Boros Juli

Kamila Valijeva jogi képviselői szerint a műkorcsolyázó nagyapjának szívgyógyszerei jelezhettek be a doppingteszten, írja a Guardian. A gyógyszer trimetazidint tartalmaz, amit koszorúér-betegség okozta mellkasi fájdalom kezelésére szoktak alkalmazni, de doppingszerként is használható. Valijeva ügyvédje szerint könnyen előfordulhat, hogy nagyapjával ugyanabból a pohárból ittak, és így került trimetazidin a szervezetébe.

Hosszú hallgatás után a versenyző is nyilatkozott az orosz sajtónak: „az elmúlt pár nap érzelmileg nagyon megterhelő volt számomra. Ezek egyszerre örömkönnyek és a bánat könnycseppjei, de természetesen boldog vagyok, hogy részt vehetek az olimpiai játékokon. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy képviseljem az országunkat”.

Valijevaról a csapatverseny után derült ki, hogy karácsonykor volt egy pozitív doppingtesztje, az Orosz Doppingellenes Ügynökség (Rusada) azonban ennek ellenére felfüggesztette Valijeva eltiltását. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) és a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (WADA) viszont a Nemzetközi Sportdöntőbíróságra (CAS) vitte az ügyet. A CAS hétfőn végül úgy döntött, Valijeva elindulhat a téli olimpián a női műkorcsolyázók versenyében. A hét órás meghallgatásról, amin a versenyző az olimpiai faluból, online vett részt, azt mondta, hogy az eset megtanította, hogy a felnőtt élet “bizonyos mértékig igazságtalan lehet”, de úgy érzi, ez egy olyan szakasz az életében, amin át kell esnie.

A döntés nincs hatással a csapatverseny végeredményére, továbbra is kérdéses, hogy az oroszok átvehetik-e az aranyérmet. Hónapokba is telhet, mire az ügyben döntés születik.

Az olimpia után az Orosz Doppingellenes Ügynökség és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség vizsgálja majd az ügyet. De még ha az orosz nyomozás tisztázza is, valószínűleg fellebbeznek az ítélet ellen.

A Fővárosi Állatkertben felébredt téli álmából a Hugi nevű barnamedve. A néphagyomány szerint ha február 2-án kijön a medve, és meglátja az árnyékát, akkor visszamegy még egy kicsit aludni, és ez azt jelenti, még messze a tél vége. Ha nem látja meg, az értelemszerűen azt jelenti, hogy jön a tavasz. Hugi sajnos ma szikrázó napsütésben bújt elő, jól meg is látta az árnyékát, úgyhogy a tél végét váró babonások számára rossz hírünk van.

Elhunyt Monica Vitti legendás olasz színésznő. Halálhírét Róma egykori polgármestere, az egykori filmkritikus Walter Veltroni jelentette be - írja az olasz ANSA hírügynökség.

Vitti, aki 1931-ben született Rómában Maria Luisa Ceciarelli néven, Olaszország egyik ikonikus színésznője volt, és felfedezője, a megközelíthetetlen Michelangelo Antonioni múzsája.

2001-ben vette át az olasz Oscart, a David di Donatello-díjat, azóta - Alzheimer-kórja miatt - kerülte a nyilvánosságot.

Veltroni tweetjében azt írta, Roberto Russo, aki az elmúlt évtizedekben Vitti társa volt, azt kérte tőle, ő közölje, hogy a színésznő nincs többé. „Mély fájdalommal, odaadással, nosztalgiával teszem” - írta.

Vitti rengeteg jó filmben, a legjobb olasz színészek oldalán, a legjobb rendezők vezetésével játszott, köztük angol nyelvűekben is.

2000-ben hozzáment Roberto Russóhoz, akivel 1973 óta voltak együtt.

Utoljára 2002-ben vállalt nyilvános szereplést, amikor részt vett a Notre-Dame de Paris musical párizsi premierén.

Adam Delimkhanov, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének alsóháza, az Állami Duma képviselője kedden azt mondta egy Instavideóban: „addig vadászunk ráád, míg le nem vágjuk a fejed és meg nem ölünk”. Hozzátette, ez azokra is áll, akik lefordítják a videót orosz nyelvre, legalábbis ezt írja az eredeti csecsen nyelvet fordító Insider news oldal. A fenyegetést Abubakar Jangulbajev emberi jogi aktivistához címezte - minderről a Moscow Times számolt be.

Abubakar Jangulbajev a Kínzásellenes Bizottság nevű orosz jogvédő szervezet ügyvédje. Apja, egy visszavonult szövetségi bíró, és testvére január 23-án elhagyták Oroszországot, miután az anyját, Zarema Muszajevát gyakorlatilag elrabolták Oroszország nyugati részén, és akarata ellenére Csecsenföldre vitték.

Jangulbajev azt mondta az Insidernek, hogy komolyan veszi Delimkhanov fenyegetését. „Elképesztő ezt hallani egy olyan embertől, akinek az a dolga, hogy olyan törvényeket hozzon, amelyek javítanak az Oroszországban élő emberek életén” - mondta a portálnak. Hozzátette, nem tudja, lesz-e válasz az orosz szövetségi nyomozóhatóság részéről, de már kezd kételkedni ebben is.

Delimkhanovot, aki a csecsen elnök, Ramzan Kadirov közeli szövetségese, az Egyesült Államokban szankciókkal sújtották, Dubajban pedig körözik egy 2009-es csecsen tábornok meggyilkolása miatt. Kadirov felszólította a Jangulbajev család tagjait befogadó országokat, hogy ha őket védik, azzal terroristákat védenek. Kadirov múlt hónapban „börtönnel vagy temetéssel” fenyegette az aktivistát és rokonait.

Muszajevát először Nyizsnyij Novgorodban tartóztatták le január 20-án azzal, hogy tanúskodnia kell egy csalási ügyben. Most hivatalos személyek elleni erőszakkal vádolják, ami bűncselekmény, és akár 10 év börtönnel büntethető.

Jangulbajev fivérét, Ibragimot azzal vádolják, terrorista cselekmény elkövetésére buzdított nyilvánosan, ennek 5-től 7 évig terjed a büntetési tétele. A Kreml tagadja, hogy része lenne az ügyben, Kadirov halálos fenyegetését pedig az ő „személyes véleményének” nevezték.

Az Állami Duma etikai bizottságának egyik tagja felszólította a szövetségi nyomozókat, hogy vizsgálják ki Delimkhanov fenyegetését.

Dillon Helbig írt egy könyvet saját képzelt karácsonyi kalandjairól Dillon Helbig’s Crismis címmel, és roppant elégedett volt vele. Azt szerette volna, ha mindenki elolvassa, de nem tudta, ezt hogyan érhetné el. Azt viszont tudta, hogy hogyan működnek a könyvtárak, ezért amikor a nagymamájával ellátogatták a közösségi könyvtárban az idahói Boise-ban, becsempészte a könyvet az egyik polcra - írja a Guardian. A könyvre rá is írta, hogy ő maga írta.

Bár bravúros settenkedésre volt szükség az akciófilmbe illő jelenethez, a kisfiú megoldotta, ugyanis saját elmondása szerint ügyesen tud settenkedni.

A 81 oldalas könyv úgy indul, hogy Dillon díszíti a karácsonyfát, és az egyik csillag a fán felrobban. Ennek hatására Dillon visszarepül térben és időben a legelső hálaadásig, illetve az Északi-sarkhoz.

Pár nappal az akció után Dillon visszament, hogy ellenőrizze, ott van-e még a könyv, de eltűnt. Dillon szülei attól tartottak, a könyvtár dolgozó rábukkantak a könyvre és megszabadultak tőle, ezért az anyja felhívta a könyvtárat. „A félelmük alaptalan volt, mert ha valahol biztonságban van egy könyv, az a könyvtár” - mondta Alex Hartman, a könyvtár egyik vezetője a Guardiannek.

Kiderült, hogy Hartman és kollégái elolvasták a könyvet, sőt, Hartman hatéves fia is. Nagyon tetszett nekik, úgyhogy Dillon engedélyével nyilvántartásba vették és kölcsönözhetővé tették. Múlt szombaton már 55 személy iratkozott fel a várólistára, hogy elolvashassák a kisfiú regényét. Hartman jelenleg Dillon anyjával tárgyal arról, hogy készítenek egy digitális másolatot a könyvről.

Akcióját is értékelték, és létrehozták a Whoodini díjat, amit elsőként ő, a settenkedés egyik kiváló művelője kapott. A fiatal szerző bejelentette, hogy jön a folytatás, amelyben a Grinchet látogatja meg, és amiben főszerepet kap a kutyája, Rusty is. Emellett dolgozik egy másik regényen is egy dzsekifaló gardróbról, ami valós történeten alapul, ami még óvodás korában történt vele.

Friss képeket közölt az MTI a téli olimpia pekingi médiaközpontjából. A fotókon azt demonstrálják, hogy mennyire vigyáznak, hogy ne terjedjen a koronavírus, minden nagyon érintésmentes, az ételt is távirányítással viszik az étkezőben az asztalhoz.

Az ország vakcinációs programjának élvonalában dolgozó egészségügyi dolgozók állítása szerint vannak emberek, akiknél regisztráltják, hogy megkapták a vakcina mindkét dózisát, pedig valójában nem is adják be a másodikat - írja a Guardian.

A dolgozók szerint a kormány részéről akkora a nyomás, hogy sok helyen úgy érzik, nem tehetnek mást. Elmondásuk szerint roppant könnyű csalni, egyszerűen az első oltásnál felvett személyes adatokkal machinálnak.

Az állampolgárok oltási státuszát egy CoWIN-nak nevezett, a kormány által fejlesztett platformon vezetik. A CoWIN igazolását világszerte elfogadják, lehet vele utazni az államok között és más országokba is, azokba is, amelyek csak teljes oltottsággal engedik a belépést az országba.

A kormány célja az volt, hogy 2021 végéig mindenki legyen beoltva Indiában, de ez nem sikerült. A hivatalos statisztikák szerint a felnőtt lakosság 75 százaléka megkapta már mindkét dózist. Múlt héten a miniszterelnök, Narenda Modi Twitteren azt írta, büszke mindenkire, aki elősegíti az oltási folyamatot.

Az Európai Labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy a Champions League nevű bajnokság és a Champignons (gomba) League nevű pizza békében élhetnek egymás mellett. Az UEFA korábban a Frankfurthoz közeli Pizza Wolke tulajdonosainak küldött levelet, melyben azzal fenyegetőztek, hogy jogi lépéseket tesznek az étterem mirelitpizzája, pontosabban annak neve miatt. A tulajok kirakták a levelet Instagramra, ezután a szövetség meghátrált, közölték, hogy dehogy perelnek, és azzal védekeztek, a fenyegetés csak egy helyi védjegy-ügynök túlbuzgóságának eredménye.

A pizzéria később rendkívüli hírként közölte, hogy a Champignons League továbbra is kapható lesz.

(BBC)

A Fővárosi Ítélőtábla keddi, másodfokon hozott ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet cikke, amiben pedofilnak nevezték A Meseország mindenkié című mesekönyvet kiadó civil szervezetet - olvasható az egyesületet képviselő Helsinki Bizottság honlapján. Novemberben, első fokon még bocsánatkérésre és sérelemdíj fizetésére kötelezték a Magyar Nemzetet, most azonban ezzel ellentétes ítéletet hoztak.

A mesekönyvet, melynek projektkoordinátorát, Rédai Dorottyát a Time a 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta, a kezdetektől támadták, Dúró Dóra látványosan le is darálta. A Meseország mindenkié sztorijai olyan fontos témákról szólnak, mint szexuális orientáció sokfélesége, a családon belüli erőszak, az igazságosság vagy a szegénység, és arra tanítanak, hogy legyünk elfogadóbbak egymással.

A Magyar Nemzet októberben hozott le egy írást, melynek szerzője a könyvet a pedofíliához, a kiadót pedig pedofil szervezethez hasonlította. A Labrisz emiatt perelt és nyert első fokon. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint azonban mégse hibázott a Magyar Nemzet. Az indoklásban meglepő módon szóba kerültek Orbán Viktor szavai is, azaz hogy a kormányfő szerint is van kapcsolat a homoszexualitás és a pedofília között. A bírói tanács szerint a pedofília is bántja a gyerekeket, a Meseország Mindenkié is, így nem volt sértő a lap szerzőjének hasonlata.

A döntés szerint a Magyar Nemzetnek nem kell se bocsánatot kérnie, se sérelemdíjat fizetnie.

„Másfél éve próbálnak besározni minket. De itt nem csak rólunk van szó. A népszavazási kampányban a miniszterelnök azóta is megtévesztő módon mossa össze az iskolai szexuális felvilágosítást, a homo- és transzszexualitást a pedofília bűncselekményével, miközben tudjuk, hogy ezen bűncselekmények nagyrésze a családon belül történik, és többségében a gyerekek heteroszexuális felnőtt hozzátartozói követik el. A bíróság mai ítélete felmentést és biztatást ad ennek az aljas, manipulatív hazugságnak és ezeknek az elkövetőknek. Nem igaz, hogy a homo- és transzfób népszavazás és politikai kampány gyerekeink védelmét szolgálja. A gyerekeket éppen attól a bántalmazástól és kirekesztéstől kell megvédeni, amit az ő védelmükben színleg fellépő gyűlölködő és felelőtlen politikusok képviselnek” – értékelte a bíróság ítéletét Rédai Dorottya, a Labrisz ügyvivője.

„Nehéz nem látni az összefüggést a mai ítélet és az április 3-i homofób népszavazás között. A Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési színvonala hasonló tárgyú ügyekben az utóbbi időszakban látványosan zuhan” – mondta Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje.

Mérsékelten érdekes, a magyar hétköznapokból nem kirívó bűncselekményről számolt be a 24.hu: a gyanú szerint három alak valami elszámolási vitába keveredett egy negyedik alakkal, akit állítólag megvertek, fogva tartottak, és több milliós kocsija átruházására kényszerítettek. Jó, van ilyen, a három gyanúsított letartóztatásban van, majd valami lesz, tényleg nem túl érdekes.

Ami érdekes, vagyis inkább a vizuális történetmesélés szempontjából figyelemreméltó, az a videó, amit a rendőrség hírhez mellékelt.

A Pörgős nap című felvételen a rendőrök határozott léptekkel hatolnak be egy autószerelőműhelynek látszó, több helyiségből álló helyre.

A csapat egyetlen nő tagja láthatóan divatérzékeny, és a Kardashian-vonalat követi: a testhez simuló nadrág és a kamugucci dzseki egész furcsán, mégis erőteljesen rezonál a pisztolytáskával és a határozott fellépéssel.

Az abroncsok és felnik tengerén átgázoló csoporttal tartó videós egészen közeli felvételeket készít az alkatrészekről, ám a távoli képeken felbukkanó tájidegen tárgyak teszik végül emberivé a helyszínt. A terem közepén álló fridzsider, a társaitól elszakított, százast talán már sosem látó bevásárlókocsi és a kopott pokróccal letakart, masszírozófotelnek látszó valami emlékeztet arra, hogy a világ nemcsak autóalkatrészekből áll.

A hosszas szemlélődés után visszakerül a fókusz a rendőrnőre, aki a polcon kotorászik, és valamiket talál, hogy aztán egy huszárvágással a letartóztatott férfire irányuljon a figyelem, akit végül egy vélhetően rendőrségi folyosón kísérnek valahova - talán kihallgatásra. A végén emlékeztetnek, hogy itt valami autóalkatrészes dologról van szó, és a gyanúsított olajfoltos, megbilincselt kezeivel zárják a Pörgős nap című videót.

Íme.

Két új koronavírus-fertőzést regisztráltak a cunami miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő ország fővárosában, Nuku'alofában, emiatt várhatóan lezárások lesznek - írja a BBC.

A miniszterelnök, Siaosi Sovaleni azt mondta, mindkét esetre a kikötőben derült fény, ahol a humanitárius segélyszállítmányokat fogadják. A szigetcsoportot egészen idáig nem érte el a vírus.

A tenger alatti vulkánkitörés miatt keletkezett cunami teljesen szétszedte Tongát, ezért érkeznek a segélyszállítmányok, amiket érintkezésmentesen próbáltak átadni - ezek szerint nem óriási sikerrel. A miniszterelnök azt mondta kedden, a helyi idő szerint szerda délután életbe lévő lezárást 48 óránként felülvizsgálják majd. Arról is beszélt, egyetlen hajó sem mozoghat a szigetek között, ahogy a helyi repülőjáratok sem szálhatnak fel.

Az elzárt szigetcsoport azon kevés helyek egyike volt, amit egészen idáig elkerült a covid - egyetlen esetet kivéve még tavaly októberben. Most azt vizsgálják, hogy a vírus arról az ausztrál hajóról érkezett-e, hol a 600 fős legénységből 23-an fertőződtek meg, és ami segélyszállítmányokat vitt a szigetre. A tongai hatóságok egyelőre úgy vélik, hogy ez valószínűtlen, mindenesetre az ausztrálok is megvizsgálják a tongai eseteket, hogy van-e összefüggés.

A tongai lakosság 60 százaléka már kétszer is oltva van, de néhány sziget annyira elzárt, hogy nem jutott még el oda a vakcina, így ők különösen ki vannak téve a vírusnak.

A színésznő az ABC The View című reggeli, beszélgetős műsorában hétfőn beszélt arról, hogy a holokauszt nem faji kérdés volt, hanem arról szólt, hogy emberek más emberekkel bántak emberhez méltatlanul. Kijelentéséért - amit a műsorban többször is megismételt - utóbb elnézést kért, de tudta fokozni azzal, ahogy Stephen Colbert késő esti showjában próbálta megmagyarázni, és ahol kiderült, hogy alapvető fogalmakkal sincs tisztában.

A téma azért merült fel, mert múlt héten egy Tennessee-i iskolaszék úgy döntött, kiveszik a tantervből Art Spiegelman világhírű képregényét, a holokausztot feldolgozó Maust. A döntést azzal indokolták, hogy a könyvben túl sok a káromkodás és meztelenség, amúgy is „túl felnőttközpontú”. Azt is kifogásolták, hogy erőszakot és öngyilkosságot ábrázol, ami szerintük nem egyeztethető össze a közösségük értékrendjével. A könyvet - ahogy az ilyen esetekben történni szokott - azonnal felkapták, és a sikerlisták élére ugrott.

A BBC azt írja, kedd este az ABC News elnöke, Kim Godwin azt írta a stábnak, hogy azonnali hatállyal, két hétre felfüggeszti Goldberget „rossz és fájdalmas megjegyzéseiért”.

„Bár Whoopi elnézést kért, arra kértem, szánjon időt az önreflexióra és arra, hogy felmérje, mekkora súlya volt mindannak, amit mondott. Az egész ABC News együttérez a zsidó kollégákkal, barátokkal, családokkal és közösségekkel. Ezek a döntések sosem könnyűek, de szükségesek” - olvasható a kollégáknak kiküldött feljegyzésben, melyet a Hollywood Reporter idézett.

Kedden Goldberg a harmadik nyilvános bocsánatkérését adta ki, ebben arról írt, a holokauszt kijelentésével ellentétben faji kérdés volt, hiszen a nácik azért gyilkolták le a zsidókat, mert alacsonyabb rendű népnek tartották őket.

A 66 éves színésznő 2007 óta szerepel a reggeli műsorban, és nem ez az első olyan kijelentése, ami sokakat felháborított. Korábban védte a kiskorú ellen elkövetett szexuális erőszakkal vádolt Roman Polanskit és a szintén nemi erőszak miatt börtönre ítélt Bill Cosbyt.

Szerda reggel elindult a koronavírus-járvány miatt eléggé lerövidített, csak három napig tartó olimpiai fáklyafutás Pekingben. A lezárások miatt nem lehetnek nézők az utak mentén.

A láng a fővárosból, az olimpiai erdei park déli kapujától indult, és három fő versenyközpontot - a pekingi, a jencsingi és a csangcsiakoui zónát -, valamint a Nagy Fal egyes szakaszait érintve érkezik meg pénteken a megnyitó ünnepségre.
A váltófutásban közel 1200-an vesznek részt, többek között egészségügyi dolgozók, a tudományok, az oktatás és a kultúra területéről érkezők, valamint lesz - a fáklyafutás történetében először - robotok közötti váltás is, a pekingi olimpiai park közelében, a Jungting-folyónál kétéltű és víz alatti gépek segítségével.

Az olimpiai láng tavaly október 20-án érkezett meg Kínába, és ezzel Peking lett az első város, amely fogadhatta a nyári (2008) és téli (2022) játékok lángját. A legfiatalabb fáklyavivő 14, a legidősebb 86 éves, és több mint húsz országból érkeznek a váltó résztvevői.

Pekingben az elmúlt másfél évben most regisztrálták a legtöbb koronavírus-megbetegedést. A fővárosban vasárnap 20 újabb esetet jelentettek, emiatt a hatóságok bejelentették, hogy egyes területeket lezártak, és tesztelik a lakosokat. A mindenkitől elzárt olimpiai faluban is voltak megbetegedések.

(MTI)

Tavaly áprilisban mi is beszámoltunk róla, hogy Felcsút környékének országgyűlési képviselője ajándékot kapott Ács János szobrászművésztől: Szűz Mária fémszobrát.

A szokatlan műalkotást közösen helyezték el Tessely Zoltán dolgozószobájában, de az ajándékba kapott szobor nem maradt ki a képviselő aktuális vagyonbevallásából sem.

Bár a miskolci fideszes képviselő tavalyi vagyonnyilatkozatában nem szerepelt megtakarítás, most 27 milliót írt be a más szerződés alapján fennálló követelés rubrikába. Csöbör Katalin ingatlanjai mind megvannak, a kocsija továbbra is egy 2015-ös Skoda. Tavaly még 31,7 millió hitele volt, idén ez már csak 27 millió.

Pócs Jánosnak nem változott a járműparkja, Kia Sorentója mellett megvan még a Volkswagen Transportere és az 1999-ben vásárolt, IFA pótkocsija is - legalábbis frissen közzétett vagyonbevallása szerint. A jászsági fideszes képviselő ingatlanvagyona nem változott, a takarékbetétben elhelyezett megtakarítása viszont egy év alatt 8 millió 200 ezerről 12,8 millióra nőtt. Tavalyi vagyonnyilatkozatában összesen 600 ezer forintnyi készpénz szerepelt, ez az összeg 2022-re 200 ezerrel növekedett. Tartozása, ahogy tavaly, úgy idén se volt.

A 2016-ban létrehozott paraguayi El Paraíso Verde, azaz Zöld Paradicsom a legnagyobb zárt kolónia Dél-Amerika területén. A csodás fekvésű tájon vannak folyók, tavak, települések, különféle létesítmények. A kolónia oldalán azt írják, azok telepedtek itt le, akik nyugalomra vágytak és több zöldre, illetve, akik „ki akartak kerülni a mátrixból”.

Azok találnak itt menedéket, akik titkos összefüggéseket fedeznek fel a globális gazdasági és politikai trendek mögött, akiket aggaszt az 5G bevezetése, a víz fluorizálása, a kötelező vakcina vagy az úgynevezett chemtrail. „Zöld Paradicsomunk a konzervatív szabadgondolkodók, a nonkonformisták és azok menedéke lett, akik a lehető legjobb életet szeretnék élni a saját feltételeik szerint” - írják magukról.

A Guardian arról ír, a lakosok főleg német, osztrák és svájci bevándorlók, a tulajdonosok szerint számuk 150-ről idővel 3000-re nő majd. Optimizmusuk nem ok nélküli:

a koronavírus-járvány rendesen megdobta az oltásellenesek költözési kedvét.

Egy a Youtube-on közzétett videón több lakó arról beszél, valóban a vírussal és a vakcinákkal kapcsolatos kételyeik miatt döntöttek végül úgy, hogy ott telepednek le.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Reljuv SA (@paraiso_verde_py) által megosztott bejegyzés

Caazapá megyében, ami egyébként Paraguay egyik legszegényebb vidéke, a hivatalos számok szerint 2019-ben még csak négy német lakott ott, ez a szám 2021-re már 101 volt. De azóta az oltásellenes német bevándorlók száma az ország más területein is megnőtt. Egy a Zöld Paradicsom közelében élő német férfi a Guardiannek összeesküvés-elméletekkel és a vírus-szkeptikussággal magyarázta a hirtelen támadt érdeklődést. Paraguay kényelmes emigrációs törvényei is vonzóvá teszik a „deepstate, az új világrend” elől menekülő németek számára az országot.

„ Sok idős ember jön. Úgy hiszik, sokan halnak meg [oltás után] az idősotthonokban”

- mondta a német férfi, aki nem szerette volna, ha leírják a nevét. „Más negyvenesek azért jönnek ide, hogy a gyerekeiket kimenekítsék”.

A bezárkózott európai kolónia létezését azonban nem mindenhol nézik jó szemmel, így például a közelben fekvő megyeszékhelyen, az ugyancsak Caazapá nevű városban sem. „Miért vannak itt? Nem tudjuk, de szeretnénk tudni” - mondta a Guardiannek Rodney Mereles, egykori városi tanácsnok.

A Zöld Paradicsom Youtube-csatornáján olyan videókat oszt meg, melyben arról „tájékoztatják” nézőiket, hogy az eddig 5 és fél millió ember halálát okozó világjárvány egyszerűen nem létezik. Ennek ellenére olyan kamu csodaszereket reklámoznak, melyek a covidot gyógyítják, és azt hirdetik, Paraguayban nincsenek a járvány miatt korlátozások - ami nem igaz.

Bár tavaly júniusban Paraguayban volt a legmagasabb az egy főre jutó koronavírusos halálozás, a kolónia tagjai olyan videókat is megosztanak, melyeken látható, hogy óriási partikat tartanak, amivel megsértik a helyi járványkezelési szabályokat.

Németországban a 2015-ös menekültválság a társadalom bizonyos rétegeit radikalizálta, ami megmutatta, hogy egyes embereknél termékeny talajra találnak az álhírek és a világjárvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek. A német oltásellenesek szűk csoportja idővel a külföldre költözés mellett döntött, Paraguay mellett szintén népszerű célpont Bulgária. A német rezidenseken kívül érkeznek osztrákok, svájciak is, de vannak új lakók Hollandiából, Belgiumból és Franciaországból is. Földvásárlással a tulajdonosokat - honlapjuk szerint - főleg Paragauayból, az Egyesült Államokból és Kanadából keresik meg.

Az oltásellenesek csoportos jelenléte Caazapában már a helyi egészségügyi hatóságokat is aggasztja. Dr Nadia Riveros, Caazapá közegészségügyi felelőse azt mondta a Guardiannek, hogy a világjárvány súlyos csapás mért a régióra, melyben nincsenek intenzív ágyak, és csak egy jól felszerelt sürgősségi osztály van. „Nem szeretnénk újra keresztülmenni ezen. Úgy gondolom, a külföldieknek, bárhonnan is jönnek, be kell oltatniuk magukat, mielőtt az országunkba lépnek” - hangsúlyozta Riveros.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Reljuv SA (@paraiso_verde_py) által megosztott bejegyzés

Paraguay éppen a harmadik hullámmal néz szembe, miközben az átoltottság rendkívül alacsony. Az egészségügyi miniszter januárban jelentette be, hogy a nem az országban élő külföldiek ezentúl csak érvényes oltási igazolvánnyal léphetnek az országba. Mióta az új szabály életbe lépett, hat német állampolgár országba lépését tagadták meg a hatóságok.

Paraguaynak már korábban is többször meggyűlt a baja a külföldi kolóniákkal. Próbáltak itt már saját birodalmat létrehozni a mennoniták, ausztrál szocialisták és az Egyesítő Egyház is. Ezek a próbálkozások mind nyomot hagytak az országon.
De a legdurvább kolónia mégis a protofasiszta Nueva Germania volt, melyet 1886-ban alapított Elizabeth Nietzsche (a filozófus testvére) és a férje, Bernhard Förster. Förster aztán meghalt, valószínűleg öngyilkos lett, ezután Nueva Germania hanyatlásnak indult, pénzügyi nehézségeik voltak, a közösséget megtépázták a belső konfliktusok és az, hogy a telepesek nem értettek a mezőgazdasághoz.

Míg Nietzsche és Förster egy árja, a „zsidó befolyástól mentes” közösséget képzelt el, a Zöld Paradicsom alapítója és vezetője, Erwin Annau arról beszélt, ő az iszlámtól védené a németeket. Egy azóta levett weboldalon pedig megkérdőjelezte a jogosságát, mindannak, amikkel a második világháború után vádolták Németországot.

Egy 2017-es beszédében, melyet a paraguayi kormány tagjai előtt tartott, azt mondta, az iszlám nem része Németországnak. „Felvilágosult keresztények vagyunk, és aggódunk a lányainkért”. Hozzátette, a Koránban olvasható ideológia nem kompatibilis a demokráciával és a keresztény értékekkel. Paraguayban él egy stabil muszlim közösség, akik érthető módon nem örülnek a Zöld Paradicsomnak. De hiába aggódnak, a kolónia erős politikai és gazdasági támogatást élvez. A csoport tagjai rendszeresen találkoznak helyi és nemzeti tisztviselőkkel, és azt állítják, hogy egyeztetéseket folytattak a paraguayi egészségügyi hatóságokkal, hogy lobbizzanak a szigorúbb járványügyi intézkedések ellen.

Egy volt városi tanácsos, Gladys Rojas azt mondta a Guardiannek, hogy a Paraíso Verde az egykori elnökhöz, Horacio Carteshez köthető politikai erők védelmét élvezi. Cartes üzletember, az ország leggazdagabb és legbefolyásosabb embere, bár felmerült már, hogy nemcsak tiszta üzletekhez volt köze.

Rojast jelenleg magánterület megsértésével vádolják, ugyanis rendezett egy tüntetést, miután azt vette észre, hogy egy a Zöld Paradicsomban folytatott építkezés komoly kárt tett egy védett területen, az Isla Susun.

A Guardian helyszínen járó munkatársai arról számoltak be, a Paraíso Verdéhez közeledve a kerítésnél, majd később a bejáratnál is fegyvereseket láttak. Be nem engedték őket, ennek ellenére az őr agresszívan követelte, hogy mutassák meg az igazolványaikat.

A Magyar Közlönyből derült ki, hogy a magyar állam megveszi a siklósi kórházat.

Az indoklás szerint az, hogy a kórház száz százalékban állami tulajdonba kerüljön, az állami egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, megerősítése és kitettségének csökkentése érdekében szükséges – különös tekintettel a koronavírus-világjárvány okozta rendkívüli helyzetre és egészségügyi kihívásokra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának az MTI-hez eljuttatott közleményéből kiderül az is, hogy eddig az állam csak 25 százalékban volt tulajdonos .

A Kereszténydemokrata Néppárt közleményt adott ki, melyben felháborodásukat fejezik ki a főpolgármester egy korábbi, a Klubrádióban tett kijelentésével kapcsolatban. Karácsony Gergely szerintük azt mondta a Városligetben felhúzott Magyar Zene Házáról, hogy olyan, „mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, szóval végül is belefér”.

A KDNP szerint ez „felháborító és tűrhetetlen!”

Valójában nem egészen úgy hangzott el az a mondat, amit sérelmeznek, hanem így: „‚Az egész Városliget projekt értelme olyan szempontból felfoghatatlan, hogy a 21. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a Szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk.”

„Felmerül a kérdés, hogy önök miért lelik örömüket abban, hogy újra és újra megsértik a kereszténységet és a keresztény embereket? Miért veszik semmibe a keresztény emberek méltóságát?” - teszi fel a KDNP kérdést, bár az nem világos, hogy a többes szám kikre vonatkozik. Majd meg is válaszolják saját kérdésüket, és a válasz viszonylag egyszerű: ők (a még mindig nem tudjuk, Karácsonyonon kívül kik) a teremtett világot tagadják, csakúgy, mint mindazt, amit a párt igazi értéknek tekint.

„Úgy okoskodnak, hogy félresiklott életüket nem helyrehozni akarják, hanem saját deviáns világukat akarják ránk kényszeríteni. A kereszténység helyébe pedig egy globális világrendeletet akarnak erőszakkal állítani, mely hasonló a világ régebbi kommunista kísérleteihez. Önök egyfajta globális forradalmat akarnak, melyben nem csak a társadalom értékrendszerét, hanem annak teljes struktúráját is ki akarják forgatni a rendes kerékvágásából.

Mi mindezekre nemet mondunk!
Nemet mondunk a gyűlöletre, és határozottan kiállunk a keresztény emberek és értékek védelme mellett!” - zárul a gyűlöletet elutasító, jó hangulatú közlemény.

2020 tavaszán több ún. dudálós tüntetést tartottak, a résztvevők azt szerették volna elérni, hogy a Clark Ádám téri körforgalom feletti Karmelita kolostorban dolgozó Orbán Viktor is meghallja őket. A koronavírus miatt nem lehetett rendes tüntetést tartani, ezért az emberek autóval érkeztek, tettek egy kört a kocsijukkal, dudáltak, aztán tovább hajtottak. A tüntetések kezdeményezői Szél Bernadett és Hadházy Ákos országgyűlési képviselők voltak.

A második ilyen tüntetés után 49 embert jelentettek fel. Közülük többen az Alkotmánybírósághoz fordultak. A hvg.hu azt írja, két panaszos, akik pénzbírságot kaptak, azt kifogásolták, hogy sérültek az alkotmányos jogaik, a véleménynyilvánítási és gyülekezési joguk, pedig nem jelentettek veszélyt senkire nézve se.

Panaszukat elutasították. Az Ab-határozatok indoklásában hosszan írnak az alapjogok védelméről, de végül arra jutottak, hogy a dudálás „nem minősült olyan nonverbális (azaz nem szavakban kifejezett) véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Arra jutottak, hogy az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.

A panaszok nem voltak teljesen azonosak, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben azonban voltak különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”

A panaszok nem voltak ugyanolyanok, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben születtek különvélemények is. A hvg.hu Czine Ágnes alkotmánybírót idézi: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.” Schanda Balázs véleményét is leszavazták, ő azt írta, a „politikai dudálást” épp hogy jobban kellene védeni, mint az öncélú dudálásokat.

Vértesy László is a Pegasus kémszoftver egyik célpontja volt - derítette ki a Direkt36.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tanító jogász korábban a Századvég kutatója volt, a 2018-as választások előtt pedig a Jobbik kampányát segítette. A Fővárosi Választási Bizottságnak 2014 óta tagja. Vértesy két telefonszáma is szerepelt azon a listán, ami a célpontokat tartalmazza.

A Direkt36 megkereste a jogászt, azonban nem szeretett volna válaszolni kérdéseikre, így a telefonját sem tudták megvizsgálni, hogy hagyott-e nyomokat rajta a kémszoftver. Bár Vértesy nem, de néhány ismerőse hajlandó volt beszélni az oknyomozó újságíró központ munkatársaival. Egyikük azt mondta, a jogász maga sem érti, hogy került a listára.

A Pegasusszal 2018 őszén vették célba, amikor semmi különössel nem foglalkozott éppen. Ekkor már tagja volt a választások jogszerűségét felügyelő Fővárosi Választási Bizottságnak, ahova egy ismerőse szerint nem pártdelegáltként került be, hanem az akkori jegyző javaslatára. Ebben az időszakban még tulajdonosa volt a Civitas Intézetnek is, ami a Jobbik kampányát segítette.

A kormány nem reagált a Direkt36 Vértesy célponttá válásával kapcsolatos kérdéseire.

Két nappal ezelőtt Bús Balázs, a III. kerület korábbi polgármestere rájött, hogy önkormányzati képviselői tisztsége összeférhetetlen a Nemzeti Kulturális Alapban (NKA) betöltött alelnökségi tisztségével, ezért lemondott. Na nem az alelnökségről, hanem az önkormányzati képviselőségről.

Legfrissebb Facebook-bejegyzésében arról ír, lemondó levelében azt kérte Kiss László polgármestertől, hogy a mai testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt szót kaphasson, amire Kiss állítólag írásban ígéretet tett. Bús azt írja, mégse így lett. „Látható, hogy mennyire félnek a politikai jelenlétemtől. Ha tudnának elnémítanának és megfojtanának minden ellentétes véleményt” - írja Bús.

Mindenesetre beszédét közzétette, melyben többek közt azt írja, a képviselőségért kapott tiszteletdíját minden hónapban kerületi civil szervezetek részére juttatta el. Ír arról is, miért nem alelnöki tisztségéről mondott le.

„A két munka összeférhetetlenségének számomra is egyértelművé válásakor érdemben egyetlen dolgot mérlegeltem: hogyan tudok továbbra is a lehető legjobban segíteni a kerületieknek. Helyi önkormányzati ellenzéki képviselőként, vagy a Nemzeti Kulturális Alap alelnökként. Az önök tevékenységét elszenvedve, azt gondolom, hogy most nem helyi képviselőként lehetséges ez. Mit tehet egy ellenzéki képviselő akkor, amikor folyamatosan semmibe veszik a véleményét, jobbító javaslatát?” Bús arról ír, az ellenzéki kerületvezetés ellehetetleníti a kerületben végzett munkáját, úgyhogy egyszerűen mindenkinek jobb, ha az NKA felől segíti Óbudát.

„Tájékoztatni szeretném önöket, hogy a Nemzeti Kulturális Alap alelnökként is fontosak számomra a kerületi projektek, a kerület kulturális fejlődése. A tavalyi évben több mint 140 millió forinttal támogattuk a különböző óbudai pályázatokat, kerületi intézményeket, az önkormányzat pedig 16 mft-t kapott a kulturális intézményi dolgozók bérfejlesztésére. Nem a köszönömért teszem - azt önöktől hiába is várná az ember - hanem azért, mert továbbra is fontos nekem, hogy Óbudán mi történik, és hogyan tudok segíteni az itt élő embereknek. Van, aki igényt tart erre, van aki nem. Ez döntés és szándék kérdése Polgármester Úr, ha az egész kerületet szeretné egyszer valóban képviselni!” - írja felszólalásában.

Ezután Szabó Tímeát ekézi, majd megismétli, hogy az NKA alelnökeként továbbra is Óbudáért fog dolgozni.

A megfigyeléseket és a titkos információgyűjtéseket korábban állítólag Völner Pál engedélyezte, de mivel megbukott, jogosan merül fel a kérdés, hogy most ki ellenőrzi a területet. (A Völner-üggyel foglalkozó cikkeinket ide kattintva olvashatja.)

Az igazságügy nem válaszolt a sajtókérdésekre, így Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese írásbeli beadvány formájában kérdezett rá.

„A válaszadó Répássy Róbert a jogszabályi előírásokra hivatkozva leírta, hogy «a titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi, (…) akadályoztatása esetén a parlamenti államtitkár helyettesíti.» Vagyis az ellenzéki politikusok és újságírók lehallgatása Varga Judit kezébe kerülhetett vissza” - írja Kocsis-Cake Facebook-oldalán. „Érdemes figyelni arra a szempontra is, hogy ezek szerint a korábbi gyakorlat jogszerűtlen volt, hiszen a feladat Völner Pálnak való «kiszervezését» nem indokolta semmiféle akadályoztatás, hacsak a Soros-ügynökök elleni brüsszeli harc annak nem számít. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a megfigyelések engedélyezőjét közben egy nyomozásban megfigyelték.”

Márciustól nevet változtat a Telenor Magyarország Zrt.: a cseh PPF befektetői csoport tulajdonában álló mobiltársaság új neve Yettel Magyarország Zrt.lesz - jelentette be Peter Gazik vezérigazgató csütörtökön Budapesten.

Hozzátette: a névváltás a PPF Telecom Csoport három Telenor néven működő telekommunikációs vállalatát érinti: Magyarországon, Szerbiában és Bulgáriában.
A névváltás is annak a bizonyítéka, hogy piacbővítést terveznek az országokban, a régi nevet átmenetileg még egy hónapig használják - mondta, és jelezte, sikeres éven vannak túl, minden fontos piacon növekedést értek el.

A hvg.hu arról ír, hogy korábban felmerült, hogy „Laa.” lesz az új márka, végül „Yettel.” - így, ponttal a végén - lett.

(MTI/hvg.hu)

Ritka jelenségről és egyedülálló tenyészeti sikerről adott hírt a Debreceni Állatkert. Január 23-án három zöld víziagáma kelt ki tojásából, pedig a pálmaháznak csak két nőstény lakója volt. Mivel a végül termékenynek bizonyult tojásokat lerakó egyed még fiatalon, ivarérettsége előtt került idősebb társához Debrecenbe 2019-ben, alighanem kizárható, hogy korábban hímmel párosodott volna; így

feltehetően partenogenezisnek, vagyis szűznemzésnek köszönhető a meglepő szaporulat, bár a teljes bizonyossághoz az anya és a világra jött utódok genetikai vizsgálatára lesz szükség.

A főként gerinctelenekre jellemző, de a halak, kétéltűek, hüllők és madarak egy részénél is megfigyelt szűznemzéskor az utód egyedfejlődése hím segítsége nélkül, a megtermékenyítetlen petesejtből indul meg. A zöld víziagámák sikeres szűznemzésére korábban egyetlen dokumentált esetben volt példa, akkor a washingtoni állatkert nősténye adott életet egy életképes utódnak néhány évvel ezelőtt.

A Távol-Kelet vízparti erdőiben őshonos ázsiai vagy zöld víziagáma (Physignathus cocincinus) nappal aktív falakó faj, de kiválóan úszik, és akár 25 percig is képes a víz alatt maradni. Táplálékát főként rovarok, halak, kisebb emlősök és hüllők teszik ki, de növényi részeket is fogyaszt. Sok rokonához, például a többi agámaféléhez, illetve a leguánokhoz és varánuszokhoz hasonlóan ő is rendelkezik fejtetői szemmel, amely fényérzékelő képessége révén nagy segítséget jelent a megfelelő napozóhely megtalálásában. Impozáns megjelenése és viszonylag kezes habitusa miatt világszerte népszerű terráriumi faj, vadon élő állománya azonban az élőhelyvesztés és az illegális befogások miatt sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

„Ami az '56-os plakát-ügy körül volt, az engem padlóra küldött. Nem is akarok már róla beszélni, de olyanok is ellenem fordultak és elárultak, akikkel együtt harcoltam. Ezt nem lehet feldolgozni, tönkretett az ügy”

- ezt mondta Dózsa László a Blikknek, ami kórházban készült képekkel illusztrált cikket közölt a színészről és annak rejtélyes betegségéről. Hogy pontosan mi kínozza Dózsát, állítólag az orvosok se tudják, de „a szívére húzódott”. A színész heteket töltött kórházban.

„Volt, amikor úgy éreztem, itt a vég, a testem feladja a harcot, halálfélelmem volt. Akkor azt kértem, hogy hívjanak papot, és adja fel az utolsó kenetet, mert nem akarok anélkül meghalni. A pap jött is, de végül az Úr úgy döntött, hogy még nem szólít magához, pedig addigra elfogadtam, hogy ennyi volt számomra az élet” - panaszolta Dózsa, aki úgy véli testi tüneteit lelki gyötrelmei okozzák.

Megviselte ugyanis mindaz, ami azután következett, hogy kiderült, állításával ellentétben nem ő szerepel az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára állami megbízásból készített plakátok egyikén, hanem Pruck Pál. Azt, hogy a képen látható felirat hibás volt, a bíróság is kimondta,

Az ukrán főváros, Kijev polgármestere, az egykori boksz világbajnok, Vitalij Klicskó szerint viccnek is rossz a németek felajánlása, miszerint küldenek 5000 katonai sisakot Ukrajnának arra az esetre, ha Oroszország megtámadná őket. Klicskó azt mondta, a hír hallatán a szava is elállt.

Németországot egyre több kritika éri amiatt, hogy nem küldenek fegyvereket Ukrajnába, ahogy azt Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok teszi. A védelmi miniszter, Christine Lambrecht azt mondta, azért sisakokat küldenek, mert kifejezetten azt kértek tőlük. Védelmi fegyvereket azért nem küldenek, mert nem akarják tovább növelni a feszültséget.

Vitalij Klicsó, aki évekig élt Németországban, elképedt a felajánláson. „A német kormány viselkedésétől eláll a szavam. A védelmi miniszter nyilvánvalóan nem fogta fel, hogy a tökéletesen felszerelt orosz hadsereggel nézünk szembe, ami bármelyik pillanatban megkezdheti Ukrajna invázióját” - mondta az egykori bokszbajnok a Bildnek. „Legközelebb mit küldenek? Párnákat? - viccelődött.”

Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnik azt mondta, a sisakokat szimbolikus gesztusként értékeli, de hazájának és katonáiknak felszerelésre lenne szükségük, és a sisakok nem a legfontosabb részei ennek.

(Reuters)

Az Ukrán Nemzeti Gárda katonája eddig ismeretlen okból tüzet nyitott az őrökre egy közép-ukrajnai katonai létesítménynél, öten meghaltak - írja az Al Jazeera.

Az incidens csütörtök hajnalban történt a fővárostól, Kijevtől délkeletre fekvő Dnyipróban, a Déli Gépgyár (Pivdennij masinobugyivnij zavod) rakétagyárnál, műszakváltás idején, amikor a fegyvereket adták ki a katonáknak, köztük a merénylőnek. A támadásban öten meghaltak, öten pedig megsebesültek. A támadó egy Kalasnyikovból nyitott tüzet, majd elmenekült.

A címlapkép illusztráció.

A kormányfő a hét végén részt vesz Madridban az európai konzervatív pártvezetők egyeztetésén - így kommentálta az MTI-nek kedden Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, hogy híre ment a spanyol sajtóban, hogy újra összeülnek az európai szélsőjobboldali vezetők.

Az El Independiente című lap arról írt, hogy a szélsőjobboldali spanyol párt, a Vox elnöke, Santiago Abascal a hétvégén házigazdaként fogadja Madridban a meghívott európai vezetőket.

Abascal az ukrán válság ellenére is úgy döntött, hogy megtartja a csúcsot, amire már visszajelezte részvételét Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. Decemberben már volt Varsóban egy hasonló találkozó, de ott nem jött össze a tervezett új európai frakció, olyannyira, hogy Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga (Lega) elnöke és Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) elnöke el sem ment rá. A meghívottak hivatalosan az Európai Unió jövőjéről és a konzervatívok jövőbeni együttműködéséről kezdeményeztek egyeztetéseket, de a találkozót korábban több helyen is az alternatív jobboldali pártok új európai frakciójának zászlóbontásaként harangozták be.

Az El Independiente információi szerint a Vox meghívta a mostani, madridi találkozóra a francia Marine Le Pent, az észt Martin Helmét és az olasz Giorgia Melonit is. Salvini az AFP értesülése szerint ezen az egyeztetésen sem vesz részt.

A csúcsra január 28-án és 29-én kerül sor - írja az El Independiente. A cikk hozzáteszi: Abascal több alkalommal kifejtette, hogy Magyarország és Lengyelország a Vox két „kedvenc szövetségese”, ezen országok vezetőivel „tökéletes összhangban” van a határok védelme, a családpolitika valamint a szuverén nemzetek megvédésének ügyében.

(MTI/AFP)

Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja interjút adott a Politicónak, ebben beszélt többek közt arról, hogy gyakorlatilag semmi esély sincs arra, hogy Magyarországot pénzmegvonással büntetnék még az április 3-ai választások előtt.

A beszélgetés fő témája nem hazánk, hanem Lengyelország volt, amelyre szerinte az EU valós nyomást helyez, hogy kövessék az uniós normákat a bírói függetlenség és tartsák be az európai bírósági végzéseket. Az EU többek közt a bíróságok függetlenségével, az igazságszolgáltatás reformjaival kapcsolatos aggályai miatt tartja vissza a helyreállítási pénzeket Lengyelországtól. A kormány szerint ez Brüsszel részéről zsarolás, amihez nincs joguk, de azért Mateusz Morawiecki miniszterelnök decemberben kijelentette, azon vannak, hogy ezek a konfliktusok az EU és Lengyelország között mihamarabb megoldódjanak.

Magyarországgal kapcsolatban szó esett a homofób törvényről, és a biztos kifejezte aggályait a sajtószabadsággal kapcsolatban és a korrupció miatt is.

Reynders ugyanakkor elismerte, nincs reális esély arra, hogy az április 3-án esedékes országgyűlési választások előtt pénzbírsággal sújtanák Magyarországot. Meg kell várni, hogy az Európai Bíróságon ítéletet hirdessenek a jogállamisági mechanizmus ügyében, ez várhatóan február 16-án fog megtörténni. De még ha úgy is döntenek, hogy visszatarthatnak uniós pénzeket, az nem az egyik percről a másikra fog megtörténni, és időbe telik, hogy odáig jusson az ügy, hogy javaslatot nyújtsanak be az Európai Unió Tanácsának.

Sajátságos gondolatmenete kevert bajba egy férfit Szigethalmon. A Police.hu beszámolója szerint az úr 400 forintot dobott be egy üdítőautomatába, de az elnyelte a pénzét, és nem adta ki az italt. A 25 éves, kunpeszéri férfi nagyon mérges lett, és végül a rendőrség számát tárcsázta, hogy segítsenek megoldani a problémát.

Mivel az automatán nem volt rajta, hogy ki üzemelteti, azt a rendőrök se tudták leolvasni a panaszos helyett, így a probléma nem oldódott meg, kiderült viszont, hogy a férfit korábban valótlan bejelentés szabálysértés miatt 80 ezer forintra büntették, amit nem fizetett be. Mivel azt mondta, esélytelen, hogy képes legyen kifizetni, a rendőrök a Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézetbe vitték.

Bár Szegeden és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen villámgyorsan lezárták a vizsgálatot, Pécsen ad hoc bizottság vizsgálja a 444.hu által feltár Völner-ügy egyik szálát, mely szerint a jogi karon többeknek valós tudás nélkül, akár jelenlétük hiányában is elintézték a vizsgát - írja a Népszava.

Ilyen vizsgát „varázsoltak” többek közt Völner Pál rokonának és Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének is. Ezek a megvarázsolt vizsgák a gyanú szerint a Szegedi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a PTE-n is zajlottak.

A Népszavának a Pécsi Tudományegyetem rektora, Miseta Attila adott tájékoztatást, eszerint ők inkább alaposak, mint gyorsak szeretnének lenni, így akár február közepéig tarthat a vizsgálat. Miseta azt mondta, a lehallgatási anyagban említett személyekkel már beszélt a bizottság, de azt nem részletezte, hogy pontosan mire jutottak. Azt, hogy pontosan hány tanár vett részt a szabálytalan vizsgáztatásokban, jelenleg is vizsgálják. A vizsgálat eredményét a bizottság a rektornak adja majd át.

Nehéz megérteni, miért érdekel mindenkit ennyire ez a sztori, de tény, hogy hetek óta mindenki egy egykori szépségkirálynő és egy menő autókkal járó, dizájnermackóban feszítő rapper szerelméről beszél. Arról, hogy ki ez a két ember, és mi ez az egész szakítós-szerelmes sztori körülöttük, itt lehet tájékozódni.

Bár hivatalosan csak nemrég jöttek csak össze, és hangsúlyozták, kerülni szeretnék a nyilvánosságot, a 24.hu beszámolója szerint hosszasan beszéltek kapcsolatukról a Story magazinnak.

A „Ne bántsatok!” című interjúban nem hangzik el semmi új, Kulcsár Edina és G.w.M (ezt ő maga - igazi lázadóként - úgy ejti, hogy dzsívíem), polgári nevén Varga Márk is csak hangsúlyozza, hogy már amúgy is szakításban voltak korábbi párjukkal, és amit egymás iránt éreznek, igazi szerelem. Ismét elmondják, hogy az egész csak munkakapcsolatnak indult, és hog Kulcsár volt párja, a Csuti néven ismert férfi mutatta be őket egymásnak. Amikor összejöttek, már mindkettejük házassága menthetetlenül rossz volt, nem volt megcsalás, egyebek.

A jövőre nézve: szeretnének közös otthont, ahol majd mozaikcsaládként élhetnek. Kulcsár még nem találkozott a rapper gyerekeivel, de dszívíem már látta a nemrégiben énekesnőként bemutatkozó influenszer két gyerekét. Van már közös daluk is, ami jelenleg egy asztal fiókjában pihen, ugyanis attól tartanak, ha most kiadnák, az csak olaj lenne a tűzre, márpedig az emberek most csak azért bántják őket, mert szerelmesek.

Soproni Tamás a Momentum egyik alapítója, a párt első alelnöke. A 2018-as választások után lemondott, hátralépett a politikától. 2019-ben a hatodik kerületben indult a polgármesteri címért, azt sikeresen meg is szerezte. A Momentum politikusa korábban hangos akcióiról volt ismert; a párt első nagy tüntetésén a Kreml magyarországi befolyásszerzése miatt tartott szenvedélyes beszédet, és ő volt az, aki lerohanta Hollik Istvánt a KDNP-s politikus sorosozó sajtótájékoztatóján.

Tavaly ellenzéki háború tört ki Terézvárosban, miután a szocialista Bálint György beperelte saját önkormányzatát, és személyes háborút indított Soproni ellen. Ennek az lett a vége, hogy a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd terézvárosi képviselői közös határozatban szólították fel lemondásra Bálintot, aki végül kilépett az MSZP-ből.

Kíváncsiak voltunk, hogy Soproni az ellenzék áprilisi győzelme esetén otthagyná-e a polgármesteri székét, hogy számíthatunk-e tőle a kampány alatt a korábbiakhoz hasonló akciókra, és arra is, hogy miért állt be a sorba az ellenzék, amikor a Fideszhez hasonlóan elkezdték a sirálykommentelést egymás posztjai alatt.

• Az ellenzéki háború és annak kimenetele szerinte pont azt mutatja, hogy jól működik az összefogás, és kivetik maguk közül a morálisan vállalhatatlan alakokat.
• Nem tenné teljesen autómentessé a belvárost, de fontos számára, hogy a közterek élhetőbbek legyenek.
• Meglehetősen eltérő a világképük, mégis úgy gondolja, Márki-Zay Péter ezerszer jobb miniszterelnöke lenne minden magyarnak, mint Orbán Viktor.
• A választások után is polgármester szeretne maradni, nem vágyik más pozícióra.
• Aggasztja a közhangulat, a közbeszéd lealjasulása, amiben szerinte fontos szerepe van a Facebooknak. Úgy véli, senki sem foglalkozik eleget ezzel a problémával, pedig a trollok nemcsak a demokráciát, hanem a mentális egészségünket is veszélyeztetik.
• Nosztalgiával gondol azokra az időkre, amikor még Torgyán József volt a politika legalja.
• És hogy milyen kampányra számít? Undorítóra.

Továbbra sem szeretne részt venni az országos politikában?

Szerintem én részt veszek az országos politikában.

Korábban valami ehhez hasonlót mondott.

Úgy értem, hogy szerintem az ellenzéki vezetésű önkormányzatok feladata 2019 óta rendkívül jelentős lett. Most nekünk kell megmutatnunk, hogy kormányzóképesek lennénk hatalmon. Én azzal hízelgek magunknak, hogy Terézvárosban ezt például bizonyítjuk. Ez a sokszínű koalíció, ami hat pártból áll, kormányzóképes. Ilyen szempontból nagyon fontos szerepünk van az országos politikában, mi vagyunk a minták, a példák, a lakmuszpapír, hogy ez működik-e.

Most zárult le egy nagyon súlyos ellenzéki háború Terézvárosban.

Igen, ami örömteli, és szerintem azt bizonyítja, hogy az ellenzék ki tudja taszítani a saját köreiből azokat, akik morálisan megbuktak, tehát nem méltók arra, hogy képviseljék a választókat. Hosszú harc volt, és örülök, hogy az MSZP is a megtisztulás útjára lépett ebben. Azért a hatodik kerületi MSZP múltja – bizonyára sokan tudják – meglehetősen terhelt: ott vannak az Andrássy úti ingatlanpanamák és egyebek is. Mi elrendeltünk egy stopot. 2019-ben azt már kijelentettem, hogy nem indulhat olyan képviselő a csapatomban, akinek bármi köze volt ezekhez az ügyekhez. Arra nem számítottam, hogy más ügyekben érintett emberek morálisan ennyire – hogy mondjam? – leterheltek lesznek.

Mit gondol, az MSZP miért taszította ki Bálint Györgyöt? Érezték a nyomást? Vége van ezzel ennek a háborúnak?

Úgy gondolom, az MSZP maga döntött így, nem nyomásra cselekedtek. Szerintem a szocialisták is úgy érezték, van felelősségük abban, hogy a kormányváltás érdekében megszabaduljanak az olyan elemektől, akik terhesek az ellenzék számára. Ezt abszolút pozitívumként értékelem. Zuglóban Hadházy Ákos és a Momentum közös erejével megszabadítottuk a magyar politikát Tóth Csabától, most megszabadultunk Bálint Györgytől, de az összes ilyen embertől meg kell szabadulnunk, hogy megmutassuk a morális felsőbbrendűségünket a Fidesszel szemben.

Az ellenzéki szavazók is örülnek az ilyen háborúknak? Sokan nagyon törékenynek tartják az egységet, és attól tartanak, a belviszályok felboríthatják az egész összefogást, pedig most együtt kéne menni előre.

Azt hiszem, együtt is megyünk. Erre nagyon büszke vagyok. Itt egy személyről van szó, nem az MSZP-ről magáról. Azt látom, hogy az a hat párt, ami együtt indult az önkormányzati választáson, megy most tovább, februárban fogadjuk el a költségvetést, és bizonyítjuk, hogy Terézváros soha nem látott ütemben fejlődik. Az elmúlt két és fél év eredményeire nagyon büszke vagyok. Elindítottuk harminc év legnagyobb közterület-fejlesztési programját, bevezettük a lakossági várakozóhelyeket, pedig mindenki azt mondta, hogy ezt nem lehet. Kibővítettük a szociális támogatások körét is. Bármilyen viszály van, amíg így haladunk, addig ez nem fog hátrányt okozni.

Minden budapesti polgármesternél aktívabb a Facebookon, a kommentekre is egyenként válaszol. Ezek nyilván nem mindig kedves kommentek. Meddig lehet az ön oldalán elmenni, mi kell ahhoz, hogy kitiltson valakit?

Egyetlen ember sincs kitiltva az oldalamról. Talán két profil kivételével, amik konkrétan trollprofilok voltak, ez bebizonyosodott. Azt szoktam mondani néha, hogy gyors reagálású polgármester vagyok, 24 órás ügyfélszolgálattal. Idefelé is megállított egy úr, hogy a helyi parkolási kedvezményekről kérdezzen. Szerintem mindenre kell válaszolni, és azt látom, hogy ez működik, sok visszajelzést kapunk. Fogadóóra helyett fogadónapot tartok, és a Facebookon is próbálok mindenkinek válaszolni.

Mindig ön válaszol?

Igen. Nem biztos, hogy ez egészséges, ezt nem mondom.

A belvárosban túl sok az autó, ezt nyilván mindenki látja. Parkolási, autózási témában hogy lehet átvinni az olyan döntéseket, melyek az autósokat hátrányosan érintik?

Politikai költség nélkül? Nem lehet.

Amikor az ember politikussá válik, akkor vannak elvei, jó esetben olyan közpolitikai céljai, amelyek a társadalom közérzetének javulását szolgálják, és amik mellett kitart akkor is, ha emiatt konfliktusai lesznek.

Az egyik ilyen, ami mellett kitartok, az, hogy a köztereinket tegyük élhetőbbé. Elcsépelt szó, de a modern urbanizmusnak megvannak a feltételei, világos, hogy mitől válik egy közterület emberbarátabbá.

Mitől?

Egyszerű: mondjuk hogy van rajta árnyékos rész, van rajta fa, a járdaszintek úgy vannak kialakítva, hogy az idős embereknek se okozzanak problémát, ha át akarnak menni az úton. Fontos, hogy elférjünk az autók mellett. Mi ebbe az irányba lépünk, ami azzal jár, hogy megszűnnek parkolóhelyek. Azt szeretnénk, hogy kevesebb autó jöjjön ide. Ez azt is jelenti, hogy a helyieket kell támogatnunk abban, hogy le tudják tenni az autóikat. Szerintem az lesz a problémára a megoldás, amikor az autómegosztó szolgáltatásokat hosszabb távolságra is igénybe lehet venni. Nekem például nem lenne szükségem autóra, mert csak akkor használom, amikor mondjuk elmegyünk a menyasszonyom szüleihez, vagy elutazunk egy hosszú hétvégére.

Támogatja azt a radikálisnak tartott elképzelést, hogy teljesen autómentes legyen a belváros?

Ez nem lehetséges szerintem. Vannak munkák, amikhez egyszerűen kell az autó. Vannak olyanok, például a fogyatékkal élők, akik nem tudnak másként közlekedni. Anyukának meg apukának vinni kell a gyereket iskolába. A lényeg az, hogy legyenek területeink, ahol elférnek az emberek. Amit sokan elfelejtenek: mindenki gyalogos is.

A kampányban személy szerint mekkora szerepe lesz?

Abszolút rendelkezésre állok. Márki-Zay Péterrel is beszéltünk már, az ő kampányát is támogatom, amivel csak tudom. Polgármesterként valószínűleg érti is azt, hogy mi a jelentősége ennek a munkakörnek. Ott leszek az utcán is, kopogtatni fogok, plakátokat fogok ragasztani.

2018 előtt sok provokatív akciója volt. Ilyenekre most is számíthatunk?

Nem fogok Hollik István mellé beállni egy sajtótájékoztatón.

Ha őszinte akarok lenni, kicsit nyugodtabb szerep a polgármesteri. Kevésbé hangos, kevésbé megosztó, közelebb áll hozzám. Akkoriban valóban sok ilyen akciónk volt, de ez a polgármesteri szerephez egyáltalán nem illik. Ilyesmire tőlem most nem lehet számítani, de megvannak a megfelelő embereink, akik ezt a feladatot elvégzik.

Említette Márki-Zay Pétert. Ön visszalépett volna a javára Karácsony Gergely helyében?

Szerintem az számít, hogy akit kiválasztott az előválasztásokon részt vevők köre, az mindenképpen konszenzusos jelölt. Minden jelölt beállt mögé. Karácsony Gergely és Dobrev Klára is jó jelöltek lettek volna. Mind a hármuknak megvannak a nehezítő jellemzői is. Számomra rendkívül szimpatikus a főpolgármester baloldali politikája, de Márki-Zay Péter nem egymagában indul, hanem azt a hat pártot képviseli, aminek megvan a közös programja. Amiben a hozzám közel álló, szolidáris értékek megfelelő mértékben jelennek meg.

Mi az, ami nem tetszik Márki-Zay Péterben? Ha jól értem, elég eltérő a világnézetük.

Az a szuper, hogy ennek ellenére azt gondolom,

Márki-Zay Péter ezerszer jobb miniszterelnöke lesz minden magyarnak, mint Orbán Viktor.

Most nem arról van szó, hogy ki lenne az én álomjelöltem – lehet, hogy Ferenc pápa lenne az, vagy Iványi Gábor –, hanem arról, hogy akkora változás lesz 2022. április 3. után, amit nemcsak Márki-Zay Péter képvisel, hanem az a hat párt. Aki rá szavaz, az szavaz Hadházy Ákosra, Donáth Annára, Tordai Bencére és valahol áttételesen rám is.
Egyébként nem a program számít, mert a Fidesznek nincs programja, mégis tudjuk, mit fog csinálni: tovább rabolja az országot, a kisebbségekkel szemben harcot visel, a szociálisan legjobban rászoruló rétegekre magasról tesz.

Három hónap sincs már a választásokig. Milyen kampányra számít?

Meglepődve tapasztalom, hogy helyben, a politikának ezen a szintjén sokkal könnyebb megtalálni a kompromisszumokat minden oldallal. Én mindenki szövetségese vagyok, aki Terézvárosért akar tenni. Akkor is, ha fideszes. Ez helyben sokkal egyszerűbb, mint a nagypolitikában.

Hiszi, hogy nyerni fog az ellenzéki összefogás?

Abszolút. Egyike vagyok azoknak a rendkívül optimista ellenzéki politikusoknak, akik erről meg vannak győződve. Még kétharmadot is el tudok képzelni.

Tényleg?

Abszolút. Pont a választási rendszer miatt. Benne van a pakliban. Emlékezzünk vissza: még én is azt gondoltam 2019-ben, hogy Karácsony Gergely nem fog nyerni Tarlós ellen. Sőt, a kampányzáró alkalmával jöttek oda hozzám ellenzéki politikusok, akik lapogatták a hátam, hogy hű, te meg fogod nyerni, és akkor lesztek öten ellenzéki polgármesterek Budapesten. Én meg abban se voltam biztos, hogy én meg fogom nyerni. Ehhez képest mekkorát fordult a világ. Most is azt látom, hogy egyáltalán nem tudjuk még felmérni ezt az egészet. A Megafont látjuk egyfolytában, ömlik ránk a Facebookról ez az undormány, a Fidesz kampánya gőzhengerrel megy, de mindezek ellenére nagyon sok biztató jelet látok.

Nem válaszolt a kérdésre, hogy milyen kampányra számít.

Undorítóra. Láttuk, hogy Cseh Katalin vagy Donáth Anna ellen olyan lejárató kampányt folytattak, ami öt-tíz évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. 2018-ban azért már Vona Gáborral kapcsolatban elképesztő sztorikra emlékezhetünk. A legnagyobb baj ezzel az, hogy eltántorítja a jóérzésű embereket a politikától. Magam is érzem, hogy néha megijedek, vagy elszomorodom attól, hogy

a semmiből, hazugságból le tudnak egy embert teljesen húzni a mocsárba.

2019-ben a helyi Fidesz azt találta ki, hogy adócsaló vagyok. Teljesen alaptalan állítás volt. Aztán egyszer a földalattinál egy néni beszólt, hogy maga adócsaló. Nagyon rosszul esett, hogy azt gondolja, hogy szemétláda vagyok.

Hogy halad az aláírásgyűjtés a népszavazásra?

Úgy tudom, a fele megvan (a beszélgetést január 12-én vettük fel – a szerk.), nyilván meglesz a kellő mennyiségű aláírás, de az is biztos, hogy nem a választás napján fogunk erről szavazni. A Fudan egyetemről lehetne vitatkozni. Támogatnám, hogy ide jöjjön, ha azt mondanák, hozunk 100 milliárd forintot befektetni, építünk valamit, egy jó nevű egyetemet hozunk. A probléma az, hogy ehelyett 500 milliárdnyi hitelt veszünk fel, és abból építünk mi a kínaiaknak egyetemet. És mellette a Diákvárost nem hozzuk létre. Az álláskeresési járadék is jó szakpolitikai vita témája lehetne, de nem erről fogunk vitatkozni, hanem arról, hogy lehessen-e 18 éven aluliakat átműttetni Magyarországon. Amiről nincs is társadalmi vita.

Civil szervezetek arra buzdítanak, hogy a kormány népszavazásán szavazzunk érvénytelenül.

Biztosan nem fogok részt venni egy olyan népszavazáson, aminek nincs értelme. Magyarországon senki nem akar átműttetni 18 év alatti fiatalokat. Az a fajta identitáspolitika, amit a Fidesz hoz be, a legveszélyesebb. Az egyik legrosszabb elem ebben a politikában, hogy szétszabdalja a társadalmat kisebb egységekre. Ott vannak például a transzszexuálisok. A problémájukkal foglalkozni kell, de nem kinyitni egy ekkora társadalmi vitává, és a többség kontra kisebbség ellentétet előhozni. A Fidesznek érdeke, hogy ne az olyan problémákról beszéljünk, amik tényleg megosztják a társadalmat. Például beszélhetnénk arról, hogy az helyes-e, hogy a Fidesz létrehozott egy módos réteget, közben meg emberek élnek a nyomorban. Globális szinten nem csak a Fidesztől tapasztaljuk ezt, és én a progresszív identitáspolitikával sem értek egyet. De a társadalom szerintem jobban meg van osztva jövedelmi viszonyok tekintetében, mint bármilyen más emberi jellemző tekintetében.

Ha bukik a Fidesz, elindulhat a társadalomban valamilyen gyógyulási folyamat?

Ha az új kormány ezen lesz, akkor igen. Ha bukik a Fidesz, nem fog megszűnni a Megafon, nem fog megszűnni a TV2, amik a legártalmasabbak szerintem a nemzeti egységre, de tudunk lépéseket tenni, és nagyon kell is a másik oldal felé kezet nyújtani. De tudom, hogy ez nehéz. Amikor lesz egy normális M1, akkor a gyógyulás elkezdődhet, sőt el kell kezdődnie, mert nem tudom, hol van a szakadék alja. Mindig azt hisszük, hogy elértük, aztán látjuk, hogy nem. Politikusokat figyelnek meg, követnek, próbálnak besározni, még mélyebbre süllyedtünk 2018 óta is. Régen még Torgyán József volt a politika alja, de az egy szép időszak volt ehhez képest. Persze az egész lealjasulásról szerintem a Facebook is tehet. Azt, hogy nincs szűrő politikus és választó között, sokan pozitívumként értékelik, de én inkább negatívumként. Az újságírók kiestek innen nagyjából.

Ha régebben kiállt volna egy politikus egy sajtótájékoztatóra, és megevett volna egy párizsis kenyeret, azt nem hozta volna le a sajtó.

Akkor még tartalmat kellett mondani, de most már nem kell. Kirakja az ember a macskáját – velem is előfordul néha –, és több lájkot kap, mint ha mondjuk a fogyatékossági támogatásokról posztolna. Ez ijesztő, ez nem jó, szerintem ebben is lépnie kell az új kormánynak.

Azt mondja, a Facebook segíti a lealjasulást. De az ellenzék mostanában elkezdte ugyanazt csinálni, mint a Fidesz: egymás posztjai alá kommentelnek állandóan, tulajdonképpen teljesen értelmetlenül.

Ezért ijesztő a Facebook. Közszolgáltatásnak kéne lennie, de egy magáncég csinálja, és ő dönt az algoritmusokról. Ehhez az ellenzék csak igazodik, ahogy a Fidesz is. Az algoritmus gyakrabban feldobja a posztot, ha egymás alá kommentelünk, így megéri. Azt akarjuk, hogy az üzenet minél több emberhez jusson el. De tényleg szomorú, hogy igazodni kell a Facebook kényéhez-kedvéhez. A Facebook sokkal nagyobb probléma, mint amennyit foglalkozunk vele. A trollprofilok iszonyú veszélyesek nemcsak a demokráciánkra, ahogy ezt el szoktuk puffogtatni, hanem a közbeszédre, a közhangulatra és a mentális egészégünkre is.

Ha áprilisban győz az ellenzék, és szólnak, hogy Tamás, szükség van rád más pozícióban, lesznek dilemmái?

Nagyon boldog vagyok a jelenlegi szerepemben. Én tényleg terézvárosi patrióta vagyok. Nem tervezek mást, de az ember persze soha ne mondja azt, hogy soha.

Sok választópolgár tapasztalta a napokban, hogy emaileket és robothívásokat kap az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjétől. Márki-Zay Péter arra biztatja őket, mindenképpen menjenek el április 3-án a választásokra, majd tájékoztatja őket arról, hogy ki az ellenzéki összefogás jelöltje az adott körzetben. Ezután azt kéri, ha a hívott fél támogatja az ellenzéket a választásokon, nyomja meg a kettes gombot. Ezt követően rövid tájékoztatást ad a hívott fél adatainak felhasználásáról.

A kiküldött emailek egyikében Márki-Zay honfitársaként szólítja meg a címzettet, és gyorsan a tárgyra tér: arra kéri a választópolgárt, ha tud, pénzzel is járuljon hozzá az ellenzéki kampányhoz.

„Most már pontosan látjuk az utat magunk előtt, de azt is tudjuk, hogy mindenkire szükség lesz ahhoz, hogy végig is menjünk rajta. Ezért arra kérem, ha lehetősége van rá, támogassa Ön is a közös ellenzéki kampányt, támogassa a kormányváltást, mert csak együtt sikerülhet, de együtt sikerülni fog!” - írja.

Szintén Márki-Zay Péter a feladója egy másik, A kormányváltás titka tárgyú emailnek. Ebben az ellenzék miniszterelnök-jelöltje számba veszi, szerinte hány nap van még hátra Orbán Viktor hatalmából.

„Tudom, hogy Ön legalább annyira szeretne kormányváltást, mint én, de ez csak akkor sikerülhet, ha mind egy emberként szállunk most szembe ezzel a gonosz, lelketlen és tolvaj rendszerrel!”

- írja. Ebben az emailben rá lehet kattintani egy segítek feliratú gombra, ami az Egységben Magyarországért támogatói oldalára viszi az embert.

Itt ki lehet választani, hogyan akarunk segíteni, lehetünk például az utcát járó, kopogtató, szórólapozó aktivisták, de otthonról is be lehet segíteni. Ennél a pontnál nem világos, hogy mi a feladat, de zárójelben ott van, hogy „telefon, SMS”. Ez magyarázat lehet arra, hogy egyik olvasónk nem Márki-Zay Pétertől kapott hívást, hanem egy kicsit bizonytalan hangú, kedves úrtól. „Nagyon udvarias, kicsit zavart volt, többször kérdezte, hallom-e. Azt mondta, két ügyben hív, az egyszerűbbel kezdi. Elmondta, milyen aláírásgyűjtés van, és hogy aláírnám-e”.

„Akkor jöjjön a nehezebb ügy, ha megengedi” - közölte az úr olvasónkkal, és megkérdezte, hogy esetleg pénzzel is tudná-e támogatni a kampányt. Online is lehet fizetni, „már kisebb összeg is sokat jelentene” - mondta.

A formanyomtatványon egyébként be lehet jelölni, ha valaki online kampányolásban segítene, szavazatszámlálásban vagy akár Facebook-megosztásokban. Azt is el lehet dönteni, hogy a honfitárs Márki-Zay kampányát tolná vagy a lakóhely szerinti közös ellenzéki jelölt egyéni kampányát, de természetesen mindkét opció bejelölhető.

A kampánnyal kapcsolatban megkerestük az Egységben Magyarországért sajtóosztályát, tőlük megtudtuk, hogy a jelenleg folyó telefonos kampány célja az ajánlási időszak előkészítése. „E kampány során használjuk a jelöltállító szervezetek által legálisan kezelt adatbázisokat, ideértve, mások mellett, az előválasztás során épített adatokat és a legálisan hozzáférhető telefonkönyveket. Az email-kampány során a pártok által kezelt email-listák és az előválasztási lista kerül felhasználásra. A kampányt változó üzenetekkel folytatni kívánjuk a választásokig”.

Történelmi emlékhelyet létesítenek azon a kéthektáros területen, ahol a piski csata zajlott Erdélyben, Déva közelében. A területen sok hősi halált halt katonát, foglyot temettek tömegsírba. Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója kezdeményezésére az egykori csatatér helyén emlékparkot építenek, ahol a látványtervek szerint sátorozni is lehet, de aki szeretne, focizhat vagy léghajózhat is.

„Ha elvész a híd, elvész Erdély!” - ezt Bem József lengyel tábornok mondta, majd 1849. február 9-én megnyerte a piski csatát Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok és csapatai ellen. Az ütközetről és annak jelentőségéről hosszú, alapos cikk olvasható a piski.hu oldalon, aminek az eredeti szerzője Tarján M. Tamás történész.

A piski.hu az egykori csata emlékét megőrizni szándékozó oldal, de itt lehet tájékozódni az épülő emlékparkról is, amit Böjte Csaba álmodott meg. Ő maga osztotta meg 2020 októberében a hírt az oldalán, hogy a kezdeményezésére létrehozott Szent László alapítványnak sikerült megvásárolnia a Sztrigy folyó partján a piski csatateret, és az egykori híres csárdát, ami - bár romos állapotban van - ma is áll. A Dévához közel eső területen emlékparkot alakítanak ki.

„Az 1849. február 9-én vívott ütközetben a császári csapatok itt alulmaradtak, és győztek a honvédek! A közel két hektáros telek földjében pihennek az elesett katonák hamvai. A véres, elkeseredett küzdelemben több mint 1500 katona esett el! Halottainkról megemlékezni, értük imádkozni, a sírjaikat gondozni keresztény kötelességünk, mi ennek a feladatnak szeretnénk eleget tenni, ezért akarjuk a hajdani csárdát és környezetét átalakítani történelmi emlékhellyé! Nagy munka, nagy feladat, de ha összefogunk a hősökért és a felnövekvő fiataljainkért, biztos, hogy sikerülni fog!” - írta a szerzetes.

A Magyar Nemzet 2020-as cikke szerint az emlékpark létrejöttéről már egy évvel korábban döntés született, a projektet menedzselő Szent László Alapítványt (Fundatia Sanct Ladislau) 2020. június 4-én, Trianon századik évfordulóján jegyezték be.

Hogy milyen pénzből vették meg a területet, nem tudható, de az biztos, hogy a projektet lehet támogatni, ezt kéri is a szerzetes. Felhívásában azt írta, „bizalommal fordulok az emlékhely tulajdonosa és a működtető Szt. László Alapítvány nevében hozzátok, és összefogásra hívlak, gyertek közadakozásból kezdjük meg a történelmi emlékpark kialakítását”. A támogatók, ha az utalás után elküldik az alapítványnak az adataikat, kapnak egy ún. téglajegyet, és elvileg - hacsak nem akarják - nevük felkerül a támogatói listára.

A Szent László Alapítvány - csakúgy, mint a Dévai Szent Ferenc Alapítvány - a Magyarságkutató Intézet partnere, de hogy együttműködésük miben áll, egyelőre nem tudható. Az alapítvány oldalán arról írnak, a cél a pusztuló erdélyi nemzeti, kulturális és történelmi örökség megőrzése, és jelenleg négy projekten dolgoznak. „A főbb objektumok többsége nemzeti múltunk egy-egy jelentős pillanatához kapcsolódó műemlék.”

A látványtervek már nyilvánosak, azokat Lázár Zoltán készítette, az Emlékpark tervezője Lázár Gyula.

Az alapítvány Gyulafehérváron, Fehér megyében van bejegyezve, a román igazságügyi minisztérium nyilvántartása szerint fő célja az erdélyi építészeti örökség részét képező, vagy az erdélyi eseményekhez, történelmi személyiségekhez kapcsolódó épületek - építmények és telkek - beszerzése, konzerválása, helyreállítása és hasznosítása, beleértve a turisztikai körbe való bevezetését is.

Az alapítvány tagja Zólya László Levente régész, ő a projekt főszakértője. Szintén tag Huszár Árpád, a Madárfészek-Godako Ökölvívó Akadémia elnöke, illetve Ladányi Árpád Csaba ügyvéd, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke. Az alapítvány a jelek szerint egy hozzá köthető címre van bejegyezve Gyulafehérváron.

Zólya Levente egy 2021 elején adott interjújában arról beszélt, a csata napján összesen 1500-an veszhettek oda, de nem tudni, pontosan hova temették őket. „Tudom, hogy Böjte Csaba testvér is szeretné, ha az emlékparkban már a valódi nyughelyüknél emlékezhetnénk az elhunytakra, ehhez pedig régészeti munkára is szükség lehet. A Szent László Alapítvány a fogadó épületét és a csatatér másfél hektáros darabját is megvásárolta, ez a terület nagyjából egybeeshet azzal, ahol legalább részben ezek a tömegsírok vannak” - mondta a projekt régésze a Képmás magazinnak.
Arról is beszélt, hogy a finanszírozásban elsősorban a magyar oldalra számítanak, bár a románok sem elutasítóak az adminisztratív dolgokban. „A Miniszterelnök úr is a támogatásáról biztosított”- mondta.

A költségekhez valóban hozzájárult a magyar állam. A Nemzeti Kulturális Alap decemberi miniszteri döntési listája szerint a Szent László Alapítvány 200 millió forintos támogatást már biztosan kap kimondottan a Piski-projektre. De az alapítvány további emlékparkok kialakítását tervezi Zajkányban, Hunyadi János győzelme helyszínén, és Kenyérmezőn, ahol Kinizsi és Báthory győzte le a törököket.

Orvosi csodaként emlegetik azt a pár napja végrehajtott transzplantációs műtétet, melynek során egy szívbeteg amerikai férfi egy genetikailag módosított disznó szívét kapta sajátja helyett. Korábban soha nem végeztek ilyen beavatkozást, de az 57 éves David Bennettnek nem nagyon maradt más lehetősége az életben maradásra, így belement.

A tudományos előrelépés óriási lelkesedést váltott ki, és nagy reményeket keltett, a férfi fotója bejárta az egész világot. Azonban a Washington Post kiderítette, hogy Bennett múltjában van egy sötét folt. Egy eléggé sötét folt.

Az ember, aki most második esélyt kapott az életre, korábban megnyomorított egy másik embert, pusztán azért, mert féltékeny volt rá. A Washington Post arról ír, hogy Bennett a nyolcvanas években hétszer megszúrta Edward Shumakert egy bárban, aki a támadás következtében lebénult, és 19 éven át kínlódott utána a sérülései miatt, egészen addig, míg egy sztrók 2005-ben - egy héttel 41. születésnapja előtt - el nem vitte.

Az áldozat nővére, Leslie Shumaker Downey éppen az unokáira vigyázott, amikor a lánya átküldte neki a hírt, ami a sikeres transzplantációról szólt. A nőt, csakúgy, mint az emberek többségét, először felvillanyozta a hír. Aztán a lánya felhívta rá a figyelmét, hogy ki az az ember, aki a disznó szívét kapta.

1988. április 30-án David Bennett belépett egy bárba, ahol azt látta, hogy felesége egy feltűnően vonzó, fiatal férfi ölében ül. Az akkori feleség, Norma Jean Bennett iszogatott és beszélgetett az akkor még csak 22 éves Edward Shumakerrel. A 23 éves Bennett akkor támadt a férfira, amikor az éppen biliárdozott, és lehajolt némi leesett apróért a földre. Egy szúrást érzett a hátában, ezután nem érezte a lábait. Ezután Bennett tovább szurkálta, a hasán, a mellkasán és a hátán is.

A támadás után Bennett elmenekült, a rendőrség gyorshajtás miatt állította meg. Mivel maga a bűncselekmény több mint három évtizede történt, a hatóságok azt állítják, az ügyiratok része elveszett. De a Washington Post megszerezte a fennmaradt dokumentumokat, melyek a férfi elítéléséről árulkodnak. Eszerint az esküdtszék a gyilkossági kísérlet vádjában nem találta bűnösnek a férfit, csak a testi sértés és az eltitkolt fegyverviselés miatt.

Tíz évet kapott, és majdnem 30 ezer dollár jóvátételt kellett fizetnie Shumakernek. Hogy büntetéséből végül mennyit ült le, és pontosan mikor engedték ki, nem tudható. Az áldozat testvére úgy véli, Bennett nagyjából öt évet tölthetett börtönben.

Shumaker és családja polgári peres eljárást is indított Bennett ellen, a bíróság 3,4 millió dolláros kártérítést ítélt meg, a követelést pedig jogosnak tartották mindvégig, még Shumaker halála után is. De a család végül sose kapott egyetlen fillért sem. Pedig a szülőknek rengeteg kölcsönt kellett felvenniük, hogy fizetni tudják fiuk kezeléseit, házuk akadálymentessé-tételét és a mozgáskorlátozottsága miatt szükséges eszközöket.

„Egyetlen mozgáskorlátozott ember sem szeret nagy ügyet csinálni belőle, de a kerekesszékben élt élet nagyon kimerítő, mentálisan és fizikálisan is”

- mondta Shumaker egy 1990-es, a Hagerstown Journalban megjelent cikkben.

A támadás az egész család életét fenekestül felforgatta, és szét is szakította őket. Edward öccse mentős volt, és ő volt az, aki műszakja előtt elvitte testvérét a bárba. Ő volt az is, aki az elsők között érkezett a bűncselekmény helyszínére. Addigra Shumaker rengeteg vért vesztett.

A késelés után Edward öccse bűntudattal küzdött. Látta, hogy bátyja fertőzésekkel, felfekvésekkel küzd, látta azt is, ahogy kórházról kórházra, az egyik rehabilitációs intézményből a másikba szállítják át. Bűntudata volt, mert ő tette ki a bárnál, és azért is, mert nem tudta megakadályozni, hogy lebénuljon. Később rászokott az opioidokra, 1999-ben, 28 évesen halt bele a túladagolásba.

A családnak most nehéz arról olvasni, hogy milyen bátor volt Bennett, hogy bevállalta az életmentő műtétet. „Ed szenvedett” - mondta a nővére. „A családomnak az elmúlt években traumákkal és a veszteségekkel kellett élnie. És ő most kap egy második lehetőséget egy új szívvel - de én azt gondolom, bárcsak egy olyan ember kapta volna, aki megérdemli”.

Az orvosok egy része azonban nem ért vele egyet. Nincsenek olyan törvények, melyek tiltják, hogy büntetett előéletű emberek transzplantálhatóak lennének, vagy részt vehetnének olyan kísérleti beavatkozásokban, mint Bennett. „A legfontosabb elv az orvoslásban, hogy aki beteg, azt kezeljük, függetlenül attól, hogy ki az. Nem a mi dolgunk eldönteni, ki a bűnös és ki a szent. A bűn jogi kategória” - mondta Arthur Caplan, a New York University bioetika professzora.

A teljes cikk sok részlettel itt olvasható.

Csupán hat nappal azután, hogy ikertestvére, Grichka belehalt a koronavírus-fertőzés okozta betegségbe, elhunyt Igor Bogdanoff is. Egyikük sem volt beoltva.

Az érdekes külsejű ikrek a nyolcvanas években lettek igazi tévésztárok Franciaországban, népszerűségük azóta is töretlen volt. A szórakoztatóiparban futottak be, de ahogy Grichka, úgy Igor is ismert volt áltudományos tevékenységéről is.

Utolsó hóbortjuk az oltásellenesség volt.

Nemesek

Életük meseszerűen indult: 1949-ben születtek Dél-Franciaországban, nagyanyjuk nevelte őket, gyermekéveik a családi kastélyban teltek. Kikeresztelkedett tatár nemesi családból származtak, egykor még hercegi címük is volt, amit a 19. században elvesztettek. A nagymama, Bertha Kolowrat-Krakowská cseh nemes volt, egy osztrák herceghez ment feleségül, akitől négy gyereke született. Aztán beleszeretett a kor híres tenorjába, az afroamerikai Roland Hayesbe, és neki is szült egy gyereket. A kapcsolatra ráment mindene, családja és az európai felső körök is elfordultak tőle. Nem érte meg, a szerelemből nem lett semmi, a férfi visszatért az Egyesült Államokba, Krakowská pedig elutasította az ajánlatát, hogy örökbe fogadja közös lányukat. Ő volt Maria Maya Dolores Franzyska Kolowrat-Krakowská, a Bogdanoff ikrek anyja.

Áltudományosság

A fivérek a kezdetektől tudományos érdeklődést mutattak, mindketten alkalmazott matematikát tanultak Párizsban, aztán a nyolcvanas években elkezdtek tudományos, vagy annak álcázott műsorokban szerepelni. Saját műsorukkal, a tíz évig futó Temp X-szel futottak be, elvileg közben is tanultak, de a tudományos életben nem jelentek meg. Viszont egyre jobban beszippantották őket az áltudományos hülyeségek és az összeesküvés-elméletek.

1991-ben könyvet adtak ki Isten és tudomány címmel, melynek alapját egy katolikus filozófussal, Jean Guitonnal folytatott beszélgetések adták. Bestseller lett, így eljutott a University of Virginia asztronómia professzorához is, Trinh Xuan Thuanhoz, aki úgy vélte, az ikrek az ő 1988-as művét plagizálták. Az ügyből per lett Franciaországban, és úgy tűnt, a bíró a professzornak fog igazat adni, így a Bogdanoff testvérek peren kívül megállapodtak Thuannal.

Csak ezután doktoráltak le kínkeservesen, Igor elméleti fizikából, Grichka pedig matematikából. Bár a tudományos közegben sosem vették őket komolyan, próbálkoztak hevesen, ami végül a vártnál is rosszabbul sült el. A ma már Bogdanoff-ügyként ismert botrány 2001-ben robbant ki, miután az ikrek az ősrobbanásról írtak tanulmányokat, melyekről kiderült, hogy teljesen légből kapottak, egyáltalán nincs tudományos alapjuk. De addigra már számos szakfolyóirat hozta le azokat.

Bitcoin és más felfedezések

Bár ők voltak azok, akiket többször is szélhámosságon értek, az utóbbi években azzal álltak elő, hogy a Bitcoin feltalálója, a Satoshi Nakamoto álnevű ember tőlük lopta a kriptovaluta ötletét. Erre semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni, viszont a kriptovilágban azonnal mémmé váltak.

Az évek elteltével sem lettek bölcsebbek, és újra és újra bajban találták magukat. Az akkor 68 éves Igor 2017-ben összejött egy 23 éves, biológia szakos egyetemistával, Julie Jardonnal. A rövid ideig tartó viszony végén nem volt békés a szakítás, és Igor betört a lány otthonába. Letartóztatták, de megúszta 1500 eurós pénzbüntetéssel. Testvére nyilvánosan kiállt mellette, és azt mondta, az exéhez beviharzó Igornak egyszerűen ilyen szenvedélyes a természete.

A legsúlyosabbnak tűnő ügyükben viszont most januárban lett volna csak a tárgyalás. Az ikreket azzal vádolták, hogy egy mániás depresszióval küzdő, könnyen kihasználható mentális állapotban lévő milliomostól 800 ezer eurót csaltak ki. Cyrille P. úgy tudta, művészeti és tudományos befektetésekre adja a pénzt, de nagyon úgy néz ki, hogy ezeket az ikrek csak kitalálták. A férfi öngyilkossága után a francia rendőrség nyomozni kezdett, és három évvel később vádat emeltek Bogdanoffék ellen.

Tavaly decemberben, ugyanazon a napon kerültek intenzív osztályra. Régi barátjuk, az egykori oktatási miniszter, Luc Ferry azt mondta a Le Parisiennek, hogy az ikrek egyszerűen úgy gondolták, nincs félnivalójuk a vírustól, a vakcinától viszont igen. Jó általános egészségügyi állapotban voltak, bíztak az immunrendszerükben. Grichka december 28-án halt be a covid okozta komplikációkba, testvére, aki ekkor már kómában volt, hat nappal később követte. Halála okát hivatalosan még nem közölték.

Hétfői hírek szerint csökkent, és – december 24. óta először – száz alá ment az új koronavírus-fertőzések száma Kína egyik tízmiliós nagyvárosában, a Senhszi tartományban fekvő Hszianban.

A 13 milliós metropoliszt Kína zéró covid politikájának eredményeképp decemberben teljesen lezárták, miután ugrásszerűen megnőtt az új esetek száma. A teljes lezárást úgy kell érteni, hogy senki nem hagyhatta el a várost. Leálltak a buszpályaudvarok, a repülőjáratok, és az utakat is lezárták. Bár a lezárás elején néha-néha még elhagyhatta egy személy a lakást, hogy bevásárolni menjen, a szigorítások után már csak covidtesztért mehetett ki bárki az utcára. Peking hangsúlyozta, hogy minden háztartásba elegendő élelmiszert és háztartási cikket juttatnak el, a közösségi oldalakon sokan arról írtak, hogy nem jutott nekik étel.

A hatóságok az elmúlt hetekben tömeges tesztelésekkel próbálták megfékezni a vírus terjedését, és most úgy tűnik, ez a módszer és a szigorú lezárások működnek. Hszian város nevét eddig főleg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák miatt ismerte a világ, most azonban azzal került a hírekbe, hogy itt alakult ki a legnagyobb gócpont a járvány 2019-20-as vuhani kirobbanása óta.

A városban már 1600 felett van a koronavírus-fertőzéses esetek száma, ami innen Európából nem tűnik soknak, pláne a 13 millió lakoshoz képest, de Kína eddigi járványkezelési erdményei illetve zéró covid politika mellett új fejlemény. Az új gócpont miatt az év utolsó hetében olyan magas számokat produkáltak, amilyenek nem voltak az országban 2020 márciusa óta. A lezárás is a vuhanihoz hasonló: a legtöbb bolt zárva van, az utcák üresek.

A hatóságok mindent bevetnek, hogy megállítsák a fertőzés terjedését. Az elmúlt napokban bejelentették két tisztviselő leváltását, de részleteket nem árultak el, csak azt mondták, ezzel erősítették a covid elleni harcot. Mindketten a város legfertőzöttebb részén látták el munkájukat.

A zéró covid politika lényege, hogy ha csak egyetlen esetet is regisztrálnak valahol, azonnal lezárnak mindent, amit csak lehet, és igyekeznek megakadályozni a további fertőzéseket. A határokat csak kevés ember lépheti át, akár ki-, akár beutazásról legyen szó. Akit a kínai hatóságok egyáltalán beengednek az országba, arra akár három hét karantén várhat.

De most újabb és újabb gócpontok alakulnak ki az országban, és az emberek egyre rosszabbul viselik a szigorú intézkedéseket. A Weibón, ami Kína legnagyobb, inkább a Twitterre hasonlító közösségi oldala, hétfőn több mint 300 milliószor kattintottak a „Nehéz bevásárolni Hszinban” hashtagre.

Sokan azért is bosszúsak, mert hallgattak a helyi vezetésre, akik azt kérték, senki ne essen pánikba, és ne halmozzon fel készleteket otthonában, mert mindenkit el fognak tudni látni elég élelemmel.

Peking az állami médián pörgeti azokat a videókat, amelyeken élelmiszert visznek a helyi háztartásokba, a helyi kormányzat pedig a lakosok türelmét kéri. Ugyanakkor nagyon keményen lépnek fel azok ellen, akik a karantén szabályait megsértik. Pénteken került elő szintén a Weibón egy felvétel, melyen az látható, hogy a hatóságok emberei megvernek egy férfit, aki ételt próbált bevinni egy lakóparkba. A videó nagyon gyorsan elterjedt, a táskából kipotyogó gőzgombócok közepén botladozó férfi látványa sokakat megviselt. A rendőrség végül kénytelen volt reagálni, és közölték, a két támadót megbüntették, hét napos elzárást és nagyjából 30 dollárnyi pénzbüntetést kaptak.

Közben Kína más részein is újabb gócpontok alakulnak ki. Henan tartományban, Yuzhou városában is lezárásokra készülnek, a tömegközlekedést és az iskolai tanítást már fel is függesztették. Az új járványügyi intézkedéseket vasárnap éjjel jelentették be, miután két (nem tévedés: kettő) tünetmentes esetet regisztráltak a városban.

Vasárnap az egész országban összesen 161 új esetet regisztráltak, a nemzeti egészségügyi bizottság közlése szerint ezek közül 101 fertőzés helyben terjedt, 60-at pedig külföldről hoztak be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldala szerint az elmúlt 24 órában 222 új esetet jelentettek Kínában.

A kínai állam egyik híroldala, a Xinhua News szerint Hszin városába legalább 24 orvosi csapat érkezett, az 1370 orvost és ápolót azért irányították át, hogy segítsenek a koronavírusos megbetegedések kezelésében. A karanténzónán belül felállítottak két ideiglenes kórházat is a fertőzöttek elkülönítésére.

Bár az állami propaganda minden módon igyekszik elfogadtatni az emberekkel a szigorú szabályokat, nem riadnak vissza a szigorúbb eszközöktől sem. A Kína déli részén fekvő Csing-hszi városában, ahol december 20-a óta összesen száz esetet regisztráltak, a járványügyi szabályokat megszegő embereket az utcán szégyenítették meg.

De legyen bármekkora szigor, néhányan időről időre megpróbálják kicselezni a hatóságokat. Egy férfi például 100 kilométert gyalogolt Hszian repülőterétől a Kína középső részén húzódó Csinling-hegységen keresztül, így sikeresen el is került számtalan ellenőrző-pontot, míg el nem kapták, és karanténba nem rakták december 24-én, nyolc nappal azután, hogy útnak indult. Egy másik férfi tíz órán át biciklizett az éjszakai fagyban, csak hogy hazajusson Hszianba még a lezárás előtt. Őt is karanténba rakták, és nagyjából tízezer forintnak megfelelő pénzbüntetést is kapott.

A sok szempontból rettenetes 2021 még az utolsó előtti napján is tudott meglepetéssel szolgálni a fantasztikus nevű, Texas államban fekvő Texarkana lakóinak. Amint a város Facebook-oldalán is írták, halak potyogtak az égből.

Az oldal adminjai biztosították róla a lakosokat, hogy nem káprázott a szemük, ami történt, egy különleges természeti jelenség, még ha meglehetősen ritka is. A vízi lényeket vélhetően a forgószél szállította.

Bár valóban ritka, hogy halak, apró rákok és békák hullanak alá az égből, megtörtént már Szingapúrban, Walesben és Mexikóban is korábban. A legjobban dokumentált, Lluvia de peces néven ismert eset azonban a hondurasi Yoróban történt meg és történik meg újra és újra. Ott évente legalább négyszer van haleső, aminek a helyiek nagyon örülnek, össze is gyűjtik és megeszik a halakat.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2020 végén hozott döntése alapján az Európai Unió tagállamaiban jövő év januárjától nem hozható forgalomba több ezer olyan vegyi anyag, melyek a tetováló és sminktetováló festékekben találhatók. Ennek nyilván nem nagyon örültek a tetoválók, de az igazán nagy felzúdulást az keltette a szakmában, hogy kiderült, egy évvel később, azaz 2023 januárjától eltűnik két nagyon fontos szín, a kék 15:3 és a zöld 7 is a palettáról, azaz két olyan pigmentet nem használhatnak ezentúl, melyek a színek közel 70 százalékának a kikeveréséhez szükségesek.

Sok tetováló szerint ez azt jelenti, hogy azokat a színes tetoválásokat, amiket eddig ismertünk, nem biztos, hogy ugyanolyan minőségben el lehet készíteni.

A tetoválóművészek meglehetősen kész vannak a tiltástól, attól tartanak, az új szabály miatt rengeteg vendéget veszítenek majd. A világjárvány természetesen őket is rendesen megtépázta, eleve hátrányból indulnak.

A kifogásolt tetováló pigmenteket már legalább tíz éve használják különböző színekhez, és a tetoválók azért is fogadják nehezen a tiltást, mert szerintük eddig nem bizonyosodott be egészségkárosító hatásuk. A két pigment használatát a hajfestékekben már korábban betiltották az Európai Unióban, épp arra hivatkoznak most is, hogy ha egy anyag nem juthat a bőr felszínére, akkor azt sem kéne engedni, hogy a bőr alá bejusson.

A tetoválók arra hivatkoznak, nincs olyan eset, ahol bizonyíthatóan egészségkárosodást okozott volna a két pigment valamelyike, az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottsága (RAC) viszont arra a megállapításra jutott, hogy a rák kockázata, illetve más veszélyek sem zárhatók ki ezen színezőanyagok többségénél, mert nem áll rendelkezésre megfelelő információ a veszélyes tulajdonságaikat és a humánegészségügyi kockázatokat illetően.

Az egészségkárosító hatás egyébként nehezen bizonyítható, mert a festékekben található vegyi anyagoknak az allergiás reakción kívül más, nehezen nyomon követhető hatásaik lehetnek. A bizottság arra jutott, a pigmentek bejuthatnak az ember szerveibe, akár a májba is. Lézeres eltávolítás során is okozhatnak károkat a felszabaduló anyagok, de ha marad is a tetkó, a káros összetevők folyamatos veszélyt jelenthetnek a szervezetre.

Az általunk megkérdezett magyar tetoválóművészek hallottak ugyan a tervezett tiltásról, de a részletekről szinte semmit sem tudnak. Nem tudják, meddig jutnak hozzá kedvenc festékeikhez, használhatják-e a megmaradt készleteiket, és hogy milyen hatóságok milyen ellenőrzéseire számíthatnak majd.

A Tattoosupply nevű vállalkozás tulajdonosa, a szakmában csak Kisfőnökként ismert Beck Tamás tetováláshoz szükséges termékeket forgalmaz lassan már húsz éve. Megkeresésünkre elmondta, ő úgy tudja, a gyártók már rajta vannak a megoldáson, azaz a helyettesítő termékek már elkészültek. Egy-két piacvezető gyártó cég van, amelyek már húsz-harminc éve a piacon vannak, ezek már kiadták az új festékeket, ami Beck szerint nagyon jó, de az idő dönti majd el, hogy pár év múlva az ezekkel készült tetoválások hogy fognak kinézni.

„Mindegyik tetoválónak volt kedvenc színe, festékmárkája, nekik most kell megint három, négy, öt év, hogy kitapasztalják, hogy melyik gyártmányú festékből melyik szín válik be. És ugye majd csak két-három év múlva látják azt meg, hogy a festék mit tartott meg magából.

Most még senki nem tudja, hogyan fog kinézni három év múlva egy tetoválás, amit ezekkel az új festékekkel készítettek”

- mondta Beck.

A tetoválók attól tartanak, így nem tudják ugyanazt a minőséget garantálni vendégeiknek, mint eddig. „Vannak, akik nagyon rikító színeket szeretnek használni, mások a pasztelleket. Jó, a tetováló látni fogja magát a színt majd, hogy hogy néz ki, de nem fogja tudni, hogy gyógyulás után mit ad vissza az a festék” - mondta Beck.

A nagypapa gyapjú pulcsiban, ölében az unokával derűsködik a kandallónál a fotelban. Az asztalon alig férnek el a finom falatok, a gyerekek meg vannak őrülve az édességtől, a felnőttek kedélyesen koccintgatnak a tojáslikőrrel. A ház fényárban úszik, az őzikék bebámulnak az ablakon, a csillagok is fényesebben ragyognak, mint valaha. A karácsonynál családbarátabb ünnep aligha van. De ez nem volt mindig így.

Egészen a 18. század végéig a karácsonyi időszak a nyugati világban egy meglehetősen frivol, több mint tíz napon át tartó bulisorozat volt, melynek legfőbb haszonélvezői az alsóbb társadalmi rétegek voltak. A december közepétől év végéig tartó, főként pogány szokásokon alapuló, és inkább a téli napfordulót ünneplő bulisorozat szerves része volt a folyamatos piálás, az utcai rendbontás, és az év többi részében általában tiszteletben tartott szabályok felrúgása.

Skandináviában úgy ünnepelték, hogy visszatér a fény, azaz hogy újra hosszabbak lesznek a nappalok, hogy rengeteg farönköt gyújtottak meg, és addig ünnepeltek, míg mind el nem égett. Ez akár több mint tíz napig is tarthatott. De egész Európában jó alkalom volt ez az időszak az ünneplésre: sok haszonállatot levágtak, hogy ne kelljen télen etetni őket, így sokkal több húst ettek ilyenkor, mint egész évben, és nagyjából ekkorra vált fogyaszthatóvá a bor és a sör is.

A pogány szokások, a féktelenség, az italozás nagyon bántotta az angliai protestáns puritánok szemét, így amint lehetett, helyben be is tiltották az egészet úgy, ahogy volt. A 17. század közepén

az angol parlamentaristák először csak erősen agitáltak a karácsony ellen, majd egyszerűen rendeletben tiltották be a megünneplését.

Ebből persze rengeteg konfliktus született, ami végül összecsapásokhoz vezetett. Akárhogy is, a karácsonyt végül csak a monarchia visszaállításával sikerült újra életre kelteni az országban. Közben az Amerikába vándorolt puritánok is mozgásba lendültek, és Bostonban egy az egyben betiltották a karácsonyt, az európai zarándokok által alapított Plymouth-kolóniában, Massachusetts államban pedig még bűncselekménynek is minősítették a megünneplését.

Érdekesség, hogy nemcsak a féktelen partizástól voltak rosszul a puritánok, hanem a karácsonyfától és a karácsonyi dekorációtól is. Sőt, még az angolszász kultúrában olyan hagyományosnak tekinthető karácsonyi ételektől is, mint a piték meg a pudingok. Míg manapság sok vallásos ember azon van, hogy a boltok legyenek zárva karácsonykor, akkoriban a puritánok egyenesen kötelezték az üzleteket, hogy rendes nyitvatartási idővel működjenek.

Hogy világos legyen, mennyire nem szeretik a karácsonyt, este egy kikiáltó rótta az utcákat, és azt kiabálta: „Nincs karácsony, nincs karácsony!”

Míg Angliában II. Károly visszatértével visszatért a karácsony is, addig New Englandben egészen a 19. század közepéig tiltva maradt. Másutt lassan átalakult az ünneplés, és a 18. század végére már szokásba jött az is, hogy a családtagok nemcsak a szegényeket és a gyerekeket ajándékozták meg, hanem egymást és a barátokat is.

Adam Kuper antropológus a Smithoniannek azt mondta, a mai értelemben vett modern karácsony afféle alternatív valóság, melyben a felnőttek is kicsit újra gyereknek érezhetik magukat. Lehet nosztalgiázni, játszani, annyit enni, amennyit csak akarunk, újra mindennek jó illata van, és még ha le is zuhanunk a rénszarvas-szánról, biztos, hogy egy lúdtollal vastagon kitömött, puha paplanra esünk.

Teljesen megszokott lett, hogy a gyerekek úgy nőnek fel, hogy a karácsonyt valami varázslatos dolognak tartják, és karácsonykészletünk fontos és természetes része az ún. karácsonyi csoda, a titokban dédelgetett gondolat, hogy ilyenkor minden megtörténhet.

Ahogy puhult a karácsony, ahogy egyre inkább családközpontúvá vált az ünnep, úgy lett egyre inkább a politikusok kedvence is. Az egykori féktelen bulik helyét átvette az elképzelés, hogy ez igazából a gyerekek ünnepe, az áldott, érintetlen kis szenteké, akik a jóságot és a romlatlanságot jelképezik. A szokások mindenhol kicsit különbözően alakultak, és itt nemcsak a karácsonyi vacsorára kell gondolni. Míg sok helyen a Mikulás viszi az ajándékot a gyerekeknek, nálunk, Ausztriában és Németországban a Jézuska hozza. Észak-Amerikában december 25-én reggel van ajándékozás, Európa legtöbb országában 24-én este.

A keresztény egyház Jézus Krisztus születését ünnepli, aki nem vallásos, az a szeretet ünnepét üli meg. Néhány szokás azonban még a régi időkből maradt velünk: sokan fokhagymát tesznek az asztalra, hogy elűzzék a gonoszt, és az az igazság, hogy az a szokás, hogy egy örökzöldet ajnározunk ilyenkor, bőven létezett már az ókorban is.

Két részletben összesen 3,1 milliárd forintot különít el a kormány a Honvéd Város Fejlesztési Program részeként - írja az mfor.hu.

Az erről szóló kormányhatározatot a hétfő este megjelent Magyar Közlönyben tették közzé. Ennek értelmében a kormány egyetért a Budapest Honvéd Sportegyesület fejlesztési programjának új koncepciójával, ezért a szükséges források biztosítására és ingatlanok vagyonkezelésének átadásával járul hozzá a projekthez első körben.

Az első ütemben megvalósuló beruházások előkészítésére és megvalósulására 1,26 milliárd forintot különít el a kormány, míg egy kosárlabda öltözőépület megvalósulásához 1,89 milliárddal járul hozzá.

Az első ütemben olyan felújításokat terveznek, mint főzőkonyha kialakítása vagy a judo csarnok felújítása, másodikban már olyan fejlesztések szerepelnek, mint egy sportuszoda, kajak-kenu edzőközpont, illetve lég- és lézerfegyver lőtér.

A harmadik ütem tervei:

• kosárlabda akadémia, Honvédelmi Minisztérium kadét kollégiuma, sporthotel,
• sportóvoda,
• üzemeltetési és raktározási épület,
• szabadtéri 33,3 méteres úszómedence.

A Nemzeti Sport értesülései szerint rendkívüli közgyűlést hívott össze december 30-ára a Magyar Olimpiai Bizottság.

Összesen két napirendi pont lesz, az elnök beszámolóján kívül csak egy bizalmi szavazás lesz Kulcsár Krisztián személyéről.

Az elmúlt időkben sokan bírálták az elnök vezetési stílusát, többek közt arra panaszkodtak, hogy nagyon lecsökkent a közgyűlés létszáma, illetve hogy olimpiai bajnokokat, és mint írják, „legendás sportolót söpörtek ki” a MOB-tagságból.

Kulcsár Krisztiánt 2017 májusában választották elnökké, elődje nem más, mint Borkai Zsolt volt, Győr egykori polgármestere, aki adriai jachtos kirándulása után tűnt el a közéletből. Kulcsár világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes magyar párbajtőrvívó, az elnökség kedvéért tért vissza annak idején Svájcból.

Az akkori, Borkait kifúró sztorival kapcsolatban érdemes felidézni a pillanatot, amikor Kósa Lajos beszélgetett a sportdiplomáciai fordulatról Szombathy Pállal, és Kósa ismét bebizonyította, hogy nemcsak nem érti, nem is szereti a viccet.

„Fennáll a veszélye, hogy valaki Svájcból jelentkezik, hogy hát ő is Soros György ügynöke, hogy állítsuk meg Lausanne-t” - próbált tréfálni Szombathy, (aki azóta máshol, az Indexnél szerzett feledhetetlen pillanatokat az olvasóknak, nézőknek), de Kósa nem vette a poént.

Kulcsár Krisztiánt tavaly májusban választották újabb négy évre a bizottság elnökévé,.

Egy szegedi momentumos képviselő megszerezte a Szegedi Tudományegyetem alapítványának finanszírozási szerződését, amiből kiderül, hogy csak a működésre és a közfeladatokra 400 millió forintot kaptak. A hvg.hu rákérdezett a a Szegedi Egyetemért Alapítvány elnökénél, hogy mire költötték a pénzt, de nem lettek sokkal okosabbak.

Szabó Gábor azt mondta, majd utólag elszámol az összeggel, és a kuratóriumi tagok kumulatív díjazását és a személyi és közvetlen működési kiadásokat közzé fogják tenni a honlapjukon. „Ennyi költség vetődött fel az alapítvány részéről, az erre az évre arányosan megítélt pénzből erre költöttünk, költünk. Az idei évben másra nem költ az alapítvány, a maradványt az egyetem stratégiai céljaira fogjuk felhasználni. Arról, hogy konkrétan mire, nem szándékozok beszélni, mivel a terveket nem szokás közzétenni. Nem véletlen, hogy az üzleti titok egyik klasszikus példáját a stratégiai tervek képezik” - mondta a portál kérdésére.

A hvg.hu felhívta az elnök figyelmét arra is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény meghatároz konkrétumokat arra vonatkozóan is, hogy azt mire lehet költeni, ilyen például az oktatás, kutatás, hallgatók, vagy kutatók támogatása. Szabó azt válaszolta, be fogják tartani a törvényt.

„Azt is nyugodtan kérdezze meg, hogy szándékunkban áll-e ellopni valamit. Nem, nincs szándékunkban ellopni semmit”

- tette hozzá.

Szabó hosszasan taglalta, miért felháborító a felvetés, hogy nyilatkozzék a maradék pénz felhasználásáról. „Azzal, hogy valaki megkérdezi, hogy bizonyos pénzekkel mi történt, nincs semmi bajom. De hogy nekem arról kelljen beszélni, hogy mire fogjuk költeni, azzal már van. Ez abszolút nem tartozik senkire. Ezen az alapon nekünk nem lehet üzleti titkunk? Nem lehet olyan ötletünk, amit más nem talált még ki?” - mondta.

Akárcsak Gattyán György, Gulyás Gergely is nagyinterjút adott az Indexnek, melyben beszélt többek közt

• az inflációról (nálunk annyival magasabb az infláció, amennyivel magasabb a gazdasági növekedés is),
• a kínai oltásokról (mára bebizonyosodott, hogy a keleti vakcinabeszerzés indokolt és helyes volt, )
• és Völner Pálról (nyenyenye, Magyarország mégis jogállam).

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a népjóléti intézkedésekkel nincs baj, mert fegyelmezett a magyar kormány pénzügyi politikája, és nem, semmi közük nincs a választásokhoz, „Egyszerűen arról van szó, hogy amikor az országnak van rá lehetősége, hogy az idősek iránti megbecsülését anyagilag is kifejezze, akkor ezt meg kell tenni”. Hozzátette: „Én nem látok egyetlen olyan döntést sem, amely pusztán választási célokat szolgálna”.

A szerző felvetésére, miszerint „gondot okoz”, hogy az „EU is visszatartja a helyreállítási alapból Magyarországnak járó forrásokat”, azt felelte: Brüsszel, LMBTQ-lobbi, zsarolás, a választások befolyásolása.

A Városháza-ügyről: a baloldalt a korrupcióra való hajlandóság jellemzi.

Völner Pál korrupciós ügyével kapcsolatban a miniszter azt mondta: nem biztos, hogy ártani fog a kormánynak. Ugyanis a jobboldalon annyira komolyan veszik a korrupciót, hogy ha csak a gyanú árnyéka rávetül valakire, már lépnek is (ellentétben a baloldallal!). Na most akkor az történt, hogy „a vádak porba hullottak, amelyek szerint Magyarország ne lenne jogállam, és itt bárki bármit következmények nélkül megtehetne”.

A rendkívül tehetséges Varga Juditnak nem kell lemondania, miért kéne, ugyan már.

A kampány hangulata az ellenzék miatt ilyen rossz, ugyanis az az érdekük, hogy a botrányokról, a hazugságokról és a személyeskedésről szóljon.

A járványügyi tájékoztatás Gulyás szerint rendben van, a kínai vakcináról pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy a beszerzése indokolt és helyes volt, „és a legmértéktartóbb számítások szerint is emberi életek ezreit tudtuk általa megmenteni”. Hogy pontosan milyen számítások szerint, az interjúból nem derült ki.

Zavargásokba torkollt a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások és a tervezett kötelező oltást ellenzők számos tüntetése Németországban a hétvégén, több demonstráción rendőrökre és újságírókra támadtak.

Vasárnap este a bajorországi Schweinfurtban egy kezdetben békés tüntetésen a résztvevők rendőrökre támadtak és megpróbáltak felgyújtani egy rendőrautót. Tíz embert őrizetbe vettek.

A Türingia tartományi Gothában egy nem bejelentett vasárnapi demonstráción ugyancsak rendőrökre támadtak, a szászországi Bennewitz-ben pedig két újságíróra is rárontottak a rendőrség közleményében szélsőjobboldaliként jellemzett tüntetők, akik két rendőrt is megsebesítettek.

A türingiai Greiz-ben egy szombati tüntetésen szabadultak el az indulatok, az összecsapásban 14 rendőr sebesült meg.

Az utóbbi napokban egyre több hasonló esetről számolnak be a hatóságok. Az incidensek többnyire az ország keleti részén, az egykori NDK területén fordulnak elő, és elsősorban azokban a térségekben, amelyekben alacsony az átoltottság, főleg Szászországban és Türingiában.

Előfordulnak nem erőszakos, de széles körben megfélemlítésként, elfogadhatatlan nyomásgyakorlásként értelmezett megmozdulások is. Országszerte felháborodást keltett például a Szászország tartományi egészségügyi minisztere, Petra Köpping grimmai otthona előtt a napokban tartott fáklyás felvonulás.

Az egyik leginkább elismert német terrorizmus-szakértő, Peter Neumann, a londoni King's College tudományegyetem kutatója szerint nem lehet kizárni, hogy a járványlassító intézkedéseket és a tervezett általános oltási kötelezettséget elutasító körök még tovább radikalizálódnak. Eddig is történtek már „összetettebb támadások”, például a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) egyik berlini épülete és klinikák, oltóközpontok ellen. Az viszont új jelenség, hogy ezek a csoportosulások a jogos ellenállás képviselőiként tekintenek magukra, ami a terrorizmus „előszobája”.

Így előfordulhat, hogy „néhány hónap múlva valóban terrorista akciók sorozatáról kell beszélnünk” - mondta Peter Neumann a Bild című lap hírtelevíziójának.
A német politika első vonalában fokozódó aggodalommal szemlélik e fejleményt. A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezését szolgáló erőfeszítések elleni tiltakozás „érezhetően” radikalizálódik, és ez „egyértelműen veszélyezteti demokráciánkat” - nyilatkozta a ZDF országos közszolgálati televíziónak Bärbel Bas, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke.

Szerinte sürgősen lépni kell, mindenekelőtt be kell tiltani a politikusok otthona elé szervezett demonstrációkat, és erősíteni kell a tüntetők szerveződésének fórumán, a Telegram üzenetküldő alkalmazáson áramló adatok ellenőrzését.

Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke szerint az a legfontosabb, hogy „ne adjuk át az utcát a radikálisoknak”, akik közül sokan valójában nem is a koronavírus elleni védekezést vagy az oltási kötelezettséget kifogásolják, hanem felhasználják az ügyet a társadalom megosztására. Ezt nem szabad eltűrni, a társadalomnak és az államnak szembe kell szállnia a „megosztókkal és agitátorokkal, mert végső soron nemcsak a politikusokat, hanem mindannyiunkat fenyegetnek” - mondta a tartományi kormányfő a Bildnek.

A szövetségi kormány adatai szerint az oltási kampány december eleje óta felgyorsult. Az utóbbi hét napon négyszer is meghaladta az egymilliót a naponta beadott oltások száma. Így már a német lakosság 69,6 százaléka - 57,9 millió ember - rendelkezik teljes oltással az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen. Legalább egy adag oltást 72,6 százalék - 60,4 millió ember - kapott. Az emlékeztető oltást a németek 23,8 százaléka - 19,8 millió ember - kapta meg.
Az oltatlanok 22,8 millióan vannak, a lakosság 27,4 százalékát teszik ki. Közülük azonban 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.

(MTI)

„A demokrácia nem Coca-Cola, hogy az Egyesült Államokban előállított szörpből, a világon mindenhol ugyanazt az ízt keverjék ki” - írja a Magyar Hírlapban közölt vendégcikkében Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete.

Az írásból kiderül, hogy

• A kínai nemzet kormányzásának már több ezer éve alapkoncepciója az emberközpontú gondolkodás.
• Száz év kemény munkája és kutatása eredményeképp a Kínai Kommunista Párt összefogása és vezetése által az egész kínai nemzet elindult a nemzeti adottságoknak megfelelő, általánosan támogatott demokratikus úton.
• Kínában a demokrácia nem csak a szűk értelmében vett demokráciát, nem csak az időszakos szavazati jogok gyakorlását jelenti, hanem a teljes népi demokrácia egész folyamatát.
• Kína földjén több mint 1,4 mil­liárd kínai ember soha nem élt olyan méltósággal, nem nevetett olyan boldogan, és nem küzdött olyan szenvedéllyel, mint ma.
• Nem létezik egyetemes demokrácia.
• A nemzetközi közösségnek rendkívül éberen kell ügyelnie, hogy a hidegháborús gondolkodás „szelleme” ne tudjon feltámadni.

Egy a Telex birtokába jutott dokumentum szerint a kormány azt tervezi, az élelmiszerpazarlás elleni intézkedésnek álcázott döntéssel nehezíti meg a nagy élelmiszerláncok helyzetét.

Eszerint azokat az élelmiszereket, amiknek már közel a lejárati ideje, fel kellene ajánlaniuk az államnak. Pontosabban az Élelmiszermentő Központnak (ÉMK), amit majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőriz. A közeli lejárati idő azt jelenti, hogy a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával.

Ezen kívül a kiskereskedelmi adójukat is emelné a kormány.

A tervezet alapján a nagyi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárdnál nagyobb bevételt elérő láncokat (ilyen pl. az Aldi, a Tesco, a Spar és a Lidl is) érintenék az új szabályok. A hazai élelmiszerláncokat a törvénymódosítások nem érintenék.

A Telex az ügyben kereste az Agrárminisztériumot, egyelőre azonban nem kaptak választ kérdéseikre.

Nehezen ellenőrizhető állítást tett Oroszország elnöke, azt mondta, a Szovjetunió szétesése után arra kényszerült, hogy bukott KGB-sként taxisofőrként keresse meg a napi betevőt - írja a Guardian.

Putyin korábban is sajnálkozott a Szovjetunió felbomlása miatt, de ezúttal azt mondta, a három évtizede történt esemény „a legtöbb állampolgár” számára „tragédia” maradt.

A fentieket Putyin egy a Channel One számára készülő, Oroszország történelméről szóló filmben mondja, erről az állami hírügynökség, a RIA Novosztyi számolt be vasárnap. „Végül is mi a Szovjetunió összeomlása? A történelmi Oroszország összeomlása Szovjetunió név alatt” - mondta a csatornának. Korábban erről úgy beszélt, ez volt „a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája”.

Putyint érzékenyen érinti, amikor nyugati hatalmak a volt szovjet államok körül legyeskednek, most például azt követeli, a NATO vonja vissza 2008-as határozatát, mely szerint nyitva állnak a kapuik Grúzia (Georgia) és Ukrajna előtt.

A RIA Novosztyi szemléje szerint a dokumentumfilmben Putyin azt is mondta, időnként taxisofőrként dolgozott, hogy kiegészítse a keresetét. Azért kiderül az is, hogy nem igazi taxis volt, hanem privát sofőr - de azért ezt is cikinek tartja kicsit, és nem szívesen beszél róla - mondta, miután éppen beszélt róla.