Csurgó Dénes

Kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa olyat tett, amit közel 10 éve nem: bejelentette, hogy megemeli az alapkamatot. A 9 tagú testület döntése alapján az eddig 0,60 százalékos alapkamat 30 bázisponttal 0,90 százalékra emelkedik június 23-tól. Matolcsy György jegybankelnök a kamatdöntő ülés után egy órával tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy ezzel

az MNB kamatemelési ciklust kezdett, vagyis addig fogja emelni az alapkamatot, amíg az infláció fenntartható módon vissza nem tér a jegybanki célnak számító 3 százalék körüli tartományba. A bejelentés hatására gyengülni kezdett a forint árfolyama, a kamatemelés bejelentésekor még 353,83 forint volt egy euró, ez 14.00 óra után 356 forint fölé emelkedett, majd visszatért a bejelentés előtti szintre.

Az, hogy a monetáris tanács emelt az alapkamaton, önmagában nem annyira meglepő, főleg azért, mert Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy hónapja jó hangosan bejelentette, hogy erre készül a jegybank. Viszont így is rég látott izgalom előzte meg a döntést, egyrészt azért, mert nem lehetett tudni, hogy pontosan mennyivel emeli a kamatot a Monetáris Tanács, és hogy emellett mennyivel emeli azt, a kamatszintek szempontjából már sokkal lényegesebb kamatszintet, az egyhetes irányadó betétek kamatját, amivel évek óta igyekszik a jegybank befolyásolni a pénzügyi környezetet. És mert volt egy egészen kicsi esélye annak is, hogy végül mégis elmarad a már bejelentett nagy monetáris politikai lépés, bár annak igazán beláthatatlan gazdasági következményei lettek volna.

A kilábalás árnyoldala

Matolcsy szerint a magyar gazdaság az egyik legsikeresebb a járvány utáni újraindításban, jóval Európa előtt jár, az MNB várakozásai szerint idén akár 6 százalék fölött is lehet a GDP növekedése, az idei év harmadik negyedévében pedig a magyar GDP elérheti a 2019-es szintet. Ez nagy eredmény, ami részben a válság előtti gazdaságpolitikának, részben pedig a válságkezelési politikának tudható be. Ebből az MNB is jelentősen kivette a részét, a jegybanelnök tavaly 6000 milliárd, idén pedig 3300 milliárd forintot pumpált a gazdaságba. Ez Matolcsy szerint az egyik legjelentősebb jegybanki élénkítési program volt Európában. A gyors kilábalásnak is van árnyoldala

Viszont mindennek van árnyoldala, ennek a gyors helyreállásnak ez a megugró infláció. Matolcsy szerint az EU többi országában csak azért nincs olyan magas, infláció, mint nálunk, mert le vannak Magyarországhoz képest maradva az újranyitásban. Az újranyitással lehetett számítani az infláció kiugrásaira, májusban 5,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, egész évre pedig 4 százalék körüli inflációval számol a nemzeti bank. Matolcsy arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az Monetáris Tanács úgy érezte, proaktívan kell cselekedni, mielőtt az inflációs kiugrásokat hosszú távon is magas infláció váltja fel, és vissza kell terelni a rátát a jegybank által tolerált 3 százalék körüli szintre.

Melyik kamat számít?

A jegybankok klasszikusan az alapkamat szintjének meghatározásával tudják befolyásolni, hogy mennyi pénz van a gazdaságban, ezzel pedig tudnak hatni az inflációra, és valamennyire az általuk kibocsátott valuta árfolyamára is, valamint befolyásolni tudják az emberek és cégek gazdasági döntéseit is. Az alapkamatot utoljára 2011 decemberében emelte az akkor még Simor András vezette jegybank, 6,5-ról 7 százalékra.

Az alapkamat a mostani döntésig 0,6 százalékon volt, és már egy ideje nagyon lazán tartotta a monetáris feltételeket az MNB. Viszont pont azért, hogy ehhez az eszközhöz ne kelljen hozzányúlnia, de mégis hatással lehessen a pénzmennyiségre, az MNB tavaly bevezette az egyhetes betétet, vagyis a bankok egy hétre betehették a pénzük egy részét a jegybankhoz, magasabb kamatra, mint az alapkamat. Az egyhetes betéti kamat jelenleg 0,75 százalék. A Portfolio.hu cikke szerint ezzel a lépéssel az MNB az alapkamat helyett az egyhetes betéti kamatot tette az irányadóvá. Erről viszont nem a külsős tagokkal feltöltött Monetáris Tanács, hanem az MNB igazgatósága dönt.

Matolcsy azt is bejelentette, hogy a mai döntés értelmében az egyhetes betéti kamat rátáját is 0,9 százalékra fogja emelni az MNB, ezzel pedig újra az alapkamat lesz az irányadó. Az egyhetes betéti kamat megmarad, de innentől beáll majd az alapkamat szintjére, vagyis várhatóan az is emelkedik majd az alapkamattal együtt.

A kormány erre megy, a jegybank amarra

A szigorításra az MNB szerint azért volt szükség, mert a jegybankban úgy látják, hogy a koronavírus-járvány utáni újranyitással nagyon megugrott az infláció, és félő, hogy beavatkozás nélkül még tovább emelkednének a fogyasztói árak. Májusban 5,1 százalék volt az inflációs ráta, és bár azt nem tudni, hogy most az MNB mekkora inflációra számít a jövőben (ez a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből derül majd ki), de egy májusi közleményben a jegybank azt írta, hogy "a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek".

Ezzel amúgy a magyar jegybank egy kicsit borúsabban látja a helyzetet, mint sok elemző és más nemzeti bank. A legtöbben arra számítanak, hogy a járvány után egy ideig megugrik az infláció, mert a kormányok és jegybankok válságkezelő intézkedései rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságba, aminek egy részét viszont az emberek a járvány alatt nem költötték el, és ezt rövid idő alatt akarják majd pótolni, ezt a keresletet azonban nehéz lesz majd kielégíteni, ami fölfelé hajtja az árakat. Amikor viszont ez a hullám lecseng, a konszenzus szerint az inflációs nyomás is csökken majd.

Ami viszont még látványosabb, az az, hogy a jegybank mennyivel sötétebben látja a magyar gazdaság helyzetét, mint a kormány. Ahogy arról korábban írtunk, a kormány és a jegybank között egy ideje zajlik egy gazdaságpolitikai vita, aminek a lényege az, hogy az MNB szerint ha a válságkezelő lépések után a kormány és a jegybank nem kezdi el szigorítani a járvány alatt nagyon lazára hagyott gazdasági feltéteket, akkor túlhevül a gazdaság, ami nagy inflációhoz vezet. Matolcsy György a Költségvetési Tanács tagjaként és az MNB elnökeként is többször kifejtette, hogy szerinte a kormánynak jövőre már csökkentenie kellene a válság alatt eléggé elszaladt költségvetési hiányt, amire lenne is tér, mert várhatóan elég nagy lesz a GDP növekedése. Ehhez képest a kormány a választások előtti évben 5,9 százalékos hiánycéllal tervez, vagyis nagyon lazán tartja a költségvetési gyeplőt. Matolcsy György a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy szerinte vissza kell térni a költségvetési egyensúlyhoz és jelentősen csökkenteni kell az államadósságot.

Erre reagálva Varga Mihály és Orbán Viktor is elmondta több fórumon, hogy egészen máshogy látják a helyzetet, mint a jegybankelnök. Az érvelés lényege az, hogy jövőre még újra kell építeni a gazdaságot a járvány után, és ha jól akarunk kijönni a válságból, a gazdaságpolitikkának ezt segítenie kell. Varga Mihály hasonlatával élve ha kanyarban akarunk előzni, akkor nyomni kell a gázt. Cinikus hangok szerint persze nem a kanyarban előzésről van szó, hiszen a válságból most lábal ki a magyar gazdaság, nem jövőre, hanem arról, hogy a 2022-es választások előtt bőven szeretné a kormány szórni a pénzt. Ezek a cinikus hangok Orbán Viktorig is eljuthattak, aki nemrég egy gazdasági konferencián határozottan arról beszélt, hogy a 2022-as büdzsé nem választási költségvetés.

A jegybankelnök kedden reagált a kormánnyal folytatott vitákra. Azt mondta, a magyar gazdaságpolitika 2013 után azért tudott olyan sikeres lenni - többször elismételte, hogy szerinte 100 éve a legsikeresebb tíz éve volt az elmúlt évtizedet tudhatjuk magunk mögött - mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetséget kötött. Ez szerinte továbbra is megmarad, még ha a költségvetési hiány vagy a hitelfizetési moratórium megítélésében vannak különbségek.

Mindenesetre most 10 év után először előállt az a helyzet, hogy a kormány és a jegybank politikája ellenkező irányba hat: a költségvetési politika nagyon laza lesz még másfél évig, a monetáris politika pedig egyre szigorít.A Portfolio.hu-nak nyilatkozó elemzők arra számítanak, hogy 2021 végén 1,28 százalék körül lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat rátája is.

A járvány harmadik hullámának vége után a magyar politika is visszatért a rendes kerékvágásba. Ez nagyrészt abból áll, hogy a Fidesz különböző kisebbségeket kipécéző törvényeket hoz, hogy az ellenzék azon háborogjon, ne a kormányközeli körök újabb és újabb gazdasági hatalomszerzésein, a Fidesz pedig eljátszhassa választóinak és külföldi rajongóinak a PC-diktatúrát kaszaboló huszárt. A Fidesz kampányainak és kreatív törvényalkotásának már több elnyomott kisebbség a céltáblája volt:

• Nem sokkal a kormányváltás után fideszes polgármesterek, helyi és parlamenti képviselők úgy próbálták megoldani a hajléktalanság problémáját, hogy büntethetővé teszik, ha valaki az utcán kényszerül élni, vagyis kriminalizálják, ha valaki szegény. Miután 2013-ban az Alkotmánybíróság az erről szóló törvényt megsemmisítette, mert sértőnek ítélte az emberi méltóságra, a Fidesz inkább beleírta az Alaptörvénybe.
• 2015-ben aztán jött a nagy migránsellenes kampány, amivel még jóval azután is ijesztgetni lehetett a választókat, mikor az azóta is sokat mutogatott, déli határnál és a Keleti Pályaudvarnál készült képeken látható bevándorlók már réges-rég továbbmentek nyugatra, ahová amúgy is akartak menni. A kormány számítása bejött, mert hiába volt például még az EU csalás elleni hivatalának is gyanús, hogy a miniszterelnök veje hogyan nyert el rengeteg uniós pénzt állami segítséggel, simán összejött megint a kétharmad 2018-ban.
• És most? Most a kormány szinte naponta gründol valamilyen közhasznú alapítványt, hogy abba jelentős állami vagyonokat tegyen fideszes vagyonokká, éppen a gyorsforgalmi úthálózatot is 35 évre privatizálnák, miközben Budapest egyik legígéretesebb fejlesztési területét ingyen, piros pontokért odaadja egy kínai egyetemnek. Úgyhogy most a melegeken, a transzneműeken és az LMBTQI közösség más tagjain a sor. Ezt is régebb óta készíti elő a Fidesz, már a fent említett 2013-as Alaptörvény-módosításban is téma volt, hogy a család az férfi+nő, és a járvány első és második hulláma között meglovagolt mesekönyv darálással is látszott már, hogy az LMBTQ közösség lesz a következő a sorban.

Arról már sok szó esett, és még fog is, hogy a Fidesz politikai haszonszerzés céljából hajlandó olyan csoportokat beáldozni, amelyekre máshogy politikai értelemben (vagyis szavazóként) nem számíthat. Én itt most nem erről akarok írni, hanem arról, hogy a „pedofiltörvény”, amelyet kedden tapsolva szavazott meg a parlamentben a kormánypárti többség (és a Jobbik), miért volt a kezdetektől fogva nagyon átlátszó politikai pedofília.

Azért, mert ahogy a következő példák is mutatják, a Fideszt valójában nem érdeklik a gyerekek. Pontosabban csak akkor érdeklik, ha politikai hasznot lehet belőlük húzni. A lista nem teljes, számos példát lehetne még hozni, de talán ez a négy ügy is érzékelteti, mire gondolok pontosan.

Az áldozatokkal nem foglalkoznak

Kezdjük azzal, hogy miről nincs szó a “pedofiltörvényben”. Például az áldozatokról, a felnőttek által szexuálisan bántalmazott gyerekekről. Pedig amikor a Kaleta-ügy kapcsán gyermekjogi civil szervezetek szigorúbb fellépést kértek a kormánytól még 2020 nyarán, akkor kiemelték, hogy az áldozatoknak is megfelelő minőségű és ideig tartó ellátást és támogatást kell biztosítani, akár gyerekek, akár már felnőttek. A kormány a listázásig, no meg a homoszexualitással kapcsolatos bármilyen felvilágosítás iskolai kitiltásáig jutott - szándékosan és félrevezetően összemosva két teljesen különböző dolgot. Az áldozatok támogatására viszont, ahogy korábban írtuk, semmilyen lépés nincs a törvényben.

“az áldozatok kiszolgáltatottsága, a körülöttük lévő védőháló hiánya aggasztó, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az internet a szexuális ragadozók egyik fő vadászterületévé vált."- írta a kormánynak címzett ajánlásában a kormánynak az UNICEF Gyermekjogi Civil Koalíció nevű szervezet. A kormány köszönte szépen a tanácsokat.

A Fideszt akkor sem igazán érdekelték az áldozatok, amikor a kormánynak oly fontos egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyekről volt szó. A katolikus egyház világszerte keveredett pedofil botrányokba, Magyarországon is számos ilyenről tudni, amelyeket például Urfi Péter kollégám tárt fel részletesebben. Amikor pedig egy áldozat arccal és névvel is előállt és beszélt a nyilvánosságban egy pap által elkövetett borzalmakról, a kormány akkor is elhessegette a témát. Amikor Gulyás Gergelynek föltették a kérdést, hogy várható-e olyan állami vizsgálat, amelyre több másik országban volt már példa, Gulyás nem válaszolt, inkább liberálisozott egy kicsit.

Megvédhették volna a kilakoltatott gyerekeket, de inkább nem tették

A Fidesz kétharmad 11 évében az ellenzék megszokhatta már, hogy a törvényjavaslataik a szakbizottságokból sem kerülnek ki. De amikor a kormány másról se beszél, mint a családok védelméről, akár gondolhatták volna azt is, hogy egy erről szóló javaslat átcsúszhat a gépezeten. Miközben a kormány már évek óta állandóan a családok támogatásáról beszél, ahogy a migránsellenes és egyéb negatív kampányai alatt is mindig a családtámogatás volt a Fidesz pozitív üzenete, számos szakértő számos fórumon kifejtette már, hogy ezeket a támogatásokat nagyon a politikailag leginkább aktív középosztályra írták, a szegényebb családok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudják kihasználni a tehetősebbeknek járó lehetőségeket.

A Város Mindenkié és az Utcáról Lakásba Egyesület évek óta kampányol azért, hogy a kormány törvényben tiltsa meg a családok elhelyezés nélküli kilakoltatását, vagyis hogy csak akkor lehessen gyereket nevelő családokat kilakoltatni, ha az önkormányzat el tudja helyezni őket együtt egy bérlakásba.

Magyarországon ugyanis gyakran előfordul, hogy családok elvesztik a lakhatásukat, hajléktalanokká válnak, emiatt pedig az állam elválasztja a gyerekeket a szüleiktől. Elvileg a családok és gyermekek védelméről szóló törvény kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”, viszont gyakran megesik, hogy a kilakoltatás után, ha a családnak nincs hová mennie, kiemelik a gyerekeket a családból. Az is sűrűn megesik, hogy kilakoltatás előtt álló családokat a gyermekvédelmi hatóságok vagy az önkormányzatok azzal fenyegetik, hogy el fogják venni a gyerekeiket, ha hajléktalanokká válnak.

A Habitat for Humanity 2014-es jelentése szerint például 2013-ban a gyermekvédelmi szakellátásban lévő 21 ezer gyerek közül minden harmadik lakhatási okok miatt került gyermekotthonba. Az Alapvető Jogok Biztosának 2017-es jelentése pedig megállapította, hogy “nő azoknak a beutalási eseteknek az aránya, amelyekben az elégtelen anyagi, jövedelmi és lakáshelyzetre való hivatkozás indokolta a szakellátásba utalást. A 2011-2015-ös évek átlagában a beutalt gyerekek 6%-a, 2015-ben a 8%-a, 2016-ban pedig 11%-a volt ebbe a csoportba sorolható.”

Ennek vetett volna véget az a törvényjavaslat, amelyet 2018-ban, amikor a kormány kihirdette a családok évét, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szabó Tímea ellenzéki képviselők nyújtottak be az Országgyűlésben, és amelynek kidolgozásában az AVM is részt vett. A törvény lényege az lett volna, hogy az önkormányzatok legyenek kötelesek „elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak, önkormányzati bérlakások és lakáshiteles ügyek esetében pedig már a kilakoltatás bírósági elrendelését is megtiltja abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.” Ehhez persze szükség lenne önkormányzati bérlakásokra, jóval többre, mint amennyi most van.

A javaslat viszont el sem jutott odáig, hogy a Parlament üléstermében szóba jöhessen, a házbizottság fideszes többsége ugyanis leszavazta, hogy erről vitatkozzanak a képviselők. Viszont most, a gyerekek védelmével indokolt “pedofiltörvénnyel” együtt a fideszes kétharmad megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely körülbelül 1500 önkormányzati bérlakást von ki az amúgy is gyengélkedő bérlakásrendszerből, lehetővé téve, hogy a Várnegyedben és a világörökségi területeken a bérlők nyomott áron megvásárolhassák az önkormányzati lakásokat. A törvényt benyújtó Böröcz László eredetileg az összes önkormányzati lakást privatizálni szerette volna.

Politikai ajándék lett a magyar diákok városa

A következő példa nem azt mutatja, hogy a gyerekek mint olyanok nem érdeklik a Fideszt, hanem hogy a most még gyerekkorban lévő magyarok sorsát sokkal kevesebbre tartja a kormányzó párt, mint bármit, ami most, vagy a belátható jövőben politikai hasznot jelenthet számára. Ugyan a Duna-parti Diákváros nem gyerekeknek épült volna, de a most még játszótereken rohangáló magyar gyerekek közül sokan lakhattak volna pár év múlva a dél-pesti Nagyvásártelep köré álmodott kollégiumi komplexumban. A Budapest Diákváros projekt részeként 12 ezer vidéki magyar diák kapott volna szálláshelyet, de nem linóleumpadlós, enyhén mindig láb- és kajamaradék szagú, városszéli koleszokban, hanem korszerű, modern, zöld és menő környezetben és minőségben. Már a terv is megvolt, egy híres norvég építész iroda elkészítette, így meg lehet nézni azt az alternatív jövőt, ami már sosem jön el.

A homofóbtörvénnyel együtt ugyanis a fideszes kétharmad azt is megszavazta, hogy a Nagyvásártelepet és környékét a magyar állam ingyen odaadja a kínai Fudan egyetemnek. Pedig amikor még nem sikerült a politikai kommunikáció irányítását átvenni, és a Fudan miatt volt nagy tüntetés a városban, akkor a Fidesz több politikusa is igyekezett úgy csinálni, mintha még semmi nem dőlt volna el a kínai egyetemmel kapcsolatban. Ezzel azért sok minden eléggé eldőlt.

A kormánypárt ragaszkodik hozzá, hogy a Fudan kampuszát kezdetektől ide tervezték, hogy ettől még megépül majd a diákváros, és hogy abban lesz hely több ezer magyar diáknak. Mindez részben igaz, eredetileg ugyanis azt mondták a projektet ismerőknek, hogy a Fudan pár épületet foglal majd el, pont ott, ahová most a tervek szerint a magyar diákok kollégiumi helyeit bezsúfolják majd.

A magyar kormány valószínűleg közel 500 milliárd forint hitelt vesz majd föl Kínától, hogy megépítse a kínai egyetemet. A magyar felsőoktatást is hitelből tervezte fejleszteni a kormány, erre 1200 milliárd forint hitelt tervezett fölvenni az Európai Unió válságalapjából. Az Európai Bizottságnak viszont nem tetszett, ahogy a kormány fideszes vezetésű alapítványokba szervezte ki az egyetemek nagy részét, és csak akkor lett volna hajlandó ilyen nagy összeget adni a magyar felsőoktatásra, ha a kormány erősíti az egyetemi szenátusok autonómiáját. Erre a kormány nem volt hajlandó, így inkább lemondott erről a fejlesztési összegről, amit korábban mindig emlegetett, ha valakinek problémája volt a Fudan projekttel.

A klímaváltozással olyan keveset foglalkozik a Fidesz, amennyire csak lehet

Ez az utolsó pont szintén inkább arról szól, hogy az Orbán-kormányok nemcsak a gyerekekkel, de a jövővel általában nagyon keveset foglalkoznak, már ha nem arról van szó, hogy hogyan lenne gazdasági hátországa a jobboldalnak egy esetleges kormányváltás után. Ezt pedig semmi nem mutatja jobban, mint az, hogy mennyire a háta közepére kívánja az egész Fidesz, hogy az éghajlatváltozás elképesztően sürgető problémájával kezdjen valamit.

Valamit kezdenie muszáj, és a Fidesz nem is ment el egészen odáig, mint mondjuk az amerikai Republikánus Párt, hogy teljes humbugnak tekintse a klímaváltozást, és ebből próbáljon politikai tőkét kovácsolni.

Inkább úgy áll hozzá, mint kamasz gyerek a házimunkához: ha feltétlenül muszáj, akkor csinál valamennyit, de azt is csak nagyon tessék-lássék, és közben folyamatosan indokokat talál ki, hogy miért nem fogja megcsinálni legközelebb. Zöld szervezetek szerint a 2030-as kibocsátáscsökkentési célokat, amiket az uniós döntések szerint muszáj volt kidolgozni, annyira lazán határozta meg a kormány, hogy azokat bármilyen komolyabb erőfeszítés nélkül el lehessen érni, cserében sehogy sem vezetnek el ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság is karbonsemleges lehessen. Az EU válságalapjának egy részét muszáj a kormánynak klímacélokra költenie, de annak a kidolgozásával sem foglalkozott annyira a kormány, hogy az erre a célra kért 1000 milliárd forint komolyabban hozzájáruljon ahhoz, hogy a jövő generációknak is egy viszonylag élhető bolygót hagyjon a mostani. A Bizottságnak leadott helyreállítási tervbe is leginkább azért írt bele sokszor zöldnek hangzó szót a kormány, teljesen kiemelve a kontextusból, hogy egy CTRL+F keresés kihozza, mennyiszer szerepel a szövegben a fenntarthatóság.

Az Orbán-kormány vétózta az uniós klímapolitikai célok elfogadását még 2019 nyarán, hogy több pénzt harcolhasson ki az EU-tól, most pedig azért hadakozik az unióval, mert a bizonyítottan nagyon komoly szennyezést és környezetpusztítást finanszírozó agrártámogatásoknál is szeretné figyelembe venni a klímacélokat. A következő nemzeti konzultációban pedig lesz egy kérdés arról, hogy szeretnék-e a most élő, pénzt kereső és autót vezető magyarok, hogy a karbonadó miatt drágábban tudjanak tankolni.

Nem arról van szó persze, hogy a globális klímaváltozás elkerülése egy 10 milliós országon áll vagy bukik, bár az egész uniós klímapolitika most már közel rendszeres szabotálásával azért jóval jelentősebb területet tud túszul ejteni Orbán. De az, ahogy ehhez a témához áll, mindennél jobban jelzi, hogy a Fidesz meg se próbál valahogy beleépíteni a politikájába egy olyan időtávot, amikor a párt mostani erős emberei már nem lesznek aktív politikai szereplők. Amikor azok a gyerekek lesznek serdülők, fiatalok vagy felnőttek, akiknek a születését elvileg annyira támogatta a kormány a családpolitikájával, és akiket annyira meg akar védeni attól, hogy 18 éves koruk előtt halljanak egyáltalán a homoszexualitásról.

Szombattól már az itt élő, taj-számmal nem rendelkező regisztrált külföldiek és a taj-számmal nem rendelkező határon túli magyar állampolgároknak is megnyílik az EESZT időpontfoglaló rendszere - közölte a koronavírus.gov.hu szombaton.

A kormányzati portál szerint a magyar lakosság 55 százaléka és a regisztráltak 92 százaléka már felvette az oltást, ezért a kormány lehetővé teszi a Magyarországon élő külföldiek és külhoni magyar állampolgárok oltását is. Az oltás után az itt élő külföldiek és a külhoni magyar állampolgárok is jogosultak lesznek a védettségi igazolványra.

A két célcsoport május eleje óta tudtak előzetesen regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu honlapon. Az itt élő külföldiek számára külön angol nyelvű regisztrációs felület is elérhető, és most szombaton számukra is megnyílik az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) internetes időpontfoglaló rendszere.

Akik érvényesen regisztráltak, azok az előzetes regisztrációjuk során megadott email-címre értesítő levelet kapnak, amely tartalmazza a taj-számmal nem rendelkezőknek létrehozott angol nyelvű időpontfoglaló felület elérési linkjét, valamint az EESZT által generált technikai azonosító számot, az úgynevezett PID számot. Az email-értesítőben szereplő linkre kattintva, a regisztrációkor megadott okmányazonosító és a megküldött technikai azonosító szám (PID number) együttes használatával tudnak belépni az időpontfoglaló felületre.

A kormányzati oldal szerint országosan Sinopharm-, Pfizer- és korlátozott mennyiségben Szputnyik V oltás foglalható. Az oltásért indulóktól azt kérik, vigyék magukkal a kinyomtatott, kitöltött és aláírt hozzájáruló nyilatkozatot, amely megtalálható a koronavirus.gov.hu honlapon. (MTI)

Az Andrássy úton gyülekeznek a magyar válogatott franciák elleni EB-meccsre igyekvő szurkolók. Az indulásra várakozva Polska-polska és Magyarország éjáé kántálással szórakoztatták magukat a szurkolók, induláskor pedig felcsendült a "Szar Szlovákia" és a 'Buzi franciák, Bonjour is".

Egy svájci bíróság 20 év börtönbüntetésre ítélte Alieu Kosiaht, aki a libériai polgárháború alatt egy lázadó alakulatot vezetett. A most 46 éves férfit 25 vádpontból 21-ben találták bűnösnek, többek között gyilkosság, nemi erőszak és kannibalizmus miatt.

Libériában 1989 és 2003 között több hullámban dúlt a polgárháború, amelyben politikai és etnikai törésvonalak menték felállt csapatok harcoltak és terrorizálták a civil lakosságot. Koshiah állítsa szerint gyerekként keveredett a konfliktusba, később viszont saját alakulatot vezetett.

A svájci döntés azért is egyedülálló, mert ez az első alkalom, hogy egy svájci polgári bíróság háborús bűnökkel ítélt el valakit. A svájci jog lehetővé teszi, hogy olyan súlyos bűncselekményekben is eljárjon, amelyek más országban történtek, Koshiah pedig 2011 óta Svájcban él. A 20 éves börtönbüntetés a leghosszabb kiszabható szabadságvesztés az országban.

Libériai civil szervezetek üdvözölték az ítéletet, ami talán a libériai kormányra is nyomást gyakorol majd. Libéria ugyanis nem nagyon igyekezett elszámoltatni a polgárháború alatti atrocitások elkövetőit. A konfliktus egyik felét vezető Charles Taylor volt elnököt ugyan libériai bíróság ítélte el, de csak a szomszédos Sierra Leonéban elkövetett háborús bűnök miatt. (Guardian)

A foci-EB meccseit nézve mindenkinek feltűnhetett már pár dolog: hogy nemzettől függetlenül egyre inkább minden focista ugyanazt a teletetovált-felnyírt hajú stílust képviseli, hogy gyengék a magyar köztévé szakértői, és hogy az Európa-bajnokság tele van kínai nyelvű reklámokkal. Ha valakit eddig teljesen lekötött a pályán zajló akció, annak ajánlom, hogy néha, ha leül a játék, figyelje meg, milyen hirdetések mennek a pályát körbevevő kivetítőkön a Volkswagen, a Heineken, a FedEx vagy az amúgy kínai hátterű Tiktok logói mellett.

Ha nem csak a focira figyelünk, hanem az európai labdarúgó szövetség, az UEFA pénzügyeire is, akkor hamar kiderül, hogy a foci-Eb legnagyobb nyertese Kína:

Az UEFA 10 legnagyobb szponzora közül öt kínai vállalat. Ezek közül van, amelyik már korábban is hirdetett európai focikupákon, és a legtöbbjük a következő Európa-bajnokságnak is fő reklámozója lesz. Sőt, a legeslegtöbbet hirdető cégek nemcsak reklámozhatják magukat az EB-n, de közös projekteket is indítottak az UEFA-val. De miért hirdetik magukat kínai cégek kínaiul az európai fociversenyen? Mennyit költenek a focira ezek a vállalatok, és milyen egyéb bizniszeik vannak az UEFA-val? Ennek járunk utána ebben a cikkben.

Európai foci, globális piac

A foci még mindig a legnépszerűbb sport az egész világon, ráadásul ez az első komolyabb sportesemény-sorozat a koronavírus-járvány kitörése óta, amit ráadásul a vírus miatt egy évig halasztani is kellett. Így bár az időeltolódás miatt alig akad olyan meccs az egész Eb-n, amit kínai idő szerint éjfél előtt lehetne élőben követni, a kínai focirajongókat nagyon érdeklik a meccsek. A 2016-os Eb meccseit 424 millióan nézték Kínában, majdnem annyian, mint ahány ember az Európai Unióban él, beleszámítva azokat is, akiket nem érdekel a foci. Az öt évvel ezelőtti döntőre pedig 56 millió kínai volt kíváncsi.

Így könnyen belátható, hogy ha valaki a kínai közönség számára akar reklámozni, annak bőven megéri elképesztő összegekért reklámokat futtatni a focimeccsek oldalvonalán.

De az Eb-n hirdető kínai szponzorok szeretnék a nyugati ügyfeleket és a jelentős Kínán kívüli kínai diaszpórát is megszólítani.A kínai vállalatok pedig rengeteget fizetnek ezért a lehetőségért, és egymásnak adják az UEFA kilincsét. Ezekre a megállapodásokra az a jellemző, hogy több világversenyre is szólnak.

A South China Morning Post cikke szerint az első kínai vállalat, amelyik szponzorációs szerződést kötött az európai focit uraló szervezettel, az a Hisense volt, egy állami tulajdonban lévő, elektronikai eszközöket gyártó, globálisan egyre terjeszkedő cég, amely többek között olyan, itthon is ismert márkákat is birtokol, mint a Gorenje. A Hisense még 2016-ban ütötte nyélbe a megállapodást az UEFA-val, komoly reklámozó volt a 2018-as világbajnokságon is, a megállapodásnak pedig része az idei Eb is.

A második kínai nagyvállalat, amelyik ráugrott az európai focipiacra, az Alipay volt, az Alibaba tulajdonosának online fizetéssel foglalkozó cége, erről mindjárt kicsit bővebben is írunk. Az Alipay 2018 novemberében kötött 8 éves szerződést, nagyjából 200 millió euró értékben. Jóval később csatlakozott a kínai mobilszolgáltató Vivo, amely már azután szerződött az UEFA-val két Eb támogatására, miután már biztos volt, hogy az Euro 2020 igazából 2021-ben lesz. És már idén csatlakozott a kínai szponzorokhoz a Tiktok tulajdonosa, a Bytedance, és az Eb meccseket kínai nyelvű hirdetésekkel elárasztó AntChain, amelyről később még szintén szó lesz.

És bár kínai vállalatok soha nem támogatták annyi pénzzel az Eb-t, mint az idén, azért sok más, nem európai cég is komoly pénzt fizetett a reklámjai és termékei megjelenítéséért.

Mi másért lökhette volna arrébb fintorogva a Coca-Colás üvegeket Christiano Ronaldo a magyar válogatott elleni meccs után, ezzel komoly károkat okozva az Eb egyik legnagyobb amerikai szponzorának. És ne feledkezzünk meg a Gazpromról se, ami sokkal régebb óta töm pénzt az európai fociba, mint mondjuk az Alipay. Az orosz állami gázipari vállalat idén is kiemelt helyen szerepel a szponzorok között.

Jack Ma EB-je

Sajnos ki kell ábrándítsak minden olvasót, ugyanis nem tudom, hogy pontosan mi szerepel a kínai nyelvű reklámokon. De magam is nagyon kíváncsi vagyok, úgyhogy aki el tudja olvasni, és megírja nekem, annak nagyon hálás leszek. Érdekes viszont, hogy melyik cégeknek vannak ilyen reklámjai.

A kínai vállalatok közül a Hisensen reklámozza magát részben kínai nyelven a meccsek hátterében, ezen kívül pedig az Alipay, a WorldFirst és az AntChain kínai hirdetéseit lehet látni időről időre a focisták mellett/mögött. Ebben a három cégben az a közös, hogy mindkettő az Ant Group cégcsoport része, ami az Alibaba és Aliexpress alapító Jack Ma érdekeltségébe tartozik.

Az Ant Group arról nevezetes, hogy 2020 őszére tervezett tőzsdei bevezetése a valaha volt legnagyobb részvénykibocsátásnak ígérkezett a világon, viszont pár nappal azelőtt, hogy a cég részvényeivel elkezdtek volna kereskedni a sanghaji és hongkongi tőzsdén, a kínai hatóságok leállították a folyamatot. Hogy ez miért lehetett, arról Horváth Bence kollégám itt írt bővebben.

Az Ant Group alapvetően online pénzügyekkel foglalkozik, az Alipay online fizetéssel, a WorldFirst pedig nemzetközi utalásokkal, olyan dolgokkal, amik érdekelhetik az Európában élő, a meccset nem csak hajnalban nézni tudó kínaiakat is. Az Alipay a kínai reklámok mellet a pénzéért azt is megkapta, hogy az Eb hivatalos online fizetési partnere lehet. Jack Ma Eb-n reklámozó cégeiből viszont talán a legérdekesebb az AntChain, nemcsak azért, mert valószínűleg ennek van a legelborultabb marketinges csapata, hanem mert ez egy olyan dologgal foglalkozik, amiben Jack Ma, a kínai kormány és az UEFA is nagy lehetőségeket lát: blockchain technológiával.

Kína és a blockchain-kriptovaluta világ viszonya elég összetett. Miközben a kínai állam aktívan igyekszik például letörni a bitcoin bányászatát Kínában, a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos állami szpekticizmus is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem hagyták az Ant Group IPO-ját, amivel akár 2,8 ezer milliárd dollárt is behúzhatott volna a vállalatcsoport.

Viszont a blockchain technológiában, mint olyanban elég nagy fantáziát lát a kínai állam, főleg ami az adminisztratív feladatok, szerződések, kereskedelmi ügyek intézését illeti. Peking város vezetése például tavaly nyáron bejelentette, hogy a kínai főváros adminisztrációját éveken belül blockchain alapúra akarja átállítani. Az AntChain pedig partner az ilyen projektekben, például együttműködik az egyik dél-kínai speciális gazdasági övezet földhivatalával, hogy a kormányhivatalt, a bankokat és a felhasználókat blockchain technológiával összekötve egyszerűsítsék az ingatlanvásárlási és hitelügyeleteket. Tavaly ősszel pedig egy olyan platformot indított a cég, amely a nemzetközi piacon kereskedő kisvállalatoknak nyújt finanszírozást blockchain technológiával.

Az UEFA-val kötött megállapodás értelmében pedig az AntChain az Eb hivatalos blockchain partnere is lett, blockchain-en rögzítve a focisták teljesítményének adatait. Az Eb-végén pedig ezen adatok alapján ítélik majd oda az Alipay Top Scorer trófeát valakinek.

Az Ant Group már egy ideje szeretne nemzetközi szinten is terjeszkedni, ami eddig abban merült ki, hogy igyekezett különböző szolgáltatásokkal könnyíteni a külföldre utazó kínai turisták és üzletemberek pénzügyeit. Az Antchain reklámja viszont, lévén kínai nyelvű (ismét felhívnám a kínaiul tudók figyelmét, hogy nagyon kiváncsi vagyok), talán inkább a hazai piacra lő. Ha pedig olyan, mint ez, a szintén kínai ügyfeleknek tervezett reklám, akkor ez az egyik legjobb dolog is lehet az egész Eb alatt.

Igen, ez egy videó, ahol hangyacsápokkal dekorált (nem véletlen az ant a cég nevében) középkorú kínai urak és hölgyek a Muzsika Hangjai musical jódli-dalának dallamára énekelnek egy dalt arról, hogy ők már mennyire élik a blockchaint, és hogy a fiataloknak is be kellene szállnia ebbe a menő dologba.

Szerencsére a videóhoz van angol felirat, így kiderülhet belőle, mennyi mindent tett már az AntChain, például hogy a Tangshan-körtéket követték a farmtól az asztalig, vagy hogy mennyire jól blockchainnel szerződéseket kötni, kínai porcelánok eredetiségét igazolni és átláthatóan adományozni.

Börtönben ünnepli 76. születésnapját Aung Szan Szú Kjí, Mianmar demokratikusan megválasztott vezetője, akit február elsején vett őrizetbe a kormányát megpuccsoló hadsereg. A politikus és emberi jogi harcos hívei születésnapján a hajukba virágokat fonva tüntettek azért, hogy a katonai junta engedje szabadon Szú Kjít. Az ország demokratikus átmenetéért küzdő, élete jelentős részét házi őrizetben töltő politikus ugyanis gyakran hord virágokat a hajában. A tüntetők emellett az Éhezők Viadala filmekből átvett, három ujjas tisztelgéssel támogatták a bebörtönzött vezetőjüket.

A februári puccs óta, a hatóságok erőszakos fellépése ellenére szinte folyamatosak a tüntetések a dél-kelet-ázsiai országban. Aung Szan Szú Kjí mellett még 5000 embert tartanak fogva a puccs óta, civil források szerint pedig a tüntetések és zavargások során a hadsereg 870 embert ölt meg. Ezt a számot a junta persze vitatja.

A héten elkezdődött Szú Kjí pere, többek között azzal vádolják, hogy illegálisan szerzett be adó-vevő készülékeket a testőreinek, nem rendeltetésszerűen használt földeket, és békétlenséget szított. A hadsereg azzal is vádolja Szú Kjít és pártját, a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártot, hogy a hadsereg által még a demokratikus átmenet alatt is erősen kontrollált országban elcsalta a választásokat. Pénteken az ENSZ közgyűlése nem kötelező erejű határozatában elítélte a mianmari katonai hatalomátvételt és nemzetközi fegyverembargó bevezetését szorgalmazta. A határozat támogatói abban bíztak, hogy a közgyűlés egyhangúlag, szavazás nélkül tudja elfogadni a dokumentumot, de Fehéroroszország végül voksolást kért, melyen 119 ország szavazott igennel, Minszk nemmel szavazott, 36 tagállam pedig tartózkodott. (Reuters, MTI)

Volt dolga a londoni rendőröknek a gólnélküli döntetlennel végződött angol-skót EB meccs után, a Wembley stadion közelében maradt, randalírozó szurkolók közül ugyanis mintegy 30 embert vettek őrizetbe.

Az angol és skót szurkolók a stadionhoz közeli Leicester téren gyűltek össze a meccs után, fáklyákat gyújtogattak, fociztak, énekeltek és részegen dajdajoztak, ami viszont, mint a hasonló esetekben általában, némi konfliktust okozott. A Guardian beszámolójából úgy tűnik, hogy leginkább a skót szurkolók maradtak a téren, sokan skót szoknyában voltak, és azt skandálták, hogy ha Skócia nélkül nincs buli. A rendőrség

• 13 embert a közrend megzavarása miatt vett őrizetbe,
• hatot azért, mert részegen randalírozott
• négy szurkoló rendőrökkel verekedett
• három egymással
• két ember kábítószerek miatt aludt az őrsön,
• egy pedig azért, mert a rendőri felszólítás ellenére sem hagyta el a teret.

A rendőrök szombat hajnalban, helyi idő szerint három negyed egykor kezdték kipucolni a teret, ami fél óra alatt sikerült. Hogy a meccs hogy alakult, arról ajánlom Szurovecz Illés kollégám összefoglalóját.

Gratulált a keményvonalasnak tartott Ebrahim Raiszinak az iráni elnökválasztáson elért győzelméhez ellenfele, a mérsékeltnek számító Abdolnaszer Hemmati - jelentette az iráni állami média szombaton. "Remélem, hogy kormánya - Ali Hamenei ajatollah vezetése alatt - virágzást és elégedettséget hoz országunk számára" - írta Hemmati.

Ugyan a belügyminisztérium azt közölte, hogy a szavazatszámlálás még tart, korábban pedig arról tájékoztatott, hogy a végleges összesítés vasárnapra várható, nem sokkal később Haszan Róháni leköszönő elnök is megerősítette: megvan a választás győztese. "Gratulálok az embereknek a döntésükhöz - jelentette be Róháni a televízióban - A hivatalos gratuláció még várat magára, de már tudjuk, ki kapott elegendő szavazatot a választáson, kit választott meg ma az ország" - tette hozzá, bár a győztes nevét nem mondta ki. Az AFP hírügynökség úgy tudja, hogy Raiszi győzelmét mindhárom ellenfele - Instagramon, Twitteren vagy az iráni médián keresztül - elismerte.

Iránban pénteken tartottak elnökválasztást, a felmérések szerint a részvétel akár rekordalacsony is lehetett.Az előrejelzések Raiszit tartották a választás szinte biztos befutójának. A korábban Teherán főügyészi tisztségét betöltő Raiszi magáénak tudhatta a síita állam legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah támogatását is. Raiszi ellen az Egyesült Államok kormánya korábban szankciókat vetett ki, amiért évtizedekkel ezelőtt vélhetően köze volt politikai foglyok kivégzéséhez.

A választáson eredetileg több mint hatszáz jelölt akart indulni, de az állam iszlám jellegén őrködő, 12 tagú Őrök Tanácsa csak hét indulót engedélyezett. Az ellenzék ezért a választás bojkottjára szólított fel, ami hozzájárulhatott az alacsony részvételhez. (MTI)

A koronavírus-járvány alatti hónapokat sok pár töltötte gyakorlatilag összezárva, ami sok kapcsolatnak új kihívásokat jelentett. Egy ukrán szerelmespár viszont úgy döntött, a közös karanténozás nem elég: egymáshoz fogják láncolni magukat. A Harkov városában élő Alekszandr és Viktoria Bálint-napon bilincselték össze magukat, állításuk szerint azért, hogy ezzel megmentsék a kapcsolatukat. Korábban elég viharos volt a szerelmük, állandóan szakítottak, majd újra összejöttek, de véget akartak vetni ennek az örök körforgásnak, és erre ez tűnt a legjobb (és a leginkább instázható) megoldásnak.

Nos, 123 nappal az összebilincselés után tényleg sikerült a körforgásnak véget vetni, ugyanis úgy döntöttek, levágják a bilincset, és végleg szétmennek. A négy hónapos kísérletet persze az ukrán média is végig követte, így a szabadulási ceremóniájukat is közvetítette a tévé. Viktoria azt mondta, a 123 nap teljes összezártság komoly lecke volt neki és barátjának is, és azt reméli, hogy más más ukrán párok is tanulnak az ő emberkísérletükből.

Hogy mit? Alapvetően azt, hogy nem túl jó ötlet összebilincselni magad a szerelmeddel. Viktoria azt mondta, hogy Alekszandr sokkal kevesebbet foglalkozott vele úgy, hogy tényleg állandóan együtt voltak, és a személyes tér hiánya is nagyon zavarta őt egy idő után. Hozzá kell tenni, hogy az összebilincselés Alekszandr ötlete volt, Viktoria először nem is akart belemenni. A fiú is rájött az összezártság alatt, hogy nincsenek egy hullámhosszon barátnőjével, így jobb, ha mindenki megy tovább a maga útján, bilincstelen csuklóval. (Guardian)

Felmondta a palesztin hatóság azt a vakcinacsere-megállapodást, amelyet még korábban kötött az izraeli állammal - írja a BBC. A megállapodás szerint Izrael közel egymillió, a nyáron lejáró Pfizer vakcinát ad a palesztinoknak, felgyorsítva az oltási programot a palesztin területeken, cserébe a palesztinok visszaadják majd a vakcinákat, ha szeptemberben és októberben megérkezik a Pfizertől rendelt szállítmány.

A palesztinok szerint viszont az Izraeltől kapott vakcinák sokkal hamarabb lejárnak, mint arról korábban szó volt, így inkább lemondanak az egész cseréről. Mai Alkaila palesztin egészségügyi miniszter szerint az eredeti megállapodásban az szerepelt, hogy a vakcinák, amelyeket Izrael küld, júliusban és augusztusban járnak majd le, az első, 90 ezer darabos szállítmányt viszont még júniusban be kellett volna adni. Ilyen gyorsan nem tudták volna beadni az oltásokat, így inkább elállnak az egész cserétől. Az izraeli kormány nem kommentálta a palesztinok döntését, így arra se reagált, mikor járnak le a cserére szánt oltások.

Gázában és Ciszjordániában a beoltható lakosság 30 százaléka kapta meg legalább az első oltását, Izraelben viszont 55 százalék már teljesen át van oltva. Az ENSZ korábban kritizálta is Izraelt, amiért az ellenőrzése alatt tartott palesztin területekre nem terjesztette ki az amúgy mintaszerűen alapos oltási programját.

Izraelben a héten vette át a hatalmat a Naftali Bennett vezette új koalíciós kormány, a palesztinok kapcsolata viszont nem indul jobban az új kormánnyal, mint ahogy Benjámin Netanyahu kormányával alakult: szerdán, az új kormány beiktatása után alig két nappal az izraeli hadsereg újra palesztin célpontokat bombázott Gázában, a légi csapások pedig csütörtökön is folytatódtak.

A MÁV június 19-től július 17-ig kiemelt karbantartásokat végez a Nyugati vágányhálózatán, így teljesen szünetel a forgalom a pályaudvaron.

A már korábban közzétett változások mellett a vasúttársaság a Volánbusz bevonásával igyekszik pótolni a kieső vonatokat. A Volánbusz több autóbuszvonal járatain is elfogadja a vasúti bérleteket a bérleten szereplő településekig. A változásokról további információk találhatók a MÁV aloldalán.

A Nyugati pályaudvar éves szinten - járványhelyzet időszakát leszámítva - mintegy 18 millió utast fogad. Ezért a lezárást a vakáció időszakára időzítették, hogy minél kevesebb ingázó napi rutinját érintse a karbantartás, amelyet nem lehetne kivitelezni a vonatforgalom folyamatos fenntartása mellett - írta közleményében a MÁV. (MTI)

Szombaton 0 órától életbe lépett az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás. Müller Cecília kedd éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedést. Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábbi figyelmeztetése szerint szombaton már az ország nagy részén 25 Celsius-fok felett alakul a középhőmérséklet. A tartós hőség miatt három megye - Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén - kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Az előrejelzés szerint szombaton napközben 31-35 fokig melegszik a levegő.A nagy hőség az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen közérzetet, dekoncentrációt. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. A meteorológiai szolgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy az ország nagy részén az UV-B-sugárzás is nagyon erős lesz.

A Főpolgármesteri Hivatal azt közölte, hogy Budapesten idén nyáron is felállítják az extrém hőség ellen árnyékot nyújtó hűsítő szigeteket, és további 12 ivókutat állítanak fel a városban a tavaly kihelyezett 22 mellett. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. is részt vesz a hőség elleni védekezésben. A társaság locsolóautói a hőségriasztás időszakában folyamatosan, kétszer tizenkétórás műszakban fogják locsolni a budapesti közúthálózatot.

Az országos tisztifőorvos és az Országos Meteorológia Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el.

• Az első fok a figyelmeztető jelzés, amely azt jelzi, hogy egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot.
• A második fokozat a riasztás, ha a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A riasztás egyúttal azt is jelzi, hogy a magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.
• Az országos tisztifőorvos harmadfokú jelzése a hőségriadó. Ennek feltétele, hogy a napi középhőmérséklet az előrejelzések szerint legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot. Ez az erről szóló kormányrendelet szerint rendkívüli időjárási helyzetnek számít és rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.

A meteorológiai szolgálat riasztást csak egy-három órán belül bekövetkező veszélyes időjárási jelenségek esetén - például heves zivatar, jégeső, viharos szél vagy hófúvás miatt - ad ki. A hőség miatti figyelmeztetés viszont az egész napra várható napi középhőmérséklet eredményén alapul, így a kánikula miatt egy egész napra vonatkozóan kizárólag figyelmeztetés lehet érvényben.

Citromsárga, vagyis elsőfokú a figyelmeztetés, ha egy megyében a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Narancssárga, vagyis másodfokú, ha a napi középhőmérséklet tartósan 25 fok felett alakul, esetleg a 27 fokot is meghaladja. A piros, vagyis harmadfokú figyelmeztetés kritériuma, hogy a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett legyen. (MTI)

Kedden tapsolva szavazta meg az Országgyűlés fideszes többsége és a Jobbik frakciója a "pedofiltörvényként" ismertté vált törvényt, amely viszont sokkal többről szól, mint a pedofil bűncselekmények szigorúbb büntetéséről. A “pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” című tervezet kimondja, hogy “az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.” Hogy mindennek milyen hatása lesz a gyerekekre, fiatalokra és a társadalomra általában, arról a törvényt támogató és azt ellenző pszichológusokkal beszélgettünk.

Hagyjuk békén a gyerekeket?

Bagdy Emőke egyetért a kormány javaslatával, hogy ne legyenek az iskolákban a homoszexualitásra érzékenyítő programok. A klinikai szakpszichológus már a Meseország mindenkié című könyv kapcsán is az érzékenyítés veszélyét jelezte, és megszólalt a gyerekek szexuális felvilágosításának ügyében. Bagdy a múlt héten vette át a Polgári Magyarország Alapítvány díját Kövér Lászlótól. A 444.hu kérdésére azt mondta, nem ismeri pontosan, betű szerint a törvényt, de tudomása van a szándékról, amellyel egyetért: meglátása szerint az, hogy az iskolákban ne lehessen a homoszexualitással és szexuális kisebbségekkel kapcsolatos érzékenyítő foglalkozásokat tartani, nem általában a szexuális kisebbségek ellen szól,

„hanem azon szexuális kisebbségek ellen, akik olyan módon vannak ártalmára a személyiség fejlődésének, hogy a természetes folyamatból kimozdítva maradandó, traumatikus nyomot hagynak a személyiségben.”„Én teljesen elfogadó vagyok, ha valaki természeténél fogva más irányba orientálódó, soha nem fordulnék ellene, hiszen klinikus vagyok, és segítek is az ilyen módon sok esetben szenvedő személyiségen. Ezért csak azt tudom mondani, hogy azt az esélyt ne engedjük el, hogy a személyiség fejlődése legyen a maga természetes menetében támogatva. És ne legyen kitéve az úgynevezett szenzitív időszakokban más irányú vonzásoknak, ha azokat kívánatosként próbálnák számára feltüntetni, netán próbálkozások irányába terelni.”

Bagdy úgy tartja, a tudomány mai állása szerint nem lehet eldönteni, hogy a genetika és a környezeti hatások összefonódó történéseiben milyen az egyes tényezők aránya a nemi orientáció alakításában, milyen arányban hatnak az egyén pszichoszexuális fejlődésére, ezért a környezeti ráhatásnak nagyon komoly erőt kell tulajdonítanunk.

„Mindezidáig az emberiség történetében a természetes út, a többségi út a heteroszexuális biológiai orientáció. Ez az élővilág általános, evolúciós törvénye. A heteroszexuális fejlődés az, ami tudásunk mai szintjén biológiailag elég nagy mértékben programozott. Viszont mióta tudjuk a biológiai és környezeti tényezők epigenetikai összefüggéseit, azóta tudjuk, hogy a környezeti behatás bizonyos érzékeny időszakokban maradandó változásokat tud létrehozni. A maradandó változásokban lehetséges rossz irányú átnevelés, amely kárára lehet a személyiségnek.

A homoszexualitás Bagdy szerint boldogtalanság forrása annak, aki „ ekképp él a ma még többségében tartózkodó vagy elutasító emberi világban”. A homoszexuálisok attól szenvednek, hogy a társadalom nem elég toleráns, ezért bizonyosan átélik a másságot, amelynek lelki következményei vannak. Elsősorban a boldogságszintjük alacsonyabb, kívülrekesztettséget élnek át általában, és vágynak az elfogadásra. Rá is kell nevelnünk, „felnövesztenünk” a társadalmat az egyenlőség és testvériség szellemében erre, de nem abban a szenzitív életkorban, amikor az utánzó, követő magatartásra érzékeny a gyermek. Megvan az ideje a társadalmi szintű szemléletváltoztatás fokozatos nevelő megvalósításának, de szerinte ez későbbi életkorban lehetséges.

„Nagyon sajnálom, hogy a homoszexuálisok, ha már egyszer adva van az orientációjuk, nem kapják meg azt a lelki odatartozás-érzést a többségi világhoz, amit mindenki természetesnek érez.

Tehát például az orientáció nem képezi susmus tárgyát, nincs kirekesztés, megvetés stb., hanem tudomásul vesszük, hogy ilyen módon alakult az ő pszichoszexuális fejlődésük. De ne segítsük elő, ne tanítsuk ennek a másságnak a létrejöttét. Ne neveljük át a világot másfelé, mint amerre a természetes fejlődés üteme vinné az egyént. Az egyén saját fejlődési szabadságába való beavatkozásnak tartom a korai érzékenyítést, az áthangolást, átnevelést.”

„Ne érzékenyítsünk senkit sehogyan, a homoszexualitás mellett senki ne próbáljon semmiféle érzékenyítő befolyást gyakorolni, leghatározottabban ez a véleményem. Van természetes fejlődési út, ezt támogassuk. Ha valakit mégis másfelé visz ez az út, akkor fogadjuk el, ne rekesszük ki. Csak azokat, akik a gyermekek fejlődése, testi-lelki károsodása árán képesek ösztönéletet élni. Határt kell vonni a veszélyeztetés szerint, a pedofilokat a törvény erejével kell hatástalanítani. Meg kell védenünk a gyermekeinket. Mindenkit hagyjanak a saját természetes hajlandóságai szerint orientálódni szexuálisan.”

Érzékenyítés ≠ átnevelés

Máshogy látja a helyzetet Lászlóffy Julianna klinikai szakpszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának elnökhelyettese, aki szerint az iskolákból most törvénnyel kitiltott érzékenyítő programok a gyerekek nemi identitására, szexuális orientációjára nincsenek hatással, arra viszont igen, hogy mennyire tudnak nyitott, elfogadó felnőttek lenni.

Hogy nem az érzékenyítő, felvilágosító programok teszik a gyerekeket homoszexuálissá, azt a szakember szerint az is alátámasztja, hogy ez visszafelé sem működik.Számos országban voltak a közelmúltig melegek számára "átnevelő" táborok, reparatív terápiák, ezek viszont olyannyira nem működnek, hogy sok helyen ezek egykori szervezői nyilvánosan kértek később bocsánatot az itt megnyomorított fiataloktól. Az ilyen táborok, terápiák ugyanis a szexuális orientációra nem, legfeljebb a szexuális viselkedésre lehetnek hatással, vagyis hogy egy homoszexuális elnyomja ezt magában, és megpróbál heteroszexuális kapcsolatban élni. Ez viszont továbbra is ellentétben áll az egyén szexuális orientációjával, ami szorongáshoz, depresszióhoz, végső esetben öngyilkossági kísérletekhez vezethet.

A törvény ellen tartott hétfői tüntetésen is felszólaló szakember szerint az emberek nemi identitását vagy szexuális orientációját nem lehet módosítani, így a most betiltott programoknak sem volt ilyen hatása. Szerinte amit a szexuális orientáció kialakulásáról tudni lehet, az alapján nagyon nagy szerepet játszik abban a genetika, egypetéjű ikreknél például ha az egyik iker homoszexuális, akkor 50 százalék eséllyel a másik iker is az. A nemi identitás, vagyis hogy valaki cisznemű vagy transznemű, a pszichológus szerint esetenként már 3-5 éves korban kialakul, a szexuális orientáció pedig később, a serdülő korban, ami amúgy is egy szenzitív időszak, mert ilyenkor keresi mindenki, hogy ki is ő valójában. De ezek nem attól alakulnak ki, mert hall róla a gyerek, mert találkozik az LMBTQ közösségbe tartozókkal, vagy mert valaki elmondja neki, hogy vannak meleg és transznemű emberek, akiket ugyanúgy el kell fogadni, mint mindenki mást.

Az egyre inkább terjedő affirmatív pszichológiai irányzat szerint, amelyet az MPT LMBTQ szekciója is magának vall, a szexuális orientáció kialakulásánál sokkal fontosabb az, hogy mi támogathat minden embert abban, hogy boldogan tudjon élni. A homoszexualitásra már az 1970-es évek eleje óta nem abnormalitásként tekint a pszichológia, így nem az a lényeges kérdés, hogy mi okozza, hanem hogy hogyan lehet olyan világot teremteni, ahol az LMBTQ közösség tagjai teljes, boldog életet tudnak élni. Ilyen világot pedig a programok iskolai kiiktatásával, és úgy, hogy a gyerekeknek 18 éves korukig a törvény szerint büntetés fejében senki nem is beszélhet a homoszexualitásról, nem nagyon lehet teremteni.

Minél előbb, annál jobb

Kende Anna szociálpszichológus, az ELTE PPK docense szerint minél fiatalabb korban történik a felvilágosítás, érzékenyítés, annál természetesebb lesz egy gyerek számára, hogy sokfélék vagyunk, és annál otthonosabban érzi magát a világban. Ez minden kisebbséggel kapcsolatban igaz: ha a gyereknek van egy mozgássérült vagy down szindrómás ovistársa, osztálytársa, akkor sokkal elfogadóbb lesz velük kapcsolatban, sokkal jobban érti, hogy az emberek nem mind egyformák. Ugyanígy, ha hamar szembesül azzal, hogy az embereknek sokféle nemi identitása vagy szexuális orientációja lehet, az ugyanezt a hatást fejti ki. Sokkal elfogadóbbá válik, ha fiatalabb korban találkozik ezzel a ténnyel. Azoknak pedig, akik maguk tagjai valamilyen kisebbségi csoportnak, sokkal könnyebb az identitásukat vállalniuk, ha ahhoz nem társulnak mindenféle sztereotípiák.

A szakértő szerint ha megvalósulna az, amit az elfogadott törvény célul tűz ki, vagyis hogy a fiatalok 18 éves korukig ne is találkozzanak a homoszexualitással mint jelenséggel, az nagyon káros lenne - elsősorban azokra nézve, akik nem érzik otthonosan magukat a heteronormatív identitásokban. Az ilyen fiatalok ugyanis “ufónak”, a normálistól negatívan eltérőnek érezhetik magukat, ami rendkívüli izoláltsággal, szégyenérzettel jár együtt. Emiatt van az, hogy az öngyilkossági kísérletek száma olyan magas a szexuális kisebbségekhez tartozók között. De persze a mai világban szinte elképzelhetetlen, hogy ne jusson el valamilyen információ a fiatalokhoz, viszont az, hogy erről nem szabad beszélni az iskolában, pontosan azt erősíti meg, hogy ez valami rossz és káros dolog. Az iskola nyilván nem a szocializáció egyetlen terepe, de nagyon fontos, hogy ott mit hall egy fiatal.

Persze felnőttkorban sem szűnik meg a tanulás, így akkor is lehet toleranciára nevelni, de minél később találkozik valaki egy kisebbség tagjaival, annál inkább kialakult nézetei vannak, és annál nehezebb valakit például toleranciára nevelni. Kende szerint ezért nincsenek szakmai érvek amellett, hogy később jobb az ilyenfajta érzékenyítés.

Ha az ember 12 évig van ugyanabban a pozícióban, ül ugyanabban a székben, akkor nehéz a kialakult rutinon változtatni. Ezt bizonyítja Benjámin Netanjahu példája is, aki nem tudott a Knesszetben elszakadni a miniszterelnöki széktől. Szó szerint.

Mint írtuk, vasárnap este megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, így 12 év után távozik a kormányfői posztról Benjámin Netanjahu. Az izraeli parlamentnek, a Knesszetnek a hivatalos kormányváltáshoz viszont hétfőn még meg kellett szavaznia az új kormányt. Így az ülés elején Netanjahu még miniszterelnökként érkezett és a miniszterelnöki székbe ült.

Aztán, ahogy ez a BBC videóján látszik,

a szavazás után gratulált a mögötte ülő új kormányfőnek, Naftali Bennettnek, majd visszaült a miniszterelnöki székbe. Egészen addig, amíg valaki szólt neki, hogy az már nem az ő helye.

A Netanjahu jobbközép Likud-pártját leváltó koalíció az izraeli nacionalista pártoktól a baloldaliakon át a muszlim kisebbséget képviselő pártokig nagyon széles összefogással tudott egy fős többségbe kerülni és kormányt alakítani. A koalíciós megállapodás szerint a most beiktatott kormányt ketten is vezetik majd, félidei váltással: Bennettet két év múlva a Jes Atíd pártelnöke, Jair Lapid váltja majd.

Sajtótájékoztatót tartottak a fehérorosz hatóságok arról, hogy miért kellett Minskben leszállnia a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatának május végén. Erre pedig az öltönyös és egyenruhás vastagnyakú hatósági emberek mellé kiültették Raman Prataszevicset is, a fehérorosz ellenzéki aktivistát, akit arról a bizonyos Ryanair-gépről a barátnőjével együtt lerángattak és letartóztattak, és azóta is őrizetben tartanak.

A Ryanair gépe május 23-án szállt le Minskben MIG-29-es vadászgépek kíséretében, miután a fehérorosz hatóságok azt közölték a gép pilótáival, hogy információik szerint bomba van a gépen. Ezt állítólag a Hamász palesztin terrorszervezet tette a gépre, a szervezet ezt tagadta. A gépen bombát nem találtak. A valódi ok persze az volt, hogy a gépen utazott Prataszevics, a Nexta nevű hírcsatorna főszerkesztője. Ez a hírcsatorna nagyon fontos volt az Aljakszandr Lukasenka kormánya elleni tavaly nyári tüntetések alatt. Róla itt, a Nexta szerepéről itt írtunk bővebben.

A fehérorosz hatóságok persze tagadják, hogy terrorista módjára eltérítették volna a gépet, csak hogy letartóztathassák a rendszer ellenségét. Nyilván ezt magyaráznák a mai sajtótájékoztatón is, amelyre elrángatták magát Prataszevicset is. Hogy mi hangzott el, azt egyelőre nem tudni. De azt igen, hogy

a BBC újságírója például kivonult a sajtótájékoztatóról, mondván, hogy nem akarja hitelesíteni ezt a színjátékot, amire a túszként tartott aktivistát kényszerítik. Nem ez az első alkalom, hogy Prataszevicset felhasználják a kommunikációra. Nem sokkal a letartóztatása után is közölt egy videót a belarusz kormányzat, amelyben az aktivista arról beszél, hogy a hatóságok rendesen bánnak vele. Mindezt úgy, hogy az arcán ütésnyomokhoz hasonló sérüléseket lehet látni. Később pedig az állami tévének is "nyilatkozott" a börtönből, azt üzenve, hogy nem érdemes most tiltakozni Lukasenka rendszere ellen, és hogy szerinte valaki olyan értesíthette a hatóságokat a bombafenyegetésről, akinek vele személyes konfliktusa van.

Ügynöke szerint Christian Eriksen továbbra is kórházban marad, de jó úton van a felépülés felé. A dán labdarúgó szombaton, a koppenhágai dán-finn Európa-bajnoki mérkőzésen összeesett a pályán, és újra kellett éleszteni.

"Reggel beszéltem vele. Viccelődött és jó hangulatban volt, jól van" - mondta Martin Schoots még vasárnap a Gazzetta dello Sportnak. A menedzser szerint hétfőn és talán még kedden is megfigyelés alatt tartják majd Eriksent, akivel ott van a családja.

"Mindannyian azon vagyunk, hogy megértsük, mit történt vele. Ő is ezt szeretné. Az orvosok alaposan kivizsgálják, ez sok időt vesz igénybe" - tette hozzá Schoots. Hozzátette, hogy a 29 éves középpályás "boldog, mert látta, mennyi szeretet veszi körül. A világ minden tájáról kapott üzeneteket. Ő és a családja mindenkinek köszöni. Christian nem adja fel. Csütörtökön, a belgák elleni találkozón mindenképpen szeretne szurkolni a csapattársainak." (MTI)

Orbán Viktor a múlt héten kvázi fogadást kötött a választókkal, hogy ha a GDP éves növekedése meghaladja az 5,5 százalékot az idén, akkor 2022-ben minden gyereket nevelőnek visszafizeti az állam a befizetett személyi jövedelemadóját. Ennek gazdasági és politikai motivációival itt és itt foglalkoztunk. Orbán viszont nem tűnik olyan embernek, aki fogad valamire úgy, hogy nem biztos az eredményben, ami azzal is járhat, hogy a gyerekes családok mellett a nyugdíjasok is több pénzt kapnak a választások előtt.

Az Mfor számolta ki, hogy mekkora nyugdíjprémiumot kellene fizetnie az államnak, ha valóban akkora lesz az idei növekedés, mint arra a miniszterelnök számít. A nyugdíjprémium az 1997-es tb-törvény szerint akkor jár, ha a GDP növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, és ha a kifizetés nem borítja fel a költségvetés egyenlegét. A prémium összegét úgy számolják ki, hogy a novemberi nyugdíj összegét megszorozzák a GDP-növekedés 3,5 százalék fölötti részével. Az Mfor szerint

az idei 148 ezer forintos átlagos nyugdíjakkal és 5,5 százalékos növekedéssel számolva ez 40 ezer forintos nyugdíjprémiumot jelent. Ennél jóval kevesebb járna viszont azoknak, akiknek a havi nyugdíja kevesebb, mint 80 ezer forint, vagyis a prémium kiszámítására használt képletnél a növekedést kevesebb, mint 20 ezer forinttal kell megszorozni. Ez az Mfor becslése szerint 280-300 ezer embert érinthet.

Egyes elemzők szerint viszont a tavalyi alacsony bázis miatt az sincs teljesen kizárva, hogy az idén akár 7 százalékkal is megugorjon a GDP, ebben az esetben pedig akár 70 ezer forintos prémiumot is ki kell fizetnie az államnak. Viszont akármekkora is legyen a növekedés, az biztos, hogy újra kell tervezni majd emiatt a költségvetést, a 2021-es költségvetésben ugyanis 4,8 százalékos növekedéssel számolt a kormány, ami alapján 26 ezer forint prémiumot kellene fizetnie. Erre félre is tett 53,4 milliárd forintot, ami viszont kevés lesz, ha úgy pörög a gazdaság, ahogy azt most Orbán reméli.

Az elmúlt hetekben nagyon sokakban felmerült a kérdés, hogy miért éri meg a magyar kormánynak beáldozni a magyar egyetemistáknak tervezett Diákváros projektet, hogy a helyén kínai hitelből, kínai vállalatokkal felépíttessen egy kínai egyetemet, ahová magyar diák csak nagyon nehezen teheti majd be a lábát. Nyilván a Fideszben is érzik, hogy ez indoklást igényel, ezért mostanában több kormánypárti politikus, köztük Orbán Viktor is kifejtette, hogy Kína milyen fontos szerepet játszik majd a jövőben, ezért mennyire lényeges dolog, hogy javítsunk a kínai kapcsolatainkon, például az ilyen beruházásokkal. (Aztán egyszerűbbnek tűnt a magyarázkodás helyett bedobni egy nagyon homofób törvényjavaslatot, hogy inkább arról beszéljen az ellenzék, de ez egy másik kérdés.)

A G7.hu cikke szerint viszont nagyjából fölösleges a kormánynak a Fudan egyetemhez hasonló, politikai és pénzügyi szempontból is nagyon költséges gesztusokat tennie, mert

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatok maguktól is egyre szorosabbra fűződnek, ráadásul olyan módon, amire a politikának továbbra is nagyon kevés befolyása lesz.A gazdasági szakportál cikke magyar közgazdasági kutatások alapján igyekszik ezt a két állítást alátámasztani. A részletesebb kifejtésért és levezetésért érdemes elolvasni a teljes cikket, itt csak zanzásan igyekszem összefoglalni a lényeget.

A magyar gazdaság kínai kitettsége jelentősen nőtt 2010 óta, miközben kínai beruházásból nem lett sokkal több, és a kétoldalú kereskedelem sem nőtt olyan óriási mértékben. Viszont egy specifikus iparágban Kína teljesen megkerülhetetlen lett: az elektronikai eszközök és alkatrészek gyártásában. A kínai beszállítók ráadásul egyre magasabb hozzáadott értékű elektronikai résztermékeket gyártanak, ezért a Magyarországon termelő multik egyre jobban függnek a kínai gyártástól. Ilyen szempontból

Magyarország a kínai gazdaságnak az egyik legjobban kitett országnak számít a világon. Viszont erre Orbán Viktornak és a kormánynak nincs szinte semmi ráhatása. Ezt egyrészt a kínai termelők globális termelési láncokban megnőtt szerepe magyarázza, másrészt azoknak a multinacionális vállalatoknak a beszerzési döntései, amelyek nálunk termelnek. Ezek a vállalatok viszont akkor is több kínai alkatrészt vásárolnának és importálnának Magyarországra, ha a kormány nem venne föl több száz milliárd forintos kínai hiteleket és áldozna föl amúgy a kormánypárt és ellenzék által is támogatott fejlesztéseket pár piros pontért.

Az LMP-s Ungár Péter mögé áll be a Jobbik az ellenzéki előválasztáson a Vas megye 1.-es választókörzetben, ezt jelentette be pénteken a Facebookon Jakab Péter, a Jobbik elnöke és miniszerelnök-jelöltje.

"Szombathelyen 2019-ben megtörtént a várva-várt váltás, el lehetett zavarni a várost addig vezető, teljességgel alkalmatlan fideszes bábokat. Az ellenzéki összefogásnak azóta is töretlen a támogatottsága, mi pedig meg kellett, hogy halljuk a szombathelyiek hangját. 2022-ben a választókerület képviseletében is változás kell – így lesz kormányváltás!" - írja a Jobbikos politikus.

Mint írja, Ungár Péter ebben a ciklusban "a Parlament legfiatalabb, de egyben az egyik legaktívabb képviselője volt", aki "hangja volt a szombathelyi embereknek, és Hende Csabával is megküzdve az elmúlt egy évben mindent megtett azért, hogy válságkezelés címén a pártállam ne semmizze ki a várost és az itt élő embereket."

"Az előválasztáson annak kell győznie, aki majd a legnagyobb eséllyel áll helyt a Fidesz jelöltjével szemben. Ha pedig Ungár Péter nyer, az nem csak a kormányváltáshoz visz közelebb, de a szombathelyieknek egy helytartó helyett végre valódi képviselőjük lesz a Parlamentben."

"Ungár Péter már bizonyított, engem meggyőzött, mi őt támogatjuk. Hajrá Péter!" - zárja bejegyzését Jakab. Ungár a 2018-as választáson Budapest 4. választókerületében, Óbudán indult, ahol Niedermüller Péter és Varga Mihály is indult, utóbbi kapta a legtöbb szavazatot az ellenzéki szavazatok megoszlása miatt.

Mint pénteken kiderült, Galla Miklós a héten levelet kapott, amely szerint bár korábban úgy tudta, ő kapja majd idén a humoristáknak járó Karinthy-gyűrűt, a díjat osztó grémium szerint a "közelmúltbéli tevékenysége nem egyeztethető össze a közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével", ezért mégsem kapja meg a díjat.

A hír eléggé sokkolta a humorista társadalmat, a Karinthy-gyűrűvel már kitüntetett Kőhalmi Zoltán gyorsan írt is egy levelet Dobos Menyhértnek, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának, aki Gallával is közölte a rossz hírt. A levelében, amelyet Facebook oldalán is megosztott, azt írja:

"Mivel a díjat a mai napig nagy becsben tartom, (egyszer betörtek hozzánk, de nem találták meg, máskor meg nekem kellett visszalopnom a kislányom babaházából), semmiképpen sem szeretnék olyasmit tenni vagy nyilatkozni, amivel utólag érdemtelenné válnék a díjra."

"Kérném, küldje el írásban, mit tehetek, és mit nem, illetve szívesen vennék egy általános iránymutatást, ha esetleg váratlan helyzetbe kerülnék, és önálló gondolatokat kellene megfogalmaznom."

Kőhalmi szerint amikor megkapta a díjat, elfeljetették vele közölni, hogy tevékenységének a “közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével” kell összeegyeztethetőnek lenni, ő pedig nagyon meg volt illetődve, ezért nem kérdezett rá. Most viszont, hogy tudja, ez szempont, javasolja "az összes eddigi díjazott értékrendjének, szellemiségének átvilágítását, nehogy megbújjon közöttük egy érdemtelen."

"Segítségükre lehet, hogy mindegyikükről számos leleplező erejű hangfelvétel készült, ahol hosszan fejtik ki saját nézeteiket, valaha ezt nevezték Rádiókabarénak.""Sajnos ezen felvételek jó része Önöknek már nincs meg, mert 2010-ben a Rádió új vezetése kihajította az egyedülálló kabaréarchívumot. Szó szerint a folyosóra dobálták a szalagokat, kizárólag a közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével összeegyeztethető módon. Szerencsére volt olyan munkatárs, aki az utolsó heteiben nem sajnálta a fáradságot, és amit tudott, bedigitalizált. Megkaptam tőle, úgyhogy nekem elég sok minden megvan, oda tudom adni." - írja a "pillanatnyilag Karinthy-gyűrűs" humorista.

Óriási, 200 millió fontot kitevő veszteséget ért el a híres/hírhedt brit bulvárlap, a Sun - írja a Guardian. Ennek hatására a bulvárlap tulajdonosa, az ausztrál származású jobboldali média mogul, Rupert Murdoch nulla fontra írta le a Sun és a Sun on Sunday lapok értékét.

A Sun részben a koronavírus okozta válság miatt került ennyire nehéz helyzetbe. A járvány miatti forgalomcsökkenés és a reklámpiaci nehézségek viszont a Sun veszteségeinek csak 20 százalékáért felelősek. A veszteség legnagyobb részét, 164 millió fontot azok a jogi költségek okozták, amelyeket a lapnak azért kellett kifizetnie, mert kiderült, hogy a riporterek pár szaftos sztoriért több embernek is lehallgatták a telefonját, ami persze teljesen illegális.

A lap ellen többen is pert indítottak, ilyen volt például Simon Hughes volt liberális parlamenti képviselő, aki szerint azért hackelték meg a telefonját a Sun riporterei, hogy kiderítsék, meleg-e. Ebben az ügyben a héten hoztak döntést, a lap kiadójának "jelentős összeget" kellett kifizetni a volt képviselőnek.

A Sun próbálta a veszteséget azzal kordában tartani, hogy elbocsátottak dolgozókat és 40 százalékkal visszavágták a marketing költségeket, de ez sem igazán segített. A Guardian cikke szerint a leírásról szóló pénzügyi jelentés alapján úgy tűnik, hogy a kiadó nem számít arra, hogy a Sun bármikor is nyereséges lesz a jövőben.

Új történelmi csúcson zárt pénteken a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, részben a Mészáros-birodalmat összefogó cég, az Opus Global szárnyalásának köszönhetően. A BUX 370,77 pontos, 0,76 százalékos emelkedéssel, 48 845,84 ponton zárt.

Az Opus árfolyama 7,46 százalékkal nőtt pénteken, a részvény árfolyama 233 forintról 255 forintra ugrott, aztán 245 forinton zárta a kereskedést. Mindezt részben annak a hatására, hogy Mészáros az Index.hu-nak adott, nagyon furcsa interjújában azt mondta, hogy szerinte a piacnak sokkal magasabbra, 350 forintra kellene áraznia a cégének részvényeit. Annak a cégnek, amelyben, mint az interjúban elmondta, ő csak egy a tulajdonosok közül, de a napi ügymenetre nincs befolyása.

Opus részvényeinek 62,5 százaléka köthető valamilyen formában Mészároshoz, ez összesen 438 630 595 darab részvényt jelent. A Blikk kiszámolta még délután, hogy az akkori, éppen 247,5 forintos árfolyamon ez azt jelenti, hogy Mészáros részvényeinek értéke az interjúja után 6,3 milliárd forinttal értek többet. A 245 forintos záróárral Mészáros részvényeinek értéke végül csak 12 forinttal nőtt, de ez is azt jelenti, hogy

az Index-interjú a nap végére több mint 5,26 milliárd forinttal növelte Mészáros részvényeinek az értékét. Azért nem csak az Opus szárnyalásával ért történelmi csúcsra a BUX. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az MTI-nek azt mondta, hogy mindez a Mol és a Richter kiemelkedő teljesítményének volt köszönhetően. A Mol árfolyamának erősödésében szerepet játszott a gazdasági kilábalással összefüggő optimizmus, és az, hoyg az elmúlt napokban jelentősen emelkedett az olaj ára. A Richter árfolyama pedig csütörtökön egy régóta tartó csökkenő trendvonalat tört át, mindez pedig pénteken is lendületet adott a gyógyszercég részvényeinek. A Mol 50 forinttal, 2,09 százalékkal 2438 forintra erősödött, 4,1 milliárd forintos forgalomban. A Richter-papírok árfolyama 165 forinttal, 2,03 százalékkal 8275 forintra nőtt, a részvények forgalma 2,4 milliárd forintot ért el.

Azok, akik a schengeni országokból érkeznek, a koronavírus elleni oltás második adagjának felvétele után azonnal átléphetik a határt, korábban erre 14 napot kellett várni - jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője a testület pénteki sajtótájékoztatóján.

Meghosszabbították a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét is, a korábbi 23 óra helyett éjfélig tarthatnak nyitva. A határátlépésre vonatkozó többi rendeletet továbbra is érvényben marad. Azok, akik egy adagot kaptak a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V vakcinákból , az első dózisának felvételétől legalább 22 nappal, de legfeljebb 42 napon belül mehetnek Horvátországba. Az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba.

Azok, akiket nem oltottak be, és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigén gyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt.Horvátországban az elmúlt 24 órában 134 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 358 3979-et. A vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében 13-an haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8123-ra emelkedett. Kórházban jelenleg 465 beteget ápolnak, közülük 44-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 386 564-en kaptak védőoltást, közülük 656 325-nek már a második adag vakcinát is beadták. Ahhoz, hogy sikerüljön a kormány terve, és június végéig beoltsák a felnőtt lakosság felét, még legalább 300 ezer embernek kell megkapnia valamelyik vakcina első adagját.(MTI)

Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken bejelentette, hogy a brit-svéd AstraZeneca gyógyszervállalat koronavírus-elleni oltóanyag mellékhatásként kapilláris szivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett.

A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amelyeknél a cég oltóanyaga váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe. A szindróma főként a karok és a lábak megduzzadását, alacsony vérnyomást, a vér alacsony albuminszintjét és besűrűsödését eredményezi. Az esetek többsége nőknél fordult elő, az oltást követő 4 napon belül. Az érintettek közül háromnak jelent meg előzőlegesen a kórtörténetében a tünet.

A PRAC úgy döntött, hogy a kapilláris szivárgás szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra.Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatban. "További elemzésekre van szükség annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a vakcinával" - tájékoztatott az uniós ügynökség, hozzátéve hogy a jövő hónapban fejezi be az ilyen esetek felülvizsgálatát.

Az uniós gyógyszerfelügyeleti szervezet statisztikái szerint eddig mintegy 78 millió adag AstraZeneca-oltást használtak fel az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban.(MTI)

Új képeket küldött a Marsról Csuzsung, a hatkerekű kínai robot, amely májusban landolt a bolygón. A kínai tűzistenről elnevezett marsjáró többek között egy szelfit is készített, lerakott a marsi földre egy vezeték nélküli kamerát, és kicsit hátrébb gurult, hogy teljesen beférjen a képbe.

A képen Csuzsung mellett az a platfom látható, amelynek segítségével landolt a Marson. A platformról külön is készített képeket a robot, ezen látszik a kis rámpa, amin keresztül legurult a bolygóra. Jó turistaként nem csak magáról és a járgányáról csinált képet a marsjáró, hanem a Utopia Planitiáról is, a bolygó északi területéről, amelyen landolt.

A Csuzsung a Tienven-1 szonda fedélzetén érkezett a Marshoz, a bolygó körül keringő szonda február óta készítette elő landolását az Utopia Planitia feltérképezésével, melynek célja egy olyan landolási hely kiválasztása volt, amelytől a lehető legmesszebb vannak azok az akadályok, amiket a marsjáró már nem volna képes leküzdeni. Végül május 15-én landolt, hogy a kínai kutatók reményei szerint legalább kilencven marsi napon át tanulmányozza a helyi geológiát. (BBC)

Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium pénteken az Alekszej Navalnij héten betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK) vezető Ivan Zsdanov ellen.

A litvániai emigrációban élő Zsdanovot több büntetőügyben is gyanúsítják az orosz hatóságok, ezek között szerepel csalás, és az, hogy részt vett egy olyan szervezet létrehozásában, amelynek tevékenysége "erőszakhoz kötődik". Apját, Jurij Zsdanovot március végén Rosztov-na-Donu városban hatáskör túllépése címén letartóztatták. Az aktivista szerint az intézkedés összefüggésben állhat az ő politikai tevékenységével.

Az FBK-t két másik, Navalnijhoz kötődő szervezettel együtt szerdán szélsőségesnek minősítette és betiltotta egy moszkvai bíróság, helyt adva a ügyészség állításának, miszerint a csoportok célja "a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához", egyebek között a "színes forradalmak" forgatókönyvének alkalmazásával.

A szélsőséges szervezetek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat. Nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem.

Pénteken egy másik ellenzéki aktivista, Pavel Kriszevics ellen is eljárás indult, aki a moszkvai Vörös téren pénteken öngyilkosságot imitáló performanszot mutatott be. A belügyminisztérium által kiadott közlemény szerint az aktivista kétszer a levegőbe lőtt, majd maga ellen fordította a fegyvert az "elnyomás" ellen tiltakozva.

Az ügyben huliganizmus címen büntetőeljárás indult. Ha bűnösnek találják, egymillió rubelig terjedő bírságra, kényszermunkára vagy hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Kriszevicset korábban akciói miatt többször is ítélték 10-25 napos elzárásra. (MTI)

Jövő hét kedden már szavazna is az Országgyűlés Böröcz László fideszes képviselő javaslatáról, amelyben a fideszes képviselő először azt akarta lehetővé tenni, hogy az összes önkormányzati bérlakást megvehessék nagyon nyomott áron a bérlők, majd ebből visszakozva csak a Várnegyedben és az Andrássy úton engedné a kedvezményes vásárlást. A Hvg.hu viszont arról ír, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága csütörtök este három újabb módosítót nyújtott be a módosító javaslathoz, így kedden már erről a verzióról szavazhatnak a képviselők.

Az egyik módosítás szerint a cserélt bérleti jog esetében 50 százalékos ár helyett már 35 százalékos áron megvehetik a bérlők a lakást. A Hvg szerint mivel egyösszegű fizetésnél jár az árból 5 százalék kedvezmény az, a módosító végső soron azt jelenti, hogy már a piaci érték 30 százalékáért is meg lehet venni a bérlakásokat. Persze részletre is meg lehet venni a lakásokat, a részletfizetést viszont egyszer már 25 évről 15 évre csökkentették. Ezt a legújabb, Hende Csaba bizottsági elnök által jegyzett javaslat visszaemeli 25 évre, ami komoly könnyítés a részletre vásárlóknak.

Szintén új módosítás, hogy a Budai Várnegyedben lévő nagyjából 800 önkormányzati bérlakásból a földszinti lakásokat kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre is lehet majd használni. Az a módosítás is csak a várnegyedben lévő lakásokra vonatkozik, hogy cégek nem vásárolhatják meg ezeket a lakásokat, és egy magánszemély is csak legfeljebb két önkormányzati bérlakást privatizálhat.

A Hvg megjegyzi, hogy bár Böröcz korábban azt mondta, a várnegyed híres fideszes lakásbérlői, például Bayer Zsolt és Rákay Philip nem vásárolhatnák meg a lakásukat a törvény alapján, ez az állítás nem teljesen igaz. A javaslatban az szerepel, hogy a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha 2020. december 31-én már határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt, aminek időtartama eléri az öt évet. Viszont a lakások forgalmi értékének megállapításáról az szerepel, hogy

"A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését követő – vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti, e határidőt követően benyújtott kérelme esetén vételi jogát nem gyakorolhatja."Vagyis Bayernek például csak várnia kell, amíg már öt éve fennáll a bérleti szerződése, és ha utána egy éven belül kéri, megveheti a budavári bérleményét.

A történettudomány mai állása szerint egy orosz felfedezőhajó kapitánya, Fabian Gottlieb von Bellingshausen fedezte föl az Antarktiszt, vagyis látta meg először a déli kontinens partvidékét 1820-ban. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint viszont maori és polinéz felfedezők már 1000 évvel korábban eljuthattak az Antarktiszra.

Az új-zélandi University of Otago kutatói maori törzsek szájhagyomány útján továbbadott és a 18. század végén lejegyzett történeteit elemezték. Ezeknek pedig visszatérő figura egy bizonyos Hui Te Rangiora, aki Te Ivi o Atea nevű hajóján jeges déli tengerekre hajózott. A kutatók szerint a történet valamikor az időszámításunk szerinti 7. századra tehető, azóta adják tovább a törzsek tagjai.

A maori és más polinéz népek történetei olyan dolgokat írnak le, amelyek a kutatók szerint kísértetiesen emlékeztetnek jéghegyekre, a Déli-sarkvidéket körülvevő tengerekre, azok állat- és növényvilágára. Hui Te Rangiora hajósai ezek szerint átkeltek a ködös és hideg tengeren, ahol a tenger mélyére lebukó állatokat (fókákat? pingvineket?) és hófehér, csupasz hegyeket láttak. (Guardian)

A kínai állam legfőbb döntéshozó szerve, az Országos Népi Gyűlés csütörtökön elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Kína szankciókat vessen ki olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, akik/amelyek kínai embereket diszkrimináló lépéseket hoznak. A törvény szerint, amelyet a szokásosnál jóval gyorsabban és átláthatatlanabbul vertek át a döntéshozó szerven, az ilyen szervezeteket vagy egyéneket egy anti-szankciós listára helyezhetik, megtagadhatják a belépésüket Kínába és lefoglalhatják a Kínában lévő vagyonelemeiket.

A kínai állam ezzel a lépéssel reagál az Egyesült Államok és az Európai Unió szankcióira, amelyeket többek között a hongkongi demokratikus ellenzék leverése és az ujgur kisebbség szisztematikus és erőszakos elnyomása miatt vetettek ki. Kevés dolog érzékelteti igazán, miről szól a törvény, mint az a tény, hogy az Országos Népi Gyűlés 14 helyettes házelnökéből 14 ellen vetett már ki szankciókat az Egyesült Államok, amiért megszavazták azt a törvényt, amely kritikusok szerint komolyan korlátozza a politikai szabadságjogokat Hongkongban.

Az amerikai kormány még tavaly nyáron, az Európai Unió pedig idén márciusban vetett ki szankciókat kínai állami vezetők ellen, utóbbi az ujgurok internáló táborokba zárása és rendszeres kínzása miatt. Emlékezetes, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a kormány nevében magamutogató és káros döntésnek nevezte a szankciók bevezetését.

A kínai törvény első változatát még áprilisban tárgyalta az ONGY, majd most két nappal a tárgyalások második köre után el is fogadták. Elemzők szerint ez azért szokatlan, mert általában minden törvényjavaslatot legalább három körben megvitat a testület, amiből arra lehet következtetni, hogy valamiért sietős a kínai államnak a nyugatiak elleni szankciók bevezetése. (Guardian)

A koronavírus nagyon gyorsan nagyon mélyre húzta a magyar gazdaságot, ahogy az egész világ gazdaságát is, így világszerte egy olyan válságon vagyunk - remélhetőleg - túl, mint amilyen talán még nem is volt a modern történelem során. Nem igazán meglepő tehát, hogy közgazdászok világszerte azzal fogják tölteni legalább a következő pár évüket, hogy részletesen kutassák, milyen hatása volt a gazdaság alakulására ennek a nagyon furcsa válságnak. Ezek a kutatások már itthon is elindultak, írtunk már például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közgazdászainak kutatásáról, amely szerint a válság első hullámában a fiatal munkavállalók és a kisvállalkozások szenvedték meg leginkább a járványt. Most pedig a Mathias Corvinus Collegium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. publikálta közös kutatását arról, hogy a kisvállalkozások hogyan élték meg a járvány okozta válságot. A két, kormányhoz erősen kötődő szervezet a KSH-tól, az MNB-től és az országos iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének felmérései, valamint 50 kisvállalkozóval készített mélyinterjú alapján azt elemezte, hogy

• mi jelentette a legnagyobb problémát a vállalkozások számára a járvány alatt?

• Mi volt számukra a legnagyobb segítség?

• És milyen hatással lehetnek a válságban szerzett tapasztalatok a járvány után?

Amikor minden leállt

A kutatás vezetője, az MCC közgazdasági iskoláját vezető Szepesi Balázs szerint a felmérések és interjúk alapján arra jutottak, hogy a kisvállalkozások nagyjából fele nem, vagy alig érezte meg a válságot, nem csökkent az árbevételük a korlátozások hónapjai alatt. Ezek olyan szektorban dolgoznak, amelyeket nem érintett a fizikai távolságtartás kötelezettsége, az üzletek és üzemek bezárása, a járvány pedig leginkább azzal a változással járt, hogy át kellett állni a távmunkára. Sőt, egyes ágazatok még a járvány nyerteseinek is mondhatók, különösen az IT szektor és a gyógyszeripar. A legnagyobb vesztesek pedig természetesen a vendéglátással, turizmussal, utazással, szórakoztatással és sporttal foglalkozó cégek voltak. Ezeket pedig a textil- és ruhaipar követte, hiszen a lakásukban egész nap mackóban hómofiszoló, majd zoomon társasági életet élő tömegek elhalasztották a ruhavásárlásaikat.

A KKV-k 57 százalékának csökkent az árbevétele, nagyjából 30 ezer vállalkozásnál a 2020-as árbevétel legalább 20 százalékkal maradt el az előző évitől. A bevételek leginkább a kereslet csökkenése miatt estek vissza. Ez is a vendéglátásban volt a leginkább szembetűnő, hiszen a korlátozások miatt egyszerűen nem lehetett szállodába, étterembe vagy kocsmába menni. A vállalkozások legnagyobb problémája a forgalom csökkenése mellett az volt, hogy a működési költségeiket nem tudták arányosan csökkenteni. A kieső bevételek miatt arányosan amúgy is megnőttek a cégek fenntartásának költségei, amire jött még az is, hogy a válság elején pánikolva sok üzleti partner igyekezett előnytelen feltételeket rákényszeríteni más cégekre.

Sok szektorban emellett az alapanyagok és bizonyos szolgáltatások is drágultak a járvány alatt, amit a cégek - az IT szektor kivételével - nem tudtak tovább hárítani a fogyasztókra, kénytelenek voltak lenyelni. A járvány első hullámában a nemzetközi ellátási láncok összeomlásával a feldolgozóiparban időről időre le kellett állítani a termelést, ami szintén komoly bevételkieséseket jelentett, 1-2 hét helyett esetenként hónapokat kellett ugyanis várni külföldről beszerzett alkatrészekre. Ez leginkább a járvány első hullámában, 2020 tavaszán okozott gondot, akkor az MNB felmérése szerint a a cégek 63 százaléka tapasztalt fennakadást, szeptemberre ez 16 százalékra csökkent. Az összeomlás tapasztalata viszont arra késztette és készteti a cégeket, hogy halmozzanak fel nagyobb készleteket, ami szintén extra költségeket jelent. Ezekhez képest a járvány elleni védekezés költségei, a védőruháktól és fertőtlenítő szerektől a tesztelésig és az online munkára való átállás költségei nem voltak olyan jelentősek a felmérések és az interjúk szerint.

A cégek jobban tudták volna csökkenteni a költségeiket, ha elbocsátanak dolgozókat, a kutatás szerint viszont amelyik kkv csak tehette, az az utolsó lehetséges pillanatig igyekezett valahogy megtartani a munkavállalóit. Ez Szepesi szerint egyrészt a szolidaritás kifejeződése volt, másrészt a járvány előtti évek munkaerőhiánya arra tanította a vállalkozókat, hogy komoly értékként gondoljanak a munkavállalóikra. Persze ettől még sok cég, főleg a vendéglátósok el kellett, hogy bocsássanak sok embert, de még ők is igyekeztek legalább a szakácsaikat a lehető legvégső pillanatig megtartani.

A kutatásból az is kiderült, hogy a vendéglátást leszámítva - ahol Budapest sokkal jobban megszenvedte a járványt, mint a vidék - nem voltak komoly regionális különbségek abban, hogy hol mennyire viselte meg a cégeket a járvány.

A hitelmoratórium volt a legnagyobb segítség

A költségek növekedése és a kereslet kiesése azt is jelentette, hogy sok kisvállalkozás már a járvány elején komoly likviditási problémákkal küzdött. Nemcsak a számlákat és a fizetéseket nem volt miből fizetni, de a törlesztőrészleteket sem, ráadásul a bankok sem tűntek nagyon nyitottnak, hogy átstrukturálják a vállalkozások hiteleit - legalábbis a kutatók egyik interjúalanya arról számolt be, hogy a bankban kerek-perec megmondták neki, hogy nem változtatnak a hitele feltételein.

A kisvállalkozások 40-54 százalékának voltak likviditási problémái 2020 valamelyik negyedévében. Ez az arány a második hullám alatt nagyobb volt, mint a válság elején. A kormány összes válságkezelő intézkedése közül a hitelmoratórium bevezetése volt az, ami a legtöbb kisvállalkozó szerint a legnagyobb segítséget nyújtotta a válság alatt. A moratórium legnagyobb felhasználója a leginkább bajba jutott ágazat, a turizmus volt, itt a cégek több mint 80 százaléka élt a lehetőséggel, míg a kereskedelemben és az építőiparban ez az arány 20 százalék körüli.

Sok vállalkozást ez segített a víz fölött tartani, de emellett sok cégnek föl kellett élnie a pénzügyi tartalékait, vagy a tulajdonosok családjától kellett forrásokat bevonnia. Az MNB szeptemberi felmérésében a válaszadók 55 százaléka nyilatkozta azt, hogy saját tartalékaik bevonásával tudták átvészelni az első hullámot, és nem vontak be külső forrásokat.

A hitelmoratórium mellett az interjúkban a legtöbb vállalkozás a bértámogatási programokat emelte ki az állami lépések közül, bár ennek megítélése már nem volt annyira egyértelműen pozitív.

Sok vállalkozó találta úgy, hogy a kurzarbeit program és az ágazati bértámogatási programok szabályai túl bonyolultak voltak, volt, aki a támogatás összegét nem tartotta elégségesnek, ezért sok cégvezető nem élt a lehetőséggel. Mások szerették volna fölvenni a támogatásokat, de elutasították a kérelmüket. Az ágazati támogatások is okoztak súrlódásokat, az airbnb-t vagy hostelt üzemeltető vállalkozók például sérelmezték, hogy ők nem élhetnek a szállodáknak járó bértámogatásokkal, ezzel a kormány kvázi tőlük védte a szállodaipart. Aki persze tudott élni a lehetőséggel, az pozitívan nyilatkozott róla, hogy a támogatásoknak köszönhetően több embert tudott megtartani.

Az állami segítség mellett érdekes tanulsága a válságnak, hogy a bajban a vállalkozók is többet segítettek egymáson. A megkérdezett vállalkozók fele mondta azt, hogy a szakmai fórumokon, Facebook-csoportokban sok segítséget kapott, hogy hogyan vészelheti át a nehéz időket, egyes térségekben pedig összefogtak a vállalkozások, hogy közösen szerezzenek be például maszkokat a dolgozóiknak.

Ami nem visz csődbe, az megerősít

A vállalkozókkal készült mélyinterjúk egyik érdekes tanulsága az volt, hogy hogyan élték meg és dolgozzák fel a válság tanulságait. Mint már említettük, a kisvállalkozásoknak nagyjából fele érezte meg komolyabban a járvány okozta gazdasági krízist. Szepesi Balázs szerint ennek az 50 százaléknak a fele viszont úgy éli meg, hogy megerősödve került ki a válságból. A sztereotípiák szerint a magyar kisvállalkozók nagyon szeretnek panaszkodni, az interjúk során viszont sok cégvezetőnél pont ennek az ellentétével találkoztak a kutatók: még ha komoly veszteségeket is szenvedett el a cégük, a vállalkozók győzelemként élik meg, hogy így vagy úgy, de végig tudták csinálni.

Az interjúkban résztvevő vállalkozók 90 százaléka ráadásul azt mondta, hogy akkor sem csinált volna semmit máshogy, ha tudta volna, meddig tart és milyen mélységeket ér el a válság. Ez azért is érdekes, mert nagyon eltérő stratégiákat lehetett megfigyelni. Volt olyan kkv, amely gyakorlatilag hibernálta magát, minimálisra szorította a költségeit, és próbált túlélni. Mások megpróbáltak profilt váltani, fejlesztéseket hajtottak végre (nagyrészt amiatt, mert 2020-ra elnyert uniós pályázataik voltak), beruházott, és volt, amelyik cég valahol a két véglet között lavírozott, és igyekezett szinten tartani a tevékenységét, amennyire lehetett.

Hogy a járvány tanulságai milyen változásokhoz vezetnek majd a kisvállalkozásoknál, azt egyelőre csak találgatni lehet. Szepesi Balázs szerint viszont a jövőben fontosabb lesz a vállalkozóknál a stratégiai gondolkodás. A magyar kis- és közepes cégek eddig arra voltak berendezkedve, hogy a működési környezetük legtöbb feltétele adott, azokon nem tudnak változtatni, ráadásul folyamatos nyomás van rajtuk, hogy ilyen adott körülmények között növeljék a termelékenységet, hogy versenyben tudjanak maradni. Emiatt eddig a legfontosabb vállalkozói erény az alkalmazkodás volt.

A válság viszont megmutatta, hogy a kisebb cégeknek is tervezniük kell különböző eshetőségekre, számolniuk kell különböző forgatókönyvekkel és fel kell készülniük a járványhoz hasonló váratlan változásokra.Ez azt is jelenti, hogy minden vállalkozás igyekszik majd nagyobb pénzügyi tartalékokat és áru- vagy alkatrész készleteket felhalmozni. Ezeket viszont be kell majd tudniuk építeni a költségeikbe, ami újabb nyomás lesz a kisvállalkozásokon.

Arra is lehet számítani, hogy egyre több vállalkozás igyekszik majd diverzifikálni a tevékenységét, így kezelve a kockázatokat. Az interjúkból kiderült, hogy azok a vállalkozások jobban át tudták vészelni a válságot, amelyeknek többféle, de egymással szinergiában lévő tevékenysége is volt: egy kávézó, amely csomagban is árul kávét és kiegészítőket online, panzió, amihez tartozik egy kis borászat, amelynek a termékeit akkor is lehet árulni, ha nem jöhetnek a vendéket stb.

A válság abban is fontos tapasztalat volt a kisvállalkozásoknak, mennyit számít, hogy milyen partneri viszonyokat építenek ki más cégekkel. Sok vállalkozó beszélt arról az interjúk során, hogy mennyit köszönhet az üzleti kapcsolatainak, akik rugalmasak voltak a határidőkkel, átmeneti engedményeket adtak, mert érezték, hogy ez a fajta szolidaritás és kölcsönös segítség kifizetődő lehet a jövőben. Sok kisebb cég ezeknek köszönhetően tudott talpon maradni. Megint mások, főleg a vendéglátásban viszont arról számoltak be, hogy a partnerek még szigorúbb feltételeket is teremtettek a járvány alatt, mint “békeidőben”, ami rontott az amúgy is borús helyzeten. A jövőben tehát az üzleti kapcsolatok megválogatásánál ezek a tapasztalatok is nagyobb szerepet kaphatnak.

Orbán Viktor mindig szokott pár nagy ki-, vagy bejelentést tartogatni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságértékelő konferenciájára, és ez idén sem volt másképp. A legnagyobb port kavart bejelentés teljesen egyértelműen az volt, hogy Orbán megígérte, ha a GDP 5,5 százaléknál gyorsabban nő az idén, akkor 2022-ben a gyereket nevelő családoknak visszaadják a befizetett személyi jövedelemadójukat. Ahogy már megszokhattuk, a miniszterelnök nagy bejelentései után még sokat kell vakargatni a fejünket, hogy ez pontosan mit jelent, hogy is néz majd ki ez a gyakorlatban, és hogy mi ennek az egésznek az értelme. Közgazdászokkal és politológusokkal igyekeztünk felfejteni, hogy van-e bármilyen közgazdasági racionalitása ennek a lépésnek, vagy Orbán egyszerűen nem mondott teljesen igazat a kormányinfón, amikor arról beszélt, hogy ő egyáltalán nem foglalkozik még a 2022-es választásokkal.

Miről is van szó?

“Ha jól értem, hogy mi történt velünk az elmúlt 16 hónapban, akkor azt látom, hogy bár túlélték, derekasan küszködtek, de a gyereket nevelő családokat megviselte ez a válság. Nagyon sok olyan család van, amelynek hozzá kellett nyúlni a tartalékaihoz. [...] A kormánynak azt a javaslatot fogom tenni, hogy csináljuk azt, amit még soha senki nem csinált, hogy ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP növekedést, akkor a gyermeket nevelő szülőknek 2022 január-februárjában egyszerűen adjuk vissza azt az adót, amit a 2021-es év során befizettek a költségvetésbe.”Ezzel dobta le a kommunikációs bombát Orbán Viktor július 9-én, az MKIK gazdasági konferenciáján, amelyen a miniszterelnök Varga Mihállyal és Matolcsy Györggyel együtt visszatérő fellépő. Mindezt a beszéde legvégére hagyta, érezve, hogy ez lesz a legfontosabb üzenet, amit át akar adni. Túl sok részletbe nem bonyolódott, annyit árult még el, hogy valahol az átlagbérnél húznák meg azt a határt, hogy ki mennyit kaphat vissza az szja-ból, mert a gazdagoknak nyilván nincs akkora szükségük egy ilyen támogatásra. A többieknek viszont kell arra, hogy 2022 január-februárjában újra fel tudják tölteni a 2020-ban és 2021 tavaszáig-nyaráig kiürült készleteiket, helyre tudják tenni a családi költségvetést. És hogy mindez 550-580 milliárd forintba kerül majd nagyjából a költségvetésnek.

Ezután elindult a találgatás és számolgatás, hogy pontosan mennyi pénzt is jelenthet mindez, kik mennyire járhatnak jól, és egyáltalán, mit jelent ez a nagy bejelentés. A családosok azt az szja-t kapják vissza, amit befizetnek azután, hogy levonták belőle a gyerekek után már most járó adókedvezményt, vagy amennyit a kedvezmények nélkül be kellene fizetniük? Pontosan hol lesz a kedvezmény felső határa? És mennyire reális egyáltalán, hogy sikerül elérni ezt a növekedési szintet? Orbán Viktor egy nappal a nagy bejelentés után a kormányinfón válaszolt pár kérdésre, így például kiderült, hogy

• az adókedvezmények utáni szja-ról van szó, mindenki csak azt kapja vissza, amit be is fizetett, úgyhogy “nem pénzosztásról beszélünk”

• maximum évi 800 ezer forint jár majd vissza, ez a 420 ezer forintos havi átlagkereset után egy évben befizetett 15 százalékos szja. Aki ennél többet keres, az is kap vissza persze, de nem többet, mint 800 ezer forint.

Most már csak az maradt kérdés - sok részletszabály mellett -, hogy sikerül-e elérni a feltételül kiszabott 5,5 százalékos növekedést. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egyáltalán nem kizárt, hogy ez összejöhet, ha nem lesz ősszel újabb járványhullám. A magyar gazdaság növekedése elég mélyről indul újra, 2020-ban 5,1 százalékkal esett vissza a GDP a 2019-es évhez képest. Az alacsony bázis kisebb teljesítménnyel is nagy növekedést jelent, ráadásul ahogy újra indul a fogyasztás, a kormány nagyon laza költségvetési politikával gerjeszti a növekedést, és az uniós válságkezelő pénzek is elkezdenek befolyni az országba, könnyen elképzelhető, hogy összejöhet az 5,5 százalék.

Akkor segít a kormány, amikor már nem kell, annak, akinek már nem kell

Orbán Viktor nagyon szeretné elkerülni, hogy bárki is azt gondolja, hogy ez az 550-580 milliárd forintos pénzosztás egyáltalán pénzosztás, és hogy ennek bármilyen köze is lenne ahhoz, hogy 2022-ben választások lesznek, amiket a kormányzó Fidesz szeretne megnyerni. A kormányinfón többször is visszautasította a feltételezést, hogy kampánycélokat szolgálna az szja-s ötlete, határozottan kijelentette, hogy pénzszórásról szó nincs, és az MKIK gazdasági konferenciáján is hosszan értekezett arról - még az 550-580 milliárdos pénzosztás bejelentése előtt -, hogy a jövő évi költségvetés nem választási költségvetés, hanem újranyitási, ez a két dolog pedig kizárja egymást.

Felmerül akkor a kérdés, hogy közgazdasági, gazdaságpolitikai értelemben van-e bármi értelme ennek az szja-visszaosztásnak. Nagyon röviden kifejtve: nincs. Ha a kormány a gazdaságot szeretné élénkíteni ezzel a lépéssel, hiszen az újraindítás költségvetéséről van szó, az szja ilyen visszaosztása erre nem a legjobb eszköz. Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint ilyen szempontból ez egy nagyon rosszul célzott megoldás. Az szja visszaosztásával ugyanis a 800 ezer forintos határig annál jobban jár valaki, minél magasabb a jövedelme, ők pedig egy ilyen támogatásból kevesebbet fogyasztanak és többet tesznek félre, mint a szegényebbek. A leginkább rászoruló legszegényebb családok, a közmunkából, idénymunkákból, feketemunkából élők alapból kimaradnak egy ilyen programból, ahogy azok is, akik elveszítették a munkájukat a járvány alatt, és így 2021-ben nem, vagy csak alig lesz jövedelmük.

Az alacsony jövedelem után adózó családoknak is alig jut vissza valami. Ez egyrészt szociális szempontból sem a legjobb, bár az Orbán-kormány sosem volt igazán érzékeny erre a kérdésre. Viszont a gazdaság élénkítése szempontjából sem előnyös, mert míg a magasabb jövedelműek nagyobb valószínűséggel megtakarítják az ilyen extra jövedelmeket, a szegényebbek inkább hamar megvesznek belőle olyan dolgokat, amikre szükségük van, csak a kiegészítő forrás hiányában nem jutott rá. Ezzel a fogyasztással a kormány elosztott pénze (hiszen azért hiába mondja Orbán Viktor, hogy nem pénzosztásról van szó, ha a kormány a beszedett adót visszaadja, az definíciószerűen az) hamar visszafolyna a gazdaságba, további növekedést generálva. Azzal viszont, amit Orbán bejelentett, azok a háztartások járnak a legjobban, ahol mindkét szülő nagyjából 400 ezer forint körül keres havonta, és egy gyereket nevelnek, így nem jár nekik már most nagy adókedvezmény.

Persze ha a miniszterelnök annyit szeretne, hogy azok a családok, amelyek felélték a tartalékaikat, fel tudják újból tölteni a perselyt, arra alkalmas a lépés.

De miért másfél évvel a baj után szeretné megsegíteni a családokat, mikor a válság alatt, amikor igazán szükség lett volna a segítségre, még nem akart osztogatni a kormány?Ahogy azzal a második hullám elején részletesen foglalkoztunk, a magyar kormány nagyon óvatoskodva költött csak a válság kezelésére, igyekezett olyan megoldásokkal áthidalni a helyzetet, ami nem került az állam pénzébe, mint a hitelmoratórium, nem adott közvetlen támogatást a bajba jutott családoknak, és a cégeken keresztül nyújtott bértámogatás rendszere is nagyon körülményesre sikerült. Mindezt azért, mert nem akarta, hogy nagyon elszaladjon a költségvetés hiánya. De ahogy akkor kifejtettük, éppen azért, mert nem költött eleget és nem költött elég célzottan, a fukarkodás miatt jobban visszaesett a GDP, és nagyobb lett a költségvetés hiánya, mint feltétlenül muszáj volt.

Azóta persze Orbánék már tudják, hogy az Európai Bizottság lazábbra engedte a járvány alatt a fiskális pórázt, így jövőre is 5,9 százalékos hiánnyal tervezik a költségvetést, ami miatt még Matolcsy Györggyel is sikerült összeveszni. Viszont ez nem változtat azon a tényen, hogy 2022 elején - amikor már beindult a növekedés, és a foglalkoztatás visszaállt a válság előtti szintre - segíteni azoknak a családoknak, akik 2020 közepén kerültek komoly bajba, gazdaságpolitikai szempontból nem igazán értékelhető.

Az sem egyértelmű, hogy ha a kormány segíteni szeretne a családokon, akkor azt feltétlenül a pénzt visszaosztásával kell megtennie. Mint azt Scharle Ágota elmagyarázta a 444-nek, a kormány ugyanúgy segíthetne azzal, hogy arra költi az adót, amire az való: állami szolgáltatásokat fejleszt, az oktatási rendszerre vagy az egészségügyre költ, esetleg a rászorulókra célzott programokba fekteti a beszedett pénzt. A fogyasztást ez is növelné (hiszen ezekben a szektorokban a munkabér a fő költség), de hosszabb távon is javítaná a növekedési kilátásokat és egyúttal lefaragna egy kicsit azokból a hátrányokból, amikkel a rossz helyre születő gyerekek ma szembesülnek.

Az, hogy inkább adjuk vissza a pénzt az embereknek, ők tudják, mire akarják költeni, a közgazdász szerint éppenséggel a szélsőségesen meglehetősen liberális álláspontnak felel meg, de könnyen belátható, hogy a jó minőségű oktatás és egészségügy állami fenntartása közérdek.

Krumpliosztás milliárdos tételben

Mindezek alapján nehéz mást gondolni, mint hogy az szja választások előtti visszaosztása nem más, mint - ahogy Szily László kollégám is megfogalmazta - krumpliosztás a gazdagabbaknak. Hasonlóan látja Szűcs Zoltán Gábor politológus, aki szerint

az orbáni bejelentés alapvetően arról szól, hogy a Fidesz újra tematizálja a közbeszédet, uralja a narratívát. Ez az elmúlt másfél évben nehezen ment, mert a járvánnyal kellett foglalkozni, és bár azt is sikerült valamennyire beilleszteni a Fidesz mitológiai keretei közé, Szűcs szerint már egy ideje szerette volna a kormány és a kormányzó párt visszavenni a kezdeményező szerepet, és nem csak követni az eseményeket. Márpedig az elmúlt hetekben annak ellenére is le volt maradva a kormány a kommunikációs küzdelemben, hogy már nem kell a válsággal foglalkoznia: az ellenzéki összefogást és előválasztást már most elég nagy médiafigyelem kíséri, ez pedig még több témát generál majd ősszel, ráadásul ahogy kezdődött az újranyitás, az ellenzék rögtön leuralta a napirendet a Fudan egyetem kérdésével, amiből a Fidesz nagyon rosszul jött ki.

A politológus szerint kellett egy téma, aminek semmi köze a Fudanhoz, ami a kormány témája, és amivel hosszú ideig fent lehet tartani a választók érdeklődését, és ami a kormányzat sikerét hangsúlyozza ki. A járvány elcsendesülésével pedig látszik, hogy beindult a fideszes kommunikációs üzem: elkezdődött az ellenzéki politikusokra célzott negatív kampány, ez pedig egy pozitív kampány, amit megint a kormány kontrollál. Be is jelentették, hogy az szja visszafizetésének kérdése része lesz a következő nemzeti konzultációnak.

Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és Közpolitikai Intézetének egyetemi tanára szerint azzal, hogy a kormány az szja visszafizetését a GDP növekedéséhez köti, jobban ráirányítja a figyelmet a növekedési számokra. Ez azért kiemelten fontos a közgazdász szerint, mert a magas infláció miatt amúgy az átlagemberek nem érzékelnék annyira, hogy a gazdaság milyen jól teljesít. Ironikus módon viszont az 550-580 milliárd forintos pénzosztás, és általában véve a magas gazdasági növekedés mellett nagy kormányzati költekezés és magas hiány még jobban növelheti az inflációt, így a választók, miközben a kormány nyilván hónapok kommunikációs áradatával tudatosítja majd velük, mennyire nyertesei a növekedésnek, még kevesebbet kapnak majd igazából. De ez a választás előtt igazán kicsi ár a kormánynak.

Kemény hétvégéje volt Pócs János fideszes országgyűlési képviselőnek, akit egy kicsit elszabadult bulihoz hívtak segítségül Jászapátiban. Ennek az lett a vége, hogy megfenyegette őt egy alvilági kötődésű mulatós zenész, hogy Pócs a Facebookon emberkedhessen vissza. Nem, ezt nem én találom ki, és igen, nagyon jó film lenne, Csuja Imrével Pócs János szerepében.

A sztori részleteit a Telex.hu írta meg. Az történt, hogy egy lakodalmas zenésznél nagy buli volt a hétvégén az egyik gyermekének első áldozása alkalmából. A bulira az ország minden részéről jöttek, vagy kétszáz vendég volt, este is tartott a mulatság. Az egyik szomszéd panaszkodott, hogy hangos a zene, a bulizók viszont a hangerő letekerése helyett a reklamáló szomszédot verték meg a saját kertjében úgy, hogy Pócs szerint nyolc napon túl gyógyuló sérülései lettek. A képviselő viszont ekkor még nem volt a helyszínen, ezután hívták segítségül a szomszédok.

"Ha valaki a segítségemet kéri, akkor az a dolgom, hogy odamenjek, és segítsek”– mondta a Telexnek Pócs, aki korábban Jászapáti polgármestere is volt. A képviselő a helyszínre érve, felmérve a helyzet komolyságát, fokozott rendőri intézkedést kért, addig ugyanis csak pár rendőr érkezett a helyszínre. Pócs riasztása után viszont 60-80 rendőr lepte el a bulit, és elvitték a házigazdát. Aki viszont még előbb megfenyegette Pócsot, hogy ő lesz a következő. " Várlak, de várnak még rád máshol is!" - üzente a mulatós zenésznek a képviselő a Facebookon, ezzel utalva arra, hogy az illetőt előállították.

Matolcsy György jegybankelnök időről időre megosztja gondolatait a világ alakulásáról a növekedés.hu oldalon. Nemrég azt fejtegette hosszasan, hogy a gazdaságát kizsákmányolt vendégmunkásokra építő, a saját lányát a világ elől elzáró sejk által vezetett Dubajról vehetne példát Magyarország. Most pedig a 2020-as évtized kihívásait ismertette bő 7000 karakterben. Ezt dióhéjban úgy foglalhatnánk össze, hogy

Az EU elveszti a versenyt, elgyengül és széthullik, Ázsia és Kína erősödik, energia- és pénzforradalom jön, és akkor járunk a legjobban, ha elfogadjuk az elkerülhetetlent, és beszállunk a változásba. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban a jegybankelnök meglehetősen borúlátó. Matolcsy úgy látja, hogy kétpólusú világ alakul ki, egyik oldalon az Egyesült Államok, a másikon Kína. A kettő között se politikai, se gazdasági szempontból nincs hely egy harmadik erős szereplőnek, ez pedig idővel kikezdi ezt a közösséget. Az EU ugyan megpróbálja pénzzel kompenzálni a lemaradását és egyben tartani a tagállamok közösségét, de idővel felgyorsulhat az EU felbomlása. A globalizáció helyét ráadásul nagyobb regionális kereskedelmi integrációk veszik majd át, és bár az EU maga is ilyen, az óriás-régiók integrációja az EU térvesztéséhez vezethet.

Mindezt Matolcsy szerint az is gyorsíthatja, hogy az európai államok nagyon eladósodtak a járvány alatt, és bár az új pénzelmélet szerint nem számít, mekkora az államadósság nagysága, az infláció változása kamatemelésre kényszerítheti a jegybankokat, ezzel nagyon megnehezítve az államadósságok finanszírozását. (Itt a jegybankelnök valószínűleg a modern monetáris elméletre, vagy MMT-re gondol, amely azt mondja ki, hogy bizonyos körülmények között az olyan államok, amelyeknek saját, más valutákhoz nem kötött valutájuk van, sokkal nagyobb államadósságot halmozhatnak fel infláció nélkül, mint azt a mainstream közgazdaságtan gondolta. Ez viszont az eurózónára pont nem igazán érvényes, mert annak tagjai nem rendelkeznek saját valutával, hiszen azt feladták az euróért cserébe.)

Az EU ráadásul a nagy technológiai forradalmakban is lemaradásra van ítélve Matolcsy szerint:

• a pénzek digitális forradalma (bármi is legyen az, ezt a jegybankelnök nem fejti ki igazán) fölöslegessé teheti az európai bankrendszert,
• az üzleti élet digitális forradalmával csak pár európai ország (a balti államok és Skandinávia) tudott lépést tartani,
• és bár a zöld energiában az EU élen jár, ezt az előnyét elvesztheti Kínával és az Egyesült Államokkal szemben, ha ott is beindul a zöld energiai átmenet.

De hogy lehetne ebből jól kijönni? Például részt kell venni Ázsia, azon belül Kína felemelkedésében. Ez Matolcsy szerint a 21. század legnagyobb üzleti lehetősége, amiben az egész EU-nak részt kellene vennie, bármennyire is nehéz. Emellett pedig fel kell gyorsítani a digitális átmenetet, befogadni és nem akadályozni a pénzügyi forradalmat és "követni a fenntarthatóságot az élet minden területén". Mint az MNB elnöke írja: "A kötelező recept egyszerű. Ha egy ország valamennyi állami, üzleti és családi fejlesztésénél kötelezően belepillant a fenntarthatóság tükrébe, eleresztve a régit és megragadva az újat, akkor nyer."

Matolcsy György záró gondolatát csak ide teszem úgy, ahogy van, mert nem tudnám igazán jól összefoglalni:

"Most a koronavírus-járvány jelezte már az évtized elején, hogy hasonló erejű átalakulás következik. Az ember-mesterséges ember, a valóság-virtuális világ vagy az új kettős világrendszer kialakulásának mélyén a 0-1 digitális kód kettőssége húzódik meg. Az új társadalom mindenben kettős lesz, ezért a maihoz képest sokrétűbb, színesebb, ellentétekre épülő, erősebb versenyt és erősebb együttműködést igénylő évtized jöhet. Ahogy a DNS kettősspirál az élet üzenete, úgy a 0-1 digitális kód az új, kevert világ üzenete. Ahogy McLuhan mondta: A médium, a folyamat, maga az üzenet."

július 20-án, az öccse, Mark társaságában Jeff Bezos elhagyja a Földet, legalábbis egy kis időre, az űrtechnológiát fejlesztő cége rakétáján ugyanis az űrbe fog utazni - ezt jelentette be hétfőn az Instagram oldalán bolygónk leggazdagabb embere.

"Ötéves korom óta arról álmodozom, hogy eljutok az űrbe. Július 20-án a testvéremmel neki is indulok. A legnagyobb kaland, a legjobb barátommal"- írja az 57 éves, nagyjából 187 milliárd dollár vagyonnal bíró Bezos. A nagy útra a Blue Origin New Shepard nevű rakétájával indulnak majd, négy másik űrhajós társaságában. Ez lesz Bezos űrcégének első kilövése, amivel embereket juttatnak majd a világűrbe. A közel 18 méteres rakétára erősített, hatfős kapszulával elvileg 11 perc alatt hagyják majd el a Föld légterét, 94 kilométerre emelkedve a felszíntől.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Jeff Bezos (@jeffbezos) által megosztott bejegyzés

Ha összejön az expedíció, akkor Bezos lesz az első az űrmániás milliárdosok közül, aki a saját cégének rakétáján eljut a világűrbe. Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, elég nagy a rivalizálás világ leggazdagabbjának posztjáért is versengő Elon Musk és Jeff Bezos űrcégei, a Blue Origin és a SpaceX között. És bár Musk cége már juttatott el űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra, és egy Teslát is kilőttek már az űrbe, Musk még nem pattant szkafanderbe, hogy kipróbálja az utat. Ahogy a harmadik rakétagyártó milliárdos, Richard Branson sem, aki pedig Virgin Galactic nevű cégével direkt arra szeretne szakosodni, hogy kalandvágyó milliárdosokat lőjön ki az űrbe elképesztő sok pénzért. (CNN)

Politikai provokációról beszélnek Moszkvában, miután az ukrán futballszövetség bemutatta az ukrán válogatott EB-mezét. Azon ugyanis Ukrajna sziluettje szerepel, az oroszok által 2014-ben annektált Krím-félszigettel és az orosz párti szeparatisták ellenőrzése alatt álló Donyeckkel és Luhanszkkal együtt.

A válogatott mezének mellkasán lévő sziluett a mezeket bemutató videóban is központi szerepet kapott, bár a pályán sokkal kevésbé látszik majd. A Nagy-Ukrajnás kép mellett a mezekre a "Dicsőség Ukrajnának" jelszót hímezték, amely a 2014-ben elkergetett oroszbarát ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot elkergető utcai mozgalom egyik jelszava volt.

Andrij Pavelko, az ukrán futballszövetség elnöke szerint a mezen látható sziluett erőt ad majd a válogatott tagjainak, mert "egész Ukrajnáért fognak harcolni. A bemutatott mezeket egy orosz parlamenti képviselő politikai provokációnak nevezte, és felszólította az UEFA-t, hogy tegyen valamit az ügyben. Az UEFA a BBC kérdésére csak annyit reagált, hogy a szervezet már jóváhagyta a mezeket. Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő pedig arról beszélt, hogy az ukrán mezeken látható térképen "Ukrajna területét az orosz Krímhez csatolták, ami egy lehetetlen illúzió", a mezekre hímzett jelszó náci szlogeneket idéz.

Az ukrán válogatott vasárnap játssza első EB-meccsét a holland válogatott ellen Amszterdamban.

Fürjes Balázs egy üveg pezsgőben fogadott a 24.hu vele interjút készítő főszerkesztőjével, hogy nem lesz főpolgármester-jelölt. Sőt, azt is mondta, hogy frakcióvezető sem lesz, ha a 2022-es országgyűlési választáson sikerül bejutnia a parlamentbe, hanem képviselőként "foggal-körömmel küzdök majd Budáért".

A Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a legjelentősebb fejlesztéseket mindig a nemzeti kormányok valósították meg Budapesten, ez nemcsak az elmúlt 10 évre, de az elmúlt 150 évre is igaz. Ezért nagyon testhezállónak érzi a mostani feladatát, még ha később az interjúban utalt is arra, hogy a 2022-as választások után inkább lenne képviselő, mint hogy kormányzati pozíciót töltsön be.

Fürjes szerint azért tudott Budapesten nagy sikereket aratni az ellenzék a 2019-es önkormányzati választáson, annak ellenére, hogy a kormány és a Tarlós István-féle kormánypárti városvezetés mekkora fejlesztéseket hajtott végre, mert az ellenzék sikeresebben tudta tematizálni, hogy mi a választás tétje. Úgy látja, hogy az ellenzék a kormányról tartott népszavazásként kezelte a választást, míg a Fidesz helyi választásként. Az államtitkár szerint a 2019-es választás legnagyobb tanulsága, hogy a Fidesznek jobban kell tudnia elmondani, hogy mit miért csinál.

"Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a párbeszédre, a kritikus beszélgetésekben való részvételre."

Pártja választási stratégiájáról - vagyis hogy már most elkezdte a Fidesz azt kommunikálni, hogy Karácsony Gyurcsány Ferenc bábja és alkalmatlan politikus - azt mondta,

"soha, egyetlen főpolgármesterre, így Karácsony Gergelyre sem fogom mondani, hogy alkalmatlan."Fürjes szerint tőle nem is hallhatta senki, hogy ilyeneket mondana Karácsonyról, azt pedig a politológusok és újságírók hivatottak kielemezni, hogy "ki mennyire a maga ura az ellenzék térfelén, és mennyire a nagy mágus, Gyurcsány Ferenc keveri még mindig a lapokat".

Mindenesetre az interjúban elég kritikusan beszélt Karácsony városvezetéséről, úgy látja, a főpolgármester "nem vezeti, hanem elhanyagolja a várost". Fürjes szerint csak egy politikai boszorkánykonyhában kotyvasztott narratíva, hogy a kormány folyamatosan elvonja a forrásokat az önkormányzatoktól, és ezekért csak a fideszes vezetésű városokat kompenzálja. Mint mondta, miközben a Főváros az elvonásokról panaszkodik, ötmilliárd forintért vette meg a Rác fürdőt és a hozzá tartozó luxusszállodát, és ötmilliárd forinttal drágábban újítja föl a Lánchidat. "Úgy gondolom, hogy Budapest mindvégig csak eszköz volt Karácsony Gergely számára a kormány befeketítéséhez." Az interjú készítői többször is próbáltak valamilyen választ kihúzni az államtitkárból arról, hogy a kormány elvon-e forrásokat az önkormányzatoktól, de hiába.

Fürjes beszélt a Fudan-projektről is, amiből szerinte őt nem pöckölték ki, ahogy a Diákváros-projektből sem, pedig az korábban hozzá tartozott, majd aztán nem tartozott hozzá. Mint mondta, logikus, hogy a két felsőoktatási projektet az a miniszter felügyelje, aki a felsőoktatásért is felel, és akihez a Fudan-kampusz építése mindig is tartozott, ez pedig Palkovics László. "A kormányban gyakran történik meg, hogy feladatok jönnek, mennek. Ez nem kipöckölés, hanem a működés része." Fürjes a Fudan ügyében már a kormány új narratíváját képviselte, vagyis hogy a Fudan egyetem akkor épül majd föl, "ha az alsó hangon másfél év előkészítő munka elvégzése után megszületnek a szükséges döntések."

Az is kiderül az interjúból, hogy a Fideszben nemhogy vannak viták, de "annál nagyobb vitákat nehezen tudok elképzelni, mint amekkorák a Fideszen belül vannak." Fürjes elmondása szerint a vasárnapi boltzár bevezetését és a budapesti olimpiai pályázat visszavonását is hatalmas viták előzték meg a pártban. Emlékezetes, hogy Fürjes éppen Fekete-Győr Andrással, a Momentum vezetőjével vitázott a budapesti olimpiáról, amikor megjelent a hír, hogy a kormány visszavonja a pályázatot.

El Salvador elnöke, Nayib Bukele azt tervezi, hogy országában hivatalos fizetőeszközként ismerti el a bitcoint - írja a BBC. Ezzel a közép-amerikai ország lenne az első állam a világon, ahol ilyen rangra emelkedne a kriptovaluta.

Bukele egy floridai bitcoin-konferencián beszélt arról, hogy már a héten benyújthat egy törvényjavaslatot a bitcoin elfogadásáról. El Salvadornak nincs saját valutája, jelenleg az amerikai dollár az egyetlen elismert fizetőeszköz az országban, e mellé jönne a bitcoin.

Az elnök azt reméli, hogy a kriptopénz bevezetésével könnyebben tudnak majd a külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban élő salvadoriak pénzt küldeni az otthoni rokonaiknak. El Salvador gazdaságában ugyanis kiemelten fontos szerepet játszanak a kivándoroltak hazautalásai, Ezek a küldemények évi 4 milliárd dollárt, az ország GDP-jének 20 százalékát teszik ki. Bukele emellett azt is reméli, hogy a bitcoin hivatalos elfogadása az országba terelné a világ 680 milliárd dollárt érő bitcoin-vagyonának egy részét. Mint a Twitteren írta, ha ennek a tőkének csak egy százalékát befektetnék El Salvadorban, az 25 százalékkal növelné a salvadori GDP-t.

A bitcoin árfolyama 2021 első hónapjaiban soha nem látott csúcsokat ért el, részben azért, mert egyre több szupergazdag híresség, például Elon Musk állt ki amellett, hogy a kriptovaluta értékálló fizetőeszköz lehet a jövőben. Március végére már több mint 60 ezer dollárt ért egy bitcoin, május végén viszont 40 százalékkal visszaesett az árfolyam, részben azért, mert Elon Musk Tesla cége bejelentette, hogy többet nem lehet majd bitcoinnal fizetni az elektromos luxusautókért, és mert a kínai kormány is szigorúbban kezdte szabályozni a kritobányászatot és a bitcoin tranzakciókat.

Észak-Koreában a járvány és a lezárások miatt még nehezebb az élet, mint korábban volt, az ország gazdasága nagyrészt leállt, és még a totalitárius diktatúra vezetője is elismerte nemrég, hogy várhatóan éhínség is sújthatja az országot. És mit tartott Kim Dzsongun az egyik legfontosabb politikai prioritásának ebben a helyzetben: még szigorúbban kell büntetni azokat, akik külföldi filmeket és zenéket csempésznek az országba, vagy akár néznek és hallgatnak. Sőt, a diktátor szerint már azt is szigorúan büntetni kell, aki dél-koreai frizurát hord vagy dél-koreai szlengben beszél.

Észak-Koreában mindig is illegális volt külföldi filmeket, tévéműsorokat és zenéket csempészni, terjeszteni és nézni, ennek ellenére mindig is tele volt ilyenekkel az ország. Ez "békeidőben" is elég kellemetlen egy olyan diktatúrában, amely igyekszik az emberekhez eljutó összes információt ellenőrizni, válság idején viszont még jobban fenyegeti a rendszer fennmaradását.

A nemrég elfogadott új szabályok szerint halálbüntetés jár annak, akinél nagy mennyiségben találnak japán, amerikai, dél-koreai vagy más tartalmakat, de ezek egyszerű fogyasztásáért is 15 év munkatábort kaphat bárki. Május végén például egy férfit azért végeztek ki, mert DVD-ken és pendrive-okon dél-koreai filmeket árult, a családját pedig kényszerítették, hogy nézzék végig a kivégzést.

De nem csak filmekért vagy zenékért jár komoly büntetés: A Daily NK nevű, Dél-Koreában működő, de északon több forrással rendelkező portál szerint nemrég azért küldtek átnevelő táborba három kamaszt, mert a déli K-pop sztárokat idéző frizurájuk volt. Kim Dzsongun az állami médiának írt levelében "veszélyes méregnek" nevezett minden külföldi behatást, legyen az média, divat, szleng vagy bármi hasonló, és felszólította a pártállam ifjúsági szervezetét, hogy lépjen fel minden ilyen "antiszocialista" jelenség ellen.

Mindezt egy olyan vezető mondja, aki a diktátor fiaként élvezett privilégiumainak köszönhetően fiatalabb korában nyugati popzenét hallgathatott, videójátékokat játszhatott, NBA-meccseket nézhetett anélkül, hogy ezért bárki munkatáborba akarta volna küldeni. (BBC)

"Ismét bebizonyosodott: a közösség ereje meghátrálásra kényszeríti még Európa legerőszakosabb, legcinikusabb, legönzőbb kormányát is. Az első győzelem tehát megvan, nem egyik, vagy másik politikus győzelme, hanem a közösség erejének győzelme, a tiétek. Folytatása következik…" - Így reagált hétfőn a Facebookon Karácsony Gergely a hírre, hogy a kormány támogatja a Fudan-egyetemről szóló népszavazás kiírását.

Mint írtuk, a szombati budapesti tüntetés után vasárnap Gulyás Gergely azt nyilatkozta, hogy a kormány támogatja, hogy legyen népszavazás a kérdésről, és igyekezett úgy beállítani a kínai egyetem építésének projektjét, mint ami még annyira kezdetleges állapotban van, hogy egyelőre nincs is igazán miről népszavazni. "Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk" - nyilatkozta a kormánypárti Mandinernek.

Karácsony Gergely hosszú bejegyzésben írta meg, milyen következtetéseket vont le Gulyás "némileg zavaros tartalmú meghátrálása után". Mint főpolgármester és ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt a kormány "unalomig ismert sunnyogásának" nevezte azt, hogy Gulyás szerint még nem ismertek a Fudan-beruházás tervei: "Hiszen a Fudan-beruházás feltételei akkor lesznek ismertek, ha a kormány végre hajlandó nyilvánosságra hozni azokat. Pont ezt kezdeményeztem hetekkel ezelőtt. Szóval, hajrá, tegyenek ki mindent az asztalra, a kínai hitelfelvételről szóló tárgyalások részleteivel kezdjék."

Azt is írta, hogy nem a kormány kegyén múlik a népszavazás, így "valójában tök mindegy tehát, hogy a kormány támogat-e egy népszavazást Fudan-ügyben, vagy sem. Népszavazás lesz!" Karácsony szerint viszont arról a projektről kellene népszavazást tartani, amelynek már minden eleme ismert, amelynek a helyét a Fudan egyetemnek egy törvénytervezetben oda is adnák, vagyis a Diákvárosról.

"Szóval, akkor indulhat is a népszavazás a Diákvárosról, el is kezdem erről az egyeztetéseket már a héten."A főpolgármester szerint ráadásul mivel a Diákváros a vidéki fiatalokat érinti leginkább, a kínai hitelt pedig minden adófizető törlesztené, ezért nem is csak helyi népszavazást kellene kiírni az ügyről. "Mi a kínai adósság ellen és a vidéki fiatalok lakhatása mellett állunk ki."

Azt írta, még ma elkezdi az egyeztetést a többi ellenzéki miniszterelnök-jelölttel arról a levélről, amelyet a kínai kormánynak terveznek küldeni azzal kapcsolatban, hogy egy kormányváltás esetén nem valósulhat majd meg a Fudan budapesti kampusza.

"A közösségünk az első győzelmet elérte a kormány meghátrálásával, Magyarország akkor nyer, ha olyan kormánya lesz, amely nem árusítja ki az ország szuverenitását, amely a 99 százalék érdekét szolgálja, és nem az 1 százaléknyi kiváltságos kevesek magánérdekeit, ahol a hatalom embereinél fontosabb az emberek hatalma. Szóval, folyt. köv…"

A Mexikó délnyugati részén fekvő Aguililla városa fölött egyre többet hallani fura, zümmögő hangokat. A helyiek számára viszont nem nagy rejtély, hogy mi adja ki ezt a hangot, és hogy mit kell ilyenkor csinálni: valószínűleg a viaskodó drogkartellek próbálják egymást drónokról lebombázni, úgyhogy irány elbújni valamerre. A kábítószer-csempészek egyre inkább rákaptak a drónozásra, kis módosításokkal robbanóanyagokat vagy drogot is tudnak rájuk erősíteni, a kartellek tagjait pedig szabadúszó oktatók tanítgatják, hogyan kell irányítani a kis szerkezeteket. És miközben Mexikóban, és egyre inkább az Egyesült Államokban is cikáznak a kartelldrónok, a hatóságok egyelőre nem igazán tudnak mit kezdeni ezzel az egyre ijesztőbb jelenséggel.

Mesterségem címere: kartelldrón-pilóta

Idén tavasszal bejárta a világsajtót a hír, hogy a drogkartellek három mexikói államban is drónokról bombáztak rendőröket és katonákat. Michoacán államban például a helyi rendőrök éppen fel akartak számolni egy útblokádot, amit az egymással háborúzó kartellek helyeztek el, mikor egy drón lebombázta őket, két rendőrt is megsebesítve. Ezután az amerikai sajtó rászállt a témára, és az elmúlt hetekben több hosszú cikk és interjú is megjelent, amelyeket a kartellek drónpilótáival készítettek.

A The Courier Journal például a Cárteles Unidos nevű szervezet egyik állítólagos pilótájával beszélt, aki elmondta, hogy ennek a kartellnek legalább 100 drónja van, az ezeket reptető pilóták pedig csak az “ég urainak” hívják magukat. A drónokat az Egyesült Államokból importálják fedőcégeket keresztül, amelyeknek van valami legális indoka, hogy miért is kell nekik annyi drón. Nem kell nagy dolgokra gondolni, mondta az Insidernek nyilatkozó drónpilóta, aki a Cárteles Unidos legfőbb ellenségének, a Cartel Jalisco Nueva Generacion (CJNG) kartellnek dolgozik. Kedvenceik közé tartoznak a Mavic 2 típusú drónok, ezeket 300-350 ezer forintért Magyarországon is lehet kapni.

Kis buherálás után pedig már lehet is rászerelni mindenfélét, amire egy militarizálódó drogcsempész-bandának szüksége van. Ezek a drónok nem tudnak nagyon messzire repülni, és nagyon sok drogot sem lehet rájuk erősíteni, de az Insider forrása szerint olyanok, mint a kis repülő hangyák, kis részletekben elég nagy mennyiségű drogot lehet velük átröptetni a határon.

Az amerikai hatóságok először 2015-ben foglaltak le egy “narcodrónt” a kaliforniai határ közelében, ezzel állítólag négy körben több mint 12 kiló heroint csempésztek át a határon. Azóta 170 hasonló esetről számolt be az amerikai határőrség, bár hogy ez hány drónt és mennyi kábítószert jelent, azt nem árulta el a hatóság. Drónokkal különösen jól lehet a határ sűrűbben lakott részeinél csempészni, az elmúlt években például több drónt lehet látni San Diego San Ysidoro nevű városrészében, közvetlenül a mexikói-amerikai határ mellett. Más részeken nem feltétlenül magára a szállításra használják a drónokat, hanem arra, hogy megfigyeljék a határ menti járőröket, és rádión értesítsék a hús-vér csempészeket, amikor tiszta a levegő. Az amerikai határőrséget már annyira zavarja a sok zümmögő drogcsempész, hogy 2019-ben bejelentette, hogy antidrón rendszert fog alkalmazni, ami megzavarja a pilóták rádiójeleit, ezzel irányíthatatlanná téve a drónokat.

Légi drogháború

A mexikói rendőrök nagy szerencséje, hogy nagyon sok robbanószert se lehet a drónokra akasztani, hogy mondjuk épületeket lehessen megsemmisíteni vagy halálos sebesülést lehessen okozni. A mexikói hadügyminiszter, Luis Cresencio Sandoval szerint nem is annyira hatékonyak, mint ahogy a bandák szeretnék. Viszont azért elég ijesztőek lehetnek ezek a kis zümmögő bombázók, amelyekre C4 plasztikbombákat és hasonlókat, néha pedig csak egy kibiztosított kézigránátot aggatnak, hogy azt gyorsan rádobják az ellenfelekre. Az Insider forrásai szerint

erre a feladatra a CJNG egy külön specialistát alkalmaz, egy “El Chino drones” nevű figurát, aki a legenda szerint a mexikói tengerészgyalogságnál szolgált, mielőtt tudását inkább a kartellnek adta el. Aguililla 15 ezer fős kisvárosa, ahol a rendőröket lebombázták, több szempontból is különösen kiemelt helyszíne a kartellháborúnak. Egyrészt ez Mexikó legfőbb ópiumtermesztő területének kapuja és a metamfetamin előállításának egyik központja, így minden kartell nagyon szeretné az ellenőrzése alá vonni a területet. Másrészt itt született a CJNG vezetője, Nemesio Oseguera Cervantes, avagy El Mencho, Mexikó legkeresettebb bűnözője. AZ elmúlt hónapokban megint felpörgött a bandaháború a környéken, Aguililla utcáin viszonylag rendszeresen lehet lefejezett testeket találni, ebben a háborúban pedig a “levegő urai” felderítőként és bombázóként is részt vesznek.

A Mexikó egyes részeit teljesen leuraló, egymással és a hatóságokkal háborúzó kartellek drónhadviselése is azt jelzi, hogy ezek a bűndandák egyre inkább magánhadseregekként uralják az ország egyes részeit. Éppen ezért az amerikai bűnüldözésben egyre többen gondolják, hogy terrorszervezetté kellene nyilvánítani a mexikói kartelleket. Bár hogy ez hogyan segítene megtörni a bandák hatalmát, amire már így is évtizedek óta nagyon komoly erőforrásokat áldoz az amerikai és mexikói kormány, az nem teljesen egyértelmű.

Terroristák kedvenc játéka

Mindenesetre nem a mexikói kartellek lennének az első terroristacsoportok, amelyek rájöttek, hogy pár százezer forintért kapható drónokkal és kis sufnituninggal nagyon komoly fegyvereket lehet előállítani. Olyanokat, amiktől még a legharcedzettebb embereket is elfogja a félelem. Ilyen ember például Mezer Szadun őrnagy, aki elit kommandójával kulcsszerepet játszott abban, hogy az iraki és kurd csapatok vissza tudják foglalni Mosul városát az Iszlám Államtól.

Szadun a mosuli rendőrség különleges egységének vezetője volt az Iszlám Állam feltűnése előtt, majd pedig egy olyan elit csapatot irányított, akik mind elvesztettek valakit az ISIS elleni harcokban, és bosszúra esküdtek. Mindez annyira akciófilmbe illő, hogy a Netflix forgatott is Szadunról és alakulatáról egy filmet. Robert Evans haditudósító podcastjában úgy írta le az őrnagyot, mint a legfélelmetesebb ember, akit valaha látott. Evans a Mosulban töltött ideje alatt egyszer látott valami félelemhez hasonlót kiülni az őrnagy arcára: amikor az ISIS drónjairól kérdezett. A kicsi, gyorsan cikázó, általában fehér színű drónokat szinte lehetetlen volt időben meglátni, és ha látták is a katonák, szinte lehetetlen volt eltalálni. Csak a zümmögést lehetett hallani, ami pedig azt jelentette, hogy bármikor az ember fejére dobhatnak egy bombát, vagy bemérheti egy aknavető, amely a drón kameráján keresztül látja az ellenséget.

Az ISIS ráadásul hamar rájött, hogy az amerikai Humvee-k tetején nem olyan vastag a páncélzat, mint oldalt, így komoly károkat lehet bennük okozni egy drónról lepottyantott robbanó szerkezettel. Egy fölfegyverzett Humvee 2019-ben nagyjából 250 ezer dollárba, vagyis több, mint 71 millió forintba került. Az ezeket elpusztító vagy harcképtelenné tevő drónok (Evans szerint az ISIS kedvenc modellje a DJI Phantom) típustól függően félmillió és kétmillió forint között kaphatók, így még a robbanószerek költségét beleszámolva is látszik, milyen olcsón mekkora károkat lehet okozni ilyen eszközökkel.

Még nagyobb a kontraszt azoknál a támadásoknál, amelyeket a Szíriában állomásozó orosz alakulatok szenvedtek el drónoktól. Az orosz hadsereg a szíriai Hmeimim városában hozott létre támaszpontot, innen indították a vadászrepülőiket is. Ezt a támaszpontot 2018 januárjában több hullámban házilag gyártott drónok támadták meg, két orosz katonát megöltek, több repülőgépet komolyan megkárosítottak, és egy hétre gyakorlatilag kivonták a támaszpontot a forgalomból. A támadásokhoz még csak nem is online kapható drónokat használtak, hanem fa és műanyag alkatrészekből eszkábáltak össze nagyobb játékrepülőnek kinéző szerkezeteket, amelyekre bombákat erősítettek. Nem sokkal később pedig a kurd PKK támadta meg a török hadsereg egyik bázisát hasonlóan összebuherált szerkezetekkel. Mindez azt is jelenti, hogy a mexikói kartellek drónbombázói nem azért nem tudnak még hatékonyan embereket ölni, mert az technikailag nem lehetséges, hanem mert még nem jöttek rá pont, hogy hogyan kell.

A dróntechnológia fejlődése tehát nem hiába aggasztja a hatóságokat világszerte. Zárásul például meg kell említenünk az egyik legújabb esetet, ami álmatlan éjszakákat okoz az amerikai nyomozóhatóságoknak.

A határőrség és a rendőrség helikoptereit ugyanis pár hónapja lekörözte egy “nagyban módosított” drón Tuscon városa fölött, ami előtte olajvezetékek és katonai létesítmények körül lebegett. Az eset még februárban történt, az FBI pedig azóta sem tudja, kié lehetett az a másfél méteres drón, ami 4200 méteres magasságba is fel tudott emelkedni, és két helikopter elől is el tudott menekülni az arizónai város felett. A találgatásokban felmerült, hogy ez is a kartellek egyik drónja lehet, bár akkor nem tudni, miért körözött a Kinder Morgen olajtársaság vezetékei és a város melletti katonai bázis körül, ráadásul Tuscon nincs is olyan nagyon közel a mexikói határhoz.

Elon Musk és Jeff Bezos már nemcsak azért versenyez, hogy melyikük a leggazdagabb ember a Földön, hanem azért is, hogy melyikük lesz a leggazdagabb ember a galaxisban. Ez az űrháború pedig egyre inkább kezd eldurvulni, nem kis részben azért, mert az amerikai állam annyi pénzt akar mindkét milliárdoshoz vágni, hogy alig bírnak elhajolni előle. És hogy még izgalmasabb legyen, a galaktikus oligarchák vetélkedésébe Bernie Sanders is elkezdett bekiabálni, saját baloldali mozgalmának is csillagászati jelentőséget adva.

A vesztes mindent visz

Mint arról írtunk még áprilisban, Elon Musk cége, a SpaceX nyerte az amerikai kormány közbeszerzését, hogy megépítsék a következő generációs űrhajót, amivel az amerikaiak valamikor a 2020-as évtized közepén, az Artemisről elnevezett program keretében visszatérnének a holdra. Mindezért a cég 2,9 milliárd dollárt kap a NASA-tól. Az eredmény sokakat meglepett, különösen a SpaceX versenytársait, a közbeszerzési folyamat korábbi szakaszaiban ugyanis úgy nézett ki, hogy az Amazonnal multimilliárdossá vált Jeff Bezos Blue Origin nevű űrcége lesz a befutó, amely többek között olyan katonai beszállító óriásokkal adott be közös pályázatot, mint a Lockheed Martin és a Northrop Grumman. Bezos cége és egy harmadik pályázó, egy Dynetics nevű cég el is kezdett rögtön balhézni a kormánynál, hogy probléma volt a közbeszerzési eljárással, így azt érvényteleníteni kell.

A Blue Origin viszont egy lépéssel tovább ment: elkezdett lobbizni Washingtonban, hogy a kormány annak ellenére adjon a cégnek több milliárd dolláros megbízást, hogy elvesztette a NASA pályázatát. És láss csodát, Maria Cantwell demokrata szenátor be is adott egy törvényjavaslatot, hogy az amerikai kormány adjon még 10 milliárd dollárt a NASA-nak egy másik pályázatra, szintén az évtized közepére tervezett holdra szálláshoz kötődően. Egész pontosan egy nagyobb törvény, az űrkutatásról szóló Endless Frontier Act javaslatcsomagba írta bele a 10 milliárdos kiegészítést. Azt ugyan nem írta bele a Washington államot képviselő szenátor - azt az államot, ahol Bezos vállalatainak, köztük a Blue Originnek a központja is megtalálható -, hogy ezt az összeget a Blue Originnek kellene megkapnia, de azt biztos, hogy Bezos cégének van a legnagyobb esélye, hogy landoljon nála az összeg. A törvényt a 10 milliárdos extra költéssel már el is fogadta a szenátus egyik szakbizottsága.

A javaslat megjelenése után a SpaceX dühös hangvételű közleményt adott ki arról, hogy ezzel a szenátus aláássa a NASA közbeszerzési folyamatát, ezzel pedig gyakorlatilag lábon lövik a holdraszállási programot. Musk cége szerint ugyanis a Blue Originnek juttatott 10 milliárdos “adomány” olyan jogvitákhoz vezet majd, amelyek miatt az egész Artemis program csúszni fog, közben pedig Kína átveszi majd a vezető szerepet az űrkutatási fejlesztésekben. A SpaceX közleménye szerint Bezos cége elvesztette a NASA pályázatát, mert rosszabb minőségben oldotta volna meg a holdra szállást és kétszer olyan drágán, mint a nyertes cég. Ha ezek után az amerikai állam milliárdokkal tömi ki a céget, azzal Musk vállalata szerint megszegik a versenyjogi szabályokat.

A Blue Origin hamar visszavágott, hazugságnak nevezve, hogy a 10 milliárd dolláros új pályázatot Bezos cégére írnák. A vállalat azzal vádolja a közbeszerzési versenyt megnyert SpaceXet, hogy csak azért van kiakadva a javaslattól, mert “megriad a versenytől”, és ha a holdraszálló rendszereket nem egy, hanem két szolgáltató építheti, akkor a verseny miatt jobb lesz az eredmény, és nagyobb biztonságban lehetnek majd a jövő asztronautái. A Blue Origin szerint ráadásul a SpaceX csak azért nyerte meg a pályázatot, mert a NASA Musk cégével megosztott információkat a költségvetésének alakulásáról, így a cég át tudta árazni az ajánlatát, ehhez az információhoz viszont a többi versenyző nem jutott hozzá.

A NASA amúgy azt nyilatkozta az ügyben, hogy eredetileg két pályázatot akart kiírni, hogy két cég is dolgozzon a projekten, csak a Kongresszustól nem kapott ehhez elég pénzt, így végül úgy döntött, hogy csak egy pályázóval szerződik, azzal, amelyik olcsóbban vállalja a feladatot. Az ügyben egyelőre patthelyzet van: a Blue Origin panaszt tett a közpénzek kezelését figyelő hivatalnál, a Government Accountability Office-nál, amelynek augusztus elejéig kell eldöntenie, hogy érvényteleníti-e a SpaceX által megnyert pályázatot. Addig pedig a NASA egy fityinget sem adhat Elon Musk cégének.

Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás a milliárdosoknak?

A Cantwell-féle javaslatkiegészítést sokan Bezos egyre növekvő washingtoni befolyása bizonyítékaként értelmezik. Csak a Blue Origin már több mint 600 ezer dollárt költött 2021 első három hónapjában lobbizásra az amerikai fővárosban, 2020-ban pedig 2 millió dollárja ment erre a célra. Bezos jóval jövedelmezőbb vállalkozása, az Amazon pedig már több mint 5 millió dollárnál tartott az első negyedévben. Cantwell szenátori kampányának legfőbb adományozói pedig a (szintén Jeff Bezos tulajdonában lévő) Washington Post szerint az Amazon dolgozói voltak.

Nem kellett sokat várni, hogy a milliárdosok privilégiumait és politikai befolyását amúgy is letörni akaró és a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek ellen harcoló Bernie Sanders is megtalálja magának a tervet. Sanders szerint demokrata kollégájának javaslata nem más, mint egy bailout program a világ leggazdagabb embere számára.

"Jeff Bezos a leggazdagabb fickó a bolygón. A Covid-járvány kezdete óta még 86 milliárd dollárral lett gazdagabb. Tényleg szüksége van még 10 milliárd dollárra a Kongresszustól űrkutatásra?"- tette fel a kérdést Sanders a Twitteren. A demokrata párt balszárnyának Yoda mestere szerint nemcsak azzal van gond, hogy a kormány milliárdokat vág hozzá nagyon gazdag emberekhez, hanem azzal is, hogy az egész új űrprogram a Musk és Bezos féle szupergazdagokra van kihegyezve. A szenátusban elmondott beszédében arról beszélt, hogy a 1969-es holdra szállás egy közös siker volt, az Egyesült Államok közös sikere, amelyre minden amerikai, sőt, az egész emberiség együtt lehetett büszke. Ehhez képest a kormány most privatizálja az űrkutatást, a világ első és második leggazdagabb emberének igényeihez alakítja a következő holdra szállás és a nagyon ambicionált Mars misszió terveit is. Így ha megint ember jár a Holdon, vagy valaki eljut a Marsra, az már nem egy közös emberi eredmény lesz, hanem Musk vagy Bezos sikere.

Ráadásul ahelyett, hogy az egyre oligopolizálódó, egész világot behálózó és egyre egyenlőtlenebb kapitalizmus abszolút nyertesei a saját zsebükből fizetnék az “űrhobbijukat”, az amerikai kormány az amerikai adófizetők pénzéből támogatja őket, Musk és Bezos pedig megsértődnek és panaszkodnak, ha nem jutnak hozzá ezekhez az extra forrásokhoz. Sanders éppen ezért benyújtott egy módosítót a módosítóhoz, amelyben törölné az újabb 10 milliárdos NASA-pályázatot.

Persze nem szabad elfelejteni, hogy az 1969-es Apollo 11-es holdra szállás teljesen más gazdasági és politikai körülmények között zajlott, mint a leghamarabb 2024-ben esedékes Artemis misszió. Egyrészt az űrkutatás egész felpörgetésének hátterében ott állt a szovjet-amerikai hidegháború, bár a jelenlegi űrprogramban is komoly szerepet játszik a birodalmi és technológiai rakétaméregetés, jelen esetben a szovjetek helyett a Kínai Népköztársasággal. Viszont 1969-ben az államok és a gazdaság viszonya még egészen más volt, mint most. A 60-as években az amerikai vállalatok effektív adórátája valahol 40 és 50 százalék között volt, hasonló arányban kellett fizetni a tőkejövedelmek után, mára viszont ez az arány 10 százalék körülire csökkent. Ennek a változásnak, valamint a termelés, fogyasztás és tőkeáramlások globalizációjának eredményeképp mára egészen máshogy néznek ki a társadalmakon, így az amerikai társadalmon belüli egyenlőtlenségek, és máshogy alakul az államok és kormányzatok viszonya is.

A történethez az is hozzátartozik, hogy az amerikai kormány már egy ideje jóval kevesebbet hajlandó az űrkutatásra költeni, mint az Apollo 11 idején. A NASA költségvetése 1964 és 1967 között az amerikai szövetségi büdzsé több mint 3 százalékát tette ki, sőt, 1965-66-ban a költségvetés nagyjából 4,5 százaléka ment az űrhivatalra. Ezek viszont kivételes évek voltak, amikor a hidegháborús űrversenybe vödörrel öntötték a pénzt. A 70-es évek közepétől a 90-es évek végéig a NASA költségvetése alulról közelítette az állami kiadások 1 százalékát, manapság pedig inkább a fél százalék közelében jár.

Elég jelképes, hogy azt a floridai rakétakilövő állomást, ahonnan például Neil Armstrong és társai is elindultak a Holdra, 2014-ben a SpaceX cége vásárolta meg a NASA-tól. Ilyen értelemben ma már valószínűleg nem lehetne úgy megszervezni a holdra szállást sem, ahogy azt 1969-ben lehetett. Ahogy a Földet, a Holdat is el fogják uralni a legesleggazdagabbak, sőt, Musk, Bezos és társai már a Mars gyarmatosításáról is álmodoznak.

Földön kívüli biznisz

Jeff Bezos és Elon Musk, más szupergazdagokkal együtt viszont nem (csak) azért foglalkoznak annyit az űrkutatással, amennyit, mert a sok millió űrhajóst játszó gyerekből nekik lett aztán annyi pénzük, hogy valóra is váltsák az ilyen álmaikat. Az űrben nagyon nagy gazdasági lehetőséget látnak, a műholdakról sugárzott interneten át egészen az olyan, még scif-inek tűnő tervekig, mint az aszteroidabányászat. Az Egyesült Államokban már több mint 400 cég foglalkozik azzal, hogy űrben használható technológiákat fejlesszen, pár éve egy kisebb startup boom is elindult űrkutatási témában. Viszont, ahogy arról Jeff Bezos egy 2019-es interjúban beszélt, amíg nincsenek megbízható, többször is használható rakéták, járművek, amelyekkel dolgokat az űrbe lehet juttatni, addig az űrbizniszbe szinte lehetetlen kis, kockázati befektetésekből és hasonlókból működő cégeknek bejutnia. Mint mondta, ő azt tekinti a legfőbb céljának a Blue Originnal, hogy ezt a belépési küszöböt csökkentse, ezzel lehet ugyanis létrehozni egy igazán erős, virágzó, több ezer magánvállalkozásból álló űriparágat.

De akkor miért nem fizeti ki Elon Musk vagy Jeff Bezos maga a holdra szálláshoz szükséges járműveket, miért vitatkoznak az amerikai adódollárokon és költenek pénzt lobbizásra, hogy aztán a Kongresszus fizessen nekik még több pénzt? Vannak, akik szerint nem igazán realisztikus, hogy mondjuk Bezos maga állja azt a 10 milliárd dollárt, amit Bernie Sanders sajnál neki odaadni, mert ugyan tényleg van 186 milliárd dollár vagyona, de annak nagy része Amazon-részvényekben van lekötve, nem tudja csak úgy elkölteni arra, amire akarja. Ugyanez igaz Muskra, csak Tesla-részvényekkel - meg időnként fura kriptovalutákkal. Viszont például Bezos már így is évente elad 1 milliárd dollárnyi Amazon részvényt, hogy az űrprojektjeit finanszírozza, úgyhogy ez azért nem tűnik megugorhatatlan feladatnak. Maga Bezos mondta még 2019-ben, hogy mindenki, aki vesz mondjuk egy cipőt az Amazonon, a pénze egy részével a Blue Origint támogatja. Márpedig a járvány alatt nagyon sokan vettek nagyon sok mindent az Amazonon, 2020 első 9 hónapjában 70 százalékkal nőtt az online piactér forgalma, 2021 első negyedévében pedig 108,5 milliárd dolláros bevétele volt a cégnek.

Az űrkutatás ennek ellenére még jó ideig várhatóan amolyan public-private partnership formájában működik majd tovább, amelyben az amerikai állam megrendelőként ösztönzi a fejlesztéseket, a világ milliárdosai pedig egymással harcolnak ezekért a szerződésekért, amíg a magánűripar nem tud elég keresletet generálni a fejlesztések finanszírozásához. Az például egyelőre nem biztos, hogy a SpaceX nyerte-e végül a holdra szállás fejlesztését, de a napokban a cég bejelentette, hogy az Axiom Space nevű céggel közösen már négy körben szállíthatnak majd embereket a nemzetközi űrállomásra. A SpaceX már 10 asztronautát eljuttatott az űrbe, amiért fejenként 55 millió dollárt fizet a NASA.

Mint az ismert tény, a magyar kormány nagyon, de tényleg nagyon sok lélegeztetőgépet vett a koronavírus-járvány alatt, jóval többet, mint amennyihez egyáltalán lenne azt üzemeltetni képes szakember a magyar kórházakban. Ahogy a Direkt 36 írta annak idején, a magyar kormány 300 milliárd forintot költött, hogy vegyen 16 ezer lélegeztetőgépet, ráadásul ötször-tízszer olyan drágán, mint amennyiért más országok hozzájutottak a gépekhez. Azóta a gépek egy részét a kormány elajándékozta ide-oda, egy része pedig egy raktárban ül, a tárolásukért nagyjából havi 90 millió forintot kell fizetnie a kormánynak. Összességében tehát talán elmondható, hogy nem volt annyira jó biznisz ez a beszerzés. Legalábbis az adófizetőknek. Az Mfor.hu cikke alapján viszont

a lélegeztetőgépek vásárlásában közvetítő cégek elképesztően jól kerestek az üzleten, a legtöbb gép leszállítására szerződött cég például 216-szorosára növelte az árbevételét egyetlen év alatt.

A portál összeszedte, hogyan teljesítettek a pénzügyi beszámolóik szerint azok a cégek, amelyekkel a lélegeztetőgépek vásárlására szerződést kötött a kormány. A 22 cég közül 10 adta le a május végi határidőre a 2020-as éves jelentését. Köztük a Fourcardinal Tanácsadó Kft., amellyel a legnagyobb összegű szerződést kötötte a kormány, 1000 lélegeztető megvásárlásáért összesen 48,1 millió eurót fizetett a cégnek a külügy. A lélegeztetőgépes szerződésekről itt írtunk részletesebben.

A cég 2019-ben 229 millió forint árbevételről számolt be, ez viszont 2020-ban 49,5 milliárdra emelkedett. Még látványosabb a növekedés a Fourcardinal profitjában, ami 513-szor annyi volt tavaly, mint egy évvel korábban, 15,9 milliárd forint. Ebből a tulajdonosok 15,4 milliárdot ki is vettek osztalék formájában. Ennek 90 százaléka egyetlen személyhez, Nagy Beatrixhoz került, aki a Hvg.hu szerint több szálon is közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával. Nagy a Fourcardinal törzstőkéjének 90 százalékát jegyzi, de a kisebbségi tulajdonos, a Silk Road Fund Zrt. sincs túl messze a kormánytól. A cég ügyvezetőjének testvérét, Szeverényi Ivonn Ildikót ugyanis nem sokkal azelőtt nevezte ki Szijjártó Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek, hogy a Fourcardinallal 1000 lélegeztetőgép beszerzéséről írt volna alá szerződést a kormány. Szeverényi férje pedig a kormányközeli lapkiadó, a Mediaworks elnök-vezérigazgatója.

A cseh parlament többsége megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben a cseh nők, lányok és asszonyok maguk dönthetik el, hogy a vezetéknevük feminin verzióját szeretnék-e használni. A mostani szabály szerint a nőknek az apjuk vezetékneve után kell csapni az -ová képzőt, ezzel létrehozva a név nőnemű verzióját. Ez sok más szláv nyelvben is szokás, viszont más országokban, például a szomszédos Szlovákiában már eddig sem volt kötelező a név női változatát anyakönyvezni, pontosabban lehetőség van a nevet megváltoztatni a maszkulin verzióra.

A javaslatot szerdán 99 képviselő megszavazta, 33-an szavaztak ellene. Viszont még a szenátusnak is szavaznia kell a javaslatról. Attól viszont nem kell tartani, hogy mostantól teljesen eltűnnek a Valkovák, Geislerovák, Vondrousovák és társaik, ha a felsőházon is átmegy a javaslat, a Radio Prague International felmérése szerint ugyanis a cseh nők 28 százaléka élne a névváltoztatás lehetőségével. Amúgy nyelvészek szerint sem lenne nagyon jó, ha eltűnne a nevek genderesített verziója, mert a cseh ragozás nagyban épít a nevek nemi különbségeire. (BBC)

Szerdától már a koronavírus elleni egy oltással is be lehet utazni Horvátországba - jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a kabinet szerdai ülésén. A Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V-vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot, míg az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.

Azok, akiket nem oltottak be, és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigén gyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt.

Akik rendelkeznek európai digitális igazolvánnyal, hogy felgyorsítsák a határátlépést, feltölthetik adataikat az Enter Croatia honlapra. A beutazáshoz a határon minden esetben regisztrálni kell, kivéve, ha átutazóban van valaki.

Bozinovic elmondta: Horvátország számára nagyon fontos volt, hogy az elsők között vezesse be a digitális igazolás rendszerét."Ezzel azt az üzenetet küldtük az európai uniós állampolgárok számára, hogy ha a saját országaik biztosítják számukra a digitális igazolást, az idő, amelyet a határon kell tölteniük, nagyon rövid lesz, és gyorsan át tudnak haladni rajta" - mondta a tárcavezető. Horvátországon kívül eddig Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Németország és Görögország kezdte meg június elsejétől a digitális igazolvány kiállítását, de Ausztria és néhány más ország is felkészült már a kiadásukra.

Az elmúlt napon 432 új fertőzöttet azonosítottak Horvátországban, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 356 829-et. Az elmúlt 24 órában a vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében nyolcan haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8042-re emelkedett. Kórházban jelenleg 709 beteget ápolnak, közülük 81-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 293 847-en kaptak védőoltást, közülük 509 710-nek már a második adag vakcinát is beadták.A szomszédos Szlovéniában keddre 374 új fertőzöttet regisztráltak, s ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 254 ezret. Az elmúlt napon négy beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 4700-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 214-en vannak kórházban, 62-en közülük intenzív osztályon. (MTI)

Ausztria kiterjeszti oltási tervét a 12 éven felüli gyerekekre, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye után az osztrák Nemzeti Oltási Grémium (NIG) is szabad utat adott a Pfizer/Biontech vakcinájának a 12-15 évesek körében - jelentette be Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter szerdán Bécsben.

A miniszter szerint tanulmányok igazolják, hogy a Pfizer/Biontech vakcinája rendkívül hatékony a fiatalabb korcsoportok körében is. Hozzátette, hogy az említett vakcinából az elmúlt hetekben ebben a korosztályban 600 ezer adagot oltottak el az Egyesült Államokban és Kanadában anélkül, hogy aggályok merültek volna fel biztonságosságát illetően.

A szóban forgó korcsoportba tartozó 340 ezer gyerek közül Mückstein legalább 200 ezerrel számol, akik élnek majd a lehetőséggel. Úgy vélekedett: ha július-augusztusban minél több gyerek beoltatja magát, szeptemberben zavartalanabbul indulhat a jelenléti oktatás az iskolákban. Egyúttal kéri a szülőket, hogy segítsék a felvilágosító kampányt.

A 14 éven aluli gyerekek estében szülői beleegyezés szükséges az oltáshoz, a 14 éven felüliek pedig önállóan is dönthetnek erről, még akkor is, ha a szülő esetleg oltásellenes. Ezért a közeljövőben a NIG szakemberei is intenzív kampányba kezdenek, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően felvilágosítsák őket az oltás fontosságáról.

Mückstein elmondta, hogy ugyan a gyerekek - ellentétben a felnőttekkel - ritkábban kerülnek súlyos tünetekkel kórházba, de az úgynevezett Long-Covid szindróma, amely sok esetben és hosszú ideig alvászavarokkal, fáradékonysággal jár, esetükben is tapasztalható. Ezen túlmenően akár tünetmentesen is megfertőzhetik az idősebb korosztályokat. "Ezért is fontos, hogy a 12-15 évesek oltása is széles körben megtörténjen, hiszen minél előbb érjük el a nyájimmunitást, annál előbb térhetünk vissza a normális élethez."

Ausztriában az elmúlt 24 órában 400 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 645 552 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 409, az intenzív kezelésre szorulók 141-en vannak. A fertőzés okozta betegség (Covid-19) szövődményeibe az elmúlt napon 6-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 621-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 630 274. (MTI)

Márciusban komoly botrány tört ki, miután Meghan Markle és Harry brit herceg az Oprah Winfrey-nek adott interjújukban rasszizmussal vádolták meg a brit királyi családot. Az afroamerikai Markle elmondása szerint a királyi család tagjai azt mondták neki, hogy káros lenne a családnak, ha első gyermekük, Archie sötét bőrű lenne. A család persze határozottan visszautasította a vádakat, Harry bátyja, Vilmos herceg is kiállt a nyilvánosság elé, és azt mondta, hogy „egyáltalán nem rasszista a családunk.” A Guardian viszont több mint 50 éves dokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy ez nem volt mindig igaz a Buckingham-palota lakóira. A dokumentumok szerint például

a 60-as évek végén a királyi család komolyan lobbizott azért, hogy ne vonatkozzanak rá a faji megkülönböztetés elleni szabályok, a korona pénzügyeit intéző lord szerint ugyanis "nem volt szokás színes bőrű bevándorlókat hivatali pozícióba fölvenni" II. Erzsébet királynő udvarába.A brit nemzeti levéltárban feltárt dokumentumok szerint kiszolgáló személyzetként dolgozhattak bevándorlók és színes bőrűek a Buckingham-palotában, bár beszámolók szerint ez sem volt igazán jellemző sem a 60-as évek előtt, sem azután. Hivatali vagy vezetői beosztásba viszont nem kerülhetett olyan ember, aki nem fehér brit.

A brit parlament 1968-ban tervezett tárgyalni egy törvényt, amely először bevezette volna a faji és nemi megkülönböztetés tilalmát a munkahelyeken. Ennek részeként létrehoztak volna egy testületet, amely fogadta volna a faji megkülönböztetésről szóló panaszokat, hogy azokat némi elbírálás után a bíróságokhoz továbbítsa. A javaslatot benyújtó James Callaghan belügyminiszter úgy gondolta, nem kellene elkezdeni a javaslat vitáját addig, amíg nem egyeztettek Erzsébet királynő tanácsadóival. A brit jogalkotásban ugyanis van egy olyan kitétel, hogy a korona magánügyeit is érintő törvényt csak a "korona beleegyezésével" (Crown's consent) lehet meghozni.

A belügyminisztérium egyeztetett is Lord Tyronnal, a királyi család pénzügyeit intéző vezetővel, aki azt mondta, hogy az udvar csak akkor járul hozzá a törvény tárgyalásához, ha a királyi család ugyanolyan kivételeket kap a törvény alól, mint a külügyminisztérium, amely elutasíthatja olyanok jelentkezését, akik még kevesebb, mint 5 éve vándoroltak be az Egyesült Királyságba. Ezeken a tárgyalásokon mondta azt is, hogy a királyi családnál nem szokás szolgálói munkakörnél magasabb poszton színes bőrűeket, bevándorlókat vagy külföldieket alkalmazni.

Az elfogadott törvényben végül kivételes eljárást kapott a királyi család, a királynő háztartásából érkező panaszokat ugyanis a kivizsgáló testület a bíróság helyett a belügyminisztériumba küldte tovább. A 70-es években több másik törvényt is hoztak a munkahelyi faji és nemi megkülönböztetés ellen, amelyek mind kivételt tesznek a királyi udvarral. Ezek a törvények, a kivételekkel együtt ilyen vagy olyan formában még mindig érvényben vannak.

A Guardian megjegyzi, hogy ugyan nem tudni pontosan, meddig volt érvényben a "szokás", hogy színes bőrűek és bevándorlók nem dolgozhattak hivatali munkakörben, de idővel a helyzet megváltozott. Igaz, 1997-ben az udvar elismerte, hogy nem tartja be teljesen az esélyegyenlőségi ajánlásokat, és később is kritizálták a királyi családot, hogy nagyon kevés kisebbségit alkalmaz. A Buckingham-palota a lap megkeresésére most azt írta, hogy a királynő háztartásában minden szükséges előírást betartanak, és minden panaszt kivizsgálnak az erre megfelelő fórumokon.

Két hónapig előzetes letartóztatásban lesz Andrej Pivovarov, az orosz ellenzéki aktivista, akit hétfőn egy indulni készülő repülőről rángattak le az orosz hatóságok. A korábban Alekszej Navalnij kampányát is vezető, 40 éves aktivista ellen azért indult eljárás, mert még tavaly augusztusban arra szólította fel követőit a Facebookon, hogy támogassák a Nyílt Oroszország (OR) nevű szervezetet, amelynek ügyvezetőjeként dolgozott. És amelyet aztán az orosz állam a szélsőségesnek nyilvánítható szervezetek listájára sorolt.

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Pivovarov tavaly augusztusban egy külföldi, Oroszországban nemkívánatosnak minősített szervezet tagjaként agitációs jellegű anyagot tett közzé a szervezet támogatására. A Nyílt Oroszországot a börtönt is megjárt, Putyin-ellenes oligarcha, Mihail Hodorkovszkij alapította, Pivovarov pedig a szervezet ügyvezető igazgatója volt. Az OR idén május 27-én, nem sokkal a szélsőséges szervezetek közé sorolását lehetővé tevő módosítás elfogadása után meg is szűnt, mert a szervezet munkatársait ezután már csak azért is börtönbe zárhatnák, hogy ott dolgoznak, ahol. Négy nappal ezután szállt fel Pivovarov egy Szentpétervárról Varsóba tartó gépre. Pivovarov szerint valójában azért tartóztatták le, mert indulni akart az őszi parlamenti választáson. Az aktivistát a dél-oroszországi Krasznodarba szállították. Ügyvédje szerint a hatóságoknak értesíteniük kellett volna ügyfelét arról, hogy eljárás indult ellene. Arra a kérdésre viszont, hogy milyen módon próbálták értesíteni Pivovarovot, mielőtt leszedték az indulásra kész repülőről, az ügyész azt mondta, hogy a sajtó jelenlétében nem válaszol.

Pivovarov pár héten belül már a második ellenzéki, akit repülőgépről ráncigál le a kormány, amely ellen küzd. Igaz, Putyinéknak nem kellett terroristák módjára eltéríteniük a gépet, mint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek, hogy őrizetbe vegye Raman Prataszevics ellenzéki aktivistát és újságírót. Az EU élesen bírálta Moszkvát Pivovarov őrizetbe vétele miatt, és a férfi azonnali szabadon bocsátásra szólított fel. (Telex.hu)

Hiába zuhant 5 százalékkal a magyar GDP a koronavírus-járvány évében, az éves beszámolói alapján Mészáros Lőrinc cégeinek elég jól ment tavaly is. Azért a turizmus visszaesését, úgy tűnik, még az ő szállodái sem bírták igazán jól.

Ahogy a 24.hu írja, Mészáros Lőrinc első és sokáig legfőbb cége, az építőipari Mészáros és Mészáros Kft. például 113 milliárd forintos árbevételt könyvelt el tavaly, 26 milliárddal többet, mint 2019-ben.

A cégnek 15,5 milliárd forint nyeresége volt, amit Mészáros teljes egészében kivett osztalékként. Sőt, még az eredménytartalékból is kipótolta kicsit, így összesen 15,7 milliárd forintot vett ki a vállalatból. Szintén jól zárta a tavalyi évet a Fejér B.Á.L. Zrt., az az építőipari vállalat, amelyben Mészáros gyerekeinek is jókora részesedésük van. Ez a cég tavaly 27 milliárd forinttal nagyobb árbevételt hozott össze, mint 2019-ben, 44,5 milliárdos bevétel után 4,3 milliárd forint adózott bevétele lett, ebből 2 milliárdot fizetett ki a tulajdonosainak osztalékként. A Mészáros agrárcégeit összefogó a Talentis Agro Zrt.-nek 1,2 milliárdos nettó árbevétele volt 2020-ban, 461 millióval több, mint egy évvel korábban. Ez a cég viszont nem fizetett osztalékot az azt 99,42 százalékban tulajdonló, Felcsútról Budapestre költöző üzletembernek, az 542 milliós nyereség ment az eredménytartalékba.

Ahogy már utaltunk rá, a Mészáros-birodalom vendéglátós érdekeltségeinek számain azért meglátszik a válság. A Hunguest Hotels Zrt. 2020-ban 12,25 milliárd forint árbevételt könyvelt el a 2019-es 26,8 milliárd után, és 2,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el, annak ellenére, hogy csak a járvány első hulláma alatt 17,7 milliárd forint állami támogatást kaptak a Hunguest Hotel lánc tagjai. Azóta pedig még pár milliárddal megtolta a Mészáros-szállodákat, a Hunguest egri szállodája például májusban 2,8 milliárd forint felújítási támogatást kapott.

Mészáros Lőrinc menyasszonya, Várkonyi Andrea, és öccse, Mészáros János is szép összegeket vettek ki cégeikből osztalék formájában, még ha azért egyik sem közelíti meg a 16 milliárdot.

Kaliforniában annyira hétköznapivá váltak az erdőtüzek, hogy szinte föl sem tűnik, ha a hollywoodi celebek kerti edzős videóiban látszik a háttérben a füstoszlop. Az Egyesült Államok délnyugati részén ugyanis évek óta arról lehet leginkább tudni, hogy lassan véget ér a nyár, hogy leég több százezer hektár erdő és pár kisebb város. És ezek a tüzek tudósok szerint egy olyan jelenség leglátványosabb és legpusztítóbb megnyilvánulásai, amelyre nagyjából 500 éve nem volt példa:

ezekben az államokban nem egyszerűen szárazság van, hanem megaszárazság. Ennek pedig nagyon nagy részéért az ember okozta klímaváltozás a felelős. A jelenséget tanulmányozó tudósok szerint az Egyesült Államok délnyugati államaiban már több mint 20 éve tart az aszály, és még egyáltalán nem látszik a vége. Emiatt egyre nagyobbak lehetnek az erdőtüzek, egyre drágább lehet az áram és az élelmiszer, mindennek pedig milliók életére lesz egyre nagyobb hatása.

20 év aszály

A megaaszály vagy megaszárazság egy elég komolytalan szónak tűnik, pedig tudományos szakkifejezés, ami azt jelzi, ha egy területen több évtizedig folyamatos a szárazság. Ez nem azt jelenti, hogy nem esik egyáltalán az eső, vagy kevés esik, hanem azt, hogy a talaj nedvessége vissza tud-e állni olyan szintre, ami már nem tekinthető aszálynak.

Ilyen megaszárazság volt már a történelem során, nem is egy, de azért nem egy túl gyakori jelenségről beszélünk. A Science folyóiratban áprilisban megjelent tanulmány szerzői szerint olyan megaszárazság, mint amiben most az amerikai délnyugat szenved, az elmúlt 1200 évben négyszer fordult elő ugyanezen a területen, ezek közül viszont csak egy volt súlyosabb, mint a mostani, az 1500-as évek végén. Mindezt fák évgyűrűinek elemzéséből és talajmintákból származó adatokból állapították meg.

The most expansive & intense drought conditions recorded this century persist in the West. Very concerning in many respects, notably around wildfire & agribusiness risk.

21st Century Extent Highs (West)
Moderate Drought: 88% (May 18, 2021)
Exceptional Drought: 27% (May 25, 2021) pic.twitter.com/Q24rxSjGe8

— Steve Bowen (@SteveBowenWx) May 28, 2021

Mindez azt is jelenti persze, hogy az ilyen, évtizedekig tartó szárazság egy normális, természetes dolog, hiszen az 1100-as évek elején vagy az 1500-as évek végén még nem beszélhetünk arról, hogy az emberi tevékenység hatással lehetne a Föld éghajlatára (bár az utolsó kaliforniai megaaszály idején már elindultak azok a folyamatok, amelyek aztán a klímaváltozásig is elvezettek). Viszont Park Williams, a UCLA egyetem klímakutatója és a fent említett tanulmány vezető szerzője szerint ha az emberiség nem égetett volna annyi fosszilis energiahordozót az ipari forradalom óta, amennyit, a mostani délnyugati szárazság sokkal rövidebb ideig tartott volna és sokkal enyhébb is lett volna. Williams szerint

a jelenlegi megaaszályért legalább 40 százalékban az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás a felelős. Williams a Los Angeles Timesnak azt mondta, hogy ha ez az aszály teljesen természetes jelenség lenne, legalább megnyugtathatná az érintett államokban élőket, hogy előbb-utóbb véget érnek a szűk esztendők, visszatér az eső, és minden újra úgy lesz, mint régen. “Viszont az, hogy a mostani aszály nagy részben az ember okozta éghajlati trendek miatt alakult ki, azt jelenti, hogy a legnehezebb időszak talán még csak most jön.

Ami pedig ezekben az államokban történik, azt egyfajta előzetesnek is lehet tekinteni arra nézvést, hogy mi történik majd világszerte, ha nem sikerül megakadályozni, hogy a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előttihez képest több mint 1,5 százalékkal emelkedjen. Az amerikai délnyugat ugyanis a sarkkör mellett azon területek közé tartozik, ahol már több mint 2 Celsius fokkal nőtt az átlaghőmérséklet a 19. század végéhez képest.

A tudományos közösségben van némi vita arról, hogy lehet-e a pusztító szárazságot megaaszálynak nevezni, vagy sem. Jay Lund, a UC Davis kutatója például úgy látja, hogy bár az amerikai délnyugat egyes részein, a Colorado folyó völgyében például tényleg évtizedek óta folyamatosan aszály van, de Kaliforniában például a 2017-es, viszonylag csapadékos időjárással véget ért az addig aszály, és utána szinte rögtön elkezdődött egy másik. Igaz, a kettő között a környezet nem tudott eléggé felépülni az előző szárazságból, így az új még rosszabbul érintette az ökoszisztémát.

Ha elolvad a hó, kezdődnek a bajok

Akár megaaszály zajlik éppen az Egyesült Államok jelentős területén, akár nem, az biztos, hogy nagy a baj. Ezt az jelzi a leginkább, hogy a kaliforniai hegycsúcsokról elolvadt a hó. Pontosabban hogy sokkal gyorsabban olvadt el, mint szokott. Kalifornia mindig is aszályra hajlamos környék volt, a mezőgazdasági területek és az olyan nagyobb városok, mint Los Angeles vízellátása már az 1910-es években komoly konfliktusokat okozott (ennek noirosított feldolgozására lásd a Kínai negyed című filmet).

Kaliforniában a csapadék nagy része a Sierra Nevada hegységben esik le november és március között, hó formájában, ami aztán folyamatosan olvadozva élteti a hegyvidék erdős területeit, és amit nem szív fel az erdei talaj, az patakokban nagyobb folyókba folyik, onnan pedig aztán a környék nagy vízgyűjtőibe, mint a Hoover-gáttal létrehozott Mead-tóba, Amerika legnagyobb víztározójába.

Idén viszont 30 százalékkal kevesebb hó esett a Sierra Nevadában, és az olyan gyorsan olvadt el, mint még soha. Ez azt jelenti, hogy több víz folyik le a hegyen gyorsabban, kevesebbet tud megfogni a talaj, ami aztán hamarabb kiszárad, a folyók gyorsabban megduzzadnak, és a mezőgazdaságnak meg persze a kaliforniaiak utcaszéli pálmafáinak és medencéinek oly fontos víz jelentős része az árvízvédelmi rendszereken keresztül a tengerbe folyik.

Ez azt is jelenti, hogy idén az általában nyár végére jellemző “erdőtűz szezon” már júniusban elkezdődhet.Kaliforniában már most kilencszázzal több erdőtűz volt eddig az évben, mint 2020-ban ugyanebben az időszakban. A gyors olvadás miatt ráadásul az egész magasan fekvő erdők is hamar kiszáradnak, így félő, hogy egyre inkább olyan erdős területek is lángba borulhatnak, amelyeket eddig elkerült a tűzvész. Ha pedig elpusztulnak a magashegyi erdők, a lombok nyújtotta árnyék nélkül még gyorsabban olvad majd a hó, ami még gyorsabban zubog majd le a hegyoldalakon, mert kevésbé fogja majd meg az erdei talaj. És ez csak még nagyobb szárazsághoz vezet majd.

Drága áram, éhes marha

Az egész erdőket, kisvárosokat és elővárosokat felemésztő, néha San Francisco egét is szürreális narancssárgává változtató tűzvészek a leglátványosabb, de messze nem az egyedüli hatásai a már 22 éve tartó megaaszálynak. Ugyanilyen pusztító a mezőgazdaságra mért hatása.

Arizonában, Nevadában, Új-Mexikóban és Utahban több mint 160 éve nem volt akkora szárazság, mint most, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza az itteni farmereket. Ezekben az államokban sokan foglalkoznak marhatenyésztéssel, a szárazság miatt viszont csak egyre drágábban lehet a marhák etetéséhez szénát vásárolni. A farmereknek így dönteniük kell, hogy vállalják, hogy jóval drágábban etetik az állatokat, vagy eladják őket, tudva, hogy várhatóan nem kapnak majd értük jó árat, hiszen sok másik gazda is egyszerre tereli piacra az állatait.

Akik maguknak tudnak szénát termelni, azok egy kicsit jobb helyzetben vannak, de az aszályban a növénytermesztés is nagyon nehéz, a folyamatos szárazság miatt évről évre romlik a hozam.

Ha pedig ez nem lenne elég, az aszály miatt várhatóan több államban is vízhasználati korlátozásokat vezetnek majd be, ami szintén a mezőgazdaságot sújtja a legjobban. Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom bejelentette, hogy az állam 58 megyéjéből 41-ben szárazság miatti szükségállapotot hirdetnek, és hasonló lépésekre lehet számítani Utah és Arizona államokban is. A Mead-tóban közben olyan alacsony a vízállás, hogy elképzelhető, hogy a történelem során először szövetségi vízhiányt jelent be a kormány, ami milliók vízfogyasztásának korlátozásával járhat majd. Alternatíva pedig nagyon nincs, Kaliforniában legalábbis már a talajvíz nagy részét elhasználták pazarló öntözési rendszereken keresztül vagy a megaaszály korábbi éveiben. Arizona államban még próbálnak új kutakat fúrni, de egyes megyékben várhatóan a földek 20-30 százalékát nem tudják majd megöntözni a következő években.

A krónikus vízhiány miatt ráadásul áramkimaradásokra is lehet számítani, mert a Hoover-gát a régió egyik legnagyobb áramfejlesztője. Az Egyesült Államok nyugati részén soha nem volt akkora az áramkimaradások kockázata, mint most, a vízerőművek gyengélkedése miatt pedig már most emelkedni kezdett az áram ára. A leégő erdőkkel tehát elszáradó földek, szomjazó és éhező állatok, emelkedő élelmiszer- és energiaárak járnak együtt. Mindezek gazdasági hatásai miatt pedig várhatóan rengetegen veszítik majd el a munkájukat, a megélhetésüket.