Bede Márton

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

SZEX ÉS DEMOKRÁCIA

A szexuális irányultság nem függ attól, hogy mit hallunk róla gyerekként – A kormány a kedden elfogadott törvénnyel kitiltotta az iskolából a homoszexualitással foglalkozó felvilágosító foglalkozásokat. A törvényt támogató és azt ellenző pszichológusokkal beszélgettünk arról, hogy milyen hatása volt ezeknek a foglalkozásoknak, és milyen lesz nélkülük a társadalom.

Egy demokrácia nemhogy illiberális, de még keresztény sem lehet – Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.

FOCI ÉS PÉNZ

Orbán a fociból tanulta meg, hogy a politikában is az érzelmekre kell hatni – A győzelem minden más szempontnál fontosabb - de mi lesz ennek az ára, ha egy egész országért zajlik a meccs? Rényi Pál Dániel, a 444 újságírója könyvet írt Orbán Viktor felemelkedéséről Győzelmi kényszer címmel. Podcastban meséli el, hogyan készült a könyv, mit tanult meg munka közben, és mit mond a mai Magyarországról egy évtizedekkel ezelőtti egyetemi bajnokság.

Szép nagyra nőtt az akarattyai MNB-komplexum, már csak egy jó széles autóút kéne oda – Matolcsy Gyöngyi önkormányzata az erdei gyalogösvényt adná át az autósoknak, amivel így pont az óriásberuházás helyszínét lehetne sokkal könnyebben megközelíteni.

A VILÁG BAJA

Ha nem történik csoda, Etiópiában éhen hal több százezer gyerek – Hét hónappal a tigréi polgárháború kezdete után már ez a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája. Hamarosan még rosszabb lehet a helyzet, mert elmaradhat az idei termés, a segélyszállítmányok pedig nem jutnak el a rászorulókhoz. A legtöbbet a nők és a gyerekek szenvednek.

Szokatlan módon húzta ki magát Strasbourg a magyarokat sújtó szlovák nyelvtörvény megítéléséből – A szlovák nyelvtörvény kisebbségi sajtót korlátozó rendelkezéseit támadták meg jogvédők. Hat évig ült az emberi jogi bíróság a beadványon, és végül érdemben nem is vizsgálták a szlovák törvényt. A magyar kormány már évekkel ezelőtt elengedte az ügyet.

KRUMPLILEVES

Nagyszabású videós emberkísérletben cserélt étrendet a 444 legvegánabb és leghúsevőbb szerkesztője – Ha nem változtatunk az étrendünkön, halálra fogjuk zabálni magunkat és a bolygót. A klímadiétától Németh Szilárd kedvence receptjeiig keressük a táplálkozás jövőjét.

Burgonyából importra szorulunk, de tudományos szempontból Magyarország valódi krumplinagyhatalom – Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.

ÖRÖKSÉG

A magyar kormány visszavonta a Limes világörökségi jelölését, évtizedes munka megy kárba – Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal közösen jelölte Magyarország világörökségi címre a Római Birodalom közép-európai határán emelt erődrendszert. A magyar kormány az utolsó pillanatban, senkivel sem egyeztetve, visszatáncolt.

Wolfgang Tillmans: A testünket szabad élvezni, szabad nem szégyellni – A demokráciában kőkeményen hisz, nagyjából minden más témát és normát azonban szívesen megkérdőjelez Wolfgang Tillmans, a világ egyik leghíresebb német fotóművésze. Miért érdekli Magyarország? Miért kellene békén hagyni az éjszakai életet? Interjú.

Jó reggelt! Nagyon meleg lesz ma és a hétvégén is.

4 legfontosabb cikkünk most

• Orbán: Törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak
• Ha nem történik csoda, Etiópiában éhen hal több százezer gyerek
• Nagyszabású videós emberkísérletben cserélt étrendet a 444 legvegánabb és leghúsevőbb szerkesztője
• A világ leghosszabb vízicsúszdáját építenék meg Eplényben

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

MELEG

A csütörtök a magyarázkodás napja volt a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvénnyel kapcsolatban

• Orbán Viktor közölte, hogy „törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak” és hogy „már nem a »világ proletárjai egyesüljetek«, hanem a »világ liberálisai egyesüljetek« az új jelszó”.
• A törvényt megszavazó, ezért az ellenzéki összefogásból kilógó Jakab Péter pedig azt magyarázta el, hogy nem ért egyet a homoszexualitás népszerűsítésével.

A magyar szélsőjobboldal politikusainak állításával szemben a szexuális irányultság nem függ attól, hogy mit hallunk róla gyerekként. A törvényt támogató és azt ellenző pszichológusokkal is beszélgettünk arról, hogy milyen hatása van az ilyen foglalkozásoknak, és milyen lesz nélkülük a társadalom.

A botrányt kavaró magyar törvénnyel nem csak az a baj, hogy nincs köze a tudományos valósághoz, diszkriminatív és összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Hanem az is, hogy teljesen életszerűtlen és betarthatatlan. Megvásárolhatják-e ezentúl kiskorúak a Halál Velencében-t? Kinek kell majd kivágnia Shakespeare könyveiből a szonetteket, melyeket férfiakhoz írt? Mintha ezt sem gondolták volna végig.

COVID-21

Szerdán mindössze négy halálos áldozata volt a járványnak Magyarországon. Budapesten két egymást követő napon nem volt újabb halálos áldozat, és talán nincs messze a nap, amikor az egész országban nem hal meg senki covidban.

A kormány ennek ellenére szerdán decemberig meghosszabbította a járványügyi készültséget és az egészségügyi válsághelyzetet. Fontos tudni, hogy az egészségügyi válsághelyzet nem tartozik az alkotmányban rögzített különleges jogrendek közé, önmagában az csak egészségügyi kérdésekben ad különleges döntési jogköröket a kormánynak.

Máshol:

• A delta variáns hatása: Angliában a magas átoltottság ellenére is 11 naponta duplázódik az új fertőzöttek száma.
• Oroszországban egyre több mindenkinek írják elő a kötelező oltást.
• A hosszú-Covid tünetei miatt visszatértek a páciensek a Varázshegyből is ismert svájci TBC-szanatóriumokba.

És még egy egészségüggyel kapcsolatos hír: Rémisztgetéssel vádolták meg a brit alkoholipar szereplői az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), miután a szervezet felvetette, hogy a termékeny nőknek egyáltalán nem kéne alkoholt fogyasztaniuk, mivel az árthat a fogamzóképességüknek.

MAGYARÜGY

Csütörtök délelőtt döntést hozott a strasbourgi európai emberi jogi bíróság egy szlovákiai magyar nyelvű tévé ügyében, és hat év gondolkodás után arra jutottak, hogy formai okokból elutasítják a keresetét. Azért nem vizsgálták érdemben a magyar kisebbségi nyelvhasználati jogokat érintő panaszt, mert a strasbourgi bírák szerint elkésett a beadvány.

A per lényege arról szólt, hogy a szlovákiai magyarságot diszkrimináló nyelvtörvényekre felhívják Európa figyelmét. Önmagában a magyar nyelv használatáért is büntetés járhat sok esetben Szlovákiában, és erre a helyzetre világít rá a konkrét eset. A magyar kormány már évekkel ezelőtt elengedte az ügyet.

További, jellegzetesen magyar ügyek:

• A szegedi nyugdíjasok nekimentek Mészáros Lőrinc fürdőjének.
• Egyelőre nem sikerült bejegyeztetni az alapítványt, aminek a kezelésébe adnák a Szegedi Tudományegyetemet. Mert a törvénybe is foglalt nevén már 14 éve létezik egy - amúgy az egyetemhez kötődő - alapítvány, két alapítványt meg nem hívhatnak ugyanúgy.
• Kétszintes, high-tech droglabort lepleztek le Kecskeméten.

TÉL HELYETT

A világ leghosszabb vízicsúszdáját építenék meg Eplényben. A jelenlegi rekorder 111 méteres, ez 1500 lenne.

A projekt az eplényi Síaréna Kft. és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának közös vállalkozása lenne, azzal a céllal, hogy „a Bakony szívében lévő kis település, Eplény méltó helyet foglaljon el a világ turisztikai térképén”. Valójában inkább arról lehet szó, hogy egyre kevesebb a hó a Bakonyban, így a magyar síparadicsomban kénytelenek voltak elgondolkodni azon, hogy mivel lehetne fenntartani a település vonzerejét.

TÖBB KERÉK

Csütörtöktől újra lehet előre ülni a buszokon és a trolikon. A járvány azonban ennél komolyabb változásokat és hozott a budapesti közlekedésbe. Sorra dőlnek meg a biciklis forgalmi rekordok: szerdán újabb csúcsokat mértek a budai rakparton, a Hungária körúton és az Árpád hídon vezető bicikliutakon. A Kerékpárosklub szerint sokan a felújítások és lezárások miatt válthattak biciklire.

A zöldülést lehetne még tovább fokozni. A Levegő Munkacsoport minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíj bevezetéséért indít petíciót. Szerintük óriási károkat okoz a budapestieknek a hatalmas gépjármű-közlekedés. Jelentősen hozzájárul a fővárosi rossz levegőhöz, ami miatt évente mintegy 2500 idő előtti halálozás és 200 000 megbetegedés történik.

KATASZTRÓFA

Ha nem történik csoda, Etiópiában hamarosan éhen hal több százezer gyerek. Valójában nem éhínség lesz ez, hanem szándékos éheztetés.

Azóta lehet sejteni, hogy valami szörnyű dolog fog történni, amióta a hadsereg tavaly novemberben bevonult az ország északi Tigré tartományába. Az azóta eltelt hét hónapban ez lett a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája, halottak ezreivel és menekültek millióival. Az etióp és eritreai hadseregek harapófogójába került Tigréból kevés információ szivárog ki, de ami igen, az felfoghatatlan, különösen a nők ellen irányuló erőszakról szól.

Hamarosan még rosszabb lehet a helyzet, mert elmaradhat az idei termés, a segélyszállítmányok pedig nem jutnak el a rászorulókhoz. Már sokan éhen haltak, de a következő hónapok az 1980-as évek etióp éhínségeit idézhetik meg.

Máshol:

• Kevesebb volt a konfliktus a járvány alatt, de békétlenebb lett a világ.
• Letöltendő börtönt kértek Nicolas Sarkozyra.
• A Boko Haram megerősítette vezetőjének halálát.
• Úszva követték a minisztérium emberei az árvizet motorcsónakból megtekintő orosz kormányzót.
• Nem volt, aki megölje őket, elhalasztották két elítélt kivégzését Dél-Karolinában.

A NAGY ZABÁLÁS

Nagyszabású videós emberkísérletet végeztünk a 444-en. A szerkesztőség legvegánabb és leghúsevőbb tagja cserélt étrendet néhány hétre.

Nemcsak azt néztük meg, hogy milyen hatással van a testünkre, amit eszünk, hanem azt is, hogyan változtatja a bolygót az ipari mezőgazdaság. Megpróbáltuk feltérképezni a táplálkozás jövőjét a klímadiétától Németh Szilárdig.

FOCI ÉS KÓLA

Három meccset játszottak csütörtökön az EB-n:

• Macedónia kétgólos hátrányban sem adta fel, de végül kikaptak Ukrajnától.
• Egy félidőn át oktatták a dánok a belgákat, de így is kikaptak. Ezen a meccsen egy percre megállt a játék Eriksen tiszteletére, akinek végül defibrillátort kell beültetni a testébe.
• Hollandia is továbbjutott, miután simán verték Ausztriát.

Ki gondolta volna, hogy az EB-ken pont a legunalmasabb események, a semmitmondó sajtótájékoztatók szolgáltatják majd a legtöbbet ismételt, legvirálisabb képeket? Cristiano Ronaldo és Pogba tereprendezése után Locatelli is elpakolta a kólát, az UEFA már kénytelen volt közbelépni és figyelmeztetni a kis belsőépítészeket, hogy ne tegyék ezt a szponzorokkal, akiktől végső soron a fizetést kapják. Szerencsére Csercseszov orosz szövetségi kapitány végül mindent helyretett.

A mai program:

• 15:00 Svédország–Szlovákia
• 18:00 Csehország–Horvátország
• 21:00 Anglia–Skócia

ÉS EGY PODCAST

Mi marad a budapesti turizmusból a járvány után? Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? A Qubit városi témákkal foglalkozó podcastsorozatában Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.

Jó reggelt! Ma már egyértelműen kánikula lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Fekete fóliák mögött retteg a népvándorlástól, a járványoktól és Gyurcsánytól a Fidesz parlamenti frakciója
• Szijjártó: Magyarország június 24-től visszaállítja a schengeni határai átjárhatóságát
• „Hozzászoktam, hogy nem foghatom meg a párom kezét az utcán, ahhoz viszont nem, hogy a másságom miatt állítanak célkeresztbe” – fiatalok tüntettek a Sándor-palotánál
• Hirtelen ért véget Biden és Putyin első csúcstalálkozója

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

PUTYINNÁL SÚLYOSABB

Szerda este több százan, főként tinédzserek gyűltek össze a Sándor-palotánál, hogy levelet vigyenek Áder Jánosnak. Az akció célja az volt, hogy rávegyék a köztársasági elnököt, ne írja alá a kedden megszavazott homofób törvényt. Néhány fiatalt megkértünk, hogy mondja el, mit üzen az elnöknek. Talán ez volt a legvelősebb:

„Hozzászoktam, hogy nem foghatom meg a párom kezét az utcán, ahhoz viszont nem, hogy a másságom miatt állítanak célkeresztbe”

Áder nyilván alá fogja írni a törvényt, és annak sem lesz sok foganatja, hogy tiltakozott miatta a német kormány és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság pedig a kivizsgálását ígéri. Pedig ez a törvény még a feltehetően mintául szolgáló orosz szabályozásnál is szigorúbb:

• Az orosz jogszabály nem mossa össze szándékosan (már címében is) a pedofíliát a homoszexualitással, míg a magyar igen.
• Az orosz jogszabály az LMBTQI-körben maradva csak a „nem hagyományos” szexuális kapcsolat ábrázolását és népszerűsítését tiltja 18 év alattiak körében. A magyar verzió viszont nemcsak a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltja, de a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását is, és azt is, hogy a 18 év alatti személyek ilyesmiről egyáltalán halljanak.
• A magyar törvény egy később megalkotandó listán való szerepléshez köti, hogy mely – az iskolai állományon kívüli – személy/szervezet végezhet szexuális kultúrával, nemi élettel kapcsolatos foglalkozást. Tehát amíg a miniszter nem adja ki ezt a rendeletet és el nem kezd működni a nyilvántartás, addig egyetlen ilyen foglalkozást sem tarthat egyetlen szervezet sem. Ilyen típusú korlátozás az orosz törvényben egyáltalán nincs.

COVID-21

Amennyiben a járvány nem vesz új, váratlan fordulatot, Magyarország június 24-től visszaállítja belső schengeni határain a normális átjárást – jelentette be Szijjártó Péter. Minden jel arra mutat, hogy az addig hátralévő egy hétben nem lesz váratlan fordulat. Bár vannak furcsa kiugrások a hazai adatokban, a tendencia továbbra is egyértelműen pozitív.

A nyitás egyébként általános európai tendencia, Szardíniára például már az megy, aki akar. Nagyon más a helyzet Oroszországban, ahol arról döntöttek, hogy több gazdasági ágazatban kötelezővé teszik a védőoltást. Az országban, ahol kevesen bíznak az államban, rendkívül alacsony az oltási hajlandóság, a vezetés pedig feltehetően megijedt attól, hogy a delta variánssal egy, a korábbiaknál is pusztítóbb hullám söpörhet végig az oroszokon.

ÖRÖKKÉ HOME OFFICE

A járvány lecsengésével egyre több munkahelyen küzdenek a kérdéssel: vissza kell rendelni az irodába az alkalmazottakat? A döntéshez elsősorban azt kellene tudni, hogy mi a jó a cégnek és mi a jó munkavállalónak. A felmérések azonban azt mutatják, hogy nincs egyértelmű, minden munkahelyre alkalmazható válasz.

• A munkáltatók és a munkavállalók körében végzett korai felmérések szerint a hatékonyság a home office bevezetése után nem csökkent.
• De van olyan felmérés is, amely szerint hiába dolgoztak többet egy vállalat alkalmazottai a világjárvány kezdete óta, a produktivitásuk nem nőtt, ez pedig elsősorban az online értekezletek számlájára írható.
• Az ingázás kiesésével nyert idő sem tudta kompenzálni a rengeteg extra megbeszélést.
• A gyerekekkel home office-ba kényszerülők átlagosan naponta 20 perccel is tovább dolgoztak gyermektelen társaiknál – nyilván azért, mert őket gyakrabban kizökkentették munkájukból a gyerekekkel kapcsolatos feladatok.
• Az unalmas, monoton teendők jobban és gyorsabban elvégezhetők hagyományos irodai közegben.
• Az otthoni környezet könnyebben kizökkentheti azokat, akik egyáltalán nem élvezik a munkájukat.
• A kreatív munkát azonban kifejezetten támogatja a home office: minél kevesebb megkötést kap az egyszeri munkavállaló, annál jobban pörgeti a feladatokat.

MOCSKOS ÁLLÓVIZEK

Lassan elkészül Balatonakarattya családias, nyugodt részén a Magyar Nemzeti Bank óriáskomplexuma. A hatalmas területen a tervek szerint oktatóközpont, szálloda, teniszpálya és vendéglátóegység is lesz.

• A környéken lakók már az építkezés elején attól tartottak, hogy a megnövekedett forgalmat nem bírja majd az infrastruktúra, mivel az épületegyüttes a környéken megszokottnál jóval nagyobb autósforgalmat vonz majd.
• Az önkormányzat suta, hümmögő kommunikációjából most úgy tűnik, egy olyan erdei gyalogösvényt alakítanák át, hogy autóval is könnyen megközelíthető legyen a környék, ami az erdőn át, a vasúti síneken keresztül vezet a partra.

Még ennél is trükkösebb megoldáshoz folyamodtak Badacsonytomajon, ahol 12 évig fizettetett belépőt az önkormányzat a strandolókkal, pedig nem is az övék a partszakasz.

Az egyetlen vízügyi jó hír: a rendőrség kihallgatta a szigetszentmiklósi olajszennyezés feltételezett elkövetőjét. A tököli férfit gyanúsítják azzal, hogy 2020. december elején több ezer liter motorolajat és fáradtolajat öntött Szigetszentmiklós csapadékvíz-gyűjtőjébe. Emiatt nagy területen ki kellett irtani a ritka úszólápot és a nádast, és hosszú évekig tart, amíg regenerálódik a természet

A NAGY RANDEVÚ

A tervezetnél sokkal rövidebb ideig tartott, és meglehetősen hirtelen ért véget Vlagyimir Putyin és Joe Biden első csúcstalálkozója Genfben. Biden és Putyin először a külügyminisztereik társaságában, szűk körben beszélgettek, ez el is tartott a tervezett másfél órán át. Ám a második, plenáris ülés, ahol már a teljes delegációk beszélték volna át részletesen a problémákat, a tervezett három óra helyett alig több mint egy óra után véget ért.

A a két elnöknek legalább abban sikerült megállapodnia, hogy nagyköveteik visszatérjenek a posztjukra, de ennél komolyabb eredmények nem voltak – igaz, a jelenlegi helyzetben nem is nagyon várt tőlük többet senki.

• Biden a találkozó hangulatát „jónak, pozitívnak” értékelte, bár azt is megjegyezte, hogy mindketten kitartottak azokban a kérdésekben, amikben nem értettek egyet.
• Putyin szerint is „egész konstruktív” volt, mindkét fél „szándékot mutatott a másik megértésére”. Bident „tapasztalt államférfinak” nevezte, és azt mondta róla, hogy „nagyon más, mint Trump”.

Az biztos, hogy a kiberbiztonság ügyében nem értettek egyet. Putyin szerint abban sikerült megállapodniuk, hogy „tárgyalásokat kezdenek” a kérdéséről. Biden viszont azt javasolta, állapodjanak meg abban, hogy a kritikus infrastruktúra ellen békeidőben semmilyen esetben nem hajtanak végre akciókat. Később ehhez hozzátette, hogy emlékeztette Putyint arra, hogy az amerikaiaknak is igen fejlett kiberképességeik vannak, képesek a bosszúra.

Máshol:

• Elkezdődött Kínában a bitcoinbányászok kivándorlása, Texas lehet az új célpont.
• 15 év börtönre ítélték azt a spanyol férfit, aki megölte, majd megette az anyját.
• Megugrott a rejtett kamerás szexfelvételek száma Dél-Koreában.
• Kína elismerte, hogy meghibásodott a Tajsan atomerőmű.

ÉS FOCI

Tegnap három meccset játszottak az EB-n:

• Üvöltő csontzenével és gyönyörű góllal verték az oroszok a finneket.
• Két diktátor előtt, lüktető meccsen lényegében kiesett az Európa-bajnokságról Törökország.
• És Olaszország lett az első továbbjutó.

Szerdán volt időnk végigelemezni, hogy mi történt az EB első napjaiban. Megírtuk hogy mit lehetett tanulni általában az első csoportkörből, de elsősorban a természetesen a magyarok teljesítményére koncentráltunk.

• Kielemeztük, hogy sikerült néhány perc híján bravúros döntetlent elérni a portugálokkal.
• Észrevettük, hogy Nagy Ádámnál csak egy orosz futott többet.
• És azt is, hogy mennyire hiányzott Szoboszlai.

A pályán kívüli események kapcsán Szily László elmesélte, hogy verték meg majdnem a stadionban, mi meg azt, hogy a Deák téren hogy estek neki majdnem a hazai szurkolók a portugáloknak. Sajnos az UEFA-hoz is beérkezett egy panasz a magyar drukkerek homofób transzparense miatt.

A mai program:

• 15:00 Ukrajna–Észak-Macedónia
• 18:00 Dánia–Belgium (Itt egy percre meg fognak állni és tapsolni Eriksen tiszteletére)
• 21:00 Hollandia–Ausztria

Kedden a francia-német mérkőzéssel lezárult a 2021-es Európa-bajnokság csoportkörének első fordulója. 12 meccs már lement az 51-ből, közel negyedtávnál vagyunk. Ilyenkor érdemes venni egy nagy levegőt, elpakolni az asztalra elénk rakott szponzori üdítőspalackokat, és végigvenni, hogy mit tanultunk a 24 csapat bemutatkozásából.

1. Semmit

Amit eddig láttunk, az a papírforma volt. A 12-ből három meccsen született valamennyire meglepő eredmény. A finnek győzelme a dánok ellen meglepetés lenne, ha Eriksen összeesése nem borított volna fel amúgy is mindent. A szlovák-lengyelen az utóbbiak tűntek esélyesebbnek, de az, hogy végül a szlovákok lenyomták őket, teljesen irreleváns a torna egésze szempontjából, és a Pozsony-Kassa tengelyen kívül nem sokakat érdekel. A spanyoloktól is lehetett volna győzelmet várni, de egyrészt a hagyományosan nehezen verhető svédek ellen egy 0–0 még nem tragédia, másrészt közben pont Luis Enrique csapata mutatta talán a torna eddigi legjobb játékát.

A többi esélyes mind nagyjából azt hozta, amit várni lehetett tőlük. Az olaszok tényleg jók voltak a törökök ellen. A fiatal angolok lelkesedése és tehetsége végül legyőzte az öregedő horvátokat. A belgák simán nyertek a gyenge oroszok ellen. A portugálok végül alaposan megverték a mieinket. És a legnagyobb rangadó francia-német is úgy zárult, ahogy valószínűbb volt: Pogbáék győzelmével. Ha esetleg valaki a hollandokat is az esélyesek közé sorolja, neki sem kellett meglepődnie a szétszórt, sokgólos győzelmükön az ukránok ellen.

2. Nem jó ez a sok helyszín

Nem véletlen, hogy eddig a nagy tornák többségét egy országban rendezték. Esetleg két szomszéd közt megosztva. Ez a 11 országba szétszórt Euro 20201 arra jó, hogy Bakuba és Budapestre is elhozzon nagy meccseket, egyébként sokat elvesz a járvány miatt egyébként is visszafogott hangulatból. Valószínűleg majd a torna után is lesz panasz a feleslegesen sok utazásra, ami ilyen járványos időkben különösen kényelmetlen.

Nem véletlen, hogy a világ sportjai mindenféle Final 4-ok és 8-ak felé tartanak. A 2020-ban Portugáliában játszott BL-végjáték is sikeres kísérlet volt, és nem kizárt, hogy a klubfoci is errefelé mozduljon. Néhány keleti despotát leszámítva mindenkinek, játékosoknak, nézőknek, újságíróknak egyaránt jobb, ha egy ilyen tornát egyetlen helyszínen bonyolítanak le. Ha nem lenne járvány, talán működhetett volna ez így Európában szétterítve is, így viszont végképp értelmetlen volt nem mindenkit egy országban összegyűjteni, hogy legalább ott legyen Eb-hangulat.

3. Nem jó ez a formátum

Ízlés kérdése, hogy hány pontra értékeljük az eddigi 12 meccs színvonalát. Egyfelől igenis szórakoztató volt az Ausztria–Észak-Macedónia és a Szlovákia–Lengyelország is. Másfelől egy vidéki magyar meccsben is meg lehet találni a szépséget, de ettől még senki sem gondolja, hogy amit ott lát, az egy nagy tornára való.

Az viszont egyértelmű, hogy a 24 csapatos formátum, amiben több csoportharmadik is továbbjut, egyszerűen nem jó. Nem jó, hogy akár egyetlen győzelem is elég lehet a nyolcaddöntőbe jutáshoz, és nem jó a legjobb harmadikak egymás közötti rangsorolása sem, miközben nyilvánvalóan teljesen más játékerőt képviselő csoportokban fociznak. Vissza kellene térni a 16-os mezőnyhöz, bár amerre a világ halad a komolyan felmerült 48 csapatos vébémezőnnyel, lehet, hogy ennek inkább 32 lesz a vége, amint a következő UEFA-elnökválasztásnál valamelyik jelölt a bővítés ötletével gyűjti be a moldávok és a kazahok szavazatát.

4. Eriksen

Utólag, amikor már minden jóra fordult, és az is kiderült, hogy a dánok klasszisának legfeljebb a profi karrierjét kell feladnia, már könnyű legyinteni az egészre. De aki élőben nézte szombat délután, ahogy a szép zöld gyepen küzdenek egy szemmel láthatóan haldokló ember életéért, soha nem fogja elfelejteni. Ilyen, ennyi néző előtt még sosem történt.

A jó hír az, hogy a világ – szinte – teljes egésze jól tudta kezelni ezt a helyzetet, az Eriksen megmentésében közvetlen szerepet játszó orvosoktól és csapattársaktól a szurkolókig és újságírókig. Még az UEFA-t sem lehet hibáztatni, amiért végül kis csúszással lejátszották ezt a meccset, hiszen ilyen helyzetekre nehéz felkészülni, és nem világos, mi lehetett volna a B-opció. Lefújni a tornát? Teljesen átszervezni a lebonyolítási rendszert egy meccs törlésével?

5. Jók vagyunk

84 percen át tartottuk a lépést az Európa-bajnok Portugáliával, amelynek kerete sokszorosát éri a magyar játékosoknak. Csak egy balszerencsés gól tudta végül megtörni a magyar csapat gerincét. Ha néhány perccel előtte Schön kicsivel hátrébb várja a kiugratást, megnyerhettük volna a meccset, és már akkora szobra lenne a Hősök terén, mint Koplárovics Bélának Zalaegerszegen.

Innentől kezdve végképp felszabadultan játszhatunk, nem baj, ha kikapunk a németektől és a franciáktól is. És hátha van csoda.

6. Rosszak vagyunk

A szerencsének, a portugálok bénázásának és Gulácsi Péternek volt köszönhető, hogy a három portugál gólt csak az utolsó percekben kaptuk meg, nem a meccs első harminc percében. Egy-egy jó passznál és cselnél többet nem mutattunk, a magyar válogatott a története első, hazai pályán rendezett igazán nagy meccsére teljesen passzív bunkerfocival készült.

Így is három góllal kikaptunk egy nem különösebben brillírozó csapattól, ami talán a leggyengébb a csoportunkban. A franciák ennél sokkal, de sokkal jobbak, a németeknek pedig most már biztosan meg kell verniük minket a továbbjutásért. Sajnos benne van a pakliban, hogy rúgott gól nélkül, három nagyarányú vereséggel zárjuk a tornát.

7. Jók a bírók, jó a VAR

Szegény Krychowiakot túlzás volt két sárgával kiállítani a lengyel-szlovákon, de ennél komolyabb bírói tévedés nem volt a tornán. A 444-es meccsösszefoglalókban eddig mindig kitértünk az ő és a videóbírók teljesítményére, de szerencsére annyira észrevétlenek, hogy lassan felhagyunk ezzel.

A VAR-nak nincs sok dolga, és azt is jól végzi – egyetlen komoly hibája volt, egy meg nem adott tizenegyes az olaszoknak. Mintha már a helyszíni közönség, a tévénézők és a játékosok is elfogadták volna, hogy ezzel együtt kell élni – és hogy a technikától jobb lesz az életük, még ha kicsit várni is kell a döntésekre, és bizony néha rossz érzés egy gólöröm feleslegességével szembesülni.

8. Rossz a magyar közvetítés

Bognár György ámokfutásáról már mindent leírtak. Sajnos az ilyesmi egyenes folyománya egy szakmailag teljesen szétesett közmédiának, ahol Petry Zsoltot is nyilván csak azért hívták meg szakértőnek, hogy jól megmutassuk a hanyatló, migránssimogató nyugatnak.

A stúdióban elemző szakértők közt vannak okosak, a mérkőzések kommentátorai viszont annyival vannak elmaradva a nyugati színvonaltól, mint az Nb1. Még a mezőnyből magasan kiemelkedő Hajdú B. Istvánnál is egyre zavaróbb, hogy bár szórakoztató a stílusa és magával ragadó a lelkesedése, nem tud hozzáadni a pályán zajló események értelmezéséhez. Érdemes lenne átállni a páros közvetítésekre, ahol a kommentátor lendületesen dumál, egy higgadt hang pedig folyamatosan olyanokat mond a meccsről, ami egy mezei tévénézőnek magától soha nem jutna az eszébe.

Jó reggelt! Délután több mint 30 fok lesz, és a következő napokban tovább melegszik az idő.

4 legfontosabb cikkünk most

• Az amerikai nagykövetség aggodalmát fejezte ki az elfogadott homofób törvénnyel kapcsolatban
• A magyarok 54 százaléka szerint a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke
• Egy peches gól után a végén roppant meg a magyar válogatott
• Biden és Putyin aligha fogják belopni magukat egymás szívébe mai csúcstalálkozójukon

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ELFOGADVA

Kedden a Fidesz és a Jobbik is megszavazta a parlamentben a homofób módosításokkal teleírt pedofiltörvényt. A rendkívül elégedett kormánypárti képviselők a szavazás után még meg is tapsolták magukat. Nem volt viszont elégedett a budapesti amerikai követség, akik közleményt adtak ki:

„Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is”.

A keddi törvénygyártó nagyüzemben a parlament:

• Elfogadta a szálláshelyek egységes csillagozását.
• Átadott 26 hektárt a Fudan alapítványnak.
• És megszavazta azt a lakástörvényt, ami a piaci ár alatt adja el a világörökségi területen található bérlakásokat.

A parlamenti szavazást bojkottáló képviselők szerint ez a szégyen napja volt, Karácsony Gergely pedig arról beszélt, hogy az ellenzéknek nem a parlamentben van a helye, hanem az utcán.

83 JÓ PERC

Kedden megkezdte az Európa-bajnokságot a magyar válogatott is. 83 percen át a várakozásokat felülmúlva játszottunk, és tartani tudtuk a lépést az Európa-bajnok, papíron sokkal esélyesebb portugálokkal.

Aztán jött egy peches lepattanóból bekapott gól, amivel szemben az addig remekül védő Gulácsi és tehetetlen volt, és jött a gyors összeomlás. Cristiano Ronaldo előbb egy tizenegyest értékesített, majd egy szép akció végén is betalált. Bár nem volt érdemtelen a portugál győzelem, a 3:0 nem tükrözi a játék képét.

Innentől kezdve csak akkor van esélyünk a továbbjutásra, ha megverjük a németeket vagy a franciákat. A reális cél egy olyan meccs, amin nem 83, hanem 90 percen át meg tudjuk valósítani az előre kitűzött céljainkat. A csoportunk második meccsén az Eb-történelem első német öngóljával nyertek a franciák.

Ma elkezdődik a csoportmeccsek második köre. A program:

• 15:00 Finnország–Oroszország
• 18:00 Törökország–Wales
• 21:00 Olaszország–Svájc

COVID-21

Amióta az operatív törzs csak hetente egyszer tart „sajtótájékoztatót”, és adatokat is csak hétköznap közölnek, a korábbinál is nehezebbé vált a magyar járványadatok követése. Szerencsére továbbra is szinte csak jó adatok vannak. Hétfőn:

• Mindössze 57 új fertőzöttet találtak, fele annyit, mint egy hete (117).
• 10 áldozatot jelentettek, ez is alacsonyabb, mint egy hete (17).
• 15-tel csökkent a kórházban kezelt fertőzöttek száma 391-re
• 3-mal a lélegeztetőn lévők száma 44-re.

Az első oltást viszont hétfőn mindössze 9 593-an kapták meg. (két hete még 30 ezren, egy hete 17 ezren kapták meg az első oltást) A regisztráltak száma 5 millió 363 ezer ember, 48 ezerrel több, mint 4 napja. Ez azt jelzi, hogy az oltási program most már fixen napi mindössze 10 ezres tempóval halad.

További hír az oltásokkal kapcsolatban, hogy csak június 30-tól lesz látható azok típusa és dátuma a digitális védettségi igazolványon. Az viszont továbbra sem világos, mi lesz azokkal, akiknek két oltás után sem termel elég antitestet a szervezetük. Merkely Béla most ingyenes ellenanyag-vizsgálatot ajánlott nekik, de arról továbbra sincs szó, hogy kapnának egy harmadik dózist.

A MI KORRUPCIÓNK

Kedden mutatta be a Transparency International legfrissebb Globális Korrupciós Barométer felmérését, amely 2020 októberében az Európai Unió 27 tagállamában mérte fel a lakosság korrupcióhoz való hozzáállását. A hazai adatokból kiderült, hogy

• A magyarok 54 százaléka szerint a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke. A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről tételezik fel, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de a „miniszterelnök és irodájának tisztviselői” sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől.
• A magyarok 69 százaléka „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának tartja a kormányzati korrupciót. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék).
• A magyar társadalom 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt évben nőtt a korrupció szintje hazánkban, míg csupán 15 százalék véli úgy, hogy csökkent.
• A kormány járványkezelése a válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint pedig nem,
• A magyarok 53 százaléka szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát - vagyis megtűri, akár ösztönzi is a korrupciót -, míg a válaszadók 34 százaléka véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát.
• 2020-ban még mindig a hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb vesztegetési forma Magyarországon, a válaszadók 18 százaléka fizetett hálapénzt a megelőző évben.

KLASSZIKUS CSÚCSTALÁLKOZÓ

Szerdán Genfben találkozik Joe Biden és Vlagyimir Putyin. Az ilyen csúcstalálkozók értelme jellemzően a személyes, lehetőleg szívélyes viszony kialakítása, de erre most gyakorlatilag semmi esély. A Fehér Ház előre közölte, hogy Biden nem tart közös sajtótájékoztatót a csúcstalálkozó után Putyinnal – ez a nemzetközi diplomáciában merőben szokatlan, már-már udvariatlan gesztus.

Putyin és Biden jól ismerik egymást, többször találkoztak korábban. Meg is van a véleményük egymásról. Biden már elnökként gyilkosozta le orosz partnerét, akinek szerinte nincs is lelkiismerete. Az orosz-amerikai viszony pedig a hidegháború óta nem volt ilyen fagyos.

Ha van két dolog, amiben előrelépés lehet a genfi találkozón, az a klímaváltozás és a nukleáris fegyverek kérdése, de mindkettőben vannak nehézségek. Az előbbiben az, hogy Oroszország jellemzően szénhidrogének kereskedelméből tartja el magát, ekként kevéssé érdekelt az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásában. Az utóbbiban pedig az, hogy az atomfegyverek problémája inkább aggasztja az Egyesült Államokat.

Az összes többi szóba jöhető kérdésben ennél csak nagyobbak a nézetkülönbségek. Sem az emberi jogok, sem a kiberbiztonság, sem Ukrajna és Belarusz, sem a két ország diplomáciai kapcsolatainak újjáépítésében nem vár senki előrelépést.

KELETI ZÁRÁS

Miután a NATO minden korábbinál keményebben szólalt fel Kína ellen, megjött a válasz Pekingből: szerintük rágalmazás, hogy Kína fenyegetést jelent a Nyugatra. Az eredetileg a Szovjetunió ellensúlyozására létrehozott észak-atlanti szövetség mindenesetre világosan kijelölte, hogy a következő években-évtizedekben inkább kelet felé tekintgetnek.

Magyar szempontból az a legérdekesebb kérdés, Orbán Viktor szempontjából pedig pláne, hogy a romló NATO-Kína viszony esetén meddig járhat külön utakon a Pekinggel feltűnően barátságos magyar kormány. A Le Monde most egyenesen arról írt, hogy Kína kísértésbe viszi a magyar miniszterelnököt.

Máshol:

• A szlovák legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a döntést, amely felmentette a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt nagyvállalkozót.
• Egymillió euróra büntette a francia bíróság az Ikeát, mert kémkedett a dolgozói után.
• Legalább 17 palesztin megsérült az izraeli nacionalisták zászlós felvonulásán, és Izrael légicsapásokkal válaszolt a Hamász gyújtóléggömbjeire.
• Nicolas Sarkozy bíróság elé állt kedden.
• Medve végzett egy férfival Szlovákiában.

ÉS EGY KIÁLLÍTÁS

Wolfgang Tillmans generációjának egyik legelismertebb kortárs fotóművésze. Olyan, az emberi mivoltunkkal szoros kapcsolatban álló témák foglalkoztatják, mint az intimitás, a szabadság, a biztonság, a testtudat. Karrierje egy mozgalmas időszakban, a berlini fal leomlásakor indult Németországban, a közéleti-politikai érdeklődés is átszövi a munkásságát.

A 444-nek arról beszélt, hogy miért hisz a demokráciában kőkeményen, de miért kérdőjelez meg nagyjából minden más témát és normát.

Jó reggelt! Ma még nem lesz 30 fok.

4 legfontosabb cikkünk most

• „Összekeverik két felnőtt ember szerelmét gyerekek sérelmére elkövetett aljas bűncselekményekkel” – több ezren tüntettek a Kossuth téren
• A magyarok 62 százaléka szerint az azonos nemű párok ugyanolyan jól fel tudnak nevelni egy gyereket, mint a hetero szülők
• A szakdolgozók több mint fele távozna az egészségügyből
• A magyar kormány visszavonta a Limes világörökségi jelölését, évtizedes munka megy kárba

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

POSZTJÁRVÁNY TÜNTETÉS

Hétfő délután több ezren tüntettek a Kossuth téren a „pedofiltörvény” homofób intézkedései ellen. A tüntetés minden felszólalója azt igyekezett elmagyarázni, hogy a törvény, amit elvileg a gyerekek védelmére hoznak, valójában súlyosan és értelmetlenül veszélybe sodor több ezer gyereket. Ugyanez nyersebben:

„Összekeverik két felnőtt ember szerelmét gyerekek sérelmére elkövetett aljas bűncselekményekkel.”

Hogy milyen abszurd a ma elfogadni tervezett törvény, azt talán az RTL Klub sajtóközleménye jelezte a legjobban. A tévécsatorna szerint a törvény értelmében csak 18 év felettiek nézhetnének a Harry Pottert, a Jóbarátokat, de még a Szomszédokat és a Barátok Köztöt is.

Az ellenzék nagy része már jelezte, hogy nem is vesznek részt a keddi parlamenti szavazáson. Az egyetlen kivétel a Jobbik, akik a homofób módosítókkal együtt is megszavazzák a törvényt.

A GYŰLÖLETKAMPÁNY MÖGÖTT

Globális kutatás vizsgálta, hogy mi az egyes országok lakóinak hozzáállása különböző LMBT-témákhoz. A magyar eredmények azért is érdekesek, mert nem feltétlenül igazodnak ahhoz, amit a kormány évek óta sugalmaz.

• A magyar társadalom 84 százaléka heteroszexuálisnak vallja magát, 1 százalék mondja, hogy meleg/leszbikus, 3 százalék biszexuális, 1 százalék pánszexuális vagy omniszexuális, 1 százalék aszexuális, a maradék pedig nem tudja/nem válaszolt.
• A korábbi, 2013-as adataihoz képest Magyarország az egyik olyan hely a világon, ahol nagyot nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatása: 30 százalékról 46 százalékra.
• Magyarországon 59 százalék ért egyet nagyon vagy némileg azzal, hogy az azonos nemű párok örökbe fogadhassanak (ez nyolc éve még csak 42 százalék volt). Összességében a magyarok 62 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jól fel tudnak nevelni egy gyereket, mint más szülők.
• Globálisan a válaszadók 55 százaléka tiltaná meg az LMBT emberek diszkriminációját a munkaerőpiacon, illetve az oktatáshoz, lakhatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Magyarországon 31 százalékkal alulról a harmadikok vagyunk ezen a listán.
• A legtöbb országban támogatják az emberek, hogy az LMBT személyek nyíltan beszélhessenek a nemi identitásukról vagy a szexuális orientációjukról. Spanyolországban majdnem a lakosság háromnegyede nyilatkozott így, Magyarországon ezzel szemben csak a harmada.

AMIRŐL TERELNEK

A homofóbiával átszőtt „pedofiltörvény” elsősorban nagy elterelő hadművelet, aminek legfontosabb célja leuralni a médiateret, hogy a Fidesznek kellemetlen témákra kevesebb figyelem jusson.

Első ezek közt a Fudan-beruházás, amivel az ellenzék fogást tudott találni a kormányon. A nem reprezentatív, hiszen az ellenzék által szervezett „négynemes konzultáció” szerint a budapestiek 97 százaléka ellenzi a beruházást, aminek Schanda Tamás államtitkár szerint zajlik a tervezése.

Orbán Viktor egy portugál lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a kínaiak sohasem mondják meg nekünk, hogy miként kellene viselkednünk, mi az, ami morálisan helyes vagy helytelen. Talán elfelejtette, hogy tiltakozott Peking, amikor budapesti politikusok néhány napja új utcaneveket avattak.

És zajlik az ország villámgyors privatizálása is, amivel a Fidesz szempontjából szintén jobb, ha a közvélemény inkább nem foglalkozik. Hétfőn derült ki, hogy 35 évre magánkézbe adnák a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését.

KIÜRÜLŐ EGÉSZSÉGÜGY

Június 15-től szűnik meg az a korlátozás, amely november óta tiltotta, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak. Az egy kivétel az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetése volt, amikor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel, és elhagyta a pályát.

Most 1200 egészségügyi dolgozó válaszolt a Független Egészségügyi Szakszervezet felmérésére, közülük nyolc százaléknyian a nyugdíjazásukat, 48 százaléknyian pedig a felmondásukat tervezik, amint megszűnik a felmondási tilalom.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy napokon belül távozik a magyar kórházakban dolgozók fele, de néhány százalékos felmondási arány is komoly csapás lehet a már most is kapacitáshiánnyal küzdő ellátórendszerben.

LELKES OLVASÓNK

Nem sokkal azután, hogy megjelent Győzelmi kényszer című, Orbán Viktor futballalapú hatalomfelfogásáról szóló könyve, Rényi Pál Dániel máris üzenetet kapott a miniszterelnök egyik közvetlen munkatársától: ugye a Karmelita is kap belőle?

A 444 szerzője természetesen eleget tett a kérésnek. Ha Orbán Viktorhoz hasonlóan te is kíváncsi vagy a könyvre, ami több tucat interjú és sok száz archív dokumentum alapján vázolja fel a futballista-miniszterelnök felemelkedését, a Győzelmi kényszert itt tudod megrendelni.

MINDEN HATÁRON TÚL

A magyar kormány visszavonta a Limes világörökségi jelölését, évtizedes munka megy kárba. Mindezt úgy, hogy a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

A Limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Ez egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze. Egy örökségvédelemben dolgozó forrásunk szerint:

„A legrosszabb az egészben, hogy ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is. Nem lehet ezt szebben mondani, odaszartunk az asztalra.”

REORIENTÁCIÓ

Komoly geopolitikai mozgás: a NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt. Az észak-atlanti szövetség eddig nem igazán foglalkozott Kínával, hiszen kívül esik érdekszféráján. Az, hogy most mégis, világos elmozdulást jelent, és meghatározhatja a következő évtizedeket.

A nyugati hatalmak és Kína viszonya ugyanakkor szofisztikáltabb szimpla katonai szembenállásnál. Ezt a legvilágosabban Angela Merkel fogalmazta meg, aki szerint a NATO-nak megfelelő egyensúlyt kell találnia a Kínához fűződő kapcsolatokban, nem lebecsülve, de nem is túlbecsülve az országot.

„Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát.”

Máshol:

• Kiültette a pódiumra a belarusz hatóság a repülőről lerángatott Raman Prataszevicset.
• Trump kormánya újságírókat és ellenzéki törvényhozókat figyelt meg.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze teljes vizsgálatot kér Duterte drogháborúja miatt.
• Elkezdődött Mianmarban a puccsal megbuktatott Aung Szan Szú Kjí pere.
• Finnország minden fiatalnak adna 20 ezer eurót, amit arra költenek, amire csak akarják.

ÉS FOCI

Amire sokan, sok ideje vártak, amiért hatalmas stadiont építettünk közpénzből, amiért Európában egyedülálló módon engedélyeztük a teltházas meccseket, ma valósággá válik: története során először játszik hazai közönség előtt világversenyen a magyar labdarúgó-válogatott.

Este hatkor a Puskás Arénában azokkal a portugálokkal játszunk, akikkel öt éve 3:3-as döntetlent sikerült elérni. A magyar keret gyengébb az akkorinál, a portugálok viszont, leszámítva Cristiano Ronaldo hanyatlását, minden bizonnyal erősödtek. Egy kis különbségű vereség tulajdonképpen már szép eredmény lenne Marco Rossi csapatátó, de azért bízunk a csodában. A csoport másik meccsén kilenckor a németek és a franciák játszanak csúcsrangadót.

A hétfői játéknap legjobb híre egyértelműen az, hogy a dán Christian Eriksen jó hangulatban van, csütörtökön már drukkolna a csapatának. És volt három meccs is:

• A meglepően jól játszó spanyolok csak 0-0-át játszottak a svédekkel.
• Paulo Sousa túlkombinálta, és még a bíró is a lengyeleket sújtotta – nyertek a szlovákok.
• A cseh Schick csodagóljára nem tudtak válaszolni a nagyot küzdő skótok.

Akit ennél mélyebben érdekel a foci, olvassa el cikkünket arról, hogy hogyan lett az angol válogatott egyik csodafegyvere a bedobás.

Jó reggelt! Ma csak 25 fok lesz, a hét végén viszont 35.

4 legfontosabb cikkünk most

• Orbán Erdogannal töltötte a vasárnap estét
• Karácsony Tóth Csaba ügyeit a múlt részének tekinti
• Egyetlen fős többséggel megszerezte a parlamenti többséget az új izraeli kormány
• Sokkolta a magyar válogatottat Eriksen esete

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

PEDOTEMATIZÁLÁS

Hétfőn szavaz a parlament a putyini mintára készült, homofób „pedofiltörvény” ellen. A fideszest többség természetesen meg fogja szavazni, a kérdés inkább az, hogy mit kezd ezzel a helyzettel az ellenzék.

Vendégpublicisztikájában Gulyás Márton arról írt a 444-en, hogy az ellenzéknek egyszerűen bojkottálnia kellene ezt a szavazást. Szerinte nem csak morálisan ez a helyes döntés, hanem politikailag is ez a racionális.

„Az ellenzéket a kormánypárti sajtó már most ‘pedofilsimogatónak’, ‘gyermekbántalmazónak’ és ‘szexuális erőszaktevőnek’ állítja be. Ezen sem az nem fog változtatni, ha megszavazza a törvénytervezetet, sem az, ha bojkottálja a szavazást.”

Hasonló vádakra számíthat mindenki, aki hétfőn részt vesz a Parlament elé több civil szervezet által összehívott tüntetésen, ami a törvénytervezet ellen tiltakozik majd.

Még mindig nem biztos, hogy ez a melegellenes, „pedofil” téma lesz a Fidesz részéről a csodafegyver, amivel megpróbálják letarolni a kampányt, és jövőre megnyerni a választást. Az viszont biztos, hogy máris sikerült az egy-két hete még számukra rendkívül kellemetlen Fudan- és Kína-témát háttérbe szorítaniuk.

COVID-21

Nyaralni készül az operatív törzs.

• Teljesen megszüntetik a már egyébként is megritkított napi „sajtótájékoztatókat”.
• Átállnak „készenléti jellegű adatszolgáltatásra”, vagyis a járványügyi adatokat kizárólag hétköznapokon közlik, hétvégén nem.

A „sajtótájékoztatóknak” sok haszna eddig sem volt, azokon személyesen kérdezni több mint egy éve nem lehetett.

A napi jelentésekben nem számítanánk óriási meglepetésekre, mert szerencsére megbízhatóan unalmasan alakultak a magyarországi járványügyi adatok az elmúlt hetekben, fokozatosan javult minden. De azért a briteknél is fejfájást okozó delta variáns miatt fél szemmel még érdemes követni a trendeket. Bízzunk benne, hogy a szakértők megteszik ezt, jobb adatok alapján, mint amiket a kormány a hivatalos honlapon a maga sajátos módján eddig megosztott.

Azt viszont ők sem tudják, hogy merre fejlődhet tovább a koronavírus, ami másfél év alatt csaknem négyszer fertőzőbbé vált. A koronavírus még olyan rövid ideje része az életünknek, hogy megjósolhatatlan, milyen irányba indul a további evolúciója.

ÖSSZEFOGÓCSKA

Van, ahol tökéletes az ellenzéki összefogás: Pesterzsébeten minden párt Hiller Istvánt támogatja. Hiller az előző két választáson nyerte ezt a választókerületet, jó esélye van ismét behúzni. Máshol viszont még zajlik az átigazolási szezon: Újbudán a korábbi MSZP-alelnök Molnár Gyula inkább DK-s színekben indul. Neki talán lesznek itt ellenzéki vetélytársai, nem lefutott, hogy ő mérkőzhet meg jövő tavasszal a fideszes jelölttel.

Az viszont már biztosnak látszik, hogy Zugló lesz az ellenzéki előválasztás legzajosabb meccse. Karácsony Gergely és a Jobbik egyaránt átléptek egy vastag vörös vonalat, és nem a korrupció ellen küzdő Hadházy Ákost támogatják, hanem azt a Tóth Csabát, akinek határozottan más a viszonya a korrupcióhoz. Különösen Karácsony esetében kínos ez, aki korábban többször látványos összetűzésbe került a szocialista képviselővel. A főpolgármester most azt mondta, mindezt a múlt részének tekinti.

Néhány hír kormánypárti oldalról:

• Szerencsen már megtalálták a megfelelő keresztapát.
• Orbán Erdogannal töltötte a vasárnap estét.
• Szijjártó az idei nyaralásáról: Kitesszük a térképet és választunk.
• Saját műsorát hackelte meg a közmédia külpolitikai szerkesztője.
• Hiszik vagy sem, az emberek többségének tetszik az ötlet, hogy kapjanak egy nagy rakás pénzt.

EGY KIRÁLYSÁG VÉGE

Vasárnap este megszerezte a megválasztásához szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, így 12 év után távozik a kormányfői posztról Benjámin Netanjahu. A koalíciós megállapodás szerint a most beiktatott kormányt ketten is vezetik majd, félidei váltással: Bennettet két év múlva a legerősebb ellenzéki párt elnöke, Jair Lapid váltja majd.

A Knesszetben a távozó Netanjahu is felszólalhatott, aki utódát árulónak nevezte, és harcot esküdött ellene. Megígérte, hogy visszatér a hatalomba, hamarabb is mint bárki azt remélné.

Máshol:

• Kína figyelmeztette a G7-vezetőket: rég elmúlt az az idő, amikor országok egy kis csoportja dönthetett a világ sorsáról.
• 28 millió dollárt fizetett valaki azért, hogy Jeff Bezosszal utazhasson az űrbe.
• Megbírságolták Bolsonarót, amiért nem viselt maszkot.
• Amszterdam nem kér több pénisznek öltözött részeg turistát.
• Tehenek támadtak egy futóverseny résztvevőjére Ausztriában.

4! CIKK, AMIRŐL A HÉTVÉGÉN TALÁN LEMARADTÁL

Eger lehetett volna az ellenzéki összefogás példája, de nem lett belőle semmi – Két év után összeomlott az ellenzéki összefogás Egerben: a polgármester, Mirkóczki Ádám kilépett. Az országos ellenzéki együttműködés is ilyen ingatag vagy csak Egerben nem tudtak kijönni?

A meddőségi centrumok államosításával a családbarát kormány csak elüldözi a családra vágyókat – A kormány egy rendelettel a maradék három meddőségi centrumot is államosítaná, ezzel teljesen megszüntetve a magán ellátást. A lombikprogramban részt vevő nők és a szakértők is tiltakoznak a döntés ellen.

A kétmillió dolláros kávézó – A NER elnevezett egy brit filozófusról egy belvárosi vendéglátóhelyet, és kitömte iszonyatosan sok pénzzel. Milyen? Semmilyen. A kávé jó, de a vérnyomást nem az nyomja itt fel.

Miért etetjük az állatokat? – A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.

ÉS EGY PODCAST

A részegen alsógatyában kaszálás mesterfogásai, Mexico mi amor! – Jobb lenne ezt az egészet komolyan venni. Tuti, hogy a paksi kettes blokkban lesz a Fudan egyetem!

VÉGÜL SPORT

Csak a szerencsén, az orvosok és többek közt Kjaer, a dánok csapatkapitánya gyors reakcióján múlt, hogy nem kezdődött tragédiával a 2021-es Európa-bajnokság. A szombaton a pályán feltehetően szívrohamot kapott Christian Eriksen szerencsére már jól van, de valószínűleg profi focista már nem lesz belőle. Kórházban végezte az az angol szurkoló is, aki vasárnap zuhant le a Wembley lelátójáról.

Kollégájuk kvázi-tragédiája a magyar válogatott játékosait sokkolta. Az esetet a közmédia stúdiójában elképesztő érzéketlenséggel kommentáló Bognár Györgyöt nem, de utólag ő is bocsánatot kért a produkciójáért.

Vasárnap három meccset játszottak:

• Az angolok visszavágtak a horvátoknak.
• Ausztria végül bedarálta Észak-Macedóniát.
• Varázslatos meccsen győzött Hollandia Ukrajna ellen.

A mai program:

• 15:00 Skócia–Csehország
• 18:00 Lengyelország–Szlovákia
• 21:00 Spanyolország–Svédország

Holnap este hatkor pedig jön a magyar–portugál. Illetlenség ennek örülni, de azért nem rossz hír, hogy Joao Cancelo kidőlt koronavírussal. Térdelésügyben sajnos balhé várható. A NER fejben már ott tart, hogy meccsek előtt nem térdelni olyan, mint nem karlendíteni Berlinben 1940-ben. A budapesti ír követség ugyan elmagyarázta Orbán Viktornak, hogy letérdelni nem tiszteletlenség vagy provokáció, de ezt nem fogják sokan meghallani.

Van viszont egy fantasztikus sporthír is: 2009 után, 37 évesen ismét világbajnok lett az öttusázó Marosi Ádám. Győzött a férfi csapat is. Hátha át tudják menteni ezt a formát az egy hónap múlva kezdődő olimpiára.

Anglia–Horvátország 1:0

London (A Wembley ülőhelyeinek csak negyedén ülhettek nézők.)

Anglia: Pickford – Walker, Stones, Mings, Trippier – Phillips, Rice – Foden (71. Rashford), Mount, Sterling (90. Calvert-Lewin) – Kane (82. Bellingham)

Horvátország: Livakovic – Vrsaljko, Caleta-Car, Vida, Gvardiol – Modric, Brozovic (70. Vlasic), Kovacic (85. Pasalic) – Kramaric (70. Brekalo), Rebic (78. Petkovic), Perisic.

Gól: Sterling (57.)

Mire lehetett számítani a meccs előtt?

A 2018-as világbajnokság elődöntője előtt sokan az angolokat tartották esélyesebbnek, hogy aztán Modric és Rakitic vezetésével a horvátok túljárjanak az eszükön. Három évvel később viszont valószínűleg még a horvát szurkolók közt is sokan úgy érezték, hogy most tényleg az angoloknak áll a zászló.

Bár mindkét kezdőben voltak olyan játékosok, akik három éve is összecsaptak, a horvátok akkori legjobbjainak egy része visszavonult, a többiek öregedtek, és még nem sikerült pótolni őket. Ezzel szemben az angoloknál olyan korszakos tehetségek épültek be a csapatba, mint Foden vagy Mount. Míg Horvátország talán gyengült 2018-hoz képest, az angolok biztosan erősödtek.

Ehhez képest milyen volt a meccs?

Talán a hazai pálya, talán a fiatalság tehette, de az angolok hurrikánként rohanták le a horvátokat a meccs első perceiben. Több nagy helyzetük is volt, Foden az 5. percben a kapufát is eltalálta. Az első félidő első felében az angolok labdabirtoklása bőben 70 százalék felett volt.

A horvátoknak szerencséjük volt, hogy nem kaptak gólt, de gyorsan rá is jöttek, hogy mit kell tenniük ennek elkerüléséhez: lelassítani a játékot, hogy ne szaladjanak át rajtuk a lelkes angol fiatalok. A 20. perc környékén a horvátok már úgy húzták az időt, mint egy olasz csapat a 86.-ban 1:0-ás vezetésnél, és ezzel sikerült is megtörni az angol lendületet. Innentől a szünetig már az történt a pályán, amit a tapasztalt horvát középpálya akart, az angolok pedig csak a félidő előtt közvetlenül egy szabadrúgással tudták megközelíteni Livakovic kapuját.

A második félidő elejét a horvátok kezdték magabiztosabban. Az angol védelem ügyetlenkedése többször is a frászt hozta Pickfordra és a hazai közönségre. De ahogy az ilyenkor lenni szokott, az angolok akkor tudtak gólt szerezni, amikor a horvátok a legjobban játszottak. Phillips tanári kiugratásából Sterling talált be az 57. percben.

Ahhoz képest, hogy hátra volt még fél óra, és alig egy gólos volt a különbség, a meccs végéig olyan sok minden már nem történt. A horvátok távoli lövésekkel próbálkoztak, de sem ez, sem a szinte minden labdakihozatalt elvállaló Modric nem tudta zavarba hozni az angolokat. A végén a házigazdák még azt is megengedhették maguknak, hogy tíz percre bedobják a 17 éves Bellinghamet a halovány Kane helyére.

Volt térdelés?

Az angol válogatott letérdelt a meccs előtt. A saját szurkolóik egy része pedig, hiába könyörgött előzetesen a szövetség, hogy ne tegyék ezt a sajátjaikkal, kifütyülte őket. A stadion másik felének tapsvihara viszont hatékonyan elnyomta a füttyszót.

Himnuszéneklést ki nyerte?

A horvátok, már csak azért is, mert a hazai angol közönség valamiért jól kifütyülte a vendégek himnuszát. Az angolok egyébként az első félidőben többször is kifütyülték a labdát ügyesen eldugó horvátokat.

Ki volt a meccs embere?

Kalvin Phillips. A Leeds United vezéregyénisége, a Yorkshire-i Pirlo hiba nélkül játszott, és ő volt a legjobb középpályás egy olyan meccsen, amit Luka Modric is végigjátszott. Az i-re a pontot a Sterlingnek adott tökéletes gólpasszal tette fel.

Felesleges adat

Phil Foden az első 21. században született játékos, aki angol mezben kapufát lőtt egy nagy tornán.

Bíró és VAR

Egyiküknek sem volt komoly dolga.

Merre tovább?

Az angolok megnyugodhatnak. Még nincs zsebben a továbbjutás, de hatalmas lépést tettek felé. A három pont különösen azért fontos, mert így akkor sincs baj, ha csak döntetlent tudnak játszani a következő fordulóban a gyakorlatilag csak ellenük készülő skótok ellen.

A horvátok innentől kezdve nem hibázhatnak, de még nincs is minden veszve. Teljesen reális, hogy a D csoport másik két csapatát, a cseheket és a skótokat is le tudják győzni. Persze az is, hogy nem.

Június eleje a hüledezés szezonja: ilyenkor írja meg az újság, hogy a különböző cégek, gazdasági társaságok, alapítványok beszámolói szerint ki mennyi pénzt keresett. 2021-ben különösen súlyos számok kerültek nyilvánosságra. A fokozatosan magánzsebbe vándoroltatott országban lélegeztetőgépekből 15 milliárdot vihetett haza valakinek a haverjának a haverja, és még a ferencvárosi parkolási kavarás főszereplőjének is leesett 3 milliárd, pedig őt maga Kocsis Máté is sittes alaknak nevezte.

A hatalmas számok egy idő után elzsibbasztják a szemet, az agyat és azt a szervet, ami az emberi testben a felháborodásért felelős. De még így is volt egy tétel, amitől nekem, sokakkal együtt, tikkelni kezdett a szemem.

Az a 600 millió forint, amit a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) juttatott az Apriori Cultura NKft-nek (AC).

A 3,5 milliárd forint költségvetésű BLA egy Fidesz-közeli szereplőkkel feltöltött intézmény, ami Rogán Antal minisztériumától kapja a pénzt. Amit aztán tovább osztogat, a valaha volt közpénzt néhány mozdulattal privatizálva. 700 millió jutott például idén az Alapjogokért Központ ál-NGO mögött álló cégnek, amiről külön cikket és büntetőfeljelentést lehetne írni, de az AC 600 milliója még ennél is súlyosabb eset.

Az AC egyetlen látható tevékenysége ugyanis a Scruton nevű V. kerületi kávézó üzemeltetése. A cég tulajdonosa-ügyvezetője pedig Szalai Zoltán, a több száz milliárd forintnyi közpénzt magába olvasztó, elképesztő ingatlanbirodalmat építő Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.

Az MCC-re zúduló, elapadhatatlannak tűnő pénzesőhöz képest nem nagy tétel ez a 600 millió forint, viszont cserébe meg lehet nézni, át lehet élni, meg lehet kóstolni. Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy milyen helyet hoztak össze a Rogán-BLA-AC-MCC közpénzféregjáratból a Zoltán utcában, érdemes tágabb szövegkörnyezetbe helyezni ezt a 600 millió forintot.

600 millió forint több, mint sok magyar kistelepülés éves költségvetése. 600 millió forintból gyakorlatilag bármilyen Magyarországon működő vendéglátóhelyet be lehet üzemelni, sőt, ezekben a bizonytalan időkben valószínűleg fel is vásárolni a már létezőket. Vendéglátóipari forrásaim csak abban nem voltak biztosak, hogy 600 millió forint egy kis belvárosi kávézó három, öt vagy ennél is több évi teljes árbevételének felel meg. Kérdés persze, hogy mennyi a Zoltán utcai üzlethelyiség bérleti díja – nyilván jó magas, hiszen Rogán Antal egykori kerületében mindenki piaci áron bérel, aki meg jól van bekötve a NER-be, az pláne.

Mondom máshogy: 600 millió forint több mint 2 millió amerikai dollár.

Akinek vannak ismerősei a nagyvilágban, próbálja meg elmagyarázni nekik, hogy egy kis budapesti kávézó mögött álló cég 2 millió amerikai dollárnyi közpénzhez jutott. Leírva is egészen hihetetlen, kimondva pedig azt az érzetet kelti, mint amikor az ember egymás után sokáig ismétel egy olyan furcsa hangzású szót, mint például az árboc, és a végén már azt sem tudja, hogy mit jelent, azt meg pláne nem, hogy mire húzzák fel a vitorlát a hajón. Egy kétmillió dolláros kávézónak már a gondolata is agykárosodást okoz.

A Scruton felé haladva a kétmillió dolláron gondolkodtam, és hogy mit szólna ehhez a névadó. A tavaly elhunyt Roger Scruton brit konzervatív filozófus volt, akinek gondolatait nem ez a cikk fogja elemezni. Scruton az 1980-as években jó kapcsolatot ápolt a kelet-európai ellenzékkel/ellenállókkal, így a magyarokkal is, és amennyire tudta, segítette őket, például könyvek csempészésével. Élete végére nyugaton kevés barátja maradt, Kelet-Európában viszont volt, akivel kitartott a jó kapcsolata. Ezek közül is kiemelkedett Orbán Viktor és rendszere: Magyarországon, amit kormánya a máshol lenézett és/vagy kinevetett „gondolkodók” utolsó józan mentsvárának képzel, Scruton Milo Yiannopoulosszal és Steve Bannonnal került egy polcra.

A kormányzati Scruton-imádat gyorsan átterjedt a róla elnevezett kávézóra is. Olyan jelentős kormányzati influenszerek reklámozták nem sokkal a tavalyi nyitás után, mint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Rácz Zsófia ifjúságügyi helyettes államtitkár. Amikor egy hétköznap kora délután felkerestem a Scrutont, a kevés vendég egyike éppen Rácz volt.

A leghíresebb manökeneként Orbán Viktort alkalmazó Galamb Szabóság mellett, a parlamenthez közeli, csendes Zoltán utcában található Scruton legjobb tulajdonsága, legalábbis ebben a melegben, hogy a beltere is szinte teljesen nyitva van az utca felé. Talán a járványvédekezési szempontból szabadon járatott levegő miatt, talán mert azt hitték, hogy én is helyettes államtitkár vagyok, talán mert a Scruton minden vendégének kijár a törvények felett állás mámorító érzése, de senki nem ellenőrizte a védettségi igazolványomat. Pedig nekem az utóbbi hetekben, mióta lehet beltéren fogyasztani, még abban a kávézóban is elkérték a plasztikkártyámat, ahol legalább 200 alkalommal fogyasztottam az utóbbi években.

Nekem munkaköri kötelességem budapesti kávézókban fogyasztani, a 444 kiváló Budapest-kalauzába is én válogattam ki a legjobbakat, majd teszteltem végig mindegyiket. Ez alapján teljes bizonyossággal állítom, hogy a Scruton nincs ott az utóbbi néhány évben ezen a téren is nagyot fejlődő Budapest 50, de talán 100 legjobb kávézójában sem. A szendvics gyenge volt, a limonádé semmilyen, a presszókávém egész jó. A valamilyen levesből és mac and cheese-ből álló ebédmenüt még a 444 olvasóinak kedvéért sem volt kedvem megkóstolni. A kiszolgálás olyan volt, mint a legtöbb hasonló helyen: kedves és szétszórt.

A szendvics-limonádé-kávé kombóért 2563 forintot fizettem, ami egy ilyen helyen, pláne a belvárosban, nem drága, bár ez a furcsa összeg arra utal, hogy talán hozzáadhatták automatikusan a felszolgálási díjat, ami egy ilyen helyen kevéssé elegáns. Sajnálom, hogy nem ellenőriztem a számlát, de arra kellett koncentrálnom, hogy ne vetkőzzek előbb meztelenre, hogy aztán a földön ripityára tört üvegszilánkok közt fetrengve extázisban vonyítsam:

NA NE KÚRJATOK FEL KAPTATOK 600 MILLIÓT ITT MINDEN MAGYAR ADÓFIZETŐ INGYEN FOGYASZTHAT A NER HALÁLA NAPJÁIG.

A Scruton egyébként önmeghatározása szerint nem is kávézó, hanem közösségi tér. Érdekes kérdés, mit gondolna a névadó erről a tőle távol álló újbalos gügyögésről, amiből már csak egy feminista tamponvarró szakkör és az alagsorból egy crustpunk-zenekar próbaterme hiányzik. És hogy a borszakíróként is tevékenykedő Roger Scruton mit szólna a neve alatt futó, teljesen középszerű kávézóhoz, amit az ő konzervatív nézeteivel nem teljesen összeegyeztethető módon annyi pénzzel tömtek ki, amennyit magyar vendéglátós soha nem lát egyben. De hát ki tudja, lehet hogy ez az igazi konzervativizmus, jellegtelen vendéglátóhelyeket minél több közpénzzel feltőkésíteni. Én sajnos nem látok ehhez kellően tisztán ebben a 21. századi ideológiai katyvaszban.

Csak abban vagyok biztos, hogy a Scrutonba senki ne tegye be a lábát. Esetleg majd egyszer, ha visszaadták a 600 millió forintunkat.

Belgium-Oroszország 3:0

Szentpétervár (Az oroszoknak hazai pályán, de papíron a belgák voltak a pályaválasztók.)

Oroszország: Sunyin – Mario Fernandes, Szemenov, Dzsikija, Zsirkov – Ozdojev, Barinov – Zobnyin, Golovin, Kuzjaev – Dzjuba

Belgium: Courtois – Alderweireld, Boyata, Vertonghen – Castagne, Dendoncker, Tielemans, T. Hazard – Mertens, Carrasco, Lukaku

Gól: Lukaku (10., 88.), Meunier (34.)

Mire lehetett számítani a meccs előtt?

Amikor a belga-orosz este kilenckor elkezdődött, még tartott az Eriksen újraélesztése miatt leállított, majd újrakezdett dán-finn. A szombati játéknap utolsó mérkőzésétől így elsősorban azt várta mindenki, hogy egyszerűen csak legyen egy rendes, normális focimeccs,

Ha nincs ez a borzalmas közjáték, a meccs előtt mindenki azzal foglalkozott volna, hogy vajon mire képesek a belgák. Ez a mostani generációjuk valószínűleg a valaha volt legtehetségesebb, még az 1980-as évek válogatottjánál is jobb. Ugyanakkor egyre többen morognak arról, hogy kezd ez az aranygeneráció felett is eljárni az idő, amire a legjobb példa Eden Hazard: néhány éve még komolyan arról volt szó, hogy ő lesz a világ legjobb játékosa, idén viszont semmit nem csinált a Real Madridban.

Hazardnak csak az öccse volt ott a belga kezdőben, ő a kispadra szorult többek közt Meunier, Benteke és Batshuayi társaságában. De Bruyne és Witsel sérülés miatt el sem utaztak Szenrpétervárra. Az oroszoknál a kezdőben sem volt egyetlen ilyen kaliberű játékos, így tényleg csak az volt a kérdés, hogy kijön-e a meccsen a két keret közti klassziskülönbség..

Ehhez képest milyen volt a meccs?

Nos, kijött. Csak nem egészen úgy, ahogy arra számítani lehetett. Az orosz védelem ugyanis megtette azt a szívességet, hogy két hatalmas hibájuknak köszönhetően előbb Lukaku, majd a csereként beállt Meunier szerezhettek gólt viszonylag könnyen.

Az oroszok egyébként nem játszottak reménytelenül rosszul az első félidőben, több támadást is vezettek, elsősorban a hatalmas Dzjuba fejét keresve. A belgák viszont az első gól után kényelmesen átállhattak a kontrajátékra, és az ellentámadásokból többször is veszélyeztették Sunyin kapuját. A nézőnek közben az az érzése volt, hogy a belgák félgőzzel játszanak – hogy valóban jóval nagyobb fordulatszámra tudnak kapcsolni, az majd a következő meccseken derül ki,

A második félidőt az oroszok kezdték jobban. Ahogy az ilyen vert helyzetben lenni szokott, mindent egy lapra feltéve támadták végig az első 15 percet. Komoly helyzetet azonban nem sikerült kialakítaniuk Courtois kapujánál, és ez el is vette a kedvüket az egésztől. A második félidő második fele az EB eddigi legunalmasabb része volt, a belgák békésen gurigáztak, az oroszoknak meg se energiájuk, se ötletük nem maradt. Aztán a legvégén Lukaku még egy góllal megmutatta, hogy miért volt már a meccs előtt is a gólkirályi cím várományosa. Kiugratták, ő pedig gyorsabb, erősebb és pontosabb volt az elllenfélnél.

Volt térdelés?

Igen. A belgák és a spanyol játékvezető és segédei is letérdelték. Ők vezették a BL-döntőt, és akkor is térdeltek. Az orosz közönség egy része kifütyülte ezt a produkciót.

Himnuszéneklést ki nyerte?

Az oroszok. A hazai csapat mindig jobban odateszi magát, és a szovjetektől örökölt orosz himnusz egyébként is ideális a hősiesen együtt ordításra.

Ki volt a meccs embere?

Lukaku. Mert rúgott két gólt. Mert végig azt csinált a pályán, amit akart. És főleg mert miután megszerezte az első gólját, a kamerához rohanva ordított üzenetet Eriksennek, akivel csapattársak az Interben.

Bíró és VAR

Mateu Lahoz Spanyolországban arról ismert, hogy sokkal engedékenyebb a kollégáinál. Itt viszont nem volt nehéz dolga, amit szépen illusztrál, hogy egyetlen lapot sem kellett kiosztania.

A VAR-nak gyakorlatilag nem volt dolga. Azon viszont érdemes lenne a FIFA illetékeseinek elgondolkodnia, hogy biztosan meg kell-e adni az olyan gólokat, mint Lukaku első találata. A belga csatár hatalmas lesen volt, amikor a jobbszélről felé lőttek egy beadást, de mivel az lepattant egy orosz védőről, a gólt meg kellett adni.

Aggasztó fejlemény

Az első félidőben három csere is volt sérülés miatt. Igaz az első kettő egy szerencsétlen összefejelés után. Az oroszok a 63. percben már az ötödik cseréjüket is kihasználták, többek közt a csereként beállt Cserisevet is lecserélték.

Nagyon sok játékos holtfáradtan, túlterhelt izomzattal érkezik erre a két, összecsúszott szezon után tartott Eb-re. Hiába a hosszabb keretek és a több cserelehetőség, mint öt éve, sokan fognak a következő hetekben kidőlni, vagy legalábbis teljesen elkészülni az erejükkel.

A B csoport állása

1. Belgium 3 pont
2. Finnország 3
3. Dánia 0
4. Oroszország 0

A következő fordulóban:

• Finnország–Oroszország
• Dánia–Belgium

Vasárnapi meccsek

• 15:00 Anglia–Horvátország
• 18:00 Ausztria–Észak-Macedónia
• 21:00 Hollandia–Ukrajna

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

MAGYAR MIZÉRIA

Európában a médiapiacot sehol sem verik szét úgy, mint itt – Médiakutatók 2020-ban a magyar, a szlovák, a cseh és a román médiapolitikát megvizsgálva arra jutottak, hogy a magyaroknak semmi meglepő nem volt abban, ami külföldön történik a médiával, de amit itt művelnek, olyan máshol nincs.

Átlépni a vörös vonalon – Karácsony és Jakab egy ritka egyszerű politikai helyzetben aggasztó üzenetet küldtek az ellenzéki tábornak.

Hiába mondja Orbán, hogy nem kampányhúzás az szja visszaosztása, ha semmi más értelme nincs – Igyekeztünk komolyan venni Orbán Viktort, és komoly gazdaságpolitikai lépésnek értelmezni azt, hogy akár 580 milliárd forint adót fizetne vissza a gyereket nevelőknek. De akárhogy is nézzük, nagyon választási trükknek tűnik.

KÍNA ÉS MI

A magyar jogrend nincs felkészülve az olyan intelligens arcfelismerő kamerarendszerekre, amilyen Siófokon épülhet – A titkosszolgálatok például külső engedély nélkül is használhatják a biometrikus arcképfelismerő rendszereket, és csak a jóhiszeműségükön múlik, hogy ezidáig ezt csak korlátozottan és célhoz kötötten tették. Az ilyen térfigyelő kamerákra még csak a szigorú európai adatvédelmi szabályok se vonatkoznak.

„Mi azt szeretnénk, ha öt év múlva már nem mi csinálnánk ilyet, hanem a magyar állam” – Már több mint húszezren konzultáltak a kínai egyetemről.

A magyar ellenzéket segíti a minden apróságért odacsapó kínai diplomácia – Hiába próbálja a kormány kétbalkezes, nemzetközileg komolyan vehetetlen bagázsnak beállítani a hazai ellenzéket, Peking igenis foglalkozik velük. A kínaiak agresszivitása és sértődékenysége pedig éppen a magyar kormánynak rossz a választási kampányban.

SPORT- ÉS KULTÚRHARC

Orosz mintára indít homofób kampányt a kormány, az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő szervezeteket – A kormánypártok új javaslatai értelmében tilos lenne 18 éven aluliaknak olyan reklámot mutatni, amely a homoszexualitást „jeleníti meg”.

Miért beszélt összevissza Orbán a térdelésről – A meccsek előtti térdelés több szempontból is vitatható, a miniszterelnök azonban ténybeli sületlenségeket mondott róla. A térdelés eddig az egész foci Eb legnagyobb focin kívüli témája. De mi is az és ki találta ki?

TUDOMÁNYOS ÜGYEK

Az már nem kérdés, hogy a koronavírus az agyat és az idegrendszert is károsíthatja – De hogy hogyan és miért, azt még csak most kezdik igazán kutatni. A probléma megfejtése nem egyszerű, mert mintákat csak elhunytak agyából tudnak venni, a kognitív képességek romlását pedig nehéz úgy vizsgálni, hogy igazából nincs mihez viszonyítani az állapotromlást.

Amikor kifogyunk majd a jó tanárokból, akkor lesz vége a magyar matematikai iskolának – Matekpodcast, strukturálatlanul, vágatlanul (na jó, alig vágottan), közvetlenül Pach Jánossal a magyar matematikai iskoláról. Kiderül, hogy egy-egy fecske néha mégis csinál nyarat.

Jó reggelt! Ma és holnap még nyárias lesz az idő, vasárnap már kevésbé.

4 legfontosabb cikkünk most

• Amikor vissza is lehet kérdezni, akkor Orbán már nem tud „Európa legsikeresebb védekezéséről” beszélni
• Már a 12-15 közöttieket is lehet regisztrálni Pfizerre
• Hiába mondja Orbán, hogy nem kampányhúzás az szja visszaosztása, ha semmi más értelme nincs
• Orosz mintára indít homofób kampányt a kormány, az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő szervezeteket

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

AZ ÚJSÁGÍRÓ KARÁCSONYA

Nagy nap volt a csütörtök a 444 életében: két és fél év várakozás után élőben kérdezhettük a miniszterelnököt. Orbán Viktor ugyanis váratlanul megjelent a rendes heti kormányinfón. A sajtótájékoztatót úgy szervezték, hogy az újságírók ne tudjanak felkészülni rá, egyes lapokat pedig egyszerűen nem engedtek be.

Szerencsére a 444-től Haszán Zoltán érkezett, alaposan felkészülve. Először a világszinten is kiemelkedőnek számító halálozási arányról kérdezte a miniszterelnököt. A folyamatos sikerpropagandát folytató Orbán egy újságíróval szemben már vonakodott méltatni a kormány járványkezelési teljesítményét: „mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk”, ezt „meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak” – mondta arra, hogy esetleg hibáztak-e bármiben.

Már-már az önkritika határáig merészkedett a miniszterelnök, amikor a járványkezelés esetleges hiányosságai mellett az egész magyar társadalom felelősségét firtatta. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, ezt válaszolta:

„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”

KÉT JÓ HÍR A JÁRVÁNYRÓL

• Budapesten szerdán senki nem vesztette életét covidban.
• A kormány csütörtökön engedélyezte a 12-15 évesek beoltását koronavírus ellen, így már ez a korosztály is regisztrálhat a vakcinainfo.gov.hu-n. A 15 év alattiak oltása jelenleg csak Pfizer-vakcinával lehetséges. Az oltás időpontjára a szülőknek magukkal kell vinniük a szülői hozzájáruló nyilatkozatot.

OROSZ MINTA

A kormánypártok benyújtottak egy rakás módosítót az elvileg hónapok óta csiszolgatott „pedofiltörvényhez”, és ezt a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége csütörtökön meg is szavazta. Az előterjesztésről jövő héten dönt a parlament.

A szakértők, jogvédő szervezetek ítélete lehangoló: a kormány orosz mintára indít homofób kampányt gyakorlatilag összemosva a pedofíliát a homoszexualitással. Az új javaslatok értelmében tilos lenne például 18 éven aluliaknak olyan reklámot mutatni, amely a homoszexualitást „jeleníti meg”, és az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő, szexuális felvilágosítással foglalkozó szervezeteket.

Az Amnesty International szerint a javaslat nincs rendben se a magyar, se az uniós jog alapján, de ez csak évek múlva derül ki, a törvény pedig addig nagyon sok kárt tud okozni.

KAMPÁNYKRUMPLI

A 2022-es kampány eddigi leghangosabb ígérete, hogy ha a GDP 5,5 százaléknál gyorsabban nő az idén, akkor jövőre a gyereket nevelő családoknak visszaadják a befizetett személyi jövedelemadójukat.

Orbán Viktor nagyon szeretné elkerülni, hogy bárki is azt gondolja, hogy ez az 550-580 milliárd forintos pénzosztás egyáltalán pénzosztás, és hogy ennek bármilyen köze is lenne ahhoz, hogy 2022-ben választások lesznek. De hiába mondja Orbán, hogy nem kampányhúzás az szja visszaosztása, ha semmi más értelme nincs közgazdasági, gazdaságpolitikai értelemben.

A járvány után segít a kormány, amikor már nem kell, annak, akinek már nem kell. Ahogy Szily László megfogalmazta, ez egyszerűen csak krumpliosztás gazdagoknak. Azért van rá szükség, mert a várható gazdasági fellendülés ahhoz túl későn jön Orbánnak, hogy a szavazók 2022 tavaszára elkezdjék a bőrükön érezni a gyümölcseit.

Lesz még ajándékosztás bőven a választás előtt. A 2022-es költségvetésben, amelyről a tervek szerint a jövő héten szavaz a parlament, kétmilliárd forinttal emelkedik a családi pótlékokra fordítható költségvetési keretösszeg. És jön az újabb nemzeti konzultáció arról, hogy van-e olyan magyar, aki szerint nem kellene 200 ezer forintra emelni a minimálbért.

GYŐZELMI KÉNYSZER

Honnan ered Orbán Viktor határtalan futballszenvedélye? Kik voltak a hősei a futballpályák mentén, és mit tanult tőlük? Miért kell minden pillanatban valakit vagy valamit legyőzni? Ezekre a kérdésekre is választ ad a 444 új könyve.

A Győzelmi kényszerben Rényi Pál Dániel rengeteg anekdotikus részlettel, információs mozaikkal rajzolja meg Orbán politika- és futballfelfogásának körvonalait. Rényi több tucat interjút készített, és sok száz archív dokumentumot használt, hogy megpróbálja kideríteni, miért hasonlítanak a magyar politika mindennapjai egy soha véget nem érő, vagy inkább folyton újra- és újrakezdődő, elkeseredett kiesési rangadóhoz, ahol mindig, minden áron győzni kell, de a győzelem után azonnal jön a következő, még veszedelmesebb ellenfél.

Kedvcsinálónak publikáltunk egy részletet is a könyvből. Magyarország először 1998-ban pályázta meg a foci EB rendezését, de akkor a Fidesz-kormány végül kisasszézott a pályázat mögül.

ITT A FŐNÖK

Joe Biden először látogat Európába. Az amerikai elnök

• csütörtökön a brit miniszterelnökkel tárgyalt,
• péntektől vasárnapig a G7 csoport vezetőivel tart megbeszéléseket,
• hétfőn Brüsszelben a NATO,
• kedden ugyanott az EU vezetőivel tárgyal,
• szerdán pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Genfben.

Első európai beszédében Biden már kijelölte, hogy miért jött. Újra meg akarja erősíteni a szövetséget Amerika és az európai demokráciák között, mert a világ útelágazódáshoz ért, hiszen diktátorok és önkényuralmi rendszerek erősödnek, úgyhogy világosan meg kell mutatni, hogy a 21. századi kihívásokra is csak a demokráciák adhatnak hatékony válaszokat. Aki ezt nem hiszi, az ellen fel kell lépni – emelte ki.

Az amerikai ajánlat egyszerű: szemben Trumppal, a katonai védelemért nem pénzt, hanem politikai-diplomáciai szövetséget akarnak, elsősorban világos elköteleződést Kínával és Oroszországgal szemben.

A magyar külön utasság addig lesz könnyen tartható, amíg Magyarországnál fontosabb, erősebb országok is érdekeltek maradnak abban, hogy Európa és a két keleti autokrata rezsim között ne romoljon meg drámaian a viszony. Sokáig úgy tűnt, hogy Németország például így van ezzel, de az elmúlt néhány hónapban Kína ügyében a berlini diplomácia az eddigieknél jóval keményebbé vált, és közeledett a washingtoni elvárásokhoz

Máshol:

• Törvényen kívül helyezte a bíróság Navalnij antikorrupciós alapítványát.
• Nekiment Brüsszel Németországnak, hogy ismerje el, az EU az erősebb.
• A saját fiával váltaná ki a hadifoglyokat az örmény miniszterelnök.
• Betonutat építettek az Akropoliszra, nem mindenki boldog.
• Négy hónap börtönt kapott a Macront felpofozó férfi.

MA GURULNI KEZD

Este kilenckor a Törökország-Olaszország meccsel megkezdődik a 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság, aminek a hivatalos neve a halasztás ellenére továbbra is EURO 2020. A magyarok csak kedd délután hatkor debütálnak a portugálok ellen.

Amíg nem gurul a labda, maradnak a pályán kívüli hírek. Például az, hogy tovább görög az EB előtti legfárasztóbb balhé, ami az ukránok „provokatív” mezével kapcsolatos. Az UEFA most felszólította őket, hogy változtassanak rajta. Nem az oroszok által kifogásolt, a Krím-félszigetet is ukránként feltüntető térképpel van bajuk, hanem azzal a jelmondattal, amit az ukrán történelem egyik legsötétebb korszakában használtak.

A mi szempontunkból talán fontosabb, hogy az európai járványügyi központ maszkviselést javasol a nézőkkel teli Eb-meccsekre. Meglátjuk, hányan tartják ezt be a Puskás Arénában.

ÉS EGY PODCAST

Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Jó reggelt! Ma sem lesz hidegebb.

4 legfontosabb cikkünk most

• Orbán ígérete: fejenként átlagosan 400 ezer forint adót kaphatnának vissza a gyerekes családok
• Ott nem zsírozhatták le előre a versenyt, ahol ennyire eldurvul az előválasztás – Karácsony kampányindítója Zuglóban
• Magyarország és Lengyelország is ellenzi a G7-ek globális társasági minimumadótervét
• Eláruljuk, ki nyeri az Európa-bajnokságot, ha mégsem a mieink

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

BALATONI MEGFIGYELŐÁLLAM

Szerdán a Fudan-beruházás körül nem volt újabb jelentős fejlemény, cserébe viszont egy sok szempontból még annál is meglepőbb kínai fejlesztést jelentettek be Magyarországon.

Lengyel Róbert, Siófok ellenzéki polgármestere a Facebookon büszkén jelentette be, hogy arcfelismerő rendszerrel egészítik ki városban a Petőfi sétány térfigyelőkamera-rendszerét. Ennek keretében 39 új, mesterséges intelligenciával ellátott kamerát is felszerelnek, aminek operátorai akár a tömegben is megtalálhatják a sétányon bűncselekményt elkövetőket.

A siófoki beruházás a kínai Dahua Techology nevű cég mintaprojektje lenne. Amit a cégről tudni érdemes:

• Részben a kínai állam, azaz a Kínai Kommunista Párt tulajdonában van.
• A cég szerepet vállalt az ujgurok elleni kampányában is, az ő arcfelismerő rendszereiket is bevetik a muszlim kisebbség erőszakos asszimilációjában.
• Az ujgurok elleni kampányban játszott szerepe miatt a Dahua 2019-ben felkerült az amerikai kormány feketelistájára.
• A cégnek két súlyos adatbiztonsági botránya is volt, hackerek 2016-ban és 2017-ben is hozzáférést nyertek kamerarendszereikhez, és bárki átvehette az irányítást az eszközök operációs rendszere felett.
• Az amerikaiak idén márciusban „elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatnak" minősítették a cég szolgáltatásait és eszközeit. Júniusban pedig a biztonsági rendszereket szolgáltatók amerikai érdekképviselete kizárta soraiból a Dahuát, mivel megsértette a szervezet etikai szabályait.

Érdekes lesz megfigyelni, hogy reagál a siófoki és az országos közvélemény a kínai beruházás hírére. Azt pedig még inkább, hogy vajon a kormány és a kormánypropaganda meri-e pellengérre állítani, vagy inkább csendben maradnak Kína-ügyben.

COVID-21

Elhárult minden akadály az egységes EU-s covid-igazolvány elől, miután szerdán nagy többséggel az Európai Parlament is megszavazta.

A július elsejétől bevezetett igazolványnak tartalmaznia kell vagy az oltottságot, vagy a friss negatív teszteredményt, vagy azt, hogy a birtokosa átesett a koronavírus-fertőzésen. Az oltásoknál kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat kell a tagállamoknak elfogadniuk. Más oltóanyagok, pl. a Sinopharm vagy a Szputnyik V, esetében az országok maguk dönthetik el, hogy elismerik-e azokat, vagy sem.

Az EP szavazásán a fideszes képviselők is támogattak ezt, annak ellenére, hogy korábban tiltakoztak ellene, Orbán Viktor pedig egyenesen azt ígérte, hogy „a kínai vakcinával beoltottak szabadon utazhatnak majd a nyár során”. A következő két évben a világ szegényebb országainak megsegítésére félmilliárd vakcinát vásároló amerikaiak természetesen nem keleti oltóanyagot szereznek be, hanem Pfizert.

Magyarországon lassan elfogynak az oltásra regisztráltak. Kedden például már csak 8 ezren regisztráltak, miközben 18 ezren kapták meg az első oltásukat. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy így ősszel még simán átsöpörhet az országon egy negyedik hullám is. Mivel nálunk, szemben Nyugat-Európával, pont a legidősebbek közül nem sikerül midnenkit beoltani, ez akár a halálozási adatok újabb megugrásával is járhat.

KAMPÁNYKÖLTSÉGVETÉS

A legbiztosabb jele annak, hogy jövőre választás lesz: Orbán Viktor bejelentette, hogy „ha jól megy idén a gazdaság” jövő év elején visszakaphatják a gyerekesek az idén befizetett adójukat. Az intézkedés feltétele, hogy 5,5 százalék felett legyen a GDP növekedése, ami azért izgalmas, mert a pénzügyminisztérium 4,3 százalékkal számolt.

A miniszterelnök szokása szerint a részletekbe nem ment bele, ezeket a gazdaságpolitikai tanácsadója fejtette ki a közmédiában.

• Jövedelemtől függetlenül mindenkinek jár.
• Fejenként maximum 800 ezer forintot fognak visszatéríteni.
• A csomag nagyjából 600 milliárdba kerül majd, másfél millió keresőt érint, azaz fejenként átlagosan 400 ezer forint visszatérítésre lehet számítani.

Ha ez valóban ebben a formában valósul meg, a négyévente szokásosnál is nagyvonalúbb osztogatásnak tűnik. De nem ez a Fidesz egyetlen fegyvere a kampányra, Kövér László például felszólított mindenkit, hogy kampányoljon a saját családjában. És jöhet még egy kis segítség legfelülről is, a magyar Püspöki Konferencia szerint Ferenc pápa igenis találkozni fog Orbán Viktorral.

KAMPÁNYÖSSZEVESZÉS

Ha van olyan körzet, amiről még a legnagyobb fanyalgók sem állítanák, hogy minden előre lezsírozott az előválasztásban, az Zugló, ahol Hadházy Ákos és az MSZP-s Tóth Csaba már hónapok óta csépelik egymást.

Tóth itt a legutóbbi két országgyűlési választáson ellenzéki összefogás nélkül is nyerni tudott, így Zugló 2022-ben is behúzható körzet lehet az ellenzék számára. Ugyanakkor épp itt merült fel többször is, hogy a helyi MSZP összejátszik a Fidesszel. 2019-ben Karácsony Gergely egyenesen arról beszélt, hogy parkolásügyben a helyi szocialisták háttéralkut kötöttek a Fidesszel.

Annak ellenére, hogy Karácsony Gergelynek sosem volt egyszerű a viszonya a zuglói szocialistákkal, szerda délelőtt mégis visszament a kerületbe, hogy támogatásáról biztosítsa Tóth Csabát. A főpolgármester azt mondta:

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak vitáink, de ezek a viták mindig arról szóltak, hogy mi a legjobb, amit a kerületnek adni tudunk.”

Hadházyról a főpolgármester megjegyezte, hogy reméli, a választási rendszer másik ágán, vagyis listán bejut a következő parlamentbe.

KISEBB ADÓPARADICSOM

Ahogy az várható volt, Magyarország és Lengyelország is ellenezni fogja a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7-ek globális társasági minimumadójának tervét, aminek célja az adóparadicsomok felszámolása.

A magyar és a lengyel kormány csak abban az esetben támogatná a minimumadót, amennyiben az alól mentesülhetnének azok a cégek, amelyek „jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak”. A hírről beszámoló a Financial Times megjegyzése szerint a globális társasági minimumadó tervét 2020-ban kidolgozó OECD javaslatában amúgy eredetileg szerepelt is az, amit a magyar pénzügyminisztérium szeretne, vagyis a minimumadó nem vonatkozna a „jelentős gazdasági tevékenységet végző”, például gyárakat telepítő cégekre. Így talán van esély a két kelet-európai örök renitens szempontjainak elfogadására.

Máshol:

• Nem adja fel, kitart, üzente börtönéből családjának Roman Prataszevics barátnője.
• Ugyanarra készülnek az izraeliek, mint ami kirobbantotta a májusi krízist.
• A leggazdagabb amerikaiak gyakorlatilag nem fizetnek adót.
• Kissé csoffadtnak tűnt Kim Dzsongun, amikor egy hónap szünet után újra nyilvánosan szerepelt.
• Saját cipőmárkát alkottak a Barcelona utcáin eddig hamis cipőket áruló utcai seftesek.

EGY NAGYVÁROS FÉLREÉRTÉSE

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója délután ötkor arról posztolt a Facebookon, hogy be van dugulva a belváros, és az útvonaltervezője szerint 24 perc lenne autóval eljutni a Jászai Mari tér közelében lévő Képviselői Irodaháztól a céljáig, ami a térkép alapján valahol a Március 15. tér közelében lehet.

„Lassan gyorsabb lesz gyalogolni Pesten, mint autózni, mi lesz itt jövő héten?”

– írta az eredetileg Karácsony Gergely szidására kitalált posztjában Hollik, de az üzenet a jelek szerint még az oldalát követőknek sem ment át, hiszen kommentekben szinte kizárólag a képviselő posztját kritizáló megszólalásokat látni. Nem véletlenül, hiszen Hollik érvelésének alapvető gyenge pontját maga a képviselő leplezte le: még az általa megosztott útvonaltervezője is jelezte, hogy ugyanez a táv tömegközlekedéssel mindössze 16 perc lenne.

Szegény Hollik meg ne tudja, hogy nyáron két hónapig autómentes pihenőparttá alakul a pesti alsó rakpart egy része, és az is felmerült, hogy a Rákóczi úton elvegyenek egy sávot az autósoktól.

ÉS SPORT

Holnap kezdődik az Európa-bajnokság. Magukat szakértőnek és jósnak gondoló szerzőink beharangozónak megírták tippjeiket a tornára. Melyik lesz a magyar csapat legjobb meccse? Ki lesz a legjobb/legrosszabb magyar játékos? Ki nyer? Melyik lesz a torna meglepetéscsapata? Ki okozza majd a legnagyobb csalódást? Ki lesz a gólkirály? És lesz-e szurkolói botrány?

Az utolsó kérdésre tulajdonképpen már meg is kaptuk a választ. Miután a keddi magyar-ír barátságos meccs előtt a hazai közönség egy része kifütyülte a letérdelő íreket, Stephen Kenny szövetségi kapitány elmondta, hogy mennyire csalódott. Marco Rossi pedig igyekezett senkit nem megbántani és semmit sem mondani a nyilatkozatával.

Na de hol van ez a botrány ahhoz képest, ami a magyar sportlövőknél zajlik? A legújabb menetben egyéves eltiltást kapott a többek közt ellenfele italának doppingszerrel felturbózásával vádolt Sidi Péter, aki így nem lehet ott a tokiói olimpián. Bár a fellebbezésének elbírálása még hátra van.

Jó reggelt! Ma is nyár lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Európában a médiapiacot sehol sem verik szét úgy, mint itt
• Egy tervezet szerint a kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni
• A járvány alatt milliárdos üzletet kötött a ferencvárosi parkolási botrány főszereplője
• Az már nem kérdés, hogy a koronavírus az agyat és az idegrendszert is károsíthatja

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Hivatalosan is vége Magyarországon a harmadik hullámnak. Maga Müller Cecília jelentette be. Jövő héttől már akár falunapot is lehet tartani, és azok az egészségügyi dolgozók és rendőrök is felmondhatnak a munkahelyükön, akiknek ezt a járványhelyzet miatt mostanáig törvény tiltotta.

Arra azért Müller is felhívta a figyelmet, hogy a vírus továbbra is velünk van, és a legjobb védekezés az oltakozás. Aki nem oltat, egy olyan betegséget kockáztat, amiről már nem is kérdés, hogy az agyat és az idegrendszert is károsíthatja

Május vége óta naponta körülbelül 15 ezren kapnak Magyarországon oltást, ez csigalassú tempó, amivel már nem lehet érdemben közelíteni a vágyott nyájimmunitáshoz. Továbbra is a 12-15 évesek beoltása látszik az egyetlen módszernek a komolyabb előrelépéshez. Vagy be lehet vetni olyan trükköket, mint Washington államban, ahol marihuánával várják az oltakozókat.

Egy kiskaput azért itthon is nyitottak az oltási kampányban: engedélyezik, hogy az első után más típusú vakcinát adjanak be másodiknak. De csak orvosi javaslatra, és ez nem érinti azokat, akik már mindkét oltást megkapták, ám a szervezetük nem produkált antitesteket. Nekik tovább kell várniuk, amíg lesz hivatalos álláspont a harmadik oltás engedélyezéséről.

A NYERTES

A Fidesz körül mozgó, a politika és a gazdaság közt egyensúlyozó szereplők közül sokan tudtak hatalmas hasznot húzni a járványból. Jó példa erre Martos Dániel. Az általa alapított cég, a Minerva Tanácsadó Kft. kapta az egyik legnagyobb, gyorstesztek beszerzéséről szóló megbízást az Országos Kórházi Főigazgatóságtól.

A Minervától több mint hárommilliárd forint értékben rendelt az állam. A szerződés tavaly december 31-én járt le, ami után Martos kiugrott a cégből. A Minervát 2021. február 23-án átadta egy kis, mindössze 800 lelkes borsodi községben, Rakacán élő alig húszéves férfinak, Kiss Martinnak.

Martos Dániel a ferencvárosi Fidesz emblematikus figurája volt. A fiatal pártkatona kampányokat vezényelt le, irányította a helyi Fidelitast, majd a frakciót, végül a kerületi vagyont bízták rá. Eközben viszont botrányt botrányra halmozott.

A Sötét parkolási ügyek Budapesten című filmünkben is fontos szerepet kapott. Ő felelt a parkolási rendszerért, amiről kiderült, hogy ezer sebből vérzik. Ferencvárosi karrierje a film bemutatása után véget is ért. Kocsis Máté személyesen járt közben, hogy a kincstárnok távozzon a pozíciójából. A Fidesz frakcióvezetője a 444-nek akkor azt üzente, hogy Martost nem tartja tisztességesnek.

ÚJ EGÉSZSÉGÜGY

A járvány lehetőséget adott a magyar egészségügyi rendszer ráncfelvarrására, az egyre krónikusabb munkaerőhiány pedig egyre égetőbbé teszi ezt. Most nyilvánosságra került egy tervezet, amellyel az Országos Kórházi Főigazgatóság racionalizálná és szervezné át a magyar kórházak működését.

• A városi kórházak főleg járóbeteg-ellátást, egynapos sebészetet és krónikus ellátást végeznének, a nagyobb műtéteket a megyei kórházak kapnák meg.
• 13 kisebb kórházban szűnnek meg vagy alakulnak át a „műtétes szakmák”.
• Az országos aktív ágyszám 2472-vel csökkenne.
• A kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni. Ügyeleti időben a nagyobb, megyei intézményekbe kellene menni. A munkaanyag megjegyzi, hogy a helyi politika számára a legnagyobb érzelmi feszültséget „a gyermek születési helyéhez való ragaszkodás jelenti”. Ezt azzal oldanák meg, hogy az anyakönyvezésnél az anya lakcímét írnák be a születési helyhez.

SZEMÉLYES NYOMORÚSÁGUNK

Médiakutatók 2020-ban a magyar, a szlovák, a cseh és a román médiapolitikát megvizsgálva arra jutottak, hogy a magyaroknak semmi meglepő nem volt abban, ami külföldön történik a médiával, de amit itt művelnek, olyan máshol nincs.

• A legjobb példa erre a magyar állami reklámköltés. A politika máshol is használja a reklámköltéseket befolyásszerzésre, de olyat, hogy a saját politikai érdekeik mentén ennyi közpénzt a piacra küldjenek gyakorlatilag 0-100 arányban, „még a sokat látott román barátaink” sem tapasztaltak
• A kutatók szerint az újságírást illetően ma Magyarország a legkevésbé vidám barakk, Európában máshol még nem érzik azt az újságírók, hogy a munkájuknak semmilyen következménye nincs, illetve nincs ilyen megosztottság a kormánypártiak és a kormánytól függetlenebb médiamunkások között.

Egy esetleges kormányváltás esetére a szakemberek elsősorban az összes állami médiaköltés ideiglenes leállítását javasolják. Szerintük fontos feladat lenne még a közmédia kezelése és a frekvenciapályáztatás, és ha eltűnne a Médiatanács, gyorsan visszajöhetnének a piaci szereplők a magyar médiapiacra.

T******-ADÓ

A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint Karácsony Gergelynek bocsánatot kell kérnie Tiborcz Istvántól a „Tiborcz-adó” kifejezés használata miatt – közölte a világgal Tiborcz István.

Orbán Viktor veje azért indított személyiségi jogi pert Karácsony ellen, mert a politikus az önkormányzati választási kampányban az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet „Tiborcz-adóként” emlegette.

Tiborcz közleményére Karácsony is közleménnyel reagált. A „Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó” kezdetű szövegben a főpolgármester arról írt, hogy Tiborcznak még „a saját neve kapcsán indított perről sem sikerült igazat mondania, hiszen az első fok elvesztése után legfeljebb döntetlenre mentett másodfokon”,

A főpolgármester szerint amint a törvényi szabályozás engedi, „beszedjük a közösbe a Tiborcz-adót az 500 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosaitól”.

További bűnügyi hírek:

• Több mint 25 gramm kokaint szórtak a Dunába egy budapesti rendezvényhajóról.
• Hét év börtönt kért az ügyészség Lagzi Lajcsira.
• Elfogadhatatlannak nevezte Budapest rendőrfőkapitánya, hogy három rendőr előállítás közben súlyosan bántalmazott egy férfit.

PÁPALÁTOGATÁS

A Fudan-beruházás mellett még egy diplomáciai csatatéren csaphat össze a magyar kormány és ellenzék. A szeptemberi budapesti Eucharisztikus Kongresszusra tervezett pápalátogatás, és hogy Ferenc pápa találkozik-e magyar politikusokkal, kiváló terep az ütközésre.

Bayer Zsolt, a NER egyik harci kutyája már ott tart, hogy ha a pápa nem akar találkozni Orbán Viktorral és Áder Jánossal, akkor inkább ne is jöjjön Magyarországra. Cserébe Karácsony Gergely kapva az alkalmon bejelentette, hogy Budapest tisztelettel és szeretettel várja Ferenc pápát. A hátralévő három hónapban még biztosan lesznek új fordulatok, mert ha a pápa tényleg úgy akar jönni Magyarországra, hogy itt nem találkozik az ország vezetőivel, az az utóbbiak számára kifejezetten megalázó, amire az ellenzék emlékeztetni is fogja őket.

Máshol:

• Tizennyolc év után véget ért a magyar misszió Afganisztánban.
• Felpofozták Emmanuel Macront.
• A sanghaji Fudan Egyetem egyik oktatója meggyilkolta az egyetemre kinevezett párttitkárt.
• Elutasították Ratko Mladic fellebbezését, élete végéig börtönben marad.
• Ebédelni ment az izlandi gazda, mire visszatért, 30 méteres gejzírt talált a kertjében.

TÉRDJÁTÉK

Írország ellen játszott az Európa-bajnokság előtti utolsó felkészülési meccsén a magyar válogatott. Klasszikus küzdős, hajtós, gyorsan felejthető meccs volt, gól nélkül.

Az egész mérkőzés legemlékezetesebb jelentéhez nem is volt köze a labdának. Az írek letérdeltek a meccs legelején, hogy ezzel tiltakozzanak a kirekesztés és a rasszizmus ellen, a 10 ezer magyar néző egy része viszont kifütyülte a gesztust. A magyar játékosok térdelés helyett az UEFA Respect feliratú felvarrásra mutattak a mezükön.

Volt szerdán egy másik meccs is: egy asztalhoz ültek Orbán Viktor és Karácsony Gergely sportemberei, Szöllősi György és Murányi András. Az 1974-es BEK-elődöntőben nem sikerült egyetérteni, néhány dologban viszont igen.

ÉS KÉT FELÚJÍTÁS

• Jövő szerdán indul a Lánchíd felújítása. A tervek szerint 2023 augusztusában lesz kész.
• A nyár közepén egy hónapra lezárják a Nyugatit. Június 19. és július 18. között zajlik a felújítás.

A magyar közéletben olyan kevés alkalom van, amikor a két politikai oldal képviselői leülnek egymással véleményeket ütköztetni, hogy amikor ez véletlenül mégis megtörténik, egy felelősségteljes újság azonnal delegálja egy munkatársát, hogy tekintse meg a „vitát”. Így jutott nekem az a megtiszteltetés, hogy megtekinthessem a XXI. Századi Intézet által rendezett „Sportpolitika: Finanszírozás és politika” munkacímű beszélgetést.

Bár itt valóban két politikai oldal ült egy asztalhoz, egyikük képviselője sem volt első vonalbeli politikus – olyan tényleg csak szökőévente egyszer történik meg Magyarországon. Így nem Orbán Viktor, minden idők legsportrajongóbb magyar miniszterelnöke és az ellenzék valamelyik prominens képviselője vitatkoztak, hanem csak a beosztottaik.

Egyfelől Murányi András, egykori sportújságíró és Népszabadság-főszerkesztő, ma Karácsony Gergely főpolgármester és reménybeli miniszterelnökjelölt sportügyi tanácsadója. Másfelől Szöllősi György jelenlegi sportújságíró, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Puskás- és Felcsút-ügyi valami, továbbá még vagy féltucatnyi hangzatos cím birtokosa.

A moderátori szerepet Szabó Lászlóra, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökére osztották. A korábban a Fideszben és a Fidesz-kormányokban is különböző pozíciókat betöltő Szabó higgadtan és pártatlanul vezette a beszélgetést, de a témától elkalandozó, az 1974-es Dózsa-Bayern BEK-elődöntő körülményein is hosszasan vitatkozó ex-kollégákkal nem volt könnyű.

A vitát különösen megnehezítette, hogy míg a profi kommunikátor és szükség esetén szemrebbenés nélkül hazudozó Szöllősi végig higgadt tudott maradni, az izgága, érezhetően sértett, a Népszabadság beszántásától érthető módon máig ideges Murányi többször is annyira kijött a sodrából, hogy saját magát is sikerült összezavarnia. Néha pedig akkora sportriporteri lózungokat mondott a „nincs barátságos meccs”-től a az ex-jugoszláv sportolók szemében látszódó délszláv háborúig, hogy talán még Vitár Róbert is felszisszent volna.

A politikai szembenállás ellenére az alaptézisben egyetértett Szöllősi és Murányi: sport és politika elválaszthatatlan. A vita inkább azon ment, hogy a jelenlegi kormány, amit Szöllősi szolgál, Murányi pedig megdönteni próbál, jól kapcsolja-e össze a sportot a politikával.

Nem meglepő módon Szöllősi szerint igen. A főszerkesztő kifejtette, hogy a rendszerváltás utáni posztkommunista kormányoknak semmi mondanivalójuk nem volt a sportról, és úgy általában is csak rombolni tudtak, például a Bozsik-programot is elkaszálták. Ezzel szemben a Fidesz 2010 után az előző nyolc évben „megszűnt” sportot ismét felkarolta, különösen a futballt, ami a legsiralmasabb helyzetben volt.

Szöllősi szerint akkor politikai öngyilkosságnak tűnt hozzányúlni a focihoz, és Orbán Viktor sem remélhetett ebből politikai hasznot. Mégis, ma már senki sem mondja, hogy ennek ne lett volna látványos eredménye.

Murányi közbevetésére, hogy Rákosi és Kádár alatt kezelték ilyen kiemelten a sportot és fürösztötték tejben-vajban a sportolókat, hosszas sporttörténeti vita alakult ki, többek közt a már említett Dózsa-Bayern meccset is érintve.

Szöllősi a magyar sport elmúlt 100 évének történelmét úgy értelmezi, ahogy a NER történelemfelfogása nagyjából az egész országét. Kezdetben vala a Horthy-korszak, aztán folyamatos hanyatlás, nagyjából 2010-ig. Ha voltak is sikerek, a helsinki olimpiától az Aranycsapaton át a Dózsa BEK-elődöntőjéig, azok mind a Horthy-korszakban megteremtett alapoknak köszönhetőek, amik még a kommunizmus legsötétebb éveiben is elegendőek voltak egy vébédöntőhöz és számtalan olimpiai aranyhoz.

Szöllősi még a kommunisták által meggyilkolt Szűcs Sándor nevét is bevetette, amire hála a jó istennek Murányi nem tromfolt rá a nyilasok által kivégzett Tóth Potya Istvánnal, mert akkor tényleg soha nem lett volna vége a történelmi sérelmek felhánytorgatásának.

Így Szabó moderátornak volt ideje ráterelni a két résztvevőt a következő pályára, a Nolimpia-kampány megvitatására. Szöllősi szerint ott is a szokásos baloldali rombolás történt: a Momentum ezzel a kampánnyal akarta felépíteni magát pártként. Azt ugyanakkor még ő is elismerte, hogy azon lehetne vitatkozni, hogy az olimpia mint sportesemény mennyire van válságban, és hogy meg lehet-e rendezni gazdaságosan.

Murányi ezzel szemben azt mondta, hogy olimpiát akkor érdemes rendezni, ha annak anyagi feltételei adottak, és a társadalom is odaáll az ügy mögé. Szerinte ez Budapesten nem volt így. Szabó moderátor itt tűnt egyetlen egyszer kissé részrehajlónak, mert egy valódi újságíró megkérdezte volna Szöllősit, hogy miért nem írták ki a népszavazást ahelyett, hogy gyorsan elálltak az olimpiai pályázattól, de erre sajnos nem került sor.

Ehelyett jött a legszórakoztatóbb pengeváltás, amiben Murányi amellett érvelt, hogy nem a sporttámogatással van a gond, hanem azzal, hogy Magyarországon ezt nagyon sok pénzt elszórva, alacsony hatékonysággal, viszont sok lopással csinálják, és talán nem kellett volna annyi milliárdot önteni Felcsútra.

Szöllősi szerint viszont a kormány csak egy történelmi igazságtalanságot tesz helyre azzal, hogy most abba a sportba önti a pénzt, amiből évtizedeken át csak kivették, és biztos vannak visszaélések, mint mindenhol, de nem ezt kellene kiemelni. És a TAO-pénzeket magáncégek adják utánpótlásra és létesítményfejlesztésre.

Következett egy újabb sporttörténelmi vita arról, hogy a jugoszlávok és a románok a rendszerváltás előtt hogy kezelték a sportok – és itt egy pillanatig úgy tűnt, mintha Szöllősi elismerően szólna Ceausescu nacionalista-szocialista, bőkezű sporttámogatási modelljéről – majd jött a nagy katarzis: mindkét fél egyetértett abban, hogy a budapesti úszó-EB apropóján kormány és főváros kulturáltan tudott együtt dolgozni a közös cél érdekében. Arra nem tértek ki, hogy mindez mennyibe került az adófizetőknek, és milyen hasznot hozott nekik.

A szerda esti magyar-ír barátságos focimeccsre Murányi 2:0-t, Szöllősi 2:1-et tippelt. Szöllősi szerint nyolc aranyat hoznak haza a magyar sportolók a tokiói olimpiáról, Murányi szerint kilencet. Ebben is majdnem egyetértettek.

(A beszélgetés a XXI. Század Intézet Facebookján teljes 55 perces egészében visszanézhető.)

Jó reggelt! Ma nyár lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Orbán: Meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását
• A magyar ellenzéket segíti a minden apróságért odacsapó kínai diplomácia
• Mészáros Lőrinc volt felesége 100 milliárdos cégvagyontól vált meg
• Litvánia szerint Minszk illegális bevándorlókat küld a határára hibrid hadviselés részeként

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

FUDAN BELFÖLDÖN

A fideszes politikusok és a kormánypropaganda továbbra sem tudják hatékonyan kezelni azt a furcsa helyzetet, hogy hirtelen a legfontosabb belpolitikai témává vált egy kínai felsőoktatási beruházás. A NER gőzhengere akkor tud hatékony lenni, ha nekik sikerül tematizálni a közbeszédet, és ez most egyértelműen az ellenzék témája.

Hétfőn:

• A parlamentben a kormány politikusai látványosan lefagytak, és Fudan-ügyben csak a távoli jövőre beígért népszavazásról szóló néhány soros közlemény ismételgették.
• Bajkai István a HírTV-ben közölte, hogy Kínában elképzelhetetlen bármilyen oktatás erős nemzeti identitás és a nemzetre való hivatkozás nélkül.
• Matolcsy György pedig újabb fejezetet adott közre az ezoterikus közgazdaság-tudomány tankönyvéből, amelyben többek közt azt állította, hogy az EU-nak befellegzett, részt kell vennünk Kína felemelkedésében.

Este maga Orbán Viktor is közzétett egy írást a honlapján, ami szerint „meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását”. Orbán annak kapcsán írt, hogy Magyarország rendre megvétózza a közös uniós állásfoglalásokat, amik elítélnék a kínai diktatúra brutális lépéseit az ujgurok ellen vagy Hongkongban. Orbán szerint:

„ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ.”

Orbán dühös írása minden bizonnyal reakció arra, hogy hétfőn Németország külügyminisztere azt mondta, meg kell szüntetni az egyes EU-s tagállamok vétóhoz fűződő jogát. Heiko Maas szerint erre azért van szükség hogy többé „ne ejthessék túszul” őket azok az országok amelyek vétóikkal megbénítják az EU külpolitikáját.

Emlékeztetőül: azt a Kínát nem hajlandó elítélni a magyar kormány, amely most éppen arra játszik, hogy lecsökkentse az ujgur születések számát. A kínai születésszabályozás miatt 2,6-4,5 millióval kevesebb ujgur születhet 20 éven belül Hszincsiangban, a cél Peking részéről az etnikai arányok számukra kedvezőbbé alakítása lehet.

FUDAN KÜLFÖLDÖN

A Fudan-ügy belpolitikai hullámai mellett nemzetközi vetületével is a magyar ellenzéket segíti. A kormánykommunikáció kétbalkezes, nemzetközileg komolyan vehetetlen bagázsnak próbálja beállítani az ellenzéket, erre most a világ második legnagyobb hatalma komolyan veszi őket, és több közleményben is elítélte akcióikat, tüntetéseiket.

A kínaiak évek óta kényszeresen agresszív és sértődékeny külpolitikája a kampányban nagyon jól jöhet az ellenzéknek és annak miniszterelnök-jelöltjének. Orbán Viktor imidzse szerint ő a ravasz legkisebb királyfi, aki mindenkinek ellen mer állni és be mer szólni, ebben a helyzetben viszont ő tűnik az idegen hatalom kiszolgálójának, az ellenzék pedig a bátor ellenállónak.

Az ellenzéknek még attól sem kell tartania, hogy a mostani dühös pekingi nyilatkozatok hatalomra kerülésük esetén akadályt jelentenének. 2010 és a keleti nyitás előtt még a Fidesz politikusai is bátran szembeszálltak Kínával. Orbán Viktor 2000-ben találkozott a Dalai Lámával, Balog Zoltán 2009-ben még együtt tüntetett Tibetért azzal a férfival, akit 2011-ben már nem engedtek tibeti zászló lengetni a kínai politikusok konvoja felé Budapesten. Ha a kínaiak nagyvonalúan fátylat tudtak borítani ezekre az akciókra, az új utcanevekre is képesek lesznek.

Ritka win-win szituációnak tűnik ez a magyar ellenzék szempontjából, de ők innét is képesek lehetnek veszíteni. Az egyetem elleni tiltakozás eddig egyszer sem csúszott át rasszizmusba – hétfőn viszont a parlamentben Burány Sándor MSZP-s képviselőnek sikerült kínaiznia egy nagyot.

COVID-21

Lassú és hosszú lesz a lecsengése még Magyarországon a járványnak, hiába ért véget számításaink szerint a harmadik hullám. Hétfőre mindössze hárommal csökkent a kórházban ápoltak száma, lélegeztetőgépről is csak egy beteg került le.

Az mindenesetre nagyon biztató, hogy vasárnap mindössze 81 új fertőzöttet azonosítottak, ez még a hétvégi, általában visszafogott tesztelés mellett is nagyon kedvező adat, különös tekintettel arra, hogy a pozitív tesztek aránya így is 1,22 százalék volt csupán. Ilyen kevés új fertőzöttet utoljára tavaly augusztus 26-án, a második hullám kirobbanása előtt jelentettek.

Annak is lehet örülni, hogy Szlovákia is el fogja ismerni a magyar oltási igazolványt, és elfogadják majd az orosz és kínai vakcinát is. Viszont a hétvégén gyakorlatilag megállt a magyar oltási kampány. Vasárnap mindössze 1363-an kapták meg a védőoltás első dózisát.

KIFIZETVE

Eltűnt a legnagyobb, korábban családi tulajdonban lévő vállalkozások részvényesei közül Kelemen Beatrix, Mészáros Lőrinc volt felesége. A 100 milliárdos nagyságrendű állami megrendelésekkel felfújt építőipari cégeket összefogó Mészáros Építőipari Holding negyedét még tavaly vehette át tőle Mészáros Lőrinc, májusban pedig már a család tőzsdén kívüli érdekeltségei nagy részét birtokló Talentis Group is csak Mészáros Lőrincé volt, pedig korábban a fele Mészárosné Kelemen Beatrix kezében volt.

Még nem tudni, hogyan kerültek a cégek Mészároshoz, és hogy kapott-e értük pénzt a felcsúti milliárdos volt felesége. Kelemen Beatrixnak egyetlen komolyabb cégben maradt érdemi részesedése, de azt mindig is egyedül birtokolta: a Life- és OzoneTV-t működtető Media Vivantis Zrt.-t.

További, nehezen hihető hírek Magyarországról:

• Verekedésbe torkollott egy buli Jászapátiban, riasztották Pócs Jánost.
• Letöltendő börtönt kérnek a szökésben lévő Balogh Sándorra, Máger Andrea közvagyonért felelős miniszter volt férjére.
• A nyáron elkezdődik a Blaha Lujza tér felújítása.
• Letartóztattak három rendőrt, akik életveszélyes sérüléseket okozhattak egy garázdasággal gyanúsított férfinak.
• Fürjes Balázsnak esze ágában sincs főpolgármesternek lenni.

BELARUSZ MIGRÁNSTRÜKK

Őrizetbe vettek 9 iraki menedékkérőt Litvániában, akik Belarusz felől érkeztek – közölték a vilniusi hatóságok. A litvánok szerint a belaruszok illegális bevándorlókat küld a határára hibrid hadviselés részeként.

A földgömbre nézve furcsának tűnhet, hogy a Baltikum határán bukkanjanak fel iraki menekültek. A belarusz fővárosba azonban több közel-keleti nagyvárosból is indulnak repülőjáratok. Hogy miért, az eddig nem volt világos, most viszont már elképzelhető, hogy Lukasenka ugyanazt a fegyvert akarja bevetni az EU ellen, mint a törökök: ha nem teljesítik a követeléseit, egyszerűen átengedi országa területén a menekülteket, akik aztán belpolitikai válságot okozhatnak az unió országaiban.

Máshol:

• Navalnijt visszavitték a börtönbe.
• El Salvador elnöke hivatalos fizetőeszközzé tenné a bitcoint.
• Jeff Bezos júliusban kiruccan az űrbe.
• Nagy kapkodásban van a CIA az amerikai csapatok afganisztáni kivonása miatt.
• Már a K-pop frizuráért is munkatábor jár Észak-Koreában.

SPORT ÉS POLITIKA

Három nap múlva kezdődik az Európa-bajnokság. Akit érdekel a foci, iratkozzon fel naponta megjelenő hírlevelünkre, amiben ígérjük, benne lesz minden. Nagyjából így.

Ez az EB viszont még azokat is érdekelheti, akiket egyébként a labda hidegen hagy. Szokatlanul sok politikai vetülete lesz a tornának, a résztvevő országok olyanokon képesek összekapni, hogy milyen az ukránok meze. Az oroszok ugyanis kiborultak azon, hogy a trikón látható térképen ott vannak azok a területek is, amik Moszkva szerint hozzá tartoznak.

Ezek az összezördülések ellenére még mindig jobb hangulat várható az Eb-n, mint az olimpián. A focitornát legalább egy olyan kontinensen rendezik meg, ahol éppen nem kell nagyon tartani a koronavírustól. Japánban viszont egészen máshogy állnak a dologhoz, az ország nagy része, ha tehetné, le is fújná az olimpiát. A tokiói szervezőbizottság egy tagja mindenesetre inkább a metró elé ugrott.

ÉS EGY JAPÁN MESTER

Mr. Uekusa meztelenül, kéz nélkül, vakon, fapofával győzi le a fizikát. Egy nyomasztó lakásban, a legvégsőkig elszánt tekintettel, hiányos öltözetben, kupakokkal, poharakkal, cukrokkal, drónnal és pumpákkal feszegeti a határait az emberiség nagy dicsőségére.

Komoly belpolitikai hatása lett a Fudan-beruházás kapcsán indított ellenzéki politikai kampánynak. A hétvégén a kormány visszakozott egy jó nagyot: Gulyás Gergely azt mondta, a budapestiek majd népszavazáson dönthetnek arról, hogy akarják-e a kínai egyetemi gigaberuházást. Gulyás szerint a népszavazásra akkor kerülhet sor, amikor már

„meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk.”

A népszavazás belengetése, de csak a távoli jövőre, jóval a 2022 tavaszi választások utánra, nyilvánvalóan időhúzás a kormány részéről. De így is látványos, hogy az ellenzék lépésre tudta kényszeríteni a kormányt egy olyan ügyben, amit Orbán Viktor szeretett volna gyorsan lezárni és túllépni rajta.

A kormány reakciója nyilván nem független attól, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fudan ügye élénken foglalkoztatja a hazai közvéleményt, és még a Fidesz-szavazók egyharmada is ellenzi azt. Az ellenzék akciója azonban nem csak belpolitikai hullámokat vert, és nem csak a magyar kormányt késztette reakcióra, hanem a kínait is.

Június 3-án, miután Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely többek közt a Dalai Lámáról és az ujgur mártírokról nevezett el közterületeket a tervezett beruházás közelében, megszólalt Vang Ven-pin pekingi külügyi szóvivő. Szerinte a magyar ellenzék politikusai felesleges hírverést csapnak a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”, ez az akció pedig „megvetésre sem méltó”.

Június 6-án a budapesti kínai nagykövetség reagált az előző napi Fudan-ellenes tüntetésre. A követség honlapján és a Kínában egyébként betiltott Facebookon közzétett közlemény szerint:

„Bizonyos politikusok Budapesten súlyosan téves állításokat fogalmaztak meg Kínával és a kínai-magyar kapcsolatokkal összefüggésben… A beszéd tele van ideológiai előítéletekkel, ellenségességet és konfrontációt szül. Súlyos beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos tönkretétele a baráti, és mindkét fél számára előnyös viszonynak a két ország között. Határozottan tiltakozunk és elítéljük ezt.”

Már Gulyás Gergely reakciója is mutatta, hogy az ellenzék Fudan-ellenes kampánya meglepően sikeres, a pekingi reakció pedig tovább erősíti ezt. A magyar kormánypropaganda évek óta, az utóbbi hónapokban pedig különösen, tutyimutyi, gyenge, kétbalkezes, komolyan vehetetlen, nemzetközi környezetben csetlő-botló, idegen nyelveket sem beszélő vesztesnek állítja be az ellenzéket és annak vezetőit.

Erre tessék, a világ második legerősebb hatalma sem képes csendben legyinteni rájuk, hanem közleményekkel reagál az akcióikra, tüntetéseikre. Miközben a magyar kormány azt kommunikálja, hogy a magyar ellenzék komolyan vehetetlen, Pekingből kellően komolyan veszik őket ahhoz, hogy több közleményt is kiadjanak néhány utcatábla és egy néhány ezres tüntetés miatt.

A kínai kormány ilyen megnyilvánulásai biztosan nem segítik a Fudan-beruházás ügyét. Erősíthetik az azt leállítani akaró ellenzéket, és növelhetik a magyar közvéleményben is az ellenérzést egy olyan egyetemmel szemben, amire a kormány több pénzt költene, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatásra szán egy évben. Peking érdekeit inkább az segítené, ha a kínai külügy csendben maradna.

A kínai külügy azonban nem tud csendben maradni. Peking Hszi Csin-Ping 2012-es hatalomra jutása óta lényegesen agresszívebben lép fel a világban. A „kínai emberek érzelmeinek megbántására” hivatkozva minden vélt vagy valós sérelemre azonnal ugranak a diplomaták és szóvivők.

A budapesti utcanevek, nyilvánvalóan hasonló nemzetközi akciókat követve, pontosan azokat az érzékeny pontokat érintették, amikre a kínai vezetés azonnal ugrik. Hongkong bekebelezése, az ujgurok elnyomása, a Dalai Láma száműzetése és Tibet elfoglalása, valamint a keresztényüldözés mind olyan témák, amiket a szigorúan ellenőrzött kínai nyilvánosságban és interneten említeni is tilos. Ha pedig valaki külföldön merészel ezekkel foglalkozni, jön a menetrend szerinti reakció az illetékes külügyi szóvivőtől vagy nagykövetségtől.

A kínai sértődékenység mellett az ország külpolitikájában egyre komolyabb szerep jut a „farkasharcos-diplomácia” fantázianévvel ellátott irányvonalnak. A név a Farkasharcos című kínai filmből ered, aminek címszereplője egyfajta Rambóként küzd a kínai érdekekért, mindenféle szabályra és törvényre fittyet hányva. A Hszi Csin-ping hatalomra jutása előtt inkább a színfalak mögötti diszkrét megállapodásokat preferáló kínai külpolitika talán azért is fordult az efféle teátrális gyalázkodás felé, mert ha nemzetközi eredményeket nem is lehet vele elérni, a hazai közönségnek, különösen annak fiatal, online, nacionalista részének kifejezetten imponál.

A két kínai reakció az ellenzék megmozdulásaira még nem érték el a farkasharcos-diplomácia legagresszívebb megmozdulásainak szintjét, de így is ízelítőt adtak abból, hogy a globális szuperhatalomként fellépő Kína sokszor mennyire képtelen elhagyni a történelmi sérelmeiből fakadó, szinte gyerekes reakciókat. Diplomáciailag meglehetősen infantilis kiadni egy megvető nyilatkozatot arról, hogy valami „megvetésre sem méltó”.

Kína diplomáciai törekvéseinek, nagyhatalmi ambícióinak elemzői gyakran szokták azzal védeni Peking túlságosan agresszív és így kontraproduktív fellépését a nemzetközi porondon, hogy Hszi Csin-pingék ráérnek, hosszú távon játszanak, és majd történelmi távlatból kell szemlélni a 21. század elejének kínai terjeszkedését. Ilyenkor szokott előkerülni a Csou En-lajnak, a kommunista Kínai miniszterelnökének tévesen tulajdonított idézet, hogy még „túl korai” megítélni az 1789-es francia forradalom hatását (a politikus valójában az 1968-as francia eseményekről beszélt).

Természetesen a történelmi távlat majd segít megítélni a kínai diplomácia teljesítményét, mint ahogy az is csak évek múlva fog kiderülni, hogy valóban nyit-e kampuszt Dél-Budapesten a Fudan egyetem.

Az viszont tény, hogy az utóbbi években a kínaiak vesztésre állnak a nemzetközi PR-háborúban.

Már 2020 elején látszott, hogy a Vuhanból indult koronavírus körüli propagandacsatát teljesen elvesztették. Ezt támasztotta alá az a tavalyi év folyamán tucatnyi nyugati országban végzett felmérés is, ami azt mutatta, hogy Kína mindenhol rendkívül népszerűtlen, és sok helyen népszerűtlenebb, mint bármikor korábban. Ez a népszerűtlenség pedig a politikára is hat: még olyan, korábban kifejezetten Kína-barátnak számító országok, mint Olaszország is inkább a nyugati kapcsolataikat erősítik a keletiek helyett.

A korábban egyfajta Új Selyemútként meghirdetett Egy Út, Egy Övezet kezdeményezés már a járvány előtt is elakadni látszott, azóta pedig nincs sok jele újbóli felpörgetésének. Ettől még természetesen Kína továbbra is felszálló ágban van, gazdaságilag és katonailag egyaránt. A nagyhatalmi státuszhoz szükséges nemzetközi népszerűség, vagy legalábbis elismertség azonban csak nem akar összejönni, és Magyarországon biztosan nem is azzal fog, hogy egy népszerűtlen beruházás ellenzőit támadják.

Az utcaneveket kitaláló, tüntető ellenzéki politikusok, aktivisták viszont csak nyerhetnek egy ilyen helyzeten. A jelentőségük látszatát keltő kínai nyilatkozatok csak segítik céljaikat a választási kampányban, és attól sem kell tartaniuk, hogy esetleges hatalomra jutásuk esetén komoly retorzió jöhet Peking részéről.

2010 és a keleti nyitás előtt még a Fidesz politikusai is bátran szembeszálltak – az akkor még gyengébb és kevésbé agresszív – Kínával. Orbán Viktor 2000-ben találkozott a Dalai Lámával, Balog Zoltán 2009-ben még együtt tüntetett Tibetért azzal a férfival, akit 2011-ben már nem engedtek tibeti zászló lengetni a kínai politikusok konvoja felé Budapesten.

Ebben pedig nem is annyira a Fidesz pálfordulása az érdekes, hanem az, hogy a kínaiak milyen gyorsan és pragmatikusan megbocsájtottak a hatalomra jutás után Peking felé forduló párt politikusainak. Kevés olyan vörös vonal van a mai kínai vezetés szemében, aminek átlépését tényleg nem fogadják el az ország vezetői. Tajvan független országként elismerése például valószínűleg ilyen, néhány utcatábla kihelyezése és tüntetések megszervezése viszont nem. Annyira biztosan nem, mint egy találkozó a Dalai Lámával.

A tüntetést szervező Jámbor András és az utcákat átnevező Baranyi Krisztina nem lesznek soha pekingi nagykövetek, de Karácsony Gergely vagy bármelyik másik mostani miniszterelnök-jelölt hatalomra jutása esetén joggal számíthatna a múltra fátylat borító pekingi jóindulatra.

Jó reggelt! Marad a kora nyár.

4 legfontosabb cikkünk most

• Lengyel lapok szerint Ferenc pápa Orbán menekültpolitikája miatt nem akar vele találkozni
• Visszakozott a kormány egy jó nagyot a Fudan ügyében
• Kína-ellenes erők hazugságairól ír a kínai követség a hétvégi budapesti tüntetés után
• Vége a harmadik hullámnak Magyarországon

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

FUDAN ÉS FOLYOMÁNYAI

A hétvége legfontosabb magyarországi eseményének a Fudan-beruházás elleni tüntetés ígérkezett szombaton Budapesten. Maga a tüntetés a szokásos, de a járvány miatt több mint egy éve nem gyakorolható módon zajlott. Néhány ezer ember elsétált a Kossuth térre, ahol meghallgatták a politikusok és aktivisták beszédeit, majd hazamentek.

Az utóbbi években sok, ennél népesebb és hangosabb tüntetés is volt. Olyan viszont nem nagyon, ami ennyire hatékony fegyvernek bizonyult volna az ellenzék kezében. Hiába dugta el a közmédia a tüntetésről szóló híreket, a kínai egyetem elleni tiltakozás vasárnapra mér nem csak belpolitikai, de még külpolitikai hullámokat is vert.

Először Karácsony Gergely jelentette be, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekkel levelet írna a kínai vezetésnek, amelyben leszögeznék:

„2022-ben a kormányváltás után, bármelyikünk is vezeti az új kormányt, nem épül meg a kínai kommunista egyetem Budapesten, megépül viszont a Diákváros, és nem kérünk, nem akarunk több mint 500 milliárd adósságot Kínától.”

A Fudan elleni harcos felszólalások annyira hatékony fegyvernek tűnnek az ellenzék kezében, hogy a kormány is reagálni kényszerült. Gulyás Gergely közölte, támogatják, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessék el, akarnak-e kínai egyetemet. Szerinte erre, akkor kerülhet sor,

„ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása”.

Gulyás szerint erre másfél év múlva, tehát jóval a 2022 tavaszi választások után lesz lehetőség. A kormány csak időt akar húzni, de már ennek a kiprovokálása is egész nagy eredmény az ellenzék részéről, hiszen a meghátrálás érzetét kelti.

Nem sokkal Gulyás után a budapesti kínai nagykövetség is reagált a szombati tüntetésre és a Fudan elleni tiltakozásra:

„Június 5-én bizonyos politikusok Budapesten súlyosan téves állításokat fogalmaztak meg Kínával és a kínai-magyar kapcsolatokkal összefüggésben… A beszéd tele van ideológiai előítéletekkel, ellenségességet és konfrontációt szül. Súlyos beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos tönkretétele a baráti, és mindkét fél számára előnyös viszonynak a két ország között. Határozottan tiltakozunk és elítéljük ezt.”

Hatalmas ajándék ez a nyilatkozat annak az ellenzéknek, amelyet a kormánykommunikáció állandóan azzal vádol, hogy nyámnyila és erőtlen. Erre most a világ második legerősebb országa küzd ellene. A közvélemény-kutatások szerint az ország jelentős részét érdekli, hogy mi lesz ezzel a beruházással, és még a Fidesz-szavazók egy része is ellenzi azt. A kormánypártnak sürgősen találnia kell valamilyen témát, amivel elterelheti a figyelmet a Fudanról.

Egészen váratlan fejlemény, hogy a 2022-es kampány első nagy összecsapása kormány és ellenzék közt részben külpolitikai témában zajlik. A Magyar Nemzet úgy tudja, a héten Budapestre érkezhet Salvini és Putyin is. Abba a városba, ami az egyetlen a kontinensen, aminek lakói jobban kötődnek Európához, mint a saját országukhoz.

A kormány szempontjából a választás közeledtével egyre veszélyesebb lesz olyan keleti diktátorokkal mutatkozni, akikért sem a főváros, sem az ország népe nem rajong. Nem lenne meglepő, ha ez a látogatás után – ha Putyin egyáltalán eljön – a jövő évi választásig jegelnék Putyin és a hasonló alakok randevúját Orbán Viktorral.

PÁPAI NEM

A lengyel újságok arról cikkeznek, hogy azért nem akar találkozni Ferenc pápa Orbán Viktorral a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, mert a pápa nem elégedett azzal, ahogy Orbán és a katolikus püspök a menekültekkel bánik.

Az eddigi feltételezés az volt, hogy a pápa azért nem óhajt találkozni sem a miniszterelnökkel, sem Áder János köztársasági elnökkel, mert nincs ideje, a wPolityce Vatikán-szakértője szerint azonban

„Ferenc pápa nem kedveli a szűk látókörű, extremista, agresszív nacionalizmust.”

COVID-21

A 444 számításai szerint vége a járvány harmadik hullámának Magyarországon. Mi ezt előzetesen úgy határoztuk meg, hogy akkor beszélhetünk a járvány végéről, ha két hét alatt 100 ezer főre vetítve 50-nél kevesebb új fertőzöttet regisztrálnak országosan és legalább 15 megyében. Ez a múlt héten teljesült. Talán a mi statisztikai megközelítésünknél is biztosabb jele a járvány csendesedésének, hogy június 15-től az önkormányzatok is ülésezhetnek.

A harmadik hullám végén egy kérdést azért érdemes feltenni: lesz-e negyedik. A megbízhatóan hurráoptimista Merkely Béla szerint nyáron teljesen eltűnik a járvány, és nem lesz ősszel következő hullám, mert már annyian be vannak/lesznek oltva az országban.

Érdekes módon abban a Nagy-Britanniában, ahol többen vannak beoltva, mint nálunk, nem látják ennyire rózsásan a helyzetet. Az eredeti tervek szerint az országban június 21-én teljesen megszűntek volna a koronavírussal összefüggő korlátozások, most viszont elképzelhető, hogy óvatosságból ezt egy kicsit elcsúsztatják.

Az óvatosság oka, hogy a korábban indiai néven ismert delta variánsról most már tudják, 40 százalékkal fertőzőbb az előzőeknél. Nagy-Britanniában a fertőzések 75 százalékát már ez a variáns okozza, és gyakorlatilag biztos, hogy hamarosan Európában máshol is a delta lesz a domináns.

VILÁGKORMÁNY

A teljes világgazdaságot felforgathatja a megállapodás, amire a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei jutottak szombaton Londonban. Ez 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

A cél, amitől egyelőre még messze vagyunk, az lenne, hogy a multik ne tudjanak elbújni az adófizetési kötelezettségeik elől, vagyis hogy ne adóparadicsomokba legyenek bejelentve. Ehelyett arra lennének kényszerítve, hogy azokban az országokban adózzanak, amelyekben eladják a szolgáltatásaikat, és amelyek így természetesen a bevételeiket is biztosítják.

Ez a döntés minden olyan országot rosszul érint, amely többek közt az alacsony társasági adóval próbál nagy cégeket magához vonzani. Így a magyar kormány sem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne – legalábbis ezt mondta Szijjártó Péter május közepén.

Máshol:

• Meghalt a Boko Haram vezetője – legalábbis a rivális terrorszervezet szerint.
• Izraeli rendőrök őrizetbe vették és összerugdosták az al-Dzsazíra újságíróját Jeruzsálemben.
• Elhunyt David Dushman, az utolsó élő katona, aki részt vett Auschwitz felszabadításában.
• Legalább 138 embert gyilkoltak le fegyveresek Burkina Fasóban.
• Most már imádkozni is lehet a Facebookon.

4! CIKK AMIRŐL A HÉTVÉGÉN TALÁN LEMARADTÁL

Drónokkal vívják a drogháborút a mexikói kartellek – Kábítószer-csempészésre, de rendőrök és rivális bandák lebombázására is használnak drónokat a mexikói kartellek, az iszlamista terroristáktól eltanulva a legrosszabb gyakorlatokat.

Mintákat vettek a városok tömegközlekedési eszközeiről, sok ezer új vírust találtak – A cipőtalpad alapján a kutatók 90 százalékos pontossággal tudják megmondani, hogy melyik városból érkeztél. Elkészült az első globális térképe a városi mikroorganizmusok ökoszisztémájának, sok izgalmas eredménnyel.

A Nexta a szabad belarusz sajtó utolsó kapaszkodója – Raman Prataszevics letartóztatása rámutatott, hogy milyen nagy jelentősége van az általa vezetett Nextának és mennyire tart a csatornától Lukasenka.

Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz – Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.

ÉS EGY PODCAST

Tiltsák bea: elektronyos rollert, damilos fűkaszát, motoros bőrdzsekit, mindent! – Borízű hang a podcastról. Háromezer forint, hogy nem lesz Fudan, tartod?

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

JÁRVÁNY ÉS POSZTJÁRVÁNY

Kiadtak néhány visszatartott adatot: nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapta el a koronavírust – Az első és második hullám idején hatszor akkora eséllyel haltak bele az emberek a fertőzésbe a szikszói járásban, mint a kapuváriban.

Némi öröm a járványürömben: másfél év közösségi távolságtartás kicsinálhatott néhány influenzaváltozatot - Ez megkönnyíti a megfelelő védőoltások előállítását az influenzaszezon előtt.

A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a feleslegesen sok lélegeztetőgépből 10-12 ezer a raktárban porosodjon – Az adófizetők szempontjából a gigantikus vásárlás minden eleme ráfizetéses volt, és ez a jelek szerint így is marad. Magáncégek viszont óriási hasznot húztak rajta.

NAGYHATALMAK VS KELET-EURÓPA

A Fidesz szerint az ideológiai képzés az, ha egy egyetem a nyílt társadalmat képviseli, nem az, amikor hű a kommunista párt vezetéséhez – A negatív példa: egy magyar ember a saját pénzén épít Budapesten magánegyetemet, ahol sok magyar diák tanul. A pozitív példa: a magyar állam egy külföldi kommunista pártnak épít magánegyetemet, ahol kevés magyar diák tanul. Az előbbi egyetemet elüldözte, az utóbbinak tapsol a nemzeti kormány.

Az utca, amibe nem tud bemenni a Fidesz – Miért lett ideges a kormány, amikor közterületet neveztek el az üldözött Hszie Si-kuang püspökről? Ez van, amikor a keleti nyitásba sikerül belekeverni Orbán ideológiai háborúját.

Goodfriend és a kitiltási botrány óvatos piszkálódás volt ahhoz képest, amit Bulgária kap most Amerikától – A Biden-kormány Bulgáriában mutatja meg, hogyan érti a korrupció elleni küzdelmet a szövetséges országokban. Az ország legbefolyásosabb üzletemberei is célkeresztbe kerültek, közvetlenül a választás előtt.

TÁVOLI GONDOK

Az EU a világ kevésbé terrorveszélyes térségei közé tartozik – Az elmúlt húsz évben világszerte több mint háromszázezren vesztették életüket terrortámadásban. Ez idő alatt az EU tagállamaiban összesen 901 halottja volt a terrornak, nagy részük tíz nagyszabású terrorakcióban vesztette életét.

Minden idők ellenzéki összefogása buktathatja meg Netanjahut – Sikerült összekalapálni a szélsőjobboldali-baloldali-iszlamista szövetséget, ami 12 év után leválthatja az izraeli miniszterelnököt. Már csak az a kérdés, meddig képesek nem összeveszni.

Állami milliárdokért megy az űrverseny Jeff Bezos és Elon Musk között – Jeff Bezos annyira felháborodott, hogy a SpaceX nyerte a NASA pályázatát a következő holdra szállás járművének fejlesztésére, hogy addig lobbizott Washingtonban, míg nem akartak neki is adni 10 milliárd dollárt az űrhajós fejlesztésére. Ehhez viszont Bernie Sandersnek is van néhány szava.

Jót akart az EU az agrártámogatások átalakításával, mégis mindenki utálta a javaslatot – Az Európai Bizottság is felismerte, hogy az agrártámogatások nagyon aránytalanul oszlanak el kicsi és nagy gazdálkodók között, és a környezet szennyezésére ösztönöznek. Brüsszelben három napig tárgyaltak, hogy ezen hogyan lehetne javítani, de a megoldási javaslat senkit sem győzött meg.

Jó reggelt! Ma már szinte nyár lesz, az utóbbi 34 év leghűvösebb tavasza után.

4 legfontosabb cikkünk most

• A kínai külügy szerint „megvetésre sem méltó” az ellenzék utcaátnevező akciója
• Az utca, amibe nem tud bemenni a Fidesz
• Goodfriend és a kitiltási botrány óvatos piszkálódás volt ahhoz képest, amit Bulgária kap most Amerikától
• Állami milliárdokért megy az űrverseny Jeff Bezos és Elon Musk között

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Csütörtökön két aggodalomra okot adó, vagy legalábbis furcsa szám került nyilvánosságra a magyarországi járványról. Egyrészt nagyon megugrott a pozitív tesztek aránya. A következő napokban kiderül, hogy csak adatszolgáltatási hibáról van szó, vagy tényleg változott a trend. Másrészt pedig, ha igazak a Gulyás Gergely által bejelentett számok, nálunk irreálisan sokan haltak meg koronavírusban oltás után. Abban lehet bízni, hogy a miniszter nem mondott igazat.

Az sem jó hír, hogy lehet, olyanok is kaptak itthon oltási igazolványt akik se oltást nem kaptak, se betegek nem voltak. Mindez annak köszönhetően, hogy van olyan tesztelőállomás, ahol nem ellenőrzik a fényképes igazolványokat. AstraZenecát viszont már nem is nagyon fog kapni senki, ugyanis ezt a vakcinát csendben kivezették a választható oltóanyagok közül.

Továbbra is kérdéses, hogy mi lesz azokkal az elsősorban Sinopharmmal oltott emberekkel, akiknek a szervezete nem kezdett el antitesteket termelni. A kínai vakcinát használó Bahreinben mindenesetre inkább adnak egy adag Pfizert is a legveszélyeztetettebb csoportokba tartozóknak.

VISSZATÉRT A RÉGI SERIFF

A Biden-kormány megalakulása óta hangoztatta, hogy Amerika komolyan fogja venni a korrupció elleni küzdelmet a szövetséges országokban. Most Bulgáriában meg is mutatták, hogy Washington az EU- és NATO-tag szövetségeseit sem kíméli.

• Szerdán az amerikai kormány honlapján megjelent, hogy több ismert bolgár közéleti személyiséget és kormányzati tisztviselőt is szankciókkal sújtanak korrupció miatt, és 64 bolgár cég, szervezet is feketelistára került.
• Az érintetteket és családtagjaikat kitiltották Amerikából, vállalkozásaik nem üzletelhetnek amerikai érdekeltségű cégekkel és bankokkal, ha van amerikai vagyonuk, azt befagyasztják.
• A szankció alá vont személyek közül ketten Bulgária legbefolyásosabb üzletemberei közé tartoznak, akik politikusokat és ügyészeket mozgatnak hosszú évek óta.

Az amerikai szankciók kicsit hasonlítanak azokra, amelyeket 2014 őszén vetettek ki Fidesz-közeli befolyásos emberekre, ám annál sokkal szigorúbbak.

Bulgáriában július 11-én lesznek legközelebb választások, és a mostani szankciók nagyban befolyásolhatják annak kimenetelét. Az amerikai bejelentés nyomán szerda este Szófiában tüntetést tartottak, ahol a tömeg a legfőbb ügyész lemondását követelte. Az ügyészt évek óta azzal támadták korrupció-ellenes csoportok, hogy akadályozza a nyomozásokat a korrupt elit, például a most szankció alá vont személyekkel szemben.

NEMZETKÖZI ELLENFELEK

A kínai külügy szerint „megvetésre sem méltó” az ellenzék utcaátnevező akciója, amelynek keretében a Fudan-beruházás környékén többek közt Dalai Láma út és Ujgur mártírok útja is lett. Vang Venping, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a magyar ellenzék fölösleges hírverést csap a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”.

Szerinte egyébként a két ország közötti kapcsolatok „erőteljes fejlődésnek örvendenek”, és már eddig is „gyümölcsöző eredményeket hoztak”.

Amikor a magyar közvélemény néhány hónapja elkezdett a kínai egyetemmel foglalkozni, még úgy tűnt, a Fidesz a szokásos módon, erőből áttolja a beruházást, aztán elcsendesednek körülötte a hullámok. Most viszont már látszik, hogy az ellenzék sikeresen a felszínen tartotta a Fudan ügyét. Minden újabb ezzel kapcsolatos megnyilvánulás az ő ügyüket segíti, ha pedig egyenesen a kínai diktatúra tiltakozik, az pláne.

Éles kontrasztban áll ez a Sargentini-jelentéssel – ha arra emlékszik egyáltalán valaki. Az Európai Parlament 2018. szeptemberében fogadta el a Sargentini-jelentést és indította el a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, hogy megvizsgálják, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot.

A magyar kormány bíróságon támadta meg az EP döntését, az Európai Bíróság azonban most kimondta, hogy jogszerű volt a döntés. És akkor mi van? – teheti fel a magyar kormány és ellenzék egyaránt.

A KÍNAI PÜSPÖK

A Fudan körüli új utcák névadói közül egyértelműen Hszie Si-kuang a legkevésbé ismert. Mégis ő az, aki most a legtöbb fejtörést okozza a kormánynak.

A 2005-ben elhunyt katolikus püspök összesen 28 évet töltött a kommunista Kína börtöneiben, de így sem tett eleget az utasításának, hogy csatlakozzon a Peking által hivatalosan elismert egyházhoz.

A Fidesz 2010 előtt rendszeresen kiállt a kínai diktatúra emberijog-sértései ellen, az utóbbi években pedig kedvenc témája lett a keresztényüldözés. De arról, hogy Kínában évtizedek óta üldözik a római katolikusokat, a kereszténydemokráciát hirdető kormány továbbra is hallgat. Ez van, amikor a keleti nyitásba sikerül belekeverni Orbán ideológiai háborúját.

TÁPLÁLÉKLÁNC

Ha esetleg bevásárlás közben nem tűnt volna fel: utoljára tíz éve emelkedtek akkorát az élelmiszerárak a világon, mint most májusban. A két legfontosabb indok, ami globálisan is felhajtja az árakat:

• Kínában továbbra is növekszik a kereslet a gabona és a szójabab iránt.
• Brazíliában, aminek fontos exportcikkei a kukorica és a szója, elhúzódó, súlyos aszály van, és a biodízelhez szükséges szójabab-olaj iránt is jelentősen megnőtt a kereslet.

Közgazdászok szerint az éttermek újranyitása is további emelkedést hoz majd, hiszen a munkaerő és a szállítás költségei várhatóan szintén feljebb tornásszák az árakat.

A világpiaci árak emelkedése tovább növeli az élelmiszerár-inflációt a szegényebb országokban, amelyek alapvető élelmiszerekből is importra szorulnak, mint például Etiópia vagy Nigéria. Van, ahol igyekeznek erre valamilyen választ adni. Ghána a világ második legnagyobb kakaótermelője bejelentette, hogy többé nem fog eladni nyers kakaóbabot Svájcnak, hogy aztán ott készítsenek belőle csokoládét, hanem inkább saját maguk akarják felhasználni a nyersanyagot.

ŰRMILLIÁRDOK

Elon Musk és Jeff Bezos már nemcsak azért versenyez, hogy melyikük a leggazdagabb ember a Földön, hanem azért is, hogy melyikük lesz a leggazdagabb ember a galaxisban.

Minden azzal kezdődött, hogy Musk cége, a SpaceX nyerte az amerikai kormány közbeszerzését, hogy megépítsék a következő generációs űrhajót, amivel az amerikaiak valamikor a 2020-as évtized közepén, visszatérnének a Holdra. Mindezért a cég 2,9 milliárd dollárt kap a NASA-tól.

Az egyik vesztes pályázóként Bezos viszont addig lobbizott Washingtonban, míg nem akartak neki is adni 10 milliárd dollárt az űrhajós fejlesztésére. Cserébe Bernie Sanders, a Demokrata Párt balszárnyának vezetője már arról beszél, hogy nem kellene a világ leggazdagabb embereinek űrhobbiját támogatni az adófizetők pénzéből.

MEGTÖRT ELLENZÉK

Egyórás műsort vetített Fehéroroszországban az állami ellenőrzésű ONT tévécsatorna szerda este Raman Prataszeviccsel. Ő az a fehérorosz újságíró, akit Lukasenka emberei egy Ryanair-járat eltérítése után vettek őrizetbe Minszkben. Prataszevics a börtönből nyilatkozva egyebek közt azt mondta, hogy értelmetlen most a tiltakozás a szigorú fellépések miatt Lukasenka államfő autoriter rendszere ellen, megfelelőbb pillanatra kell várnia az ellenzéknek.

Prataszevics egyik közeli támogatója az adás után azt mondta, hogy az újságíró egyértelműen kényszer hatására beszélt.

Máshol:

• Dánia ezentúl Európán kívülre szállíthatja a menedékkérőket, amíg döntenek a sorsukról.
• 30 év letöltendőt kérnek a George Floydot megölő rendőrre.
• 315 milliárd dolláros profit után egyetlen cent társasági adót sem fizetett a Microsoft ír leányvállalata.
• 10 ezren mondtak fel a tokiói olimpia önkéntesei közül.
• Tizenhárom embert állítanak bíróság elé Franciaországban, amiért bullyingoltak egy iszlámkritikus tinit.

KÉT MAGYAR FILM

• Bekerült a Cannes-i Fesztivál versenyprogramjába Enyedi Ildikó nemzetközi sztárokkal forgatott szerelmesfilmje. A Feleségem történetének címszereplője a legutóbbi Bond-lány Léa Seydoux.
• Jankovics Marcell emlékére vasárnapig ingyenesen megnézhető a Fehérlófia.

ÉS EGY PODCAST

Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Miért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? A Qubit most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatának első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.

Jó reggelt! Még a tegnapinál is szebb idő lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• A TEK főigazgatója szerint két terrortámadást akart végrehajtani a Kecskeméten elfogott iszlamista
• 15 milliárd forintos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz az egyik beszerző cég tulajdonosainak
• Új oltást szeretnének azok, akiknél a Sinopharm nem indította be az antitesttermelést
• Minden idők ellenzéki összefogása buktathatja meg Netanjahut

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Már százan sincsenek Magyarországon lélegeztetőgépen a koronavírus miatt. Ha sikerülne elérni, hogy új oltást kapjanak azok, akiknél a Sinopharm nem indította be az antitesttermelést, csak jó híreinek lennének a járványról. Mindenesetre akik így jártak, egy Facebook-csoportban szervezkedve próbálják elérni, hogy megkapják a védettséget jelentő dózist.

Még az oltási programot is sikerült egy kicsit feljebb kapcsolni, az utóbbi napokban közel 30 ezren kapták meg első oltásukat naponta. Az igazán nagy lökést továbbra is a fiatalok beoltása tudná adni. Szerdán Ausztria és Franciaország is úgy döntött, hogy megkezdik a 12 év felettiek beoltását. Az osztrákoknál a 14 éven aluli gyerekek estében szülői beleegyezés szükséges az oltáshoz, a 14 éven felüliek viszont önállóan is dönthetnek erről, még akkor is, ha a szülő esetleg oltásellenes.

Minden bizonnyal nálunk is közeleg a kiskamaszok beoltása. Oltóanyagból nem lesz hiány, már ott tartunk, hogy „kölcsönbe” adtunk Szlovéniának 300 ezer adag AstraZenecát.

MAGYAR ISZLAMISTA

Szerdán őrizetbe vettek egy magát iszlamistának valló magyar férfit, aki az ügyészség szerint terrorakcióra készült. A kormánysajtó úgy tudja, a férfi több magyarországi helyszínen is robbantani akart, elsőként a foci-Eb budapesti helyszínén, a Puskás Arénában, de a Balatonon turisták közé is behajtott volna kocsival.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója szerint a gyanúsított 21 éves, egy fővárosi egyetemre jár, teljesen átlagos magyar fiatal, aki megfelelő körülmények között szocializálódott. Az illetékes igazgatóságuk hetek óta felderítést folytatott az ügyben, miután az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon egy magyar is részt vett a beszélgetésekben.

Az ügyről biztosan sokat fogunk hallani a következő időszakban. Sajnos sem a 444-et, sem a független sajtó egyetlen képviselőjét nem hívták meg Hajdu sajtótájékoztatójára, így feltételezhető, hogy a jövőben is csak a központilag, tudatosan csepegtetett hírekről tudunk beszámolni.

A JÁRVÁNY HASZNA

A vállalkozások éves beszámolóinak publikálásával szépen kirajzolódik, hogy ki mennyit keresett a járvány évében. Az, hogy Mészáros Lőrinc közel 16 milliárd forint osztalékot vett ki csak a Mészáros és Mészáros Kft.-ből, még a kisebb hírek közé tartozik.

• A külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű, belsőépítészeti bizniszben utazó – luxusautót lízingelő – cége nem üzemelő honlappal is 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta működésének első teljes évét.
• 2020-ban viszont nem volt jobb üzlet Magyarországon, mint a közvetítés a teljesen feleslegesnek bizonyuló sok ezer lélegeztetőgép vásárlásában. Az ezzel foglalkozó cégek elképesztően jól kerestek az üzleten, a legtöbb gép leszállítására szerződött cég például 216-szorosára növelte az árbevételét egyetlen év alatt, és 15 milliárdos osztalékot fizetett ki a NER-hez ezer szálon kötődő tulajdonosainak.
• Szinte felüdülés arról olvasni, hogy egy nem feltétlenül NER-közeli figura is jól tudott keresni. A „járványszkeptikus” Lenkei Gábor cégbirodalma 387 millió forintos profitot hozott össze a járvány évében.

MINDEN IDŐK ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁSA

Véget érhet Benjamin Netanjahu 12 éves uralma Izraelben, miután szerda éjjel, alig egy órával a végső határidő előtt nyolc párt aláírta azt a megállapodást, amivel ők tudnak kormányt alakítani.

Netanjahu utódja nem a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Jair Lapid lesz, hanem az a Naftali Bennett, akinek szélsőjobboldali pártja nélkül sehogy sem jött volna össze a koalíció, amely az izraeli parlament, a Knesszet 120 képviselője közül 61-nek a támogatásával bír.

Szemben a centrumból inkább politikai érdekei miatt jobbra tolódó Netanjahuval, Bennett egész politikai karrierje során következetesen szélsőjobboldali nacionalista volt, aki gyakran arab- és palesztinellenes, nyíltan rasszista kijelentéseket is tett. De koalíciójában baloldali és iszlamista pártok is vannak, amiket csak egy dolog köt össze: elegük van Netanjahuból.

A koalíciós kormányt még meg kell szavaznia az izraeli parlamentnek, a Knesszetnek is. Erre néhány napon belül kerülhet sor, addig Netanjahu mindent el fog követni, hogy a 61 fős többség 1-2 parlamenti képviselőjét elbizonytalanítsa.

JÓ ÉS ROSSZ HÍREK A TERMÉSZETBŐL

Kis lépés a kormánynak, hatalmas ugrás a magyar hulladéknak: júliustól számos egyszer használatos műanyag terméket tilos lesz forgalmazni Magyarországon. Betiltják a

• fültisztító pálcikákat,
• műanyag evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat,
• léggömböket tartó pálcákat,
• expandált polisztirolból készült ételdobozokat (a fehér dobozok, amikben elviteles ételt szoktak adni), fedeles poharakat.

Ez egyértelműen jó hír, világviszonylatban azonban van még néhány méretes, megoldatlan probléma. Ott van például a Srí Lanka partjainál éppen elsüllyedő, vegyi anyagokkal megpakolt teherhajó, ami potenciálisan környezeti katasztrófát okozhat. A globális felmelegedés és környezetszennyezés pedig olyan, tényleg apokaliptikus jelenségeket is okoz, mint a Mongóliát sújtó homokviharok.

ÜLDÖZÖTT KERESZTÉNYEK EGYETEME

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere már hivatalosan is kezdeményezte a Fudan-beruházás körüli területek átnevezését Dalai Láma útra, Ujgur Mártírok útjára, Szabad Hongkong útra és Hszie Si-kuang püspök útra, amit szerdán Karácsony Gergely főpolgármesterrel adtak át.

A lépésért a helyszínen tibeti aktivisták mondtak köszönetet. Karácsony Gergely pedig arról beszélt, hogy

„bízzunk benne, hogy az emberek hatalma erősebb, mint a hatalom emberei”.

A nem túl bonyolult ügybe sikerült alaposan belebotlania Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának. Hollik arról írt a Facebookon, hogy „Karácsony Gergely egy 7000 kilométerre fekvő ország belügyeit érdekesebbnek és fontosabbnak tartja a budapesti városvezetés tekintetében, mint honfitársaink és nemzettársaink megpróbáltatását”, és azt javasolta, hogy inkább üldözött keresztényekről nevezzenek el budapesti közterületeket.

Amikor többen, például a 444 is felhívták a figyelmet, hogy Hszie Si-kuang a római katolikus egyház püspöke volt, aki a hite miatt 28 évet volt kénytelen különböző kínai börtönökben élni, és a haláláig állandó rendőri felügyelet alatt állt, Hollik csendben inkább átírta a szövegét.

A VILÁG ADÓELLENŐRE

Joe Biden elnökké választása óta a nyugati világban egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a globális gazdaságot globális rendszabályokkal ráznák gatyába. Az amerikaiak az adóparadicsomok életét nehezítenék meg, és most erre mozdult el az EU is.

Az Európai Parlament és a tagállamok képviselői megállapodtak egy javaslatban, ami előírná, hogy a 750 millió eurónál nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek közzétegyék, mekkora profittal rendelkeznek, hány embert alkalmaznak, és mennyi adót fizetnek az egyes európai államokban, valamint az Unió által adóparadicsomként számontartott országokban.

Máshol:

• Színes bőrű ember nem lehetett hivatalnok II. Erzsébet királynő udvarában.
• Hamarosan lehet, hogy választhatnak majd a cseh nők, akarnak-e ovák lenni.
• A brexitért harcosan küzdő publánc-tulajdonos több EU-s bevándorló beengedését kéri a brit kormánytól.
• Egy megszökött elefántcsorda 500 kilométeren át taposott le egy csomó mindent Kínában.
• Elon Musk csak ügyvédi jóváhagyással posztolhatna a Tesláról Twitterre, de többször is megszegte ezt.

EURÓPA BAJNOKAI

Jövő pénteken kezdődik a foci-Eb, ahol nekünk, magyaroknak lesz a legjobb. Nem azért, mert részben mi is rendezzük a tornát, hanem mert egy olyan csoportban ugyanis, ahol a regnáló világbajnokkal, az aktuális Európa-bajnokkal és a németekkel kerül össze az ember, egyszerűen nem lehet kínos helyzetbe kerülni. Ahogy Szily László fogalmazott:

„Az egész Eb-történet talán legsúlyosabb halálcsoportjában nekünk aztán tényleg nincs semmi izgulni valónk. Hiába lett a magyar válogatott mára – ezt még mindig fura érzés leírni – felismerhető alapjátékkal bíró tisztes európai középcsapat, ebben a csoportban bármelyik meccsen őszintén büszkék lehetünk, ha nullánál több gólt lövünk vagy ha háromnál kevesebbet kapunk.”

Ha nézni fogod, és érdekelnek az Eb-hírek, -elemzések, -előzetesek, -közvetítések, -viccek és helyszíni beszámolók, de nincs kedved vagy időd egész nap ezek miatt kattogtatni, akkor ide kattintva iratkozz fel a 444 Európa-bajnoki szintű Eb-hírlevelére!

Véget érhet Benjamin Netanjahu 12 éves uralma Izraelben, miután alig egy órával a végső határidő előtt nyolc párt aláírta azt a megállapodást, amivel ők tudnak kormányt alakítani.

Netanjahu utódja nem a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Jair Lapid lesz, hanem az a Naftali Bennett, akinek szélsőjobboldali pártja nélkül sehogy sem jött volna össze a koalíció, amely az izraeli parlament, a Knesszet 120 képviselője közül 61-nek a támogatásával bír.

A 61 képviselő az izraeli politikai élet szinte teljes spektrumát átöleli, csak Netanjahu jobboldali pártja, a Likud, és annak ortodox zsidó szövetségesei nem képviseltetik magukat benne.

Az izraeli politikát nemcsak a társadalom sokféle törésvonala (vallásos-szekuláris, jobbos-centrista-balos, európai származású askenázi-közel keleti származású mizrahi) teszi ingataggá, hanem a parlamentbe jutáshoz szükséges alacsony küszöb is, aminek köszönhetően ezeknek a széthúzó érdekcsoportoknak rendre van is képviselete a Knesszetben.

Netanjahu és jobbos-vallásos blokkjával szemben most egy olyan koalíció áll fel, amelynek részei, vagy legalábbis külső támogatói között van szélsőjobboldali, centrista, balos, a zsidó telepesek pártját fogó és azokat elítélő, valamint az izraeli arabokat képviselő iszlamista politikai erő is. Nem véletlen, hogy ezt a sokszínű szövetséget Lapid és Bennett csak az erre kapott 28 nap legutolsóján tudták összehozni. Eddig folytak az egyeztetések olyan, egymással sok mindenben összebékíthetetlenül szemben álló politikusok közt, akik csak egyetlen dologban értenek egyet: elegük van Netanjahuból.

2019 március óta négy parlamenti választást tartottak Izraelben, amelyeken hiába szerezte meg mindig Netanjahu pártja, a Likud a legtöbb képviselői helyet, a miniszterelnök egyszer sem tudott stabil kormányt alakítani.

2020 áprilisában, a harmadik választás után Netanjahu színes politikai karrierje egyik legnagyobb húzásával meggyőzte az ellenzék akkori vezetőjét, Benny Gantzot, hogy támogassa a kormányát. Azzal érvelt, hogy a járvány miatt a nemzet egységére van szükség, és megígérte Gantznak, hogy majd átadja neki a miniszterelnöki széket. Ez azonban nem történt meg, miután a kormány összeomlott egy költségvetési vita miatt.

A 2021 márciusában rendezett negyedik választás után viszont elfogyott Netanjahu szerencséje és tudománya. Hiába a világ legsikeresebb, érezhetően a kampányra felpörgetett oltási programja, az előírt 28 nap alatt nem tudott 61 támogatót összegereblyézni, így a megbízatás átszállt az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjére, Jair Lapidra.

Az apai ágon magyar származású Lapid centrista-liberális pártjának, a Jes Atidnak mindössze 17 képviselője van a Knesszetben, így nem hogy egyedül, de még az ideológiailag valamennyire rokon pártokkal együtt sem volt elég ereje a kormányalakításhoz. Ezért kénytelen volt megpróbálni összekovácsolni egy olyan koalíciót, amit ha más nem, legalább a Netanjahu-ellenesség összetarthat.

A koalíció legfontosabb eleme a szélsőjobboldali Jamina párt lett, amelynek vezetője, Naftali Bennett a szövetségért cserébe még a miniszterelnöki pozíciót is megkapta Lapidtól – legalábbis két évre, ami után elvileg át kellene adnia a széket Lapidnak. Május 10-én már egyszer majdnem sikerült is aláírni a Netanjahu-buktató koalíciós megállapodást, ám ekkor ismét fellángolt a háború Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet között, és Izraelben is súlyos utcai összecsapások alakultak ki zsidók és arabok közt. A koalíciós tárgyalásokat ekkor felfüggesztették.

A konfliktus gyanúsan jókor jött Netanjahunak, de amikor 21-én az izraeli miniszterelnök trükkjeibe egyre jobban belefáradó amerikai kormányzat nyomására palesztinok és izraeliek megállapodtak a tűzszünetben, újrakezdődhettek az egyezkedések. Számtalan vitás kérdést kellett még megoldani a miniszteri posztok szétosztásától a járvány utáni gazdaságélénkítő csomagig, de végül június elejére ezeket a szálakat is sikerült elvarrni. A koalíció résztvevői közötti, áthidalhatatlannak tűnő ideológiai konfliktusokat nem, de ezekkel Bennett és Lapid meg sem próbálkoztak.

Valószínűleg azért is sikerült összehozni a koalíciót, mert e kérdések helyett inkább a közös kormány által megoldandó konkrét belpolitikai és gazdasági célokra koncentráltak, nem az általános közel-keleti konfliktusokra.

A koalíciós megállapodás értelmében most karrierje csúcsára jutott Bennett viszonylag régi motoros az izraeli politikában. Az amerikai származású, sok izraeli politikushoz hasonlóan a hadsereg különleges alakulatainál szolgáló, szoftvercégeinek köszönhetően dollármilliomos Bennett 2006-ban Netanjahu kabinetfőnökeként kezdte közéleti karrierjét.

A most összeállt koalícióban egyébként nem Bennett az egyetlen, aki korábban Netanjahu harcostársa volt, a szövetség gyakorlatilag valamennyi jobboldali szereplője így vagy úgy, de a 21. századi Izraelt meghatározó politikus köpönyegéből bújt ki. Bennett egészen 2020-ig evezett egy hajóban Netanjahuval, akinek kormányaiban több különböző pozíciót is betöltött. Saját önéletrajzában is rajongva írt egykori főnökéről, a könyvben még egy „Mit tanultam Benjamin Netanjahutól” című fejezet is van.

Bennett végül nem ideológiai különbségek miatt hagyta ott Netanjahut, hanem mert szerinte az nem tartotta be ígéreteit. Amit persze lehet úgy is értelmezni, hogy Netanjahu rendszeresen túljárt az ő eszén. Szemben a centrumból inkább politikai érdekei miatt jobbra tolódó Netanjahuval, Bennett egész politikai karrierje során következetesen szélsőjobboldali nacionalista volt, aki gyakran arab- és palesztinellenes, nyíltan rasszista kijelentéseket is tett.

2018-ban például arról beszélt, hogy az izraeli katonáknak mindenkit le kellene lőniük, aki megsérti a gázai határt, még a gyerekeket is, mert azok „nem gyerekek, hanem terroristák”.

A közös értékek ellenére vasárnapra nyilvánvalóvá vált, hogy Bennett nem teszi meg azt a szívességet Netanjahunak, hogy nem támogatja Lapid koalíciós kezdeményezését. A római hódítók elől inkább az öngyilkosságot választó zsidó várvédőkre utalva arról beszélt, hogy Netanjahu a „személyes Masszádájába” vezetné Izraelt. Innentől már csak a koalíciós részletek kidolgozása volt hátra, amit most szerdára, az utolsó lehetséges pillanatban sikerült is összehozni.

Ezzel azonban még egyáltalán nem sikerült minden szálat elvarrni. A kormányt még meg kell szavaznia a Knesszetnek is. Erre néhány napon belül kerülhet sor, addig Netanjahu mindent el fog követni, hogy a 61 fős többség 1-2 parlamenti képviselőjét elbizonytalanítsa. Az izraeli sajtó már most azon spekulál, hogy kik lehetnek azok a gyenge pontok, akik kihátrálhatnak a formálódó kormánykoalícióból.

Netanjahu, aki az utóbbi években számtalanszor bizonyította, hogy bármilyen eszközt kész felhasználni a hatalom megtartásának érdekében, nem csak politikusokat győzködhet. A Hárec véleménycikke szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Trumphoz hasonlóan olyan lázadást szítson, mint a vele jó viszonyt ápoló volt amerikai elnök januárban Washingtonban.

Ha Bennett és Lapid minden akadályt elhárítva tényleg kormányt tudnak alakítani, akkor sem dőlhetnek hátra. Az izraeli belpolitikában a kormányválság annyira gyakori az utóbbi években, hogy még a tapasztalt Netanjahunak is rendszeresen meggyűlt ezzel a baja. Egy csak az ő eltávolításáért összeálló, minimális parlamenti többséggel rendelkező koalíció bármikor összeomolhat, még csak el sem jutva olyan komolyabb akadályokhoz, mint például egy költségvetés elfogadása. És akkor jöhet rövid időn belül az ötödik választás Izraelben.

Azzal kapcsolatban senkinek nincs kétsége, hogy a 71 éves Netanjahu nem fog visszavonulni, hanem az ellenzék vezetőjeként próbál majd visszajutni a hatalomba, hogy egyúttal bizonyíthassa, csak ő képes kormányozni Izraelt. Ahogy Anshel Pfeffer, a leköszönő miniszterelnök életrajzírója fogalmazott,

„sok izraeli számára Netanjahu még évekig a száműzetésbe vonult király lesz. És ha nem is szerzi vissza soha a miniszterelnöki széket, hatása még évtizedekig fog érződni az országon”.

Ezen az sem változtathat, ha Netanjahut elítélik az évek óta húzódó, és még minden bizonnyal évekig tartó, több szálon futó korrupciós perében.

Jó reggelt! Tegnap szép idő volt, ma még szebb lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Kiadtak néhány visszatartott adatot: nagyon nem mindegy, hogy valaki Borsodban vagy Győrben kapta el a koronavírust
• Évekre, de akár egy életre is kialakulhat a védettség a koronavírussal szemben
• Több mint 42 milliárdos veszteséget termelt a Mátrai Erőmű, mióta az állam megvette Mészáros Lőrinctől
• Így néz ki, amikor egy drónkamera belerepül az izlandi Fagradalsfjall vulkánba

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A JÁRVÁNY EGYENLŐTLENSÉGE

Végre megtudhattuk, mennyien haltak meg koronavírusban az ország különböző szegleteiben. Érthetetlen, de ezek az adatok alapesetben nem nyilvánosak, legfeljebb hónapokon át húzódó közérdekű adatkérésekkel hozzáférhetők.

A harmadik hullám legkeményebb hetei még mindig homályosak ebből a szempontból. Most csak azt tudhattuk meg, hogy a járvány kezdetétől idén március 4-ig mennyien haltak meg koronavírusban a magyarországi falvakban és városokban. Addig a napig 15 659 elhunytat regisztráltak, most már majdnem a duplájánál tartunk.

Az eddig nyilvánosságra került adatokból viszont látszik, hogy akárcsak a világ más országaiban, ahol készült ilyen összegzés, ott haltak meg a legtöbben a járványban, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadó.

• A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben.
• A lista másik végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.
• A borsodi szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék.
• A Győr-Moson-Sopron megyei kapuvári járásban ugyanez a 2 százalékot sem érte el.
• A megyei jogú városokban (3,6 százalék) és a fővárosban (3,9 százalék) volt a legalacsonyabb a halálozási arány. A városokban (4 százalék), községekben (4,3 százalék) és nagyközségekben (4,4 százalék) ennél magasabb.
• Lakosságarányosan a Veszprém megyei Szőcön volt a legmagasabb a halálozás az első két hullámban. Itt 436 lakosból 13-an vesztették életüket.

NAGYON PISZKOS ANYAGIAK

2,1 százalékkal csökkent a negyedéves magyar GDP a tavalyi első negyedévhez képest. Ez jobb eredmény, mint amire számított a KSH. 2020 utolsó három hónapjához képest pedig 2 százalékkal nőtt is a magyar gazdaság teljesítménye.

Az igazi növekedéseket viszont azok a NER-közeli cégek mutatták be, amelyek most tették nyilvánossá éves beszámolóikat:

• Rákay Philip „tanácsadó cége” 540 millió forintos forgalommal és 392 millió forintos profittal zárt tavaly.
• Több mint 4 milliárdos osztalékot vesz ki cégeiből a kormánypropagandát gyártó Balásy Gyula.
• Nagyon sikeres üzleti évet zárt Sarka Kata és Rogán Cecília.
• 95 milliós hasznot hajtott Szőke Gábor Miklós cége.

Nagyot bukott viszont az a Mátrai Erőmű, amit 2019-ben vett meg a magyar állam Mészáros Lőrinctől. Az is rossz üzlet volt az adófizetőknek, akik most a tavalyi 42 milliárdos veszteséget is finanszírozhatják.

COVID-21

Az operatív törzs néha közli, néha nem közli, hogy hányan regisztráltak eddig oltásra. Kedden közölték, így tudjuk, hogy 5 millió 236 ezren vannak, és a hivatalos számok szerint 91 százalékuk már kapott is legalább egy oltást. Két nap alatt mindössze 22 ezerrel nőtt a regisztráltak száma, pedig közben kiderült, hogy megjelent itthon is az indiai mutáns.

Jó hír, hogy hosszú hetek után írni tudott a Facebookjára Bányai Gábor fideszes képviselő, aki márciusban súlyosan kritikus állapotban került lélegeztetőgépre koronavírus-fertőzés miatt, majd a kiskunhalasi kórházból átszállították Szegedre, ahol műtüdőkezelést kapott. Az is, hogy a WHO hitelesítette a második kínai vakcinát, a Sinovacot, aminek sürgősségi felhasználása elsősorban a szegényebb országokon fog segíteni.

A legjobb hír viszont az, hogy a napokban két olyan tanulmány is megjelent, amiből arra lehet következtetni, hogy a védettség hosszú időre szól. Azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen.

Máshol:

• 24 óra alatt senkit sem ölt meg a Covid-19 az Egyesült Királyságban.
• Többé semmiben sem korlátozzák azokat Izraelben, akik nincsenek beoltva a koronavírus ellen.
• Peruban egy felülvizsgálat után megduplázódott a járvány áldozatainak száma.
• „Sajnálom a halottakat, de élni kell”: a brazil elnök kitart a Copa Amércia megrendezése mellett.

KAMPÁNY ÉS FUDAN

Mindenki abból főz a kampányra, amivel tud. A CÖF országjáró vándorkiállítást szervez a „Gyurcsány-terrorról”. Az ellenzéki összefogás pedig elindította hivatalos honlapját.

Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely viszont – nyugati mintát követve – úgy döntöttek, hogy Ujgur Mártírok útjának nevezik át a Fudan Egyetem melletti területet, de lesz Dalai Láma út, és Szabad Hongkong út. A hivatalos utcanévavatás ma lesz, szombatra pedig nagy Fudan-ellenes tüntetést szervez a környék egyik ellenzéki képviselőljelöltje, Jámbor András.

Nem véletlen, hogy az ellenzék ennyit foglalkozik a Fudannal. Egy friss felmérés szerint a magyarok 63 százaléka hallott a kínai egyetemmel kapcsolatos tervekről. Ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó. Úgy tűnik ez nem csak egy szűk értelmiségi kört foglalkoztat, hanem valóban a hazai politika egyik meghatározó ügye lett.

A válaszadók nagy többsége, 66 százaléka inkább elutasítja a beruházást, míg a támogatók aránya mindössze 27 százalék. Még a Fidesz szavazóinak harmada is ellenzi a Fudan Budapestre költözését.

KEVÉS TERROR

A terrorizmus 2001. szeptember 11. óta meghatározó témája a politikai közbeszédnek. Ez nagy hatással van a közvélemény percepciójára, ahogy az is, ahogy ezek a támadások a médiában megjelennek. Egy összesítés szerint azonban az EU a világ kevésbé terrorveszélyes térségei közé tartozik.

• Az elmúlt két évtized terrortámadásaiban világszerte 315 982-en vesztették életüket. Az EU-ban ez idő alatt 901-en, ez az összes halott 0,3 százaléka. Közülük 828-an áldozatok, 73-an terroristák. A 73 terrorista közül 30-an öngyilkos merényletben vesztették életüket.
• Mindössze tíz, stratégiai jellegű terrortámadásban vesztette életét az EU-ban elkövetett összes merénylet halálos áldozatainak 65 százaléka, és sebesült meg az összes sebesült áldozat 66 százaléka.
• Az EU területén elkövetett terrortámadások 79,8 százalékának nem volt halálos vagy sebesült áldozata, ezek javarészt ún. szimbolikus terrortámadások voltak

Máshol:

• Fehéroroszország tovább szigorít, még nehezebb elhagyni az országot.
• 25 év után szabadon engedték a Cosa Nostra egyik leghírhedtebb gyilkosát.
• Kim Dzsongun átalakítja az észak-koreai hatalmi struktúrát.
• Először támadt emberre önállóan egy autonóm harci drón.
• A Domestos reklámjátékot indított Oroszországban, de olyan fotókat küldtek be irtózatos iskolai vécékről, hogy meg kellett változtatni a szabályokat.

LÁVA MINDENHOL

Így néz ki, amikor egy drónkamera belerepül az izlandi Fagradalsfjall vulkánba. Érdemes a teljes videót végignézni.

Egy másik vulkánkitörés miatt félmillió ember maradt ivóvíz nélkül a Kongói Demokratikus Köztársaságban

MINDJÁRT EB

Június 11-én kezdődik az Eb, a magyar válogatott pedig 15-én játsza első meccsét a Puskás Arénában, Portugália ellen. Marco Rossi szövetségi kapitány kedden hirdette ki a tornán részt vevő válogatott keretet.

A legfontosabb hír, hogy nem nevezik Szoboszlai Dominiket. Az RB Leipzig játékosa 2021-ben még nem lépett pályára, sérüléséről ellentmondásos hírek érkeztek, ezek szerint viszont biztosan nincs olyan állapotban, hogy most pályára lépjen. Rossi kegyetlen dolognak nevezte, hogy a két legtehetségesebb játékost, Szoboszlai és Kalmár Zsolt is sérült.

A keret:

• Kapusok: Gulácsi Péter (RB Leipzig), Dibusz Dénes és Bogdán Ádám (mindkettő Ferencváros)
• Védők: Bolla Bendegúz (Fehérvár), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Fehérvár), Kecskés Ákos (FC Lugano), Lang Ádám (Omonia), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Willi Orbán (RB Leipzig), Szalai Attila (Fenerbahce). Spandler Csaba (Puskás Akadémia)
• Középpályások: Cseri Tamás (Mezőkövesd), Gazdag Dániel (Honvéd/Philadelphia Union), Holender Filip (Partizan Beograd), Kleinheisler László (NK Osijek), Nagy Ádám (Bristol City), Loic Nego (Fehérvár), Schäfer András (DAC), Sigér Dávid (Ferencváros)
• Támadók: Hahn János (Paks), Nikolics Nemanja (Fehérvár), Sallai Roland (Freiburg), Schön Szabolcs (FC Dallas), Szalai Ádám (Mainz), Varga Kevin (Kasimpasa), Varga Roland (MTK)

Kilencen vannak a keretben, akik öt éve is ott voltak. Akárhogy is nézzük, ez gyengébb keret, mint a 2016-os, a csoportunk viszont, a portugálok mellett a németekkel és a franciákkal, lényegesen nehezebb.

Jó reggelt! Már június van, végre májusi idő lesz.

4 legfontosabb cikkünk most

• Az OECD szerint a vártnál gyorsabban térhet magához a magyar gazdaság a válság után
• Az Európai Bizottság könnyítene az unión belüli utazási szabályokon
• A bíróság szerint nem lehet kizárni, hogy veszélyesek a társadalomra a Szijjártó jachtozásán gúnyolódó tinik
• A Jobbik már kasztráltatna, az adatvédelmi biztos még pontosítaná a pedofilellenes törvényt

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Napról napra jobbnál jobb hírek érkeznek a magyarországi járványhelyzetről. Hétfőn a koronavírus mindössze öt halálos áldozatát jelentették, ilyen alacsony számra tavaly szeptember óta nem volt példa.

5 147 000-en kaptak eddig legalább egy oltást, ha az eddigi tempón nem sikerül gyorsítani, talán nyár végére érhetjük el a 6 milliót, és a nyájimmunitáshoz tippelt minimum 70 százalékos átoltottság végképp a távoli jövőbe vész. Ezen a leggyorsabban a fiatalok beoltásával lehetne gyorsítani. Szerbiában most engedélyezték a 12 év felettiek oltását Pfizerrel, ha ezt Magyarország is meglépné, néhány százezerrel lehetne növelni az oltottak számát.

TURIZMUS JÁRVÁNY UTÁN

Könnyítene az Európai Bizottság az unión belüli utazási szabályokon, hogy ne kelljen megvárni az EU covid-igazolványainak elkészültét. A javaslataik szerint:

• A tagországok teszt- és karanténkötelezettség nélkül engedélyeznék az olyan uniós állampolgárok beutazását, akik legalább 14 napja megkapták az összes előírt dózist egy, az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinából.
• Szabadon utazhatnának azok, akik már felépültek a koronavírusból – ezt egy 180 napnál nem régebbi pozitív PCR-teszttel lehetne igazolni.
• Felmentenék a karantén-kötelezettség alól azokat is, akik 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel vagy 48 órán belül végzett gyors antigénteszttel rendelkeznek.
• A 6 év alatti gyerekeket nem kellene tesztelni, és rájuk sem vonatkozna karantén-kötelezettség.

A keleti vakcinával oltott magyar állampolgároknak ez így kis kényelmetlenséget jelentene, hiszen nekik muszáj lenne teszteltetniük – ráadásul pénzért, mivel ez Magyarországon nem ingyenes. A magyar politikusok továbbra is próbálnak kétoldalú megállapodásokat összehozni a világ legkülönbözőbb országaival a magyar állampolgárok szabad utazásáról, de ez pont az EU-s partnerekkel megy nehezen.

Nem mintha itthon olyan zökkenőmentesen mennének a dolgok. Hétfőn derült ki, hogy hiába a plasztikkártya és az app, aki a 10 nap múlva kezdődő Eb-meccsekre szeretne kilátogatni, az még egy karszalagot is kénytelen lesz kiváltani. De még mindig jobban járunk, mint a dél-amerikaiak, akik a járvány miatt lehet, hogy meg sem tudják rendezni saját kontinensviadalukat, a Copa Américát.

VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÓ HULIGÁNOK

Az elsőfokú bíróság szerint nem lehet kizárni, hogy veszélyesek a társadalomra a Szijjártó Péter jachtozásán gúnyolódó kamaszok. A 18 év alatti momentumos aktivisták a külügyminiszter korrupciógyanús ügyére reagáltak tavaly, amikor stencillel és vízbázisú festékkel Lady MRD feliratot fújtak fel a minisztérium parkolójába.

Az alkotást akár a következő eső is lemoshatta volna, de helyette a Fővárosi Közterület-fenntartóval tüntették el. Az aszfalt maradandóan nem károsodott, a takarítás költsége bruttó 4500 forint volt, a bíróság mégis megalapozottnak látta a rongálás vádját.

Az ítélet szerint a négy fiatal akkor is rongálást követett el, ha eredetileg politikai véleménynyilvánítás volt a céljuk. A bíróság elismerte, hogy a véleménynyilvánítási jog alapvető szabadságjog, azonban a szöveges indoklás szerint „mindenkitől elvárható a mások tulajdonának tiszteletben tartása” és nem sikerült feltárni

„olyan körülményt, amely az eljárás alá vont személy cselekményének társadalomra veszélyességét kizárta volna.”

KILÁTÁSOK

Jelentősen javította az OECD a Magyarországról szóló előrejelzését. Szerintük idén 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, tehát 2021 végére már a 2019 végi szint 99,2 százalékán állhat a GDP-nk, 2022 első negyedévében pedig meg is haladhatja a válság előtti szintet.

Az OECD szerint a járvány harmadik hulláma nagyon súlyos halálozási adatokkal járt Magyarországon, viszont Európa egyik leggyorsabb oltási kampányának köszönhetően hamar megtörtént az újranyitás. Ezért a belső fogyasztás jócskán emelkedhet, illetve amikor más európai országokban is helyreáll a helyzet, ismét nőhet majd a kereslet a magyar áruk iránt.

Összehasonlításként: az amerikai gazdaság már 2021 június végére érheti el a válság előtti szintet, a német az év végén, az olasz és a brit GDP pedig csak a magyar után, 2022 közepén térhet vissza a 2019 végi szint fölé.

Akik a járványban is megtalálták a számításukat:

• Szlovéniában is piacvezető lesz az OTP.
• 1,1 milliárd forint osztalékot vettek ki Orbán apjának bányacégéből, kicsit kevesebbet, mint tavaly.
• Mészáros Lőrinc öccse több százmilliós osztalékot vett ki cégeiből.
• Várkonyi Andrea 35 milliós osztalékot vett ki négy hónapja működő cégéből.

HÉTFŐI SHOW

Ahogy hétfőnként menetrendszerűen, ismét műsor volt a parlamentben, ahol a kampányra felpörgő ellenzéki pártok egymást túllicitálva igyekeztek bekerülni a hírekbe, és minél nagyobb büntetést kapni Kövér Lászlótól. Jelentősebb mozzanatok:

• Elvették a szót Jakab Pétertől, amikor bemutatta Orbán Viktornak, hogyan szurkolna a fideszes börtönválogatottnak.
• Megvonták a szót Szabó Tímeától is, amiért hazaárulónak nevezte Orbánt.
• Gyurcsány szerint amit kormánynak látunk, az valójában az ellenzék ellenzéke.
• Orbán pedig közölte az ellenzékkel: Nem fognak tőlem megszabadulni, itt fogok maradni még sokáig az önök nyakán.

Ma egészen másfajta műsor lesz. A pedofiltörvény kapcsán megnézhetjük, ki tud a gyerekek elleni szexuális visszaélésekről szakszerűen és méltósággal beszélni a parlamentben. Az ellenzék egy része attól tart, hogy a kormány csapdát állított nekik.

PITI PÉNZEK

Nem bírnak magukkal a finnugor politikusok. A rendőrség nyomoz a finn miniszterelnök után, aki a gyanú szerint a megengedettnél többet költött reggelire. Sanna Marin 300 euro helyett 850-et szánt a nap legfontosabb étkezésére.

Ennél nagyobb pályán mozgott Andrej Babis cseh kormányfő, aki most EU-s pénzek elsikkasztásáért felelhet, miután vádemelést javasolt ellene a rendőrség hétfőn Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna, szerinte politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből.

Máshol:

• Egy lövés szakította el az Újvidék-Szabadka vasúti vonal felsővezetékét, ketten meghaltak.
• Kínában engedélyezik a harmadik gyereket.
• Több napig tartott a vadászat a francia ex-katonára, végül lelőtték.
• Namíbia törzsi vezetői szerint sértő összeget ajánlott a német állam a népirtás jóvátételeként.
• Felmentették Belgium dél-koreai nagykövetét, mert a felesége felpofozott egy eladót.

RÁC NOSZTALGIA

Több mint 10 éve, még az Indexre írtam cikket arról a botrányról, hogy évek óta üresen áll a Rácfürdő épülete, aminek felújításához Budapest legjobb ezredfordulós kerthelyiségét, a Ráckertet is be kellett zárni. Ha akkor tudom, hogy 11 évvel később is ugyanez lesz a helyzet, írás helyett talán csak sírtam volna csendben.

Az eltelt több mint egy évtizedben többször is úgy tűnt, hogy látszik a fény az alagút végén, de az épülettel még akkor sem lett semmi, amikor az volt a pletyka, hogy Orbán Viktor rokonaié lett. Most ismét felcsillant a remény, hogy valami történjen az Erzsébet híd lábánál.

A Rác fürdőre és a mellé épített 67 szobás szállodára még márciusban hirdetett nyilvános árverést az ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A megismételt májusi árverésen a Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt. szerezte meg az ingatlant, ha az állam nem tesz keresztbe, ezzel a főváros tulajdonába kerülhet a fürdő. Amivel már csak kezdeni kellene valamit.

ÉS EGY MESEKÖNYV

Az első, szivárványcsaládokról szóló magyar nyelvű mesekönyv valójában egy aprócska, cserében vastag kartonpapírra nyomtatott lapozgató, aminek a teljes szövege nem tenne ki egy gépelt oldalnyit.

A minimálsztorik aranyosak és tudatosan hétköznapiak, a gyerekek pont úgy viselkednek bennük, mint a gyerekek, a háziállatokról és a szülőkről nem is beszélve. A könyvben természetesen nincs semmi botrányos, de még csak merész sem.

Jó reggelt! 20 fok valószínűleg nem lesz, eső valószínűleg igen.

4 legfontosabb cikkünk most

• A Jobbik beállt Kálmán Olga mögé az előválasztáson
• Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia, az Orbán-rendszer nagy nyertese
• Összeáll a koalíció, ami letaszítaná Netanjahut Izrael éléről
• Lehet, hogy a koronavírus-járvány enyhül, de az influenza a korábbiaknál erősebben térhet vissza

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

Május utolsó hetében a járvány Magyarországon, akárcsak Európában, már nem a legfontosabb hír a címlapok tetején. Itthon már ezren sincsenek kórházban koronavírussal, és a számok továbbra is töretlenül csökkennek.

Viszont csak minimálisan növekedik a beoltottak száma. Továbbra is van körülbelül félmillió ember, aki ugyan regisztrált, de ment el beoltatni magát, és a közvélemény-kutatási adatok szerint még további legalább egymillióan lehetnek, akik hajlandóak lennének beoltatni magukat, csak valamiért a kisujjukat sem mozdítják ennek érdekében.

Most már hivatalosan is tudjuk, hogy Magyarországon is megjelent a minden korábbinál fertőzőbb indiai variáns, ami a társadalom beoltatlan részében fog pusztítani. Nagy-Britanniában, ahol a magyarországinál is több embert oltottak be, és a legidősebbeket is hatékonyabban érték el, mint nálunk, eddig nem ugrott meg igazán a halálozások száma, de semmi sem garantálja, hogy ez nálunk is így történjen.

További járványhírek:

• Brit-indiai mutánsra bukkantak Vietnámban.
• A tokiói olimpián részt vevő sportolóknak tudomásul kell venniük, hogy akár meg is halhatnak koronavírusban.
• Az Eb-jegy lesz a meccsekre érkező külföldiek védettségi igazolványa.
• Náciellenes kódexre hivatkozva nem akarják beoltatni magukat egy texasi kórház dolgozói.
• Szijjártó elintézte: Moldova is tárt karokkal várja a magyarokat.

ELŐ-ELŐVÁLASZTÁS

Az ellenzéki pártok 2021 tavaszára eljutottak oda, hogy minden választókerületben előválasztást rendeznek, és a közös miniszterelnök-jelöltet is így választják ki. A kétpárti versengésre kitalált rendszerben ez lehet az ellenzék esélye. A Magyar Jeti vasárnapi, szezonzáró adása azt mutatta be, hogy jutottunk el idáig, mi fér majd bele a vitába az egyes pártok politikusai szerint, és egyáltalán mi lesz az előválasztás menetrendje.

A 106 egyéni választókerületben nem mindenhol lesz egyformán izgalmas az előválasztás. Az ellenzéki pártok pontosan tudják, hol lehet egyáltalán esélye az előválasztás nyertesének legyőznie a Fideszt, így ezekben a választókerületekben várható a legélesebb verseny. A saját jelöltjeik útját egyengető pártok pedig korábban elképzelhetetlen kompromisszumokra is képesek. Vasárnap derült ki, hogy a Jobbik a DK jelöltjét, Kálmán Olgát támogatja a budapesti 4. választókerületben.

Néhány év múlva viszont már egészen másfajta ellenzéki összefogások jöhetnek. Egy felmérés szerint az európaiak 51 százaléka lecserélné hús-vér politikusait mesterséges intelligenciára. Sajnos Magyarországon nem végezték el a felmérést, az viszont nagyon érdekes, hogy Kínában 75 százaléknyian támogatnák az AI-politizálást.

EGY MINISZTERELNÖK FIA

Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia, az Orbán-rendszer nagy nyertese. Antall Péter sokáig rendes állást sem talált magának, de az elmúlt tíz évben milliárdokat kapott az Orbán-kormánytól intézete, az Antall József Tudásközpont (AJTK). A Direkt36 belső dokumentumok megszerzésével tárta fel Antallék költekezését.

• Antall 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, 2019-ben viszont már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott.
• Az AJTK egyfajta családi üzletként működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.
• A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg. Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el.
• Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.
• Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént.

INFLUENZA

A koronavírus-járvány enyhül, de az influenza a korábbiaknál erősebben térhet vissza. Ha eldobjuk a maszkot és visszatérünk a közösségekbe, nagyobb eséllyel kezdenek el terjedni más, korábban is velünk élő vírusok, amiktől az elmúlt másfél évben elszokott a szervezetünk.

A normál, vagyis a koronavírus-járvány előtti időben ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran találkozott a szervezetünk légúti kórokozókkal, amik néha megbetegítettek minket, néha viszont szimplán lerázta őket az immunrendszerünk. Az elmúlt közel másfél évben ezek kimaradtak, az immunrendszerünk sincs edzésben ellenük, tehát a szervezetünk jó eséllyel sokkal érzékenyebben reagál ezekre a vírusokra, így a szezonális influenzára is.

ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁS, MÁSHOL

A magyar ellenzéki összefogásnak nincs könnyű dolga, de a még széttöredezettebb, még heterogénebb izraeli ellenzéknek sem egyszerű. Most mégis úgy tűnik, hogy véget érhet Benjamin Netanjahu miniszterelnök 12 éves regnálása, miután szélsőjobboldali szövetségese, Naftali Bennett úgy döntött, összeáll a centrista Yair Lapid vezette ellenzékkel.

Ez még nem jelenti azt, hogy tényleg Bennett lesz a miniszterelnök, ehhez a nyolc pártból álló ingatag koalíciójának szerdáig meg kell egyeznie a kormányalakítás részleteiről, miközben Netanjahu és szövetségesei minden trükköt be fognak vetni ennek megakadályozására. És ha sikerül is kormányt alakítani, az izraeli szélsőjobboldaltól az arab pártokig mindenkit összefogó koalíciónak, amit csak a Netanjahu-ellenesség tart össze, minden nap meg kell majd küzdenie az összeomlás veszélyével.

Máshol:

• Észak-Korea szerint náluk nincs gyerekmunka, a fiatalok önként és boldogan mennek a bányába dolgozni.
• Úgy veszik a fegyvert az amerikaiak, mintha muszáj lenne.
• Kiengedték a börtönből az olasz felvonóbaleset vádlottjait.
• Országszerte tüntettek Brazíliában Bolsonaro járványkezelése miatt.
• Üdvözlet Szocsiból: Putyin hajókázni ment Lukasenkával.

MAGYAR SPORTSIKEREK

• Minden idők legjobb magyar teljesítményével 14. lett Valter Attila a Girón.
• Dárdai marad a Hertha edzője.
• Cseh László úgy döntött, hogy elindul a tokiói olimpián.

4! CIKK AMIRŐL A HÉTVÉGÉN TALÁN LEMARADTÁL

A legszebben mesélő magyar művész ment el – Jankovics Marcell világszínvonalon volt karakteresen nemzeti alkotó. A filmjei érvényesen szóltak mindenkihez, óvodásoktól aggastyánokig.

Mit lehet kezdeni egy Nobel-díjassal, aki hülyeségeket beszél a járványról? – A kérdés nem elméleti. Michael Levitt, aki vitathatatlanul a 20. század egyik meghatározó tudósa, valamiért fontosnak érezte folyamatosan megnyilvánulni a koronavírus-járványról, még ha ahhoz kutatási területének az égvilágon semmi köze sincs.

A Fidesz szerint az ideológiai képzés az, ha egy egyetem a nyílt társadalmat képviseli, nem az, amikor hű a kommunista párt vezetéséhez – A negatív példa: egy magyar ember a saját pénzén épít Budapesten magánegyetemet, ahol sok magyar diák tanul. A pozitív példa: a magyar állam egy külföldi kommunista pártnak épít magánegyetemet, ahol kevés magyar diák tanul. Az előbbi egyetemet elüldözte, az utóbbinak tapsol a nemzeti kormány.

Hányan tudják igazán megkülönböztetni a valódi magyar karakterét a féktelen betyárkodástól? – Az I. Ferenc cenzori szigorral fémjelzett uralkodásának évtizedeiből ocsúdó magyar sajtón keresztül a nemzetértelmezések sajátos, hétköznapi világa tárul elénk.

ÉS EGY PODCAST

Borízű hang a lelátóról: Baranyi Kriszta nyomozza ki a vuhani laborszivárgást!
– Kim Dzsong Ün új esztétikai minőségbe lovagol, miközben podcastunk a 22. adás után megtalálni véli a nevét. Fény derül továbbá a halászlére, a Tiktokra és Jackson Pollockra is.

Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

JÁRVÁNYCSEND

Hiába csitul a járvány, nem mindenkinek könnyű elengedni a maszkot – Van aki szorongás vagy egyéni traumák, mások a döntéshozók iránti bizalmatlanság miatt hezitálnak.

MAGYAR FURCSASÁGOK

Szokatlan körülmények között távozott a magyar hadsereg parancsnoka – Korom Ferenc megbízatásának még csak a felénél járt, amikor csütörtökre virradóra felmentették. A minisztérium szerint saját kérésére távozott, mert "új feladatok más típusú vezetőt kívánnak". Ez arra utalhat, hogy valakivel összeveszett.

1000 milliárdot kér a kormány klímacélokra az EU-tól, hogy aztán egy részét kidobja az ablakon – Civil szakértők szerint a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a Helyreállítási Tervébe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, azt úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy elég kevés értelme lenne.

TÁVOLI ÜGYEK

Súlyos pofonokat kaptak a héten a világ legnagyobb olajcégei – A Shell üzleti tervét egy bíróság írná felül, mert nem elég klímabarát, míg az ExxonMobil vezetésének akaratát aktivista kisbefektetők verték le az éves közgyűlésen.

A pénzt választották az olasz felvonó üzemeltetői, ezért kellett meghalnia 14 embernek – A technikus vallomása szerint a vezetőség pontosan tudta, hogy a vészfék ki van iktatva, de nem akartak újra hosszabb időre leállni, mert a pandémia miatt így is óriási volt a bevételkiesés.

Járványszkeptikus Rambo a flamand vadonban – Több mint tíz napja nincs meg Jürgen Conings. A belga katona azután kezdett el menekülni, hogy megfenyegette az ország legismertebb járványügyi szakértőjét. Az állig felfegyverzett katona képzett mesterlövész és túlélő, és még a nyomára sem sikerült bukkanni.

Hogy lehet megleckéztetni egy latorállamot? – A gépeltérítéssel terroristává váló Belaruszt jó lenne megbüntetni és jobb belátásra téríteni. De minden szankció azt kockáztatja, hogy az ország tovább közeledik Putyinhoz – és egyébként sem Lukasenkának, hanem a belarusz népnek fáj igazán.

PEDOFILTÖRVÉNY

Az ügyfélkapun keresztül lehet majd megnézni a „pedofilok” nevét, arcát, címét – Majdnem egy év kellett hozzá, de megszületett a pedofilok listázásáról szóló törvényjavaslat. Ebbe is beleírják, hogy „az anya nő, az apa férfi”.

Az áldozatok támogatása is kimarad a pedofilellenes törvénycsomagból – A gyermekek hatékony védelméhez nem elég a jogszabályokat szigorítani, pénz és figyelem kell a megelőzésre és az áldozatok ellátására is - figyelmeztet az UNICEF gyermekjogi vezetője.

ÉS EGY VISSZATÉRÉS

A Jóbarátok különkiadása lehetett volna jó is, helyette inkább beletették a BTS-t – A Jóbarátok: Újra együtt egy zavaros showműsor teljesen indokolatlan szereplőkkel, pedig nem sokon múlt, hogy egy jól működő, dokuelemekkel kevert pszichodráma legyen belőle.

• Több mint tíz napja nincs meg Jürgen Conings.
• A belga katona azután kezdett el menekülni, hogy a hatóságok megpróbálták felelősségre vonni, amiért halálosan megfenyegette az ország legismertebb járványügyi szakértőjét.
• A szélsőjobboldali és konteó-körökben népszerű, állig felfegyverzett, pont ilyen akciókra kiképzett Coningset hiába keresi egy komplett ország, még a nyomára sem sikerült bukkanni.

Május 17-e óta menekül a belga hatóságok elől Jürgen Conings tizedes, az ország légierejének különlegesen képzett katonája. Conings aznap magához vett egy rakás fegyvert egy laktanya fegyverraktárából, írt három búcsúlevelet a szeretteinek és a nyilvánosságnak, majd eltűnt.

Az egyik levélben a 46 éves Conings többek közt ezt írta:

„Nem tudok tovább élni azon emberek hazugságaival, akik eldönthetik, hogyan éljünk. Az úgynevezett politikai elit és most már a virológusok dönthetik el, hogy ti és én hogyan éljünk. Gyűlöletet és elkeseredést szítanak, a helyzet rosszabb, mint korábban. És senki sem lázad. Ha kinyitod a szád, megbüntetnek”.

A drámai hangú levél előzménye az volt, hogy Conings megfenyegette az ország legismertebb virológusát, a belga járványvédekezést vezető Marc van Ranstot. A katona már korábban is több kirohanást is intézett a nyilvánosságban sokat szereplő, balos politikai nézeteiről is ismert van Ranst ellen, most viszont már azt is tudjuk, hogy Conings 17-én több órán a virológus otthona közelében tartózkodott.

Van Ranstot és családját a belga hatóságok azonnal biztonságos helyre rejtették, majd megkezdték a hajtóvadászatot Conings ellen. Ennek sikerét azonban nagyban nehezíti, hogy Belgiumban kevesen élnek, akik profibban tudnak elbújni nála.

Conings a légierőnél mesterlövészeket képzett ki, korábban a belga különleges erők tagjaként több külföldi békefenntartó misszióban is részt vett, a volt Jugoszláviától kezdve Irakon át Afganisztánig. Ahogy az ilyen katonákat, őt is kiképezték arra, hogy hosszú időre el tudjon bújni esetleges üldözői elől.

A rendőrség gyanúja szerint Conings több lőfegyver mellett még egy rakétavetőt is magához vett szökése előtt a laktanya fegyverraktárából, így fokozottan veszélyes lehet, miközben megtalálni is nagyon nehéz. Hogy mennyire, azt az utóbbi 10 nap teljesen sikertelen belga embervadászata bizonyítja a legjobban.

Conings még 18-án szülei sírján hagyta katonai kitüntetéseit, autóját pedig leparkolta a meglehetősen sűrűn lakott Belgium egyik kietlen részén, a holland határ melletti Hoge Kempen nemzeti park közelében. Egyes hírek szerint a hátrahagyott autót Conings időzített bombává alakította, de ezzel kapcsolatban még nem mondtak véglegeset a szakértők.

Miután a hatóságok megtalálták Conings autóját, öt napra lezárták a 120 négyzetkilométeres nemzeti parkot, és megkezdték annak átfésülését. Rendőrök, katonák, nyomkereső kutyák, páncélozott járművek, aknakareső felszerelés, holland, francia, német és luxemburgi elitalakulatok segítették a kutatást, de nem bukkantak Conings nyomára. Egy sátrat ugyan találtak, amiről egy ideig azt hitték, hogy a menekülő katona táborhelye lehetett, de mára ezt az elméletet is elvetették.

Május 24-én Annelies Verlinden belga belügyminiszter bejelentette, hogy nem tudják, hol van Conings. Ekkor derült ki az is, hogy a nyomozók szerint a nemzeti parkban hátrahagyott nyomokat Conings talán direkt helyezte ki, hogy így vezesse félre az utána kutatókat. A hatóságok azt a lehetőséget is felvetették, hogy a katona még a köddé válása előtt megszervezte a menekülését, és talán ismerőseinél húzta meg magát.

27-én viszont ismét 400 rendőr és katona szállta meg a Hoge Kempen nemzeti parkot, aminek egy kisebb darabját újra lezárták a nagyközönség elől. A belga főügyészség bejelentette, hogy szerintük semmi jele nincs annak, hogy Conings ne lenne életben, és szemben a korábbi „általános” keresőakcióval, a nemzeti parkban indított újabb expedíció már „célirányos”.

Mivel Coningsot nem találják, a belga társadalomnak és hatóságoknak bőven van idejük azzal foglalkozni, hogy az időközben terrorizmussal, gyilkossági kísérlettel és illegális fegyvertartással megvádolt katona hogy jutott ide. Illetve Belgium hogy jutott oda, hogy ilyen katonái legyenek.

Ahogy a média figyelme Coningsra irányult, úgy derültek ki egyre sötétebb dolgok a katona múltjából. Miután 2020-ban kétszer is megfenyegette a virológus van Ranstot, neve felkerült arra a belga listára, ahol a társadalomra potenciálisan veszélyes szélsőséges muszlim, szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali bajkeverőket gyűjtik.

A katonatársai előtt közismerten szélsőjobboldali nézeteket valló Conings azonban ennek ellenére nemcsak maradhatott a seregben, de továbbra is hozzáférése volt a legkülönbözőbb fegyverekhez. Conings eltűnése óta az ország hadügyminisztere is különleges védelmet kapott, Alexander De Croo pedig arról beszélt, hogy

„az a kérdés, hogy miként férhetett hozzá ilyen fegyverekhez egy olyan katona, aki rajta van egy biztonsági kockázatokat nyilvántartó listán mint szélsőséges nézeteket valló ember, és aki már korábban is fenyegetőzött”.

A belga sajtó márciusban megírta, hogy a katonai elhárítás a hadsereg körülbelül 30 tagját tartja megfigyelés alatt szélsőjobboldali nézeteik miatt, de akkor a honvédelmi miniszter szóvivője arról beszélt, hogy ezek az emberek csak „,minimálisan” veszélyesek.

A belga hadsereg főparancsnoka most kénytelen volt elismerni, hogy hibát követtek el azzal, hogy Coningsnak fegyverraktárakhoz volt hozzáférése, miközben gyakorlatilag potenciális terroristaként tartották számon. Azt is hozzátette, hogy Conings

„nem ellenálló, nem hős és nem áldozat”.

Hiába azonban az ilyen kijelentések, Coningsnak azonnal komoly rajongótábora lett, amiben járványszkeptikus összeesküvéselmélet-hívők és szélsőjobboldaliak egyaránt megtalálhatóak. A május 20-án indított „Együtt Jürgenért” Facebook-csoportnak már több mint 45 000 tagja volt, amikor a Facebook öt nappal később lekapcsolta azzal az indoklással, hogy az a terrorizmust támogatta.

Conings azonban olyan népszerű lett, hogy az online aktivizmus a való világba is átszivárgott. A Hoge Kempen nemzeti park közelében több, néhány száz résztvevős szimpátiatüntetésre is sor került a bujkáló katona mellett.

Van Ranst közben a Vlaams Belang flamand szélsőjobboldali pártot vádolta meg azzal, hogy „a virológusok ellen hangolja a közvéleményt”. Viszont az is kiderült, hogy van Ranst néhány napja belépett Conings támogatóinak chatszobájába a Telegramon, és szándékosan provokálni kezdte a katona támogatóit olyan üzenetekkel, hogy „sok a helyesírási hiba! De mit is várhat az ember a terrorizmus támogatóitól”.

Van Ranst megnyilvánulásai minden bizonnyal csak olajat jelentenek a tűzre. De ez még a kisebbik baj ahhoz képest, hogy Conings továbbra sincs meg. Frédéric Van Leeuw belga ügyész a tévében üzent a bujkáló katonának, hogy vegye fel a kapcsolatot valakivel, akiben megbízik, hogy aztán békésen feladhassa magát. Ennek azonban továbbra sincs semmi jele, és a szélsőjobboldali és járványtagadó körökben mostanra valóságos népmesei hőssé lett Conings abban is bízhat, hogy ha segítséget kér a bujkáláshoz, a hatóságok kijátszásához, sok belga lesz, aki készségesen segít neki.

Jó reggelt! Kellemes idő lesz ma és a hétvégén is.

4 legfontosabb cikkünk most

• Az áldozatok támogatása is kimarad a pedofilellenes törvénycsomagból
• Többé már nem tilos azt állítani Facebookon, hogy ember hozta létre a koronavírust
• A pénzt választották az olasz felvonó üzemeltetői, ezért kellett meghalnia 14 embernek
• Palkovics vezetésével vásárolná meg az állam a Liszt Ferenc Repülőtér többségi tulajdonát

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

VAKCINAPLAFON

A magyar oltási program jelenlegi formájában elérte a plafont. Hiába lehet most már akár Pfizer vakcinát is választani, a naponta beoltottak száma a húszezret sem éri el. Pedig a legnépszerűbb oltóanyagot tízszer annyian kérik, mint a Sinopharmot.

Minden bizonnyal már nagyon kevesen maradtak olyanok, akik regisztráltak az oltásra, de még nem kapták meg a vakcinát. Innentől kezdve a többieket kellene elérni valahogy.

• Az egyszerűbb út a fiatalabbak beoltása lenne. A németek már tervezik a 12 év felettiek beoltását. Ha nálunk is leszállítanák ide az olthatók életkorát, akár újabb 400 000 oltást is be lehetne adni.
• A bonyolultabb ügy azoknak a felnőtteknek az elérése, akik még hajlandóak lennének felvenni az oltást. A közvélemény-kutatások szerint még sokan lehetnek ilyenek, de valamiért nem regisztrálnak. Nyájimmunitásra csak akkor van esély az országban, ha valahogy sikerül őket is beoltani.

LEFEJEZÉS

Csütörtökön derült ki, hogy különös körülmények között távozott Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka. Koromnak 2023-ig szólt a megbízása. Demokráciákban ritkán szokták egyik pillanatról a másikra lefejezni hadsereget, ilyen kurtán-furcsán, indoklás nélkül pedig végképp nem.

Leginkább a felmentés gyorsasága lepett meg mindenkit: május 26-i keltezésű a döntés, és június 1-től már hatályos is. Ilyen magas pozícióban az ilyen tempójú váltás teljesen szokatlan, A menesztés meglepetést okozott a politikusoknak, de a honvédséggel kapcsolatban lévő más forrásainknak is. A sietségre utal, hogy Korom utódját sem nevezték meg egyelőre.

A hivatalos magyarázat szerint Korom maga kérte a felmentését, mert „a Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak”. A 444-nek nyilatkozó szakértők azonban úgy tartják, hogy valakivel összekülönbözhetett, és ezért távozott.

Egyes spekulációk szerint például Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal lehetett feloldhatatlan konfliktusa, aki a magyar szinten óriási léptékű fegyverbeszerzéseket intézi. Van, aki tudni véli, hogy egy konkrét fegyverbeszerzésről folyt vita köztük, amit Korom nem támogatott.

KÍNAI VÍRUSVITA

A legbiztosabb jele annak, hogy nem őrült összeesküvés-elmélet azt állítani, hogy a koronavírus egy laborból szabadult ki: a Facebookon már nem tilos azt állítani, hogy ember hozta létre a vírust. A Facebook még februárban kezdte el kitiltani felületéről az életveszélyes, járványszkeptikus vagy oltásellenes kijelentéseket, de most, hogy már az amerikai titkosszolgálatok vizsgálják a laborból kiszabadulást teóriáját, erre nem lehet csak legyinteni.

Ahogy az várható volt, Pekingben rendkívül idegesen reagáltak arra, hogy Joe Biden komolyan foglalkozik azzal, hogy a világjárvány esetleg egy vuhani víruslaborból szabadult rá a világra. Szerintük Washington

„nem törődik a tényekkel vagy a valósággal, és nem érdekelt abban, hogy komoly, tudományos alapokon nyugvó vizsgálatot végezzen a vírus eredetéről. Az a céljuk, hogy felhasználják a járványt a megbélyegzésre, politikai manipulációra és felelősséghárításra.”

Szintén vita van Peking és a világ közt a Sinopharm vakcina hatékonyságával kapcsolatban. A most közzétett dokumentáció szerint ugyanis továbbra is kevés bizonyíték van arra, hogy a kínai vakcina elég biztonságos és hatékony a nők, az idősek és az alapbetegségben szenvedők számára.

Amikor a kínaiak az oltóanyag hatékonyságát vizsgálták, a tesztalanyok közel 85 százaléka férfi volt, és csak kevesebb mint 2 százalékuk volt 60 év feletti. Ráadásul többségük egészséges volt.

KÖZLEKEDÉSI HÍREK

Újabb rohamot indít a ferihegyi repülőtér megszerzéséért a magyar állam. A NER évek óta próbálja bekebelezni a repülőteret, de eddig mindig visszapattantak. A mindig jól értesült Magyar Nemzet úgy tudja, most Palkovics László feladata lesz megpróbálni többségi tulajdont szerezni a repülőteret üzemeltető cégben.

Arra viszont nem jut pénz, hogy a BKV idén is tudja üzemeltetni menetrend szerinti hajójáratait a Dunán.

PEDOFILTÖRVÉNY

A Fidesz által a napokban beterjesztett „gyermekvédelmi” törvény példás büntetési tételeket tartalmaz, és nyilvánossá tenné a pedofil bűncselekmények elkövetőinek adatait, viszont teljességgel kimaradt belőle az áldozatok támogatása.

Gyermekvédelmi szakemberek szerint nem elég a jogszabályokat szigorítani, ugyanannyi figyelmet és pénzt kell áldozni a megelőzésre, az áldozatok ellátására és az elkövetők rehabilitációjára. Szerintük

„szükség lenne széleskörű felvilágosító, ismeretterjesztő kampányokra a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és szexuális, érzelmi és fizikai bántalmazásáról, valamint arról, hogy hol, milyen formában tudnak segítséget kérni az áldozatok”.

Gyerekekkel kapcsolatos hír, hogy a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló püspök, Kiss-Rigó László szervezete veheti át a teljes budapesti állami nevelőszülői hálózatot.

14 HALOTT

Gyorsan kiderült, hogy azért kellett meghalnia 14 embernek az olaszországi felvonóbalesetben, mert az üzemeltetők inkább a pénzt választották. Egy technikus vallomása szerint a vezetőség pontosan tudta, hogy a vészfék ki van iktatva, de nem akartak újra hosszabb időre leállni, mert a pandémia miatt így is óriási volt a bevételkiesés.

Szerinte tudatosan, szándékosan és rendszeresen alkalmazták a vészfék működését megakadályozó eszközt, az ún. villát. Korábban a vészfék „anomáliák sorozata” miatt feleslegesen működésbe lépett, és hiába próbálták megjavítani nem sikerült.

A felesleges leállásokat két módon lehetett megakadályozni:

• Időigényes karbantartási munkálatokkal, amihez hosszú időre le kellett volna állítani a felvonót.
• Úgy, hogy magát a vészféket iktatják ki, kockára téve ezzel az utasok életét.

Sajnos az utóbbit választották. Jobban van viszont az a kisfiú, aki az egyetlen túlélője volt a balesetnek. Elvesztette a szüleit, a dédszüleit és a testvérét is.

LÉGIKALÓZ JELEN

Újabb részletek kerültek ki Raman Prataszevics elrablásáról. Most már azt is tudjuk, hogy már görögországi útja alatt is feltehetően belarusz ügynökök figyelték meg az aktivista újságírót, akinek szülei most az EU-t és az USA-t kérik, hogy segítsenek kiszabadítani a fiukat.

Az EU eddigi egyetlen válaszlépése Lukasenka gépeltérítésére a belarusz légtér blokádja volt. Ez is elég felemásan sült el, köszönhetően a belarusz diktátort támogató oroszok szurkálódásának. Az oroszok ugyanis cserébe az európai légi közlekedést zavarják, például egy Bécsből Moszkvába tartó gépnek nem engedték meg, hogy elkerülje a belarusz légteret.

Máshol:

• Korrupcióval és gyilkossággal vádolja a török kormánypárt tagjait egy maffiafőnök.
• Az ausztrál bíróság kimondta, hogy a kormánynak kötelessége védenie a fiatalokat a klímaváltozás következményeitől.
• Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el Gázában.
• Litvánia kiszáll a Kínát és a kelet-közép-európai országokat tömörítő együttműködésből.
• A világ második legmagasabb felhőkarcolóját szeretné felépíteni a Gazprom.

HÁROM HÍR KUTYÁKRÓL

• A hosszabb kutyaélet titkát kutatják a Szilícium-völgyben. A cél persze az emberi öregedés lelassítása, de egyesek szerint ehhez a kutyákon át vezet az út.
• Állatjóléti problémát okoznak a kelet-európai bevándorló kóbor kutyák Dániában. A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak.
• Indiában letartóztattak egy youtubert, miután héliumos lufikkal próbálta röptetni a kutyáját.

ÉS KÉT VISSZATÉRÉS

Visszatért az ezredforduló leghíresebb tévésorozata, csak az nem világos, hogy minek. A Jóbarátok: Újra együtt egy zavaros showműsor, teljesen indokolatlan szereplőkkel, pedig nem sokon múlt, hogy egy jól működő, dokuelemekkel kevert pszichodráma legyen belőle.

De ez semmi ahhoz képest, hogy a TV2 újraindítja a Szerencsekereket.

Jó reggelt! Olyan szép idő lesz, mint tegnap.

4 legfontosabb cikkünk most

• Biden utasította a hírszerzést, hogy 90 napon belül mondják meg, honnan ered a koronavírus
• A kínai vezetés az ujgurokon teszteli az érzelemfelismerő algoritmusokat
• Hiába csitul a járvány, nem mindenkinek könnyű elengedni a maszkot
• Formálisan is felbomlott az ellenzéki egység Egerben, az előválasztás előtt egymásnak estek a felek

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

KÍNAI GYANÚ

Joe Biden felkérte az amerikai hírszerző ügynökségeket, hogy kettőzzék meg az erőfeszítéseiket, hogy kiderüljön, honnan ered a koronavírus. Biden azt mondta, két forgatókönyv valószínű, „az egyik valószínűbb, mint a másik”, de mindkettőről „kicsi vagy közepes a meggyőződése” a hírszerzésnek.

Az amerikai elnök nem tisztázta, hogy a laboratóriumi eredet vagy az állatokról való átterjedés-e a valószínűbb, de 90 napot adott a hírszerzésnek, hogy döntse el, melyik volt. A vizsgálatba amerikai laborokat is bevonnak majd, illetve megpróbálnak információt szerezni Kínától is.

Ezzel az amerikai politika tulajdonképpen reagál a tudományos közélet rezdüléseire. Tavaly ilyenkor minden szakértő határozottan állította, hogy a koronavírus természetes eredetű, most viszont már sokaknak vannak kétségei.

A vizsgálat eredménye még kérdéses, mint ahogy az is, hogy miként fog erre Kína reagálni. Az már egy éve látszott, hogy Peking teljesen elvesztette a vírus körüli propagandaháborút, most pedig már a vuhani víruslaborra vetülő árnyék is katasztrofális következményekkel járhat az országra, amely egészen paranoid módon félti az imidzsét.

Folyamatosan érkeznek az újabb hírek a pekingi diktatúra brutális módszereiről, most például az ujgurokon tesztelt érzelemfelismerő algoritmusról, de ezeket a híreket Peking úgy-ahogy még kezelni tudta. Ha kiderülne, hogy tényleg egy laborjukból szökött ki a milliókat megölő, az egész világ életét megbénító vírus, abból a PR-katasztrófából Kína évekig nem tudna felállni.

PEDOFILTÖRVÉNY

Majdnem egy év kellett hozzá, de megszületett a pedofilok listázásáról szóló törvényjavaslat. Ebbe is beleírták, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Ezen túl a legfontosabb rendelkezései:

• Szigorítják a Büntető Törvénykönyvet.
• Számos munkakörből kitiltják a pedofilokat.
• Nem lehet enyhe büntetéssel és minősített esetekben feltételes szabadságra bocsátással megúszni a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket.
• És létrehoznak egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartást.

Bár a törvényjavaslat szövege szakértők szerint több homályos pontot rejt, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány tényleg meglépi a (majdnem) nyilvános listák bevezetését. Ilyen nagyon kevés országban működik.

Magyarországon ez úgy működne, hogy az elkövetők összes adatához való hozzáféréshez mindössze annyi kellene, hogy az adatigénylő egy kiskorú hozzátartozója vagy nevelője legyen, továbbá nyilatkozni kellene arról, hogy az adatkérésre „a gyermekek védelmének biztosítása” miatt van szükség.

A kormány hangsúlyozza, hogy a listázott pedofilok adatait bizalmasan kell kezelni, de nem kell nagyon merész találgatás ahhoz, hogy ez mindenféle irányú visszaélések melegágya lehet.

VAKCINAREMÉNYTELENSÉG

Orbán Viktor április 9-én:

„Május elejétől számított egy hét, tíz nap alatt beadunk egymilliót, akkor leszünk ötmilliónál, és aztán május közepére elérjük a hatmilliót, és aztán május harmadik hetére a hétmilliót.”

Május 14-én:

„A regisztráltak számát figyelembe véve nem lehetetlen, hogy hatmilliót is elérhet a beoltottak száma, de ez most már tényleg csak az embereken múlik, tehát az ő egyéni döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást”.

A valóság ezzel szemben az, hogy bár az áprilisi tervek szerint most hétmillió beoltottnál kellene járnunk, az ötmilliót is alig sikerült elérni, és a kormány mintha már el is engedné a hatmilliót. A hosszú hétvégén minden korábbinál látványosabban fékezett be a magyar oltási program, és utána sem tudott felpörögni. Kedden mindössze 14 ezren kapták meg az első oltásukat.

Ilyen tempóban őszre sem lesz meg a hatmillió, miközben elképzelhető, hogy addigra újra felerősödjön a járvány. Ha tényleg így történik, ismét telibe kaphat egy nyájimmunitás nélküli társadalmat.

További vakcinahírek:

• A szlovák kormány jóváhagyta az orosz vakcinát, de az egészségügyi miniszter nem oltatná be magát vele.
• Több millió eurós kártérítéssel fenyegeti az AstraZenecát az Európai Bizottság.
• Belgium felfüggeszti a 41 évnél fiatalabbak oltását a Janssen vakcinával.

MARAD A MASZK

Hiába csitul a járvány, nem mindenkinek könnyű elengedni a maszkot. Pszichiáterek szerint két nagy csoport van, akik a korlátozások enyhítése után is ragaszkodnak a szigorúbb covid-szabályokhoz:

• Akik a járvány előtt is küzdöttek a szorongásukkal vagy más mentális betegséggel.
• Akiknek komoly hatással volt az életükre a vírus, akár a saját megbetegedésük, akár egy hozzátartozó megbetegedése vagy elvesztése miatt.

Abban, hogy ki mikor engedi el a maszkhasználatot, az is szerepet játszik, hogy a járvány alatt az adott egyén internalizálta, belsővé tette-e a hozott szabályokat. Egy pszichiáter szerint:

„Ha valaki szorong a maszkhasználat elengedése miatt, azt javaslom, hogy fokozatosan szoktassa hozzá magát, nem kell egyik napról a másikra. Akinek pedig ilyen ember van a környezetében, azzal támogatja a legjobban, ha nem csinál ügyet belőle, hogy a másik még maszkot hord, fertőtlenít, nem akar kezet fogni vagy nem megy tömegbe.”

ILYEN LESZ A KAMPÁNY/1

Egerben formálisan is felbomlott az ellenzéki egység, miután az előválasztás előtt egymásnak estek a felek. Jó eséllyel fogunk még ilyeneket látni jövő tavaszig az ország egyéb pontjain is.

A városban már hónapok óta gyűrték egymást az ellenzék különböző frakciói, most viszont néhány nap alatt minden feszültség kibukkant a felszínre.

• A 2019-es önkormányzati választásokat a városban megnyerő, az egyesült ellenzéki pártok közös ernyőszervezeteként létrehozott Egységben a Városért Egyesület (EVE) kizárta az elnökségéből Mirkóczki Ádámot, a város polgármesterét, aki az ő színeikben győzött.
• De magából az egyesületből nem zárták ki.
• Mirkóczki erre válaszul szerdán egyrészt kilépett az egyesületből, másrészt az EVE közgyűlési frakciójából is.

Az egykori jobbikos, de a pártból már tavaly kilépő Mirkóczki a 444-nek azt nyilatkozta, hogy

„itt az előválasztás, megbolondultak a pártok helyi jelöltjei. Azzal akarnak plusz lájkokat szerezni, hogy ki támad engem jobban.”

ILYEN LESZ A KAMPÁNY/2

15 éve hangzott el Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, szerdán egész nap ezzel foglalkozott a kormánymédia. Orbán Viktor a Facebookon emlékezett meg a születésnapról. Bejegyzése alatt nem csak Deutsch Tamás, hanem maga Gyurcsány is kommentelt. A volt miniszterelnök aztán este még egy videóüzenetet is hozzácsapott.

A 444-nél már egy ideje érzékeljük, hogy a politikusi Facebook-komment a 2022-es kampány fontos kommunikációs eszközévé nőtte ki magát. A mi írásaink alatt is rendre megjelennek különböző pártok politikusai, a leglelkesebb kommentelők egyértelműen a DK-ból kerülnek ki.

A politikusok számára ez ideális helyzet, hiszen az újságírók piszkálódó kérdései nélkül juttathatják el üzeneteiket a választóknak, ráadásul az újságok felületén. Az újságírók pedig pont ugyanezért utálják ezt a felállást.

A DIKTÁTOR MAGYARÁZATA

Néhány nap gondolkodás után Lukasenka előállt a hivatalos belarusz magyarázattal a hétvégi gépeltérítésre. Szerinte a letartóztatott Raman Prataszevics „öldöklést és véres lázadást” akart kirobbantani az országban, és a belarusz diktátor „a nemzetközi jog minden szabálya szerint jogszerűen járt el, az embereket védve”.

Közben felbukkant egy videó Prataszevics szintén letartóztatott orosz barátnőjéről is. Ezen Szofija Szapega mindent bevall, viszont a felvételnek erősen olyan hangulata van, mintha annak leforgatására kényszerítették volna a nőt. Ennél is szomorúbb annak a belarusz kamasznak a története, aki öngyilkos lett, miután azért indítottak ellene vizsgálatot, mert részt vett kormányellenes tüntetéseken.

Máshol:

• Szándékosan kapcsolták ki a vészféket az olaszországi felvonón, három embert őrizetbe vettek.
• Boris Johnson korábbi jobbkeze szerint teljes volt a káosz a brit kormányban a járvány elején.
• Több embert megölt egy fegyveres Kaliforniában.
• Négy szavazaton múlott, hogy nem tudott vádeljárást indítani a szlovén miniszterelnök ellen a parlament.
• Ferenc pápa megcsókolta a tetovált rabszámot egy holokauszttúlélő karján.

Jó reggelt! Napsütés lesz és legalább 20 fok.

4 legfontosabb cikkünk most

• Megszüntették a járvány legnagyobb viccét, a sajtó nélküli napi „sajtótájékoztatókat”
• 1000 milliárdot kér a kormány klímacélokra az EU-tól, hogy aztán egy részét kidobja az ablakon
• Hogy lehet megleckéztetni egy latorállamot? - Belarusz megbüntetésének dilemmái
• Áttörést ért el a vakság gyógyításában a Roska Botond vezette kutatócsoport

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

JÁRVÁNYVÉG

A járvány elcsendesedésének legbiztosabb jele: megszüntették annak legnagyobb viccét, a sajtó nélküli napi „sajtótájékoztatókat”. Ez persze jó hír, az viszont elég szomorú, hogy most, amikor már nehezen indokolható, miért nem lehetnek jelen újságírók, akik feltehetnének kérdéseket és vissza is kérdezhetnének, inkább megszüntetik az egészet.

Hiába csökken az áldozatok és a betegek száma, és jelentette be Orbán Viktor hangosan, hogy el lehet dobni a maszkokat, a budapestiek jelentős része még kivár. A 444 gyors felmérése szerint vannak olyan belpesti kerületek, ahol a járókelőknek több mint a fele még mindig viseli a maszkját. Pedig már a peronokon sem kell, csak a vonatokon és a buszokon.

Szintén a járvány végére utal, hogy Kásler Miklós már Karikó Katalint ölelgeti. Külföldön azonban ennél jóval óvatosabbak, aminek biztos jele, hogy idén is elmarad a legnagyobb határon túli fideszes dzsembori, a Tusványos. A szervezők szerint „az egészségünk, biztonságunk mindennél fontosabb”. Nehéz elképzelni, hogy ha ezt a fesztivált Magyarországon szervezik, ne rendezték volna meg 2021 nyarán.

NEVELNI NEHÉZ

Amikor egy ország úgy dönt, hogy végképp latorállammá válik, a nemzetközi közösségben elemi erővel tör fel a vágy, hogy megbüntessék a világ rendjének megbontóit. Amit a belarusz állam vasárnap elkövetett, az egyértelmű lépés a latorállamság kategóriája felé. A 2020 augusztusában elcsalt választással a diktátor Lukasenka teljesen elszigetelte országát Európától, a terrorizmus és a gépeltérítés azonban új szint.

Hatékonyan büntetni azonban nem könnyű. A légi közlekedés megbénítása jól hangzik, de valójában éppen azokat a belaruszokat érintheti a legsúlyosabban, akik a rezsimtől rettegve menekülőútra vágynak. A probléma kettős:

• Nehéz olyan büntetéseket kitalálni, amelyek valóban a latorállam irányítóit büntetik, és nem azokat az állampolgárait, akik egyébként is sokat szenvednek.
• Minél jobban kiközösíti és elszigeteli a nyugati világ az ilyen államokat, annál valószínűbb, hogy azok közelednek az őket egyébként is tárt karokkal váró ellenséges nagyhatalmakhoz. Belarusz esetében Oroszországhoz.

Így nagyjából maradnak az olyan gesztusok, mint Macron ötlete, hogy meghívják a belarusz ellenzéket a G7 csúcstalálkozóra. Lukasenka ettől nem fog megremegni.

VAKCINAHÍRADÓ

Továbbra is egységesen jó hírek érkeznek a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákról, Egy friss kutatás a Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca, a Szputnyik, a Novavax, a Sinovac és a Sinopharm oltóanyagait vizsgálva arra jutott, hogy ezek átlagosan 85 százalékban védenek a kórházba kerülés és szinte 100 százalékban a COVID-19 miatti halálozás ellen.

Az egyes vakcinák hatékonysága közt van különbség, de a közel 100 százalékos védelem a halálozás ellen így is meggyőző.

Egy másik kutatás eredményei szerint a Pfizer oltóanyaga 87,9 százalékban, míg az AstraZenecáé 59,8 százalékban bizonyult hatásosnak az indiai variáns ellen is. Ezek az „eredeti” és a brit variáns ellen biztosított védettségnél valamivel alacsonyabb számok, de a hatékonyságuk még így is megnyugtató.

A gond tehát továbbra sem a vakcinákkal van, hanem az emberekkel, akik nem adatják be maguknak azokat. Lengyelországban már vakcinalottót is bevetettek.

• Minden kétezredik ember, aki részt vesz a vakcinalottóban, nyer 500 zlotyit (~39 ezer forint), két ember pedig egymilliót és egy hibrid autót nyerhet.
• A településeket szintén arra ösztönzik, hogy minél nagyobb átoltottsági arányt érjenek el. Az első 500 olyan hely, ahol átlépi a 75 százalékot az átoltottság, 100 ezer zlotyit kap (7,7 millió forint).

Magyarországon továbbra is a védettségi igazolványokkal ösztönzés az egyetlen eszköz, amit bevet a kormány. Pedig most már tényleg annyi oltóanyag van az országban, hogy lassan a tárolásukkal lesz gond. Csak a Pfizer eddig 3,8 millió dózist hozott, ebből májusban 1,3-at.

ZÖLDÍTÉS KÉNYSZERBŐL

A magyar kormánynak nem a legkedvesebb témája a klímapolitika. Ez tipikusan az az ügy, amit se lenyelni, se kiköpni nem tudnak. Éppen ezért volt érdekes kérdés, hogy ha a kormány kap egy nagy lehetőséget, vagyis rengeteg pénzt az EU-tól, amit valamilyen formában muszáj a klímapolitikai célok elérésére költeni, mihez kezd vele.

Az angolul RRF-nek, magyarul HEE-nek (Helyreállítási és Ellenállási Eszköz) nevezett pénzügyi csomagból 2021 és 23 között kérhetnek pénzt a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Az Európai Bizottság viszont kikötötte, hogy az igényelt források legalább 37 százalékát a kormányoknak klímavédelmi célokra kell költeniük.

Civil szakértők szerint viszont most már látszik, hogy a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a Helyreállításási Tervébe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, azt úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy elég kevés értelme lenne. Mintha csak az lenne a cél, hogy a szövegkereső sokszor kiadja ezeket a “zöld” hívószavazat.

A VERHETETLEN ELLENŐR

Eszter azért pereskedik évek óta a BKK-val, mert 2012-ben elhagyta a személyijét, amivel valaki más azóta rendszeresen igazolja magát a BKK járatain, amikor ellenőrökkel találkozik. Volt, hogy éppen Németországban fizetett egy boltban, miközben megbüntették Budapesten egy buszon. Többször bebizonyította, hogy nem ő bliccelt, de a BKK nem enged.

RÉGI JÓ CSÚCSTALÁLKOZÓ

Június 16-án Genfben lesz Biden és Putyin első találkozója, Biden kezdeményezésére.

• A Kreml szerint a cél orosz-amerikai kapcsolatok fejlesztése, és olyan nemzetközi problémákról is beszélnek majd, mint a koronavírus-világjárvány és a különféle regionális konfliktusok.
• A Fehér Ház szerint a felek minden sürgető kérdést megvitatnak, a találkozó célja, hogy helyreállítsa a „kiszámíthatóságot és stabilitást” a kétoldalú kapcsolatokban

Máshol:

• Navalnij ellen három új büntetőügyben indított vizsgálatot az orosz nyomozóhatóság.
• Blinken: Az Egyesült Államok segít Gázának, de nem a Hamásznak.
• Lemészároltak 16 embert a gerillák Peruban.
• Őrizetbe vettek egy amerikai újságírót Mianmarban, aki a tüntetésekről tudósított.

LÁSS!

Karikó Katalin előtt minden bizonnyal Roska Botond volt a világszerte legismertebb magyar tudós. Roska molekuláris biológus, aki évtizedek óta foglalkozik a szemmel és a látással. Többször sikerült már olyan eredményt elérnie, felfedezést tennie, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, most pedig újabb áttörést ért el a vakság gyógyításában.

A Bázelben kutató Roska és csapata algákból ültetett át a fényérzékenység kifejeződésében kulcsszerepet játszó géneket egy emberi retinába. Az 58 éves, vak önkéntes ma sem tud újságot olvasni, de tárgyakat ismer fel maga körül, pedig korábban csak a fényt tudta érzékelni. A magyar kutató szerint lesz ez még ennél jobb is:

„ez az első lépés, és reméljük, hogy felgyorsulnak az események”.

ÉS EGY GAZDAG EMBER

A hétvégén ismét trónfosztás történt a világ leggazdagabb embereinek listáján: a francia luxusmárka-csoport, az LVMH vezérigazgatója és többségi tulajdonosa, Bernard Arnault ugyanis néhány napra megelőzte Jeff Bezost.

Arnault élre törésének egyik oka az lehet, hogy a luxusmárkák piacát a vártnál sokkal kevésbé viselte meg a járvány okozta gazdasági leállás, az újranyitás pedig mind az amerikai, mind a kínai piacon komoly fellendülést hozott.

Emögött azonban évtizedek kemény munkája áll. A kasmírba bújt farkasként jellemzett Arnault jó helyzetfelismerésének és évtizedek könyörtelen terjeszkedésének köszönheti, hogy eljutott a csúcsra.

Amikor egy ország úgy dönt, hogy végképp latorállammá válik, a nemzetközi közösségben elemi erővel tör fel a vágy, hogy megbüntessék a világ rendjének megbontóit. Amit a belarusz állam vasárnap elkövetett, az egyértelmű lépés a latorállamság kategóriája felé. A 2020 augusztusában elcsalt választással a diktátor Lukasenka teljesen elszigetelte országát Európától, a terrorizmus és a gépeltérítés azonban új szint.

Az Athén-Vilnius járat csellel földre kényszerítése a belarusz légtérből, majd az azon utazó ellenzéki újságíró, Raman Prataszevics, valamint barátnőjének elrablása terrorizmus volt, gépeltérítés volt, államilag szponzorált kalózkodás volt, és főleg évtizedes nemzetközi konvenciók felrúgása. A szabad légtérhasználat, az országok közötti utazás szabadsága olyan érték, amihez eddig a világ szinte minden országa tartotta magát. A belarusz géprablásig teljesen bevett szokás volt, hogy egyébként egymással ellenséges viszonyt ápoló országok gépei repkedjenek egymás légterében.

Kis, de tényleg csak kis túlzással a belaruszok egy „másik ország” belföldi repülőjárata ellen követtek el terrorcselekményt. Görögország és Litvánia egyaránt az EU tagjai, a fővárosaikat összekötő repülőjáratot üzemeltető Ryanair szintén európai cég. Hogy ez a gép átrepült a belarusz légtéren, eddig csak geográfiai érdekesség volt, nem komoly geopolitikai fejtörő.

Lukasenka rezsimjének gépeltérítését olyan elemi felháborodás kísérte, hogy a nem éppen gyors reakcióiról híres Európai Tanács már másnap visszacsapott: kitiltotta a belarusz légitársaságok járatait az EU-ból, és megtiltotta az európai légitársaságoknak, hogy belépjenek a belarusz légtérbe. Ezzel Belarusz és az EU között megszűnt a légi közlekedés.

A gyors válaszcsapás mellett az EU vezetői azt is megígérték, hogy hamarosan további szankciókat vetnek ki, ha kivizsgálták, hogy kik lehetnek a felelősek a gép eltérítéséért. Várhatóan belarusz vezetőket utasítanak ki az EU-ból, illetve az EU-s országokban esetlegesen meglévő vagyonukat is befagyasztják

A Lukasenka légi kalózkodására adott válaszok azért is nagyon érdekesek, mert jól mutatják, milyen nehéz szankcionálni egy ilyen latorállamot. Ebben a helyzetben az EU három dolgot akarhat (ha egyáltalán bármit):

• Rövidtávon megpróbálni megmenteni Prataszevicset és barátnőjét a belarusz börtönök borzalmaitól.
• Középtávon kényelmetlenséget és fájdalmat okozni Lukasenkának és rezsimjének.
• Hosszabb távon pedig annyira meggyengíteni a rezsimet, hogy az befejezze a latorkodást, ideális esetben pedig meg is bukjon.

Prataszevicsék elrablása annyira speciális eset, olyannyira felkészületlenül érte a nemzetközi közösséget, hogy ehhez a háromhoz még egy negyedik célt is hozzá lehet csapni: el kell venni minden Lukasenkához hasonló diktátor kedvét attól, hogy hasonló gépeltérítéseket hajtson végre.

Európa és a világ demokratikus része számára katasztrofális lenne, ha ezentúl minden kisebb-nagyobb diktatúra elkezdené földre kényszeríteni a légterében szálló olyan repülőgépeket, amelyek utaslistája nem szimpatikus. A nemzetközi légi közlekedés teljes rendszerét át kellene alakítani, új, kacskaringós utakat rajzolni, amik elkerülnek minden potenciális veszélyforrást Irántól Oroszországon át Kínáig.

Hiába vannak azonban az EU-nak világos céljai, az igazán nehéz kérdés, hogy ezeket miként lehet elérni szankciókkal. Belarusz esetében a dilemma kettős:

• Egyrészt, mint minden hasonló nemzetközi szankció/embargó/kiközösítés esetén, nehéz olyan büntetéseket kitalálni, amelyek valóban a latorállam irányítóit büntetik, és nem azokat az állampolgárait, akik egyébként is sokat szenvednek.
• Másrészt minél jobban kiközösíti és elszigeteli a nyugati világ az ilyen államokat, annál valószínűbb, hogy azok közelednek az őket egyébként is tárt karokkal váró ellenséges nagyhatalmakhoz.

Az első dilemmát a belarusz légi közlekedés megbénítása jól illusztrálja. A cél példát statuálni és fájdalmat okozni, de, ahogy többen rámutattak, ez valójában éppen azokat a belaruszokat érintheti a legsúlyosabban, akik a rezsimtől rettegve menekülőútra vágynak. Lukasenka még tavaly októberben lezárta az ország szárazföldi határait (kivéve az oroszt). Ha az országból már kirepülni sem lehet, a belaruszok gyakorlatilag rabok Lukasenka hatalmas börtönében.

Az EU által lebegtetett további szankciók, a belarusz vezetők beutazási tilalma, európai vagyonuk befagyasztása sem feltétlenül a rezsim azon embereit érintik érzékenyen, akik már eddig is elég óvatosak voltak ahhoz, hogy ne utazzanak nyugatra, és ne is európai bankokban tartsák a pénzüket. Ahogy azt Kim Dzsongun Mercedesei és kaviárvacsorái bizonyítják, hiába a szándék, egy latorállam vezetése mindig meg tudja szerezni, amire igazán vágyik.

Észak-Koreába talán nehezebben érkeznének luxusautók és -ételek, ha az országot nem támogatná, vagy legalábbis tűrné meg a szomszédos nagyhatalom, Kína. Ez a szankciókat kivetők másik dilemmája Belarusz esetében, csak itt nem Kína az érintett nagyhatalom, hanem Oroszország. Akárcsak Kim Dzsongun, Lukasenka sem szimpla bábja az őt segítő nagyhatalomnak. Inkább olyan kiszámíthatatlan, de azért terelgethető diktátor, aki még mindig szimpatikusabb a szponzorai számára, mint aki esetleges bukása után nyugati támogatással kerülhetne hatalomra.

Lukasenka többek közt azért tudott hatalmon maradni 27 évig, mert évtizedeken át ügyesen lavírozott Moszkva és a nyugati hatalmak közt. Ma már nehéz elképzelni, de 2020 februárjában maga Mike Pompeo amerikai külügyminiszter parolázott Minszkben a belarusz diktátorral, miután megállapodtak, hogy a két ország ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. Aztán jött az augusztusban elcsalt választás, a hatalmas ellenzéki tüntetések, a nyugati tiltakozások, és Lukasenka ismét közelebb került ahhoz a Vlagyimir Putyinhoz, aki nemhogy az orosz érdekszféra részének tekinti a kis nyugati szomszédot, hanem rendszeresen lebegteti a két ország de facto egyesítését is.

Prataszevics és barátnőjének kiszabadítása, Lukasenkáék büntetése, de nem Putyin karjaiba lökése nagyon nehéz feladatok, de még mindig könnyen megvalósíthatók az igazi nagy feladathoz, Európa utolsó diktatúrájának felszámolásához képest. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy sem Észak-Korea, sem Venezuela, sem Irán, sem Kuba esetében nem sikerült elérni a rendszer bukását, a szenvedő nép felszabadítását nemzetközi szankciókkal, embargókkal. A dél-afrikai apartheid rezsim és a Szovjetunió bukására nagy jóindulattal rá lehet fogni, hogy számtalan egyéb tényező mellett a nemzetközi elszigetelés is hozzájárult ezekhez, de ha így is volt, ezek több évtizedes folyamatok voltak.

A gépeltérítésre adott gyors reakció egy dolog, de egyáltalán nem reális, hogy az EU és a nyugati világ mai állapotában belefogjon egy olyan hatalmas költségű és bizonytalan kimenetelű projektbe, mint Lukasenka megbuktatása. A 2020-as választás előtti Belarusz, az Oroszország és az EU közé szorult, így stratégiailag jelentős, mindkét irányba kacsintgató, de nem légi kalózkodó diktatúra már teljesen vállalható opciónak tűnik egy határozottan Putyin-párti latorállam helyett. Már csak azt kellene kitalálni, hogyan lehet ebbe a pozícióba visszaterelni.

Jó reggelt! Ezen a héten csak négy munkanap van.

4 legfontosabb cikkünk most

• Hosszú idő után nem Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben Európában a járványban
• Megszűnik a légi közlekedés Európa és Fehéroroszország között
• Külügyminisztérium a minszki incidensről: az uniós nyilatkozat tükrözi a kormány álláspontját
• Ki az a Raman Prataszevics, aki miatt Lukasenka eltéríttetett egy repülőt?

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

A hétvégén elértük az 5 millió beoltottat és eldobtuk a maszkot. A vasárnap elvégzett koronatesztek mindössze 3 százaléka volt pozitív. A járvány nem szűnt meg, de kontroll alatt van. Normális nyarunk lehet.

Ugyanakkor még mindig Magyarországon a második legmagasabb a járvány áldozatainak a száma lakosságarányosan Európában. Csak Horvátország van előttünk, miközben a beoltottak aránya a briteket és Máltát leszámítva nálunk a legmagasabb.

Sok európai országban úgy sikerült leszorítaniuk a minimálisra az áldozatok számát, hogy egyéb eszközöket is hatékonyan használtak. Orbán Viktor korábbi laborában, Ausztriában is csak ötödannyian haltak meg lakosságarányosan az elmúlt két hétben, mint nálunk.

VÁLASZ LUKASENKÁNAK

Magukhoz képest igen gyorsan, alig két óra alatt eldöntötték az EU-s tagállamok vezetői, hogyan büntessék meg Fehéroroszországot a Ryanair légitársaság Athén-Vilnius járatának eltérítése miatt. Megszüntetik a légi közlekedést Európa és Fehéroroszország között.

• Az EU repterei nem fogadják a fehérorosz légitársaságok gépeit,
• A belarusz gépek még csak át sem repülhetnek EU-s tagállamok légtere felett,
• Az EU-s légitársaságok gépei sem repülhetnek be belarusz légterébe, és értelemszerűen le sem szállhatnak ott.

Sok európai lap találgatott, hogy az elmúlt hetek vétói után Orbán Viktor most is megakadályozza-e a közös, határozott európai fellépést. De nem tette, ahogy az Oroszország elleni szankciókat sem vétózta meg soha a 2014-es ukrajnai háború kitörése óta, pedig sokszor elmondta, hogy nem ért egyet velük. A magyar külügyminisztérium ugyanakkor, szemben szinte minden EU-s országgal, szokás szerint nem ítélte el a belarusz gépeltérítést, csak annyit közöltek, hogy csatlakoznak az uniós állásponthoz.

Az EU azt ígéri, további szankciókat vetnek ki hamarosan, ha kivizsgálták, hogy kik lehetnek a felelősek a gép eltérítéséért. Várhatóan belarusz vezetőket utasítanak ki az EU-ból, illetve az EU-s országokban esetlegesen meglévő vagyonukat is befagyasztják.

VAKCINAHÍRADÓ

405 ezren kapták meg az első oltásukat múlt vasárnaptól most szombatig. Az egy hétnél ezelőttinél jóval többen, köszönhetően annak, hogy már Pfizerre is lehet időpontot foglalni. Ugyanakkor látszik a plafon: négy olyan hét is volt korábban, amikor több embert oltottak, mint az elmúlt hét napban. A 6 milliós újabb határt már nagyon nehéz lesz elérni.

Egyre kevesebb a sinopharmos jelentkező az oltópontokon, az orvosok attól is tartanak, hogy sok fiatal nem megy majd el felvenni a második vakcinát. Bár a Pfizer sokkal népszerűbb, volt aki a kormány táblázata miatt félt beadatni belőle a második dózist. Egy oltóponton dolgozó orvos a 444-nek azt mondta, hogy

„volt olyan fiatal, aki úgy jött be, hogy neki igazából csak a papír kell, és lehet-e esetleg olyat, hogy nem is kapja meg az oltást, csak az igazolást, mert edzőterembe akar menni”

Akárcsak Európában szinte mindenhol, Magyarországon is gondot jelent, hogy alacsony a romák átoltottsága. A európai kormányok nem erőltetik meg magukat, hogy elérjék és meggyőzzék a roma közösségeket, akiknek nincs internetük, nem tudnak elutazni az oltópontokra, és nincsenek megbízható információik.

A RENDSZER ELLENSÉGE

Lukasenka és a belarusz rezsim egy 26 éves ellenzéki aktivista és újságíró, Raman Prataszevics miatt vált terroristává és rúgta fel a nemzetközi légi közlekedés szabályait.

Prataszevics már tinédzserként is ellenzéki aktivista volt, a középiskolából ki is rúgták, miután tüntetésen vett részt. 2012-ben, 17 évesen letartóztatták, mert az orosz Vkontakte oldalon két Lukasenka-ellenes csoportot vezetett. A fogdában a vallatás során megverték a titkosrendőrök, és azt mondták neki, hogy megoldatlan gyilkosságot fognak a nyakába varrni. Később ő lett a társalapítója és főszerkesztője a Nexta nevű hírcsatornának.

A Nexta a tavalyi kormányellenes tüntetések alatt a legfontosabb fehérorosz ellenzéki platformmá nőtte ki magát. Amikor elkezdődött a tiltakozás Aljakszandr Lukasenka választási csalása ellen, az elnök betiltotta a hagyományos és online ellenzéki sajtó nagy részét. Prataszevicsék viszont meg tudták ezt kerülni azzal, hogy egy titkosított közösségimédia-oldalt, a Telegramot használták.

A belaruszok a Nextát követték, ha a legfrissebb információkhoz akartak jutni a tüntetésekről: innen megtudhatták, hogy merre tart a tömeg, hogy milyen segélyvonalakat hívhatnak, vagy épp láthatták a videókat, amiket a rohamrendőrök brutális fellépéséről készítettek a tiltakozók. A tüntetések csúcspontján volt, hogy óránként 10 ezer üzenetet is kaptak, és sok belső forrásuk volt Lukasenkáéktól is.

Amikor tavaly az orosz BBC megkérdezte tőle, hogy a Nexta tulajdonképpen a tiltakozások központja, vagy inkább média, Prataszevics azt válaszolta:

„Nehéz megmondani, hogy kik vagyunk. Elsősorban belaruszok, akik szeretnének hazatérni és egy diktatúra nélküli, szabad országban élni.”

ABSZURD TÜNTETÉS

Felbonthatatlan nemzetközi szerződések, csak kétharmados többséggel módosítható törvények, zsarolási potenciált rejtő hitelek – a kormány igyekszik minden eszközzel bebetonozni a Fudan egyetem helyét Budapesten. Az MTA köztestületi tagjai szerint a lehetséges vesztesek a magyar felsőoktatás, a magyar adófizetők és Magyarország nyugati kapcsolatai.

Az abszurd gyülekezési szabályok miatt a kínai egyetem ellen tüntetést sem könnyű szervezni. Mivel a hatályos korlátozások szerint csak 500 fő alatti gyűléseket lehetne tartani, Jámbor András több, eddig 12 külön tüntetést jelentett be a rendőrségen.

Mindegyik a Hősök tere környékéről indul majd, de területileg és időpontilag is egymástól eltérően indulnak majd a Kossuth térre, ahol nagy létszámú gyülekezést tartanak majd, ahová csak védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni. A közelben pedig több kisebb, 500 fő alatti tüntetést tartanak, amiken bárki részt vehet.

AMERIKAI TABU

Joe Biden talán még nem került olyan nagy nyomás alá elnökségének eddigi hónapjaiban, mint az elmúlt héten, a kiújult izraeli-palesztin konfliktus miatt. A 78 éves elnöknek az elmúlt két hétben meg kellett tapasztalnia, ahogy megdől az amerikai politika egyik legnagyobb tabuja: az, hogy az amerikai politikusok nem kritizálhatják Izraelt.

A demokrata párt politikusai és szavazói között is egyre többen várják azt az elnöktől, hogy legyen sokkal kritikusabb és keményebb Benjámin Netanjahu kormányával, és álljon ki a palesztinok elnyomása ellen. Ehhez a párt bázisának társadalmi változásai, az elmúlt évek amerikai belpolitikai eseményei és persze maga az izraeli kormányfő is hozzájárult.

Máshol:

• Dinószoborból került elő egy eltűnt férfi holtteste Barcelonában.
• Először állt személyesen bíróság elé Aung Szan Szú Csí.
• Legalább 15 ember meghalt a Nyiragongo vulkán kitörése után.
  
• Miért kapnak halálos fenyegetéseket cseh régészek egy marhaborda miatt?

4 CIKK, AMIRŐL A HOSSZÚ HÉTVÉGÉN TALÁN LEMARADTÁL

Hogy lehetne elmesélni Magyarország történelmét nem a Nyugat felől elgondolva? – Mi köze volt Indiának az 1956-os magyar forradalom eseményeihez, vagy Radnóti Miklósnak a pánafrikai irodalomhoz? A Transzperiféria Mozgalom kiállítása azt vizsgálja, hogy hogyan lehet a magyar történelemről a Globális Dél országaival folytatott viszony felől gondolkodni. Interjú a két kurátorral, Ginelli Zoltánnal és Szakács Eszterrel.

Magyarországon nincsenek oligarchák, Magyarországon Orbán Viktor van – Különös nagytőkések léteznek a NER-ben: látszólag óriási vagyon és hatalom birtokában vannak, mégis egy csettintésre átadnak mindent Orbán Viktornak. Nemzeti nagytőke vagy fideszes oligarchák - szól a vita, pedig a valóságban egész másról van szó.

Liberális szerzők írják, hogy túl nagy lett a liberálisok arca - Tele van a világ alapos elemzésekkel arról, hogyan támadt fel az illiberalizmus, és gyengült meg a polgári demokrácia. A Krasztev-Holmes szerzőpáros viszont arról ír, hogy mitől működik Orbán és Putyin rendszere. Önvizsgálatra sürgetnek, mielőtt végleg kialszik a fény.

Megfenyegette Ronald Reagant, megölette volna Hugh Hefnert, megmentette viszont a DeLorean tervezőjét – A pornómágnás Larry Flynt az FBI róla szóló aktái szerint nemcsak szimplán ellentmondásos alak volt, hanem egy igazi antihős, aki kiállt a sajtó- és szólásszabadságért, miközben saját magát is féregnek nev

ÉS EGY PODCAST

Nincs márhívó: a XXI. század Hofi Gézája, Buster Keatonja és a CIA-ügynök Scorpions – Mindent elfújt a Wind of change. Csak Gyurcsányt meg Orbánt nem. Winkler élőben megérti a gendert.

Béke Izraelben, Tiborcz haveri hitele, és egy teljesen értelmetlen politikai vita 444 napindító hírlevelében.

Az egyre fertőzőbb új variánsok és a szabályokba belefáradó lakosság mind segíti a vírus terjedését. Tajvantól Thaiföldig napról napra dőlnek meg a fertőzöttségi és halálozási rekordok.

A budapestiek és a vidékiek hasonlósága, az egészségügy újraindítása, és egy tokiói aranyesélyesünk a 444 napindító hírlevelében.

Pedofil kampány, észak-magyar hullám, és Tina Turner a 444 napindító hírlevelében.

Versenyfutás az indiai variánssal, rakparti forgalomcsillapítás, és jegybank a kormány ellen a 444 napindító hírlevelében.

A korábbiaknál is fertőzőbb vírusmutáció elkezdte kiszorítani a korábbi variánsokat a szigetországból. Pont akkor, amikor a britek mindent megnyitottak. Gyorsan kiderül, hogy az oltási program gyorsabb, vagy az ellene dolgozó vírus. És ez a versenyfutás Magyarországon is lejátszódhat.

Egy izraeli győztes, az öninterpelláció művészete, és a harmadik hullám lecsengése a 444 napindító hírlevelében.

Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi különkiadása.

Fideszesek a lakástörvény ellen, a beoltatlanok indokai, és a maglia rosa a 444 napindító hírlevelében.

A magyar bringatörténet legnagyobb pillanata.

Paksi kavarások, trükkös zsarolóvírus, és Magyar-Üzbég Startup Program a 444 napindító hírlevelében.

Hackerek csoportja saját vezetékeinek leállítására kényszerítette a Colonial amerikai olajcéget. Van, ahol már el is fogyott az üzemanyag a benzinkutakról. Az ilyen támadások egyre szaporodnak, köszönhetően az otthonról dolgozók által beállított gyenge jelszavaknak is.

Védettségi app, Kína rendíthetetlen barátai, és általános butulásunk a 444 napindító hírlevelében.

Az oltási tervvel gyorsan haladó országok kezdenek elérni az oltásra fogékony felnőttek végéig. Vagy a gyerekeket kell beoltani minél gyorsabban, vagy okosan meggyőzni a hezitáló felnőtteket, hogy oltassák be magukat.

Oltásellenes baloldal, óvatos britek, és összecsapások Jeruzsálemben a 444 napindító hírlevelében.

Orbán Viktor méretei, ukrán gázügyek, és javuló járványadatok a 444 napindító hírlevelében.

A karantén felgyorsította a már korábban is egyértelmű trendet: mindenki egyre kényelmesebben, lazábban öltözködik. Néhány hónap után a divatipar is megadta magát, még ha néhányan bíznak is abban, hogy visszatérhet a a magassarkú cipők és nyakkendők kora. De minek, ha melegítőalsóban egyszerűen minden jobb?

Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi különkiadása.