Czinkóczi Sándor

Aznap, amikor hivatalba lépett az új német kormány, Magyarország honvédelmi államtitkára, Németh Szilárd arról beszélt Kőszegen, hogy Magyarországnak ugyanolyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint 1944-ben.

Németh Szilárd a Kiss János altábornagy halálának 77. évfordulója alkalmából rendezett kegyeleti megemlékezésen megállapította, hogy

„ma ugyanolyan, Magyarország keresztény kultúráját, nemzeti örökségét, a magyarok jövőjét fenyegető erőszakos kihívásokkal kell szembenézni, mint 1944-ben”.

Az MTI beszámolójából kiderült az is, hogy Németh Szilárd azért vizionál új vészkorszakot a nyilasok által kivégzett antifasiszta főtiszt megemlékezésén, mert szerinte „az új német koalíciós program aláírói nemcsak saját országukat, hanem egész Európát meg akarják változtatni, meg akarják alapítani az »új birodalmat«, az európai egyesült államokat, elvéve ezzel a nemzetállamok, így Magyarország szuverenitását is”.

Mindehhez hozzátette, hogy a magyar nemzeti értékek megőrzéséhez összefogásra van szükség.

Végül Kiss Jánosról azt mondta, hogy a magyar ellenállási mozgalom katonai vezetőjeként embert próbáló történelmi időkben állt helyt, és hazája iránti töretlen hűségét több alkalommal bizonyította pályafutása során.

Harmadik alkalommal adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított díjakat szerdán azoknak, akik „példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért”.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, minden évben megünneplik azokat az alkotókat, művészeket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a közmédia teljesíteni tudja az Alaptörvényben lefektetett érdekekhez, értékekhez ragaszkodó küldetését.

Példaként említette, hogy a közmédia a magyar nemzet érdekeit tartja szem előtt, a globalizmussal szemben a nemzet szuverenitását, a magyarok közösségét szolgálja, feladata pedig a magyar kultúra megőrzése, védelme és ápolása. A vezérigazgató szerint a közmédia az értékek megőrzését, az értékek teremtését részesíti előnyben, vallja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét és értékként tekint a családra.

Dobos Menyhért azt mondta, minden korban tudták, ha büntetni kell, célszerű mielőbb eltörölni a régit, a hagyományt, a gyökereket, az eredetet, mert akkor már bárkivel bármit meg lehet tenni, akkor már nem közösség, nemzet többé, csupán sokaság. „De amíg büszkék vagyunk nagyjainkra, példaképeinkre, és addig, ameddig őrizzük édes anyanyelvünket, kultúránkat és hagyományainkat, addig, amíg továbbadjuk gyermekeinknek hagyományainkat, addig, ameddig szól a harang, addig van remény”.

A vezérigazgató szerint ezért a közmédiának nem szabad engednie az említett elvekből, „még akkor sem, ha az úgynevezett mainstream, uralkodó irányzatnak más elvárásai vannak”. Arra is figyelmeztetett, hogy nincsenek könnyű helyzetben azok a kollégák, alkotók, akik ezt a missziót vállalják, mert „látjuk és tapasztaljuk az értékvesztést, ami jellemző környezetünkre”.

„Európa egyik felének tudatát a tények nem rázzák meg, kést emelnek ránk, de ők a penge élére eső napfény csillogását látják”

- állapította meg a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, majd megjegyezte: igaza lehetett Oswald Spenglernek, amikor a fausti civilizáció alkonyáról írt.

A közmédia díjait hírhamisító Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért adta át. A vázákat a Hollóházi Porcelánmanufaktúra készítette.

A Sára-Csoóri Életműdíjat Vitézy László producer, forgatókönyvíró, filmrendező, érdemes és kiváló művész kapta. A Sára-Csoóri Életműdíjjal egyszerre két személyiségnek, Sára Sándor operatőrnek, filmrendezőnek, és Csoóri Sándor költőnek, esszé- és prózaírónak, a Duna Televízió meghatározó alakjainak állít emléket a közmédia.

A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének tiszteletére alapított Knézy Jenő-díjat Hajdú B. István sportújságíró, sportriporter, televíziós kommentátor vehette át.

Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió műsorvezetője kapta. A díjjal a Széchenyi-díjas történésznek, a Duna Televízió alapító kurátorának emléke előtt tisztelegnek.

Wacha Imre-díjban részesült Bényi Ildikó, a közmédia műsorvezetője, korábbi bemondója. A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig a rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket.

A Dohnányi Ernő-díj kitüntetettje Miklósa Erika magyar koloratúrszoprán opera-énekesnő. A díjat a Magyar Rádió egykori zenei igazgatójának, a Zeneakadémia hajdani főigazgatójának, a Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerzőnek, karmesternek, zongoraművésznek emlékére alapították.

A magyar nemzeti hírügynökség alapítójának, az MTI kiemelkedő szerkesztőjének és parlamenti tudósítójának emléket állító Egyesy Géza-díjat Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója és Németh Balázs, az M1 műsorvezetője kapta.

Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki Gulyás István szerkesztő-műsorvezetőt. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg a közmédia.

Az ünnepségen átadták a Karinthy-gyűrűt is, ezt ebben az évben Laár András humorista vehette át. A szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó elismerést 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapják.

Jogerősen pert nyert a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a kormánysajtó ellen, aminek kiadványaiban 2020 októberében egymás után jelentek meg valótlan híresztelések a szervezetről. Azt állították róluk, hogy gyerekvédelmi tevékenységbe bújtatott „LMBTQ- propagandát” végeztek óvodákban. „A hazug állításokkal szemben a valóság az, hogy a gyermekvédelemben dolgozóknak és a 3. kerületi óvodákban dolgozó óvodapedagógusoknak szerveztünk átfogó képzést a gyermekvédelemről, a gyermekvédelmi irányelvek gyakorlati megvalósítási lehetőségeiről az Óbudai Önkormányzat felkérésére egy konkrét szexuális visszaélési eset, egy óvodás gyerek bántalmazása kapcsán elindult folyamat részeként” - írja az alapítvány az oldalán.

A III. kerület önkormányzata 2020 szeptemberében azzal kereste meg az alapítványt, hogy szakmai támogatást nyújtson egy olyan komplex program kidolgozásában, ami a gyerekekkel szembeni bántalmazásesetek megelőzését és hatékony kezelését szolgálja. A megkeresés közvetlen előzménye egy szexuális visszaélés bűncselekmény volt, amiben 2015 és 2016 között a kerület egyik óvodájába járó gyermekek is érintettek voltak, és egy óvónő követte el.

• Ezután a kormánylapot többek között azt állították róluk, hogy azzal keresték meg az önkormányzatot, hogy óvodákban érzékenyítsenek LBMTQ témákban. Ezzel szemben a Hintalovon Alapítványt kereste meg az önkormányzat egy gyereket érintő bűntény kapcsán, ahol egy óvónő bántalmazott gyerekeket, szexuális visszaélés történt.
• De abban is hazudott a kormánysajtó, hogy LGBTQ-propagandán dolgoztak volna, mert a valóságban gyermekvédelmi irányelveken dolgoztak a bántalmazások megelőzése érdekében.
• Ráadásul nem is óvodásoknak tartottak előadásokat, hanem gyermekvédelmi szakembereknek és óvodapedagógusoknak tartottak szakmai képzést a gyermekvédelmi jelzőrendszer és a gyermekvédelmi irányelvek működéséről.
• Ahogy az sem volt igaz, hogy az alapítvány a Háttér Társasággal és a Melegekért szervezettel vidéki iskolákban terjeszkedik.

A hamis hírek terjesztése miatt sajtóhelyreigazítási-pert indítottak a pestisracok.hu, a Magyar Nemzet.hu, a mandiner.hu, a vasarnap.hu és az origo.hu oldalak ellen. A pereket mind jogerősen megnyerték, és a kiadványokat arra kötelezte a bíróság, hogy a valótlan állítások helyreigazítását közzétegyék a felületeiken. Ennek az origo.hu a mai napig nem tett eleget.

Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének pénteken. Áder Orbán Viktor javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. A köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Az NMHH előző vezetője, Karas Monika október 15-én bejelentette lemondását, amivel lehetőséget teremtett a kormánytöbbségnek, hogy a 2022-es választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert bízzon meg a hivatal vezetésével. Egyébként pedig szétbombázott médiavilágot hagyott maga után.

Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. 2010 októbere óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése - mondta ki az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában. A kormány idén több rendeletben kötelezővé tette az egészségügyi dolgozóknak a védőoltást, és kimondta azt is, hogy aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési idő, végkielégítés sem illeti meg. A rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek.

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában az indítványokat elutasította, és kimondta:

a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

Az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése tehát alkotmányos, arányos korlátozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, miszerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.

Rekordmeleggel, 22,5 Celsius fokkal kezdődött a tél a Kanada nyugati részén fekvő Brit Columbia tartományba. A rekordhőmérsékletet az Okanagan régióban található, 33 ezer lakosú Pentictonban mérték. A város 250 kilométerre északkeletre fekszik Vancouvertől, aminek környékén június végén 49,6 Celsius fokos rekordhőséget mértek.

A decemberi 22,5 Celsius-fokos meleg abszolút rekordnak számít helyi és országos szinten is, ezen a napon a korábbi legmagasabb hőmérséklet 11,2 Celsius-fok volt (2012-ben) Pentictonban, ahol a sokévi átlaghőmérséklet csak 3,4 százalék ilyenkor.

A Pentinctonban mért érték megegyezik a legmagasabb kanadai decemberi hőmérséklettel is, amit 1982. december 3-án rögzítettek az ontariói Hamiltonban, de Brit Columbia több más településén is helyi hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

Szokatlanul meleg a tél ezekben a napokban az Egyesült Államok északnyugati részén is, ahol decemberi hőmérsékleti rekordok dőltek vagy ismétlődtek meg olyan államok több pontján is, mint Washington, Montana, Wyoming vagy Észak-Dakota. A hőmérséklet helyenként 20 fokkal is meghaladja az ilyenkor szokásosat.

Kanadai szakemberek szerint szeptember óta érkezik a meleg légáramlat a szubtrópusokról a térségbe. Az elmúlt héten a légköri folyórendszer húzta be a meleget Brit Columbia délnyugati részére, az Okanagan régióba.

November közepén hatalmas esőzés okozott természeti katasztrófát, utakat elsöprő áradást Vancouver környékén. Ezt a szélsőséges időjárást is a klímaváltozás számlájára írták. Közelmúltbeli tanulmányok közvetlen kapcsolatot találtak a klímaváltozás és néhány hőhullám között. A júniusi kanadai 50 fok körüli hőség a World Weather Attribution kutatócsoport megállapítása szerint szinte lehetetlen lett volna a globális felmelegedés nélkül.

Armel Castellan meteorológus szerint a szélsőséges időjárás összhangban van az éghajlatváltozás előrejelzéseivel. „Nem lesz mindig ilyen szélsőséges az időjárás. Lesznek hullámvölgyek, de ezeknek az eseményeknek a gyakorisága, kiterjedése és tartóssága tovább fog nőni az elkövetkező években és évtizedekben.” A hőmérséklet a hétvégére várhatóan visszatér a normális szintre egész Okanaganban. Az előrejelzés szerint vasárnap Pentictonban hófúvás és -1 Celsius fokos hőmérséklet várható. (CBC/MTI)

18,9 millió euróba, azaz 6,85 milliárd forintba került a Bajnokok Ligája exkluzív közvetítési joga, írja az MTVA nyilvános szerződései alapján a Magyar Hang. A szerződés a 2023/2024-es idény végéig szól. Megjegyzik, hogy ez a jogdíj közel egymilliárd forinttal több, mint amennyit az MTVA az előző hároméves ciklusért fizetett. De külön szerződtek 3,6 millió euróért (1,3 milliárd forintért) az UEFÁ-val az Európa Liga és az újonnan indított Európa-konferencia Liga közvetítési jogaira is.

De a közzétételi listából kiderült az is, hogy a magyar NB 1-ért 9,835 milliárd forintot fizetnek évadonként. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel kötött szerződés a 2021-2022-es bajnokságtól a 2024-2025-ös idény végéig szól.

A négy idény alatt több mint 39 milliárd forintot fizet majd az MTVA a szövetségnek a közvetítésekért.

Reggel a rádióban a miniszterelnök hosszan sorolta mi mindenféle veszélyek fenyegetik a magyarok nemi identitását nyugat felől, mire Nagy Katalin műsorvezető közszolgálatilag megjegyezte, hogy megpróbálnak beavatkozni a 2022-es választásokba. Erre Orbán Viktor megállapította, hogy egy választás nem egy délutáni kiruccanás vagy egy kávéházi összejövetel, „hanem egy komoly dolog, egy választás arról szól, hogy mi lesz velünk, mi lesz a következő években a jövőnkkel, milyen lesz az.

És persze, hogy be akarnak avatkozni, hiszen ők azt szeretnék, ha a következő négy évben Brüsszel bevándorláskérdésben, enegriaáremelés-kérdésben vagy éppen a gyermekeink nevelésének a kérdésében akadálytalanul tudja érvényesíteni a a szándékait.

Ma nem tudja, mert Magyarországnak nemzeti kormánya van, megvédjük a nemzeti érdekeinket. Ott, ahol megfelel valami a magyarok érdekeinek, ott együttműködünk Brüsszellel, ott, ahol meg olyasmit akarnak, ami nem jó a magyaroknak, ott meg ellenállunk.

Ettől elszoktak ott Brüsszelben, olyan kormányt akarnak Magyarországon, amely csak annyit mond a brüsszeli igényekre, hogy »jawohl«.

De a mi kormányunk nem ilyen kormány, ez egy magyar kormány, és mi eldöntjük, hogy mi az, amivel egyetértünk, mivel nem”.

Orbán Viktor az oltási adatok ismertetésével kezdte péntek reggeli rádióműsorát a Kossuth Rádióban: Az elmúlt 2 hétben 1 millió oltást adtak be, ebből 800 ezer megerősítő, 115 ezer az első oltás volt. Az elmúlt 2 hétben 2,6 millió harmadik oltást vettek fel. Ez a lakosság 26 százaléka. A miniszterelnök elmondta, hogy az első és a másik oltás hatékonysága 6 hónap után csökken, de a harmadikkal ez 90 százalék fölé emelhető.

Az átoltottság fokozására újabb akciót indítanak. Bejelentette azt is, hogy a kormány mindenkit személyesen megkeres e-mailben, sms-ben és levélben, ha lejár a védettsége vagy elgyengült az oltása. Orbán szerint sok ember nem tudja, hogy a két oltás nem örök életre szól, hanem 6 hónap után csökken. Ezért megkérik őket, hogy vegyék fel a harmadik oltást. A következő héten minden településen oltási akcióhetet szerveznek, erről mindenkit értesítenek.

A tanároktól azt kérte, hogy ha foglalkoznak a gyerekekkel, akkor oltassák be magukat, mert a szülők részéről jogos elvárás, ha gyerekekkel foglalkoznak, akkor tegyenek meg mindent a gyerekek védelme érdekében, vagyis vegyék fel az oltást.

Tiltakozó levelet írt az Amazonnak egy zöldpárti képviselő, miután kiderült, hogy az online kereskedő 15-20 euróért oltásellenes pólókat árul. Beate Müller-Gemmeke cinikusnak tartja az adókerülő óriásvállalat gyakorlatát, hogy miközben az alkalmazottaikat oltásra biztatják, összeesküvés-hívők üzeneteit terjesztik. Az Amazon kínálatából egy jó tucatnyi oltásellenes póló közül lehet válogatni. Van, ami azt üzeni, hogy „Nem vagyok kísérleti patkány”, egy másik pedig a rendszer rabszolgáinak állítja be azokat, akik beoltatták magukat.

Müller-Gemmeke a Handelsblattnak azt mondta, dühíti és megdöbbenti, hogy az Amazon ilyen termékeket kínál egy olyan időszakban, amikor mindenkinek a világjárvány ellen kellene küzdenie. Az e-kereskedelmi óriásnak írt levelében azzal vádolta a céget, hogy a termékeivel ártalmatlannak tünteti fel a koronavírust és a tudománytagadókat támogatja.

Eközben egyébként az Amazon prémiumot kínál azoknak a dolgozóinak, akik felveszik az oltást, valamint egy 500 dolláros vakcinalottót is elindítottak.

A lap kérdéseire az Amazon csak nagy általánosságban válaszolt, miszerint a dolgozóik, az üzleti partnereik és az ügyfeleik egészsége a legmagasabb prioritást élvezi náluk. Ugyanakkor a képviselő, aki még semmilyen választ nem kapott, elvárná, hogy távolítsák el az oltásellenes pólókat a kínálatukból.

Felelőtlenségnek tartja, hogy az Amazon minden idők világjárványán nyerészkedik. Egyébként az online kereskedelem járvány miatt felfutásával az Amazon hatalmasat kaszált, szinte megnégyszerezte a nyereségét. 2020-ban az egy évvel korábbi 2,5 milliárd dolláros nyereség 8,1 milliárd dollárra ugrott.

Németországban éppen csütörtökön jelentettek be újabb szigorításokat a járványhelyzet miatt, mert a Covid-19 miatt kórházba kerülők nagy száma miatt veszélybe került az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképessége. Az országban most tetőzik a negyedik hullám, az egy hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma - a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki adatai szerint harmadik napja csökken, 439,2-en áll. A csúcs 452,4 volt, hétfőn regisztrálták. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A hétnapi fertőzésgyakoriság mellett a napi új regisztrált fertőződések száma is csökkent. Az utóbbi 24 órában 73 209 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ez csaknem 4 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 75 961-nél. Az új esetekkel együtt 5 977 208 fertőződést regisztráltak a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. Egy nap alatt 388 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 102 178-ra emelkedett Németországban.

A járvány miatt a kórházakra nehezedő teher továbbra is gyorsan növekszik. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) legutóbbi, szerdai adatai szerint 4690 embert ápolnak a Covid-19 miatt a németországi intenzív osztályokon. Ez ugyan bő ezerrel elmarad a járvány második hullámának legnehezebb szakaszában, tavaly karácsonykor mért 5762-es csúcstól, de 690-nel több az egy héttel korábbi 4070-nél. A kimutatás szerint országszerte 22 219 intenzív ágyat üzemeltetnek, és ezeknek csak nagyjából 10 százaléka, 2301 ágy szabad.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus kapta idén a Duna Televízió alapította, tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.

Az ünnepségen Kövér László azt mondta, a Duna-díj azt hirdeti, hogy nemzeti közösségünk élő valóság, amely mindig erősebbnek bizonyul, mint azon erők, amelyek szét akarják bomlasztani. Úgy látja, az elismerés évről évre megerősíti a keresztény európai kulturális gyökereinkből fakadó értékeink nemzeti fenntartó erejébe vetett hitünket.

Kövér László szerint Bagdy Emőke szelíd lélekvédő egy vad, lélekromboló korban.Dobos Menyhért felidézte, hogy a Duna Televízió 1992-ben szólalt meg először. Ez lett a nemzet tévéje, amely összekötötte az anyaországot az elszakított területekkel, reményt adott a külhoni magyaroknak. (MTI)

A németországi Lippstadt egyik játékboltjából közel 100 csomag LEGO-t loptak el a falba fúrt résen keresztül. A betörők egy nagyjából 1 méter átmérőjű lyukon jutottak be, ami pont a LEGO polcához vezetett, szóval az elkövetők jól ismerhették a boltot.

Nagyjából 35 ezer eurós kárt okoztak az üzletnek. Mivel a dobozokat hátrahagyták, ezért a rendőrség abból indul ki, hogy a betörőknek spórolniuk kellett a hellyel. Most szemtanúk jelentkezését várják. (Spiegel)

A megválasztott német kancellár, Olaf Scholz kedden a Bildnek nyilatkozva jelentette be, hogy bevezetné a kötelező oltást. Azt mondta, már nincs túl messze az az időpont, amikor mindnekinek beoltatta magát. Scholz a februárt vagy a márciust javasolná. Ugyanakkor a képviselők a lelkiismeretük szerint szavazhatnak majd a kérdésről. A tartományi és a szövetségi vezetők tanácskozásán pedig arról beszélt a Spiegel szerint, hogy frakviókon átívelő támogatást szeretne.

Szerinte a ma kialakult súlyos járványhelyzetről azok tehetnek, akik még nem vették fel az oltást, hiszen ha magasabb lenne az átoltottság, más lenne a helyzet. Ezért kell most az oltottaknak is korlátozások között élniük.

Az Index tavaly elindult modellváltásának egyik legmeglepőbb fordulata, hogy a szélsőjobboldali pártvezérből középen álló okoskodónak átpozícionált Vona Gábor is állandó szerző lett. Tehát az ember, aki 2018-ban elhitte magáról, hogy ellenzéki együttműködés nélkül is megnyerheti a választásokat, most hétről hétre megfejti a magyar közéletet a NER-nek átjátszott lapban.

Kedden éppen Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea kapcsolatát elemezte ki, mert szerinte lehet itt 5 olyan dolog, ami rajta kívül még senkinek sem jutott volna eszébe. És Vona rögtön az első pontban kétséget sem hagy afelől, hogy ez tényleg így van:

„Miközben a többség Várkonyi Andrea esetében teljes mértékben kizárja, én egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a két fél között valóban dúl a szerelem. A szerelem ugyanis nem racionális.

A szerelem pszichedelikus állapot, konstruktív észlelés, torzan andalító szemüveg. Tömören: a szerelem hazug. Nem a valóságot látjuk, hanem valamit, amit valóságnak akarunk látni. Mészáros és Várkonyi most valószínűleg egy rózsaszín ködben él. Mint hosszú ideje bolyongó, de váratlanul egymásra lelt ikerlelkek lebegnek önfeledten a szomorú magyar valóság felett.”

Majd a szegény ember Tölgyessy Pétere egy költség-haszon elemzést is elvégzett, hogy kiszámolja, vajon melyik félnek jelentett nagyobb szintlépést a házasság. És itt is meglepő eredményre jutott: „Várkonyi Andrea egy többdiplomás – orvos, pszichológus, közgazdász – nő, közismert és sikeres újságíró, aki eddig is és önerőből is nagyon jó anyagi körülmények között élt. Igen, ahogy mondtam, most sokkal komolyabb gazdagság veszi körül, de az ő esetében a változás csupán mennyiségi. Mészáros Lőrinc esetében ellenben történt egy nagy minőségi ugrás. Az emberek szemében eddig minden gazdagsága ellenére csak egy lesajnált, kinevetett politikai pénztárnok volt, a bumfordi gázszerelő, Orbán hasznos hülyéje, de immáron ő az a férfi, az a celeb, akinek a kifutókon majd ott ragyog a híres szőke ciklon az oldalán.”

Majd az levezette, hogy

„JELENLEG VÁRKONYI ANDREA NAGYOBB VESZÉLYT JELENT A NER-RE, MINT AZ EGÉSZ UNIÓS HÓBELEVANC ÉS A KOMPLETT ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS EGYÜTTVÉVE. Ő lett a rendszer leggyengébb pontja, hiszen azt a legsebezhetőbb részénél, a szívénél hálózta be.”

Ugyanis nem tartja kizártnak, hogy Várkonyi egyszer majd mindenről kitálal, ezért már Orbán Viktor sem aludhat nyugodtan. De Vona még azt is el tudja képzelni, hogy a szerelem olyan változásokat indít be Mészáros Lőrinc fejében, hogy a végén még Orbán Viktor ellen fordul.

Hat év pereskedés után kedden zárult le a Kúrián az egyik legbizarrabb per a magyar állam és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között. Ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 14 millió forintot és ennek kamatait akarta behajtani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központon és az őket támogató Greenpeace Magyarországon többek között arra hivatkozva, hogy őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük az egykori biogazdaság területe mellett, amikor a szervezetek tiltakoztak a biogazdaság felszámolása ellen.

Most a Kúria is megalapozatlannak találta az állam keresetét, és és jóváhagyta az I. és II. fokú bíróság korábbi, erről szóló döntését. A Kúria ítélete ellen magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs.

A 21 éven át működő kishantosi biogazdaság végét az hozta el, hogy 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Mindkét fél birtokvédelmet kért, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot szervezett a helyszínre, mert félő volt, hogy az új tulajdonosok a tél folyamán kitárcsázzák a földeket. A pályáztatásról később a Kúria is kimondta, hogy törvénysértő volt.

Mindennek ellenére az új bérlők mégis egyszerűen beszántották a bevetett földeket, amivel megsemmisítették a mintagazdaság több mint 400 hektárnyi bionövényét, akkori áron kb. 117 millió forint értékben. A rombolás ellen a helyszínen tüntettek Kishantos munkatársai és a Greenpeace aktivistái. A Greenpeace mostani közleménéyben felidézte, hogy a beszántásra az NFA utasította a kishantosi földek új bérlőit, és az akció biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel, ami lezárta a gazdasághoz vezető közutakat is.

Az NFK álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.

„Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk. Örömmel üdvözöljük a végső, Kúria által meghozott döntést, amely – megerősítve az első és másodfokú bíróság ítéletét – elutasította a Magyar Állam keresetét. Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.

December 1-jétől Barna Zsolt veszi át Vida Józseftől a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatói feladatait. Később pedig elnök-vezérigazgatóként irányítja a Mészáros Lőrinc köré épülő szuperbankot, ami magában foglalja a Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoportot is.

Ez azt jelenti, hogy már nem Vida József vezeti tovább az építkezést, pedig elmondása szerint olyan régóta ismeri Mészáros Lőrincet, hogy még személyesen a felcsúti gazdasági csoda kötötte be hozzájuk a gázt. A váltásról kiadott közlemény szerint Vida a Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnöki tisztségét tölti be a jövőben a holdingon belül.

A Vidát váltó Barna Zsolt tavaly nyárig közvetlenül Csányi Sándor mellett dolgozott az OTP vezérigazgató-helyetteseként, majd úgy döntött, hogy inkább a nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított bankholding építését és a Mészáros Csoport nemzetközi terjeszkedését irányítja tovább.

Az MTB Zrt. elnök-vezérigazgatójának Szabó Leventét, az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. jelenlegi vezérigazgató-helyettesét nevezik ki.

A tervek szerint 2022 tavaszán MKB Bank Nyrt. néven egyesül a Budapest Bank és az MKB, majd 2023-ban a Takarék Csoport csatlakozik a jogi fúzióhoz. Az ellen-OTP-nak tervezett szuperbank mérlegfőösszege alapján jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplője.

Az óriásbank több szálon is kötődik Mészáros Lőrinchez: a felcsúti milliárdosnak 48 százaléknyi tulajdonrésze van az MKB-ban, egyharmadát pedig egy szolnoki magánszemély tulajdonában lévő magántőkealap vette meg tavaly Mészáros üzlettársától, Szíjj Lászlótól. A Takarékbankot pedig az a Vida József irányítja, aki egyben a TV2 tulajdonosa is. A Budapest Bank kizárólagos állami tulajdonosa a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. A számok azt mutatják, hogy Tiborcz István már stabil ügyfélnek számít, legalábbis a miniszterelnök veje előszeretettel vesz fel hiteleket az ingatlanprojektjeihez a holding tagjaitól.

A görög kormány tervei szerint minden 60 év felettinek be kell oltatnia magát koronavírus ellen. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök a bejelentette, hogy az új szabály január 16-tól lesz érvényben. A hatóságok 100 eurós (~36 ezer forint) bírságot szabnak ki arra, aki nem oltatja be magát.

Görögországban a fertőzések megelőzése érdekében a hónap eleje óta nem lehet oltás nélkül belépni az éttermekbe, mozikba, edzőtermekbe, múzeumokba. Ezekre a helyekre még negatív teszttel sem lehet bemenni. Korábban csak az egészségügyi dolgozóknak és a tűzoltóknek tették kötelezővé az oltást. Aki ezt nem vállalta, fizetés nélküli szabadságra küldték.

Nem véletlen a szigor, a 10,7 milliós országban az utóbbi hetekben rekordokat döntött a fertőzöttek száma. Heti átlagban 6721 fertőzöttet azonosítottak naponta. Ezen a héten a halottak száma túllépte a 18 ezret, miközben az ország lakosságának negyede nincs beoltva.

Ugyanakkor a görög kormány nem tervez újabb kijárási korlátozásokat, inkább az időseket igyekeznek szigorúbb szabályokkal megvédeni a fertőzéstől, hogy az egészségüügyi rendszer se terhelődjön túl. (BBC/APNews)

Az oltási akcióhét első öt napján több mint félmillió oltás történt, ezek közül több mint 60 ezer eddig oltatlan ember jelentkezett az első vakcináért - közölte Kásler Miklós szombaton a Facebookon. A miniszter úgy látja, az embereket ismét megérintette az életösztön, a kormány pedig az oltakozás nagy sikerére való tekintettel egy héttel meghosszabbította az oltási akcióhetet, így december 5-ig lehet a kórházi oltópontokon előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül felvenni a vakcinákat.

A megerősítő harmadik oltás is minden életkorcsoportnak ajánlott, mindazoknak, akik négy hónapnál régebben kapták meg az első két oltást. Az első két oltást követő néhány hónapban ugyanis a vizsgálatok szerint jelentősen csökken a védettség, ezt azonban a megerősítő harmadik oltással ismét körülbelül 90 százalékra lehet emelni. Kásler Miklós elmondta, a kórházba kerülés esélye négyszer nagyobb az oltatlanoknál, az intenzív osztályra kerülés esélye pedig tízszeres. (MTI)

Megint PCR-tesztnek kell alávetniük magukat érkezésük után azoknak, akik külföldről Angliába utaznak. A negatív teszteredmény megérkezéséig a beutazóknak tartózkodási helyükön elkülönítésben kell maradniuk - jelentette be szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök. A PCR-tesztet az angliai érkezés utáni második nap végéig kell elvégezniük a beutazóknak.

A brit kormány a koronavírus újonnan azonosított, egyelőre vizsgálat alatt álló omikron változatának megjelenése miatt hozta meg ezt az elővigyázatossági döntést, amelyet három hét múlva felülvizsgálnak. Épp a hétvégén jelentették be, hogy az omikron Nagy-Britanniában is megjelent. Ennél a változatnál az újrafertőződés fokozott kockázata áll fenn a többi variánshoz képest, és a korábbi vírusváltozatokhoz képest veszélyesebbek, fertőzőbbek, halálosabbak vagy kevésbé lehet hatásos ellenük a védőoltás.

Johnson elmondta, hogy a kormány nem fogja ismét leállítani a külföldi utazásokat, az intézkedés csak a külföldről érkezők tesztelési kötelezettségeit érinti. A kormány kéri, hogy azok is vonuljanak elkülönítésbe, akiknek közvetlen környezetében valakinél az omikron vírusváltozat jelenlétét mutatják ki.

Emellett kötelező lesz a maszkviselés a boltokban és a tömegközlekedésen. A brit miniszterelnök szerint ez a karácsony már jobb lehet, mint a tavalyi.

Szombat délután megjelent a Magyar Közlönyben a dél-afrikai régióból érkezők beutazási korlátozásáról szóló rendelet, ami szerint hétfőtől azok a magyarok is 14 napos karanténba kerülnek, akik a térségből érkeznek haza, vagy az érkezésüket megelőző két hétben a térségben jártak.

A hétfőtől hatályba lépő szabályozás hét országra terjed ki: a Botswanai Köztársaságra, a Dél-afrikai Köztársaságra, a Szváziföldi Királyságra, a Lesothói Királyságra, a Mozambiki Köztársaságra, a Namíbiai Köztársaságra, valamint a Zimbabwei Köztársaságra. Innen kezdett terjedni a koronavírus újabb variánsa, az omikron, aminél nagyobb az újrafertőződés veszélye, mint a többinél, ráadásul gyorsabban terjed, új típusú klinikai tüneteket okozhat, valamint csökkenti a közegészségügyi intézkedések, a vakcinák vagy a betegség kezelési módszereinek hatékonyságát.

A kormányrendelet alapján a térségből érkező magyarok Magyarország területére belépve egészségügyi vizsgálaton eshetnek át, és ha koronavírus gyanúja merül fel, kijelölt vagy - ha az nem jelent kockázatot - hatósági házi karanténba kerülnek.

Azonban akkor is 14 napos hatósági házi karanténba kerülnek a térségből érkező magyarok, ha az egészségügyi vizsgálat nem állapítja meg a fertőzés gyanúját.Ha egy magyar állampolgár nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, akkor a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban helyezik el 14 napra.

Ezekből az országokból főszabály szerint nem magyar állampolgár személyforgalomban nem léphet be, csak meghatározott esetekben, ha azt a rendőrség engedélyezi, például azért, mert bírósági hatósági eljárás résztvevője. Ha a beutazni akaró külföldinek van ilyen igazolása, az új szabályozás értelmében beléphet, de akkor is 14 napos hatósági házi karanténba kerül és ennek időtartama alól negatív PCR-tesztekkel sem mentesülhet.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) közgyűlése helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi döntését, miszerint a lovas szám nélküli javaslatot nyújtanak be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2028-as Los Angeles-i játékokra.

Az online kongresszuson 92-en szavazhattak, ebből hárman tartózkodtak, és a 81 érvényes szavazat közül 66-an támogatták a lovaglás lecserélését, 15 ellenszavazat érkezett. De az új számról a végleges döntés csak egy év múlva, a 2022-es kongresszuson születik meg.

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az olimpiai játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán - egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek.

A UIPM végrehajtó bizottsága november 4-én hozta nyilvánosságra azt a döntését, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. Nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai képviselői, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott „abszurd döntést”. Ezután korábbi és jelenleg is aktív versenyzők, edzők, versenybírók, színészek, más sportágak képviselői kiálltak a lovas szám mellett, és kiáltványt fogalmaztak meg Thomas Bach NOB-elnöknek címezve.

Most csütörtökön az összes brit és magyar, még élő olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további olimpiai érmesek - összesen negyvenhatan - fordultak levélben a NOB elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.

A mostani közgyűlésen már nyolcadszor megválasztotta elnöknek a 75 éves német Klaus Schormannt, aki újabb mandátuma lejártakor 32 éve lesz hivatalban. Alelnöknek választották a spanyol Juan Antonio Samaranchot, a francia Joël Bouzou-t, az egyiptomi Sarif el-Elaint, az orosz Vjacseszlav Aminovot és a mexikói Juan Manzót. (MTI)

Bosznia-Hercegovinában meg kellett semmisíteni az Ausztriától kapott oltóanyagok egy részét, mivel azoknak októberben és novemberben lejárt a szavatosságuk. Az osztrák kormány még augusztusban adományozott félmillió dózisnyi AstraZenecát a balkáni országnak, ott azonban nem tudtak mindent felhasználni. A boszniai hatóságoknak csak néhány hetük lett volna, hogy az oltóanyagokat eljuttassák a háziorvosokhoz és a kórházakba, ez azonban nem jött össze, ezért most megsemmisítik.

Az osztrák külügyminisztérium az APA hírügynökség kérésére annyit mondott, hogy Boszniában tudtak előre tudtak a lejárati dátumról, ennek tudatában döntöttek úgy, hogy kérik az oltóanyagot. Hogy az osztrák kormány milyen oltóanyagból mennyit adományoz el, az egészségügyi minisztérium dönti el. (ORF)

A magyar biokémikus úgy látja a Pfizer az eddigi 100 nap helyett már 31 nap alatt is képes kifejleszteni egy új oltóanyagot. Karikó Katalin az ATV kérdésére elmondta, hogy már a Pfizer is laboratóriumi vizsgálatokat folytat az új vírusvariáns miatt, és két hét múlva kiderühet, hogy hatékony–e az új variáns ellen a jelenlegi vakcina.

Szerinte nem jelenthető ki, hogy a jelenlegi vakcina nem véd a koronavírus új variánsával szemben. Éppen azt nézik, hogy az oltottak megbetegszenek–e Dél-Afrikában.

„Egyelőre azt lehet tudni, hogy az az ember, aki Belgiumba repült és omikron variánst találtak a szervezetében, nem volt beoltva. Az az utas viszont oltott volt, aki Hong-Kongban karanténba került és pozitív tesztje, de arról nincs jelentés, hogy megbetegedett volna” - mondta. Most majd azt figyelik, hogy mi történik az oltottakkal és azokkal, akik nem kaptak oltást.

Két nagy-britanniai fertőzött leletében is a koronavírus új, omikron nevű variánsát azonosították - közölte szombaton Sajid Javid brit egészségügyi miniszter. A WHO pénteki közleménye szerint az újrafertőződés fokozott kockázata áll fenn ennél a variánsnál a többi variánshoz képest, és a korábbi vírusváltozatokhoz képest veszélyesebbek, fertőzőbbek, halálosabbak vagy kevésbé lehet hatásos ellenük a védőoltás. Brit járványügyi szakértők szerint ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy katasztrófát okozhat az új koronavírus-változat felbukkanása.

Az egyik érintett fertőzött a kelet-angliai Chelmsfordban, a másik a közép-angliai Nottinghamben él. Mindketten elkülönítésbe vonultak a velük egy háztartásban élőkkel együtt. A két eset összefügg egymással, de az egészségügyi miniszter további részleteket nem árult el erről.

A brit kormány elővigyázatossági intézkedésként négy újabb afrikai országot vesz fel vasárnaptól a járványügyi szempontból legkockázatosabbnak tekintett országok vörös listájára. (Guardian/MTI)

A Kétfarkú Kutya Párt elnöke a Jelen videójában beszélt a 2022-es terveikről. Kovács Gergely azt mondta, ő érezné magát a legrosszabbul, ha minimálisan is tehetne róla, hogy „marad, ami ide nőtt az ország tetejére”. Ezért abban a huszonvalahány körzetet, ahol feltehetően eldől a választás, szerinte el lehet engedni. Ha mégis el kell ott is indulniuk, hogy meglegyen a listaállításhoz szükséges 71 mandátum, „ott lehet az mondani, hogy itt nem végtelenül fontos, hogy egyéniben ránk szavazzanak, nehogy abból bármi baj legyen”.

Az ellenzéki előválasztás után visszautasították Márki-Zay Péter ajánlatát, hogy egy fix parlamenti helyért cserébe ne induljanak külön, majd bejelentette, hogy már van 85 jelöltjük.

Pénteken a rendőrség átkutatta a Juventus milánói és torinói irodáit, hogy dokumentumokat foglaljanak le. Azt vizsgálják, hogyan számolt el a klub 2019 és 2021 között az átigazolási és ügynöki díjakkal. Az ügyben nemcsak a klub, hanem Andrea Agnelli elnök és Pavel Nedved alelnök ellen is nyomoznak, valamint Fabio Paratici volt sportigazgató is benne van, aki a nyáron a Tottenhamhez igazolt.

A torinói ügyészség közleménye szerint az elmúlt két év pénzügyi nyilatkozatait vizsgálják, hogy kiderüljön, hogyan számolt el a klub különböző jogdíjakkal. A vád szerint fiktív számlákat adtak le. (Goal.com)

Szeptember óta Svájcban csak védettségi igazolással vagy negatív teszttel lehet belépni a kocsmákba, a kávézókba, az éttermekbe, a mozikba, a múzeumokba, a sporteseményekre és az egyetemi előadásokra. Ezzel együtt pedig a tesztelés ingyenességét is megszüntették. Mivel az oltottaknak eleve jóval kisebb eséllyel lesznek súlyos tüneteik és a vírust is kevésbé terjesztik, úgy gondolták, hogy őket megkímélik a korlátozásoktól.

Azonban az átoltottság meglepően alacsony maradt az országban, csak a lakosság 65 százaléka vette fel a vakcinát, és főleg a német nyelvű területeken terjedt el az a nézet, hogy legjobban a nyájimmunitással lehet megállítani a vírust. Ahelyett, hogy felvették volna az oltást, inkább tüntetni kezdtek, és népszavazást kezdeményeztek a kötelező védettségi igazolás ellen. Erről már vasárnap dönthetnek.

A tiltakozások miatt az egészségügyi miniszter nem mert újabb korlátozásokat bevezetni, viszont esetszámok vészesen emelkedni kezdtek: hétről hétre 40-50 százalékkal ugrott meg a fertőzöttek száma az korábbiakhoz képest. A kórházak pedig egyre kevésbé tudják ellátni az újabb és újabb betegeket. A leterheltség miatt a svájci ápolók és egészségügyi dolgozók 10 százaléka mondott fel a járvány kezdete óta. Emiatt a jobb munkakörülmények miatt is népszavazást kezdeményeztek, amiről szintén dönteni fognak vasárnap.

Az előzetes felmérés szerint a svájci választók 70 százaléka támogatná, hogy biztosítsanak több forrást az egészségügynek, ugyanakkor a közel 60 százalék a védettségi igazolást és a korlátozásokat is megtartaná. (NZZ/BBC)

Szijjártó Péter pénteken Obnyinszkban, Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter magyar kitüntetésének átadásán jelentette be, hogy hétfőn megkezdődik az egyeztetés az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) és az orosz partnerek között a Szputnyik Light magyarországi engedélyezéséről. A külügyminiszter szerint „ennek az oltóanyagnak harmadik oltásként kiváló eredményei vannak eddig”.

Azzal számol, hogy 2022 végétől Magyarországon is gyártják már licensz alapján a Szputnyik vakcinát. Elmondta azt is, hogy 2022 első felében létesítési fázisba tud lépni a paksi atomerőmű építése. „Az ehhez szükséges nyolc engedélykérelemből az elsőt a cég benyújtotta, hét engedélykérelem pedig készítés alatt van. A helyszínen zajlanak a résfaltesztek, és tizennyolc épület építése megkezdődött”- mondta.

A szexkamerákon és online jósláson meggazdagodott Gattyán György a héten jelentette be, hogy mozgalmával indulna a 2022-es választásokon, mert elmondása szerint egy felmérésből azt olvasta ki, hogy lenne rá igény. A Válaszonline most arról ír, hogy

az egyik Rogán-közeli tőkealap 900 millió forintot tolt Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő cégét.

Rogán Antal javaslatára még 2016-ban szavazta meg a parlament a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről (nok) szóló törvényt. A feltételeket alakították, hogy a Carion Csoport lehessen a nokok szervezője. A törvény elfogadása után már 500 millió forintos hitelt kaptak Matolcsy unokatestvérének bankjától.

A lap cégbírósági adatok alapján arról írt, hogy a Carion Csoport és az állami Eximbank magántőkealapja, a Colombus 900 millió forinttal segítette meg Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-t, ami a Gattyán által alapított Docler Holding cégcsoport tagja.

A volt miniszterelnök az oldalán jelentette be, hogy ismeretlen tettes és persze a mögötte álló felbújtók ellen is, mivel „néhány percnyi töredékmondatra vágják szét a közel 1 órás beszélgetést”, amit Gansperger Gyula vállalkozóval és a városháza épülete iránt érdeklődő állítólagos vevővel folytatott. Gapergerék Bajnai segítségét kérték, hogy a főpolgármester tanácsadóján, Tordai Csabán keresztül beszélhessenek a Főváros Vagyonkezelő vezetőjével. A nyilvánosságra került részlet szerint Bajnai erre ezt mondta: „Ezt az igényt megértem, nem tudom, hogy a Tordai úr erre képes lesz-e, mert amint híre megy egy ilyen dolognak, ebben a […] egy ilyen koalícióban, mindenki hirtelen, meg vannak ezek a cápák. […] Énszerintem amikor bejelentkezik nálatok valaki, nem tudja kontrollálni, rengeteg ilyen cápák úszkálnak a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek a maga kis részterületei vannak, ez a realitás, ez így működik.”

Bajnai most arról írt, hogy a megvágott hangfelvételek célja, hogy „ezáltal a fehéret feketének állítsák be, mondataim célját és értelmét kiforgassák, jelentésüket az ellenkező irányba módosítsák”. A kormánypárti sajtónak és a politikusoknak pedig azt ajánlotta, „kérjék el, szerezzék meg az eredeti vágatlan, csorbítatlan szöveget. Talán tudják is, merre keressék”. Majd felsorolta, milyen válaszai voltak a megkeresésre:

„1. A lehallgatott beszélgetésben többször világossá tettem, nincs személyes érdekem, befolyásom vagy szándékom a szóban forgó üggyel kapcsolatban.

2. Az ingatlan fejlesztését nem látom reálisnak a jelen politikai háborús helyzetben, ne iparkodjanak.

3. Egy egyébként indokolt, értelmes és tisztességes fejlesztési koncepciót is csak széles politikai egyetértés mellett lehetne elfogadtatni, ez nem valószínű, hogy valaha létrejön, de ha van türelmük, akkor ilyen koncepción dolgozzanak tovább.

3. Arra a provokatív kérdésre, hogy érdemes- e a náluk bejelentkező “közvetítőkkel“ üzletelni, azt válaszoltam, hogy ilyen »cápák«, minden párt környékén mindig felbukkannak, de csak kárt és bajt okoznak, ezért kerüljék el őket.

4. Világossá tettem azt is, hogy a főpolgármestert és általam ismert közvetlen munkatársait megvesztegethetetlennek tartom.”

Szerinte a manipulált felvételen ennek ellenkezőjét próbálják sugallni.

A Fővárosi Önkormányzat nemrég egyébként nyilvánosságra hozta a Városháza felújításra vonatkozó döntés-előkészítő tanulmányt, amiben a különböző lehetőségek között a fővárosi vagyonkezelő vezetője valóban felvetette az épület eladását, de a Karácsony Gergely kabinetje az ingatlaneladásról szóló lehetőségeket már tavaly novemberben elvetette.

Szerdán Karácsony Gergely és a baloldali többség is megszavazta, hogy vizsgálóbizottság alakuljon az ügyben. A bizottságnak már a következő közgyűlési ülésre – ami december 15-én lesz – el kellene készülnie a jelentésével. A bizottságnak 4 többségi és 3 ellenzéki tagja lesz, a vezetője Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester lesz, aki a nagy sikerű beszédet mondta a Fidesz-kogresszuson a kellemetlen kérdésekre a pártközpontból várt válaszokról.

Tomanovics Gergely csütörtök este több élő közvetítést is elindított a Youtube-csatornáján, arról, ahogy az általa írt algoritmus tömegesen tölti ki a Fidesz STOP Gyurcsány! STOP Márki-Zay! petícióját.

Nyáron a kormány konzultáció oldalára is ráállította már a Nerbotot, mivel azon még a legegyszerűbb védelem sem működött. Most azt írta, a Fidesz petíciós oldala „még a nemzeti konzultációénál is trágyább: nem csap a CAPTCHA-t nem sikerült beállítani még most sem, de ez már az e-mailcím valódiságát se ellenőrzi, úgyhogy teljesen komolytalan az egész, a Fidesz által közölt kitöltésszámot is ennyire vehetjük majd komolyan - a NERbot célja, hogy erre rávilágítson”. A végén már volt olyan petíció, amit Robot Vagyok néven adott be. A végén 2300 fölött járt már a kitöltött petíciók száma.

A nyári akciója miatt a kormány feljelentést tett, bár nehéz lenne megmondani, milyen bűncselekmény történt, hiszen a védelem hiányában még csak fel sem kellett törnie a konzultációs oldalt. A Nerbot működését akkor Tomanovics Gergely a 444-nek is bemutatta:

A ferencvárosi rendőrök gyorsan elfogták a férfit, aki a gyanú szerint egy IX. kerületi bevásárlóközpontban lopott sarokcsiszolóval vágta le a lakatot egy kerékpárról.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanújával folytat eljárást H. Flórián ellen. A 42 éves nyíregyházi férfi szerda este egy IX. kerületi bevásárlóközpontban ellopott egy flexet, amit egy ott dolgozó munkás tett le.

Ezután az áruház bejáratánál a leflexelte a lakatot egy bicikliről, amivel aztán elhajtott. Korábban a bevásárlóközpont parkolójában egy autóról lefeszítette a márkajelzéseket, amiket szintén magával vitt. A ferencvárosi rendőrök két órán belül elfogták Flóriánt, akinél megtalálták az emblémákat és sarokcsiszolót.

H. Flóriánt a rendőrök egyrendbeli lopás bűntett, valamint kétrendbeli lopás vétség gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték előzetes letartóztatását. (police.hu)

A kormány arra, hogy egy héttel meghosszabbítják az oltási hetet, vagyis továbbra is regisztráció nélkül lehet felvenni az oltást. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy akik elmulasztották, jövő héten is felvehetik. Elmondta, hogy a legtöbben a harmadik oltást veszik fel, és ezt döntő jelentőségűnek nevezte. Orbán szerint idén lehet nagy karácsony (tavaly csak kis karácsony volt), ha a harmadik oltást felvevők száma megnő.

A lehetséges lezárásokról azt mondta, hogy a kormány még semmit sem döntött el előre, ő semmit sem zár ki, de minden rosszat el akar kerülni. Ha felmegy a harmadik oltások száma és lemegy a fertőzések száma, akkor nem kell zárni. Ezért mindenkit arra kért, vegye fel a harmadik oltást, de persze a szabályokat is be kell tartani. Ha felmegy a harmadik oltások száma és lemegy a fertőzések száma, akkor nem kell zárni.

A miniszterelnök elmondta, hogy hamarosan kezdődhet a 12 éven aluliak beoltása. December 20-án érkezik 130 ezer gyerekek számára elérhető vakcina. Azt tanácsolja a szülőknek, hogy oltásk be a gyereket.

Csütörtök óta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az 5 és a 11 év közötti gyermekek számára is ajánlja a BioNTech és Pfizer vállalatok által a koronavírus ellen kifejlesztett Comirnaty nevű vakcináját. Arra jutott, hogy az oltóanyag ugyanolyan hatású a kisebb gyermekeknél, mint a 12 évesnél idősebb fiataloknál, valamint a felnőtteknél, ezért ajánlása szerint minden 5 évesnél idősebb gyermek esetében biztonsággal alkalmazható az oltóanyag a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Az 5 és 11 év közötti gyermekeknél a Comirnaty adagja a harmada lesz - 30 helyett 10 mikrogramm - , a 12 éves vagy annál idősebb embereknél alkalmazott mennyiségnél.

A tavalyi évhez hasonlóan a kormány idén is megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy emeljék a helyi adókat. Csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben az rendelet, ami szerint 2021-ben és a 2022-ben végződő adóévekben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint tavaly decemberben, amikor az előző korlátozást bevezették.

A rendelet szerint az önkormányzatnak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben is biztosítania kell. Valamint a települési önkormányzat a 2021-re és a 2022-re új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.

De idén sem ez az egyetlen intézkedés, amivel a kormány korlátozza az önkormányzatok bevételeit: a 2022-es adócsomagban is szerepel iparűzési adó megfelezése, ami nagyjából 150 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól.

A török rendőrség könnygázzal oszlatta fel Isztambulban a nők jogaiért tartott tüntetést, csaknem öt hónappal azután, hogy Törökország kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak elleni Isztambuli Egyezményből. (Az egyezményt a magyar kormány sem hajlandó ratifikálni.) A megmozdulást a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján tartották.

A főleg nők részvételével tartott többezres tüntetésen a török kormány lemondását követelő jelszavak is elhangzottak. A menet a biztonsági erők által eltorlaszolt, Isztambul szívében található Taksim térre tartott. A rendőrség felszólította a tüntetőket, hogy távozzanak, majd könnygázt is bevetett.

A tüntetők sürgős kormányzati intézkedést követeltek a nőkkel szembeni erőszak megfékezésére. „Nem maradunk vesztegek, nem félünk, és nem engedelmeskedünk” - skandálták.

Recep Tayyip Erdogan török elnök egy márciusi rendeletben döntött arról, hogy országa kilép az isztambuli egyezményből. A dekrétum július 1-jén lépett életbe. A török kormány azzal indokolta a lépést, hogy az egyezményt egyesek a homoszexualitás elfogadtatására akarták felhasználni, és arra hivatkozott, hogy az országnak már van egy hatékony törvénye az erőszak ellen. A török igazságszolgáltatás elutasította az elnöki dekrétum ellen beadott panaszt is.

Törökországban csak idén 345 nő halt meg családon belüli erőszak következtében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a török nők 38 százalékát érte már erőszak partnere részéről, miközben az európai országokban átlagosan a nők 25 százaléka számolt be erről.

Mexikóban a femicídium ellen tüntettek

Mexikóvárosban a rendőrség szintén könnygázt vetett be tüntető nők ellen, akik azt követelték, hogy vessenek véget a femicídiumnak, vagyis azoknak a gyilkosságoknak, amiket kimondottan azért követnek el, mert az áldozat nő. Az Amnesty International adatai szerint naponta 10 nőt ölnek meg az országban. 2020-ban 940 ilyen esetet regisztráltak. A gyilkosságok közül sok a drogkartellekhez kapcsolhatók.

Néhány tüntető üvegeket, köveket és fáklyákat dobált a rendőrökre. A rendőrség szerint 17-en sérültek meg, köztük 10 rendőrnő. (BBC/MTI)

A parlament kormánypárti többségű igazságügyi bizottsága szerdán tárgysorozataba vette azt a javaslatot,

ami úgy módosítaná a frakcióalapítási szabályokat, hogy a közös listán bejutó pártok csak közös képviselőcsoportot alakíthatnának. Vagyis az ellenzéki összefogás pártjainak egy frakcióban kellene ülniük a 2022-es választás után, de elvileg az önállóságára kevésbé érzékeny KDNP-nek is össze kellene bútoroznia a Fidesszel. (Jelenleg 5 képviselő kell az önálló frakció alakításához.)

A módosítást benyújtó független képviselő, Székely Sándor októberben még azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kezdeményezést nemcsak a hatpárti ellenzék, hanem a Fidesz sem fogja támogatni, méghozzá a KDNP miatt. Egyelőre azonban nem így alakult, a kormánypárti többségű bizottság megszavazta, hogy a parlament részletes vitán tárgyaljon a frakcióalakítás szigorításáról.

Egyébként az igazságügyi bizottság tavaly ősszel is a független Volner János javaslatát karolta fel, amivel egy listára terelték az ellenzéki összefogás pártjait, mert 71 önálló jelöltre emlete a listaállítás feltételét. De részben azt is Volner javaslatával intézték el, hogy egy napon lehessen tartani a kormány nem váltós népszavazását az országgyűlési választással.

Nem engedélyezett adalékanyagokat tartalmazott a Vitacool Prémium Kft.-nél készülő, Norbi Update Keto Mézédes - Mézhelyettesítő szirup, édesítőszerekkel elnevezésű termék, ezért a hatóság elrendelte a forgalomból való kivonását és visszahívását a fogyasztóktól - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A laboratóriumi vizsgálatok alapján a Norbi Update Keto Mézédes - Mézhelyettesítő szirup nem engedélyezett adalékanyagokat tartalmaz (tejsav, kálium-szorbát, nátrium-benzoát, amik közül a kálium-szorbát és a nátrium-benzoát tartósítószerek nagy mennyiségben vannak jelen), valamint a termék a jelölésen feltüntetett értékhez képest tűréshatár feletti mennyiségben tartalmaz szénhidrátot.

Ausztriában külön bulikat szerveznek azoknak az oltáselleneseknek, akik inkább választják a szándékos megfertőződést, mint a vakcina felvételét, hogy aztán igénybe vehessék azokat a szolgáltatásokat, amik csak az oltottaknak és a gyógyultaknak megengedettek. A Kleine Zeitunk egy orvosra hivatkozva arról írt, hogy Stájerország tartományban egy 55 éves férfi egy ilyen bulin sikeresen össze is szedte a COVID-ot, de a gyógyulti státuszig már nem jutott el, mert meghalt. De olyan 30 év alattiakról is beszámolt, akik szándékosan fertőződtek meg, most pedig a koronavírus hosszú távú hatásaitól szenvednek.

De az osztrák oltásellenesek között annyira divatba jött a lovaknak gyártott féreghajtó is, hogy Felső-Ausztriában már ellátási gondok adódtak, pedig semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy hatékony lenne a koronavírus ellen. Ugyanakkor a helyi gyógyszerészeti kamara elnöke szerint egyre több ember adagolja túl magát féreghajtóval. (Die Presse/Tagesspiegel)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütöröki kormányinfón Bige Lászlóról megjegyezte, hogy Magyarország az a sajátságos hely, amikor a baloldaliság és a milliárdosság kéz a kézben jár. A Telex riportere ezért rákérdezett Gulyás Gergelynél, hogy látott-e már nem milliárdos baloldalit. „Természetesen, ahogy nem milliárdos jobboldalit is láttam, meg nem milliárdost is, sőt velük szoktam találkozni inkább” - hangzott a válasz.

Mészáros Lőrincet és Tiborcz Istvánt a miniszter inkább nem helyezné bele a baloldali milliárdosok halmazába, de leginkább sehová sem helyezné őket. Majd kiszámolta, hogy a baloldali miniszterelnökök közül hányan voltak milliárdosok, míg Orbán Viktort nem tartja annak. És Gulyás azt sem tudja, hogy egyáltalán Mészáros Lőrinc-e Orbán Viktor legjobb barátja, mert „az, hogy valaki valakinek a barátja, vagy a legjobb barátja, ez nagy különbség”.

A szlovák miniszterelnök csütörtökön szigorításokat jelentett be, Eduard Heger azt mondta, ez egy lockdown az oltatlanok számára. Hétfőtől a tömegrendezvényekre csak oltottakat engednek be. Az oltatlanok csak létfontosságú árucikkeket vásárolhatnak. Ők a bevásárló központokba vagy a nem létszükségletű cikkeket áruló boltokba friss negatív teszttel sem mehetnek be.

A fekete jelölésű járásokban már a beoltottak sem látogathatják a vendéglőket, a konditermeket és a wellnessközpontokat. Az ilyen régiókban az éttermek ablakon keresztül szolgálhatják ki a vendégeiket, és a hotelek sem fogadhatnak vendégeket.

A kormány bízik abban, hogy három hét utaán legalább a beoltottak helyzetén könnyíteni tudnak. heger arra biztatta az oltatlanokat, oltassák be magukat, hogy aztán ők is élvezhessék az enyhülést. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a koronavírus miatt kórházban ápoltak 80 százaléka nincs beoltva. (ÚjSzó/Paraméter)

Niedermüller Péter megerősítette, hogy a VII. kerülti önkormányzat védett övezetté nyilvánítaná Belső-Erzsébetvárost, hogy 2022. július 1-től csak az ottlakók hajthassank be autóval. A polgármester az InfoRádiónak azt mondta, nagyjából a Klauzál tértől a Károly körútig terjedő zónáról van szó a Wesselényi és a Király utca között, de még nincs döntés a pontos területről.

Ezután csak a területen lakók és az ottani vállalkozások, üzletek, éttermek működését biztosító áruszállítók hajthatnának be. A polgármester szerint a budai Vár az I. kerületben is van ilyen védett övezet.

Niedermüller úgy látja, az Erzsébetvárosi Önkormányzat önmagában nem tudja ezt megvalósítani, csak akkor, hogyha van egy intenzív tárgyalássorozat, aminek a végén közösen kialakítanak egy parkolási és forgalomcsillapítási rendet. Ezért tárgyalnak a fővárossal, a BKK-val, a Budapest Közúttal és a szomszédos kerületekkel.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje csütörtökön a röszkei határátkelőnél állt mikrofon elé, hogy „Orbán Viktor bevándorlásszervező tevékenységéről” beszéljen. A sajtóesemény nagy újítása volt, hogy Márki-Zay Péter igyekezett sorosozásban is felvenni a versenyt a Fidesszel, legalábbis csont nélkül átvette a kormánypárt retorikai elemeit.

Bejelentette azt is, hogy akkor is marad a kerítés, ha tavasszal az ellenzék nyeri a választásokat. Azt mondta, erről Gyurcsány Ferencet is meggyőzte már.

A kerítés melletti sóderrakásba felállítottak egy „migránsszámlálót”, amivel mindenki tudomására szeretnék hozni, hogy „Orbán Viktor nem bevándorlásellenes, sőt Soros legjobb tanítványaként ő szervezi a migrációt, nála többet senki nem hozott be migránst. Sőt, konkrétan úgy látjuk, hogy Soros például egyetlen egy migránst sem tudott behozni Magyarországra”.

Márki-Zay Péter szerint az ellenzék megtartaná, azt, ami jó.

„És itt nemcsak a családtámogatásokról vagy az alacsony adókról beszélünk, amit továbbra is fönn kívánunk tartani, hanem marad a kerítés.”

A kerítést Márki-Zay az illegális migráció megakadályozásának működő elemének nevezte, viszont felülvizsgálják az „Orbán által betelepített migránsokat, az Orbán által betelepített bűnözőket pedig ki fogjuk adni nemzetközi körözés esetén, legyene orosz bűnözők vagy iszlamista terroristák mint Zaid Naffa.”

(Ugyanakkor arról nem beszélt, mit kezdene azzal a gyakorlattal, hogy jelenleg a szerb-magyar határon lehettelen menekültjogot kérni, mai miatt az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kérte.)

Márki-Zay azt ígéri együtt fognak működni a FRONTEX-szel, szerinte legitim az Európai Unió közös határőrségének bevonása a határvédelembe. De azért hozzátette, hogy ezt a magyar határőrökkel együtt hajtják végre.

Fontosnak tartja, hogy ne legyenek gyűlöletkampányok: „Ezeknek a gyűlöletkampányoknak azon magyar embereknek a házastársai, barátai, rokonai esnek áldozatul, akik itt élnek Magyarországon magyar állampolgárként, de éppenséggel sötétebb egy árnyalattal a bőrük.” De a melegellenes kampányokat sem tűrik el a jövőben.

De beszélt arról is, hogy szerinte „Orbán Viktor végrehajtotta a Soros-tervet, nem is egészen annyit, mint amit ő számolt”. Soros Györgyöt Orbán tanítómesterének nevezte, majd azt kezdte számolgatni, hogy a miniszterelnök 2019-ben 55 ezer, 2020-ban pedig 43 ezer „Európai Unión kívüli migránst telepített be Magyarországra”, amivel szerinte 4,3, illetve 5,5-szörösen teljesítette túl a Soros-tervet. Ugyanakkor ő inkább a magyar dolgozók hazacsábításával oldaná meg a munkaerőhiányt.

A görög kormány csütörtökön rendeletben kötelezte a magánorvosokat az ország öt északi régiójában vegyék ki a részüket a koronavírussal fertőzött betegek ellátásából. Az egy hónapra szóló rendeletet az állami egészségügyi rendszerre nehezedő terhek enyhítésével indokolták, ugyanis a fertőzöttek számának emelkedése miatt a közkórházak túlterheltté váltak.

November elején a kormány szigorított az oltatlanokra vonatkozó szabályokon, így ők november 6-tól csak negatív koronavírusteszt felmutatásával léphetnek be a zárt közintézményekbe, a kormányhivatalokba, valamint a bankokba, a fodrász- és egyéb üzletekbe.

A közel 11 milliós ország lakosságának körülbelül 61 százaléka kapta meg az összes szükséges oltást. Görögországban a koronavírussal fertőzöttek száma rekordokat dönt: szerdán 6682 új fertőzöttet jelentettek és 87 halálos áldozatot, így a járvány kezdete óta már 853 841 fertőzöttről és 17 012 halottról tudni. (Reuters/MTI)

Az olasz rendőrség hétfőn 17 olasz oltásellenesnél tartott házkutatást, akiket azzal gyanúsítottak, hogy vezetők, köztük Mario Draghi miniszterelnök ellen terveznek merényleteket. A fenyegetések a Basta Dittatura (Elég a Diktatúrából) nevű Telegram-csatornáról érkeztek, amit azóta már töröltek is az ott megjelenő tartalmak miatt.

Radikális oltásellenes mozgalmak és csoportok tagjaival szemben hatósági személlyel szembeni ellenállás, felbujtás, törvénytelen szervezkedés, köztér- és vasútállomás-foglalás, erőszakos cselekmények, valamint internetes gyűlöletkeltés címén indult vizsgálat. Az érintettek közül többen büntetett előéletűek.

Rendőrségi szerint az október óta majdnem mindennapossá vált utcai megmozdulások mellett a szélsőséges oltásellenesek további akciókat szerveztek. Fegyvereket használtak volna, és a posztjaik szerint Mario Draghit például felakasztották volna.

Üzeneteikben azt írták, erőszakkal akarnak fellépni az oltást szorgalmazó orvosok ellen, és a hatóságok tagjaival szemben is agressziókra készültek.

A hatósági akció hírére az oltásellenes csoportok úgy reagáltak, hogy „vadászatot” indítottak ellenük, és „a kormány fél az igazságtól”.

Az oltásellenes tüntetések a munkavégzéshez kötelezően előírt védettségi igazolás októberi bevezetése óta váltak gyakorivá. Október 9-én Róma belvárosában tízezres oltásellenes demonstráció zajlott, ahol szélsőjobboldali politikai csoportok tagjai betörtek a CGIL szakszervezet székházába.

A hatóságok csütörtöktől korlátozták a tömeges demonstrációkat, megtiltva, hogy a városközpontokban rendezzék őket, valamint felvonulás helyett egy helyben tartott tüntetéseket engedélyeznek a biztonsági távolság betartásával és szájmaszkviselettel. A korlátozások ellenére Milánóban szombaton közel négyezren tüntettek. A rendőrség 91 embert azonosított, hármat őrizetbe vettek. (ANSA/MTI)

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján készült becslés szerint november 1. és 7. között az országban 11 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A 44. héten az orvoshoz forduló betegek

• 18,8 százaléka 14 év alatti gyerek,
• 35,5 százaléka 15-34 éves felnőtt volt,
• míg 32,6 százalékuk a 35-59 évesek,
• 13,1 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjából került ki.

A 44. héten influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról érkezett egy jelentés egy Komárom-Esztergom megyei általános iskolából. A beküldött légúti minták laboratóriumi vizsgálata influenza-negatív eredménnyel zárult.

A 40-44. hét között vizsgált 227 mintában influenzavírus okozta fertőzést nem igazoltak. Negyvenkilenc megbetegedés hátterében RSV fertőzés állt.

A miniszterelnök veje az elmúlt időszakban rendkívüli munkabírással halmozta fel az újabbnál újabb szállodákat: átvett két osztrák síhotelt és egy mátraházi wellness hotelt Mészáros Lőrinctől, de rátette a kezét egy belvárosi butikhotelre is, és szerzett még egy belpesti, Dorottya utcai szállodát. Aztán amikor Marbellára költözött családjával, a spanyolországi Costa del Solon is beszerzett egy 84 szobás szállodát.

A Válasz Online most utánanézett, miből futhatja Tiborcz István cégének ilyen ütemű terjeszkedésre, és cégiratokból az egyik legkevésbé megkevésbé meglepő választ kapták: nagyrészt Mészáros Lőrincék nemzetstratégiai bankholdingjától kap kölcsönöket.

A BDPST Group 60 milliárdos banki adósságállományából 55 milliárdot kaptak a Magyar Bankholding tagintézményeitől (Takarék-csoport, MKB, Budapest Bank) . „Ha Tiborcz Istvánék valamilyen különös oknál fogva mégsem tudnák fizetni a következő években a hiteleik törlesztőrészleteit, akkor az exkluzív ingatlanok többségénél Mészáros Lőrinc épülő bankholdingja veszi majd át a rendelkezési jogot. Vagyis a megszerzett vagyon mindenképp ugyanabban a körben marad. A felcsútiban” - jegyzi meg a lap.

A hiteleket ezekre az ingatlanokra vették fel:

• Hotel Dorothea; Budapest V., Dorottya utca 2. (kivitelezés alatt) – 40,14 milliárd forint kölcsön a Takarékbanktól;
• D8 Hotel; Budapest V., Dorottya utca 8. (új szerzemény) – 6,7 milliárd kölcsön az MKB Banktól;
• A volt Iberostar Grand Hotel; Budapest V., Október 6. utca 26. (új szerzemény) – 5,21 milliárd kölcsön a Budapest Banktól;
• Adria-palota; Budapest V., Zoltán utca 18. (felújítás alatt) – legalább 3,025 milliárd kölcsön a Budapest Banknak. Itt lap szerint a széljegyen már az is látszik, hogy a pénzintézet egy újabb, egyelőre ismeretlen összegű kölcsönt is biztosított a projektvállalatnak.

Ezek mellett Tiborczék az állami résztulajdonú Gránit Banktól is vettek fel hiteleket például a turai kastélyra vagy az Andrássy úti Alice Hotelre. A tarcali Andrássy Kúria & Spa-ra pedig a Magyar Fejlesztési Bank adott nekik kölcsön. Ugyanakkor több ingatlannál, így az ausztriai és a spanyolroszági hoteleknél egyelőre nem látszik, hogy kellett-e hitelt felvenniük.

A BDPST Group sajtósa a lapnak csak annyit válaszolt, hogy a csoport az ingatlanpiaci akvizícióinak finanszírozását saját forrásból, illetve banki finanszírozásból biztosítják, mivel a finanszírozás részletei azonban üzleti titoknak minősülnek, így azokról nem közölnek részleteket.

Nagyon fontosnak nevezte a magyar és a török közmédia együttműködését Papp Dániel, az MTVA hírhamisító vezérigazgatója, aki szerint a múlt héten Ankarában megújított megújított megállapodásnak a célja a közös műsorgyártás és a hírügynökségek kapcsolatának kiszélesítése. Az MTVA most a TRT török állami médiaszolgatóval és az Anadolu török állami hírügynökséggel fűzte szorosabbra megállapodást.

Már korábban is volt élő kapcsolat a magyar és a török közmédia között, 2013-ban kötöttek egy 2+2 éves együttműködési megállapodást, többek között kölcsönösen tematikus műsorokat készítettek a magyar és török tévében.

Papp a hírügynökséggel kötött megállapodásról azt mondtam a török hírügynökség szolgáltatásaira száz országból fizetnek elő, 41 országban van irodájuk és 13 nyelven teszik közzé híreiket.

A török hírügynökség szeretne globális hírügynökséggé válni, és ebben a magyar hírügynökség, a magyar közmédia partner tud lenni, képes közép-európai bázisukká válni.Szeretnék tovább folytatni az eddigi kiváló együttműködést, például újabb tematikus napokkal, és várhatóan több török televíziós hírtartalom, videós anyag jelenik meg majd a magyar közmédiában. Ezen túl közös film- vagy televíziós sorozat gyártásával is szeretnék szorosabbra fűzni az együttműködést, a kooprodukció témájával kapcsolatban pedig utalt arra, hogy a közös történelmi múlt miatt vannak olyan személyiségek, akik mindkét országban ismertek. (MTI)

Mivel Németországban újabb és újabb rekordokat dönt a fertőzöttek száma, várhatóan újra korlátozni fogják a találkozások számát. A kormányalakításról tárgyaló szociáldemokraták, zöldek és liberálisok koalíciója már meg is egyezett arról az újabb szigorításokról. Ezek szerint például az oltatlanok negatív COVID-teszt nélkül a buszokra és a vonatokra sem szállhatnának fel. Vagyis csak az használhatja a tömegközlekedést, aki beoltott, gyógyult vagy frissen tesztelt.

Emellett felveszik a lehetőségek közé a találkozások számának korlátozását is. A Zöldek egyik képviselője, Oliver Krischer egy interjúban azt mondta, hogy az korlátozni kell az oltatlanok találkozásainak számát, hogy a társadalom oltott része továbbra is élhesse az életét.

Olaf Scholz kancellárjelölt pedig bejelentette, hogy további szigorításokról is tárgyalnak még. A szigorítások jövő március közepéig lennének érvényben, amit három hónappal lehet meghosszabbítani. (Spiegel)

A múlt héten nagyjából kétezer tüntető gyűlt össze Wellingtonban, a parlament előtt, ahol Trump-zászlókat lobogtattak és oltásellenes jelszavakat skandáltak, valamint a tradicionális maori harci táncot, a hakát is bemutatták.

A haka őrzőjének tartott Ngati Toa törzsnek ezzel nincs is gondja, viszont az oltásellenes tüntetőket felszólították, hogy többé ne használják a táncot a megmozdulásaikon. „A Ngati Toa elítéli, hogy Ka Mate hakát oltásellenes üzenetek közvetítéséra használják”, közölték. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az őseik közül sokan lettek járványok áldozatai, és egyértelművé tették, hogy számukra a COVID elleni védőoltás nyújtja a legjobb védelmet, ezért mindenkit arra biztatnak, hogy oltassa be magát.

A maorik körében egyébként viszonylag alacsony a beoltottak aránya: csak 61 százalékok kapta meg mindkét koronavírus elleni oltását, de az első dózist is csak 71 százalék vette fel. Eközben Új-Zélandon a 90 százalékos átoltottságra törekszenek.

Jacinda Ardern miniszterelnök nem sokkal a tüntetés előtt jelentette be, hogy kötelezővé teszik az oltást a tanároknak, valamint az egészségügyi és szociális szektor dolgozóinak. Új-Zélandon a zero-Covid stratégiára törekszenek. Legutóbb 9000 új fertőzöttet és 34 halottat jelentettek, ami világszinten is a legalacsonyabbak között van. (BBC)

Nettó lelépési pénz így 40 964 000 forint lelépési pénz jár a Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éléről távozó Karas Monikának a 24.hu számításai szerint, miután a a 8,5 éves elnöksége alatt csendben végignézte, ahogy a Fidesz befalja a magyar nyilvánosságot.

Karas fizetését 2019-ben triplázta meg a parlament, amikor a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékában, azaz havi 4 millió forintban állapította meg a bérét. Emellé kapott még 400 ezer forintot a tanácselnöki posztja után, személyzeti autót és lakhatási támogatást is. 50 millió forintot egy évben. A 24.hu kérdésére az NMHH azt írta, hogy az elnököt lemondásakor két havi végkielégítés illeti meg, ami összesen 8,8 millió forint.

De emellé azért is kártalanítást kap, hogy a médiatörvény szerint egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt a médiában. Ez a megelőző 12 havi, a hatóságtól származó nettó jövedelmének felel meg, ami 35 112 000 forint.

A jól megfizetett tilalom mellett Karas novembertől gond nélkül dolgozhat az Állami Számvevőszék alelnökeként, ahol havi bruttó 4 237 800 forintot kereshet majd.

Karas Monia mandátuma az NMHH élén eredetileg jövő nyáron járt volna le, ő azonban október 15-én bejelentette lemondását, amivel lehetőséget teremtett a kormánytöbbségnek arra, hogy a 2022-es választások eredményétől függetlenül újabb kilenc évig megbízható Fidesz-kádert ültessen a hatóság élére.