Csurgó Dénes

Vizsgálatot indít az amerikai közlekedési hatóság a Tesla elektromos autók önvezető rendszere által okozott balesetek miatt. Az Autopilot fantázianévre hallgató rendszer ugyanis néha belehajt az út szélén álló, villódzó dolgokba, például mentőkbe, tűzoltóautókba és jelzőlámpákba.

A közlekedésbiztonsági hatóság 11 ilyen balesetet azonosított, amelyekben 17 ember megsérült, egy pedig életét vesztette. Ezek miatt az esetek miatt 765 ezer Teslát kell átvizsgálni, vagyis majdnem mindegyik, 2014 óta az Egyesült Államokban eladott autót. A hatóság összesen 30 olyan balesetet azonosított, amelyek az Autopilot hibája miatt következhettek be, ezek közül 11 volt az, ahol az út mentén éjszaka villódzó fények zavarhatták meg a robotpilótát. Ilyen volt az az eset, amikor 2018 januárjában Los Angelesben egy Tesla nekihajtott egy út szélén álló, villogóját bekapcsolva hagyó tűzoltóautónak, amelyet egy másik autóbaleset miatt riasztottak.

A Tesla szerint az Autopilot egymillió kilométerenként átlagosan mindössze 0,2 balesetet okoz, ennél a hús-vér amerikai sofőrök kilencszer több balesetért felelősek. A cég amúgy figyelmezteti az ügyfeleit, hogy az Autopilot használata mellett is mindig készen kell állni, hogy átvegyék az autó felett az irányítást. Ennek ellenére előfordul, hogy az ilyen kocsik tulajdonosai máshogy használják a rendszert, például ha részegen egy buliból haza akarnak menni, akkor csak beütik a címet, és elalszanak a hátsó ülésen. (Guardian)

Nagyon érdekes dologra bukkantak az Eximbank kimutatásainak böngészése közben a K-Monitor antikorrupciós civil szervezet munkatársai: a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó bank idén tavasszal 50 millió forinttal támogatott egy győri katolikus templomot. De nem is akármilyen templomot, hanem azt, amelyikben Szijjártó Péter külügyminiszter szokott imádkozni, ha szülővárosában jár.

Ez a Győri Szent Kamillus Római Katolikus Plébánia, ami igen kedves Szijjártónak, a templom mellékoltárának felszentelő miséjén felolvasott levele szerint ugyanis ez élete egyik legfontosabb helyszíne, például azért, mert itt szerepelt először közönség előtt, amikor gyerekként felolvasta a szentleckét. A miniszter egy tavaly decemberi Facebook-bejegyzésben is megemlítette a templomot, amikor felsorolta, melyik városban hová szokott elmenni az adventi hajnali misére, ha éppen arra van dolga.

Az Eximbank a magyar állam tulajdona, de mivel - ahogy a neve is mutatja - elsősorban a külkereskedelmi cégek finanszírozása a feladata, a tulajdonosi jogait a KKM gyakorolja, az igazgatóság elnökét is Szijjártó Péter nevezi ki. Nem ez az első alkalom, hogy az Eximbank a tulajdonosi jogait gyakorló miniszter templomának adományoz: 2020-ban 30 millió forintot kapott a banktól a plébánia, a K-Monitor szerint pedig elképzelhető, hogy egy 2019-es, 15 millió forintos, "Római Katolikus Egyházközség" néven feltüntetett támogatási összeg is a győri templomnál kötött ki.

Magyarország első szabadon választott kormányfője, Antall József személyét és élettörténetét mutatja be a Blokád című alkotás, amely a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül - írja az MTI.

A film forgatókönyvét Köbli Norbert írja, a rendező Tősér Ádám, a producer Lajos Tamás. Az NFI közleménye szerint a Blokád alkotói elsőként vállalkoznak arra, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország első, nagy horderejű válságából, a taxisblokádból kiindulva feldolgozzák Antall József életét és küzdelmét a demokráciáért.

A film bemutatja Antall életútját az 56-os forradalmártól miniszterelnökségéig, és alig fél évvel beiktatása után élete talán legnehezebb próbatételének drámai napjait a taxis blokád alatt. "Nemcsak a kulisszák mögötti eseményekbe, harcokba és alkukba enged bepillantást a film, de a miniszterelnök személyes életterébe is, a kórterembe, ahol frissen műtve szembesül azzal, hogy a taxisok az egész országot blokád alá vonták a drasztikus benzináremelés miatt" - áll a közleményben.

A Nemzeti Filmintézet 1,47 milliárd forint támogatást szavazott meg a Blokád gyártására. A forgatás októberben kezdődik, a filmet a tervek szerint 2022 őszén láthatja a közönség."Egy mély emberi drámát mutat be a Blokád. A politika hátterében lévő viszonyokat és érzelmeket letisztult, lényegre törő stílusban kívánjuk feldolgozni. A film nemcsak azoknak szól, akik megélték a taxisblokád emlékezetes napjait, hanem azoknak is, akik már a rendszerváltás után születtek" - idézte Tősér Ádám rendezőt a közlemény.

Tősér legutóbbi rendezése, a Kittenberger - Az utolsó vadászat (2021, bemutató előtt) Bodrogi Gyula főszereplésével sajátos formában mutatja be a világhírű Afrika-kutató kalandos életét. Ez előtt leginkább dokumentumfilmekkel foglalkozott: tavaly mutatták be az Ötvenhatos utak című filmjét, amely személyes történeteken keresztül tárja fel az 1956-os magyar menekültek sorsának alakulását a vasfüggönyön túl. Producerként jegyzi A Hópárduc talpra áll (2011) című dokumentumfilmet, mely Erőss Zsolt hegymászó emberfeletti küzdelmét követte a lábamputációtól a 8000-es hegyek közé való visszatérésig.

Lajos Tamás Köbli Norberttel a kezdetektől forgatókönyvíróként és kreatív producerként dolgozik együtt, közös sikereik közé tartozik többek közt a nemzetközi Emmy-díjas Örök tél (Gera Marina, Legjobb színésznő, 2019), a nemzetközi Emmy-díjra jelölt Trezor, valamint a Szürke senkik, az Árulók és az Apró mesék című nagy sikerű történelmi filmek.

Nagyszabású hadgyakorlatot tart Tajvanhoz nagyon közel a kínai Népi Felszabadító Hadsereg, hadihajókat, vadászrepülőket és tengeralattjárók elleni repülőgépeket bevetve. A kínai hadsereg közlése szerint ezzel reagálnak arra, hogy a tajvani kormány az Egyesült Államokkal karöltve folyamatosan provokálja Kínát és súlyosan sérti annak szuverenitását, bár hogy ez pontosan miben merül ki, azt nem fejtették ki a hadsereg szóvivői.

Az biztos, hogy Tajvan nemrég jelentős fegyvervásárlásról állapodott meg az Egyesült Államok kormányával, és kölcsönösen felvette a diplomáciai kapcsolatokat a litván kormánnyal. Kína válaszul hazaküldte Litvánia kínai nagykövetét és hazahívta saját diplomatáit Vilniusból.

A kínai hadsereg folyamatosan küld repülőket a kínai kormány szerint Kínához tartozó, magát viszont függetlennek tartó Tajvan körüli légtérbe. A felderítő gépek, vadászrepülők és bombázók sosem lépnek be Tajvan légterébe, de szakértők szerint egyre többször repülnek át Kína és a tajvani sziget közötti szoros felezővonalon, egyenesen Tajvan felé tartva.

A Kínai Kommunista Párt idén ünnepli fennállásának századik évét, és sokan találgatták, hogy Hszi Csin-ping az évfordulóra időzítve megpróbálja majd kiterjeszteni Kína befolyását Tajvanra is. A mostani kínai hadgyakorlatra reagálva a szigetország hadserege azt közölte, felmérték a helyzetet, és készek reagálni, ha a helyzet azt indokolttá teszi. (Guardian)

Huszonhat magyar várja Kabulban, hogy elhagyhassa a tálibok kezére került várost - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a Hvg.hu. A portál információi szerint

mind a huszonhatan egy magyar érdekeltségű dubaji biztonsági cég alkalmazottai, és a kabuli holland nagykövetség védelmét látták el.A holland védelmi minisztérium vasárnap jelentette be, hogy a kabuli követség diplomatáit és alkalmazottait kimenekítik Afganisztánból, a menedékjogot kapó afgán tolmácsokkal együtt. A nagykövetséget a kabuli repülőtér közelében lévő biztonságos helyre költöztették át. Ennél többet viszont biztonsági okokból nem közölt a holland kormány

A Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőn még azt közölte, hogy nincsenek magyar állampolgárok Afganisztánban. A Hvg értesüléseire és kérdéseire a minisztérium még nem reagált.

Haitin még mindig kutatnak a szombati, 7,2-es erősségű földrengés túlélői után, a mentést viszont sürgeti, hogy a karibi ország földrengés sújtotta részét hamarosan eléri majd egy trópusi vihar.

A BBC cikke szerint a Grace nevű vihar miatt már heves esőzések voltak az ország keleti felén, a nyugati részeken pedig, ahol a földrengés a legnagyobb károkat okozta, várhatóan 25 cm csapadék szakad majd le hamarosan.

A vihar nemcsak ellehetetlenítheti a mentést, de földcsuszamlásokhoz is vezethet, így még több épületet tehet lakhatatlanná és még több ember életét fenyegeti. A csapadék miatt pedig teljesen járhatatlanná válhatnak a földrengésben megrongálódott utak, így a túlélőknek még nehezebb lesz majd tiszta ivóvizet, élelmet és egyéb segélycsomagokat eljuttatni.

A szombati földrengés miatt az eddigi adatok szerint 1419 ember vesztette életét, 6900 ember sérült meg, és 30 ezer család vesztette el az otthonát. A karibi országban már a földrengés előtt is válságos állapotok uralkodtak, miután júliusban külföldi zsoldosok az elnöki rezidencián lemészárolták Jovenel Moïse elnököt, ezzel teljes politikai káoszba lökve Haitit.

A hatóságok most azt kérik, hogy akinek épen maradt a háza, az fogadja be az otthonaikat elhagyni kényszerülő szomszédaikat. Az országban Mexikóból, Kubából és az Egyesült Államokból érkező mentő- és orvosi csapatok is dolgoznak.

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal első becslése arról, hogy hogyan teljesített a magyar gazdaság az idei év második negyedévében, vagyis április és június között. A számok nagyon látványosak:

2021 második negyedévében a nyers adatok szerint 17,9, a naptárhatással kiigazított adatok szerint 17,7 százalékkal bővült a GDP az egy évvel korábbi szinthez képest.

Érdemes persze észben tartani, hogy 2020 második negyedévében a koronavírus miatti válság és lezárások miatt 13,6 százalékkal esett vissza a GDP az egy évvel korábbi szinthez képest, vagyis a két számjegyű növekedés ennek az alacsony bázisnak köszönhető.

Az idei első negyedévhez viszonyítva 2,3 százalékkal, 2019 második negyedévéhez képest pedig 2,2 százalékkal bővült a GDP.

Afganisztán két sportolót küldött volna az augusztus 24-én kezdődő tokiói paralimpiára, a tálib hatalomátvétel miatt viszont a két fős delegáció nem tudja elhagyni Kabult. Pedig az egyik sportoló,

a taekwondós Zakia Kudadadi történelmet írt volna, ugyanis ő lett volna az első nő, aki Afganisztánt képviseli a játékokon.

A 23 éves Kudadai és társa, a 24 éves diszkoszvető Husszein Raszouli az eredeti tervek szerint ma érkezett volna a japán fővárosba, de mivel Kabulból már nem indulnak kereskedelmi járatok, erre egyszerűen nem volt lehetőségük. Így az afgán küldöttségnek hivatalosan is vissza kellett mondania a részvételt.

Mindketten régóta álmodoztak arról, hogy részt vehessenek a játékokon, erre viszont a tálib hatalomátvétellel már valószínűleg sosem lesz esélyük. Az iszlám szélsőségesek uralma alatt kizárt, hogy nők versenysportokban vehessenek részt, a nők jogainak eltiprása miatt pedig a korábbi tálib uralom alatt Afganisztánt eltiltották a paralimpiai részvételtől. (Guardian)

Az iskolaorvosok mellett a háziorvosok bevonásával kezdődhet majd a 12-18 évesek oltása az oktatási intézményekben a tanév elején - ez derült ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava kérdésére adott.

Eredetileg az Emmiben azt tervezték, hogy augusztus utolsó két napján oltják majd be az iskolásokat,addig pedig felmérik majd, hány szülő szeretné, hogy a gyereke kapjon Pfizer-BioNTech-vakcinát. Az igényfelmérés viszont még nem kezdődött meg, az Emmi pedig most azt írta a lapnak, hogy szeptember első napjaiban is oltanak majd. Ennél több információt nem árult el a minisztérium, amely későbbre ígért tájékoztatást.

Az iskolaigazgatók sem tudnak többet az oltások lebonyolításáról, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke sem tud arról, hogy az iskolák és vezetőik kaptak volna utasítást az oltások szervezéséhez. Totyik szerint ez azért is aggasztó, mert a hónap végéig már csak két hét van, és még az igényfelmérés sem kezdődött el.

Idén februárban a BBC egyik újságíróját felhívták egy elhagyott Samsung tablet miatt. Nem ő hagyta a metrón a tabletjét, vagy ilyesmi, ennél sokkal izgalmasabb a történet: a táblagépet egy orosz zsoldos veszítette el Líbiában, még 2020 végén. A gépen pedig elég sok információ volt a Wagner nevű furcsa orosz zsoldoshadseregről, ami a hivatalos orosz álláspont szerint nem is létezik, valójában viszont nagyjából ezer orosz harcost vitt Líbiába, hogy Khalifa Haftar tábornok lázadó csapatait támogassák a tripoli kormánnyal szembeni harcokban. Az orosz zsoldosok nemcsak a kormányerőkre mértek csapást, a civil lakosságot is terrorizálták, a foglyaikat rabszolgaként dolgoztatták, és rutinszerűen követtek el háborús bűnöket az észak-afrikai országban.

A BBC a tablet mellett a Wagner „bevásárlólistáját” is megszerezte, egy felsorolást, hogy milyen fegyverekre és katonai eszközökre lenne szüksége a líbiai akciókhoz. Szakértők szerint ezeknek az eszközöknek a megszerzéséhez az orosz állam támogatására is szüksége van a papíron nem létező magánhadseregnek.

A hadsereg, ami nem is létezik

Németország Európa leggazdagabb országa, így nem gondolná senki igazán, hogy egy cég, ráadásul egy összességében nem is olyan nagyon nagy cég negyedéves profitja igazán meg tudná mozgatni a bruttó nemzeti összterméket. A koronavírus viszont a jelek szerint minden szabályt újraír, ugyanis úgy tűnik, hogy a koronavírus elleni első engedélyezett vakcinát kifejlesztő BioNTech annyit keresett az oltásokon, hogy ez a cég egyedül lehet majd felelős az idei német gazdasági növekedés 0,5 százalékáért.

Mindezt Sebastian Dullien közgazdász, a német Institut für Makroökonomie und Konjunkturforschung (IMK) gazdasági kutatóintézet kutatási igazgatója számolta ki a cég hétfőn megjelent negyedéves jelentése alapján. Dullien a Twitteren írt minderről, hozzátéve, hogy makroközgazdászként ritkán foglalkozik egy-egy cég eredménykimutatásaival, a Pfizerrel közösen jegyzett vakcinát kifejlesztő cég viszont annyira komoly szereplője lett a német gazdaságnak, hogy muszáj vele foglalkozni.

A BioNTech hétfőn megjelent jelentése szerint a cég eddig 2,2 milliárd adag vakcina eladására kötött szerződést, ezekből pedig idén várhatóan 15,9 milliárd eurós bevétele jön majd össze. 2022-ben és az után pedig várhatóan még egymilliárd adagot ad el a vakcinából a Pfizerrel közösen.Dullien szerint ez nagyjából a 3300 milliárd eurós német GDP 0,5 százalékának felel meg, ami azért elég váratlan teljesítmény egy startup cégtől. És mivel a közgazdász szerint a BioNTech marburgi gyárában a legtöbb alapanyagot Németországon belülről szerzi meg, ennek a 15,9 milliárd eurónak a nagy része a német gazdaságban marad. Ebben nagyon különbözik a német gazdaság másik jelentős szereplőitől, elsősorban az autóipari cégektől, amelyek az alapanyagok és alkatrészek jelentős részét külföldről, például a magyar gyárakból hozzák, vagyis a német anyacégek által elkönyvelt bevételnek is csak egy része marad a német gazdaságban. A marburgi gyárban évente egymilliárd adag vakcina gyártására van kapacitás.

A Pfizer nemrég megjelent negyedéves jelentése alapján arra számít, hogy összesen 33,5 milliárd dollár, vagyis mai árfolyamon 28,6 milliárd euró bevétele lesz idén a koronavírus elleni vakcinából, amelynek egy részét a BioNTech kapja majd, licenszdíj formájában.

A német gazdaság a BioNTech hozzájárulásával együtt az idei évben várhatóan 3,7 százalékkal nő majd, miután tavaly a járvány miatt 4,6 százalékkal visszaesett a GDP. (Reuters, Bloomberg)

A tokiói olimpia megnyitó ünnepségén nagy szerepet kaptak a fák: a performansz részeként a japán ácsművészetet mímelő táncosok hoztak be öt fából készült óriási karikát, a kommentátorok pedig hosszan magyaráztak arról, hogy ezeket azokból a fákból készítették, melyeknek magjait még az 1964-es tokiói játékokra érkező sportolók ültették.

A megnyitónak helyt adó stadion építéséhez viszont nem ezeket a fákat használták fel, ahhoz többek között Borneó szigetéről hozták tömegével a faanyagot. És bár az olimpia szervezői hangosan hirdették magukról, hogy csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó fákból építik majd az olimpia létesítményeit, ahogy egy nemrég megjelent magyar-angol-német dokumentumfilm, az Uprooted - The Olympic Tribe bemutatja, ezeknek a fáknak egy részét Borneó őslakos közösségeinek erdeiből vágták ki fakitermelő vállalatok, amelyek lefizetik, zsarolják és megfélemlítik ezeket a közösségeket.

A film egy borneói dayak-bahao őslakos közösség, Long Isun három tagját, három fivért kísér végig az erdőkből kivágott fák útján, és bemutatja, hogy hogyan lesz az őslakosoktól ellopott erdőkből „fenntartható” fa, abból pedig olimpiai stadion. A filmet a héten bemutatta a ZDF és az Arte, a hétvégén pedig Budapesten is szervezett egy vetítést a független forgalmazó Kontra, amely további magyar vetítéseket is tervez. A filmről, a borneói fákról és az olimpiáról az Uprooted írójával, Angus MacInnes-el és rendezőjével, Révész Bálinttal beszélgettünk.

Hogy kerültetek a borneói dzsungelbe, honnan jött az ötlet, hogy erről a témáról forgassatok filmet?

MacInnes: Először úgy hét éve jártam Borneón, akkor egy George Müller nevű 19. századi holland felfedező útját jártam végig, ami persze visszatekintve eléggé neokoloniális ötlet volt a részemről. Akkor egy hónapot töltöttem egy helyi közösségben a Mahakam folyó mentén, utána viszont megbetegedtem és haza kellett utaznom. Viszont a helyieknek van egy mondása, hogy aki egyszer ivott a Mahakam folyó vizéből, az vissza fog térni. Aztán Angliában kapcsolatba léptem a Forest Peoples Program nevű civil szervezettel, amely a borneói és ahhoz hasonló őslakos közösségek jogvédelmével foglalkozik, hogy ne csak turistaként léphessek kapcsolatba ezekkel az emberekkel, de segíthessek is nekik. És az első eset, amin ebben a szervezetben dolgoztam, pár faluval volt csak arrébb, mint ahol először voltam a szigeten, úgyhogy beteljesült a jóslat. Ez egy kicsit furcsán hangzik racionális európai fejjel, de ha az ember belép a dayakok, a borneói őslakosok világába, akkor értelmet nyer.

Akkor nem filmesként kezdtél el ezzel a témával foglalkozni?

MacInnes: Nem, amolyan antropológusként és kutatóként dolgoztam ott. Azzal foglalkoztam, hogy nemzetközi jogi ügyekhez és eljárásokhoz gyűjtsek anyagokat helyi aktivistáktól és a közösségek tagjaitól, amivel bizonyítani lehet, hogy a fakitermelő vállalatok sértik az őslakosok jogait. Így kerültem kapcsolatba a filmben is szereplő Hufattal, akivel jártuk az erdőt, hogy GPS-szel rögzítsük, meddig tartanak a dayak bahao közösség területei, hol vannak azok a területek, amelyeknek fontos kulturális jelentősége van az életükben. És annyira lenyűgözött, ahogy Hufat járja az erdőt, hogy milyen bensőséges kapcsolata van a környezetével, milyen óriási tudása van a saját világáról, hogy úgy éreztem, ezt meg kell örökítenem, és elkezdtem videóra venni, először csak magamnak.

És honnan jött az ötlet, hogy filmet forgassatok?

Révész: Angus-szal 2017-ben Angliában, egy házibuliban beszélgettünk, és mesélt egy esetéről, hogy egy helyi aktivistát, aki korábban a fakitermelő vállalatnak dolgozott, több mint 100 napra bebörtönöztek mindenféle jogi eljárás nélkül. Ő Hufat testvére, Tekwan, aki a film egyik főszereplője lett aztán. Angus mondta, hogy szerinte nagyon érdekes filmet lehetne forgatni erről az esetről. Akkor éppen nem voltam annyira nyitott az ötletre, de aztán felhívott pár hónappal később, hogy kiderült, Tekwan ügye egészen a tokiói olimpiáig vezet. Úgy éreztem, hogy ez már elég jó kiindulási alap, hogy a közönség azonosulni tudjon a témával, mert az olimpiára azért mindenki odafigyel. Így kezdtünk el együtt dolgozni a filmen. Angus és Jamie Wolfeld, az operatőrünk utazott először Borneóra forgatni, aztán én is utánuk mentem. Összesen négyszer jártam a szigeten forgatni 2018-ban és 2019-ben, az utolsó turnusban hét hetet töltöttünk a dzsungelben. Fantasztikus volt. Én összesen nagyjából 20 hetet forgattam, Angus és Jamie pedig nagyjából 35-40 hetet.

Hogy derült ki számodra, hogy a dayakok sorsának köze van az olimpiához?

MacInnes: Az aktivista munkám során nagyon sok céges dokumentumot kellett átnyálaznom, civil körökben pedig gyorsan terjednek információk, így elég sok mindent meg lehet tudni arról, hogy más szervezetek miket derítettek ki egyes vállalatokról. Így hamar össze lehet kötni a szálakat, és kiderül, hogy az a cég, ami ellen panaszt akarsz tenni, kapcsolatban áll ezzel a másik céggel, ami beszállítója ennek a harmadiknak, stb. Kapcsolatba kerültünk például olyan szervezetekkel, mint a Rainforest Action Network és a Friends of the Earth, amelyek Japánban vizsgálták azt, hogy az olimpiai építkezésekre honnan szerzik be az alapanyagokat, akik a másik végéről kezdték felgöngyölíteni az ügyet, így derült ki, hogy az a japán kereskedő vállalat, amelyik a borneói fakitermelőktől vásárol, az olimpiai építkezésekre is szállít fát. Így összeállt a kép.

Hogyan köt ki a Borneón őslakosok területén, illegálisan kivágott fa az olimpiai építkezésekre?

MacInnes: Az indonéz kormány szemet huny afölött, hogy a fakitermelő vállalatok őslakosok földjén vágják ki az erdőt. Az ottani törvények szerint ez nem is illegális, ugyanis az indonéz törvények nem ismerik el őslakosoknak a dayakokat. Az indonéz jog szerint minden egyes őslakos közösség elismeréséről külön törvényt kell hozni, ami évekbe telik, és ha sikerült egy közösségnek elismertetnie magát, külön törvényt kell hozni arról, hogy rendelkezhet a területeiről. A Long Isun közösség, amelyről a filmet is forgattuk, 2018 óta dolgozik azon, hogy őslakosként ismerjék el, de egyelőre a folyamat megakadt a törvényhozásban. Átlagosan 9-10 évbe telik, mire egy közösség meg tudja szerezni a jogi védelmet, hogy ne lehessen a területén kivágni az erdőt.

A fakitermelő vállalatok viszont hónapok alatt megkapják az engedélyt a kormánytól, ha a megfelelő embereket lefizetik. Érdemes tudni, hogy Indonéziában nagyon nagy a korrupció. A vállalatok pedig azt is el tudják érni, hogy az állam átminősítsen bizonyos, korábban védettséget élvező területeket, hogy ott is lehessen fát vágni.

Mi számítana valóban fenntartható fakitermelésnek?

MacInnes: A fa akkor minősül fenntarthatónak, ha egy minősítő szervezet rányomja ezt a plecsnit. A legnagyobb ilyen szervezet a Forest Stewardship Council (FSC), ahhoz pedig, hogy egy cég megkapja ezt a minősítést, több feltételnek is teljesülnie kell: csak bizonyos méret fölött lehet kivágni a fákat, egy területen pedig csak bizonyos mennyiségű fát szabad kivágni, utána pedig azt a területet évekig nem szabad háborgatni. Ezek persze önkéntes standardok, a vállalatok viszont meg akarják szerezni ezeket a minősítéseket, mert utána drágábban tudják eladni a faanyagokat Európában, az Egyesült Államokban és Japánban.

Viszont az egész minősítési rendszert a fakitermelő szektor dominálja. A minősítést magáncégek végzik, amelyek abban érdekeltek, hogy minél több vállalat adjon nekik megbízást, ezért nagyon könnyen megadják a fenntartható minősítést. A filmben is elhangzik, hogy például a Long Isunhoz tartozó erdőkben fákat kivágó cég minősítője beleírta a jelentésébe, hogy a vállalatnak nagyon sok konfliktusa van az őslakosokkal, akik szerint olyan helyeken vágnak ki fát, ahol nem lenne szabad, de ennek ellenére megadta a minősítést. És ha a plecsni megvan, akkor már az azt megalapozó jelentéseket nem olvassák el a vásárlók.

Csak ha valaki elolvassa ezeket a jelentéseket és panaszt tesz az FSC-nek, akkor lehet, hogy idővel történik is valami az ügyben. De még így is nagyon lassan zajlanak ezek a folyamatok, én még mindig dolgozom egy ügyön, amelyben öt éve nyújtottuk be a panaszt.

Révész: Az eredeti elképzeléssel, ami alapján az FSC-t és a hasonló minősítő rendszereket létrehozták, nem volt semmi probléma. Idővel viszont túl nagyra nőtt, és a minősítő szervezet sem látja már át a folyamatot. Ahhoz, hogy az óriási indonéz piacon is meg lehessen adni a minősítést, az FSC-nek szerződnie kell helyi szakértőkkel, de nem tudja a szervezet, hogy ezek az alvállalkozó auditorok mennyire megbízhatóak. De a nap végén a vállalatok is keresnek a minősítésen, a minősítők is és az FSC is. Persze működhetne máshogy is a rendszer, ha mondjuk nem a cégek, hanem a minősító szervezet fizetné a helyi auditorokat, már rögtön sokkal kevésbé lenne érdekükben a vállalatok érdekeit szolgálni.

Indonéziában pedig akkora a korrupció, hogy csak az ilyen nemzetközi csatornákon keresztül lehet valamit is elérni. Ha a helyiek a hatóságokhoz fordulnak, hogy a fakitermelő vállalatok elveszik a területeiket, valószínűleg inkább ők kerülnének bajba, ahogy Tekwon is került. Éppen ezért a helyiek nem akarnak konfrontálódni a favágokkal sem, nem is mentünk a favágók közelébe kamerával, ezekhez a részekhez archív felvételeket használtunk a filmben.

MacInnes: Igen, Tekwan esete elrettentő példa az őslakosoknak. Ő favágó volt, amivel nem is volt baja addig, amíg más közösségek területén irtották az erdőt, de amikor Long Isunhoz ért az erdőirtás, akkor úgymond átállt. Egy nap odament a favágókhoz, és elvette a láncfűrészeket, mondván, hogy jöjjenek a faluba, ott visszaadja, és átbeszélik, hogy kinek szabad a környéken kivágnia a fákat. A cég képviselői helyett viszont kommandós rendőrök jöttek és elvitték Tekwant, és bármiféle eljárás nélkül bezárták több mint három hónapra. Amikor pedig kiengedték, aláírattak vele egy papírt, hogy csak egy napot volt a zárkában. Példát akartak vele statuálni, hogy ez történik azokkal, akik szembeszállnak a fakitermelőkkel.

Mit lehet tudni a fákat kivágó vállalatokról?

MacInnes: Ezek indonéz vállalatok, amelyeknek a gyökerei még a Suharto féle diktatúrára nyúlnak vissza. Suharto elnök a CIA segítségével, katonai puccsal került hatalomra 1966-ban, amit aztán hatalmas népirtások követtek, erről szól az Act of Killing című híres dokumentumfilm. Suharto kormányzása alatt kialakult egyfajta indonéz oligarcha osztály, amely többek között fakitermeléssel is foglalkozott. Ez az iparág egészen az 1997-es ázsiai pénzügyi válságig egyre csak növekedett. A válság véget vetett Suharto politikai rendszerének, de az oligarchák megmaradtak. És mivel a fakitermelés már nem volt olyan jövedelmező, diverzifikáltak, és egyre inkább elkezdtek ugyanazok az üzleti körök pálmaolajjal is foglalkozni.

A fakitermelés és az olajpálma biznisz huszonvalahány dúsgazdag indonéz család kezében van.A pálmaolaj pedig ma már akkora biznisz, hogy világszerte egyre nagyobb területet foglalnak el az olajpálma-ültetvények. Az egész iparág Indonéziából és Malajziából indult, de már Latin-Amerikában és Afrikában is egyre nagyobb területet foglalnak el ezek az ültetvények a trópusi esőerdőktől. Ez korunk egyik legfontosabb haszonnövénye, ugyanazt a szerepet tölti be most, mint amit a gumi töltött be az 1800-as évek végén vagy a cukornád évszázadokkal korábban. És meg is határozza a korunkat, mert szinte mindenben van pálmaolaj, amit a szupermarketben megveszel, a mogyoróvajtól a csokikon át a samponig és a mosószerig.

Ahhoz, hogy olajpálmát lehessen ültetni, teljesen le kell tarolni egy erdős területet. De nem lehet csak úgy kivágni minden fát egy területről, azt csak akkor lehet megtenni, ha az adott területet leminősíti az állam. Viszont ha elég sok fát kitermelnek egy adott területen, akkor már le lehet minősíteni, így a maradék fákat is ki lehet vágni és pálmaültetvényt lehet telepíteni az egész területre. Így a Tokióban felhasznált “fenntartható” fának egy része is olyan területekről jött, amit átminősítettek, hogy tarvágással helyet lehessen csinálni az olajpálma ültetvényeknek. Ráadásul a kivágott fák eladása fedezi az ültetvények telepítésének költségeit, úgyhogy a két iparág kéz a kézben jár.

És az ellátási lánc többi szereplője is tudja, hogy a fenntarthatónak minősített fák valójában honnan származnak?

Révész: Valójában az egész rendszer rosszul működik és elősegíti azt, hogy a vállalatok ellopják az őslakosok erdejeit. Onnantól, hogy a kivágott fákra rákerül egy QR-kód még a dzsungelben, azok fenntarthatónak számítanak. Hogy milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy megkaphatták a minősítést, hogy a cég ott vághatta ki a fákat, ahol, annyit, amennyit, teljesen átláthatatlan. A japán vásárlókat pedig csak az érdekli, hogy megvan-e a minősítés, vagy sem. Az más kérdés, hogy a termék, amit megvesznek, nem az, mint aminek mondják.

De akkor a tokiói olimpia szervezőit és építőit átverték, vagy ők is tudják, hogy amit vettek, az igazából nem fenntartható?

MacInnes: Tudják, mert rengeteg panasz érkezett hozzájuk. Az első panaszokat még 2015-ben nyújtották be civil szervezetek, ezekkel egyáltalán nem foglalkoztak. Aztán már annyi jelzés érkezett, hogy kénytelenek voltak azt mondani, hogy utána néznek a dolognak. Ez úgy nézett ki, hogy

elküldtek valakikett Indonéziába, akik el se mentek arra a területre, ahonnan a panaszok szerint kivágták a fákat, egy napot töltöttek valahol egy szállodában, majd hazamentek, hogy mindent rendben találtak. Ennél mélyebben nem is akartak belemenni, mert tudták, hogy nem jönnének ki belőle jól. Ezzel ugyanazt csinálják az olimpia szervezői, mint sok vállalat és kormány, hogy persze, beszélnek a fenntarthatóságról, meg hirdetik, hogy mennyire zöldek, de itt megáll az elköteleződés.

Mit csinálnak egyáltalán ezzel a fával? Nem tűnik úgy a tévében, mintha olyan nagyon sok fa elem lenne az olimpiai stadionokban.

Révész: Zsaluzáshoz használják, vagyis öntőformákat készítenek a fából, ezekbe öntik a beton elemeket. Vagyis magát a fát nem használják fel az épületekhez, csak a betonelemek elkészítéséhez. Ehhez azért használnak trópusi faanyagot, mert olcsó, és mert elég sima a felülete. Utána viszont a fát magát kidobják. Persze azt mondják, hogy többször is felhasználják ugyanazt a zsaluzatot. De ez a legrosszabb az egészben, hogy elpusztítják az esőerdőt, és aztán még csak fel sem használják az épületekhez a fát, hanem kidobják.

És a dayak közösség tagjai mit szóltak ahhoz, hogy erre használják fel az erdeiket?

MacInnes: Számukra ez nagyon távoli és absztrakt. A Long Isun közösségben élők többsége még a hozzájuk tartozó területet se nagyon hagyta el, nem járt még egy másik indonéz szigeten sem, így számukra megfoghatlan az, hogy egy másik országba viszik a fákat. Már az is nagyon megviselte lelkileg a filmünkben szereplő három testvért, amikor elmentünk velük a faipari export egyik helyi központjába, Samarindába és látták a fákkal megrakott hajókat.

A dayak bahao őslakosokat nagyon sok szinten értini negatívan ez a szintű fakitermelés. Ezeknek a közösségeknek a jólléte az erdeik jóllététől függ, ha az erdő egészséges, akkor a közösség is az, de ha az erdő haldoklik, akkor a közösség is szétesik.

A fakitermelő cégeknek nagyon jól begyakorolt taktikáik vannak arra, hogy megosszák a közösségeket, van, akiket lefizetnek, másoknak egy vasat sem adnak, ezzel családokat hangolnak egymás ellen, így a közösség ezekkel a konfliktusokkal foglalkozik. A favágáshoz ráadásul a cégek más régiókból hozzák a munkaerőt, ezek az emberek pedig egyrészt új betegségeket, másrészt alkoholt, kábítószereket hozhatnak az őslakos közösségekbe, ezek pedig óriási pusztításra képesek. És ahogy egyre több munkás jön más területekről, a dayakok könnyen kisebbséggé válhatnak a saját régióikban, így a politikai reprezentációjuk is sérül, és a helyben megválasztott politikusok még inkább a fakitermelők érdekeit szolgálják majd.

Az erdőknek, fáknak emellett spirituális jelentőségé is van a dayak bahaok számára, sok növényt használnak gyógyításra, szertartásokhoz. Látszik is a filmben, ahogy Hufat, az egyik főszereplő ingerülten arról beszél, hogy akik elveszik, tönkreteszik az erdőt, őt és a népét ölik meg. Egy másik jelenetben az egyik másik testvér pedig megátkozza a kivágott, exportra előkészített fákat. A dayakokat amúgy Indonéziában úgy tartják számon, mint akik kapcsolatban állnak a szellemvilággal és képesek sötét erőket használni mások ellen, amiért félnek is tőlük. Indonéziában, annak ellenére, hogy a világ legnagyobb muzulmán országának számít, még mindig sokan hisznek a szellemekben és a varázslatban, és ezt a dayakok fel is használják.

Spoiler, de a film végül valamennyire pozitívan ér véget, mert sikerül elérni, hogy leállítsák a fakitermelést a Long Isun közösség területén. Mi vár most a filmben szereplő közösségre?

MacInnes: Igen, sikerült addig zaklatni az FSC-t folyamatos panaszokkal, bizonyítékokkal, hogy az ő minősítésüket megszerző cég milyen területeken és hogyan vágja ki az erdőt, hogy végül vissza kellett vonniuk a cég minősítését. Most pedig azon dolgozunk, hogy a letarolt területek után valamilyen kárpótlást harcoljunk ki a közösségnek. De mindezt olyan eszközökkel sikerült elérni, amelyek az őslakosok számára nem elérhetőek. A panaszokat angolul kell beadni, a bizonyítékok összegyűjtése és rendezése gyakorlatilag egy teljes állást igényel. Ennek a közösségnek a területén most abbahagyták az erdőirtást, de a szomszédos területeken nem. És lehet, hogy most Long Isun erdeit tíz évig békén hagyják, de mi történik tíz év múlva? Úgyhogy a harcnak nincs vége.

A fakitermelés mellett pedig egy új veszély is fenyegeti a borneói őslakosokat, a kormány infrastruktúra-fejlesztési tervei. Az indonéz kormány, más kormányokhoz hasonlóan a nagy infrastrukturális beruházásokban látja a kiutat a járvány okozta válságból. Azt tervezik, hogy az utolsó elérhetetlen erdős területet is elérhetővé teszik. Ez a Transborneo útépítési projekt. Az Amazonas példájából viszont tudjuk, hogy ha az utak elérik az erdőt, azokat az utakat arra használják majd vállalatok, hogy még hatékonyabban szívják ki az erőforrásokat onnan. Úgyhogy most ez ellen is küzdünk a helyiekkel.

Egy macska mentette meg tegnap a New York Yankees baseball csapat szurkolóinak estéjét, neki köszönhetően ugyanis nem arról fognak emlékezni a tegnapi meccsre, hogy csapatok nagyon kikapott a Baltimore Orioles-tól, hanem hogy percekig drukkolhattak egy pályára rohanó cicának.

A macska a meccs nyolcadik inningjében, vagyis már eléggé a vége felé szaladt a pályára, amikor már 7-1-re vezetett az Orioles, vagyis a közönség szomorkodott és unatkozott. A baltimore-i csapat játékosai már korábban is látták a dobók melegítő pályájához közel, de azt mondták, a cica csak pihengetett, ezért nem zavarták. Valamiért azonban úgy gondolta, hogy valahol máshol kellene lennie, oda pedig a pályán át vezet az út.

A közönség ettől persze megőrült, hangos ujjongással, füttyögéssel, "hajrá cica" és a legjobb játékosoknak járó MVP skandálással fogadták a láthatóan halálra rémül, pánikban menekülő cicát. A meccs megmentője viszont sokáig nem találta kiutat a pályáról, idővel ráadásul a biztonságiak is elkezdték kergetni, elég sikertelenül. nagyjából 4 perc szereplás után végül sikerült meglógnia. (Huffington Post)

Kenyai és nigériai rövidtávfutók után egy grúz súlylökő lett a harmadik sportoló, aki doppingszerek miatt nem versenyezhet tovább. Benik Abramjantól július 31-én vettek mintát Tokióban, ebben pedig tiltott szteroidokat találtak. A sportoló még fellebbezhet, mert ez még csak az A-mintájának az eredménye, de a versenyből már felfüggesztették.

Abramjan a világranglista 30. helyén áll. Nem ez lett volna az első olimpiája, a 36 éves sportoló már Rióban is versenybe szállt. A tokiói olimpián eddig a 100 méteres síkfutásban döntőesélyes nigériai Blessing Okagbarénak és a szintén sprintet kenyai Mark Otieno mintája lett pozitív. (Telex.hu)

Észak-Korea akkor hajlandó újraindítani a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ha feloldják a rá kirótt kereskedelmi szankciókat - közölték dél-koreai parlamenti képviselők a dél-koreai hírszerzés (NIS) kedden ismertetett jelentésére hivatkozva.

A bejelentés szerint a finomított olaj, illetve a fémexportra kirótt büntetőintézkedések feloldása mellett a kommunista rezsim a luxustermékek (egyebek között drága szeszes italok és öltönyök) behozatalát is szeretné elérni.

Az ENSZ, az Egyesült Államok és más országok büntetőintézkedéseket vezettek be Phenjan ellen, megtiltva egyes termékek exportját Észak-Koreába, válaszul az észak-koreai nukleáris és rakétaprogramokra.

A keddi ülésen egyúttal azt is elmondták, hogy Észak-Koreában a hőhullámok okozta szárazság és aszályok miatt a vezetés elrendelte a hadsereg részére félretett rizskészletek megcsapolását.A zárt ülésen részt vevő Ha Tai Kung parlamenti képviselő szerint Phenjan a háborús időkre félretett rizskészlethez nyúlt hozzá. Kim Bjung Ki képviselő pedig azt mondta, a 26 milliós Észak-Koreának körülbelül 5,5 millió tonnányi élelemre van szüksége a lakosság ellátásához, ám a hírszerzés szerint az ország kezd kifogyni a gabonatartalékaiból is. Elemzők szerint a helyzet leghamarabb csak ősszel, a betakarítás idején javulhat.

A dél-koreai jegybank mindeközben azt közölte, Észak-Korea gazdasága az elmúlt 23 év legnagyobb csapását szenvedte el 2020-ban.Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban, a Koreai Munkapárt központi bizottságának plenáris ülésén elismerte, hogy országában egyre feszültebb az élelmezési helyzet, egyebek között a koronavírus-járvány miatt. Korábban a pandémia okozta nehézségeket egyenesen a kilencvenes évek éhínségéhez hasonlította, amely százezrekkel végzett.

Az elmúlt években Észak-Korea már többször küszködött élelmiszerhiánnyal, ám a járvány előtt a válság súlyosabbra fordulását a Kínán keresztül zajló élelmiszercsempészet megakadályozta. Jóllehet a járvány miatt a két ország hermetikusan lezárta határait, így ez a megoldás jelenleg nem kerülhet szóba, szakértők szerint a phenjani vezetés szövetségesének számító Peking - tartva az éhínség esetén Kínát elözönlő észak-koreai menekültektől - segíteni fog Phenjannak az élelmiszerhiány kezelésében. (MTI)

Közleményben reagált a kormány az alapvető jogok biztosának állásfoglalására, amely szerint jogsértő, hogy az oltatlan betegeknek saját költségen kell PCR- és antigéntesztet végeztetniük a rehabilitációs és elektív ellátások előtt. A kormány, érdekes módon nem ért egyet az ombudsmannal, az ingyenes oltás mellett ugyanis a kormány szerint az adófizetőknek már sokba kerül, hogy azt is ingyen teszteljék, aki nincs beoltva.

Mint a Kormányzati Tájékoztatási Központ írja: "Magyarországon a koronavírus elleni védőoltás ingyenes, minden oltásból megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. A jelenlegi szabályozás szerint az egészségügyi ellátásban halasztható műtétek esetében nem szükséges a PCR teszt annak, aki beoltatta magát vagy 4 hónapon belül átesett a koronavírus fertőzésen. Térítésmentes a PCR-teszt annak, aki önhibáján kívül nem vehette fel az oltást."

"A kormány álláspontja szerint, mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével." "A Kormány szerint szemben az ombudsman véleményével éppen az ezzel ellentétes szabályozás lenne alkotmányosan kifogásolható. Ugyanakkor az alapvető jogok biztosának igazat adunk abban, hogy a kérdést kormányrendeletben kell szabályozni, ezt a kormány a héten megteszi. A kormányrendeleti szabályozás megoldást jelent az ombudsmani beadvány panaszosának esetére is, mivel tartalmazni fogja, hogy a PCR teszt térítésmentesen megilleti azokat is, akik műtétre szoruló kisgyermeküket kísérik a kórházba és nem éltek az oltás lehetőségével."

Két év várakozás után a szervezők már biztosak abban, hogy jövőre lesz Sziget - írják közleményükben a fesztivál szervezői. Már azt is tudják, hogy 2022 augusztus 10 és 15 között várják majd a látogatókat.

„Már javában tárgyalunk a zenekarokkal, és jó eséllyel sikerül majd nagy sztárokkal emlékezetessé tenni a várva-várt visszatérést” – írja a közleményben Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, hozzátéve, hogy a jegyvásárlást is elindítják, mégpedig egy különösen kedvezményes lehetőséggel. Egy évvel a ’22-es Sziget kezdete előtt - augusztus 12-től - egy exkluzív, 48 órás Sziget Season Sale akció keretében két napon keresztül a legkedvezőbb áron kínálják a sima és VIP bérleteket, a korábban megvásárolt belépők és extrák (szállások és szolgáltatások) pedig 2022-re is érvényesek lesznek.

Újra versenybe szállt a tokiói olimpia egyik legnagyobb sztárja, az amerikai tornász Simone Biles. A tornász, aki a múlt héten a mentális egészségére hivatkozva visszalépett a torna összetett csapatversenyétől, és az eddigi egyéni számokban sem indult, gerendán ismét versenybe szállt.

Gyakorlatával Biles bronzérmes lett, lemaradva az aranyérmes kínai Cseng Guang és az ezüstérmes, szintén kínai Tang Csizsing mögött. A torna legnagyobb tehetségének számító 24 éves Biles a múlt héten azután lépett vissza, miután a gerendán egy ugrás közben remegett, nem merte megcsinálni a gyakorlatait, majd a leugrást is elrontotta. Azt mondta, mentálisan nem bírta a nyomást, fejben nem áll készen gyakorlatai biztonságos bemutatására. Később bejelentette, hogy a női torna egyéni összetett döntőjéből is visszalép. Biles visszalépéséről, annak visszhangjairól kontextusáról Mészáros Juli kollégám írt részletesebben.

Egyéni gerenda gyakorlata nem volt hibátlan, egyszer egy pillanatra ismét megremegett, de ennek ellenére magabiztosan befejezte a gyakorlatát, amiért hatalmas tapsot kapott a tornacsarnokban. Biles széles mosollyal ért földet, gyakorlatáért 14 pontot kapott.

Egy hónap alatt 4,3 százalékkal nőtt a kínálati bérleti díj, így a fővárosban a bérbeadók már átlagosan 150 ezer forintot kérnek kiadó lakásukért, ami idei rekord - írja közleményében a Rentingo.com. Utoljára tavaly májusban lehetett ekkora emelkedést látni az albérletek piacán.

A cég elemzése szerint a járványhelyzet javulásával már lassan emelkedni kezdtek az albérletárak, az elmúlt hetekben viszont kifejezetten felgyorsult a folyamat. Ez leginkább annak tudható be, hogy az újrainduló turizmus miatt újra kezd felpörögni az Airbnb piac, és az albérletet kereső egyetemisták, különösen a fizetőképesebb külföldi diákok is felhajtják az árakat.

Kemény utcai harcok zajlanak az afgán Hilmend tartomány fővárosában, Laskargáhban a tálibok és afgán kormányerők között. Ha Laskargáh elesik, ez lehet az első tartományi főváros, amelyben a radikális iszlamisták vehetik át az irányítást 2016 óta, amikor rövid időre a tálibok kezére került Kunduz városa.

A helyi tisztségviselők és lakosok hétfőn arról számoltak be, hogy az utóbbi napok heves összecsapásai után a szélsőségesek a város tíz rendőrségi körzetéből már legalább nyolcat elfoglaltak. A kormányerők kezén már csak néhány létesítmény maradt, így a kormányzói palota, a városi börtön, a rendőrfőkapitányság és egy katonai támaszpont. A tálibok annak ellenére tudtak előre nyomulni, hogy az afgán és az amerikai légierő is bombázza az állásaikat.

A tálibok elfoglalták a helyi tévé épületét, így az állami tévé és rádióadások már nem elérhetőek a tartományban. A városban sok a civil, a tálibok előrenyomulása elől Laskargáh környékéről is sokan menekültek ide. A hadsereg arra szólította fel a civil lakosságot, hogy hagyják el a várost.

Az afgán hadsereg vezetői szerint globális biztonsági kockázatot jelentene, ha elesne Laskargáh városa, mert a tálib siker világszerte felbátoríthatja az iszlamista sejteket, amelyek így európai és amerikai városokban is támadhatnak.

"Ez a háború nem Afganisztánért folyik, ez a szabadság és a totalitarianizmus közötti harc"-mondta a BBC-nek Szami Szadat, a Hilmend tartományt védő kormányerők vezetője.

A tálibok azóta bátorodtak fel újra és kezdtek nagy erőkkel támadni nagyobb városokat, hogy az Egyesült Államok kormánya bejelentette, 20 év után teljesen kivonja csapatait az országból. Asraf Gháni afgán elnök is az Egyesült Államok döntését okolta a napokban a tálibok előrenyomulása miatt parlamenti beszédében. Az iszlamisták Laskarghá mellett az ország nyugati részén lévő Heratot és a második legnagyobb afgán várost, Kandahárt is ostromolják, ahol vasárnap a helyi repteret értek rakétatámadások. Ha Kandahárt elfoglalnák, Afganisztán déli részét szinte teljes egészében uralni tudnák a szélsőségesek. (MTI, BBC)

Holtan találták meg Kijevben Vitalij Sisovot, a fehérorosz aktivistát, akinek az eltűnését azután jelentették, hogy a reggeli futásból nem tért haza. A lakásától nem messze, egy parkban találtak rá, felakasztva. Az ukrán rendőrség gyilkosság miatt nyomoz.

Sisov egy kijevi civil szervezet vezetője volt, ami a Lukasenka-diktatúra elől Ukrajnába menekülő fehérororszokat segíti szálláshoz és munkához jutni. Az aktivista éppen azokban a napokban tűnt el, amikor egy fehérorosz olimpikon, Kriszcina Cimanovszkaja menekült státuszt kért a tokiói lengyel nagykövetségen, férje pedig Ukrajnába menekült a diktatúra bosszúja elől. (Reuters)

Az idei EFOTT fesztivált a Velencei tó partján lévő Sukorón szervezik, pontosabban Sukoró szélén, így a fesztivál területére valójában Velence város felől lehetne a legkönnyebben bejutni. Velence vezetése viszont megmakacsolta magát, és ahogy az önkormányzat Facebook posztjából kiderül, lezárta a Velencéről a fesztiválra vezető legrövidebb utat. Ez azt jelenti, hogy ha nincs változás, akkor közel 8 kilométeres kerülővel lehet csak Sukoró felől bejutni az augusztus 11 és 15 között megrendezendő EFOTT-ra.

Az EFOTT korábban Velencén volt, idén pár száz méterrel költözött csak arrébb, de így a helyszíne már Sukoró. És ahogy Velence önkormányzata írja, "az esemény időpontjával, megszervezésével kapcsolatban sem Sukoró, sem az EFOTT nem tájékoztatta Velence Város Önkormányzatát. A megbeszélések Velence Város Önkormányzatának kezdeményezésére indultak el idén nyáron. Az önkormányzat szándéka ugyanis a méltányos feltételek melletti megegyezés volt."

Velence vezetése hamar leszögezte, hogy a fesztiválra vezető Evezős út nem képes kezelni azt, hogy napi 30-35 ezer ember használja az EFOTT-ra jövet-menet, "ahogy a város sincsen felkészülve arra, hogy közterületei parkolóvá, utcái, terei wc-vé és szemétteleppé alakuljanak át." Ezért meg akart állapodni a szervezőkkel és Sukoró vezetésével, hogy szabályozva legyen a bejutás az EFOTT-ra, a tárgyalófelekben viszont nem volt megállapodási szándék. Ezért Velence egyszerűen lezárja az Evezős utat.

Velence önkormányzata azért odaírta a poszt végére, hogy továbbra is nyitott egy ésszerű és méltányos kompromisszum mentén létrejövő megegyezésre, sőt, reméli, hogy ez meg is fog születni.

Az EFOTT szervezői videóüzenetben reagáltak a velencei önkormányzat bejelentésére. A videóban Maszlavér Gábor szervező azt mondja, a leghatározottabban visszautasítja, hogy a szervezők ne lettek volna készek a kompromisszumra, és 2019 óta keresték az egyeztetési lehetőséget az önkormányzattal. Azt is mondja, hogy 2021-ben szerették volna a 2019-es ár másfélszereséért bérbe venni azt a velencei területet, ahol legutóbb megszervezték a fesztivált, Velence viszont több mint tízszeres áremelést szerettek volna. A szervezők szerint emellett jogszerűtlen és balesetveszélyes az útlezárás.

Három napja folyamatosan megdőlnek a fertőzési rekordok Tokióban, ezért a japán kormány kiterjeszti a fővárosban és környékén elrendelt szükségállapotot - írja a BBC. Egész Japánban meredeken emelkedik a koronavírusos fertőzöttek száma a delta variáns terjedése miatt.

A napi új fertőzöttek száma csütörtökön haladta meg először a tízezret. Az új fertőzöttek harmadát a fővárosban regisztrálták, ahol már most komoly nyomás alatt van az egészségügyi rendszer. Az olimpiai szervezők, kisegítők és delegációk tagjai között pénteken 27 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel július eleje óta már több mint 200, az olimpiára érkező vagy a szervezésben részt vevő ember kapta el a koronavírust.

A szervezők szerint viszont az olimpiának nincs köze ahhoz, hogy a japán fővárosban egyre súlyosabb a járványhelyzet, ezt garantálja, hogy a delegációkat buborékban tartják és nem engednek nézőket a versenyszámok nagy részére. Egyedül az olyan versenyeken lehetett közönség, mint az országúti vagy hegyi kerékpárversenyek, de Szuga Josihide miniszterelnök mindenkit arra kér, hogy a járvány miatt inkább csak otthonról, a tévén keresztül nézze a versenyeket.

Az új korlátozások részeként az éttermek és bárok hamarabb zárnak és nem árulnak alkoholt, azt viszont csak javasolja a kormány, hogy aki teheti, dolgozzon otthonról. Ennél komolyabb megszorításokat viszont nem vezettek be, sok japán pedig nem gondolja, hogy az eddigi lépésekkel lassítani lehetne a járványt. A kulcs az oltások felpörgetése lenne, eddig ugyanis a felnőtt lakosságnak mindössze 30 százaléka kapta meg mindkét oltását, a kormány szerint pedig csak októberre vagy novemberre kaphat oltást mindenki, aki akar. (BBC)

Az AstraZeneca vakcina kombinálása Biontech/Pfizer oltással hatásosabb, mint két AstraZeneca - állapították meg német kutatók. A Müncheni Műszaki Egyetem, a Helmholtz Központ és az Erlangeni és a Kölni Egyetemi Klinika szakértői egy retrospektív kutatás keretében vizsgálták meg az oltásokra adott immunválaszt. Eredményeikről a The Lancet Infectious Diseases című tudományos folyóiratban számoltak be.

A tudósok 500 olyan résztvevő vérmintáját elemezték, akiket 8-12 héttel az AstraZeneca oltás után az mRNS-alapú Biontech/Pfizer vakcinával oltottak be."Az antitest-válasz ezeknél a résztvevőknél sokkal erősebb volt, mint azoknál, akiket kétszer AstraZenecával oltottak be" - közölte pénteken az Erlangeni Egyetemi Klinika. A kombinált oltásra adott immunválasz legalább olyan erős volt, mint a Biontech/Pfizer vakcina kétszeres beadása utáni reakció. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az oltások kombinálhatók egyéni intolerancia vagy az ellátás hiányosságai esetén.

Ahhoz viszont még a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, mennyire biztonságosak és hatékonyak a különböző vakcina kombinációk.

A németországi úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) július elején közölte, hogy azok, akik első dózisként AstraZeneca-oltást kaptak, a továbbiakban életkortól függetlenül mRNS-alapú oltóanyagot is kaphatnak. (MTI)

Legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós - ezt jelentette be a közösségi oldalán pénteken a külgazdasági és külügyminiszter. A magyar űrhajós amerikai együttműködéssel fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra, ahol magyar fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérleteket.

A telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő berendezéseket, amiket egy magyar űrhajós tesztelhet majd, az űripar-fejlesztési programban együttműködő belföldi vállalatok és egyetemek alkotják meg.

A miniszter szerint a program keretében 2025 előtt, várhatóan valamikor 2024-ben vagy 2025 első felében mehet majd megint magyar az űrbe. A magyar nemzeti kutatóűrhajós - Szijjártó szerint hangsúlyozottan nem űrturista - kiválasztása és képzése el is fog kezdődni hamarosan. (MTI)

2025-ig el kell hagyniuk a Villányi úti épületeiket a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt egykori Kertészeti Egyetem karainak - írja a Magyar Narancs. A hetilap hírportáljának információi szerint a Villányi úton működő kertészeti, élelmiszeripari és tájépítészeti képzések Gödöllőn kapnak majd helyet, a budai karok vezetőitől már érdeklődtek, hogy mekkora helyigényük lenne a költözésnél.

A volt Kertészeti Egyetemhez 8,5 hektáros terület tartozik a Gellérthegy lábánál, amelynek része a 3 hektáron elterülő Budai Arborétum is. Éppen ezért nagyon értékes ingatlanok szabadulnának fel akkor, ha az itt már a 60-as évek óta működő egyetemi képzéseket Gödöllőre költöztetnék.

Az 1968 óta működő Kertészeti Egyetemet 2000-ben először a gödöllői Szent István Egyetemhez, majd a Budapesti Corvinus Egyetemhez csatolták, hogy aztán 2016-ban ismét a SzIE részévé tegyék. A budai karok aztán a gödöllői egyetemmel, és más agrárképzésekkel együtt váltak a kormány által létrehozott agrár szuperegyetem, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem részévé, amelynek kuratóriumában Csányi Sándor és Lázár János is helyet kapott.

A Magyar Narancs a költözéssel kapcsolatban kereste a MATE rektorát és a Budai Campus főigazgatóját, de nem érkezett válasz.

Vasárnap éjfélig meghosszabbította a hőségriadót Müller Cecília országos tisztifőorvos - írja az MTI. Eredetileg péntek éjfélig tartott a riasztás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint szombaton az északnyugati és északi megyékben jelentősen mérséklődik, megszűnik a hőség, délkeleten viszont fokozódhat a meleg. Az országos előrejelzés szerint szombaton hajnalban 14-23 fok várható. Napközben 26-37 fokig melegszik fel a levegő, északnyugaton várható hűvösebb, délkeleten melegebb.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pénteken közös közleményében figyelmeztet hogy a tartós meleg megviseli a szervezetet, az emberek fáradékonyabbak lehetnek. Ezért javasolt sokat pihenni, a legmelegebb órákban pedig érdemes kerülni a megerőltető fizikai munkát és a hosszan végzett sportolást, futást, kerékpározást. Aki elindul otthonról, vigyen magával folyadékot, figyeljen teste hűtésére.

Kiemelték, hogy a fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken szórakozók is töltsenek el néhány órát az árnyékban. Ajánlott a hűsítő párakapuk használata. Akinek nincs lehetősége a lakása hűtésére, azoknak ajánlott légkondicionált helyet keresni, az ilyen, igénybe vehető helyek listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Ismét felhívták a figyelmet, hogy napon parkoló autóban ne hagyjanak gyermekeket és állatokat, ha bárki ilyet lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívószámot. Ne hagyjanak továbbá a kocsiban öngyújtót, szpréflakont, oldószereket, hígítókat, alkoholtartalmú fertőtlenítőket sem.

Több jármű kapott lángra egy belvárosi mélygarázsban péntek délután Budapesten - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőhelyettese az MTI-vel. Kolozsi Péter elmondta: a tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki az V. kerületi Petőfi Sándor utcában lévő mélygarázshoz.

A tüzet eloltották, összesen három jármű égett. Az oltás idejére a szomszédos szállodából mintegy 30 embert kísértek ki a tűzoltók. Az eset során senki sem sérült meg.

A középkori történelemből megtanulhattuk, hogy ha egy királynak több gyereke is van, akik mind a trónra áhítoznak, akkor az öreg király halála után szinte garantálható a belharc a testvérek között. Ha a király ráadásul halálos ágyán megkérte a már egymásra csúnyán néző fiait, hogy ne acsarkodjanak a trónon, akkor pedig várhatóan már ott a szobában egymás torkának esnek a gyerekek, miután az uralkodó kilehelte a lelkét.

Nos, úgy tűnik, ez nemcsak középkori királyságokra, de modern óriásvállalatokra is igaz, az eurómilliárdokat érő Oetker csoport ugyanis bejelentette, hogy külön cégekre válik szét.

Nem azért, mert ez jó üzleti döntés, vagy mert az egyes szektorokban így nagyobb a növekedési potenciál, hanem mert így talán ki lehet engesztelni a céget haláláig vezető Rudolf August Oetker nyolc gyermekét.

Az Oetker család pátriárkájának három házasságból jött össze a nyolc örökös, a legfiatalabb és legidősebb gyermeke között 30 év a korkülönbség. Rudolf 1944-ben vette át a nagyapja által alapított céget, miután eltöltött pár évet a Waffen SS-ben. Az Oetker cég felfutásában is nagy szerepe volt a náci vezetésnek, amely amolyan nemzetiszocialista mintavállalattá akarta fejleszteni az 1891-ben alapított, eleinte csak sütőport gyártó céget.

Az Oetker viszont már messze nem csak sütiporokkal, mirelit pizzával és hasonlókkal foglalkozik, a cégcsoportnak van cava-gyára Spanyolországban, sörgyára Németországban luxusszállodája Párizsban és a francia riviérán. A cégcsoport 400 vállalatból áll, 8 milliárd eurót ér, és 36 ezer embert foglalkoztat.

Mielőtt Rudolf August 2007-ben, 90 évesen meghalt, azt kérte 8 gyermekétől, hogy "harmóniában és egyetértésben" vezessék a birodalmat halála után. Ez nagyon nem jött be. A papa halála után a legidősebb fiú, a most 70 éves Richard vette át a cég vezetését. Neki is kalandos élete volt, 25 éves korában ugyanis túszejtők elrabolták, egy másfél méternél is kisebb fadobozba zárták, és ott tartották két napig, amíg meg nem kapták a kért, 21 millió márka váltságdíjat. A 194 centis Richard ebbe az élménybe úgy megnyomorodott, hogy azóta sem tud rendesen járni.

Richard 2017-ig vezette a céget, utána kezdett eldurvulni a konfliktus a körülötte összpontosuló idősebb és fiatalabb testvérek között. Alfred, Carl Ferdinand és Julia Johanna, Rudolf August harmadik házasságából született gyerekei ugyanis nem értettek egyet vele abban, hogy Richard kívülről hozott vezetőt a cégcsoport élére, és nagyobb beleszólást követeltek az üzleti ügyekbe. Ez fajult odáig, hogy inkább úgy döntöttek, szétszedik a vállalatcsoportot.

Az Oetkerben minden testvér 12.5 százalékos tulajdonrésszel bírt. A szétválás után a fiatalabbak megkapják a Henkell & Co. nevű, gyöngyözőbor gyártásával foglalkozó céget, a Martin Braun nevű pékipari alapanyaggyártót, néhány szállodát és a család művészeti gyűjteményét. Az idősebb Oetkerek megtartják a Dr. Oetker márkás fő vállalatot, ami a mirelit pizzákat, süteményporokat és hasonlókat gyártja, a szállodák nagy részét és a sörgyárat. (The Times)

Kórházba szállították Bob Odenkirk színészt, aki a Better Call Saul sorozat utolsó évadának forgatásán esett össze kedden. A Breaking Bad spin-off-sorozatának sztárját az Új-Mexikó állambeli forgatásról Los Angelesbe vitték, ahol kórházban kezelik. Az állapotáról és arról, hogy mitől lett rosszul, egyelőre nem tudni többet.

Az 58 éves színész a sorozatban Saul Goodman új-mexikói zugügyvédet alakítja. Nemrég jelent meg a Senki című film, amiben az amúgy leginkább vígjátéki szerepeiről ismert színésznek akcióhőssé kellett gyúrnia magát. A közösségi médiában több híresség, köztük Elijay Wood, a Gyűrűk Ura sztárja is jó egészséget kívánt Odenkirknek. (BBC)

Megduplázta bevételét és másfélszeresére növelte nyereségét a második negyedévben a Pfizer gyógyszeripari konszern - írja az MTI. A honlapján szerdán tett bejelentés szerint

a Pfizer az idei második negyedévben 18,977 milliárd dollár bevételre tett szert, 92 százalékkal magasabbra a 2020 második negyedévi 9,864 milliárd dollárnál.Negyedéves nyeresége pedig 59 százalékkal 5,563 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 3,489 milliárd dollárról. Egyszeri tételekkel kiigazítva a nyereség 6,084 milliárd dollár lett, 75 százalékkal magasabb a 2020 második negyedévi 3,473 milliárd dollárnál.

Az év első hat hónapjában 33,559 milliárd dollár forgalma volt a Pfizernek, 68 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 19,947 milliárd dollárnál. Első félévi nyeresége 10,440 milliárd dollár lett, 53 százalékkal magasabb a 2020. első hat havi 6,843 milliárd dollárnál. Egyszeri tételekkel 11,346 milliárd dollár nyereségre tett szert, 62 százalékkal az előző évi 7,019 milliárd dollár felett.

A Pfizer oltásokból származó bevétele 9,234 milliárd dollár volt a második negyedévben, míg egy évvel korábban 1,247 milliárd dollár jött be ugyanebből. Az első hat hónapban 14,127 milliárd dollár bevételre tett szert oltások értékesítésével, 2020 első felében pedig 2,857 milliárd dollárra.

Az idei évre tett előrejelzésében 78-80 milliárd dollár bevételre számít a Pfizer. Ez nagyjából 89 százalékos bevételnövekedést jelent az előző évihez képest. A teljes bevételhez az oltások bevétele 33,5 milliárd dollárral járulhat hozzá az idei évi 2,1 milliárd dózisos megrendelés alapján.

Lazítottak a beutazási szabályokon az angol hatóságok, ezután nem kell 10 napra karanténba vonulnia az EU-s országok és az Egyesült Államok állampolgárainak, ha megkapták mindkét oltásukat. Eddig csak azok úszhatták meg a karantént, akik mindkét oltásukat Nagy-Britanniában kapták, akik ugyanazt az oltást egy másik országban kapták, azokra mindenképpen 10 napos elzárás várt.

A brit turisztikai szektor egy ideje lobbizott a lazításért, hogy többen utazhassanak a szigetországba nyaralni vagy rokonaikat látogatni. Azt egyelőre nem tudni, hogy Anglián kívül az Egyesült Királyság más országaiban is érvényes lesz-e az új szabály.

Ugyan a lazítás az amerikai utazókra is vonatkozik, az Egyesült Államok kormánya a delta vírusvariáns terjedése miatt határozottan ellenjavallja az amerikaiaknak, hogy Angliába utazzanak, az Egyesült Államokba pedig az amerikaiakon kívül nem is engednek be senkit Nagy-Britanniából. (BBC)

Halálos balesetet okozott az autójával Kristály Lehel, a Bihari Napló főszerkesztője - írja az Ebihoreanul román lap értesülése alapján a Transindex.

Kristály Sátoraljaújhelyen részt vett a tusványosi szabadegyetem rendezői által szervezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen, innen indult haza Nagyváradra július 25-én. Bihar településen viszont egy szabálytalan előzés közben frontálisan ütközött egy szembe haladó autóval, amelyben egy öttagú család utazott.

Az autó sofőrje, egy 38 éves szalontai férfi, és a hátsó ülésen utazó hat éves kisgyerek a balesetben életét vesztette. Az autóban utazott még hátul egy 15 és egy 17 éves lány, elöl pedig 35 éves édesanyjuk. A két lányt súlyos sérülésekkel szállították kórházba, az anya pedig a baleset hatására sokkos állapotba került.

Kristály Lehelt és vele utazó 15 éves fiát is kórházba szállították. Kristályt megműtötték, a műtét a hírek szerint sikeres volt, fia állapota is stabil. A balesetet a rendőrség vizsgálja, emberölés és súlyos testi sértés miatt nyomoznak.

Egyre nagyobb szerepet játszik majd a British American Tobacco növekedésében a kannabisz, erről beszélt a cég vezetője, a BBC-nek. Jack Bowles szerint a cége a jövőben egyre inkább elhagyná a nikotin tartalmú termékeket és más, egészségesebb dolgokban látnák a jövőt. Ezek között pedig kiemelt helyen szerepelnek a kannabiszos e-cigi termékek.

A BAT jelenleg CBD tartalmú e-cigi folyadékokkal kísérletezik, vagyis olyanokkal, amelyek nem tartalmazzák a füvet kábítószerré, a világ legtöbb helyén még mindig illegális kábítószerré tevő THC. A brit cég az orvosi marihuánában is nagy üzletet lát, tavasszal legalábbis növelte a tulajdonrészét az orvosi marihuánát gyártó kanadai Organigram nevű cégben.

Nem a BAT az első dohányipari óriás, amely elmozdulna a cigarettáktól, a Phillip Morris vezérigazgatója például nemrég arról beszélt, hogy az amerikai kormánynak 10 éven belül be kellene tiltania a cigarettákat. A cég ezzel feláldozná az olyan ikonikus terméketi, mint a Marlboro cigimárka, hogy a jövőben például az IQOS-ra fókuszáljon, ami nem égeti, hanem melegíti a dohányt, így a cég szerint kevésbé károsítja a fogyasztók egészségét.

A magyar társadalmat teljesen megosztja a gyermekek védelmére hivatkozva meghozott törvény, amiben a kormány megtiltotta a "homoszexualitás népszerűsítését", bármit is jelentsen ez (ezt Gulyás Gergely sem tudta vagy akarta megmondani, hiába kérdezte Szurovecz Illés kollégám perceken keresztül).

A Medián friss felmérése szerint ugyanis a a magyarok 47 százaléka egyetért a törvény céljával, 42 százalék nem ért egyet vele, 11 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt. A HVG cikke szerint a július közepén, 1000 fős mintán készült felmérésből kiderül, hogy a kormánypárti szavazók körében nem túl meglepő módon sokkal nagyobb a törvény támogatottsága. Viszont még a fideszes szavazók 25 százaléka is azzal a válasszal értett inkább egyet, hogy a pedofiltörvényként elhíresült törvény korlátozza a szólásszabadságot és hátrányosan megkülönbözteti a meleg, leszbikus és transznemű embereket, ezért nem ért egyet a törvénnyel. Az ellenzéki szavazók 29 százaléka viszont egyetért a javaslattal. A bizonytalan szavazókat teljesen megosztja a törvény, 39 százalékuk egyetért vele, 39 százalékuk ellenzi, 22 százalékuk pedig nem tudja eldönteni, vagy inkább nem válaszolt a kérdésre.

A Medián azt is megkérdezte, hogy mikor Orbán Viktor szerint "Brüsszel" megint "megtámadta" Magyarországot, mekkora az uniós tagság támogatottsága. Ez pedig változatlanul töretlen, a szavazókorú népességen belül 83 százalékos az uniós tagság támogatottsága.

A kormánypárti szavazók 79 százaléka is támogatja, hogy Magyarország az unió tagja, a fideszesek 17 százaléka volna csak nyitott egy Huxitre. Az ellenzéki szavazók között az uniós tagság támogatottsága 90 százalékos, a bizonytalan szavazóknál pedig 76 százalék. Érdekes, hogy az EU tagságot a bizonytalanok mindössze 4 százaléka ellenzi, 20 százaléka viszont a "nem tudja/nem válaszol" lehetőséget választotta, vagyis megkerülte a válaszadást.

A kormány a nemzeti konzultációban is föltette a kérdést, hogy meg kellene-e az emberek szerint emelni a minimálbért, vagy sem, de már most megkezdték az egyeztetéseket a munkaadók szervezeteivel. Az egyeztetésekről Perlusz László, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára számolt be a Világgazdaságnak.

A hivatalos egyeztetésekkel azért megvárják, hogy mi jön ki az emojikkal hirdetett konzultációból (a minimálbér emelése egy egyszerű mosolygós arcocskával került fel a plakátokra), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ugyanis várhatóan szeptemberben ül majd össze, hogy a munkaadókkal és a szakszervezetek képviselőivel megpróbáljanak többéves bérmegállapodást kötni.

A várakozások szerint jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér, és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. Ezzel párhuzamosan jelentős adócsökkentés is várható, és ugyan Perlusz nem árult el részleteket arról, hogy mekkora adócsökkentésre lehet számítani, azt mondta, hogy hasonló mértékű csökkentésre lenne szükség, mint amikor 2017-ben 15 százalékkal emelkedett a minimálbér. Akkor a szociális hozzájárulási adó mértéke 5 százalékkal csökkent.

Nem jelölt allergén (zeller) jelenléte miatt a Metro Kereskedelmi Kft. visszahívta és kivonta a forgalomból a Metro Chef és az Aro ételízesítőket - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán.

A visszahívás a Metro Chef ételízesítő 750 grammos és 5 kilogrammos, valamint az Aro ételízesítő 75 grammos és 1 kilogrammos kiszerelésű termékeire vonatkozik.

A Nébih tájékoztatása szerint a termék a zellerre érzékeny fogyasztóknál allergiás reakciókat válthat ki, ezért esetükben a fogyasztása elkerülendő. (MTI)

Júniusban 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz mérve, az előző hónaphoz képest - a hibahatáron belül - 4 ezerrel nőtt- közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliek átlagos havi létszáma 193 ezer volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1 százalékponttal 4 százalékosra csökkent.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal 13,3 százalékosra mérséklődött. Az összes munkanélküli egyötöde a fiatalok közül került ki.A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 3,6 százalékosra csökkent, míg az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra emelkedett.

Júniusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző havihoz képest 85 ezerrel, a tavaly júniusihoz mérve 98 ezerrel nőtt, és elérte a 4 millió 692 ezret. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,1 százalékos volt, ami a májusi értéknél 1,5 százalékponttal, az előző év júniusinál 2,5 százalékponttal magasabb.

Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak száma 75 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké 5 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók száma 18 ezerrel csökkent.Az idei évtől a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek a KSH által is alkalmazott uniós módszertan szerint, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és azt követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Júniusban a gyed, gyese miatt tartósan távol lévők létszáma 139 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 72,8 százalék volt, 1,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A férfiak foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal 77,6 százalékra nőtt, a nőké 2,0 százalékponttal 68,0 százalékra emelkedett a tavaly második negyedévhez viszonyítva. (MTI)

Furcsa kavarás zajlik a kínai és orosz vakcinák engedélyezési dokumentumai körül. Ahogy a Népszava cikke írja, a Transparency International még februárban kérte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), hogy adja ki a dokumentumokat. A szervezet viszont először jelezte, hogy az ilyen adatigénylések teljesítésére rendelkezésre álló 15 nap helyett csak 90 nap után tudja majd kiadni a kért anyagokat, majd kijelentette, hogy egyáltalán nem adja ki a dokumentumokat, mert azok üzleti titoknak minősülnek.

A TI pert indított, aminek első tárgyalására az OGYÉI egyezségi ajánlattal érkezett: kiadják a dokumentumokat, ha a civil szervezet felhagy a perrel. Ezt a TI el is fogadta, az OGYÉI viszont időközben úgy döntött, hogy mégis inkább pereskedne. A kínai és orosz vakcinák engedélyezési dokumentumait azért akarja nyilvánosságra hozatni a Transparency International, mert a Szputnyik V-vakcinát azután fogadta engedélyezte az OGYÉI, hogy a kormányzat erősen sürgette a folyamatot, a kínai Sinopharm-vakcina elfogadásához pedig külön kormányrendeletet írtak, amely kimondja, hogy ha egy oltást elég sok emberen alkalmaztak külföldön, akkor azt itthon is el lehet fogadni, akkor is, ha a magyar hatóságoknak nem volt idejük megvizsgálni a vakcina dokumentációját.

Katasztrófafilmekbe illő jelenetek jelentek meg az indiai Himachal Pradesh tartományból, ahol egy hegyről leguruló óriási sziklák alatt omlott össze egy híd. A katasztrófában legalább kilenc ember életét vesztette.

Vasárnap délután több helyen is földcsuszamlások voltak az India északi részén lévő tartományban az elmúlt hetek heves esőzései és áradásai után. A hegyről legördülő óriási sziklák hatalmas károkat okoztak, utakat tett tönkre és zárt el, ami miatt legalább 50 ember az utakon ragadt. A hegyoldalról lezúduló sziklák egy turistákkal teli buszt is eltaláltak, ennek utasai közül kilencen meghaltak és hárman súlyosan megsérültek. (BBC)

Németországban két hónapon belül százezerre is emelkedhet a koronavírussal fertőzöttek napi száma, hacsak nem oltatják be magukat többen, a védőoltást megtagadók pedig korlátozásokra számíthatnak - jelentette ki Helge Braun német kancelláriaminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva.

Több mint két hónap fokozatos hanyatlást követően július elejétől ismét emelkedik a fertőzöttek száma Németországban, jórészt a koronavírus korábbinál fertőzőbb delta variánsának terjedése miatt.

Helge Braun szerint az esetszám jelenleg hetente 60 százalékos növekedést mutat annak ellenére, hogy a lakosság csaknem felét teljesen beoltották."Amennyiben a delta variáns ilyen ütemben terjed tovább, és nem ellensúlyozzuk ezt egy nagyon magas átoltottsággal vagy a viselkedési szokások megváltoztatásával, úgy alig kilenc hét múlva százezer lakosra jutó 850 esettel kell számolnunk" - mondta a kancelláriaminiszter, hozzátéve, hogy ez nagyjából százezer új fertőzöttnek felel meg naponta, ami miatt sokakat karanténba kellene küldeni, felfordulást okozva a gazdaságban. Azt is elmondta, hogy az új fertőzöttek száma gyorsabban növekszik, mint a korábbi hullámok alatt.

Helge Braun arra kérte a németeket, hogy minél többen oltassák be magukat. Felvetette, hogy a még nem immunizált, de negatív vírusteszttel rendelkezők is bizonyos korlátozásokra számíthatnak. A miniszter szerint az oltás mellett érv, hogy 90 százalékban véd a súlyos lefolyású betegség kialakulásától, és hogy "a beoltottak minden bizonnyal nagyobb szabadságot élveznek majd, mint azok, akik nem kaptak oltást".Ez akár azt is jelentheti, hogy aki nincs beoltva, az nem mehet majd éttermekben, moziba vagy stadionokba.Helge Braun felvetése heves vitákat váltott ki. Több vezető politikus, köztük Armin Laschet, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke elutasította a kancelláriaminiszter javaslatait. "Nem tartom sokra a kötelező oltásokat vagy azt, hogy közvetetten nyomást gyakoroljunk emberekre" - hangsúlyozta Laschet, aki a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjeként indul a szeptemberi németországi parlamenti választáson. A ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy jónak tartja a beoltottakra, a negatív vírusteszttel rendelkezőkre és a gyógyultakra vonatkozó jelenlegi szabályozást, ami lehetővé teszi számukra, hogy szélesebb körben vegyenek észt bizonyos társadalmi tevékenységekben. "Egy liberális államban nem csak egyes embercsoportoknak vannak szabadságjogaik" - tette hozzá.

Németországban a járvány kitörése óta 3,7 millió fertőzöttet azonosítottak, akik közül 91 524-en haltak meg a kórban és szövődményeiben. Az ország 83 milliós lakosságának nagyjából 60 százaléka kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina első adagját, 48 százalékuk már a másodikat is. (MTI)

Emmanuel Macron francia elnök telefonon kérte Naftali Bennett izraeli miniszterelnöktől, hogy "rendesen vizsgálják ki" a Pegasus-ügyet, vagyis hogy az izraeli NSO cég programjával hallgattak le politikusokat, újságírókat, aktivistákat - írja a Guardian.

Macron személyesen is érintett, ugyanis az ő telefonszáma is rajta volt azon a listán, amelyet újságírók szereztek meg, és amelyen azok a telefonszámok szerepeltek, amelyeket az NSO ügyfelei le akartak hallgatni. A francia elnök kabinetjének több tagja is rajta volt a listán, a gyanú szerint a marokkói biztonsági erők akarhattak kémprogramot telepíteni a készülékeikre.

A Pegasus programot fejlesztő cég, az NSO azt állítja, hogy Macront a cég egyik ügyfele sem akarta lehallgatni, így az, hogy a telefonszáma szerepel a listán, nem azt jelenti, hogy megfigyelési célpont lett volna. A botrányt kirobbantó, a listát megszerző újságírói konzorcium több, a listán szereplő személy telefonját meg tudta vizsgálni, és igazolni tudták, hogy arra telepítették a kémprogramot. Állami vezetők telefonját viszont nem tudták ellenőrizni, így azt sem tudták igazolni, hogy Macront vagy minisztereit tényleg megfigyelték-e a programmal.

A cég már többször nyilatkozta a botrány kirobbanása óta, hogy azért nem vállal felelősséget, hogy az ügyfelei kiket akarnak megfigyelni a programmal, amelyet amúgy szigorúan csak terroristák és bűnözők lehallgatására lenne szabad használni. Az ügyben az izraeli kormány annyiban érintett, hogy a Pegasust csak kormányok és állami szervek vásárolhatják meg, az izraeli védelmi minisztériumnak pedig rá kell bólintania minden egyes üzletre.

Macron és Bennett még csütörtökön beszélt telefonon, a hívásról viszont csak szombaton számolt be az izraeli sajtó. Az izraeli kormány nem árult el semmit a két vezető beszélgetéséről, nevük elhallgatását kérő források szerint viszont Bennett azt hangsúlyozta, hogy ha Macron rá is került a megfigyelési listára, az még a Benjámin Netanjahu vezette kormány idején történt, kormánya pedig vizsgálja, hogy a Pegasus-ügy miatt szigorítani kell-e a hasonló technológiák exportját.

Hétfő este 6 órára tüntetést szervez a lehallgatási botrány miatt a Momentum - jelentette be Facebook oldalán a párt elnöke, Fekete-Győr András. A párt a Terror Háza elé várja a tüntetőket, mert, mint a pártelnök írja, az ellenzéki politikusok és kormánykritikus újságírók lehallgatása "az elmúlt tíz év legsötétebb ügye, amibe a kormánynak bele kell buknia".

Szintén hétfőre hívta össze az izraeli kémprogram használatát tárgyaló ülését a az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, Az LMP vasárnap kiadott közleménye szerint pedig

a kormány felelősségének beismerésével érne fel, ha a Fidesz nem venne részt az ülésen. Márpedig Gulyás Gergely kormányinfón tett nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy a fideszesek nem lesznek ott, mert "hisztériakeltésnek" tekintik a Pegasus-ügyet.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke elmondása szerint az ellenzék azért kezdeményezte a parlamenti testület összehívását, hogy kiderüljön, kik és milyen célból használták a kémszoftvert az elmúlt években több száz magyar állampolgár, köztük független újságírók, ellenzéki politikusok, közéleti szereplők lehallgatására. Azt is tudni szeretnék, hogy jelenleg is folynak-e lehallgatások a kémszoftverrel.

A koronavírus-járvány miatt sok szokatlan szabályt kell a tokiói olimpia résztvevőinek betartaniuk, ez pedig nem mindig megy igazán könnyen. A NOB például most arra kényszerült, hogy figyelmeztesse az olimpikonokat, ne ölelkezzenek egymással az éremosztó ceremóniákon.

A Guardian cikke szerint a figyelmeztetés azután jön, hogy a négyszer 100 méteres úszó vegyes váltó éremceremóniáján a három érmes csapat, az amerikai, a kanadai és az ausztrál váltó tagjai gratuláltak egymásnak ölelésekkel a pódiumon. Szitén negatív példaként emlegették, hogy a 400 vegyes győztese, az amerikai Chase Kalisz a ceremónián megölelte az ezüstérmes Jay Literlandot. Nem ezek voltak viszont az első ilyen esetek a pénteki megnyitóval hivatalosan is elindult olimpián, így a NOB úgy érezte, ideje ennek minél hamarabb véget vetni.

Mark Adams, a NOB szóvivője azt mondta, ő érti a sportolók lelkesedését, és senki nem örül neki, hogy ilyen szabályokra van szükség, de ettől még mindenkit arra kér, hogy tartsák be a szigorú távolságtartási szabályokat.

A maszkviselési szabályokon viszont egy kicsit lazítottak a játékok szervezői, ugyanis megengedik, hogy az éremceremónián egy gyors fotózkodás erejéig, 30 másodpercre levegyék a maszkot az éremnyertes sportolók a pódiumon.

Elon Musk SpaceX nevű űrvállalatának hordozórakétáját választotta ki az amerikai űrkutatási hivatal a Jupiter Europa nevű holdjára összpontosító kutatási programjához - írja az MTI.

Az Europa Clipper nevű missziót 2024 októberében tervezik útnak indítani a NASA Kennedy Űrközpontjából a Falcon Heavy hordozórakétával, amely jelenleg a világ legerősebb hordozórakétája. A Falcon Heavy 2019-ben tette meg első kereskedelmi célú útját a világűrbe.

A 178 millió dolláros szerződés az amerikai űrkutatási hivatal bizalmát jelzi a kaliforniai székhelyű cégben, amely az utóbbi időben számos teherszállítmányt és több űrhajóst juttatott el a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX nyerte el áprilisban azt a 2,9 milliárd dolláros szerződést is, amely a NASA Artemis programjához épít Holdra szálló űrjárművet. A szerződés kapcsán komoly vita alakult ki Elon Musk két riválisa, Jeff Bezos Blue Origin cége, valamint a Dynetics vállalat között, ezért az Artemis program pályázatot egyelőre felfüggesztették. A világ két leggazdagabb emberének állami űrmilliárdokért folyó versengéséről itt írtunk részletesebben.

A Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa egy kicsit kisebb, mint a Föld égi kísérője, és a kutatók egyik elsődleges célpontja annak felderítésére, létezik-e élet a Naprendszer más égitestjein. A Clipper-misszió célja, hogy nagyfelbontású felvételeket készítsenek az Europa felszínéről, meghatározzák összetételét, geológiai aktivitás jelei után kutassanak, megmérjék jégburkának vastagságát és meghatározzák óceánjának mélységét és sósságát.

Lesodródott az autópályáról, majd felborult egy busz vasárnap hajnalban Horvátországban- írja a horvát rendőrség közlése alapján az MTI. A balesetben tíz ember meghalt és legalább harmincan megsérültek. A Telex a horvát Index.hr portált szemlézve azt írja, hogy negyvenöt ember szorult orvosi kezelésre, közülük tízen súlyos sérüléseket szenvedtek. A portál azt is írja, hogy az egyik halálos áldozat a busz egyik sofőrje volt.

Az eset a Zágrábtól a szerb határig vezető autópályán történt a kelet-horvátországi Slavonski Brod közelében. Amíg a tűzoltók és a mentők a helyszínen dolgoztak, leállították a forgalmat az autópályán. A busz koszovói rendszámmal közlekedett, és Németországból tartott a koszovói főváros, Pristina felé. A sérülteket a Slavonski Brod-i kórházba szállították.

A szervezők becslése szerint nagyjából harmincezer ember vonult végig a Madách Imre tértől a Tabánig a 26. Budapest Pride-on. A résztvevők nagy száma is mutatja, hogy ez a Pride egy kicsit más volt, mint a többi, ugyanis a felvonulók szerint a kormány tett arról, hogy minél többen érezzék az ügyüknek a melegfelvonulást és az LMBTQ emberek jogait.

Sokan voltak olyanok a tömegben, akik a korábbi években nem jártak ki a Pride-ra, és most sem azért jöttek ki, hogy azt hirdessék #loveislove, hanem mert elegük van abból, amit a Fidesz kormány csinál és kormányváltást követelnek. Ők kifejezetten dühösek voltak.

„Nem értünk egyet a magyar kormánnyal. Semmiben.” - mondta egy 60 év körüli férfi, aki a feleségével életükben először jött a Pride-ra.

A kormány ugyanis ebben az évben fogadta el az örökbefogadási törvényt, amely ellehetetleníti, hogy azonos nemű párok fogadjanak örökbe gyereket és egyben módosítottak az alaptörvényen is, ami kimondja, hogy az anya nő, az apa meg férfi. A tavasszal pedig egy pedofilellenesnek mondott, de valójában homofób törtvényt szavazott meg a FIDESZ-KDNP és a Jobbik, amely szerint az iskolákban nem lehet „LMBTQ propagandát” bevinni és megtiltották a 18 éven aluliaknak a homoszexualitás „népszerűsítését”.

„Undorítónak és embertelennek tartom ezt a törvényt. Évek óta ez volt az első olyan törvény, amiről egy cikket vagy egy elemzést nem tudtam elolvasni, mert annyira felfordult tőle a gyomrom” - mondta egy vonuló fiú.

„Amikor megszavazták a homofób törvényt, úgy éreztem magam napokon keresztül, mint akinek lenyomták a vízbe a fejét. A kormányváltástól függ, hogy kiköltözöm-e külföldre, ha leváltják a kormányt, akkor nagyobb eséllyel maradok, ha nem lesz kormányváltás, akkor abban a pillanatban megyek” - mondta egy meleg férfi.

A felvonuláson részt vevő emberek többsége 20-30 év körüli volt, de elvétve lehetett találni idős házaspárokat és tizenéves középiskolásokat is. A tömeg nagyságát akkor lehetett igazán érezni, amikor a vonulás eleje már a Tabánhoz ért, de visszanézve a Duna irányába, látszott, hogy a sor vége még a Szabadság hidat sem érte el.

A vonulás időnként összetalálkozott az ellentüntetők táborával, de akárhányszor bekiabáltak valamit a tömeg hangosan sikoltozással, huhogással válaszolt, hogy ne lehessen hallani, amit mondanak.

A Tabánban felállított színpadon erős beszédet mondott egy transznemű 17 éves, Hegedűs Emmett, aki elmesélte, hogy már óvodás korában tudta, hogy más, mint a többiek, de senkihez sem tudott fordulni, azt hitte, hogy nem normális. A beszéde legerősebb pontján pedig megkérdezte, hogy:

„komolyan azt hiszik, hogy én választottam, hogy transznemű legyek? Akkor mondják mer el, hogy ebben mi a jó, mit nyerek ezzel.”

Szintén beszédet mondott még Vladimir Luxoria, aki 2006-ban az első transz politikus volt, akit Olaszországban megválasztottak, Hegedűs Máté, a Pride egyik szervezője, Vay Blanka, az oldalainkon futó Szabadnem blog szerzője, a Prizma transznemű egyesület aktivistája, Szél Bernadett és Karácsony Gergely.

A homofób törvénytől sem lett több az ellentüntető

A Pride ellen évek óta rendszeresen szerveznek kisebb tiltakozó akciókat szélsőjobboldaliak, leginkább a Budaházy Györgyhöz és Budaházy Eddához közeli csoportok. Ez viszont az elmúlt években alig jelentett többet pár, a kordonhoz tapadva mocskosbuzizó skinhead-nél és nyugdíjas MIÉP szavazónál. Azt gondolhatta volna az ember, hogy viszont amikor a kormány nemcsak egy az egyben átveszi a szélsőjobboldal melegellenes retorikáját, de törvényekbe írja ezeket és népszavazást is szervez, hogy a gyermekeket megvédje az LMBT-propagandától, akkor olyanok is felbátorodnak és kimennek a Pride ellen tüntetni, akik eddig nem akartak a Budaházy György-félékkel bohóckodni. Ez nem így lett, az ellentüntetésen pontosan olyan kevesen voltak, valószínűleg nagyjából ugyanazok az emberek, mint az elmúlt években, csak úgy érzik, hogy most már mögöttük áll a kormány.

"Bekapcsolom a híreket, és olyan, mintha mi írtuk volna a szöveget. Orbán Viktor azt mondja, amit mi mondtunk évekkel ezelőtt"- mondta boldogan Budaházy Edda annak a legfeljebb száz embernek, akik a Szabadság-híd pesti hídfőjénél várták, hogy kiabálhassanak a hídon átvonuló pride-ozókra. A maroknyi szélsőjobboldali tüntető vezérszónokainak beszédeiben többször is megjelent, hogy a kormány lényegében a politikai fősodor részévé tette azt a retorikát, sőt, a jog szintjére emelte, amit a magyar szélsőjobb jelen lévő arcai, Budaházy Edda és György, Gaudi-Nagy Tamás vagy Volner János mondtak éveken át. Ez láthatóan felvillanyozta a társaságot, többen is szokatlanul elismerően beszéltek a Fidesz kormányzásáról - jó, annyira nem szokatlan, Volner és Gaudi-Nagy Tamás végső soron a Mi Hazánk politikusai. Egymásnak adva a mikrofont dicsérték a homofób törvényt, a népszavazást, azt, hogy a Fidesz beleírta az alaptörvénybe, hogy az apa férfi, az anya nő.

A beszédekből érződött, hogy a csoport, amelyet saját meglátása szerint évekig vegzáltak a hatóságok, főleg a Pride idején, végre a hatalom, a törvény jó oldalán áll. Sőt, amolyan önjelölt igazságosztóként vagy önkéntes rendészként - ami nem áll távol a szélsőjobbos ideológiától - arról beszéltek, hogy be fogják tartatni a "gyermekvédelmi" törvényt, például lefényképeznek és feljelentenek mindenkit, aki gyereket vitt ki a Pride-ra, mert Budaházyék értelmezése szerint azt már 1-5 évig bünteti a törvény. Amikor elvonult a menet, a mikrofonba kiabálta bele, hol lát gyereket a felvonulók között, és követelte, hogy a rendőrök intézkedjenek.

Viszont némi csalódottság is érződött a társaságban, az egyik felszólaló kicsit keserűen meg is jegyezte, hogy a fideszes kétharmadban "ellustultak a hazafiak".Pedig, szerinte a Békemenetnek is kint kellene lennie a kordonok mellett, ott, ahol egy a kis csapat szélsőjobbos, mert a fideszesek is azt gondolják, amit ők, hiszen a kormány is azt gondolja. Ennek ellenére nem lettek többen az ellentüntetők. Ugyanaz a kis csapat kiabálta majdnem ugyanazt.

A Wizz Air részvényesei jövő hét kedden szavazhatnak arról a javaslatról, hogy ha Váradi József vezérigazgató 100 millió font, vagyis mai árfolyamon több mint 42 milliárd forintnak megfelelő bónuszt kapjon, ha növelni tudja a Wizz Air részvényeinek árfolyamát - írja a Financial Times. Az óriási jutalomhoz egész pontosan azt kellene elérnie, hogy a most 45 fonton jegyzett részvények 120 fontot érjenek. Ha 10-20 százalékkal tudja csak növelni a részvények értékét, akkor a javaslat szerint 20 és 100 millió font közötti jutalomban részesülhetne.

A hatalmas bónusz híre eléggé kiverte a biztosítékot brit pénzügyi körökben, a brit befektetői szövetség például vörös riasztást adott ki, arra buzdítva a részvényeseket, hogy ne támogassák a javaslatot. A brit részvényállomány egyharmadát tulajdonló befektetőket képviselő szervezet azután adta ki a figyelmeztetését, hogy több befolyásos, a világ legnagyobb vagyonkezelőinek tanácsokat adó cég, az Institutional Shareholder Services és a Glass Lewis is azt javasolta a klienseinek, hogy ne szavazzák meg az óriási bónusz tervét.

A Wizz Air nagybefektetőinek viszont egyáltalán nincs problémája a tervvel, a cég igazgatósága pedig több tulajdonossal is tárgyalt a javaslat kidolgozása alatt. Bill Franke, a Wizz Air igazgatótanácsának elnöke és az Indigo Partners nevű cégen keresztül a légitársaság legnagyobb befektetője a Financial Times-nak azt nyilatkozta, hogy semmi problémája nincs azzal, hogy kifizessenek Váradinak 100 millió fontot, mert nála jobb cégvezetőt nem lehet találni a légi közlekedési szektorban, és valahogy a cégnél kell tartani és motiválni kell.

Elég kellemetlen videó jelent meg Susanna Ohlenről, az RTL német riporteréről, aki a múlt héten az észak-rajna-vesztfáliai Bad Münstereifelből jelentkezett be, hogy tudósítson a katasztrofális, Németország-szerte legalább 170 halálos áldozattal járó árvízről. A felvételen az látszik, hogy a riporter a bejelentkezése előtt legugol és egy kis sarat ken a ruhájára, majd felkészül az élő bejelentkezésre.

A videó elterjedése után az RTL felfüggesztette Ohlent, aki bocsánatot kért a hibáért. Amúgy azzal indokolta a döntését, hogy "szégyellte magát", hogy tiszta ruhában jelentkezik be egy ilyen katasztrófa helyszínéről. Az RTL később dönt majd a riportert visszaengedi-e a kamera elé. (BBC)

Hszi Csin-ping személyében 31 év óta először látogatott kínai elnök az ország délnyugati részén fekvő Tibeti Autonóm Területre - írja az MTI. A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken számolt be először az elnök látogatásáról, bár az már két nappal korábban kezdetét vette, amikor Hszi Csin-ping az indiai határon fekvő Nyingchibe érkezett.

Hszi maga ugyan már járt hivatalos úton Tibetben 2011 júliusában, ám akkor még alelnöki tisztségében. Kínai elnök legutoljára 1990-ben látogatott a délnyugati területre, Csiang Cö-min személyében.

Hszi látogatását úgy időzítették, hogy az egybeesik Tibet kínai megszállásának - Peking olvasatában Tibet "békés felszabadításának" - hetvenedik évfordulójával. A területen 2008-ban zendülés tört ki a kínai vezetéssel szemben. Az ezt követő években többször előfordult, hogy tibeti buddhista szerzetesek felgyújtották magukat tiltakozásképpen.

A CCTV állami televízió híradása szerint a kínai elnök - akinek kormánya ugye koncentrációs- és átnevelő táborokba zárja az ujgurokat - látogatása során hangsúlyozta a különböző népcsoportok közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát. Arra is kitért viszont , hogy a kínai népnek meg kell védenie az ország területét. Bő egy évvel korábban, 2020. június 15-én a terület határán, a Kína és India által vitatott határvidéken halálos összecsapás bontakozott ki az ott állomásozó kínai és indiai katonák között.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
Hszi egy júniusban átadott szupergyors vasútvonalon utazott Lhaszába, Tibet székhelyére, ahol látogatást tett a Potala palotában. Ez egykor az 1959 óta Indiában, száműzetsében élő 14. dalai lámának, Tibet spirituális vezetőjének adott otthont.