Boros Juli

Érdekes archív felvétel került fel csütörtökön a YouTube-ra: Friderikusz Sándor 1996-ban, akkor, amikor még lehetett a szó eredeti értelmében vett interjút készíteni Orbán Viktorral, leült a még fiatal, de már jobbra tolódott pártvezérrel egy viszonylag hosszú beszélgetésre. Az interjúban, különösen így 24 év távlatából elég érdekes dolgok hangoznak el. A beszélgetés idején a Fidesz támogatottsága alig 7 százalék felett volt, azt is megszenvedte a párt, hogy olyan alapítótagok léptek ki, mint Fodor Gábor vagy Ungár Klára, és egyáltalán nem volt biztos még az sem, hogy a Fidesz valaha komoly tényezője lesz a magyar belpolitikának. Orbán Viktor ki is mondja: nem érzi magát sikeresnek.

Az interjú után két évvel, 1998-ban megalakult az első Orbán-kormány.

Farmering helyett nyakkendő, liberalizmus helyett Antall József

Ez már nem az az Orbán Viktor, aki azt követelte a Hősök terén 1989-ben, hogy a ruszkik menjenek haza. Úgy van felöltözve, ahogy az egy komolyan vehető európai politikustól elvárható, hangja nyugodt, kedélye egész jó. A már háromgyerekes pártelnök azt mondja, azért vált meg hosszú hajától, szakállától és laza ruháitól, mert az elmúlt évek során a kistelepüléseken egyre több megjegyzést kapott - főleg az idősektől - a fizimiskája és a farmeringje miatt. Végül rájött, hogy öltözékével is meg kell adnia a tiszteletet másoknak.

Politikai ébredezésének fontos állomása volt, amikor 1981-ben Lengyelországban Wojciech Jaruzelski miniszterelnök leverte Lech Walesa mozgalmát. Ő akkor éppen kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített, az események miatt mozgósítás volt, és társaival két napig egy készenléti körzetben várták, hogy bevetik-e őket. Azt, hogy mi történt Lengyelországban, csak később tudták meg, miután a készültséget lefújták. Azt mondja, ekkor jött rá, hogy ebben a régióban nem biztos, hogy „békésen, párnák között fog meghalni, hanem itt történhetnek váratlan dolgok”. Walesa személye is ekkor lett fontos számára.

Szintén nagy hatással volt rá Tőkés László, akiben azt bírta a legjobban, ahogy a támadásokat viselte. „Néha el kell hajolni, akkor is, ha az embernek igaza van” - mondja.

„A legfontosabb a nyugalom, az, hogy az ember a saját igazában meg legyen győződve”.

De az egyik legfontosabb ember számára az interjú készítését megelőző időszakban mégiscsak Antall József, az első szabadon választott magyar parlament miniszterelnöke volt. Pedig a kapcsolatuk finoman szólva sem indult zökkenőmentesen. Amikor Friderikusz felidézi, hogy Orbán azt mondta a parlamentben, hogy Antall József hazudik, huncut mosollyal az arcán azt mondja, azt nem a miniszterelnöknek mondta, hanem a kormánynak.

Friderikusz kérdésére, hogy őt lehet-e tekinteni Antall József politikai végrendeletének letéteményesének, azt feleli, nem, jó lenne, ha ezzel hízeleghetne magának, de határozottan nem. Antall József öröksége az MDF-é volt és az MDF-é is marad - mondja. Aztán valahogy mégis az a vége, hogy elmeséli, néhány órával halála előtt Antall József őt hívta fel, „mert még volt mondanivalója”.

Veszélyes és gonosz újságírók

Orbán Viktor ellenséges érzései, mondhatni fóbiája a médiával szemben nem újkeletű. Ebben az interjúban is kimondottan sokat és viszonylag feldúltan beszél a sajtó hatalmáról, legalábbis arról, amit ő gondol róla. Világosan ki is mondja, hogy ha szerinte rosszat írnak róla, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban rosszat tett, hanem csak torzít a média.

„A média természetének megismerése az egy erős élményem volt az elmúlt két esztendőben. Mert amíg az embernek jól megy a szekér, és általában jókat írnak és mondanak róla, addig nem figyel arra a közegre, amely őt közvetíti a hallgatók és a nézők felé. De amikor elkezd rosszul menni a szekér, akkor az ember nem tudja, hogy most akkor mitől van a zavar. Én hibáztam-e, a közeg torzít, amelyen keresztül eljutok a választókhoz? A választók változtak meg esetleg, szóval a rendszer miért nem működik, vagy miért nem úgy működik, mint régen?” - mondja.

„A média az egy nagyon veszélyes dolog. Talán a világ egyik legveszélyesebb dolga”.

Miért csúszott le a Fidesz?

A beszélgetés idején a Fidesz a közvélemény-kutatásokban korábban mért 30-ról 7 százalékos párttá vált. Amikor ezt Friderikusz kimondja, Orbán gyorsan kiigazítja: 7 és fél százalék a támogatottságuk. A számtól láthatóan meggyötört Orbán azt mondja, nem tud egyértelmű választ adni arra, hogyan és miért vált ilyen súlytalanná a pártja, de szerinte valójában senki sem tudja. Úgy véli, az, hogy a választók miként döntenek, pszichológiai kérdés, és azt, hogy hogyan alakultak a választások 1994-ben vagy akár 1990-ben, nehéz megfejteni.

„Az ország más akart, mint mi” - jelenti ki határozottan. Szerinte a csalódott, az Antall-kormányból kiábrándult emberek azt várták tőlük 1994-ben, hogy álljanak össze az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, ezt viszont Orbánék nem akarták. És ez nem tetszett az embereknek.

Bár a bukás fő indokaként ezt jelöli meg, de tudja, hogy azért volt még ebben sok más minden is. Részben lehet, hogy az is szerepet játszott, hogy a személyisége mindig is megosztotta az embereket.

„Én nem vagyok az a félrehúzódó, mindenről valahogy mindenkinek tetsző dolgot mondani akaró, az egész országnak egyszerre udvarolni akaró politikus”

- mondja. Szerinte az emberek addig szimpatizáltak vele, amíg azt mondta ki, amit ők is gondoltak.

Ezután érkezik el az interjú egyik legérdekesebb része, ahol bár Friderikusz többször is megkérdezi tőle, szokott-e önvizsgálatot tartani, úgy tűnik, egyszerűen nem érti a kérdést. Szokott gondolkodni a világról és magáról, de nem, nem szokta a köldökét nézni és ezen mélázgatni.

Fodor Gábor távozása csak politikailag fájt

Orbán beszél arról is, pártja belső kultúrája nem változott az alapítás óta, mindenkinek ötlete van, meglátása, kritikája.

„Elmondhatják a véleményüket?” - kérdezi Friderikusz.

„Hát, miért ne tehetnék?” - feleli Orbán.

Van négy-öt közeli munkatársa, ez az elnöki kabinet, ott munkamegosztás van, tehát ha ő mondjuk három hónapra eltűnne, akkor az lehet, hogy feltűnne, hogy nem szerepel annyit, de minden ügy ugyanúgy menne tovább.

„De hát ez a felelősség kérdéséhez tartozik, hát nem lehet úgy irányítani egy nagy felelősséget viselő vállalatot vagy akár pártot, hogy minden az elnök személyétől függjön” - mondja.

Csakhogy ez a Fidesz az a Fidesz, ahonnan nemrég kulcsemberek távoztak. Friderikusz említ egy cikket, amiben Orbán szerinte egy komplett összeesküvés-elméletet vonultat fel Fodor Gáborról, de interjúalanyát ez láthatóan nem rázza meg, és továbbra is azt tartja, amit a cikkben leírtak. Például hogy Fodor mindig azt az álláspontot képviselte, hogy össze kellene állniuk az SZDSZ-MSZP koalícióval. Friderikusz végül csak megkérdezi tőle, hogy árulónak tartja-e Fodor Gábort.

„Nem szoktam ezen a nyelven fogalmazni a nyilvánosság előtt” - feleli Orbán. Ám Friderikusz nagyon nem akarja elengedni a témát, és arról faggatja, mennyire tartotta saját kudarcnak Fodor távozását? Jelentős mértékben, mondja, de nem úgy, ahogy elsőre a néző gondolná: nyíltan kimondja, hogy hamarabb, belül kellett volna rendezni a pártvezetésben a konfliktust, és nem hagyni, hogy a választások előtt néhány hónappal törjön minden a felszínre.

„Oké, de fájt neki Fodor távozása?

Baráti értelemben? Nem” - feleli rezzenéstelen arccal.

A sértődős Fidesz

Orbán szerint azért van szükség a többpártrendszerre, mert senki sem tévedhetetlen. „Tehát miután mindenki tévedhet, ezért nem lehet egyetlen párt. Azért kell több párt, kell ellenzék, és kell kormánypárt, kell vita, kell parlamenti közvetítés például, hogy lehessen látni, hogy itt nem evidensek a válaszok egy-egy kérdésre, több fajta válasz lehetséges, és a jót kellene megtalálni, és ezek a válaszok megbirkóznak egymással a nyílt színen” - mondja.

Friderikusz felveti, hogy azért párbeszédben nem a Fidesz a legerősebb, ha bárki kritizálni, bírálni - a riporter szóhasználatával - merészeli a Fideszt, azt a média vagy az értelmiség támadásának tartják. Orbán szerint egyrészt többféle értelmiség van, vannak pártolóik és kritizálóik, másrészt már 40 perce beszélgetnek, Friderikusz folyamatosan az őket ért kritikákat sorolja,

„és nem tűnik úgy, hogy feldöntöttem volna az asztalt, kikértem volna magamnak, és azt mondtam volna, hogy te egy liberál-bolsi értelmiségi vagy, aki láthatóan azzal próbálkozik, hogy mindenfajta indokolatlan bírálatokat a műsoron keresztül a közvélemény tudomására hozzon” - mondja.

A sikertelen ember

A hatalom mennyire édes és mennyire ellenállhatatlan? „Ezt én is szeretném tudni, de még én ebbe nem kóstoltam bele” - mondja Orbán. „Van-e valami ördögi vonzása?” - kérdez vissza Orbán, majd meg is válaszolja: „Van, akire ilyen hatást vált ki, és van, aki pedig közömbösebb vele szemben. Az utóbbiak közé tartozom”.

Nem szereti a fogadásokat, az úgynevezett csillogást, szívesebben megy konferenciára, ha meghívják. Megvet mindent, ami talmi, ami álságos. Nevetségesnek tartja, ha valaki többnek, jobbnak akar látszani, mint ami, vagy ha valakinek az a fontos, hogy nagy emberek társaságában forogjon. Bár kerüli a puccos eseményeket, az azért szerinte már kiderült, hogy tud késsel-villával enni.

Három gyereke születése óta sokat változott, ahogy a világra és a jövőre gondol. A gyerekeket önállóságra neveli, nem akarja, hogy hozzá rohangáljanak, hogy mit intézzen el nekik.

„A saját lábra állás minél hamarabb, minél gyorsabban, ez az egyik ügy, amit fontosnak tartok”

- hangzik el az azóta egészen új értelmet nyert kifejezés.

Orbán azt reméli, hogy ha felnőnek, a gyerekei nála sikeresebbek lesznek. Ő ugyanis legfeljebb a magánéletben az, a politikában még nem sikerült elérnie azt, amit akart.

A következő három hónapban a németek mindössze havi 9 euróért utazhatnak országon belül a megélhetési költségek emelkedése miatt - írja a BBC.

A kormány kezdeményezésére a vonatokon, buszokon és metrókon olcsóbb lesz a helyi és regionális közlekedés, de a távolsági vonatokra nem vonatkozik a kedvezmény. A döntéssel azt is szeretnék elérni, hogy kevesebben közlekedjenek autóval. Kevesebb lett az üzemanyagadó is, a benzin literje 30 centtel, így az árak 2 euró alá mentek. Az adót az uniós minimumra csökkentették, szintén a következő három hónapra, így a gázolaj ára is csökken, literenként mintegy 14 centtel.

A West Ham United középhátvédje bűnösnek vallotta magát a macskája megrúgásában és megpofozásában. A 27 éves játékost 180 óra közmunkára ítélték, öt évre eltiltották a macskatartástól, és 8000 font bírósági költség megfizetésére kötelezték - írja a BBC. A focista májusi meghallgatásán elismerte, az állatvédelmi törvény szerint két bűncselekményt is elkövetett.

Kurt Zouma testvére, a szintén focista Yoan februárban olyan videót posztolt a Snapchatre, amin Kurt úgy rúg a macskájába, ahogy a kapus rúgja ki a labdát, aztán üldözi az állatot, és a cipőjével rácsap. Az eset óriási felháborodást keltett, és az RSPCA (Királyi Társaság az Állatokkal Szembeni Kegyetlenség Megelőzéséért) vizsgálata után a bíróságig jutott.

Zouma testvérét, Yoan, aki elismerte, hogy felbujtóként vett részt a bűncselekményben, 140 óra közmunkára kötelezték.

A West Ham reméli, hogy Zouma „tanul a hibájából és továbbléphet”. A tárgyaláson elhangzott, hogy a West Ham 250 ezer fontra büntette a játékost, aki szponzori szerződését is elvesztette az Adidasszal.

„A West Ham United szeretné világossá tenni, hogy a leghatározottabban elítéljük az állatkínzás minden formáját” - írták a klub közleményében az ítélethirdetés után. „Az ilyen típusú viselkedés elfogadhatatlan, és nincs összhangban a klub értékeivel”.

A pénzbüntetés, amit a klub szabott ki a focistára, állatvédelmi szervezethez kerül.

A spanyol rendőrség holtan talált egy 46 éves volt katari hercegnőt dél-spanyolországi otthonában - közölték szerdán a hatóságok.

Kasia Gallaniót vasárnap reggel találták meg az ágyában Marbellán - közölte egy rendőrségi szóvivő. A rendőrség azután ment a lakásához, hogy az egyik lánya felhívta őket azzal, hogy édesanyja nem fogadja a hívásait.

A rendőrök az apartmankomplexum gondnokának segítségével hatoltak be a házba. Erőszakra utaló jelek nem voltak - mondta a szóvivő. Elmondta, hogy Gallanio amerikai állampolgárságú volt, 46 éves. A halál okát boncolás tisztázhatja.

Gallanio a Le Parisien című francia napilap szerint Abdelaziz bin Khalifa Al-Thani, a katari emír 73 éves nagybátyjának a felesége volt. Három gyerekük volt, akik felügyeleti jogáért sokat harcoltak egymással. Gallanio azzal is megvádolta volt férjét, hogy szexuálisan zaklatta az egyik gyereküket. A férfi tagadta a vádat. A Le Parisien szerint a gyerekek az apjukkal élnek Párizsban.

(Associated Press)

Az Euronewsnak nyilatkozott Andrej Plenkovic az Európai Néppárt rotterdami kongresszusán. A horvát miniszterelnök azt mondta, ő meg is mondta Orbán Viktornak, hogy kötelezettségszegésnek tartja a kettős magyar benzinárt.

„Ha az Európai Bizottság ezt a Bíróság elé viszi, Magyarország elveszíti a pert. Ha már Magyarország vásárolhat olcsó orosz olajat, miközben mindenki más drágább mediterrán vagy Brent-olajat vesz, nem diszkriminálhatja a többi tagállam polgárait, akik Magyarországon akarják megtölteni a benzintankot. Ez így nem fog átmenni. Voltak hasonló próbálkozások különböző területeken, az autópályadíjakkal például, de az EUB mindig a diszkriminálók ellen ítélt. Az egész EU lényege a közös piac, hogy az állampolgáraink mindenütt azonos elbánásban részesülnek. Ez nyilvánvalóan átmeneti gesztus, nem olyasmi, ami hosszútávon fennmarad” - mondta a konzervatív politikus.

Hétfőn tett bejelentést a rendőrségen egy nő, hogy volt barátja egy debreceni parkolóban elvette a táskáját a benne lévő tárcájával együtt, aztán ott hagyta. Később telefonon abban maradtak, hogy találkoznak, és a férfi visszaadja a táskát. De a megbeszélt helyen a nőt nem, csak az autóját találta a férfi, amitől dühbe gurult. Letörte a visszapillantót, berúgta a lámpákat, és a csomagtartóra karcolta, hogy „I am not a joke” (Én nem egy vicc vagyok).

A külföldi férfit még a helyszínen elfogták, kihallgatásán beismerő vallomást tett. Mint kiderült, telefonhívásokkal és üzenetekkel is folyamatosan zaklatta exét az elmúlt négy hónapban. Lopás, zaklatás, valamint az autó megrongálása miatt vonják felelősségre.

(police.hu)

Meghalt egy férfi, aki frizbit keresett a tóban egy olyan frizbi golf pályán, ahol táblák figyelmeztetnek arra, hogy aligátorok lehetnek a vízben és a közelben - közölte a floridai rendőrség.

Az ismeretlen férfi frizbiket keresett a vízben, és „egy aligátor is érintett volt” - közölte a largói rendőrkapitányság kedden.

A férfi 47 éves volt - tájékoztatott a floridai hal- és vadvédelmi bizottság. Közölték, hogy egy megbízott szakértő dolgozik azon, hogy kiemeljenek egy aligátort a tóból, „és megpróbálják megállapítani, hogy az érintett volt-e” ebben a balesetben.

A frizbi golf pálya a tó körül terül el, de mindenhol ki van téve az úszni tilos tábla.

Az aligátorok szinte mindenhol megtalálhatók Floridában, ahol víz van. A vadvédelmi bizottság szerint 2019 óta nem volt halálos kimenetelű aligátortámadás az államban, bár néha megharapnak embereket és állatokat is.

(Guardian)

A Másállapotot a szülészetben mozgalom tette közzé Facebook-oldalán azt a tájékoztatót, melyben a főigazgató arról értesíti a lakosságot, hogy „a Mohácsi Kórház területi ellátási kötelezettségbe tartozó szülészeti eseteket szakmaspecifikus koncentráció keretében 2022. június 1. napjától a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika látja el”, azaz attól fogva nem lehet szülni a kórházban.

A mozgalom azért is szomorúnak tartja a fejleményt, mert „a mohácsi szülészetről sok pozitív visszajelzés is érkezett támogató szemléletük miatt. Szűkíti ez a döntés mindazon nők és családok mozgásterét, akik Mohácson terveztek szülni, akik szerettek volna Mohács környékén intézeten kívül szülni, és a túlterheltség miatt negatívan hathat a pécsi intézményben szülőkre is. A lakóhelyhez közeli, könnyen elérhető, támogató szemléletű ellátás a szülészeti ellátásban is fontos. Mindeközben a pécsi szülészetet felújítják épp” - írják.

(via telex)

Épp ahogy tavaly, újra 285 millió forint osztalékot vett ki Interior Design Kft. nevű, belsőépítésszel foglalkozó cégéből Szijjártó-Nagy Szilvia, a magyar külügyminiszter felesége - írja az RTL.hu.

A beszámoló szerint a vállalkozás tavaly 781 millió forint árbevétel mellett 418 millió forint adózott eredményt ért el. 2020-at 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétel mellett 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárták.

Hadházy Ákos Facebook-oldalán jelent meg egy videó, ami tavaly, a Budapest Bankot bekebelező MKB karácsonyi ünnepségén készült. A politikus a a felvételt azzal vezeti fel, hogy

ez sajnos nem egy Bödőcs paródia, hanem Magyarország második legnagyobb bankjának a rendezvénye.

A videón Mészáros Lőrinc beszél, és valóban ismét elég érdekesen fogalmaz. Beszédét azzal vezeti fel, hogy először tarthatnak karácsonyi bulit, mert a covid miatt eddig nem lehetett. Vagy ahogy Mészáros mondja: „Bár tavaly ugye a covid nem engedte meg, hogy úgy döntsünk, hogy rendezzünk”. Aztán rátér, hogy azért kell egy kis lazítás, „hiszen rengeteg munka létezik erre az évre, a kollégák éjjel-nappal dolgoztak és aratják le”.

Érdemes az egész - egyébként rossz minőségű, de feliratozott - videót végignézni hasonló gyöngyszemekért, de az abban elhangzottak is érdekesek. (Mármint nemcsak nyelvtanilag.)

Mészáros Lőrinc arról beszél, hogy nagyon hálás a tanácsadóknak, de persze főleg a kormánynak, hogy a Budapest Bank és az MKB ilyen gyorsan végre tudta hajtani a fúziót. Fejlesztéseket ígér, de azt is mondja, nem akar profitot kivenni. És persze fel kell venni a versenyt a külföldi bankokkal.

Régóta húzódó és szövevényes előéletű kettős gyilkosság ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy szlovák és egy magyar férfi ellen.

A vád szerint egy szlovák állampolgárságú férfi egy magyar társa közreműködésével, 2016 februárjában megölt egy szlovák állampolgárt - akiről korábban a Magyar Nemzetben írták meg, hogy Majom volt a beceneve, és közismert bűnöző volt Szlovákiában -, valamint a barátnőjét, majd a holttesteket feldarabolták és elásták. A cél az volt, hogy megszerezzék jelentős vagyonukat.

A 43 éves, szlovák állampolgárságú vádlott és a 42 éves, magyar vádlott 2015 tavaszán ismerkedett meg egymással, és onnantól a szlovák férfi több bűncselekmény végrehajtásával is megbízta a magyar társát, természetesen pénzért cserébe.

A szlovák vádlott és a szintén szlovák állampolgárságú maffiózó még 2012-2013 körül kerültek egymással közelebbi kapcsolatba, később a vádlott bizalmi körébe férkőzött, és ő lett az intézőembere.

Majmot Szlovákiában 2014 őszén börtönbüntetésre ítélték, de ő Magyarországra menekült az ítélet elől. 2015 januárjában, más nevével és személyi adataival kivett egy XIII. kerületi, Marina parti lakást. A bujkálás költségeit rengeteg készpénzből és befektetési aranytömbökből kívánta fedezni. A vádlottat azzal bízta meg, mint bizalmi emberét, hogy a saját nevében nyisson bankszámlát és béreljen neki egy széfet.

A szlovák vádlott ekkor határozta el, hogy kihasználja az áldozat helyzetét, és hogy megszerezze mindenét, megöli. Ehhez segítséget kértmagyar végrehajtó emberétől, aki pénzért elvállalta, hogy részt vesz a gyilkosságban. A szlovák vádlott beszerzett mindent, amire szüksége volt, köztük a holttestek eltüntetésére szolgáló zsákokat, fűrészt, meszet, a magyar vádlott pedig Pilisszentiván külterületén egy gödröt ásott.

A vádlottak 2016. február 11-én, a délelőtti órákban megjelentek Majom lakásában, ahol őt és a barátnőjét közvetlen közelről, célzottan, többször fejbe lőtték. Ezután a magyar vádlott feldarabolta a holttesteket a fürdőszobában, a testrészeket és a torzókat sporttáskákba csomagolta, azokat Majom autójával Pilisszentivánra vitte, ahol a kiásott gödörbe tette, mésszel és vízzel leöntötte, végül pedig a gödröt betemette. Közben a szlovák vádlott a bérelt széfet kiürítette. A vádlottak másnap visszatértek a lakáshoz és kitakarították.

A magyar férfi aztán elmondta az élettársának, hogy kettős gyilkosságban vett részt, amiért két darab befektetési aranytömböt kapott. Azokat aztán a nő pár nappal később egy budapesti aranykereskedésben, 10 millió forintért eladta.

A szlovák vádlott megszerezte a maffiózó 10 darab, nagyjából 60 millió forint értékű autóit, és többségüket eladta.

A vádirat szerint a szlovák vádlott magyar társának 2015-ben több más, hasonló megbízást is adott, anyagi ellenszolgáltatásért cserébe. 2015 augusztusában egy szlovák állampolgár megverésére, 2015 novemberében pedig egy szlovákiai családi ház felgyújtására adott megbízást magyar társának, aki 500-1000 euró közötti összegekért cserébe a megbízásokat elvégezte. Egyszer pedig azzal bízta meg a társát, hogy 1500 euró fizetségért cserébe, törje el egy szlovák férfi lábát.

Az ügyben a Legfőbb Ügyészség és a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészsége közös nyomozócsoportot hozott létre, melyben Magyarországot a Készenléti Rendőrség Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztálya és a Fővárosi Főügyészség képviselte.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben előre kitervelten, nyereségvágyból és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette, továbbá súlyos testi sértés, rongálás és - az élettárs esetében - pénzmosás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A főügyészség a két férfival szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a szlovák férfi esetében zárja ki, a magyar férfi esetében pedig állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra a törvény erejénél fogva nem bocsátható, tekintettel arra, hogy őt időközben, más ügyben, életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A nővel szemben börtönbüntetés és pénzbüntetés az ügyészi indítvány.

Domokos László interjút adott a Mediaworks Hírcentrumának. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszélt a korrupcióról, a koronavírusjárvány kezeléséről és persze Brüsszelről is.

Emlékeztetőül: Az ÁSZ több ezer civil egyesületet és alapítványt értesített májusban arról, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek, és felszólította őket, hogy töltsék fel a beszámolóikat, hogy az ÁSZ ellenőrizhesse őket. Állatmentő, sérülteket gyógyító, a mélyszegénység felszámolásáért küzdő, hajléktalanokat segítő, környezettudatosságra nevelő, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetek is kaptak értesítőt, de a Civil Összefogás Fórum például nem.

Az ÁSZ kedden kiadott egy közleményt, melyben arról írnak, a május közepén kiküldött levelek részletes leírásai a tanácsadás részei csak, ez tehát még nem maga az ellenőrzés, csak az előkészítő fázis.

A szerdán megjelent interjúban Domokos erről valójában nem beszél, viszont azt állítja, az államigazgatásban folyamatosan csökken a korrupció kockázata. „Ha ez így van, ön szerint mivel magyarázható, hogy a kormány politikai ellenzéke manapság is a korrupciót emlegetve lendül rendszeres támadásba?” - teszi fel a kérdést az interjú készítője. A válasz: nem az van, hogy nincsenek korrupciós ügyek, de az elnöknek valahogy mégis az az érzése, hogy „miközben az államigazgatás számos szereplője fellép a visszaélések ellen, a kívülállók leginkább csak alap nélkül vádaskodnak”.

„Persze ennek is megvan a maga oka. A korrupció emlegetése a nyomásgyakorlás, a befolyásszerzés egyik politikai és gazdasági eszköze. A visszaélések hangoztatását mintha egyesek arra szeretnék felhasználni, hogy kiterjesszék befolyásukat egy adott területre, csoportra, netán egy egész államra. Ahhoz, hogy valakire ráragasszák a korrupt bélyeget, nem kell különösebb bizonyíték, az érintett viszont nehezen tudja magát tisztázni” - állapítja meg Domokos, az Állami Számvevőszék elnöke.

További fontos állítások:

• Magyarország az EU pénzügyi hozzájárulása nélkül is túllépett a koronavírus okozta válságon.
• Nem adhatjuk fel szuverenitásunk legkisebb morzsáját sem a helyreállítási alap forrásáért.
• A koronavírus-járványt - ellentétben a nyugattal - Magyarország jól kezelte.

A teljes interjú itt olvasható.

Még május elején, az ITA Airways New York és Róma közötti járatán szundíthatott el a kapitány és a másodpilóta, amire bizonyíték ugyan nincs, de mivel nem vették fel időben a kapcsolatot a francia légiforgalmi irányítással, a vizsgálat során erre jutottak - írja az Airportal.hu.

A kapitány arra hivatkozott, hogy csak kommunikációs zavar történt, de a Corriere della Sera által közzétett jelentés szerint mindkét pilóta elaludt. A repülő a római reptér felé tartott, a pilótáknak a francia légtérbe érve fel kellett volna venniük a kapcsolatot a marseille-i központtal, de ez nem történt meg, és a légiirányítók is hiába szólítgatták őket. Ezután értesítették a francia légierőt, hogy küldjenek vadászgépeket a repülőhöz, de erre már nem volt szükség, mert végül bejelentkeztek.

A légitársaság a belső vizsgálat után elbocsátotta a kapitányt.

Azok a vállalatok, melyek „hitelt érdemlően” bizonyítani tudták, hogy káruk keletkezett abból, hogy az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, összesen 22 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak. Ezt a pénzt az Európai Unió három év alatt fizette volna ki, de a magyar kormány úgy határozott, előfinanszírozza. A nyolcvan győztes cég között van Matolcsy Ádám bútorgyára, a barátja, Száraz István gasztrocége, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Kall Ingredients Kft is - írja a 24.hu.

Utóbbi cég izocukorgyárat működtet, és a keretből a második legtöbb támogatást kapja: több mint 1 milliárd forintot. A vállalatot a 24.hu megkereste, hogy megkérdezzék, pontosan hogyan is okoz nekik kárt a Brexit, de nem válaszoltak.

A jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám gyára, a Balaton Bútor Kft. 308 millió forintra pályázott sikeresen, ez az összeg a 2020-ban elért profitjának a tizenhétszerese. A portál megkeresésére ők sem reagáltak.

Száraz István cége, a Culinaris Kft. is a kilépés kárvallottjának tartja magát, állítólagos veszteségeit 375 milliós támogatással igyekszik enyhíteni a kormány. A kérdésekre ők se válaszoltak.

Gattyán György cége, a Teqball Kft. 255 millió forintot nyert a brexitalapból, ők sem adtak választ a 24.hu megkeresésére, hogy milyen formában érintette őket az Egyesült Királyság kilépése az Unióból.

Bollywood híres sztárja, az 53 éves Krishnakumar Kunnath, ismertebb nevén KK a koncertje után kapott szívrohamot, és később elhunyt - írja a Guardian. A rajongókon kívül India miniszterelnöke, Narendra Modi is megemlékezett az énekesről.

A Times of India és a helyi sajtó szerint Kunnath rosszul érezte magát, amikor Kolkatában lépett fel. Az előadás után állítólag arra panaszkodott, hogy nagyon fázik, és vissza akart menni a szállodájába. Miután helyi idő szerint este fél 11 körül összeesett, a hotelből egy dél-kolkatai kórházba szállították, ahol az orvosok halottnak nyilvánították - írja a Times of India.

Az 1968-ban Delhiben született, sokoldalú énekes többek között hindi, tamil, telugu, kannada, malajálam, marathi és bengáli nyelven adott elő.

Kunnath karrierjét Dzsinglikben kezdte, majd az 1990-es években debütált a nagyvásznon. Playback-énekesként dalait filmekhez használták, a színészek az ő számaikat tátogták el.

A zenekar énekese azt mondta, azért változtatták meg a Wind of Change szövegét, mert azok után, hogy Putyin inváziót indított Ukrajna ellen, nem akarták többé „romantikusan ábrázolni Oroszországot”.

„A Wind of Change-t úgy énekelni, ahogy eddig énekeltük, ezt már nem tudnám elképzelni” - mondta Klaus Meine a német Die Zeitnek. „Egyszerűen nem helyes Oroszországot romantizálni olyan dalszövegekkel, mint: Követem a Moszkvát, Le a Gorkij parkba ... Hadd énekeljen a balalajka”.

A zenekar úgy döntött, hogy a mostani, amerikai és európai turnéjuk során, ami egy hónappal Ukrajna lerohanása után, március 26-án kezdődött, már más dalszöveggel éneklik leghíresebb balladájukat. Az átdolgozott szöveget a Las Vegas-i turnényitón ki is vetítették a képernyőre, és így szól: „Most figyelj a szívemre, azt mondja, hogy Ukrajna, várja, hogy megforduljon a szél”.

Bár a dal több mint egy évvel a berlini fal leomlása után, 1990 decemberében jelent meg, sokan úgy emlékeznek rá, mint az egykori Szovjetunióban zajló peresztrojka himnuszára, ami a hidegháború végét jelentette.

A Scorpions 1999-ben, a berlini fal leomlásának tizedik évfordulóján adta elő a dalt
a Brandenburgi kapunál, 2005-ben pedig a ZDF közszolgálati televízió nézői a 20. század dalának választották.

2014-ben, amikor a Hősök terén Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése, illetve a rendszerváltás 25. évfordulója ünnepléseként tartottak ingyenes koncertet, fellépett a Scorpions is.

(Guardian)

Kedden jelentette be a kanadai kábítószerfelügyelet, hogy jövő év január 31-től három évre ideiglenesen dekriminalizálja az illegális drogok személyes használatát Brit Columbia tartományban.

A mentesség az első ilyen jellegű intézkedés a kanadai történelemben, és a tartományban kialakult, elképesztő méreteket öltött túladagolási válságot próbálják enyhíteni vele.

A szabály lehetővé teszi, hogy a tartományban a felnőttek legfeljebb két és fél gramm opioidot - beleértve a heroint, a morfiumot és a fentanilt -, crack- és kokainport, metamfetamint és MDMA-t, más néven ecstasyt tarthassanak maguknál. Akinél tényleg csak ennyit találnak, nem vonható büntetőjogi felelősségre, és nem veszik el tőle a kábítószert. Viszont tájékoztatást kapnak az elérhető helyi egészségügyi és szociális szolgáltatásokról, és ha igénylik, segítséget is kapnak ezek igénybevételéhez.

Azokat továbbra is felelősségre vonják, akik az említett határértéket meghaladó mennyiséget birtokolnak, illetve akik a drogokat előállítják vagy forgalmazzák. A kábítószer-használat iskolák, gyermekgondozási létesítmények és repülőterek közelében továbbra is illegális marad.

„Azért teszünk így, mert kormányunk elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjon a megbélyegzés ellen, és a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére, és hogy továbbra is együttműködjön a joghatóságokkal, hogy életeket mentsen, és hogy véget vessen ennek a válságnak” - mondta Carolyn Bennett, Kanada mentális egészségért és függőségekért felelős minisztere keddi nyilatkozatában.

Az intézkedés hatásait monitorozzák és értékelik, és az adatok alapján ha kell, igazítanak rajta. Bennett bejelentette azt is, hogy további 11,78 millió dolláros szövetségi támogatást nyújt olyan projektekre, amelyek célja a megelőzés, az ártalomcsökkentés és a kezelés fokozása a kábítószerrel kapcsolatos ártalmak és túladagolás kockázatának kitett emberek számára.

Becslések szerint csak tavaly 2200 ember halt meg kábítószer-túladagolásban a tartományban, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent a 2020-as, mintegy 1700 halálos áldozathoz képest.

(Axios)

Vasárnap este fél kilenckor érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy egy 52 éves nő élettársával és két gyerekével az Ipoly folyón haladt suppal, de eltévedtek.

Katasztrófavédelmisek, tűzoltók, rendőrök és speciális mentőszolgálat is kereste a bajbajutottakat. Bár a bejelentővel sikerült telefonon újra beszélni, de csak annyit tudott mondani, hogy valahol Hont közelében lehetnek, hogy pontosan hol, nem tudja.

A katasztrófavédelem munkatársai és a Balassagyarmati Rendőrkapitányság járőrei végül Hont közelében, egy mezőn megtalálták az eltévedt nőt és családját. Az 56 éves férfi és a bejelentő, valamint 13 és 14 éves gyerekei nem sérültek meg, így a rendőrkapitányság beosztottjai a segítségre szoruló családot Hontra, a saját autójukhoz vitte, ahonnan budaörsi otthonukba utaztak.

(Police.hu)

„A nevem Borisz Bondarev, 2002 óta a külügyminisztériumban, 2019 óta az ENSZ orosz tanácsadója” - így kezdi közleményét a második magas rangú orosz diplomata, aki a háború miatt lemondott tisztségéről. (Az első Anatolij Csubajsz volt.)

Bondarev levele a Twitteren került nyilvánosságra. Azt írja, húsz éves karrierje során látott már érdekes fordulatokat a külpolitikában, „de soha nem szégyelltem magam annyira a hazám miatt, mint idén február 24-én” - utalva Ukrajna lerohanásának dátumára. Azt írja, Putyin „féktelen” támadása Ukrajna ellen nemcsak az ország, nemcsak az egész nyugati világ ellen elkövetett bűn, de a legsúlyosabb bűn, amit az orosz elnök Oroszországgal szemben elkövethet.

„Azoknak, akik kitervelték ezt a háborút, semmi más céljuk nincs, mint örökké hatalmon maradni, pompázatos, ízléstelen palotában élni, és a jachtjaikon hajózgatni” - írja. Elismeri, hogy az elmúlt húsz évben rengeteg szakmaiatlanságot látott a külügyben, és hallott rengeteg hazugságot is. De, mint írja, az elmúlt években katasztrofálissá vált a helyzet. A propaganda a harmincas évek orosz napilapjainak szintjén van, Lavrov külügyminiszter pedig remekül illusztrálja a rendszer leépülését.

Azt írja, ma az orosz külügyminisztérium már nem a diplomációról szól, hanem a háborús uszításról, hazugságokról és gyűlöletről, ami néhány ember érdekeit szolgálja csupán, azokét, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország még jobban elszigetelődjön és leépüljön.

„Diplomatának tanultam és diplomata voltam húsz évig. A minisztérium lett az otthonom és a családom.

De egyszerűen nem bírok tovább részt venni ebben a véres, ostoba és teljesen szükségtelen gyalázatban” - zárja sorait.

Videóüzenetben intézett beszédet a Világgazdasági Fórum résztvevőihez az ukrán elnök hétfőn.

Volodimir Zelenszkij beszédét azzal kezdte, hogy arra kérte hallgatóságát, gondolják át az idei év témájának jelentőségét: szerinte történelmi fordulóponthoz értünk. Az elnök szerint a téma idén több mint retorika, a most zajló háborút szimbolizálja.

Azt mondta, a világot nem lehet „nyers erővel” irányítani, majd a davosi rendezvény közelében felállított „Oroszország háborús bűnösök házára” mutatott, mint annak bizonyítékára, hogy az állam „tele van háborús bűnösökkel”.

Zelenszkij úgy véli, Ukrajna az elmúlt hónapokban precedenst teremtett, és megmutatta, hogy egy ország meddig képes elmenni a szabadságáért vívott harcban. Az ukrán miniszterelnök-helyettes korábbi szavait a Moszkvával szembeni tartós intézkedések szükségességéről megismételve „maximális szankciók” bevezetését kérte Oroszországgal szemben. Szerinte csak ez akadályozhatja meg, hogy Oroszország, vagy bármely másik ország provokálatlan háborút indítson szomszédja ellen. Most nincsenek ilyen szankciók - tette hozzá, majd ismertette azokat az intézkedéseket, amiket szerinte be kellene vezetni:

• teljes embargó az orosz olajra,
• az összes orosz bank kizárása a globális rendszerekből,
• a kereskedelem beszüntetése Oroszországgal.

A fórum résztvevőihez szólva felszólította azokat a cégeket, amelyek még nem hagyták el Oroszországot, hogy most tegyék meg. Azt mondta, a szolidaritás ilyen kinyilvánítása Ukrajna felé az egyetlen módja annak, hogy a pénzt ne Oroszország „véres érdekeinek” finanszírozására fordítsák.

Beszédét George Marshall volt amerikai külügyminiszter szavait idézve zárta, akinek az európai helyreállítási programja segített Nyugat-Európa újjáépítésében a második világháború után. Szerinte Marshall híres szavai, mely szerint a helyreállítási terv nem állt szemben egyetlen országgal vagy ideológiával sem, hanem az éhség, a szegénység, a kétségbeesés és a káosz ellen volt, még ma is „aktuálisak”.

„A javaslatom ugyanaz” - mondta. Megszabadítani nemcsak Ukrajnát, de minden olyan országot, amit megtámadnak ettől a négy dologtól: az éhségtől, a szegénységtől, a kétségbeeséstől és a káosztól.

„Dicsőség Ukrajnának” felkiáltással búcsúzott, a közönség pedig állva ünnepelte.

Életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a bíróság arra a 21 éves orosz katonára, aki megölt egy civilt. Az invázió kezdete óta ez volt első háborús bűnökkel kapcsolatos per.

Vadim Sisimarint azért ítélték el, mert február 28-án megölt egy 62 éves, bicikliző férfit. Az orosz katona elismerte a gyilkosságot, de korábban azt mondta a bíróságnak, hogy nyomást gyakoroltak rá, és „őszintén sajnálja” a dolgot. „Ideges voltam a történtek miatt. Nem akartam ölni” - mondta Sisimarin a pénteken lezárult tárgyaláson.

Az ítélethirdetés előtt Sisimarin kirendelt védőügyvédje azt mondta a BBC Newsnak, hogy egyetlen orosz tisztviselő sem lépett kapcsolatba vele. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője azt mondta, hogy a Kremlnek „nincs információja” az ügyről.

(BBC)

Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő Jamal gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel-orosz kormányközi szerződést - közölte hétfőn a Twitteren Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja „megerősítette a lengyel kormány elszántságát, hogy Lengyelország teljesen függetlenedjen az orosz földgáztól” - áll a bejegyzésben. „Mindig is tudtuk, hogy a Gazprom (orosz gázvállalat) nem hiteles partner” - tette hozzá Moskwa.

A miniszter később a PAP hírügynökséggel közölte: az orosz gázszállításokról és a gáztranzitról 1993-ban kötött kormányközi szerződés felbontásáról a lengyel kormány május 13-án fogadott el határozatot.

A döntést hétfőn, diplomáciai jegyzék formájában ismertetik Oroszországgal is.

A határozat elfogadása „természetes lépés” volt azt követően, hogy Oroszország áprilisban megszakította a lengyelországi gázszállításokat - fejtette ki Moskwa. A Gazprom április 27-től azért állította le lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelben fizetni a gázért.
„Oroszország, megszakítva a szállításokat, tényszerűen megsértette a szerződésben foglaltakat, ennek nyomán a lengyel kormány azt a következtetést vonta le, hogy (...) a megállapodás hatálytalanná vált” - mondta el a miniszter.

Megerősítette: a varsói kormány már előzőleg is készült arra, hogy az év végéig függetlenné válik az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázszállító 2019-ben nem hosszabbította meg az ezekről szóló szerződést.

A miniszter felidézte, hogy a Jamal gázvezeték lengyelországi szakaszának működtetője 2010 óta a Gaz-System lengyel társaság, amely az idén elfogadott lengyel törvény értelmében a gázvezeték kizárólagos felhasználójává vált.

(MTI)

Újabb homokvihar csapott le hétfőn Irakra, megbénítva a repülőterek forgalmát - közölték a helyi hatóságok.

A közel-keleti országot április közepe óta - néhány hét alatt - nem kevesebb mint kilenc homokvihar sújtotta. A hatóságok Irakot a világ öt, az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás hatásainak leginkább kitett országa közé sorolják.

A rossz időjárási körülmények és a heves porviharok érkezése miatt Musztafa al-Kádimi miniszterelnök elrendelte a munka felfüggesztését a közintézményekben. Ez alól kivételt képeznek az egészségügyi intézmények és a biztonsági ügynökségek - derült ki a kormányfői hivatal közleményéből.

A legfeljebb 400 méteres látótávolság miatt a bagdadi repülőtér felfüggesztette a légi forgalmat. Hasonlóképpen döntöttek a déli Nedzsef síita szent város nemzetközi repülőterén, valamint az északi Erbílben, az autonóm iraki Kurdisztán fővárosában.
A repülőtereken az elmúlt hetekben már többször is kénytelenek voltak rövid időre felfüggeszteni a járatok közlekedését.

Az Irakot sújtó legutóbbi két homokviharban egy ember meghalt, míg tízezer kórházba került. A következő két évtizedben Irakban évente várhatóan 272 „poros nap” lesz, és ez 2050-re a környezetvédelmi minisztérium egyik tisztviselője szerint a 300 napos küszöbértéket is eléri.
A hatóságok a jelenség elleni küzdelemre javasolt intézkedések között említik „a szélvédőként működő erődök létrehozását”, miközben Barhám Száleh elnök szerint az elsivatagosodás az ország teljes területének 39 százalékát érinti.

(MTI/AFP)

A szakadár „Donyecki Népköztársaság”-ban tartják fogva az összes olyan katonát, akik Azovsztalnál kapituláltak - közölte az Interfax orosz állami hírügynökséggel Gyenyisz Pusilin, a de facto állam vezetője. Azt is mondta, a hadifoglyokat szintén Donyeckben állítanák nemzetközi bíróság elé, a törvényszék alapszabályán jelenleg is dolgoznak.

Az Azovstal védőinek kapitulációja után a halálbüntetés visszaállítását és a fogolycsere betiltását helyezték kilátásba az orosz törvényhozók.

„A náci bűnözőket nem lehet elcserélni. Ezek háborús bűnösök, és mindent meg kell tennünk, hogy bíróság elé állítsuk őket” - mondta Vjacseszlav Volodin házelnök, aki támogatta az erről szóló javaslatot.

Leonyid Szluckij arra tett javaslatot a Duma külügyi bizottságában, hogy töröljék el a halálbüntetésekre bevezetett moratóriumot, így az Azov ezred tagjait egyből ki tudnák végezni.

„Ez a számadat «szolgáljon vészjelzésként», hogy a világ tegyen további lépéseket a béke előmozdítása érdekében, és azért, hogy megoldást találjon mindazokra az okokra, amelyek elűzik az embereket az otthonukból” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR).

A szervezet közleményében arról írnak, a fegyveres konfliktusok, erőszak, emberijog-sértések és üldöztetés elől menekülni kényszerülők száma most először lépte át a 100 milliós határt.

A fő ok az ukrán háború és más véres konfliktusok.

„A százmillió letaglózó szám – egyszerre kijózanító és riasztó. Ez egy olyan rekord, amelyet soha nem lett volna szabad felállítani” – mondta az ENSZ menekültügyi főbiztosa. „Ennek vészjelzésként kell szolgálnia a pusztító konfliktusok megoldására és megelőzésére, az üldöztetés megszüntetésére, valamint az ártatlan embereket otthonuk elhagyására kényszerítő okok kezelésére.”

Az UNHCR legfrissebb adatai szerint 2021 végére világszerte 90 millióra nőtt az otthonukból elűzött emberek száma újonnan kirobbanó erőszakhullámok vagy elhúzódó konfliktusok következtében például Etiópiában, Burkina Fasóban, Mianmarban, Nigériában, Afganisztánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Továbbá, az ukrajnai háború miatt csak az idén 8 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát az országon belül, és már több mint 6 millió határátlépést regisztráltak az országból.

Ez a szám a világ népességének több mint 1 százaléka. Ha a 100 millió otthonából elűzött ember egy országot alkotna, az a világ 14. legnépesebb országa lenne. A 100 milliónyi számkivetett között ott vannak a menekültek és a menedékkérők, valamint az az 53,2 millió ember, akiket az országuk határain belül kényszerített valamilyen konfliktus az otthonuk elhagyására – áll az Internal Displacement Monitoring Center (IDMC) friss jelentésében.

„Az a reakció, amellyel a nemzetközi közösség az ukrajnai háború elől menekülőket eddig fogadta, túlnyomórészt pozitív volt” – tette hozzá Grandi. „Azaz az együttérzés továbbra is él, és ugyanilyen mozgósításra lenne szükség a világ összes válsága esetében. Ám végső soron a humanitárius segítség csak tüneti kezelés, nem gyógymód. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megfordítsuk, az egyetlen megoldás a béke és a stabilitás, hogy az ártatlan emberek ne kényszerüljenek arra, hogy az otthoni életveszély vagy a menekülés és számkivetettség bizonytalansága között kelljen választaniuk.”

Az UNHCR június 16-án teszi közzé éves Global Trends jelentését, amely az otthonukból erőszakkal elűzött személyekre vonatkozó 2021. évi globális, regionális és nemzeti adatokat, a 2022 áprilisáig szóló korlátozott frissítéseket, valamint a visszatérések és megoldások részleteit tartalmazza.

Palkovics László miniszterjelölti szakbizottsági beszámolóin tett kijelentéseire reagálva tett közzé állásfoglalást az ELTE TTK Energiaföldrajzi kutatócsoportja.

„A tudományos közmegegyezés szerint a szélenergia a napjainkban elérhető technológiák közül a legkisebb környezeti terhelés mellett képes nagy mennyiségű villamos energia előállítására. Éppen ezért a szélerőművek és a napelemek termelési kapacitásainak bővülése szerte a világon évek óta messze a leggyorsabb ütemű, Európában ez a jelenség különösen szembeötlő. Az a tény, hogy a két technológia egymással párhuzamosan bővül azért logikus, mert a napelemek a nyári félévben, a szélturbinák a téli félévben termelnek több villamos energiát, ráadásul a napi termelés tekintetében is kimutatható egy ehhez hasonló jelenség” - írják.

„Az a vélemény, hogy «(a szélerőműveknél) az energiatárolás problémája éppúgy fennáll, mint a napenergia esetén, így ennek kiépítésétől sem mentesít» részben igaz, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy éppen a fenti évszakos ritmus az oka annak, hogy az együttes bővítéssel jelentősen csökkenthető az energiatárolás problémája. A hazai tervekben szereplő (nemzetközi összevetésben cseppet sem ambiciózus) napelemes teljesítménybővítés – a szélerőműves teljesítmény növelése nélkül – azt jelenti, hogy a téli félévben kritikus mértékű villamosenergia-termelési hiány fog kialakulni, aminek döntő többsége csak importtal pótolható, hiszen még csak a piaci bevezetés fázisában vannak azok az energiatárolási technológiák, amelyek révén szezonális villamosenergia-tárolás válhatna valóra. Mindemellett bármely tárolási technológia csak jelentős energiaveszteséggel működtethető, ezért törekedni kell azok más technikákkal való kiváltására (lásd egyebek mellett a fogyasztó oldali szabályozás számos eszközét). A fenti problémára – szerte a világon – a tárolási kapacitások kialakítása helyett a szélerőművek és a napelemek összehangolt telepítése a nyilvánvaló megoldás.

A miniszterjelölti beszámolókból a sajtó az alábbi gondolatot is kiemelte: „(Magyarország) egy medencében van, és ebben a medencében a Móri-árok az egyetlen szélcsatorna, ahol stabilan fúj a szél. Magyarország többi részén ezt már nem lehet garantálni”. Ennek kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a Kárpát-medence legnagyobb része alkalmas a korszerű szélerőművek gazdaságos üzemeltetésére. A ma már elavultnak számító hazai szélturbinák egységteljesítményre vetített termelési adatai alapján még mindig az európai átlagot meghaladó termelést produkálnak. Éppen ezért nem csak kockázati befektetőknek áll szándékában szélerőművekbe befektetni Magyarországon, de energiaközösségek is alakulnának ilyen céllal, mint ahogyan ez Európa számos más országában tömegesen előfordul.

Ami a Móri-árok szélklímáját illeti: a térségnél lényegesen jobb adottságú területei is vannak az országnak, ahogyan ezt a 2019-ben közreadott Új Európai Szélatlasz és a 2020-ban megjelent Globális Szélatlasz egyaránt megerősíti, illetve a szélerőművek működését modellező szoftverek is igazolják. Ez utóbbiak például Sopron térségére 10%-kal nagyobb várható villamosenergia-termelést becsülnek, mint Mór kapcsán. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az országban sehol sem fúl „stabilan” a szél. De – a hazai kormányzati szakértők által is gyakorta kommunikált téves „zsinórszél” elképzeléssel szemben – ez a legjobb adottságú tengeri telepítésű szélerőművek esetében sem igaz, még ezek sem képesek a „stabil” villamosenergia-termelésre.
Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy az élvonalban járó európai országok már 100% körüli (Ausztria), vagy annál is nagyobb (Dánia) megújulóenergia-részarány elérését tűzték ki célul 2030-ra a villamosenergia-termelésben. Magyarország célértéke 21%. Ma a termelési oldalon a kapacitásbővítés egyik kulcsszereplője a szélenergia, amelyben a globális összteljesítmény 2000 óta közel negyvenszeresére nőtt és a növekedés nem látszik megtorpanni, hiszen a fejlesztések a nemzetstratégiai megfontolások mellett anyagi előnyt is jelentenek. A szélerőművek telepítésének akadályozása a lemaradó államok számára nem csak jelentős bevételkiesést, de költségeket is jelent, ami természetesen igaz a magyar adófizetők esetében is. A jelenlegi – a szélerőműveket kizáró, és más megújuló-alapú technológiák tekintetében is durván korlátozó –energiastratégia drámai mértékű importfüggőségünk további évtizedekre történő bebetonozását eredményezi, ezért az – ahogyan az orosz katona agresszió következményei is nyilvánvalóvá teszik – már rövid távon is súlyos ellátásbiztonsági kockázatot jelent hazánk számára”.

Az ukrán ügyészség jelenleg több orosz hadifoglyot vádol azzal, hogy civileket vettek célba vagy öltek meg. Hétfőn döntenek Kijevben a 21 éves harckocsiparancsnok, Vagyim Sisimarin sorsáról, aki egy 68 éves, bicikliző férfit lőtt agyon, nehogy jelentsen az oroszok állásairól. Ő lehet az első, akit elítélnek az orosz-ukrán háborúban elkövetett háborús bűn miatt.

Az orosz katona elismerte a gyilkosságot, de korábban azt mondta a bíróságnak, hogy nyomást gyakoroltak rá, és „őszintén sajnálja” a dolgot. „Ideges voltam a történtek miatt. Nem akartam ölni” - mondta Sisimarin a pénteken lezáruló tárgyáson.

„Igazán őszintén sajnálom. Nem akartam, hogy ez történjen, nem akartam ott lenni, de megtörtént. Szeretnék még egyszer bocsánatot kérni. Elfogadom a büntetésem, bármi is lesz” - mondta.

Sisimarin ügyvédje a katona felmentését kérte arra hivatkozva, hogy az parancsot hajtott végre, amit elsőre meg is tagadott. Az ügyészek szerint - akik életfogytiglant kértek a férfire - azonban pontosan tudta, hogy mit csinál.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság X. Kerületi Rendőrkapitánysága garázdaság bűntett gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettesek ellen.

Még 2021. december 10-én az aznapi focimeccs után, éjjel 1 óra 30 perc körül Budapest X. kerületében, egy presszóba bement egy feltehetően külföldiekből álló társaság, és verekedésbe keveredett az ott lévő helyi szurkolókkal. A felvételen szereplő hat férfi beazonosítása eddig nem sikerült.

A rendőrség a lakosság segítségét kéri a felvételen lévő személyek beazonosításához.

Az amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy akár erővel megvédenék Tajvant Kína ellen - írja a Reuters. Azt is mondta, az Egyesült Államok más nemzetekkel együtt kiáll amellett, hogy Kína ne alkalmazhasson erőszakot Tajvanon. Hozzátette, Kína veszélyes játékot űz azzal, hogy többször is megsértette Tajvan légterét.

Joe Biden Tokióban tárgyal Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, és már be is jelentette, hogy támogatja, hogy Japán állandó taggá váljon az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Vietnámi, indonéz, mongol, fülöp-szigeteki vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását tenné egyszerűbbé egy törvény, mely a héten kerül a parlament elé - írja a Népszava.

A tervezetet május elején nyújtották be, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomagba rejtve, és véglegesítene egy a járvány idején bevezetett átmeneti szabályozást. A törvény értelmében minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkeznének a vendégmunkás az országba, és munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnának, ha a kormány erről rendeletben dönt.

Arról is a kormány dönt, hogy melyek lesznek a minősített munkaerő-kölcsönzők. Ezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások érkezését.

A Blikk arról ír, már két hónapja van előzetesben egy 70 éves orvos, Dr. J. Johanna, aki jánoshalmi rendelésén Pfizer vakcina helyett sóoldatot adott be betegeinek. A lap értesülései szerint legalalább 13 alkalommal járt el így, de a nyomozás folyamatban van, így lehet, hogy sokkal több visszaélésre derül majd fény.

A Blikk információ szerint Dr. J. Johann vírustagadó, de nemcsak ezért tette, amit tett. Azoknak a pácienseknek, akik csak a hivatalos igazolásra vágytak, az oltásra nem, jó pénzért megkapták tőle. Miután a rendőrség felfigyelt rá, bekamerázták a rendelőjét, így bukott le.

„Mindenről sarkos véleményt formált és nem is rejtette véka alá. Megtörtént, hogy a férjemnek a szívbajára injekció helyett gyógyteát és narancsitalt javasolt. Azt mondta, hogy a sok gyógyszer csak megöli a betegeket. Persze nem lett jobban a párom, ezért gyorsan bementünk Kiskunhalasra, ahol egy injekcióval rendbe hozták”

– mesélte a Blikknek korábbi páciens, aki már nem a városban lakik, csak visszajár ismerőseihez.

Az orvos a helyiek szerint még rendelőjében is rászólt a betegekre, hogy ne viseljék a maszkot, és egy percig sem titkolta, hogy nem hisz a koronavírus létezésében.

A svájci Világgazdasági Fórum hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón közvetített beszédével kezdődik.

„Ez a világ legbefolyásosabb gazdasági platformja, ahol Ukrajnának is van mondanivalója” - mondta Volomidir Zelenszkij ukrán elnök egy korábbi beszédében.

A kongresszuson mutatják be az Ukrajna Ház Davos nevű projektet is, ami a biztonságról, a szankciókról, a humanitárius segítségnyújtásról, Ukrajna újjáépítéséről szól. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, Olaf Scholz német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is felszólal a találkozón.

Davos szervezői márciusban megszakították a kapcsolatot orosz cégekkel és tisztviselőkkel, és bejelentették, hogy a nemzetközi szankciók hatálya alatt álló személyeket nem látják szívesen a rendezvényen.

A svájci város főutcáját orosz háborús bűnösök házává alakították át ukrán művészek, akik azt remélik, üzenetük így eljut a világ vezetőihez - írja a Reuters. A kiállításon levetítenek egy filmet is, ami több ezer olyan képből áll, amin halott civilek és lebombázott házak láthatók.

(Guardian)

Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, hétfőn törvényjavaslatok bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító indítványainak vitáit folytatják le a képviselők - írja az MTI.

A képviselők 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdenek, aztán a napirendi javaslat szerint az interpellációk, az azonnali kérdések és válaszok órája és a kérdések következnek.

A parlament megvitatja Magyarország alaptörvényének tizedik módosításának és az azzal összefüggő katasztrófavédelmi törvény módosításának bizottsági jelentéseit és az összegző módosító javaslatokat.

Ez a két előterjesztés - elfogadása esetén - lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter május 3-án nyújtotta be a kormány nevében, de a terv ismertté vált már az április végi kormányinfón.

A parlamentben vitáznak még a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról, ami a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti.

Néhány napon belül már másodszor tiltakoztak a Cannes-i filmfesztiválon a nők biztonsága, pontosabban annak hiánya miatt, ezúttal egy csapat nő a szexmunkások meggyilkolásáról szóló film premierjén szállta meg a vörös szőnyeget.

A Holy Spider című film vetítése előtt több mint tíz nő ment ki a vörös szőnyegre, és felmutattak egy transzparenst, amin a fesztivál legutóbbi megrendezése óta Franciaországban meggyilkolt 129 nő neve szerepelt. A feketébe öltözött csoport füstgránátokat is robbantott. Az AFP hírügynökség szerint a tiltakozó nők a Les Colleuses nevű feminista csoport tagjai.

A biztonsági szolgálatok nem léptek közbe. Az aktivistákat a résztvevők fotózták, videózták, köztük például Raymond Depardon díjnyertes francia dokumentumfilmes.

Az akciót még azelőtt bonyolították, hogy a Holy Spider alkotói megérkeztek volna a vetítésre. Az iráni születésű Ali Abbasi által rendezett filmben egy oknyomozó újságírónő egy szexmunkásokat célzó sorozatgyilkos ügyét vizsgálja az iráni szent városban, Mashhadban. A film Saeed Hanaei igaz története alapján készült, aki legalább 16 nőt ölt meg, és néhány iszlamista militáns számára hőssé vált.

Pénteken is volt már egy hasonló akció: valaki George Miller Háromezer év vágyakozás című filmjének premierje előtt demonstrált az orosz hadsereg ellen, melynek tagjai Ukrajnában követtek el szexuális erőszakot.

(Guardian)

Az amerikai gyorsétterem-óriás McDonald's kivonul az orosz piacról és eladja az egyre inkább elszigetelődő országban lévő üzletágát - közölte a vállalat hétfőn.

A McDonald's márciusban zárta be 850 éttermét az országban, ahol saját bevallása szerint 62 ezer embert foglalkoztat.

Közelményükben azt írják, a McDonald's Corporation több mint 30 évnyi működés után kivonulnak az orosz piacról, és elindították az oroszországi üzletág értékesítési folyamatát.

„Az ukrajnai háború okozta humanitárius válság és az azt megelőző kiszámíthatatlan működési környezet arra a következtetésre késztette a McDonald's-t, hogy az oroszországi üzletág további tulajdonlása már nem tartható fenn, és nem áll összhangban a McDonald's értékeivel sem”

- írják.

Az adásvétel után az éttermek többé nem használhatják a McDonald's nevet, logót, márkajelzést vagy étlapot.

Oroszország, ahol a McDonald's a nevét viselő éttermek több mint 80 százalékát közvetlenül irányítja, a vállalat bevételének 9 százalékát és működési nyereségének 3 százalékát adja.

Chris Kempczinski vezérigazgató nyilatkozatában elmondta:

„Rendkívül büszkék vagyunk az éttermeinkben dolgozó 62 ezer alkalmazottra, valamint az üzletünket támogató több száz orosz beszállítóra és helyi franchise partnereinkre. Elkötelezettségük és a McDonald's iránti hűségük miatt a mai bejelentés rendkívül nehéz. Azonban elkötelezettséggel tartozunk globális közösségünk felé, és szilárdan meg kell maradnunk értékeink mellett”.

A thai hatóságok 2018 őszén döntöttek úgy, hogy lezárják Maya Bay-t, a híres partszakaszt a thaiföldi Ko Phi Phi Le szigetén, ahol 2000-ben Alex Garland bestselleréből Danny Boyle Leonardo Dicaprio főszereplésével leforgatta a Part című filmet.

A film óriási siker lett, és a turisták valósággal megrohamozták a korábban alig ismert Maya Bay-t, aminek az lett az eredménye, hogy az egykor paradicsomi szépségű és nyugalmú öböl teljesen lerongyolódott. Volt olyan nap, hogy akár hatezer ember kereste fel a partszakaszt. A hatóságok eredetileg csak négy hónapra tervezték a lezárást, de aztán úgy határoztak, egészen 2021-ig meghosszabbítják azt. Végül csak most jött el az ideje, hogy visszaengedjék a látogatókat.

A Guardian-nek nyilatkozott a strand újranyitását felügyelő tiszt, azt mondta, a járványügyi korlátozások igazából jókor jöttek az öböl számára. „Ez időt adott a további helyreállításra: az, hogy senki sem volt itt, nagy változást jelentett” - mondta Siriwat Suebsai.

Kevesebb mint hat hónappal a strand bezárása után a feketeúszójú szirticápák, amik korábban a védett öblöt nevelőhelyként használták, szerény számban, de elkezdtek visszatérni - most több százan vannak. A természetvédőknek volt idejük és helyük, hogy helyrehozzák és elültessenek közel 30 000 koralldarabot, amik már virágba borultak, és számtalan halat vonzanak a zátonyra. Egy ritka Puu Kai rák - amit több mint tíz éve nem látták a környéken - is meglátogatta az öblöt.

A partszakaszt egészen új feltételekkel lehet csak látogatni.

Először is a mólót jóval távolabb helyezték az öböltől, egyszerre legfeljebb nyolc hajó köthet ki, és csupán egy órát tölthetnek a területen. Ezt az egy órát előre le kell foglalni appon vagy egy utazásszervező közvetítésével. A kikötő 10-től délután 4-ig tart nyitva. Az öbölben egyszerre legfeljebb 375 ember lehet.

Miniszterelnököt választ ma az Országgyűlés. A képviselők ötödszörre választhatják meg Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, a Fidesz-KDNP-listavezetőjét az államfő javaslatára - számol be róla az állami hírügynökség.

A parlament honlapján olvasható napirendi javaslat szerint az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a tervek szerint az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatódik.

A miniszterelnök-választást előreláthatólag délután fél háromkor tartják, a döntéshez a 199 országgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges. A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.

Az eskütétel után a miniszterelnök beszédet mond a parlamentben.
A múlt héten leköszönt Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés május 2-ai, alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktort válassza újra miniszterelnöknek.

A miniszterelnök-választás után várhatóan interpellációk és kérdések hangzanak el, majd a parlament lefolytatja a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett két népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A Párbeszéd politikusa a Fudan egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást még tavaly júliusban.

Az Európai Unió szerdán valószínűleg újabb szankciókat fog elfogadni Oroszországgal szemben, miután az orosz erők észak-ukrajnai civilek meggyilkolásáról érkeztek jelentések - közölte Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter.

„Az új szankciókat valószínűleg holnap fogadják el” - mondta az RFI rádiónak kedden, hozzátéve, hogy az EU-nak gyorsan lépnie kell az Oroszországból származó gáz- és szénimport ellen is.

Oroszország tagadta, hogy katonáik civileket gyilkoltak volna a Kijev körüli területeken. Az ország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzja azt mondta, Oroszország kedden „empirikus bizonyítékoka” fog bemutatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amelyek bizonyítják, hogy erői nem vettek részt atrocitásokban.

Az ENSZ Biztonsági tanácsához fordult Volomidir Zelinszkij ukrán elnök is.

Azokon a területeken, ahonnan a hétvégén az orosz csapatok kivonultak, legyilkolt és megkínzott civilek holttestei hevertek az utcákon. Eddig a bucsai mészárlás tűnik a legbrutálisabbnak, de az ukrán főügyész szerint még rosszabb a helyzet Borodjankában.

Az ukrajnai háború legfontosabb történéseit élőnkben követheti percről percre.

(Reuters)

Korábban írtuk, hogy Érd polgármestere, Csőzik László arról posztolt Facebookon, hogy néhány napja megfigyelésre alkalmas eszközöket találtak helyettese irodájában. A spotlámpában kamera és mikrofon volt.

Megkeresésünkre Csőzik László elmondta, úgy vették észre, hogy valai nem stimmel, hogy két spotlámpa egyszerre, furcsán kezdett világítani. Félig viccelődve megjegyezték, hogy talán lehallgatják őket, de nem nyúltak hozzájuk. Végül biztonsági szakembert hívtak, hogy az vizsgálja meg, a lámpákat ő szerelte szét.

Megdöbbenésükre a szakértő arról értesítette őket, hogy kamerát és mikrofont is talált az egyik lámpában. Azt mondta, maguk a kütyük nem voltak túl profik, ilyeneket interneten is lehet rendelni, viszont nagyon szakszerűen voltak beszerelve. A polgármester azonnal értesítette a rendőrséget, akik lefoglalták az eszközöket. A hírre egyébként valamennyi lámpát leszedették és megvizsgáltatták, de nem találtak bennük semmi gyanúsat.

Az épület tüzetes átnézése még nem történt meg, egyelőre sokkban vannak, és várják a fejleményeket.

„Egyelőre a világon semmit nem tudunk, a működési elve is ismeretlen. Azt feltételezik, hogy ez a wifirendszeren keresztül továbbította valahova az anyagot” - mondta Csőzik.

A biztonsági szakértő megállapította, hogy a kamera és a mikrofon alkalmas volt hang és kép rögzítésére és jel továbbítására is. „Innentől kezdve csak találgatni tudunk, de nem akarok találgatni” - mondta a polgármester.

„Én az a fajta ember vagyok, igyekszem úgy élni az életemet, hogy akár rejtett kamera is veheti, de azért rendkívül dermesztő és nyomasztó érzés” - tette hozzá.

Csőzik azt is mondta, mindent át fognak vizsgáltatni, de egyelőre a döbbenet állapotában vannak. Szerinte az irodában soha nem hangzott el olyan dolog, amiből bármi bajuk lehetne, de azért rossz érzés, hogy megfigyelték őket.

„Az egyik feltételezés az, hogy ez akár olyan elven is működhetett, hogy van neki internetes hoszting állomása. Tehát hozzá tartozik mondjuk egy 50 méteres körzetben egy másik ketyere, ami fellövi a felhőbe a jelet. Érdemes úgy is megnézni ezt a házat, hogy nincs-e esetleg eldugva ez a fogadóállomása. Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy ez a wifin keresztül vagy hogy ment” - mondta Csőzik a 444-nek.

A Magyar Hang írta meg, hogy március első heteiben előzetes letartóztatásba kerültek egy Mészáros Lőrinc-közeli biztonsági cég, az Eurovéd Security vezetői. Az információt a vállalkozás a lapnak adott válaszában nem cáfolta.

A Magyar Hang úgy értesült, hogy a NAV több száz millió forintnyi készpénzt foglalt le a házkutatások során. A felcsúti-bicskei cég alkalmazottai ügyeltek a biztonságra Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea esküvőjén, és ők őrzik a felcsúti stadiont is.

A 24.hu tavaly írt a vállalkozásról, ebből kiderült, hogy ők őrzik Mészáros tihanyi nyaralóját és a Mészáros-cégekhez tartozó szállodákat, irodaházakat is.

Az Eurovéd 2016 és 2020 között megötszörözte forgalmát, az utolsó elérhető, 2020-as beszámolójában már 1,4 milliárd forintos bevételről számoltak be. Az ügyészség közleménye szerint, melyben cégnevet nem is említenek, a cégek több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek 2017 és 2021 között. A Magyar Hanghoz eljutott információk szerint köztük van T. N. cégtulajdonos, és rokona, B. I., aki ügyvezetőként tevékenykedett.

További részletek a Magyar Hang cikkében.

Andrej Kozirev Twitterén fejtette ki gondolatait arról, hogy vajon reális esély van-e arra, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vet be (nem), illetve hogy racionálisan gondolkodik-e Putyin (igen).

Kozirev úgy véli, azért terjedt el széles körben, hogy Putyin elméje esetleg megbomlott, mert az emberek, főleg Nyugaton, teljesen irracionálisnak tartják az Ukrajna ellen indított háborúját. A volt miniszter azonban úgy gondolja, borzalmas, de nem irracionális az invázió. Kozirev szerint ha Putyin helyébe képzeljük magunkat, három dolog jött nála össze: Ukrajna állapota országként, Oroszország hadseregének állapota, a Nyugat geopolitikai helyzete.

Úgy véli, Putyin az elmúlt 20 évben nem tekintett valós nemzetként az ukránokra, és valójában szatellit államként kéne működnie. Maidan után azonban elszállt a remény, hogy a független Ukrajna oroszbarát marad. Putyin azt gondolta, az egész mögött a Nyugat áll. Viszont ha az ukrán kormány nem lehet oroszbarát magától, akkor neki kell erőszakkal azzá tennie. Ráadásul elkezdte elhinni saját kormánya propagandáját, azaz azt, hogy Ukrajnát nácik vezetik.

Kozirev szerint fontos, hogy a Kreml az elmúlt húsz évet azzal töltötte, hogy modernizálja a hadseregét. A költségvetés jelentős részét ellopták, és ciprusi jachtok formájában köszönt vissza. Erről viszont senki nem mert szólni Putyinnak.

Azt írja, az orosz elit bevette saját propagandáját arról, hogy Biden mentálisan alkalmatlan az elnöki feladatra. Ahogy azt is, hogy az EU gyenge volt, amikor a nem túl hatékony szankciókat hozta 2014-ben. Aztán Amerika kivonulása Afganisztából tovább erősítette ezt a narratívát.

Ha valaki azt hiszi, hogy ezek az elgondolásai igazak, és az a célja, hogy visszaállítsa az Orosz Birodalom dicsőségét, akkor Ukrajna lerohanása teljesen racionálisnak tűnik. Bár rosszul hiszi, amiket hisz - írja Kozirev -, de ettől még nem lesz bolond. Csak téved és erkölcstelenül viselkedik.

A volt miniszter végül arra jut, ha jól vezette le mindezt fejben, akkor Putyin nem fog szándékosan bevetni nukleáris fegyvereket (a szándékosságot azért hangsúlyozza, mert egy erőmű bombázása véletlenül is katasztrófához vezethet). Sőt, Kozirev szerint a fenyegetőzés az atomháborúval épp azt jelzi, hogy Putyin nagyon is ésszerűen gondolkodik, tudja, hogy a Nyugattól engedményeket zsarolhat ki, ha zörgeti a nukleáris fegyvereit.

Végső következtetése az, hogy a Nyugatnak nem szabad belemennie semmilyen egyoldalú egyezménybe csupán azért, mert attól félnek, ledobja az atomot.

Az orosz elnök az állami felügyelet alatt álló Rossiya 24 hírcsatornán tartott beszédet, ebben figyelmeztette azokat, akik ellenzik Oroszország Ukrajna elleni támadását, hogy „ne súlyosbítsák a helyzetet” azzal, hogy további korlátozásokat hozzanak az ország ellen.

„Nincsenek rossz szándékaink a szomszédunkkal szemben”

- mondta Putyin.

Beszélt arról is, hogy a kormánya szerint „nincs szükség” arra, hogy Ukrajna további lépéseket tegyen, ami „csak még rosszabbá teszi a kapcsolatukat”.

„Úgy gondolom, hogy mindenkinek azon kell elgondolkoznia, hogyan normalizáljuk a kapcsolatunkat, hogy normálisan együttműködjük és normálisan fejlesszük a kapcsolatunkat” - mondta. Az Ukrajna elleni háborút elrendelő elnök hozzátette, hogy az orosz hadsereg minden eddigi akciója „csupán válasz volt néhány, az Orosz Föderációt ért barátságtalan lépésre”.

(BBC)

Több olvasónk is jelezte ma, hogy a repülési nyomkövető oldalak adatai alapján az Aeroflot egyik járata szállt ma le Budapesten. Ez azért érdekes ugye, mert az Ukrajna ellen indított háború miatt hétfőtől az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is kitiltotta a légteréből az orosz repülőket.

Az Airportal most megválaszolta, hogyan érkezhetett mégis az orosz légitársaság gépe hozzánk:

"Az Aeroflot rendkívüli engedéllyel repatriáciációs járatokat indított március 4-én pénteken Budapestre és a ciprusi Lárnakára" - írják. "Az Európai Unió tagállamai által elrendelt tiltás a kivételek közé sorolja a speciális, eseti engedélyekkel rendelkező, humanitárius vagy repatriációs járatokat, az Aeroflot ezért kaphatott engedélyt a lengyel és szlovák légtér átrepülésére, valamint a budapesti le- és felszállásra".

A járatra Moszkva irányába kizárólag azok az orosz állampolgárok szállhatnak fel, akik olyan retúr jeggyel rendelkeznek bármely oroszországi légitársaság járatára, amelynek Európába tartó szakaszát már felhasználták – a cég közlése szerint.

A hozzánk érkező járat Seremetyjevo repteréről szállt fel péntek reggel, majd a fehérorosz, lengyel és szlovák légtéren keresztül repült Magyarországra. A nálunk ragadt oroszok eddig csak átszállással, főleg Törökországon keresztül juthattak haza.

Az itt rekedt oroszok a mostani repatriációs járatot nem számítva az elmúlt napokban csak átszállással, leginkább Isztambulon keresztül, a Turkish Airlines járataival juthattak haza.

A címlapkép illusztráció, az Aeroflot egyik járata látható rajta.

Egy új törvény értelmében Oroszországban akár 15 év börtönnel is sújthatják azokat, akik "álhíreket" terjesztenek az Ukrajna elleni háborúról, vagy "hiteltelenítik" az orosz fegyveres erőket. A törvény alapján "álhírnek" számítana már az is, hogy háborúnak, inváziónak nevezik azt, ami Ukrajnában történik, és amit hivatalosan "különleges műveletnek" neveznek.

Csütörtökön az egyik utolsó független hírcsatorna, a TV Rain bizonytalan időre függesztette fel a műsorszolgáltatást, mert nyomás alá kerültek az invázióról készült riportjaik miatt. A csatorna, melyet Dozhd néven is ismernek, utolsó adását úgy zárta, hogy a stáb levonult a színről.

Az orosz távközlési szabályozó hatóság azzal vádolta a csatornát, hogy a szélsőségeseket buzdítja, felborítja a közrendet- és biztonságot, és bátorítja a tüntetőket. (BBC)

Az ukrán elnök videóközvetítéssel jelentkezett be az EP keddi ülésére, amelyet Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja miatt hívtak össze. Zelenszkij percekig meg sem tudott szólalni, mert a képviselők állva, vastapssal fogadták.

„Ezek a napok nem jó napok, néha ezek az utolsó napok” – kezdte Zelenszkij. „Az állampolgárainkról beszélek, akik a hazájukat védik, és amiért a legvégső árat fizetik” – mondta. „A szabadságot védik”.

Elmondta, nagyon örül, hogy azt látja, mellettük áll az Európai Unió összes állama, és tragikusnak tartja, hogy ennek az egységnek ez az ára. Az elérzékenyült elnök felemelte a papírt, melyen a beszéde állt, és azt mondta, nem fogja felolvasni. „A dokumentumok kora lejárt, a valósággal kell szembenéznünk a hazánkban, ahol embereket ölnek meg. ”

„Az ukránok hihetetlenek” – folytatta. Bárkit le fogunk győzni, mondta, és kijelentette, az ukrán nép az európai utat szeretné, azt választotta. „Azt szeretném önöktől hallani, hogy az ukránok számára tényleg létezik ez az út.”

Megemlítette a Harkiv ellen indított kedd reggeli halálos rakétatámadásokat, és elmondta, arrafelé sok orosz él, és abban a régióban található az ország legtöbb egyeteme. Szenvedélyes hangon beszélt arról, hogy előző nap 16 gyerek halt meg, és

Putyin erre is csak azt fogja mondani, hogy ez csak egy művelet, és csak katonai létesítményeket támadnak. „Miféle katonai létesítményekben laknak gyerekek?” – tette fel hevesen a kérdést.

Az ukránok nagyon eltökéltek. Küzdünk a jogainkért, az életünkért, a szabadságunkért” – mondta. Hozzátette, most a túlélésért küzdenek, de szeretnének Európa egyenlő tagjai lenni.

„Az Európai Unió erősebb lesz velünk – mondta. – Viszont önök nélkül Ukrajna magányos lesz.”

Bizonyítsák be, hogy velünk vannak, hogy nem fognak minket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, így az élet nyerhet a halál felett, és a fényesség győzedelmeskedhet a sötétség felett” – zárta beszédét, amelyet a teremben lévők hosszú ideig tartó vastapssal állva fogadtak.

A terhesség első 24 hetében elvetethetik a nők a magzatukat. Az abortusz mellett kampányoló szervezetek történelmi sikernek nevezték a döntést - írja a Guardian.

A közelmúltban Mexikóban és Argentínában is enyhítettek a terhességmegszakítás szabályain. A dél-amerikai ország alkotmánybírósága hétfő este öt igen, négy szavazattal dekriminalizálta az abortuszt. Korábban Kolumbiában csak akkor lehetett elvégezni a beavatkozást, ha a terhesség veszélyeztette az anya vagy a magzat egészségét vagy életét, illetve ha a terhesség nemi erőszak, vérfertőzés vagy nem beleegyezésen alapuló mesterséges megtermékenyítés eredménye volt.

Jogvédő szervezetek úgy becslik, legalább 400 ezer abortuszt végeznek évente az országban, melyek közül eddig csak 10 százalék volt legális. 2020-ban legalább 26 223 olyan beavatkozást végeztek, melyek nem tekinthetők biztonságosnak.

Egy kolumbiai nőjogi szervezet, a Causa Justa szerint legalább 350 nőt ítéltek el vagy büntettek meg abortusz miatt 2006 és 2019 közepe között, közülük legalább huszan 18 év alattiak voltak.

Az olimpiai játékok szóvivője, Jen Csia-Zsung (Yan Jiarong) egy rövid csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy „Csak egy Kína van”, illetve, hogy hazugság, hogy Hszincsiang tartományban kényszermunkára fognák az ujgur kisebbséget - írja a BBC.

Mindezt azután mondta, hogy Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szóvivője, Mark Adamset kérdezték Tajvan részvételéről a vasárnapi záróünnepségen. Jen erre reagálva mondta, hogy „Csak egy Kína van”. Később, amikor egy a NOB-hoz intézett kérdést a Hszincsiangban gyártott textilek felhasználásáról, közbevágott, és kijelentette, hogy „az «úgynevezett» kényszermunka Hszincsiang tartományban” szándékosan terjesztett hazugság.

Emberi jogi szervezetek azzal vádolnak ruházati cégeket, melyek olyan textilt használnak, melyek Hszincsiangban készülnek, hogy semmibe veszik, hogy ott semmibe veszik az ujgur kisebbség jogait.

Használaton kívüli gyűrűs kútba esett egy kisfiú egy családi ház udvarán szerda délután a Fejér megyei Előszálláson - erről a Katasztrófavédelem számolt be Facebook-oldalán.

A kútban víz nem volt, nyílását egy borostyánbokor nőtte be. A dunaújvárosi hivatásos tűzoltók a borostyán gyökérzetét fokozatosan tépték fel, ügyelve arra, hogy a bokor ágai ne hulljanak a négyéves kisfiúra, akivel folyamatosan beszélgettek a mentésben résztvevők. A tizenöt méter mélyen lévő gyerekhez mentőkötéllel - kötélbiztosítás mellett - egy tűzoltó ereszkedett le, aki a mentőszolgálattal történt egyeztetés után, karjában tartva hozta fel a felszínre a fiút, akit szintén a tűzoltók emeltek ki a kútnyílásból. A gyermeket súlyos sérültként mentőhelikopter szállította kórházba.

Viharos sebességgel terjed a koronavírus Hongkongban, a kórházakon is egyre nagyobb a nyomás, így most a Kínában bevált taktikát vetnék be, és letesztelnék a város teljes lakosságát - írja a Bloomberg.

A folyamatban a lap forrásai szerint kínai orvosszakértők is részt vesznek, és a most oltáshoz használt furgonokat alakítják át mobil tesztállomásokká. Azt, hogy a tesztelést kötelezővé tegyék-e, még mérlegelik, a Sing Tao Daily napilap azonban arról ír, akik elutasítják a tesztet, nagyjából 1300 amerikai dollárnyi büntetésre számíthatnak. Az akció március elején indulhat, és valószínűleg hetekig tart majd.

A hongkongi kormány a lap megkeresésére egyelőre nem válaszolt.

Nagy a nyomás Kína felől Hongkongon, Hszi Csin-ping elnök felszólította a 7 és fél milliós városállamot, hogy tegyenek meg mindent a járvány megfékezésére, mert a szaporodó esetszámok nincsenek összehangban Kína zéró COVID politikájával. A mostani gócpontok feltűnése előtt Hongkong hónapokig covidmentes volt, szerdán azonban már 4285 volt az új esetek száma, 16 beteg kritikus állapotban volt, 10 ember pedig belehalt a koronavírus okozta betegségbe, köztük egy hároméves kislány.

Bár a szlovák parlament lazított a 2010-ben hozott, szigorú állampolgársági törvényen, továbbra sem vehető fel feltételek nélkül más ország állampolgársága, tehát nehéz kettős, így szlovák magyar állampolgárságot is szerezni - erről a Paraméter ír.

A most hozott lazítás szerint öt év külföldi tartózkodás szükséges ahhoz, hogy fel lehessen venni egy másik állampolgárságot is anélkül, hogy buknák a szlovák állampolgárságot. A három kisebbségi szlovákiai magyar pártból létrejött Szövetség (szlovákul Aliancia) alkotmányellenesnek tartja a döntést, és csak azt tartja elfogadhatónak, ha visszatérnek a 2010 előtt állapotokhoz. A párt azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a jogszabályt.

A kettős állampolgárság lehetőségét még a Fico-kormány idején szüntették meg, vélhetően azért, mert a magyar kormány lehetővé tette, hogy azok a szlovákok, akinek magyar felmenői vannak, lényegében minden feltétel nélkül felvehessék a magyar állampolgárságot.