Csurgó Dénes

• A Közös Agrárpolitika (KAP) az EU egyik legfontosabb intézménye, amelynek reformja éppen ezért állandó napirenden van, és éppen központi szerepe miatt csak nagyon nehezen lehet változtatni a rendszeren.
• Az Európai Bizottság minden 7 éves ciklus végén az agrártámogatások nagyszabású átalakítását tervezi, amelyekből végül - mire a tagállamok is elfogadják a változtatásokat - annyi marad, hogy egy kicsit változik a status quo.
• Az elmúlt héten is egy ilyen nagy átalakítási tervről tárgyalt az EU három nagy intézménye, a Parlament, a Bizottság és a kormányokból álló Tanács, aminek az lett a vége, hogy három nagy kemény tárgyalás után nem sikerült megállapodni semmiben.

Ez nem annyira meglepő, hiszen arról kellett volna megállapodni, hogy ki, hogyan és mire kaphatna a jövőben uniós agrártámogatást. A Bizottság 2023-tól át akarja alakítani az agrártámogatások elosztását, hogy az segítsen elérni az unió 2030-as kibocsátáscsökkentési céljait, és hogy a nagy gazdaságok helyett inkább a kisebb, családi gazdaságokat támogassa. De mi a baj az agrárpénzek elosztásának mostani rendszerével? És miért utálta a megtárgyalt javaslatot a Greenpeace és az Orbán-kormány is?

Nagy pénz a nagyoknak

Az uniós agrártámogatások rendszerének egyik sajátossága, hogy a pénzek nagy részét területalapú támogatásként osztják ki, vagyis minél nagyobb területen gazdálkodik valaki, annál több támogatást kap. Ez nem volt mindig így, az 1990-es évekig termelés alapján osztották a támogatásokat, addigra viszont komoly túltermelés lett a támogatásokra nagyban építő európai mezőgazdaságban, ami viszont elkezdte lenyomni a termények árát. Ekkor vezették be azt a rendszert, hogy termelés helyett földméret alapján, jövedelem-kiegészítésként kezdték kiosztani az agrártámogatások legnagyobb részét.

Ennek a támogatási rendszernek viszont van egy olyan hatása, hogy a támogatások legnagyobb része a legnagyobb gazdálkodók viszonylag szűk köréhez, leginkább nagy agráripari vállalatokhoz kerül. Hogy mekkora része? Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és klímapolitikáért felelős vezetője szerint

Az agrártámogatások 80 százaléka a gazdálkodók 20 százalékánál, a legnagyobb földbirtokosoknál és agrárvállalatoknál köt ki. Magyarországon kicsit rosszabb is az arány: a K-Monitor összegzése szerint 2020-ban az agrártámogatások 77,4 százalékát az agrárvállalkozások leggazdagabb 10 százaléka kapja, köztük az olyan mezőgazdasági óriások, mint Csányi Sándor vagy Mészáros Lőrinc cégcsoportja.

Amiatt pedig, hogy a nagyobb, versenyképesebb, tőkeerősebb cégeket támogatja az unió, a kisebb szereplők egyre-másra hullanak ki a piacról. A Guardian elemzése szerint 2005-ben még 14,5 millió gazdaság volt az EU-ban, 2016-ra a számuk 10,3 millióra csökkent. Különösen nagy volt a koncentráció az állattenyésztésben, ezen a területen 2016-ban 3,4 millióval kevesebb gazdaság volt, mint 11 évvel korábban. A kisebb gazdaságok eltűnése különösen a 2004-ben csatlakozó országokban volt jelentős, az állattenyésztő gazdaságok száma Magyarországon 48, Lengyelországban 54, Szlovákiában és Bulgáriában pedig 72 százalékkal esett vissza, amióta az országok csatlakoztak az EU-hoz, és így a Közös Agrárpolitikához.

Dr. Jancsovszka Paulina, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (vagy modellváltás előtti nevén a Szent István Egyetem) docense szerint Magyarországon az uniós csatlakozás és a KAP támogatások bevezetése óta két tendencia jár kéz a kézben: csökken a kisebb gazdaságok száma, miközben több mint 40 százalékkal nőtt a gazdaságok üzemmérete. Mivel több föld több támogatást jelent, függetlenül attól, hogy azon mennyit termelnek, aki tehette, igyekezett több földet vásárolni, ami fölhajtotta a föld árát, ahogy a földbérletét is.

Ez ahhoz vezet, hogy a kisebb szereplők kiárazódnak a piacról, nem tudnak földet venni vagy bérelni, így egyre kevesebb nagy szereplő tulajdonába vagy használatába kerül egyre több föld. Vannak persze más folyamatok is, amelyek a növekvő birtok- és üzemméretek felé tolják a mezőgazdaságot Magyarországon és az egész EU-ban. Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége ifjúsági tagozatának elnöke például inkább piaci és társadalmi folyamatokat lát a háttérben. Egyrészt a nagyobb gazdaságok versenyképesebbek, így nagyobb eséllyel megmaradnak a piacon és növekszenek. Másrészt a mezőgazdaságban különösen nehéz a generációváltás, a fiatalabbak gyakran nem akarják továbbvinni a családi gazdaságokat, inkább városokba költöznének, a földeket, eszközöket pedig inkább eladják vagy bérbe adják. Koncz szerint éppen ezért ez a fajta koncentráció egy olyan folyamat, amelyet nem igazán lehet a támogatások elosztásának átalakításával megállítani. Ha pedig nem lenne az uniós támogatási rendszer, még jobban felgyorsulna a koncentráció.

Domaniczky Orsolya, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért szervezet közpolitikai szakértője szerint viszont több folyamat adatsorán is jól látszik, hogy kifejezetten azután gyorsultak fel Magyarországon, hogy megjelentek az agrártámogatások. Ilyen folyamat a birtokkoncentráció és a biodiverzitás csökkenése is. A kettő pedig a szakértő szerint erősen összefügg. A nagyobb területű, intenzívebb gazdálkodáshoz több műtrágyára, több vegyszerre, vízigényes öntözési rendszerekre van szükség, mindez pedig elképesztő pusztítást végez a környezetben. 1980 óta Európában a szántóföldi madárfajok populációja 55 százalékkal, a mezei pillangóké 39 százalékkal csökkent, de egyre kevesebb méh és egyéb rovar van a földeken, amelyeknek a beporzásban fontos szerepük van. Domaniczky szerint pedig adatokkal kimutatható, hogy ez a folyamat Magyarországon kifejezetten az uniós belépéssel gyorsult meg:

1999 és 2005 között a szántóföldi madárfajok állománya stagnált Magyarországon, 2005 óta viszont 37 százalékkal csökkent.A szakértő megjegyzi, hogy ironikus módon az EU a támogatási rendszerén keresztül egyszerre okozója is ennek a problémának, a Natura 2000 programon keresztül pedig kezelni is akarja azt, igaz, elég korlátozott sikerrel

Amiben Orbán és a Greenpeace is egyetért

A KAP reformja is kezelni szeretné ezeket a problémákat, a környezetszennyezést és a kisbirtokok, családi gazdaságok eltűnését is. A megoldás viszont sem a környezetvédőknek, sem a környezetvédelmi előírásokat és reformot a háta közepére kívánó agrárlobbinak, sem az inkább utóbbihoz húzó kormányoknak, köztük a magyar kormánynak nem tetszik.

A környezetvédők szerint a KAP tervezett átalakítása messze nem tett volna eleget a környezszennyezés visszafogására, a kormányok szerint pedig túl nagy terhet róna a gazdálkodókra. A Greenpeace például annyira nem volt elégedett a reformjavaslattal, hogy aznap, amikor az EU három nagy intézménye elkezdett tárgyalni az átalakításról, zöld festékkel locsolták tele az Európai Parlament bejáratát. Ezzel nem túl finoman arra próbáltak utalni, hogy a javaslatokban megfogalmazott, a KAP-támogatásokért elvárt környezetvédelmi kritériumok legfeljebb a mezőgazdaság zöldre festésére alkalmasak, a valódi problémákra nem nyújtanak megoldást. A magyar kormány a tárgyalások befagyása kapcsán kiadott közleményében pedig azt írta, hogy a támogatási rendszer átalakításával “olyan terhet akartak ránk erőltetni, ami egyértelműen a gazdák érdekeivel ellentétes. Egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk.” Orbán Viktor a kormány Facebookján írta ki, valószínűleg a KAP-tárgyalásokra vonatkozóan, hogy “A klímaváltozás árát nem lehet az emberekkel megfizettetni. A klímarombolást a nagy cégek végzik, fizessenek a klímarombolók.”

Koncz Máté szerint a KAP reformjának kísérlete leginkább amolyan politikai marketingmanővernek tekinthető: a nyugati, városi választók között népszerű gondolat, hogy a mezőgazdaságnak környezettudatosabbnak kellene lennie, hogy a kis családi gazdaságoknak kellene dominálnia, azzal pedig, hogy ezeket beleírják az agrártámogatásokba, legitimálni lehet azt a 387 milliárd eurót, amelyet a következő hét évben ilyen formán kiosztanak a gazdáknak.

Ennek fényében a zöld- és agrárlobbi is örülhet, hogy végül a senkinek sem tetsző, kompromisszumos reform egyelőre nem ment át. Bár ettől még nem lesz nagyobb az esélye, hogy olyan megoldás születik, amelyikkel bármelyik csoport is elégedett lenne.

Lehetne jól csinálni?

Kérdés persze, hogy ha a KAP eddig javasolt átalakítása senkinek nem tetszik, milyen reformnak lenne értelme. Domaniczky szerint idővel mindenféleképpen el kellene mozdulni a közvetlen, területi alapú, jövedelemkiegészítő támogatási formáktól. Ehelyett a környezeti közjavak szolgáltatását kellene támogatni. A mezőgazdaság jelenleg az összes kibocsátás 10 százalékáért felelős, miközben valójában arra is alkalmas lenne, hogy elnyelje a mások által kibocsátott szén-dioxid egy részét, ezzel lassítva a klímaváltozást. A kormányok és az EU pedig támogathatná a gazdákat, hogy az ezt elősegítő gyakorlatokkal hozzájáruljanak a kibocsátások csökkentéséhez. Ezt az elképzelést carbon farmingnak nevezik, és az Európai Bizottságot is eléggé foglalkoztatja.

Ennek nyomai már a mostani reformjavaslatban is szerepelnek, aszerint ugyanis 2023-tól a támogatások 23 százalékát, 2025-től pedig 25 százalékát olyan átalakításokra adnák, amelyek hozzájárulnak a környezetszennyezés csökkentéséhez. Az Európai Bizottság már összeállított egy listát az olyan tevékenységekről, amelyekért a támogatásoknak ezt a negyedét meg lehetne kapni, ezen az ökológiai gazdálkodástól az erdőtelepítésen át a tehénböfögés metántartalmát csökkentő tápszerek beszerzéséig sok minden szerepel.

Domaniczky szerint elég előremutató az, ahogy az EU-ból kilépett Nagy-Britannia áll az agrártámogatáshoz. Mint azt a Portfolio.hu-n megjelent írásában kifejtette, a britek a tervek szerint fokozatosan kivezetik majd a teljesítményhez nem kötött jövedelem-kiegészítő támogatásokat, ehelyett a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok után adnának pénzt. Az elképzelések szerint a gazdák maguk választhatják meg, hogy a vegyszerhasználatukból vesznek vissza, erdőket telepítenek vagy más módszerrel próbálnak tisztább levegőt vagy vizet, sokszínűbb ökoszisztémát és egyéb környezeti közjavakat előállítani.

Jancsovszka Paulina a 444-nek elmondta, hogy ilyen irányú reformok már az EU agrárpolitikájában is elindultak, ezeket pedig a jövőben mindenképpen erősíteni kell. A környezeti szempontokat 2015-től próbálták beépíteni az agrártámogatások elosztásába, bár a “zöldítésre”, talajminőség javítására, szénmegkötésre és hasonlókra kapható támogatásokat olyan laza elvárásokhoz kötötték, hogy még az Európai Számvevőszék szerint is “kevéssé valószínű, hogy a zöldítés jelenlegi végrehajtási formájában eléri a célját”. Jancsovszka szerint az a probléma, hogy a gazdák a jelenlegi rendszerben a vállalt és végrehajtott agrár-környezetgazdasági átalakítások után kapnak pénzeket, nem az átalakítások ökológiai hatása után. Ezt a teljesítmény-orientált szemléletet kellene eredmény-orientált elvárásrendszerré átalakítani ahhoz, hogy az unió valóban a környezet javulásáért fizessen.

Az Európai Bizottság több millió euró összegű kártérítés megállapítását várja a belga bíróságtól az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagot gyártó brit-svéd érdekeltségű gyógyszervállalattal szemben, ha a cég nem teljesíti az EU-val kötött szerződésekben foglaltakat, és nem szállítja a szükséges mennyiségű vakcinákat az uniós tagállamokba - közölték a bizottságot képviselő ügyvédek.

Az ügyben szerdán lefolytatott első tárgyaláson a bizottság jogászai felkérték a bíróságot, hogy kötelezze a gyógyszervállalatot a hiányzó adagok leszállításra.

Ha ez nem történik meg, a bizottság minden kézbesítetlen dózis vakcina után 10 euró bírságot követel. Ezen felül napi 10 millió eurós bírságot is akar a szervezet egészen addig, amíg a cég nem teljesíti a szerződésben foglaltakat. - erről a testület szóvivője, Stefan de Keersmaker számolt be a sajtónak. Gyártási kapacitásbeli nehézségek miatt a vállalat csak 30 millió adag oltóanyagot szállított a tagországokba az első negyedévben, az ígért 120 millió dózis helyett. A bizottság jogi képviseletét ellátó ügyvédek szerint az oltóanyaggyártó vállalat mintegy 50 millió adag vakcinát szállított az unión kívüli országba, miközben azokat az uniós tagállamokba kellett volna eljuttatnia. Ezenkívül azzal vádolják az AstraZenecát, hogy az oxfordi üzemében gyártott adagokat Nagy-Britannia számára tartja fenn.

A gyógyszercéget képviselő ügyvéd, Hakim Bularba, azzal érvelt a bíróságon, hogy a bizottság megpróbálja megváltoztatni a szerződés feltételeit, mivel eredetileg a szállítási ütemterv puszta becsléseken alapult, ezért az AstraZeneca így nem felelős a bekövetkezett kézbesítési késésekért.

A bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Az első eljárás elindítása azért szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól. (MTI)

Dominic Cummings, Boris Johnson brit miniszterelnök korábbi tanácsadója szürreális káoszként írta le, ahogy a brit kormány a koronavírus-járványra reagált az első hullám alatt. Cummings szerint Boris Johnson naponta tízszer gondolta meg magát, hogy hogyan kellene reagálni a járványra, csak az érdekelte, hogy mit gondol róla a sajtó, emiatt pedig több tízezerrel több ember halt meg, mint amennyi áldozatot amúgy szedett volna a járvány.

Cummings azt mondta a parlamenti meghallgatásán, hogy Boris Johnson alkalmatlan a miniszterelnöki pozícióra. Cummings a brexit-kampány vezetőjeként lett ismert, a kilépéspártiak győzelmében játszott szerepéről még film is készült, amelyben Benedict Cumberbatch alakította őt. Ezután Boris Johnson egyik legfontosabb tanácsadójává vált, egészen tavaly év végéig, amikor megromlott a viszonya a miniszterelnökkel, és távozott a Downing Streetről.

A volt tanácsadó szerint a szakításhoz részben az vezetett, hogy Johnson az első hullám alatt teljes újranyitást akart, amit Cummings őrültségnek tartott. A kormányfő viszont elmondása szerint már a járvány kezdete óta nagyon szkeptikus volt a koronavírussal kapcsolatban. Cummings beszámolója szerint Johnson már az első lezárást is megbánta, arról beszélt, hogy úgy kellett volna viselkednie, mint a polgármesternek A cápa című filmben, aki a cápatámadások ellenére is ragaszkodott, hogy a strandokat nyitva kell tartani. Johnsont alapvetően úgy írta le, mint aki túlzottnak gondolta a járvány miatti aggodalmakat, emiatt a járvány miatti válságstáb megbeszéléseiről direkt kihagyták a miniszterelnököt. Johnson egészen március közepéig azon az állásponton volt, hogy hagyni kell terjedni a vírust, így majd kialakul a nyájimmunitás.

Ezután pedig a miniszterelnök folyamatosan aláásta a kormányzati kommunikációt, ezzel nagyban rontva a járványkezelési stratégia hatékonyságát. Cummings szerint Johnsont csak a média érdekelte, ezért állandóan újságírókat hívogatott, és a kormányzati kommunikációval szöges ellentétben álló nyilatkozatokat tett. Johnson a tanácsadóira se hallgatott

Cummings szerint ezért a miniszterelnök össze-vissza csapongott, mint egy bevásárlókocsi a szupermarket sorai között. Alapvetően alkalmatlannak tartottam őt a posztra, próbáltam kialakítani körülötte egy struktúrát, és igyekeztem meggátolni, hogy meghozzon olyan döntéseket, amelyeket szélsőségesen rossznak gondolok, más dolgokat pedig az akarata ellenére próbáltam áttolni - mondta volt főnökéről Cummings, aki komoly szerepet játszott abban, hogy Boris Johnson lett a miniszerelnök. Fel is tették neki a kérdést, hogy ha ennyire rossz véleménnyel volt Johnson kormányzásáról, miért nem hagyta ott korábban. Erre Cummings annyit válaszolt, hogy már júliusban közölte a miniszterelnökkel, hogy december 18-a előtt felmond. (Guardian)

Helyi idő szerint reggel 6:45 körül egy férfi tüzet nyitott a vasúti dolgozókra egy kocsiszínben, a kaliforniai San Jose városában - írja a BBC. A lövöldözésnek több halálos áldozata és számos sérültje van, a fegyveres is életét vesztette.

LIVE UPDATE: Santa Clara County sheriff's officials provide updates on a deadly shooting at a VTA yard north of downtown San Jose. Tune in now or view our livestream here: https://t.co/q5RJub43Ri pic.twitter.com/QrzHTvtarI

— NBC Bay Area (@nbcbayarea) May 26, 2021

A beszámolók szerint a fegyveres a Santa Clara Valley közlekedési vállalat vasúti dolgozóinak reggeli gyűlésén nyitott tüzet. A CBS tévétársaság San Francisco-i csatornája szerint hat halálos áldozata van a lövöldözésnek. Santa Clara megye seriffjének szóvivője a számot nem tudta megerősíteni, csak annyit közölt a sajtóval, hogy több sebesült és halálos áldozat van. San Jose polgármestere, Sam Liccardo a Twitteren azt írta, hogy a fegyveres "már nem jelent veszélyt", és hogy a kocsiszínből mindenkit evakuáltak.

A BBC cikke szerint idén már 230 tömeges lövöldözés volt az Egyesült Államokban.

A svájci külügyminisztérium szerdán közölte: nem tud semmiféle pokolgépes fenyegetésről, amely indokolhatta volna, hogy Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenka elnök utasítására leszállásra kényszerítsék a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, amelynek fedélzetén egy fehérorosz ellenzéki aktivista utazott. Ennek megfelelően nem is kommunikáltak a fehérorosz hatóságokkal hasonló ügyben.

Lukasenka szerdán a minszki parlamentben azt mondta: figyelmeztető üzenet érkezett Svájcból arról, hogy a Ryanair ír légitársaság járatának fedélzetén pokolgép van. A fehérorosz államfő arról beszélt, hogy a fenyegető üzenetet megkapta egy időben a minszki, az athéni és a vilniusi repülőtér is.

Vasárnap a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. A gépen volt Raman Prataszevics ellenzéki újságíró és aktivista, a Fehéroroszorágban szélsőségesnek nyilvánított Nexta Telegram-csatorna volt főszerkesztője is, akit barátnőjével együtt a leszállás után őrizetbe vettek. A leszállás és a repülőgép ellenőrzése után a bombáról szóló információ nem igazolódott. A fehéroroszországi Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított az ügyben.

Közben a fehérorosz KGB szóvivője szerint Prataszevics beismerő vallomást tesz “megnevezve a fehéroroszországi aknamunka szponzorait is”.Ivan Tertelj, a helyi állambiztonsági szolgálat szóvivője a fehérorosz parlamentben beszélt arról, hogy "zajlik a tanúvallomása a Fehéroroszország ellen irányuló aknamunka szponzorairól, a végrehajtás módszereiről, a háttérben álló politikusokról, biztonsági szolgálatokról és szervezetekről.”

Tertelj szerint az őrizetbe vett ellenzéki aktivista korábban zsoldosként szolgált a Donyec-medencei konfliktusban ukrán oldalon részt vevő Azov ezredben. Úgy vélekedett, kétségtelen, hogy "Prataszevics személyisége teljes egészében megfelel a délkelet-ukrajnai véres eseményekben részt vevő terrorista és zsoldos fogalmának". Ezek olyan tények, amelyek megjelentek a sajtóban is. A KGB-s arról beszélt, hogy Prataszevics a kelet-ukrajnai válságövezetben szerzett tapasztalatait aktívan hasznosította Fehéroroszország ellen.

Andrij Bileckij, az Azov ukrán önkéntes alakulat alapítója - az orosz sajtóban megjelent információkra reagálva - Kijevben cáfolta, hogy Prataszevics harcolt a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban. A Telegram üzenetküldő portálon keresztül azt közölte, hogy Prataszevics újságíróként járt a kelet-ukrajnai válságövezetben. Megerősítette, hogy a 26 éves aktivista és újságíró több alakulat mellett ott volt, meg is sebesült az Azovi-tenger partján fekvő, dél-donyecki Sirokine településnél, de - mint írta - nem gépkarabéllyal a kezében, hanem újságíróként, "szavakkal küzdött mellettünk".

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közben meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt."Nyilvánosan szeretném meghívni őket: ha meg akarják vitatni Fehéroroszország problémáit, utazzanak ide. Mindkettejüket méltón fogom fogadni, minden problémát megvitathatunk" - mondta Lukasenka a parlamentben egy, Biden és Putyin júniusi genfi találkozójára vonatkozó kérdésre válaszolva.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn "a nemzetközi jogi normák nyílt megsértésének" és "gyalázatos incidensnek" nevezte Fehéroroszország akcióját, amellyel leszállásra kényszerített egy utasszállító repülőgépet, hogy letartóztasson egy rajta utazó ellenzéki újságírót. "Csak azt nem tudom, hogy Biden - bár Putyin képben van - mit fog Fehéroroszországról mondani (...), valaki adjon neki legalább egy térképet, hogy tudja, hol van Fehéroroszország. Az Egyesült Államok ugyanis egyáltalán nincs tisztában a körülményekkel és a helyzettel" - mondta Lukasenka. (MTI)

Bírósági döntés született arról, hogy a világ egyik legnagyobb olajvállalatának, a Shellnek csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátását. Az ítélet szerint a Shellnek 2030-ra a 2019-es szint 45 százalékára kell csökkentenie a kibocsátásait, amibe bele kell érteni a beszállítói által okozott kibocsátásokat is.

A polgári pert a Friends of the Earth környezetvédő civil szervezet és 17 ezer holland állampolgár indította a brit-holland olajipari multival szemben még 2019-ben.

Ez az első alkalom, hogy egy vállalatot bírósági ítélet kötelez a kibocsátásának csökkentésére.A döntés csak Hollandiára vonatkozik, de a BBC tudósítója szerint precedensértékű a holland bíróság döntése. A Friends of the Earth vezetője, Donald Pols szerint azért is fontos a döntés, mert így már bíróság mondta ki, hogy a Shell felelős a klímaváltozásért, és felelőssége van annak csökkentésében.

A Shell még korábban azt nyilatkozta, hogy a pernek nem volt semmilyen jogi alapja, a társaság pedig már magától is elkezdett komoly lépéseket tenni, hogy 2050-re karbonsemleges legyen.

Nem ez az első eset, hogy a holland bíróság felelősségre vonja a Shellt: idén egy másik döntésben a Niger delta olajszennyezéseiben mondták ki a vállalat felelősségét. A Shell korábban azt mondta, nem tehet az afrikai szennyezésekről, azt az okozza, hogy helyiek szabotálják a cég vezetékeit.

Miközben lassan az élet minden területén feloldják a járványügyi intézkedéseket, a börtönökben még több mint egy hónapig tilos a látogatás, ami nagyon megnehezíti a közel 17 ezer fogvatartott és nagyjából 100 ezer hozzátartozójuk (köztük mintegy 40 ezer gyerek) életét - írja közleményében a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (rövidítve a FECSKE) civil hálózat.

A fogvatartottak már 2020 márciusa óta nem fogadhatnak látogatókat, függetlenül a beoltottságuktól, a magaviseletüktől és attól, hogy milyen bűncselekményt követtek el.A FECSKE az elérhető információk, közérdekű adatkérések, interjúk és kérdőíves kutatás segítségével vizsgálta, hogy a börtönök kapcsolattartásra vonatkozó szabályrendszere és gyakorlata hogyan határozza meg a fogvatartottak és hozzátartozóik életét. A kutatásából az derül ki, hogy az elmúlt bő egy év újabb, szinte tarthatatlan terheket rakott a szoros kapcsolatokra is, holott az elítéltek és családjaik stabil kapcsolattartása az egyik legfontosabb segítség lehet ahhoz, hogy egykori bűnelkövetőként újraépíthessék az életüket, és ne kövessenek el újabb bűncselekményt.

Az intézetenként nem egyenlő feltételekkel elérhető Skype-beszélgetés alig enyhít a gondokon, 2021 januárjában például csak a fogvatartottak fele használta a Skype-ot. A kutatásban sokan panaszkodtak a hívás rossz minőségére, és arra, hogy kiszámíthatatlan, hogy ki mikor juthat géphez.

Sokakon az sem segít, hogy többet lehet telefonálni, mert a percdíjak magasak (75 Ft/perc), ha a rabok egyáltalán hozzájutnak a készülékhez, melynek letéti díja 35 ezer Ft. Akinek nincs pénze, óriási hátrányban van, ingyen legfeljebb havi 15 percet beszélhet telefonon.Több hozzátartozó számolt be a családban növekvő feszültségről és eltávolodásról. A kintiek számára nagyon nehéz, hogy nem tudják, meddig tart a tilalom, mikor várható a személyes beszélő visszaállítása. „Nincs látogatás, és ez teljesen kikészít minket. Mikor telefonálunk, akkor is csak veszekszünk, sajnos, emiatt. Nehéz ezt átvészelni. Ha sokáig tart ez még, sok kapcsolat mehet tönkre” – mondta a FECSKE-nek az egyik hozzátartozó.

Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szerint a látogatás szabályait az elmúlt öt évben egyébként is a folyamatos szigorítás jellemezte. 2019 óta minden börtönben csak úgy találkozhatnak a rabok a szeretteikkel, hogy közöttük "térelválasztó elemek", azaz méteres plexifalak vannak felszerelve. "A családtagok látogatáskor egymást nem érinthetik meg, köszöntéskor és búcsúzáskor sem érhetnek egymáshoz, tilos az ölelés és a puszi.”

A kriminológus szerint elengedhetetlen lenne a látogatás mielőbbi visszaállítása. „Ugyan a fogvatartottakat mindenki máshoz képest későn, április 28-án kezdték el oltani, de mára a kétharmaduk kapott oltást. Mihamarabb el kellene kezdeni tehát a látogatási tilalom fokozatos feloldását. Ez nem csak a rabok és családjaik érdeke, hanem a börtönbeli nyugalom egyik feltétele is.”

Svájcból érkezett a figyelmeztető üzenet arról, hogy a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó múlt vasárnapi járatának fedélzetén pokolgép van - ezzel magyarázta szerdán a minszki parlamentben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy miért hajtott végre kényszerleszállást a fehérorosz légierő gépeinek kíséretében azt az utasszállító gép, amelyen Raman Prataszevics ellenzéki aktivista, a Nexta hírcsatorna főszerkesztője utazott.

A fehérorosz államfő most először reagált nyilvánosan a nemzetközi botrányt kavaró légi incidensre. Elmondta, hogy a fenyegető üzenetet megkapta egy időben a minszki, az athéni és a vilniusi repülőtér is.

"A nemzetközi jog minden szabálya szerint jogszerűen jártam el, az embereket védve" - monda Lukasenka, aki szerint a hatóságok is helyesen cselekedtek. Megismételte azt a korábbi minszki állítást, hogy a repülőgép személyzete maga döntött úgy, hogy leszáll Minszkben. Elutasította azt a feltételezést, hogy a pilótákat fehérorosz MiG-29-es vadászgépek kényszerítették leszállásra. Azt mondta, hogy amint a gép legénységét értesítették a fenyegetésről, a pilóták kikérték a légitársaság tulajdonosainak, valamint a vilniusi repülőtérnek a tanácsát is, de a minszki leszállás mellett döntöttek.

Lukasenka álhírnek nevezte, hogy az a három ember, aki az őrizetbe vett ellenzéki Raman Prataszevicsen és orosz barátnőjén, a 23 éves Szofija Szapegán kívül nem utazott tovább a gépen Vilniusba, a fehérorosz KGB emberei lettek volna. Az elnök szerint ezek az emberek azért nem folytatták útjukat a litván fővárosba, hogy utána ne kelljen onnan visszatérni Minszkbe.

Az elnök arról is beszélt, hogy alig ért földet a repülőgép Minszkben, nyugaton már szinte azonnal egyforma vádak hangzottak el, és rögtön megtiltották a fehérorosz gépek berepülését az unió légterébe. Kicsit túl gyorsan reagáltak - jegyezte meg Lukasenka, azt ígérve, a közeljövőben a nyilvánosság elé tárnak mindent összegyűjtött információt, azt is, amit az őrizetbe vett ellenzékiek is mondtak.

Lukasenka szerint Prataszevics "öldöklést és véres lázadást" akart kirobbantani az országban.Szerinte nyugati védelmezőinek válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy Prataszevics melyik külföldi szakszolgálatnak dolgozik, és ki fizetett neki a kelet-ukrajnai háborúban való részvételért. Lukasenka úgy fogalmazott, az országa nem "hideg-", hanem "jeges háború" küszöbén áll. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy "ne ingassa meg" Fehéroroszországot, mert "nincs semmi értelme".

Korábban Artyom Szikorszki, a fehérorosz közlekedési minisztérium légiközlekedési osztályának igazgatója azt mondta, hogy a repülőgépet ért fenyegetés a minszki repülőtér elektronikus postafiókjába érkezett. A levél angol nyelvű volt, szerzői a palesztin Hamász szervezet katonáinak nevezték magukat, és azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, ha Izrael nem hagyja abba a palesztinok lakta Gázai övezet lövetését. A Hamász kedden azonban közölte, hogy nem volt köze az incidenshez.

A fehérorosz közlekedési minisztérium kedden nyilvánosságra hozta a gép pilótáinak beszélgetéséből azt a részt, amikor a minszki irányítóközponttal váltottak üzenetet. Eszerint az irányító értesítette a pilótákat arról, hogy néhány repülőtér a Ryanair gépen elhelyezett pokolgépre figyelmeztető értesítést kapott. A tárca szerint a bűnözők azt tervezték, hogy a gépen elhelyezett pokolgépet Vilnius felett hozzák működésbe. Az irányító az üzenet ismertetése után azt tanácsolta a pilótáknak, hogy biztonsági okokból Minszkben hajtsanak végre kényszerleszállást. Tette ezt annak ellenére, hogy a repülési szabályok szerint nem lett volna kötelessége bármilyen tanácsot adni bombariadó esetén. (MTI)

A magyar kormánynak nem a legkedvesebb témája a klímapolitika, ez tipikusan az az ügy, amit a kormány se lenyelni, se kiköpni nem tud. Orbán Viktor és pártja odáig nem megy el, mint mondjuk az amerikai Republikánus Párt egy része, hogy baloldali huncutságnak kezeli az ügyet, de nem is akar vele sokkal többet foglalkozni, mint amennyit uniós tagként muszáj, mert nem illik igazán bele a jól megtervezett, megválogatott és nagy gonddal alakított konfliktusainak logikájába. Éppen ezért volt érdekes kérdés, hogy ha a magyar kormány kap egy nagy lehetőséget, vagyis rengeteg pénzt az EU-tól, amit valamilyen formában muszáj a klímapolitikai célok elérésére költeni, mihez kezd vele.

Az angolul RRF-nek, magyarul HEE-nek (Helyreállítási és Ellenállási Eszköz) nevezett pénzügyi csomagból 2021 és 23 között kérhetnek pénzt a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Az Európai Bizottság viszont kikötötte, hogy az igényelt források legalább 37 százalékát a kormányoknak klímavédelmi célokra kell költeniük. Ez persze egy komoly lehetőséget is jelent a tagállamoknak, hiszen eurómilliárdokat lehet olyan fejlesztésekre költeni, amelyek hozzásegítenek a 2030-as klímacélok eléréséhez, és hosszabb távon ahhoz, hogy az Európai Unió - ahogy ezt már törvénybe is foglalta - 2050-re karbonsemlegessé tudjon válni.

Így felmerül a kérdés, hogy a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, vagyis HET szerint a kormány mennyit és hogyan költene klímapolitikai célokra. A programot ilyen szempontból elemezte a Energiaklub és a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy kiderüljön, mennyire veszi komolyan a kormány a klímacélokat.

Még a tervezettnél is tovább kellett várni, hogy erre a kérdésre megkapjuk a választ. A magyar kormány ugyanis szereti magát - és a kormány lépéseit megérteni szándékozókat - kihívások elé állítani. Jelen esetben azzal, hogy fél évet dolgozott egy részletes terven arról, mire költené az EU gazdaságélénkítő csomagjából lehívható pénzt, hogy aztán Orbán Viktor egy héttel a határidő lejárta előtt és nem sokkal a 400 oldalas terve elkészülte után bejelentse, hogy igazából sokkal kevesebb pénzt kérünk az EU-tól. Ami persze azzal jár, hogy villámgyorsan újra kellene írni a tervet. A héten viszont végre megjelent az új, 5800 milliárd forint helyett már csak valamivel több, mint 2500 milliárd forinttal számoló Helyreállítási Terv, amiből jól látszik, hogy

a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a tervbe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, annak egy részét úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy szakértők szerint elég kevés értelme van.

Az eredmény felemás, mert bár sok, klímaváltozáshoz köthető tétel szerepel a programban, sőt, elvileg az uniós pénz nagyobb részét költené ilyen célokra a kormány, mint amit minimálisan elvár az EU, viszont ezekről nem derül ki egyértelműen, hogy hogyan is járulnának hozzá a klímacélok eléréséhez. A kicsit konkrétabban kifejtett terveknél pedig úgy tűnik, hogy nem igazán hatékonyan költene el a kormány több százmilliárd forintot, így gyakorlatilag kidobva az uniós pénzt az ablakon.

Muszájból beírt klímavédelem

Annak ellenére, hogy a magyar HET kialakításán nagyjából fél évet dolgozott a kormány, a tervből nem olvasható ki egy igazán végig gondolt, átfogó stratégia. Inkább úgy tűnik, hogy a kormány vette az Európai Bizottság által meghatározott célokat és elvárásokat, és igyekezett a saját pénzköltési terveit ezekhez igazítani, amennyire lehet. Mindezek miatt a klímaváltozás elleni fellépést és a klímacélok elérését célzó részek is úgy olvashatók, mint amikkel inkább egy lista pontjait szeretné kipipálni a kormány, nem valódi eredményeket akarna elérni.

Ez olyan apróságokon is látszik, mint hogy a terv szövegében többször szerepel mondjuk a fenntarthatóság vagy az ökoszisztéma szó nagyon furcsa, környezetvédelemtől és klímapolitikától teljesen független kontextusban,

mintha csak az lenne a cél, hogy a szövegkereső sokszor kiadja ezeket a “zöld” hívószavazat. Erre jó példa a terv céljait megfogalmazó bekezdés, amely szerint “a magyar HET célja elsősorban a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenálló-képességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése. Ennek legfőbb eszköze a magyar Kormány álláspontja szerint egy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pálya kialakítása, amely a gazdasági ökoszisztéma minden elemére, illetve a társadalom minden csoportjára kiterjedő módon járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyek fenntartásához, illetve újak létrehozásához, a vállalkozások versenyképességéhez és a társadalmi felzárkózáshoz.”

Az Energiaklub szakértői igyekeztek amolyan “mire gondol a költő” módszerrel kielemezni, hogy a kormány ilyen és hasonló, kesze-kusza mondatai mit jelenthetnek a szövegben. Például azt is, amely szerint “a fenntarthatósági és a digitalizációs célok teljesítése egyaránt olyan versenyképes gazdaság létrehozását feltételezi, amelyben valamennyi szereplő osztja a zöld gazdasággal és a digitalizációval összefüggő célokat.” Az Energiaklub szerint viszont ez az alapfeltétel rövid távon még biztosan nem teljesül, hogy ide elérjünk, addig még nagyon sok munkára van szükség. A saját, 2020 legelején megjelent klímastratégiájában is elismeri a kormány, hogy nagyon sok szemléletformálásra lenne még szükség, ilyesmiről viszont ebben a tervben nincs szó. Az Energiaklub szerint ezért "ezzel az egy mondattal tulajdonképpen kimondja a HET, hogy a fenntarthatósági és digitalizációs célok elérése nem lesz lehetséges."

De nem csak szövegértési nehézségekből tűnik úgy, hogy az Orbán-kormány inkább csak odakente a klímacélokat a pályázatra, miközben nem gondolta azokat át igazán. A HET eredeti változatában - vagyis amiben még az egész, 5800 milliárd forintos lehívható összeggel tervezett a kormány, nem csak a vissza nem fizetendő támogatásként kapható 2500 milliárddal - az sem volt egyértelmű, hogy pontosan mekkora összeg megy a klímapolitikai célokra. A szövegben először az szerepelt, hogy a teljes összeg 39,65 százaléka jutna erre, egy oldallal később viszont már 51 százalékról volt szó.

Az új, csökkentett verzióban már csak egy szám szerepel, eszerint az összesen 2511,27 milliárd forint uniós pénz 41,17 százaléka szolgálja majd a klímacélokat. De ennek a nagy részéről nem igazán derül ki, hogy hogyan.Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője szerint úgy tűnik, a kormány egyszerűen azt csinálta, hogy a terv bizonyos komponenseire és beruházásaira rányomta a bélyeget, hogy azok segítik a klímacélok elérését, vagyis minden forint, amit arra költenek, ehhez járul hozzá, mások pedig nem. Nincs részletes számítás, hogy az elköltött pénz pontosan hogyan segíti ezeket a célokat, nincs hatásvizsgálat, sem számítás vagy bármilyen becslés azzal kapcsolatban, hogy az egyes, uniós pénzből megvalósított reformok hány tonna CO2-kibocsátást spórolnak meg. És nincs indoklás, hogy miért ezt vagy azt a projektet tartja erre alkalmasabbnak a kormány (például rengeteg napelem felszerelését), miért nem mondjuk egy másikat (például a szélerőműpark akármekkora bővítését). A tervnek persze valószínűleg vannak háttéranyagai, erre a kormány is tett utalást, ezek viszont nem nyilvánosak.

Drága, de értelmetlen fejlesztések

Akárhogy is, azért az eredeti tervben szereplő 2300-2900 milliárd forint, ami így vagy úgy a klímavédelemre ment volna, elég komoly összeg volt. A kormány azon döntése miatt viszont, hogy a Helyreállítási Eszköz 3300 milliárd forintos, visszafizetendő támogatás, vagyis kedvezményes hitel formájában lehívható részét inkább köszöni, de nem kéri,

a zöld célokra költhető összeg is nagyjából 1000 milliárd forinttal csökkent. Igaz, környezetvédelmi szempontból voltak pozitívumai annak, hogy a tervezett pénznek mindössze 43 százalékát kéri el a kormány, például így nem fognak útépítéseket és új Duna-hidat építeni az uniós pénzből, amire nehéz lett volna ráfogni, hogy nem járt volna környezetszennyezéssel. Varga Mihály korábban azt nyilatkozta, hogy részben azért is állt el az uniós hitelektől a kormány, mert például ilyen projekteket nem engedett volna finanszírozni az Európai Bizottság.

A vágás olyan, részletesebben kidolgozott és a kormánynak is kedves programokat is érintett, mint a terv energetikáról szóló része. Az eredeti tervben a kormány azt tervezte, hogy 1000 megawatt új napelem-kapacitást épít ki az uniós forrásokból. Ennek az új változat szerint nagyjából a 17 százaléka épülhet majd ki. Ráadásul a zöld civilek szerint a kormány a napelem-kapacitás egy jelentős részét olyan formában akarja kiépíteni, ahogy nincs igazán értelme. Szintén kikerültek a programból olyan “zöld” elemek, amelyek ugyan fontosak, de a klímaváltozás szempontjából nem hangsúlyosak, a “körforgásos gazdaság” nevében például a kormány uniós pénzből akarta felszámolni az illegális szemétlerakókat. Ezen a címen végül csak a Mol körforgásos fejlesztéseinek támogatása maradt a tervben, ami a kormánynak kedves projekt.

Lakossági napelemrendszerek és elektromos fűtés kiépítésére a kormány 130 milliárd forintot kér az EU-tól. Ebből a pénzből olyan szegényebb családok házaira terveznek napelemeket tenni, akik amúgy nem lennének hitelképesek, így a napelemekre korábban kialakított kedvezményes hitelprogramokkal sem tudtak élni. Ezzel viszont az Energiaklub és az MTVSZ szerint egy komoly probléma van: a legtöbb szegény család háza nincs olyan állapotban, hogy megérné rá napelemet tenni, legalábbis nem egy komoly energetikai felújítás előtt. Ilyen felújításra viszont nem adna az uniós pénzből a kormány, csak nyílászárócserére, ami legfeljebb kezdetnek jó.

A kádár-kockák átfogó felújítása nélkül viszont nem nagy segítség, ha elektromos fűtést építenek ki benne, azokból ugyanúgy szökik majd a hő, mint most.

Ráadásul a fűtési szezonban az elektromos fűtést nagyrészt a drága hálózati áramból lehet majd üzemeltetni, mert télen kevesebbet süt a nap. Vagyis anyagilag nem járnak sokkal jobban, sőt, adott esetben még rosszabbul is járhatnak azok a családok, akiknek drágán a háztetőre szerelnek pár szolárpanelt, ráadásul az energiafogyasztásuk sem csökken majd annyit, amennyit kellene a klímacélok eléréséhez.

Pedig ez az uniós eszköz komoly lehetőséget biztosíthatott volna. Nem is feltétlenül ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait, például, hogy a magyar energiatermelés 2030-ra 90 százalékban karbonsemleges legyen (ennek a nagy részéért a kibővített Paksi Atomerőmű felelne). Pej Zsófia szerint viszont pont azért, mert ezeket a köztes célokat olyan lazán határozta meg a kormány, hogy azok komolyabb erőfeszítések nélkül elérhetőek, 2030 és 2050 között elképesztő horderejű reformokat kellene végrehajtani az unió által már törvénybe is foglalt klímasemlegességhez. Így Orbánék a mindenkori kormány dolgát könnyíthették volna meg azzal, ha

• átgondoltabb és ambiciózusabb klímapolitikai intézkedéseket írnak a Helyreállítási Tervbe,
• és nem mondanak le az ilyen célokra elérhető hitelekről sem pusztán azért, mert a saját politikai céljaik szempontjából azok kényelmetlennek tűnnek.

A 27 megmaradt tagállam kormányfői a jövő héten tárgyalnak majd Boris Johnsonnal, ahol téma lesz az is, miért bilincselnek meg és zárnak el, majd utasítanak ki uniós állampolgárokat a brit hatóságok bármilyen valós indok nélkül.

Ashley Waters pert indított volt főnöke ellen, aki állítása szerint úgy kezelte, mint egy darab húst, halálra dolgoztatta, kiszolgáltatta a barátainak és meg is erőszakolta. Ez a második hasonló per az énekessel szemben.

Az amerikai kormány eddig visszafogottan nyilatkozott az izraeli-palesztin konfliktusról és megakadályozta, hogy az ENSZ BT felszólítsa a feleket a békekötésre. Most viszont talán Bidennél is betelt a pohár.

Pont azért semmisítették meg a lejárt szavatosságú vakcinákat, hogy aztán többen oltassák be magukat.

Már évek óta nagyon népszerűek kormányközeli körökben ezek az átláthatatlan pénzalapok, a járvány alatt pedig még több ilyen jött létre.

Az izraeli miniszerelnök szerint a kormánya maximálisan megtesz mindent, hogy elkerüljék a civil áldozatokat, a konfliktus fenntartása pedig csak a palesztinok politikai érdeke. A magyar kormány pedig elmagyarázta, miért nem támogatta az EU állásfoglalását az ügyben.

Bajba került három cég a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatai közül, egy friss oknyomozó riport szerint ugyanis a Cargill, a Cofco és a Bunge olyan termelőktől vásárolhatott, akik az Amazonas kiirtott őserdeinek helyén termelnek szójababot. Ez egyrészt borzasztó etikátlan, másrészt illegális, harmadrészt a cégek megígérték évekkel ezelőtt, hogy ilyet soha, semmilyen körülmények között nem fognak csinálni. 

A The Bureau of Investigative Journalism (TBIJ), az Unearthed és a Repórter Brasil nevű oknyomozó szervezetek szerint a három élelmiszeripari óriás - amelyek közül az amerikai Bunge a magyar kitiltási botrányból lehet ismerős -  nem közvetlenül az erdőirtó farmerektől vette a szóját, hanem két közvetítő cégen, az Aliança Agrícola do Cerradon és a kínai tulajdonú  Fiagril vállalaton keresztül. A szója a világ egyik legfontosabb élelmiszeripari alapanyaga, amiből ugyan kevés emberi táplálék készül , viszont ez az ipari állattenyésztésben használt tápok legfontosabb alapanyaga. 

Az oknyomozó szervezetek többek között műholdas adatok alapján beazonosították, hogy egy, a két közvetítő cégnek beszállító farmer legalább 15 négyzetkilométernyi erdő helyén termeszt szóját. Ezekre a területekre a brazil kormány embargót hirdetett, vagyis senkinek nem szabadna vásárolni az dzsungelt felégető termelőktől. A kérdéses termelőt 2013 és 2019 között összesen 12 millió realra, vagyis úgy 650 millió forintra büntették, ez viszont nem gátolta meg abban, hogy beszállítson az élelmiszeripari cégek beszállítóinak.

Ezt egy nagyon fura jogi kiskapu teszi lehetővé, az embargo szabály ugyanis csak azt mondja ki, hogy az erdőirtással megszerzett területről nem lehet szóját vagy más terményt vásárolni, de az Amazonast pusztító gazdától attól még lehet. Azt viszont akkor sem lenne nagyon könnyű ellenőrizni, hogy az adott zsák szója honnan származik, ha erre nagy erőfeszítéseket tennének az élelmiszeripari multik vagy a brazil hatóságok. A három vállalat ezért mossa kezeit, mert ugyan aláírt egy egyezményt, hogy nem vesz szóját a kiirtott területekről, azt nem mondták, hogy az erdőirtó gazdáktól egyáltalán nem vásárolnak.

A Cargill például azzal védekezett a sajtó megkeresésére, hogy közvetlenül biztos nem vásárolt ezektől a gazdáktól. A Bunge azt nyilatkozta, hogy a kérdéses területekről nem is vásárol föl szóját, a Cofco pedig arról számolt be, hogy rendszeresen ellenőrzi, a beszállítói milyen földeken termelnek, és 2019-ben mindent rendben találtak. (Guardian)

Fordulatot jelent a magyar monetáris politikában, hogy a jegybank alelnöke bejelentette, júniusban kamatemelést terveznek. Ezek szerint az MNB-ben mást gondolnak a gazdaság helyzetéről, mint a Pénzügyminisztériumban.

Több millió egér lepte el Ausztrália legnépesebb államát, amelynek vezetése ezért a világ legerősebb mérgével szeretné megoldani a problémát. Csakhogy ez be van tiltva, az egereken kívül ugyanis minden mással is végezne.

Legalább tíz palesztin halt meg pénteken Ciszjordániában, miközben Izraelben is egyre többször csapnak össze arab és zsidó csoportok, a Gázai övezetben pedig folytatódtak a bombázások.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatvezetőitől kedd 10 órára kéri az Emmi, hogy hány fekvő- és járóbetegellátó intézményre van szükség az országban. A szoros határidőért pedig Kásler Miklós tanácsadója elnézést kér.

A VTimes anyagai ezután csak akkor jelenhetnek meg, ha azokban szerepel, hogy más országok érdekeit szolgálják. Ha ezt elmulasztják, több millió rubeles bírságot kaphatnak, majd a hatóság elkezdheti elhordani a dolgaikat, ahogy a Szabad Európa moszkvai irodájából tette pénteken.

Csütörtökön elérte a magyar kerékpársport eddigi legnagyobb eredményét, pénteken folytatta, amit elkezdett.

Ennyit közölt a Facebookon a kormány.

Készült biztonsági felvétel arról, ahogy megveszi a nyertes szelvényt, de a lottótársaság szerint ez önmagában nem elég bizonyíték.

Egyre terjed az eddigieknél fertőzőbb mutáns, ezért előrébb hozhatják a második oltásokat Nagy-Britanniában. Lehet, hogy a júniusi nyitást is eltolják a variáns miatt.

Pártja szerint Karácsony lenne az a miniszterelnök-jelölt, aki képes összetartani a sokszínű ellenzéki tábort, kormányfőként pedig végre tudná hajtani a zöld és szociális fordulatot.

Az egyetem elnöke állítólag úgy összeveszett Palotai Dániellel, az MNB volt ügyvezető igazgatójával és a Corvinus kuratóriumának jelenlegi tagjával, hogy Matolcsy úgy döntött, nem támogatják többet az MNB Intézetet.

Pont azt a területet kapná meg a kínai egyetem, ahol a Budapest Diákváros beruházás diákváros része épült volna, vagyis ahogy magyar egyetemisták lakhattak volna korszerű kollégiumokban.

A szervezet járványügyi vezetője ugyanakkor aggasztónak nevezte az indiai mutánst, ami fertőzőbb, mint a vírus eddigi változatai.

Boris Johnson szerint teljesültek feltételek, hogy a jövő héten még tovább oldjanak a járványügyi korlátozásokon. Többen lehetnek egy társaságban, bent is lehet majd ülni a pubokban és meccsre és színházba is lehet járni, módjával.

Kétszer sem szavaztak bizalmat az országot ügyvezető kormányfőként vezető Nikol Pasinjánnak, aki aláírta a tűzszünetet a hegyi-karabahi háború után.

Mint írják, faji háború jön, és ha a kormány nem, majd a hadsereg rendet tesz. A levelet a szerzők szerint 130 ezren támogatják, köztük számos fiatal francia katona, de senki sem vállalta a nevét vagy rangját.

A palesztin tüntetők egy hét hónapos kisbabát is eltaláltak egy kővel, egy izraeli férfi pedig a palesztinok közé hajtott a kocsijával.

A Költségvetési Tanács szerint a kormány túl nagy hiánnyal tervez a jövő évi költségvetésben, de a Pénzügyminiszter szerint az eddig a kormánnyal mindenben egyetértő szervezet túlaggódja a dolgot, a laza fiskális politikára viszont szükség lesz még 2022-ben.

A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója kiszámolta, hogy gazdaságilag sokkal jobban megéri komolyan dolgozni azon, hogy 2050-ig csak 1,5 fokkal melegedjen föl a Föld. Most ugyanis egy komoly gazdasági összeomlás felé tart a világgazdaság.

Pedig Magyarországon több a Sinopharm oltások több mint 90 százalékát 60 évnél idősebbek kapták.

2022-re is tett félre a kormány a járványügyi alapba, de az egészségügyre általában is többet költene a kormány. A felsőoktatási modellváltás is látszik a költségvetésben.

44 milliárd eurós rekord bevételből sajnos 1,2 milliárdos veszteséget hozott ki a luxemburgi leányvállalat, amelyhez a legtöbb európai országból befolyik az Amazon bevétele.

Május közepétől lehet, hogy az utazási korlátozásokat is feloldják Angliában. Amerika keleti részén is újra indul az élet a hónap második felében.

Debrecenben és Szolnokon is emelkedett a szennyvízben az örökítőanyag mennyisége, több városban viszont folytatódott a csökkenő tendencia a 17. héten.

Biden kicsit több, mint 100 nap alatt harmadszorra gondolja meg magát menekültügyben.

Hainan, we have a problem!

Az elfeledett űrhajósként emlegetett volt asztronauta 90 éves volt.

Az amerikai kontinensen eddig Argentínában gyártották az orosz vakcinát.

New York volt polgármesterét és Trump ügyvédjét azzal vádolják, hogy a törvényeket megsértve lobbizott ukrán tisztviselők és oligarchák nevében, hogy azok cserébe terhelő bizonyítékokat adjanak neki Joe Bidenről.

A Momentum EP-képviselője szerint diszkriminálná a kínai és orosz vakcinákkal beoltott magyarokat a javaslat, amiről ma szavaz az Európai Parlament.

Arlene Foster azután mond le a párt és az észak-ír kormány vezetéséről, hogy az Unionista Párt képviselőinek többsége bizalmatlansági indítványt kezdeményezett vele szemben.

A III. kerületben Szabó Tímea, a XVIII. kerületben Kunhalmi Ágnes lesz a két párt közös jelöltje.

Kínában már van ilyen törvény, amit alkalmaznak is az állam kritikusaival vagy bárkivel szemben, akivel a kormánynak valami baja van.

Összesen 4000 milliárd dollárból bővítené ki az elnök az amerikai jóléti államot, amit a gazdagokra és cégekre kivetett adókból tervez finanszírozni.