
Jó reggelt! Délután talán már lesznek zivatarok.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Ha esetleg nem tűnt volna fel, tegnap borzalmasan meleg volt. Megdőlt a napi rekord is, a Fejér megyei Adonyban 40,2 fokot mértek. És ami most még extrém meleg, az lesz majd egy átlagos nyári nap Magyarországon
A klímaváltozás egymillió éve befolyásolja az ember testméretét, ilyen fokú felmelegedésnek pedig minden bizonnyal radikális következményei lesznek. Már most is látjuk, hogy:

Csütörtökön hatályba lépett a homofób „pedofiltörvény”, civilek ennek alkalmából négyméteres szivárványszívet állítottak a Parlament előtt. Kövér Lászlót természetesen ez nem hatotta meg, szerinte ez volt az elmúlt 12 év legfontosabb törvénye. Ami azért felveti a kérdést, hogy akkor miért vártak vele mostanáig.
Az Európai Parlament szerint az EU-nak minden lehetséges módon fel kell lépnie a magyar kormány homofób törvénye ellen. Az erről szóló határozat szerint ha európai értékekbe ütköző nemzeti jogszabályok befolyásolják az uniós források elköltését, akkor fel kell függeszteni a támogatások kifizetését is. Az EP-képviselők egyúttal az Európai Unió Bíróságától kérik a törvény ideiglenes hatályon kívül helyezését.
Orbán Viktor persze átlát a szitán, szerinte csak arról van szó, hogy Brüsszel LMBT-aktivistákat akar látni a magyar iskolákban és óvodákban, De mégis, mi a fenét csinálna ott egy ilyen „aktivista”? A magyar törvény sok hibája közül is kiemelkedik, hogy törvényben tiltják, plakátokra írják, de nem tudják megmondani, hogy mégis pontosan micsodát.
Perceken át hiába kértük Gulyás Gergelyt, hogy árulja el, mit értenek „homoszexuális propaganda” vagy a „homoszexualitás népszerűsítése” alatt, de nem jutottunk előrébb. Szerinte mindenki érti, miről van szó, mégsem tudott rá példát mondani. Végül odáig jutott: „Ennyire vagyok képes.”

Csütörtökön két szomorú mérföldkövet is elértünk a járványban. A világon már több mint négymillióan haltak meg koronavírusban, Magyarországon pedig elérte a 30 ezret az áldozatok száma. Ez hazai viszonylatban olyan, mintha levennénk a térképről Gyulát, Hajdúböszörményt vagy Kiskunfélegyházát
Nyilván nem lehet veszteség nélkül megúszni egy ilyen világméretű traumát, de alakulhattak volna jobban a dolgok. Nem szükségszerű, hogy lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben Európában. Igaz, hogy a különböző országok nem mind pontosan egyforma módszertannal vezetik a nyilvántartást, de Európában nincsenek akkora különbségek, hogy legyinthessünk a kimagasló magyar számokra.
Hiába keresünk egyetlen magyarázatot. A járványügyi korlátozásoktól az egészségügyi ellátás minőségén és az emberek egészségi állapotán át az idősellátás rendszeréig sok minden befolyásolja, hol, mennyi áldozatot követel a vírus. Ez mind közrejátszhatott a magyarországi járványban is, de csak sejtéseink lehetnek, melyik jobban, és melyik kevésbé.

Csehországban egy hete folyamatosan nő az új fertőzöttek száma. Szlovéniában az új fertőzések 40 százalékát már ez a mutáció okozza. Japánban mégis inkább zárt kapuk mögött tartják meg a tokiói olimpiát. A WHO óvatosságra intetett a koronavírus elleni intézkedések feloldásában, az Egészségügyi Világszervezet szerint tévedés azt hinni, hogy a fertőzöttek száma az oltások miatt nem fog nőni. Nálunk Orbán Viktor arról beszél, hogy
„a járvány ugyan háttérbe szorította a tömeges migráció kérdését, de újra jelentkezik ez a régi probléma.”
A brit adatok alakulását elemezve azt látjuk, hogy náluk, ahol Európában a legjobban elszabadult a delta variáns, a fertőzésszámok robbanásszerű növekedését eddig nem követte a halálozási számok emelkedése úgy, mint az előző hullámokban. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Nagy-Britanniában már csak a fiatalok nincsenek beoltva.
Nálunk azonban nem ez a helyzet, a legidősebb korosztályban sokakat nem sikerült beoltani. Ők közvetlen életveszélyben lesznek, ha a delta variáns Magyarországon is elszabadul. A kormány újabb oltási kampányt tervez az ő elérésükre, de sietniük kell: friss adatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyaga két adagja nagyon hatékony ez a mutáció ellen is, egy dózis viszont csak 10 százalékos védettséget ad, ami nyilvánvalóan kevés.

Bár mára minden jel arra mutat, hogy az orosz fejlesztésű koronavírus-vakcina, a Szputnyik V legalább annyira biztonságos, mint a hasonló technológián alapuló AstraZeneca-vakcina, hatásosságban pedig még veri is a brit-svéd oltóanyagot, a nagy nemzetközi szervezetek egyelőre nem akarják megadni az engedélyt az orosz vakcinának.
A Szputnyik V legnagyobb reménye a WHO és az EMA engedélyére (és így az európai oltási igazolvány orosz vakcinával való kiváltására) az lehet, hogy Oroszországon kívül is több országban (például Törökországban, Argentínában vagy Venezuelában) készülnek tanulmányok a vakcina hatásairól, amelyek még teljesebb képet nyújthatnak a biztonságosság, a hatásosság és a pontos mellékhatások kérdésében.

A duplázás és a másolás volt a specialitása a bükkösdi EU-pénz-vámpíroknak. Ugyanazzal a videóval próbálták bizonyítani, hogy két eseményt is szerveztek, de még arra sem figyeltek, hogy az egyik állítólagos sportnap idején kijárási korlátozás volt. De volt olyan is, hogy a család egyesülete és a család alapítványa ugyanarra a pályázatra azonos szöveggel, csak más címmel jelentkezett be, és ami a legjobb, nyert is. A falusiaknak szánt EU-pénz egy részéből egy pécsi konditeremnek szerveztek reklámakciókat.
Nyíregyházán viszont hiába tiltakoztak a civilek, semmi sem állíthatja meg az önkormányzatot abban, hogy a sóstói park közepére zenélő, interaktív szökőkutat építsen, 500 négyzetméter betonnal és 300 négyzetméter térkővel.
A majdani látványosságra a legjobb kilátás a szomszédos szállodából nyílik, a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó Hunguest Hotel Sóstó vendégei gyönyörködhetnek majd benne. Már azok, akik jobban szeretik a betont a fáknál, a térkövet a fűnél és a széles közönségre szabott liftzenét a tücsökciripelésnél.
További magyar pénzügyek:

Liberó álhír volt, hogy idén elmaradt Európa legbiztonságosabb zenei fesztiválja.
Örömmel jelentjük, hogy friss formában, a magyar fiatalságra nyitottan, start up-os jelleggel, a megújult olvasói szokásokra tekintettel és a nemzeti nagytőke bevonásával ismét jelentkezik nagy sikerű online partiműsorunk, a Sound Rotation. Honnan máshonnan, mint a Balaton Soundról.

Szerda este, a szinte már menetrendszerű hosszabbítás után eldőlt, hogy vasárnap este Olaszország és Anglia játszhat a Wembleyben az Európa-bajnokság döntőjében.
Az angolok vérrel, verejtékkel kis bírói segítséggel és szerencsével végül le tudták nyomni a dánokat. Hiába szereztek vezetést a dánok az EB legelső szabadrúgásgóljával még az első félidőben, az angolok gyorsan egyenlíteni tudtak – az EB tizedik öngóljával.
Ez a gyors egyenlítés volt a meccs kulcspillanata, innentől kezdve valahogy egyértelműnek tűnt, hogy ez a meccs már nem lesz a dánoké. A 90. percig még kitartott a lelkesedésük és az erőnlétük, a hosszabbításra viszont nem maradt abból a plusz energiából, amit Eriksen kvázi-tragédiája adott nekik.
És pechük is volt. A 103. percben Sterling elesett a dán tizenhatoson belül, és hiába nem volt egyértelmű még a VAR visszajátszásaiból sem, hogy ki szabálytalankodott ellene, ha egyáltalán bárki, a bíró megadta a büntetőt. Amit Kane belerúgott Schmeichelbe, a kipattanót viszont már be tudta pofozni.
A célegyenesig úgy tűnt, hogy 29 évvel az 1992-es csoda után az egész futballvilágot maguk mellé állító dánok ismét eljuthatnak a csúcsra, de végül az utolsó előtti lépcsőfokon már nem jutottak túl. Anglia viszont 1966 óta először, 55 év szenvedés után ismét ott lesz egy nagy torna döntőjében. Abban a Wembleyben, ahol annak idején, szintén egy minimum vitatható bírói döntés segítésével, le tudták győzni a világbajnoki döntőben a németeket

Majd vasárnap kiderül, hogy pontosan milyen forgatókönyv szerint zajlik a döntő. Előzetesen viszont az tűnik a legérdekesebb kérdésnek, hogy az angolok rá tudják-e kényszeríteni az akaratukat, egyáltalán megpróbálják-e rákényszeríteni az akaratukat az EB eddigi meccsein legkiforrottabb, legmagasabb színvonalú focit játszó olaszokra.
Ha Gareth Southgate úgy dönt, hogy megpróbálja irányítani a döntő alakulását, nem csak a szerencsében és az ellenfél hibáiban bízik, érdemes alaposan átnéznie, hogy tudta Luís Enrique spanyol válogatottja rákényszeríteni az akaratát Roberto Mancini csapatára.
Muraközy Balázs elemzése szerint a kulcs ehhez a spanyol presszing volt, ami elsősorban az olasz labdakihozatalok kulcsembereit, a két hatost (Jorginho, Verratti) és Bonuccit igyekezett kikapcsolni. Őket többnyire nagyon szorosan, sokszor embert fogva őrizték.
Vajon Southgate megpróbálkozik valami hasonlóval? Vagy ez teljesen rossz kérdés, mert neki nincs egy Busquets-Koke-Pedri középpályája? Vasárnap este kilenckor, na jó, háromnegyed tizenegykor, na jó, a tizenegyesek után valamivel, de még éjfél előtt kiderül.

A válogatott tornákon egyre kevésbé látunk nagy újdonságokat – a legjobb csapatok és a legravaszabb edzők ma már mind a klubfociban vannak. Az Európa-bajnokságokra maradnak a gyorsan begyakorolható, nem hónapokon át csiszolt kis trükkök.
Rory Smith, a New York Times szakírója szerint ilyenek a furcsa sorfalvariációk. A sorfalak mögé a földre fekvő „krokodil” látványát már megszoktuk, de ezen az EB-n felbukkantak a szabadrúgás elvégzője által épített falak is.
Jó példa volt erre a tegnapi meccsen Damsgaard szabadrúgásgólja. Elsőre csak annyi látszott, hogy mintha Pickford kapus nagyot lepkézett volna, utólag viszont már világos, hogy ehhez nagyban hozzájárult az a három dán, akik előbb az angol fal mellett álltak fel, majd a rúgás pillanatában már bemozogtak elé.

Jó reggelt! Ma még borzalmasan meleg lesz, de holnapra javulhat a helyzet.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Bár még nem hivatalos, de úgy tűnik, hogy nem fogadja el az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet a július 12-i határidőig. Ez 7,2 milliárd euróval rövidítené meg – legalábbis ideiglenesen – a magyar államkasszát.
Gulyás Gergely szerdán előbb többször is álhírnek minősítette ezt, de közben önmagának ellentmondva beismerte, hogy a tárgyalások során a Bizottság az utóbbi hetekben egyes „már lezárt területeken” vagyis témaköröknél is „abszurd felvetésekkel” élt.
Az végképp nem világos, hogy pontosan mire hivatkozva, és mennyi időre tartaná vissza a magyar pénzt az EU. Annyi viszont bizonyosan látszik, hogy minden korábbinál nagyobb a nyomás Brüsszelben, hogy a renitenskedő magyar kormányt forrásmegvonással próbálják visszaterelni az európai útra.
Szintén szerdán derült ki, hogy EP-képviselők arra kérik Ursula Von der Leyent, hogy függessze fel az uniós pénzek magyarországi kifizetéseit. Egy olyan tanulmányra hivatkoznak, amely komoly hiányosságokat tár fel a magyar uniós pénzek elköltésénél és ellenőrzésénél.
Nyilvánvaló, hogy a pénzbüntetést követelő hangokat az utóbbi hetek budapesti döntései felerősítették. Ezek közül egyből visszatáncolni látszik a kormány. A civil szervezetek anonim támogatását megtiltó rendeletet végül úgy módosítanák, hogy félmillió forintos adományig mégis névtelen maradhasson az adakozó.
A homofóbiával átitatott „pedofiltörvény” kérdése azonban továbbra is megoldatlan. A magyar kormányra végleg rásütik a homofóbia bélyegét az olyan büntetések, mint amit a Pest megyei kormányhivatal osztott ki a Micsoda család! című mesekönyv forgalmazójának, mert az nem jelölte egyértelműen, hogy abban egy „normalitástól” eltérő családot ábrázolnak.
A szerdai kormányinfón Gulyás Gergely mindenesetre azt mondta, hogy ha a helyreállítási támogatás folyósításának feltételéül a homofób törvény visszavonását vagy módosítását szabná a Bizottság, akkor a magyar kormány egy ilyen bírósági döntést végrehajtana.

A kormány mintha kommunikációs és oltáspolitikai fordulatot hajtana végre. Gulyás Gergely arról beszélt a szerdai kormányinfón, hogy lesz Magyarországon negyedik hullám, leginkább az oltatlanoknak.
Ezért oltási akciót indítanak a hatvan évesnél idősebb oltatlanok körében, akiket háziorvosok fognak orvostanhallgatók segítségével oltani, akár a lakásukra is kimenve.
Viszont arra a kérdésre továbbra sincs válasz, hogy mi lesz az antitestek hiánya miatt aggódó, jellemzően Sinopharmmal oltott idősekkel. Gulyás erre előbb cinikusan azt mondta, hogy aki így járt, ne tekintsen virológusként a balliberális újságírókra. Majd elismerte, hogy igenis felmerült kérdésként a harmadik vakcina esetleges engedélyezése, de szerinte hogy erre akkor kerülhet sor, ha a gyártók javasolják azt. Kezd úgy tűnni, mintha ebben a kérdésben is világos pekingi utasításra várna a magyar kormány.

Egészen újszerűen írták le Orbán Viktort és a NER-t. Dorit Geva szerint Orbán globalizáció és nemzetállam egymáshoz igazításán dolgozik, alapvetően a neoliberalizmus eszközrendszerével. A Geva által ordo-nacionalistának nevezett magyar rendszer jellemzői:
Geva úgy látja, hogy szemben a nyugati demokráciákkal, amik még nem találták meg a maguk válaszát a neoliberalizmus válságára, Magyarország már egy lépéssel előrébb jár. Ez azonban azt jelenti, hogy Orbán rendszerének újfajta ellentmondásokkal és az ezekből fakadó problémákkal kell megküzdenie.

Szerdán Orbán Viktor tudományos módszerrel próbálta bebizonyítani, hogy nincs veszélyben a magyar sajtószabadság: bizarr Faebook-videóban mutatta meg, ahogy egy újságosnál vásárol.
Orbánnak már a belépője is erős, mert azt mondja, hogy
„fölpakoltak bennünket, mármint Magyarországot valami sajtószabadság ellenségeinek listájára, Soros Gyuri bácsinak valami szervezete”.
Valójában nem „bennünket”, hanem személyesen őt szerepeltette a szabad média ellenségeit soroló listán a Riporterek Határok Nélkül. Mindenesetre Orbán kért az újságostól HVG-t, Élet és Irodalmat, Hócipőt, Népszavát, 168 Órát és Magyar Narancsot, majd elégedetten megállapította, hogy minden rendben van. Hogy mennyi kormánypárti lap kapható ugyanannál az újságosnál, az sajnos nem derült ki.
Orbán kikezdhetetlen logikája szerint pedig ha kormánykritikus lapok száma > 0, akkor sajtószabadság van, ha > 2, vagyis többes számban vannak, akkor még sajtóbb szabadság van. Ez akkora tudományos áttörés, hogy a kormány 18 lapja szó szerint ugyanúgy számolt be róla.
A híres magyar sajtószabadságot már exportáljuk is. Szlovéniában magyarul olvasott fel nagyon baráti kérdéseket a TV2 tulajdonában lévő helyi tévé riportere Szijjártó Péternek. Hogy értette-e a külügyminiszter válaszait, arra nem voltak egyértelmű jelek.

Lassan fél évvel a hivatalba lépése után Király András felvázolta Joe Biden külpolitikai doktrínáját.
Kulcsfontosságúnak tartja a személyes kapcsolatokat a külpolitika alakításában.
Máshol:


Vérrel, verejtékkel, kis szerencsével és bírói segítséggel, de 55 év után Anglia ismét eljutott egy nagy torna döntőjébe.
Hiába szereztek vezetést még az első félidőben a dánok, az angolok gyorsan kiegyenlítettek. A nem különösebben magas színvonalú meccset végül az döntötte el, hogy a dánokból a hosszabbításra kifogyott az a lendület, ami első meccsük és Eriksen majdnem-tragédiája óta vitte őket előre. Az angolok kaptak egy egyáltalán nem egyértelmű tizenegyest, amit Kane előbb kihagyott, majd a lepattanót mégiscsak bepasszírozta.
Vasárnap este kilenckor a Wembley-ben jöhet az angol-olasz döntő. De az igazi ínyencek azt is tudják, hogy ma fél hatkor az Európai Konferencia Ligában Inter Turku-Felcsút.

Jó reggelt! Péntek éjfélig harmadfokú hőségriadó van.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A Velencei Bizottság szerint felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, nyilvános konzultáció nélkül elfogadott kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében. Nem, ez nem a „pedofiltörvény”, hanem az az alkotmánymódosítás, ami például az örökbefogadást szabályozná – de szintén úgy, hogy a melegeknek rossz legyen.
A kormány viszont egyszerre lő minden külföldi kritikára. A Magyar Közlönyben általában a laikus számára viszonylag unalmas, száraz jogi szövegeket lehet olvasni. Kedden azonban egy olyan szöveg jelent itt meg, ami inkább hasonlít egy pártközleményre, mint egy kormányhatározatra.
„A Kormány 1438/2021. (VII. 6.) Korm. határozata a Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai támadásokról” című határozatot Orbán Viktor jegyzi, és ilyen mondatok vannak benne:
„Az a hangnem és azok az állítások, amelyeket megfogalmaztak, rég letűntnek hitt korok gyarmatosító beidegződéseit és magukat felsőbbrendűnek tartó szereplők minden tiszteletet nélkülöző hatalmi megnyilatkozásait idézik."
A szokatlan hangvételű szövegre reagált a Szivárványcsaládokért Alapítvány. Szerintük:
„az uniós országok pontosan értik, miért sérti magyar gyerekek, felnőttek és szivárványcsaládok jogait a három hete elfogadott törvény”.
Szerdán az Európai Parlament is vitatkozni fog a homofób magyar törvényről. Bár Orbán Viktor nem megy el, több fideszes felszólaló is lesz, így a műsor garantált. Nem lenne meglepő, ha a magyar kormánypárti képviselők utalnának arra, hogy nem Magyarországon vertek a napokban halálra az utcán egy meleg férfit, hanem Spanyolországban.

Hétfőn Magyarországon 6600-an kapták meg az első oltásukat. Ebben a tempóban valamikor októberre jutnánk el 6 millió beoltottig, tehát jóval az iskolakezdés után, ami ismét beindíthatja a vírus delta variánsának terjedését.
Ez a helyzet Izraelben is, ahol hirtelen meredeken emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, és ezeknek a fele iskolai tanuló. Nagy-Britanniában még meredekebben növekednek a fertőzésszámok, szintén elsősorban a fiatalok körében. A kórházi és a halálozási adatok még nem követik ezeket, de, akárcsak az előző járványhullámokban, valójában senki nem tudja biztosan, hogy mi fog történni, miközben a vírus szinte korlát nélkül terjedhet.
Ennek a terjedésnek a megakadályozására a legjobb eszköz továbbra is az oltás. Sorra vettük, milyen kreatív megoldásokkal igyekeznek egyes országok rávenni a polgáraikat arra, hogy oltsák be magukat: a pénztől a sörön át a fánkig.
Ezekkel az akciókkal átmenetileg fel lehet pörgetni az oltási kedvet, de arról megoszlik a szakértők véleménye, hogy például a vakcina utáni pénzosztás mennyire jó ötlet. Motiváló erő lehet azoknak, akik már egyébként is gondolkoztak rajta, hogy beoltassák magukat, de aki nem bízik az oltásban, az még bizalmatlanabbá válhat attól, ha úgy érzi, valamit annyira rá akar erőszakolni a kormány, hogy pénzt is hajlandó fizetni érte.

Ki hitte volna, hogy egy 56 másodperces kormányzati hirdetés két évvel a sugárzása után is bírósági per tárgya lehet? Pedig ez a helyzet. Arról a 2019-es klipről szó, ami szerint 30 éve megérkezett Orbán Viktor, a rendszerváltás Messiása, és elhozta az örömöt a családok életébe azzal, hogy egy szónoklattal kizavarta az oroszokat, lebontotta a vasfüggönyt és véget vetett a kommunizmusnak.
Per pedig abból lehet, hogy a Schmidt Mária által irányított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány csak a klip egy részét fizette ki. Márpedig nem akárkinek, hanem Lajos Tamás cégének, a Szupermodern Stúdió Kft.-nek. Lajos a NER egyik kedvenc producere, aki most 88 millió forintot követel Schmidtéktől.
Ha nem az adófizetők pénzéről lenne szó, még szórakoztatónak is lehetne nevezni a bírósági tárgyalást, ahol a NER két csápja küzd meg egymással. Kiderült például, hogy Schmidt Mária kivetette a szereplőket videóból, és berakatta Orbán Viktort. Nem tetszett neki a sok Nagy Imre-zászló sem, az egyik színész pedig Leninre emlékeztette.

A tavaly nyáron elcsalt választás után megingott a belarusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka hatalma, az utóbbi hónapokban viszont már egyértelműen minden korábbinál keményebben fogja a kormányrudat.
Ezt a bekeményítést belföldön érezni a legjobban. Lukasenka legnagyobb ellenfele, akit még a választás előtt letartóztatott, most 14 éves börtönbüntetést kapott. De a belarusz diktátor kíméletlen játékot kezdett el játszani az Európai Unióval is. Az ország Litvániával közös határán már vészhelyzetet kellett hirdetni azok a közel-keleti menekültek miatt, akiket Lukasenka gyakorlatilag személyesen szállít oda Irakból és Törökországból.
Máshol:

Egyre több forgatókönyv számol agresszív zöld fordulattal az energiapiacon. A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
További hírek a természetből:

Győzelem: végül mégsem kellett 10 ezret fizetnie a biciklisnek, akit megbírságoltak, mert elesett. Kristóf volt az, aki egy barátjával hazafelé ment biciklivel, amikor a Bajcsy-Zsilinszky út kerékpársávján elesett, és beütötte az állát. Mentőt hívtak, és el is látták, de aztán megjelentek a rendőrök, és felvették az adataikat. Később kapott egy levelet, hogy 10 ezer forintra büntették, mert elesett a kerékpárral.
A rendőrség most arra jutott, hogy ugyan a „kifogásolt szegélymagasság a menetirány szerint, szabályosan közlekedőknek jelenleg a komfortérzetükben okozhat kellemetlenséget, nem balesetveszélyes”, ezért Kristóf felelőssége továbbra is megállapítható.
De mivel szabálysértés miatt 2 éven belül szabálysértési hatóság/bíróság jogerősen nem marasztalta el, helyszíni bírsággal nem sújtották, és mivel a szabálysértés csekélyebb súlyú volt, Kristófot „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt” csak figyelmeztetésben részesítették. Ha újra hasonló történik, szigorúbb elbírálás alá kerül.

Tizenegyespárbaj után Olaszország jutott elsőként az EB-döntőjébe. A spanyolok elleni elődöntő története azonban olasz szempontból még ennél is szenvedősebb volt. Ez volt az első meccsük a tornán, amin Roberto Mancini csapata végig kényelmetlenül érezte magát, mert nem tudta a saját fociját játszani.
Az olaszoknak most nem volt alkalmuk bemutatni az időhúzás Sixtus-kápolnáját, mert a spanyolok egyszerűen elvették tőlük a labdát. És ez nem az a meddő mezőfölény volt, amit a spanyol csapatok néha hajlamosak elkövetni, hanem végig támadó és helyzeteket is kialakító foci. Ha Oyarzabal, Dani Olmo, Morata és a többiek kicsit jobban céloznak, nemhogy tizenegyesekre, talán még hosszabbításra sem lett volna szükség.
Ma este kilenckor a dán-angol elődöntőn kiderül, ki lesz az olaszok ellenfele a vasárnapi döntőben. Az angolok az esélyesek, és hiába fanyalognak sokan a játékukon, Southgate-nek igenis precíz terve van.

Jó reggelt! Ma indul a kánikula, és csak szombaton lesz enyhülés.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az történt, amit a szakértők már 2020-ban megjósoltak: mára teljesen kettészakadt a világ a pandémiában. Míg a gazdagabb országok már a járvány utáni világra készülnek, a szegényebbek még minden korábbinál halálosabb hullámokkal küzdenek.
Az utóbbira jó példa Indonézia. A 270 millió lakosú délkelet-ázsiai szigetországot az utóbbi másfél évben viszonylag megkímélte a covid, most viszont a katasztrófa szélén táncolnak. A kórházakban már fogy az oxigén, még csak nagyon kevesen vannak beoltva, és a delta variáns szabadon pusztít.
Ezzel szemben Nagy-Britanniában két hét múlva minden korlátozás megszűnhet, még focimeccseket is lehet majd tett ház előtt tartani. Ez azonban nem jelenti a vírus legyőzését. Boris Johnson miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az előrejelzések szerint az esetek egy hónap múlva 50 ezerre nőhetnek, és „sajnos meg kell békélnünk azzal, hogy a Covid újabb halálos áldozatokat fog szedni”. A britek ezzel a lépéssel úgy döntöttek, hogy megpróbálnak együtt élni a coviddal. Ősszel, vagy egy új variáns felbukkanásakor derül majd ki, hogy ez mennyire járható út.
A friss izraeli adatok szerint a delta variáns ellen a Pfizer vakcinája is kevésbé hatékony – de még mindig nagyon hatékony. Amerikában továbbra is szinte kizárólag oltatlanok halnak meg a járványban. Az áldozatoknak mindössze 0,8 százaléka kapott már oltást.
Máshol:

Orbán Viktor az első európai vezető, akit felvettek a sajtószabadság ellenségeinek listájára. A nemzetközi újságíró-szervezet, a Riporterek Határok Nélkül által összeállított szégyenfalra idén 37-en fértek fel, Orbánon kívül például Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Jair Bolsonaro brazil elnök. Orbán szerepeltetését azzal indokolták, hogy
„az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka fokozatosan és hatékonyan építette le a média sokszínűségét és függetlenségét, mióta 2010-ben visszatért a hatalomba”.
Van azonban olyan magyarországi médiacég, aminek kifejezetten jól megy ezekben az illiberális időkben. Az MTVA 2020 IV. negyedéves eredménykimutatása szerint tavaly 20,5 milliárd forint adózott eredmény keletkezett a közmédiánál. Idén rekordnak számító, 117,7 milliárd forintos költségvetésük lesz.
Hétfőn egy hongkongi demokráciapárti aktivista is arról beszélt, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. A jelenleg londoni önkéntes száműzetésben élő Nathan Law szerint:
„ami történik Budapesten, az befolyásolja Hongkongot. (…) 2010 óta a magyar és kínai kormány folyamatos közeledése megbénította az EU nyomásgyakorló mechanizmusait Peking emberi jogokat megsértő intézkedéseinek ügyében.”

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a létező legorbánistább lapban, a Magyar Nemzetben kritizálta az Orbán-kormány válságkezelését – illetve alig leplezve Varga Mihály pénzügyminisztert.
Matolcsy szerint:

Nem csak egyes országokban tart máshol a járvány, hanem országokon belül is. Magyarországon, miközben a lakosság többsége szabadon élvezheti a nyarat, a rabok továbbra is a járvány árnyékában kénytelenek élni.
Európában utolsóként oldják fel nálunk a börtönökben a látogatási tilalmat július 1-től, miközben már rég lehet idősotthonokat és kórházakat is látogatni.A rabok öröme azonban nem felhőtlen, ugyanis a büntetés-végrehajtás olyan látogatási korlátozásokat tart fenn, amik sértik a jogaikat.
Az egyik börtönben az őrök szerint azért nem oldják fel a korlátozásokat, mert a rabokat kínai vakcinával oltották, amiről egyelőre nem tudni mennyire hatásos.

Ahogy az elmúlt hetekben is kiderült, Kelet- és Nyugat-Európa között alapvető különbség van a melegek jogainak megítélésében. Jó példa volt erre a hétvégi zágrábi Pride-felvonulás, ahol ellentüntetők erőszakoskodtak.
A kontinens keleti szélén, a Kaukázusban még sokkal rosszabb a helyzet. Szombaton az Azerbajdzsánban rendezett EB-meccsen a biztonsági őrök egyszerűen elkobozták a szivárványos zászlókat. Hétfőn a szomszédos Grúziában a helyi ortodox egyház és szélsőjobboldali huligánok összefogása rombolta le a Tbiliszi Pride szervezőinek irodáját, úgyhogy itt el is halasztották a felvonulást.

Az amerikai csapatok pénteken, közel 20 év után elhagyták az afganisztáni Bagram légi támaszpontot, ami az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. Mostanra elhagyta az országot az Egyesült Államok katonáinak többsége, jóval a szeptember 11-i céldátum előtt.
A nyugati csapatok kivonása után viszont Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban, ahol egymás után foglalja el a tartományokat és nagyvárosokat visszatérő tálib mozgalom. Kínai tisztségviselők rendszeres kapcsolatban állnak a tálibok képviselőivel, akik készek lehetnek támogatni a szomszédos nagyhatalom nagyszabású fejlesztési terveit az országban.
Máshol:

Bár évről évre egyre több fogyatékossággal élő diák tanul a felsőoktatásban, arányuk továbbra is 1 százalék alatt van az összes hallgatóhoz képest, ami uniós összevetésben is alacsony. Ehhez képest a társadalomban becslések szerint 5-8 százalékra tehető a fogyatékossággal élő emberek aránya.
Ráadásul ezek a hallgatók sokkal könnyebben morzsolódnak le: ha be is jutnak, a sok nehézség miatt előbb-utóbb kiesnek.

Fucsovics Márton negyeddöntőbe jutott a wimbledoni teniszbajnokságon, miután öt játszmában, egy testre menő első szervával megnyerte a 2 óra 44 perces meccset az orosz Andrej Rubljov ellen.
Magyar teniszező legutóbb Szávay Ágnes révén a 2007-es amerikai nyílt bajnokságon játszhatott negyeddöntőt Grand Slam-tornán, a férfiaknál Gulyás István 1971-ben, Taróczy Balázs pedig 1976-ban és 1981-ben a Roland Garroson jutott egyesben a legjobb nyolc közé.
Fucsovics a legjobb 8 között a világelső szerb Novak Djokoviccsal játszik. A magyar teniszező azt mondta, próbálja majd a legjobbját nyújtani, és ha ez sikerül, akkor nyerni fog három szettben. De, viccelődött:
„valami azért simán közbejöhet, például, hogy ő is a legjobbját nyújtja. Akkor viszont nem tudom, mi lesz.”


Két szimpatikus csapat meccsére. A cseheknek hagyományosan kevés az ellendrukkerük, a hollandok kiverésével még több barátot szereztek, és tőlük már a negyeddöntőbe jutás is szép eredmény. A dánokat is eleve szerette a futballvilág közönségének nagyobb része, de az első EB-meccsük és Eriksen drámája óta ők szinte mindenkinek a második csapata.
A cseheknek a hollandok budapesti legyőzése adhatott lendületet, a dánok pedig a drámai kezdés után az utóbbi két meccsükön már nagyon jók voltak, és az oroszoknak és Walesnek is 4-4 gólt lőttek. Ők számítottak a meccs esélyesének, és aki emlékszik az 1992-es EB-győzelmükre, a kezdő sípszó előtt azon is elgondolkodhatott, hogy lehet-e Koppenhágában kétszer kutyavásár, közel 30 év után egy újabb csoda.
Még csak tapogatóztak a csapatok, amikor az 5. percben egy szögletnél a cseh védők teljesen egyedül hagyták Delaneyt, aki a 11-es pontról megnézhette, hova szeretné fejelni a labdát, és megszerezte a dánok első gólját. Apró szépséghiba, hogy a bíró tévedett, a szöglet előtt nem cseh, hanem dán játékos ért utoljára a labdába.
Az álomszerű kezdés egészen felszabadíthatta a dán válogatottat, akik egyik tetszetős akciót mutatták be a másik után. A 13. percben Damsgaard csapott le egy előrevágott labdára, és túl is tudta azt pöckölni Vaclik kapuson, de a cseh védők a gólvonal előtt utolérték a lassan csorgó labdát. Néhány perccel később Delaney duplázhatott volna, ismét a 16-oson belül kapott tök egyedül egy labdát, de csak ügyetlenül, térddel találta el a labdát.
A csehek a félidő közepére magukra találtak, és egyre inkább a dán térfélen folyt a játék. A tornán eddig 4 gólt szerző Schick megmozdulásain érezni lehetett a veszélyt, de a legnagyobb helyzet Holesé volt, akinek lövését az a Schmeichel kapus blokkolta, akinek rossz felszabadításából alakult ki a helyzet.
A csehek hiába ívelgettek be kétpercenként veszélyesen kanyarodó labdákat a dán tizenhatoson belülre, a dánok nagyon jól bírták az annyira azért nem nagy nyomást, és több veszélyes kontrát is vezettek. A 42. percben aztán egy egyszerű, de nagyszerű támadásuk után ismét ők szerezhettek gólt. Maehlét szöktették a bal szélen, aki gyönyörű mozdulattal, jobb külsővel kanyarította középre a labdát, mit Dolberg közelről, kapásból a kapuba pofozott. Gyönyörű gól volt.

A cseheknek nem volt mit veszíteniük. A szünetben cseréltek kettőt, és nekirohantak a dánoknak. Az viszont talán őket is meglepte, hogy milyen gyorsan gólt tudtak szerezni. Schmeichelnek már kétszer is védenie kellett, amikor a 49. percben a csehek talizmánja, Patrik Schick 12 méterről, a dán védők lába közt a kapuba talált. Ez volt az ötödik gólja, ezzel behozta Cristiano Ronaldót a góllövőlista élén.
Egy gól semmire sem volt elég a cseheknek, folytatták is a támadásaikat. A dánok szövetségi kapitánya is érezhette, hogy ennyire nem húzhatják magukra az ellenfelet, a 60. percben ő is cserélt kettőt. Ez levegőhöz is juttatta a csapatát, elsősorban a frissen beállt Yussuf Poulsennek köszönhetően egyre többet volt a cseh térfélen a labda. Poulsennek két lövése is volt, amit Vacliknak kellett védenie.
A meccs utolsó 20 percére a csehek vissza tudták szerezni a kezdeményezést. A 79. percben Silhavy szövetségi kapitány végrehajtotta utolsó két cseréjét, lehozta a combját tapogató Schicket is, és innentől a csehek mindent egy lapra tettek fel. A 82. percben azonban ők kaphattak volna gólt, ha az ezúttal önző Maehle nem Vaclik kapusba lövi a labdát, hanem két sokkal jobb helyzetben lévő csapattársa közül valamelyikhez passzolja.
A fülledt bakui melegben egyre fáradtabbak voltak a csapatok, és két cseh játékos is véres turbánnal a fején fejezte be a meccset. Aminek hiába volt 6 perc hosszabbítása, és volt végig a labda a dán térfélen, a csehek már nem tudtak komoly helyzetet kialakítani. 2:1 lett a vége két szimpatikus csapat jó meccsének. Aki előzetesen a dánoknak drukkolt, az is sajnálhatta az emelt fővel távozó cseh válogatottat.
Akárcsak tegnap Szentpéterváron, Bakuban sem voltak, mivel az UEFA becsicskult a homofób keleti diktatúráknak. A torna nagy dicsőségére az azeri rendezők a szivárványszínű zászlókat is elrakatták.

Nehéz választani, egyik oldalon sem volt kiemelkedő egyéni teljesítmény. Schicknek muszáj gratulálni, mert talán gólkirály lesz a mai találatával, akcióból eddig senki nem lőtt nála több gólt ez EB-n. És dicséretet érdemel Yussuf Poulsen is, mert a dánok akkor lélegezhettek fel a csehek nyomása alól, amikor őt beküldték a pályára.
Az első dán gól egy olyan szögletből született, amit nem kellett volna megadni. Ez nem Kuipers játékvezető hibája volt, hanem a partjelzőé. Arról sem ő tehet, hogy ilyen esetekben a VAR nem léphet közbe. Viszont a holland bíró mintha minden apró, vitás döntésnél a dánokat részesítette volna előnyben.
A dánok szerdán a szombat esti ukrán-angol meccs győztesével játszanak majd az elődöntőben. Addig még sokat fogunk hallani 1992-ről, és hogy történhet-e kétszer csoda.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

„Ez nem jogalkotás, hanem jogszabálynak álcázott politizálás” – Civil szervezetek tiltakoznak a névtelen adományozást betiltó zavaros rendelet ellen. Jogsértő, betarthatatlan és rossz szándékú lépésnek tartják. Az újabb putyini ihletésű szabály célja: a kormánnyal szemben kritikus szervezetek és média szorongatása. Az Átlátszó alkotmánybírósághoz fordul, többen civil engedetlenségre készülnek: nem hajlandók átadni adományozóik nevét.

Félnek az LMBTQ szervezetek, hogy a kormány homofób törvénye miatt több lesz a gyűlöletbűncselekmény – A szélsőjobboldali csoportok úgy érezhetik, hogy bátorítást kaptak a törvénnyel.

Orbán a kommunista-ellenes röpiratokból német-ellenes kormányzati propagandát faragott – Szamizdat című írásaiból fél év alatt egységes sorozat lett. Soros ellen indult, de alapvetően a német politikusokkal perlekedik. A pártállami diktatúrával szembeni titkos ellenállás hagyományát fordította át a liberális demokráciával szemben érvelő nyílt állami propagandává.

Boldog István emberei még a Jobbik polgármesterét is megkörnyékezték, hogy osszon vissza pénzt a fideszes jelölt kampányára – A korrupcióval vádolt képviselő a bíróság előtt ártatlannak vallotta magát, de a vádlottak közül többen is beszéltek a csúszópénzekről.

Milyen lenne az ellenzéki összefogás romapolitikája? – Még dolgoznak a romapolitikán, de civil szervezetek szerint jó az irány, amiben gondolkodnak. A közmunkaprogram átalakításával és differenciált bérezéssel oldanák meg a romák helyzetét.

Pont abban a kerületben került padlóra a Fidesz, ami Orbánéknak most a legfontosabb – Bácskai János távozott a ferencvárosi politikából. Nem maradt befolyásos fideszes politikus abban a kerületben, ahol a kormány legjelentősebb óriásberuházásai készülnek. Például a Fudan.

Szingapúrban kitalálták a járvány utáni világot – Az új normalitásban nem lesznek napi fertőzési adatok és PCR-tesztek sem, viszont szabadon lehet utazni. De ehhez mindenkinek be kell magát oltatnia, és betartani a társadalmi együttélés észszerű szabályait.

Egy éve nehezen nyel, a járvány miatt nem ment orvoshoz, most kiderült, hogy rákos – Sok ilyen esettel találkoznak az orvosok. A járvány visszaszorulásával hónapok óta ellátatlan betegek jelentek meg a rendelőkben. Az egészségügyi dolgozók fáradtak, de szabadságra is alig tudnak menni.

Trump leghűségesebb katonáját próbálják ellene fordítani – A New York-i ügyészség adócsalás miatt emelt vádat Trump családi cége, és annak pénzügyi vezetője, a Trump bizalmasának számító Allen Weisselberg ellen. A volt elnök nincs a vádlottak között, de így is árthat neki az ügy, főleg, ha a közel 50 éve a Trump családnak dolgozó könyvelőt sikerül ellene fordítani.

Szektavezérnek tartották, amerikai elnök akart lenni, végül egy spanyol börtönben halt meg a vírusirtók ősatyja – Szektavezérnek tartották, amerikai elnök akart lenni, végül egy spanyol börtönben halt meg a vírusirtók ősatyja


Ez tűnt a négy negyeddöntő közül a legkiegyenlítettebnek. Az olaszok és a belgák továbbjutása mellett is voltak nyomós érvek. Az utóbbiaknál talán csak a franciák érkeztek tehetségesebb kerettel az EB-re, míg az olaszok jobb csapatnak tűntek. Ráadásul mindkét kispadon kiemelkedő képességű edzők ülnek, a két Roberto, Mancini és Martinez személyében.
Mindkét válogatott három győzelemmel lépett túl a csoportján, hogy aztán a 16 közt a belgák a portugálokkal, az olaszok az osztrákokkal szenvedjenek meg. Akár azt is lehetett mondani, hogy az EB két legjobb csapata csap össze péntek este Münchenben.
Az olaszoknál visszatért a védelembe az osztrákok elleni meccset kihagyó Chiellini, a belgáknál pedig az a De Bruyne is tudta vállalni a játékot, akinek szereplése erősen kétséges volt, miután a portugálok elleni meccsen lesérült. Eden Hazard viszont tényleg nem tudott pályára lépni, Martinez az ő helyén a 19 éves Dokut vetette be.
Az első félidő olasz mezőnyfölénnyel, de valamivel veszélyesebb belga támadásokkal indult. Ennek ellenére a 13. percben az olaszok örülhettek először. amikor egy beadás Bonucciról Courtois kapujába pattant. A VAR azonban közbeszólt, mert az olaszoktól többen is lesen voltak.
A félidő közepén egyre veszélyesebb belga támadások követtek egymást. Előbb De Bruyne egy gyönyörű távoli lövéssel kényszerítette hatalmas védésre Donnarummát, majd Lukaku is próbára tette az olasz kapust.
Több veszélyes, de a belga védők által blokkolt olasz lövés után végül a 31. percben Barella betalált Courtois kapujába. A belga hátvédek eladtak egy labdát, utána talán az is összezavarta őket, hogy Immobile a 16-osukon belül fetrengve szimulált, Barella pedig kíméletlenül bevágta. Mindenki megnyugodhat, Immobile a góltól varázsütésre meggyógyult.
A félidő végén, a futballtörténelem egyik legkevésbé meglepő fejleményeként, az olaszok valamivel visszább állta védekezni. De a belgák ezzel annyira nem tudtak mit kezdeni, bár többször is tanácstalanul körbepasszolták a belga 16-ost, hogy a 44. percben 2:0 lett az állás. A belga középhátvédek addig hátráltak a kap felé somfordáló Insigne előtt, hogy az 18-ról egy gyönyörűen tekeredő lövést vágott a hasztalanul nyújtózkodó Courtois kapujának bal kapufája mellé
A semleges nézők ekkor minden bizonnyal arra gondoltak, hogy olyan nincs, hogy egy olasz válogatott eladjon egy kétgólós előnyt. A középkezdés után azonban Di Lorenzo csak szabálytalanul tudta megállítani az őt a 16-oson belül megkerülni igyekvő Dokut, Lukaku pedig hidegvérrel, az elvetődő Donnarumma helyén középre vágva a labdát értékesítette a tizenegyest. Így nem egy lefutott meccsel fordultunk rá a második félidőre.

Amit az olaszok kezdtek jobban, egymás után vezették a tetszetős, bár nem különösebben veszélyes támadásokat. A labda hiányában a belgáknak maradtak a kontrák, és a 61. percben egy ilyen végén majdnem ki is egyenlítettek. Csak annyi kellett volna, hogy Lukaku másfél méterről a kapuba passzolja a labdát, ne Spinazzola combjába.
A túloldalon az ezen a meccsen is csodálatosan játszó Spinazzola-Insigne balszél is összehozott egy szép helyzetet, és ez volt a pillanat, amikor már tényleg világosan látszott, hogy itt tényleg a torna két legjobb csapata küzd egymással.
A 70. percben a belgák kezdték meg a cserék sorát: Tielemans és Meunier helyett jött be Mertens és Chadli, akik alig néhány másodperc alatt össze is hoztak egy gólhelyzetet. Chadli viszont azonnal lesérült, Praet jött be a helyére. A támadóbb belga felállásra gyorsan reagált Mancini is, aki Verratti és Immobile helyére beküldte Cristantét és Bellottit is. Másodpercekkel később sprintelés közben lesérült az olaszok tornájának eddigi legjobbja, Spinazzola, akit zokogva, hordágyon kellett levinni. A helyére Emerson állt be, Insignéére pedig Berardi a végjátékra.
A sok kényszerpihenőtől és ápolástól töredezett lett a meccs, és csökkent a színvonal. Az utolsó, focira emlékeztető megmozdulás Dokué volt 84. percben. Több lövőcsel után eleresztett, az olasz kaput nem sokkal elkerülő lövését Donnarumma csak nézni tudta.
Innentől kezdve az olaszok a létező összes időhúzós trükköt bevetették, különös tekintettel a földön fetrengésre. Így az 5 perc hosszabbítás helyett végül 97 percig tartott a meccs, de hiába jött fel az utolsó belga szögletnél még Courtois is fejelni, maradt a 2:1.
Bombameglepetés! Bár az olaszok eljátszották, hogy komolyan veszik a szokásos dalolásukat, a nevető Chiellinin látszott, hogy ők is tudják, szerepet játszva szórakoztatják a közönséget. Szóval a belgák.

A belgák mindig letérdelnek, az olaszok pedig, akik egyébként nem, tiszteletből csatlakoztak hozzájuk.

Az olaszoknál a tragikus hős Spinazzola. De összességében mégiscsak az a Doku, aki alig 19 évesen a legveszélyesebb belga játékos tudott lenni egy jóval nagyobb sztárokkal tömött csapatban.
A 11-esen lehetett vitatkozni, de meg is lehetett adni. Más gond nem volt.
Az olaszok kedden a spanyolokkal játszanak elődöntőt. Ez a nagy belga generáció pedig jövőre Katarban a világbajnokságon talán kap még egy esélyt.

Jó reggelt! Ma sem lesz 30 fok, és még a nap sem fog igazán kisütni.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Újabb határozott lépés az autokrácia felé: megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére.
Az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben.
A bármiféle függetlenséget elviselni képtelen NER először 2017-ben szigorította a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Azt a „civiltörvényt”, ami a külföldről forrásokhoz jutó szervezetek számára kötelezővé tette volna a „külföldről támogatott szervezet" címkét, az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni.
A helyette hozott törvény értelmében a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék. Ez most kiegészült az újabb megkötéssel: aki támogatna egy civil szervezetet, annak a nevét tudni akarja a magyar állam.

2020 szeptembere óta nem történt ilyen: szerdán senki nem halt meg Magyarországon koronavírusban. Mindössze 32 új fertőzöttet azonosítottak. 116 fertőzöttet ápolnak kórházban, és 20 ember van lélegeztetőgépen.
Viszont tovább csökken a naponta beoltottak száma. Az eddigi tízezres átlag helyett most már csak 7000-en kapták meg az oltást. A 444-ben azt tippeljük, hogy Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában bejelenti, hogy elértük az 5,5 millió beoltottat, és jöhetnek az újabb lazítások:
Máshol nem ilyen lazák. Dél-Franciaországban halasztják a nyitást, annyira beindult a régióban a delta variáns. Európa pedig azon tördeli a kezét, hogy mégsem volt olyan jó ötlet így rendezni Európa-bajnokságot. A WHO szerint emiatt is terjed megint a vírus, a német belügyminiszter pedig felelőtlenségnek tartja, hogy tömött stadionokban is lehetett meccset rendezni.

A hiteltörlesztési moratórium az egyik első intézkedés volt, amelyet a kormány bevezetett a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. És könnyen elképzelhető, hogy ez lesz az utolsó ilyen lépés, amit kivezetnek majd.
Világos, hogy a kormány miért tartaná fenn a választás utánig a moratóriumot. Viszont egyre többen hangoztatják, közgazdászoktól a bankok vezetőin át a Magyar Nemzeti Bank elnökéig, hogy bár a moratórium nagy segítséget jelentett a válság elején a cégeknek és a családoknak, főleg más kormányzati segítség hiányában, a folyamatos hosszabbítás már sok adósnak inkább árt, mint használ. Minél tovább áll fenn a moratórium, annál több pénzt kell majd az adósoknak törleszteniük, amikor egyszer vége lesz.
Nem minden területen van azonban halasztás. Tegnaptól áfát és vámkezelési díjat is kell fizetni bármilyen, az Unión kívülről online rendelt áru után, a csomag értékétől függetlenül. Az egyik legnagyobb érintett, az Aliexpress, nem a vételárra, hanem a szállítási díjjal megemelt összegre teszi rá a plusz 27 százalékot.
A változást nem a magyar hatóságok kezdeményezték, hanem egy uniós rendelet tette kötelezővé, de 1,5 millió magyar vásárlási szokásai változhatnak meg emiatt.

Csütörtökön ízelítőt kaptunk a Fidesz teljes kampányarzenáljából.
Ehhez képest az ellenzék lehetőségei meglehetősen szűkek. Karácsony Gergely az Európai Bizottsághoz fordult, amiért a kormány 35 évre koncesszióba adna 2000 kilométer magyarországi autópályát. Karácsony azt ígéri, a következő kormány nem fogja érvényesnek elismerni a pályázatot, és egy fillért sem fognak kifizetni. Az EU magától is mozgolódik: az Európai Parlament négy frakciója arra kéri a Bizottságot, hogy ne adjon még pénzt a magyar kormánynak.
Az ellenzéknek azonban nem Brüsszel vagy Strasbourg fog igazán segíteni a 2022-es kampányban, hanem a NER elitjéről kiderülő kínosan rongyrázó ügyek. Csütörtökön előbb a Blikk megírta, majd Várkonyi Andrea tagadta, hogy Jennifer Lopez lépne fel a műsorvezetőnő és Mészáros Lőrinc esküvőjén. A HVG pedig belső képeket publikált arról a hatvanpusztai birtokról, ami papíron Orbán Viktor apjáé.
A képek magukban is érdekesek, de az talán még inkább, hogy a lap szerint a beruházó, akárki is legyen az, nyár végétől csendet szeretne az építkezésen, hogy annak híre ne zavarja a választási kampány hajráját. Túl jó muníció ez az ellenzéknek.

A járvány visszaszorulásával lassan újraindul az egészségügy. Miközben vannak még covidosok, és oltani is kell, megjelentek a hónapok óta ellátatlan betegek.
Van, akiről most derül ki, hogy rákos, pedig már túl lehetne a műtéten. A krónikus betegek sokáig legfeljebb telefonon érték el az orvost. Vannak cukorbetegek, akiknek rég inzulinra lenne szükségük, vagy éppen vissza kéne állniuk a tablettára.
A szakrendelőkre heteket, a műtétekre hónapokat kell várni. Az egészségügyi dolgozók kimerültek, és bár örülnek az extra szabadnapoknak, alig tudják kivenni ezeket.

Még zajlanak a civilekkel való egyeztetések, de megtudtunk néhány konkrétumot az ellenzéki összefogás roma programjáról, amiről eddig inkább csak általános, nagy szavakat lehetett hallani.
Az ellenzék minimálbérre emelné a közmunkások bérét, segítenék a romák kisiparos vállalkozóvá válását, a hátrányos helyzetű térségekben differenciálnák a béreket, hogy így csábítsák oda a munkavállalókat.
Az oktatásban meghosszabbítanák a tankötelezettséget, megakadályoznák a korai szelekciót, és új ösztöndíjrendszert építenének ki a hátrányos helyzetű fiataloknak a gimnáziumokban.

Látványosan tovább szorult a hurok Donald Trump körül, miután csütörtökön a New York-i ügyészség adócsalás és üzleti feljegyzések meghamisítása miatt vádat emelt a Trump Organization ingatlanvállalattal, illetve annak pénzügyi vezetőjével szemben.
Allen Weisselberget bilincsben szállították illetékes bíróságra, ahol ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádakban. A 73 éves üzletember a 15 pontból álló vádirat szerint 15 éven át nem fizetett közterheket eltitkolt 1,76 millió dolláros jövedelme után.
Weisselberg Donald Trump volt amerikai elnök régi üzlettársa, aki Trump elnöksége idején segített vezetni ingatlanbirodalmát. Évtizedek óta dolgozik a Trump családnak, sokak szerint nála senki nem ismeri jobban a volt elnök pénzügyeit.
Máshol:

Jó reggelt! Ma 30 fok sem lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Mától nyomtathatunk, vagy letölthetünk magunknak EU-s covid-igazolványt. Magyarországon a az EU által előírt lehető legkésőbbi napon vezették be az igazolványt, ami három dolgot is elárulhat gazdájáról:
Szputnyikkal vagy Sinopharmmal oltottak csak olyan országokban élhetnek az igazolvány adta lehetőségekkel, amelyeknek a kormányai erről külön döntést hoztak. Ezekről itt írtunk részletesen.
Az, hogy milyen oltást kaptunk, már a magyar digitális védettségi igazolványban is látszik.

Ma lép életbe a kormányrendelet, amely az „egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról” szóló, tavaly elfogadott törvénynek szerez érvényt. A rendelet értelmében tilos forgalomba hozni a következő termékeket, amennyiben egyszer használatos műanyagból készülnek:
A műanyag poharak fedeleikkel együtt haladékot kaptak, és 2023. január 1-jéig még forgalomba hozhatók.
A mindent elöntő műanyagszemét is komoly probléma, de a globális felmelegedés aggasztóbb. Már Kanadában is közel 50 fokos hőséget mértek, aminek következtében több tucat ember halt meg. Egy tanulmány szerint egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen.
A klímaváltozás megfékezésére sokan az atomerőművek építését gondolják az egyik leghatékonyabb eszköznek. Az Energiaklub szerint azonban sokkal lassabban épülnek a világ atomerőművei, mint azt a tervezőik gondolták, közben viszont a régieket folyamatosan ki kell vonni a forgalomból, így aligha tölthetnek be akkora szerepet a klímaváltozás csökkentésében, mint azt mondjuk Orbán Viktor szereti hirdetni.

Szijjártó Péter a bajor belügyminisztertől kért tájékoztatást arról, milyen büntetést kapott az a személy, aki szivárványszínű zászlót lobogtatva rohant a pályára a német-magyar Eb-meccsen a magyar himnusz alatt.
A külügyminiszter szerint a foci-Eb június 23-i, müncheni mérkőzésén „példátlan inzultus érte” a magyar válogatottat, és szerinte arra is nehéz magyarázatot találni, hogy a mérkőzést megelőző „mesterséges politikai feszültségkeltés” ellenére a rendezőket jól láthatóan felkészületlenül érte ez az incidens, és „ez még jóindulatú vélekedés mindarról, ami történt”.
Arra még nem reagált Szijjártó, hogy az EU továbbra sem nézi jó szemmel a keletről érkező homofóbiát:

A delta variáns egészen más, mint az eddigiek. Ausztráliában ahol most hirtelen az ország nagy részét le kellett zárni, egy fertőzési lánc vizsgálatakor arra jutottak, hogy egy fertőzött egy mindössze pár másodpercig tartó futó találkozás során adta tovább a vírust egy sydney-i plázában.
A jó hír, hogy a jelen tapasztalatok szerint a beoltottak körében tényleg sikerült megfékezni a súlyos megbetegedéseket, és jellemzően nem is az oltottak köréből kerülnek ki az új fertőzöttek. A briteknél is egyre több a fertőzés, de a magas átoltottságnak köszönhetően ezt nem követik a halálozási adatok. Szintén jó hír, hogy úgy tűnik, azoknak is évekig tartó védettséget nyújthat a Pfizer és a Moderna vakcinája, akik nem voltak fertőzöttek.
Védtelenül állnak viszont a delta variáns előtt azok a magyarok, akik ugyan megkapták az oltásaikat, de nem alakult ki náluk védettség. A Videoton saját maga által fizetett mérései szerint a 60 évnél idősebb, kínai vakcinával oltott dolgozók harmadánál határérték alatti antitest termelődött. Megmérették a sejtes immunitást is, de az sem mutatott kellő védettséget.
A megoldás erre harmadik, sőt, talán negyedik oltás lenne, de erre egyelőre nem adtak engedélyt a hatóságok itthon. Tudunk olyanról, aki inkább kiment Romániába, és Pfizert adatott be magának. Megnyugtatóbb lenne, ha a vakcinakoktél hatásait itthon vizsgálnák hivatalosan, és annak az eredménye is ismert lenne.

Boldogot és kabinetfőnökét, Fehér Petrát másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolta meg az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt. Bár szerdán a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog és Fehér is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.
Két példa:
Boldog ügyvédje azt mondta, hosszú, évekig tartó csatára számít, szóval nem valószínű, hogy a 2022-es választásokig ítélet születne a fideszes képviselő ügyében.
Egészen szép összehasonlításra ad lehetőséget két emléktábla. Az egyik 1950-es, annak a háznak a falán van, ahol Vörösmarty Mihály felnőtt:

A másik emléktábla ugyanennek a kápolnásnyéki épületnek a falán van, de egészen friss. Az épület tavaly befejezett felújítására emlékezik:


Nagyszabású kibertámadás érte Németországot Oroszországból. A művelet célpontja az úgynevezett kritikus infrastruktúra és a bankrendszer volt.
Az egyik lehetséges indíték az volt, hogy megtorolják az Oroszországot sújtó szankciókat. De a Bild azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a támadás célja a Fehéroroszországgal és államfőjével, Aljakszandr Lukasenkával szembeni kemény szankciók megakadályozása, mivel a Fehéroroszország ellen tervezett szankciók között van az ország kizárása a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből.
Máshol:

Hosszú évtizedek után megújult a budapesti Matild Palota. Luxushotel lett belőle, ami Szily László szerint kívül-belül jól sikerült. Például azért, mert nem lihegi túl a luxust, hiába tartozik az éjszakánként 150-200 ezer forintos árkategóriába.
A nagy kérdés az, hogy a hasonló vállalkozásokat eltartó külföldi csúcsturisták elkezdenek-e egyáltalán akkora mennyiségben röpködni a világban, hogy egy ilyen helyet nyereségesen lehessen működtetni Budapesten. Addig is itt az új szálloda öt leghasznosabb része a NERszerváltás győzteseinek:

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.
Nyilvánvaló volt, hogy nem lehet még egy olyan csodálatos, 14 gólos napunk, mint hétfőn, de azért a kedden rendezett utolsó két nyolcaddöntő sem okozott csalódást. A svéd-ukránon volt dráma és szenvedés, egy angol-német pedig akkor sem lehet rossz, ha nagyon rossz – egyszerűen túl nagy a tét. És ez nem is volt rossz.
Sok nagy múltú helyszín és nagy múltú párharc van a világ futballjában, de egy angol-német tétmeccs a Wembleyben... Az 1966-os, szintén itt játszott, fantomgóllal eldöntött világbajnoki döntő, vagy ki tudja, talán az 1914 karácsonyán a világháborús lövészárkok között rendezett focimeccs olyan pedigrét adnak ennek az összecsapásnak, amivel nem lehet versenyezni.
A kedd esti meccsből ekkora legenda nem lesz, de érdekes volt. Mindjárt azért, mert Gareth Southgate nem rakta be a kezdőbe a legkreatívabb játékosait: Fodent, Grealisht és Mountot. Ha kikapnak, az angol média lemészárolta volna a szövetségi kapitányt. De bejött a húzás, igaz, mindkét angol gól akkor született, amikor legalább már Grealish a pályán volt.
A 75. percig nagyjából pariban volt a két csapat. Mindkét oldalon volt – kevés – helyzet, de egyiket sem sikerült értékesíteni. Aztán jött Sterling, és be tudott fejezni egy szép támadást. Néhány perccel később a németek pont az ő hibájának köszönhetően szerezhettek volna gólt, de Müller olyan helyzetből hibázott, ahonnan ő nem szokott.
A 86. percben aztán az EB-n eddig nem sokat mutató Harry Kane is fejelt gólt. A németek innentől kezdve maguk sem igazán hitték el, hogy lehet keresnivalójuk, a hazai közönség a meccs végéig ünnepelhetett.
Joachim Löw 2:0-ás vereséggel fejezte be 15 éves szövetségi kapitányi karrierjét, amire így utólag joggal lehet mondani, hogy hosszabbra nyúlt a szükségesnél. Nem csak ő búcsúzik a német válogatottól, vannak hírek arról is, hogy Toni Kroos 31 évesen, 106 meccs után nem vállal többet. És nem ő lesz az egyetlen német ebből a keretből, akit nem látunk többé nagy tornán.

Svájcot és Csehországot biztosan volt, aki a legjobb nyolc közé várta. Ha máshol nem, a céges tippversenyen a meglepetéscsapat rubrikában. Na de Ukrajnát? A két sárga-kék csapat vérrel, verítékkel és szenvedéssel teli meccsén mégis sikerült az utolsó pillanatban két vállra fektetniük a svédeket.
Pedig a csoportmeccseken a svéd válogatott olyan benyomást keltett, hogy még a legjobb európai csapatoknak is meggyűlhet velük a baja. Az ukránok meg két vereség mellett csak az EB valószínűleg leggyengébb csapatát, a macedónokat tudták legyőzni. Ehhez képest a 27. percben Zincsenko közeli, szög nélküli, de nagyon erős lövésével ők szereztek vezetést. Közvetlenül a szünet előtt a svédek egyenlíteni tudtak, a tornán negyedik gólját szerző Forsberg távoli lövése megpattant, védhetetlenül perdült az ukrán kapuba.
1:1 volt a 90. percben is, jöhetett a hosszabbítás. Danielson a 97. percben az egész EB legcsúnyább belépőjével kiállítatta magát, de a svédek 10 emberrel is majdnem tizenegyesekre mentették a meccset. Azonban a 121. percben jött Zincsenko baloldali beadása, amit Dovbik szépen a kapuba fejelt. Úgy tűnik, Sevcsenko nem csak játékosként, hanem szövetségi kapitányként is nagyot tud lendíteni az ukrán focin.
A négy negyeddöntőt pénteken és szombaton rendezik. Anglia-Ukrajna, Csehország-Dánia, Spanyolország-Svájc és Olaszország-Belgium összecsapások jönnek. Az előbbi két meccs győztese és az utóbbi két meccsé játszik egymással a döntőbe jutásért.
Itt érdemes megemlíteni, hogy az angolok milyen ügyesen intézték ezt maguknak. Eddig minden mérkőzésüket a Wembleyben játszhatták, csak az ukránok ellen kell majd Rómába utazniuk. De ha ott nyernek, akkor ismét a Wembleyben játszhatják az elődöntőt – és talán a döntőt is. Ez nekik kvázi hazai torna így, mint 1966-ban, amikor megnyerték a világbajnokságot.

A fenti képet Marco Rossi magyar szövetségi kapitány tette ki a Facebookjára, többnyelvű „találkozunk a tengerparton!” felirattal.
És tényleg: az előzetesen halálcsoportnak gondolt, a németek mellett a világbajnok franciákat és az Európa-bajnok portugálokat is felsorakoztató F csoportból senki nem jutott az idei torna legjobb nyolc csapata közé.
Kisebbíti ez a magyar válogatott két döntetlenjének értékét? Nem. Azon viszont azért érdemes elgondolkodni, hogy a környékünkről két ország, Csehország és Ukrajna is ott lesz a negyeddöntőkben.

Megtudtuk a müncheni ügyészségtől, hogy pontosan mivel vádolták, vádolják azokat a magyar szurkolókat, akik a múlt heti német-magyaron balhéztak, és akiket a kormánypropaganda, különösen Szijjártó külügyminiszter, valóságos szabadságharcos hazafiként állítanak be. Van, akinek SS-rúnás tetoválásáért, másnak náci karlendítés miatt gyűlt meg a baja az ilyesmit nem toleráló német hatóságokkal.
A legsúlyosabb helyzetben az a férfi van, akit – az érintettek közül egyetlenként – jelenleg is fogva tartanak Münchenben. Az ügyészség szerint „különösen súlyos” bűncselekménnyel vádolt férfi a vád szerint palackkal dobott meg egy rendőrt az Allianz Arenában, ami miatt garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. Ennél jóval kisebb súlyú kihágásnak számít, hogy marihuánát is találtak nála.

Jó reggelt! Ma már kevésbé lesz kemény a kánikula, és holnap 30 fok sem lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Orbán Viktor hiába 11 éve miniszterelnök, továbbra is sokszor a hatalom ellen küzdő ellenzékiként pozicionálja magát. Ennek a kampánynak részei a hivatalos honlapján publikált, a kommunistaellenes illegális kiadványokról elnevezett, Szamizdat című írásai, amikből fél év alatt egységes sorozat lett.
Orbán Soros ellen kezdte, de alapvetően a német politikusokkal perlekedik. A pártállami diktatúrával szembeni titkos ellenállás hagyományát fordította át a liberális demokráciával szemben érvelő nyílt állami propagandává.
A részeket összeköti, hogy mindegyik az európai liberalizmus éles kritikája, és olyan témák mellett áll ki, amelyek Nyugat-Európában nem feltétlenül szalonképesek. Innen jöhet a szamizdat ötlet is, Orbán ugyanis azt a pozíciót veszi fel az írásokban, mintha a lírai én egy fojtogató háttérhatalom összeurópai birodalma ellen küzdene, és nem tudna hol megnyilvánulni már, akkora rajta a nyomás.
A miniszterelnök nem csak a külföldi közönségnek játszik, kedden üzent a hazai választóknak is. Szerinte „váratlan, erőteljes és komoly” beavatkozást jelentő döntéseket kell hoznia a kormánynak, hogy összejöjjön az 5,5 százalékos gazdasági növekedés és a családoknak pont a kampányra ígért adóvisszatérítése is. Orbán „meglepő és erőteljes intézkedéseket” ígért a következő két hétre
Viszont nem csak Orbán üzenget európai politikusoknak. Kedden a magyar ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei közös levelet írtak az uniós vezetőknek:
„Orbán Viktor az Európai Tanács múlt heti ülésén világossá tette: egyértelmű szándéka kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. (...) Levelünk célja kifejezésre juttatni erős, egységes elhatározásunkat, hogy Magyarországot megtartsuk az európai nemzetek családjában.”

A jelenlegi tempóban haladva hétvégéig még biztosan marad a maszkviselés Magyarországon, mert addig nem érjük el az 5,5 millió beoltottat. Most már tudjuk, hogy a 12-15 éves korosztálynak eddig csak a 15 százalékát regisztrálták oltásra. Pedig fontos lenne még augusztus végére minél többet beoltani közülük, hogy az iskolakezdés ne hozzon azonnal újabb járványhullámot.
Minden jel arra mutat, hogy a delta variánsnak köszönhetően így bizony lesz negyedik hullám Magyarországon, a kérdés csak a pusztítása és az időpontja. Míg a németek már 50 százalékra becsülik ennek a mutációnak az arányát az országban, és a csehek is 120 embernél mutatták ki a deltát, a hivatalos magyar adatok szerint itthon csak 9 főnél azonosították. Ha így van, akkor még van egy kis időnk, de természetesen az is lehet, hogy csak nem tesztelünk rendesen.
Amíg nincs se újabb hullám, se pontos számok, addig Szijjártó Péter beszélhet arról, hogy „másfél-két hónappal járunk Európa előtt a gazdaság újranyitása tekintetében”. Olyan jól állunk, hogy Novák Katalin az újranyitási akciócsoport élén már meg is emelné a csapatsportok TAO-támogatását. Talán az orvosokra is érdemes lenne odafigyelni, akik a kamara szerint az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak.

Kevés ország volt eddig olyan sikeres a koronavírussal szemben, mint Szingapúr. A 6 milliós városállamban egyszer sem tudott elszabadulni a járvány, és a fertőzöttek közül is csak nagyon kevesen haltak meg. Az ország három minisztere most már a jövőbe tekint, és megírták, milyen lesz a világ a járvány után – aminek valójában soha nem lesz vége:
„A rossz hír az, hogy a covid-19 talán soha nem fog eltűnni. A jó hír, hogy lehet normális életet élni úgy is, hogy köztünk van. Ez azt jelenti, hogy a covid endemikus népbetegséggé válik.”
A szingapúriak ugyanakkor biztosak abban, hogy:
„A tudomány és az emberi találékonyság le fogja győzni a covid-19-et. Az összetartás és a társadalmi tudat segítségével tudjuk felgyorsítani ezt a folyamatot. Mindannyiunknak tennünk kell a dolgunkat”
A három miniszter szerint a koronavírus megszelídítéséhez négy dologra lesz szükség:
Ha ez négy tényező megvalósul, jöhet a járvány utáni „új normalitás”, amit öt pontban foglaltak össze:
Ezzel szemben Európában:

Magyar fotós is versenyben van az év legjobb csillagászati fényképének díjáért. Feltóti Péter, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének alelnöke, aki 2018-ban és 2019-ben is shortlistre tudott kerülni, idén ezzel a Fátyol-ködről készült fotójával jutott be a legjobbak közé.

Drónnal és csónakkal merészkedett a Fertő tavi építkezéshez egy olvasónk. És nagyon jó képeket készített az elbontott cölöpházakról és a botrányos építkezésről.
A fertőrákosi part, ami a tó magyar szakaszának egyetlen helye, ami alkalmas strand és kikötő kialakítására. De ahhoz, hogy a területre szállodát, ökocentrumot, sportközpontot, kikötőt, vendégházakat, kempinget és 880 parkolóhelyet építhessenek több mint 30 milliárd forint közpénzből, előbb el kellett innen bontani mindent.
További súlyos ügyek Magyarországról:

Megtudtuk a müncheni ügyészségtől, hogy pontosan mivel vádolták, vádolják azokat a magyar szurkolókat, akik a múlt heti német-magyaron balhéztak, és akiket a kormánypropaganda, különösen Szijjártó külügyminiszter, valóságos szabadságharcos hazafiként állítanak be. Van, akinek SS-rúnás tetoválásáért, másnak náci karlendítés miatt gyűlt meg a baja az ilyesmit nem toleráló német hatóságokkal.
A legsúlyosabb helyzetben az a férfi van, akit – az érintettek közül egyetlenként – jelenleg is fogva tartanak Münchenben. Az ügyészség szerint „különösen súlyos” bűncselekménnyel vádolt férfi a vád szerint palackkal dobott meg egy rendőrt az Allianz Arenában, ami miatt garázdasággal és hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. Ennél jóval kisebb súlyú kihágásnak számít, hogy marihuánát is találtak nála.
Máshol:

Kedden játszották az utolsó két nyolcaddöntőt
A pénteken kezdődő negyeddöntők párosítása:

A pandémia első másfél évében a járvány ellen a legsikeresebben Kelet-Ázsia és Óceánia országai védekeztek. Ebből az erős mezőnyből is kiemelkedett a 6 millió lakosú városállam, Szingapúr.
A legendásan rendpárti és technológiailag nagyon fejlett országban hiába bukkant fel nagyon korán, már 2020. január 23-án a koronavírus, elképesztő hatékonysággal tudtak ellene védekezni. 2020 nyarán volt ugyan egy kisebb járványhullám, miután vendégmunkások zsúfolt szállásain gócpontok alakultak ki, de azt is példásan sikerült elfojtani.
Az országban máig összesen 62500-an betegedtek meg, de mindössze 36 halálos áldozat volt, ami páratlanul alacsony, 0,06 százalékos halálozási rátát jelent.
Ez a szám Magyarországon 3,7 százalék, de még Németországban is 2,4 százalék. A szingapúri 0,06 százalék két dolgot jelez egyszerre: nagyon jó az egészségügyi ellátórendszer, és egyben a kontaktkutatás is, amivel feltehetően az ország gyakorlatilag összes fertőzését sikerült regisztrálni.
Szingapúrban az oltási program is jól halad. Június végére a lakosság több mint fele már legalább egy dózist megkapott, és egyharmad felett van a teljesen beoltottak aránya. Az oltás minden szingapúri állampolgárnak ingyenes, és csak a két mRNS-alapú vakcinát, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát használják.
Az utóbbi másfél év járványügyi intézkedéseinek és a gyorsan haladó oltási programnak köszönhetően Szingapúrban már a jövőt tervezik. Ez azonban, ha igaza lesz az ország vezetőinek, nem lesz covidmentes.
Június 24-én közös cikket írt a városállam legjelentősebb angol nyelvű napilapjába, a Straits Timesba három kormánytag. Gan Kim Yong kereskedelmi- és iparügyi miniszter, Lawrence Wong pénzügyminiszter és Ong Ye Kung egészségügyi miniszter az ország Covid-19 akciócsoportjának közös vezetői, akik pozíciójuknál fogva a szingapúri társadalom különböző érdekcsoportjait, a gazdasági és egészségügyi érdekeket egyaránt tudják képviselni.
A három szingapúri miniszter cikke kifejezetten optimista:
„A történelem azt bizonyítja, hogy egyszer minden járvány véget ér. Minden energiánkat, erőforrásunkat, kreativitásunkat arra kell irányítanunk, hogy minél gyorsabban eljussunk a kívánt végkifejlethez. A tudomány és az emberi találékonyság le fogja győzni a covid-19-et. Az összetartás és a társadalmi tudat segítségével tudjuk felgyorsítani ezt a folyamatot. Mindannyiunknak tennünk kell a dolgunkat”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szingapúrban, vagy bárhol máshol biztosan sikerülni fog teljesen legyőzni a járványt a kifejezésnek annak az értelmében, hogy a covid-betegség belátható időn belül nem fog eltűnni. Ahogy a miniszterek cikke fogalmaz:
„A rossz hír az, hogy a covid-19 talán soha nem fog eltűnni. A jó hír, hogy lehet normális életet élni úgy is, hogy köztünk van. Ez azt jelenti, hogy a covid endemikus népbetegséggé válik. A vírus továbbra is mutálódni fog, és így jelen lesz a közösségünkben. Ilyen endemikus népbetegség például az influenza. Évente nagyon sokan elkapják, de a túlnyomó többség felépül belőle kórházi ápolás vagy komolyabb gyógyszeres kezelés nélkül. De egy kisebbség számára – elsősorban a nagyon öregek és a súlyos alapbetegségekkel élők tartoznak ebbe a csoportba – halálos is lehet.”
A szingapúri politikusok szerint hasonló pontra kellene eljutni a coviddal. Ha már felszámolni nem lehet, a járványt úgy meg kell szelídíteni, mint az influenzát vagy a bárányhimlőt, és utána visszatérni a régi életünkhöz. Szerintük e cél eléréséhez alapvetően négy dologra van szükség.
Először is természetesen oltásokra. Szingapúrban most úgy számolnak, hogy ha időben megkapják a gyártóktól a már lekötött vakcinamennyiségeket, július elejére a lakosság kétharmada megkapja az első oltását, az augusztus 9-i nemzeti ünnepre pedig a teljes beoltottság aránya éri el az országban a kétharmadot. Ahogy a miniszterek fogalmaznak:
„Izrael példája azt mutatja, hogy a beoltott emberek harmincszor kevésbé fertőződnek meg, mint a beoltatlanok. A kórházi ellátásra szorult oltottak aránya tizede az oltatlanokénak. Izraelben a magas oltási aránynak köszönhetően a covid körülbelül annyira veszélyes, mint az USA-ban az influenza. Szingapúrban is azt látjuk, hogy a beoltott, de megfertőződött emberek – a más betegséggel kórházban lévőket és az idősotthonok lakóit leszámítva – mindannyian enyhe tünetekkel vagy teljesen tünetmentesen estek át a betegségen.”
Elképzelhető, hogy még újabb, illetve akár évekig rendszeresen emlékeztető oltásokat kell majd felvenni a megfelelő immunitás megőrzéséhez. Ezért a kormányzat hosszútávú oltási programot dolgoz ki.
Másodszor is továbbra is szükség lesz tesztelésre és kontaktkutatásra, de egészen máshogy, mint eddig. Az országhatárokon továbbra is fenntartanák a szigorú vizsgálatokat, hogy minden vírushordozót azonosítani tudjanak. De a határokon belül már más lenne a helyzet.
„Belföldön már nem azért fogunk tesztelni, hogy elszigeteljünk vagy karanténba rakjunk mindenkit, aki kapcsolatba került fertőzött személlyel. A cél inkább az lesz, hogy a különböző rendezvények, társasági események, külföldi utazások biztonságosan tudjanak megvalósulni, és csökkenjen a vírus terjedésének esélye, különösen a veszélyeztetett csoportok felé.”
A miniszterek kivezetnék az általuk kényelmetlennek és lassúnak tartott PCR-teszteket, és a fokozatosan piacra kerülő gyorsabb és kevésbé kellemetlen teszteket részesítenék előnyben. Szerintük az antigéntesztek után jöhetnek a néhány perc alatt eredményt produkáló, az alkoholszondákhoz hasonló, leheletből dolgozó készülékek. Fontosnak tartják a szennyvíz monitorozását is, mert ez is jó eszköz lehet járványgócpontok gyors azonosításához.
Harmadszor is egyre nagyobb szerepet szánnak a covid-19 betegség kezelésének. Már ma is sok gyógymód és gyógyszer áll rendelkezésre, aminek köszönhetően a járvány Szingapúrban világviszonylatban is nagyon kevés ember halálát okozta, és a jövőben várhatóak újabb orvostudományi előrelépések.
Negyedszer is a miniszterek szerint az, hogy sikerül-e együtt élni a betegséggel, nagyban függ attól is, hogy a szingapúriak elfogadják-e ezt a tervet, valamint hogy képesek-e ehhez a célhoz igazítani a viselkedésüket.
„Ha mindannyian figyelünk a higiéniára, kevésbé fertőződünk meg. Ha mindannyian odafigyelünk egymásra, nem megyünk emberek közé, amikor rosszul érezzük magunkat, megakadályozhatjuk a vírus terjedését. Ha közösen dolgozunk ezen – a munkavállalók azzal, ha otthon maradnak, ha betegek, a munkaadók pedig azzal, hogy nem hibáztatják őket ezért –, a társadalmunk sokkal biztonságosabb lesz.”
A három szingapúri politikus úgy gondolja, hogy ezzel a négy lépéssel az ország elérhet egy olyan „új normalitásba”, aminek öt sarokkövét is felsorolták.
A szingapúri miniszterek szerint még sok a bizonytalanság a covid-19 elleni harcban, és amíg nem sikerül megszelídíteni a betegséget, továbbra is szükség lesz járványügyi intézkedésekre, hogy a fertőzések és kórházi kezelések számát alacsonyan tudják tartani. De ha ez sikerül, a városállamban jöhet a járvány utáni új normalitás.

Jó reggelt! Még két nap kánikula, aztán csütörtöktől lehűlés.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Gyorsan kiderült, hova vezet a magyar kormány homofób hangulatkeltése. Pécsen úgy megvertek két meleg férfit, hogy az egyikük eszméletét vesztette.
A kormány azonban a hangulat csitítása helyett továbbra is ragaszkodik a rögeszméihez. Szijjártó Péter kioktatta a homoszexuálisokat, mert a külügyminiszter szerint nem jogos, hogy sértve érzik magukat. A háborúmániás Orbán Viktor pedig azt írta meg hétfőn, hogy falanxban vonulnak fel ellene a „szivárvány zászlós miniszterelnökök”.
Úgy tűnik, hétfőre a nyugat-európai politikusok megtalálták az egyszerű üzenetet, amivel érvelhetnek a homofób magyar törvény ellen. Angela Merkel arról beszélt, hogy a törvény hátrányosan különbözteti meg a homoszexuális fiatalkorúakat. Hiába védik meg az oroszok a magyar törvényt, és beszél arról a lengyel oktatási miniszter, hogy le kellene azt másolniuk, a hátrányos megkülönböztetés erős vád az Európai Unióban. Hosszú jogi csatározás árán lehet csak ezt bebizonyítani, de a morális alapokat világosan lefekteti a homofóbia elleni küzdelemben.

A járvány elhúzódó végjátéka az új variánsok elleni küzdelemről és a minél több oltásról szól.
A minden korábbinál fertőzőbb delta variáns már az eddig szinte tökéletesen védekező Ausztráliában is terjed, a mutáció által különösen sújtott briteket pedig egyre több ország igyekszik távol tartani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy brit adatok szerint a kétszer beoltott, de a delta variánssal fertőzötteknek mindössze 0,13 százaléka hunyt el, és ők is az idősebb korosztályból kerültek ki.
Magyarországon viszont most már napi tízezer embert sem oltanak be, de így is néhány napon belül elérhetjük az 5.5 millió beoltottat, amihez a kormány az újabb lazításokat köti. Különösen a Sinopharm nem kell már senkinek sem, ezeket a kormány már százezresével osztogatja az EU-n kívüli balkáni országoknak.
A kínai vakcinák ellen nem csak a többihez képest alacsony hatékonyságuk szól, hanem az is, hogy egyelőre ezzel és a Szputnyikkal nehezebb utazni.

A kultúrharc lényege, hogy bármi lehet a csatamező – de hogy akár egy méhlegelő is, arra még a jelenség legnagyobb tudósai sem gondolhattak.
Minden azzal kezdődött, hogy a Fidelitas lekaszált egy budapesti rétet, mert nem voltak hajlandóak felfogni, hogy az nem gaz. A látszólag a világ jelenlegi problémáihoz képest jelentéktelennek tűnő ügy annyira megmozgatta az embereket, hogy sokáig ez volt a 444 legolvasottabb anyaga.
Aztán jöttek a reakciók. Előbb Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, aki maga is támogatta városában a méhlegelőket, finoman kritizálva megjegyezte, hogy „mindennek lehet egy kis helye a környezetünkben”. Majd jött a Főkert Zrt., és valóságos leckét adott kaszálásból és növényvédelemből, különös tekintettel arra, hogy aki damilos fűkaszát kezel városi környezetben, legalább a fák törzsébe ne vágjon bele.
Lélegzetvisszafojtva várjuk a keddi fordulatokat.

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg az építészetet, a lakások, az irodák és a városok szerkezetét
A járvány miatt veszélyes lett a zsúfolt térben tartózkodás, de minden, a vírus útjába kerülő akadály a mi életünket óvja. A kis különbségek apránként megváltoztatták a térhez fűződő viszonyunkat, minek hatására új szokásokat vettünk fel, új reflexeket alakítottunk ki. Először furcsa volt meglátni a plexifalat a pénztárak előtt, vagy a maszkot a szembejövők arcán; ma már épp attól illanna el a biztonságérzetünk, ha nem látnánk ezeket.
A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is.
A kórokozók az elmúlt évszázadokban számtalanszor rajzolták át a településképeket. Nemcsak az építészektől, hanem a vírusoktól is függ, hogy hol fogunk élni és dolgozni, hogy milyen lesz a munka- és életterünk, illetve azok a nyilvános terek, ahol a szabadidőnk egy részét töltjük. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis. Egy összefoglaló szerint:
„A modernista építészetre tekinthetünk úgy, mint a megbetegedéstől való félelem következményére, amit az a vágy hajt, hogy felszámoljuk a baktériumokat rejtő sötét szobákat és poros sarkokat”
Ahogy most állnak a dolgok, több esélye van annak, hogy az új terveket valósítják meg, mint annak, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba.

Kim Dzsongun leadott 20 kilót, és az észak-koreai emberek máris sírva aggódnak a vezetőjükért. A kommunista ország 37 éves diktátora valóban fogyott, ám messze nem csontsoványra. Korábban csaknem másfél mázsát nyomott - 140 kilogramm volt a súlya -, és abból adott le a közelmúltban legfeljebb húsz kilót. Mivel 170 centiméter magas, testtömegindexe jelenleg is bőven az optimális felett van.
Egyes dél-koreai elemzők szerint Kim Dzsongun egészségi állapotának javítása végett fogyókúrás étrendidőszakon van túl, mások viszont úgy vélik, betegség állhat a súlyvesztés mögött. Kim sokat iszik szeszes italokat, dohányzik, és családjában előfordultak szívproblémák. Mind nagyapja - Észak-Korea diktátor-dinasztiájának megalapítója -, mind apja szívbajban haltak meg.
Máshol:

A hétfői olyan nap volt az EB-n, hogy arról unokáinak is mesélni fog, aki látta. Két meccsen 14 gólt, két hosszabbítást, egy tizenegyespárbajt, és a világbajnok kiverését viszonylag ritkán látja az ember.
Az első meccsen előbb a horvátok egy elképesztő öngólnak köszönhetően szereztek vezetést, ám a spanyolok három gólt rúgtak zsinórban. Az utolsó pillanatokban a horvátok kétszer is betaláltak, 3:3 lett a 90 perc vége. Aztán a hosszabbításban a spanyolok rúgtak még kettőt.
Az esti mérkőzésen a svájciak előbb fejeltek egy gólt a franciáknak, majd kihagytak egy tizenegyest. Ez meg is bosszulta magát, két perc alatt kaptak kettőt, majd egy harmadikat. Azonban itt is jött a csoda, az utolsó percekben két svájci gól, és 3:3-as döntetlen a rendes játékidőben. A hosszabbításban itt nem esett gól, az első kilenc tizenegyest értékesítették, majd az utolsót pont az egész meccsen gyengén játszó Mbappé kihagyta.
Pénteken a negyeddöntőben: Svájc-Spanyolország. A mai program a két utolsó nyolcaddöntővel:

Miért nem tud az ember repülni? – Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos.

Jó reggelt! Szerdáig folyamatosan melegszik az idő, utána jön a hidegfront.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az eddigi fejlemények alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz és Orbán Viktor nem mérte fel jól a „pedofiltörvény” várható hatását. Erre utal, hogy teljesen szétvált a törvény hazai és külföldi kommunikációja: a külföldi sajtó előtt már nem is pedofil-ellenes törvénynek hívják, hanem a családok és a gyerekek védelmében hozottnak.
Hogy a belpolitikai hasznot le tudja-e fölözni a Fidesz, az majd a következő hetek közvélemény-kutatásai alapján derülhet ki. De hogy külföldről nem várhatott ilyen típusú, és ilyen erős ellenállást, azt mutatja Orbán Viktor szerdai nyilatkozata a német dpa hírügynökségnek, amelyben gyakorlatilag a melegek védelmezőjeként mutatta be magát.
Orbán mintha azzal sem számolt volna, hogy a homofóbiával átitatott törvénnyel milyen magas labdát fel. Most, amikor egy nagyon könnyen kommunikálható ügyben neki lehetett menni, egyből lecsaptak a lehetőségre a frusztrált európai politikusok. A reakció hevességének okai:
Míg Orbán valamennyire igyekezett csitítani a botrányt, Szijjártó Péter mintha kontrollt veszítve vagdalkozna. A teljesen bepörgött külügyminiszter szerint globális fake news támadás zajlik Magyarország ellen, irigység, hazugság, összeesküvés.

A szétesés szélére jutott a Ferencvárosban a Fidesz.
Pont abban a kerületben került padlóra a Fidesz, ami Orbánéknak most a legfontosabb.


Az amerikai védelmi minisztérium kiadta azt a várva várt előzetes jelentést, amely az elmúlt húsz év UFO-, mostani nevén UAP-jelenségeiről szól. Annyi kiderül belőle, hogy még sokat kellene kutatni ahhoz, hogy kiderüljön valami.
Az amerikaiak annyit ismertek el, hogy bizony tényleg vannak UAP-ok (Unidentified Aerial Phenomena – Azonosítatlan Légi Jelenség). De hogy ezek mik, abba nem mentek bele. Név nélkül nyilatkozó források azt mondták, egyes esetekben kínai vagy orosz drónokra, illetve hiperszonikus fejlesztésekre gyanakodnak, és az már korábban is kiderült, hogy a jelenségek között akad olyan, amire a hírszerzés és a védelmi minisztérium egyelőre nem talált magyarázatot.
Máshol:

Vigyázat, amit ezek a fiatalok a Kossuth téren művelnek, az a Fidesz homofób törvénye szerint 18+ tartalom! – Egy perc boldog csókolózással demonstráltak fiatalok a homofób módosítókkal feldúsított pedofiltörvény ellen. A résztvevők szerint az új törvény kirekesztő és gyűlöletkeltő, egy jó csók viszont mindig szabad!
751 jelöletlen sír szembesíti Kanadát sötét történelmével – A kanadai állam az 1800-as évek végétől több mint százezer őslakos gyereket választott el a családjától és kényszerített bentlakásos iskolákba. Most pedig már a második ilyen iskola területén találják meg az iskolákból "eltűnt" gyerekek holttesteit.
Bármit is gondoljunk a szúnyogokról, ne örüljünk neki, amikor repülős irtást látunk – Akadhat már olyan invazív szúnyogfaj, ami át is telel Magyarországon, és az egyszerű kerttulajdonosok is sokat tehetnek a szúnyogok elleni hatékony védekezésért. Többek között erről beszélt nekünk Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója.
Ha egy okos kutya van velük, bátrabban beszélnek az erőszak áldozatai – A segítőkutyák jelenléte a bíróságon is nagyon fontos. Főleg a szexuális és a családon belüli erőszak áldozatainak jelent sokat, ha az eljárás során mellettük van egy olyan nagyszerű kutya, mint a Franciaországban szolgálatot teljesítő Lol.

Ómolnár Miklós letépi Karácsony vödörfejét és belehány a nyakába – Heti pótkesztunk 33 százalékban Toszkánából, a futball-Eb, a ruandaizálódó kormánysajtó, Stanley Kubrick és egy méltatlanul elfeledett Guns'n'Roses-gitáros körül.

Vasárnap két nyolcaddöntőt játszottak az EB-n:
A belgák az olaszokkal játszanak a negyeddöntőben, a csehek az újra szárnyaló dánokkal.
A mai program:
A hétvégén az is kiderült, hogy 105 millió forinton osztozkodhatnak az EB-n remekelő magyar játékosok. Mátyásföldön pedig tesztelték a videóbírót, úgyhogy ősztől már az NBI-be is jöhet a VAR.

A terv az volt, hogy az olaszok utánozhatatlan stílusukban eléneklik a himnuszukat, majd Roberto Mancini divatos szürke zakójának utasításait követve felmossák a megilletődött osztrákokkal a Wembley zöld gyepét. Papíron ez a meccs tűnt a nyolcaddöntők legegyenlőtlenebbikének.
A piros-fehér sarokban az osztrákok most jutottak ki történetük során először egy Eb-csoportból. A kék sarokban az olaszok megcsinálták azt, amit korábban senki: három győzelemmel, kapott gól nélkül jutottak tovább. Az utóbbi harminc meccsükön nem kaptak ki, és az utolsó 11-et úgy nyerték meg, hogy 32 gólt rúgtak, de egyet sem kaptak. Az utolsó, Wales elleni csoportmeccsükön már a B csapatukkal álltak ki, hogy a legjobbjaik rápihenhessenek az egyenes kieséses szakaszra.
Chiellinit sajnos nem, mivel az olaszok ikonikus, legendás hátvéd-félistene nem épült fel, és csak a lelátón kapott helyet. Acerbi került a posztjára. A másik újdonság Mancini kezdőjében Verratti volt, aki a Wales ellen nyújtott teljesítményével bejátszotta magát a kezdőbe Locatelli helyére.

Az első félidő egyáltalán nem úgy zajlott, ahogy arra számítani lehetett, és amiben az olaszok és drukkereik bízhattak. Az osztrákokon már a himnuszuk eléneklése utáni közös motivációs ordibáláskor látszott, hogy nincsenek megilletődve. Ezt a macedónok elleni balhéjáért eltiltott Arnautovic gyorsan nyomatékosította is, alig 60 másodperc alatt kapott sárgát az olaszok tizenhatosánál elkövetett szabálytalanságért.
A kemény, határozott, jó ütemben belépő osztrákok mintha meglepték volna az olaszokat, akik a csoportkör után, a teljes nemzetközi sajtó rajongását bezsebelve talán azt hitték, hogy könnyű dolguk lesz. Bachmann kapus lábbal hárított egy veszélyes Barella-lövést, Immobile távolról eleresztett próbálkozását pedig csak figyelni tudta, ahogy a kapufáról kivágódik, de ezen a két helyzeten kívül az osztrák védelem stabilan fojtotta el az olasz próbálkozásokat. Még a nagyon erős Spinazzola-Insigne balszélt is rendre semlegesítették.
A félidő végére az osztrákok még fel is bátorodtak, és hosszú percekig Donnarumma kapuja közelében tudtak passzolgatni. Nagy helyzetük nem volt, de az elől ólálkodó Arnautovic és a felfutó Alaba akcióiban mindig benne volt a veszély.

A második félidő elején az osztrák lelkesedésének meg is lett a gyümölcse, Alaba 16 méter és néhány centiről rúghatott szabadot – valamivel Donnarumma kapuja fölé. Néhány perccel később Bonuccin pattant meg Sabitzer lövése, az olaszok hatalmas szerencséjére a kapujuk mellett csorgott ki.
Az olasz tanácstalanságnak és a türelmes osztrák passzolgatásnak a 65. percben majdnem meg is lett a gyümölcse. Egy beívelést Alaba nagyon okosan nem kapura fejelt, hanem Donnarummán átívelve Arnautovic fejére, aki a hálóba bólintotta a labdát. A VAR azonban nem adott gólt, mivel az osztrák csatár szabad szemmel is kivehetően, néhány arasszal lesen volt.
A majdnem-gól hatására Mancini belenyúlt a meccsbe, Verratti és Barella helyére jött Locatelli és Pessina, de ez sem hozta zavarba az osztrákokat, ahogy később az Inmobile-Berratti és Berardi-Chiesa kettős csere sem. A 80. perc tájékán volt egy olyan gyenge periódusa az olasz csapatnak, amikor már nem csak a csatáraik nem kaptak labdát és a középpályásaiknak nem volt ötlete, hanem még a védelmük is zavarodottan játszott.
Az osztrák viszont továbbra is hiba nélkül fociztak, különösen a Hinteregger által irányított védelmük alakított nagyot, semlegesítve minden olasz támadási kísérletecskét. Hogy fejben, kondiban, elszántságban mennyire ott voltak az osztrákok, talán Franco Foda szövetségi kapitány ismerte el a leglátványosabban azzal, hogy csak a 90. percben cserélt először. Schöpf jött be Baumgartner helyére.
A 95. percben az olaszok még kaptak egy szabadrúgást az osztrák tizenhatos sarkánál, de ebből sem tudtak még csak helyzetet sem kialakítani. Jöhetett a 2021-es EB első hosszabbítása, aminek első félidejében el is dőlt a meccs.
A 94. percben Chiesa lövésére még leért Bachmann, egy perccel később viszont már nem tudott mit csinálni, amikor Chiesa előbb megcsinálta a lövőcselt Lainerrel szemben, majd az ötös sarkáról a kapuba vágta a labdát.
Az osztrákok azonnal kicsit feljebb léptek, Alaba szélsőhátvéd helyett már inkább irányító középpályást játszott. Ennek köszönhetően jöhettek az olasz kontrák. Az egyiket Hinteregger csak szabálytalankodva tudta megállítani, Insigne szabadrúgását Bachmann bravúrral tolta szögletre. Az osztrák kapu azonban nem szabadult fel, a labda Pessina elé került, aki az ötös másik sarkáról is rúgott egy gólt Bachmannak.
A hosszabbítás második felében az osztrákok már mindent egy lapra tettek fel, becseréltek egy rakás csatárt. Mindjárt az első percben az egyikük, Schaub távoli lövését csak a meccs legnagyobb védésével tudta kitornászni Donnarumma. A 114. percben viszont már ő sem tudott mit tenni, amikor egy alacsonyan belőtt szögletbe a szintén csere Kalajdzic nagyjából csípőmagasságban tette bele a fejét a rövid sarkon, a labda pedig a kapufáról kimozduló Jorginho helyén pont befért a kapuba.
Az utolsó percekben az osztrákok már nem tudtak kialakítani újabb komoly helyzetet, az inkább időhúzásra játszó olaszoknak viszont így is akadt több életveszélyes kontrája. A 120. perc végén az olasz ünneplésen lehetett érezni, hogy ez a 2:1 lényegesen keményebb meló volt nekik, mint a három csoportmeccs összesen. Az osztrákok emelt fővel távozhatnak egy hasonló bravúr után, mint amit a magyarok ünnepelhettek az olaszok és a németek ellen: kilencven percen át tartani tudták a lépést egy sokkal jobb csapattal

Igen, az olaszok nyertek, de ez a meccs inkább az osztrákokról szólt. Az ő legjobbjuk pedig az a Martin Hinteregger volt, akin egyszerűen nem lehetett szombat este túljutni.

Az olaszok jövő pénteken a portugál-belga nyolcaddöntő győztesével játszanak. Az osztrákok alaposan megtépázták Mancini csapatának a csoportmeccseken szerzett hírnevét, de aki azt hiszi, hogy ez bármit ront az olaszok esélyein, az még soha nem látott olasz csapatot focizni. Ettől függetlenül tény, hogy ötödik meccsükön egy olyan csapatot kell majd legyőzniük, ami klasszisokkal jobb az előző négy ellenfelüknél.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Hogy túléljük a hőséget, a városoknak át kell alakulniuk – Az elmúlt napok is megmutatták, hogy milyen elviselhetetlen a hőség a városokban. Komoly fejlesztések nélkül viszont a helyzet csak rosszabb lesz. Tervek már Budapesten is vannak, a megvalósítás még várat magára.

„Előfordul, hogy ha megfogjuk a halat, az kifolyik az ujjaink között” – Önkéntesek segítségével sikerült megtisztítani a döglött halakkal teli Velencei-tavat, de a probléma orvoslásához kormányzati beavatkozásra van szükség.

A végletesen elavult oktatási módszerek és a motiváció hiánya miatt nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket – A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.

Ingyen megválik az állam a kimentett devizahitelesek lakásaitól – Amit nem sikerült pénzért eladni, az a Máltai Szeretetszolgálathoz és a reformátusokhoz kerül. Alakulhatott volna másképp, de akár jó is kisülhet ebből.

Egy határozott lépés előre – Öt év után ismét kijutottunk az Eb-re, és szereplésünkkel hosszú évtizedek után visszakerültünk az európai foci vérkeringésébe, a középmezőnybe. De nem minden jó hír, különösen a foci körüli közegben vannak gondok.

Orbán ott ütötte meg magát, ahol a legjobban fáj – Mitől kellett volna félnie bárkinek Orbán Viktoron kívül? Ő viszont nem mert elmenni Münchenbe, így lemaradt a meccsről, amire évtizedek óta készült.

Figyelemzavarokkal, alvásproblémákkal és motiválatlansággal küzdenek a magyar gyerekek a járvány hozadékaként – A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.

A koronavírus miatt hagyták ott a vendéglátást, már soha többé nem mennének vissza – Nagyon hiányzik a munkaerő az éttermekből, bárokból, de sok magyar vendéglátós a járvány ideje alatt arra jutott, egyszerűen jobb az élete, mióta kényszerűségből más munkát választott.

Eddig a férfiak szexuális fantáziájára építettek, most rájöttek, az is fontos, hogy mit akarnak a nők – Kirúgták az angyalokat, nincs többé bugyishow, a Victoria's Secret 2021-ben jutott el odáig, hogy érdemes foglalkozni a valódi célközönséggel is.

Az influenszer, aki téged is rávesz a Fideszre – A párt beszélő feje, aki magasan emelkedik ki a többiek közül. Másik iskola. Más nevelés. Más anyag. Más csont. Más fej. Más agy. Textúra. Mélységek. Stratégia.

Jó reggelt! Estére kicsit hűvösebb lehet.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A Balaton 28,9 fokos, és ez nagyjából mindent el is mond az utóbbi napok magyarországi időjárásáról. Tegnap volt a legmelegebb júniusi nap, amióta Magyarországon méréseket végeznek.
Bár ma érkezik egy hidegfront, jelentős lehűlést ez sem fog hozni. Ennek megfelelően a hőségriadót is meghosszabbították péntek estig. Szombaton azért már érezhetően hűvösebb lesz, de még így is 30 fok felett lesznek a legmagasabb hőmérsékletek. A jövő hét pedig csak néhány fokkal lesz hűvösebb, mint a mostani, Már ha igaza lesz a meteorológusoknak.
Ez a kánikula a világon mindenhol a nagyvárosokban a legrosszabb, most is a budapestiek szenvedtek tőle a legjobban. Sajnos ez az új normális, egyre inkább így néznek majd ki a napjaink, valahogy ehhez kell hozzászoknunk. És ez nem csak kellemetlenség. Az éghajlatváltozás összes kísérőjelensége közül messze a hőhullámok a leghalálosabbak, az ilyen napokon akár 14 százalékkal is megugorhat a halandóság.
Az extrém hőségre a városok vezetése több szinten kell, hogy reagáljon:
Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke a 9. kerületi Tompa utcában mutatta meg, mi lehet a helyes irány. Ez csak egy kicsit szélesebb egy átlagos belső kerületi utcánál, viszont jelentős részét fák és bokrok foglalják el. Ez Budapest egyik legegészségesebb utcája, vagyis úgy alakították ki, hogy
Ha Budapesten elviselhetőbbé akarjuk tenni a globálisan melegedő mindennapokat, sok ilyen utcát kell kialakítani.

Szerdán Orbán Viktor karrierje egyik legfájdalmasabb ütését kapta azzal, hogy nem volt ott a német-magyaron Münchenben. Még mindig nem tudni pontosan, hogy miért döntött így, mitől félt, de az biztos, hogy a miniszterelnök most ott ütötte meg magát, ahol a legjobban fáj.
Június 23-a nyilván hosszú ideje erre volt félretéve a naptárában, erre ahelyett, hogy a helyszínen tekintette volna meg az utóbbi évtizedek legjobb magyar válogatott meccsét, Brüsszelbe utazott egy teljesen jelentéktelen találkozóra.
Ahogy Haszán Zoltán megfogalmazta:
„Orbán azzal, hogy az általa kavart botrány kellős közepén nem utazott ki Münchenbe, saját magát mentette. És a játékosokat tette ki annak, hogy a tiltakozások rajtuk csattanjanak, akár a Himnusz éneklése közben. Orbán mostanra az európai mértékadó politika focihuligánja lett, kellemetlen figura, aki hangosan hőbörög, rátámad a gyengébbre. Viszont már maga is érzi, hogy kellemetlen a társasága.”
Az Orbán távolmaradásához vezető tiltakozások a homofób magyar törvény miatt csütörtökön is folytatódtak:
A magyar diplomácia minderre válaszul a nevetségesség határát súroló válaszában kiállt a Münchenben mindenféle törvénysértésekért letartóztatott magyar szurkolók mellett.
Talán nem véletlen, hogy egy nappal azután, hogy Orbán Viktor különösen gyengének és/vagy gyávának tűnt, legelvakultabb hívei bejelentették, hogy október 23-ra ismét békemenetet szerveznek. Szerintük
„egy átfogó, összehangolt támadás indult Magyarország ellen, a saját életformánkat kell megvédenünk, már a támadás olyan szintre érkezett a globális liberális köröktől, az európai uniós bürokráciától, valamint elittől, ami gyakorlatilag a saját életformánkat veszélyezteti.”

Szerdán egyetlen egy halottja volt a járványnak Magyarországon. Csütörtökön pedig Gulyás Gergely bejelentette hogy amint elérjük az 5,5 millió beoltottat, ami a jelenlegi csigalassú oltási tempóban is jövő hétre várható, újabb járványügyi lazítások jönnek.
Gulyás a kormányinfón arról is beszélt, hogy nem kampányolnak a 12-16 évesek beoltásáért. Ennek az eredményét talán csak ősszel fogjuk látni, bár a szlovákok attól tartanak, hogy náluk már a nyáron újabb hullámot okozhat a delta variáns. Pesszimista Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos is:
„Ez egy nagyon elhamarkodott és nagyon veszélyes lépés, amit a kormányzat csinál és ugyanazt a helyzetet próbálják előállítani, ami tavaly nyáron, hogy az egész nyáron nyaraljunk, felejtsük el a járványt, viszont egy borzasztó ősz következett.”
Gulyás egy érdekes adatot is elárult: szerinte eddig a nagyobb kórházakban sokkal nagyobb volt a covidosok túlélési esélye, mint a kisebbekben.

Fantasztikus nyara van Mészáros Lőrincnek. Miközben ő Olaszországban pihen Várkonyi Andreával, a magyar állam előzékenyen megtámogatja montenegrói szállodafejlesztése költségeinek felével.
Szerencsére nem ő az egyetlen, akit így a tenyerükön hordoznak a magyar adófizetők. Csütörtökön derült ki, hogy az Alapjogokért Központ kormányzati NGO munkatársai fitnesstermet és szaunát is kapnak székházukba.

Ha valaki azt hitte, hogy Joe Biden beiktatásával vége a QAnon-őrületnek, nagyot tévedett. Egy róluk szóló könyv szerzője szerint viszont a mozgalom nem tűnt el, sőt, félő, hogy a hívek az online arcoskodás helyett a valódi erőszak felé fordulnak. Egy FBI-jelentés is hasonló konklúzióra jutott:
„Megállapításaink szerint a QAnon néhány követője arra a következtetésre fog jutni, hogy nem bízhatnak tovább a QAnon-posztokban emlegetett „tervben”, és kötelességüknek fogják érezni, hogy „digitális katonák” helyett a valódi világban kövessenek el erőszakos cselekedeteket”
Máshol:

Akit érdekel a foci, pláne a magyar foci, csütörtökön a másnaposság tüneteivel szédelgett, és próbálta összerakni, hogy mi történt a németek elleni meccsen. Meg úgy általában a halálcsoportban, ahol összesen 6 – hosszabbítással együtt 12 – percig voltunk hátrányban, mégis kiestünk.
Marco Rossi szerencsére ilyenkor is józanul tud értékelni:
„A magyar együttes félelem nélkül játszik, még magasabban jegyzett ellenfelekkel szemben is, és bebizonyította, hogy a világ legjobbjaival is felveszi a versenyt fizikailag, állóképesség és futás terén."
Mi is hasonlóra jutottunk részletes taktikai elemzésünkben:
„A bravúr tehát elmaradt, de az volt az ember érzése, hogy van egy csapat, a magyar, ami a felkészítettségének hála jóval többet hoz ki magából, mint ami játékosonként egyenként benne van.”
Az EB-n tegnap szünnap volt, de így is történt valami nagyon fontos az európai futballban. Az UEFA bejelentette, hogy ezentúl nem számítanak az idegenben lőtt gólok az általuk szervezett tornákon. Így a Bajnokok Ligájában is jöhet a hosszabbítás és a tizenegyesek, ha két meccs után döntetlenre áll a párharc, nem számít, ki hol lőtte a góljait.

Megjelent a Halálos iramban-sorozat 9., illetve egy érthetetlen spinoffal együtt a 10. része. (A korábbi részek: Haláli iram, Döglött svung, Haláliram: a japán kergetőzés, Pusztulás & Tempó, Iszkiri 5, Spuri 6, A nagy pucolás 7, Sovány malac vágta 8.). Csak annyit spoilerezünk, hogy az egyik jelenetben egy rakétameghajtású Pontiackal szelik a végtelen űrt. Filmtörténelmi alkotás.

Mit lehet még hozzátenni ahhoz, ami tegnap este a szakadó müncheni esőben történt? A legegyszerűbb újraolvasni élő közvetítésünket, annyira jó volt az egész élmény.

A halálcsoportba került magyar válogatott a 270-ből összesen 6 percig volt hátrányban, a portugálok elleni első csoportmeccs utolsó hat percében. Sajnos az megpecsételte a sorsunkat. Hiába a bravúros döntetlen az aktuális világbajnok franciák és a sokszoros világbajnok németek ellen, két ponttal az utolsó helyen zártuk a csoportkört, és ezzel kiestünk.
De míg a franciák elleni meccs után néhányan moroghattak, hogy nem kellene egy döntetlent győzelemként ünnepelni, a németek elleni teljesítmény után ilyen tényleg senkinek nem juthat eszébe. 90 percen át a játék semmilyen aspektusában nem tudtak felénk kerekedni a házigazdák, a 2:2 teljesen igazságos eredmény volt. A mi balszerencsénk, hogy ez csak a németeknek volt elég a továbbjutáshoz.
Igen, a németeknél volt többet a labda, de ez többnyire teljesen meddő fölény volt, nagy helyzetek nélkül. A magyarok csapatként és egyénileg is tökéletesen játszottak, tulajdonképpen csak egyetlen egyet hibáztunk. Sajnos Gulácsi bakijából született a németek első gólja.
Annyi mindennek lehetett örülni ezen a meccsen, hogy nehéz bármit kiemelni.
Mindenki döntse el magában, hogy a rendszerváltás előtt mikor játszott utoljára ekkorát a magyar válogatott, mert hogy azóta nem, az biztosi. Csányi Sándor tegnapi értékelése, hogy a csapat néhány éven belül a világ legjobbjai között lehet, az elhangzás pillanatában őrültségnek tűnt. Talán néhány nap vagy év múlva ismét annak fog tűnni. De most, aki látta ezt a meccset, simán elhiszi.

Marco Rossi kicsit csalódottan, de büszkén értékelte a magyar válogatott teljesítményét az EB-n:
„Hihetetlennek és elképzelhetetlennek tűnt, hogy továbbjuthatunk, de sajnos a legszebb tündérmeséknek sem mindig tökéletes a vége. (...) A magyar futball közelmúltja alapján ez hatalmas eredmény, amit ebben a csoportban elértünk. Nem tudom, mely válogatottak lettek volna képesek két pontot szerezni ebben a négyesben. Erre az együttesre évek múltán is büszkeséggel fognak emlékezni a szurkolók, és én is büszke vagyok arra, hogy az edzőjük lehetek”
Német kollégája, Joachim Löw is méltatta a magyar csapatot:
„Tudtuk, hogy nem lesz sok területünk, így amikor hátrányba kerültünk, nagyon nehéz volt egyenlíteni. A második bekapott gól után pedig nagyon jó mentalitás és csapatszellem kellett ahhoz, hogy ismét sikerüljön egyenlíteni. Az tervezett volt, hogy a 80. perctől mindent egy lapra feltéve támadni fogunk. Mindent be kellett vetnünk, hogy ez összejöjjön.”

Nagy kár, hogy a magyar kormány homofóbiája és az UEFA gyáva megfutamodása ennyire rányomta a bélyegét a tegnapi meccs felvezetésére. Szerencsére a meccs alatt nem kellett ezzel foglalkozni. Úgyhogy ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnénk mondani, amit a brit újságíró, Jeremy Cliffe írt Twitterre:
„Nagyon kényelmetlenül érzem magam attól, hogy sokan a magyar válogatotton bosszulják meg az Orbán-rezsim homofób politikáját. Nem tudjuk, mi a magyar játékosok pártállása. Legalább egy közülük nyilvánosan kritizálta Orbánt. Sok magyar, aki egyébként utálja Orbán Viktort, nézte ezt a meccset és szurkolt a válogatottjának (...) Fantasztikus a sok szivárványos zászló, de az, hogy ezeket a magyar _csapatnak_ mutogatják, nem pedig annak a miniszterelnöknek, aki el sem ment a meccsre, nekem inkább egy ziccer kihagyásának tűnik.”

Az F csoport tegnap este Budapesten játszott meccsén szintén 2:2 lett a végeredmény.
Ezen az Eb-n alig volt még meccs, ahol ekkora szerep jutott volna a bírónak. A spanyol Antonio Mateu Lahoz és csapata három büntetőt ítélt meg (sőt a meccs végén majdnem megadott még egyet a franciáknak), és mind a hármat be is lőtték, alapjaiban változtatva meg nemcsak a meccs, hanem az F-csoport állását is. A háromból az egyik büntető (a franciáké) ráadásul vitatható döntés is volt.

Az E csoportban eddig szerencsétlenkedő és csak két döntetlent felmutató spanyolok végre megrázták magukat. Morata ugyan kihagyott egy tizenegyest, de végül 5:0-ra legyőzték a szlovákokat, akik két öngóllal is segítették az ellenfelet. Az egyik tényleg évtizedek múlva is benne lesz a szilveszteri bakiparádékban. Jó kérdés, hogy ez a győzelem felszabadítja a spanyolokat, és a kieséses szakaszban már menni fog a szekér, vagy ez csak pillanatnyi fellángolás volt egy gyenge ellenfél ellen.
A csoport másik meccsén a svédek és a lengyelek, illetve Forsberg és Lewandowski csaptak össze. Előbb a svéd rúgott két gólt, aztán a második félidő végére a nagyot játszó Bayern-csatár visszahozta a csapatát, és ő is rúgott kettőt. A lengyelek a győzelemért mentek, ami a hosszabbításban végül egy újabb svéd gólt eredményezett.
A spanyolok és a svédek továbbjutottak, a szlovákok és a lengyelek kiestek.
Vége az EB csoportkörének, szombattól jöhet az egyenes kiesés. A nyolcaddöntők párosítása:
A további menetrend vizuális típusoknak:

A végső győzelem esélyei a kicsit a britek felé hajló William Hill fogadóirodánál:



Jó reggelt! Micsoda meccs volt...
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Ma lesz az év eddigi legmelegebb napja, és az is lehet, hogy 2021-ben ennél már nem lesz rosszabb. Már tegnap is megdőlt egy melegrekord Budapesten. Hajnalban 23,8 fok volt, és jó eséllyel ma ennél is magasabb lesz a leghűvösebb hőmérséklet.
Délutánra 40 fok közelében leszünk, és extrém lesz az UV-B sugárzás is. Aki teheti, kapcsolja be vízparton a légkondit. A jó hír, hogy pénteken már 5, szombaton akár 10 fokkal is hűvösebb lehet, mint ma.

Emberemlékezet óta nem játszott akkorát a magyar válogatott, mint tegnap este a szakadó müncheni esőben. Még annál is sokkal jobbak voltunk, mint amit a franciák ellen produkált a csapat. Ez most egy 2:2-es döntetlenre volt elég a németek ellen.
A játék egyetlen aspektusában sem voltunk gyengébbek a sokszorosan esélyesebb sokszoros világbajnoknál. A labda náluk volt többet, de ez többnyire ötlettelen, meddő labdafölény volt, nagy helyzetek nélkül. A négygólos döntetlen teljesen igazságos volt az alapján, ami a pályán történt. Balszerencsénkre ez csak a németeknek jelentett továbbjutást az EB halálcsoportjából, mi két döntetlennel, utolsóként kiestünk.
A franciák elleni döntetlen után sokan morogtak, hogy nem kellene egy döntetlent győzelemként ünnepelni. Volt igazságuk, és most is tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem győzelem volt. Csak egy elképesztően motivált csapat hatalmas meccse, ahol a 11 magyar összesen egyetlen egyszer hibázott, amikor Gulácsi potyájának köszönhetően először tudtak egyenlíteni a németek.
Kiestünk, de 270 percen keresztül csak 6 volt, amikor vesztésre álltunk: még a portugálok elleni első csoportmeccsen.
Vége az EB csoportkörének, szombattól jöhet az egyenes kiesés. A nyolcaddöntők párosítása:

A csodálatos meccs egy ideig feledtetni tudta, de a szerda Orbán Viktor és rajta keresztül Magyarország különösen fekete napja volt Európában. Sajnos a magyar miniszterelnök egy kis politikai haszonért még azt is bevállalta, hogy tönkretegye a magyar foci évtizedek óta legnagyobb napját.
Szerdán ahelyett, hogy Kleinheisler, Sallai és a többiek esélyeit latolgatták volna, mindenki a homofób magyar törvénnyel és az arra adott európai válaszokkal volt elfoglalva. Angela Merkel és Ursula von der Leyen is kritizálták a magyar törvényt, a rossz hangulat pedig odáig eszkalálódott, hogy Orbán, miután a német sajtónak elmagyarázta, hogy a magyar törvény valójában aktívan védi a melegek jogait, el sem ment az esti meccsre.
Csak találgatni lehet, hogy mi vitte rá a futballőrült Orbánt, hogy kihagyja a magyar válogatott évtizedek óta legnagyobb meccsét. Talán félt valamilyen megalázó eseménytől. Mindenesetre a fantasztikus 2:2 helyett inkább Brüsszelbe utazott egy kis páneurópai szélsőjobboldali szervezkedésre.
A magyar homofóbiának köszönhetően annyi néző lobogtatott szivárványos zászlót a müncheni stadionban, amennyit ritkán látni focimeccsen. Valaki a himnuszt éneklő magyar válogatott elé is beszaladt egy lobogóval – kár volt, ők aztán végképp nem tehetnek erről az egészről. A meccs előtt még az UEFA is PR-szagú magyarázkodásba kezdett az egész stadionkivilágítós botrányról.
Ezek azonban mind jelentéktelen ügyek ahhoz képest, hogy a meccs leple alatt, ahogy a NER szokta, Áder János a homofób módosítóival együtt aláírta a „pedofiltörvényt”. Olyan bátor volt, mint a meccs helyett inkább elbújó Orbán.

Továbbra sincs változás a hazai járványügyi adatokban: a számok javulnak, de keveset oltunk. Megszűnt az ellenőrzés a schengeni határokon, mindenki oda megy az EU-ban, ahova tud. Az a delta variáns is, ami már Szlovákiában is megjelent.
Most van idő felmérni, hogy mit tett Magyarországgal a járvány első három hullámának másfél éve.
A koronavírus miatt nagyon sokan otthagyták a vendéglátást, és közülük sokan már soha többé nem mennének vissza. Nagyon hiányzik a munkaerő az éttermekből, bárokból, de sok magyar pincér és szakács a járvány ideje alatt arra jutott, egyszerűen jobb az élete, mióta kényszerűségből más munkát választott.
A vendéglátók közül sokan attól tartanak, most azok is végleg elhagyják a szakmát, akik eddig nem mentek inkább külföldre. A munkaerőhiány a vendéglátás egyik súlyos problémája, és változást ebben csak az hozhat, ha európaibbá válnak a foglalkoztatás körülményei.
Az UNICEF felméréséből pedig kiderült, hogy figyelemzavarokkal, alvásproblémákkal és motiválatlansággal küzdenek a magyar gyerekek a járvány hozadékaként. A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta.

Debrecenben és Nyíregyházán kampányolt Dobrev Klára, a DK miniszterelnökjelöltje. A cél harci tűzben tartani a már eleve elkötelezett táborát. Akik 10 hónappal az országgyűlési választás előtt perzselően forró nyári délutánokon elmennek meghallgatni Dobrev Klárát, azok már választottak csapatot maguknak.
Dobrev elmondta:
Dobrev nyomában itt is megjelentek azok a fideszes tüntetők, akik mintha csak azon dolgoznának, hogy politikai rutinesemények nagyobb figyelmet kapjanak.

A 80 éves korában elhunyt Jankovics Marcell korszakos rendező volt – de nem volt jó katonája Orbán Viktornak. Ez utóbbinak köszönhetően a miniszterelnök a művész temetésén elmondott beszédéből szépen kiderült, hogy mi áll az orbáni kulturális forradalom hátterében.
Pontos képet kapunk arról, hogy milyen tervek, motivációk és ösztönzők állnak az úgynevezett kulturális térfoglalás mögött. Árulkodó beszéd volt ez, amiben a miniszterelnök kimondta azt, amit eddig tagadott: hogy a harc nem valami másnak, valami nemzetibbnek, valami keresztényebbnek valami magyarabbnak a térhódításáról szól, hanem a zsigeri bosszúról és a sérelmek könyörtelen megtorlásáról.

Barcelonai börtönében holtan találták a 75 éves brit-amerikai állampolgár John McAfee-t, miután a spanyol fellebviteli bíróság jóváhagyta a kiadatását az USA-nak. A Reuters szerint a szoftverfejlesztő-üzletember minden jel szerint öngyilkos lett.
McAfee-t adócsalás miatt körözték Amerikában. A cége által kifejlesztett vírusirtó program a mai napig az ő nevét viseli, jóllehet azt már 2011-ben eladta az Intelnek. McAfee azóta excentrikus életvitelével és különös nyilatkozataival került be a hírekbe.
Máshol:

Úgy volt, hogy ez lesz Orbán Viktor életének egyik legszebb pillanata. A miniszterelnök, akinek olimpiai álmai jó időre szertefoszlottak, miután megfutamodott egy népszavazás elől, 2020 nyarán a saját stadionjában akarta megtekinteni a saját csapatát. Ez a dicsőség még Horthynak és Rákosinak sem adatott meg, pedig az ő idejükben tényleg ünnep volt a magyar válogatott minden meccse.
Orbán, aki felcsúti víkendháza mellé is épített egy kisebb stadiont, a járvány miatt kénytelen volt 12 hónappal elhalasztani élete nagy napjait. Tovább azonban nem volt hajlandó várni. Miközben Magyarországon meghalt 30 000 ember, a felpörgetett oltási programmal mindent arra tettek fel, hogy nyáron Budapesten olyan meccseket lehessen rendezni, amilyenekről a miniszterelnök álmodott.
A járvány másfél évében Magyarországon a foci végig különleges státuszt élvezett, különlegesebbet, mint bárhol Európában. Akkor is lehetett meccsre látogatni, amikor már bőven pusztított a koronavírus, és akkor nyitották meg újra a stadionokat, amikor még számtalan egyéb rendezvénytípus csak korlátozva vagy egyáltalán nem valósulhatott meg.
Az Európa-bajnokság 11 házigazdája közül csak Magyarország vállalta be, hogy teli stadionokban rendezzenek meccseket. Ennél még olyan országokban is elővigyázatosabbak voltak, mint Azerbajdzsán és Oroszország, ahol a diktatúra legfontosabb feladatai közt nem szerepel minden emberélet megóvása.
Egy ideig úgy tűnt, hogy Orbán merész húzása bejön. Egyelőre nincs hír berobbanó járványról – bár azért várjunk ki néhány hetet –, és, ami egy futballtornán mégiscsak a legfontosabb, a magyar csapat fel tudott nőni a feladathoz. A franciák elleni döntetlenre, Fiola asztalborítására, Sallai, Kleinheisler, Nagy Ádám teljesítményére a világ futballszerető közönsége úgy kapta fel a fejét, ahogy magyar focira hosszú évtizedek óta nem.
Különleges ország kell ahhoz, hogy egy sikeresen megrendezett EB-n sikeresen szereplő nemzeti válogatottról valami gusztustalanságra irányítsa a nemzetközi rivaldafényt, de ha folyamatos győzelmi kényszer van, akkor folyamatos győzelmi kényszer van.
A néhány hete kommunikációs trükként bevetett, majd homofób toldalékokkal kiegészített „pedofiltörvény” képes volt erre a csodára is. A világban, Nyugat-Európában pedig évek óta különösen rossz hírű Magyarországnak már éppen sikerült volna egy kicsit tisztábbá, vállalhatóbbá tenni az országimázst, amikor a NER homofóbiája hirtelen a felszínre buggyant.
Kétségtelen, hogy az alig leplezett alpári buzizás, a melegek vérvád-jellegű összemosása a pedofilokkal hazai közönség előtt működik, eltereli a figyelmet olyan, a kormány számára kellemetlen ügyekről, mint a lopás vagy a Fudan-beruházás, és még az is lehet, hogy szavazatokat hoz a jövő tavaszi választáson.
Maga a nemzetközi felháborodás is segíti Orbán belpolitikai céljait. Jöhet a kultúrharc, jöhetnek a hamis szembeállítások, az ott szivárványos, nálunk nemzeti színű stadionok.
Európában viszont ez nem működik. A 2010-es évek közepének menekültválságában az idegengyűlölő magyar kormányzati politika az európai közvélemény egy részében elismerést váltott ki. A határok lezárása, más vallású és bőrszínű emberek távoltartása olyan intézkedések, amikkel sok európai választó és politikus egyetért. A homofóbia azonban egészen más ügy.
Az utóbbi néhány évtizedben a nyugati világban talán semmilyen témában nem mozdult el annyira a többségi álláspont, mint a homoszexualitás elfogadásának ügyében. Még Magyarországon is vannak erre utaló jelek. A homofóbia Nyugat-Európában annyira a perifériára szorult, hogy a kontinens erős szélsőjobboldali pártjai közül több teljesen nyitott a melegek felé, a politikai spektrumon tőlük balra álló erők esetében pedig ez a kérdés már fel sem merül. Az, hogy a melegeknek ugyanolyan jogaik lehetnek, mint a többségi társadalomnak, szinte mindenhol axióma lett.
Ezt egyébként néhány éve még Orbán Viktor is érezte. Amikor a NER a menekültválságban nyílt idegengyűlöletbe kapcsolva véglegesen a szélsőjobboldalra tolódott, még arról beszélt a legnagyobb német lapnak, hogy
„ha valaki közel-keleti, regisztrálatlan bevándorlók tömegeit fogadja be egy országba, az azt is jelenti, hogy importálja a terrorizmust, a bűnözést, az antiszemitizmust és a homofóbiát.”
Lehet, hogy már akkor sem volt őszinte az aggodalom a kontinens szexuális kisebbségeinek sorsa iránt. Lehet, hogy most csak a pillanatnyi politikai érdek írta ezt felül, és Orbán homofób törvénykezés közben is aggódik az európai melegek sorsáért. Mindenesetre ezt a hazai közönségnek hozott törvényt a nyugati közvélemény egészen máshogy fogadta, mint bevándorlóellenes szólamait néhány évvel ezelőtt.
Amikor kedden kiderült, hogy az UEFA nem engedi meg a német rendezőknek, hogy a magyar törvényre válaszul szivárványszínűre világítsák meg a müncheni stadiont, hirtelen mindenki a magyar kormány homofóbiájával – és kisebb részben az UEFA gyávaságával – kezdett foglalkozni. A Barcelonától a Juventusig, a gólkirályból liberális véleményvezérré lett Gary Linekertől a kereszténydemokrata bajor miniszterelnökig a futballvilág és a szélesebb nyugati közvélemény számtalan szereplője nyilvánult meg a szivárvány mellett, és így egyúttal a magyar törvény ellen.
Hiába próbálja a magyar kormány azt kommunikálni, hogy a törvény a pedofilokról és a gyerekek védelméről szól, ezt a kommunikációs meccset most elvesztették. Ezt a törvényt Európa homofób törvényként emlegeti, és a magyar kormányra, rajtuk keresztül pedig sajnos Magyarország egészére ráég a homofóbia bélyege.
Ez minden magyar számára kellemetlen, de most kivételesen az egyébként tejben-vajban fürdetett magyar focistáknak a legrosszabb. A franciák ellen mindent megtettek, a németek ellen életük meccsére készülnek, de mégsem lehetnek ők a körbeünnepelt sztárok. Európa, és közben Magyarország jelentős része is inkább azzal foglalkozik, hogy mit szabad és mit nem szabad a magyar homoszexuálisoknak.
Lehet, hogy Orbán rövidtávú politikai céljainak tökéletesen megfelel, hogy a meccs napján a német sajtónak a homofóbiáról tarthat kiselőadást. De ezzel végső soron nem csak a saját, hanem a magyar focisták és a teljes, többmilliós magyar futballközeg legszebb pillanatát tette tönkre. Ezen egy szerda esti németek elleni győzelem is csak rövid ideig segítene.

Jó reggelt! Ami még a 39 fok mellé hiányzott: sivatagi por Afrikából.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Kedden ismét mi voltunk Európa rosszfiúi. Délelőtt kiderült, hogy az UEFA nem engedi, hogy a ma esti német-magyarra Münchenben szivárványszínűre világítsák ki a stadiont. Innentől kezdve pedig az európai közbeszéd jelentős része órákon át erről a döntésről, valamint az egész balhé mögött álló homofób magyar törvényről szólt.
Brüsszelben másfél év szünet után éppen kedden kezdődött újra a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen. Itt is a homoszexualitás bemutatását tiltó törvény vitte el az idő nagy részét. Ezen nagyot háborogtak Európa miniszterei, de ezt a felmelegített, sehova sem vezető eljárást valójában mindenki élvezi egy kicsit.
Hosszabb távon azonban igenis lehet hatása egy ilyen eljárásnak is, annak pedig végképp, ha Magyarországra végképp rásül az Európában már tényleg teljesen elfogadhatatlan homofóbia bélyege. Sok függ attól, hogy a ma nagy számban Münchenbe utazó magyar szurkolók hogy viselkednek, mert ha balhé lesz, az sokat ronthat az ország egyébként is megtépázott európai renoméján.

Kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa olyat tett, amit közel 10 éve nem: bejelentette, hogy megemeli az alapkamatot. A testület döntése alapján az eddig 0,60 százalékos alapkamat mától 30 bázisponttal 0,90 százalékra emelkedik.
Magánál a kamatemelésnél is nagyobb újdonság, hogy 10 év után először előállt az a helyzet, hogy a kormány és a jegybank politikája ellenkező irányba hat: a költségvetési politika nagyon laza lesz még másfél évig, a monetáris politika pedig egyre szigorít.

Két magyar politikus covidja:
A magyar számok továbbra is jók, a vírus koncentrációja a szennyvízben is stagnál. Kutatók szerint rejtély, miért terjed más ütemben a delta variáns az egyes európai országokban.
Az elsőként Indiában azonosított mutáció mára Nagy-Britannián kívül dominánssá vált Portugáliában, megjelent Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában is, és az elemzések szerint fokozatosan Európában is átveheti az eddigi variánsok helyét. De az is lehet, hogy mint 2020 tavaszán az első hullám idején, teljesen más tempóban és mértékben fog pusztítani a kontinens egyes országaiban.

Ingyen megválik az állam a kimentett devizahitelesek lakásaitól. 2010 után az állam több tízezer bajba került devizahiteles lakását vásárolta meg. Az ezekkel foglalkozó Nemzeti Eszközkezelőt lakhatási szervezetek is sokat dicsérték. Szerintük alkalmas lett volna a bérlakásrendszer fejlesztésére, az állam mégis visszaadta a lakásokat az eredeti tulajdonosoknak.
Amiket nem sikerült, most ingyen átadják a Máltai Szeretetszolgálatnak és a reformátusoknak. Sok a kérdőjel, de akár létre is jöhet végre egy lakásügynökség, segítve azoknak, akik kiszorulnak az albérletpiacról.

Csehországban előkerült egy videó arról, ahogy rendőrök a nyakán térdelnek egy megbilincselt roma férfinek, aki később meghalt. Cseh romák az esetet az amerikai George Floydéhoz hasonlítják.
A rendőrök szerint viszont nem, mivel a teplicei férfi agresszívvá vált egy kábítószer-túladagolástól. Szerintük a férfi a mentőautóban halt meg, és a halál oka a túladagolás volt. Idézték a boncolási vizsgálat előzetes eredményét is, ami szerint a férfi koszorúerei kórosan elváltoztak, feltételezhetően a túlzott amfetamin-használat miatt.
Máshol:

Bizonyára minden hírfogyasztónak van kedvenc fideszes reklámfigurája. Talán van aki Deák Dánielre indul be, aki mindig olyan, mintha éppen a Puskás Akadémia diplomaosztójáról érkezett volna. Lehet olyan is, aki az enyhén lónyugtatós hangulatú Lomnici Zoltánra szeret belassulni, és olyan is élhet a világon, akit a már megjelenésében is ízig-vérig okostojás Mráz Ágoston inspirál intellektuálisan.
Ács Dániel szerint a valódi ínyenceket csakis Szánthó Miklós képes elvarázsolni:
„Egy Skála Kópénak nem nagyokat kell mondania, hanem dögösen kell kinéznie. Az influenszer a megjelenésével, a karizmájával, kisugárzásával adja el a terméket, és ebben Szánthónál nincs jobb a párt környékén.”
Elindult a Csuklón Szpotting Instagram is, ami magyar hírességek és politikusok óráit elemzi. Itt végre kiderül, hogy Csányi Sándornak vagy Soros Györgynek van drágább órája.

Kedden két meccset játszottak az EB-n:
Ma este kilenckor jön a magyar válogatott utóbbi éveinek legfontosabb meccse, Münchenben a németek ellen. A képlet egyszerű: ha megverjük őket, továbbjutunk, ha nem, akkor nem. Nekik viszont a döntetlen is bőven elég. A csoport másik meccsén a franciák a portugálokkal játszanak.
Joachim Löw német szövetségi kapitány arról beszélt, hogy az utóbbi három évben sokat fejlődött a magyar válogatott, és ezt nem csak udvariasságból mondta. A franciák elleni teljesítményünk a világ legjobb csapatát is óvatosságra intené. Ettől még tény, hogy hazai pályán a németek még a franciáknál is nagyobb esélyesek, a fogadóirodák most 17-szeres szorzóval fizetnek a magyar győzelemért, míg a franciák ellen ez a szám csak 13-szoros volt.
Az E csoportban, ahonnan még mindenki juthat, este hatkor spanyol-szlovák és svéd-lengyel lesz.

Jó reggelt! Életbe lépett a hőségriadó.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Rengeteg pletyka terjed arról, hogy nyár elején miért lett új főparancsnoka a magyar hadseregnek. Magyari Péter számos politikussal, már leszerelt tiszttel, illetve honvédelmi szakértővel beszélgetett, akik csak egy dologban értettek egyet: a váltás hivatalos indoka nem lehet igaz. Eszerint Korom Ferenc eddigi főparancsnok azért kérte a felmentését, mert úgy érezte, hogy a
„Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak".
Valójában:

Több tanár polgári engedetlenséget hirdetett a múlt héten elfogadott, homofób módosítókkal teletűzdelt pedofiltörvény ellen. A törvény többek közt megtiltja, hogy a 18 év alattiak számára „népszerűsítsék” és megjelenítsék a homoszexualitást és a transzneműséget, és az iskolai szexuális felvilágosításból is kizárja ezeket a témákat.
Szász Zsófi négy olyan pedagógussal beszélt, akik nem tervezik betartani a törvényt, ami szerintük nem a gyerekek, hanem a politika érdekekeit szolgálja. A négy legfontosabb idézet:

A 444 kiadásában jelent meg Rényi Pál Dániel első könyve, a Győzelmi kényszer. A 400 oldalas könyv Orbán Viktor, a focistából lett miniszterelnök pályáját követi végig a kezdetektől egészen a teljhatalomig. A könyv hétfőn már vezette a Bookline sikerlistáját.
A Győzelmi kényszert itt tudod megrendelni, kedvcsinálónak pedig publikáltunk belőle egy újabb részletet, amiből kiderül, hogy

A hétfő legfurcsább magyarországi híre, hogy kiderült, még májusban Orbán Ráhel lett Tiborcz István cégének, a BDPST Koncept Kft-nek az ügyvezetője. Ez az első alkalom, hogy a miniszterelnök lánya hivatalosan is megjelenik a cégadatok között. Csak találgatni lehet, hogy mi szükség volt arra, hogy Orbán Ráhel így a nyilvánosság elé lépve a nevére vegye férje egyik vállalkozását.
Hasonlóan furcsa és szomorú ügyek:

Miközben Európa nagy részében az oltási kampányoknak hála leginkább lazítanak a kormányok, Oroszországban napról napra súlyosabb a járványhelyzet: vasárnap 17611 új fertőzöttet és 450 halálesetet regisztráltak. A megtalált új fertőzöttek jelentős része Moszkvában él, ahol napról napra dőlnek meg a rekordok.
A világ számos fejlődő országában gondot okoz a jóval fertőzőbb delta variáns megjelenése, Indonéziától Ugandáig súlyos a helyzet. Csakhogy míg ezekben az országokban a kevés vakcina jelent gondot, Oroszországra ez nem igaz: az oroszok saját fejlesztésű vakcinái már hónapok óta rendelkezésre állnak, csak a jelek szerint az emberek többsége nem kért belőlük.
A 146 millió oltandó állampolgárból eddig mindössze 19 millióan kaptak legalább egy oltást. Egy közvélemény-kutatás szerint az oroszok 60 százaléka nem tervezi, hogy beoltatja magát.
Magyarországon továbbra sincs nyoma a delta variáns berobbanásának. A járványadatok kedvezőek, de az oltási program továbbra is csak napi 10 ezres tempóval halad. A nyájimmunitásról lemondhatunk, és ha maradnak a tendenciák, hamarosan több EU-s ország elhúz mellettünk az egy főre jutó oltások tekintetében.

Hétfőn négy meccset játszottak az EB-n.
Ezeknek az eredményeknek köszönhetően két nyolcaddöntő már biztos: olasz-osztrákot és Wales-Dániát fogunk látni.
A mai program:
A magyarok hétfőn és kedden a szerdai mindent eldöntő, németek elleni meccsre készültek. De azért így is láthattunk egy meccset, amelyen a fideszes influenszerek estek neki az ellenzéknek.
A világ szempontjából viszont talán érdekesebb, hogy koronavírusos Billy Gilmour, a skótok fiatal tehetsége. Ő már biztosan ne játszhat az utolsó csoportmeccsen, de lehet, hogy a pénteken ellene játszó angolok közül is többeket karanténban kell tartani. A skót focistákat – szemben például a magyarokkal – nem vették előre az országuk oltási programjában. Kérdés, hogy a jövő évi katari világbajnokságon lehet-e beoltatlanul focizni, mert az már eldőlt, hogy nézőként nem.
Ismét változtattak viszont Tokióban, ahol mégis lehetnek majd nézők a lelátókon, igaz, csak a helyszín befogadóképességének felén, és legfeljebb tízezren. De ők sem láthatják majd a Péni István megmérgezésével vádolt Sidi Péter sportlövőt, akinek szigorították a büntetését, és két éves eltiltást kapott.

Jó reggelt! Még annál is melegebb lesz, mint a hétvégén. Pénteken-szombaton jön csak enyhülés, de még akkor is 30 felett lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A járvány másfél éve alatt a magyar kormány sok dolgon változtatott, egyvalami azonban állandó volt: mindent elkövettek azért, hogy a koronavírus közel 30 000 halottja csak egyetlen számként jelenjen meg a nyilvánosságban. Mindenképpen el akarták kerülni, hogy az áldozatoknak neve, arca, személyisége legyen.
A Direkt36 most ezt a hiányosságot pótolta, tulajdonképpen a végtisztességet megadva az utóbbi hónapokban covidban elhunytaknak.
A járvány pihen, a kormányzati ködösítés nem. Az operatív törzs kérdésünkre azt válaszolta, hogy nem tudják, hány embert oltottak be az ország különböző pontjain. Tekintve hogy polgármesterek, háziorvosok is közöltek ezzel kapcsolatos adatokat, valószínűnek tűnik, hogy ez nem igaz.
De hogy egy jó hír is legyen, most már azok a Magyarországon élő külföldiek és határon túli magyarok is regisztrálhatnak oltásra, akiknek nincs TAJ-számuk.
Máshol:

A járvány harmadik hulláma után a magyar politika is visszatért a rendes kerékvágásba. Ez nagyrészt abból áll, hogy a Fidesz különböző kisebbségeket kipécéző törvényeket hoz, hogy az ellenzék azon háborogjon, ne a kormányközeli körök újabb és újabb gazdasági hatalomszerzésein, a Fidesz pedig eljátszhassa választóinak és külföldi rajongóinak a PC diktatúrát kaszaboló huszárt. A Fidesz kampányainak és kreatív törvényalkotásának már több elnyomott kisebbség a céltáblája volt
Most a „gyerekek védelme” van soron. A gyermekvédő szerepet játszó Fidesz 11 éves kormányzása során nagyon sokat tehetett volna a gyerekek, a jövő generáció védelmében, de csak akkor szeret erre hivatkozva törvényeket hozni, ha annak politikai haszna van.
A 444 cikke végigveszi azt a négy ügyet, ami világosan megmutatta, hogy a Fidesz igazából nem törődik a gyerekekkel:

Az otthonukat elhagyni kényszerülő menekültek iránti könyörületre szólított Ferenc pápa a menekültek világnapján, és humanitárius folyosók létesítését szorgalmazta az otthonukat elveszítőknek és az éhezőknek Mianmarban.
A katolikus egyház vezetője azt mondta: „meg kell nyitni a szíveket” a menekültek előtt:
„Magunkévá kell tennünk szomorúságukat és örömüket, tanuljunk bátor kitartásukból, és így mindannyian hozzájárulunk egy emberségesebb közösség, egyetlen nagy család létrehozásához”.
Szintén vatikáni hír, hogy „tiszteletre méltó” (Venerabilis Dei servus) címet adományozott Ferenc pápa Robert Schuman egykori német-francia politikusnak, aki kulcsszerepet játszott az európai egység megteremtésében. Hősi erényeinek elismerése az egyik első állomása a római katolikus egyház szentté avatási eljárásának.
Máshol:

Vasárnap két meccset játszottak az EB-n. Wales annak ellenére is csoportmásodik maradt, hogy kikapott a csoportelső olaszoktól. Az olaszok gyakorlatilag a B csapatukkal játszottak, és így is összehozták, amit korábban senki az Európa-bajnokságok történetében: három győzelemmel, kapott gól nélkül zárták a csoportkört. A svájciak hiába verték meg a törököket, maradtak harmadikak, és még izgulniuk kell a továbbjutásért.
Mi viszont inkább a szombati izgalmak feldolgozásával voltunk elfoglalva. Haszán Zoltán helyszíni riportja talán még most is átadja, hogy mekkora élmény volt a franciák elleni meccs. A magyar csapat teljesen megérdemelten szerzett pontot az EB halálcsoportjában, amihez Marco Rossi remek, a francia csapat gyengeségeire szabott taktikával, a játékosok pedig számtalan kitűnő teljesítménnyel, és természetesen hatalmas szívvel járultak hozzá.
Jöhetnek szombaton a németek, Münchenben. A jó hír az, hogy Szalai Ádám már jobban van és játszhat. A rossz pedig az, hogy sajnos az ország rossz híre követi a csapatot: az UEFA ismét vizsgálja a magyar szurkolók viselkedését, a müncheni városvezetés pedig szivárványszínűre világított stadionnal készül fogadni a magyarokat. A képlet egyébként egyszerű: ha nyerünk, valószínűleg továbbjutunk, ha nem, akkor nem.
Mai program:

Miért van tele az Európa-bajnokság kínai reklámokkal? – Feltűnően sok hirdetés szól kínai cégektől kínai ügyfeleknek az Eb meccsei alatt. Ezek közül több is a világ 17. leggazdagabb emberének érdekeltsége, egyik pedig a reklámok mellett blockchain-en számolgatja a focisták góljait.
A katolikus egyház indít vizsgálatokat a szexuális visszaélések felderítésére, csak nem Magyarországon – A nyugatiak után a lengyel egyházat is felforgatta, amikor átfogó vizsgálat indult a gyerekmolesztálásról. Ellenzéki pártok támogatják, a kormány elveti az ötletet. A püspökök nem nyilatkoznak, de kis szerencsével találtunk két fontos reakciót.
A fájdalomgép története – A számítógépek elterjedésével az emberek olyan fajta fájdalmakat kezdtek el érezni, amiket korábban nem nagyon, és a kezelésükre komplett iparágak épültek. De remélhetjük-e, hogy egyszer véget ér a szenvedés?
Tűkön ülnek az ufóhívők, hamarosan húsz év ufóanyagát teszi közzé a Pentagon – Június végére várható az amerikai hadügy részletes jelentése az elmúlt húsz év 120 dokumentált ufóészleléséről. Az eddigi bejelentések alapján nem kell az évszázad meglepetésére számítani, de annyi valószínűnek tűnik, hogy a földönkívülieknek kevés, az oroszoknak és a kínaiaknak viszont elég sok közük lehet az ismeretlen repülő tárgyakhoz.

Arrébb raklak, mint Ronaldo a szalontüdőt! – Egyre aggasztóbb méreteket öltő podkasztolgatásunk ezúttal is elvéti a sulymot (miszerint vízigesztenyét). Kinek áll ez érdekében? (És vica versa.) Hallgassnak végre!

Magyarként természetesen semmire, hiszen a tizenegyedik, 35 fokban megivott sör után minek is néznénk meg egy számukra teljesen érdektelen meccset?
A világ maradékát leginkább az foglalkoztatta, hogy a spanyolok vajon az olaszok és a belgák, vagy a franciák és az angolok útját követik. Szóval hogy egy ígéretes első meccs után bebizonyítják, hogy tényleg nagyon jók, vagy képtelenek megverni egy papíron náluk lényegesen gyengébb csapatot.
A lengyelekkel kapcsolatban pedig tulajdonképpen az ellenkezője volt a kérdés. Vajon tényleg olyan reménytelenek, mint amilyennek a szlovákok elleni meccsen tűntek? Vagy ott csak azért kaptak ki, mert tíz emberrel játszottak?

A lengyelek lényegesen jobban kezdték a meccset. Az első meccsen saját szurkolói által is kifütyült Moratát Luis Enrique csakazértis ismét berakta a kezdőbe, amit a spanyol csatár azzal hálált meg, hogy egy labdavesztés után szabálytalankodott a saját tizenhatosán belül. Szerencséjére az olasz bíró és a VAR nem így látták.
A 10. percre a spanyolok összeszedték magukat, a 20-ban pedig már egyértelmű fölényben voltak, és úgy passzolgatták körbe a lengyel kaput, ahogy a svédet az első meccsen. A fölény azonban most nem meddő volt, a 25. percben Morata közvetlen közelről pofozhatta be Gerard Moreno passzát. A partjelző lest intett, a VAR azonban megmutatta, hogy ha centikkel is, de Morata szabályos gólt rúgott. A csatár azonnal oda is rohant Luis Enriquéhez megköszönni a bizalmat.
A gól nem ébresztette fel a lengyeleket, a játék képe semmit nem változott a szünetig. Maradt a spanyol fölény, de komoly helyzet nélkül. Az álmos tempót csak a 43. perc eseményei szakították meg, amikor Swiderski egy iszonyatos bombával 20 méterről kilőtte a spanyolok kapufáját, a lepattanót Lewandowski szerezte meg, hogy belebombázza Unai Simón kapusba. Szokatlan hiba volt a Bayern München csatárától, aki fele ilyen helyzeteket is kíméletlenül ki szokott használni.
A második félidő úgy kezdődött, ahogy az első: lengyel rohamokkal. Ezúttal viszont volt is eredményük, az 54. percben Lewandowski egy jobboldali beívelést fogadva előbb határozottan eltolta Laporte-ot, majd gólt fejelt. A középkezdés után néhány másodperccel viszont már közbelépett a bíró, amikor a lengyel tizenhatoson belül egy védő szerencsétlenül rálépett Gerard Moreno lábára. A tizenegyest Moreno kapufára lőtte, a visszapattanó labdával pedig Morata nem volt képes eltalálni a tök üres kaput.
Bár több mint fél óra volt még hátra, mindkét csapaton lehetett érezni, hogy nem szabad kikapniuk, ezért inkább nem kockáztatnak, és hagynak mindent az utolsó fordulóra. Az utolsó negyedórában a spanyoloknak volt néhány kisebb-nagyobb helyzetecskéje, de gólt nem voltak képesek szerezni.
Szemben a svédek elleni meccsel, a spanyolok most rossz játékkal szereztek egyetlen pontocskát. A lengyelek sem voltak jók, de Lewandowski góljának köszönhetően megmaradt az esélyük a továbbjutásra.
Becsapós kérdés! A spanyol himnusznak nincs is szövege, amit énekelni lehetne. A sevillai közönség azért dúdolta rendesen.

Robert Lewandowski. Ő sem volt különösebben jó, és az első félidőben kihagyott egy hatalmas helyzetet, de nem volt nála jobb. Amikor a lengyeleknek muszáj volt gólt szereznie, ő megszerezte.
A meccs legelején meg lehetett volna adni egy tizenegyest a lengyeleknek, és talán Lewandowski is lökött a gólja előtt. Egy kis hiba ide, egy kis hiba oda nem befolyásolta a meccset.
Az utolsó fordulóban, szerdán 18 órakor a spanyoloknak a szlovákokat, a lengyeleknek a svédeket kellene megvernie a továbbjutáshoz. Egyik sem lehetetlen feladat, de jobban kell játszaniuk, mint szombat este.


Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

A szexuális irányultság nem függ attól, hogy mit hallunk róla gyerekként – A kormány a kedden elfogadott törvénnyel kitiltotta az iskolából a homoszexualitással foglalkozó felvilágosító foglalkozásokat. A törvényt támogató és azt ellenző pszichológusokkal beszélgettünk arról, hogy milyen hatása volt ezeknek a foglalkozásoknak, és milyen lesz nélkülük a társadalom.

Egy demokrácia nemhogy illiberális, de még keresztény sem lehet – Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.

Orbán a fociból tanulta meg, hogy a politikában is az érzelmekre kell hatni – A győzelem minden más szempontnál fontosabb - de mi lesz ennek az ára, ha egy egész országért zajlik a meccs? Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója könyvet írt Orbán Viktor felemelkedéséről Győzelmi kényszer címmel. Podcastban meséli el, hogyan készült a könyv, mit tanult meg munka közben, és mit mond a mai Magyarországról egy évtizedekkel ezelőtti egyetemi bajnokság.

Szép nagyra nőtt az akarattyai MNB-komplexum, már csak egy jó széles autóút kéne oda – Matolcsy Gyöngyi önkormányzata az erdei gyalogösvényt adná át az autósoknak, amivel így pont az óriásberuházás helyszínét lehetne sokkal könnyebben megközelíteni.

Ha nem történik csoda, Etiópiában éhen hal több százezer gyerek – Hét hónappal a tigréi polgárháború kezdete után már ez a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája. Hamarosan még rosszabb lehet a helyzet, mert elmaradhat az idei termés, a segélyszállítmányok pedig nem jutnak el a rászorulókhoz. A legtöbbet a nők és a gyerekek szenvednek.

Szokatlan módon húzta ki magát Strasbourg a magyarokat sújtó szlovák nyelvtörvény megítéléséből – A szlovák nyelvtörvény kisebbségi sajtót korlátozó rendelkezéseit támadták meg jogvédők. Hat évig ült az emberi jogi bíróság a beadványon, és végül érdemben nem is vizsgálták a szlovák törvényt. A magyar kormány már évekkel ezelőtt elengedte az ügyet.

Nagyszabású videós emberkísérletben cserélt étrendet a 444 legvegánabb és leghúsevőbb szerkesztője – Ha nem változtatunk az étrendünkön, halálra fogjuk zabálni magunkat és a bolygót. A klímadiétától Németh Szilárd kedvence receptjeiig keressük a táplálkozás jövőjét.

Burgonyából importra szorulunk, de tudományos szempontból Magyarország valódi krumplinagyhatalom – Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.

A magyar kormány visszavonta a Limes világörökségi jelölését, évtizedes munka megy kárba – Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal közösen jelölte Magyarország világörökségi címre a Római Birodalom közép-európai határán emelt erődrendszert. A magyar kormány az utolsó pillanatban, senkivel sem egyeztetve, visszatáncolt.

Wolfgang Tillmans: A testünket szabad élvezni, szabad nem szégyellni – A demokráciában kőkeményen hisz, nagyjából minden más témát és normát azonban szívesen megkérdőjelez Wolfgang Tillmans, a világ egyik leghíresebb német fotóművésze. Miért érdekli Magyarország? Miért kellene békén hagyni az éjszakai életet? Interjú.

Jó reggelt! Nagyon meleg lesz ma és a hétvégén is.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A csütörtök a magyarázkodás napja volt a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvénnyel kapcsolatban
A magyar szélsőjobboldal politikusainak állításával szemben a szexuális irányultság nem függ attól, hogy mit hallunk róla gyerekként. A törvényt támogató és azt ellenző pszichológusokkal is beszélgettünk arról, hogy milyen hatása van az ilyen foglalkozásoknak, és milyen lesz nélkülük a társadalom.
A botrányt kavaró magyar törvénnyel nem csak az a baj, hogy nincs köze a tudományos valósághoz, diszkriminatív és összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Hanem az is, hogy teljesen életszerűtlen és betarthatatlan. Megvásárolhatják-e ezentúl kiskorúak a Halál Velencében-t? Kinek kell majd kivágnia Shakespeare könyveiből a szonetteket, melyeket férfiakhoz írt? Mintha ezt sem gondolták volna végig.

Szerdán mindössze négy halálos áldozata volt a járványnak Magyarországon. Budapesten két egymást követő napon nem volt újabb halálos áldozat, és talán nincs messze a nap, amikor az egész országban nem hal meg senki covidban.
A kormány ennek ellenére szerdán decemberig meghosszabbította a járványügyi készültséget és az egészségügyi válsághelyzetet. Fontos tudni, hogy az egészségügyi válsághelyzet nem tartozik az alkotmányban rögzített különleges jogrendek közé, önmagában az csak egészségügyi kérdésekben ad különleges döntési jogköröket a kormánynak.
Máshol:
És még egy egészségüggyel kapcsolatos hír: Rémisztgetéssel vádolták meg a brit alkoholipar szereplői az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), miután a szervezet felvetette, hogy a termékeny nőknek egyáltalán nem kéne alkoholt fogyasztaniuk, mivel az árthat a fogamzóképességüknek.

Csütörtök délelőtt döntést hozott a strasbourgi európai emberi jogi bíróság egy szlovákiai magyar nyelvű tévé ügyében, és hat év gondolkodás után arra jutottak, hogy formai okokból elutasítják a keresetét. Azért nem vizsgálták érdemben a magyar kisebbségi nyelvhasználati jogokat érintő panaszt, mert a strasbourgi bírák szerint elkésett a beadvány.
A per lényege arról szólt, hogy a szlovákiai magyarságot diszkrimináló nyelvtörvényekre felhívják Európa figyelmét. Önmagában a magyar nyelv használatáért is büntetés járhat sok esetben Szlovákiában, és erre a helyzetre világít rá a konkrét eset. A magyar kormány már évekkel ezelőtt elengedte az ügyet.
További, jellegzetesen magyar ügyek:

A világ leghosszabb vízicsúszdáját építenék meg Eplényben. A jelenlegi rekorder 111 méteres, ez 1500 lenne.
A projekt az eplényi Síaréna Kft. és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának közös vállalkozása lenne, azzal a céllal, hogy „a Bakony szívében lévő kis település, Eplény méltó helyet foglaljon el a világ turisztikai térképén”. Valójában inkább arról lehet szó, hogy egyre kevesebb a hó a Bakonyban, így a magyar síparadicsomban kénytelenek voltak elgondolkodni azon, hogy mivel lehetne fenntartani a település vonzerejét.

Csütörtöktől újra lehet előre ülni a buszokon és a trolikon. A járvány azonban ennél komolyabb változásokat és hozott a budapesti közlekedésbe. Sorra dőlnek meg a biciklis forgalmi rekordok: szerdán újabb csúcsokat mértek a budai rakparton, a Hungária körúton és az Árpád hídon vezető bicikliutakon. A Kerékpárosklub szerint sokan a felújítások és lezárások miatt válthattak biciklire.
A zöldülést lehetne még tovább fokozni. A Levegő Munkacsoport minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíj bevezetéséért indít petíciót. Szerintük óriási károkat okoz a budapestieknek a hatalmas gépjármű-közlekedés. Jelentősen hozzájárul a fővárosi rossz levegőhöz, ami miatt évente mintegy 2500 idő előtti halálozás és 200 000 megbetegedés történik.

Ha nem történik csoda, Etiópiában hamarosan éhen hal több százezer gyerek. Valójában nem éhínség lesz ez, hanem szándékos éheztetés.
Azóta lehet sejteni, hogy valami szörnyű dolog fog történni, amióta a hadsereg tavaly novemberben bevonult az ország északi Tigré tartományába. Az azóta eltelt hét hónapban ez lett a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája, halottak ezreivel és menekültek millióival. Az etióp és eritreai hadseregek harapófogójába került Tigréból kevés információ szivárog ki, de ami igen, az felfoghatatlan, különösen a nők ellen irányuló erőszakról szól.
Hamarosan még rosszabb lehet a helyzet, mert elmaradhat az idei termés, a segélyszállítmányok pedig nem jutnak el a rászorulókhoz. Már sokan éhen haltak, de a következő hónapok az 1980-as évek etióp éhínségeit idézhetik meg.
Máshol:

Nagyszabású videós emberkísérletet végeztünk a 444-en. A szerkesztőség legvegánabb és leghúsevőbb tagja cserélt étrendet néhány hétre.
Nemcsak azt néztük meg, hogy milyen hatással van a testünkre, amit eszünk, hanem azt is, hogyan változtatja a bolygót az ipari mezőgazdaság. Megpróbáltuk feltérképezni a táplálkozás jövőjét a klímadiétától Németh Szilárdig.

Három meccset játszottak csütörtökön az EB-n:
Ki gondolta volna, hogy az EB-ken pont a legunalmasabb események, a semmitmondó sajtótájékoztatók szolgáltatják majd a legtöbbet ismételt, legvirálisabb képeket? Cristiano Ronaldo és Pogba tereprendezése után Locatelli is elpakolta a kólát, az UEFA már kénytelen volt közbelépni és figyelmeztetni a kis belsőépítészeket, hogy ne tegyék ezt a szponzorokkal, akiktől végső soron a fizetést kapják. Szerencsére Csercseszov orosz szövetségi kapitány végül mindent helyretett.
A mai program:

Mi marad a budapesti turizmusból a járvány után? Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? A Qubit városi témákkal foglalkozó podcastsorozatában Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.

Jó reggelt! Ma már egyértelműen kánikula lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Szerda este több százan, főként tinédzserek gyűltek össze a Sándor-palotánál, hogy levelet vigyenek Áder Jánosnak. Az akció célja az volt, hogy rávegyék a köztársasági elnököt, ne írja alá a kedden megszavazott homofób törvényt. Néhány fiatalt megkértünk, hogy mondja el, mit üzen az elnöknek. Talán ez volt a legvelősebb:
„Hozzászoktam, hogy nem foghatom meg a párom kezét az utcán, ahhoz viszont nem, hogy a másságom miatt állítanak célkeresztbe”
Áder nyilván alá fogja írni a törvényt, és annak sem lesz sok foganatja, hogy tiltakozott miatta a német kormány és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság pedig a kivizsgálását ígéri. Pedig ez a törvény még a feltehetően mintául szolgáló orosz szabályozásnál is szigorúbb:

Amennyiben a járvány nem vesz új, váratlan fordulatot, Magyarország június 24-től visszaállítja belső schengeni határain a normális átjárást – jelentette be Szijjártó Péter. Minden jel arra mutat, hogy az addig hátralévő egy hétben nem lesz váratlan fordulat. Bár vannak furcsa kiugrások a hazai adatokban, a tendencia továbbra is egyértelműen pozitív.
A nyitás egyébként általános európai tendencia, Szardíniára például már az megy, aki akar. Nagyon más a helyzet Oroszországban, ahol arról döntöttek, hogy több gazdasági ágazatban kötelezővé teszik a védőoltást. Az országban, ahol kevesen bíznak az államban, rendkívül alacsony az oltási hajlandóság, a vezetés pedig feltehetően megijedt attól, hogy a delta variánssal egy, a korábbiaknál is pusztítóbb hullám söpörhet végig az oroszokon.

A járvány lecsengésével egyre több munkahelyen küzdenek a kérdéssel: vissza kell rendelni az irodába az alkalmazottakat? A döntéshez elsősorban azt kellene tudni, hogy mi a jó a cégnek és mi a jó munkavállalónak. A felmérések azonban azt mutatják, hogy nincs egyértelmű, minden munkahelyre alkalmazható válasz.

Lassan elkészül Balatonakarattya családias, nyugodt részén a Magyar Nemzeti Bank óriáskomplexuma. A hatalmas területen a tervek szerint oktatóközpont, szálloda, teniszpálya és vendéglátóegység is lesz.
Még ennél is trükkösebb megoldáshoz folyamodtak Badacsonytomajon, ahol 12 évig fizettetett belépőt az önkormányzat a strandolókkal, pedig nem is az övék a partszakasz.
Az egyetlen vízügyi jó hír: a rendőrség kihallgatta a szigetszentmiklósi olajszennyezés feltételezett elkövetőjét. A tököli férfit gyanúsítják azzal, hogy 2020. december elején több ezer liter motorolajat és fáradtolajat öntött Szigetszentmiklós csapadékvíz-gyűjtőjébe. Emiatt nagy területen ki kellett irtani a ritka úszólápot és a nádast, és hosszú évekig tart, amíg regenerálódik a természet

A tervezetnél sokkal rövidebb ideig tartott, és meglehetősen hirtelen ért véget Vlagyimir Putyin és Joe Biden első csúcstalálkozója Genfben. Biden és Putyin először a külügyminisztereik társaságában, szűk körben beszélgettek, ez el is tartott a tervezett másfél órán át. Ám a második, plenáris ülés, ahol már a teljes delegációk beszélték volna át részletesen a problémákat, a tervezett három óra helyett alig több mint egy óra után véget ért.
A a két elnöknek legalább abban sikerült megállapodnia, hogy nagyköveteik visszatérjenek a posztjukra, de ennél komolyabb eredmények nem voltak – igaz, a jelenlegi helyzetben nem is nagyon várt tőlük többet senki.
Az biztos, hogy a kiberbiztonság ügyében nem értettek egyet. Putyin szerint abban sikerült megállapodniuk, hogy „tárgyalásokat kezdenek” a kérdéséről. Biden viszont azt javasolta, állapodjanak meg abban, hogy a kritikus infrastruktúra ellen békeidőben semmilyen esetben nem hajtanak végre akciókat. Később ehhez hozzátette, hogy emlékeztette Putyint arra, hogy az amerikaiaknak is igen fejlett kiberképességeik vannak, képesek a bosszúra.
Máshol:

Tegnap három meccset játszottak az EB-n:
Szerdán volt időnk végigelemezni, hogy mi történt az EB első napjaiban. Megírtuk hogy mit lehetett tanulni általában az első csoportkörből, de elsősorban a természetesen a magyarok teljesítményére koncentráltunk.
A pályán kívüli események kapcsán Szily László elmesélte, hogy verték meg majdnem a stadionban, mi meg azt, hogy a Deák téren hogy estek neki majdnem a hazai szurkolók a portugáloknak. Sajnos az UEFA-hoz is beérkezett egy panasz a magyar drukkerek homofób transzparense miatt.
A mai program:

Kedden a francia-német mérkőzéssel lezárult a 2021-es Európa-bajnokság csoportkörének első fordulója. 12 meccs már lement az 51-ből, közel negyedtávnál vagyunk. Ilyenkor érdemes venni egy nagy levegőt, elpakolni az asztalra elénk rakott szponzori üdítőspalackokat, és végigvenni, hogy mit tanultunk a 24 csapat bemutatkozásából.
Amit eddig láttunk, az a papírforma volt. A 12-ből három meccsen született valamennyire meglepő eredmény. A finnek győzelme a dánok ellen meglepetés lenne, ha Eriksen összeesése nem borított volna fel amúgy is mindent. A szlovák-lengyelen az utóbbiak tűntek esélyesebbnek, de az, hogy végül a szlovákok lenyomták őket, teljesen irreleváns a torna egésze szempontjából, és a Pozsony-Kassa tengelyen kívül nem sokakat érdekel. A spanyoloktól is lehetett volna győzelmet várni, de egyrészt a hagyományosan nehezen verhető svédek ellen egy 0–0 még nem tragédia, másrészt közben pont Luis Enrique csapata mutatta talán a torna eddigi legjobb játékát.
A többi esélyes mind nagyjából azt hozta, amit várni lehetett tőlük. Az olaszok tényleg jók voltak a törökök ellen. A fiatal angolok lelkesedése és tehetsége végül legyőzte az öregedő horvátokat. A belgák simán nyertek a gyenge oroszok ellen. A portugálok végül alaposan megverték a mieinket. És a legnagyobb rangadó francia-német is úgy zárult, ahogy valószínűbb volt: Pogbáék győzelmével. Ha esetleg valaki a hollandokat is az esélyesek közé sorolja, neki sem kellett meglepődnie a szétszórt, sokgólos győzelmükön az ukránok ellen.

Nem véletlen, hogy eddig a nagy tornák többségét egy országban rendezték. Esetleg két szomszéd közt megosztva. Ez a 11 országba szétszórt Euro 20201 arra jó, hogy Bakuba és Budapestre is elhozzon nagy meccseket, egyébként sokat elvesz a járvány miatt egyébként is visszafogott hangulatból. Valószínűleg majd a torna után is lesz panasz a feleslegesen sok utazásra, ami ilyen járványos időkben különösen kényelmetlen.
Nem véletlen, hogy a világ sportjai mindenféle Final 4-ok és 8-ak felé tartanak. A 2020-ban Portugáliában játszott BL-végjáték is sikeres kísérlet volt, és nem kizárt, hogy a klubfoci is errefelé mozduljon. Néhány keleti despotát leszámítva mindenkinek, játékosoknak, nézőknek, újságíróknak egyaránt jobb, ha egy ilyen tornát egyetlen helyszínen bonyolítanak le. Ha nem lenne járvány, talán működhetett volna ez így Európában szétterítve is, így viszont végképp értelmetlen volt nem mindenkit egy országban összegyűjteni, hogy legalább ott legyen Eb-hangulat.

Ízlés kérdése, hogy hány pontra értékeljük az eddigi 12 meccs színvonalát. Egyfelől igenis szórakoztató volt az Ausztria–Észak-Macedónia és a Szlovákia–Lengyelország is. Másfelől egy vidéki magyar meccsben is meg lehet találni a szépséget, de ettől még senki sem gondolja, hogy amit ott lát, az egy nagy tornára való.
Az viszont egyértelmű, hogy a 24 csapatos formátum, amiben több csoportharmadik is továbbjut, egyszerűen nem jó. Nem jó, hogy akár egyetlen győzelem is elég lehet a nyolcaddöntőbe jutáshoz, és nem jó a legjobb harmadikak egymás közötti rangsorolása sem, miközben nyilvánvalóan teljesen más játékerőt képviselő csoportokban fociznak. Vissza kellene térni a 16-os mezőnyhöz, bár amerre a világ halad a komolyan felmerült 48 csapatos vébémezőnnyel, lehet, hogy ennek inkább 32 lesz a vége, amint a következő UEFA-elnökválasztásnál valamelyik jelölt a bővítés ötletével gyűjti be a moldávok és a kazahok szavazatát.

Utólag, amikor már minden jóra fordult, és az is kiderült, hogy a dánok klasszisának legfeljebb a profi karrierjét kell feladnia, már könnyű legyinteni az egészre. De aki élőben nézte szombat délután, ahogy a szép zöld gyepen küzdenek egy szemmel láthatóan haldokló ember életéért, soha nem fogja elfelejteni. Ilyen, ennyi néző előtt még sosem történt.
A jó hír az, hogy a világ – szinte – teljes egésze jól tudta kezelni ezt a helyzetet, az Eriksen megmentésében közvetlen szerepet játszó orvosoktól és csapattársaktól a szurkolókig és újságírókig. Még az UEFA-t sem lehet hibáztatni, amiért végül kis csúszással lejátszották ezt a meccset, hiszen ilyen helyzetekre nehéz felkészülni, és nem világos, mi lehetett volna a B-opció. Lefújni a tornát? Teljesen átszervezni a lebonyolítási rendszert egy meccs törlésével?

84 percen át tartottuk a lépést az Európa-bajnok Portugáliával, amelynek kerete sokszorosát éri a magyar játékosoknak. Csak egy balszerencsés gól tudta végül megtörni a magyar csapat gerincét. Ha néhány perccel előtte Schön kicsivel hátrébb várja a kiugratást, megnyerhettük volna a meccset, és már akkora szobra lenne a Hősök terén, mint Koplárovics Bélának Zalaegerszegen.
Innentől kezdve végképp felszabadultan játszhatunk, nem baj, ha kikapunk a németektől és a franciáktól is. És hátha van csoda.

A szerencsének, a portugálok bénázásának és Gulácsi Péternek volt köszönhető, hogy a három portugál gólt csak az utolsó percekben kaptuk meg, nem a meccs első harminc percében. Egy-egy jó passznál és cselnél többet nem mutattunk, a magyar válogatott a története első, hazai pályán rendezett igazán nagy meccsére teljesen passzív bunkerfocival készült.
Így is három góllal kikaptunk egy nem különösebben brillírozó csapattól, ami talán a leggyengébb a csoportunkban. A franciák ennél sokkal, de sokkal jobbak, a németeknek pedig most már biztosan meg kell verniük minket a továbbjutásért. Sajnos benne van a pakliban, hogy rúgott gól nélkül, három nagyarányú vereséggel zárjuk a tornát.

Szegény Krychowiakot túlzás volt két sárgával kiállítani a lengyel-szlovákon, de ennél komolyabb bírói tévedés nem volt a tornán. A 444-es meccsösszefoglalókban eddig mindig kitértünk az ő és a videóbírók teljesítményére, de szerencsére annyira észrevétlenek, hogy lassan felhagyunk ezzel.
A VAR-nak nincs sok dolga, és azt is jól végzi – egyetlen komoly hibája volt, egy meg nem adott tizenegyes az olaszoknak. Mintha már a helyszíni közönség, a tévénézők és a játékosok is elfogadták volna, hogy ezzel együtt kell élni – és hogy a technikától jobb lesz az életük, még ha kicsit várni is kell a döntésekre, és bizony néha rossz érzés egy gólöröm feleslegességével szembesülni.

Bognár György ámokfutásáról már mindent leírtak. Sajnos az ilyesmi egyenes folyománya egy szakmailag teljesen szétesett közmédiának, ahol Petry Zsoltot is nyilván csak azért hívták meg szakértőnek, hogy jól megmutassuk a hanyatló, migránssimogató nyugatnak.
A stúdióban elemző szakértők közt vannak okosak, a mérkőzések kommentátorai viszont annyival vannak elmaradva a nyugati színvonaltól, mint az Nb1. Még a mezőnyből magasan kiemelkedő Hajdú B. Istvánnál is egyre zavaróbb, hogy bár szórakoztató a stílusa és magával ragadó a lelkesedése, nem tud hozzáadni a pályán zajló események értelmezéséhez. Érdemes lenne átállni a páros közvetítésekre, ahol a kommentátor lendületesen dumál, egy higgadt hang pedig folyamatosan olyanokat mond a meccsről, ami egy mezei tévénézőnek magától soha nem jutna az eszébe.

Jó reggelt! Délután több mint 30 fok lesz, és a következő napokban tovább melegszik az idő.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Kedden a Fidesz és a Jobbik is megszavazta a parlamentben a homofób módosításokkal teleírt pedofiltörvényt. A rendkívül elégedett kormánypárti képviselők a szavazás után még meg is tapsolták magukat. Nem volt viszont elégedett a budapesti amerikai követség, akik közleményt adtak ki:
„Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is”.
A keddi törvénygyártó nagyüzemben a parlament:
A parlamenti szavazást bojkottáló képviselők szerint ez a szégyen napja volt, Karácsony Gergely pedig arról beszélt, hogy az ellenzéknek nem a parlamentben van a helye, hanem az utcán.

Kedden megkezdte az Európa-bajnokságot a magyar válogatott is. 83 percen át a várakozásokat felülmúlva játszottunk, és tartani tudtuk a lépést az Európa-bajnok, papíron sokkal esélyesebb portugálokkal.
Aztán jött egy peches lepattanóból bekapott gól, amivel szemben az addig remekül védő Gulácsi és tehetetlen volt, és jött a gyors összeomlás. Cristiano Ronaldo előbb egy tizenegyest értékesített, majd egy szép akció végén is betalált. Bár nem volt érdemtelen a portugál győzelem, a 3:0 nem tükrözi a játék képét.
Innentől kezdve csak akkor van esélyünk a továbbjutásra, ha megverjük a németeket vagy a franciákat. A reális cél egy olyan meccs, amin nem 83, hanem 90 percen át meg tudjuk valósítani az előre kitűzött céljainkat. A csoportunk második meccsén az Eb-történelem első német öngóljával nyertek a franciák.
Ma elkezdődik a csoportmeccsek második köre. A program:

Amióta az operatív törzs csak hetente egyszer tart „sajtótájékoztatót”, és adatokat is csak hétköznap közölnek, a korábbinál is nehezebbé vált a magyar járványadatok követése. Szerencsére továbbra is szinte csak jó adatok vannak. Hétfőn:
Az első oltást viszont hétfőn mindössze 9 593-an kapták meg. (két hete még 30 ezren, egy hete 17 ezren kapták meg az első oltást) A regisztráltak száma 5 millió 363 ezer ember, 48 ezerrel több, mint 4 napja. Ez azt jelzi, hogy az oltási program most már fixen napi mindössze 10 ezres tempóval halad.
További hír az oltásokkal kapcsolatban, hogy csak június 30-tól lesz látható azok típusa és dátuma a digitális védettségi igazolványon. Az viszont továbbra sem világos, mi lesz azokkal, akiknek két oltás után sem termel elég antitestet a szervezetük. Merkely Béla most ingyenes ellenanyag-vizsgálatot ajánlott nekik, de arról továbbra sincs szó, hogy kapnának egy harmadik dózist.

Kedden mutatta be a Transparency International legfrissebb Globális Korrupciós Barométer felmérését, amely 2020 októberében az Európai Unió 27 tagállamában mérte fel a lakosság korrupcióhoz való hozzáállását. A hazai adatokból kiderült, hogy

Szerdán Genfben találkozik Joe Biden és Vlagyimir Putyin. Az ilyen csúcstalálkozók értelme jellemzően a személyes, lehetőleg szívélyes viszony kialakítása, de erre most gyakorlatilag semmi esély. A Fehér Ház előre közölte, hogy Biden nem tart közös sajtótájékoztatót a csúcstalálkozó után Putyinnal – ez a nemzetközi diplomáciában merőben szokatlan, már-már udvariatlan gesztus.
Putyin és Biden jól ismerik egymást, többször találkoztak korábban. Meg is van a véleményük egymásról. Biden már elnökként gyilkosozta le orosz partnerét, akinek szerinte nincs is lelkiismerete. Az orosz-amerikai viszony pedig a hidegháború óta nem volt ilyen fagyos.
Ha van két dolog, amiben előrelépés lehet a genfi találkozón, az a klímaváltozás és a nukleáris fegyverek kérdése, de mindkettőben vannak nehézségek. Az előbbiben az, hogy Oroszország jellemzően szénhidrogének kereskedelméből tartja el magát, ekként kevéssé érdekelt az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában. Az utóbbiban pedig az, hogy az atomfegyverek problémája inkább aggasztja az Egyesült Államokat.
Az összes többi szóba jöhető kérdésben ennél csak nagyobbak a nézetkülönbségek. Sem az emberi jogok, sem a kiberbiztonság, sem Ukrajna és Belarusz, sem a két ország diplomáciai kapcsolatainak újjáépítésében nem vár senki előrelépést.

Miután a NATO minden korábbinál keményebben szólalt fel Kína ellen, megjött a válasz Pekingből: szerintük rágalmazás, hogy Kína fenyegetést jelent a Nyugatra. Az eredetileg a Szovjetunió ellensúlyozására létrehozott észak-atlanti szövetség mindenesetre világosan kijelölte, hogy a következő években-évtizedekben inkább kelet felé tekintgetnek.
Magyar szempontból az a legérdekesebb kérdés, Orbán Viktor szempontjából pedig pláne, hogy a romló NATO-Kína viszony esetén meddig járhat külön utakon a Pekinggel feltűnően barátságos magyar kormány. A Le Monde most egyenesen arról írt, hogy Kína kísértésbe viszi a magyar miniszterelnököt.
Máshol:

Wolfgang Tillmans generációjának egyik legelismertebb kortárs fotóművésze. Olyan, az emberi mivoltunkkal szoros kapcsolatban álló témák foglalkoztatják, mint az intimitás, a szabadság, a biztonság, a testtudat. Karrierje egy mozgalmas időszakban, a berlini fal leomlásakor indult Németországban, a közéleti-politikai érdeklődés is átszövi a munkásságát.
A 444-nek arról beszélt, hogy miért hisz a demokráciában kőkeményen, de miért kérdőjelez meg nagyjából minden más témát és normát.

Jó reggelt! Ma még nem lesz 30 fok.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Hétfő délután több ezren tüntettek a Kossuth téren a „pedofiltörvény” homofób intézkedései ellen. A tüntetés minden felszólalója azt igyekezett elmagyarázni, hogy a törvény, amit elvileg a gyerekek védelmére hoznak, valójában súlyosan és értelmetlenül veszélybe sodor több ezer gyereket. Ugyanez nyersebben:
„Összekeverik két felnőtt ember szerelmét gyerekek sérelmére elkövetett aljas bűncselekményekkel.”
Hogy milyen abszurd a ma elfogadni tervezett törvény, azt talán az RTL Klub sajtóközleménye jelezte a legjobban. A tévécsatorna szerint a törvény értelmében csak 18 év felettiek nézhetnének a Harry Pottert, a Jóbarátokat, de még a Szomszédokat és a Barátok Köztöt is.
Az ellenzék nagy része már jelezte, hogy nem is vesznek részt a keddi parlamenti szavazáson. Az egyetlen kivétel a Jobbik, akik a homofób módosítókkal együtt is megszavazzák a törvényt.

Globális kutatás vizsgálta, hogy mi az egyes országok lakóinak hozzáállása különböző LMBT-témákhoz. A magyar eredmények azért is érdekesek, mert nem feltétlenül igazodnak ahhoz, amit a kormány évek óta sugalmaz.

A homofóbiával átszőtt „pedofiltörvény” elsősorban nagy elterelő hadművelet, aminek legfontosabb célja leuralni a médiateret, hogy a Fidesznek kellemetlen témákra kevesebb figyelem jusson.
Első ezek közt a Fudan-beruházás, amivel az ellenzék fogást tudott találni a kormányon. A nem reprezentatív, hiszen az ellenzék által szervezett „négynemes konzultáció” szerint a budapestiek 97 százaléka ellenzi a beruházást, aminek Schanda Tamás államtitkár szerint zajlik a tervezése.
Orbán Viktor egy portugál lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a kínaiak sohasem mondják meg nekünk, hogy miként kellene viselkednünk, mi az, ami morálisan helyes vagy helytelen. Talán elfelejtette, hogy tiltakozott Peking, amikor budapesti politikusok néhány napja új utcaneveket avattak.
És zajlik az ország villámgyors privatizálása is, amivel a Fidesz szempontjából szintén jobb, ha a közvélemény inkább nem foglalkozik. Hétfőn derült ki, hogy 35 évre magánkézbe adnák a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését.

Június 15-től szűnik meg az a korlátozás, amely november óta tiltotta, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak. Az egy kivétel az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetése volt, amikor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel, és elhagyta a pályát.
Most 1200 egészségügyi dolgozó válaszolt a Független Egészségügyi Szakszervezet felmérésére, közülük nyolc százaléknyian a nyugdíjazásukat, 48 százaléknyian pedig a felmondásukat tervezik, amint megszűnik a felmondási tilalom.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy napokon belül távozik a magyar kórházakban dolgozók fele, de néhány százalékos felmondási arány is komoly csapás lehet a már most is kapacitáshiánnyal küzdő ellátórendszerben.

Nem sokkal azután, hogy megjelent Győzelmi kényszer című, Orbán Viktor futballalapú hatalomfelfogásáról szóló könyve, Rényi Pál Dániel máris üzenetet kapott a miniszterelnök egyik közvetlen munkatársától: ugye a Karmelita is kap belőle?
A 444 szerzője természetesen eleget tett a kérésnek. Ha Orbán Viktorhoz hasonlóan te is kíváncsi vagy a könyvre, ami több tucat interjú és sok száz archív dokumentum alapján vázolja fel a futballista-miniszterelnök felemelkedését, a Győzelmi kényszert itt tudod megrendelni.

A magyar kormány visszavonta a Limes világörökségi jelölését, évtizedes munka megy kárba. Mindezt úgy, hogy a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.
A Limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Ez egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze. Egy örökségvédelemben dolgozó forrásunk szerint:
„A legrosszabb az egészben, hogy ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is. Nem lehet ezt szebben mondani, odaszartunk az asztalra.”

Komoly geopolitikai mozgás: a NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt. Az észak-atlanti szövetség eddig nem igazán foglalkozott Kínával, hiszen kívül esik érdekszféráján. Az, hogy most mégis, világos elmozdulást jelent, és meghatározhatja a következő évtizedeket.
A nyugati hatalmak és Kína viszonya ugyanakkor szofisztikáltabb szimpla katonai szembenállásnál. Ezt a legvilágosabban Angela Merkel fogalmazta meg, aki szerint a NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia a Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot.
„Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát.”
Máshol:

Amire sokan, sok ideje vártak, amiért hatalmas stadiont építettünk közpénzből, amiért Európában egyedülálló módon engedélyeztük a teltházas meccseket, ma valósággá válik: története során először játszik hazai közönség előtt világversenyen a magyar labdarúgó-válogatott.
Este hatkor a Puskás Arénában azokkal a portugálokkal játszunk, akikkel öt éve 3:3-as döntetlent sikerült elérni. A magyar keret gyengébb az akkorinál, a portugálok viszont, leszámítva Cristiano Ronaldo hanyatlását, minden bizonnyal erősödtek. Egy kis különbségű vereség tulajdonképpen már szép eredmény lenne Marco Rossi csapatátó, de azért bízunk a csodában. A csoport másik meccsén kilenckor a németek és a franciák játszanak csúcsrangadót.
A hétfői játéknap legjobb híre egyértelműen az, hogy a dán Christian Eriksen jó hangulatban van, csütörtökön már drukkolna a csapatának. És volt három meccs is:
Akit ennél mélyebben érdekel a foci, olvassa el cikkünket arról, hogy hogyan lett az angol válogatott egyik csodafegyvere a bedobás.

Jó reggelt! Ma csak 25 fok lesz, a hét végén viszont 35.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Hétfőn szavaz a parlament a putyini mintára készült, homofób „pedofiltörvény” ellen. A fideszest többség természetesen meg fogja szavazni, a kérdés inkább az, hogy mit kezd ezzel a helyzettel az ellenzék.
Vendégpublicisztikájában Gulyás Márton arról írt a 444-en, hogy az ellenzéknek egyszerűen bojkottálnia kellene ezt a szavazást. Szerinte nem csak morálisan ez a helyes döntés, hanem politikailag is ez a racionális.
„Az ellenzéket a kormánypárti sajtó már most ‘pedofilsimogatónak’, ‘gyermekbántalmazónak’ és ‘szexuális erőszaktevőnek’ állítja be. Ezen sem az nem fog változtatni, ha megszavazza a törvénytervezetet, sem az, ha bojkottálja a szavazást.”
Hasonló vádakra számíthat mindenki, aki hétfőn részt vesz a Parlament elé több civil szervezet által összehívott tüntetésen, ami a törvénytervezet ellen tiltakozik majd.
Még mindig nem biztos, hogy ez a melegellenes, „pedofil” téma lesz a Fidesz részéről a csodafegyver, amivel megpróbálják letarolni a kampányt, és jövőre megnyerni a választást. Az viszont biztos, hogy máris sikerült az egy-két hete még számukra rendkívül kellemetlen Fudan- és Kína-témát háttérbe szorítaniuk.

Nyaralni készül az operatív törzs.
A „sajtótájékoztatóknak” sok haszna eddig sem volt, azokon személyesen kérdezni több mint egy éve nem lehetett.
A napi jelentésekben nem számítanánk óriási meglepetésekre, mert szerencsére megbízhatóan unalmasan alakultak a magyarországi járványügyi adatok az elmúlt hetekben, fokozatosan javult minden. De azért a briteknél is fejfájást okozó delta variáns miatt fél szemmel még érdemes követni a trendeket. Bízzunk benne, hogy a szakértők megteszik ezt, jobb adatok alapján, mint amiket a kormány a hivatalos honlapon a maga sajátos módján eddig megosztott.
Azt viszont ők sem tudják, hogy merre fejlődhet tovább a koronavírus, ami másfél év alatt csaknem négyszer fertőzőbbé vált. A koronavírus még olyan rövid ideje része az életünknek, hogy megjósolhatatlan, milyen irányba indul a további evolúciója.

Van, ahol tökéletes az ellenzéki összefogás: Pesterzsébeten minden párt Hiller Istvánt támogatja. Hiller az előző két választáson nyerte ezt a választókerületet, jó esélye van ismét behúzni. Máshol viszont még zajlik az átigazolási szezon: Újbudán a korábbi MSZP-alelnök Molnár Gyula inkább DK-s színekben indul. Neki talán lesznek itt ellenzéki vetélytársai, nem lefutott, hogy ő mérkőzhet meg jövő tavasszal a fideszes jelölttel.
Az viszont már biztosnak látszik, hogy Zugló lesz az ellenzéki előválasztás legzajosabb meccse. Karácsony Gergely és a Jobbik egyaránt átléptek egy vastag vörös vonalat, és nem a korrupció ellen küzdő Hadházy Ákost támogatják, hanem azt a Tóth Csabát, akinek határozottan más a viszonya a korrupcióhoz. Különösen Karácsony esetében kínos ez, aki korábban többször látványos összetűzésbe került a szocialista képviselővel. A főpolgármester most azt mondta, mindezt a múlt részének tekinti.
Néhány hír kormánypárti oldalról:

Vasárnap este megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, így 12 év után távozik a kormányfői posztról Benjámin Netanjahu. A koalíciós megállapodás szerint a most beiktatott kormányt ketten is vezetik majd, félidei váltással: Bennettet két év múlva a legerősebb ellenzéki párt elnöke, Jair Lapid váltja majd.
A Knesszetben a távozó Netanjahu is felszólalhatott, aki utódát árulónak nevezte, és harcot esküdött ellene. Megígérte, hogy visszatér a hatalomba, hamarabb is mint bárki azt remélné.
Máshol:

Eger lehetett volna az ellenzéki összefogás példája, de nem lett belőle semmi – Két év után összeomlott az ellenzéki összefogás Egerben: a polgármester, Mirkóczki Ádám kilépett. Az országos ellenzéki együttműködés is ilyen ingatag vagy csak Egerben nem tudtak kijönni?
A meddőségi centrumok államosításával a családbarát kormány csak elüldözi a családra vágyókat – A kormány egy rendelettel a maradék három meddőségi centrumot is államosítaná, ezzel teljesen megszüntetve a magán ellátást. A lombikprogramban részt vevő nők és a szakértők is tiltakoznak a döntés ellen.
A kétmillió dolláros kávézó – A NER elnevezett egy brit filozófusról egy belvárosi vendéglátóhelyet, és kitömte iszonyatosan sok pénzzel. Milyen? Semmilyen. A kávé jó, de a vérnyomást nem az nyomja itt fel.
Miért etetjük az állatokat? – A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.

A részegen alsógatyában kaszálás mesterfogásai, Mexico mi amor! – Jobb lenne ezt az egészet komolyan venni. Tuti, hogy a paksi kettes blokkban lesz a Fudan egyetem!

Csak a szerencsén, az orvosok és többek közt Kjaer, a dánok csapatkapitánya gyors reakcióján múlt, hogy nem kezdődött tragédiával a 2021-es Európa-bajnokság. A szombaton a pályán feltehetően szívrohamot kapott Christian Eriksen szerencsére már jól van, de valószínűleg profi focista már nem lesz belőle. Kórházban végezte az az angol szurkoló is, aki vasárnap zuhant le a Wembley lelátójáról.
Kollégájuk kvázi-tragédiája a magyar válogatott játékosait sokkolta. Az esetet a közmédia stúdiójában elképesztő érzéketlenséggel kommentáló Bognár Györgyöt nem, de utólag ő is bocsánatot kért a produkciójáért.
Vasárnap három meccset játszottak:
A mai program:
Holnap este hatkor pedig jön a magyar–portugál. Illetlenség ennek örülni, de azért nem rossz hír, hogy Joao Cancelo kidőlt koronavírussal. Térdelésügyben sajnos balhé várható. A NER fejben már ott tart, hogy meccsek előtt nem térdelni olyan, mint nem karlendíteni Berlinben 1940-ben. A budapesti ír követség ugyan elmagyarázta Orbán Viktornak, hogy letérdelni nem tiszteletlenség vagy provokáció, de ezt nem fogják sokan meghallani.
Van viszont egy fantasztikus sporthír is: 2009 után, 37 évesen ismét világbajnok lett az öttusázó Marosi Ádám. Győzött a férfi csapat is. Hátha át tudják menteni ezt a formát az egy hónap múlva kezdődő olimpiára.

London (A Wembley ülőhelyeinek csak negyedén ülhettek nézők.)
Anglia: Pickford – Walker, Stones, Mings, Trippier – Phillips, Rice – Foden (71. Rashford), Mount, Sterling (90. Calvert-Lewin) – Kane (82. Bellingham)
Horvátország: Livakovic – Vrsaljko, Caleta-Car, Vida, Gvardiol – Modric, Brozovic (70. Vlasic), Kovacic (85. Pasalic) – Kramaric (70. Brekalo), Rebic (78. Petkovic), Perisic.
Gól: Sterling (57.)

A 2018-as világbajnokság elődöntője előtt sokan az angolokat tartották esélyesebbnek, hogy aztán Modric és Rakitic vezetésével a horvátok túljárjanak az eszükön. Három évvel később viszont valószínűleg még a horvát szurkolók közt is sokan úgy érezték, hogy most tényleg az angoloknak áll a zászló.
Bár mindkét kezdőben voltak olyan játékosok, akik három éve is összecsaptak, a horvátok akkori legjobbjainak egy része visszavonult, a többiek öregedtek, és még nem sikerült pótolni őket. Ezzel szemben az angoloknál olyan korszakos tehetségek épültek be a csapatba, mint Foden vagy Mount. Míg Horvátország talán gyengült 2018-hoz képest, az angolok biztosan erősödtek.
Talán a hazai pálya, talán a fiatalság tehette, de az angolok hurrikánként rohanták le a horvátokat a meccs első perceiben. Több nagy helyzetük is volt, Foden az 5. percben a kapufát is eltalálta. Az első félidő első felében az angolok labdabirtoklása bőben 70 százalék felett volt.
A horvátoknak szerencséjük volt, hogy nem kaptak gólt, de gyorsan rá is jöttek, hogy mit kell tenniük ennek elkerüléséhez: lelassítani a játékot, hogy ne szaladjanak át rajtuk a lelkes angol fiatalok. A 20. perc környékén a horvátok már úgy húzták az időt, mint egy olasz csapat a 86.-ban 1:0-ás vezetésnél, és ezzel sikerült is megtörni az angol lendületet. Innentől a szünetig már az történt a pályán, amit a tapasztalt horvát középpálya akart, az angolok pedig csak a félidő előtt közvetlenül egy szabadrúgással tudták megközelíteni Livakovic kapuját.
A második félidő elejét a horvátok kezdték magabiztosabban. Az angol védelem ügyetlenkedése többször is a frászt hozta Pickfordra és a hazai közönségre. De ahogy az ilyenkor lenni szokott, az angolok akkor tudtak gólt szerezni, amikor a horvátok a legjobban játszottak. Phillips tanári kiugratásából Sterling talált be az 57. percben.
Ahhoz képest, hogy hátra volt még fél óra, és alig egy gólos volt a különbség, a meccs végéig olyan sok minden már nem történt. A horvátok távoli lövésekkel próbálkoztak, de sem ez, sem a szinte minden labdakihozatalt elvállaló Modric nem tudta zavarba hozni az angolokat. A végén a házigazdák még azt is megengedhették maguknak, hogy tíz percre bedobják a 17 éves Bellinghamet a halovány Kane helyére.
Az angol válogatott letérdelt a meccs előtt. A saját szurkolóik egy része pedig, hiába könyörgött előzetesen a szövetség, hogy ne tegyék ezt a sajátjaikkal, kifütyülte őket. A stadion másik felének tapsvihara viszont hatékonyan elnyomta a füttyszót.
A horvátok, már csak azért is, mert a hazai angol közönség valamiért jól kifütyülte a vendégek himnuszát. Az angolok egyébként az első félidőben többször is kifütyülték a labdát ügyesen eldugó horvátokat.

Kalvin Phillips. A Leeds United vezéregyénisége, a Yorkshire-i Pirlo hiba nélkül játszott, és ő volt a legjobb középpályás egy olyan meccsen, amit Luka Modric is végigjátszott. Az i-re a pontot a Sterlingnek adott tökéletes gólpasszal tette fel.
Phil Foden az első 21. században született játékos, aki angol mezben kapufát lőtt egy nagy tornán.
Egyiküknek sem volt komoly dolga.
Az angolok megnyugodhatnak. Még nincs zsebben a továbbjutás, de hatalmas lépést tettek felé. A három pont különösen azért fontos, mert így akkor sincs baj, ha csak döntetlent tudnak játszani a következő fordulóban a gyakorlatilag csak ellenük készülő skótok ellen.
A horvátok innentől kezdve nem hibázhatnak, de még nincs is minden veszve. Teljesen reális, hogy a D csoport másik két csapatát, a cseheket és a skótokat is le tudják győzni. Persze az is, hogy nem.

Június eleje a hüledezés szezonja: ilyenkor írja meg az újság, hogy a különböző cégek, gazdasági társaságok, alapítványok beszámolói szerint ki mennyi pénzt keresett. 2021-ben különösen súlyos számok kerültek nyilvánosságra. A fokozatosan magánzsebbe vándoroltatott országban lélegeztetőgépekből 15 milliárdot vihetett haza valakinek a haverjának a haverja, és még a ferencvárosi parkolási kavarás főszereplőjének is leesett 3 milliárd, pedig őt maga Kocsis Máté is sittes alaknak nevezte.
A hatalmas számok egy idő után elzsibbasztják a szemet, az agyat és azt a szervet, ami az emberi testben a felháborodásért felelős. De még így is volt egy tétel, amitől nekem, sokakkal együtt, tikkelni kezdett a szemem.
Az a 600 millió forint, amit a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) juttatott az Apriori Cultura NKft-nek (AC).
A 3,5 milliárd forint költségvetésű BLA egy Fidesz-közeli szereplőkkel feltöltött intézmény, ami Rogán Antal minisztériumától kapja a pénzt. Amit aztán tovább osztogat, a valaha volt közpénzt néhány mozdulattal privatizálva. 700 millió jutott például idén az Alapjogokért Központ ál-NGO mögött álló cégnek, amiről külön cikket és büntetőfeljelentést lehetne írni, de az AC 600 milliója még ennél is súlyosabb eset.
Az AC egyetlen látható tevékenysége ugyanis a Scruton nevű V. kerületi kávézó üzemeltetése. A cég tulajdonosa-ügyvezetője pedig Szalai Zoltán, a több száz milliárd forintnyi közpénzt magába olvasztó, elképesztő ingatlanbirodalmat építő Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
Az MCC-re zúduló, elapadhatatlannak tűnő pénzesőhöz képest nem nagy tétel ez a 600 millió forint, viszont cserébe meg lehet nézni, át lehet élni, meg lehet kóstolni. Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy milyen helyet hoztak össze a Rogán-BLA-AC-MCC közpénzféregjáratból a Zoltán utcában, érdemes tágabb szövegkörnyezetbe helyezni ezt a 600 millió forintot.
600 millió forint több, mint sok magyar kistelepülés éves költségvetése. 600 millió forintból gyakorlatilag bármilyen Magyarországon működő vendéglátóhelyet be lehet üzemelni, sőt, ezekben a bizonytalan időkben valószínűleg fel is vásárolni a már létezőket. Vendéglátóipari forrásaim csak abban nem voltak biztosak, hogy 600 millió forint egy kis belvárosi kávézó három, öt vagy ennél is több évi teljes árbevételének felel meg. Kérdés persze, hogy mennyi a Zoltán utcai üzlethelyiség bérleti díja – nyilván jó magas, hiszen Rogán Antal egykori kerületében mindenki piaci áron bérel, aki meg jól van bekötve a NER-be, az pláne.
Mondom máshogy: 600 millió forint több mint 2 millió amerikai dollár.
Akinek vannak ismerősei a nagyvilágban, próbálja meg elmagyarázni nekik, hogy egy kis budapesti kávézó mögött álló cég 2 millió amerikai dollárnyi közpénzhez jutott. Leírva is egészen hihetetlen, kimondva pedig azt az érzetet kelti, mint amikor az ember egymás után sokáig ismétel egy olyan furcsa hangzású szót, mint például az árboc, és a végén már azt sem tudja, hogy mit jelent, azt meg pláne nem, hogy mire húzzák fel a vitorlát a hajón. Egy kétmillió dolláros kávézónak már a gondolata is agykárosodást okoz.
A Scruton felé haladva a kétmillió dolláron gondolkodtam, és hogy mit szólna ehhez a névadó. A tavaly elhunyt Roger Scruton brit konzervatív filozófus volt, akinek gondolatait nem ez a cikk fogja elemezni. Scruton az 1980-as években jó kapcsolatot ápolt a kelet-európai ellenzékkel/ellenállókkal, így a magyarokkal is, és amennyire tudta, segítette őket, például könyvek csempészésével. Élete végére nyugaton kevés barátja maradt, Kelet-Európában viszont volt, akivel kitartott a jó kapcsolata. Ezek közül is kiemelkedett Orbán Viktor és rendszere: Magyarországon, amit kormánya a máshol lenézett és/vagy kinevetett „gondolkodók” utolsó józan mentsvárának képzel, Scruton Milo Yiannopoulosszal és Steve Bannonnal került egy polcra.
A kormányzati Scruton-imádat gyorsan átterjedt a róla elnevezett kávézóra is. Olyan jelentős kormányzati influenszerek reklámozták nem sokkal a tavalyi nyitás után, mint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Rácz Zsófia ifjúságügyi helyettes államtitkár. Amikor egy hétköznap kora délután felkerestem a Scrutont, a kevés vendég egyike éppen Rácz volt.
A leghíresebb manökeneként Orbán Viktort alkalmazó Galamb Szabóság mellett, a parlamenthez közeli, csendes Zoltán utcában található Scruton legjobb tulajdonsága, legalábbis ebben a melegben, hogy a beltere is szinte teljesen nyitva van az utca felé. Talán a járványvédekezési szempontból szabadon járatott levegő miatt, talán mert azt hitték, hogy én is helyettes államtitkár vagyok, talán mert a Scruton minden vendégének kijár a törvények felett állás mámorító érzése, de senki nem ellenőrizte a védettségi igazolványomat. Pedig nekem az utóbbi hetekben, mióta lehet beltéren fogyasztani, még abban a kávézóban is elkérték a plasztikkártyámat, ahol legalább 200 alkalommal fogyasztottam az utóbbi években.
Nekem munkaköri kötelességem budapesti kávézókban fogyasztani, a 444 kiváló Budapest-kalauzába is én válogattam ki a legjobbakat, majd teszteltem végig mindegyiket. Ez alapján teljes bizonyossággal állítom, hogy a Scruton nincs ott az utóbbi néhány évben ezen a téren is nagyot fejlődő Budapest 50, de talán 100 legjobb kávézójában sem. A szendvics gyenge volt, a limonádé semmilyen, a presszókávém egész jó. A valamilyen levesből és mac and cheese-ből álló ebédmenüt még a 444 olvasóinak kedvéért sem volt kedvem megkóstolni. A kiszolgálás olyan volt, mint a legtöbb hasonló helyen: kedves és szétszórt.
A szendvics-limonádé-kávé kombóért 2563 forintot fizettem, ami egy ilyen helyen, pláne a belvárosban, nem drága, bár ez a furcsa összeg arra utal, hogy talán hozzáadhatták automatikusan a felszolgálási díjat, ami egy ilyen helyen kevéssé elegáns. Sajnálom, hogy nem ellenőriztem a számlát, de arra kellett koncentrálnom, hogy ne vetkőzzek előbb meztelenre, hogy aztán a földön ripityára tört üvegszilánkok közt fetrengve extázisban vonyítsam:
NA NE KÚRJATOK FEL KAPTATOK 600 MILLIÓT ITT MINDEN MAGYAR ADÓFIZETŐ INGYEN FOGYASZTHAT A NER HALÁLA NAPJÁIG.
A Scruton egyébként önmeghatározása szerint nem is kávézó, hanem közösségi tér. Érdekes kérdés, mit gondolna a névadó erről a tőle távol álló újbalos gügyögésről, amiből már csak egy feminista tamponvarró szakkör és az alagsorból egy crustpunk-zenekar próbaterme hiányzik. És hogy a borszakíróként is tevékenykedő Roger Scruton mit szólna a neve alatt futó, teljesen középszerű kávézóhoz, amit az ő konzervatív nézeteivel nem teljesen összeegyeztethető módon annyi pénzzel tömtek ki, amennyit magyar vendéglátós soha nem lát egyben. De hát ki tudja, lehet hogy ez az igazi konzervativizmus, jellegtelen vendéglátóhelyeket minél több közpénzzel feltőkésíteni. Én sajnos nem látok ehhez kellően tisztán ebben a 21. századi ideológiai katyvaszban.
Csak abban vagyok biztos, hogy a Scrutonba senki ne tegye be a lábát. Esetleg majd egyszer, ha visszaadták a 600 millió forintunkat.

Szentpétervár (Az oroszoknak hazai pályán, de papíron a belgák voltak a pályaválasztók.)
Oroszország: Sunyin – Mario Fernandes, Szemenov, Dzsikija, Zsirkov – Ozdojev, Barinov – Zobnyin, Golovin, Kuzjaev – Dzjuba
Belgium: Courtois – Alderweireld, Boyata, Vertonghen – Castagne, Dendoncker, Tielemans, T. Hazard – Mertens, Carrasco, Lukaku
Gól: Lukaku (10., 88.), Meunier (34.)
Amikor a belga-orosz este kilenckor elkezdődött, még tartott az Eriksen újraélesztése miatt leállított, majd újrakezdett dán-finn. A szombati játéknap utolsó mérkőzésétől így elsősorban azt várta mindenki, hogy egyszerűen csak legyen egy rendes, normális focimeccs,
Ha nincs ez a borzalmas közjáték, a meccs előtt mindenki azzal foglalkozott volna, hogy vajon mire képesek a belgák. Ez a mostani generációjuk valószínűleg a valaha volt legtehetségesebb, még az 1980-as évek válogatottjánál is jobb. Ugyanakkor egyre többen morognak arról, hogy kezd ez az aranygeneráció felett is eljárni az idő, amire a legjobb példa Eden Hazard: néhány éve még komolyan arról volt szó, hogy ő lesz a világ legjobb játékosa, idén viszont semmit nem csinált a Real Madridban.
Hazardnak csak az öccse volt ott a belga kezdőben, ő a kispadra szorult többek közt Meunier, Benteke és Batshuayi társaságában. De Bruyne és Witsel sérülés miatt el sem utaztak Szenrpétervárra. Az oroszoknál a kezdőben sem volt egyetlen ilyen kaliberű játékos, így tényleg csak az volt a kérdés, hogy kijön-e a meccsen a két keret közti klassziskülönbség..
Nos, kijött. Csak nem egészen úgy, ahogy arra számítani lehetett. Az orosz védelem ugyanis megtette azt a szívességet, hogy két hatalmas hibájuknak köszönhetően előbb Lukaku, majd a csereként beállt Meunier szerezhettek gólt viszonylag könnyen.
Az oroszok egyébként nem játszottak reménytelenül rosszul az első félidőben, több támadást is vezettek, elsősorban a hatalmas Dzjuba fejét keresve. A belgák viszont az első gól után kényelmesen átállhattak a kontrajátékra, és az ellentámadásokból többször is veszélyeztették Sunyin kapuját. A nézőnek közben az az érzése volt, hogy a belgák félgőzzel játszanak – hogy valóban jóval nagyobb fordulatszámra tudnak kapcsolni, az majd a következő meccseken derül ki,
A második félidőt az oroszok kezdték jobban. Ahogy az ilyen vert helyzetben lenni szokott, mindent egy lapra feltéve támadták végig az első 15 percet. Komoly helyzetet azonban nem sikerült kialakítaniuk Courtois kapujánál, és ez el is vette a kedvüket az egésztől. A második félidő második fele az EB eddigi legunalmasabb része volt, a belgák békésen gurigáztak, az oroszoknak meg se energiájuk, se ötletük nem maradt. Aztán a legvégén Lukaku még egy góllal megmutatta, hogy miért volt már a meccs előtt is a gólkirályi cím várományosa. Kiugratták, ő pedig gyorsabb, erősebb és pontosabb volt az elllenfélnél.

Igen. A belgák és a spanyol játékvezető és segédei is letérdelték. Ők vezették a BL-döntőt, és akkor is térdeltek. Az orosz közönség egy része kifütyülte ezt a produkciót.
Az oroszok. A hazai csapat mindig jobban odateszi magát, és a szovjetektől örökölt orosz himnusz egyébként is ideális a hősiesen együtt ordításra.
Lukaku. Mert rúgott két gólt. Mert végig azt csinált a pályán, amit akart. És főleg mert miután megszerezte az első gólját, a kamerához rohanva ordított üzenetet Eriksennek, akivel csapattársak az Interben.
Mateu Lahoz Spanyolországban arról ismert, hogy sokkal engedékenyebb a kollégáinál. Itt viszont nem volt nehéz dolga, amit szépen illusztrál, hogy egyetlen lapot sem kellett kiosztania.
A VAR-nak gyakorlatilag nem volt dolga. Azon viszont érdemes lenne a FIFA illetékeseinek elgondolkodnia, hogy biztosan meg kell-e adni az olyan gólokat, mint Lukaku első találata. A belga csatár hatalmas lesen volt, amikor a jobbszélről felé lőttek egy beadást, de mivel az lepattant egy orosz védőről, a gólt meg kellett adni.

Az első félidőben három csere is volt sérülés miatt. Igaz az első kettő egy szerencsétlen összefejelés után. Az oroszok a 63. percben már az ötödik cseréjüket is kihasználták, többek közt a csereként beállt Cserisevet is lecserélték.
Nagyon sok játékos holtfáradtan, túlterhelt izomzattal érkezik erre a két, összecsúszott szezon után tartott Eb-re. Hiába a hosszabb keretek és a több cserelehetőség, mint öt éve, sokan fognak a következő hetekben kidőlni, vagy legalábbis teljesen elkészülni az erejükkel.
A következő fordulóban:

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Európában a médiapiacot sehol sem verik szét úgy, mint itt – Médiakutatók 2020-ban a magyar, a szlovák, a cseh és a román médiapolitikát megvizsgálva arra jutottak, hogy a magyaroknak semmi meglepő nem volt abban, ami külföldön történik a médiával, de amit itt művelnek, olyan máshol nincs.

Átlépni a vörös vonalon – Karácsony és Jakab egy ritka egyszerű politikai helyzetben aggasztó üzenetet küldtek az ellenzéki tábornak.

Hiába mondja Orbán, hogy nem kampányhúzás az szja visszaosztása, ha semmi más értelme nincs – Igyekeztünk komolyan venni Orbán Viktort, és komoly gazdaságpolitikai lépésnek értelmezni azt, hogy akár 580 milliárd forint adót fizetne vissza a gyereket nevelőknek. De akárhogy is nézzük, nagyon választási trükknek tűnik.

A magyar jogrend nincs felkészülve az olyan intelligens arcfelismerő kamerarendszerekre, amilyen Siófokon épülhet – A titkosszolgálatok például külső engedély nélkül is használhatják a biometrikus arcképfelismerő rendszereket, és csak a jóhiszeműségükön múlik, hogy ezidáig ezt csak korlátozottan és célhoz kötötten tették. Az ilyen térfigyelő kamerákra még csak a szigorú európai adatvédelmi szabályok se vonatkoznak.

„Mi azt szeretnénk, ha öt év múlva már nem mi csinálnánk ilyet, hanem a magyar állam” – Már több mint húszezren konzultáltak a kínai egyetemről.

A magyar ellenzéket segíti a minden apróságért odacsapó kínai diplomácia – Hiába próbálja a kormány kétbalkezes, nemzetközileg komolyan vehetetlen bagázsnak beállítani a hazai ellenzéket, Peking igenis foglalkozik velük. A kínaiak agresszivitása és sértődékenysége pedig éppen a magyar kormánynak rossz a választási kampányban.

Orosz mintára indít homofób kampányt a kormány, az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő szervezeteket – A kormánypártok új javaslatai értelmében tilos lenne 18 éven aluliaknak olyan reklámot mutatni, amely a homoszexualitást „jeleníti meg”.

Miért beszélt összevissza Orbán a térdelésről – A meccsek előtti térdelés több szempontból is vitatható, a miniszterelnök azonban ténybeli sületlenségeket mondott róla. A térdelés eddig az egész foci Eb legnagyobb focin kívüli témája. De mi is az és ki találta ki?

Az már nem kérdés, hogy a koronavírus az agyat és az idegrendszert is károsíthatja – De hogy hogyan és miért, azt még csak most kezdik igazán kutatni. A probléma megfejtése nem egyszerű, mert mintákat csak elhunytak agyából tudnak venni, a kognitív képességek romlását pedig nehéz úgy vizsgálni, hogy igazából nincs mihez viszonyítani az állapotromlást.

Amikor kifogyunk majd a jó tanárokból, akkor lesz vége a magyar matematikai iskolának – Matekpodcast, strukturálatlanul, vágatlanul (na jó, alig vágottan), közvetlenül Pach Jánossal a magyar matematikai iskoláról. Kiderül, hogy egy-egy fecske néha mégis csinál nyarat.

Jó reggelt! Ma és holnap még nyárias lesz az idő, vasárnap már kevésbé.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Nagy nap volt a csütörtök a 444 életében: két és fél év várakozás után élőben kérdezhettük a miniszterelnököt. Orbán Viktor ugyanis váratlanul megjelent a rendes heti kormányinfón. A sajtótájékoztatót úgy szervezték, hogy az újságírók ne tudjanak felkészülni rá, egyes lapokat pedig egyszerűen nem engedtek be.
Szerencsére a 444-től Haszán Zoltán érkezett, alaposan felkészülve. Először a világszinten is kiemelkedőnek számító halálozási arányról kérdezte a miniszterelnököt. A folyamatos sikerpropagandát folytató Orbán egy újságíróval szemben már vonakodott méltatni a kormány járványkezelési teljesítményét: „mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk”, ezt „meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak” – mondta arra, hogy esetleg hibáztak-e bármiben.
Már-már az önkritika határáig merészkedett a miniszterelnök, amikor a járványkezelés esetleges hiányosságai mellett az egész magyar társadalom felelősségét firtatta. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, ezt válaszolta:
„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”


A kormánypártok benyújtottak egy rakás módosítót az elvileg hónapok óta csiszolgatott „pedofiltörvényhez”, és ezt a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége csütörtökön meg is szavazta. Az előterjesztésről jövő héten dönt a parlament.
A szakértők, jogvédő szervezetek ítélete lehangoló: a kormány orosz mintára indít homofób kampányt gyakorlatilag összemosva a pedofíliát a homoszexualitással. Az új javaslatok értelmében tilos lenne például 18 éven aluliaknak olyan reklámot mutatni, amely a homoszexualitást „jeleníti meg”, és az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő, szexuális felvilágosítással foglalkozó szervezeteket.
Az Amnesty International szerint a javaslat nincs rendben se a magyar, se az uniós jog alapján, de ez csak évek múlva derül ki, a törvény pedig addig nagyon sok kárt tud okozni.

A 2022-es kampány eddigi leghangosabb ígérete, hogy ha a GDP 5,5 százaléknál gyorsabban nő az idén, akkor jövőre a gyereket nevelő családoknak visszaadják a befizetett személyi jövedelemadójukat.
Orbán Viktor nagyon szeretné elkerülni, hogy bárki is azt gondolja, hogy ez az 550-580 milliárd forintos pénzosztás egyáltalán pénzosztás, és hogy ennek bármilyen köze is lenne ahhoz, hogy 2022-ben választások lesznek. De hiába mondja Orbán, hogy nem kampányhúzás az szja visszaosztása, ha semmi más értelme nincs közgazdasági, gazdaságpolitikai értelemben.
A járvány után segít a kormány, amikor már nem kell, annak, akinek már nem kell. Ahogy Szily László megfogalmazta, ez egyszerűen csak krumpliosztás gazdagoknak. Azért van rá szükség, mert a várható gazdasági fellendülés ahhoz túl későn jön Orbánnak, hogy a szavazók 2022 tavaszára elkezdjék a bőrükön érezni a gyümölcseit.
Lesz még ajándékosztás bőven a választás előtt. A 2022-es költségvetésben, amelyről a tervek szerint a jövő héten szavaz a parlament, kétmilliárd forinttal emelkedik a családi pótlékokra fordítható költségvetési keretösszeg. És jön az újabb nemzeti konzultáció arról, hogy van-e olyan magyar, aki szerint nem kellene 200 ezer forintra emelni a minimálbért.

Honnan ered Orbán Viktor határtalan futballszenvedélye? Kik voltak a hősei a futballpályák mentén, és mit tanult tőlük? Miért kell minden pillanatban valakit vagy valamit legyőzni? Ezekre a kérdésekre is választ ad a 444 új könyve.
A Győzelmi kényszerben Rényi Pál Dániel rengeteg anekdotikus részlettel, információs mozaikkal rajzolja meg Orbán politika- és futballfelfogásának körvonalait. Rényi több tucat interjút készített, és sok száz archív dokumentumot használt, hogy megpróbálja kideríteni, miért hasonlítanak a magyar politika mindennapjai egy soha véget nem érő, vagy inkább folyton újra- és újrakezdődő, elkeseredett kiesési rangadóhoz, ahol mindig, minden áron győzni kell, de a győzelem után azonnal jön a következő, még veszedelmesebb ellenfél.
Kedvcsinálónak publikáltunk egy részletet is a könyvből. Magyarország először 1998-ban pályázta meg a foci EB rendezését, de akkor a Fidesz-kormány végül kisasszézott a pályázat mögül.

Joe Biden először látogat Európába. Az amerikai elnök
Első európai beszédében Biden már kijelölte, hogy miért jött. Újra meg akarja erősíteni a szövetséget Amerika és az európai demokráciák között, mert a világ útelágazódáshoz ért, hiszen diktátorok és önkényuralmi rendszerek erősödnek, úgyhogy világosan meg kell mutatni, hogy a 21. századi kihívásokra is csak a demokráciák adhatnak hatékony válaszokat. Aki ezt nem hiszi, az ellen fel kell lépni – emelte ki.
Az amerikai ajánlat egyszerű: szemben Trumppal, a katonai védelemért nem pénzt, hanem politikai-diplomáciai szövetséget akarnak, elsősorban világos elköteleződést Kínával és Oroszországgal szemben.
A magyar külön utasság addig lesz könnyen tartható, amíg Magyarországnál fontosabb, erősebb országok is érdekeltek maradnak abban, hogy Európa és a két keleti autokrata rezsim között ne romoljon meg drámaian a viszony. Sokáig úgy tűnt, hogy Németország például így van ezzel, de az elmúlt néhány hónapban Kína ügyében a berlini diplomácia az eddigieknél jóval keményebbé vált, és közeledett a washingtoni elvárásokhoz
Máshol:

Este kilenckor a Törökország-Olaszország meccsel megkezdődik a 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság, aminek a hivatalos neve a halasztás ellenére továbbra is EURO 2020. A magyarok csak kedd délután hatkor debütálnak a portugálok ellen.
Amíg nem gurul a labda, maradnak a pályán kívüli hírek. Például az, hogy tovább görög az EB előtti legfárasztóbb balhé, ami az ukránok „provokatív” mezével kapcsolatos. Az UEFA most felszólította őket, hogy változtassanak rajta. Nem az oroszok által kifogásolt, a Krím-félszigetet is ukránként feltüntető térképpel van bajuk, hanem azzal a jelmondattal, amit az ukrán történelem egyik legsötétebb korszakában használtak.
A mi szempontunkból talán fontosabb, hogy az európai járványügyi központ maszkviselést javasol a nézőkkel teli Eb-meccsekre. Meglátjuk, hányan tartják ezt be a Puskás Arénában.

Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Jó reggelt! Ma sem lesz hidegebb.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Szerdán a Fudan-beruházás körül nem volt újabb jelentős fejlemény, cserébe viszont egy sok szempontból még annál is meglepőbb kínai fejlesztést jelentettek be Magyarországon.
Lengyel Róbert, Siófok ellenzéki polgármestere a Facebookon büszkén jelentette be, hogy arcfelismerő rendszerrel egészítik ki városban a Petőfi sétány térfigyelőkamera-rendszerét. Ennek keretében 39 új, mesterséges intelligenciával ellátott kamerát is felszerelnek, aminek operátorai akár a tömegben is megtalálhatják a sétányon bűncselekményt elkövetőket.
A siófoki beruházás a kínai Dahua Techology nevű cég mintaprojektje lenne. Amit a cégről tudni érdemes:
Érdekes lesz megfigyelni, hogy reagál a siófoki és az országos közvélemény a kínai beruházás hírére. Azt pedig még inkább, hogy vajon a kormány és a kormánypropaganda meri-e pellengérre állítani, vagy inkább csendben maradnak Kína-ügyben.

Elhárult minden akadály az egységes EU-s covid-igazolvány elől, miután szerdán nagy többséggel az Európai Parlament is megszavazta.
A július elsejétől bevezetett igazolványnak tartalmaznia kell vagy az oltottságot, vagy a friss negatív teszteredményt, vagy azt, hogy a birtokosa átesett a koronavírus-fertőzésen. Az oltásoknál kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat kell a tagállamoknak elfogadniuk. Más oltóanyagok, pl. a Sinopharm vagy a Szputnyik V, esetében az országok maguk dönthetik el, hogy elismerik-e azokat, vagy sem.
Az EP szavazásán a fideszes képviselők is támogattak ezt, annak ellenére, hogy korábban tiltakoztak ellene, Orbán Viktor pedig egyenesen azt ígérte, hogy „a kínai vakcinával beoltottak szabadon utazhatnak majd a nyár során”. A következő két évben a világ szegényebb országainak megsegítésére félmilliárd vakcinát vásároló amerikaiak természetesen nem keleti oltóanyagot szereznek be, hanem Pfizert.
Magyarországon lassan elfogynak az oltásra regisztráltak. Kedden például már csak 8 ezren regisztráltak, miközben 18 ezren kapták meg az első oltásukat. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy így ősszel még simán átsöpörhet az országon egy negyedik hullám is. Mivel nálunk, szemben Nyugat-Európával, pont a legidősebbek közül nem sikerül midnenkit beoltani, ez akár a halálozási adatok újabb megugrásával is járhat.

A legbiztosabb jele annak, hogy jövőre választás lesz: Orbán Viktor bejelentette, hogy „ha jól megy idén a gazdaság” jövő év elején visszakaphatják a gyerekesek az idén befizetett adójukat. Az intézkedés feltétele, hogy 5,5 százalék felett legyen a GDP növekedése, ami azért izgalmas, mert a pénzügyminisztérium 4,3 százalékkal számolt.
A miniszterelnök szokása szerint a részletekbe nem ment bele, ezeket a gazdaságpolitikai tanácsadója fejtette ki a közmédiában.
Ha ez valóban ebben a formában valósul meg, a négyévente szokásosnál is nagyvonalúbb osztogatásnak tűnik. De nem ez a Fidesz egyetlen fegyvere a kampányra, Kövér László például felszólított mindenkit, hogy kampányoljon a saját családjában. És jöhet még egy kis segítség legfelülről is, a magyar Püspöki Konferencia szerint Ferenc pápa igenis találkozni fog Orbán Viktorral.

Ha van olyan körzet, amiről még a legnagyobb fanyalgók sem állítanák, hogy minden előre lezsírozott az előválasztásban, az Zugló, ahol Hadházy Ákos és az MSZP-s Tóth Csaba már hónapok óta csépelik egymást.
Tóth itt a legutóbbi két országgyűlési választáson ellenzéki összefogás nélkül is nyerni tudott, így Zugló 2022-ben is behúzható körzet lehet az ellenzék számára. Ugyanakkor épp itt merült fel többször is, hogy a helyi MSZP összejátszik a Fidesszel. 2019-ben Karácsony Gergely egyenesen arról beszélt, hogy parkolásügyben a helyi szocialisták háttéralkut kötöttek a Fidesszel.
Annak ellenére, hogy Karácsony Gergelynek sosem volt egyszerű a viszonya a zuglói szocialistákkal, szerda délelőtt mégis visszament a kerületbe, hogy támogatásáról biztosítsa Tóth Csabát. A főpolgármester azt mondta:
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak vitáink, de ezek a viták mindig arról szóltak, hogy mi a legjobb, amit a kerületnek adni tudunk.”
Hadházyról a főpolgármester megjegyezte, hogy reméli, a választási rendszer másik ágán, vagyis listán bejut a következő parlamentbe.

Ahogy az várható volt, Magyarország és Lengyelország is ellenezni fogja a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7-ek globális társasági minimumadójának tervét, aminek célja az adóparadicsomok felszámolása.
A magyar és a lengyel kormány csak abban az esetben támogatná a minimumadót, amennyiben az alól mentesülhetnének azok a cégek, amelyek „jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak”. A hírről beszámoló a Financial Times megjegyzése szerint a globális társasági minimumadó tervét 2020-ban kidolgozó OECD javaslatában amúgy eredetileg szerepelt is az, amit a magyar pénzügyminisztérium szeretne, vagyis a minimumadó nem vonatkozna a „jelentős gazdasági tevékenységet végző”, például gyárakat telepítő cégekre. Így talán van esély a két kelet-európai örök renitens szempontjainak elfogadására.
Máshol:

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója délután ötkor arról posztolt a Facebookon, hogy be van dugulva a belváros, és az útvonaltervezője szerint 24 perc lenne autóval eljutni a Jászai Mari tér közelében lévő Képviselői Irodaháztól a céljáig, ami a térkép alapján valahol a Március 15. tér közelében lehet.
„Lassan gyorsabb lesz gyalogolni Pesten, mint autózni, mi lesz itt jövő héten?”
– írta az eredetileg Karácsony Gergely szidására kitalált posztjában Hollik, de az üzenet a jelek szerint még az oldalát követőknek sem ment át, hiszen kommentekben szinte kizárólag a képviselő posztját kritizáló megszólalásokat látni. Nem véletlenül, hiszen Hollik érvelésének alapvető gyenge pontját maga a képviselő leplezte le: még az általa megosztott útvonaltervezője is jelezte, hogy ugyanez a táv tömegközlekedéssel mindössze 16 perc lenne.
Szegény Hollik meg ne tudja, hogy nyáron két hónapig autómentes pihenőparttá alakul a pesti alsó rakpart egy része, és az is felmerült, hogy a Rákóczi úton elvegyenek egy sávot az autósoktól.

Holnap kezdődik az Európa-bajnokság. Magukat szakértőnek és jósnak gondoló szerzőink beharangozónak megírták tippjeiket a tornára. Melyik lesz a magyar csapat legjobb meccse? Ki lesz a legjobb/legrosszabb magyar játékos? Ki nyer? Melyik lesz a torna meglepetéscsapata? Ki okozza majd a legnagyobb csalódást? Ki lesz a gólkirály? És lesz-e szurkolói botrány?
Az utolsó kérdésre tulajdonképpen már meg is kaptuk a választ. Miután a keddi magyar-ír barátságos meccs előtt a hazai közönség egy része kifütyülte a letérdelő íreket, Stephen Kenny szövetségi kapitány elmondta, hogy mennyire csalódott. Marco Rossi pedig igyekezett senkit nem megbántani és semmit sem mondani a nyilatkozatával.
Na de hol van ez a botrány ahhoz képest, ami a magyar sportlövőknél zajlik? A legújabb menetben egyéves eltiltást kapott a többek közt ellenfele italának doppingszerrel felturbózásával vádolt Sidi Péter, aki így nem lehet ott a tokiói olimpián. Bár a fellebbezésének elbírálása még hátra van.

Jó reggelt! Ma is nyár lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Hivatalosan is vége Magyarországon a harmadik hullámnak. Maga Müller Cecília jelentette be. Jövő héttől már akár falunapot is lehet tartani, és azok az egészségügyi dolgozók és rendőrök is felmondhatnak a munkahelyükön, akiknek ezt a járványhelyzet miatt mostanáig törvény tiltotta.
Arra azért Müller is felhívta a figyelmet, hogy a vírus továbbra is velünk van, és a legjobb védekezés az oltakozás. Aki nem oltat, egy olyan betegséget kockáztat, amiről már nem is kérdés, hogy az agyat és az idegrendszert is károsíthatja
Május vége óta naponta körülbelül 15 ezren kapnak Magyarországon oltást, ez csigalassú tempó, amivel már nem lehet érdemben közelíteni a vágyott nyájimmunitáshoz. Továbbra is a 12-15 évesek beoltása látszik az egyetlen módszernek a komolyabb előrelépéshez. Vagy be lehet vetni olyan trükköket, mint Washington államban, ahol marihuánával várják az oltakozókat.
Egy kiskaput azért itthon is nyitottak az oltási kampányban: engedélyezik, hogy az első után más típusú vakcinát adjanak be másodiknak. De csak orvosi javaslatra, és ez nem érinti azokat, akik már mindkét oltást megkapták, ám a szervezetük nem produkált antitesteket. Nekik tovább kell várniuk, amíg lesz hivatalos álláspont a harmadik oltás engedélyezéséről.

A Fidesz körül mozgó, a politika és a gazdaság közt egyensúlyozó szereplők közül sokan tudtak hatalmas hasznot húzni a járványból. Jó példa erre Martos Dániel. Az általa alapított cég, a Minerva Tanácsadó Kft. kapta az egyik legnagyobb, gyorstesztek beszerzéséről szóló megbízást az Országos Kórházi Főigazgatóságtól.
A Minervától több mint hárommilliárd forint értékben rendelt az állam. A szerződés tavaly december 31-én járt le, ami után Martos kiugrott a cégből. A Minervát 2021. február 23-án átadta egy kis, mindössze 800 lelkes borsodi községben, Rakacán élő alig húszéves férfinak, Kiss Martinnak.
Martos Dániel a ferencvárosi Fidesz emblematikus figurája volt. A fiatal pártkatona kampányokat vezényelt le, irányította a helyi Fidelitast, majd a frakciót, végül a kerületi vagyont bízták rá. Eközben viszont botrányt botrányra halmozott.
A Sötét parkolási ügyek Budapesten című filmünkben is fontos szerepet kapott. Ő felelt a parkolási rendszerért, amiről kiderült, hogy ezer sebből vérzik. Ferencvárosi karrierje a film bemutatása után véget is ért. Kocsis Máté személyesen járt közben, hogy a kincstárnok távozzon a pozíciójából. A Fidesz frakcióvezetője a 444-nek akkor azt üzente, hogy Martost nem tartja tisztességesnek.

A járvány lehetőséget adott a magyar egészségügyi rendszer ráncfelvarrására, az egyre krónikusabb munkaerőhiány pedig egyre égetőbbé teszi ezt. Most nyilvánosságra került egy tervezet, amellyel az Országos Kórházi Főigazgatóság racionalizálná és szervezné át a magyar kórházak működését.

Médiakutatók 2020-ban a magyar, a szlovák, a cseh és a román médiapolitikát megvizsgálva arra jutottak, hogy a magyaroknak semmi meglepő nem volt abban, ami külföldön történik a médiával, de amit itt művelnek, olyan máshol nincs.
Egy esetleges kormányváltás esetére a szakemberek elsősorban az összes állami médiaköltés ideiglenes leállítását javasolják. Szerintük fontos feladat lenne még a közmédia kezelése és a frekvenciapályáztatás, és ha eltűnne a Médiatanács, gyorsan visszajöhetnének a piaci szereplők a magyar médiapiacra.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint Karácsony Gergelynek bocsánatot kell kérnie Tiborcz Istvántól a „Tiborcz-adó” kifejezés használata miatt – közölte a világgal Tiborcz István.
Orbán Viktor veje azért indított személyiségi jogi pert Karácsony ellen, mert a politikus az önkormányzati választási kampányban az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet „Tiborcz-adóként” emlegette.
Tiborcz közleményére Karácsony is közleménnyel reagált. A „Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó” kezdetű szövegben a főpolgármester arról írt, hogy Tiborcznak még „a saját neve kapcsán indított perről sem sikerült igazat mondania, hiszen az első fok elvesztése után legfeljebb döntetlenre mentett másodfokon”,
A főpolgármester szerint amint a törvényi szabályozás engedi, „beszedjük a közösbe a Tiborcz-adót az 500 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosaitól”.
További bűnügyi hírek:

A Fudan-beruházás mellett még egy diplomáciai csatatéren csaphat össze a magyar kormány és ellenzék. A szeptemberi budapesti Eucharisztikus Kongresszusra tervezett pápalátogatás, és hogy Ferenc pápa találkozik-e magyar politikusokkal, kiváló terep az ütközésre.
Bayer Zsolt, a NER egyik harci kutyája már ott tart, hogy ha a pápa nem akar találkozni Orbán Viktorral és Áder Jánossal, akkor inkább ne is jöjjön Magyarországra. Cserébe Karácsony Gergely kapva az alkalmon bejelentette, hogy Budapest tisztelettel és szeretettel várja Ferenc pápát. A hátralévő három hónapban még biztosan lesznek új fordulatok, mert ha a pápa tényleg úgy akar jönni Magyarországra, hogy itt nem találkozik az ország vezetőivel, az az utóbbiak számára kifejezetten megalázó, amire az ellenzék emlékeztetni is fogja őket.
Máshol:

Írország ellen játszott az Európa-bajnokság előtti utolsó felkészülési meccsén a magyar válogatott. Klasszikus küzdős, hajtós, gyorsan felejthető meccs volt, gól nélkül.
Az egész mérkőzés legemlékezetesebb jelentéhez nem is volt köze a labdának. Az írek letérdeltek a meccs legelején, hogy ezzel tiltakozzanak a kirekesztés és a rasszizmus ellen, a 10 ezer magyar néző egy része viszont kifütyülte a gesztust. A magyar játékosok térdelés helyett az UEFA Respect feliratú felvarrásra mutattak a mezükön.
Volt szerdán egy másik meccs is: egy asztalhoz ültek Orbán Viktor és Karácsony Gergely sportemberei, Szöllősi György és Murányi András. Az 1974-es BEK-elődöntőben nem sikerült egyetérteni, néhány dologban viszont igen.


A magyar közéletben olyan kevés alkalom van, amikor a két politikai oldal képviselői leülnek egymással véleményeket ütköztetni, hogy amikor ez véletlenül mégis megtörténik, egy felelősségteljes újság azonnal delegálja egy munkatársát, hogy tekintse meg a „vitát”. Így jutott nekem az a megtiszteltetés, hogy megtekinthessem a XXI. Századi Intézet által rendezett „Sportpolitika: Finanszírozás és politika” munkacímű beszélgetést.
Bár itt valóban két politikai oldal ült egy asztalhoz, egyikük képviselője sem volt első vonalbeli politikus – olyan tényleg csak szökőévente egyszer történik meg Magyarországon. Így nem Orbán Viktor, minden idők legsportrajongóbb magyar miniszterelnöke és az ellenzék valamelyik prominens képviselője vitatkoztak, hanem csak a beosztottaik.
Egyfelől Murányi András, egykori sportújságíró és Népszabadság-főszerkesztő, ma Karácsony Gergely főpolgármester és reménybeli miniszterelnökjelölt sportügyi tanácsadója. Másfelől Szöllősi György jelenlegi sportújságíró, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Puskás- és Felcsút-ügyi valami, továbbá még vagy féltucatnyi hangzatos cím birtokosa.
A moderátori szerepet Szabó Lászlóra, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökére osztották. A korábban a Fideszben és a Fidesz-kormányokban is különböző pozíciókat betöltő Szabó higgadtan és pártatlanul vezette a beszélgetést, de a témától elkalandozó, az 1974-es Dózsa-Bayern BEK-elődöntő körülményein is hosszasan vitatkozó ex-kollégákkal nem volt könnyű.
A vitát különösen megnehezítette, hogy míg a profi kommunikátor és szükség esetén szemrebbenés nélkül hazudozó Szöllősi végig higgadt tudott maradni, az izgága, érezhetően sértett, a Népszabadság beszántásától érthető módon máig ideges Murányi többször is annyira kijött a sodrából, hogy saját magát is sikerült összezavarnia. Néha pedig akkora sportriporteri lózungokat mondott a „nincs barátságos meccs”-től a az ex-jugoszláv sportolók szemében látszódó délszláv háborúig, hogy talán még Vitár Róbert is felszisszent volna.
A politikai szembenállás ellenére az alaptézisben egyetértett Szöllősi és Murányi: sport és politika elválaszthatatlan. A vita inkább azon ment, hogy a jelenlegi kormány, amit Szöllősi szolgál, Murányi pedig megdönteni próbál, jól kapcsolja-e össze a sportot a politikával.
Nem meglepő módon Szöllősi szerint igen. A főszerkesztő kifejtette, hogy a rendszerváltás utáni posztkommunista kormányoknak semmi mondanivalójuk nem volt a sportról, és úgy általában is csak rombolni tudtak, például a Bozsik-programot is elkaszálták. Ezzel szemben a Fidesz 2010 után az előző nyolc évben „megszűnt” sportot ismét felkarolta, különösen a futballt, ami a legsiralmasabb helyzetben volt.
Szöllősi szerint akkor politikai öngyilkosságnak tűnt hozzányúlni a focihoz, és Orbán Viktor sem remélhetett ebből politikai hasznot. Mégis, ma már senki sem mondja, hogy ennek ne lett volna látványos eredménye.
Murányi közbevetésére, hogy Rákosi és Kádár alatt kezelték ilyen kiemelten a sportot és fürösztötték tejben-vajban a sportolókat, hosszas sporttörténeti vita alakult ki, többek közt a már említett Dózsa-Bayern meccset is érintve.
Szöllősi a magyar sport elmúlt 100 évének történelmét úgy értelmezi, ahogy a NER történelemfelfogása nagyjából az egész országét. Kezdetben vala a Horthy-korszak, aztán folyamatos hanyatlás, nagyjából 2010-ig. Ha voltak is sikerek, a helsinki olimpiától az Aranycsapaton át a Dózsa BEK-elődöntőjéig, azok mind a Horthy-korszakban megteremtett alapoknak köszönhetőek, amik még a kommunizmus legsötétebb éveiben is elegendőek voltak egy vébédöntőhöz és számtalan olimpiai aranyhoz.
Szöllősi még a kommunisták által meggyilkolt Szűcs Sándor nevét is bevetette, amire hála a jó istennek Murányi nem tromfolt rá a nyilasok által kivégzett Tóth Potya Istvánnal, mert akkor tényleg soha nem lett volna vége a történelmi sérelmek felhánytorgatásának.
Így Szabó moderátornak volt ideje ráterelni a két résztvevőt a következő pályára, a Nolimpia-kampány megvitatására. Szöllősi szerint ott is a szokásos baloldali rombolás történt: a Momentum ezzel a kampánnyal akarta felépíteni magát pártként. Azt ugyanakkor még ő is elismerte, hogy azon lehetne vitatkozni, hogy az olimpia mint sportesemény mennyire van válságban, és hogy meg lehet-e rendezni gazdaságosan.
Murányi ezzel szemben azt mondta, hogy olimpiát akkor érdemes rendezni, ha annak anyagi feltételei adottak, és a társadalom is odaáll az ügy mögé. Szerinte ez Budapesten nem volt így. Szabó moderátor itt tűnt egyetlen egyszer kissé részrehajlónak, mert egy valódi újságíró megkérdezte volna Szöllősit, hogy miért nem írták ki a népszavazást ahelyett, hogy gyorsan elálltak az olimpiai pályázattól, de erre sajnos nem került sor.
Ehelyett jött a legszórakoztatóbb pengeváltás, amiben Murányi amellett érvelt, hogy nem a sporttámogatással van a gond, hanem azzal, hogy Magyarországon ezt nagyon sok pénzt elszórva, alacsony hatékonysággal, viszont sok lopással csinálják, és talán nem kellett volna annyi milliárdot önteni Felcsútra.
Szöllősi szerint viszont a kormány csak egy történelmi igazságtalanságot tesz helyre azzal, hogy most abba a sportba önti a pénzt, amiből évtizedeken át csak kivették, és biztos vannak visszaélések, mint mindenhol, de nem ezt kellene kiemelni. És a TAO-pénzeket magáncégek adják utánpótlásra és létesítményfejlesztésre.
Következett egy újabb sporttörténelmi vita arról, hogy a jugoszlávok és a románok a rendszerváltás előtt hogy kezelték a sportok – és itt egy pillanatig úgy tűnt, mintha Szöllősi elismerően szólna Ceausescu nacionalista-szocialista, bőkezű sporttámogatási modelljéről – majd jött a nagy katarzis: mindkét fél egyetértett abban, hogy a budapesti úszó-EB apropóján kormány és főváros kulturáltan tudott együtt dolgozni a közös cél érdekében. Arra nem tértek ki, hogy mindez mennyibe került az adófizetőknek, és milyen hasznot hozott nekik.
A szerda esti magyar-ír barátságos focimeccsre Murányi 2:0-t, Szöllősi 2:1-et tippelt. Szöllősi szerint nyolc aranyat hoznak haza a magyar sportolók a tokiói olimpiáról, Murányi szerint kilencet. Ebben is majdnem egyetértettek.
(A beszélgetés a XXI. Század Intézet Facebookján teljes 55 perces egészében visszanézhető.)

Jó reggelt! Ma nyár lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A fideszes politikusok és a kormánypropaganda továbbra sem tudják hatékonyan kezelni azt a furcsa helyzetet, hogy hirtelen a legfontosabb belpolitikai témává vált egy kínai felsőoktatási beruházás. A NER gőzhengere akkor tud hatékony lenni, ha nekik sikerül tematizálni a közbeszédet, és ez most egyértelműen az ellenzék témája.
Hétfőn:
Este maga Orbán Viktor is közzétett egy írást a honlapján, ami szerint „meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását”. Orbán annak kapcsán írt, hogy Magyarország rendre megvétózza a közös uniós állásfoglalásokat, amik elítélnék a kínai diktatúra brutális lépéseit az ujgurok ellen vagy Hongkongban. Orbán szerint:
„ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ.”
Orbán dühös írása minden bizonnyal reakció arra, hogy hétfőn Németország külügyminisztere azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát. Heiko Maas szerint erre azért van szükség hogy többé „ne ejthessék túszul” őket azok az országok amelyek vétóikkal megbénítják az EU külpolitikáját.
Emlékeztetőül: azt a Kínát nem hajlandó elítélni a magyar kormány, amely most éppen arra játszik, hogy lecsökkentse az ujgur születések számát. A kínai születésszabályozás miatt 2,6-4,5 millióval kevesebb ujgur születhet 20 éven belül Hszincsiangban, a cél Peking részéről az etnikai arányok számukra kedvezőbbé alakítása lehet.

A Fudan-ügy belpolitikai hullámai mellett nemzetközi vetületével is a magyar ellenzéket segíti. A kormánykommunikáció kétbalkezes, nemzetközileg komolyan vehetetlen bagázsnak próbálja beállítani az ellenzéket, erre most a világ második legnagyobb hatalma komolyan veszi őket, és több közleményben is elítélte akcióikat, tüntetéseiket.
A kínaiak évek óta kényszeresen agresszív és sértődékeny külpolitikája a kampányban nagyon jól jöhet az ellenzéknek és annak miniszterelnök-jelöltjének. Orbán Viktor imidzse szerint ő a ravasz legkisebb királyfi, aki mindenkinek ellen mer állni és be mer szólni, ebben a helyzetben viszont ő tűnik az idegen hatalom kiszolgálójának, az ellenzék pedig a bátor ellenállónak.
Az ellenzéknek még attól sem kell tartania, hogy a mostani dühös pekingi nyilatkozatok hatalomra kerülésük esetén akadályt jelentenének. 2010 és a keleti nyitás előtt még a Fidesz politikusai is bátran szembeszálltak Kínával. Orbán Viktor 2000-ben találkozott a Dalai Lámával, Balog Zoltán 2009-ben még együtt tüntetett Tibetért azzal a férfival, akit 2011-ben már nem engedtek tibeti zászló lengetni a kínai politikusok konvoja felé Budapesten. Ha a kínaiak nagyvonalúan fátylat tudtak borítani ezekre az akciókra, az új utcanevekre is képesek lesznek.
Ritka win-win szituációnak tűnik ez a magyar ellenzék szempontjából, de ők innét is képesek lehetnek veszíteni. Az egyetem elleni tiltakozás eddig egyszer sem csúszott át rasszizmusba – hétfőn viszont a parlamentben Burány Sándor MSZP-s képviselőnek sikerült kínaiznia egy nagyot.

Lassú és hosszú lesz a lecsengése még Magyarországon a járványnak, hiába ért véget számításaink szerint a harmadik hullám. Hétfőre mindössze hárommal csökkent a kórházban ápoltak száma, lélegeztetőgépről is csak egy beteg került le.
Az mindenesetre nagyon biztató, hogy vasárnap mindössze 81 új fertőzöttet azonosítottak, ez még a hétvégi, általában visszafogott tesztelés mellett is nagyon kedvező adat, különös tekintettel arra, hogy a pozitív tesztek aránya így is 1,22 százalék volt csupán. Ilyen kevés új fertőzöttet utoljára tavaly augusztus 26-án, a második hullám kirobbanása előtt jelentettek.
Annak is lehet örülni, hogy Szlovákia is el fogja ismerni a magyar oltási igazolványt, és elfogadják majd az orosz és kínai vakcinát is. Viszont a hétvégén gyakorlatilag megállt a magyar oltási kampány. Vasárnap mindössze 1363-an kapták meg a védőoltás első dózisát.

Eltűnt a legnagyobb, korábban családi tulajdonban lévő vállalkozások részvényesei közül Kelemen Beatrix, Mészáros Lőrinc volt felesége. A 100 milliárdos nagyságrendű állami megrendelésekkel felfújt építőipari cégeket összefogó Mészáros Építőipari Holding negyedét még tavaly vehette át tőle Mészáros Lőrinc, májusban pedig már a család tőzsdén kívüli érdekeltségei nagy részét birtokló Talentis Group is csak Mészáros Lőrincé volt, pedig korábban a fele Mészárosné Kelemen Beatrix kezében volt.
Még nem tudni, hogyan kerültek a cégek Mészároshoz, és hogy kapott-e értük pénzt a felcsúti milliárdos volt felesége. Kelemen Beatrixnak egyetlen komolyabb cégben maradt érdemi részesedése, de azt mindig is egyedül birtokolta: a Life- és OzoneTV-t működtető Media Vivantis Zrt.-t.
További, nehezen hihető hírek Magyarországról:

Őrizetbe vettek 9 iraki menedékkérőt Litvániában, akik Belarusz felől érkeztek – közölték a vilniusi hatóságok. A litvánok szerint a belaruszok illegális bevándorlókat küld a határára hibrid hadviselés részeként.
A földgömbre nézve furcsának tűnhet, hogy a Baltikum határán bukkanjanak fel iraki menekültek. A belarusz fővárosba azonban több közel-keleti nagyvárosból is indulnak repülőjáratok. Hogy miért, az eddig nem volt világos, most viszont már elképzelhető, hogy Lukasenka ugyanazt a fegyvert akarja bevetni az EU ellen, mint a törökök: ha nem teljesítik a követeléseit, egyszerűen átengedi országa területén a menekülteket, akik aztán belpolitikai válságot okozhatnak az unió országaiban.
Máshol:

Három nap múlva kezdődik az Európa-bajnokság. Akit érdekel a foci, iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, amiben ígérjük, benne lesz minden. Nagyjából így.
Ez az EB viszont még azokat is érdekelheti, akiket egyébként a labda hidegen hagy. Szokatlanul sok politikai vetülete lesz a tornának, a résztvevő országok olyanokon képesek összekapni, hogy milyen az ukránok meze. Az oroszok ugyanis kiborultak azon, hogy a trikón látható térképen ott vannak azok a területek is, amik Moszkva szerint hozzá tartoznak.
Ezek az összezördülések ellenére még mindig jobb hangulat várható az Eb-n, mint az olimpián. A focitornát legalább egy olyan kontinensen rendezik meg, ahol éppen nem kell nagyon tartani a koronavírustól. Japánban viszont egészen máshogy állnak a dologhoz, az ország nagy része, ha tehetné, le is fújná az olimpiát. A tokiói szervezőbizottság egy tagja mindenesetre inkább a metró elé ugrott.

Mr. Uekusa meztelenül, kéz nélkül, vakon, fapofával győzi le a fizikát. Egy nyomasztó lakásban, a legvégsőkig elszánt tekintettel, hiányos öltözetben, kupakokkal, poharakkal, cukrokkal, drónnal és pumpákkal feszegeti a határait az emberiség nagy dicsőségére.

Komoly belpolitikai hatása lett a Fudan-beruházás kapcsán indított ellenzéki politikai kampánynak. A hétvégén a kormány visszakozott egy jó nagyot: Gulyás Gergely azt mondta, a budapestiek majd népszavazáson dönthetnek arról, hogy akarják-e a kínai egyetemi gigaberuházást. Gulyás szerint a népszavazásra akkor kerülhet sor, amikor már
„meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk.”
A népszavazás belengetése, de csak a távoli jövőre, jóval a 2022 tavaszi választások utánra, nyilvánvalóan időhúzás a kormány részéről. De így is látványos, hogy az ellenzék lépésre tudta kényszeríteni a kormányt egy olyan ügyben, amit Orbán Viktor szeretett volna gyorsan lezárni és túllépni rajta.
A kormány reakciója nyilván nem független attól, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fudan ügye élénken foglalkoztatja a hazai közvéleményt, és még a Fidesz-szavazók egyharmada is ellenzi azt. Az ellenzék akciója azonban nem csak belpolitikai hullámokat vert, és nem csak a magyar kormányt késztette reakcióra, hanem a kínait is.
Június 3-án, miután Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely többek közt a Dalai Lámáról és az ujgur mártírokról nevezett el közterületeket a tervezett beruházás közelében, megszólalt Vang Ven-pin pekingi külügyi szóvivő. Szerinte a magyar ellenzék politikusai felesleges hírverést csapnak a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”, ez az akció pedig „megvetésre sem méltó”.
Június 6-án a budapesti kínai nagykövetség reagált az előző napi Fudan-ellenes tüntetésre. A követség honlapján és a Kínában egyébként betiltott Facebookon közzétett közlemény szerint:
„Bizonyos politikusok Budapesten súlyosan téves állításokat fogalmaztak meg Kínával és a kínai-magyar kapcsolatokkal összefüggésben… A beszéd tele van ideológiai előítéletekkel, ellenségességet és konfrontációt szül. Súlyos beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos tönkretétele a baráti, és mindkét fél számára előnyös viszonynak a két ország között. Határozottan tiltakozunk és elítéljük ezt.”
Már Gulyás Gergely reakciója is mutatta, hogy az ellenzék Fudan-ellenes kampánya meglepően sikeres, a pekingi reakció pedig tovább erősíti ezt. A magyar kormánypropaganda évek óta, az utóbbi hónapokban pedig különösen, tutyimutyi, gyenge, kétbalkezes, komolyan vehetetlen, nemzetközi környezetben csetlő-botló, idegen nyelveket sem beszélő vesztesnek állítja be az ellenzéket és annak vezetőit.
Erre tessék, a világ második legerősebb hatalma sem képes csendben legyinteni rájuk, hanem közleményekkel reagál az akcióikra, tüntetéseikre. Miközben a magyar kormány azt kommunikálja, hogy a magyar ellenzék komolyan vehetetlen, Pekingből kellően komolyan veszik őket ahhoz, hogy több közleményt is kiadjanak néhány utcatábla és egy néhány ezres tüntetés miatt.
A kínai kormány ilyen megnyilvánulásai biztosan nem segítik a Fudan-beruházás ügyét. Erősíthetik az azt leállítani akaró ellenzéket, és növelhetik a magyar közvéleményben is az ellenérzést egy olyan egyetemmel szemben, amire a kormány több pénzt költene, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatásra szán egy évben. Peking érdekeit inkább az segítené, ha a kínai külügy csendben maradna.
A kínai külügy azonban nem tud csendben maradni. Peking Hszi Csin-Ping 2012-es hatalomra jutása óta lényegesen agresszívebben lép fel a világban. A „kínai emberek érzelmeinek megbántására” hivatkozva minden vélt vagy valós sérelemre azonnal ugranak a diplomaták és szóvivők.
A budapesti utcanevek, nyilvánvalóan hasonló nemzetközi akciókat követve, pontosan azokat az érzékeny pontokat érintették, amikre a kínai vezetés azonnal ugrik. Hongkong bekebelezése, az ujgurok elnyomása, a Dalai Láma száműzetése és Tibet elfoglalása, valamint a keresztényüldözés mind olyan témák, amiket a szigorúan ellenőrzött kínai nyilvánosságban és interneten említeni is tilos. Ha pedig valaki külföldön merészel ezekkel foglalkozni, jön a menetrend szerinti reakció az illetékes külügyi szóvivőtől vagy nagykövetségtől.
A kínai sértődékenység mellett az ország külpolitikájában egyre komolyabb szerep jut a „farkasharcos-diplomácia” fantázianévvel ellátott irányvonalnak. A név a Farkasharcos című kínai filmből ered, aminek címszereplője egyfajta Rambóként küzd a kínai érdekekért, mindenféle szabályra és törvényre fittyet hányva. A Hszi Csin-ping hatalomra jutása előtt inkább a színfalak mögötti diszkrét megállapodásokat preferáló kínai külpolitika talán azért is fordult az efféle teátrális gyalázkodás felé, mert ha nemzetközi eredményeket nem is lehet vele elérni, a hazai közönségnek, különösen annak fiatal, online, nacionalista részének kifejezetten imponál.
A két kínai reakció az ellenzék megmozdulásaira még nem érték el a farkasharcos-diplomácia legagresszívebb megmozdulásainak szintjét, de így is ízelítőt adtak abból, hogy a globális szuperhatalomként fellépő Kína sokszor mennyire képtelen elhagyni a történelmi sérelmeiből fakadó, szinte gyerekes reakciókat. Diplomáciailag meglehetősen infantilis kiadni egy megvető nyilatkozatot arról, hogy valami „megvetésre sem méltó”.
Kína diplomáciai törekvéseinek, nagyhatalmi ambícióinak elemzői gyakran szokták azzal védeni Peking túlságosan agresszív és így kontraproduktív fellépését a nemzetközi porondon, hogy Hszi Csin-pingék ráérnek, hosszú távon játszanak, és majd történelmi távlatból kell szemlélni a 21. század elejének kínai terjeszkedését. Ilyenkor szokott előkerülni a Csou En-lajnak, a kommunista Kínai miniszterelnökének tévesen tulajdonított idézet, hogy még „túl korai” megítélni az 1789-es francia forradalom hatását (a politikus valójában az 1968-as francia eseményekről beszélt).
Természetesen a történelmi távlat majd segít megítélni a kínai diplomácia teljesítményét, mint ahogy az is csak évek múlva fog kiderülni, hogy valóban nyit-e kampuszt Dél-Budapesten a Fudan egyetem.
Az viszont tény, hogy az utóbbi években a kínaiak vesztésre állnak a nemzetközi PR-háborúban.
Már 2020 elején látszott, hogy a Vuhanból indult koronavírus körüli propagandacsatát teljesen elvesztették. Ezt támasztotta alá az a tavalyi év folyamán tucatnyi nyugati országban végzett felmérés is, ami azt mutatta, hogy Kína mindenhol rendkívül népszerűtlen, és sok helyen népszerűtlenebb, mint bármikor korábban. Ez a népszerűtlenség pedig a politikára is hat: még olyan, korábban kifejezetten Kína-barátnak számító országok, mint Olaszország is inkább a nyugati kapcsolataikat erősítik a keletiek helyett.
A korábban egyfajta Új Selyemútként meghirdetett Egy Út, Egy Övezet kezdeményezés már a járvány előtt is elakadni látszott, azóta pedig nincs sok jele újbóli felpörgetésének. Ettől még természetesen Kína továbbra is felszálló ágban van, gazdaságilag és katonailag egyaránt. A nagyhatalmi státuszhoz szükséges nemzetközi népszerűség, vagy legalábbis elismertség azonban csak nem akar összejönni, és Magyarországon biztosan nem is azzal fog, hogy egy népszerűtlen beruházás ellenzőit támadják.
Az utcaneveket kitaláló, tüntető ellenzéki politikusok, aktivisták viszont csak nyerhetnek egy ilyen helyzeten. A jelentőségük látszatát keltő kínai nyilatkozatok csak segítik céljaikat a választási kampányban, és attól sem kell tartaniuk, hogy esetleges hatalomra jutásuk esetén komoly retorzió jöhet Peking részéről.
2010 és a keleti nyitás előtt még a Fidesz politikusai is bátran szembeszálltak – az akkor még gyengébb és kevésbé agresszív – Kínával. Orbán Viktor 2000-ben találkozott a Dalai Lámával, Balog Zoltán 2009-ben még együtt tüntetett Tibetért azzal a férfival, akit 2011-ben már nem engedtek tibeti zászló lengetni a kínai politikusok konvoja felé Budapesten.
Ebben pedig nem is annyira a Fidesz pálfordulása az érdekes, hanem az, hogy a kínaiak milyen gyorsan és pragmatikusan megbocsájtottak a hatalomra jutás után Peking felé forduló párt politikusainak. Kevés olyan vörös vonal van a mai kínai vezetés szemében, aminek átlépését tényleg nem fogadják el az ország vezetői. Tajvan független országként elismerése például valószínűleg ilyen, néhány utcatábla kihelyezése és tüntetések megszervezése viszont nem. Annyira biztosan nem, mint egy találkozó a Dalai Lámával.
A tüntetést szervező Jámbor András és az utcákat átnevező Baranyi Krisztina nem lesznek soha pekingi nagykövetek, de Karácsony Gergely vagy bármelyik másik mostani miniszterelnök-jelölt hatalomra jutása esetén joggal számíthatna a múltra fátylat borító pekingi jóindulatra.

Jó reggelt! Marad a kora nyár.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A hétvége legfontosabb magyarországi eseményének a Fudan-beruházás elleni tüntetés ígérkezett szombaton Budapesten. Maga a tüntetés a szokásos, de a járvány miatt több mint egy éve nem gyakorolható módon zajlott. Néhány ezer ember elsétált a Kossuth térre, ahol meghallgatták a politikusok és aktivisták beszédeit, majd hazamentek.
Az utóbbi években sok, ennél népesebb és hangosabb tüntetés is volt. Olyan viszont nem nagyon, ami ennyire hatékony fegyvernek bizonyult volna az ellenzék kezében. Hiába dugta el a közmédia a tüntetésről szóló híreket, a kínai egyetem elleni tiltakozás vasárnapra mér nem csak belpolitikai, de még külpolitikai hullámokat is vert.
Először Karácsony Gergely jelentette be, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekkel levelet írna a kínai vezetésnek, amelyben leszögeznék:
„2022-ben a kormányváltás után, bármelyikünk is vezeti az új kormányt, nem épül meg a kínai kommunista egyetem Budapesten, megépül viszont a Diákváros, és nem kérünk, nem akarunk több mint 500 milliárd adósságot Kínától.”
A Fudan elleni harcos felszólalások annyira hatékony fegyvernek tűnnek az ellenzék kezében, hogy a kormány is reagálni kényszerült. Gulyás Gergely közölte, támogatják, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessék el, akarnak-e kínai egyetemet. Szerinte erre, akkor kerülhet sor,
„ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása”.
Gulyás szerint erre másfél év múlva, tehát jóval a 2022 tavaszi választások után lesz lehetőség. A kormány csak időt akar húzni, de már ennek a kiprovokálása is egész nagy eredmény az ellenzék részéről, hiszen a meghátrálás érzetét kelti.
Nem sokkal Gulyás után a budapesti kínai nagykövetség is reagált a szombati tüntetésre és a Fudan elleni tiltakozásra:
„Június 5-én bizonyos politikusok Budapesten súlyosan téves állításokat fogalmaztak meg Kínával és a kínai-magyar kapcsolatokkal összefüggésben… A beszéd tele van ideológiai előítéletekkel, ellenségességet és konfrontációt szül. Súlyos beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos tönkretétele a baráti, és mindkét fél számára előnyös viszonynak a két ország között. Határozottan tiltakozunk és elítéljük ezt.”
Hatalmas ajándék ez a nyilatkozat annak az ellenzéknek, amelyet a kormánykommunikáció állandóan azzal vádol, hogy nyámnyila és erőtlen. Erre most a világ második legerősebb országa küzd ellene. A közvélemény-kutatások szerint az ország jelentős részét érdekli, hogy mi lesz ezzel a beruházással, és még a Fidesz-szavazók egy része is ellenzi azt. A kormánypártnak sürgősen találnia kell valamilyen témát, amivel elterelheti a figyelmet a Fudanról.
Egészen váratlan fejlemény, hogy a 2022-es kampány első nagy összecsapása kormány és ellenzék közt részben külpolitikai témában zajlik. A Magyar Nemzet úgy tudja, a héten Budapestre érkezhet Salvini és Putyin is. Abba a városba, ami az egyetlen a kontinensen, aminek lakói jobban kötődnek Európához, mint a saját országukhoz.
A kormány szempontjából a választás közeledtével egyre veszélyesebb lesz olyan keleti diktátorokkal mutatkozni, akikért sem a főváros, sem az ország népe nem rajong. Nem lenne meglepő, ha ez a látogatás után – ha Putyin egyáltalán eljön – a jövő évi választásig jegelnék Putyin és a hasonló alakok randevúját Orbán Viktorral.
A lengyel újságok arról cikkeznek, hogy azért nem akar találkozni Ferenc pápa Orbán Viktorral a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, mert a pápa nem elégedett azzal, ahogy Orbán és a katolikus püspök a menekültekkel bánik.
Az eddigi feltételezés az volt, hogy a pápa azért nem óhajt találkozni sem a miniszterelnökkel, sem Áder János köztársasági elnökkel, mert nincs ideje, a wPolityce Vatikán-szakértője szerint azonban
„Ferenc pápa nem kedveli a szűk látókörű, extremista, agresszív nacionalizmust.”

A 444 számításai szerint vége a járvány harmadik hullámának Magyarországon. Mi ezt előzetesen úgy határoztuk meg, hogy akkor beszélhetünk a járvány végéről, ha két hét alatt 100 ezer főre vetítve 50-nél kevesebb új fertőzöttet regisztrálnak országosan és legalább 15 megyében. Ez a múlt héten teljesült. Talán a mi statisztikai megközelítésünknél is biztosabb jele a járvány csendesedésének, hogy június 15-től az önkormányzatok is ülésezhetnek.
A harmadik hullám végén egy kérdést azért érdemes feltenni: lesz-e negyedik. A megbízhatóan hurráoptimista Merkely Béla szerint nyáron teljesen eltűnik a járvány, és nem lesz ősszel következő hullám, mert már annyian be vannak/lesznek oltva az országban.
Érdekes módon abban a Nagy-Britanniában, ahol többen vannak beoltva, mint nálunk, nem látják ennyire rózsásan a helyzetet. Az eredeti tervek szerint az országban június 21-én teljesen megszűntek volna a koronavírussal összefüggő korlátozások, most viszont elképzelhető, hogy óvatosságból ezt egy kicsit elcsúsztatják.
Az óvatosság oka, hogy a korábban indiai néven ismert delta variánsról most már tudják, 40 százalékkal fertőzőbb az előzőeknél. Nagy-Britanniában a fertőzések 75 százalékát már ez a variáns okozza, és gyakorlatilag biztos, hogy hamarosan Európában máshol is a delta lesz a domináns.

A teljes világgazdaságot felforgathatja a megállapodás, amire a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei jutottak szombaton Londonban. Ez 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
A cél, amitől egyelőre még messze vagyunk, az lenne, hogy a multik ne tudjanak elbújni az adófizetési kötelezettségeik elől, vagyis hogy ne adóparadicsomokba legyenek bejelentve. Ehelyett arra lennének kényszerítve, hogy azokban az országokban adózzanak, amelyekben eladják a szolgáltatásaikat, és amelyek így természetesen a bevételeiket is biztosítják.
Ez a döntés minden olyan országot rosszul érint, amely többek közt az alacsony társasági adóval próbál nagy cégeket magához vonzani. Így a magyar kormány sem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne – legalábbis ezt mondta Szijjártó Péter május közepén.
Máshol:

Drónokkal vívják a drogháborút a mexikói kartellek – Kábítószer-csempészésre, de rendőrök és rivális bandák lebombázására is használnak drónokat a mexikói kartellek, az iszlamista terroristáktól eltanulva a legrosszabb gyakorlatokat.
Mintákat vettek a városok tömegközlekedési eszközeiről, sok ezer új vírust találtak – A cipőtalpad alapján a kutatók 90 százalékos pontossággal tudják megmondani, hogy melyik városból érkeztél. Elkészült az első globális térképe a városi mikroorganizmusok ökoszisztémájának, sok izgalmas eredménnyel.
A Nexta a szabad belarusz sajtó utolsó kapaszkodója – Raman Prataszevics letartóztatása rámutatott, hogy milyen nagy jelentősége van az általa vezetett Nextának és mennyire tart a csatornától Lukasenka.
Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz – Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.

Tiltsák bea: elektronyos rollert, damilos fűkaszát, motoros bőrdzsekit, mindent! – Borízű hang a podcastról. Háromezer forint, hogy nem lesz Fudan, tartod?

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Kiadtak néhány visszatartott adatot: nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapta el a koronavírust – Az első és második hullám idején hatszor akkora eséllyel haltak bele az emberek a fertőzésbe a szikszói járásban, mint a kapuváriban.

Némi öröm a járványürömben: másfél év közösségi távolságtartás kicsinálhatott néhány influenzaváltozatot - Ez megkönnyíti a megfelelő védőoltások előállítását az influenzaszezon előtt.

A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a feleslegesen sok lélegeztetőgépből 10-12 ezer a raktárban porosodjon – Az adófizetők szempontjából a gigantikus vásárlás minden eleme ráfizetéses volt, és ez a jelek szerint így is marad. Magáncégek viszont óriási hasznot húztak rajta.

A Fidesz szerint az ideológiai képzés az, ha egy egyetem a nyílt társadalmat képviseli, nem az, amikor hű a kommunista párt vezetéséhez – A negatív példa: egy magyar ember a saját pénzén épít Budapesten magánegyetemet, ahol sok magyar diák tanul. A pozitív példa: a magyar állam egy külföldi kommunista pártnak épít magánegyetemet, ahol kevés magyar diák tanul. Az előbbi egyetemet elüldözte, az utóbbinak tapsol a nemzeti kormány.

Az utca, amibe nem tud bemenni a Fidesz – Miért lett ideges a kormány, amikor közterületet neveztek el az üldözött Hszie Si-kuang püspökről? Ez van, amikor a keleti nyitásba sikerül belekeverni Orbán ideológiai háborúját.

Goodfriend és a kitiltási botrány óvatos piszkálódás volt ahhoz képest, amit Bulgária kap most Amerikától – A Biden-kormány Bulgáriában mutatja meg, hogyan érti a korrupció elleni küzdelmet a szövetséges országokban. Az ország legbefolyásosabb üzletemberei is célkeresztbe kerültek, közvetlenül a választás előtt.

Az EU a világ kevésbé terrorveszélyes térségei közé tartozik – Az elmúlt húsz évben világszerte több mint háromszázezren vesztették életüket terrortámadásban. Ez idő alatt az EU tagállamaiban összesen 901 halottja volt a terrornak, nagy részük tíz nagyszabású terrorakcióban vesztette életét.

Minden idők ellenzéki összefogása buktathatja meg Netanjahut – Sikerült összekalapálni a szélsőjobboldali-baloldali-iszlamista szövetséget, ami 12 év után leválthatja az izraeli miniszterelnököt. Már csak az a kérdés, meddig képesek nem összeveszni.

Állami milliárdokért megy az űrverseny Jeff Bezos és Elon Musk között – Jeff Bezos annyira felháborodott, hogy a SpaceX nyerte a NASA pályázatát a következő holdra szállás járművének fejlesztésére, hogy addig lobbizott Washingtonban, míg nem akartak neki is adni 10 milliárd dollárt az űrhajós fejlesztésére. Ehhez viszont Bernie Sandersnek is van néhány szava.

Jót akart az EU az agrártámogatások átalakításával, mégis mindenki utálta a javaslatot – Az Európai Bizottság is felismerte, hogy az agrártámogatások nagyon aránytalanul oszlanak el kicsi és nagy gazdálkodók között, és a környezet szennyezésére ösztönöznek. Brüsszelben három napig tárgyaltak, hogy ezen hogyan lehetne javítani, de a megoldási javaslat senkit sem győzött meg.

Jó reggelt! Ma már szinte nyár lesz, az utóbbi 34 év leghűvösebb tavasza után.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Csütörtökön két aggodalomra okot adó, vagy legalábbis furcsa szám került nyilvánosságra a magyarországi járványról. Egyrészt nagyon megugrott a pozitív tesztek aránya. A következő napokban kiderül, hogy csak adatszolgáltatási hibáról van szó, vagy tényleg változott a trend. Másrészt pedig, ha igazak a Gulyás Gergely által bejelentett számok, nálunk irreálisan sokan haltak meg koronavírusban oltás után. Abban lehet bízni, hogy a miniszter nem mondott igazat.
Az sem jó hír, hogy lehet, olyanok is kaptak itthon oltási igazolványt akik se oltást nem kaptak, se betegek nem voltak. Mindez annak köszönhetően, hogy van olyan tesztelőállomás, ahol nem ellenőrzik a fényképes igazolványokat. AstraZenecát viszont már nem is nagyon fog kapni senki, ugyanis ezt a vakcinát csendben kivezették a választható oltóanyagok közül.
Továbbra is kérdéses, hogy mi lesz azokkal az elsősorban Sinopharmmal oltott emberekkel, akiknek a szervezete nem kezdett el antitesteket termelni. A kínai vakcinát használó Bahreinben mindenesetre inkább adnak egy adag Pfizert is a legveszélyeztetettebb csoportokba tartozóknak.

A Biden-kormány megalakulása óta hangoztatta, hogy Amerika komolyan fogja venni a korrupció elleni küzdelmet a szövetséges országokban. Most Bulgáriában meg is mutatták, hogy Washington az EU- és NATO-tag szövetségeseit sem kíméli.
Az amerikai szankciók kicsit hasonlítanak azokra, amelyeket 2014 őszén vetettek ki Fidesz-közeli befolyásos emberekre, ám annál sokkal szigorúbbak.
Bulgáriában július 11-én lesznek legközelebb választások, és a mostani szankciók nagyban befolyásolhatják annak kimenetelét. Az amerikai bejelentés nyomán szerda este Szófiában tüntetést tartottak, ahol a tömeg a legfőbb ügyész lemondását követelte. Az ügyészt évek óta azzal támadták korrupció-ellenes csoportok, hogy akadályozza a nyomozásokat a korrupt elit, például a most szankció alá vont személyekkel szemben.

A kínai külügy szerint „megvetésre sem méltó” az ellenzék utcaátnevező akciója, amelynek keretében a Fudan-beruházás környékén többek közt Dalai Láma út és Ujgur mártírok útja is lett. Vang Venping, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a magyar ellenzék fölösleges hírverést csap a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”.
Szerinte egyébként a két ország közötti kapcsolatok „erőteljes fejlődésnek örvendenek”, és már eddig is „gyümölcsöző eredményeket hoztak”.
Amikor a magyar közvélemény néhány hónapja elkezdett a kínai egyetemmel foglalkozni, még úgy tűnt, a Fidesz a szokásos módon, erőből áttolja a beruházást, aztán elcsendesednek körülötte a hullámok. Most viszont már látszik, hogy az ellenzék sikeresen a felszínen tartotta a Fudan ügyét. Minden újabb ezzel kapcsolatos megnyilvánulás az ő ügyüket segíti, ha pedig egyenesen a kínai diktatúra tiltakozik, az pláne.
Éles kontrasztban áll ez a Sargentini-jelentéssel – ha arra emlékszik egyáltalán valaki. Az Európai Parlament 2018. szeptemberében fogadta el a Sargentini-jelentést és indította el a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, hogy megvizsgálják, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot.
A magyar kormány bíróságon támadta meg az EP döntését, az Európai Bíróság azonban most kimondta, hogy jogszerű volt a döntés. És akkor mi van? – teheti fel a magyar kormány és ellenzék egyaránt.

A Fudan körüli új utcák névadói közül egyértelműen Hszie Si-kuang a legkevésbé ismert. Mégis ő az, aki most a legtöbb fejtörést okozza a kormánynak.
A 2005-ben elhunyt katolikus püspök összesen 28 évet töltött a kommunista Kína börtöneiben, de így sem tett eleget az utasításának, hogy csatlakozzon a Peking által hivatalosan elismert egyházhoz.
A Fidesz 2010 előtt rendszeresen kiállt a kínai diktatúra emberijog-sértései ellen, az utóbbi években pedig kedvenc témája lett a keresztényüldözés. De arról, hogy Kínában évtizedek óta üldözik a római katolikusokat, a kereszténydemokráciát hirdető kormány továbbra is hallgat. Ez van, amikor a keleti nyitásba sikerül belekeverni Orbán ideológiai háborúját.

Ha esetleg bevásárlás közben nem tűnt volna fel: utoljára tíz éve emelkedtek akkorát az élelmiszerárak a világon, mint most májusban. A két legfontosabb indok, ami globálisan is felhajtja az árakat:
Közgazdászok szerint az éttermek újranyitása is további emelkedést hoz majd, hiszen a munkaerő és a szállítás költségei várhatóan szintén feljebb tornásszák az árakat.
A világpiaci árak emelkedése tovább növeli az élelmiszerár-inflációt a szegényebb országokban, amelyek alapvető élelmiszerekből is importra szorulnak, mint például Etiópia vagy Nigéria. Van, ahol igyekeznek erre valamilyen választ adni. Ghána a világ második legnagyobb kakaótermelője bejelentette, hogy többé nem fog eladni nyers kakaóbabot Svájcnak, hogy aztán ott készítsenek belőle csokoládét, hanem inkább saját maguk akarják felhasználni a nyersanyagot.

Elon Musk és Jeff Bezos már nemcsak azért versenyez, hogy melyikük a leggazdagabb ember a Földön, hanem azért is, hogy melyikük lesz a leggazdagabb ember a galaxisban.
Minden azzal kezdődött, hogy Musk cége, a SpaceX nyerte az amerikai kormány közbeszerzését, hogy megépítsék a következő generációs űrhajót, amivel az amerikaiak valamikor a 2020-as évtized közepén, visszatérnének a Holdra. Mindezért a cég 2,9 milliárd dollárt kap a NASA-tól.
Az egyik vesztes pályázóként Bezos viszont addig lobbizott Washingtonban, míg nem akartak neki is adni 10 milliárd dollárt az űrhajós fejlesztésére. Cserébe Bernie Sanders, a Demokrata Párt balszárnyának vezetője már arról beszél, hogy nem kellene a világ leggazdagabb embereinek űrhobbiját támogatni az adófizetők pénzéből.

Egyórás műsort vetített Fehéroroszországban az állami ellenőrzésű ONT tévécsatorna szerda este Raman Prataszeviccsel. Ő az a fehérorosz újságíró, akit Lukasenka emberei egy Ryanair-járat eltérítése után vettek őrizetbe Minszkben. Prataszevics a börtönből nyilatkozva egyebek közt azt mondta, hogy értelmetlen most a tiltakozás a szigorú fellépések miatt Lukasenka államfő autoriter rendszere ellen, megfelelőbb pillanatra kell várnia az ellenzéknek.
Prataszevics egyik közeli támogatója az adás után azt mondta, hogy az újságíró egyértelműen kényszer hatására beszélt.
Máshol:


Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Miért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? A Qubit most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatának első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.

Jó reggelt! Még a tegnapinál is szebb idő lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Már százan sincsenek Magyarországon lélegeztetőgépen a koronavírus miatt. Ha sikerülne elérni, hogy új oltást kapjanak azok, akiknél a Sinopharm nem indította be az antitesttermelést, csak jó híreinek lennének a járványról. Mindenesetre akik így jártak, egy Facebook-csoportban szervezkedve próbálják elérni, hogy megkapják a védettséget jelentő dózist.
Még az oltási programot is sikerült egy kicsit feljebb kapcsolni, az utóbbi napokban közel 30 ezren kapták meg első oltásukat naponta. Az igazán nagy lökést továbbra is a fiatalok beoltása tudná adni. Szerdán Ausztria és Franciaország is úgy döntött, hogy megkezdik a 12 év felettiek beoltását. Az osztrákoknál a 14 éven aluli gyerekek estében szülői beleegyezés szükséges az oltáshoz, a 14 éven felüliek viszont önállóan is dönthetnek erről, még akkor is, ha a szülő esetleg oltásellenes.
Minden bizonnyal nálunk is közeleg a kiskamaszok beoltása. Oltóanyagból nem lesz hiány, már ott tartunk, hogy „kölcsönbe” adtunk Szlovéniának 300 ezer adag AstraZenecát.

Szerdán őrizetbe vettek egy magát iszlamistának valló magyar férfit, aki az ügyészség szerint terrorakcióra készült. A kormánysajtó úgy tudja, a férfi több magyarországi helyszínen is robbantani akart, elsőként a foci-Eb budapesti helyszínén, a Puskás Arénában, de a Balatonon turisták közé is behajtott volna kocsival.
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója szerint a gyanúsított 21 éves, egy fővárosi egyetemre jár, teljesen átlagos magyar fiatal, aki megfelelő körülmények között szocializálódott. Az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon egy magyar is részt vett a beszélgetésekben.
Az ügyről biztosan sokat fogunk hallani a következő időszakban. Sajnos sem a 444-et, sem a független sajtó egyetlen képviselőjét nem hívták meg Hajdu sajtótájékoztatójára, így feltételezhető, hogy a jövőben is csak a központilag, tudatosan csepegtetett hírekről tudunk beszámolni.

A vállalkozások éves beszámolóinak publikálásával szépen kirajzolódik, hogy ki mennyit keresett a járvány évében. Az, hogy Mészáros Lőrinc közel 16 milliárd forint osztalékot vett ki csak a Mészáros és Mészáros Kft.-ből, még a kisebb hírek közé tartozik.

Véget érhet Benjamin Netanjahu 12 éves uralma Izraelben, miután szerda éjjel, alig egy órával a végső határidő előtt nyolc párt aláírta azt a megállapodást, amivel ők tudnak kormányt alakítani.
Netanjahu utódja nem a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Jair Lapid lesz, hanem az a Naftali Bennett, akinek szélsőjobboldali pártja nélkül sehogy sem jött volna össze a koalíció, amely az izraeli parlament, a Knesszet 120 képviselője közül 61-nek a támogatásával bír.
Szemben a centrumból inkább politikai érdekei miatt jobbra tolódó Netanjahuval, Bennett egész politikai karrierje során következetesen szélsőjobboldali nacionalista volt, aki gyakran arab- és palesztinellenes, nyíltan rasszista kijelentéseket is tett. De koalíciójában baloldali és iszlamista pártok is vannak, amiket csak egy dolog köt össze: elegük van Netanjahuból.
A koalíciós kormányt még meg kell szavaznia az izraeli parlamentnek, a Knesszetnek is. Erre néhány napon belül kerülhet sor, addig Netanjahu mindent el fog követni, hogy a 61 fős többség 1-2 parlamenti képviselőjét elbizonytalanítsa.

Kis lépés a kormánynak, hatalmas ugrás a magyar hulladéknak: júliustól számos egyszer használatos műanyag terméket tilos lesz forgalmazni Magyarországon. Betiltják a
Ez egyértelműen jó hír, világviszonylatban azonban van még néhány méretes, megoldatlan probléma. Ott van például a Srí Lanka partjainál éppen elsüllyedő, vegyi anyagokkal megpakolt teherhajó, ami potenciálisan környezeti katasztrófát okozhat. A globális felmelegedés és környezetszennyezés pedig olyan, tényleg apokaliptikus jelenségeket is okoz, mint a Mongóliát sújtó homokviharok.

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere már hivatalosan is kezdeményezte a Fudan-beruházás körüli területek átnevezését Dalai Láma útra, Ujgur Mártírok útjára, Szabad Hongkong útra és Hszie Si-kuang püspök útra, amit szerdán Karácsony Gergely főpolgármesterrel adtak át.
A lépésért a helyszínen tibeti aktivisták mondtak köszönetet. Karácsony Gergely pedig arról beszélt, hogy
„bízzunk benne, hogy az emberek hatalma erősebb, mint a hatalom emberei”.
A nem túl bonyolult ügybe sikerült alaposan belebotlania Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának. Hollik arról írt a Facebookon, hogy „Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását”, és azt javasolta, hogy inkább üldözött keresztényekről nevezzenek el budapesti közterületeket.
Amikor többen, például a 444 is felhívták a figyelmet, hogy Hszie Si-kuang a római katolikus egyház püspöke volt, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt, Hollik csendben inkább átírta a szövegét.

Joe Biden elnökké választása óta a nyugati világban egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a globális gazdaságot globális rendszabályokkal ráznák gatyába. Az amerikaiak az adóparadicsomok életét nehezítenék meg, és most erre mozdult el az EU is.
Az Európai Parlament és a tagállamok képviselői megállapodtak egy javaslatban, ami előírná, hogy a 750 millió eurónál nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek közzétegyék, mekkora profittal rendelkeznek, hány embert alkalmaznak, és mennyi adót fizetnek az egyes európai államokban, valamint az Unió által adóparadicsomként számontartott országokban.
Máshol:

Jövő pénteken kezdődik a foci-Eb, ahol nekünk, magyaroknak lesz a legjobb. Nem azért, mert részben mi is rendezzük a tornát, hanem mert egy olyan csoportban ugyanis, ahol a regnáló világbajnokkal, az aktuális Európa-bajnokkal és a németekkel kerül össze az ember, egyszerűen nem lehet kínos helyzetbe kerülni. Ahogy Szily László fogalmazott:
„Az egész Eb-történet talán legsúlyosabb halálcsoportjában nekünk aztán tényleg nincs semmi izgulni valónk. Hiába lett a magyar válogatott mára – ezt még mindig fura érzés leírni – felismerhető alapjátékkal bíró tisztes európai középcsapat, ebben a csoportban bármelyik meccsen őszintén büszkék lehetünk, ha nullánál több gólt lövünk vagy ha háromnál kevesebbet kapunk.”
Ha nézni fogod, és érdekelnek az Eb-hírek, -elemzések, -előzetesek, -közvetítések, -viccek és helyszíni beszámolók, de nincs kedved vagy időd egész nap ezek miatt kattogtatni, akkor ide kattintva iratkozz fel a 444 Európa-bajnoki szintű Eb-hírlevelére!

Véget érhet Benjamin Netanjahu 12 éves uralma Izraelben, miután alig egy órával a végső határidő előtt nyolc párt aláírta azt a megállapodást, amivel ők tudnak kormányt alakítani.
Netanjahu utódja nem a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Jair Lapid lesz, hanem az a Naftali Bennett, akinek szélsőjobboldali pártja nélkül sehogy sem jött volna össze a koalíció, amely az izraeli parlament, a Knesszet 120 képviselője közül 61-nek a támogatásával bír.
A 61 képviselő az izraeli politikai élet szinte teljes spektrumát átöleli, csak Netanjahu jobboldali pártja, a Likud, és annak ortodox zsidó szövetségesei nem képviseltetik magukat benne.
Az izraeli politikát nemcsak a társadalom sokféle törésvonala (vallásos-szekuláris, jobbos-centrista-balos, európai származású askenázi-közel keleti származású mizrahi) teszi ingataggá, hanem a parlamentbe jutáshoz szükséges alacsony küszöb is, aminek köszönhetően ezeknek a széthúzó érdekcsoportoknak rendre van is képviselete a Knesszetben.
Netanjahu és jobbos-vallásos blokkjával szemben most egy olyan koalíció áll fel, amelynek részei, vagy legalábbis külső támogatói között van szélsőjobboldali, centrista, balos, a zsidó telepesek pártját fogó és azokat elítélő, valamint az izraeli arabokat képviselő iszlamista politikai erő is. Nem véletlen, hogy ezt a sokszínű szövetséget Lapid és Bennett csak az erre kapott 28 nap legutolsóján tudták összehozni. Eddig folytak az egyeztetések olyan, egymással sok mindenben összebékíthetetlenül szemben álló politikusok közt, akik csak egyetlen dologban értenek egyet: elegük van Netanjahuból.
2019 március óta négy parlamenti választást tartottak Izraelben, amelyeken hiába szerezte meg mindig Netanjahu pártja, a Likud a legtöbb képviselői helyet, a miniszterelnök egyszer sem tudott stabil kormányt alakítani.
2020 áprilisában, a harmadik választás után Netanjahu színes politikai karrierje egyik legnagyobb húzásával meggyőzte az ellenzék akkori vezetőjét, Benny Gantzot, hogy támogassa a kormányát. Azzal érvelt, hogy a járvány miatt a nemzet egységére van szükség, és megígérte Gantznak, hogy majd átadja neki a miniszterelnöki széket. Ez azonban nem történt meg, miután a kormány összeomlott egy költségvetési vita miatt.
A 2021 márciusában rendezett negyedik választás után viszont elfogyott Netanjahu szerencséje és tudománya. Hiába a világ legsikeresebb, érezhetően a kampányra felpörgetett oltási programja, az előírt 28 nap alatt nem tudott 61 támogatót összegereblyézni, így a megbízatás átszállt az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjére, Jair Lapidra.
Az apai ágon magyar származású Lapid centrista-liberális pártjának, a Jes Atidnak mindössze 17 képviselője van a Knesszetben, így nem hogy egyedül, de még az ideológiailag valamennyire rokon pártokkal együtt sem volt elég ereje a kormányalakításhoz. Ezért kénytelen volt megpróbálni összekovácsolni egy olyan koalíciót, amit ha más nem, legalább a Netanjahu-ellenesség összetarthat.
A koalíció legfontosabb eleme a szélsőjobboldali Jamina párt lett, amelynek vezetője, Naftali Bennett a szövetségért cserébe még a miniszterelnöki pozíciót is megkapta Lapidtól – legalábbis két évre, ami után elvileg át kellene adnia a széket Lapidnak. Május 10-én már egyszer majdnem sikerült is aláírni a Netanjahu-buktató koalíciós megállapodást, ám ekkor ismét fellángolt a háború Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet között, és Izraelben is súlyos utcai összecsapások alakultak ki zsidók és arabok közt. A koalíciós tárgyalásokat ekkor felfüggesztették.

A konfliktus gyanúsan jókor jött Netanjahunak, de amikor 21-én az izraeli miniszterelnök trükkjeibe egyre jobban belefáradó amerikai kormányzat nyomására palesztinok és izraeliek megállapodtak a tűzszünetben, újrakezdődhettek az egyezkedések. Számtalan vitás kérdést kellett még megoldani a miniszteri posztok szétosztásától a járvány utáni gazdaságélénkítő csomagig, de végül június elejére ezeket a szálakat is sikerült elvarrni. A koalíció résztvevői közötti, áthidalhatatlannak tűnő ideológiai konfliktusokat nem, de ezekkel Bennett és Lapid meg sem próbálkoztak.
Valószínűleg azért is sikerült összehozni a koalíciót, mert e kérdések helyett inkább a közös kormány által megoldandó konkrét belpolitikai és gazdasági célokra koncentráltak, nem az általános közel-keleti konfliktusokra.
A koalíciós megállapodás értelmében most karrierje csúcsára jutott Bennett viszonylag régi motoros az izraeli politikában. Az amerikai származású, sok izraeli politikushoz hasonlóan a hadsereg különleges alakulatainál szolgáló, szoftvercégeinek köszönhetően dollármilliomos Bennett 2006-ban Netanjahu kabinetfőnökeként kezdte közéleti karrierjét.
A most összeállt koalícióban egyébként nem Bennett az egyetlen, aki korábban Netanjahu harcostársa volt, a szövetség gyakorlatilag valamennyi jobboldali szereplője így vagy úgy, de a 21. századi Izraelt meghatározó politikus köpönyegéből bújt ki. Bennett egészen 2020-ig evezett egy hajóban Netanjahuval, akinek kormányaiban több különböző pozíciót is betöltött. Saját önéletrajzában is rajongva írt egykori főnökéről, a könyvben még egy „Mit tanultam Benjamin Netanjahutól” című fejezet is van.
Bennett végül nem ideológiai különbségek miatt hagyta ott Netanjahut, hanem mert szerinte az nem tartotta be ígéreteit. Amit persze lehet úgy is értelmezni, hogy Netanjahu rendszeresen túljárt az ő eszén. Szemben a centrumból inkább politikai érdekei miatt jobbra tolódó Netanjahuval, Bennett egész politikai karrierje során következetesen szélsőjobboldali nacionalista volt, aki gyakran arab- és palesztinellenes, nyíltan rasszista kijelentéseket is tett.
2018-ban például arról beszélt, hogy az izraeli katonáknak mindenkit le kellene lőniük, aki megsérti a gázai határt, még a gyerekeket is, mert azok „nem gyerekek, hanem terroristák”.
A közös értékek ellenére vasárnapra nyilvánvalóvá vált, hogy Bennett nem teszi meg azt a szívességet Netanjahunak, hogy nem támogatja Lapid koalíciós kezdeményezését. A római hódítók elől inkább az öngyilkosságot választó zsidó várvédőkre utalva arról beszélt, hogy Netanjahu a „személyes Masszádájába” vezetné Izraelt. Innentől már csak a koalíciós részletek kidolgozása volt hátra, amit most szerdára, az utolsó lehetséges pillanatban sikerült is összehozni.

Ezzel azonban még egyáltalán nem sikerült minden szálat elvarrni. A kormányt még meg kell szavaznia a Knesszetnek is. Erre néhány napon belül kerülhet sor, addig Netanjahu mindent el fog követni, hogy a 61 fős többség 1-2 parlamenti képviselőjét elbizonytalanítsa. Az izraeli sajtó már most azon spekulál, hogy kik lehetnek azok a gyenge pontok, akik kihátrálhatnak a formálódó kormánykoalícióból.
Netanjahu, aki az utóbbi években számtalanszor bizonyította, hogy bármilyen eszközt kész felhasználni a hatalom megtartásának érdekében, nem csak politikusokat győzködhet. A Hárec véleménycikke szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Trumphoz hasonlóan olyan lázadást szítson, mint a vele jó viszonyt ápoló volt amerikai elnök januárban Washingtonban.
Ha Bennett és Lapid minden akadályt elhárítva tényleg kormányt tudnak alakítani, akkor sem dőlhetnek hátra. Az izraeli belpolitikában a kormányválság annyira gyakori az utóbbi években, hogy még a tapasztalt Netanjahunak is rendszeresen meggyűlt ezzel a baja. Egy csak az ő eltávolításáért összeálló, minimális parlamenti többséggel rendelkező koalíció bármikor összeomolhat, még csak el sem jutva olyan komolyabb akadályokhoz, mint például egy költségvetés elfogadása. És akkor jöhet rövid időn belül az ötödik választás Izraelben.
Azzal kapcsolatban senkinek nincs kétsége, hogy a 71 éves Netanjahu nem fog visszavonulni, hanem az ellenzék vezetőjeként próbál majd visszajutni a hatalomba, hogy egyúttal bizonyíthassa, csak ő képes kormányozni Izraelt. Ahogy Anshel Pfeffer, a leköszönő miniszterelnök életrajzírója fogalmazott,
„sok izraeli számára Netanjahu még évekig a száműzetésbe vonult király lesz. És ha nem is szerzi vissza soha a miniszterelnöki széket, hatása még évtizedekig fog érződni az országon”.
Ezen az sem változtathat, ha Netanjahut elítélik az évek óta húzódó, és még minden bizonnyal évekig tartó, több szálon futó korrupciós perében.

Jó reggelt! Tegnap szép idő volt, ma még szebb lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Végre megtudhattuk, mennyien haltak meg koronavírusban az ország különböző szegleteiben. Érthetetlen, de ezek az adatok alapesetben nem nyilvánosak, legfeljebb hónapokon át húzódó közérdekű adatkérésekkel hozzáférhetők.
A harmadik hullám legkeményebb hetei még mindig homályosak ebből a szempontból. Most csak azt tudhattuk meg, hogy a járvány kezdetétől idén március 4-ig mennyien haltak meg koronavírusban a magyarországi falvakban és városokban. Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már majdnem a duplájánál tartunk.
Az eddig nyilvánosságra került adatokból viszont látszik, hogy akárcsak a világ más országaiban, ahol készült ilyen összegzés, ott haltak meg a legtöbben a járványban, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadó.

2,1 százalékkal csökkent a negyedéves magyar GDP a tavalyi első negyedévhez képest. Ez jobb eredmény, mint amire számított a KSH. 2020 utolsó három hónapjához képest pedig 2 százalékkal nőtt is a magyar gazdaság teljesítménye.
Az igazi növekedéseket viszont azok a NER-közeli cégek mutatták be, amelyek most tették nyilvánossá éves beszámolóikat:
Nagyot bukott viszont az a Mátrai Erőmű, amit 2019-ben vett meg a magyar állam Mészáros Lőrinctől. Az is rossz üzlet volt az adófizetőknek, akik most a tavalyi 42 milliárdos veszteséget is finanszírozhatják.

Az operatív törzs néha közli, néha nem közli, hogy hányan regisztráltak eddig oltásra. Kedden közölték, így tudjuk, hogy 5 millió 236 ezren vannak, és a hivatalos számok szerint 91 százalékuk már kapott is legalább egy oltást. Két nap alatt mindössze 22 ezerrel nőtt a regisztráltak száma, pedig közben kiderült, hogy megjelent itthon is az indiai mutáns.
Jó hír, hogy hosszú hetek után írni tudott a Facebookjára Bányai Gábor fideszes képviselő, aki márciusban súlyosan kritikus állapotban került lélegeztetőgépre koronavírus-fertőzés miatt, majd a kiskunhalasi kórházból átszállították Szegedre, ahol műtüdőkezelést kapott. Az is, hogy a WHO hitelesítette a második kínai vakcinát, a Sinovacot, aminek sürgősségi felhasználása elsősorban a szegényebb országokon fog segíteni.
A legjobb hír viszont az, hogy a napokban két olyan tanulmány is megjelent, amiből arra lehet következtetni, hogy a védettség hosszú időre szól. Azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen.
Máshol:

Mindenki abból főz a kampányra, amivel tud. A CÖF országjáró vándorkiállítást szervez a „Gyurcsány-terrorról”. Az ellenzéki összefogás pedig elindította hivatalos honlapját.
Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely viszont – nyugati mintát követve – úgy döntöttek, hogy Ujgur Mártírok útjának nevezik át a Fudan Egyetem melletti területet, de lesz Dalai Láma út, és Szabad Hongkong út. A hivatalos utcanévavatás ma lesz, szombatra pedig nagy Fudan-ellenes tüntetést szervez a környék egyik ellenzéki képviselőljelöltje, Jámbor András.
Nem véletlen, hogy az ellenzék ennyit foglalkozik a Fudannal. Egy friss felmérés szerint a magyarok 63 százaléka hallott a kínai egyetemmel kapcsolatos tervekről. Ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó. Úgy tűnik ez nem csak egy szűk értelmiségi kört foglalkoztat, hanem valóban a hazai politika egyik meghatározó ügye lett.
A válaszadók nagy többsége, 66 százaléka inkább elutasítja a beruházást, míg a támogatók aránya mindössze 27 százalék. Még a Fidesz szavazóinak harmada is ellenzi a Fudan Budapestre költözését.

A terrorizmus 2001. szeptember 11. óta meghatározó témája a politikai közbeszédnek. Ez nagy hatással van a közvélemény percepciójára, ahogy az is, ahogy ezek a támadások a médiában megjelennek. Egy összesítés szerint azonban az EU a világ kevésbé terrorveszélyes térségei közé tartozik.
Máshol:

Így néz ki, amikor egy drónkamera belerepül az izlandi Fagradalsfjall vulkánba. Érdemes a teljes videót végignézni.
Egy másik vulkánkitörés miatt félmillió ember maradt ivóvíz nélkül a Kongói Demokratikus Köztársaságban

Június 11-én kezdődik az Eb, a magyar válogatott pedig 15-én játsza első meccsét a Puskás Arénában, Portugália ellen. Marco Rossi szövetségi kapitány kedden hirdette ki a tornán részt vevő válogatott keretet.
A legfontosabb hír, hogy nem nevezik Szoboszlai Dominiket. Az RB Leipzig játékosa 2021-ben még nem lépett pályára, sérüléséről ellentmondásos hírek érkeztek, ezek szerint viszont biztosan nincs olyan állapotban, hogy most pályára lépjen. Rossi kegyetlen dolognak nevezte, hogy a két legtehetségesebb játékost, Szoboszlai és Kalmár Zsolt is sérült.
A keret:
Kilencen vannak a keretben, akik öt éve is ott voltak. Akárhogy is nézzük, ez gyengébb keret, mint a 2016-os, a csoportunk viszont, a portugálok mellett a németekkel és a franciákkal, lényegesen nehezebb.

Jó reggelt! Már június van, végre májusi idő lesz.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Napról napra jobbnál jobb hírek érkeznek a magyarországi járványhelyzetről. Hétfőn a koronavírus mindössze öt halálos áldozatát jelentették, ilyen alacsony számra tavaly szeptember óta nem volt példa.
5 147 000-en kaptak eddig legalább egy oltást, ha az eddigi tempón nem sikerül gyorsítani, talán nyár végére érhetjük el a 6 milliót, és a nyájimmunitáshoz tippelt minimum 70 százalékos átoltottság végképp a távoli jövőbe vész. Ezen a leggyorsabban a fiatalok beoltásával lehetne gyorsítani. Szerbiában most engedélyezték a 12 év felettiek oltását Pfizerrel, ha ezt Magyarország is meglépné, néhány százezerrel lehetne növelni az oltottak számát.

Könnyítene az Európai Bizottság az unión belüli utazási szabályokon, hogy ne kelljen megvárni az EU covid-igazolványainak elkészültét. A javaslataik szerint:
A keleti vakcinával oltott magyar állampolgároknak ez így kis kényelmetlenséget jelentene, hiszen nekik muszáj lenne teszteltetniük – ráadásul pénzért, mivel ez Magyarországon nem ingyenes. A magyar politikusok továbbra is próbálnak kétoldalú megállapodásokat összehozni a világ legkülönbözőbb országaival a magyar állampolgárok szabad utazásáról, de ez pont az EU-s partnerekkel megy nehezen.
Nem mintha itthon olyan zökkenőmentesen mennének a dolgok. Hétfőn derült ki, hogy hiába a plasztikkártya és az app, aki a 10 nap múlva kezdődő Eb-meccsekre szeretne kilátogatni, az még egy karszalagot is kénytelen lesz kiváltani. De még mindig jobban járunk, mint a dél-amerikaiak, akik a járvány miatt lehet, hogy meg sem tudják rendezni saját kontinensviadalukat, a Copa Américát.

Az elsőfokú bíróság szerint nem lehet kizárni, hogy veszélyesek a társadalomra a Szijjártó Péter jachtozásán gúnyolódó kamaszok. A 18 év alatti momentumos aktivisták a külügyminiszter korrupciógyanús ügyére reagáltak tavaly, amikor stencillel és vízbázisú festékkel Lady MRD feliratot fújtak fel a minisztérium parkolójába.
Az alkotást akár a következő eső is lemoshatta volna, de helyette a Fővárosi Közterület-fenntartóval tüntették el. Az aszfalt maradandóan nem károsodott, a takarítás költsége bruttó 4500 forint volt, a bíróság mégis megalapozottnak látta a rongálás vádját.
Az ítélet szerint a négy fiatal akkor is rongálást követett el, ha eredetileg politikai véleménynyilvánítás volt a céljuk. A bíróság elismerte, hogy a véleménynyilvánítási jog alapvető szabadságjog, azonban a szöveges indoklás szerint „mindenkitől elvárható a mások tulajdonának tiszteletben tartása” és nem sikerült feltárni
„olyan körülményt, amely az eljárás alá vont személy cselekményének társadalomra veszélyességét kizárta volna.”

Jelentősen javította az OECD a Magyarországról szóló előrejelzését. Szerintük idén 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, tehát 2021 végére már a 2019 végi szint 99,2 százalékán állhat a GDP-nk, 2022 első negyedévében pedig meg is haladhatja a válság előtti szintet.
Az OECD szerint a járvány harmadik hulláma nagyon súlyos halálozási adatokkal járt Magyarországon, viszont Európa egyik leggyorsabb oltási kampányának köszönhetően hamar megtörtént az újranyitás. Ezért a belső fogyasztás jócskán emelkedhet, illetve amikor más európai országokban is helyreáll a helyzet, ismét nőhet majd a kereslet a magyar áruk iránt.
Összehasonlításként: az amerikai gazdaság már 2021 június végére érheti el a válság előtti szintet, a német az év végén, az olasz és a brit GDP pedig csak a magyar után, 2022 közepén térhet vissza a 2019 végi szint fölé.
Akik a járványban is megtalálták a számításukat:

Ahogy hétfőnként menetrendszerűen, ismét műsor volt a parlamentben, ahol a kampányra felpörgő ellenzéki pártok egymást túllicitálva igyekeztek bekerülni a hírekbe, és minél nagyobb büntetést kapni Kövér Lászlótól. Jelentősebb mozzanatok:
Ma egészen másfajta műsor lesz. A pedofiltörvény kapcsán megnézhetjük, ki tud a gyerekek elleni szexuális visszaélésekről szakszerűen és méltósággal beszélni a parlamentben. Az ellenzék egy része attól tart, hogy a kormány csapdát állított nekik.

Nem bírnak magukkal a finnugor politikusok. A rendőrség nyomoz a finn miniszterelnök után, aki a gyanú szerint a megengedettnél többet költött reggelire. Sanna Marin 300 euro helyett 850-et szánt a nap legfontosabb étkezésére.
Ennél nagyobb pályán mozgott Andrej Babis cseh kormányfő, aki most EU-s pénzek elsikkasztásáért felelhet, miután vádemelést javasolt ellene a rendőrség hétfőn Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna, szerinte politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből.
Máshol:

Több mint 10 éve, még az Indexre írtam cikket arról a botrányról, hogy évek óta üresen áll a Rácfürdő épülete, aminek felújításához Budapest legjobb ezredfordulós kerthelyiségét, a Ráckertet is be kellett zárni. Ha akkor tudom, hogy 11 évvel később is ugyanez lesz a helyzet, írás helyett talán csak sírtam volna csendben.
Az eltelt több mint egy évtizedben többször is úgy tűnt, hogy látszik a fény az alagút végén, de az épülettel még akkor sem lett semmi, amikor az volt a pletyka, hogy Orbán Viktor rokonaié lett. Most ismét felcsillant a remény, hogy valami történjen az Erzsébet híd lábánál.
A Rác fürdőre és a mellé épített 67 szobás szállodára még márciusban hirdetett nyilvános árverést az ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A megismételt májusi árverésen a Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt. szerezte meg az ingatlant, ha az állam nem tesz keresztbe, ezzel a főváros tulajdonába kerülhet a fürdő. Amivel már csak kezdeni kellene valamit.

Az első, szivárványcsaládokról szóló magyar nyelvű mesekönyv valójában egy aprócska, cserében vastag kartonpapírra nyomtatott lapozgató, aminek a teljes szövege nem tenne ki egy gépelt oldalnyit.
A minimálsztorik aranyosak és tudatosan hétköznapiak, a gyerekek pont úgy viselkednek bennük, mint a gyerekek, a háziállatokról és a szülőkről nem is beszélve. A könyvben természetesen nincs semmi botrányos, de még csak merész sem.