26 együttes lépett fel. Ezért az összegért a Tankcsapda egy körszínpados koncertet adott a város főterén.

A zenekarral együtt tartott sajtótájékoztatón Dézsi Csaba András polgármester arról beszélt, hogy szeretné, ha a koronavírus-járvány után a győriek végre felhőtlenül szórakozhatnának.

A koncert előtt az örök lázadó Lukács László a fideszes polgármesterrel együtt az Adjon az ég című számot is előadta. Amikor a Dézsi oldalára feltöltött videó alatt egy kommentelő szóvá tette, hogy az ingyenes koncertet az ő adójából fizetik, a polgármester ezzel válaszolt: „Kedves Gábor! Ön egy kanyi vassal nem járult hozzá ehhez a koncerthez, ezért az ilyen demagóg szöveget legyen szíves mellőzni. Két éve még feltehetően azt írta volna, hogy miért nem lélegeztető gépet veszünk, gondolom. De az már van elég az országban.Szóval, mi a helyi adónkból az ország egyik legnagyobb adóbefizetői vagyunk a területi kiegyenlítés okán. Úgyhogy Bajáról szíveskedjen tartózkodni az efféle félrevezető botorságoktól. Amennyiben támogatni szeretné bármelyik rendezvényünket, ahogy ezt felajánlotta, azt szívesen vesszük. Kérem, hogy szíveskedjen ezt hivatalos levél formájában közölni.”