444.hu

Egyre feszültebb a hangulat a XVIII. kerületben az előválasztáson. A BP15-ös körzetben indul Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, a kerület jelenlegi országgyűlési képviselője, ellenfele a DK-s Ferencz István, a kerület alpolgármestere.

Burgonyafesztivál

A DK már a kampány elején jelezte, hogy valóban le akarják győzni Kunhalmit. A kerületi nyugdíjasok szeptember 10-én levelet kaptak, amiben Szaniszló Sándor, DK-s polgármester és Ferencz István alpolgármester aláírásával ötezer forintos karácsonyi utalványt ígért a városvezetés.

Karácsonyi ajándékot utalvány formában először tavaly kaptak a kerületi nyugdíjasok, amikor a városvezetés úgy döntött, hogy a koronavírus miatt kockázatos lenne megtartani a szokásos élelmiszercsomag-osztást.

Az igényre történő felmérést tavaly is szeptemberben végezték, viszont akkor az összes alpolgármester neve szerepelt az aláírók között. Szaniszló Sándor elmondása alapján idén ez azért nem így történt, mert a támogatási rendszer Ferencz István alpolgármesterhez tartozik. A polgármester szerint tavaly azért írhatta alá mindenki a levelet, mert az egy rendkívüli eljárást ismertető, jó hír volt. A polgármester szerint a decemberben megérkező utalványokon ismét több aláírás szerepel majd.

Húzzuk, húzzuk, húzzuk az ikszet

Aztán a múlt héten világot látott a Pulzus Intézet kutatása, ami alapján Ferencz István népszerűségét 52, Kunhalmi Ágnesét pedig 48 százalékra mérték. Az atv.hu forrásai szerint egy kerületi vállalkozó finanszírozta a közvélemény-kutatást. A kérdésfeltevés nem igazán tűnik semlegesnek. Arra kérdeztek rá, hogy ki tudja jobban képviselni az ebben a választókerületben élők érdekeit, a "hosszú ideje itt élő és dolgozó Ferencz István" vagy a "nem a kerületben lakó Kunhalmi Ágnes”.

Kunhalmi Ágnes szerint ‘szakmaiatlan’ a felmérés, Facebook-oldalán pedig közzétette a Publicus Intézet augusztusi felmérését, amiből az látszik, hogy Kunhalmi Ágnes 50, míg Ferencz István 35 százalékos eséllyel indul a fideszes jelölt ellen.

Annak ellenére, hogy a Publicus augusztusi felmérése a képviselőjelöltek jellemzése nélkül mérte a választók preferenciáját, Szaniszló Sándor szerint a Pulzus felmérése jobban reprezentálja a valóságot. A polgármester úgy gondolja, hogy a kerületben nem a Fidesz legyőzése a kérdés, hanem az a fontos, hogy az ellenzéki jelölt legyen kompetens a kerület vezetésében. A polgármester nem nevezte meg a kutatást finanszírozó vállalkozót.

Oroszok a Házban?

Hétfőn folytatódott a balhé, amikor több kerületi lakos egy Kunhalmi Ágnest lejárató e-mailt kapott, amiben két egykori képviselő lemondását is az MSZP társelnök kerületi kudarcaival indokolták.

Nagy Károly és Kassai Dániel a Facebook-oldalukon jelezték, hogy elhatárolódnak a levéltől, ami a beleegyezésük nélkül készült.

A levelet egy ismeretlen címről küldték, azonban a hírlevélről való leiratkozás gomb a bp18.hu oldalára vitte a felhasználókat, ami a 18. kerület önkormányzatának hivatalos oldala. A funkciót később kicserélték, és megváltozott a leiratkozást fogadó webcím. Szaniszló Sándor is csak másodkézből kapta meg a levelet. Elmondása szerint a levelet biztosan nem a DK szervezésében küldték ki. Szerinte az adatvédelmi kérdések ellenére sem merül fel bűncselekmény gyanúja, ezért az ügyben nem kezdődik eljárás.

A cikket Lénárd Lili írta.

A Főszerkesztők Fóruma augusztusban a 444 Kié a Balaton? című nyomtatott magazinját találta a legkiemelkedőbb újságírói teljesítménynek. A zsűri az indoklásban azt írja a negyedik Makrónkról, hogy

„tartalmilag is, küllemre is magas színvonalú, és üzleti konstrukciójában is újszerű vállalkozás”.

A Kié a Balaton? szerzője, Sarkadi Zsolt korábban így foglalta össze, miről szól a negyedik Makro: bemutatjuk, hogyan lett az elmúlt 200 évben egy három vármegye perifériáján elhelyezkedő, korábban teljesen haszontalannak tartott, mocsaras tóból a magyar idegenforgalom motorja, a nyár és a pihenés szinonimája, és hogy mit kellett mindezért feláldoznunk. Itt lehet megrendelni.

Szigorúbb fellépésre számíthat Magyarország és Lengyelország, ha az SPD vagy a Zöldek alakítanak kormányt Németországban – mondta a szakértő a Deutsche Wellének.

Angela Merkel a kancellársága idején szorosan figyelemmel kísérte a két ország történéseit, de inkább a konszenzusra törekedett. Most a Magyarország, Lengyelország és az Európai Bizottság közti vita az EU jövőjét is befolyásolhatja. A DW riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Prága főpolgármestere és különböző szakértők tartottak előadást Kína soft power használatáról a Karácsony Gergely által szervezett Budapest Fórumon. A keleti nagyhatalom az évek során egy óriási hálózatot épített ki, amiben indirekt módon, politikai és gazdasági eszközök nélkül érnek el politikai és gazdasági célokat. Kisebb kínai szervezetek, látszólag kulturális célokkal, stratégiai befektetésekkel terjeszkednek egyes országokban, nemzetközi politikai hatalmat kovácsolva lokális befolyásukból. Ilyen például az egyre terjeszkedő Konfuciusz-intézet, ami a ‘kínai kultúra népszerűsítése’ címszó alatt több mint 1000 létesítményt alapított világszerte.

Habár a feltételezhetően hasonló céllal kezdeményezett Fudan egyetemről nem esett szó a Fórumon, a szakértők elmondása alapján sokkal kisebb kínai behatás is jelentős politikai hatalmat biztosít a keleti diktatúrának.

De kiket kell a spájzban keresni?

Bár otthon másfél milliárd embert fognak össze, a Kínai Kommunista Pártnak arra is van kapacitása, hogy fenntartson egy globális hálózatot, ami a világ maradék négyötödét mobilizálja. Több olyan hatalmas ernyőszervezet létezik, ami csakis a párt politikai és ideológiai terjeszkedését szolgálja más országokban. Matt Schrader diplomáciai tanácsadó ezekről a szervezetekről beszélt a Budapest Fórumon.

A szakértő szerint a legfontosabb ezek közül az Egységfront Szakosztály, aminek funkciója a belső és nemzetközi elitek befolyásolása. Ez a szervezet felelős azért, hogy a pártot ne érje kritika, vagy ha éri, akkor az ne jusson ki a belső körből. Fontos hasonló szervezet a Nemzetközi Együttműködés Szakosztály is, ami a kommunista pártok közötti diplomácia működtetéséért felel. Az ő feladatkörükbe tartozik az ország adott ideológiájának – legyen az a Maoizmus vagy akár a jelenlegi Hszi Csin-ping-i gondolat – terjesztése.

Schrader szerint azért veszélyesek ezek a szervezetek, mert nem ismerjük őket, még azok sem értik a működésüket, akik nyugati perspektívából kutatják Kínát. Erre a legjobb példa szerinte a China Quarterly, a Cambridge Press által kiadott folyóirat. Annak ellenére, hogy ez a tudományos lap a legfontosabb Kínával foglalkozó akadémiai projekt, elmondása szerint a CQ keresőmotorjában sem kapunk olyan találatot, ami elmagyarázná, hogy pontosan mivel foglalkozik az Egységfront Szakosztály.

Egy kis zenével kezdődött az egész

A panel egyik tagja, Didi Kirsten Tatlow arról tartott előadást, hogy a fent említett kommunista szervezetek miként terjeszkednek egy adott országon belül, és hogyan lesz az ártatlannak tűnő nemzetközi együttműködésekből politikai befolyás. Ennek a folyamatnak a fő platformja a testvérváros program, amin keresztül regionálisan növekszik Kína politikai hatalma.

Tatlow egy német példán keresztül illusztrálta a problémát. Németországban, a klasszikus zenei paradicsomban teljesen hétköznapinak tűnt, hogy kisebb kínai szervezetek zenei kollaborációt kezdeményeztek művészeti központokkal. Először kínai művészek tartottak koncerteket, majd kulturális eseményeket szerveztek együtt. Egyre nagyobb lokális hálózatot építettek ki, mire a németek azon kapták magukat, hogy mesterséges intelligenciáról és kínai technológiáról rendez eseményeket a Kínai Kommunista Párt alszervezete.

A fő probléma az, hogy a megcélzott ország és Kína általában teljesen másképp látja az adott helyzetet. Míg a kínaiak az összes ilyen együttműködésre ‘barátságként’ tekintenek, a célkeresztben lévő ország ki van szolgáltatva az erőszakos ‘barátnak’. A lokálisan behálózott testvérvárosok könnyen azzal szembesülhetnek, hogy a kínai szervezetek tovább szeretnének terjeszkedni, és ebben az ő segítségükre van szükség.

Azonban ez már nemcsak lokális, hanem országos politikai kérdés, amiben a helyi önkormányzatoknak is a kormány politikáját kell követniük. Itt jön a buktató, mivel az ilyen kaliberű együttműködések befolyásolják az adott ország diplomáciai pozícióját is. És egyáltalán nem biztos, hogy egy nyugati országnak megéri Kínához közeledni, miközben a keleti nagyhatalom egy állandó fenyegetésként van jelen a nemzetközi szférában.

Viszont a másik oldalon ott vannak a gazdasági érdekek, amik néhány államot, mint a példában említett Németországot erősen korlátozzák. Hiába csak egy kulturális együttműködésről van szó, a KKP autokratikus rendszere számára bármilyen ‘nem’ nemet jelent. Így egy kis zenei együttműködéssel eljutnak odáig, hogy politikai döntés elé állítsanak egy országot, ami kereskedelmi partnerként kénytelen lesz elfogadni az együttműködést, ezzel kockáztatva saját nemzetközi pozícióját.

Persze erre is van ellenpélda.

A Prága-Peking szakítás

Sok más várossal szemben Prága nem engedett a Kommunista Párt nyomásának. 2019-ben konfliktus alakult ki a két ország között, amikor Zdenek Hrib, cseh főpolgármester változtatási javaslatot nyújtott be a Peking-Prága testvérvárosi egyezménybe. Hrib meg akarta változtatni az elődje által 2016-ban aláírt megállapodást, ugyanis az tartalmazta az ‘Egységes Kína’ elfogadását, ezzel elutasítva Taiwan függetlenségét. Hrib azzal indokolta döntését, hogy az ilyen kérdések kormányzati szintű politikai döntést igényelnek, és nem befolyásolják két város együttműködését. Ezt Pekingben máshogy gondolták.

A főpolgármester a panelen elmesélte, hogy jelentős gazdasági retorziókkal fenyegette őt a KKP. Azt mondták, hogy az egyezség felrúgásával a teljes cseh gazdaságot érintő szankciókra lehet számítani. Azonban Csehország gazdaságilag kevésbé függ Kínától, így megtorlásként annyit értek el, hogy lemondták a Prágai Filharmonikus Zenekar több éve tervezett kínai turnéját.

A főpolgármester szerint ez vállalható következmény. Ő úgy gondolja, hogy a csehek – főként azok akik még éltek a kommunista diktatúrában – értik, hogyan működnek az ehhez hasonló rendszerek, és a politikai nyomás helyett inkább a szankciókat választják.

A főpolgármester is, mint a panel összes tagja, felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudunk eleget Kínáról, és hogy a nyugat által finanszírozott kutatás lenne az egyetlen módja annak, hogy megfékezzük a kínai befolyás terjedését.

A cikket Lénárd Lili írta.

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk. Pár napja podcastunkban beszélgetett az afganisztáni háború történetéről, múlt csütörtök este pedig a 444 zárt Facebook-csoportjában, a Közértben válaszolt az előfizetők kérdéseire.

• Kérdés: Szia! Szerinted milyen jellegű konfliktusokat szülhet Pakisztán, India között, meg Kína, Oroszország között az új felállás? Melyik környékbeli országnak a legrosszabb a mostani forgatókönyv?

Aki egyértelmű vesztese a szitunak, az India. Egyrészt, mert hagyományos szövetségesei Afganisztán nem pastu népcsoportjai, melyek az elmúlt húsz évben erősen képviselve voltak a hatalomban, és akik az afgán kormányerők javát is adták. Másrészt meg azért, mert ez a helyzet nagyon is kellemetlen volt Pakisztánnak, amelynek így folyamatosan hátrafelé is kellett pillantgatnia - nem pusztán az Indiával barátságos afgán kormány, hanem az onnan kiszoruló és Pakisztán nyugati határvidékén megtelepülő tálibok miatt, akik bár szövetségeseik, de egyben komoly destabilizációs tényezők is azon a területen, ami eleve épphogy pakisztáni fennhatóságú. A mostani helyzetnek így Pakisztán a legnagyobb nyertese.

Oroszország és Kína már összetettebb probléma. Az előbbi egészen komoly kapcsolatokat épített ki a tálibokkal - a közös ellenség összehozta őket -, ezt a viszonyt érdekében is áll ápolni. Ők abban bízhatnak, hogy a talibán talán tanult a múltból, és nem enged teret a nemzetközi dzsihádnak, vagy legalább nyitott lesz a megvesztegetésre. Kína, ahol szintén létező probléma az iszlamista fenyegetés, az elmúlt években szintén kapcsolatokat épített a tálibokkal, és csak ugyanebben bízhat, A részükről talán némi könnyebbség, hogy a kínai ipar nagyon is érdekelt az afganisztáni nyersanyagkészletek kiaknázásában, a tálib kormánynak pedig szüksége van bevételekre - az ilyen gazdasági függőség pedig kamatoztatható.

• Annak mennyire látod esélyét, hogy Kína komoly gazdasági kapcsolatokat alakít ki a talibánnal? Egyrészt ha jól emlékszem a Múzsán volt egy fejtegetés arról, hogy infrastrukturálisan mekkora kihívás lenne mondjuk az afgán nyersanyagkincseket felhozni és eljuttatni Kínáig, másrészt amit említesz is, a Kínában is jelenlevő iszlamista fenyegetés ebbe mennyire kavarhat bele?

Az infrastruktúra, illetve annak hiánya abszolút létező kihívás, a tálibok előtt ezért nem is valósultak meg a tervezett kínai bányaépítések. Kína, ami azért fél Afrikában épített, vagy pontosabban építtetett önmagával a megrendelő országoknak folyósított kínai hitelből Budapest-Belgrád mintára úthálózatot, Afganisztánban ezt eddig nem tette meg, és most talán még kevésbé áll érdekében. A paradoxon, hogy az úthálózat csak Hszincsiangon, az ujgur tartományon át vezethet, az iszlamista logisztikát is segítheti.

• 20 év kvázi demokrácia után mennyire látod esélyesnek, hogy az ez idő alatt felnőtt generáció sikeres lázadást/forradalmat hajt végre a tálib rendszer ellen?

Válasz: Őszintén már az a bátor kiállás is meglepett, hogy az afgán nők, a tálib hatalomátvétel talán legnagyobb vesztesei már több demonstrációt is tartottak. Társadalmi szintű ellenállásra kisebb esélyt látok. Afganisztán egyik alapproblémája, hogy az afgán nemzet megfoghatatlan fogalom, etnikailag, illetve azon belül törzsileg is nagyon széttagolt az ország, ami részben magyarázata az afgán állam villámgyors összeomlásának is. Ha már, akkor olyasféle ellenállásra nagyobb esélyt látok, ami most folyik (folyt? Zavaros a helyzet!) a tádzsikok lakta Pandzssír-völgyben. Vagyis inkább etnikai-törzsi alapon szerveződő ellenállás, abból pedig polgárháború kerekedhet ki. Nem vagyok optimista.

• Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz a 444 Közösség csomagra, nemcsak a Közértbe veszünk be, hanem a 444 zárt anyagait is láthatod. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a MAKRO legújabb számát is.

(Ezt a posztot Lénárd Lili írta.)

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk, pár napja pedig podcastunkban is beszélgetett az afganisztáni háború történetéről.

Csütörtökön, tehát ma este 19:30 és 21:00 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Király az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 19:30-kor a Közértben!

A brexit utáni első 6 hónapban, a brit tengeri határoknál ellenőrzött uniós állampolgárok több mint 60 százaléka román volt. A kormány statisztikái alapján fél év alatt 7249 embert állítottak meg az Eurotunnel és az Eurostar tengeri járatain, ötször annyit, mint tavaly ilyenkor. Szakértők szerint az ellenőrzött állampolgárok aránya etnikai diszkriminációra utalhat - írja a Guardian.

A határátkelők között 4482 román, 600 bolgár és 400 lengyel állampolgár volt. Az unió északi országaiból viszont sokkal kevesebb embert állítottak meg. Csupán 5 dán, 59 belga és 144 francia átkelőt ellenőriztek.

A Bates Wells jogi iroda elemzése alapján arányaiban túl sok román állampolgárt ellenőriztek, szerintük a kormány által közölt statisztika diszkrimináció gyanúját veti fel.

“Legitim dolog általános ellenőrzéseket tartani a határon, de az utóbbi adatok azt sugallják, hogy az ellenőrzések mögött hátsó szándék állhat. … Ezek az ellenőrzések traumatikusak lehetnek az utazók számára, és a tisztviselők sokszor ártatlan embereket céloznak meg. Ez etnikai diszkriminációnak számít, amit azonnal ki kell gyomlálni, ha valahol felüti a fejét” - nyilatkozta Chetal Patel, a Bates Wells partner jogásza.

A leginkább elképzelhető magyarázat az lehet, hogy kiemelkedő számú román állampolgár jelentkezett a brit letelepedési státuszra. Több mint egymillió jelentkezéssel ők voltak a második legnépesebb csoport. Ez indokolhatná a magasabb számú ellenőrzést, viszont az őket megelőző lengyeleknél nem tapasztaltak hasonló tendenciát. Az év első felében lebonyolított légi forgalomról pedig még nincsen hivatalos adat, tehát nem tudni, hogy mekkora volt a beutazó nemzetiségek aránya összességében. (Via The Guardian)

A cikket Lénárd Lili írta.

Tucker Carlson, az amerikai konzervatívok legismertebb médiaguruja, az Orbán-rendszerért rajongó riporter legutóbbi interjújában elmondta hogy szokott hazudni. A Fox News megmondóembere a hozzá hasonlóan konzervatív Dave Rubinnak adott interjút, amiben a a konkurens CNN munkatársairól kérdezték.

“Hazudok, ha sarokba szorítanak. Próbálok nem hazudni, főleg a képernyőn nem. Egyszerűen nem szeretek hazudni, de mégis megteszem, gyengeségből vagy mi.” - felelte Carlson, arra a kérdésre, hogy mit gondol a konkurencia ‘bohócairól’.

Az egyébként erősen elfogult beszélgetés folytatásában Carlson kifejtette, hogy a CNN emberei szisztematikusan hazudnak, úgy, ahogyan ő nem lenne képes. Szerinte ezzel próbálják megvédeni a mostani Biden-adminisztrációt.

Tucker Carlson és Orbán Viktor egyébként jó barátok. Magyarországi turnéja során a Fox News esti műsorában adott interjút a miniszterelnök. A riportert honvédségi helikopterrel utaztatták, valamint fellépett a Fidesz elitet utánpótló MCC nyári fesztiválján is, ahol a kisebb bakik ellenére (poénkodás Erdéllyel, illiberalizmus szidása) nagy sikert aratott a nagyrészt NER-esekből álló közönség előtt.

A Rubin-interjú folytatásában szó esett a szokásos témákról, mint az oltásellenesség vagy a hamisított oltásigazolvánnyal rendelkezők védelme. Azt még mindig nem tudni, hogy a Fox News riportere beoltatta-e magát, de az több megszólalásából kiderül, hogy erősen maszkellenes. Az MCC-s fellépésében is egy egészen lírai képben azonosította a kötelező maszkviselést a szerinte erősen autoriter amerikai baloldal politikájához. (Via The Guardian)

A cikket Lénárd Lili írta.

Karácsony Gergely a Project Syndicate-ben írt az demokráciák és Magyarország helyzetéről. A főpolgármester írásában három olyan kihívást emelt ki, amivel a mai demokráciáknak szembe kell nézniük a fennmaradás érdekében;

• a populizmust mint az antidemokratikus erők mozgatórugóját,

• a jelenséget kiváltó rendszerváltás utáni gazdasági reformokat,

• és a kapitalizmust mint a fenntarthatóságot megakadályozó tényezőt.

Karácsony szerint a demokrácia legnagyobb kihívása az amerikai irodalomból eredő ‘nativista’ populizmus. Nativistaként definiáljuk azokat a rendszereket, ahol a politika csak az ország fő etnikai csoportjának tagjait szolgálja ki. Ebben a politikában nincs helye sem a migrációnak, sem a csoporton kívüli állampolgárok érdekeinek. Ez nem közönséges idegengyűlölet, hanem annak egy politikai megtestesülése, mondhatni intézményesített diszkrimináció.

Azonban Karácsony szerint nem lehet csakis a populizmust hibáztatni. Fel kell tárni azokat a folyamatokat, amik a populizmust befogadó társadalmi összetételhez vezettek. Itt jön képbe a magyar demokrácia első évtizedét meghatározó rendszerváltás.

A főpolgármester szerint a rendszerváltást követő gazdasági reformokkal kezdődött a baj. Az igazságtalan privatizáció megalapozta a fennálló társadalmi egyenlőtlenségeket, kialakítva az osztályok közötti ellentétet, ami egyben a populizmus táptalaja.

A populizmusnál is nagyobb kihívásként a klímaválságot nevezte meg, mivel szerinte a modern társadalmak kapitalista berendezkedése nem fenntartható, és a piacgazdaság természete tönkreteszi a Földet.

A cikket Lénárd Lili írta.

Davy és Daniel Macias 19 hét különbséggel haltak bele a koronavírus súlyos tüneteibe, ezzel öt árvát hagyva maguk után. A kaliforniai pár ötödik gyermekük megszületése előtt kapta el a betegséget. A nagyszülők szerint többet akartak tudni a vakcinák hatásáról, ezért nem vették fel az oltást.

A pár másfél évig nagyon óvatosan élt, de az oltás nélkül még ez sem volt elég ahhoz, hogy ne kapják el a vírust. Minden felületet folyamatosan fertőtlenítettek, minden hazatérés után fürödtek, házhoz szállítással oldották meg a bevásárlást is, viszont nem oltatták be magukat.

„Nem az volt a baj, hogy nem akarták az oltást, tervezték, hogy felveszik” - mondta Terry Macias, a nagymama. Szerinte a pár nem kapott elég információt, ezért nem voltak megbizonyosodva arról, hogy biztonságosak a vakcinák.

Davy, a dél-kaliforniai szülésznő 7 hónapos terhes volt, amikor pozitív koronavírus teszttel kórházba szállították. Az orvosok császármetszéssel segítették világra az újszülöttet, de az anya már nem ébredt fel, augusztus 26-án meghalt. Eközben Danielt, az apát is ugyanabban az intézményben kezelték. Ő még képeken láthatta újszülött lányát, de szeptember 9-én ő is belehalt a vírus okozta komplikációkba.

A kislánynak a mai napig nincs neve. Az anya halála után a nagyszülők arra vártak, hogy az apa dönthessen a névről felépülése után. A kórházi dolgozók ‘Baby Girl’-nek hívják a kisbabát. (CNN)

A cikket Lénárd Lili írta.

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk, pár napja pedig podcastunkban is beszélgetett az afganisztáni háború történetéről.

Csütörtök este 19:30 és 21:00 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Király az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 19:30-kor a Közértben!

A brit közlekedési szakszervezet vírusellenes poszterek hátára ragasztott borotvapengékre hívta fel a metróban dolgozók figyelmét csütörtökön, írja a BBC. Cardiffban az egyik alkalmazott egy ilyen felirat eltávolításakor megsérült. A posztereken “A maszkok nem érnek semmit” felirat olvasható.

A Vasúti, Tengerészeti és Közlekedési szakszervezet (RMT) szerint a vírustagadók teleplakátolták az egész walesi fővárost, és a poszterek hátára ragasztott pengékkel a feliratok eltávolítását próbálják megakadályozni.

“Az oltásellenes összeesküvés-elmélet minden hívője, aki részt vett ebben a gusztustalan akcióban, legyen tisztában azzal, hogy a lehető legszigorúbb büntetésben részesül” - nyilatkozta Mick Lynch, az RMT főtitkára. Lynch azt is kifejtette, hogy szervezetük állásfoglalása szerint az elkövetőkre börtönbüntetést kellene kiszabnia a bíróságnak.

A cikket Lénárd Lili írta.

Rendőrök lepték el csütörtökön az 1989-es vérengzésre emlékező hongkongi múzeumot. Szerdán már letartóztatták a múzeumot működtető szervezet, a Hongkongi szövetség Kína hazafias demokrata mozgalmainak támogatásért aktivistáit, majd csütörtök reggel kipakolták a Június Negyedike Múzeumban kiállított tárgyakat. A Kommunista Párt szerint a civil szervezet külföldi kapcsolatai miatt veszélyt jelent Kínára.

A helyi média munkatársai megörökítették, amint a rendőrök képeket, posztereket és kiállított tárgyakat cipelnek ki a Június Negyedike múzeumból. A tárlat már június óta zárva tartott, mivel a sikeres megnyitó után a hatóságok bejelentették, hogy a megfelelő engedélyek hiánya miatt eljárás indul a szervezők ellen. Az aktivisták a látogatók védelme érdekében önként tartották zárva a tárlatot.

A 32 éve működő szervezetet már évek óta zaklatják a hatóságok. A múzeum először 2014-ben nyitott ki, de két évvel később, politikai nyomásra be kellett zárniuk. 2017 óta minden évben megrendezték a Tienanmen téri mészárlás áldozataira megemlékező illegális virrasztást, viszont a rendőrség eddig nem tudta bizonyítani a rendezvény és szervezet közötti kapcsolatot. Szerdán azonban 12 aktivista bűnösnek vallotta magát a virrasztás szervezéséért.

A cikket Lénárd Lili írta.

Alice Thompson 180,000 font értékű kompenzációt perelt ki korábbi munkaadójától nemi diszkrimináció miatt. A szülési szabadságból visszatérő anyuka 8 helyett 6 órás műszakban akart dolgozni, hogy felvehesse kislányát a bölcsiből. Munkáltatója erre nem biztosított lehetőséget, ezért Thompson kénytelen volt felmondani.

Alice Thompson, a sikeres londoni ingatlanértékesítő 2018-ban ment el szülési szabadságra. Most nyáron tervezett újból munkába állni, de nem tudta teljesíteni a megszokott 8:00-18:00 műszakot, mert 17:00-re kellett mennie mindennap kislányáért a bölcsibe. Munkáltatója nem engedélyezte neki a rövidebb munkanapot, de azt sem, hogy korábban kezdje a műszakot. “Nem volt más út, nem hallgattak rám, meg sem fontolták a rugalmas műszakra tartott igényemet. Nem maradt más, mint a felmondás.” - monta Thompson.

A dolgozó anyuka a változás érdekében tett feljelentést. Azt nyilatkozta, nem akarja, hogy kislánya ugyanezekkel a problémákkal szembesüljön 20 vagy 30 év múlva.

A bíróság indirekt szexuális diszkrimináció miatt ítélte el a munkáltatót. (Via BBC)

A cikket Lénárd Lili írta.

Több ezer afgán menekült ragadt a pakisztáni határon. A tálibok hatalomra kerülése után a szülőföldjükről ugyan kijutottak a szomszédos országba, de most nem hivatalos menekülttáborokban kénytelenek meghúzni magukat, áldatlan állapotok között. Csak magukra számíthatnak, ugyanis a pakisztáni hatóságoktól nem kapnak segítséget, mivel az ottani kormány szerint az elmúlt évtizedekben már így is túl sok afgán bevándorlót fogadtak be. A Deutsche Welle riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke Canberrából Sydneybe repült magángépen a hétvégén, hogy a gyerekeivel töltse a szeptember első vasárnapján ünnepelt Apák napját. Az ország fele szigorú lezárások alatt van a delta variáns terjedése miatt, de Morrison „nélkülözhetetlen dolgozó”-ként kivételes engedélyt kapott a családi utazásra.

A miniszterelnök vasárnap reggel posztolt egy Apák napi képet a családjáról. A megjegyzésében odaírta, hogy a fotó még korábban, az év elején készült, hogy még a látszatát is elkerülje annak, hogy megszegi a korlátozásokat. Természetesen nem említette, hogy közben valóban Sydneyben tartózkodott a családjával, kritikusai ezért azzal vádolják, hogy leplezte utazását.

A munkáspárti ellenzék szerint megdöbbentő, hogy a kormányfő ilyenkor utazik, hiszen az ország határai és számos nagyváros is le van zárva, hogy csökkentsék az utazásokat. Számos apa csak a lezárt államhatáron tudott találkozni a szomszédos tagállam területén élő gyerekével, áthajolva a kordonon.

„Megérdemli, hogy lássa a gyerekét, de ilyen alapon mindenki más is megérdemli” - mondta Bill Shorten ellenzéki képviselő Morrison útjáról, kettős mércét emlegetve.

Ez nem az első eset, hogy Morrisont utazgatásaiért támadja az ellenzék. 2019-ben, a nagy ausztrál erdőtüzek idején Hawaiin nyaralt, amiért később nyilvánosan bocsánatot is kért. Az év elején, a G7 találkozó után, pedig egy héttel meghosszabbította cornwalli útját, hogy feltárhassa családja eredetét. (BBC)

A cikket Lénárd Lili írta.

Boris Johnson brit miniszterelnök parlamenti beszédében védte meg az afganisztáni kivonulást. Az akcióban résztvevő nyugati országokat jelentős kritika érte az elmúlt hetekben, miután a tálibok átvették a hatalmat a NATO-csapatok kivonulását követően.

„Az Afganisztánból kivonuló nyugati erők az elsöprő tálib győzelem ellenére is büszkék lehetnek az általuk hátrahagyott örökségre. (…) Csapataink lehetővé tették 3,5 millió lány oktatását. (…) Megvédtük Afganisztánt és a Nyugatot az al-Kaidától - mondta Boris Johnson hétfői beszédében.

A miniszterelnök szerint kormánya mindent elkövet az Afganisztánban ragadt brit állampolgárok evakuálása érdekében. A külügyminisztérium a múlt héten még nem tudta megmondani, hogy összesen hány emberről van szó. Az ellenzék szerint nemzeti szégyen, hogy a kormány képtelen kimenteni az ott ragadt civileket. A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer szerint Boris Johnson képtelen nemzetközi színtéren vezető szerepet betölteni, pont akkor, amikor erre a legnagyobb szükség lenne.

A cikket Lénárd Lili írta.

Szeptemberben piacra kerül az Emograms, az első magyar gyártású nem helyettesíthető token (NFT) kollekció. Kiss Miklós, nemzetközileg elismert digitális művész betűkből alkotott emojikollekciójának darabjait egymillió forint értékű kriptovalutáért (Ethereumért) árulják majd.

A nem helyettesíthető token (NFT) nagyon leegyszerűsítve lehetővé teszi „eredeti” digitális tartalmak birtoklását. Vagyis: az NFT tulajdonképpen azt igazolja, hogy az alkotás (vagy bármilyen digitális adat) eredeti, nem másolat. Az NFT tehát egyfajta másolásvédelem is, mert még egyszer ugyanazt a kódot nem lehet előállítani. Az NFT ugyanazon a blokklánc (block chain) technológián alapszik, mint a kriptovaluták. A vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, természetesen kriptovalutával, az Emograms esetén Ethereummal. A megvásárolt műkincshez automatikus hitelesítési igazolványt társít a blokklánc, így a tranzakció nyoma örökre a kódban marad, jelezve, hogy a digitális alkotást mikor mennyiért és kinek értékesítették.

Az NFT nagyot futott az elmúlt évben. A blokkláncon tárolt képek és animációk új fejezetet nyitottak a képzőművészet vagy legalábbis a műkereskedelem történelmében. Kialakult egy platform, ami átírja az aukciók eddigi szabályait, ahol az alkotások egyediségét nem a gyűjtők, hanem a blokkláncba kódolt okosszerződések hitelesítik. Az itt árult dolgok értéke nem a vizuális élmény, hanem a tartalom meghamisíthatatlansága. Mint a Mona Lisa. Nemcsak azért ér ennyit, mert szép, hanem azért is, mert eredeti.

Elképzelhetetlennek tűnhet, de a digitális műalkotásoknak Mona Lisa-szintű ára is van. A világháló forráskódját 5,4 millió dollárért árverezték el animációs NFT-ként júniusban, a CryptoPunk pixelekből álló darabjait pedig 11 millió dollárért árulják. A legdrágább NFT, Mike “Beeple” Winkelmann munkája, több mint 20 milliárd forint értéken kelt el, háromszor annyiért, mint a legdrágábban eladott Banksy-festmény.

Kettősponttól a milliókig

Bár külföldön óriásit futott az Emograms, itthon más projektekből lehet ismerős Kiss Miklós neve. Ő tervezte a Design Terminál, a Juiceline, a Pléz, de még az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség arculatát is. Ő felelt Kaposvár városimázsáért és a Millennium Házának belsőépítészeti tervéért. Aztán jöttek az emojik.

Az egész projekt 2015-ben kezdődött, amikor az évtizedes hagyományt megtörve, az oxfordi szótár egy szó helyett a sírva nevetős emojit (

A Rogán Antaltól elvált, de a nevét megtartó Rogán-Gaál Cecília új családjával érkezett az éves kötcsei Fidesz-találkozóra. A nyárias idő, és a Tóth Gabi által is bemutatott újhullámos nemzeti viselet virágzó divatja ellenére is dizájner ruhákban, fullos hypebeast szettben vett részt az eseményen. A laza, mondhatni utcai összeállítás az ékszerek nélkül körülbelül 2 millió forintot érhet.

Tételesen:

• Louis Vuitton edzőcipő: 217 ezer forint

• Louis Vuitton táska: 1,6 millió forint

• Helyreigazítás: Korábban itt azt írtuk, hogy a szoknya Louis Vuitton, és nyolc-, kilencszázezer forintba kerülhetett, de ez tévedés volt. A szoknya Valentino, és „csak” 1100 euróba kerül.

Érkezik az elit a buliba:

(A posztot Lénárd Lili írta.)

Szeptember 6. hétfőtől, három héten át, összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben követhetitek a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu vagy a hamarosan induló 444.hu/partizan oldalakon, a legjobb pillanatokat és összefoglalókat pedig megtaláljátok a Reggel 4! napindító hírlevélben.

Az ellenzéki pártok helyi jelöltjei 32 egyéni választókerületben Gulyás Márton moderálása mellett vitatkoznak a legfontosabb helyi és országos ügyekről. A következő három hétben minden hétfőtől szombatig, délután ötkor és este hétkor kezdődik az élő közvetítés. Az első és a harmadik héten vidéki választókerületekből közvetítünk, a második héten a budapesti vitákat adjuk.

A viták online élőben közvetítjük, de többet közülük a helyszínen is lehet követni, erről itt találtok pontos információkat.

• Baranya 1 – Pécs

Kik? - Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd) vs Nemes Balázs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 24. 17:00

• Baranya 2 – Pécs

Kik? - dr. Keresztes László Lóránt (LMP) vs. Dr. Szakács László (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 24. 19:00

• Borsod-Abaúj-Zemplén 1 - Miskolc

Kik? - Csabalik Zsuzsanna (LMP) vs dr. Simon Gábor (MSZP) vs Szilágyi Szabolcs (Jobbik)

Mikor? - 2021. szeptember 25. 17:00

• Borsod-Abaúj-Zemplén 2 - Miskolc

Kik? - Hegedűs Andrea (DK) vs dr. Varga László (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 25. 19:00

• Budapest 1 - Belváros

Kik? - Csárdi Antal (LMP) vs Gelencsér Ferenc (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 15. 17:00

• Budapest 14 - Rákosmente

Kik? - Lukoczki Károly (MSZP) vs Szilágyi György (Jobbik)

Mikor? - 2021. szeptember 14. 17:00

• Budapest 17 - Csepel-Soroksár

Kik? - Komjáthi Imre (MSZP) vs Szabó Szabolcs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 17. 17:00

• Budapest 18 - Budafok

Kik? - Molnár Gyula (DK) vs Tóth Endre (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 16:00

• Budapest 2 - Újbuda

Kik? - Gy. Németh Erzsébet (DK) vs Orosz Anna (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 17. 19:00

• Budapest 3 - Hegyvidék

Kik? - Hajnal Miklós (Momentum) vs Dr. Komáromi Zoltán (DK) vs Visi Piroska (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 13. 17:00

• Budapest 4 - Rózsadomb

Kik? - Kálmán Olga (DK) vs Szalai Krisztina (Párbeszéd) vs Tordai Bence (Párbeszéd)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 20:00

• Budapest 5 - Erzsébetváros-Terézváros

Kik? - dr. Beleznay Zsuzsanna (Jobbik) vs dr. Oláh Lajos (DK) vs Tompos Márton (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 14. 19:00

• Budapest 6 - Józsefváros-Ferencváros

Kik? - Csordás Anett (Momentum) vs Demeter Márta (Jobbik) vs Jámbor András (Párbeszéd) vs Manhalter Dániel (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 15. 19:00

• Budapest 8 - Zugló

Kik? - Hadházy Ákos (Momentum) vs Tóth Csaba (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 13. 19:00

• Budapest 9 - Kőbánya-Kispest

Kik? - Arató Gergely (DK) vs Burány Sándor (Párbeszéd) vs Paróczai Anikó (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 18:00

• Békés 3 - Gulya

Kik? - Leel-Őssy Gábor (DK) vs Mikóné Hirth Beáta (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 22. 17:00

• Békés 4 - Orosháza

Kik? - Sebők Éva (Momentum) vs dr. Szabó Ervin (Jobbik) vs dr. Szelényi Zoltán (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 22. 19:00

• Csongrád 1 - Szeged

Kik? - Dr. Binszki József (DK) vs Szabó Sándor (MSZP) vs Törőcsik Károly Konrád (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 20. 17:00

• Csongrád 2 - Szeged

Kik? - dr. Bellányi Balázs (ÚVNP/LMP) vs Mihálik Edvin Máté (Momentum) vs Tóth Péter (Jobbik) vs Tóth Szabolcs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 20. 19:00

• Csongrád 4 - Hódmezővásárhely

Kik? - Márki-Zay Péter (ÚVNP/Párbeszéd) vs Mucsi Tamás (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 21. 17:00

• Fejér 1 - Székesfehérvár

Kik? - Barlabás András (Momentum) vs dr. Márton Roland (MSZP) vs Ráczné Földi Judit (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 11. 19:00

• Győr-Moson-Sopron 1 - Győr

Kik? - Jancsó Zita (DK) vs Pollreisz Balázs (MSZP) vs Rehó Tibor (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 23. 19:00

• Hajdú-Bihar 1 - Debrecen

Kik? - dr. Fábián István (Párbeszéd) vs Illés-Rácz Mariann (Jobbik) vs dr. Pálinkás József (ÚVNP/Jobbik) vs Szabó Bence (Momentum) vs Varga Zoltán (DK)

Mikor? - 2021. Szeptember 07. 17:00

• Hajdú-Bihar 2 - Debrecen

Kik? - Fülep Olivér (Jobbik) vs Mándi László (Momentum) vs Vaszkó Imre (DK)

Mikor? - 2021. Szeptember 07. 19:00

• Heves 1 - Eger

Kik? - Berecz Mátyás (DK) vs Jánosi Zoltán (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 08. 17:00

• Komárom 1 - Tatabánya

Kik? - dr. Gurmai Zita (MSZP) vs dr. Konczer Erik (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 23. 17:00

• Nógrád 1 - Salgótarján

Kik? - Dömsödi Gábor (ÚVNP/Jobbik) vs Godó Beatrix (DK) vsHorváth Ferenc (Momentum)

Mikor? - 2021. Szeptember 08. 19:00

• Pest 1 - Érd

Kik? - Dr. Bősz Anett (DK) vs Ollero Marco (Momentum) vs Tetlák Örs (LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 11. 17:00

• Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 - Nyíregyháza

Kik? - dr. Csipkés József (Momentum) vs Lengyel Máté (Jobbik) vs Mike András (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 09. 17:00

• Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 - Nyíregyháza

Kik? - Aranyos Gábor (MSZP) vs dr. Gyüre Csaba (Jobbik) vs dr. Kiss Krisztián (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 09. 19:00

• Vas 1 - Szombathely

Kik? - dr. Czeglédy Csaba (DK) vs Koczka Tibor (ÚVNP/DK) vs Ungár Péter (LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 06. 19:00

• Zala 3 - Nagykanizsa

Kik? - Berta Krisztián (Jobbik) vs Horváth Jácint (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 06. 17:00

(Ezt a posztot Lénárd Lili állította össze.)

Hamarosan négynaposra rövidül a munkahét Izlandon, ahol első lépésként a heti munkaidőt 36 órásra csökkentették. Péntek délután a legtöbb munkahely már üres. Mindez nem jelenti azt, hogy a teljesítmény is csökkent. Ahogy egy kutatás is bizonyította, ugyanannyi munkát tudnak elvégezni az emberek négy nap alatt is, mint amennyit eddig öt nap alatt produkáltak. Erről szól a Deutsche Welle riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

„Ha nem érted a futballt, nem értheted Orbánt, ha nem érted Orbánt, nem értheted, mi zajlik ma az országban.”

Így írt Kele János blogger és futballszakíró a Győzelmi kényszerről, a 444 júniusban megjelent könyvéről, ami Orbán Viktor és a foci kapcsolatán keresztül segít megérteni, miért hasonlítanak a magyar belpolitika napjai egy soha véget nem érő kiesési rangadóhoz.

A könyv első kiadását hetek alatt elkapkodták, de már a második is kifutóban van. A Libri általános sikerlistáján és a Líra sikerkönyvei között is tartja előkelő helyét.

Vasárnap az Ünnepi Könyvhéten találkozhatsz a szerzővel, Rényi Pál Dániellel, aki szeptember 5-én, vasárnap 14 órától a Líra Könyv pavilonjánál (a 38-as számú standon) dedikálja első könyvét.

A Facebook-esemény ezen a linken érhető el, itt pedig lehet böngészni a könyvhét teljes programját.

Az elmúlt hónapokban a Győzelmi kényszert méltatta a Telex, a HVG, a Könyves Magazin, a Magyar Hang , a Magyar Narancs és több politikai-, illetve futballblogger is. Váncsa István, az Élet és Irodalom kritikusa így írt róla:

"letehetetlen, és ez csak egy érdeme a sok közül."

Itt lehet beleolvasni a könyvbe, a szerzővel készült Plankó Gergő-podcast pedig ezen a linken elérhető.

A Győzelmi kényszer továbbra is megvásárolható a 444 webshopjában és a nagy könyvterjesztőknél is, és kapható e-könyv formátumban is.

Szeptember 6. hétfőtől, három héten át, összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben követhetitek a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu vagy a hamarosan induló 444.hu/partizan oldalakon, a legjobb pillanatokat és összefoglalókat pedig megtaláljátok a Reggel 4! napindító hírlevélben.

A Partizán olyan vitasorozatot szervez az előválasztás jelöltjeivel, amire a magyar politikai nyilvánosság történetében még nem volt példa. Az ellenzéki pártok helyi jelöltjei 32 egyéni választókerületben Gulyás Márton moderálása mellett vitatkoznak a legfontosabb helyi és országos ügyekről, a magyar közélet fontos kérdéseiről. Ezek a viták segíthetnek dönteni a választópolgároknak jelöltek és pártok között, közvetítésüket mindkét szerkesztőség kiemelt feladatának tartja.

A következő három hétben minden hétköznap és szombatonként délután ötkor és este hétkor kezdődik az élő közvetítés, tehát naponta két vita lesz. Az első és a harmadik héten vidéki választókerületekből közvetítünk, a második héten a budapesti vitákat adjuk. A miniszterelnök-jelölti vitákat a terveink szerint szeptember 18-án és október 8-án közvetítjük. A napi két 70 perces élő vita legizgalmasabb pillanataiból másnap délelőttre összefoglaló videók készülnek, ezek a 444 Reggel 4! napindító cikkében és hírlevelében lesznek először elérhetők, majd délelőtt kikerülnek a közösségi csatornákra is.

A Partizán és a 444 felületein és közösségi médiás csatornáin a magyar választópolgárok millióit érheti el a vitasorozat.

Idén 95 százalékkal kevesebb magyar diák kezdi az egyetemet az Egyesült Királyságban, mint tavaly. Az uniós diákhitel és az alacsony tandíj nélkül kifizethetetlenné vált az angliai továbbtanulás. Ezzel eltűnik egy több ezer fős magyar diákközösség, és vele együtt a kinti szervezetek is, amik eddig képesek voltak hazacsábítani a brit diplomás fiatalokat. Persze lehet menni máshova is tanulni, de egyelőre nincsen olyan ország, ahonnan ilyen szervezetten importáljuk haza a diaszpóra tagjait. A honvágy pedig sokszor kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nyugati fizetésekkel.

A brit felsőoktatási minisztérium 2020 nyarán jelentette be az uniós egyetemistákat érintő változásokat. Az eddigi 9 250 fontról (kb. 3 millió forint) átlagban 27 ezerre (kb. 10 millió forint) is emelkedhet az éves tandíj, és eltörlik a teljes összeget fedező diákhitelt, amit a kint tanuló magyar diákok 85-90 százaléka vett eddig igénybe.

A magyar átlagkeresetek mellett szinte ez volt az egyetlen módja az angliai továbbtanulásnak. Több diákszervezet is dolgozik az alternatív finanszírozás kidolgozásán, de az ilyen szintű támogatáshoz jelentős politikai vagy gazdasági érdekre van szükség.

„Két év múlva nem lesznek kint magyar diákok, hacsak nem történik valami drasztikus változás a költségrendszerben, akár itthon, akár az Egyesült Királyságban”

- mondta Karagich Bálint, a egyetemi közösségeket összetartó Hungarian Youth Association (HYA) társalapítója.

Eddig minden tanévben kint tanult 2500-3000 magyar hallgató, akiket különböző szervezetek, mint a Milestone Institute, a Hungarian Youth Association vagy a New Generation Centre fogtak össze azzal a céllal, hogy hazahozzák a toplistás egyetemekről diplomát szerzett diákokat. Ennek a folyamatnak most vége lesz, a HYA becslései szerint 2021 után maximum 1-2 diák lesz elszórva egyetemenként.

Mit ér itthon egy brit diploma?

Sokan bele sem gondolnak, mennyi mindent köszönhetünk az Egyesült Királyságnak. Pontosan, mennyi mindenkit.

Ott van például országunk miniszterelnöke, aki egy ösztöndíjprogram keretein belül féléven át hallgatta a liberális filozófia történetét Oxfordban. Na meg Orbán ellenpólusa, Soros György, aki szintén Angliában, a London School of Economicson szerezte diplomáit. Persze azért van pár náluk kevésbé ellentmondásos figura is.

Az elmúlt két évtizedben kialakult diákközösségek rengeteg Nagy-Britanniában képzett fiatalt csábítottak haza. A Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatt listáján minden évben több brit diplomás fiatal is szerepel. Az idei lista egyik legfiatalabb tagja, Zwecker Bence a University of Warwickon szerezte diplomáját, mielőtt társaival megalapították a Munch.hu ételmentő applikációt, amivel egy év alatt 43 000 adag kidobásra kerülő ételt mentettek meg. A La Femme top 50 Tehetséges Magyar Fiatal listán is óriási a brit diplomások aránya. Az idei listán szereplő 25 emberből 8 tanult az Egyesült Királyságban, köztük Zálnoky Krisztina, a V4SDG, Visegrádi Négyek a Fenntarthatóságért civil szervezet egyik alapítója.

De minden korosztályban találni angliai sikereket. Zolnai György, a Raiffeisen bank vezérigazgatója Cambridge-ben szerezte diplomáját. Hajnal Miklós, a Momentum politikusa Oxfordban, Volom András, az ENSZ egykori ifjúsági nagykövete a King's College-on tanult. Greskovits György, a Milestone alapítója a UCL-en csinálta meg a doktoriját, Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója pedig szintén az oxfordi egyetemen kutatta a demokrácia állapota és a média üzleti modelljei közötti kapcsolatot.

Nem az átlagkereset hozta haza a magyarokat

Annak ellenére, hogy a toplistás diplomákkal a magyar kereset sokszorosát kaphatják meg kint, a legtöbb hallgató így is Magyarországban gondolkodik. A HYA felmérései szerint a diákok 84 százaléka visszatérne 5-10 éven belül, és aki nem, az is szívesen dolgozna Magyarországgal kapcsolatos projekteken.

De ez a tendencia nem magától alakult ki. A közösséget összefogó szervezetek évek óta azon dolgoznak, hogy a brain draint átbillentsék brain gainre, azaz, hogy a kint tanuló diákok egyetem után a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokban vegyenek részt. Ezt leginkább a magyarországi lehetőségek, partnercégek gyakornoki lehetőségeinek hirdetésével érték el.

Az első ilyen intézmény a Milestone Institute volt, akik az Egyesült Királyságba készülő diákok akadémiai felkészítésében vettek részt.

„Azzal, hogy a diákok hozzánk jártak, kialakult egy diaszpóra hálózat, egy olyan közösség, akik mindenfélében együtt tevékenykedtek. Ebben nyilván nemcsak a Milestone-os diákok vettek részt, de belőlük indult több olyan spin-off, mint például a Future Hungary Konferencia, ami láthatóan bővítette ezt közösséget” - mondta Greskovits György, az intézmény alapítója.

A kinti diákok közösségét a New Generation Centre és a Hungarian Youth Association fogta össze. Ők eddig workshopokkal, mentor- és ösztöndíj programokkal segítették a diákok hazatérését. A közösséget pedig különböző rendezvényekkel, londoni bulikkal és összangliai gólyatáborokkal tartották fent.

„A magyar munkalehetőségekről szóló kevés információ az egyik legfőbb oka a külföldön maradásnak. Ezzel ellentétben a család és a nyelv két jelentős dolog, amiért a diákok hazatérnek. Azok, akik részesei a mi közösségünknek, sokkal jobban megőrizték a kulturális magyar köteléket mint mások” - mondta Pirityi Soma a HYA társalapítója.

Hollandia az új Anglia?

A brexittel véget ér a magyarok angliai továbbtanulása, és a fókusz áthelyeződik más nyugati országokra. Viszont még évek kérdése, hogy más helyeken is létrejöjjenek olyan hálózatok, amik képesek hazahozni a magyarokat.

Hollandia erre a legesélyesebb, a Milestone alapítója szerint ez lesz az új diaszpóraközpont. Nemcsak azért mert angol nyelvterület, hanem azért is, mert sokkal alacsonyabbak a tandíjak, és könnyebb a felvételi is. A HYA alapítói már el is kezdték bővíteni a Hollandiában tanuló magyar diákok hálózatát: „Három hete hoztuk létre a Facebook-csoportot és már több mint 150-en vannak benne, exponenciálisan növekszünk, mert az emberek húzzák be egymást.”

A német nyelvterületeken is rengeteg magyar tanul, viszont a legtöbben műszaki pályán, amit sokkal jobban megfizetnek kint. Diákközösségek nincsenek, sem őket összefogó szervezetek, ezért a kulturális kötelék és karrierlehetőségek hiányában innen a mai napig nem működik a diploma-export.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

• Szemét mindig volt, van és lesz, de kukából Budapesten az elmúlt hónapokban lett érezhetően kevesebb.

• A főváros által leszerelt kukák helyett egyes kerületek helyeztek ki újakat saját forrásból, néha erejükön felül.

• A szeméthelyzet a közeljövőben biztosan nem javul, pedig vannak ígéretes kezdeményezések.

Bravó! – kommentálta januárban a fővárosi Fidesz a hírt, miszerint harmadával kénytelen csökkenteni Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. az utcai hulladékgyűjtők számát. „ Budapest utcái amúgy is rendkívül szemetesek és a köztéri kukákból gyakran folyik ki a szemét. Mi lesz akkor, ha a hulladékgyűjtők számát harmadával csökkenti a Karácsony Gergely vezette főváros? Még több szemét és kosz az utcákon?” – tették fel az akkor még csak költőinek szánt kérdést, ám azt már nem tették hozzá, hogy a szemetesek számának drasztikus csökkentésére leginkább azért kényszerült a főváros vezetése, mert a kormány a járvány leple alatt létfontosságú forrásokat vont el tőlük.

„Természetesen nem azért szerelik le a kukákat, hogy szemetesebb legyen a város” – nyilatkozta akkor a Narancs.hu-nak Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A kormányzati elvonásoknak köszönhetően a köztisztasági feladatok elvégzésére csaknem 2 milliárd forinttal jut kevesebb idén, ezért szerelt le az FKF Zrt., amely a közterületi hulladékgyűjtők üzemeltetését végzi, körülbelül 3000 szemetest, az intézkedés reményeik szerint 120 millió forintos megtakarítással jár majd.

Az várható volt, hogy a kukakrízis nem rögtön válik láthatóvá, hiszen az év elején még szigorú kijárási korlátozás volt érvényben, emellett a szórakozóhelyek, éttermek sem üzemeltek, és turisták sem járták a várost.

A szeméthelyzet persze nem idén vált központi kérdéssé, a probléma jóval régebbi. Talán jól érzékelteti a helyzetet, hogy a 2012 óta működő Járókelő.hu-n országszerte a második leggyakoribb ügytípus, amit bejelentenek, az a szeméttel kapcsolatos (az örökös első a forgalomtechnika): hiányzó szemetesek, túlcsorduló kukák, illegálisan lerakott szemét, ezek állandó bosszúságot okoznak a járókelőknek.

A 2019-es önkormányzati választás idején is találkoztunk jócskán olyan kampányígéretekkel, mint a szeméthelyzet megreformálása: lásd Soproni Tamást és a Terézvárost („Szemét helyett REND”), vagy éppen Baranyi Krisztinát és a IX. kerületet, ahol például az első intézkedések között szerepelt a nagy teljesítményű takarítógépek vásárlása.

Innen nézve tökéletes csapdahelyzet a főváros számára a kukák számának csökkentése: nincs pénz az összes általuk finanszírozott tartály fenntartására, a kerületek is rossz anyagi helyzetben vannak, szemét viszont volt, van és lesz, ha tehát kevesebb a kuka, a lakosság biztos nem lesz boldog – ez pedig könnyen a városvezetőkön csattanhat.

Na de végül mi is történt az elmúlt fél évben kukafronton?

Ahogy azt a 444 is megírta, a Fidesz-közeli propagandalapokban Budapest eposzi jelzője mostanában a “bűzös” és a “mocskos” lett, szinte naponta jelennek meg olyan anyagok például a Metropolban, amelyek a káosz, a bandákban tobzódó hajléktalanok és vad drogoshordák mellett rendre kiemelik a szemét és a kosz elviselhetetlenségét. És bár nyilván a helyzet közel sem annyira apokaliptikus, mint amennyire ezt igyekeznek Karácsony Gergely főpolgármesterségére ráégetni, de az sem véletlen, hogy a téma ennyire megragadta a bértollnokok fantáziáját.

Hiszen érezhetően kevesebb a kuka, ráadásul időnként a mai napig tűnnek el példányok az utcákról, miközben látványosan nő a szemét mennyisége – nem függetlenül attól, hogy egyre többen és egyre többet vagyunk az utcákon.

Az FKF Zrt. tájékoztatása szerint a leszerelt tartályokat, azok helyszíneit szakmai szempontok alapján választották ki. Ilyen szempont például, hogy az elmúlt években - “a környezettudatos, urbanizációs trendek eredményeképpen” - általánosságban is kevesebb hulladék kerül a közterületeken elhelyezett kukákba, és az emberek inkább az arra szolgáló tartályokba helyezik a szelektíven gyűjthető hulladékot, vagy az, hogy egyre kevesebben használják a köztéri edényeket az otthoni kommunális hulladék elhelyezésére.

A járvány idején azonban más szempontok is megjelentek: kihasználatlanná váltak kukák a közösségi közlekedésben történt változások miatt (kevesebb volt az utas, megnőtt a gyalogosforgalom), a korábbinál lényegesen kevesebb turista jött a fővárosba, az általuk korábban előszeretettel látogatott helyszínek kiüresedtek, viszont egyes köztereken a kijárási tilalom előtt és után, a szórakozóhelyek bezárása idején megnőtt esténként a baráti társaságok száma, és ezzel együtt a keletkező szemét mennyisége is.

Az FKF Zrt. kérdésünkre elmondta: a leszerelésekkel kapcsolatban érkeztek lakossági bejelentések hozzájuk. „Jogos észrevétel esetén – amennyiben ez szakmailag is indokolt volt – visszakerült a tartály, ugyanakkor az adott helyszín egy másik pontján, egy kevésbé kihasznált tartályt leszereltek munkatársaink” – közölték.

Vagyis ha egy kuka visszakerült, egy másik eltűnt.Az FKF Zrt. így tehát továbbra is mintegy 8000 utcai szemetessel foglalkozik, azt pedig, hogy valóban sikerül-e annyit spórolniuk a leszerelt kukákon, amennyit szeretnének, csak a 2021-es év pénzügyi zárása után derül ki, ám – ahogy fogalmaztak – „előzetes becslésként a korábban prognosztizált költségcsökkentés reális képet mutatott.” Tájékoztatásuk szerint folyamatosan figyelik a frekventált területek látogatottságát, és a keletkező hulladék mennyiségét.

Jelenleg azt tapasztalják, hogy nem nőtt meg tartósan a szemét mennyisége, így az utcai hulladékgyűjtőket se ürítik gyakrabban. Viszont a foci-Eb ideje alatt Budapesten az érintett területeken (tehát például szurkolói felvonulások helyszínein, mint a Hősök tere, az Ajtósi Dürer sor vagy a Stefánia út) ideiglenesen kihelyeztek nagyobb szelektív és kommunális tartályokat.

Nincs miből, és nem is lesz

Tüttő Kata kérdésünkre elmondta: gyakorlatilag olyan helyzetben van a főváros, hogy télen azért imádkoztak, hogy ne essen a hó, nyáron pedig azért, hogy minél kevesebb legyen a hőhullám, ugyanis mind a síkosságmentesítés, mind az utak fellocsolása milliárdos tétel, amit alig tudnak kigazdálkodni.

“A rendszer olyan szinten fenntarthatatlan, hogy az év végéig nem látunk el” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes. Tüttő szerint amit lehetett, azt igyekeztek racionalizálni, így például az FKF több tucatnyi osztályát szüntették meg, vonták össze, újratervezték a feladatok elosztását, de a pandémia még így is hozott egy sor olyan többletkiadást - például az első hullám idején speciális takarítást rendeltek el a közösségi közlekedésben -, amelyek tovább nehezítették a helyzetet.

“Másfél év alatt 90 milliárd forinttal rövidítette meg a kormány a fővárost, tulajdonképpen úgy állunk, hogy az összes feladatunk megmaradt, de a pénzünket szinte teljesen elvették. Budapest ugyan gazdaságilag fejlett, ám az itt termelt adóbevételek szinte teljes egészében a központi költségvetésbe folynak be. Ugyanígy súlyos probléma, hogy a rezsicsökkentés miatt az FKF is a 2009-es árakon szolgáltat, miközben az átlagbér azóta megduplázódott, nőttek az energiaárak, és így tovább. És mindeközben a kormány azt sem engedi meg, hogy hitelt vegyünk fel, pedig a fejlesztések egy részét még adósság terhére is hajlandóak lettünk volna elvégezni. Így viszont nem hogy fejleszteni nem tudunk, de a meglévő infrastruktúra is tönkremegy. Amin lehetett, azon spóroltunk, további megszorításokra viszont már nincs lehetőség, mert nincs miből csökkenteni. Az fontos szempont volt, hogy a munkaerőre vigyázzunk, és nem változtattunk a takarítás mennyiségén sem, mert nem hiszünk ebben” - fogalmazott Tüttő Kata.

Átterhelt feladatok

És itt érdemes rátérni a kerületekre, hiszen a köztéri kukák leszerelése rájuk is terhet rótt – nem is kicsit. Ugyanis bár az FKF szerint nem nőtt érdemben a hulladék mennyisége, a kukák száma jelentősen csökkent. A főváros kerületei anyagi szempontból nagyon különböző helyzetben vannak: van, amelyik a csőd szélén áll, és van, amelyiknek még tartalékai is vannak.

Alapesetben rendelet szabályozza, hogy a közterületekre a Fővárosi Önkormányzat vagy a kerületek helyeznek ki kukákat, attól függően, melyikük kezelésében vannak. Azok az utak például, ahol villamos, busz, troli jár, a fővároshoz tartoznak, így a takarításukért is a főváros felel. Viszont a januári kukaleszerelési hullám óta előfordulhat, hogy az eltüntetett fővárosi szemetes helyett ezeken a területeken is megjelentek önkormányzati tartályok - bár leginkább akkor, ha ürítésük nem ró túl nagy terhet a kerület takarítási rendjére.

Ahogy azt a 444 is megírta, a Józsefvárosban például 1368 utcai szemetes van, ebből korábban 518-at üzemeltetett az FKF Zrt., a maradék 850 pedig a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. tulajdonában és kezelésében volt. Januárban Békési Zsuzsa, a kerületi önkormányzat sajtófőnöke azt nyilatkozta az ügyben: „vészesen szűkülő forrásaink ellenére mindent megteszünk annak érdekében, hogy az utcai szemetesek (várható) 15 százalékos csökkenése ne okozzon köztisztaságromlást Józsefvárosban. A múlt év végén egy új takarítógépet is beszereztünk ennek érdekében.” Emellett azt is jelezték, hogy tárgyalást kezdeményeztek az FKF Zrt.-vel, hogy pontosan honnan kerüljenek le a szemetesek.

Békési Zsuzsa most megkeresésünkre közölte: a az FKF-vel végül abban állapodtak meg, hogy az eredetileg leszerelni tervezett 214 szemetes helyett végül csak 186-nak kellett mennie.

Cserébe a kerület ezekre a területekre sűrűbb takarítást és a délutános műszak növelését rendelte el. Tudomásuk szerint az FKF Zrt. az elmúlt fél évben Józsefvárosban nem szerelt vissza egyetlen kukát sem, viszont a Városüzemeltetési igazgatóság az eltüntetett szemetesek közvetlen közelébe 21 db kukát helyezett ki, emellett idén 50 szemetes cseréjét és új helyszínre telepítését tervezi. A szemetesek beszerzési költsége kb. 15.000-21.000 forint között mozog – tudtuk meg Békési Zsuzsától.

Vagyis közel milliós tételről beszélünk, és ebben nincs még benne a sűrűbb takarítás, a délutános műszak költsége – abban a kerületben, amelyet egyébként különösen érzékenyen érintettek a kormányzati elvonások, csak tavaly a kerület a működésére fordítható pénz 15 százalékát húzták ki a zsebükből.

A kukák számának csökkentésével kapcsolatban januárban Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere is azt nyilatkozta: kompromisszumra törekednek az FKF Zrt.-vel ám ha minden kötél szakad, „saját maguk helyeznek ki kukákat azután, hogy az FKF munkatársai leszerelték azokat.”

A kerület információi szerint az FKF végül 203 szemétgyűjtőt szerelt le. „Tucatnyi esetben kértünk felülvizsgálatot, és ezekben az esetekben visszaszerelték a gyűjtőedényeket” – közölték megkeresésünkre. Hozzájuk is érkeztek lakossági visszajelzések a kukák hiányáról, „de jórészt információt kérnek a lakók arról, miért szerelte le az FKF az adott szemétgyűjtőt.”

Az önkormányzat a leszerelésektől függetlenül igyekszik szemeteseket kihelyezni azokra a helyszínekre, ahol erre igény mutatkozik – jellemzően parkokba, de a lakossági panaszok hatására cseréltek például azért is kukákat, mert a madarak a meglévőkből széthordták a szemetet, az új kukákat viszont már nem tudják széttúrni.

Baranyi Krisztina polgármester kérdésünkre elmondta: az FKF által leszerelt kukák helyére Ferencvárosban az önkormányzat nem helyezett ki sajátokat, viszont egyes közterületek felújításakor (ilyen például a Bakáts tér) direkt több szemetessel számolnak. Emellett az FKF-től rendelnek saját költségen takarítást is, vagyis a kerület fizet azért, hogy egyes utcákat az FKF faltól falig megtisztítson.

Terézvárosban nemrég avatott vadiúj kukákat az önkormányzat. Szám szerint 50-et raktak ki, szép kék színben, a legforgalmasabb utcákra. Volt mit pótolni: az FKF 450 szemeteséből 150-et szerelt le a kerületben.

Vagyis látható, hogy a kormányzati elvonások miatt a főváros ugyan kénytelen volt csökkenteni a kukaszámot, ezt azonban a kerületek próbálják valamelyest, erejükhöz mérten kompenzálni. Mindeközben érezhetően nő az utcákon a forgalom, és ezzel párhuzamosan értelemszerűen nő a kukák kihasználtsága is. Szemetes viszont csak akkor lesz több, ha a helyi önkormányzatok kigazdálkodják, az FKF tartja magát a januárban kijelölt célszámokhoz.

Amiben fejlődni kell, és ami már elkezdődött

És a végére még két szempont. Az FKF a zöld kukák leszerelésének egyik indokaként a szelektív hulladékgyűjtés terjedését jelölte meg. Ez három módon valósulhat meg: lakossági hulladékudvarból 17 található a fővárosban, emellett van 94 olyan szelektív gyűjtősziget, ahol mind az öt újrahasznosítható csomagolási hulladékot (papír, műanyag + fém, fehér és színes üveg) ki lehet dobni, 124 gyűjtőszigeten pedig csak az üvegeket lehet kirakni, 2014 óta pedig egész Budapesten megvalósul a házhoz menő szelektív gyűjtés, de csak a papír-, műanyag- és fémhulladékot viszik így el. Ha viszont a nagyságrendeket nézzük: 2019-ben valamivel több, mint 41 ezer tonna hulladékot szállítottak el így, ami viszont még így is alig 6,5 százaléka a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékmennyiségnek. A hulladékudvarokban és a szelektív gyűjtőszigeteken lerakott szemét mennyisége pedig még ennek is csupán a töredéke. Vagyis bőven van még hová fejlődni.

A zöld kukák ügyében mindenképp: jelen formájában az utcai hulladékgyűjtésnek előbb-utóbb meg kell szűnnie, amihez szükség van az egyszer használatos hulladékok kivezetésére. A műanyag esetében ez már kezd láthatóvá válni, de még messze vagyunk a kívánatos helyzettől. Tüttő Kata elmondta: az európai körforgásos gazdasági cselekvési terv részeként, amennyiben Magyarország tartja magát az elfogadott célokhoz, már 2023-tól a lebomló hulladékot külön kellene gyűjteni. De hogy ez hogyan valósulhat meg ilyen rövid időn belül, azt egyelőre ők sem látják. “Az utcai szelektív hulladékgyűjtéssel sokfelé próbálkoznak, de hiába használják tízből kilencen jól az ilyen szemeteseket, ha egy ember beledob valami nem odavalót, az egész kárba megy. A szemléletformáláson még sokat kell dolgozni” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

A másik szempont - amiben van fejlődés is - a “szennyező fizet” elve, vagyis az, amikor a hulladékszállítás és -kezelés költsége a hulladékot termelő felet terheli. Ez alapján a jelentős mennyiségű hulladékot generáló gazdálkodó szervezeteknek (pl. gyorséttermek, élelmiszerüzletek, vendéglátóhelyek), feladata az üzletek és éttermek környékén a hulladékgyűjtők kihelyezése, valamint a hulladék elszállítása. Az FKF tájékoztatása szerint nemrég indult a kezdeményezés, amelyhez elsőként a McDonald’s csatlakozott: a gyorséttermi lánc munkatársai naponta többször összegyűjtik az eldobált szemetet az éttermek közelében, a forgalmasabb nyári időszakban pedig a vállalás szerint az éttermek vonzáskörzetében lévő, de azoktól távolabb eső területek hulladékmentesítését is elvégzik az FKF munkatársainak bevonásával, akik a hét minden napján szelektíven gyűjtik össze a hulladékot. A logisztikai, munkavédelmi, irányítói tevékenységet is az FKF végzi el, a költségeket viszont a McDonald’s állja.

Az FKF egyébként arra is figyelmeztet: Budapest tisztán tartása többszereplős feladat, amiben nem csak a Fővárosi Önkormányzatnak és cégeinek, illetve az egyes kerületi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is komoly feladata van. Méghozzá abban, hogy “nem szemetelnek és a közterületeken is odafigyelnek arra, hogy mit hova és hogyan dobnak (legyen szó arról, hogy nem dobjuk csak úgy el a szemetet, hogy kidobáskor tömörítjük a hulladékot, hogy minél kevesebb helyet foglaljon a kukában, vagy hogy a szelektíven gyűjthető hulladékot vigyük magunkkal és csak a szelektív gyűjtőbe dobjuk ki)” - fogalmaztak. Ha szerencsénk van, akkor belebotlunk egybe útközben. Ha nincs, akkor vihetjük magunkkal a szemetet hazáig.

Szerző: Diószegi-Horváth Nóra

Magyari Péter, a 444 egyik legtapasztaltabb politikai újságírója elemző cikkben foglalta össze, milyen külső és belső körülmények alakítják majd a következő hónapokban a magyar politikát, és pár napja podcastunkban is beszélgetett a következő választást és az előválasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről.

Ma délután 17:00 és 18:30 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Magyari az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, akkor csatlakozz hozzánk, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Magyari Pétert a magyar és a nemzetközi politika összefüggéseiről, a kormány és az ellenzék mozgásterének határairól csütörtök délután a 444 Közértben.

Kegyetlen körülmények között, élelem és fedél nélkül ragadt a lett-belarusz határon egy iraki menekültekből álló csoport. Belaruszba még legálisan érkeztek, de az EU-tag Lettországba már nem engedték be őket. Ugyanakkor már visszafordulni se tudnak. Belaruszból egyre több menekültet engednek át a határon Európába, ami mögött az ottani elnök, Alekszandr Lukasenka nyomásgyakorlása állhat, aki ezzel érné el, hogy feloldják az országát sújtó EU-s szankciókat. A Deutsche Welle riportja.

Magyari Péter, a 444 egyik legtapasztaltabb politikai újságírója elemző cikkben foglalta össze, milyen külső és belső körülmények alakítják majd a következő hónapokban a magyar politikát, és pár napja podcastunkban is beszélgetett a következő választást és az előválasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről.

Csütörtökön délután 17:00 és 18:30 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Magyari az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, akkor csatlakozz hozzánk, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Magyari Pétert a magyar és a nemzetközi politikai összefüggéseiről, a kormány és az ellenzék mozgásterének határairól csütörtök délután a 444 Közértben.

Augusztus elsejétől visszaemelik az ételkiszállítás áfá-ját, aminek a csökkentését tavaly novemberben még személyesen Orbán Viktor jelentette be. Akkor a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkentették az ételek és italok kiszállítását terhelő adót. A „kikönnyítést” - ahogy a miniszterelnök fogalmazott - még novemberben, a koronavírus-járvány miatt megtépázott éttermek megsegítésére vezették be. Most viszont Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára úgy döntöttek, hogy ideje ezt a kedvezményt eltörölni, és visszatérni az eddigi áfához.

Kíváncsiak voltunk, hogy az áfa-emelés mennyire érinti a futárcégeket, és azon belül a nekik alvállalkozóként dolgozó futárokat. Az elmúlt egy év legfelkapottabb foglalkozása lett a futárkodás, és a korábban kicsit talán lenézett hivatásra most már egyre többen tekintenek hasznos és fontos munkaként. A lezárások során jól jött, hogy a home-office, a gyereknevelés és a további otthoni teendők mellett nem kellett még az ebéddel is bajlódni, hanem csak egyszerűen és gyorsan rendelni.

Kétségkívül meghatározó lett ez az iparág a pandémia alatt, de az egyik nagy kérdés az, hogy mi lesz vele most, hogy az éttermek újranyitottak, és az emberek vágynak arra, hogy ebédjüket ne a kanapén ülve, hanem egy kellemes teraszon fogyasszák el. Erre jön még rá az áfaemelés, ami így még nehezebb helyzet elé állítja az ételkiszállítással foglalkozó cégeket és éttermeket.

Járdázók

A futárok számának megnövekedése az utcákon olyan jelenség volt, amit sokan, sokféleképpen fogadtak. Budapesten már amúgy is régóta támogatják a kerékpárhasználatot, de erre a mennyiségű biciklire még a fővárosban sem voltak felkészülve. Vannak, akiket zavarnak az akár a járdákon is suhanó bringások, akik annak érdekében hogy az étel minél hamarabb odaérjen a címre, akár a KRESZ szabályait is félreteszik.

A futárkodás, illetve úgy általában a biciklis közlekedés kérdését a kormányoldal politikai témává is tette. Domonkos László író a Magyar Hírlapban közzétett véleménycikkében a budapesti futárokról úgy nyilatkozott: „olykor az az érzésem támad, mintha valamiféle, szintúgy eszelős bosszúból két keréken járó terroristákat szabadítottak volna erre a jobb sorsra érdemes, gyönyörű világvárosra.” Mondjuk Domonkos azt is hozzátette, hogy „Karácsony főpolgármester úr,[...] pillanatok alatt lazán heringeknek is elviselhetetlen bolondokházát varázsolt a csodás nagykörút amúgy is már legalább húsz éve szűk, néhai kétszer két keskeny sávjából “

Azért, hogy reálisabb képet kapjunk ezekről a kérdésekről, felkerestünk egy tapasztalt futárt, aki dolgozott már mindkét nagy ételszállító cégnél, és rálát azok előnyeire és hátrányaira egyaránt. Futár Feri, nevezzük most így, már 8 hónapja dolgozik futárként, és saját bevallása szerint nem azért kezdett bele, mert a pandémia miatt nem volt más lehetősége, hanem szimplán azért, mert ezt szerette volna csinálni. Az érzés azóta is töretlen, és habár nem a legkönnyebb munka a világon, nem tervezi abbahagyni még most sem, hogy egyre nehezebb lett a futárok élete.

Először arról kérdeztem, hogyan alakult át ez a szakma a nyáron, az étteremnyitások, az áfa-emelés és a jó idő beköszöntével. Feri szerint az áfa nem befolyásolta annyira a piacot, mivel az eddigi kisebb áfa sem látszott meg az árakban, az tiszta profitként jelent meg az éttermeknél. Viszont az érzékelhető, hogy sokkal kevesebb a rendelés, a futárok száma azonban nem csökken ezzel arányosan, hanem még növekszik is, mondja Feri. „Ezért egyre nehezebb olyan beosztást csinálni, aminek a felében nem az Oktogonon álldogálunk rendelésre várva” - mondta. A nyári időszakban amúgy is kevesebb a rendelés függetlenül a vírustól, de az egyedi, hogy újranyitott megannyi étterem, mozi és más szolgáltatás, és még így is ennyien maradtak a futárkodásnál.

Hogy ennek mi az oka? „Őszintén, sokan úgy vannak vele mint én, megszerették ezt a munkát, hiszen sok előnye van”. Mindenki maga választja ki, mikor és mennyit akar dolgozni, kint vannak a szabadban, bicikliznek vagy vezetnek, de ismer olyat, aki a gyorsaság és az izgalom miatt szereti, és végül, de nem utolsó sorban az, aki akar, elég jól is tud vele keresni. Cégenként eltérő, hogy pontosan mennyi az annyi, mert az egyiknél van külön óradíj is, míg a másiknál csak a szállítás díját kapja meg a futár, persze a borravalót mindenhol ők teszik zsebre. De akkor hogyan lehet dönteni arról, hogy melyik cégnél dolgozzon az ember, hiszen kívülről szinte nincs nagy különbség köztük? „Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai, a kollégákkal azt szoktuk beszélni, hogy az lenne az ideális, ha mindkettőből kivennénk a pozitív dolgokat és összeraknánk egy munkáltatóba” - mondta.

Vadkapitalista viszonyok

Megkértem, soroljon fel példákat a cégek megnevezése nélkül arra, hogy milyen eltérések lehetnek különböző futár-szolgáltatásoknál. Az egyiknél, mondta, jobban lehet keresni. Viszont jelenleg annyira sokan vannak, hogy ott nem jut elég műszak, és mivel Feri alacsonyabb csoportban van, ezért sokszor esélye sincs dolgozni. Ha meg nem dolgozik, akkor csak lejjebb kerül és így tovább. Mik ezek a csoportok? „Minden futár bekerül 1-től 10-ig egy csoportba. Értelemszerűen az a jobb, ha minél feljebb vagy, mivel ez dönti el, mikor választhatsz műszakot. Ha feljebb vagy, kényelmesen be tudod magadnak osztani, hogy mikor és mennyit akarsz dolgozni, viszont ha az alsóházban foglalsz helyet, akkor örülhetsz, ha kapsz műszakot, vagy pedig állandóan azt kell nézned, mikor raknak fel egyet cserére.”

Az, hogy mi alapján kerül be valaki egy adott csoportba, sok tényezőből áll össze, Feri is volt már a harmadik és a hetedik csoportban is. Először figyelembe veszik azt, hogy a futár megjelenik-e az adott műszakon, hiszen van olyan, hogy kint szakad, és valaki nem akar dolgozni menni. „Az ilyen futárokat csak cukorfutárnak hívjuk” - mondja. Fontos még az is, hogy késik e valaki a műszakról, hogy dolgozik-e speciális órákban (ebéd, vacsora), hány órát húz le az adott műszakban, mennyit dolgozik összesen, egy órában átlagosan hány rendelést visz ki - „ebből még versenyeket is tartunk magunk között” - továbbá nézik azt is, hogy mióta van valaki a cégnél.

Akkor egy kezdő futár honnan indul és milyen esélyei vannak feljebb kerülni?

„A kezdők a 10-es csoportba kerülnek, amiben csak ők vannak, viszont ez a csoport a 4-essel egy időben választ magának műszakot.” Ezután az újoncnak két hete van rá, hogy bekerüljön egy rendes csoportba, de a besorolás négy hetet vesz figyelembe, így kezdőként amúgy sem tud bekerülni a legjobb csoportba. A pontrendszer része az is, hogy mióta dolgozik valaki a cégnél. Ez eléggé nehezíti az esélyeket. „Jó az elgondolás, hogy honorálják azt, ha lojális vagy, de ezzel a kezdők alapból hátrányból indulnak - mondta erről Feri.”

A kasztrendszeres hasonlatunkat azért elveti. „Az egy kicsit erős kifejezés, de biztos, hogy meg vagyunk különböztetve, és nem vagyunk egyenlőek”. Ez hatványozottan igaz az újoncokra. Nyilván nem hiába van az feljebb, aki ott van, nem is sajnálja tőlük senki a műszakot, „maga a rendszer az, ami igazságtalan”.

És hogyan megy ez egy másik cégnél? „Máshol ez teljesen különbözik, ott tényleg te magad döntöd el, hogy mikor és mennyit dolgozol. Nincsenek műszakok, csak aktiválnod kell magad az applikáción, és már jönnek is a rendelések attól függően, hogy hol vagy”. Továbbá nem kötelező elfogadni az adott rendelést, amit egy futárra osztanak, mert van, ahol nincs ilyen lehetőség, és a besorolásba ez végül beleszámít.

Arra voltam kíváncsi, határozottan meg tudja e mondani, hogy az egyik cég jobb-e, mint a másik „Nem feltétlenül, mindegyiknek megvan a maga hátránya” - mondta. Valahol nagyon sok futárt vesznek fel pont azért, mert nem fix műszakokban dolgoznak az emberek, ezért nekik biztosítaniuk kell egy állandó állományt, akiket be lehet venni. Emiatt viszont olykor meg túl sokan vannak, és egyszerűen nincs rendelés. Sokan emiatt gyorsan otthagyják ezt a céget, és ezért sokkal kevesebb állandó futár van, aki már régóta ott dolgozik.

Pedig a futárkodás veszélyes üzemnek tűnik, ahol számít a tapasztalat. Láthatjuk minden nap a fülünk mellett elsuhanó bringásokat, akik rohannak, hogy odaérjen időben az ebéd. „Igen, ez a munka veszélyes is, még az olyannak is, aki jó kondiban van, jól kerékpározik és betart minden szabályt.” Kinyíló ajtók, hülye autósok, e-rolleresek hada, sok veszély leselkedik rájuk, Ferinek is volt már egy nagyobb balesete, ami után két hétig nem tudott dolgozni. Még hozzátette azt is, hogy minden futárnak, akit ismer, már biztosan volt balesete. Hogyan történt a baleset, ki volt a vétkes? „A körúton történt, a biciklisávban mentem, és hirtelen egy parkoló autó ajtaja nyílt ki előttem, és már nem tudtam fékezni, végül a mentő vitt el, de szerencsére ennek már négy hónapja”. A futárcég ilyenkor semmit sem csinál, hiszen a futároknak sincs közvetlen telefonszámuk egy diszpécserhez, akinek tudnak szólni, hogy mi történt. „Szerencsére két kolléga látta az esetet, és ők írtak a nevemben”.

Van, ahol nincs semmilyen biztosítás, azt mindenki magának intézi, de van, ahol a cég köt biztosítást a futárokra. Szerencsére Ferinek volt biztosítása, „de így is két hétig utána nem tudtam dolgozni, ami nagy kiesés volt számomra”. Balesete után „csak annyit kérdeztek tőlem, hogy volt-e nálam rendelés”.

A városi közlekedést kéne megreformálni

Sokszor látni a járdán száguldozó vagy szabálytalanul közlekedő futárokat. „Igen, sokszor közlekedünk szabálytalanul, és vannak olyan futárok, akik még biciklizni is alig tudnak, általában az ilyenek az úgynevezett covidfutárok, vagyis azok, akik a vírus miatt kényszerültek rá, hogy ezt a munkát végezzék, és általában ők azok, akik bérelt kerékpárral közlekednek. „Nem szabad náluk sem általánosítani azért, mert vannak olyan futárok, akik nem megfelelően közlekednek“ - mondta Feri.

A miskolci baleset nagyon megrázó volt Feri számára, mert úgy gondolja, hogy a futár volt a hibás, és ez tovább növeli az ellenük irányuló haragot az emberekben. A munkakör része, hogy időben minél gyorsabban odaérjenek egy helyre, „és sokszor ezért szabálytalanul kell közlekednünk. De aki ésszel csinálja, az nem fog balesetet okozni. Ha betartanánk minden szabályt, akkor nem tudnánk mindenhova fél órán belül odaérni”.

Arról, hogy a futárcégeknél van-e bármilyen követelmény vagy esetleg oktatás a balesetmegelőzés és a helyes közlekedés terén, Feri annyit mondott: „sajnos nincsen, és mivel alvállalkozóként dolgozunk, nem is terheli őket semmilyen felelősség egy olyan esetnél, mint a miskolci”. Feri a futárkodástól függetlenül is fontosnak tartaná, hogy Magyarországon legyen valami kötelező KRESZ-vizsga a kerékpárosok számára, vagy az iskolában rendszeres oktatás, aminek a balesetmegelőzés a célja.

Ha már ennyire belementünk a forgalom-szabályozásba, megkérdeztem, hogy aktív kerékpárosként és futárként mit gondol a budapesti, azon belül is a belvárosi biciklis közlekedésről. A politikától függetlenül jó kezdeményezésnek tartja, amit a belvárosi bicikliutakkal csinálnak. „Sőt, sok helyről akár még az autókat is kitiltanám, hogy legyen csak a bicikliseké, rollereseké és a tömegközlekedési járműveké”. Így szerinte sokkal környezetbarátabb és biztonságosabb városunk lehetne.

Budapesten, de már a nagyobb vidéki városokban is szinte a mindennapok állandó szereplői lettek a futárcégek. Az iparág folyamatosan bővül, és ez a tendencia valószínűleg a jövőben sem fog megállni. Sok reklámot és különböző marketing-tartalmat látni mostanában, itt van például a WellHello legújabb klipje, amiben Istenes Bence a videó elején egy futárt alakít. Láthatunk még videó sorozatokat is a YouTube-on, amik csak arról szólnak, hogy a céget reklámozzák.„Sok hírlevelet kapunk, amikben azt írják, hogy mennyivel több a rendelés, és most milyen sokat költenek marketingre, de mi a kollégákkal ebből semmit nem érzékelünk. Sőt azt látjuk, hogy mostanában a rendelések száma rohamosan csökken.”

A cikket Cmarits Milán írta. A címlapkép illusztráció.

Augusztus 20-án rendezik a szokásos Szent István napi tűzijátékot. Mint minden évben, idén is színes, fényes és káprázatos műsorra számíthatunk. Azonban a fellőtt rakétáknak nem csak az ára nagy. A tűzijátéknak számos olyan hatása van, ami egyaránt káros ránk és a környezetünkre.

2021-ben Magyarország kormánya „Európa legnagyobb tűzijátékával” készül augusztus huszadikára. A héten elfogadták a műsor biztosítási tervét is, amiben sok problémát okozott a gyúlékony anyagokkal feltatarozott Lánchíd is. A színes fényeket nézve néha elfelejtjük, de a tűzijáték valójában egy veszélyes pirotechnikai eszköz, ami megfelelő biztonság nélkül óriási károkat okozhat. Halálos balesetek persze legtöbbször tűzijátékgyárakban történnek. Mexikóban, a tultepec-i gyárban az elmúlt 5 évben 115-en haltak meg.

A rakéták elsősorban fémsókból és fém-oxidokból készülnek, amik égés közben eltérő színnel festik meg a lángokat. A fématomok gerjesztődnek, és a kinyert energia fényként sugárzik. Minden árnyalatnak megvan a maga eleme. A lítium a rózsaszín, a nátrium a sárgák, a réz vagy a bárium pedig a kék színekért felel. A nemzeti zászló fényfestéséhez stronciumra, magnéziumra és báriumra van szükség.

Azonban ezek az anyagok nem égnek el, csak különböző összetevőikre bomlanak. Aztán bekerülnek a légkörbe, jelentősen szennyezik vizeinket és a termőtalajt. Belégzésük és megemésztésük nagy mennyiségben hányással, hasmenéssel járhat. Van köztük rákkeltő anyag is, de a legnagyobb problémát a légúti megbetegedésekkel okozzák. A kórházakban általában a tűzijátékok utáni napon van a legtöbb asztmás rohammal bekerülő beteg.

Ilyenkor a legrosszabb a levegő minősége is. A 2019-es indiai Diwali fesztivál után a légszennyezést mérő index elérte a maximális értéket Indiában, ami egyébként is harmadik helyen áll légszennyezésben globálisan. Egy milánói kísérlet megmutatta, hogy egy 60 perces tűzijáték után 11-szeresére nő a levegő káliumtartalma, ami jelentősen roncsolja a vesét és a kiválasztásban résztvevő szerveket.

A tűzijáték persze a környezetre is káros. Egy londoni kutatás megmutatta, hogy egy tűzijátékos ünnep után sokkal magasabb a levegő nitrogén-oxid és kén-dioxid tartalma. Ezek a gázok hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, valamint a klímaváltozást okozó üvegházhatáshoz.

A zajszennyezésről itt még szó sem esett, viszont Botos Tamás cikkében olvasható 4 jó tipp a kutyásoknak, akik már alig várják, hogy kis kedvencük visítva remegje végig a holnap estét.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

A Global Commons Alliance augusztusi kutatása alapján egyre jobban terjed a klímatudatosság. A G20 országok (ide tartozik a 19 legnagyobb gazdaság és ez Európai Unió) lakói egyre inkább hajlandóak klímatudatos életmódra, miközben jelentősen nő a klímakatasztrófától való félelem és ennek pszichológiai formája, a klímaszorongás.

A kutatás megmutatta, hogy

• a G20 országok lakosságának 75 százaléka szerint tönkretesszük a Földet,
• 58 százalék rendkívül aggódik bolygónk állapota miatt,
• és ötből négy válaszadó hajlandó lenne a környezetvédelmet a gazdasági érdekek elé helyezni.

Az elemzés szerzője, Owen Gaffney szerint jelentős a klímavédelem globális támogatottsága.

„Az emberiség nem csupán alvajárás közben lépdel a klímakatasztrófa felé. Tudjuk, hogy amit csinálunk az óriási kockázattal jár, az emberek tenni akarnak, és azt akarják, hogy a politikai vezetők is tegyenek a klímakatasztrófa ellen” - nyilatkozta a kutató.

A klímaváltozással kapcsolatos aggodalom nagyobb a szegényebb országokban. Indonéziában 86, Törökországban 83 százalék gondolja, hogy tönkretesszük a Földet, miközben ugyanerre a kérdésre az Egyesült Államokban 60, Nagy-Britanniában pedig 65 százalék felelt igennel.

A kutatás adatait idén tavasszal gyűjtötték, még a nyugat-európai áradások és a kaliforniai erdőtüzek előtt. Azóta a klímaszorongás jelensége még inkább elterjedt, főként a fiatalok körében, akik közül sokak számára a klímakatasztrófa jelentheti a kilátástalan jövőt.

A klímaszorongást, vagy más néven öko-szorongást a klímaváltozás miatt kialakult krónikus félelemként definiálják. Szélsőséges tünete lehet a szédülés, álmatlanság vagy akár a pánikroham is.

A klímaszorongás jelen van magyar fiatalok körében is. Az ALTEO csoport kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben. A fiatal felnőttek szerint a környezetszennyezés és a globális felmelegedés a legsúlyosabb probléma, az egyetemi végzettségűeknél pedig a piacgazdaság okozta pazarlás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A budapesti lakosok külön említették a műanyagszennyezést, amivel a válaszadók 83 százaléka találkozott már valamilyen formában.

„A nyugati ember évtizedeken keresztül kizárta ezeket a problémákat, de ez a fajta szorongás az, ami elvezethet bennünket a paradigmaváltásig, mind egyéni, mind a kollektíva szintjén” – mondta dr. Kőváry Zoltán, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója, aki az idei Kolorádó fesztiválon is tartott előadást a témában.

Szerinte a klímaszorongás olyan egzisztenciális szorongás, mint a haláltól való félelem, nem tudjuk kontrollálni vagy kiiktatni. A bolygó megmentése szempontjából viszont jó dolog, mert ebből meríthetünk erőt a klímaváltozás elleni harchoz. Kőváry szerint a tudatosságot jelentősen fokozzák a zöld kezdeményezések, ezzel is csökkentve, de nem megszüntetve a szorongást.

Írta: Lénárd Lili

Megjelent a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő 4. Makrót itt lehet megrendelni.

Több olvasói levelet és kérdést is kaptunk már a magazinnal és annak tartalmával kapcsolatban, és hogy ezek megválaszolása egyszerűbb és mindenki számára követhetőbb legyen, Sarkadi Zsolt, a lapszám szerzője szerdán 18:30 és 20 óra között személyesen válaszolja meg a kérdéseiteket a 444 támogatói Facebook-csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán, azaz ma 18:30-kor a Közértben!

Van olyan település, ahol a helyiek szerint megelőzhető lett volna a katasztrófa, mégsem maradt semmijük a tűz után. A turizmusból élő régióban csak a legmakacsabb turisták maradtak. Sok helyen évekbe telhet az újrakezdés. A Deutsche Welle riportja.

Európai vezetők éles kritikákat fogalmaztak meg a Biden-adminisztráció afganisztáni kivonulásáról - írja a Politico.

Sokan megkérdőjelezték Joe Biden amerikai elnök külpolitikai képességeit, miután a tálibok vasárnap elfoglalták Kabult. Európai diplomaták a Politico cikke szerint attól tartanak, hogy folytatódik a nyugati országok szövetségének leépülése, ami Donald Trump elnöksége alatt kezdődött.

A legjelentősebb kritika a német vezetéstől érkezett, akik eddig egyértelműen bíztak a demokrata elnökben.

„Nehéz szívvel mondom ezt, de az amerikai csapatok korai kivonulása komoly következményekkel járó tévedés a mostani adminisztráció részéről. Ez a döntés óriási kárt okoz a nyugat politikai és morális hitelességében” - nyilatkozta Norbert Röttgen, a német parlament külpolitikai tanácsának elnöke, aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol Joe Bidennel.

Angela Merkel hivatalosan nem bírálta Biden döntését, de a Süddeutsche Zeitung szerint elhamarkodottnak tartja a visszavonulást. Egy hétfői értekezleten azt mondta, hogy a tálibok győzelme elkeserítő azoknak, akik eddig a demokrácia és a szabadság híveinek tartották magukat – főként a nőknek.

Az Egyesült Királyságban is hasonlóan reagáltak a történtekre. „Afganisztán a legnagyobb külpolitikai katasztrófa Szuez óta. Át kell gondolnunk, miként viszonyulunk a szövetségeseinkhez, ki számít és hogyan védjük meg az érdekeinket” - írta Tom Tugendhat, a brit parlament külpolitikai tanácsának elnöke a Twitteren.

Afganisztán esete a Politico szerint mostantól gyakori érv lesz az önálló, Amerikától kevésbé függő európai biztonságpolitikáról szóló vitákban. Emmanuel Macron francia elnök például azok között van, akik szerint Európának nagyobb „stratégiai autonómiára” lenne szüksége.

Írta: Lénárd Lili

Megjelent a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő 4. Makrót itt lehet megrendelni.

Több olvasói levelet és kérdést is kaptunk már a magazinnal és annak tartalmával kapcsolatban, és hogy ezek megválaszolása egyszerűbb és mindenki számára követhetőbb legyen, Sarkadi Zsolt, a lapszám szerzője szerdán 18:30 és 20 óra között személyesen válaszolja meg a kérdéseiteket a 444 támogatói Facebook-csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 18:30-kor a Közértben!

„Auschwitzban nem a haláltól félt az ember, hanem az élettől.” Részlet egy 97 éves holokauszttúlélő és dédunokája beszélgetéseiből, amelyeket, rendhagyó módon, a TikTokon osztanak meg a világgal. A párosnak már több mint 1 millió követője van a közösségi platformon. A Deutsche Welle riportja.

A kormányváltáshoz egységre van szükség és olyan vezetőre, aki szembenézhet Orbán Viktorral. Tehát az összellenzéki koalíció sikere azon is múlik, hogy képesek lesznek-e kiállítani egy olyan miniszterelnök-jelöltet, akit többségben támogat az ellenzéki szavazóbázis.

Hogy ez sikerül-e, az az inkongruens [nem harmonikus, nem összeillő] szavazókon múlik, hiszen az ő kompromisszumkészségük kell ahhoz, hogy egy valóban esélyes vezetőt válasszon az ellenzék. Erre azonban kicsi az esély, mivel statisztikák szerint az átlag választó inkább szavaz az általa preferált párt vezetőjére, mint arra a politikusra, akivel valóban szimpatizál.

Jobbikos Józsi + Karácsony Gergely = inkongruens szavazó

Szemléltetés céljából vegyünk egy egyszerű példát.

Józsi már régóta a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazója, hiszen egyetért a párt által közvetített jobboldali értékrenddel. Józsi környezettudatos is, neki nagyon bejönnek az új biciklisávok Budapesten. Emiatt Jobbikos Józsi nem Jakab Pétert, hanem Karácsony Gergelyt szeretné miniszterelnök-jelöltnek.

Jobbikos Józsi tehát inkongruens szavazó, hiszen a saját pártpreferenciájától eltérően, másik párt vezetőjével szimpatizál, de fontos, hogy az inkongruencia csak a szimpátiára vonatkozik, Jobbikos Józsi ugyanis inkongruens marad akkor is, ha esetleg pártszimpátiáját a személyi szimpátiája fölé rendelve, nem az általa kedvelt Karácsonyra, hanem Jakabra szavaz.

Mivel az előválasztáson több hasonló nagyságú párt indul, a támogatottság jobban eloszlik, kevésbé lesz egy kiemelkedő miniszterelnök-jelölt. Ez azért jelent problémát, mert az előválasztások után az egész ellenzéknek egy vezető mögé kell felsorakoznia, ami nehezebb egy kevésbé egyértelmű miniszterelnök-jelölti verseny után.

Ezáltal az ellenzéknek nagyon fontosak az inkongruens szavazók, hiszen az ő bizonytalanságukon múlhat, hogy valóban esélyes miniszterelnök-jelöltet választ-e a koalíció.

De kire szavaz Jobbikos Józsi?

Egy 2019-es kutatás szerint átlagosan a szavazók 17 százaléka hasonló cipőben jár, mint Jobbikos Józsi. A kutatás 83, a Freedom House követelményeinek megfelelően ‘szabad’ parlamenti választást vizsgált az 1996-2006 perióduson belül. Annak ellenére, hogy az átlag önmagában is alacsony, a kutatásban felhasznált 1998-as magyar adatok szerint itthon rekordalacsony, 6 százalék volt az inkongruens szavazók aránya. Ezt a tendenciát követve feltételezhetjük, hogy ez a mai napig egy relatív kis szavazói réteg Magyarországon.

És ha ez így igaz, az elég rossz az ellenzéknek, ugyanis erre a kicsi inkongruens bázisra építhet a koalíció.

Azonban a pártlojalitás, tehát a kongruencia jelentősen csökkenti a koalíció egységének esélyét, ugyanis a még fent említett 17 százalékos inkongruens csoport 80 százaléka is pártpreferencia alapján szavaz politikai vezetőre, hiába tart szimpatikusabbnak egyébként másik jelöltet.

Ennek ellenére, a 2018-as választási statisztikák szerint Magyarországon a vártnál jobban működött a ‘stratégiai szavazás’. A nagyobb pártok, mint a DK, MSZP és Párbeszéd visszalépése 8-ból 5 helyen hozott ellenzéki győzelmet. Ebből jól látható, hogy az elmúlt évtizedtől kiégett ellenzéki szavazótábornak lehet, hogy mindegy, ki megy végül Orbán ellen. Már a ‘szivárvány-koalíció’ létezésének ténye is elképesztő elszántságra utal. Meg arra, hogy mennyire utálják a Fideszt.

A kutatás eredménye alapján 5 db Karácsony-szimpatizáns Jobbikos Józsi közül négy hű lesz pártjához, és Jakab Péterre fog szavazni. Csak egy Józsi dönt mégis Karácsony mellett, annak ellenére, hogy igazából mindannyian őt akarják miniszterelnök-jelöltnek.

A Medián júniusi mérései szerint a miniszterelnök-jelölt listát Jakab Péter (43 százalékos támogatottság) és Karácsony Gergely (41 százalék) vezetik. Azonban az egyébként széles körben elutasított Dobrev Klára (44 százalék semmiképp nem választaná) mögött álló DK 3 százalékkal erősebb, mint a főpolgármestert támogató MSZP-Párbeszéd és LMP összesen. Tehát a bizonytalan szavazók körében valószínűleg Jakab van elől, azonban mögötte nem Karácsony, hanem Dobrev állhat.

Tehát, ha az ellenzék erős vezetőt akar, akkor a Jobbiknak érdemes hagyni, hogy Józsi Karácsony Gergelyre szavazzon, ne feltétlenül az általa támogatott párt jelöltjére. Csakis így szűrhető le a miniszterelnök-jelöltek valós támogatottsága.

Természetesen a mostani előválasztást is rengeteg külső tényező befolyásolja. Arról nem is beszélve, hogy a kutatás adatai átlagértéket adnak, figyelmen kívül hagyva az országspecifikus paramétereket, mint például Orbán Viktort. Sokan, akik tényleg csak a kormányváltást szeretnék, valószínűleg már bárkire behúzzák, akit esélyesnek látnak. De az is előfordulhat, hogy az MKKP miatt megváltoztatott választási törvény valóban megzavarja a rendszert, és a politikai elitből rég kiábrándult szavazók bejuttatják a parlamentbe a kutyapártot.

Mi van Fideszes Fannival?

A kormánypárt szempontjából valószínűleg teljesen irreleváns ez a kérdés.

A kutatás szintén megmutatta, hogy a politikai spektrum szélein található pártok kongruensen szavaznak. A szélsőséges pártok szavazói nem szimpatizálnak más vezetővel, hiszen a személyi kultuszra épülő politikai hatalom mellett nincs helye a párt és a vezető megkülönböztetésének.

Persze ez lehet azért is, mert a radikális szavazó előtt valóban nincs túl nagy választék.

Ennek ellenére, csak azért, mert Dúró Dóra is örül a „pedofil törvénynek", a 13. nyugdíjas néni még nem fog a Mi Hazánkra szavazni. Számára fontosabb a pártlojalitás és persze Orbán Viktor.

A cikket Lénárd Lili írta.

A rendhagyó 2020/2021-es tanév után, szeptember 1-jén újra megnyitnak az oktatási intézmények. A magyar lakosság oltottsági aránya az uniós átlag felett van, de a fiatalabb korosztály még nem rendelkezik nyájimmunitást kiváltó védettséggel. A negyedik hullám megelőzéséhez intézkedésekre lenne szükség, azonban az intézmények egyelőre nem kaptak semmilyen tájékoztatást. Kötelező lesz-e a maszkviselés? Csökkentett lesz a csoportok létszáma? A fakultatív programokon csak a beoltottak vehetnek részt? Mi történik, ha tetőzik a negyedik hullám?A felnőtt lakosságot érintő tavaszi nyitás szabályai jól beváltak, viszont nem tudni mi történik, ha mindezt a fiatalokon alkalmazzuk. A szakértői vélemények megoszlanak, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy a tanévkezdés és a delta variáns terjedésének kombinációja okozhatja majd a negyedik hullámot.

Falus Ferenc, egykori országos tisztifőorvos és a baloldal volt főpolgármester-jelöltje szerint az iskolákban szigorú intézkedésekre lenne szükség. A kötelező maszkviselés és a távolságtartás lenne a legfontosabb, de az is sokat segítene, ha nyugati példára itthon is rendszeresen tesztelnék az iskolás gyerekeket. A gyors nyáltesztek segítségével megakadályozhatnák a vírus terjedését.

Nézzük tehát, hogyan is állunk oltások terén:

• Jelenleg a magyar lakosság 56.7 százaléka rendelkezik teljes védettséggel.

• Az 50 felettiek között 73 százalék,

• viszont a 18-24 évesek közül csak 51.6 százalék kapta meg a védőoltást.

• A 16-18 évesek 46 százaléka,

• a 12-15 korosztálynak több mint 15 százaléka.

• A náluk fiatalabbak számára az év végére tervezik az oltás engedélyeztetését.

Annak ellenére, hogy a teljes lakosság átoltottsága magas, a fiatalabb korosztályok védettségének hiánya jelentős problémát okozhat az iskolakezdésnél. Falus szerint az évnyitáskor kezdődő oltakozás már túl késő, a nyár elején el kellett volna kezdeni a fiatalok oltását ahhoz, hogy szeptemberben ez ne jelentsen fokozott veszélyt.

Leckefüzet, uzsis doboz, maszk, tesicucc és oltás

Beoltottsági szempontból az általános iskola a legkritikusabb oktatási intézmény. A gyerekek nem rendelkeznek oltással, viszont otthon laknak, gyakran találkoznak nagyszüleikkel, ezzel folyamatosan veszélyeztetve az idősebb korosztályt.

Oltás szinten talán egy fokkal jobb, viszont terjesztés szempontból még rosszabb a gimnazisták, középiskolások helyzete. Ebben a korcsoportban már mindenki jogosult az oltás felvételére, de a gimibe beszabaduló tinik és bulizási szokásaik nem adnak okot sok nyugalomra. Ha a tanteremben nem is, vízipipázás közben, házibulikban és a 18 év alattiakat kiszolgáló lokálok teraszain pont úgy terjedhet a korona mint a csókbetegség.

Ennek ellenére a pedagógusok eddig nem kaptak semmilyen tájékoztatást az új tanévről. A diákok tankötelezettsége miatt valószínűleg kötelező lesz a tanórákon a jelenlét, de kirándulásokon, múzeumlátogatásokon és minden az intézmény által szervezett fakultatív programon csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A 12 év alattiak tehát idén nem vehetnek részt semmilyen külön programon. Követve a ‘tavaszi nyitás’ szabályait, logikus lehet, hogy a diákoknak nem kell beltéren maszkot hordani. A belépés előtti lázmérés is valószínűleg megszűnik. Falus szerint a lázmérés egyébként sem lehet hatékony módja a gyorsan terjedő delta variáns megállításának.

Azt viszont senki sem tudja, mi lesz a kötelező távolságtartással. Ez azért fontos kérdés, mert a csoportok kapacitásának csökkentésével sokkal több feladat hárul a tanárokra, teljesen megváltozik az általános órarend és a termek beosztása.

Ez azonban újból felveti a pedagógusok rémálmát, a hibrid vagy online oktatás kérdését.

Közoktatási káosz

A tavalyi év során lehetőségünk nyílt betekinteni az oktatás jövőjébe: a számítógépek, live órák, előre felvett előadások és online vizsgák világába. Vagyis hát részben.

Annak ellenére, hogy az otthonról tanítás kényelmesen végezhető elfoglaltságnak tűnik, a tavalyi év bebizonyította, hogy mégsem annyira egyszerű a digitális átállás. A hibrid és online oktatás elképesztően leterhelte a tanárokat és a szülőket, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg bepótolhatatlan lemaradást okozott néhány gyereknél.

A alapprobléma az eszközök és a felhasználói tapasztalat hiánya volt. Hiába gondoljuk, hogy a mai gyerekek nagy része egész délután csak ‘számítózik’, mert az ország szegényebb régióiban néhol még megfelelő internetkapcsolat sincs. Nemhogy számítógép.

A koronavírus által sújtott szegény területek nehézségeiről tavaly májusban forgattunk videót.

De az online oktatás még az adott technológiával sem volt egyszerű. A tanárok papír formátumú jegyzetei mehettek a kukába, miközben ismeretlen és legtöbbször angol nyelvű szoftvereket kellett használniuk. Magyarországon az elmúlt évtizedben 29-ről 44 százalékra nőtt az 50 év feletti pedagógusok száma, akiknek eddig nem feltétlenül kellett az emailfiók ismeretét meghaladó képességek birtokában lenniük.

Még budapesti iskolákból is kerültek elő kabaréba illő történetek. Hallottunk olyat, hogy az ötödikeseket tanító tanár mobil és minden más technológiai hiányában, vezetékes telefonon diktálta le a szülőknek a tanórákat, akik a hosszas jegyzetelés után digitalizálhatták, megosztották majd kezdhették megtanítani gyerekeinknek az anyagot.

Vagyis az online oktatás hetei szó szerint káoszban teltek. Elveszett tanárok az online térben, home office-ból dolgozva főző, takarító és gyerekeit tanító szülők az ideg-összeroppanás szélén.

De végül is a nyáron mindenki kipihenhette magát. A családok végre tölthettek egy kis időt együtt, a tanárok pedig kemény 600 forintos órabérrel mehettek gyerekeket táboroztatni.

A cikket Lénárd Lili írta.

Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei. Rekord mennyiségű, 435430 diák nyert felvételt idén brit egyetemekre.

A felvételt nyert diákok száma tavalyhoz képest 5 százalékot nőtt. Ebből több 395770-en kerültek be az általuk elsőként választott szakra, 8 százalékkal többen mint tavaly.

Mindez persze nem véletlen. Idén a brit diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket beadandók és a tanárok személy szerinti értékelése alapján kapták. Gavin Williamson, a brit államtitkár a koronavírus okozta helyzettel magyarázta az a ‘eredmény-inflációt’. Szerinte elfogadhatóak a túlzó eredmények, hiszen a diákok számára is megterhelő volt ez a tanév.

A rekord mennyiségű felvételt azonban a jelentkezők száma is magyarázza. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe. Legfeltűnőbb emelkedés az orvosi és ápolói szakokon volt, ami valószínűleg a pandémiának köszönhető.

A cikket Lénárd Lili írta.

127 milliárd forintot csoportosított át hétfői határozataival a kormány a gazdaság-újraíndítási alapból, derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb, 151. számából. Az összeg nagyobb részét a Belügyminisztérium kapja (100 milliárd) és ebből 4 milliárdot kap a Terrorelhárítás. A kormány határozat “a terorrellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások fejezeti kezelésű előirányzat túllépésének jóváhagyásáról” szól. Az, hogy ez pontosan mire megy vagy miért van rá most szükség, nem derül ki a Közlönyből, de az biztos, hogy fontosnak találta az intézkedést a kormány mivel a miniszterelnök javaslatára készült el az azonnal hatályba is lépő határozat.

Ezen kívül a felsőoktatás kap 8 milliárdot, a múzeumok (kulturális és közgyűjtemények) több részletben 6 milliárdot, a büntetés-végrehajtás 2 milliárdot és a Digitális Kormányzati Ügynökség szintén 8 milliárdot.

Szintén Orbán Viktor jegyzi neve van a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark fejlesztésére átcsoportosított 5 milliárd forintról szóló határozatot is alatt is. A Modern Városok Program keretein belül zajló projekt több részletben kívánja felújítani a parkot, idén 2,4 milliárd forint megy a beruházásra. (Via HVG)

A cikket Cmarits Milán írta.

Minden olimpián ugyanaz a három ország nyeri a legtöbb érmet: Amerika, Kína, Oroszország. Az Amerikai Egyesült Államok végül 113 medállal, (ebből 39 arany) végzett az éremtáblázat első helyén.

Viszont nem igazságos, hogy olyan országok nyerik a legtöbbet, ahol legtöbben élnek vagy akik a leggazdagabbak. Hiszen sportágak között is hatalmas különbségek lehetnek, vannak olyan sportok amik drágábbak, vannak amit többen kell játszani, vagy van olyan amelyhez különleges klíma kell stb. Nagyon kevés olyan nemzet van ahol minden adott ahhoz, hogy az összes számban indítsanak versenyzőket. Például Luxemburg csak 12 sportolót küldött az olimpiára, míg amerika 613-at.

A BBC és David Forrest ezért készített több alternatív éremtáblázatot, amik figyelembe veszik az adott ország népességét, vagy éppen GDP-jét. Forrest szerint :”Egyértelmű, hogy ami számít az a népességszám, a bevételek aránya és a politikai berendezkedés.”

Népességarányosan jobban teljesített a magyar csapat

Sok ország túlteljesít, ahhoz mérve, hogy mennyire népes vagy gazdag. San Marino mindössze 34 ezer polgárával három medált is tudott nyerni ezért ők végeztek az első helyen a populációt figyelembe vevő táblázatban. Őket követi Bermuda, Bahamák, Új Zéland és Jamaica. Ebben az összeállításban Magyarország tizedik helyen végzett, öt hellyel előrébb, mint a hagyományos éremtáblán. Ezek szerint hazánk is a túltejesítők között van mivel 9,7 milliós lakosságával 20 medált tudott hazahozni.

De nem csak a népességszámot kell figyelembe venni, az nem garantálja, hogy egy ország végül hogyan teljesít a versenyeken. India például 7 darab érmet gyűjtött ami ahhoz képest, hogy a világ egyik legnépesebb országa elég nagy alulteljesítés. Az angol uralom alatt kezdett el Indiában is terjedni a krikett és mára már ez az ország nemzeti sportja. A baj csak az, hogy a krikett nem Olimpiai sport és ezért ezt a tudást India nem tudja kamatoztatni.Viszont ha a következő összehasonlítást vesszük figyelembe, mégsem teljesített olyan rosszul.

GDP-arányosan Kína a legjobb

“Ha egy ország szegény, nem lesznek meg az erőforrásai, hogy a potenciált teljesítményre váltsa, és ezzel versenyképessé váljon világszerte” - mondja Forrest. Ha az egy főre jutó GDP alapján vizsgáljuk az egyes országok teljesítményét Kína és az orosz delegáció itt is éllovas, az amerikaiak viszont a 15. helyre csúsznak vissza. Ezen a táblázaton Kenya a harmadik, amely ugyan csak 10 medált zsebelt be, viszont a GDP-je is csak 1838 dollár/fő*.

Ezután jön Ukrajna, Uganda, Etiópia és India a hetedik helyen. Vagyis ebben az összehasonlításban nem is teljesített olyan rosszul az Indiai csapat hiszen szegénységük miatt valószínűleg nem volt elég lehetőségük hasznot kovácsolni abból, hány ember is él az országban. A listát a szintén népes Brazília, majd Irán és Üzbegisztán zárja.

Kulturális és politikai faktorok is befolyásolhatják egy adott ország teljesítményét az olimpián. Forrest szerint a posztszovjet országok előnnyel indulnak, mivel erős sportinfrastruktúra alakult ki a kommunista rezsim alatt. Az is számít, hogy az ország mit választ, milyen sportágban szeretne versenyezni. Hiszen nem mindenki engedheti magának az előbb felsorolt okokból, hogy minden versenyszámban képviseltesse magát.

Az sem utolsó szempont, hogy egy adott ország csapatsportokban jeleskedik vagy egyéniben. Hiszen ahhoz, hogy egy nemzet jól szerepeljen labdarúgásban minimum 11 jól focizó játékosra van szükség és akkor még nem is esett szó az edzőkről és a különböző segítőkről. Ha mindez megadatik és a csapat is jól szerepel akkor is csak egy medált fog érni az országnak. Ezzel ellentétben az egyéniben indulók akár több medált is szerezhetnek, de ha csak minden úszó vagy futó elér egy dobogós helyezést máris többszörösét éri a focicsapat sikerének a végső elszámolásban. (BBC)

A cikket Cmarits Milán írta.

*Pontosítás: a cikk eredeti verziójában két nagyságrendet tévedtünk Kenya egy főre jutó GDP-jében, a hibáért elnézést.

A spanyolországi régióban ennek nem mindenki örül. A helyi lakosságnak nem sok haszna származik abból, hogy a városukban megjelennek a nagy cégek, amelyek ráadásul a kisebb befektetőket is kiszorítják. A természetvédők szerint pedig a hatalmas projektek veszélyeztetik a rendkívül változatos helyi élővilágot. A Deutsche Welle riportja.

Los Angeles, szombat kora reggel, a Ralphs nevű szupermarketben egy medvebocs grasszál a sorok között. Mindenki meglepődve figyelte az eseményeket de a jövevény ártalmatlanul kisétált a boltból és valószínűleg jobban félt a többi vásárlótol mint azok tőle.Tisha Campbell, színésznő pont abban a boltban vásárolt és videóra vette találkozást.

Egy másik vásárló azt írta Facebook oldalán :”éreztem, hogy valami szuszog a lábamnál, lenézek ..és egy medve volt!” Maria Campbell a poszt írója szerint a bocs megijedt és ezután rohant be az élelmiszerboltba. A végére csak annyit írt, “még nem is ittam kávét”.

A helyi vadon élő állatokért és halakért felelős szerv (CDFW) végül megtalálta a városban barangoló medvét aki egy utánfutó alatt bujkált. A CDFW elkábította a 54 kilós medvét és hamarosan egy közeli erdőben elengedték.

A Kaliforniai hatóság szerint már több jelentést is kaptak hasonló medvék kóborlásáról ezért megkérték az ott élőket, hogy azonnal jelentsék ha hasonlót látnak.

David Balen a Porter Ranch alelnöke úgy nyilatkozott az esetről : “Örülök, hogy senki nem érintkezett a medvével. Bármi megtörténhetett volna” (HuffPost)

A cikket Cmarits Milán írta.

A Rómától délre fekvő Sperlonga strandján három családot sodort el egy hirtelen jött tengeráramlat vasárnap délután. Az összesen 14 tagból, közte nyolc gyerekből álló csapat gumimatracokon és gumicsónakokon fürdőzött, amikor megtörtént a baj. Ezután nem tudtak maguktól visszaúszni a partra, csapdába estek.

Segélykiáltásaikat egy fiatal nő hallotta meg a parton, aki rögtön a vízimentőkhöz rohant. A mentőakciót három speciálisan kiképzett labrador hajtotta végre: a hétéves Mia, az öt éves Mira, és a négyéves Eros. A négylábú vízimentők 20 perc alatt biztonságba helyezték a tengeren rekedt családokat. A mentést 400 ember figyelte a strandról, akik hatalmas ujjongásba és tapsolásba kezdtek, amikor a kutyák mindenkit biztonságba helyeztek.

A város polgármestere, Armando Cusani is külön gratulált a labradoroknak, és hozzátette, hogy ez az eset bizonyítja, hogy helyes döntés volt mentőkutyákat alkalmazni a vízi mentésben. Egyébként Olaszországban már 1994 óta használnak ilyen kutyákat.(Ansa)

A cikket Cmarits Milán írta.

Hansle Parchment, jamaicai futó augusztus 3-án, kedden elindult szállásáról a férfi 110 gát selejtezőjére. Egyszerű balgaságból rossz buszra szállt, amit akkor vett csak észre, amikor megérkezett az evezősök központjába.

„Az elődöntők napján véletlenül rossz buszra szálltam, ami természetesen nem oda vitt, ahová szerettem volna” – mesélte Parchment. „Zenét hallgattam, nem figyeltem a hangosbemondóra. A busz elején mintha láttam volna kiírva, hogy atlétika pálya, úgyhogy nem gondolkodtam, felszálltam.”

Amit Athleticsnek nézett, az Aquaticsnak bizonyult. Miután megtudta, hogy az evezős központból csak úgy tud eljutni az atlétikai stadionba, ha visszamegy a szállására, és felszáll a jó buszra, úgy tűnt, minden remény szertefoszlik számára. Így nem ért volna időben oda saját versenyére. „Ha ezt a megoldást választottam volna, úgy estem volna be a versenyre, hogy bemelegíteni sem tudtam volna.”

Amikor már lassan kezdte feladni olimpiai álmait, egy helyi önkéntes lányt talált, aki készséggel segített neki. A megmentő pénzt adott taxira a futónak, és így időben odaért az elődöntőre. Ezután Parchment második lett a futamában, és kvalifikálta magát a döntőbe, ahol megnyerte a számot. (Eurosport)

A cikket Cmarits Milán írta.

A görög apokalipszis eddigi egyetlen halálos áldozata egy 38 éves önkéntes tűzoltó, aki egy közeli településről jött segíteni. Athén északi részén a tűz miatt ledőlő villanypózna okozta a férfi halálát, írja a The New York Times.

Jorgosz Haciszpirosz pénteken térhetett vissza a Droszopigiban, a Peloponészoszi-félsziget déli csücskében levő otthonába, amelyből már csak támfalak maradtak, és egy bicikli, ami különös módon túlélte a pusztítást. Mikor a férfi belépett a házba, füst szállt fel a még parázsló könyvespolcból.

Többen vannak kórházban különböző égési sérülésekkel, és 2000 embernek kellett elhagynia otthonát a tűzvész miatt. Hivatalos adatok szerint 56 ezer hektár égett le Görögországban az elmúlt 13 napban. Hogy legyen mihez viszonyítani: az érintett részek nagyobbak, mint Budapest (52 ezer hektár), de kisebbek, mint a Balaton (59 ezer hektár).

A legnagyobb tűz Évián tombol, ami Görögország második legnagyobb szigete és közkedvelt turista-úticél. „Két tűzfront van Évián” - mondta Nikos Hardalias a polgárok védelméért felelős miniszter - „az egyik északon, a másik délen”. Giannis Kontzias, az egyik északi város, Istiaia polgármestere szerint „már túl késő, a területek megsemmisültek”.

A tűz okát még hivatalosan nem tudják, de több európai vezető is a globális felmelegedés egy újabb fenyegető jeleként tekint a katasztrófára. Kyriakos Mitsotakis, Görögország miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy a tüzek a „klímaváltozás valóságát” bizonyítják.

A tűz egyik kiváltó oka az elmúlt harminc év legnagyobb hőhulláma, melynek következtében a hőmérséklet 45 fokra ment fel. A hőmérséklet már enyhült, de a szél továbbra is erős, ami csak segíti a tűz terjedését. Szakértők szerint az ehhez hasonló hőhullámok és tüzek egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek a klímakatasztrófa miatt.

A sziget egyik lakója így nyilatkozott: „Dühös vagyok, elvesztettem az otthonom. Semmi nem lesz már a régi”. A nő is a hosszú sorok egyikében várta, hogy kimentsék a szigetről.

Drámai felvételek keringenek az interneten mentőhajókon utazó emberek százairól, az égő tájról, és a vörösbe burkolózott égről.

„Teljesen magunkra lettük hagyva, nem voltak sehol tűzoltók, járművek, semmi!” - így nyilatkozott David Angelou a The Associated Press-nek. Angelou beszélt a kimentése előtti félelmetes órákról: „Érezhető volt a hatalmas hőség, és füst volt mindenhol. Csak a Nap látszott, egy nagy vörös labda és körülötte semmi más”. Angelou sérelmeit többen is megerősítették, sokan a kormányt hibáztatják a tűzoltók hiánya vagy a kései érkezésük miatt.

„Nagyon szomorú, hogy nem küldtek azonnal segítséget az első napokban, és hagyták égni a szigetet. Ez igazságtalan, és sok ember vesztette el emiatt a birtokát, megélhetését” - mondta Christina Tsatou, az egyik közeli falu lakója.

Több mint 20 ország ajánlotta fel segítségét Görögországnak. Volt aki csak egy repülővel szállt be (USA, Horvátország), de van olyan ország is, ami 200-nál is több tűzoltóval és majdnem 50 tűzoltóautóval járul hozzá a katasztrófa mihamarabbi elhárításához (Németország). A segítséget nyújtó országok között van még Franciaország, Svédország, Ukrajna és Katar is. A görög nép nevében köszönte meg Twitteren Kyriakos Mitsotakis a tűzvészben segítő országok támogatását.

A görög hírügynökség (ANA) közleménye szerint őrizetbe vettek egy görög férfit és egy afgán nőt, akiket illegális tűzgyújtással gyanúsítanak. Azt még nem tudni, mennyire felelősek az Éviában történtek miatt, de a görög rendőrség nyomoz az ügyben.

A cikket Cmarits Milán írta.

Pigniczki Fanni 2000-ben született, abban az évben, amikor utoljára szerepelt ritmikus gimnasztikában magyar versenyző az olimpián. 21 éve Fráter Viktória a 20. helyen végzett Sydney-ben.

Pigniczki Fanni most Tokióban szintén 20. lett, 84,400 ponttal.

A magyar tornász négy kéziszer gyakorlatot mutatott be. Elsőként labdával lépett szőnyegre. A lírai jellegű koreográfiát két kisebb korrekcióval, valamint egy kisebb ejtéssel mutatta be.

A labda után a karika következett. A japán zenére koreografált gyakorlatban kiemelkedő egyensúlyelemeket hajtott végre. Egy kritikusabb dobás kicsit hosszú lett, Pigniczki Fanni majdnem lelépett a szőnyeg szélét jelző záróvonalról. Majd az izgalom után a tornász egy pillanatra elengedte a karikát. A gyakorlat után az összesített versenyben 21. helyen állt.

A dinamikus szalaggyakorlat bemutatása közben a pontos dobások és forgások után több hiba is becsúszott. Egy hosszabb „rizikó dobást” követően a szalag folytonos mozgása megszakadt, ami megnehezítette a következő elem végrehajtását. Így Pigniczki Fanni az utolsó elemét épphogy a zene végére tudta befejezni.

Az utolsó koreográfiát 6 órával az első után mutatta be. A buzogány gyakorlat elején történt két kisebb ejtés, de azt látszott, hogy a tornász sokkal nyugodtabban hajtotta végre az elemeket. Talán azért, mert a szalaggyakorlat rontásai után már tudta, hogy nincs esélye a döntőbe jutásra, kisebb volt már rajta a nyomás.

„Sajnos nem sikerült egyik gyakorlatom sem jól” - nyilatkozta Pigniczki Fanni a verseny után. „Nem tudtam megmutatni, amire képes vagyok edzéseken vagy más versenyeken. Ezt a helyzetet még gyakorolni kell, mert szokatlan és új volt számomra, főleg, hogy ennyit kellett várni előtte, nem volt lehetőség annyit melegíteni.”

A tornász valóban különös helyzetben volt. Az átlagos 3-4 órás teljes versenyidő helyett több órás különbséggel kellett bemutatnia a négy gyakorlatát. Tehát kétszer annyi ideig kellett bemelegedett, versenyképes állapotban lennie. Ez jelentős megterhelés, főleg egy ilyen stresszhelyzetben.

„Egy hónapja sikerült a kvalifikáció. Azt hittem, hogy sikerül [a döntőbe jutás], de gyorsan történtek az események, lehet hogy ha egy kicsit több időm van akkor jobban fel tudom dolgozni.” - mondta az M4 Sportnak adott interjúban.

A bizonytalanságok és kisebb ejtések miatt Pigniczki Fanni nem jutott döntőbe. A 20. hely ellenére a magyar ritmikus gimnasztika a sikeres kvalifikációval és az olimpiai részvétellel nagyot lépett előre.

„Az, hogy kijutottunk az nagy dolognak számít. Az, hogy itt lehettünk, mint Magyarország, nagyon jó” - mondta a tornász.

A holnapi fináléban a 26 fős mezőny 10 legjobb versenyzője lép újból szőnyegre. A selejtező után két orosz iker, Dina és Arina Averina áll az élen. Ami tökéletesen megfelelő a sportág hagyományainak.

A ritmikus gimnasztika egy kevesek által ismert, de annál brutálisabb sport.

A tánc, balett, szertorna és a zsonglőrszerű kéziszerek használatának keveréke. A sportolók 3-4 éves koruktól kezdve minden napjukat az edzőteremben töltik.

Míg a tornászok életét a koplalás és az edzések, addig magát a sportágat a szláv régió, főként Oroszország irányítja. 2000 óta minden olimpiát orosz tornász nyert, az országnak összesen eddig 16 érme van, ezzel megelőzve a második helyen álló, 6 éremmel rendelkező Fehéroroszországot. A ritmikus gimnasztika a Szovjetunióból indult, ezért kevésbé terjedt el a nyugaton.

Persze az orosz dominanciában van egy jó adag putyini politika is. Oroszország elnöke is többször megmutatta a sportág iránti érdeklődését. 2008-ban egy moszkvai lap arról írt, hogy Vladimir Putyin válása utána a Olimpiai bajnok tornász, Alina Kabajevával folytat viszonyt. Azonban a közös gyerekeikről szóló spekulációk után Kabajeva tagadta a vádakat. Az újságot még abban az évben bezárták.

Ezzel párhuzamosan, a visszavonult tornász közigazgatási pozíciókat kapott, és több alkalommal is lefotózták az orosz elnökkel publikus eseményeken.

A sportágat uraló sztáredző, Irina Viner, az egyik orosz oligarcha, Alisher Usmanov felesége. Az edző hatalmas állami támogatásban részesülő sportakadémiája eddig 5 olimpiai arany, 4 ezüst és 1 bronzérmet szerzett az orosz ritmikus gimnasztikának. Viner edzi a versenyt vezető ikerpárt is.

Egy 2015-ös, az orosz állami finanszírozású RT csatorna által készített film remekül bemutatja a sportág nehézségeit és az orosz dominancia jelentőségét. A The Winner Takes it All teljes egészében megtekinthető a Youtube-on.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

Másfél éve küzdünk a koronavírus világjárvánnyal, és nagyjából amióta az első hónap eltelt, azon rágódunk, hogy mikor múlik már el végre a pandémia.

Elvileg kétféle út vezethet oda, hogy a járványveszély fejezetét végleg lezárhassuk az életünkben: az egyik az, hogy kipusztítjuk a vírust az egész bolygón, a másik pedig, hogy „megszokjuk egymást”, és egyszerűen megtanulunk együtt élni a koronavírussal.

A vírusok kizárólag a megfertőzött gazdájuk szervezetében képesek szaporodni, ezért ha sikerülne elérnünk, hogy az egész világon egyszerre senki, sőt, egyetlen állat se legyen fertőzött, akkor rögtön vége is lenne járványnak: a kórokozó kipusztulna. Ezt viszont sajnos könnyebb elképzelni, mint megvalósítani.

Amikor a világjárvány 2019 végén elkezdődött, a vírus annyira új és ismeretlen volt, és olyan mértékben felkészületlenül érte az emberiséget, hogy nem tudtuk feltartóztatni, ennek a következménye pedig az lett, hogy példátlan sebességgel és mértékben terjedt szét az egész világon. 2020 végére az egész bolygó minden kontinensén lettek fertőzöttek: egy ponton még az Antarktiszon is volt igazolt covidos eset. Létrejött egy potenciális állati rezervoár is: a nyércek, amikről beigazolódott, hogy képesek elkapni a vírust az embertől, sőt, adott esetben vissza is tudják adni azt egy fertőzésre fogékony másik embernek.

A védőoltásokkal elvehetjük a vírus lehetőségét arra, hogy bennünk szaporodjon, és visszaszoríthatjuk a terjedését, mert ha minden (vagy majdnem minden) ember védelmet élvez a Földön, azzal közel kerülhetünk ahhoz az ideális helyzethez, hogy a vírus „kihal”. A fekete himlővel például éppen ez történt: manapság azért nem találkozunk se vele, se az ellene való vakcinával, mert éppen a védőoltás segítségével sikerült végleg megszabadulni tőle. Mivel azonban egyetlen ország sincsen, ahol a lakosság a teljes mértékben be van oltva a koronavírus ellen,jelen esetben ez sajnos csak álom marad. Ismerve a fertőzés elterjedésének mértékét, az oltások megoszlásának egyenlőtlenségeit a világon, és a hazánkban is csökkenő oltakozási kedvet, szembe kell néznünk annak a csekély valószínűségével, hogy minden ember, és minden nyérc vakcinához jusson, és kérje is azt. A feladat egyelőre megoldhatatlannak tűnik.

Megszoksz vagy megszöksz

A lehetőség, ami nyitva marad előttünk, az az, hogy a koronavírus, és mi, az emberiség, megtanulunk együtt élni egymással. 2019 vége óta mi is sokat változtunk, és változik a vírus is. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy egyre több embernek van teljes, vagy legalább részleges védettsége, mert beoltották vagy átesett a fertőzésen, és emiatt jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a vírus miatt komolyabb bajunk lesz. Megszoktuk, hogy ha magasak az esetszámok, akkor jobban járunk, ha zárt térben maszkot hordunk: megváltoztattuk a viselkedésünket, hogy ezzel lassítsuk a koronavírus terjedését.

Eközben a vírus pedig mutációk révén változik, és a részéről azt jelenti az alkalmazkodás, hogy egyre ügyesebben szaporodik bennünk, és egyre könnyebben terjed egyik emberről a másikra. Ha nehezen terjedő és lomhán szaporodó koronavírus-változatok keletkeznek, ezeket kiszorítják a pályáról azok, amik „ügyesebbek”. Idővel pedig kizárólag olyan koronavírus variánsok fognak terjedni az emberek között, amik kiemelkedően jól teljesítenek ebben a versenyben - a mi kárunkra.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Nagyon valószínű, hogy a vírus egyre fertőzőbb lesz. A vírus alfa (vagy más néven brit) variánsa sokkal gyorsabban és könnyebben terjedt, mint a korábbi hullámokat okozó vírusváltozatok, nálunk is, és máshol is a világon. A delta (vagy indiai) variáns pedig rátermettebb még az alfánál is, és azt is kiszorítja a versenyből: ahol csak megjelenik, hirtelen megnő az új fertőzöttek száma, akik mind a delta variánst kapják el.

Lehetséges, de nem biztos, hogy a koronavírus által okozott megbetegedés idővel enyhébb lesz. Ezt két okból gondoljuk: az egyik, hogy a hosszabb ideje velünk élő, és hozzánk alkalmazkodott koronavírus törzsek jellemzően enyhe, náthaszerű tüneteket szoktak csak okozni. Ez persze nem garancia arra, hogy ezzel a koronavírussal is ez fog történni, de mutatja, hogy ez egy lehetőség. A másik ok, hogy a kórokozóknak jellemzően „nem áll érdekében” nagyon beteggé tenni minket. Ennek rendkívül prózai oka van: aki tüdőgyulladással nyomja az ágyat, az nem sok új emberhez tudja eljuttatni a vírust, aki viszont nincs nagyon rosszul, vagy egyenesen tünetmentes, az sok embernek átadhatja a fertőzést, ami a koronavírus számára sokkal előnyösebb.

Fertőzőbb, de halálosabb?

Az alfa variáns nem csupán jobban terjed, de az esetében a halálozás kockázata is kimutathatóan magasabb, mint a korábbi vírusváltozatok esetében: 1000 azonosított esetből nem 2,5 hanem 4,1 ember halt bele átlagosan.

A delta variánssal megfertőződő emberek szervezetében a becslések szerint durván ezerszer több vírus termelődik, mint a korábbi koronavírus-változatok esetében, ezért nagyobb annak a kockázata is, hogy a keletkező vírusok valamelyike új gazdára talál. Az ezerszer több vírus vélhetően a megfertőzött ember szervezetére is nagyobb terhet ró. Egy skót cikk és egy kanadai preprint tanulmány alapján úgy látszik, hogy a delta nem csupán jobban terjed, hanem nagyobb eséllyel okoz súlyosabb, akár halálos betegséget, mint a koronavírus korábban terjedő változatai.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) óvatosabban fogalmaz: a júniusi jelentése a gyorsabb és hatékonyabb terjedést egyértelmű tényként kezeli, és a delta variáns által okozott fertőzés súlyosabb voltát sem tartja kizártnak. Enyhülésnek, szelídülésnek egyelőre nem látni nyomát. Hogy lehet ez, ha a vírusnak „nem áll érdekében” minket egyre betegebbé tenni? Ez egy látszólagos ellentmondás, ahol az elmélet csúnyán beleütközik a gyakorlatba.

Logikai alapon valóban nem éri meg a vírusnak betegebbé tenni a hordozóit, mert ezzel rontja a saját terjedési képességét. Gyakorlatilag azonban aki elkapja a vírust, az az első néhány napban adja tovább azt a legtöbb embernek: akkor, amikor ő maga még tünetmentes, vagy nincsen nagyon rosszul, csak azt érzi, hogy talán kezd lebetegedni. Ha valaki súlyos állapotba kerül, vagy belehal a fertőzésbe, az viszont jellemzően később történik meg, átlagosan 2 héttel azután, hogy elkapta a vírust. Ilyenkorra az az időszak, amikor nagyon hatékonyan terjeszti a fertőzést, már régen lezárult: vagyis a vírus szemszögéből nézve az, hogy mi történik a fertőzöttel egy vagy két héttel azután, hogy elkapta, tulajdonképpen mindegy. A vírus további terjedésére, sikerességére ilyenkor már nincsen hatással az, hogy a beteg túléli-e, vagy belehal, ezért ez nem ösztönzi, nem szelektálja a koronavírust arra, hogy idővel kevésbé súlyos formái terjedjenek el.

Nem érdemes tehát arra várni, hogy a koronavírus „megszelídüljön”, és többé ne betegítsen meg bennünket, amikor megfertőz, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy ez tényleg meg fog történni

Akkor most mi a teendő?

Ha be vagyunk oltva, akkor tulajdonképpen semmi. A delta variáns által hordozott valóságos mutációarzenál ellenére a védőoltások továbbra is hatásosak: ha a beoltottak el is kapják a fertőzést, a kórházba kerüléstől, halálozástól nem kell tartaniuk, mert ezek ellen az oltás továbbra is nagyon jó védelmet ad. Száz százalékban hatékony védőoltás sajnos nem létezik, de a szabályosan beadott oltási sorok a lehető legjobb védelmet nyújtják, amit kaphatunk: ha egyszer nekigyűrkőztünk és túlestünk az oltásunkon, akkor megtettük azt, amit az egészségünk védelme érdekében a vírus ellen tenni lehet. Aki továbbra is szorong a járványveszély miatt, augusztustól ingyenes harmadik oltással tréningezheti az immunrendszerét a delta variánssal való összecsapásra. Nyilvánvalóan nem lehet örökre a járványtól való rettegés fogságában élni, és aki be van oltva, annak nem is kell, mert ha szembe is kell néznie egy fertőzéssel, az esélyei a lehető legjobbak.

Semmiképpen sem szerencsés azonban a magyarországi alacsony átoltottság mellett arról ábrándozni, vagy olyan üzenetet közvetíteni, hogy a vírus megszelídülése reális és közeli lehetőség, mert nem az. Az oltás az egyetlen védelmünk, aki nem kér belőle, az az életével játszik, és a kockázat, amit ezzel vállal, biztosan nem csökken. Sőt: az sem kizárt, hogy valójában fokozódik.

A cikk szerzője Kozák Eszter, a Koronavírus kisokos szerkesztője, valamint a Typotex gondozásában megjelent Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb c. könyv társszerzője.

Június 30-ig az aktív katonai szolgálatot teljesítők 68 százaléka kapott már minimum egy dózisnyi vakcinát Amerikában- írja a Military Times. Ezzel szemben az amerikai lakosság átoltottsága csak 49 százalékos. Nagy eltérés van a különböző haderőnemek között, mivel például a haditengerészetnél a katonák 77 százaléka van már legalább egyszer beoltva, míg ez csak 61 százalék a légierőnél.

„Your country needs you!”

Az amerikai identitás egyik meghatározó eleme az ország világhatalmi pozíciója és az azt fenntartó hadsereg. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege gyakran harcol az ország határain kívül, a világ különböző országaiban avatkoznak be különböző indokok alapján. Ahhoz, hogy globális hatalmi érdekeiket hatékonyan tudják érvényesíteni a világ bármely pontján, fontos a tudat, hogy bármikor rendelkezésükre áll a világ legerősebb hadserege, és katonáikat nem is félnek bevetni.

Ennek alapja a katonaság állandó készültsége, és ezt a készültséget ássa alá a koronavírus. A járványhelyzetben ugyanis már nem annyira magától értetődő, hogy egy-egy nemzet tényleg a megszokott gyorsasággal ki tud álltani egy-egy hadosztályt, hogy hadműveletekbe kezdjen, akár külföldi beavatkozáshoz, akár belföldön az oltások szervezéséhez, mint ahogy Magyarországon. A katonák bevetési idejük nagy részét összezárva töltik, folyamatos kontaktusban társaikkal vagy civilekkel. Járványügyi szempontból még veszélyesebb az olyan katonák élete, akik hadihajókon vagy tengeralattjárókon élnek akár hónapokig úgy, hogy szinte nem is látnak szárazföldet. Az ilyen szituációkban elengedhetetlen, hogy minden egyes ott dolgozó, még a takarítók is 100 százalékosan védettek legyenek.

Ezért is sürgeti az amerikai katonai szakértők többsége, hogy a hadsereg ütőképességének és elrettentő erejének fenntartása érdekében minél hamarabb rendeljék el a kötelező oltást a katonák között.

Katonadolog

Azok, akik nem kérik az oltást, semmilyen büntetésben nem részesülnek, sőt ugyanúgy végezhetik mindennapi munkájukat az amerikai hadseregben. A katonaság vezetői viszont szinte könyörögnek beosztottjaiknak, hogy vegyék fel az oltást - írja a neves újságíró és veterán Andrew McCormick. Az ok amiért még nem rendelték el központilag a katonák beoltását, az lehet, hogy Amerikában az Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) hivatalosan csak a vakcinák vészhelyzeti használatát engedélyezte. Amíg nincs meg az FDA teljes jóváhagyása, jogilag nem kötelezhetik a katonákat az oltás felvételére. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke egyelőre szintén nem kívánja bárkinek is kötelezővé tenni az oltást.

Egy másik reális indok lehet, hogy a katonák nagyrészt fiatalok és egészségesek, ezért nincsenek akkora veszélynek kitéve. Az egész amerikai katonaság átlagéletkora mindössze 27 év. A katonák közül 2020 decemberében még 49 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem kívánja beoltatni magát. Ennek okai között szerepelt a vakcina hatásosságával kapcsolatos kétely, a lehetséges mellékhatások, vagy szimplán csak nem hitték, hogy veszélyben lehetnek.

Egy texasi katona szerint ha ennyire fontos lenne a vakcina beadatása akkor már a katonaság rég kötelezte volna tagjait, hogy beoltsák magukat - írja a The Atlantic.

Csapataink harcban állnak

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet: nálunk a katonák az elsők között kaptak lehetőséget az oltás felvételére, bár itt sem volt kötelező. Sokan felháborodtak azon, hogy akár a tanárok, idősek vagy a postások előtt is kaptak oltást a honvédek. Ezt a Honvédelmi Minisztérium azzal magyarázta, hogy itthon a katonák ugyanúgy a frontvonalban harcolnak a vírus ellen, ahogy azt az egészségügyben dolgozók teszik. Az egész országban láthatunk egyenruhásokat, ahogy a kórházakban koordinálják az oltási munkálatokat, vagy akár állig felfegyverkezve őrzik az utcákat. A mobil oltópontként működő buszokon is a katonák voltak az urak, ők igazgatták az oltás lebonyolításáért felelős egészségügyi személyzetet is annak érdekében, hogy minden rendben menjen.

2020 novembere óta ráadásul az utcákon is járőröznek katonák. Az persze még azóta sem tiszta, hogy a terepszínű ruhába öltözött fegyveresek pontosan mitől védenek bennünket, és hogy ehhez mért kell gépkarabély.

Kora tavasszal egy közeli hozzátartozóm miatt kellett többször is bejárnom a kórházba, így én magam is megtapasztalhattam, hogy működik közre a Magyar Honvédség a járvány elleni védekezésben. Egyenruhás, felfegyverzett férfiak és nők igazgatták a kórházba érkezőket és csak olyanokat engednek ide vagy oda menni, akiknek volt erre jogosultságuk. A gyakorlatban viszont nem éreztem nagy fegyelmezettséget. Érdekes módon, míg egyik nap öt fegyveres állta utamat, hogy ide aztán biztosan nem mehetek be, addig egy másik nap szinte szabadon járhattam a különböző osztályok között. Akkoriban még nem volt oltás, és a kórház bejáratánál is csak lázat mértek (néha), szóval szinte teljesen ellenőrizetlenül mozoghattam az épületben. Ennek ellenére sokszor még a nővérek közreműködésével beküldött ételcsomagot is fertőzés gyanújával karanténba rakták.

Nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk

Márciusban Hadházy Ákos független (de a közelgő választáson a Momentum színeiben induló) országgyűlési képviselő Facebook-oldalán iratokat publikált, amelyek - állítása szerint - a Honvédelmi Minisztérium oltási kommunikációjának protokolljai voltak. Ebben olvasható az utasítás, miszerint „a katonák tömeges oltását nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk”. Hadházy szerint a katonáknak parancsba lett adva, hogy Facebook-oldalukon ne jelenítsék meg, hogy őket már beoltották, vagy ha igen, azt kizárólag civilként tegyék. Az oltásokról csak a kommunikációs tisztek készíthetek felvételt, és ők is csak „későbbi kommunikáció céljából”. A politikus viszont kiemeli, hogy szerinte pozitív, hogy nem kényszerítik az állomány tagjait az oltás felvételére, hanem inkább belső kommunikációs kampányokkal dolgoznak a katonák meggyőzésén.

Több katonát is próbáltunk megszólítani az ügyben, de senki nem volt hajlandó - ilyen vagy olyan okokból - válaszolni kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, milyen hangulat uralkodik a barakkokban az oltással kapcsolatban. Az tudni lehet, hogy a katonákat szabályok kötik azzal kapcsolatban, hogy miről szabad nyilvánosan beszélniük, pláne ha a sajtóról van szó. Bármennyire is a katonák élharcosai voltak a vírus elleni védekezésnek, mégsem lehet sehol sem fellelni olyan adatokat, amelyek az ő oltottságukra vonatkoznak. Próbáltunk érdeklődni a Honvédelmi Minisztériumnál is, amint kapunk bármilyen érdemi választ, frissítjük cikkünket.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

A kormány múlt héten jelentette be, hogy Magyarország nem tervez többé a vályogházakkal, ezért a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában az ilyen épületek bontását javasolja a felújításuk helyett. A felújításukat várhatóan nem is támogatják többé.

• Ez több mint 670 ezer házat érint,
• melyekben 1 396 396 ember,
• a lakásban élő lakosság 14,4 százaléka lakik.

Az intézkedés eleget kíván tenni az EU-s klímatervnek, amelyben 55 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentés a cél 2030-ra, így ennek fejében Magyarország 2021-2027 között több szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás megvalósításához szükséges forrást kaphat.

A birodalom visszavág

A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi épületállomány nagy részének teljes körű megújulása szükséges, úgy, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni.

Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik. A kormány szerint a vályogházakat „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”

Baljós árnyak

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője júniusban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: „a legkevésbé energiahatékony ingatlanok (például vályogházak) felújítása, a gázhálózatra rá nem csatlakozott háztartások számára megfizethető fűtési megoldások biztosítása, valamint a szociális bérlakás állomány növelése és felújítása” az elsődleges feladat.

A szervezet nemrég egy 13 pontból álló javaslatcsomagot mutatott be, amiben a kelet-közép-európai energiaszegénység megoldására fogalmaz meg ajánlásokat. A javaslatcsomag legfontosabb pontjai az Európai Uniót sürgetik, hogy irányuljon fokozott figyelem az energiaszegénység problémájára, valamint biztosítsák a megfelelő finanszírozási eszközöket.

Louise Sunderland, a The Regulatory Assistance Project senior tanácsadója kifejtette, hogy a közeljövőben a szén-dioxid-árazás kiterjesztése, - vagyis a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszafogása és az energiatakarékosság ösztönzése - több területen szigorúbban fogja büntetni a szén-dioxid kibocsátást és ez leginkább a közép-kelet-európai régióra és az alacsony jövedelműekre lesz negatív hatással.

Az ébredő erő

A vályogépítés története 10 ezer évre nyúlik vissza, és a mai napig több száz országban használják aktív házépítési technikaként. Több fejlődő országban éli reneszánszát ez a stílus számos előnyének köszönhetően. Elég csak megnéznünk Maliban a dzsennéi nagymecsetet, amely a világ egyik legnagyobb vályogépülete. Az építmény a város vallási központja és néhány közeli épülettel együtt a világörökség részét képezi.

A magyarországi tájház hálózat - amibe beletartoznak vályogházak is - jelenleg az UNESCO Világörökségi várólistáján szerepel.

Michael Buck humorista is ilyen épített magának, mindössze 250 dollárból (kb. 76 ezer forint), igaz, két év kemény munkája is kellett hozzá. Buck célja az volt az akcióval, hogy felhívja a figyelmet, nem kell egy életen át megkeresett pénzből házat venni vagy építeni. Hasonló kreatív és gyönyörű épületek találhatóak szerte a bolygón melyek vályogból vagy más természetes anyagból készültek.

Idén a World Architecture Festival (Építészeti Világfesztivál) döntőjébe is bekerült ez az iráni remekmű, amely szintén vályogból készült- írja a The Guardian.

A jedi visszatér

Tanulmányok jelentek meg az elmúlt években amelyek bizonyítják, hogy a vályogból való házépítés több szempontból is környezetbarát- írja a Treehugger c. portál. Ashish Shukla - a Kaliforniai Berkeley egyetem korábbi oktatójának kutatásából kiderül, hogy egy vályogból épített háznál a modern építésű házzal szemben minimális a termelt hulladék teljes mennyisége (total waste), tehát egy ilyen épület, mivel természetes anyagokból készült, nem hagy maga után szemetet, hanem lebomlik minden része.

Itt olvasható az is, ami talán a mostani törvény szempontjából a legfontosabb, miszerint a természetes anyagok használata évente 101 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.

Az új remény

A Környezettudatos Építők Szervezete csütörtökön adta ki állásfoglalását a kormány stratégiájával kapcsolatban. A szervezet 2019-ben alakult és céljuknak tűzték ki a természetes alapanyagokból épített házak népszerűsítését. Az egyesületben egyaránt megtalálhatóak építészek, kőműves és vályogépítő mesterek, oktatók, valamint kutató- és fejlesztőmérnökök, építőanyaggyártók.

Az önkéntes alapú szervezet jelmondata: „A természetes építőanyag-használaton alapuló építéskultúra szakmai képviselete. Ezen belül a fenntartható (természet működését alapul vevő) életmód, a hozzá kapcsolódó építési rendszerek és természetes anyagok alkalmazhatóságának bemutatása, tanítása.”

Állásfoglalásukban egyértelműen kimondják, hogy a közvélekedésben elterjedt gondolat, miszerint a vályogházak csak hatalmas összegekből felújíthatók, nem igaz. Hozzáteszik, hogy szakmai véleményük alapján „a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése”. A szervezet szerint a vályogházak maradéktalanul megfelelnek természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó a EU-s rendeleteknek is.

Hozzáteszik, hogy ez a fajta népi építészeti stílus meghatározó a magyar települések arculata szempontjából, és kulturális, építészeti szempontból is fontos a vályogházak megőrzése. Továbbá olvasható a közleményben, hogy a vályogházak „olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől”.

A Rosenheimi Épületbiológiai Intézet szerint a vályog gyakorolja a legnagyobb pozitív hatást a lakóklímára: a természetes páraszabályozásnak köszönhetően megelőzi a penészedést, mentes egészségkárosító kemikáliáktól, minimalizálja az elektroszmogot így biztosít nyugodt pihenést lakóinak.

Összességében egy vályogból épített ház ökológiai lábnyoma jóval kisebb mint egy modern házé. Emellett a téglaépítésű házakkal szemben minden évszakban biztosítja az ideális hőmérsékletet a benne élők számára. Télen kiválóan tartja a meleget és nyáron a legnagyobb hőségben is hűs levegőt biztosít. Építési költségei jóval kisebbek, csak egy megfelelő talajt kell kiválasztani, továbbá találni egy vályogház építő mestert, aki koordinálja az építkezéseket.

Az utolsó jedi

Gáspár János is egy ilyen mester aki azok szűk körébe tartozik, akik még folytatják ezt a népi építészeti hagyományt, továbbá szintén tagja a Környezettudatos Építők Szervezetének. Gáspár nemcsak, hogy maga építette házát, hanem mind a mai napig ezzel is foglalkozik már 21 éve, és annak él, hogy a szakma fennmaradjon, továbbá minél többen ismerkedjenek meg ezzel az építészeti stílussal. Gyerekkora óta vágyott arra, hogy egy nap saját maga által épített vályogházban éljen. Egy olyan generáció szülötte ahol, még nagyszülei a régi típusú vályogházban éltek, míg ő családjával már tégla építésű házban. Elmondása szerint sokkal jobban szeretett a nagyszülőknél lenni, mert ott sosem volt probléma az évszakonként változó klímával.

Elhivatottságát mutatja, hogy Vályogos építőtáborokat szervez, melyek keretein belül az érdeklődök megismerhetik a “vályogozás tudományát”. Kérdeztük arról, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy ez a régi mesterség lassan feledésbe merül:

„A legnagyobb baj az, hogy kimaradt egy generáció a vályogépítő mesterek között, és ezért nekem is nagyon nehéz volt olyat találni akitől megtanulhattam a mesterséget.”

Az számára sem kérdés, hogy a vályogházakat meg lehet és meg is kell menteni, a Épületfelújítási Stratégiáról annyit mondott, „nem az én feladatom ezt megítélni és nem kellene politikai kérdést csinálni belőle, de ez a mesterség és tájépítészeti stílus a hagyományaink és a múltunk része”.

A mester szerint a vályogházak 10-20 százaléka már nem megmenthető, de ha lenne még ötször annyi hozzá hasonló szakember, akkor a magyar vályogházak többségét fel tudnák újítani.

Az a nehéz - mondja Gáspár - hogy az országban alig van ilyen mester, ezért lassan haladnak a vályogházépítések és -felújítások. Kérdeztük arról is, hogy jelenleg hány ilyen házon dolgozik, és arról számolt be, hogy a következő 3 évre már teljesen be van táblázva, annyi a megrendelés a vályogházakra. Szerinte a mai napig hatalmas az igény az ilyen házakra, hiszen manapság minden téren népszerűek a természetes anyagokból készült dolgok.

Gáspár szerint az, hogy egy vályogház milyen lesz, csak hozzáértő kezektől és megfelelő anyagoktól függ. Ha így építenek meg egy házat akkor nem lesz falvizesedés vagy lepusztulás sem.

(A cikket Cmarits Milán írta.)