Csurgó Dénes

Az UNESCO világörökségi bizottsága pénteken úgy döntött, hogy nem fogadja el a szervezet szakértőinek javaslatát és nem nyilvánítja veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a Nagy-korallzátonyt.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 21 tagú szervezetében ezzel az ausztrál kormány akarata érvényesült, amely nagyon keményen lobbizott a veszélyeztetett minősítés ellen, mert attól tartott, hogy az visszavetné a turizmust a térségben. Az ausztrál kormány lobbiturnéra küldte a környezetvédelmi minisztert, Sussan Leyt, aki többek között Szarajevóban, Madridban és Budapesten is járt, majd Párizsba utazott, hogy találkozzon az UNESCO tisztviselőivel, előtte pedig a múlt héten pedig búvárkirándulást is szerveztek a zátonyra a legfontosabb nagyköveteknek.

Az ausztrál kormánynak végül többek között Magyarország képviselőjének szavazatával sikerült elérnie, hogy bizottság szavazza le az UNESCO javaslatát. Magyarországon kívül Saint Kitts és Nevis, Etiópia, Mali, Nigéria, Szaús-Arábia, Omán, Bosznia Herzegovina, Oroszország és Spanyolország képviselőit győzték még meg az ausztrálok. A döntés értelmében az ausztrál kormánynak 2022 decemberéig jelentést kell tennie az UNESCO-nak, hogy hogyan kezelnék a klímaváltozás hatását a világ legnagyobb korallzátonyára.

Dr Fanny Douvere, az UNESCO tengeri programjának vezető tudósa a döntés után azt mondta, hogy a tények azok tények, a tudomány az tudomány, a bizottság pedig végső soron elismerte a szakértők tudományos eredményeit, amelyek alapján a klímaváltozás komoly veszélyt jelent a Nagy-korallzátonyra. Zöld szervezetek cinikus lobbizásnak nevezték azt, amit az ausztrál kormány végzett, a WWF ausztrál vezetője pedig azt mondta, a döntés annyit jelent, hogy a kormány próbaidőn van, de nem kerülheti el, hogy komoly környezetvédelmi lépéseket tegyen.

Sussan Ley környezetvédelmi miniszter korábban azt mondta, nem vitás, hogy a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést a korallzátonyra, ám szerinte nem a világörökségi tanácsa az a fórum, ahol "elvi kérdést kéne csinálni ebből". Szerinte felháborító, hogy a világörökségi tanács előzetes figyelmeztetés nélkül készül veszélyeztetett listára tenni a Nagy-korallzátonyt, így csakis politikai döntésként tudja értelmezni azt. Az ausztrálok azt gyanították, hogy a nyomás mögött az UNESCO világörökségi tanácsában elnöklő Kína állhat. Kína és Ausztrália között a koronavírus-világjárvány óta nagyon elmérgesedett az addig sem békés viszony, kölcsönösen embargókkal is sújtotta egymást a két ország.

A Nagy-korallzátony 1981-ben került fel a világörökségi helyszínek listájára. A szervezet 2017 óta fontolgatja, hogy folyamatos pusztulása miatt átrakja a veszélyeztetett helyszínek listájára, ám Ausztrália mindig is hevesen ellenezte a lefokozást. (Guardian)

Pozitív koronavírustesztek miatt a spanyol Villarreal labdarúgócsapata lemondta az új Bozsik Aréna szombati avatómérkőzését a Budapest Honvéd ellen. Az Európa-ligát megnyerő spanyol csapat pénteken közölte: a gárdánál két játékos tesztje lett pozitív, őket elkülönítették, de mivel társaikkal és a stábtagokkal is szoros kapcsolatban voltak, elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy lemondják a soron következő három felkészülési meccsüket

A Villarreal a kispesti fellépést követően hétfőn a Dinamo Kijevvel, szerdán a Dárdai Pál edzette Herthával játszott volna az ausztriai edzőtáborban, amelyet ugyancsak lemondtak. A csapat így otthon készül tovább, és a vezetők abban bíznak, hogy jövő szombaton már a francia Olympique Marseille-nél vendégeskedhetnek.

A Honvéd az este folyamán honlapján közleményben jelentette be: sajnálattal értesült arról, hogy a Villarreal koronavírusos esetek miatt lemondta a szombati stadionavató mérkőzést. Hozzátették:

mindenképpen szeretnének szombaton meccset rendezni, és ezzel kapcsolatosan további információkat ígértek.
A régi kispesti stadiont 2019 február közepén kezdték el bontani, és egy hónappal később már sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A stadion idén tavaszra már elkészült: márciusban, a részben hazai rendezésű U21-es Európa-bajnokságon három csoportmérkőzését is itt játszották. A Budapest Honvéd viszont eddig még nem játszott a stadionban, két és fél évig az MTK pályáján, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban volt albérlő. Ha mégsem sikerül összehozni a szombati stadionavatót, akkor jövő szombaton, az OTP Bank Liga első fordulójában a Debrecen VSC elleni meccs lesz az első, amit a Honvéd az új stadionjában játszik. (MTI)

Shabi Michaeli grúz-izraeli üzletember 50 százalékos tulajdonrészt vásárolt a többek közt a 168 Órát és az Elle Magazint kiadó Brit Media cégben, pontosabban az a mögött álló holding cégben, a Schwartz & Brit Média Holding Zrt.-ben - írja a Media1. Milkovics Pálnál, a Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatójánál és eddigi fő tulajdonosánál marad a részvények másik 50 százaléka.

Shabi Michaeli ingatlanbefektetőként és a Princess pékséglánc tulajdonosaként ismert, de volt gyorskölcsönökkel foglalkozó és fogászati implantátumokat gyártó cége is. Emellett olyan kormányzati bizniszekkel kapcsolatban is felmerült a neve, mint a letelepedési kötvények kereskedelme, a Direkt 36 korábbi cikke szerint ugyanis dokumentumok bizonyítják, hogy részt vett a VolDan nevű, a letelepedési kötvényeket Oroszországban értékesítő cég működtetésében. Nem véletlen, hogy a neve sokszor jelent meg Rogán Antallal és Habony Árpáddal összefüggésben.

Több ellenzéki párt politikusa és független képviselő is megvizsgáltatja a telefonját, hogy nem telepítették-e rá valamikor Pegasus nevű izraeli kémprogramot - írja a Magyar Narancs. A hetilap kérdésére a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely és Szabó Tímea, Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők, és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is jelezte, a közeljövőben kivizsgáltatja a telefonját. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a lap kérdésére azt jelezte, hogy most nyaral, de amint visszatért a szabadságáról, ő is ellenőrizteti, hogy megfigyelték-e a Pegasus programmal.

A Jobbik azt közölte, hogy a párt vezetőit és családtagjaikat már korábban is érték kibertámadások, ezért "folyamatos kibervédelem alatt állnak", de az Amnesty International és a CitizenLab által kifejlesztett módszerrel is ellenőrzik majd a párt prominenseinek telefonjait. Eddig nem tapasztalták kémprogramok jelenlétét.

A DK is jelezte, hogy ott is készülnek a telefonok átvizsgálására. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke azt nyilatkozta, hogy a pártnak megvannak a saját védelmi rendszerei, és mindent megtesznek az illegális megfigyelés ellen – ennél többet éppen biztonságuk érdekében nem akart elárulni.

Az LMP volt az egyetlen ellenzéki párt, amely azt közölte a lap kérdésére, hogy nem keresnek kémprogramot, mert az Országgyűlés Hivatala által biztosított és szervizelt készülékeket használják, de várják a kormánytól a válaszokat, hogy milyen szerepet játszott a megfigyelésekben.

A hetilap azután kérdezte sorra az ellenzéki politikusokat, hogy a múlt héten kiderült, Magyarországon is több száz ember, köztük kormánykritikus újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek telefonszáma szerepelt egy kiszivárgott listán, amelyen a Pegasus kémprogrammal megfigyelésre kijelölt személyek száma szerepel. A telefonjuk kivizsgálása után több, a listán szereplő ember esetében kiderült, hogy valaki valóban telepítette a telefonjukra a kémprogramot, amelyet az azt kifejlesztő izraeli NSO szerint csak kormányzati szerveknek árulnak el, terroristák és bűnözők megfigyelésére.

Arra egyelőre a kormány nem volt hajlandó válaszolni, hogy vett-e Pegasus-programot és megfigyelt-e vele ellenzéki politikusokat és újságírókat, vizsgálatot pedig nem tervez indítani. Viszont, ahogy azt írtuk, a magyar szabályozás szerint ugyanannak a minisztériumnak kellene eldöntenie, hogy jogosan figyeltek-e meg valakit, mint amelyik elrendelheti a megfigyelést.

Felfüggesztette a Velencei-tó déli partján négy strand működését a Fejér Megyei Kormányhivatal a vízminőség romlása miatt. Egyelőre nem fogadhat fürdőzőket

• a Drótszamár Park és Kemping Strand,
• a Velence Resort & Spa,
• az Agárd Napsugár Strand
• és a Gárdony Tini Strand.

A kormányhivatal azt közölte hivatalos honlapján pénteken, hogy a tó vizének minőségét a strandolók egészségének védelme érdekében folyamatosan vizsgálja a népegészségügyi főosztály. A négy fürdőhelyen vett legutóbbi minták a szennyezőanyag-határértékek túllépését mutatták. Emiatt a hatóság csütörtökön felfüggesztette az üzemeltetők működési engedélyét.

A strandok akkor nyithatnak ki újra, ha két egymást követő minta negatív lesz.A kormányhivatal a társszervek bevonásával soron kívül vizsgálja az okokat, különösen azt, hogy a hétvégi esőzések következtében az esetlegesen túlterhelődött csatornarendszerből juthatott-e a tóba szennyeződés. (MTI)

Az oltást követően a beoltottak 0,039 százalékánál történt valamilyen "nemkívánatos esemény", vagyis kerültek kórházba vagy haltak meg - ezt közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ az Origóval.

UPDATE 20:38: Mielőtt a cikket továbbolvasnák, egy lényegi módszertani megjegyzés: az NNK által az alábbiakban közölt adatok között ok-okozati összefüggést ne feltételezzenek. Tehát amikor az NNK azt írja, hogy a védőoltást követően 441 ember vesztette életét, az nem jelenti azt, hogy haláluknak bármi köze lett volna a védőoltáshoz. Az NNK azt momentán nem közölte, hogy az áldozatok mibe haltak bele. Mint ismert, az emberek időről időre meghalnak. Némelyikük azután, harminc napon belül, hogy védőoltást kapott. De ez nem jelenti azt, hogy azért, mert védőoltást kapott, ahogy azt se tudjuk, hogy vajon koronavírus-fertőzés miatt. De még ha ez utóbbi miatt is, az se jelenti azt, hogy az oltás nem hatásos, már csak azért sem, mert az első dózis oltás után harminc nappal például még nem alakulhat ki kellő védettség. Valójában az NNK tájékoztatása alapján fogalmunk sincs, hogy miért, mibe halt bele 441 ember az oltást követő harminc napon belül. Hogy ilyen adatokat ebben a formában mi értelme van közölni, azt igyekszünk kideríteni, bár tény, hogy az NNK a kérdéseinkre eleve nem nekünk, hanem az Origónak küldte meg a válaszát.

Az NNK közlése szerint 10 695 862 oltást adtak be, ebből 4212 oltottat érintettek a "nemkívánatos események". Többségüknél, 3149 főnél enyhe oltási reakciók jelentkeztek,

284 személy szorult kórházi kezelésre, és 441 ember vesztette életét az oltást követő 30 napon belül.Emellett 118 esetben történt oltási baleset, vagyis valamilyen hiba az oltások szállítása vagy tárolása során, ezek a balesetek 338 főt érintettek. Az NNK szerint viszont az ilyen események aránya elenyésző, a szervezet pedig hangsúlyozza, hogy az oltás és az utána megjelenő tünetek között nem feltétlenül áll fenn ok-okozati összefüggés.

A kormánypárti portál azután kapta meg az adatokat az NNK-tól, hogy a 444 újságírója, Haszán Zoltán emlékeztette a Miniszterelnökséget, hogy Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón megígérte, nyilvánosságra hozzák az adatokat. Miután ez nem történt meg, kollégám írt a Miniszterelnökségnek, elkérve az adatokat, válaszként viszont az Origo cikkéhez vezető linket kapott.

Pénteki ülésén döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a testület LMP-s delegáltja, Bodolai László visszahívásáról - írja az MTI. Az NVB elnökét, Téglási Andrást Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke július 19-én kelt levélben tájékoztatta arról, hogy a párt nevében eljárva visszavonja a testületbe delegált tag, Bodolai László megbízatását.

Az NVB tagjai pénteken, online megtartott ülésen ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy Bodolai László megbízatása a határozat jogerőre emelkedésével megszűnik. A határozat ellen három napon belül lehet jogorvoslatért fordulni a Kúriához. Téglási András megköszönte a visszahívott tag munkáját.

Bodolai László volt az Index tulajdonosi jogait gyakorló alapítvány vezetője, ilyen minőségében ő rúgta ki Dull Szabolcs főszerkesztőt tavaly július 22-én, vagyis majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt. Július 24-én aztán az Index több mint nyolcvan újságírója beadta a felmondását. Azóta a részben Vaszily Miklós tulajdonában lévő Indamedia bejelentette, hogy megvásárolta az Index részvényeit a Bodolai vezette Magyar Fejlődésért Alapítványtól, ezzel az Index minden kétséget kizáróan egy kormányközeli cég tulajdonává vált. Bodolai már csak ügyvédként dolgozik az Indexnek. Az elmúlt egy évben többször is nyilatkozott arról, hogy ő hogyan látta a tömeges felmondáshoz és az Index átalakításához vezető folyamatokat. Sajnos más résztvevők véleménye nem kaphatott ekkora nyilvánosságot, mert a felmondásukkor titoktartási nyilatkozatot írattak velük alá a Bodolai által megbízott ügyvédek.

Az LMP már korábban is megkísérelte visszahívni a testületből Bodolai Lászlót: tavaly októberben azonban az NVB elutasította az indítványt, mivel az azt benyújtó Schmuck Erzsébetnek a bírósági nyilvántartás szerint nem volt képviseleti joga az indítvány benyújtásakor. Bodolai László 2015 novembere óta az ellenzéki párt delegáltja a testületben, legutóbb a 2018-as országgyűlési választás után bízta meg az LMP. A párt új delegáltat küldhet majd a választási bizottságba.

Orbán Viktor "gyermekvédelmi népszavazást" jelentett be, amelyen olyanokról kérdezik majd meg a választókat, hogy elérhetőek legyenek-e kiskorú gyermekek számára is nemátalakító kezelések. Komoly veszély ez ma Magyarországon? Nem. Hogy akkor mégis miért kellett ezzel gyorsan előállni a Pegasus-botrány közepén, arról Magyari Péter kollégám írt.

Természetesen a kormánypárti médiát viszont a kormány nagy gyermekvédelmi heve nem tartotta vissza attól, hogy kiskorú lányokról közöljön bikinis fotókat.

A Mérték Médiaelemző Műhely írta meg a Facebook-oldalán, hogy a KESMA kormánypárti médiaholding tulajdonában lévő Mediaworks, annak is a megyei lapjai közöltek képeket egy szépségverseny 17 éves résztvevőiről, ahogy fehérneműben és bikiniben pózolnak. A Tündérszép elnevezésű szépségverseny 22 résztvevői közül öten voltan 18 évnél fiatalabbak, de róluk is készültek fotók. Az elemzőműhely fölteszi a kérdést, hogy"Vajon a szoft-gyermekpornográfia nem bűncselekmény?"A megyei lapok amúgy nemcsak a 17 éves lányok lenge képeinek terjesztésében, de a kormányzati üzenetek csatornázásában is nagyon összehangoltan működnek, pénteken ugyanis minden megyei lap online kiadása ugyanazzal a címlappal jelent meg, mely szerint Brüsszel megtámadta Magyarországot. (Media1.hu)

Az Európai Bizottság a múlt héten mutatta be a Fit for 55 nevű klímaváltozási csomagját, benne egy sor intézkedéssel, amelyekkel elérhető, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest ne csak 40, de 55 százalékkal csökkenjen az Európai Unió károsanyag-kibocsátása. A csomag több olyan lépést is tartalmaz, amelyekben kódolva van a politikai vita, ezt ráadásul pár ország, köztük Magyarország kormánya már jó előre elkezdte szítani. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a bizottság javaslatai miatt drágább lesz-e a tankolás és a rezsi az uniós, így a magyar állampolgároknak is. És az, hogy a kormányok, például a magyar, hajlandó-e kihasználni az új rendszerekben lévő lehetőségeket, és kompromisszumokat kötni a politikai csatározásban.

Reformdömping

Az Európai Bizottság vezetői, Ursula von der Leyen elnök és Frans Timmermans alelnök múlt hét szerdán mutatták be azt a nagyszabású javaslatcsomagot, amelyet a sajtóban csak Fit for 55 csomagként emlegetnek. A csomag direktívák egész során változtat annak érdekében, hogy elérhetővé tegye a célt, amelyről az EU kormányai és az Európai Parlament már megállapodott, sőt, az uniós klímatörvénnyel törvényi erőre is emelt, vagyis hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az unió teljes kibocsátását, 2050-re pedig karbonsemlegessé tegye az egész EU-t. A csomag több ezer oldalnyi dokumentum formájában egyszerre került ki a Bizottság honlapjára - bár szakértők megjegyzik, hogy ezeknek a nagy részét nem a jogi szöveg, hanem a hatástanulmány teszi ki. Azért persze a teljes anyag átnyálazása nélkül is lehet tudni, hogy mik a legfontosabb lépések, ahogy azt is lehetett már előre garantálni, hogy melyek lesznek az igazán vitás pontok. A teljesség igénye nélkül ezek a csomag legfontosabb pontjai:

• A Bizottság csökkentené a széndioxid-kvótakereskedelmi rendszer, az ETS (Emission Trading System) keretein belül elérhető kibocsátási kvóták számát, ami a kvótaárak emelkedéséhez vezet majd, és így még jobban ösztönzi a tisztább technológiák elterjedését – pl. felgyorsítja a széntüzelés kivezetését.

• Bevonnák a kvótarendszerbe a hajózást, a légi közlekedési szektornak pedig nem adnának több ingyenkvótát.

• 2026-tól külön kvótakereskedelmi rendszert vezetnek be a közúti közlekedés és az épületek energiaellátása számára, vagyis a tankolás és a rezsi után is kvótákat kell majd vásárolni.

• Cserébe ennek a befizetéseiből létrejön egy szociális klímaalap 72 milliárd euró összeggel, amelyet a tagállamok 2025 és 2032 között felhasználhatnak, hogy a rászoruló polgáraikat kompenzálhassák a növekvő költségek miatt.

• 2030-ra az eddig célként kitűzött 32 százalék helyett az energiaellátás 40 százalékát kellene megújulókból nyerni.

• Újraszabályoznák az energia adózását, például megadóztatnák az eddig adómentes kerozint és emelnék az energia minimális áfakulcsát.

• Az unión kívülről érkező egyes, nagyobb karbontartalmú termékekre (acél, cement, áram stb.) pedig importvámot vetnének ki, ami megegyezik a kibocsátási kvóták árával, hogy ne az legyen a válasz a szigorúbb szabályok bevezetésére, hogy a szennyező termelés egyszerűen az EU határain kívülre költözik.

A bejelentés nem okozott igazán nagy meglepetést, annak legtöbb pontját már sejteni lehetett múlt szerda előtt is, legfeljebb az volt a kérdés, hogy a Bizottság be meri-e vállalni a konfliktusosabbnak ígérkező javaslatokat. Von der Leyen és Timmermans viszont a politikai harcokra felkészülve és eltökélten jelentette be a csomagot, mondván, hogy most van idő a cselekvésre, ezt a lehetőséget pedig nem szabad elszalasztani. Ennek ellenére nem sikerült igazán meggyőzni a környezetvédő szervezeteket sem, a Greenpeace európai vezetője, Jorgo Riss szerint például a klímacélok és az azok elérésére felvázolt stratégia nem elégséges a klímakatasztrófa elkerülésére, a Friends of the Earth nevű szervezet pedig attól tart, hogy a javaslat milliókat lök majd energiaszegénységbe. Ezen a ponton pedig összetalálkozik az általában ellentétes oldalon álló zöld szervezetek és magyar kormány kritikája, vagyis hogy nem fair a fogyasztókkal, a végfelhasználókkal kifizettetni a klímapolitika árát.

Drágább rezsivel a klímaváltozás ellen?

A javaslatcsomag talán egyik legnagyobb vitát kiváltó része a közlekedés és az épület-energetika karbonkereskedelembe való bevonása lesz, ez ugyanis olyan következményekkel járhat, amiket az egyszerű polgárok is közvetlenül érezhetnek majd a pénztárcájukon. Nem véletlen, hogy Pascal Canfin, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának francia elnöke már a bejelentés előtt politikai öngyilkosságnak nevezte az ötletet, miközben nyilván a francia sárgamellényes tüntetéshullámra gondolt. A magyar kormány is az uniós klímapolitikai terveknek ezt az aspektusát kezdte támadni, amikor a nemzeti konzultációba is belevett egy kérdést arról, hogy a szennyező multicégeknek vagy a fogyasztóknak kell-e megfizetnie a szennyezés árát. Az általunk megkérdezett szakértők szerint viszont messze nem biztos, hogy akkora politikai öngyilkosság ennek a rendszernek a bevezetése, még ha elkerülhetetlenül az árak emelkedésével is jár majd.

Míg a jelenlegi kvótarendszerbe tartozó szektorok, az ipar és az energiatermelés az összes uniós kibocsátás nagyjából 40 százalékáért felel, a többi területet, így a közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság vagy a hulladékgazdálkodás kibocsátásait egy másik mechanizmus, az ún. Effort Sharing Regulation, vagyis erőfeszítés-megosztási rendelet alapján kezeli az EU. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az unió meghatároz bizonyos célokat, hogy az egyes tagállamoknak mennyivel kellene csökkentenie a kibocsátásokat ezeken a területeken, de a tagállamokra hagyja, hogy ezt a célt hogyan érik el. A Fit for 55 csomag az ESR-be tartozó kibocsátások csökkentésénél is szigorúbb célokat határoz meg, Magyarországnak például 2030-ra az eddigi 7 százalék helyett 18,7 százalékkal kellene a terv szerint visszavágnia a kibocsátását ezeken a területeken.

A közlekedés és épületenergia azután is ebbe a kategóriába tartozik majd, hogy 2026-tól bekerülne az új kvótarendszerbe, viszont a bizottság úgy ítélte meg, hogy ahogy eddig próbálták visszavágni ezen a két területen a szennyezést a kormányok, az nem volt elégséges, hiszen a közlekedésben még nőtt is a kibocsátás az elmúlt években.

Az új kvótarendszerben persze nem az autójukat tankoló és gázszámlát fizető fogyasztóknak kellene kvótákat vásárolnia, hanem az üzemanyagot és a lakossági gázt és villanyt értékesítő cégeknek. Az viszont elég valószínű, hogy ezek a cégek a kvóták árát tovább terhelik majd a fogyasztókra. A Cambridge Econometrics kutatócég több modellszámítást is végzett, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek az új kvótarendszer bevezetésének, de amint azt Fazekas Dóra, a cég budapesti irodájának vezetője elmondta nekünk, annyira biztosak abban, hogy a cégek átterhelik majd a kvóták költségét a fogyasztókra, hogy nem is számoltak más eshetőséggel.

A Cambridge Econometrics számításai szerint a kvótarendszer bevezetésével Magyarországon a benzin és a gázolaj mintegy 30 százalékkal lehet majd drágább 2030-ra, a lakossági gáz ára pedig akár a két és félszeresére is emelkedhet. Erre a lakosság egyrészt azzal reagálhat, hogy 14 százalékkal kevesebbet autózik, a lakásokat pedig alacsonyabb hőmérsékletre fűti, vagy ahol ez lehetséges, olcsóbb energiaforrásra, tipikusan olcsóbb tüzelőre vált, ami amúgy elég környezetszennyező. Az áremelkedés az inflációt is gerjesztheti, hiszen a magasabb szállítási- és rezsiköltségek emelkedése a vállalkozásokat is érinti.

A kormány viszont elég hatékonyan tud majd segíteni a háztartásoknak, hogy ne szenvedjék meg a kvótarendszer bevezetését: különböző támogatásokkal, felújítási és energiahatékonyágot növelő programokkal tompíthatja a kvóta bevezetésének hatását, hogy az ne a legszegényebbeket sújtsa a leginkább. Erre pedig bőven lesz keret a már emlegetett szociális klímaalapból, valamint abból az extra bevételből, amit a kvótarendszer az államnak jelent.

A magyar államon is múlik

Az új rendszer hatása ugyanis nemcsak a gázszámlán és egy tank benzin árán látszik majd meg, hanem a költségvetésen is, a kvótákat ugyanis az államok értékesíthetik a cégeknek. A Cambridge Econometrics szerint, a kvótaárak és a kibocsátások alakulásától függően ez 5,2 milliárd és 14,7 milliárd euró közötti összeget jelenthet 2020 és 2030 között. Ebből az összegből az állam bőven tud alacsony-kibocsátású technológiákba fektetni, például támogathatja az épületek szigetelését és fűtéskorszerűsítését, a tisztán elektromos járművek terjedését és a közösségi közlekedés fejlesztését, ösztönözheti a kerékpárhasználatot, adhat kutatás-fejlesztésre, csökkenthet adókat vagy adhat támogatást az alacsonyabb jövedelműeknek.

Magyarországon ráadásul 2010 óta a közművek fokozatosan állami tulajdonba kerültek, a kormány pedig rezsicsökkentés címén már egy ideje befolyásolja a lakossági gáz és villany árát. Vagyis a kormánynak és az állami tulajdonú közműveknek elvileg megvan a lehetőségük, hogy a rezsicsökkentés nevében lenyeljék a kvóták költségeit vagy a kvótakereskedelemből és a szociális klímaalapból befolyó bevételekkel kipótolják azt. Ezt azért fontos észben tartani, mert a kormány leginkább a rezsicsökkentést félti az új ETS rendszertől.

Ráadásul, ahogy Bart István klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója a Másfélfok témában tartott sajtóbeszélgetésén elmondta, az ETS árfelnyomó hatását a szociális klímaalapon és az esetleges kormányzati költéseken kívül más is tompítja majd. A szakértő szerint fontos látni, hogy a karbonkereskedelem csak az egyik eszköz a Fit for 55 javaslatcsomagban, amely hat a közlekedésre és lakossági kibocsátásokra: az energiahatékonysági és épületenergetikai irányelvek módosítása, a gépjárművek kibocsátási standardjainak szigorítása és több más lépés is lefelé nyomja a kibocsátást.

Az új ETS bevezetése csak segít garantálni, hogy a kibocsátáscsökkentések megtörténnek, hiszen a kvótarendszerben mindig annyi tonna szén-dioxidot lehet kibocsátani, amennyi kvóta forgalomban van, többet nem. Ebben különbözik a karbonadótól, ahol nem lehet előre megmondani, hogy mennyivel csökkennek majd a kibocsátások az adók hatására. Bartek-Lesi Mária, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa ugyanezen a sajtóbeszélgetésen arra emlékeztetett, hogy hasonló rendszerek, például a Németországban már működő ETS rendszer tapasztatai alapján arra lehet számítani, hogy a kvótakereskedelmi rendszert fokozatosan vezetik majd be 2026-tól, az árak pedig kezdetben alacsonyak lesznek. Ezt az időt ki lehet használni a felkészülésre, a kormányok és a fogyasztók is végigvehetik, milyen lehetőségeik vannak a kibocsátásaik csökkentésére, energiatakarékos beruházásokra még azelőtt, hogy az ETS rendszer az árakban is megjelenne.

Érdemes lesz hadakozni?

Fontos viszont észben tartani, hogy a Fit for 55 csomag egyelőre csak egy javaslat, amelyet még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, vagyis a tagállamoknak is el kell fogadnia. Ez pedig biztos, hogy nem lesz könnyű, komoly politikai csatározásokra lehet számítani, különösen a keleti tagállamok, így Magyarország részéről.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a javaslatcsomag bemutatása után egy nappal tartott kormányinfón már be is jelentette, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy az EU az emberekkel akarja megfizettetni a kibocsátáscsökkentés költségeit, így Magyarország nem fogja megszavazni a klímacsomagot. És mivel Gulyás szerint annak elfogadásához minden tagállam egyhangú szavazatára van szükség, a magyar szavazat nélkül azt nem is lehet elfogadni.

Csakhogy Bart István szerint ez nincs így, Magyarország, vagy bármelyik tagállam legfeljebb a javaslatcsomag egyetlen pontját tudná megvétózni. Ez a rész az energia minimális áfájának kérdése, Viszont az adózás továbbra is tagállami hatáskör, ebben tehát az EU-nak tényleg csak minden tagállam teljes beleegyezésével lehet beleszólása. Bart szerint viszont a klímacsomag minden más elemének elfogadásához a Tanácsban elegendő a tagállamok 55 százalékának támogatása, feltéve, hogy ezek a tagállamok az EU lakosságának legalább 65 százalékát adják. Más szóval akár akkor is elfogadhatók e javaslatok, ha minden egyes keleti tagállam ellenük szavaz. A gyakorlatban a tagállamok inkább konszenzusra törekszenek a döntéshozatalban, de a többségi szavazás jelentősen korlátozza egy-egy tagállam alkupozícióját.

Az Európai Bizottság taktikája viszont lehetőséget teremt arra, hogy azoknak is legyen sikerélményük, akik ellenkezni akarnak a terv ellen, és azt mégis szinte változatlanul végre lehessen hajtani. Bart szerint a Bizottság most is azt a régi, bevált taktikát követte, hogy egyszerre zúdított a tagállamokra egy sor változtatást, amelyekből egyszerre csak párat lehet a politikai agendán tartani, és így a javaslatok nagy részére nem jut majd akkora médiafigyelem. A javaslatok között klasszikus gumicsont lehet az előbb említett energiaadó-minimum, amelynek elfogadására kicsi az esély, de addig is leköti egyes tagállamok figyelmét. És mivel a Fit for 55 csomagban több lépés is ugyanazt a célt szolgálja (ahogy fentebb a közlekedési kibocsátásokról írtuk), ezért még ha egyes tartóoszlopait ki is tudják ütni a tiltakozó tagállamok, amivel aztán a saját választóik előtt dicsekedhetnek, a struktúra ép marad.

Pedig volna mit kritizálni szakmai szempontból is a javaslaton, Bart István például úgy látja, a magyar kormány érdekeinek jobban megfelelne egy olyan csomag, amelyben nem egy közös európai kvótakereskedelmi rendszer jön létre a közlekedés és a lakossági energia számára, hanem minden tagállamban alakítanának egy külön piacot. Magyarországnak ugyanis sokkal kisebb mértékben kell az új célok szerint visszafognia a kibocsátásokat ezeken a területeken, mint a nyugat-európai tagállamoknak, így egy nemzeti szintű kvótapiacon alacsonyabb árak alakulhatnának ki.

Míg Magyarországnak 18,7 százalékkal kell visszavágnia az ESR-be tartozó kibocsátásait, addig a legtöbb nyugati tagállamban ez az arány megközelíti, Németországban és Dániában pedig el is éri az 50 százalékot. Egy közös kvótapiacon ezért az új kvótarendszerben az árak természetszerűen kiegyenlítődnek, azaz némileg alacsonyabbak lesznek, mintha csak a német vagy a 48 százalékos holland csökkentési szintet kellene vele elérni, de magasabbak, mintha csak a magyar szint határozná meg. A nemzeti szintű piacok ötletét a Bizottság előkészítő anyagai is vizsgálták, de aztán végül nem ezzel álltak elő. Az Orbán-kormány viszont nem ilyen szakmai szempontok vagy szabályozási nüanszok alapján szokott hadakozni Brüsszellel, nem ez a politikai stílusa, így nem igazán várható, hogy a például ebben vitát nyisson.

Bart István még egy pontot lát a javaslatban, amely jó eséllyel elbukik majd a politikai vitákban, ez pedig a CBAM, vagyis a karbonimportra kivetett vám lenne. Ennek viszont nem az EU-n belül, hanem azon kívül lehetnek majd ellenlábasai, hiszen a kínai, amerikai, orosz és egyéb importra kellene azt befizetni. Igaz, az uniós tagállamoknak is lehet érdekében az, hogy az importtermékekre ne kelljen karbonadót fizetni. Magyarország például a Mátrai Erőmű éves termelésének megfelelő mennyiségű áramot vásárol évente Ukrajnából, ezt pedig a legszennyezőbb, barnaszenes technológiával állítják elő a szomszédban. Mégis várhatóan Kína és más nagy importőrök fognak emiatt vitába szállni az Európai Unióval különböző nemzetközi kereskedelmi fórumokon, elsősorban a WTO-ban. Persze, amilyen jó kapcsolatokat sikerült pár uniós tagállamnak, például Magyarországnak kiépítenie a Kínai Népköztársasággal, még az sem kizárt, hogy lesz, aki az uniós intézményeken belül is szóljon majd Kína védelmében.

Vasárnap este óta mindenki – aki nem kizárólag a kormánypárti médiából értesül a világ dolgairól – tudja, hogy valaki feltörte vagy megpróbálta feltörni ellenzéki politikusok, újságírók és üzletemberek telefonjait egy izraeli kémprogram segítségével. Ahogy azt egy nemzetközi oknyomozás feltárta, több száz magyar mobiltelefonon is megtalálhatók annak a jelei, hogy azt megtámadták a Pegasus nevű programmal, az NSO nevű izraeli biztonsági cég termékével. Ez a valaha volt legagresszívebb kémprogram, amely teljesen észrevétlenül képes továbbítani szinte minden információt a mobilról. A Pegasussal a megfigyelők be tudják kapcsolni a telefon mikrofonját és kameráját, és még az olyan üzenetekhez is hozzáférnek, amelyeket titkosított levelezőrendszereken keresztül küldenek a telefonra vagy a telefonról, mint a Signal vagy a Whatsapp, vagyis amely eszközökön politikusok, üzletemberek, újságírók és forrásaik a legbizalmasabb üzeneteiket továbbítják. (Ezek a programok csak az adatátvitelhez titkosítják az üzeneteket, a Pegasus még az elküldés előtt, tehát titkosítatlan állapotban képes rögzíteni.)

A nemzetközi oknyomozás tíz ország megfigyelt telefonjairól tárt fel adatokat, ezek közül Magyarország az egyetlen európai állam. A magyar kormány ezzel olyan, mintademokráciának kevéssé nevezhető országokkal került egy platformra, mint Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

10 kormány, 50 ezer telefonszám

A Forbidden Stories, az Amnesty International és 17 médiaműhely, köztük az egészen a közelmúltig a 444-el együttműködő Direkt36 megszerzett egy listát, rajta 50 ezer telefonszámmal, amelyeket kormányok az NSO programjával le akartak hallgatni, vagy le is hallgattak. Az újságírók legalább 10 országot azonosítottak, amelyek kormányai feltehették ezeket az újságírókhoz, politikusokhoz, üzletemberekhez, aktivistákhoz tartozó telefonszámokat a listára. Ezek az országok:

• Azerbajdzsán;

• Bahrein;

• Kazahsztán;

• Mexikó;

• Szaúd-Arábia;

• Marokkó;

• Ruanda;

• az Egyesült Arab Emírségek;

• India;

• és Magyarország.

Az NSO több mint 40 ország bűnüldöző szerveinek és titkosszolgálatának értékesített már a Pegasus szoftverből, amelyet a cég szerint kifejezetten csak terroristák és bűnözők ellen szabad bevetni. Az NSO állítja, hogy semmi olyanról nem tud, hogy bárki nem rendeltetésszerűen használta volna a termékét, és szigorúan ellenőrzik, tiszteletben tartják-e az ügyfeleik az emberi jogokat. Az NSO ugyanakkor el is tolja magától a felelősséget, mondván, hogy csak fejleszti és értékesíti a Pegasust, azt már a kliens üzemelteti, vagyis a cégnek a megfigyelésekhez semmi köze, nem is fér hozzá a programmal begyűjtött adatokhoz.

Ahogy a Guardian cikke megjegyzi, nem kizárt, hogy ebben a 10 országban is használták ilyen célokra a programot, de azt is biztos, hogy ezeken a helyeken mások is fölkerültek a listára. Pontosabban nem csak ezeken a helyeken, a 10 állam hatóságai összesen 45 országban találtak olyan személyeket, akiket le akartak hallgatni vagy meg akartak figyelni. A megfigyeltek közül több mint ezren Európában, közülük is a legtöbben Franciaországban élnek.

A legtöbb személyt a mexikói kormány akarta lehallgatni, a közép-amerikai ország különböző hatóságai összesen 15 ezer telefonszámot választottak ki lehallgatásra. A második helyen Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek hatóságai állnak, amelyek 10-10 ezer embert figyeltek meg vagy akartak megfigyelni a Pegasusszal.

Újságírók célkeresztben

A listán szereplő telefonszámok közül 180 tartozik újságírókhoz, ami az 50 ezres nagyságrendhez képest elég kicsi szám, de pont 180-al több annál, mint ahány újságírót állami szerveknek meg kellene figyelniük.

A megfigyelt újságírók nagy része az adott állam valamelyik, tipikusan a kormányzattal nem alákérdezős viszonyban lévő médiavállalat munkatársa. Azerbajdzsánban például 48 újságírót figyeltek meg ezzel a módszerrel, köztük Hadíja Iszmajlovát, a díjnyertes újságírót, aki Ilham Alijev azeri elnök vagyonosodását vizsgálta. Az Amnesty International szakértői megvizsgálták az azeri újságírónő telefonját, és megállapították, hogy 2019-ben rákerült a Pegasus. Nem ez lenne az első alkalom, hogy az újságírót megfigyeli vagy zaklatja a 2003 óta hatalmon lévő, a türk tanács ülésein Orbán Viktorral is barátkozó Aliyev kormánya: 2012-ben kamerát telepítettek a lakásába, és intim felvételeket készítettek róla, melyeket aztán kitettek az internetre, 2014-ben pedig adócsalással és azzal vádolták meg, hogy öngyilkosságba kergetett valakit.

Indiában szintén olyan riporterek telefonjára került fel az izraeli kémprogram, akik a kormány ügyei után szaglásztak. A 38 megfigyelt vagy megfigyelésre kijelölt indiai újságíró között volt például Siddharth Varadarajan és Paranjoy Guha Thakurta, a Wire nevű oldal alapítói, akik Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista kormányának facebookos álhírterjesztő gépezetét leplezték le. Marokkóban is legalább 38 újságírót figyeltek meg, és az ország leghíresebb, korrupciós ügyeket kutató újságírója, Omar Radi száma is fölkerült a kiszivárgott listára. Radit a marokkói kormány brit kémnek próbálta nyilvánítani.

A lehallgatottak listáján szerepel a Financial Times egyik szerkesztője, de olyan nemzetközi lapok munkatársai is, mint a Bloomberg, a Reuters, a CNN, az Al JAzeera, az El País vagy a Le Monde.

Halott újságírók és a Pegasus

A megfigyelt újságírók közül is kitűnik két igazán tragikus eset, a mexikói Cecilio Pineda Birto és a szaúdi Dzsamal Hasogdzsi esete. Mindketten újságírók voltak, mindketten meghaltak. Pineda Birto gyilkosait akár a Pegasus program is elvezethette a célpontjukhoz, Hasogdzsinak pedig a családját figyelték meg a programmal azután, hogy a szaúdi koronaherceg egyik fő kritikusát az isztambuli szaúdi követségen kivégezték és feldarabolták.

Mexikóban újságírónak lenni veszélyes dolog, a világ háborús övezetein kívül sehol máshol nem ölnek meg annyi újságírót, mint ebben az országban. Cecilio Pineda Birtóval 2017-ben végeztek ismeretlen tettesek a dél-nyugat-mexikói Tierra Caliente térségben. Egész újságírói pályafutása során ebben a térségben dolgozott, ami több kartell ütközőzónája, a mexikói heroin- és metamfetamin-termelés egyik központja. Viszont ami a kartell bűnügyeinél is jobban érdekelte Pineda Birtót, az a drogkereskedő bandák és politikusok összefonódása. Tisztában volt a veszéllyel, gyakran emlegette a családjának, hogy ha bármi történik vele, azért a politikusok lesznek felelősek.

2015-ben már annyira nehezen viselte a halálos fenyegetéseket, hogy jelentkezett a humanitárius aktivistáknak és újságíróknak védelmet biztosító, a kormánytól elvileg független állami szervezethez. Viszont mivel nem volt hajlandó elköltözni Guerrero államból, nem került be a védelmi programba.

Pár hónappal később viszont fölkerült az NSO programjával megfigyelendő személyek listájára. Feltehetően a mexikói védelmi minisztérium megbízásából tették rá. Ez a szerv az NSO egyik első kliense volt. 2016-ban Guerreróban újra kezdett eldurvulni a drogháború a rivális kartellek között, amiért sokan, köztük Pineda Birto is a Los Tequileros nevű bandát tették felelőssé. Az újságíró ekkoriban több anyagot is közölt arról, hogy milyen helyi és állami politikusoknak lehet közük a bűnszervezethez. Saúl Beltrán Orozco, a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) befolyásos helyi politikusa és Guerrero állam kormányzója, Héctor Astudillo neve is előkerült ezekben a cikkekben. Astudillo és Beltrán telefonszáma is szerepelt a megfigyelésre ítéltek listáján, ugyanakkor a Guardian cikke szerint Astudillo jóváhagyta, hogy az állam hatóságai megvásárolják a Pegasus programot.

2017. március 2-án Pineda Birtos még közzétett egy videóüzentet, amelyben azt mondta, hogy Guerrero kormányzója és az állami rendőrség összejátszik a Los Tequileros bandával, és rejtegeti annak tagjait.

Pár órával később lelőtték egy autómosó melletti függőágyban. A telefonja eltűnt a helyszínről, így nem tudni, hogy arra fölkerült-e a kémprogram. De ha igen, akkor azon keresztül akár meg is találhatta volna a gyilkos, ha hozzáfért a program adataihoz.

A mexikói kormány mellett az NSO egyik legrégebbi ügyfele Szaúd-Arábia kormánya, ahogy az már Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolása után kiderült. Akkor az NSO vezetője fontosnak érezte, hogy a 60 Minutes című amerikai hírháttérműsorban is elmondja: cégének semmi köze az újságíró halálához. (Hasogdzsi utolsó hónapjaiban az Egyesült Államokban élt, mivel hazájából el kellett menekülnie, illetve a Washington Post külső munkatársa volt. 2018. október 2-án, Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén gyilkolták meg brutális módon. Testét földarabolva csempészték ki az épületből.)

A most nyilvánosságra került adatokból viszont kiderült, hogy nemcsak Hasogdzsit figyelhették meg a szaúdi kormányemberek, hogy megtervezhessék brutális kivégzését, de az újságíró halála után is szerették volna nyomon követni, hogyan alakul a nyomozás. Ennek érdekében halála után Hasogdzsi fia, barátai és munkatársai is megfigyelési célpontokká váltak, ahogy a gyilkosságot vizsgáló isztambuli legfőbb ügyész is. Hasogdzsi feleségét, Hanan Elatrt pedig a szaúdiakkal szövetséges Egyesült Arab Emírségek hatóságai figyelték meg a Pegasus programon keresztül, még az újságíró halála előtti hónapokban. Vagyis felesége telefonján keresztül az egyesült államokbeli lakásukban is megfigyelhették a törökországi útját tervező Hasogdzsit.

Fegyenctelepen letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy minszki bíróság azokat a fehérorosz egyetemistákat, akiket a tavalyi elnökellenes tüntetésekkel összefüggésben vettek őrizetbe - erről számolt be pénteken a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.

A jogvédők szerint 11 vádlottat két és fél, egy vádlottat pedig két év börtönbüntetésre ítéltek.A vádlottakat a közrendet súlyosan sértő cselekmények megszervezésében és előkészítésében találták bűnösnek. A nyomozás szerint azt tervelték ki, hogy egyetemi diákokat és alkalmazottakat vonnak be a 2020-as elnökválasztást követő tüntetésekbe.

A vádlottakat 2020 novemberében vették őrizetbe, köztük voltak diákok öt minszki egyetemről, egy tanárnő és egy végzős orvostanhallgató. A vádlottak azóta is előzetes letartóztatásban voltak, a fogva tartási körülményeik enyhítéséért benyújtott kérelmeket a hatóságok elutasították. A diákügy vádlottjait jogvédők politikai foglyoknak tartják.

Fehéroroszországban a tavaly augusztus 9-én tartott elnökválasztás után rendszeresek voltak a hatodszor hatalomra kerülő Aljakszandr Lukasenka elnök elleni tömegtüntetések, amelyeket a hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Az ellenzék szerint a 66 éves Lukasenka választási csalással került ismét hatalomra. A választási eredményeket a nyugati hatalmak sem ismerték el. (MTI)

Pénteken közölte a júliusi inflációs adatait az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, ebből pedig kiderült, hogy az elmúlt hónapban Magyarországon volt a legnagyobb az infláció az egész unióban.

A magyar infláció 5,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, jóval megelőzve a második legnagyobb, 4,1 százalékos lengyel inflációt. Az Európai Unióban átlagosan 2,2, az eurózónában 1,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júniusban éves alapon.

A Portfolio.hu cikke szerint valamelyest meglepő, hogy nyáron is magas maradt a május óta 5 százalék fölötti magyar infláció, mert korábban elemzők arra számítottak, hogy a várt megugrás után nyárra már enyhül az inflációs nyomás. Májusban az 5,2 százalékos növekedést lehetett azzal magyarázni, hogy alacsony volt a bázis, és hogy a dohánytermékek jövedéki adójának növekedése is emelte az árakat. Júniusban a portál szerint már az újranyitás okozta inflációs nyomás látszik, és lehet, hogy a korábban várt nyári enyhülést júliusban lehet majd látni az adatokban.

A nagy infláció miatt az MNB már lépett, június végén, közel 10 év után először kamatot emelt a Monetáris Tanács. Matolcsy György akkor azt mondta, a jegybank addig folytatja a kamatemelési ciklust, amíg az infláció le nem csökken a 3 százalék körüli szintre.

A tokiói olimpia még el sem indult, de már elég rossz híreket hallani a sportolók és segítőik számára kialakított covid-buborékból: hiába vezettek be nagyon szigorú karanténszabályokat és ellenőrzési rendszert az olimpia szervezői, négy újabb fertőzöttet jelentettek az olimpiai delegációk tagjai közül, ezzel

a hónapban már 30, az olimpiára érkező vagy a rendezvényben érintett személy lett koronavírusos. Az egyik új fertőzött egy nigériai tisztségviselő, akit nem sokkal érkezése után kórházba szállítottak. Az övé volt az ötödik eset, hogy valaki valószínűleg már fertőzötten érkezett az olimpiára.

Az egyik japán napilap szerint az olimpiai buborék már a játékok előtt kipukkadt, az olimpia rendezői ugyanis nem tudják garantálni, hogy az olimpiára érkező sportolók, edzők, tisztviselők és mások végig szeparálva legyenek a külvilágtól. Több beszámoló érkezett arról, hogy a tokiói reptéren az érkező sportolók szelfiznek és pacsiznak a többi utassal, a sportolókat elszállásoló szállodák dolgozói pedig nem tudják mindig megkülönböztetni, hogy mely vendégek érkeztek az olimpiára, így kire vonatkoznak szigorúbb korlátozások.

A nehezen betartható szabályok miatt sok sportoló került karanténba. A dél-afrikai rögbiválogatott 21 tagja például azért kényszerült karanténba, mert a gépükön fertőzött személy utazott, a brazil sportolók egy része pedig azért, mert a szállodájuk egyik dolgozójának lett pozitív a tesztje.

A japán fővárosban egyre több a fertőzött, pénteken 1271 új fertőzöttet regisztráltak, ez volt a legnagyobb egynapi emelkedés Tokióban. A fertőzöttek száma egész Japánban meredeken emelkedik, a korlátozó intézkedések ellenére a New York Times adatai szerint az elmúlt két hétben naponta átlagosan 63 százalékkal több koronavírusost regisztráltak.

Az olimpia népszerűsége viszont nem nő a japánok között, pénteken még mindig tüntettek Thomas Bach, a NOB elnökének szállodája előtt, hogy mondják le az olimpiai játékokat. (New York Times)

Péntek délután jelentették az orosz hírügynökségek, hogy eltűnt a radarképernyőkről pénteken a nyugat-szibériai Tomszk megyében egy Antonov An-28-as típusú orosz utasszállító repülőgép, fedélzetén 17 emberrel. Nem sokkal később kiderült, hogy a gép sikeres kényszerleszállást hajtott végre.

A gépet megtalálták, és az összes utas életben van, ahogy a legénység tagjai is.A gép Kedrovij városából a megyeszékhelyre, Tomszkba tartott, fedélzetén többek között Szergej Zvacskin megyei kormányzóval. A repülő a turbópropelleres gépekkel regionális járatokat bonyolító, SiLA nevű kis légitársaság flottájához tartozott. (MTI)

A Párbeszéd felszólította a kormányt pénteken, hogy kérjen bocsánatot a Sinopharm-vakcina "szakmai protokollt mellőző bevezetése" és az emberek megtévesztése miatt - írja az MTI. A párt frakcióvezető-helyettese, Burány Sándor online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjújában

"kicsit szemérmesen, a tényeket kicsit elhallgatva, de mégiscsak beismerte", hogy egy nagyon fontos kérdésben igaza van Karácsony Gergely főpolgármesternek és az ellenzéknek, vagyis valóban meg kell vizsgálni a koronavírus elleni harmadik oltás bevezetésének lehetőségét.

Burány Sándor azt mondta, hogy a Sinopharm-vakcina használatát Magyarországon nem egy orvosokból álló szakértői testület, nem az Európai Gyógyszerügynökség, hanem Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter engedélyezte "politikai okokból". A vakcinát korábban sehol nem adták be hatvanévesnél idősebb embereknek, a kormány azonban pont a 65 év felettiek körében kezdte bevezetni, akikre gyakorlatilag nyomást gyakorolt, "mondván, ne válogassunk a vakcinák között".

Amikor az ellenzéki politikusok a szakértők aggályaira hivatkozva kérték, hogy szűréssel állapítsák meg, nyújt-e kellő védettséget a vakcina, akkor a kormány oltásellenességgel vádolta őket. Burány szerint

A kormánynak be kell ismerni, és vállalni kell a felelősséget, de erre nem hajlandó.Az ügyben Magyarországon nem a kabinet végzett vizsgálatokat, hanem egyes nagyvállalatok, a Semmelweis Egyetem, illetve a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat. Sem az egyetem, sem az önkormányzat vizsgálata nem adott megnyugtató választ a kételyekre, sőt éppen azt mutatta, hogy a hatvan év felettiek esetében a Sinopharm-vakcina hatékonysága jóval gyengébb, mint bármelyik más oltásé.

Hódmezővásárhelyen elfogtak egy idős házaspárt és egy 27 éves férfit, amiért egy tanyán 350 tő kannabiszt termesztettek. A 27 éves férfi pedig Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester szerint a helyi Fidelitas egyik oszlopos tagja.

A Telex.hu cikke szerint az elfogásról szóló közlemény azután jelent meg kedden a Police.hu oldalon, hogy a portál újságírói azt kérték a hódmezővásárhelyi rendőrségtől, erősítsék meg az értesüléseiket, hogy őrizetbe vettek egy F.J. monogramú férfit, aki a helyi Fidelitas alelnöke. A rendőrség válasz helyett kitette a közleményt, amelyben azonban monogram nem szerepel, és a Fidesz ifjúsági szervezetéről sincs szó. Márki-Zay viszont a helyi tévének adott interjújában azt mondta, hogy bizony a Fidelitas egyik vezetőjéről van szó.

A rendőrség közleménye szerint 2021. július 8-án a kora délutáni órákban tartottak szemlét a tanyán, miután az idős pár 69 éves férfi tagja a rendőrök látószögébe került. A házkutatás során megtalálták a nemesített növényeket, továbbá a részben leszüretelt és kiadagolt kábítószert, illetve a termesztéshez szükséges eszközöket.

A Telex megkereste a helyi Fidelitast, ahonnan mindössze annyi választ kaptak, hogy „a Fidelitas alapszabálya és belső szabályzata szerint, ha valaki bűncselekményt követ el és bűnössége beigazolódik, az a szervezetből való azonnali kizárással jár, egyebekben az Etikai Bizottság jogosult dönteni”. Annyit tettek még hozzá, hogy elítélnek minden törvénysértést, a törvények betartása pedig mindenkire nézve kötelező. „Ezt különösen érvényesnek tartjuk azokra, akik bármilyen közéleti szerepet vállalnak.”

Óriási siker lehet a Scruton, a kormánytagok által is reklámozott, közpénzből épült konzervatív kávézó és "közösségi tér", a 24.hu szerint ugyanis hamarosan nyílik majd még egy: a Zoltán utca után a Veres Pálné utcában. Az új kávézó nettó 430 négyzetméter alapterületű lesz, és a Garancsi István-féle Market Zrt. alakítja majd ki, 239,1 millió forint közpénzből.

A Scruton kávézót a tavaly elhunyt brit konzervatív filozófusról, az Orbán Viktorral is jó viszonyt ápoló Roger Scrutonról nevezték el. A helyet az Apriori Cultura Nonprofit Kft. üzemelteti, amelynek a Fidesz-közeli emberekkel feltöltött Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) adott erre 600 millió (!) forintot. Hogy honnan volt a BLA-nak pénze? Rogán Antal minisztériumától.

Hogy milyenre sikerült a Rácz Zsófia, Szentkirályi Alexandra és más kormánypárti influenszerek által sűrűn látogatott és promózott belvárosi konzi kávézó, arról érdemes elolvasni Bede Márton beszámolóját. Ebben többek között leírja, hogyan kellett visszafognia magát a 2563 forintos szendvics-limonádé-kávé kombó fogyasztása közben, hogy ne kezdje el torka szakadtából azt kiabálni, hogy

"NA NE KÚRJATOK FEL KAPTATOK 600 MILLIÓT ITT MINDEN MAGYAR ADÓFIZETŐ INGYEN FOGYASZTHAT A NER HALÁLA NAPJÁIG."A Scrutont üzemeltető cég tulajdonosa és vezetője az első hely megnyitásának idején Szalai Zoltán volt, aki a több száz milliárd forintnyi közpénzzel kitömött és hatalmas ingatlanbirodalmat építő Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. Még az ő vezetése alatt indult terjeszkedésnek a hely, ekkor kezdtek dolgozni a Veres Pálné utcai Scruton tervén. Viszont már nem ő fogja megnyitni a 38 négyzetméteres kávézóval és 137 négyzetméternyi kiállítótérrel megálmodott új helyet, az Apriori Cultura ugyanis már Dr. Pesti Ivett és Fejérdy Zsófia Ágnes tulajdona. Dr. Pesti Kocsis Máté polgármestersége alatt volt a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke, Fejérdy pedig egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcég tulajdonosa, és 2019 óta az Apriori Cultura felügyelőbizottsági tagja.

Az új kávézót egy vegyesbolt helyén alakítják majd ki, a munkára pedig közbeszerzést is kiírtak, amelyben elvileg öt cégtől kellett volna ajánlatot kérni. Végül csak két cégtől érkezett, az egyik a nyertes Market volt, a másik pedig a Mészáros Lőrinc vállalataival is olykor együttműködő egri Euro Campus Kft. A beruházás pénzügyi fedezetét a Batthyány Lajos Alapítvány támogatása biztosítja.

Az Egészségügyi Világszervezet márciusi jelentésében még arról írt, hogy elképesztően valószerűtlennek tartja, hogy a globális járványt okozó SARS-COV-2 vírus a vuhani víruslaboratóriumból szabadult volna ki. A WHO igazgatója, Tedrosz Adanom Gebrejeszusz viszont most újságírói kérdésre elismerte, hogy túl korán vetették el ennek a forgatókönyvnek a lehetőségét, sőt, nyomás volt a szervezeten, hogy ne foglalkozzon ezzel a lehetőséggel.

Én is voltam laboratóriumi technikus, immunológus vagyok, sokat dolgoztam laborokban. Történnek balesetek, ez elég gyakori- mondta az igazgató, ezzel utalva arra, hogy inkább azt tartja elképzelhetőnek, hogy véletlenül kerülhetett ki a vírus a Vuhani Virológiai Intézet laboratóriumából, nem szándékosan, ahogy azt sok összeesküvés-elmélet tartja. Mindenesetre azt kérte, hogy Kína működjön együtt a WHO-val, adjon át kért adatokat és engedjen betekintést a laborba, hogy teljesen ki lehessen zárni ezt az eshetőséget.

Annak az elméletnek, hogy a vírus a vuhani laborból került ki, több változata is van, de ezeket a járvány kitörése után kivétel nélkül alufóliasisakos konteóként kezelték a hozzáértők. Az elterjedt teória szerint a vírus denevérekről került át valahogy, talán egy közvetítő állat útján az emberre, vélhetően a kínai vadállatpiacokon keresztül. A Guardian cikke szerint igazából erre sincsenek egyelőre nagyon meggyőző bizonyítékok, az ebola és a Sars vírus esetében csak évtizedekkel a járvány kitörése után lehetett kétséget kizáróan igazolni a vírus eredetét.

A laborból szabadulás elmélete viszont az elmúlt hónapokban egyre elfogadottabb, Joe Biden amerikai elnök például májusban kérte az amerikai titkosszolgálatokat, hogy vizsgálják meg ennek valószínűségét. Ahogy korábban részletesen írtuk, a tudományos közélet is egyre inkább hajlik arra, hogy akár egy laborból is eredhet a járványt okozó vírus. A kínai kormány persze mélységesen fel van háborodva ezek miatt a feltételezések miatt, és minden olyan vizsgálatot, ami ezt az elméletet igazolhatná vagy elvethetné, politikai támadásként kezel.

Az amerikai szövetségi légi közlekedési hatóság, az F.A.A. felszólította a légitársaságokat, hogy vizsgálják át a használatban lévő, több mint 10 ezer Boeing 737 repülőjüket,

egy hiba miatt ugyanis fennáll a veszélye, hogy út közben egyik pillanatról a másikra szinte teljesen elfogy az oxigén a gépekről. A probléma a gépek egyik légnyomást szabályozó kapcsolójával lehet, ennek meghibásodása miatt hirtelen, bármilyen jelzés nélkül nagyon alacsonyra eshet az oxigén szintje az utastérben és a pilótafülkében. Ennek természetesen végzetes következményei lehetnek, hiszen a pilóták elájulhatnak és elveszíthetik az irányítást a gép fölött.

Eddig még szerencsére egyszer sem fordult elő, hogy útközben hibásodott volna meg a kapcsoló, de a hatóságnak jelezték, hogy a tesztek során három különböző Boeing 737 modellnél is meghibásodott ez az alkatrész. A problémás modellek között van a 737 Max, amelyből kettő is lezuhant a fedélzeti komputer problémái miatt. A Max 737-eseket 2019-ben világszerte betiltották. tavaly azonban, miután a Boeing korrigálta a hibát, újra engedélyezték a használatukat. (New York Times)

Bemutatta az Európai Bizottság azt a klímapolitikai javaslatcsomagot, amellyel teljesíteni lehet a vállalást, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az EU károsanyag-kibocsátását, 2050-re pedig teljesen karbonsemleges lehessen.

A kérdés nem az volt, hogy milyen területekhez és hogyan fog hozzányúlni a bizottság, hiszen régóta tudni lehetett, milyen javaslatokra lehet számítani. A kérdés inkább az volt, mennyire lesz hajlandó felvállalni az ezekkel a javaslatokkal, lépésekkel járó politikai konfliktusokat, többek között Orbán Viktorral. Talán a szkeptikusokat is meglepve Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Frans Timmermans nagyon ambiciózus terveket mutatott be, például arról, hogy a közlekedés kibocsátásait is kibocsátási kvótákhoz kötik, és hogy karbonadót vezetnének be az EU-n kívülről érkező árukra. Azt is jelezték, hogy készek a politikai küzdelmekre.

Az Európai Unió tagállamai és az Európai Parlament még áprilisban fogadta el a Klímatörvényt, amelyben többek között az is szerepelt, hogy a 2030-ig elérni kívánt kibocsátáscsökkentési célt az EU 40-ről 55 százalékra növeli, vagyis az 1990-es kibocsátási szinthez képest 55 százalékkal kevesebb lesz az unió károsanyag-kibocsátása 8 és fél év múlva. Az Európai Bizottság pedig megígérte, hogy július közepére előáll egy javaslatcsomaggal, amely tartalmazza azokat a konkrét lépéseket, amelyekkel el lehet érni ezt az ambiciózus célt.

Ezt a „fit for 55” nevű javaslatcsomagot mutatták be szerdán.

A csomag célja az, hogy az energiatermelést és felhasználást, a közlekedést és a földhasználatot érintő lépésekkel, valamint az európai kvótakereskedelmi rendszer változtatásával elérje, hogy a jövőben gyorsabban csökkenjen a káros anyagok kibocsátása.

Régi és új kvóták

A kibocsátáscsökkentések elérésére az EU legfontosabb eszköze a kvótakereskedelmi rendszer, az ETS (Emission Trading System), amellyel a bizottság szerint már 42,6 százalékkal sikerült csökkenteni az energiaintenzív iparágak kibocsátását. Ahogy Magyari Péter kollégám a kvótakereskedelmi rendszerről szóló cikkében leírta, a 2005-ben bevezetett ETS rendszer lényege, hogy a szén-dioxidot kibocsátók minden légkörbe eregetett tonna után elhasználnak egy darab kvótát. A forgalomban lévő kvóták száma véges, sőt egyre kevesebb van belőlük, mert az Európai Bizottság 2019 óta a kvóták egy bizonyos százalékát évről évre kivonta a forgalomból, hogy ezzel is zöldebb technológiák bevezetésére kényszerítse a gazdasági szereplőket.

A most bejelentett csomag jelentősen visszavágja az elérhető kvóták számát, és évről évre nagyobb ütemben csökkenti azokat, ezzel próbálva gyorsabb átállásra késztetni a gazdaság szereplőit. A kvótarendszerbe bevont iparágak közé nem olyan régen került be a légi közlekedés, amely viszont még kapott ingyen bizonyos mennyiségű kvótát, ezt fokozatosan kivezetné a bizottság.

Fontos változás még, hogy bekerül a kvótakereskedelmi rendszerbe a hajózás is, az EU-n belüli hajóforgalom 100 százaléka, az unión kívüli forgalomnak pedig az 50 százaléka lesz kvótaköteles.

A fit for 55 csomag körül az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy mit kezd majd a nagyon nagy kibocsátónak számító közlekedéssel és lakossági energiafelhasználással, bevezeti-e ezt is a kvótakereskedelmi rendszerbe. A közlekedés, különösen a közúti közlekedés az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó az EU-ban, ami ráadásul nemhogy nem csökken, de folyamatosan növekszik.

Ez viszont, a lakossági energiafelhasználás és épületenergetika mellett eddig nem volt az ETS rendszer része, és bár vannak közös és tagállami célok, hogy az ezekből származó kibocsátást milyen mértékben kellene csökkenteni, azt a tagállamokra bízta az EU, hogy ezt hogyan oldják meg. A közlekedés zöldítését például meg lehet oldani a benzin árába beépített karbonadóval, dugódíjakkal, a tömegközlekedés fejlesztésével vagy az elektromos autók támogatásával, illetve ezeknek bizonyos kombinációival, valamint az autók energiaminősítésének szigorításával. Ezzel viszont az Európai Bizottság nem volt elégedett, ennél gyorsabb csökkentést sürget, ezért

a csomag részeként bevezet majd egy külön kvótakeresekedelmi rendszert a közúti közlekedésre és az épületek energiafogyasztására. A kvótákat nem a fogyasztóknak kell majd kiváltani, hanem az energiaellátóknak, vagyis a közlekedés esetében a benzint és gázolajat eladó olajtársaságoknak, az épületenergiánál pedig a közműcégeknek. Ezek persze várhatóan a kvóták árát beépítik majd az áraikba, vagyis a rendszer bevezetésével számítani lehet a tankolás és a rezsi árának emelkedésére.

A bizottság vezetői viszont nagyon igyekeztek hangsúlyozni, hogy az új kvótakereskedelmi rendszert egy szociális kompenzációs mechanizmussal, az ún. Szociális Klímaalap (Social Climate Fund) bevezetésével párhuzamosan alakítják majd ki. Annak a pénznek, amelyet az üzemanyagot és lakossági energiát áruló cégek az új kvótakereskedelmi rendszerbe befizetnek majd, a 25 százaléka ebbe az alapba megy, amelyet aztán szétosztanak a tagállamok között. Ez a bizottság szerint nagyjából 72,2 milliárd eurót jelent majd, amely tagállami befizetésekkel ennek a duplájára is emelkedhet. Ezt a pénzt a tagállamok költhetik a rászoruló fogyasztók pénzügyi támogatására, és olyan fejlesztések támogatására, amelyek olcsóbbá és elérhetőbbé teszik az elektromos közlekedést vagy az energiatakarékos fűtési rendszerek bevezetését.

Kívülről se jöhet a karbon

A javaslatcsomag több fontos változást is tartalmaz még, például azt, hogy

• 2030-ra az EU energiatermelésének 40 százalékának kellene majd megújuló forrásból származnia;

• Minden évben energetikai felújításokat kellene végrehajtani a középületek legalább 3 százalékán;

• Felülvizsgálnák az energiahordozókra vonatkozó adózási szabályokat, többek között megadóztatnák a kerozint;

• Az autók átlagos szennyezésének 2030-ra 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal kellene csökkennie az idei kibocsátási szinthez képest, vagyis 2035 után már csak zéró kibocsátású autókat lehetne a terv szerint forgalomba állítani;

• És el kell érni, hogy 60 kilométerenként legalább egy elektromos autókhoz való, 150 kilométerenként pedig egy hidrogénes töltőállomás elérhető legyen az egész EU-ban.

Szerepel viszont még egy javaslat a csomagban, ami az új kvótakereskedelmi rendszer mellett komoly politikai vitákhoz vezethet: az EU-n kívülről importált termékekre kivetett karbonárazás bevezetése. Erről szól a Carbon Border Adjustment Mechanism, avagy CBAM, amelynek egyrészt az a célja, hogy a szigorúbb európai klímaszabályok miatt ne érje hátrány az európai termelőket és túlzott előny a környezetvédelmet kevésbé komolyan vevő külföldi gyártókat, másrészt, hogy ne az legyen a válasz a szigorúbb szabályok bevezetésére, hogy a szennyező termelés egyszerűen az EU határain kívülre költözik. Paolo Gentiloni gazdaságért felelős biztos a csomagot bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a CBAM nem adó, hanem környezetvédelmi lépés, amelyet úgy alakítanak ki, hogy a WTO kereskedelmi szabályaival összhangban legyen. Erre szükség is lesz, mert szinte garantált, hogy az unió kereskedelmi partnerei nem nézik majd jó szemmel, hogy az EU új vámokat pakol a termékeikre, akármennyire is nemes cél érdekében.

Indulhat a politikai harc

A javaslatcsomag bemutatásával hosszú és várhatóan elég kegyetlen politikai folyamat veszi majd kezdetét, hiszen a bizottság eddig is minden klímapolitikai lépéssel szemben komoly ellenállásba ütközött, a fit for 55 csomag egyes részeiről pedig már a bemutatása előtt kialakultak a politikai viták. Pascal Canfin, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának francia elnöke például korábban azt mondta, hogy

Politikai öngyilkosság lenne a közlekedést és a rezsit bevonni a kvótakereskedelembe. Nem teljesen véletlen, hogy pont egy francia politikus aggódik emiatt, hiszen a 2018-as sárgamellényes tüntetéssorozat azért indult el Franciaországban, mert a kormány karbonadót vetett ki az üzemanyagra. De Orbán Viktor is már csatára szólított fel az ellen, hogy a családokra terheljék a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit, bár a magyar miniszterelnök talán inkább a „rezsicsökkentési” programját félti a kvótarendszertől, nem a benzinárakat. A magyar kormány a nemzeti konzultációban is föltett egy kérdést arról, hogy a lakosságnak vagy a multicégeknek kellene-e megfizetnie a környezetszennyezés árát, vagyis a kormány várhatóan itthon és nemzetközi szinten is politizálni fogja ezt a javaslatot.

Frans Timmermans, amikor a politikai öngyilkosság gondolatával szembesítette egy újságíró, azt mondta, hogy bár ez szerinte túlzás, politikai harcokra számít az ügyben, viszont úgy érzi, ezekre felkészült, a javaslatcsomag pedig, amelyről a harc szól majd, védhető és jó. A bizottság alelnöke mindenesetre azt kéri a kritikusoktól, hogy előbb olvassák el a javaslatcsomagot, és utána kezdjék csak el szidni. Mint mondta, az a kérdés, hogy sikerül-e megértetnie a bizottságnak a tagállamok vezetőivel és az EP-képviselőkkel, hogy a rendszer, amit kidolgoztak, egy igazságos, fair rendszer, amelyben ugyanolyan fontos, hogy ne a rászorulók és a szegények szenvedjék meg leginkább a védekezés költségeit, mint az, hogy elérjük a kibocsátáscsökkentési célokat. Ha ezt sikerül megértetni a vitapartnerekkel, akkor van esély arra, hogy támogassák a javaslatot.

Az viszont nem kérdés, hogy cselekedni kell. Timmermans szerint történelmi felelőssége az európai vezetőknek, hogy hogyan lépnek fel a klímaváltozással szemben. Mint mondta, ha most nem cselekszünk, akkor „a gyerekeink és az unokáink a vízért és élelemért fognak háborúzni”. Viszont most lehetősége van az EU-nak, hogy egy jobb világot teremtsen, és példát mutasson az egész bolygónak.

Július 7-én, helyi idő szerint szerda hajnalban nagyjából 50 fegyveres tört be Haiti elnökének otthonába, feldúlták az elnöki palotát, megkötözték a személyzetet, majd a hálószobájában meggyilkolták Jovenel Moïse-t, Haiti elnökét. A példa nélküli merénylet óta több állítólagos elkövetőt elfogtak a hatóságok, de még mindig nem tudni pontosan, hogy kik állnak az akció mögött. Az elnök meggyilkolása pedig az amúgy is gazdasági és politikai válság szélén táncoló karibi országot teljes káoszba lökte, ahol politikai csoportok egymást túlkiabálva küzdenek a hatalomért, és senki nem tudja pontosan, kinek is kellene irányítania az államfő nélkül maradt államot.

A merénylet

Jovenel Moïse meggyilkolása valószínűleg példa nélküli a politikai gyilkosságok történetében, olyan ugyanis még nem fordult elő sehol a világon, hogy fegyveresek nagy csoportja bármilyen ellenállás nélkül be tudjon sétálni az elnök hálószobájába. Márpedig legjobb tudásunk szerint pontosan ez történt múlt szerdán a haiti főváros, Port-au-Prince melletti elnöki palotában.

A beszámolók szerint hajnalban nagyjából 50 fegyveres közelítette meg az épületet terepjárókkal és gyalog. A támadásról készült biztonsági felvételek alapján a New York Times tudósítója azt mondta, a támadók olyan alakzatban haladtak, körülvéve a terepjárókat, mint amilyet a Közel-Keleten és Afganisztánban bevetett amerikai katonáknál is látott, amiből arra lehet következtetni, hogy a támadók katonai kiképzést kaptak. Amikor a kapuhoz értek, a csapatból azt kezdték el az őröknek kiabálni, hogy DEA-DEA, arra utalva, hogy az Egyesült Államok kábítószer-ellenes szövetségi ügynökségéhez tartoznak, ami elég aktív szerte Közép- és Dél-Amerikában, és Haitiban is, ami a kábítószer előállítás és terjesztés egyik központja.

Az őrök erre átengedték a fegyvereseket, akik betörtek az elnök otthonába, feltúrták az irodáját, majd a lakórészt felé vették az irányt. A támadók elmentek Moïse gyerekeinek hálószobája mellett, akik felébredtek a randalírozásra és elrejtőztek, betörtek a hálószobába, ahol az elnök és felesége aludt, és tüzet nyitottak.

Jovenel Moïse 12 lövést kapott, egyes beszámolók szerint arra utaló jelek is látszottak a testén, hogy a támadók megkínozták.

Felesége szintén megsebesült, őt később kritikus állapotban Miamiba szállították, azóta az állapota stabil. A támadók aztán elhagyták az elnöki palotát, továbbra is bármilyen ellenállás nélkül, és szétválva, kisebb csoportokban menekültek Port-au-Prince-en át. Közülük nagyjából 20 embert sikerült elfognia a haiti hatóságoknak, de volt, akit a merénylet hírére az utcára vonuló, önjelölt rendőrként házakat és csatornákat átkutató civilek találtak meg, fogtak el és masíroztattak a legközelebbi rendőrségre. A menekülő merénylők közül többen tűzharcba kerültek a rendőrökkel, ezek során legalább négy elkövető meg is halt.

A gyilkosok és a háttéremberek

A 20 elfogott elkövető közül 18 kolumbiai, kettő pedig amerikai állampolgár, mindketten haiti származásúak. A két amerikai állampolgár, Joseph Vincent és James J. Solages állításuk szerint tolmácsként vettek részt az akcióban, ők kiabáltak az őröknek, hogy a DEA-től jöttek, és nem is voltak a szobában, amikor a kolumbiaiak lelőtték az elnököt. Róluk és a szerepükről ezen felül egyelőre nem sokat tudni, azon kívül, hogy bár mindketten Floridában élnek, a közösségi média oldalaikról kiderült, hogy sokat járnak vissza a szigetországba, többek között jótékonysági munkákat végezni.

A kolumbiaiak leginkább veterán katonák, akik a dél-amerikai ország baloldali gerillái elleni harcokban edződtek. Egy részüket egy amerikai biztonsági cég kereste meg, de a beszámolók alapján úgy tűnik, hogy a beszervezett kolumbiai kommandósok aztán még megkerestek pár volt harcostársat. A New York Times kolumbiai tudósítójának például nyilatkozott az egyik, Port-au-Princeben agyonlőtt 45 éves kolumbiai veterán felesége, aki szerint férjét egy volt katonatársa kereste meg egy “legális, biztonságos, de jól fizető munkával”. Egy másik meggyilkolt kolumbiai zsoldos a testvérének azt mondta, hogy egy “nagyon fontos személy” védelmére utazik Haitira.

Vasárnap aztán az is kiderült, hogy ki lehetett ez a nagyon fontos személy, ki bízta meg az amerikai biztonsági céget a kolumbiai zsoldosok beszervezésével. Aznap ugyanis a haiti rendőrök letartóztatták Christian Emmanuel Sanont, egy 63 éves, szintén Floridában élő, Haitiről származó orvost, aki a rendőrfőnök szerint saját magát akarta az ország elnökévé tenni. Sanonnak valóban lehettek politikai ambíciói, legalábbis erre utal, hogy még 2011-ben közzétett a Youtube-on egy videót, amelyen arról beszél, hogy az ország vezetői mind korrupt tolvajok, az ő vezetése alatt viszont minden másképp lenne.

A rendőrfőnök vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a zsoldosok valóban azzal a megbízással érkezhettek az országba, hogy Sanont védjék, időközben viszont megváltozott a terv. Hogy mire, az még nem egyértelmű, a zsoldosokkal elfogott haiti-amerikai “tolmácsok” ugyanis azt mondták a nyomozóknak, hogy nem az volt a céljuk, hogy megöljék Jovenel Moïse-t, hanem hogy túszul ejtsék és az amúgy romos állapotban lévő Nemzeti Palotába, a volt elnöki rezidenciára vigyék.

Hogy mindezek a beszámolók mennyire megbízhatóak, az egyelőre még kérdéses, Haiti polgárai közül állítólag sokan szkepszissel fogadják a rendőrség bejelentéseit. Továbbra sem tudni semmi pontosat arról, hogy ki és miért gyilkoltatta meg Haiti elnökét, hogyan juthattak be a fegyveresek ellenállás nélkül az elnök amúgy nagy erőkkel őrzött rezidenciájára, és hogy az őrizetbe vett floridai orvos valóban a merénylet kitalálója volt, vagy csak egy stróman, akit nagyobb erők mozgatnak. Az mindenesetre biztos, hogy Jovenel Moïse nem szenvedett hiányt ellenségekben.

Banánkereskedőből elnök, elnökből diktátor?

Jovenel Moïse nagyon furcsa helyzetben volt, amikor a múlt héten meggyilkolták, ugyanis idén februárban lejárt a mandátuma, viszont nem volt hajlandó távozni az állam éléről, így hónapok óta valójában meghatalmazás nélkül elnökölte a világ egyik legszegényebb országát. De amikor 2017-ben elnökké választották, akkor sem volt sziklaszilárd mandátuma. 2015 előtt nem foglalkozott politikával, banánexportőrként kereste a kenyerét, valahogy viszont őt választotta utódjául az ország előző elnöke, Michel J. Martelly.

Moïse ugyan megnyerte a választásokat, viszont a demokratikus legitimációja elképesztően gyenge volt, a választóknak ugyanis mindössze 18 százaléka adta le a voksát, így a 11 milliós ország elnökét alig több mint 600 ezer elnyert szavazattal választották meg. Ráadásul a kampányát választási csalással is vádolták, így több mint egy évvel a megnyert választások után kezdhette csak el a munkát Haiti elnökeként.

Ez kezdetben egész jól ment, alacsony választási támogatottsága ellenére Moïse nem volt népszerűtlen elnök, sőt, úgy tűnt, hogy komoly tervei vannak az ország politikai rendszerének reformjára. Különösen az foglalkoztatta, hogy csökkenjen az ország ügyeit a háttérből irányító nagyon kevés gazdag család, Moïse megfogalmazása szerint az oligarchák szerepe a politikában. Ezzel persze sok befolyásos ellenséget is szerzett magának.

2019-ben aztán egy kormányzati vizsgálat során kiderült, hogy több millió dollárnyi nemzetközi segély tűnt el Moïse kormányzása alatt, legalább részben Moïse cégeiben.A jelentés szerint például az elnök két cége is benyújtott számlát ugyanannak az útnak a megépítéséért, ami akkor is elég gyanús lenne, ha amúgy a cégek útépítéssel, nem banántermesztéssel és kereskedelemmel foglalkoznának. A jelentést hatalmas tüntetések követték, a tüntetők tolvajnak nevezték az elnököt, valamint a távozását és bebörtönzését követelték

Moïse viszont nem távozott, nem indult ellene semmilyen eljárás, és egyre inkább a saját kezébe vette az ország irányítását. 2020-ban a parlament és a szenátus tagjai többségének lejárt a mandátuma, az elnök viszont nem volt hajlandó új választásokat kiírni. Emiatt jelenleg Haitiban 10 szenátornak és 11 képviselőnek van mandátuma.

Ha mindez nem okozna elég politikai káoszt, idén februárban még nagyobb tüntetések törtek ki, miután az elnök kijelentette, hogy értelmezése szerint az öt éves elnöki ciklusa nem a választásoktól számít, hanem onnantól, amikor el is foglalhatta a hivatalt, vagyis hiába gondolja az ellenzék, hogy lejárt a mandátuma, ő még egy évig elnök marad.

Ez alatt az egy év alatt pedig új alkotmányt fog írni az országnak, amelyet egy általa személyesen kiválasztott bizottsággal együtt dolgoz majd ki.A New York Timesnak adott interjújában viszont ragaszkodott hozzá, hogy ő nem diktátor, nincsenek olyan ambíciói, hogy örökre hatalmon marad, ő egy reformer, aki az ország korrupt oligarcháival folytat harcot, ebben a harcban pedig elengedhetetlen, hogy Haiti politikai és jogi intézményeit egy új alkotmányon keresztül alapjaiban újítsák meg.

Széthulló állam

Nagyjából ez volt az a politikai helyzet, amelyben az 53 éves elnököt meggyilkolták, vagyis Haiti államszerkezete a teljes összeomlás szélén állt, élén egy elnökkel, aki éppen még jobban le akarta rombolni és az alapjairól felépíteni, bármiféle demokratikus legitimáció nélkül. Mindez pedig komoly hatással van arra, hogy mi történik az országban a halála után.

Egyelőre ugyanis azt sem tudni, kinek kellene átvennie Haiti vezetését. Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gyakorlatilag át is vette az irányítást, ő volt az, aki szükségállapotot hirdetett a merénylet után. A politikai osztály egy része szerint viszont a szenátus elnökének, Joseph Lambertnek kellene ideiglenesen betöltenie az államfő szerepét, a miniszterelnöki pozícióban pedig Ariel Henryt látnák, akit Moïse meggyilkolása előtt kinevezett a posztra, de még nem iktatták be. Azt viszont senki nem tudja, hogyan lehetne eldönteni, legalábbis erőszak nélkül, hogy kinek kellene irányítani az országot.

Haitiben így jelenleg nincs elnök, ráadásul a parlament mellett a legfelsőbb bíróság is működésképtelen, mert Jovenel Moïse korábban több bírót is felfüggesztett, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig nemrég belehalt a koronavírus-fertőzésbe. A megbízott miniszterelnök az ENSZ-et és az Egyesült Államokat kéri, hogy békefenntartó katonákkal segítsenek helyreállítani a rendet a káoszban. Az amerikai kormány viszont aligha fog katonákat küldeni ilyen átláthatatlan politikai helyzetben, egyelőre csak a merénylettel kapcsolatos nyomozásban ígértek segítséget, és küldtek Haitibe FBI-ügynököket. Port-au-Prince amerikai nagykövetsége előtt pedig tömegek állnak, hogy vízumot vagy menekültstátuszt kérjenek, és elhagyhassák az országot, sokan ugyanis attól tartanak, hogy a hatalmi vákuumban utcai bandák veszik majd át az ország és a főváros de facto irányítását.

A helyzet tehát elég reménytelennek tűnik a világ egyik legszegényebb, gazdasági és politikai válságban lévő országában. Nemcsak azt nem tudni, kiderül-e bármikor, ki áll a modern történelem egyik legvakmerőbb politikai merénylete mögött, hanem azt sem, hogy ki és hogyan irányítja majd az államot, amelynek meg kellene büntetnie az elkövetőket és kezelni azt a káoszt, amit az elnök még életében és aztán halálában hagyott az országára.

• 2021-ben olyan szinten emelkedtek az építkezésekhez szükséges alapanyagok árai, hogy még az évtizedek óta a szakmában dolgozókat is meglepték.
• A fa, az acél, a szigetelő anyagok és egyéb termékek ára hétről hétre emelkedik, iszonyatosan megdrágítva minden építkezést vagy lakásfelújítást.
• Orbán Viktor szerint nem lehet hagyni, hogy a kormány lakásépítési- és felújítási támogatásai mind az alapanyagok gyártóinál landoljanak, ezért lépéseket jelentett be: exporttilalmat vezetne be az alapanyagok egy részére, hatósági árat egy másikra.
• Szakemberek szerint viszont az alapanyagok drágulása mögött több, egymással párhuzamos globális folyamat húzódik, amelyek ellen a kormány nem igazán tud tenni.

Orbán Viktort igazán felbőszítette valami: az, hogy annyira megdrágultak az építőipari alapanyagok, hogy hiába osztott ki a kormány milliárdokat lakásfelújításra, ennek a pénznek a nagy része az alapanyagok kitermelőinél és gyártóinál kötnek ki. Vagyis hiába oszt megint pénzt a gyereket nevelő középosztálybeli családoknak, a kormány egyik legkedvesebb társadalmi csoportja mégsem elégedett, mert felborzolják az idegeit az emelkedő alapanyagok miatt panaszkodó és egyre több pénzt kérő építési vállalkozók. Orbán egészen pontosan egy június végi sajtótájékoztatón azt, mondta, hogy

“azt látom a piacon, hogy egyszer csak az építőanyagipari árak olyan magasra mennek fel 100 százalékot is meghaladó árnövekedéssel, hogy ezektől az emberektől a nekik adott állami támogatás nagy részét rögtön át is szivattyúzzák az építőipar alapanyagot gyártó cégekhez. Ez elfogadhatatlan, itt intézkedésekre lesz szükség…”És ha a miniszterelnök valamin így felbőszíti magát, azt általában cselekvés követi. Nincs ez most sem másképp, a kormány nagyszabású, bár nem biztos, hogy az EU-n belül igazán kivitelezhető és piacgazdaságtól messze álló lépéseket jelentett be: profitadót vet ki és exportkorlátozásokat vezetne be egy sor építőipari alapanyagra. Ezek a szabályok viszont szakmabeliek szerint nem igazán fogják megoldani a problémát. Az építőanyagok árának emelkedése mellett ugyanis részben globális piaci folyamatok, részben pedig a kormány támogatási politikájának eredményeképp kialakult reakciók felelősek.

Sosem tudni, mennyi lesz holnap

2020 végén, 2021 elején nagyon durva folyamatok indultak el az építőiparban, az alapanyagárak ugyanis meredeken emelkedni kezdtek, olyan mértékben, ami még az évtizedek óta az építőiparban dolgozókat is meglepte. Főleg az épületfa és a vas, valamint az acél ára kezdett elszabadulni. Egyik építőipari forrásunk szerint a vas ára februártól kéthetente 10 forinttal emelkedett. Míg az év elején 250 forint volt egy kiló vas, addig ma már az ár valahol 320 forint/kiló körül jár. Még rosszabb a helyzet a fánál, amelynek köbmétere 100 ezer forintról 150-190 ezer forintra emelkedett. Olyan beszámolókról hallottunk, hogy volt olyan fatelep, amely csak akkor árazta be a fát, amikor azt lepakolták a kamionról, annyira nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerül majd az alapanyag. És hiába kötött egy megrendelő előtte szerződést a kereskedővel, hogy mennyiért veszi meg a fát, a fatelep bemondott egy új árat, és ha annyiért nem kellett, akkor azt mondta, eladja másnak, aki hajlandó többet is fizetni érte. A betonacél is “napi áras” termék egy ideje, vagyis minden szállítmánynak emelkedik az ára.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint az év elejéhez képest a faanyagok 73 százalékkal drágultak, a hőszigetelő anyagok 47, a gipszkarton 23, a beton pedig 12 százalékkal lett drágább.Mindez az építőipari kivitelezőknek is kellemetlen, mert az építkezéseken általában előre rögzítik az alapanyagok mennyiségét és árát, viszont mire föl kellene használni a vaselemeket vagy a gerendákat, már sokkal drágábban lehet csak megkapni. Ha lehet egyáltalán, és nem kell leállítani az építkezést addig, amíg meg nem jön a következő, még drágább szállítmány. A kivitelezők persze az áremelkedést áthárítják a megrendelőkre, így végül valóban az építkezni vagy lakást felújítani kívánó polgárnak kerül majd többe az egész.

Hogy ennek mi az oka, arra az építőipari forrásaink szerint is csak elméletei vannak a beszállítóknak. Sokan külföldre mutogatnak, hiszen az építőipari alapanyagok döntő többsége a határon kívülről érkezik. Arról is többen beszélnek, hogy az árak gyanúsan összehangolva emelkednek, és ilyesmi értelmezés felé próbálja terelni a témát a kormány is, amely ráállította az elmúlt években jelentősen megszelídített Gazdasági Versenyhivatalt az építőipari beszállítókra.

Bár nyilván abban is lehet némi igazság, amit a GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs nyilatkozott nemrég, vagyis hogy “vadnyugati” állapotok vannak az építőiparban és az építőipari alapanyagok piacán, az áremelkedésről leginkább olyan óriási folyamatok tehetnek, amelyek szempontjából a magyar piaci csak egy icipici porszem.

Vesztünkre esküdtek ádáz hatalmak

Az építőipari alapanyagárak emelkedése globális folyamat, amelyen az amerikai, brit és más európai építőipari vállalkozók és megbízóik ugyanannyira feszülnek, mint a magyarok. A Bloomberg cikke szerint egy Idaho állambeli családi ház felépítése idén 58 százalékkal többe kerül, mint egy évvel korábban, a beton alapozás 104, a födém 146, a gerendaszerkezet pedig 269 százalékkal lett drágább egy év alatt. Nagy-Britanniában is arról panaszkodnak a lakásfelújításba vágók, hogy váratlanul drága lett mindenfajta építkezés. A BBC-nek nyilatkozó egyik megrendelő azt mondta, hogy tavaly szeptember óta szerette volna felújítani a fürdőszobáját, és akkor még 5000 font alatti ajánlatokat kapott, idén májusban viszont már csak ennek a duplájáért vállalja el bárki.

Az évtizedek óta nem tapasztalt áremelkedést több olyan globális folyamat okozza, amelyek már egyenként is komoly hatással lennének a világpiacra, de most együtt támadnak. De a legnagyobb hatással talán az lehet, hogy szerte a világon óriási a kereslet építőanyagokra: a járvány felgyorsította a szuburbanizációt, a home office idején világszerte sokan rájöttek, hogy ha otthonról is dolgozhatnak, akkor már nem annyira szívesen laknak a belvárosban, ezért az Egyesült Államokban és Európában is rég nem látott kereslet alakult ki a külvárosi és kisvárosi kertes házak iránt. Akik pedig már kertes házban laktak, azt a pénzüket, amelyet a járvány miatt nem tudtak nyaralásra költeni, részben a házukra költötték, felújításokba vágtak, melléképületeket, teraszokat, medencéket építtettek. A válság miatt ráadásul rengeteg a pénz a globális gazdaságban, a világ kormányai és jegybankjai is nagyon komoly élénkítő politikákat vezettek be, amelyek egy része az építkezéseket is támogatta, ha nem is mindenhol olyan direkt módon, mint Magyarországon. A kereslet így gyorsabban nőtt, mint ahogy azt a fémipar vagy a faipar ki tudta szolgálni, felhajtva az árakat.

A nagy keresletet pedig, ahogy dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum építőanyag kereskedelmi hálózat vezérigazgatója elmondta nekünk, részben olyan, szerencsétlen egybeesések miatt is nehezebb volt kielégíteni, mint hogy márciusban leégett a német vegyipari óriás, a BASF ludwigshafeni gyárának egy része, ami miatt akadozott a termelés. Ez az egy eset egész Európában óriási alapanyaghiányt okozott a festékek, vakolatok és hasonlók piacán. A műanyagok, polisztirolok, tetőfóliák és hasonló termékek gyártását az akasztotta meg, hogy a pandémia alatt az egészségügyi védőruházatok és maszkok gyártása elszívta az alapanyagokat. Texasban szokatlanul hideg volt a tél, ami szintén a vegyszerek, műanyagok és festékek és hasonló, kőolajból készült termékek árára volt hatással, Skandináviában pedig szokatlanul meleg volt, ami az épületfa mennyiségét befolyásolta.

Az amerikai építőipari boom ráadásul részben az európai piacról vonta el az épületfát, miután az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi vita miatt Kanadából nem jutnak fához. Emiatt Európában rövid idő alatt kétszeresére ugrott az épületfa ára. A vas- és acélelemekhez szükséges vasérc kitermelésének két globális központjában, Brazíliában és Ausztráliában is voltak ellátási gondok, amelyek szintén világszerte fölhajtották az árakat. De nem csak az építőipari termékek gyártásához szükséges alapanyagok ára emelkedett, a kőolaj áremelkedése és az általános infláció és a béremelések ugyanúgy hatnak a gyártókra, amelyek mind-mind fölfelé hajtják az árakat. Ezek viszont dr. Rázsóné Szórády Csilla szerint az országhatáron begyűrűző globális folyamatok.

Talán működnek, talán nem

A kormány eddig két intézkedést jelentett be az építőipari árak emelkedésének letörésére, pontosabban hármat, amelyekből kettőt tud egyelőre bevezetni. Az egyik az, hogy engedélykötelessé tennék a vas, a fa, az acél, a kavics, a sóder, a homok és a szigetelő anyagok kivitelét az országból. Ezzel viszont rögtön felmerül egy probléma, amivel Orbán Viktor is tisztában van: hogy Magyarország az EU tagjaként ezt nem teheti meg, legalábbis az uniós tagállamok felé, hiszen az az unió egyik legalapvetőbb elvét, az áruk szabad mozgását sértené. Amikor a miniszterelnök először beszélt erről az intézkedésről a Kossuth Rádióban, már hozzá is kellett tennie, hogy Magyarországnak engedélyt kell kérnie az EU-tól egy ilyen intézkedés bevezetéséhez, ennek pedig 4 hónap átfutási ideje van.

Viszont addig is (vagy ha az EU végül nem engedi ezt a lépést, akkor ennek hiányban) bejelentéskötelessé tették egy sor vasból, acélból, kavicsból, sóderból, zúzott kőből, cementből és gipszből készóült terméket. Az épületfa végül kimaradt ebből a körből, más termékekkel együtt viszont az is bekerült az EKÁER-be. Amolyan kerülő úton azért bejelentési kötelezettségről szóló rendeletben is szerepel a kiviteli korlátozás, ugyanis a belgazdaságért felelős miniszternek "tudomásul kell vennie" a bejelentést, amit bizonyos okokból elutasíthat. Ha pedig az állami vagyonért felelős miniszter úgy látja, hogy az adott áru kivitele "akadályozza vagy ellehetetleníti kritikus infrastruktúra létesítését", akkor az állam élhet a rendeletben bevezetett elővásárlási jogával. Mindez várhatóan sok papírmunkával jár majd és jelentősen lassítja a kereskedelmet, a minisztereknek ugyanis 7 és 10 napjuk van, hogy a bejelentéseket vizsgálják.

Kérdés, hogy a kivitel korlátozása hat-e majd az árakra, ha a forrásaink egybehangzó véleménye szerint a baj az, hogy nem jön be elég anyag, vagy már nagyon drágán jön be. Arra mindenesetre jó lehet ez az intézkedés, hogy kiderüljön, tényleg nagy mennyiségben szállítanak-e ki fát és vasat az országból, és ez hozzájárul-e az itthoni hiányhoz és áremelkedéshez. A kormány valószínűleg úgy gondolkodik, hogy a magyarországi építőanyag-gyártók többsége külföldi tulajdonban van, és ezek a gonosz multik az itthon előállított termékeket külföldre viszik, ahelyett, hogy a hazai építkezéseket szolgálnák ki. Ebben van is valami, Nagy Márton, Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadója például egy konferencián nemrég azt mondta, hogy a magyar építőipari alapanyagokat gyártó vállalatok bevételének 43 százaléka exportból származik, a külföldi tulajdonú cégeknél ez még magasabb, 59 százalék. A kormány terve tehát valami olyasmi lehet, hogy ezt a 43 százalékot is befelé fordítsák, ha másképp nem, hát úgy, hogy az állam megvásárolja, és aztán valahogy visszaértékesíti. Persze hogy ez hogyan működne, és működhet-e egyáltalán, az majd akkor derül ki, ha elkezdik a gyakorlatban is alkalmazni a szabályozást.

Az érintett cégek vezetői, bár nem tiltakoztak a kormány terveivel szemben, már elkezdtek utalgatni arra, hogy a segítő kéz többet érne, mint a pofon. Tibor Dávid, a Masterplast vezérigazgatója például a Portfolio.hu-nak nemrég arról beszélt, hogy a magyar gyártók akkor tudnák hatékonyabban ellátni a magyar piacot, ha a kormány támogatná a kapacitásaik bővítését. Hasonlóan nyilatkozott Koji László, az ÉVOSZ elnöke is, aki még hozzátette, hogy az import támogatása is nagy segítség lenne a gyártóknak, hiszen bővített kapacitáson is nehezen tudnak olcsóbban termelni, ha a világpiacon minden nagyon drága. Kérdésünkre dr. Rázsóné Szórády Csilla is hasonló javaslattal szolgált, vagyis hogy egy olyan helyzetben, amikor a legnagyobb gond az, hogy csak nagyon drágán lehet importálni, az alapanyagok áremelkedésének a kompenzációjával lehetne leginkább megállítani az emelkedést. Hogy kinél lenne a legjobb helye ennek a kompenzációnak, a gyártóknál, a kereskedőknél, a kivitelezőknél vagy a megrendelőknél, az már szabályozás kérdése.

Az intézkedési csomag másik része az, hogy bizonyos építőipari alapanyagokra hatósági árat vezet be a kormány azzal, hogy bevezeti a kiegészítő bányajáradékot. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a kormány meghatározott egy árat, hogy mennyiért lehet eladni kibányászott kavicsot, sódert, követ, gipszet,a hatósági ár fölötti rész 90 százalékát pedig bányajáradékként be kell fizetni. Ezt a hatósági árazást a kormány nem véletlenül ezekre az alapanyagokra vezeti be, ugyanis ezek azok az építőiparban felhasznált anyagok, amelyek Magyarországról származnak, nem kell őket behozni. Viszont ez csak az építőipari alapanyagok egy részét fedi le, ráadásul nem is azt a részét, amelyben a legnagyobb volt az emelkedés. A beton, amelyhez a kavics és a sóder leginkább kell, drágult ugyan az elmúlt hónapokban, de ahogy az ÉVOSZ fentebb idézett felmérése is mutatja, talán a legkevésbé az építkezéseken használt anyagok közül. Kicsit olyan tehát ez az intézkedés, mintha egy iskolában bedobták volna kívülről az ablakot a gyerekek, és a tanító néni ezért meg akarna büntetni valakit, de csak azokat tudja, akik bent ülnek a teremben.

Egy harmadik támadási felület a kormány részéről a Gazdasági Versenyhivatal aktivizálása. A bejelentési kötelezettségről és a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet mellett jelent meg az a rendelet is, amely gyorsított ágazati vizsgálat elvégzésére kéri a GVH-t, amelyben egy hónapon belül jelentést vár a kormány. A GVH már az első kormányzati utalgatások és bejelentések előtt, még júniusban vizsgálatot indított, hogy nem a kereskedők és gyártók kartellezése miatt emelkednek-e meredeken az árak. Tavaly már talált kartellgyanús ügyleteket a versenyhivatal a cementpiacon, és mostanában is sokszor szóba kerül, hogy gyanúsan egyszerre emeltek árakat a piaci szereplők. Dr. Rázsóné Szórády Csilla szerint viszont ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy titokban összesúgnak a cégek, inkább arról lehet szó, hogy az importált alapanyagok árai egyszerre emelkednek minden szereplőnek, és egy ponton túl racionálisan mindenki árat emel. De ahogy akkor sem kell rögtön kartellre gyanakodni, ha a kőolaj világpiaci árának emelkedése után az OMV és a Mol is hasonló mértékben emeli a benzin árát, az építőipari beszállítóknál sem biztos, hogy ennél többről van szó.

A támogatás is felhajtóerő

Orbán Viktor azért akadt ki leginkább az építőanyagok áremelkedése miatt, mert erre mennek a kormány lakásfelújítási és építési támogatásai. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy ugyan az alapanyagok árára ezek a támogatások nem hatnak, önmagukban ezeknek is árfelhajtó hatásuk van, amelyek ráadásul a nekünk nyilatkozó egyik kivitelező szerint egyre csak növelik az egyenlőtlenségeket a kivitelezők és a megrendelők között is.

A felújítási támogatásokat és egyéb, az építőipart élénkítő programokat a tehetősebb háztartások is felhasználják, hiszen ezeket nem rászorultsági elv alapján osztja a kormány. Ez viszont oda vezet, hogy amikor 400 négyzetméteres budai házaknál is vannak megbízások kocsibeállók építésére, nyílászáró cserére vagy fürdőszoba-felújításra, ahol 4500 forint/ óra bérben is meg lehet állapodni a megrendelővel, ez mindenkinek fölhajtja az árat, hiszen utána ennél olcsóbban már nem szívesen dolgozik máshol az adott kivitelező. Így aztán a szegényebb, tényleg rászoruló családokat még a támogatásokkal együtt is nagyon megviselik az ilyen beruházások, hát még az egyre emelkedő alapanyagárak. Ez oda vezethet, hogy a szegényebb családok már csak olyan kivitelezőkkel tudnak dolgoztatni, akik nem tudnak például egy raktárt fenntartani, hogy valamennyire ellensúlyozni tudják az alapanyagok áremelkedését, vagy nem is hajlandóak vagy tudnak mindent lepapírozni, így a támogatásokat sem lehet felvenni az építkezéseikre. Vagyis azzal, hogy a kormány a gazdagabbaknak osztja a lakásfelújítási és építési pénzeket, az igazán rászorulókat csak még nehezebb helyzetbe hozza a piacon. Ezen pedig nem segítene az sem, ha sikerülne valahogy megállítani az alapanyagok árának emelkedését, ezt csak a támogatási rendszer újratervezésével lehetne valahogy orvosolni.

Újabb könyv jelenik meg hamarosan a most már csak volt amerikai elnökről, Donald Trumpról, a recenziós példányok megérkezésével pedig megint elkezdenek ciki sztorikkal tele lenni az angolszász lapok. A legújabb ilyen sztori, amelyről a Guardian ír, arról szól, hogy

Trump egy európai útján azzal sokkolta akkori kabinetfőnökét, hogy azt mondta, Hitler azért elég sok jó dolgot is tett Németországban. A történet Michael Bender, a Wall Street Journal újságírójának jövő héten megjelenő, Frankly, We Did Win This Election című könyvében szerepel. Az eset egy 2018-as európai úton történt, amelyre Trumpot kabinetfőnöke, John Kelly, a tengerészgyalogság volt tábornoka is elkísérte. Az út során Kelly valamiért szükségét érezte, hogy rövid történelemórát rögtönözzön az elnöknek, emlékeztetve, hogy melyik ország melyik oldalon harcolt a II. világháborúban, és hogy az I. világháború hogyan vezetett el Hitler hatalomra kerüléséhez és rémtetteihez.

Trump, aki Kelly és mások beszámolója szerint gyakran bizonyította, hogy elképesztően keveset tud a történelemről, közbevágta, hogy azért Hitler sok jót is tett, mert a 30-as években, a nácik kormányzása alatt a német gazdaság felvirágzott. Kellyt a könyv szerint teljesen lesokkolta ez a mondat, és vitatkozni próbált az elnökkel. Trump viszont hajthatatlan volt, ezért Kelly emlékeztette, hogy még ha igaza is lenne, Hitlerről sose mondjon semmi pozitívat, mert nem lehet a gazdaságpolitikáját elválasztani a rasszista és agresszív lépéseitől.Bender, aki a 2020-as választások után interjút készített Trumppal, szembesítette a volt elnököt ezzel a történettel. Trump tagadta, hogy bármikor is dicsérte volna Adolf Hitlert. A 2018-as európai út amúgy elég borzasztóan sikerült. A terv szerint Trump meglátogatott volna egy temetőt, ahol a II. világháborúban elhunyt amerikai katonák nyugszanak, de végül lemondták ezt a programot, az elnök pedig privátban lúzereknek nevezte az életüket vesztett katonákat. Kelly, akinek fia 2010-ben Afganisztánban meghalt, nagyon mellre szívta ezt a megjegyzést.

2019-ben végül elhagyta a Fehér Házat, később pedig azt mondta, hogy Trump a legrosszabb ember volt, akivel valaha életében találkozott. Bender azt írja a könyvében, hogy Trump nemcsak a II. világháború történetével nem volt tisztában, de az amerikai történelem bizonyos epizódjairól is nagyon keveset és rosszul tudott, különösen ami a rabszolgaságot, az amerikai polgárháborút és a faji szegregáció történetét illeti. A szerző forrásai szerint Trump nem kivételezett az amerikai feketékkel, minden faji vagy vallási kisebbség történelme hidegen hagyta. Viszont többször beszélt félreérthetően elismerően vele szimpatizáló szélsőséges, fehér fajvédő csoportokról.

Emlékezetes, hogy miután Charlottesville-ben 2017-ben egy fehér fajvédő az antifasiszta tüntetők közé hajtva megölt egy fiatal nőt, Trump azt mondta, a konfliktus mindkét oldalán vannak jó emberek, és mindkét oldal tehet az erőszakról, az egyik 2020-as elnöki vitában pedig azután sem volt hajlandó egyértelműen elítélni a szélsőjobboldali Proud Boys csoportot, hogy a moderátor többször explicit rákérdezett erre. (Guardian)

Az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a 7,2 milliárd euró uniós támogatás elköltéséről szóló magyar helyreállítási tervet a július 12-én esedékes határidőig - írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico. A lap forrásai szerint

Az EU vezetői szerint a magyar tervben nem szerepelnek elég szigorú lépések a korrupció megelőzésére. A válság miatt létrehozott uniós Helyreállítási Alap forrásaiból Magyarország 2500 milliárd forintra pályázott, ami az ország számára elérhető források kevesebb mint fele. Már készen volt a magyar helyreállítási terv, amelyben a teljes összegre, vagyis 5800 milliárd forintra pályázott volna a kormány, viszont az utolsó pillanatban Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány mégis csak a vissza nem térítendő összegekre pályázik. Először az volt az indoklás, hogy nem akarja a kormány tovább növelni az államadósságot, aztán pedig az, hogy olyan célokra szerették volna Orbánék elkölteni az uniós hiteleket, amelyeket a bizottság nem engedett volna.

Az Európai Bizottság minden tagállamnak specifikus ajánlásokat tett, hogy milyen elvárások vannak helyreállítási terveikkel szemben, Magyarországnál ez a korrupcióellenes intézmények és folyamatok erősítése, a bíróságok és az ügyészség függetlenségének garantálása volt.

A bizottság viszont úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány nem végezte el a házi feladatát ezen a téren. A Politico forrásai szerint amennyiben a bizottság hivatalosan is visszautasítja majd a magyar tervet, a magyar kormány akkor számíthat az uniós 2500 milliárd forintra, ha érdemben reagál a bizottság kritikáira. A bizottság szóvivője a Politico kérdésére annyit mondott, hogy a magyar terv értékelése még folyamatban van.

Az európai gazdaságban a vártnál valamivel gyorsabb fellendülés várható, az év első negyedévében a gazdasági tevékenység ugyanis meghaladta a várakozásokat, és a javuló egészségügyi helyzetnek köszönhetően a második negyedévben felgyorsult a koronavírus-járvány megfékezésére vonatkozó korlátozások feloldása - közölte az Európai Bizottság a szerdán közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos az előrejelzést ismertetve elmondta: a nyári időközi gazdasági előrejelzés szerint az Európai Unió és az euróövezet gazdasága az idén 4,8 százalékkal, 2022-ben pedig 4,5 százalékkal fog bővülni.A tavasszal közzétett előző előrejelzéshez képest az idei évre az unióban 0,6 százalékkal, az euróövezetben 0,5 százalékkal nagyobb növekedést várnak, míg 2022-re mindkét területen kis mértékben, 0,1 százalékkal javították a prognózist. (MTI)

Miközben az Európai Parlamentben épp a magyar homofób törvényről vitáznak a képviselők (Orbán nélkül, aki ehelyett inkább egy újságárushoz ment fölvenni egy vicceskedő videót), EP képviselők egy csoportja azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy függessze föl az uniós pénzek kifizetését Magyarország felé. A Guardian cikke szerint az Európai Parlament költségvetési bizottságának képviselői egy olyan tanulmányra hivatkozva kérik erre Ursula von der Leyent, amely komoly hiányosságokat tár fel a magyar uniós pénzek elköltésénél és ellenőrzésénél.

Az uniós jogi szakértők által készített jelentés szerint az EU-s források elköltése Magyarországon nem elég átlátható, nem hatékony a nemzeti igazságszoltáltatás, és nincsenek garanciák a bírói függetlenségre, így Magyarország "példátlan módon megsérti a jogállamiság alapelveit". A tanulmány példákat is hoz arra, hogy az uniós források elköltésével kapcsolatos szabálytalanságokat vagy furcsaságokat a magyar hatóság az Európai Bizottság felszólítására sem korrigálja. A Guardian példaként említ egy esetet, amelyben 43 iskola nyert összesen egymillió eurót, a pénz egy részét pedig elvileg tankönyvfejlesztésre nyerték, miközben mindegyik iskola ugyanazt a tankönyvet használta. Miután pedig a magyar hatóságok nem korrigálták ezt a "rendellenességet", a bizottság megvonta az erre szánt források egy részét.

A jelentést Daniel Freund német zöld párti EP képviselő megrendelésére készítették. Freund a Guardiannek azt mondta, neki és képviselőtársainak nincs valami fétise, ami miatt mindenképpen büntetni szeretnék Magyarországot, csak a jogállamiságot szeretnék visszaállítani az országban. Azt is mondta, hogy az Európai Bizottságnak el kell tudnia magyarázni, miért is kellene több milliárd eurót Magyarországra küldeni, ahol annak elköltését nem lehet ellenőrizni, az esetleges kihágásokat pedig nem szankcionálja a helyi igazságszolgáltatás.

Orbán Viktor szerdán elmehetett volna az Európai Parlamentbe, ahol arról lesz szó, hogy a kormány gyerekek védelmére hivatkozó homofób törvénye hogyan homofób, és ahol megpróbálhatta volna megvédeni az intézkedést. De a miniszterelnök egy egészen más utat választott, hogy a nemzetközi kritikusainak fityiszt mutasson:

Strasbourg helyett elment egy magyar újságoshoz, hogy bizonyítsa, nincs semmi gond a magyar sajtószabadsággal. Erről pedig egy bizarr videót is föltett a Facebookra.

A történet előzménye az, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi civil szervezet hétfőn közzétette a sajtószabadság ellenségeinek 37 fős listáját, amelyre egyedüli európai kormányfőként Orbán is fölkerült. A szervezet indoklása szerint azért, mert „az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka fokozatosan és hatékonyan építette le a média sokszínűségét és függetlenségét, mióta 2010-ben visszatért a hatalomba”.

Orbán ezért fölkerekedett, és fölkeresett egy újságost, akinek elmondta, hogy azért jár arra, mert "fölpakoltak bennünket, mármint Magyarországot valami sajtószabadság ellenségeinek listájára, Soros Gyuri bácsinak valami szervezete." Itt persze szegény újságos félre van vezetve, a miniszterelnök úr szava járása szerint fake newsnak van kitéve, mert nem az ország, hanem Orbán személyesen szerepel a listán. Spontán beszélgetőpartnerének félretájékoztatása után a miniszterelnök azt kéri, hogy mint "klasszikus újságos", adjon neki egyet minden, a bódéban kapható, a "kormányt kritizáló vagy gyalázó" újságból. Majd pedig megelégedéssel nyugtázza, hogy nemcsak talál ilyet, de nem is egyet, hanem vagy hatot is.

Orbán kikezdhetetlen logikája szerint pedig ha kormánykritikus lapok száma > 0, akkor sajtószabaság van, ha > 2, vagyis többes számban vannak, akkor még sajtóbb szabadság van! Az újságárus a miniszterelnök úrnak tudott prezentálni HVG-t, Élet és Irodalmat, Hócipőt, Népszavát, 168 órát és Magyar Narancsot. "Nyomorúságos állapotban van a sajtószabadság, hogy csak ennyi helyen gyaláznak" - jegyzi meg könnyedén, úgymond viccelődve a kormányfő, aki a lapok mellé még egy kávét is kér, tej és cukor nélkül, "csak mezítláb". Amikor pedig elfelé indul a standtól, hogy örömét lelje a sajtó szabadságában, egy arra járó bácsi megjegyzi, mennyire örül, hogy más is veszi a Népszavát, nem csak ő.

Hogy mennyi kormánypárti lap kapható ugyanannál az újságosnál, az sajnos nem derül ki,mindenesetre a kormánypárti médiaholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonában összesen 46 nyomtatott lap és 48 internetes lap van. Ezeknek persze nem mindegyike foglalkozik politikai hírekkel, de azért van abból is bőven. Ez a médiabirodalom anélkül jöhetett létre, hogy a GVH kivizsgálhatta volna, hogy nincs-e médiapiacot torzító hatása a lapok ilyen koncentrációjának, a tulajdonosok pedig önként és dalolva adták egy alapítványba a lapjaikat. És ne feledjük, hogy szűntek meg olyan lapok, mint a Népszabadság vagy az előbb fideszesített, majd kiürített Napi Gazdaság, vagy hogy hogyan vált kormányzati szócsővé a TV2, az Origó, és hogyan lett valami nagyon furcsa, de a kormánynak kedves képződmény az Index. Mindezek csak példák arra, hogyan verte szét az Orbán-kormány teljesen a magyar médiapiacot.

Teljes járványügyi védőruhában álltak sorba a tajvani repülőtéren a Guamba tartó járat utasai, akik a látszat ellenére nyaralni mennek. Csak a nyaralásuk elején oltást is kapnak. A Guardian beszámolója szerint

a csendes-óceáni sziget, Guam azzal próbálja fellendíteni a turizmusát, hogy oltással egybekötött nyaralásokat, vagy fantázianevén Air VnV (vacciniation and vacation) utakat szervez. Az Egyesült Államok óceániai területének számító szigeten ugyanis a lakosság 75 százalékát már teljesen beoltották, viszont sok Moderna, Pfizer és Johnson & Johnson vakcina maradt, amiket jól fizető turistáknak adnának oda.

A guami oltásos nyaralásokra eddig a tajvaniak csaptak le leginkább. Az ázsiai szigetországot 2021 májusáig nagyrészt elkerülte a járvány, azóta viszont meredeken emelkedik a fertőzöttek száma. Eddig a lakosságnak mindössze 10 százaléka kapott legalább egy oltást, és elég komoly vakcinahiány is van. A több mint 23 milliós lakosságú szigeten ráadásul a geopolitika is nehezíti az oltást, Tajvanra ugyanis Kína saját területeként tekint, ezért a kínai kormány nehezményezi, ha bárki, például az Egyesült Államok oltásokat küld a szigetre. Emiatt sok tajvani úgy érzi, biztosabb, ha elutazik, és máshol kap oltást. A Guamba tartó első négy járat jegyeit elég gyorsan elkapkodták, ezekkel 493 tajvani utazik majd a szigetre. A turisták 10 különböző vakációs csomag közül választhatnak, 5 vagy akár 22 napot is tölthetnek a szigeten. Az első (a Johnson & Johnson esetében az egyetlen) oltást rögtön első nap megkapják egy guami magánklinikán, aztán pedig szabadon utazgathatnak a szigeten. A felszállás előtt persze mindenkit letesztelnek. Az oltásos út alapcsomagja 1400 dollárba, azaz közel 420 ezer forintba kerül, ebben pedig még nincs benne az oltás és a covid-tesztek ára.

Szijjártó Péter külügyminiszternek soha nem kellett nagyon izgulnia, ha a kormánypárti médiának kellett nyilatkoznia, nem várják igazán izzasztó, kellemetlen kérdések. Viszont ennek is vannak szintjei, például a magyar közmédia és a KESMA-ban összefogott kormánypárti sajtó riporterei legalább nagyjából értik a kérdéseket, amelyeket föl kell tenniük a miniszternek, nagyjából azt is értik, amit válaszol. De egy szlovén tévé bebizonyította, hogy az alákérdezős interjúkban az sem akadály, ha a kérdező nem nagyon érti, mit is kérdez:

egy szlovén riporter magyarul készített interjút Szijjártóval, de mindez olyan nehézséget okozott neki, hogy arra lehet következtetni, igazából nem annyira tud magyarul.Az újságíró felolvassa a kérdéseket, amelyeknek néha többször is neki kell futnia, mert elsőre nem sikerül végigmondani őket. Feltehetően még akkor sem tudott volna visszakérdezni, ha akar. De nem nagyon akart, a riporter ugyanis a Planet Tv nevű csatornának dolgozik, amelyet a magyar TV2 vásárolt meg tavaly, és amely nagyjából olyan viszonyban van a magyar kormánnyal nagyon jóban lévő Janez Jansa kormányával, mint a TV2 Orbánékkal.

Miért kellett magyarul felolvasni kérdéseket, miközben a magyar diplomácia vezetője remekül beszél angolul, és nyilván a Planet TV-ben is dolgoznak angolul beszélő újságírók? Az ég tudja, valószínűleg baráti gesztusnak szánta a szlovén adó, de így tényleg olyat sikerült alkotni, ami eddig még nem volt.

A szlovén siol.net oldal cikkben közölt részleteket az interjúból, érdemes megnézni, igazán szürreális élmény. Az interjú apropója az volt, hogy Szlovénia lesz az unió soros elnöke. A tartalma viszont elég uncsi, a riporter arról olvas fel kérdéseket, hogy miért támadja Brüsszel a szlovén és a magyar kormányt, amire Szijjártó kicsit tagoltabban elmondja azt, amit a kormány erről mindig elmond. Szóba kerülnek még a MOL, az OTP és más cégek szlovéniai befektetései, és az, hogy Magyarország beszáll-e a a koperi kikötőhöz vezető vasút bővítésébe, amelyről komoly politikai viták vannak Szlovéniában. Azt is megtudhatjuk a magyarul felolvasó riportertől, hogy "Szlovéniában, Magyarországtól eltérően, a politikai szintér nagyon megosztott, sok kis párt működik kevés képviselővel. Úgy tűnik, hogy a szlovén ellenzék ellenez és démonizál mindent, ami magyar vonatkozású. Erről miként vélekedik?"Erre Szijjártó elmondja, hogy Orbán és Jansa nemcsak jó politikai viszonyban vannak, hanem barátok is, és ezért a Jansát gőzerővel támadó szlovén ellenzék Orbánt is támadja. "Dehát az ellenzékek már csak ilyenek".

A Szijjártó válaszai közben nagyon figyelő, de vélhetően azokból keveset értő interjúer a minisztertől tanácsot is kér, hogy hogyan lehetne Szlovéniában növelni a beoltottak számát, amire Szijjártó arról beszél többek között, hogy a magyar ellenzék megvezetett és lebeszélt embereket az oltásról, aztán dicsekszik arról, milyen jó volt a magyar oltási program, de a szlovén kormány is büszke lehet magára. Végül arra is fény derül, hogy a magyar miniszter nyaralt-e már az idén: nem, dolgozott, de reméli, hogy augusztusban lesz módja kikapcsolódni a családdal. (24.hu)

Szorul a hurok Donald Trump és családi cége, a Trump Organization körül, Manhattan ügyésze ugyanis vádat emelt a cég és annak pénzügyi vezetője, Trump egyik leghűségesebb beosztottja ellen. A vád: legalább 15 éven keresztül trükköztek az elszámolásokkal, hogy a Trump Organization vezetőinek adómentesen tudjanak különböző pénzbeli és dologi juttatásokkal kedveskedni. Az ügyben maga Trump vagy a gyerekei nem érintettek, és rövid távon még lehet, hogy a volt elnök politikai tőkét is tud kovácsolni az ellene zajló “boszorkányüldőzés” újabb bizonyítékaival, hosszabb távon viszont politikai és üzleti értelemben is kellemetlenségeket okozhat, ha a cégét adócsalás miatt elítélik. Sőt, ha az ügyészeknek és nyomozóknak sikerül hűséges katonáját is ellene fordítani, Trumpnak még büntetőjogi értelemben is lehet félnivalója.

A vád

2021 július elsején a Manhattan-i kerületi ügyész, Cyrus R. Vance Jr. hivatala vádat emelt a Trump Organization, valamint annak pénzügyi vezetője, Allen H. Weisselberg ellen, amiért 2005 óta különböző könyvelési trükkökkel adót csalnak. A Trump család vagyonát megalapozó ingatlanbefektető- és kezelő vállalatánál

az elmúlt 15 évben bevett gyakorlattá vált, hogy a vezetők jutalmazására szánt összegeket egy belső, titkos táblázatban számolták csak el, a hivatalos elszámolásból ezek az összegek kimaradtak, vagy valamilyen kamu címen szerepeltek.

A cég így anélkül fizette Weisselberg és más vezetők bónusz juttatásait, lakbérét, rezsijét, nyaralását vagy luxusautóik lízingjét, vagy gyerekeik és unokáik magániskolai tandíját, hogy azért bármennyit is adózott volna. A cég vezetőit emellett részben úgy fizették ki, mintha nem a Trump Organization alkalmazottai, hanem Trump Mar-a-Lago golfklub alvállalkozói lennének, így olyan nyugdíjpénztárakba és pénzügyi alapokba tehették a pénzüket, amelyeket önfoglalkoztató vállalkozóknak találtak ki, és ami után a cégnek nyilván semmit nem kell adóznia. Weisselberg az ügyészség szerint nemcsak kitalálója és üzemeltetője volt ennek a rendszernek, de a legnagyobb nyertese is, aki nagyjából 1,76 millió dollárt tett zsebre ezeken a trükkökön keresztül teljesen adómentesen, ezzel 133 ezer dollár adót csalva el az állami és szövetségi kormányzattól. Weisselberg bónuszainak egy részét a vádirat szerint "ünnepi szórakoztatás" címén könyvelték el.

Az ügyben egyelőre ő az egyetlen hús-vér vádlott, az amerikai törvények viszont azt is lehetővé teszik, hogy a cég ellen emeljenek vádat, amely nyilván nem tud börtönbe vonulni, ha bűnösnek találják, viszont komoly pénzbírságokkal sújtható. A mostani vádemelés viszont az ügyészség reményei szerint csak a kezdet, Weisselberg ugyanis sokkal nagyobb halhoz is elvezetheti a nyomozást.

Trump leghűségesebb katonája

Az ügy főszereplője, Allen H. Weisselberg már 1973 óta dolgozik a Trump családnak. A főnöke akkor még Donald apja, Fred Trump volt, aki menő manhattani felhőkarcolók, Atlantic City-beli hotelek és floridai golfpályák helyett bérkaszárnyák építésével foglalkozott Brooklynban és Queensben. Esténként és hétvégente viszont a Fred könyvelője a nála 14 hónappal idősebb Donald ingatlanügyeivel is foglalkozott, 1989-től pedig már teljes állásban az akkor már nagymenő ingatlanosnak számító későbbi elnök szolgálatába állt.

A New York Times cikkében több, Weisselberget ismerő forrás is hűséges katonának írta le a könyvelőt, aki mindent megtett azért, hogy növelje a cég profitját és teljesítse a főnöke akaratát. Hogy Weisselberg hogyan állt a cég dolgaihoz, azt jól mutatja az anekdota, hogy mi történt, amikor Trump úgy döntött, hogy csökkenti a cégének dolgozó ingatlanügynökök jutalékát. Ekkor a brókerek főnöke hosszú levélben kérte Weisselberget, aki akkor már a Trump Organization pénzügyi vezetője volt, hogy térítse jobb belátásra a főnököt. Weisselberg viszont csak annyit válaszolt, hogy a döntés végleges, és ha valamelyik ügynök úgy érzi, hogy a jutalékcsökkentés igazságtalan, küldjék föl hozzá, hogy személyesen rúghassa ki őket azon nyomban. Az érces hangú, kopasz és bajuszos könyvelő a belét is kidolgozta a cégért, alig volt szabadságon, kora reggeltől késő estig a Trump Towerben volt, ahol a legtöbbet Trump irodájában lehetett látni, ahogy ül, szemben a főnök asztalával. Az évek során Weisselberg Trump egyik legmegbízhatóbb emberévé és legbefolyásosabb tanácsadójává vált. Mar-a-Lagohoz közel vett házat Floridában, ahová hétvégén Trump különgépével repült. Fia, Barry a Trump Organization egyik leánycégénél kapott állást és gyakran DJ-zett Trumpék karácsonyi bulijain, amelyek azon kevés alkalmak közé tartoztak, amikor a mindig mogorva Weisselberg kicsit elengedte magát. 2004-ben Trump valóságshowjának egyik adásában is szerepelt. Amikor pedig főnöke az Egyesült Államok elnöke lett, fiai mellett az öreg könyvelőre bízta üzleti birodalma irányítását.

Barry volt felesége, akit az ügyészség tanúként beszervezett, Batman és Robin kapcsolatához hasonlította Trump és Weisselberg kapcsolatát, akik ugyan nem voltak a szó klasszikus értelmében barátok, de nagyon támaszkodtak egymásra és megbíztak egymásban. Trump akkor is bízhatott beosztottjában, amikor kényes ügyeket kellett elintézni: a volt főnöke ellen forduló ügyvéd, Michael Cohen vallomása szerint legalábbis Weisselberggel együtt találták ki, hogyan fizethetnének Stormy Daniels pornószínésznő hallgatásáért, ahogy azon is együtt dolgoztak, hogyan intézhetnék el, hogy Trump mesterségesen felértékeljék Trump ingatlanjait, amikre így nagyobb hiteleket is föl lehetett venni.

Éppen ezért Weisselberget már hónapok óta rá akarták bírni a nyomozók, hogy működjön velük együtt és segítsen bizonyítani Trump gazdasági trükközéseit.Mindezidáig ez nem sikerült, a vádemeléssel viszont változhat a helyzet. Weisselberg 73 éves, összesen 15 különböző bűncselekménnyel vádolják, köztük csalással, nagy értékű lopással, összeesküvéssel és adócsalással, ha pedig bűnösnek találják, élete végéig börtönbe mehet. Ez a perspektíva könnyen kikezdheti a jó katona lojalitását, Vance államügyész legalábbis ebben reménykedik. Weisselberg egyelőre tagadja az ellene felhozott vádakat.

Most segít, később fáj

Cyrus R. Vance államügyész már három éve próbálja feltárni Trump kétes üzleti ügyeit, a nyomozást viszont valami mindig hátráltatta. Például maga az elnök, aki nem volt hajlandó eleget tenni az idézésnek, hogy adja át az adóbevallását, amit 17 hónap jogi csörte követett. Végül a Legfelsőbb Bíróság idén februárban úgy döntött, hogy Trumpnak át kell adnia a kért iratokat, több millió oldalnyi dokumentumot, amit így elkezdhettek átnyálazni az ügyészségen.

Trump szerint viszont már azóta tart ellene a “boszorkányüldözés”, amióta 2015-ben a Trump Organization-nek is otthont adó Trump Towerben bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. A volt elnök korábban radikális baloldali összeesküvésnek titulálta az amúgy demokrata párti Vance nyomozását, a vádemelés után pedig azt mondta, hogy a nyomozás árt Amerikának, az emberek pedig nagyon mérgesek lesznek emiatt. Trump pedig várhatóan mindent megtesz majd, hogy legalább a rajongóit felhergelje az ügyben, a vádemelés ugyanis biztos, hogy a következő nagygyűléseinek központi témája lesz. Ezzel rövid távon még segíthet is Trumpnak a nyomozás, sőt, a volt elnökhöz közeli republikánus források szerint ez a személyes támadás erős motivációt jelenthet, hogy Trump 2024-ben is elinduljon a választáson. Trump a vádemelés után a Fox News-nak azt mondta, már meghozta a döntést a 2024-es indulásáról, de hogy mi az, azt nem árulta el. Az elnökválasztási kampányig viszont nagyot fordulhat még a világ, és ami most még fűtheti Trump demokraták elleni dühét, hamarosan komolyan hátráltathatja, úgy az üzletben, mint a politikában. Ahogy már említettük, a Weisselberg elleni váddal az ügyészség valószínűleg még csak az első bábut mozdította el a sakktáblán, a céljuk az lehet, hogy ebből az ügyből további vádemelésekhez szerezzenek információt, olyan gazdasági bűncselekményekről, amelyekben már Trump is vádlott lehet. Ez nem lesz könnyű, mert Trump híres arról, hogy sem email-en, sem telefonon nem intéz üzleti ügyeket, így a pénzügyi adatokon kívül mások vallomására is szüksége lesz a nyomozóknak.

Viszont akár sikerül valakit rábírni, hogy mártsa be a főnököt, akár nem, Trump cégeinek nagyon rosszat tesz az állandó nyomozás és pereskedés. A Trump Organization 330 millió dollárral tartozik a Deutsche Banknak, és bár a bank csak akkor kötelezné azonnali törlesztésre a céget, ha azt a bankhitellel kapcsolatos csalásban találnák bűnösnek - ez nem szerepel a mostani vádak között -, a nyomozás miatti kockázat miatt így is nehéz lehet majd refinanszírozni a hiteleket. Ahogy újabb nagyszabású szállodanyitások és hasonló üzletek is elmaradhatnak, ha Trump potenciális partnereit elriasztja a per.

Az pedig, hogy a sajtó hónapokig vagy akár évekig is családi cég piszkos ügyeivel lesz tele, nagyon rosszat tehet Trump üzleti zseni imázsának, amire politikai karakterét is felépítette. Trumpot vádolták már orosz összeesküvéssel, hatalommal való visszaéléssel és szexuális zaklatással, de eddig mindent túlélt. Viszont a családi bizniszt ért támadás minden eddiginél jobban fájhat az elnöknek, akár annyira, hogy ne merjen megkockáztatni még egy választási kudarcot.

A hiteltörlesztési moratórium az egyik első intézkedés volt, amelyet a kormány bevezetett a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. És könnyen elképzelhető, hogy ez lesz az utolsó ilyen lépés, amit kivezetnek majd, a kormány ugyanis szeptember 30-ig meghosszabbította a moratórium határidejét. És mivel a kérdés szerepel majd a következő nemzeti konzultációban, várhatóan a “nép akaratából” még tovább hosszabbítják, akár a 2022-es választásokig. Viszont egyre többen hangoztatják, közgazdászoktól a bankok vezetőin át a Magyar Nemzeti Bank elnökéig, hogy bár a moratórium nagy segítséget jelentett a válság elején a cégeknek és a családoknak, főleg más kormányzati segítség hiányában, a folyamatos hosszabbítás már sok adósnak inkább árt, mint használ. Ugyanis minél tovább áll fenn a moratórium, annál több pénzt kell majd az adósoknak törleszteniük, amikor egyszer vége lesz.

A téma pedig a kormány és a jegybank közötti éleződő konfliktusokban is szerepet kap, az MNB már a mostani hosszabbítás előtt is rossz ötletnek tartotta még tovább fenntartani a fizetési stoppot, most pedig már a bankrendszert és a kilábalást félti a lépéstől. De mi a jegybank baja a moratóriummal? Mitől félti az adósokat és a bankokat? És egyáltalán, szükség van még gazdasági szempontból a hitelmoratórium fenntartására, és ha igen, mit mond ez el a kormány válságkezeléséről?

Kösz, kellett!

Amikor 2020 márciusában Magyarországot is elérte a koronavírus, és látni lehetett, hogy a kijárási korlátozások komoly gazdasági problémákat vonnak majd maguk után, az MNB vezetői nagyon hamar elkezdtek arról beszélni, hogy moratóriumot kellene bevezetni a hitelek törlesztésére. A kormány nagyon hamar meg is fogadta a javaslatot, és a bankok őszinte sajnálatára, még márciusban bevezette a hiteltörlesztési moratóriumot. A kijárási korlátozások miatt anyagi gondokkal küszködő vállalkozások és családok kapva kaptak az alkalmon, hogy a bankoknak azonnal le kellett állítani a törlesztők beszedését, és az adósoknak csak akkor kellett fizetniük a havi részleteket, ha ezt külön kérték a banktól. Ez pedig tényleg nagy segítség volt, az MNB júniusban megjelent Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint

A hiteltörlesztési moratórium a GDP 3,6 százalékának megfelelő, 1700 milliárd forint extra likviditáshoz juttatta a magánszektort 2020-ban. Ebből a lakossági ügyfelek tavaly 600 milliárd, idén pedig 3-400 milliárd forint törlesztőt tarthattak maguknál. Ahogy arról korábban írtunk, felmérések szerint a vállalkozások a hitelmoratóriumot tartották a legnagyobb segítségnek, amit a járvány alatt kaptak, hiszen gyorsan jött és azonnali segítséget nyújtott akkor, amikor a legnagyobb likviditási gondjai voltak a cégeknek. A vállalati szektor kapott még állami támogatásokat hitelgaranciák és bértámogatások formájában, ezekre viszont sokkal nehezebb volt jelentkezni, sokkal átláthatatlanabbak voltak, és nehezebb volt számolni velük. A lakosság pedig szinte semmilyen más támogatást nem kapott a kormányzattól, nem nőtt a családi pótlék vagy a munkanélküli segély, a kormány közvetlenül egy fityinget nem költött az állampolgárok megsegítésére, nehogy nagyon elszálljon a költségvetési hiány.

Hogy ez gazdaságpolitikai szempontból miért volt hiba, arról korábban itt írtam bővebben. Politikai szempontból viszont a hitelmoratórium zseniális húzás volt, elvégre ez egy nagyon népszerű intézkedés (hiszen ki akarna fizetni, ha nem muszáj), a kormánynak pedig nem kerül semmibe, a hitelmoratórium ugyanis először a bankoknak fáj kicsit, a kapott haladék viszont nincs ingyen, és minél több időt kérnek és kapnak az adósok, annál többet kell majd később megfizetniük.

A hitelmoratórium ugyanis, ahogy arra az MNB is egyre inkább igyekszik felhívni a figyelmet, valójában nem más, mint egy áthidaló hitel, a mostani könnyebbségért a moratóriumban résztvevőknek pedig a jövőben bizony fizetniük kell.

Segíts magadon!

A hitelmoratórium szabályait úgy alakították ki, hogy a bankok nem emelhetik a törlesztőrészletet a moratórium lejárta után. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ez a segítség ingyen van, a hitelekre a moratórium ideje alatt is rakódik kamat, és mivel ezt nem csaphatják a bankok az eddigi kamathoz, ezért a futamidőt fogják növelni. Vagyis a moratórium feloldása után az adósoknak tovább kell majd fizetniük, és összességében több pénzzel is tartoznak majd, mint a járvány előtt. Vagyis, ahogy már írtuk, olyan, mintha az adósok fölvettek volna még egy kis hitelt a hitelükre.

Viszont ezt az MNB felmérése szerint csak a moratóriumba belépők mindössze 31 százaléka értette meg. Ez nem feltétlenül az ő hibájuk, hiszen a járvány elején nagyon gyorsan zajlottak az események, a kormány előbb jelentette be a moratóriumot, mint hogy annak szabályait akár a bankok is megértették volna, sok cégnek és háztartásnak pedig nagyon kellett, sőt, ahogy nemsokára látni fogjuk, még mindig nagyon kell a segítség. Mindenesetre kellemetlen meglepetés volt vagy lesz, amikor ki kell számolniuk, hogy mennyibe is kerül majd nekik az, hogy segítséget kaptak a kormánytól.

Hogy mennyivel nő a tőketartozás, az függ a hitel összegétől és a moratóriumban eltöltött időtől is. A stabilitási jelentésben az MNB közgazdászai azt számolták ki, hogy mi történne, ha 2022 júniusáig meghosszabbítanák a moratóriumot: ha egy adósnak még 15 millió forint tőketartozást kellett volna törlesztenie 20 évig egy 5 százalékos kamatozású lakáshitel után, és 2020 márciusától 2022 júniusáig nem törlesztett, akkor 3 millió forinttal többet kellene törlesztenie 56 hónappal, vagyis közel öt évvel tovább (beleszámítva a moratóriumban töltött hónapokat is). A hitelek több mint felénél 42 hónappal, vagyis nagyjából 3 és fél évvel tovább kellene fizetni, a moratóriumban lévő jelzáloghitelek 29 százalékánál viszont több mint négy évvel nyúlik meg a futamidő. A visszafizetendő összeg a lakáshitelek felénél több mint 10 százalékkal, a személyi kölcsönök felénél viszont több mint 40 százalékkal növekszik majd.

Azoknál pedig, akiknek változó kamatozású hitelük van, bizony a kamat is nőhet a moratóriumból való kilépés után. Sőt, nőni is fog, mert a jegybank a múlt héten, közel 10 év után először kamatemelésről döntött, Matolcsy György pedig bejelentette, hogy egész kamatemelési ciklusba kezd az MNB, vagyis addig növeli az alapkamatot, amíg a jelenleg 5 százalék fölötti inflációs ráta nem csökken 3 százalék körülire. Mindez azt jelentheti, hogy a múlt hétig 0,6 százalékos alapkamat 2021 végére 1,28 százalékra nőhet, 2022 júniusáig pedig még tovább.

Szükség van még rá?

Éppen ezért az MNB egyre inkább arra bátorítja az adósokat, hogy aki teheti, inkább szálljon ki a moratóriumból és kezdjen el törleszteni, mert ha nem teszi, később rosszabbul jár. Azt viszont nem teljesen lehet kiolvasni a jegybank adataiból, hogy mennyien engedhetnék meg maguknak, hogy újra elkezdjék törleszteni a hiteleiket, és hányan vannak olyanok, akiknek igenis kell még a segítség.

A vállalati szektorban sokan kiléptek a moratóriumból: 2020 júniusában a cégek hitelállományának 48 százaléka volt moratóriumban, addig év végére ez az arány 29 százalékra csökkent. A háztartásoknál viszont ez az arány 2020 végén még mindig elég magas volt, akkor a moratóriumra jogosult lakossági hitelállomány 54 százaléka után nem fizettek törlesztőt. Ez közel 3400 milliárd forintot és 1,4 millió ügyfelet jelentett. A moratóriumban részt vevő háztartások között végzett felmérés alapján az MNB-ben úgy becsülik, hogy a háztartások legalább 56 százaléka valószínűleg képes lenne törleszteni, ha kilépne a moratóriumból. Ennek viszont némileg ellentmond az a szintén MNB-s felmérésből származó adat, hogy a moratóriumban résztvevők mire költik a be nem fizetett törlesztőt:

A résztvevők mindössze 20 százaléka tesz félre vagy fektet be az így megmaradt összegből, a maradék 80 százalék elkölti. A megkérdezettek 63 százalékának pedig saját bevallása szerint alapvető megélhetési költségekre megy el a banknak be nem fizetett összeg.

A felmérés 2021 márciusában készült, azóta az újranyitással valamelyest javulhatott ez az arány, de Molnár László, a GKI gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ebből arra lehet következtetni, hogy sok háztartásnak bizony még szüksége van a moratóriumra. A GKI áprilisban készült felmérése alapján a moratóriumba belépő háztartások 44 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben változatlan lesz a család anyagi helyzete, 37 százalék pedig arra, hogy még romlik is. Ez szintén változhatott azóta az újranyitással, de mindebből Molnár szerint arra lehet következtetni, hogy az emberek többsége még akkor is inkább bent maradna a moratóriumban, ha tudja, hogy ezért később többet kell majd visszafizetnie. Ha a járvány alatt valaki elvesztette a munkáját, vagy csökkentették a fizetését, esetleg csak részmunkaidőben tudott elhelyezkedni, és a havi törlesztő összegétől függ, hogy lesz-e hús az asztalon, vagy jobb esetben, hogy el tud-e menni a család ezután a rázós másfél év után egy kicsit nyaralni, sokan inkább vállalják, hogy 20 év helyett még 23 évig törlesztik majd a lakáshitelt.

Halogatjuk a problémát

Ha viszont a moratóriumban lévő családok nagy részének még mindig ennyire nagy szüksége van erre a pénzre, akkor a kormány végképp bolond lenne visszavonni a moratóriumot.

A GKI felmérése szerint a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá, ha megint el kell kezdeni törleszteni, ami kifejezetten kellemetlenül jönne a választások előtt.Nem véletlen, hogy a kormány ebben a kérdésben inkább a “népre hallgat”, és nem az MNB és a Bankszövetség szakértőire, és a hitelmoratórium meghosszabbítását a következő nemzeti konzultáció egyik témájává tette. A csütörtökön megjelent, 14 kérdéses konzultációban a hitelmoratórium az egészen prominens 6.helyen szerepel, közvetlenül a gyerekesek szja-visszatérítése alatt. A kérdés megfogalmazásában az is látszik, hogy a kormány kire szeretné, ha haragudnának az emberek:

A válaszokat beküldők várhatóan a fizetési stop fenntartását kérik majd a kormánytól, ha tudják, hogy ez mivel jár, ha nem. De a kormányt már az előző konzultációnál sem igazán zavarta, ha a válaszokból nem azt lehetett kiolvasni, amit a kormány szeretett volna: hiába mondta a válaszadók többsége, hogy támogatná a kijárási korlátozások bevezetését a második hullám idején, a kormány valahogy mégis azt látta bele az eredményekbe (még mielőtt azokat pontosan publikálták volna), hogy a magyarok nem akarnak korlátozásokat. Mindez annyit jelent csak, hogy szinte mindegy, mi a konzultáció eredménye, ha a kormány fölteszi a kérdést, akkor már tudja is a választ.

Így várhatóan a bajban lévő adósok problémáját Orbánék a választás utánra tolják, aztán pedig vagy megoldják valahogy, vagy egy új kormánynak kell majd szembenéznie a nem fizető adósok és emiatt aggódó bankok problémájával. Hogy a következő kormány mit kezd a helyzettel, akár fideszes, akár nem, az kérdés.

Lehet abban reménykedni, hogy a V alakú kilábalással idővel a most még bajban lévő, a be nem fizetett hiteltörlesztő összegét megélhetésre felélő családok anyagi helyzete is rendeződik.Ezzel kapcsolatban csak spekulálni tudunk, mindenesetre a GKI felmérésében áprilisban a válaszadók 43 százaléka gondolta úgy, hogy a következő egy évben az anyagi helyzetük még romlani is fog, 48 százalék pedig arra számított, hogy a helyzet nem változik érdemben. Persze lehet, hogy azóta a napfény és az újranyitás ezekben az emberekben is felélesztette az optimizmust, és a munkaerőhiánnyal és gyors növekedéssel többen kerülnek majd olyan helyzetbe, hogy nem lesznek annyira rászorulva a havi törlesztők összegére.

Ha viszont mégsem növi ki a gazdaság a problémát, akkor valamit kezdeni kell majd a fizetésképtelen adósokkal. Molnár László szerint a legegyszerűbb az lenne, ha a kormány a rászorulóknak törlesztési támogatást nyújtana. Ez úgy nézhetne ki, hogy ha mondjuk egy adósnak 100 ezer forint a havi törlesztője, de a jövedelmi helyzete annyit romlott a járvány miatt, hogy csak 70 ezret tud törleszteni, az állam kipótolja a 30 ezret. Aztán amikor az adós jövedelmi helyzete helyre áll, akkor az állam kivonja a támogatást, és aztán az adós idővel az államnak is törleszti a támogatott összeget, mondjuk kamatmentesen. Ez egyszerű megoldás lenne, mert nem rontana az adósok hitelbesorolásán, a banki mérlegfőösszegekhez sem kell hozzápiszkálni, a NAV pedig elég információval rendelkezik a háztartások jövedelméről, legalábbis a legálisan szerzett részről.

Ezen kívül is vannak megoldások, ezeknek az alapjait viszont a kormány vagy már felszámolta, vagy meg se teremtette. Ha például nem zárta volna be a devizahitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelőt, akkor az, ahogy a devizahiteleseknél tette, felvásárolhatná a fizetésképtelen adósok ingatlanait, akik azt visszabérelhetnék. Az eszközkezelőt viszont, az MNB és számos közgazdász és szociális szakember tiltakozása ellenére a kormány megszüntette, sőt, a NET Zrt. által megvásárolt ingatlanokat - amelyek egy szociális bérlakásrendszer alapját is képezhették volna - a kormány egyházaknak ajándékozta.

Szintén megoldás lenne, ha lenne Magyarországon széleskörű önkormányzati vagy állami szociális bérlakásrendszer, így a fizetésképtelen családokat a bankok kilakoltathatnák anélkül, hogy az utcára kerülnének. A jelenlegi kormánynak viszont egyáltalán nincs semmilyen lakáspolitikája, sőt, a fideszes Böröcz László nemrég azzal az ötlettel állt elő, hogy az Országgyűlés törvényi szinten tegye lehetővé, hogy a bérlők megvásárolják az önkormányzatoktól a bérlakásokat. Ettől végül visszatáncolt a Fidesz, és megelégedett azzal, hogy a Várnegyedben és az Andrássy úton segítsen a bérlőknek megszerezni töredék áron az önkormányzati bérleményt, de a javaslat jól mutatja, hogyan áll a Fidesz az önkormányzati lakások kérdéséhez. Az önkormányzatoknak pedig nincs forrása a lakásállomány bővítésére vagy fejlesztésére, az elmúlt években pedig egyre inkább a kormánytól függ az önkormányzatok gazdálkodása, úgyhogy arra lesz leginkább pénzük, amire a kormány ad.

Kormány vs. MNB: round 2

Mindeközben az MNB egyre hangosabban fejezi ki, hogy annyira nem jó ötlet fenntartani a moratóriumot. A stabilitási jelentésben egyenesen azt írják a jegybank szakértői, hogy “egy újabb, általánosan igénybevehető hosszabbítás révén a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában, ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat.” Mindezt azelőtt írták, mielőtt a kormány szeptember végéig meghosszabbította volna a moratóriumot, hogy ezzel megvárja a konzultáció eredményét.

Az érvelés szerint a hosszabbítással jelentős banki hitelállomány kerülhet olyan hitelkockázati besorolási kategóriába, amiben a bankoknak már a hitel teljes élettartama alatt várható veszteségeiket el kell számolniuk értékvesztésként, előretekintő jelleggel. Ez azt jelentheti, hogy nő a bankok vesztesége, ami szűkíti a bankok hitelezési kapacitását, a szabályozás körüli bizonytalanság pedig ronthatja a bankok hitelezési hajlandóságát. Mindez pedig lassíthatja a válságból való kilábalást.

A hitelmoratórium az MNB és a kormány közötti, egyre látványosabb gazdaságpolitikai súrlódás másik nagy témája a költségvetési hiány mellett. Ahogy korábban már írtuk, Matolcsy György az MNB elnökeként és a Költségvetési Tanács tagjaként is amellett kardoskodik, hogy a kormánynak jövőre el kellene kezdenie konszolidálni a költségvetést, ehelyett viszont a Pénzügyminisztérium még 5,9 százalékos hiánnyal tervezi a 2022-as büdzsét. A jegybankelnök azóta is minden fórumon elmondja, hogy szerinte muszáj lenne csökkenteni a deficitet és az államadósságot, és a jegybank kamatemelő politikája is részben felfogható ennek a konfliktusnak a lecsapódásaként.

A moratórium esetében viszont másik taktikát követ a jegybank: igyekszik a kormány helyett az emberekre hatni.A monetáris tanács kamatdöntő ülése utáni sajtótájékoztatón Kandrács Csaba, az MNB alelnöke és korábban a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat pénzügyi osztályvezetője közel 10 percen keresztül beszélt arról, hogy a törlesztési moratórium betöltötte a szerepét, ezért aki teheti, kezdje el újra törleszteni a hiteleit, és csak az maradjon bent, akinek szüksége van erre a védőhálóra. Az MNB emellett a bankokra próbál hatni, hogy tegyék lehetővé a díjmentes előtörlesztést, hogy aki tudja, az eredeti futamidőre törleszthesse a hitelét. Kérdés persze, hogy ebben a kommunikációs versenyben mekkora esélye van a jegybanknak, meggyőzőbb tud-e lenni, mint a kormány, amely milliárdokból fogja hirdetni, milyen segítőkészen hosszabbítja meg a moratóriumot, ha az emberek azt akarják.

Orbán Viktor kedvenc érve a paksi atomerőmű bővítése mellett egy ideje az, hogy az atomenergia tiszta, klímabarát áramforrás, így megkerülhetetlen abban, hogy csökkentsük a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Ezt nem a magyar miniszterelnök találta ki, nukleáris energiával foglalkozó szakmai szervezetek és iparági lobbicsoportok már egy ideje az éghajlatváltozás problémáján keresztül próbálják újrabrandelni az amúgy nem túl jó hírű atomenergiát. És bár a megújuló energia mellett a nukleáris erőműveknek is lehet szerepük a klímaváltozás elleni küzdelemben, az Energiaklub friss tanulmánya szerint egy fontos tényező meggátolja abban, hogy főszerepet játsszon: az, hogy az atomerőművek nagyon lassan épülnek föl. A világ bejelentett, megvalósulófélben lévő vagy esetenként le is fújt atomerőmű-építéseit összegezve azt láthatjuk, hogy az eredeti tervekhez képest már most jelentős csúszásban lévő Paks II beruházás nem a kivételes példa.

Schröedinger erőműve

Azt gondolná az ember, hogy nem olyan nehéz eldönteni valamilyen beruházásról, hogy az éppen épül vagy sem. Az atomreaktoroknál viszont az Energiaklub összeállítása szerint ez sokkal nehezebb, mint egy egyszerű eldöntendő kérdés. Hogy egy atomerőmű épül vagy sem, az annyira megítélés kérdése, hogy még a Nukleáris Világszövetség honlapján is csak az szerepel, hogy jelenleg “mintegy 50” reaktor épül világszerte. Ezek között nincs ott például a bulgáriai Belene atomerőmű, amelynek építése 2005-ben kezdődött, de 2012 óta “inaktív”, benne van viszont a szlovákiai Mohovice 3-as és 4-es reaktor, valamint az ukrajnai Hmelinckij atomerőmű 3. és 4. blokkja, amelyek 1987 óta épülőfélben vannak.

Ez is jelzi, hogy az atomerőművek építésénél egyáltalán nem ritka az óriási csúszás. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ennél pontosabb számot tart nyilván, a szervezet szerint 52 reaktor van épülőben, ebből Európában és a Közel-Keleten 15, Észak- és Dél-Amerikában 4, Ázsiában pedig 33, ezen belül Kínában 14. Az 52 épülő reaktor között egyelőre nem szerepel a Paks II. A NAÜ szerint egy atomerőmű felépítéséhez átlagosan 10 évre van szükség, ez a 10 év pedig három szakaszra oszlik. Ezek közül viszont a harmadik szakaszig, vagyis a projekt nagyjából hetedik évéig a NAÜ egyetlen kapavágással se számol, addig az atomenergiai programok kialakítása és a projektdöntések meghozatala zajlik. Mindez azt feltételezi, hogy hat-hét év előkészítés után nagyjából 3 év alatt föl lehet építeni és üzembe lehet helyezni a reaktor fizikai infrastruktúráját. Viszont alig van olyan erőmű a világon, amelyet sikerült ilyen időkeretben felépíteni. Az Energiaklub szerint a Paks II nem tipikus, de nem kirívóan rossz példa, minthogy már nyolcadik éve “épül”, de még nem lépett az építési szakaszba, további csúszások nélkül pedig 2030-ra állhat üzembe, ebben az esetben pedig 17 év alatt készülhet el.

A csúszással pedig az a baj, hogy a költségek növekedésével is jár. Atomerőművet építeni amúgy is nagyon komplikált és költséges munka, amire csak pár cég képes a világon, amelyeknek kapacitásait és pénzügyi lehetőségeit lefoglalják a már zajló projektek, így nem annyira tudnak újabb építésekbe vágni. Az amerikai Westinghouse például állítja, hogy lengyel és cseh atomerőművek építésére is vállalkozna, de közben az amerikai Georgia államban 2012 óta épülő, már most az Egyesült Államok legdrágább erőművének számító Vogtle 3-as és 4-es reaktorblokk építése gyakorlatilag csődbe vitte a céget. Az Energiaklub szerint a nagy, atomerőműveket építeni képes cégek közül a francia Edf szintén pénzügyi gondokkal küzd, a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power komoly korrupciós botrányokba keveredett, így gyakorlatilag csak az orosz Roszatom képes arra, hogy a világ különböző pontjain új erőműveket húzzon fel. És bár a Roszatom elég sok projektet visz párhuzamosan, annyit nem tud, amennyi teoretikusan ki tudná húzni a világot a csávából.

Elméletben sem elég

Ha megépülne és üzembe állna mind az 52 épülőfélben lévő erőmű, azzal 54,515 GW-al növekedne a világ áramtermelése. Ez egy nagyon nagy szám, viszont már rögtön nem tűnik olyan nagynak, ha összehasonlítjuk a megújuló erőművek bővülésével: 2020-ban napenergiából 132 GW-al, szélenergiából pedig 73 GW-al több került be a hálózatba.

Az európai atomenergiai lobbi egyik vezető szervezete, a Foratom 2015-ben úgy tartotta, hogy az európai kontinensen 2050-ig száz új reaktornak kellene megépülnie ahhoz, hogy a nukleáris energia érdemben hozzá tudjon járulni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. 2030-ra viszont világszerte 207 reaktor életciklusa jár le, ezek 60 százaléka pedig Európában található.

Az Energiaklub tanulmánya szerint ahhoz, hogy fenntartsuk a most működő atomerőművek termelési szintjét, 2030-ra 110-120 reaktornak kellene elkészülnie, ami a fentebb leírtak és a már elindult projektek fényében teljesen irreálisnak tűnik. És akkor még nem váltottunk ki egy fosszilis erőművet sem atomenergiával. A bécsi Természettudományi és Élettudományi Egyetem (BOKU) Biztonsági és Kockázati Tudományok Intézetének kutatói szerint viszont az atomenergiával foglalkozók már a 80-as évek óta túlbecsülték, hogy milyen ütemben lehet növelni az atomenergiai kapacitásokat. 86-os előrejelzésében a NAÜ tízszer akkora beépített kapacitást várt 2000-re világszerte, mint amennyi el is készült, és még a Fukusimai baleset után sem tartotta kizártnak a szervezet, hogy 2040-re 500 új reaktor készülhet el.

Mindezek alapján nem tűnik igazán megalapozottnak, hogy az atomenergiának akkora szerep juthat a klímaváltozás elleni küzdelemben, mint azt a pártolói gondolják. Viszont nagyon komoly gazdasági és állami/bürokratikus erőforrásokat emésztenek fel a reaktorépítések.

Ezért is írta Gregory Jaczko, az amerikai Nukleáris Szabályozási Bizottság korábbi elnöke a Washington Postban pár éve azt, hogy “Az atomerőműnek meg kellett volna mentenie a bolygót. Azok a tervek, amelyek ezt a technológiát alkalmazták, hatalmas mennyiségű villamos energiát tudtak előállítani a szén, olaj vagy földgáz elégetése által okozott szennyezés nélkül, és ez elősegítené az emberek által a Föld éghajlatára gyakorolt katasztrofális változások lelassítását. (...) Utam az atomenergia csodálatától a félelmemig teljes volt: ez a technológia a klímaváltozás kezelésére már nem életképes stratégia, és nem is versenyképes energiaforrás. Veszélyes, drága és megbízhatatlan, melynek elhagyása nem idézne elő végzetes változást az éghajlatban. Az igazi választás most a bolygó megmentése és a haldokló atomipar megmentése között van. Én a bolygóra szavazok.”

Egy hónap csúszással, de kiadta éves jelentését a Mészáros cégbirodalom agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Zrt. Ebből kiderül, hogy ahogy az építőipari cégeinek, úgy agrárvállalkozásainak is elég jól ment a koronavírus évében, a Talentis Agro 2020-ban 25,6 milliárdos árbevételt, közel 5,5 milliárd forintos adózás előtti eredményt és 8,6 milliárd forint EBIDTA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) könyvelt el. A cégcsoport árbevétele és üzemi eredménye 13 százalékkal, az EBITDA 29 százalékkal, az adózás előtti eredménye pedig 35 százalékkal emelkedett a 2020. üzleti évben az egy évvel korábbiakhoz képest.

A Talentis Agro 27 vállalatot fog össze, amelyek összesen 42 ezer hektáron gazdálkodnak, 1106 főt foglalkoztatnak. Baromfi-, sertés-, és szarvasmarha-tenyésztésből közel 12 milliárd forint árbevétel jött össze a cégcsoportnak, amely tejtermelésben piacvezető az országban. A legeredményesebb ágazata viszont a növénytermesztés: bor, gabona, olajos magvak és vetőmagok termesztéséből 6,3 milliárd forint bevétele volt a holdingnak.

A Talentis Agro Zrt-ben Mészáros Lőrincnek 1244 , a Talentis Group Zrt.-nek 6 darab részvénye, így szavazata van.

Ahogy korábban írtuk, Mészáros építőipari cégeit sem viselte meg a járvány és az azzal járó válság, a Mészáros és Mészáros Kft.-ből például 16 milliárd forint osztalékot vett ki. Egyedül a vendéglátóipari érdekeltségei szenvedték meg a járvány következményeit, annak ellenére, hogy elég bőkezűen támogatta őket a kormány.

Teljes háborús pszichózist lehet kiolvasni azokból a válaszokból, amelyeket Vlagyimir Putyin adott egy tévéműsorban, ahol a betelefonáló nézők kérdéseire válaszolt. Az orosz elnököt arról az egy héttel ezelőtti incidensről kérdezték, amire a brit és orosz résztvevők nagyon másképp emlékeznek:

• az orosz kormány szerint a Defender nevű brit hadihajó a Fekete-tengeren, az oroszok által annektált Krím-félsziget közelében orosz felségvizekre keveredett, ezért orosz hajókról figyelmeztető lövéseket adtak le rá, repülőkről pedig bombákat dobtak az útjába, míg vissza nem tért az ukrán felségvizekre.
• A brit fél szerint viszont semmi ilyen nem történt, a Defender végig ukrán vizeken haladt, a közelben pedig orosz hajók lövészgyakorlatot tartottak, amiről előre szóltak a brit hajónak.

Az orosz elnök a Közvetlen vonal Vlagyimir Putyinhoz című műsorban továbbra is ragaszkodott a történet orosz verziójához, vagyis hogy a brit hadihajó provokálta az oroszokat azzal, hogy a vizeikre hajózott. Sőt, azt is mondta, hogy tudomása szerint az esetet a levegőből egy amerikai felderítő repülő is figyelte, adatokat rögzítve az orosz hadiflotta reakciójáról. Viszont az is kiderült, hogy Putyin nem tart a nyugati összeesküvéstől: Egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy

"Még ha el is süllyesztettük volna ezt a hajót, akkor is nehezen tudnám elképzelni, hogy a harmadik világháború szélére kerültünk volna, mert azok, akik ezt csinálják, tudják, hogy nem tudnak győztesként kikerülni ebből a háborúból."Ez a betelefonálós tévéműsor Putyin egyik kedvenc módszere arra, hogy tartsa a kapcsolatot a választóival és hogy a megközelíthető, kérdésekre nyitott vezető benyomását tehesse. A műsorban azt is elmondta, hogy a Szputnyik V-vakcinával oltották be még tavasszal, ami eddig nem volt megerősített információ. Azt mondta, nem konzultált erről az orvosaival, de utána nézett, és úgy tudja, hogy az orosz fejlesztésű vakcina nyújtja a leghosszabb védelmet a koronavírussal szemben. Ennek a kijelentésének azért is lehet jelentősége, mert Oroszországban rendkívül alacsony az átoltottság szintje, ami miatt még mindig gyorsan terjed a járvány. Eddig még csak a lakosság 15 százaléka kapott legalább egy oltást, múlt hét csütörtök óta viszont naponta több mint 20 ezer fővel nő a regisztrált betegek száma. (ABC)

Honvédségen belüli eljárás és ügyészségi nyomozás is indult a honvédség egyik magas rangú tisztje ellen, aki a vádak szerint több beosztottját is rendszeresen szexre kényszerítette - írja a HVG. A portál megszerzett vizsgálati dokumentumok alapján írt az esetről, amelynek viszont komoly következményei várhatóan nem lesznek az alezredesre nézve. Még az ügyészségi nyomozás legsúlyosabb következménye is csak az lehet, hogy lefokozzák. A HVG információi szerint pedig a honvédség új parancsnoka, a Korom Ferenc helyére nemrég kinevezett Ruszin-Szendi Romulusz egyik első intézkedéseként az egyik eljárást meg is szüntette.

Az ügyészségi feljelentést egy, a Hvg cikkében csak Z-nek nevezett nő tette, aki több mint húsz éve volt a Magyar Honvédség állományában, és személyi ügyintézőként a honvédség egyik budapesti objektumában kezdett dolgozni. Közvetlen főnöke, az ezredparancsnok helyettese, egy alezredes két-három héttel munkába állása után behívatta az irodájába, leültette egy fotelbe, és azt mondta neki, hogy szexuális kapcsolatot akar létesíteni vele. Később még többször beszélt erről, sőt, Z vallomása szerint

azt is kikötötte, hogy pontosan mikor, 2020 január 6-án kell szexelniük. Az alezredes közben azt éreztette a nővel, hogy hálával tartozik a tisztnek, mert segített neki az ezredhez kerülni. Január 6-án aztán meg is történt az aktus. Ezután Z elmondása szerint úgy érezte, nem tud ebből a szituációból kitörni, és ha feltárja az esetet, ő jön majd ki rosszabbul a történetből, ezért a felnőtt lányán kívül nem szólt senkinek sem az esetről.

Az alezredes ezután rendszeresen az irodájába szólította Z-t, és közösült vele, miközben többször arról beszélt, hogy a nőnek hálásnak kellene lennie, és hogy neki olyan kapcsolatai vannak, hogy Z csak magának árthat, ha erről szól bárkinek, az alezredes pillanatok alatt megsemmisíti őt. Sőt, már vádolták is meg szexuális zaklatással, de semmit nem tudtak rábizonyítani. Miután pedig egy rendezvényen találkozott Z lányával, azt is fölvetette, hogy vele is szexelni akar, sőt, hármasban is csinálhatnák.

Z később megtudta, hogy az alezredes egy másik beosztottját is hasonlóan szexre kényszeríti. A két nő beszélt is erről, tervezték is, hogy közösen lépnek fel az alezredes ellen, de aztán a másik áldozat, egy főtörzsőrmester visszalépett, mondván, hogy ha a párja megtudja, mit művel vele az alezredes, őt vagy az alezredest, de valamelyikőjüket bántani fogja.

Az alezredest aztán felkereste a a KNBSZ, a katonai titkosszolgálat, ezért pedig Z-t okolta, aki bevallása szerint ekkor még nem beszélt a szolgálattal. Később viszont igen, ahogy az alakulat pszichológusával is, de úgy érezte, nem kap tőlük segítséget. Ezután, idén januárban följelentést tett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen.

Az ügyészségi eljárás még tart, de Z-n kívül még senkit nem hallgattak meg az ügyben. A honvédségen belül pedig egy méltatlansági vizsgálat indult, amely olyan esetekben indul, ha felmerül a gyanú, hogy valaki rontja a honvédség társadalmi megítélését. Ezt viszont a HVG információi szerint Ruszin-Szendi Romulusz megszüntette. A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a lap kérdéseire, így hivatalosan azt sem erősítette meg, hogy az eljárás elindult. Fegyelmi eljárás is zajlott az alezredes ellen, de ez sem tudta megingatni a pozícióját. Z pedig még mindig ugyanott dolgozik, bár egy ideje betegszabadságát töltötte. Nemsokára viszont vissza kell térnie ugyanarra a folyosóra, ahol az őt zaklató közvetlen főnöke is dolgozik.

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen - ezt állapította meg a Koalíció a Negatív Emisszióért (CNE) nevű, vállalatokat összefogó szervezet és a McKinsey tanácsadó cég szerdán megjelent jelentése.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben több mint 190 ország írta alá, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fokban korlátozzák az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest. Sok tudós azonban úgy véli, hogy az üvegházhatású gázok jelentős kibocsátásának csökkentésére tett ígéretek mellett szén-dioxid-kivonási technológiákra is szükség van. A jelentés szerint ha nem sikerül egy gigatonnányi szén-dioxidot kivonni, nem érhető el az 1,5 fokos klímacél.

A jelenleg fejlesztés alatt álló projektek 2025-ig mintegy 150 millió tonna szén-dioxid eltávolítására lesznek elegendőek, ami töredéke a szükségesnek - írják a jelentésben.
Az úgynevezett negatív emissziós projektek között szerepelnek

• a kibocsátott szén-dioxid felszívására és tárolására szolgáló bioenergiatervek,
• a szén-dioxid közvetlenül a levegőből való kiemelését célzó technológiák,
  
• valamint természetes megoldások, például az erdősítés.

A jelenlegi technológiák drágák, a jelentés szerint azonban a technológiák fejlesztése és kiterjesztése alacsonyabb költségekhez vezetne. Az átlagos költség tonnánként valószínűleg 41-138 dollár (12 000-40 800 forint) lesz 2050-re.

A több mint húsz vállalatot tömörítő CNE tagja többek közt a negatív emissziós erőművek fejlesztésén dolgozó Drax, valamint befektetők és kereskedelmi szövetségek, köztük a Bank of America és a Brit Iparszövetség (CBI). (MTI)

Gondolta volna, hogy a Szárnyas Fejvadászhoz hasonló jövő nem Amerikában, hanem Szlovákiában jön majd el? Pedig egyelőre úgy néz ki, hogy Pozsonban előbb lehetnek repülő autók, mint Los Angelesben, a szlovák főváros és Nyitra között ugyanis nemrég már a levegőben tette meg az utat egy repülő autó prototípusa.

A BBC videóján látható AirCar fantázianevű repülő autó 1000 kilométert tud repülni 2500 méteres magasságban, feltalálója pedig már 40 órányi tesztrepülést hajtott végre. Az autót egy benzines BMW motor hajtja, a közúti és légi üzemmód között pedig 15 perc átalakulással tud váltani.

Az AirCar Štefan Klein találmánya, aki már 25 éve foglalkozik egy ilyen futurisztikus jármű kifejlesztésével. Eddig ebben több volt a kudarc, mint a siker, 2015-ben például egy légi bemutató során az akkor még Aeromobilnak hívott prototípus lezuhant és ripityára tört.

Áprilisban 440 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - ezt jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idén először volt ismét két számjegyű az átlagkeresetek emelkedése. Az első negyedévben 9,4 százalékos növekedést mért a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében és a nonprofit szektorban 8,7 százalékkal, a költségvetési szektorban, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően 12,7 százalékkal nőttek. Áprilisban az átlagos bruttó kereset

• a magánszektorban 439 900,
• a költségvetési szférában 397 200,
• a nonprofit szektorban 371 700 forint volt.

Ez nettó 292 500, 261 100 és 247 200 forintos fizetést jelent. A reálkereset 5,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,6 százalékos növekedése mellett. Májusban már ennél nagyobb, 5,1 százalékos inflációt mért a KSH.

Kim Dzsongun szerint az észak-koreai állam vezetői olyan hibákat követtek el, amelyekkel mély válságba sodorták az országot. A hibás vezetők közé persze magát nem számolja bele, viszont tisztogatásba kezdett az állampárt legfelső köreiben, többek közt az ország legfontosabb irányító szervezetének számító, Kim Dzsongun elnökségével működő, öt fős Államügyi Bizottságból is visszahívott tagokat. Erről az észak-koreai állami média is beszámolt, anélkül persze, hogy részleteznék, mi is az a súlyos válság, amit a lehordott és eltávolított vezetők okoztak.

Külföldi megfigyelők viszont arra következtetnek, hogy a lezárt országban egyre súlyosabb helyzetet okoz a koronavírus-járvány. Észak-Koreában hivatalosan nincsenek fertőzöttek, ami persze aligha felel meg a valóságnak. Azt viszont már eddig is elismerte Kim Dzsongun, hogy a járvány miatt bevezetett intézkedések, különösen a kínai határ lezárása nagyon komoly gazdasági válságot okozott, sőt, éhezéssel fenyeget az országban. Nemrég megjelent képeken az is látszik, hogy maga a legfőbb vezető is igencsak lesoványodott, amiről szintén beszámolt az állami média.

A BBC-nek nyilatkozó észak-koreai disszidens szakértő szerint Kim Dzsongun azért ilyen szokatlanul őszinte az egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, mert ezt ki tudja használni arra, hogy eltolja magától a súlyosbodó gazdasági és vélhetően egészségügyi válság felelősségét, és megszabaduljon a nem kellően lojális állami felsővezetőktől. A nyilvános beismeréssel azt is elérheti a kormány, hogy az észak-koreai polgárok még inkább engedelmeskedjenek az állami diktátumoknak, például elfogadják a külföldről érkező vakcinákat. A súlyos válság beismerése valószínűleg azt is jelenti, hogy Észak-Korea külső segítségre, nemzetközi segélyekre szorul.

Idővel minden nemzet történetében eljön a pillanat, amikor elkerülhetetlenül szembe kell nézni a múlt bűneivel. Kanada történetében ez a pillanat most jött el visszavonhatatlanul, amikor egy évtizedekkel ezelőtt bezárt és lebontott bentlakásos iskola udvarán 751 jelöletlen sírt találtak, melyek döntő többsége indián gyerekek földi maradványait rejti. Rövid időn belül ez már a második hasonló felfedezés, és várhatóan még hasonló jelöletlen sírok százait, akár ezreit is megtalálják majd a jövőben. Így elkerülhetetlen lesz, hogy a kanadai kormányt, a római katolikus egyházat és az egész kanadai társadalmat szembesítsék a ténnyel, hogy közel száz évig szisztematikusan elszakították családjaiktól, és bentlakásos iskolákba kényszerítették az őslakos gyerekeket, hogy indiánból kanadaivá neveljék át őket. A közül az akár több ezer gyerek közül pedig, aki ezt nem élte túl, sok ilyen jelöletlen sírokban fekszik.

Az volt az egyetlen bűnük, hogy őslakosnak születtek

Június 24-én jelent meg a hír a sajtóban, hogy Kanada Saskatchewan tartományának dél-keleti részén, az egykori Marieval Indián Bentlakásos Iskola területén nagyjából 751 jelöletlen sírt találtak. A felfedezés nem volt véletlen, egy helyi őslakos törzs, a Cowessess közösség tagjai föld alatti radarokkal vizsgálták át a területet, ilyen sírok után kutatva, ugyanis az iskola volt diákjainak, vagy ezesetben inkább túszainak elmondásai alapján sejtették, hogy azok a gyerekek, akiknek az iskolában nyoma veszett, igazából itt nyugszanak valahol. Cadmus Delmore, a Cowessess közösség főnöke szerint felnőtt holttesteket is találtak, de a sírok többsége gyerekeket rejt.

A Marieval területén június elején kezdtek kutatni, nem sokkal azután, hogy májusban egy másik kanadai tartományban, British Columbiában, Kamloops városában egy másik volt indián iskola területén 215 jelöletlen sírt találtak, amelyek többségében szintén gyerekek voltak. Ez csak kettő az ország nagyjából 150 ilyen iskolájából, amelyekben az 1800-as évek végétől az 1990-es évek közepéig nagyjából 150 ezer őslakos gyerek fordult meg.Közülük pedig egyes becslések szerint nagyjából 4000, mások szerint akár 10 000 gyerek sosem tért vissza a szüleihez. Erről pedig a szülőknek legfeljebb azt mondták, hogy a gyerek elszökött az iskolából és nem tudni, hol van, de volt, hogy semmilyen magyarázatot nem adtak az iskolák vezetői. Volt diákok évtizedeken át bizonygatták, hogy az eltűnt diákok egy része az iskolákban halt meg, de a tömegsírok megtalálásáig senki nem hitt nekik. Legalábbis senki, akinek felelősséget kellene vállalnia ezért.

Bobby Cameron, Kanada egyik legnagyobb őslakos szervezetének vezetője azt mondta, hogy folytatni fogják a hasonló iskolák feltárását, és várhatóan még több tömegsírt fognak találni. "Ez emberiesség elleni bűn volt, és támadás az őslakosokkal szemben. Az egyetlen bűnünk gyerekként az volt, hogy őslakosnak születtünk" - mondta egy videóüzenetben Cameron, aki azt reméli, hogy a sírok feltárása segít majd a traumák feldolgozásában és a gyógyulásban.

Öld meg az indiánt, mentsd meg az embert

A bentlakásos iskolák rendszere a fehér telepesek és amerikai őslakosok történetének egyik legszomorúbb fejezetét jelentik, amelyet a mai napig nem igazán tudtak feldolgozni az őslakos közösségek. A 19. század végén, miután az indián törzseket egyre kisebb és kisebb területre kényszerítette Kanada és az Egyesült Államok kormánya, megszegve számos, a törzsekkel kötött szerződést, mindkét kormány igyekezett kulturálisan is felszámolni az őslakos törzseket.

Ennek alapját az a gondolat adta, hogy az őslakosok túlélésének egyetlen módja, ha elhagyják az európai/fehér civilizációhoz képest elmaradott és vad kulturájukat és fenntarthatalan törzsi életmódjukat, és teljesen asszimilálódnak a fehér társadalomba. Ezt pedig leginkább azzal lehet elérni, ha még gyerekkorban elszakítják őket a családjuktól, és bentlakásos iskolákban nevelik őket. Ahogy ezt a gondolatot Richard Henry Pratt tábornok, az első, indián gyerekeknek szánt bentlakásos iskola, a pennsylvaniai Carlisle indián szakképző iskola alapítója megfogalmazta: öld meg az indiánt, hogy megmentsd az embert! Ez nagyon progresszív gondolatnak számított az 1800-as évek végén, főleg a korábban jellemző “csak a halott indián a jó indián” attitűdhöz képest, és arra az elgondolásra épített, hogy az őslakos gyerekek nem születésüktől fogva “vademberek”, hanem ha rendes keresztény nevelést kapnak, akkor értékes tagjai lehetnek a keresztény amerikai társadalomnak. Persze még ha az adott korban Pratt és elvtársai jóindulatú progresszíveknek számítottak, az egész bentlakásos iskolarendszer förtelmesen rasszista elvekre épült, és legalább annyi gyászt és kárt okozott az őslakos közösségeknek, mint az amerikai hadsereg mészárlásai. Az amerikai iskolák után pedig Kanadában és Ausztráliában is átvették ezt a szemléletet és gyakorlatot.

A Carlisle iskola 1876-tól működött, Kanadában kicsit később, 1880-as évektől nyitott meg az ilyen iskolák hálózata. A rendszer úgy működött, hogy az őslakos gyerekeket erőszakkal elszakították a családjaiktól, az iskolákban lenyírták a hajukat, elvették a személyes tárgyaikat, egyenruhába bújtatták őket és fehér neveket, esetenként pedig csak sorszámokat adtak nekik. Az iskolákba összeeresztették a különböző törzsek gyerekeit, akik így nem nagyon tudtak egymással kommunikálni, de a saját nyelvük használata amúgy is szigorúan tilos volt, csak angolul beszélhettek. Minden őslakos szokás is tilos volt, különösen az őseik vallásának gyakorlása. A kihágásokért pedig szigorúan megbüntették a gyerekeket. Ha mindez nem lett volna elég, az indián iskolákban rettenetes higiéniai körülmények uralkodtak, rendszeresek voltak a járványok, fertőzések, a gyerekek pedig nem kaptak eleget enni, így pedig még érzékenyebbek voltak a betegségekre.

Az iskolákat vezető papok és szerzetesek az őslakos gyerekeket rendszeresen bántalmazták, kínozták fizikai és lelki értelemben is, és nem volt ritka a nemi erőszak sem. Az őslakos közösségek évtizedek óta hangoztatják, hogy a bentlakásos iskolák rendszere kulturális népirtással ért fel, mert egész generációktól vette el az őseik nyelvét, kultúráját, identitását. Emellett az, hogy generációkon keresztül szakítottak szét családokat és tettek ki gyerekeket a fentebb leírt szenvedésnek, hozzájárult mindazokhoz a traumákhoz, amelyek miatt az amerikai őslakosok között olyan magas az alkoholizmus, a drogfüggőség és az öngyilkosság. Azt viszont a közelmúltig csak sejteni lehetett, hogy ezekben az intézményekben százával haltak meg az oda vitt gyerekek, az intézmények vezetői pedig a rájuk bízott diákokat egyszerűen elásták.

Ki vállalja a felelősséget?

A kanadai bentlakásos iskolák nagy részét a katolikus egyház üzemeltette a szövetségi állam teljes beleegyezésével és támogatásával, majd a 20. században az állam átvette az üzemeltetési feladatokat. Hogy a jelöletlen sírokba temetett gyerekek mikor haltak meg, azt egyelőre nem tudni, de feltételezhetően inkább a program elején, a 19.-20. század fordulóján.

Őslakos csoportok már egy ideje követelik a kanadai kormánytól, hogy tárja fel a bezárt iskolák környékét, hogy kiderüljön, mi történt a többezer eltűnt gyerekkel, az iskolákban elszenvedett bántalmazásokért pedig több túlélő is pert indított a szövetségi állam ellen. Justin Trudeau, Kanada liberális miniszterelnöke és kormánya, amely előszeretettel tesz látványos gesztusokat a rasszizmus ellen, finoman szólva vegyesen kezelte ezt a kérdést.

Trudeau 2015-ben vette át a kormányzást, abban az évben, amikor egy nagy médiafigyelmet kapott jelentés kulturális népirtásnak minősítette a bentlakásos iskolák rendszerét. Abban az évben a miniszterelnök nagy ígéreteket tett, hogy lépéseket fog tenni a bentlakásos iskolák áldozatainak emlékére és általában többet tesz majd az ország lakosságának nagyjából 4 százalékát kitevő őslakosokért. Trudeau több beszédében is beszélt arról, milyen borzasztó dolgokat követett el a kanadai állam az indiánokkal szemben, 2019-ben pedig 29 millió kanadai dollár támogatást ígért az iskolák területének feltárására, ezt az összeget viszont nagyon sokáig nem látta senki.

Mindeközben viszont a szövetségi kormányzat ennek az összegnek a sokszorosát költötte arra, hogy az iskolák kárpótlást követelő túlélőivel pereskedjen. A kanadai kormány 105 őslakos közösséggel áll perben az iskolák miatt, és még a Kamloopsban lévő tömegsír feltárása után is azt kommunikálta az állam, hogy nem tartja magát felelősnek az indián gyerekek elhurcolása és átnevelése okozta kulturális károkért.

2019-ben a kormány jogászai azt írták a per dokumentumaiban, hogy a bennszülött nyelv elvesztése sajnálatos, de elkerülhetetlen következménye volt annak, hogy az indián gyerekeket angol nyelvre tanították, és bár a bentlakásos iskolarendszernek egyértelműen az asszimiláció volt a célja, a kanadai állam nem akarta elvenni a gyerekek képességét arra, hogy a saját nyelvükön beszéljenek és gyakorolják a saját törzsi kultúrájukat. Ezen felül a kormány azon az állásponton van, hogy bár lehet, hogy a bentlakásos iskolák rendszere hozzájárult bizonyos kulturális veszteségekhez, ezt nem valamilyen törvénytelenség vagy mulasztás okozta. Egy szóval a kormány nem szeretne ezért kárpótlást fizetni a törzseknek és az áldozatoknak személyesen.

A kanadai állam másik taktikája az volt, hogy a katolikus egyházra mutogatott, amely a kanadai indián iskolák 70 százalékát üzemeltette az 1960-as évekig. Justin Trudeau még 2017-ben személyesen kérte Ferenc pápát, hogy a Vatikán kérjen bocsánatot az őslakosok ellen elkövetett borzalmakért, az egyházfő viszont eddig erre nem reagált.

A Saskatchewanban megtalált 751 sír újabb nyomást helyez majd a kanadai kormányra és a katolikus egyházra is, hogy nézzen szembe a múlttal és tegyen többet azért, hogy az őslakosok ellen elkövetett borzalmakat megpróbálja jóvátenni. A közeljövőben várhatóan még több volt bentlakásos iskola területét fogják átkutatni, és majdnem biztos, hogy még több jelöletlen sírra bukkannak majd, ami egyre csak kellemetlenebb lesz az áldozatokkal pereskedő kormánynak. Mindeközben pedig az Egyesült Államokban lévő hasonló iskoláknál is végeznek majd hasonló kutatásokat, várhatóan hasonlóan elkeserítő eredménnyel, amellyel Joe Bidennek kell majd valamit kezdenie. Az őslakos közösségek vezetői azt remélik, hogy ezek a feltárások segítenek majd az őslakosoknak feldolgozni az elmúlt évszázadok tragédiáit, és nyomást helyeznek az amerikai és kanadai kormányokra, hogy jobban odafigyeljenek az őslakosok problémáira, betartsák a korábban többször megszegett szerződéseket, valamint több területet és nagyobb autonómiát adjanak az indiánoknak.

Budapesten az elmúlt pár nap maga volt a pokol. A 35 fokos hőségben az ember agya is kifolyik a fülén, éjszaka alig lehet aludni, nappal az utcára kilépni büntetés, az utcán pedig mintha az emberek nem tudnák eldönteni, hogy együttérzően álljanak hozzá az ugyanattól az olvasztó hőségtől szenvedő felebarátaikhoz, vagy inkább rajtuk vezessék le a lassan egyhetes alváshiány és konstans izzadás gerjesztette feszültséget. Bár a mostani hőhullámnak hamarosan vége, és már mindenki vágja a centit, hogy mikor lesz végre csak 28 fok napközben, minden egyes hőségriadót annak az elkeserítő felismerésnek kell kísérnie, hogy a 30-35 fok fölötti napok nem kivételesek. Ez az új normális, egyre inkább így néznek majd ki a napjaink, valahogy ehhez kell hozzászoknunk. Ami azért is nagyon elkeserítő, mert teljesen nyilvánvaló, hogy jelenleg a világ nagyvárosaiban ehhez nem lehet hozzászokni.

Mindez azt jelenti, hogy a városoknak kell változniuk, alkalmazkodniuk, átalakulniuk, hogy elviselhetőbbek legyenek az elmúlt napokhoz hasonló időszakok. Ez pedig sokkal többet jelent annál, hogy az önkormányzatok párakapukat tesznek ki, vizet osztanak vagy beengedik a lakosságot légkondicionált középületekbe. Tudatos tervezéssel és fejlesztéssel sokkal elviselhetőbbé, túlélhetőbbé lehetne tenni a világ nagyvárosait, így Budapestet is.

Hőség-szigetek

A nyári hőség a városokban mindig is elviselhetetlen volt, mert a legtöbb város tervezésénél nem volt szempont, hogy a kánikulában meg lehessen maradni. A klímaváltozás és az urbanizáció kettős trendje viszont egyre csak ront a helyzeten, a nyári extrém meleg így a világ legtöbb nagyvárosában már akut probléma.

A 97 nagyváros vezetését összefogó C40 Cities Climate Leadership Group 2019-es közleménye szerint az extrém nyári meleg a világ 350 városának közel 200 millió lakóját érinti, ezek a számok pedig akkor is növekedni fognak, ha a globális felmelegedést sikerül a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5 Celsius fok alatt tartani. Ha nem sikerül, akkor 2050-re világszerte 970 város 1,9 milliárd lakója szenved majd a 35 foknál nagyobb melegtől. Ehhez képest a Guardian cikke szerint 50 fok körül gyakorlatilag emberi életre alkalmatlanná válnak a városok, pedig több közel-keleti megapoliszban már előfordulnak 50 foknál is melegebb napok.

A szenvedés pedig jóval több mint kellemetlenség. Az éghajlatváltozás összes kísérőjelensége közül messze a hőhullámok a leghalálosabbak, az ilyen napokon akár 14 százalékkal is megugorhat a halandóság. Emellett még rengeteg komoly problémát okoz: a hőség idején visszaesik a termelékenység, ezzel komoly gazdasági károkat okozva, és ilyen időben az erőszakos bűncselekmények is elszaporodnak.

A probléma a globális felmelegedésen kívül a városok kialakításában is keresendő. A sötét aszfalt, beton, cserép és kő magába szívja és ontja magából a meleget, amit sem a gyéren rakott városi fák, sem a nyári esők nem tudnak hatékonyan ellensúlyozni. Emiatt a sűrűn beépített belvárosi területeken lényegesen nagyobb az átlaghőmérséklet, mint a városokon kívül. Bécs belső negyedeiben 4-5, esetenként 10 fokkal is melegebb lehet, mint a külvárosokban, ahogy a pesti belvárosban is 10 fokkal melegebb lehet a felszíni hőmérséklet egy melegebb nyári napon, mint a budai hegyi kerületekben.

Ezt a hatást hívják városi hőségsziget jelenségnek, ennek kezelésével pedig minden, a következő évtizedekhez alkalmazkodni akaró város vezetésének nagyon aktívan foglalkoznia kell.

A párakapukon túl

Az extrém hőségre a városok vezetésének több szinten kell reagálnia. Az első szint az azonnali segítség, ilyen a párakapuk kialakítása, a vízosztás, vagy a hőségvédett várakozó- és pihenőhelyek kialakítása a városokban. Budapesten is több hasonló lépést tett a város vezetése, az FKF például “hűsítő-szigeteket” alakított ki a belvárosban, a BKK munkatársai vizet osztanak a legnagyobb hőségben, egyes kerületek pedig listákat állítottak össze, hogy melyek azok a légkondicionált középületek, amelyekbe el tudnak menni napközben azok a lakók, akik a lakásukat nem tudják kellőképpen hűteni. A C40 tanácsai szerint emellett fontos a lakosság tudatosságát is növelni, felhívni a figyelmüket, hogy ilyenkor fokozottan figyeljenek idős és/vagy egyedül élő szomszédaikra, a hajléktalanokra és más, veszélyeztetett, a hőségnek leginkább kitett csoportokra.

Ezek viszont mind csak tüneti kezelései a hőségnek, nem segítenek a hőségsziget jelenség kezelésében. Pedig erre is több stratégia létezik, amelyeket a várostervezőknek figyelembe kell venni. A városi hőségről szóló irodalom egyöntetű véleménye szerint

a városok azzal tehetnek a legtöbbet az extrém hőség ellen, hogy növelik a zöld és kék felületek arányát, vagyis több növényt és több vizet terveznek a városi terekbe. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy legyen több park vagy szökőkút a városokban, bár ez is lényeges. Ahogy már említettük, a hőségszigethatás kialakulásáért leginkább a sok beépített felület a felelős, ami magába szívja, majd visszasugározza a hőt. Ha viszont az utca egy részét föld és növényzet fedi, a növények magukba szívják a meleget, és cserébe vizet párologtatnak, ami hűti a fák közvetlen környezetét is. A vízfelületek, medencék, szökőkutak szintén párásítják, és így hűtik a városi levegőt, emellett pedig visszaverik a napfényt.

Ahol nem lehet, vagy nehézkes fákat telepíteni, ott megoldást jelenthet, ha a tetőket, erkélyeket, udvarokat és a falakat borítják növényekkel. Párizsban pár éve például bevezették azt a rendszert, hogy szinte bárhová lehet kerteket telepíteni, és a francia főváros komoly hangsúlyt fektet a tetők zöldítésére és az úgynevezett élő falak, vagyis növényekkel borított falfelületek, amolyan függőleges kertek kialakítására is.

Ennél nagyobb szabású stratégiáknak is van helye a hőség elleni küzdelemben. Bécs városa például hosszú évek munkájával kidolgozott egy nagyon részletes hőségsziget stratégiát, amelynek részeként azt is felmérték, honnan és milyen útvonalon érkezik a városba hűs levegő, és hogyan kellene nyílt terek és parkok hálózatának kialakításával és megerősítésével kialakítani annak áramlását. Ha ezt ismeri a város vezetése, akkor tudatosabban kezelheti a város fejlődését, például azzal, hogy nem enged nagyobb építkezéseket a fontos szélcsatornákba. Ehhez viszont egyrészt komoly stratégiai tervezés, másrészt szigorú és tudatos engedélyezés, röviden komoly elhivatottság kell.

Egyes városokban ennél mesterségesebb megoldásokkal is próbálkoznának a városvezetők, Los Angeles hőproblémáját például fehér járdákkal igyekeznek javítani, ami viszont elvakítja a járókelőket, így sokan panaszkodnak erre a megoldásra. Nizzában pedig vízáteresztő járdaburkolatokkal kísérleteznek, amelyek segítenek megtartani és elpárologtatni a csapadékot, ezzel hűtve a várost.

Több Tompa utca kellene

Hogy megtudjuk, Budapest vezetésének milyen tervei vannak a hőség hosszabb távú leküzdésére, megkerestük Balogh Samut, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnökét, aki a 9. kerületi Tompa utcában találkozott velünk. Azért itt, mert szerinte a fővárosban ez az egyik legjobb példa arra, hogy milyen kialakítású utcákban lehetne a legjobban elviselni a hőséget. A 9. kerületi Tompa utca csak egy kicsit szélesebb egy átlagos belső kerületi utcánál, viszont jelentős részét fák és bokrok foglalják el. Balogh szerint a Tompa utca egyben a város egyik “legegészségesebb” utcája, vagyis úgy alakították ki, hogy bár autóval járható, még sincs rajta túl nagy forgalom, a fák sok árnyékot nyújtanak, elérhető benne víz, sok helyre le lehet ülni, és sok bolt, kocsma és étterem is helyet kap benne, vagyis van is mit csinálni.

Az egészséges utca megközelítést Lucy Saunders angol városfejlesztési szakember dolgozta ki, és a klímaváltozás problémái mellett arra is reagál, hogy a városi terek kialakítása segítsen a lakóknak egészségben és jóllétben élni. Budapest következő hétéves integrált településfejlesztési stratégiájában ezért alaptézisként emelték be ezt a nézőpontot, és szeretnének olyan pályázati programot elindítani, amellyel a belvárosi kerületek ilyen szempontok szerint alakíthatják át az utcáikat. A főváros ezt többek között az uniós Helyreállítási Alap forrásaiból szerette volna megvalósítani, meg is küldte a terveit a kormánynak, amely viszont azt nem írta bele a magyar helyreállítási tervbe.

Az ilyen átalakításhoz persze Balogh Samu szerint bátorság és idő is kell. Előbbi azért, mert a Tompa utcához hasonló fásítás parkolóhelyeket vesz el, ami mindig elég népszerűtlen lépés. Cserébe persze javul az ott élők életminősége, és az ingatlanok értéke is nőhet. És idő, mert mire egy önkormányzat elkészíti a terveket, meggyőzi a lakókat, esetleg átalakítja az utca közműhálózatát vagy forgalmi rendjét, két-három év is eltelik. Mindez persze komoly források nélkül nem működik, ez a kérdés pedig egyelőre megoldatlan.

Könnyebben kivitelezhető megoldás a belvárosi udvarok zöldítése, amire már most is van pályázati rendszer Budapesten. A fővárosi önkormányzat pedig szeretne több parkot is létrehozni a városban, hogy a jelenlegi 6 négyzetméter helyett hét év múlva 7 négyzetméter zöld terület jusson egy fővárosi lakosra. Ez nem tűnik nagy növekedésnek, és alatta is van a WHO által javasolt 9 négyzetméternek, de már ez is javíthatna a város levegőjén, és valamennyire a hőséget is sikerülhet csökkenteni.

Viszont ezek a példák is mutatják, hogy évekre vagyunk attól, hogy Budapest kevésbé legyen hőségsziget, mint amennyire most az. Amíg a tervek mellé források, a házak mellé pedig fák nem kerülnek, addig marad a légkondi, a ventilátor és a szenvedés. Egyre többször, minden nyáron.

Chris Brownról valószínűleg már senkinek nem valamelyik száma jut az eszébe, hanem hogy nőket bántalmaz. A Grammy-díjas énekes megint hasonlók miatt került a hírekbe, egy nő azért hívta a Los Angeles-i rendőrséget, mert állítása szerint Chris Brown megütötte őt.

Az eset még június 18-án, helyi idő szerint reggel 7.30-kor történt, és a meg nem nevezett nő állítása szerint veszekedtek az énekessel, aki megütötte őt. Mire a rendőrök kiértek a helyszínre, Brown már nem volt ott. Az ügyészség egyelőre mérlegeli, hogy vádat emeljen testi sértés miatt. Az énekes képviselői nem nyilatkoztak az ügyben.

Chris Brown még 2009-ben 5 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amiért fizikailag bántalmazta akkori barátnőjét, Rihannát. Azóta is többször vádolták meg nők azzal, hogy megverte vagy megfenyegette őket: 2016-ban egy nő azt állította, hogy Brown fegyvert fogott rá, egy másik nő pedig azt mondta, az énekes ököllel megütötte őt egy Las Vegas-i nightclubban. 2017-ben volt barátnője, Karrueche Tran színésznő és modell ötéves távoltartási végzést kért az énekes ellen, aki állítása szerint erőszakosan fenyegette őt. (Guardian)

Szerdától megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni belső határain - közölte honlapján a rendőrség. Az ORFK köszönetét fejezte ki a türelemért, a megértésért és azért a toleranciáért, amelyet a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések következtében tanúsítaniuk kellett mindenekelőtt a szomszédos országokba ingázóknak vagy az üzletembereknek, illetve mindazoknak, akiknek külföldre kellett utazniuk.

A koronavírus-járvány miatt a kormány tavaly szeptember elsejétől állította vissza ideiglenesen Magyarország teljes schengeni belső határszakaszán a határforgalom-ellenőrzést és a határőrizetet. Ezt azóta többször meghosszabbították, legutóbb június 23-áig.

A rendőrség közleménye szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra állampolgárságtól függetlenül az, aki - a polgári légijárművel történő beutazást leszámítva - Horvátország, Ausztria, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia területéről lép Magyarországra.

Ugyancsak korlátozás nélkül utazhat, aki a Magyarországra belépés során igazolja, hogy 6 hónapon belül átesett a Covid-19 betegségen vagy felmutatja - akár applikáción keresztül - védettségi igazolványát, valamint az azon feltüntetett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát. Beléphet vele a felügyelete alatt álló 18 éven aluli is. Beléphet továbbá az is, aki a védettségi igazolások elismeréséről szóló rendelet szerinti ország által kiállított védettséget igazoló hatósági igazolvány felmutatásával igazolja a koronavírus elleni védettségét.

A rendőrség honlapján részletes tájékoztató olvasható többek között a magyar állampolgárok, a magyar állampolgársággal nem rendelkezők határátlépéséről, a sporteseményekre és a kulturális rendezvényekre belépés szabályairól, a Magyarországon átutazókra vonatkozó szabályokról, a repülőtérre vagy repülőtérről történő tranzit speciális szabályairól. (MTI)

Éjféltől megszűnik az Apple Daily - írja a BBC. A legolvasottabb, a kínai kormánnyal és a lojális hongkongi vezetéssel nyíltan kritikus és demokráciapárti lapnál a hétvégén 500 rendőr tartott razziát, befagyasztották a laphoz kötődő cégek számláit, dokumentumokat foglaltak le, és letartóztatták a lap vezetőit. Mindezt azért, mert a rendőrség szerint az Apple Daily több cikkével is megsértette a kínai kormány ellenőrzése alatt álló hongkongi vezetés által elfogadott nemzetbiztonsági törvényt, amely szerint bűncselekmény "aláásni" a kormány munkáját.

A lap vezetése a hétvégi razziák után heteket adott az újságnak, de végül a dolgozók biztonságára hivatkozva inkább már kedden lehúzzák a rolót. A BBC-nek nyilatkozó egyik szerkesztőségi dolgozó úgy fogalmazott, a rendőri akció után úgy érezték a lapnál, mintha kést tartanának a torkukhoz.

Az Apple Daily alapítóját és tulajdonosát, Jimmy Lait egy 2019-es tüntetéssel összefüggésben áprilisban egy év börtönre ítélték. Lai 1995-ben alapította az Apple Dailyt, ami bulvárlapként indult, de a 2000-es években megszaporodtak benne a politikai témák, és az autoriter vezetés nyílt kritikusává vált.

A hétvégi razzia miatt több nyugati ország, globális jogvédő szervezet, újságíró-szervezet és az ENSZ is tiltakozott. Dominick Raab brit külügyminiszter az Apple Daily bezárását a hongkongi szólásszabadságot ért szörnyű csapásnak nevezte.

Miután legalább egy napig az egész német- és nyugat-európai sajtó azzal foglalkozott, hogy miért is akarta München polgármestere szivárványszínűre kivilágítani a német-magyar Eb-meccs előtt a müncheni stadiont, Orbán Viktor arról nyilatkozott a Dpa német hírügynökségnek, hogyan is áll a kormánya a homoszexualitás kérdéséhez. A miniszterelnök, akinek kormánya és pártja a "pedofiltörvényben" kitiltotta a homoszexualitással kapcsolatos érzékenyítést jelentő bármilyen tartalmakat a közoktatásból - teljesen indokolatlanul összemosva ezzel a pedofília és a homoszexualitás kérdését -, a német sajtónak azt mondta, hogy

"ma az állam nemcsak garantálja, hanem aktívan védelmezi is a homoszexuálisok jogait."Ezt a kommunista időkkel állította szembe, amikor állítása szerint üldözték a homoszexuális embereket. Mint mondta, "Soha többé nem szabad korlátozni azt a szabadságot, amelyért 1989-ben mi magunk megharcoltunk."

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) megtiltotta a müncheni Allianz Arena szivárványszínű díszkivilágítását a német és a magyar válogatott Európa-bajnoki mérkőzésének idejére, kijelentette: "nem állami döntés, hogy a szivárvány színeiben világít-e a müncheni labdarúgó-stadion vagy egy másik európai stadion".Orbán szerint a szivárványszín Budapesten is "magától értetődő módon hozzátartozik az utcaképhez".Akkor miért írták bele a pedofília szigorúbb büntetésével foglalkozó törvénybe, hogy magyar gyerek az iskolában 18 éves koráig nem is hallhat semmit a homoszexualitásról, a tanárt pedig, aki esetleg elmondja, hogy ez egy normális dolog, és mindenkinek joga van azt szeretni, akit akar, meg lehessen büntetni? Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a gyermekek felvilágosítása mindenképp a szülőre tartozik, a pedofília elleni küzdelem viszont az állam feladata, az állam kötelessége biztosítani a gyermekek testi épségének és mentális egészségének különleges védelmét. A miniszterelnök szerint Magyarország ezzel a hozzáállással az "európai értékkánon és egy nyitott, toleráns Európai Unió közepén foglal helyet".

Kifejtette, hogy "egy ideális, szabad világban" a nők korlátozás nélkül egyenrangúak a férfiakkal, nincs rasszizmus, antiszemitizmus és homofóbia, a pedofíliát üldözik és a törvény legteljesebb szigorával büntetik, a kisebbségek teljes körű védelmét garantálja az állam, a kisebbségvédelmi törvények pedig a legszigorúbbak közé tartoznak Európában.

"Ahol ez az eszmény még nem valósult meg, ott a férfiaknak aktívan harcolniuk kell a nők egyenlő jogaiért, egy kereszténynek ki kell állnia az antiszemitizmus ellen, és meg kell védenie zsidó polgártársait, és egy heteroszexuális férfinak meg kell védenie a homoszexuálisokat a kirekesztéstől, a támadásoktól és a megkülönböztetéstől" - tette hozzá Orbán Viktor. (MTI)

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul, amiért Müller Cecília 45 napos haladékot kért, hogy elküldjön a képviselőnek egy darab dokumentumot. Ahogy a képviselő a Facebook-oldalán írta, szerette volna kikérni Müller Cecíliától azt az állásfoglalását, amire hivatkozva körlevélben közölték a kórházakkal, hogy a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőket csak fizetős PCR-teszttel engedhetik be az intézménybe.

"A tisztifőorvos asszony pedig 45 napot kért egy félperces munkára, majd elszúrta az indoklást — amit egyébként tovább tarthatott összeállítani, mint ameddig a csatolás tartott volna."- írja Szél.

Válaszlevelében Müller Cecília hosszasan felsorolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ közfeladatait és válsághelyzetben adódó feladatait mint érveket, hogy miért nem ér rá a következő másfél hónapban elküldeni egy csatolt fájlt. Csakhogy a képviselő szerint 45 napos hosszabbítást csak akkor kérhetne az NNK, ha az adatigénylés a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné.

"És Müller nem ezt írta, konkrétan semmilyen veszélyhelyzeti közfeladatra nem hivatkozott, ami nem is meglepő, hisz az operatív törzs feloszlott, maga Müller pedig még június elején jelentette be, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma"- írja Szél, hozzátéve, hogy a kormány amúgy is alkotmányellenesen tartja magánál még mindig a veszélyhelyzeti felhatalmazást, vele a közérdekű adatok akár 90 napig való visszatartásának lehetőségét.

A képviselő ezért a NAIH-hoz fordul, "hogy Péterfalvi foglaljon állást konkrétan ebben az ügyben, és általánosságban abban is, hogy mit gondol, a kormány alkotmányellenesen korlátozza-e a közérdekű adatok megismerését. Egyszerűbb lett volna csatolni a dokumentumot korrekt módon..."

A hőség miatt tasakos vizet osztanak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai szerdán és csütörtökön négy forgalmas fővárosi csomóponton - közölte a vállalat az MTI-vel.

A vállalat munkatársai a Blaha Lujza téren, az Örs Vezér terén, a Móricz Zsigmond körtéren, valamint a Széll Kálmán téren - helyszínenként 2000 tasak, azaz 1000 liter vizet - osztanak szét várhatóan 10 és 15 óra között.A cég közleményében azt is írja, hogy a Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal együttműködve két hűsítő szigetet is létrehozott a Boráros téren és a Baross téren, ahol napenergia által hajtott ventilátorok és növények segítik könnyebben elviselni a hőséget.

Nem állítom, hogy a magyar válogatott a világ legjobbjai közé tartozik, de ha továbbra is így fejlődik a futballunk, akkor néhány éven belül ez is bekövetkezhet.- ezt mondta Csányi Sándor, Magyarország leggazdagabb embere és az MLSZ elnöke Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának, Szöllősi Györgynek adott interjújában.

A labdarugó-szövetség elnöke elég rövid, és ezt az egy kijelentést leszámítva elég óvatos interjút adott a Nemzeti Sport főszerkesztőjének. A németek elleni meccs előtt például mindenkitől mértéktartást kér, "nem lehet kötelező elvárás az újabb bravúr a csapattól." Csányi szerint a német válogatott sokkal esélyesebb a győzelemre, de "szinte az eredménytől függetlenül elégedettek lehetünk, ha ugyanolyan akarattal és küzdeni tudással lépünk pályára, ahogyan a portugálok és a franciák ellen." De azért azt is mondta, "nem állítom, hogy azzal a küzdeni tudással, amelyet az első két mérkőzésünkön mutatott a válogatott, ne lehetne esélyünk a bravúrra a németek ellen is".

Csányi úgy látja, a meccsek eredményétől függetlenül ki lehet jelenteni, hogy "jó úton járunk, folyamatosan fejlődik a labdarúgásunk, a válogatott karaktere, ereje is rengeteget változott az elmúlt években. Egy-egy botlás, vereség után is azt mondhatjuk, hogy a tendencia biztató, nem hiszem, hogy az összkép, a csapatnak a legutóbbi meccsei alapján kialakult megítélése, népszerűsége változna, még ha szerdán érvényesül is a pályán a papírforma." "Eljutottunk oda, hogy a világ egyetlen válogatottja sem léphet ellenünk pályára a száz százalékig biztos győzelem tudatában, lám, még a világbajnok sem."- tette hozzá az MLSZ elnöke. Csányi a magyar szurkolókban is bízik, azt mondta, nem biztos benne, hogy a kétezer ötszáz magyar drukker nem veszi fel a versenyt a négyszer ennyi német szurkolóval. Hogy a magyar szurkolók kemény magja hogyan készül a meccsre, arról itt írtunk.

Szerda este sorsdöntő meccset játszik a magyar válogatott a németek ellen Münchenben, a magyar csapat ugyanis csak akkor juthat tovább az EB csoportköréből, ha ma sikerül megverni a német válogatottat. A meccsre a magyar törzsszurkolók is készülnek, akik terveik szerint több ezren szurkolnak majd a - végül nem szivárványszínű - müncheni stadionban.

Az indulás előtt az ultrák szervezete, a Carpathian Brigade egy keddi Facebook bejegyzésben összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, többek között arról, hogy milyen vakcinával és teszttel lehet belépni a stadionba, és hogy a városban hol és mikor találkoznak majd a magyar szurkolók. A szervezet arra is fontosnak érezte felhívni a követői figyelmét, hogy

"Aki úgy érzi, hogy a tetoválása nem kompatibilis a helyi törvényekkel, gondoskodjon annak eltakarásáról, különben több száz eurós büntetésre számíthat."Hogy egész pontosan milyen helyi törvényekre gondol a Carpathian Brigade, az nem derül ki a bejegyzésből, csak hogy "a német törvények alapján mondvacsinált okokból is könnyedén elvihetik az embert, és komoly pénzbüntetéseket is kaphat, aki nem tartja be a szabályaikat." Nem túl nehéz viszont kitalálni, hogy önkényuralmi (náci) jelképekről van szó, amelyekre Németországban elég érzékenyek.

A magyar szurkolók kemény magján a 2016-os EB idején eléggé kiakadt az európai közvélemény, részben a náci tetoválások és némi karlendítések miatt.

A müncheni meccs előtt pedig a nemzetközi sportsajtó jelentős része azzal foglalkozott, hogy a város polgármestere a homofób magyar törvény ellen tiltakozva szivárványszínűre akarta kivilágítani a meccs előtt a stadiont, majd amikor ezt az UEFA nem engedte, a stadionon kívül az egész várost. A Carpathian Bridage mindezt hisztériakeltésnek nevezi, és azt írja:

Az elmúlt napok német média általi hisztériakeltéseit bármily nehéz is, de próbáljuk meg higgadtan, fegyelmezetten, magyar ésszel kezelni, és semmiképp ne üljünk fel semmilyen esetleges provokációnak!

Komoly gondokat okoz a kánikula Budapest környékén, a Duna Menti Regionális Vízmű például kedden arra kérte Budakalász és nyolc másik Pilis-dunakanyari település lakóit, hogy korlátozzák a vízfogyasztásukat. Budakalász önkormányzata szerint a vízmű jelezte, hogy bár a vízbázisok és a víztermelő kutak maximális kapacitással működnek, a víztároló medencék vízszintje jelentősen lecsökkent, a vízfogyasztás viszont egyre nő.

Ezért arra kérik a lakosokat, hogy a kánikula idején ne ivóvízzel locsoljanak vagy töltsék fel a medencéiket. A Budapestkörnyéke.hu szerint más agglomerációs településeken is nagy a baj: Gödöllő vízfogyasztása a duplájára nőtt a tavaly ilyenkor mért szinthez képest, az esti órákban pedig gödöllői lakosok szerint akkorát nő a vízfogyasztás az öntözőrendszerek miatt, hogy a vízmű nem tudja kielégíteni az igényeket. Pécelen már a múlt hét végén komoly gondok voltak, a város egyes részein nem volt vezetékes víz. Horváth Tibor péceli polgármester szerint az okozza a problémát a vízellátásban, hogy hirtelen nagyon sok lakóparkot építettek az elmúlt időben, a közművek fejlesztése viszont nem tudott lépést tartani a lakosságszám növekedésével.