444.hu

Szeptember 6. hétfőtől, három héten át, összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben követhetitek a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu vagy a hamarosan induló 444.hu/partizan oldalakon, a legjobb pillanatokat és összefoglalókat pedig megtaláljátok a Reggel 4! napindító hírlevélben.

Az ellenzéki pártok helyi jelöltjei 32 egyéni választókerületben Gulyás Márton moderálása mellett vitatkoznak a legfontosabb helyi és országos ügyekről. A következő három hétben minden hétfőtől szombatig, délután ötkor és este hétkor kezdődik az élő közvetítés. Az első és a harmadik héten vidéki választókerületekből közvetítünk, a második héten a budapesti vitákat adjuk.

A viták online élőben közvetítjük, de többet közülük a helyszínen is lehet követni, erről itt találtok pontos információkat.

• Baranya 1 – Pécs

Kik? - Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd) vs Nemes Balázs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 24. 17:00

• Baranya 2 – Pécs

Kik? - dr. Keresztes László Lóránt (LMP) vs. Dr. Szakács László (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 24. 19:00

• Borsod-Abaúj-Zemplén 1 - Miskolc

Kik? - Csabalik Zsuzsanna (LMP) vs dr. Simon Gábor (MSZP) vs Szilágyi Szabolcs (Jobbik)

Mikor? - 2021. szeptember 25. 17:00

• Borsod-Abaúj-Zemplén 2 - Miskolc

Kik? - Hegedűs Andrea (DK) vs dr. Varga László (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 25. 19:00

• Budapest 1 - Belváros

Kik? - Csárdi Antal (LMP) vs Gelencsér Ferenc (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 15. 17:00

• Budapest 14 - Rákosmente

Kik? - Lukoczki Károly (MSZP) vs Szilágyi György (Jobbik)

Mikor? - 2021. szeptember 14. 17:00

• Budapest 17 - Csepel-Soroksár

Kik? - Komjáthi Imre (MSZP) vs Szabó Szabolcs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 17. 17:00

• Budapest 18 - Budafok

Kik? - Molnár Gyula (DK) vs Tóth Endre (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 16:00

• Budapest 2 - Újbuda

Kik? - Gy. Németh Erzsébet (DK) vs Orosz Anna (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 17. 19:00

• Budapest 3 - Hegyvidék

Kik? - Hajnal Miklós (Momentum) vs Dr. Komáromi Zoltán (DK) vs Visi Piroska (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 13. 17:00

• Budapest 4 - Rózsadomb

Kik? - Kálmán Olga (DK) vs Szalai Krisztina (Párbeszéd) vs Tordai Bence (Párbeszéd)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 20:00

• Budapest 5 - Erzsébetváros-Terézváros

Kik? - dr. Beleznay Zsuzsanna (Jobbik) vs dr. Oláh Lajos (DK) vs Tompos Márton (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 14. 19:00

• Budapest 6 - Józsefváros-Ferencváros

Kik? - Csordás Anett (Momentum) vs Demeter Márta (Jobbik) vs Jámbor András (Párbeszéd) vs Manhalter Dániel (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 15. 19:00

• Budapest 8 - Zugló

Kik? - Hadházy Ákos (Momentum) vs Tóth Csaba (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 13. 19:00

• Budapest 9 - Kőbánya-Kispest

Kik? - Arató Gergely (DK) vs Burány Sándor (Párbeszéd) vs Paróczai Anikó (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 18:00

• Békés 3 - Gulya

Kik? - Leel-Őssy Gábor (DK) vs Mikóné Hirth Beáta (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 22. 17:00

• Békés 4 - Orosháza

Kik? - Sebők Éva (Momentum) vs dr. Szabó Ervin (Jobbik) vs dr. Szelényi Zoltán (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 22. 19:00

• Csongrád 1 - Szeged

Kik? - Dr. Binszki József (DK) vs Szabó Sándor (MSZP) vs Törőcsik Károly Konrád (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 20. 17:00

• Csongrád 2 - Szeged

Kik? - dr. Bellányi Balázs (ÚVNP/LMP) vs Mihálik Edvin Máté (Momentum) vs Tóth Péter (Jobbik) vs Tóth Szabolcs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 20. 19:00

• Csongrád 4 - Hódmezővásárhely

Kik? - Márki-Zay Péter (ÚVNP/Párbeszéd) vs Mucsi Tamás (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 21. 17:00

• Fejér 1 - Székesfehérvár

Kik? - Barlabás András (Momentum) vs dr. Márton Roland (MSZP) vs Ráczné Földi Judit (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 11. 19:00

• Győr-Moson-Sopron 1 - Győr

Kik? - Jancsó Zita (DK) vs Pollreisz Balázs (MSZP) vs Rehó Tibor (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 23. 19:00

• Hajdú-Bihar 1 - Debrecen

Kik? - dr. Fábián István (Párbeszéd) vs Illés-Rácz Mariann (Jobbik) vs dr. Pálinkás József (ÚVNP/Jobbik) vs Szabó Bence (Momentum) vs Varga Zoltán (DK)

Mikor? - 2021. Szeptember 07. 17:00

• Hajdú-Bihar 2 - Debrecen

Kik? - Fülep Olivér (Jobbik) vs Mándi László (Momentum) vs Vaszkó Imre (DK)

Mikor? - 2021. Szeptember 07. 19:00

• Heves 1 - Eger

Kik? - Berecz Mátyás (DK) vs Jánosi Zoltán (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 08. 17:00

• Komárom 1 - Tatabánya

Kik? - dr. Gurmai Zita (MSZP) vs dr. Konczer Erik (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 23. 17:00

• Nógrád 1 - Salgótarján

Kik? - Dömsödi Gábor (ÚVNP/Jobbik) vs Godó Beatrix (DK) vsHorváth Ferenc (Momentum)

Mikor? - 2021. Szeptember 08. 19:00

• Pest 1 - Érd

Kik? - Dr. Bősz Anett (DK) vs Ollero Marco (Momentum) vs Tetlák Örs (LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 11. 17:00

• Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 - Nyíregyháza

Kik? - dr. Csipkés József (Momentum) vs Lengyel Máté (Jobbik) vs Mike András (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 09. 17:00

• Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 - Nyíregyháza

Kik? - Aranyos Gábor (MSZP) vs dr. Gyüre Csaba (Jobbik) vs dr. Kiss Krisztián (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 09. 19:00

• Vas 1 - Szombathely

Kik? - dr. Czeglédy Csaba (DK) vs Koczka Tibor (ÚVNP/DK) vs Ungár Péter (LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 06. 19:00

• Zala 3 - Nagykanizsa

Kik? - Berta Krisztián (Jobbik) vs Horváth Jácint (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 06. 17:00

(Ezt a posztot Lénárd Lili állította össze.)

Hamarosan négynaposra rövidül a munkahét Izlandon, ahol első lépésként a heti munkaidőt 36 órásra csökkentették. Péntek délután a legtöbb munkahely már üres. Mindez nem jelenti azt, hogy a teljesítmény is csökkent. Ahogy egy kutatás is bizonyította, ugyanannyi munkát tudnak elvégezni az emberek négy nap alatt is, mint amennyit eddig öt nap alatt produkáltak. Erről szól a Deutsche Welle riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

„Ha nem érted a futballt, nem értheted Orbánt, ha nem érted Orbánt, nem értheted, mi zajlik ma az országban.”

Így írt Kele János blogger és futballszakíró a Győzelmi kényszerről, a 444 júniusban megjelent könyvéről, ami Orbán Viktor és a foci kapcsolatán keresztül segít megérteni, miért hasonlítanak a magyar belpolitika napjai egy soha véget nem érő kiesési rangadóhoz.

A könyv első kiadását hetek alatt elkapkodták, de már a második is kifutóban van. A Libri általános sikerlistáján és a Líra sikerkönyvei között is tartja előkelő helyét.

Vasárnap az Ünnepi Könyvhéten találkozhatsz a szerzővel, Rényi Pál Dániellel, aki szeptember 5-én, vasárnap 14 órától a Líra Könyv pavilonjánál (a 38-as számú standon) dedikálja első könyvét.

A Facebook-esemény ezen a linken érhető el, itt pedig lehet böngészni a könyvhét teljes programját.

Az elmúlt hónapokban a Győzelmi kényszert méltatta a Telex, a HVG, a Könyves Magazin, a Magyar Hang , a Magyar Narancs és több politikai-, illetve futballblogger is. Váncsa István, az Élet és Irodalom kritikusa így írt róla:

"letehetetlen, és ez csak egy érdeme a sok közül."

Itt lehet beleolvasni a könyvbe, a szerzővel készült Plankó Gergő-podcast pedig ezen a linken elérhető.

A Győzelmi kényszer továbbra is megvásárolható a 444 webshopjában és a nagy könyvterjesztőknél is, és kapható e-könyv formátumban is.

Szeptember 6. hétfőtől, három héten át, összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben követhetitek a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu vagy a hamarosan induló 444.hu/partizan oldalakon, a legjobb pillanatokat és összefoglalókat pedig megtaláljátok a Reggel 4! napindító hírlevélben.

A Partizán olyan vitasorozatot szervez az előválasztás jelöltjeivel, amire a magyar politikai nyilvánosság történetében még nem volt példa. Az ellenzéki pártok helyi jelöltjei 32 egyéni választókerületben Gulyás Márton moderálása mellett vitatkoznak a legfontosabb helyi és országos ügyekről, a magyar közélet fontos kérdéseiről. Ezek a viták segíthetnek dönteni a választópolgároknak jelöltek és pártok között, közvetítésüket mindkét szerkesztőség kiemelt feladatának tartja.

A következő három hétben minden hétköznap és szombatonként délután ötkor és este hétkor kezdődik az élő közvetítés, tehát naponta két vita lesz. Az első és a harmadik héten vidéki választókerületekből közvetítünk, a második héten a budapesti vitákat adjuk. A miniszterelnök-jelölti vitákat a terveink szerint szeptember 18-án és október 8-án közvetítjük. A napi két 70 perces élő vita legizgalmasabb pillanataiból másnap délelőttre összefoglaló videók készülnek, ezek a 444 Reggel 4! napindító cikkében és hírlevelében lesznek először elérhetők, majd délelőtt kikerülnek a közösségi csatornákra is.

A Partizán és a 444 felületein és közösségi médiás csatornáin a magyar választópolgárok millióit érheti el a vitasorozat.

Idén 95 százalékkal kevesebb magyar diák kezdi az egyetemet az Egyesült Királyságban, mint tavaly. Az uniós diákhitel és az alacsony tandíj nélkül kifizethetetlenné vált az angliai továbbtanulás. Ezzel eltűnik egy több ezer fős magyar diákközösség, és vele együtt a kinti szervezetek is, amik eddig képesek voltak hazacsábítani a brit diplomás fiatalokat. Persze lehet menni máshova is tanulni, de egyelőre nincsen olyan ország, ahonnan ilyen szervezetten importáljuk haza a diaszpóra tagjait. A honvágy pedig sokszor kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nyugati fizetésekkel.

A brit felsőoktatási minisztérium 2020 nyarán jelentette be az uniós egyetemistákat érintő változásokat. Az eddigi 9 250 fontról (kb. 3 millió forint) átlagban 27 ezerre (kb. 10 millió forint) is emelkedhet az éves tandíj, és eltörlik a teljes összeget fedező diákhitelt, amit a kint tanuló magyar diákok 85-90 százaléka vett eddig igénybe.

A magyar átlagkeresetek mellett szinte ez volt az egyetlen módja az angliai továbbtanulásnak. Több diákszervezet is dolgozik az alternatív finanszírozás kidolgozásán, de az ilyen szintű támogatáshoz jelentős politikai vagy gazdasági érdekre van szükség.

„Két év múlva nem lesznek kint magyar diákok, hacsak nem történik valami drasztikus változás a költségrendszerben, akár itthon, akár az Egyesült Királyságban”

- mondta Karagich Bálint, a egyetemi közösségeket összetartó Hungarian Youth Association (HYA) társalapítója.

Eddig minden tanévben kint tanult 2500-3000 magyar hallgató, akiket különböző szervezetek, mint a Milestone Institute, a Hungarian Youth Association vagy a New Generation Centre fogtak össze azzal a céllal, hogy hazahozzák a toplistás egyetemekről diplomát szerzett diákokat. Ennek a folyamatnak most vége lesz, a HYA becslései szerint 2021 után maximum 1-2 diák lesz elszórva egyetemenként.

Mit ér itthon egy brit diploma?

Sokan bele sem gondolnak, mennyi mindent köszönhetünk az Egyesült Királyságnak. Pontosan, mennyi mindenkit.

Ott van például országunk miniszterelnöke, aki egy ösztöndíjprogram keretein belül féléven át hallgatta a liberális filozófia történetét Oxfordban. Na meg Orbán ellenpólusa, Soros György, aki szintén Angliában, a London School of Economicson szerezte diplomáit. Persze azért van pár náluk kevésbé ellentmondásos figura is.

Az elmúlt két évtizedben kialakult diákközösségek rengeteg Nagy-Britanniában képzett fiatalt csábítottak haza. A Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatt listáján minden évben több brit diplomás fiatal is szerepel. Az idei lista egyik legfiatalabb tagja, Zwecker Bence a University of Warwickon szerezte diplomáját, mielőtt társaival megalapították a Munch.hu ételmentő applikációt, amivel egy év alatt 43 000 adag kidobásra kerülő ételt mentettek meg. A La Femme top 50 Tehetséges Magyar Fiatal listán is óriási a brit diplomások aránya. Az idei listán szereplő 25 emberből 8 tanult az Egyesült Királyságban, köztük Zálnoky Krisztina, a V4SDG, Visegrádi Négyek a Fenntarthatóságért civil szervezet egyik alapítója.

De minden korosztályban találni angliai sikereket. Zolnai György, a Raiffeisen bank vezérigazgatója Cambridge-ben szerezte diplomáját. Hajnal Miklós, a Momentum politikusa Oxfordban, Volom András, az ENSZ egykori ifjúsági nagykövete a King's College-on tanult. Greskovits György, a Milestone alapítója a UCL-en csinálta meg a doktoriját, Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója pedig szintén az oxfordi egyetemen kutatta a demokrácia állapota és a média üzleti modelljei közötti kapcsolatot.

Nem az átlagkereset hozta haza a magyarokat

Annak ellenére, hogy a toplistás diplomákkal a magyar kereset sokszorosát kaphatják meg kint, a legtöbb hallgató így is Magyarországban gondolkodik. A HYA felmérései szerint a diákok 84 százaléka visszatérne 5-10 éven belül, és aki nem, az is szívesen dolgozna Magyarországgal kapcsolatos projekteken.

De ez a tendencia nem magától alakult ki. A közösséget összefogó szervezetek évek óta azon dolgoznak, hogy a brain draint átbillentsék brain gainre, azaz, hogy a kint tanuló diákok egyetem után a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokban vegyenek részt. Ezt leginkább a magyarországi lehetőségek, partnercégek gyakornoki lehetőségeinek hirdetésével érték el.

Az első ilyen intézmény a Milestone Institute volt, akik az Egyesült Királyságba készülő diákok akadémiai felkészítésében vettek részt.

„Azzal, hogy a diákok hozzánk jártak, kialakult egy diaszpóra hálózat, egy olyan közösség, akik mindenfélében együtt tevékenykedtek. Ebben nyilván nemcsak a Milestone-os diákok vettek részt, de belőlük indult több olyan spin-off, mint például a Future Hungary Konferencia, ami láthatóan bővítette ezt közösséget” - mondta Greskovits György, az intézmény alapítója.

A kinti diákok közösségét a New Generation Centre és a Hungarian Youth Association fogta össze. Ők eddig workshopokkal, mentor- és ösztöndíj programokkal segítették a diákok hazatérését. A közösséget pedig különböző rendezvényekkel, londoni bulikkal és összangliai gólyatáborokkal tartották fent.

„A magyar munkalehetőségekről szóló kevés információ az egyik legfőbb oka a külföldön maradásnak. Ezzel ellentétben a család és a nyelv két jelentős dolog, amiért a diákok hazatérnek. Azok, akik részesei a mi közösségünknek, sokkal jobban megőrizték a kulturális magyar köteléket mint mások” - mondta Pirityi Soma a HYA társalapítója.

Hollandia az új Anglia?

A brexittel véget ér a magyarok angliai továbbtanulása, és a fókusz áthelyeződik más nyugati országokra. Viszont még évek kérdése, hogy más helyeken is létrejöjjenek olyan hálózatok, amik képesek hazahozni a magyarokat.

Hollandia erre a legesélyesebb, a Milestone alapítója szerint ez lesz az új diaszpóraközpont. Nemcsak azért mert angol nyelvterület, hanem azért is, mert sokkal alacsonyabbak a tandíjak, és könnyebb a felvételi is. A HYA alapítói már el is kezdték bővíteni a Hollandiában tanuló magyar diákok hálózatát: „Három hete hoztuk létre a Facebook-csoportot és már több mint 150-en vannak benne, exponenciálisan növekszünk, mert az emberek húzzák be egymást.”

A német nyelvterületeken is rengeteg magyar tanul, viszont a legtöbben műszaki pályán, amit sokkal jobban megfizetnek kint. Diákközösségek nincsenek, sem őket összefogó szervezetek, ezért a kulturális kötelék és karrierlehetőségek hiányában innen a mai napig nem működik a diploma-export.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

• Szemét mindig volt, van és lesz, de kukából Budapesten az elmúlt hónapokban lett érezhetően kevesebb.

• A főváros által leszerelt kukák helyett egyes kerületek helyeztek ki újakat saját forrásból, néha erejükön felül.

• A szeméthelyzet a közeljövőben biztosan nem javul, pedig vannak ígéretes kezdeményezések.

Bravó! – kommentálta januárban a fővárosi Fidesz a hírt, miszerint harmadával kénytelen csökkenteni Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. az utcai hulladékgyűjtők számát. „ Budapest utcái amúgy is rendkívül szemetesek és a köztéri kukákból gyakran folyik ki a szemét. Mi lesz akkor, ha a hulladékgyűjtők számát harmadával csökkenti a Karácsony Gergely vezette főváros? Még több szemét és kosz az utcákon?” – tették fel az akkor még csak költőinek szánt kérdést, ám azt már nem tették hozzá, hogy a szemetesek számának drasztikus csökkentésére leginkább azért kényszerült a főváros vezetése, mert a kormány a járvány leple alatt létfontosságú forrásokat vont el tőlük.

„Természetesen nem azért szerelik le a kukákat, hogy szemetesebb legyen a város” – nyilatkozta akkor a Narancs.hu-nak Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A kormányzati elvonásoknak köszönhetően a köztisztasági feladatok elvégzésére csaknem 2 milliárd forinttal jut kevesebb idén, ezért szerelt le az FKF Zrt., amely a közterületi hulladékgyűjtők üzemeltetését végzi, körülbelül 3000 szemetest, az intézkedés reményeik szerint 120 millió forintos megtakarítással jár majd.

Az várható volt, hogy a kukakrízis nem rögtön válik láthatóvá, hiszen az év elején még szigorú kijárási korlátozás volt érvényben, emellett a szórakozóhelyek, éttermek sem üzemeltek, és turisták sem járták a várost.

A szeméthelyzet persze nem idén vált központi kérdéssé, a probléma jóval régebbi. Talán jól érzékelteti a helyzetet, hogy a 2012 óta működő Járókelő.hu-n országszerte a második leggyakoribb ügytípus, amit bejelentenek, az a szeméttel kapcsolatos (az örökös első a forgalomtechnika): hiányzó szemetesek, túlcsorduló kukák, illegálisan lerakott szemét, ezek állandó bosszúságot okoznak a járókelőknek.

A 2019-es önkormányzati választás idején is találkoztunk jócskán olyan kampányígéretekkel, mint a szeméthelyzet megreformálása: lásd Soproni Tamást és a Terézvárost („Szemét helyett REND”), vagy éppen Baranyi Krisztinát és a IX. kerületet, ahol például az első intézkedések között szerepelt a nagy teljesítményű takarítógépek vásárlása.

Innen nézve tökéletes csapdahelyzet a főváros számára a kukák számának csökkentése: nincs pénz az összes általuk finanszírozott tartály fenntartására, a kerületek is rossz anyagi helyzetben vannak, szemét viszont volt, van és lesz, ha tehát kevesebb a kuka, a lakosság biztos nem lesz boldog – ez pedig könnyen a városvezetőkön csattanhat.

Na de végül mi is történt az elmúlt fél évben kukafronton?

Ahogy azt a 444 is megírta, a Fidesz-közeli propagandalapokban Budapest eposzi jelzője mostanában a “bűzös” és a “mocskos” lett, szinte naponta jelennek meg olyan anyagok például a Metropolban, amelyek a káosz, a bandákban tobzódó hajléktalanok és vad drogoshordák mellett rendre kiemelik a szemét és a kosz elviselhetetlenségét. És bár nyilván a helyzet közel sem annyira apokaliptikus, mint amennyire ezt igyekeznek Karácsony Gergely főpolgármesterségére ráégetni, de az sem véletlen, hogy a téma ennyire megragadta a bértollnokok fantáziáját.

Hiszen érezhetően kevesebb a kuka, ráadásul időnként a mai napig tűnnek el példányok az utcákról, miközben látványosan nő a szemét mennyisége – nem függetlenül attól, hogy egyre többen és egyre többet vagyunk az utcákon.

Az FKF Zrt. tájékoztatása szerint a leszerelt tartályokat, azok helyszíneit szakmai szempontok alapján választották ki. Ilyen szempont például, hogy az elmúlt években - “a környezettudatos, urbanizációs trendek eredményeképpen” - általánosságban is kevesebb hulladék kerül a közterületeken elhelyezett kukákba, és az emberek inkább az arra szolgáló tartályokba helyezik a szelektíven gyűjthető hulladékot, vagy az, hogy egyre kevesebben használják a köztéri edényeket az otthoni kommunális hulladék elhelyezésére.

A járvány idején azonban más szempontok is megjelentek: kihasználatlanná váltak kukák a közösségi közlekedésben történt változások miatt (kevesebb volt az utas, megnőtt a gyalogosforgalom), a korábbinál lényegesen kevesebb turista jött a fővárosba, az általuk korábban előszeretettel látogatott helyszínek kiüresedtek, viszont egyes köztereken a kijárási tilalom előtt és után, a szórakozóhelyek bezárása idején megnőtt esténként a baráti társaságok száma, és ezzel együtt a keletkező szemét mennyisége is.

Az FKF Zrt. kérdésünkre elmondta: a leszerelésekkel kapcsolatban érkeztek lakossági bejelentések hozzájuk. „Jogos észrevétel esetén – amennyiben ez szakmailag is indokolt volt – visszakerült a tartály, ugyanakkor az adott helyszín egy másik pontján, egy kevésbé kihasznált tartályt leszereltek munkatársaink” – közölték.

Vagyis ha egy kuka visszakerült, egy másik eltűnt.Az FKF Zrt. így tehát továbbra is mintegy 8000 utcai szemetessel foglalkozik, azt pedig, hogy valóban sikerül-e annyit spórolniuk a leszerelt kukákon, amennyit szeretnének, csak a 2021-es év pénzügyi zárása után derül ki, ám – ahogy fogalmaztak – „előzetes becslésként a korábban prognosztizált költségcsökkentés reális képet mutatott.” Tájékoztatásuk szerint folyamatosan figyelik a frekventált területek látogatottságát, és a keletkező hulladék mennyiségét.

Jelenleg azt tapasztalják, hogy nem nőtt meg tartósan a szemét mennyisége, így az utcai hulladékgyűjtőket se ürítik gyakrabban. Viszont a foci-Eb ideje alatt Budapesten az érintett területeken (tehát például szurkolói felvonulások helyszínein, mint a Hősök tere, az Ajtósi Dürer sor vagy a Stefánia út) ideiglenesen kihelyeztek nagyobb szelektív és kommunális tartályokat.

Nincs miből, és nem is lesz

Tüttő Kata kérdésünkre elmondta: gyakorlatilag olyan helyzetben van a főváros, hogy télen azért imádkoztak, hogy ne essen a hó, nyáron pedig azért, hogy minél kevesebb legyen a hőhullám, ugyanis mind a síkosságmentesítés, mind az utak fellocsolása milliárdos tétel, amit alig tudnak kigazdálkodni.

“A rendszer olyan szinten fenntarthatatlan, hogy az év végéig nem látunk el” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes. Tüttő szerint amit lehetett, azt igyekeztek racionalizálni, így például az FKF több tucatnyi osztályát szüntették meg, vonták össze, újratervezték a feladatok elosztását, de a pandémia még így is hozott egy sor olyan többletkiadást - például az első hullám idején speciális takarítást rendeltek el a közösségi közlekedésben -, amelyek tovább nehezítették a helyzetet.

“Másfél év alatt 90 milliárd forinttal rövidítette meg a kormány a fővárost, tulajdonképpen úgy állunk, hogy az összes feladatunk megmaradt, de a pénzünket szinte teljesen elvették. Budapest ugyan gazdaságilag fejlett, ám az itt termelt adóbevételek szinte teljes egészében a központi költségvetésbe folynak be. Ugyanígy súlyos probléma, hogy a rezsicsökkentés miatt az FKF is a 2009-es árakon szolgáltat, miközben az átlagbér azóta megduplázódott, nőttek az energiaárak, és így tovább. És mindeközben a kormány azt sem engedi meg, hogy hitelt vegyünk fel, pedig a fejlesztések egy részét még adósság terhére is hajlandóak lettünk volna elvégezni. Így viszont nem hogy fejleszteni nem tudunk, de a meglévő infrastruktúra is tönkremegy. Amin lehetett, azon spóroltunk, további megszorításokra viszont már nincs lehetőség, mert nincs miből csökkenteni. Az fontos szempont volt, hogy a munkaerőre vigyázzunk, és nem változtattunk a takarítás mennyiségén sem, mert nem hiszünk ebben” - fogalmazott Tüttő Kata.

Átterhelt feladatok

És itt érdemes rátérni a kerületekre, hiszen a köztéri kukák leszerelése rájuk is terhet rótt – nem is kicsit. Ugyanis bár az FKF szerint nem nőtt érdemben a hulladék mennyisége, a kukák száma jelentősen csökkent. A főváros kerületei anyagi szempontból nagyon különböző helyzetben vannak: van, amelyik a csőd szélén áll, és van, amelyiknek még tartalékai is vannak.

Alapesetben rendelet szabályozza, hogy a közterületekre a Fővárosi Önkormányzat vagy a kerületek helyeznek ki kukákat, attól függően, melyikük kezelésében vannak. Azok az utak például, ahol villamos, busz, troli jár, a fővároshoz tartoznak, így a takarításukért is a főváros felel. Viszont a januári kukaleszerelési hullám óta előfordulhat, hogy az eltüntetett fővárosi szemetes helyett ezeken a területeken is megjelentek önkormányzati tartályok - bár leginkább akkor, ha ürítésük nem ró túl nagy terhet a kerület takarítási rendjére.

Ahogy azt a 444 is megírta, a Józsefvárosban például 1368 utcai szemetes van, ebből korábban 518-at üzemeltetett az FKF Zrt., a maradék 850 pedig a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. tulajdonában és kezelésében volt. Januárban Békési Zsuzsa, a kerületi önkormányzat sajtófőnöke azt nyilatkozta az ügyben: „vészesen szűkülő forrásaink ellenére mindent megteszünk annak érdekében, hogy az utcai szemetesek (várható) 15 százalékos csökkenése ne okozzon köztisztaságromlást Józsefvárosban. A múlt év végén egy új takarítógépet is beszereztünk ennek érdekében.” Emellett azt is jelezték, hogy tárgyalást kezdeményeztek az FKF Zrt.-vel, hogy pontosan honnan kerüljenek le a szemetesek.

Békési Zsuzsa most megkeresésünkre közölte: a az FKF-vel végül abban állapodtak meg, hogy az eredetileg leszerelni tervezett 214 szemetes helyett végül csak 186-nak kellett mennie.

Cserébe a kerület ezekre a területekre sűrűbb takarítást és a délutános műszak növelését rendelte el. Tudomásuk szerint az FKF Zrt. az elmúlt fél évben Józsefvárosban nem szerelt vissza egyetlen kukát sem, viszont a Városüzemeltetési igazgatóság az eltüntetett szemetesek közvetlen közelébe 21 db kukát helyezett ki, emellett idén 50 szemetes cseréjét és új helyszínre telepítését tervezi. A szemetesek beszerzési költsége kb. 15.000-21.000 forint között mozog – tudtuk meg Békési Zsuzsától.

Vagyis közel milliós tételről beszélünk, és ebben nincs még benne a sűrűbb takarítás, a délutános műszak költsége – abban a kerületben, amelyet egyébként különösen érzékenyen érintettek a kormányzati elvonások, csak tavaly a kerület a működésére fordítható pénz 15 százalékát húzták ki a zsebükből.

A kukák számának csökkentésével kapcsolatban januárban Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere is azt nyilatkozta: kompromisszumra törekednek az FKF Zrt.-vel ám ha minden kötél szakad, „saját maguk helyeznek ki kukákat azután, hogy az FKF munkatársai leszerelték azokat.”

A kerület információi szerint az FKF végül 203 szemétgyűjtőt szerelt le. „Tucatnyi esetben kértünk felülvizsgálatot, és ezekben az esetekben visszaszerelték a gyűjtőedényeket” – közölték megkeresésünkre. Hozzájuk is érkeztek lakossági visszajelzések a kukák hiányáról, „de jórészt információt kérnek a lakók arról, miért szerelte le az FKF az adott szemétgyűjtőt.”

Az önkormányzat a leszerelésektől függetlenül igyekszik szemeteseket kihelyezni azokra a helyszínekre, ahol erre igény mutatkozik – jellemzően parkokba, de a lakossági panaszok hatására cseréltek például azért is kukákat, mert a madarak a meglévőkből széthordták a szemetet, az új kukákat viszont már nem tudják széttúrni.

Baranyi Krisztina polgármester kérdésünkre elmondta: az FKF által leszerelt kukák helyére Ferencvárosban az önkormányzat nem helyezett ki sajátokat, viszont egyes közterületek felújításakor (ilyen például a Bakáts tér) direkt több szemetessel számolnak. Emellett az FKF-től rendelnek saját költségen takarítást is, vagyis a kerület fizet azért, hogy egyes utcákat az FKF faltól falig megtisztítson.

Terézvárosban nemrég avatott vadiúj kukákat az önkormányzat. Szám szerint 50-et raktak ki, szép kék színben, a legforgalmasabb utcákra. Volt mit pótolni: az FKF 450 szemeteséből 150-et szerelt le a kerületben.

Vagyis látható, hogy a kormányzati elvonások miatt a főváros ugyan kénytelen volt csökkenteni a kukaszámot, ezt azonban a kerületek próbálják valamelyest, erejükhöz mérten kompenzálni. Mindeközben érezhetően nő az utcákon a forgalom, és ezzel párhuzamosan értelemszerűen nő a kukák kihasználtsága is. Szemetes viszont csak akkor lesz több, ha a helyi önkormányzatok kigazdálkodják, az FKF tartja magát a januárban kijelölt célszámokhoz.

Amiben fejlődni kell, és ami már elkezdődött

És a végére még két szempont. Az FKF a zöld kukák leszerelésének egyik indokaként a szelektív hulladékgyűjtés terjedését jelölte meg. Ez három módon valósulhat meg: lakossági hulladékudvarból 17 található a fővárosban, emellett van 94 olyan szelektív gyűjtősziget, ahol mind az öt újrahasznosítható csomagolási hulladékot (papír, műanyag + fém, fehér és színes üveg) ki lehet dobni, 124 gyűjtőszigeten pedig csak az üvegeket lehet kirakni, 2014 óta pedig egész Budapesten megvalósul a házhoz menő szelektív gyűjtés, de csak a papír-, műanyag- és fémhulladékot viszik így el. Ha viszont a nagyságrendeket nézzük: 2019-ben valamivel több, mint 41 ezer tonna hulladékot szállítottak el így, ami viszont még így is alig 6,5 százaléka a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékmennyiségnek. A hulladékudvarokban és a szelektív gyűjtőszigeteken lerakott szemét mennyisége pedig még ennek is csupán a töredéke. Vagyis bőven van még hová fejlődni.

A zöld kukák ügyében mindenképp: jelen formájában az utcai hulladékgyűjtésnek előbb-utóbb meg kell szűnnie, amihez szükség van az egyszer használatos hulladékok kivezetésére. A műanyag esetében ez már kezd láthatóvá válni, de még messze vagyunk a kívánatos helyzettől. Tüttő Kata elmondta: az európai körforgásos gazdasági cselekvési terv részeként, amennyiben Magyarország tartja magát az elfogadott célokhoz, már 2023-tól a lebomló hulladékot külön kellene gyűjteni. De hogy ez hogyan valósulhat meg ilyen rövid időn belül, azt egyelőre ők sem látják. “Az utcai szelektív hulladékgyűjtéssel sokfelé próbálkoznak, de hiába használják tízből kilencen jól az ilyen szemeteseket, ha egy ember beledob valami nem odavalót, az egész kárba megy. A szemléletformáláson még sokat kell dolgozni” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

A másik szempont - amiben van fejlődés is - a “szennyező fizet” elve, vagyis az, amikor a hulladékszállítás és -kezelés költsége a hulladékot termelő felet terheli. Ez alapján a jelentős mennyiségű hulladékot generáló gazdálkodó szervezeteknek (pl. gyorséttermek, élelmiszerüzletek, vendéglátóhelyek), feladata az üzletek és éttermek környékén a hulladékgyűjtők kihelyezése, valamint a hulladék elszállítása. Az FKF tájékoztatása szerint nemrég indult a kezdeményezés, amelyhez elsőként a McDonald’s csatlakozott: a gyorséttermi lánc munkatársai naponta többször összegyűjtik az eldobált szemetet az éttermek közelében, a forgalmasabb nyári időszakban pedig a vállalás szerint az éttermek vonzáskörzetében lévő, de azoktól távolabb eső területek hulladékmentesítését is elvégzik az FKF munkatársainak bevonásával, akik a hét minden napján szelektíven gyűjtik össze a hulladékot. A logisztikai, munkavédelmi, irányítói tevékenységet is az FKF végzi el, a költségeket viszont a McDonald’s állja.

Az FKF egyébként arra is figyelmeztet: Budapest tisztán tartása többszereplős feladat, amiben nem csak a Fővárosi Önkormányzatnak és cégeinek, illetve az egyes kerületi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is komoly feladata van. Méghozzá abban, hogy “nem szemetelnek és a közterületeken is odafigyelnek arra, hogy mit hova és hogyan dobnak (legyen szó arról, hogy nem dobjuk csak úgy el a szemetet, hogy kidobáskor tömörítjük a hulladékot, hogy minél kevesebb helyet foglaljon a kukában, vagy hogy a szelektíven gyűjthető hulladékot vigyük magunkkal és csak a szelektív gyűjtőbe dobjuk ki)” - fogalmaztak. Ha szerencsénk van, akkor belebotlunk egybe útközben. Ha nincs, akkor vihetjük magunkkal a szemetet hazáig.

Szerző: Diószegi-Horváth Nóra

Magyari Péter, a 444 egyik legtapasztaltabb politikai újságírója elemző cikkben foglalta össze, milyen külső és belső körülmények alakítják majd a következő hónapokban a magyar politikát, és pár napja podcastunkban is beszélgetett a következő választást és az előválasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről.

Ma délután 17:00 és 18:30 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Magyari az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, akkor csatlakozz hozzánk, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Magyari Pétert a magyar és a nemzetközi politika összefüggéseiről, a kormány és az ellenzék mozgásterének határairól csütörtök délután a 444 Közértben.

Kegyetlen körülmények között, élelem és fedél nélkül ragadt a lett-belarusz határon egy iraki menekültekből álló csoport. Belaruszba még legálisan érkeztek, de az EU-tag Lettországba már nem engedték be őket. Ugyanakkor már visszafordulni se tudnak. Belaruszból egyre több menekültet engednek át a határon Európába, ami mögött az ottani elnök, Alekszandr Lukasenka nyomásgyakorlása állhat, aki ezzel érné el, hogy feloldják az országát sújtó EU-s szankciókat. A Deutsche Welle riportja.

Magyari Péter, a 444 egyik legtapasztaltabb politikai újságírója elemző cikkben foglalta össze, milyen külső és belső körülmények alakítják majd a következő hónapokban a magyar politikát, és pár napja podcastunkban is beszélgetett a következő választást és az előválasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről.

Csütörtökön délután 17:00 és 18:30 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Magyari az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, akkor csatlakozz hozzánk, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Magyari Pétert a magyar és a nemzetközi politikai összefüggéseiről, a kormány és az ellenzék mozgásterének határairól csütörtök délután a 444 Közértben.

Augusztus elsejétől visszaemelik az ételkiszállítás áfá-ját, aminek a csökkentését tavaly novemberben még személyesen Orbán Viktor jelentette be. Akkor a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkentették az ételek és italok kiszállítását terhelő adót. A „kikönnyítést” - ahogy a miniszterelnök fogalmazott - még novemberben, a koronavírus-járvány miatt megtépázott éttermek megsegítésére vezették be. Most viszont Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára úgy döntöttek, hogy ideje ezt a kedvezményt eltörölni, és visszatérni az eddigi áfához.

Kíváncsiak voltunk, hogy az áfa-emelés mennyire érinti a futárcégeket, és azon belül a nekik alvállalkozóként dolgozó futárokat. Az elmúlt egy év legfelkapottabb foglalkozása lett a futárkodás, és a korábban kicsit talán lenézett hivatásra most már egyre többen tekintenek hasznos és fontos munkaként. A lezárások során jól jött, hogy a home-office, a gyereknevelés és a további otthoni teendők mellett nem kellett még az ebéddel is bajlódni, hanem csak egyszerűen és gyorsan rendelni.

Kétségkívül meghatározó lett ez az iparág a pandémia alatt, de az egyik nagy kérdés az, hogy mi lesz vele most, hogy az éttermek újranyitottak, és az emberek vágynak arra, hogy ebédjüket ne a kanapén ülve, hanem egy kellemes teraszon fogyasszák el. Erre jön még rá az áfaemelés, ami így még nehezebb helyzet elé állítja az ételkiszállítással foglalkozó cégeket és éttermeket.

Járdázók

A futárok számának megnövekedése az utcákon olyan jelenség volt, amit sokan, sokféleképpen fogadtak. Budapesten már amúgy is régóta támogatják a kerékpárhasználatot, de erre a mennyiségű biciklire még a fővárosban sem voltak felkészülve. Vannak, akiket zavarnak az akár a járdákon is suhanó bringások, akik annak érdekében hogy az étel minél hamarabb odaérjen a címre, akár a KRESZ szabályait is félreteszik.

A futárkodás, illetve úgy általában a biciklis közlekedés kérdését a kormányoldal politikai témává is tette. Domonkos László író a Magyar Hírlapban közzétett véleménycikkében a budapesti futárokról úgy nyilatkozott: „olykor az az érzésem támad, mintha valamiféle, szintúgy eszelős bosszúból két keréken járó terroristákat szabadítottak volna erre a jobb sorsra érdemes, gyönyörű világvárosra.” Mondjuk Domonkos azt is hozzátette, hogy „Karácsony főpolgármester úr,[...] pillanatok alatt lazán heringeknek is elviselhetetlen bolondokházát varázsolt a csodás nagykörút amúgy is már legalább húsz éve szűk, néhai kétszer két keskeny sávjából “

Azért, hogy reálisabb képet kapjunk ezekről a kérdésekről, felkerestünk egy tapasztalt futárt, aki dolgozott már mindkét nagy ételszállító cégnél, és rálát azok előnyeire és hátrányaira egyaránt. Futár Feri, nevezzük most így, már 8 hónapja dolgozik futárként, és saját bevallása szerint nem azért kezdett bele, mert a pandémia miatt nem volt más lehetősége, hanem szimplán azért, mert ezt szerette volna csinálni. Az érzés azóta is töretlen, és habár nem a legkönnyebb munka a világon, nem tervezi abbahagyni még most sem, hogy egyre nehezebb lett a futárok élete.

Először arról kérdeztem, hogyan alakult át ez a szakma a nyáron, az étteremnyitások, az áfa-emelés és a jó idő beköszöntével. Feri szerint az áfa nem befolyásolta annyira a piacot, mivel az eddigi kisebb áfa sem látszott meg az árakban, az tiszta profitként jelent meg az éttermeknél. Viszont az érzékelhető, hogy sokkal kevesebb a rendelés, a futárok száma azonban nem csökken ezzel arányosan, hanem még növekszik is, mondja Feri. „Ezért egyre nehezebb olyan beosztást csinálni, aminek a felében nem az Oktogonon álldogálunk rendelésre várva” - mondta. A nyári időszakban amúgy is kevesebb a rendelés függetlenül a vírustól, de az egyedi, hogy újranyitott megannyi étterem, mozi és más szolgáltatás, és még így is ennyien maradtak a futárkodásnál.

Hogy ennek mi az oka? „Őszintén, sokan úgy vannak vele mint én, megszerették ezt a munkát, hiszen sok előnye van”. Mindenki maga választja ki, mikor és mennyit akar dolgozni, kint vannak a szabadban, bicikliznek vagy vezetnek, de ismer olyat, aki a gyorsaság és az izgalom miatt szereti, és végül, de nem utolsó sorban az, aki akar, elég jól is tud vele keresni. Cégenként eltérő, hogy pontosan mennyi az annyi, mert az egyiknél van külön óradíj is, míg a másiknál csak a szállítás díját kapja meg a futár, persze a borravalót mindenhol ők teszik zsebre. De akkor hogyan lehet dönteni arról, hogy melyik cégnél dolgozzon az ember, hiszen kívülről szinte nincs nagy különbség köztük? „Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai, a kollégákkal azt szoktuk beszélni, hogy az lenne az ideális, ha mindkettőből kivennénk a pozitív dolgokat és összeraknánk egy munkáltatóba” - mondta.

Vadkapitalista viszonyok

Megkértem, soroljon fel példákat a cégek megnevezése nélkül arra, hogy milyen eltérések lehetnek különböző futár-szolgáltatásoknál. Az egyiknél, mondta, jobban lehet keresni. Viszont jelenleg annyira sokan vannak, hogy ott nem jut elég műszak, és mivel Feri alacsonyabb csoportban van, ezért sokszor esélye sincs dolgozni. Ha meg nem dolgozik, akkor csak lejjebb kerül és így tovább. Mik ezek a csoportok? „Minden futár bekerül 1-től 10-ig egy csoportba. Értelemszerűen az a jobb, ha minél feljebb vagy, mivel ez dönti el, mikor választhatsz műszakot. Ha feljebb vagy, kényelmesen be tudod magadnak osztani, hogy mikor és mennyit akarsz dolgozni, viszont ha az alsóházban foglalsz helyet, akkor örülhetsz, ha kapsz műszakot, vagy pedig állandóan azt kell nézned, mikor raknak fel egyet cserére.”

Az, hogy mi alapján kerül be valaki egy adott csoportba, sok tényezőből áll össze, Feri is volt már a harmadik és a hetedik csoportban is. Először figyelembe veszik azt, hogy a futár megjelenik-e az adott műszakon, hiszen van olyan, hogy kint szakad, és valaki nem akar dolgozni menni. „Az ilyen futárokat csak cukorfutárnak hívjuk” - mondja. Fontos még az is, hogy késik e valaki a műszakról, hogy dolgozik-e speciális órákban (ebéd, vacsora), hány órát húz le az adott műszakban, mennyit dolgozik összesen, egy órában átlagosan hány rendelést visz ki - „ebből még versenyeket is tartunk magunk között” - továbbá nézik azt is, hogy mióta van valaki a cégnél.

Akkor egy kezdő futár honnan indul és milyen esélyei vannak feljebb kerülni?

„A kezdők a 10-es csoportba kerülnek, amiben csak ők vannak, viszont ez a csoport a 4-essel egy időben választ magának műszakot.” Ezután az újoncnak két hete van rá, hogy bekerüljön egy rendes csoportba, de a besorolás négy hetet vesz figyelembe, így kezdőként amúgy sem tud bekerülni a legjobb csoportba. A pontrendszer része az is, hogy mióta dolgozik valaki a cégnél. Ez eléggé nehezíti az esélyeket. „Jó az elgondolás, hogy honorálják azt, ha lojális vagy, de ezzel a kezdők alapból hátrányból indulnak - mondta erről Feri.”

A kasztrendszeres hasonlatunkat azért elveti. „Az egy kicsit erős kifejezés, de biztos, hogy meg vagyunk különböztetve, és nem vagyunk egyenlőek”. Ez hatványozottan igaz az újoncokra. Nyilván nem hiába van az feljebb, aki ott van, nem is sajnálja tőlük senki a műszakot, „maga a rendszer az, ami igazságtalan”.

És hogyan megy ez egy másik cégnél? „Máshol ez teljesen különbözik, ott tényleg te magad döntöd el, hogy mikor és mennyit dolgozol. Nincsenek műszakok, csak aktiválnod kell magad az applikáción, és már jönnek is a rendelések attól függően, hogy hol vagy”. Továbbá nem kötelező elfogadni az adott rendelést, amit egy futárra osztanak, mert van, ahol nincs ilyen lehetőség, és a besorolásba ez végül beleszámít.

Arra voltam kíváncsi, határozottan meg tudja e mondani, hogy az egyik cég jobb-e, mint a másik „Nem feltétlenül, mindegyiknek megvan a maga hátránya” - mondta. Valahol nagyon sok futárt vesznek fel pont azért, mert nem fix műszakokban dolgoznak az emberek, ezért nekik biztosítaniuk kell egy állandó állományt, akiket be lehet venni. Emiatt viszont olykor meg túl sokan vannak, és egyszerűen nincs rendelés. Sokan emiatt gyorsan otthagyják ezt a céget, és ezért sokkal kevesebb állandó futár van, aki már régóta ott dolgozik.

Pedig a futárkodás veszélyes üzemnek tűnik, ahol számít a tapasztalat. Láthatjuk minden nap a fülünk mellett elsuhanó bringásokat, akik rohannak, hogy odaérjen időben az ebéd. „Igen, ez a munka veszélyes is, még az olyannak is, aki jó kondiban van, jól kerékpározik és betart minden szabályt.” Kinyíló ajtók, hülye autósok, e-rolleresek hada, sok veszély leselkedik rájuk, Ferinek is volt már egy nagyobb balesete, ami után két hétig nem tudott dolgozni. Még hozzátette azt is, hogy minden futárnak, akit ismer, már biztosan volt balesete. Hogyan történt a baleset, ki volt a vétkes? „A körúton történt, a biciklisávban mentem, és hirtelen egy parkoló autó ajtaja nyílt ki előttem, és már nem tudtam fékezni, végül a mentő vitt el, de szerencsére ennek már négy hónapja”. A futárcég ilyenkor semmit sem csinál, hiszen a futároknak sincs közvetlen telefonszámuk egy diszpécserhez, akinek tudnak szólni, hogy mi történt. „Szerencsére két kolléga látta az esetet, és ők írtak a nevemben”.

Van, ahol nincs semmilyen biztosítás, azt mindenki magának intézi, de van, ahol a cég köt biztosítást a futárokra. Szerencsére Ferinek volt biztosítása, „de így is két hétig utána nem tudtam dolgozni, ami nagy kiesés volt számomra”. Balesete után „csak annyit kérdeztek tőlem, hogy volt-e nálam rendelés”.

A városi közlekedést kéne megreformálni

Sokszor látni a járdán száguldozó vagy szabálytalanul közlekedő futárokat. „Igen, sokszor közlekedünk szabálytalanul, és vannak olyan futárok, akik még biciklizni is alig tudnak, általában az ilyenek az úgynevezett covidfutárok, vagyis azok, akik a vírus miatt kényszerültek rá, hogy ezt a munkát végezzék, és általában ők azok, akik bérelt kerékpárral közlekednek. „Nem szabad náluk sem általánosítani azért, mert vannak olyan futárok, akik nem megfelelően közlekednek“ - mondta Feri.

A miskolci baleset nagyon megrázó volt Feri számára, mert úgy gondolja, hogy a futár volt a hibás, és ez tovább növeli az ellenük irányuló haragot az emberekben. A munkakör része, hogy időben minél gyorsabban odaérjenek egy helyre, „és sokszor ezért szabálytalanul kell közlekednünk. De aki ésszel csinálja, az nem fog balesetet okozni. Ha betartanánk minden szabályt, akkor nem tudnánk mindenhova fél órán belül odaérni”.

Arról, hogy a futárcégeknél van-e bármilyen követelmény vagy esetleg oktatás a balesetmegelőzés és a helyes közlekedés terén, Feri annyit mondott: „sajnos nincsen, és mivel alvállalkozóként dolgozunk, nem is terheli őket semmilyen felelősség egy olyan esetnél, mint a miskolci”. Feri a futárkodástól függetlenül is fontosnak tartaná, hogy Magyarországon legyen valami kötelező KRESZ-vizsga a kerékpárosok számára, vagy az iskolában rendszeres oktatás, aminek a balesetmegelőzés a célja.

Ha már ennyire belementünk a forgalom-szabályozásba, megkérdeztem, hogy aktív kerékpárosként és futárként mit gondol a budapesti, azon belül is a belvárosi biciklis közlekedésről. A politikától függetlenül jó kezdeményezésnek tartja, amit a belvárosi bicikliutakkal csinálnak. „Sőt, sok helyről akár még az autókat is kitiltanám, hogy legyen csak a bicikliseké, rollereseké és a tömegközlekedési járműveké”. Így szerinte sokkal környezetbarátabb és biztonságosabb városunk lehetne.

Budapesten, de már a nagyobb vidéki városokban is szinte a mindennapok állandó szereplői lettek a futárcégek. Az iparág folyamatosan bővül, és ez a tendencia valószínűleg a jövőben sem fog megállni. Sok reklámot és különböző marketing-tartalmat látni mostanában, itt van például a WellHello legújabb klipje, amiben Istenes Bence a videó elején egy futárt alakít. Láthatunk még videó sorozatokat is a YouTube-on, amik csak arról szólnak, hogy a céget reklámozzák.„Sok hírlevelet kapunk, amikben azt írják, hogy mennyivel több a rendelés, és most milyen sokat költenek marketingre, de mi a kollégákkal ebből semmit nem érzékelünk. Sőt azt látjuk, hogy mostanában a rendelések száma rohamosan csökken.”

A cikket Cmarits Milán írta. A címlapkép illusztráció.

Augusztus 20-án rendezik a szokásos Szent István napi tűzijátékot. Mint minden évben, idén is színes, fényes és káprázatos műsorra számíthatunk. Azonban a fellőtt rakétáknak nem csak az ára nagy. A tűzijátéknak számos olyan hatása van, ami egyaránt káros ránk és a környezetünkre.

2021-ben Magyarország kormánya „Európa legnagyobb tűzijátékával” készül augusztus huszadikára. A héten elfogadták a műsor biztosítási tervét is, amiben sok problémát okozott a gyúlékony anyagokkal feltatarozott Lánchíd is. A színes fényeket nézve néha elfelejtjük, de a tűzijáték valójában egy veszélyes pirotechnikai eszköz, ami megfelelő biztonság nélkül óriási károkat okozhat. Halálos balesetek persze legtöbbször tűzijátékgyárakban történnek. Mexikóban, a tultepec-i gyárban az elmúlt 5 évben 115-en haltak meg.

A rakéták elsősorban fémsókból és fém-oxidokból készülnek, amik égés közben eltérő színnel festik meg a lángokat. A fématomok gerjesztődnek, és a kinyert energia fényként sugárzik. Minden árnyalatnak megvan a maga eleme. A lítium a rózsaszín, a nátrium a sárgák, a réz vagy a bárium pedig a kék színekért felel. A nemzeti zászló fényfestéséhez stronciumra, magnéziumra és báriumra van szükség.

Azonban ezek az anyagok nem égnek el, csak különböző összetevőikre bomlanak. Aztán bekerülnek a légkörbe, jelentősen szennyezik vizeinket és a termőtalajt. Belégzésük és megemésztésük nagy mennyiségben hányással, hasmenéssel járhat. Van köztük rákkeltő anyag is, de a legnagyobb problémát a légúti megbetegedésekkel okozzák. A kórházakban általában a tűzijátékok utáni napon van a legtöbb asztmás rohammal bekerülő beteg.

Ilyenkor a legrosszabb a levegő minősége is. A 2019-es indiai Diwali fesztivál után a légszennyezést mérő index elérte a maximális értéket Indiában, ami egyébként is harmadik helyen áll légszennyezésben globálisan. Egy milánói kísérlet megmutatta, hogy egy 60 perces tűzijáték után 11-szeresére nő a levegő káliumtartalma, ami jelentősen roncsolja a vesét és a kiválasztásban résztvevő szerveket.

A tűzijáték persze a környezetre is káros. Egy londoni kutatás megmutatta, hogy egy tűzijátékos ünnep után sokkal magasabb a levegő nitrogén-oxid és kén-dioxid tartalma. Ezek a gázok hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, valamint a klímaváltozást okozó üvegházhatáshoz.

A zajszennyezésről itt még szó sem esett, viszont Botos Tamás cikkében olvasható 4 jó tipp a kutyásoknak, akik már alig várják, hogy kis kedvencük visítva remegje végig a holnap estét.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

A Global Commons Alliance augusztusi kutatása alapján egyre jobban terjed a klímatudatosság. A G20 országok (ide tartozik a 19 legnagyobb gazdaság és ez Európai Unió) lakói egyre inkább hajlandóak klímatudatos életmódra, miközben jelentősen nő a klímakatasztrófától való félelem és ennek pszichológiai formája, a klímaszorongás.

A kutatás megmutatta, hogy

• a G20 országok lakosságának 75 százaléka szerint tönkretesszük a Földet,
• 58 százalék rendkívül aggódik bolygónk állapota miatt,
• és ötből négy válaszadó hajlandó lenne a környezetvédelmet a gazdasági érdekek elé helyezni.

Az elemzés szerzője, Owen Gaffney szerint jelentős a klímavédelem globális támogatottsága.

„Az emberiség nem csupán alvajárás közben lépdel a klímakatasztrófa felé. Tudjuk, hogy amit csinálunk az óriási kockázattal jár, az emberek tenni akarnak, és azt akarják, hogy a politikai vezetők is tegyenek a klímakatasztrófa ellen” - nyilatkozta a kutató.

A klímaváltozással kapcsolatos aggodalom nagyobb a szegényebb országokban. Indonéziában 86, Törökországban 83 százalék gondolja, hogy tönkretesszük a Földet, miközben ugyanerre a kérdésre az Egyesült Államokban 60, Nagy-Britanniában pedig 65 százalék felelt igennel.

A kutatás adatait idén tavasszal gyűjtötték, még a nyugat-európai áradások és a kaliforniai erdőtüzek előtt. Azóta a klímaszorongás jelensége még inkább elterjedt, főként a fiatalok körében, akik közül sokak számára a klímakatasztrófa jelentheti a kilátástalan jövőt.

A klímaszorongást, vagy más néven öko-szorongást a klímaváltozás miatt kialakult krónikus félelemként definiálják. Szélsőséges tünete lehet a szédülés, álmatlanság vagy akár a pánikroham is.

A klímaszorongás jelen van magyar fiatalok körében is. Az ALTEO csoport kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben. A fiatal felnőttek szerint a környezetszennyezés és a globális felmelegedés a legsúlyosabb probléma, az egyetemi végzettségűeknél pedig a piacgazdaság okozta pazarlás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A budapesti lakosok külön említették a műanyagszennyezést, amivel a válaszadók 83 százaléka találkozott már valamilyen formában.

„A nyugati ember évtizedeken keresztül kizárta ezeket a problémákat, de ez a fajta szorongás az, ami elvezethet bennünket a paradigmaváltásig, mind egyéni, mind a kollektíva szintjén” – mondta dr. Kőváry Zoltán, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója, aki az idei Kolorádó fesztiválon is tartott előadást a témában.

Szerinte a klímaszorongás olyan egzisztenciális szorongás, mint a haláltól való félelem, nem tudjuk kontrollálni vagy kiiktatni. A bolygó megmentése szempontjából viszont jó dolog, mert ebből meríthetünk erőt a klímaváltozás elleni harchoz. Kőváry szerint a tudatosságot jelentősen fokozzák a zöld kezdeményezések, ezzel is csökkentve, de nem megszüntetve a szorongást.

Írta: Lénárd Lili

Megjelent a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő 4. Makrót itt lehet megrendelni.

Több olvasói levelet és kérdést is kaptunk már a magazinnal és annak tartalmával kapcsolatban, és hogy ezek megválaszolása egyszerűbb és mindenki számára követhetőbb legyen, Sarkadi Zsolt, a lapszám szerzője szerdán 18:30 és 20 óra között személyesen válaszolja meg a kérdéseiteket a 444 támogatói Facebook-csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán, azaz ma 18:30-kor a Közértben!

Van olyan település, ahol a helyiek szerint megelőzhető lett volna a katasztrófa, mégsem maradt semmijük a tűz után. A turizmusból élő régióban csak a legmakacsabb turisták maradtak. Sok helyen évekbe telhet az újrakezdés. A Deutsche Welle riportja.

Európai vezetők éles kritikákat fogalmaztak meg a Biden-adminisztráció afganisztáni kivonulásáról - írja a Politico.

Sokan megkérdőjelezték Joe Biden amerikai elnök külpolitikai képességeit, miután a tálibok vasárnap elfoglalták Kabult. Európai diplomaták a Politico cikke szerint attól tartanak, hogy folytatódik a nyugati országok szövetségének leépülése, ami Donald Trump elnöksége alatt kezdődött.

A legjelentősebb kritika a német vezetéstől érkezett, akik eddig egyértelműen bíztak a demokrata elnökben.

„Nehéz szívvel mondom ezt, de az amerikai csapatok korai kivonulása komoly következményekkel járó tévedés a mostani adminisztráció részéről. Ez a döntés óriási kárt okoz a nyugat politikai és morális hitelességében” - nyilatkozta Norbert Röttgen, a német parlament külpolitikai tanácsának elnöke, aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol Joe Bidennel.

Angela Merkel hivatalosan nem bírálta Biden döntését, de a Süddeutsche Zeitung szerint elhamarkodottnak tartja a visszavonulást. Egy hétfői értekezleten azt mondta, hogy a tálibok győzelme elkeserítő azoknak, akik eddig a demokrácia és a szabadság híveinek tartották magukat – főként a nőknek.

Az Egyesült Királyságban is hasonlóan reagáltak a történtekre. „Afganisztán a legnagyobb külpolitikai katasztrófa Szuez óta. Át kell gondolnunk, miként viszonyulunk a szövetségeseinkhez, ki számít és hogyan védjük meg az érdekeinket” - írta Tom Tugendhat, a brit parlament külpolitikai tanácsának elnöke a Twitteren.

Afganisztán esete a Politico szerint mostantól gyakori érv lesz az önálló, Amerikától kevésbé függő európai biztonságpolitikáról szóló vitákban. Emmanuel Macron francia elnök például azok között van, akik szerint Európának nagyobb „stratégiai autonómiára” lenne szüksége.

Írta: Lénárd Lili

Megjelent a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő 4. Makrót itt lehet megrendelni.

Több olvasói levelet és kérdést is kaptunk már a magazinnal és annak tartalmával kapcsolatban, és hogy ezek megválaszolása egyszerűbb és mindenki számára követhetőbb legyen, Sarkadi Zsolt, a lapszám szerzője szerdán 18:30 és 20 óra között személyesen válaszolja meg a kérdéseiteket a 444 támogatói Facebook-csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 18:30-kor a Közértben!

„Auschwitzban nem a haláltól félt az ember, hanem az élettől.” Részlet egy 97 éves holokauszttúlélő és dédunokája beszélgetéseiből, amelyeket, rendhagyó módon, a TikTokon osztanak meg a világgal. A párosnak már több mint 1 millió követője van a közösségi platformon. A Deutsche Welle riportja.

A kormányváltáshoz egységre van szükség és olyan vezetőre, aki szembenézhet Orbán Viktorral. Tehát az összellenzéki koalíció sikere azon is múlik, hogy képesek lesznek-e kiállítani egy olyan miniszterelnök-jelöltet, akit többségben támogat az ellenzéki szavazóbázis.

Hogy ez sikerül-e, az az inkongruens [nem harmonikus, nem összeillő] szavazókon múlik, hiszen az ő kompromisszumkészségük kell ahhoz, hogy egy valóban esélyes vezetőt válasszon az ellenzék. Erre azonban kicsi az esély, mivel statisztikák szerint az átlag választó inkább szavaz az általa preferált párt vezetőjére, mint arra a politikusra, akivel valóban szimpatizál.

Jobbikos Józsi + Karácsony Gergely = inkongruens szavazó

Szemléltetés céljából vegyünk egy egyszerű példát.

Józsi már régóta a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazója, hiszen egyetért a párt által közvetített jobboldali értékrenddel. Józsi környezettudatos is, neki nagyon bejönnek az új biciklisávok Budapesten. Emiatt Jobbikos Józsi nem Jakab Pétert, hanem Karácsony Gergelyt szeretné miniszterelnök-jelöltnek.

Jobbikos Józsi tehát inkongruens szavazó, hiszen a saját pártpreferenciájától eltérően, másik párt vezetőjével szimpatizál, de fontos, hogy az inkongruencia csak a szimpátiára vonatkozik, Jobbikos Józsi ugyanis inkongruens marad akkor is, ha esetleg pártszimpátiáját a személyi szimpátiája fölé rendelve, nem az általa kedvelt Karácsonyra, hanem Jakabra szavaz.

Mivel az előválasztáson több hasonló nagyságú párt indul, a támogatottság jobban eloszlik, kevésbé lesz egy kiemelkedő miniszterelnök-jelölt. Ez azért jelent problémát, mert az előválasztások után az egész ellenzéknek egy vezető mögé kell felsorakoznia, ami nehezebb egy kevésbé egyértelmű miniszterelnök-jelölti verseny után.

Ezáltal az ellenzéknek nagyon fontosak az inkongruens szavazók, hiszen az ő bizonytalanságukon múlhat, hogy valóban esélyes miniszterelnök-jelöltet választ-e a koalíció.

De kire szavaz Jobbikos Józsi?

Egy 2019-es kutatás szerint átlagosan a szavazók 17 százaléka hasonló cipőben jár, mint Jobbikos Józsi. A kutatás 83, a Freedom House követelményeinek megfelelően ‘szabad’ parlamenti választást vizsgált az 1996-2006 perióduson belül. Annak ellenére, hogy az átlag önmagában is alacsony, a kutatásban felhasznált 1998-as magyar adatok szerint itthon rekordalacsony, 6 százalék volt az inkongruens szavazók aránya. Ezt a tendenciát követve feltételezhetjük, hogy ez a mai napig egy relatív kis szavazói réteg Magyarországon.

És ha ez így igaz, az elég rossz az ellenzéknek, ugyanis erre a kicsi inkongruens bázisra építhet a koalíció.

Azonban a pártlojalitás, tehát a kongruencia jelentősen csökkenti a koalíció egységének esélyét, ugyanis a még fent említett 17 százalékos inkongruens csoport 80 százaléka is pártpreferencia alapján szavaz politikai vezetőre, hiába tart szimpatikusabbnak egyébként másik jelöltet.

Ennek ellenére, a 2018-as választási statisztikák szerint Magyarországon a vártnál jobban működött a ‘stratégiai szavazás’. A nagyobb pártok, mint a DK, MSZP és Párbeszéd visszalépése 8-ból 5 helyen hozott ellenzéki győzelmet. Ebből jól látható, hogy az elmúlt évtizedtől kiégett ellenzéki szavazótábornak lehet, hogy mindegy, ki megy végül Orbán ellen. Már a ‘szivárvány-koalíció’ létezésének ténye is elképesztő elszántságra utal. Meg arra, hogy mennyire utálják a Fideszt.

A kutatás eredménye alapján 5 db Karácsony-szimpatizáns Jobbikos Józsi közül négy hű lesz pártjához, és Jakab Péterre fog szavazni. Csak egy Józsi dönt mégis Karácsony mellett, annak ellenére, hogy igazából mindannyian őt akarják miniszterelnök-jelöltnek.

A Medián júniusi mérései szerint a miniszterelnök-jelölt listát Jakab Péter (43 százalékos támogatottság) és Karácsony Gergely (41 százalék) vezetik. Azonban az egyébként széles körben elutasított Dobrev Klára (44 százalék semmiképp nem választaná) mögött álló DK 3 százalékkal erősebb, mint a főpolgármestert támogató MSZP-Párbeszéd és LMP összesen. Tehát a bizonytalan szavazók körében valószínűleg Jakab van elől, azonban mögötte nem Karácsony, hanem Dobrev állhat.

Tehát, ha az ellenzék erős vezetőt akar, akkor a Jobbiknak érdemes hagyni, hogy Józsi Karácsony Gergelyre szavazzon, ne feltétlenül az általa támogatott párt jelöltjére. Csakis így szűrhető le a miniszterelnök-jelöltek valós támogatottsága.

Természetesen a mostani előválasztást is rengeteg külső tényező befolyásolja. Arról nem is beszélve, hogy a kutatás adatai átlagértéket adnak, figyelmen kívül hagyva az országspecifikus paramétereket, mint például Orbán Viktort. Sokan, akik tényleg csak a kormányváltást szeretnék, valószínűleg már bárkire behúzzák, akit esélyesnek látnak. De az is előfordulhat, hogy az MKKP miatt megváltoztatott választási törvény valóban megzavarja a rendszert, és a politikai elitből rég kiábrándult szavazók bejuttatják a parlamentbe a kutyapártot.

Mi van Fideszes Fannival?

A kormánypárt szempontjából valószínűleg teljesen irreleváns ez a kérdés.

A kutatás szintén megmutatta, hogy a politikai spektrum szélein található pártok kongruensen szavaznak. A szélsőséges pártok szavazói nem szimpatizálnak más vezetővel, hiszen a személyi kultuszra épülő politikai hatalom mellett nincs helye a párt és a vezető megkülönböztetésének.

Persze ez lehet azért is, mert a radikális szavazó előtt valóban nincs túl nagy választék.

Ennek ellenére, csak azért, mert Dúró Dóra is örül a „pedofil törvénynek", a 13. nyugdíjas néni még nem fog a Mi Hazánkra szavazni. Számára fontosabb a pártlojalitás és persze Orbán Viktor.

A cikket Lénárd Lili írta.

A rendhagyó 2020/2021-es tanév után, szeptember 1-jén újra megnyitnak az oktatási intézmények. A magyar lakosság oltottsági aránya az uniós átlag felett van, de a fiatalabb korosztály még nem rendelkezik nyájimmunitást kiváltó védettséggel. A negyedik hullám megelőzéséhez intézkedésekre lenne szükség, azonban az intézmények egyelőre nem kaptak semmilyen tájékoztatást. Kötelező lesz-e a maszkviselés? Csökkentett lesz a csoportok létszáma? A fakultatív programokon csak a beoltottak vehetnek részt? Mi történik, ha tetőzik a negyedik hullám?A felnőtt lakosságot érintő tavaszi nyitás szabályai jól beváltak, viszont nem tudni mi történik, ha mindezt a fiatalokon alkalmazzuk. A szakértői vélemények megoszlanak, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy a tanévkezdés és a delta variáns terjedésének kombinációja okozhatja majd a negyedik hullámot.

Falus Ferenc, egykori országos tisztifőorvos és a baloldal volt főpolgármester-jelöltje szerint az iskolákban szigorú intézkedésekre lenne szükség. A kötelező maszkviselés és a távolságtartás lenne a legfontosabb, de az is sokat segítene, ha nyugati példára itthon is rendszeresen tesztelnék az iskolás gyerekeket. A gyors nyáltesztek segítségével megakadályozhatnák a vírus terjedését.

Nézzük tehát, hogyan is állunk oltások terén:

• Jelenleg a magyar lakosság 56.7 százaléka rendelkezik teljes védettséggel.

• Az 50 felettiek között 73 százalék,

• viszont a 18-24 évesek közül csak 51.6 százalék kapta meg a védőoltást.

• A 16-18 évesek 46 százaléka,

• a 12-15 korosztálynak több mint 15 százaléka.

• A náluk fiatalabbak számára az év végére tervezik az oltás engedélyeztetését.

Annak ellenére, hogy a teljes lakosság átoltottsága magas, a fiatalabb korosztályok védettségének hiánya jelentős problémát okozhat az iskolakezdésnél. Falus szerint az évnyitáskor kezdődő oltakozás már túl késő, a nyár elején el kellett volna kezdeni a fiatalok oltását ahhoz, hogy szeptemberben ez ne jelentsen fokozott veszélyt.

Leckefüzet, uzsis doboz, maszk, tesicucc és oltás

Beoltottsági szempontból az általános iskola a legkritikusabb oktatási intézmény. A gyerekek nem rendelkeznek oltással, viszont otthon laknak, gyakran találkoznak nagyszüleikkel, ezzel folyamatosan veszélyeztetve az idősebb korosztályt.

Oltás szinten talán egy fokkal jobb, viszont terjesztés szempontból még rosszabb a gimnazisták, középiskolások helyzete. Ebben a korcsoportban már mindenki jogosult az oltás felvételére, de a gimibe beszabaduló tinik és bulizási szokásaik nem adnak okot sok nyugalomra. Ha a tanteremben nem is, vízipipázás közben, házibulikban és a 18 év alattiakat kiszolgáló lokálok teraszain pont úgy terjedhet a korona mint a csókbetegség.

Ennek ellenére a pedagógusok eddig nem kaptak semmilyen tájékoztatást az új tanévről. A diákok tankötelezettsége miatt valószínűleg kötelező lesz a tanórákon a jelenlét, de kirándulásokon, múzeumlátogatásokon és minden az intézmény által szervezett fakultatív programon csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A 12 év alattiak tehát idén nem vehetnek részt semmilyen külön programon. Követve a ‘tavaszi nyitás’ szabályait, logikus lehet, hogy a diákoknak nem kell beltéren maszkot hordani. A belépés előtti lázmérés is valószínűleg megszűnik. Falus szerint a lázmérés egyébként sem lehet hatékony módja a gyorsan terjedő delta variáns megállításának.

Azt viszont senki sem tudja, mi lesz a kötelező távolságtartással. Ez azért fontos kérdés, mert a csoportok kapacitásának csökkentésével sokkal több feladat hárul a tanárokra, teljesen megváltozik az általános órarend és a termek beosztása.

Ez azonban újból felveti a pedagógusok rémálmát, a hibrid vagy online oktatás kérdését.

Közoktatási káosz

A tavalyi év során lehetőségünk nyílt betekinteni az oktatás jövőjébe: a számítógépek, live órák, előre felvett előadások és online vizsgák világába. Vagyis hát részben.

Annak ellenére, hogy az otthonról tanítás kényelmesen végezhető elfoglaltságnak tűnik, a tavalyi év bebizonyította, hogy mégsem annyira egyszerű a digitális átállás. A hibrid és online oktatás elképesztően leterhelte a tanárokat és a szülőket, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg bepótolhatatlan lemaradást okozott néhány gyereknél.

A alapprobléma az eszközök és a felhasználói tapasztalat hiánya volt. Hiába gondoljuk, hogy a mai gyerekek nagy része egész délután csak ‘számítózik’, mert az ország szegényebb régióiban néhol még megfelelő internetkapcsolat sincs. Nemhogy számítógép.

A koronavírus által sújtott szegény területek nehézségeiről tavaly májusban forgattunk videót.

De az online oktatás még az adott technológiával sem volt egyszerű. A tanárok papír formátumú jegyzetei mehettek a kukába, miközben ismeretlen és legtöbbször angol nyelvű szoftvereket kellett használniuk. Magyarországon az elmúlt évtizedben 29-ről 44 százalékra nőtt az 50 év feletti pedagógusok száma, akiknek eddig nem feltétlenül kellett az emailfiók ismeretét meghaladó képességek birtokában lenniük.

Még budapesti iskolákból is kerültek elő kabaréba illő történetek. Hallottunk olyat, hogy az ötödikeseket tanító tanár mobil és minden más technológiai hiányában, vezetékes telefonon diktálta le a szülőknek a tanórákat, akik a hosszas jegyzetelés után digitalizálhatták, megosztották majd kezdhették megtanítani gyerekeinknek az anyagot.

Vagyis az online oktatás hetei szó szerint káoszban teltek. Elveszett tanárok az online térben, home office-ból dolgozva főző, takarító és gyerekeit tanító szülők az ideg-összeroppanás szélén.

De végül is a nyáron mindenki kipihenhette magát. A családok végre tölthettek egy kis időt együtt, a tanárok pedig kemény 600 forintos órabérrel mehettek gyerekeket táboroztatni.

A cikket Lénárd Lili írta.

Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei. Rekord mennyiségű, 435430 diák nyert felvételt idén brit egyetemekre.

A felvételt nyert diákok száma tavalyhoz képest 5 százalékot nőtt. Ebből több 395770-en kerültek be az általuk elsőként választott szakra, 8 százalékkal többen mint tavaly.

Mindez persze nem véletlen. Idén a brit diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket beadandók és a tanárok személy szerinti értékelése alapján kapták. Gavin Williamson, a brit államtitkár a koronavírus okozta helyzettel magyarázta az a ‘eredmény-inflációt’. Szerinte elfogadhatóak a túlzó eredmények, hiszen a diákok számára is megterhelő volt ez a tanév.

A rekord mennyiségű felvételt azonban a jelentkezők száma is magyarázza. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe. Legfeltűnőbb emelkedés az orvosi és ápolói szakokon volt, ami valószínűleg a pandémiának köszönhető.

A cikket Lénárd Lili írta.

127 milliárd forintot csoportosított át hétfői határozataival a kormány a gazdaság-újraíndítási alapból, derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb, 151. számából. Az összeg nagyobb részét a Belügyminisztérium kapja (100 milliárd) és ebből 4 milliárdot kap a Terrorelhárítás. A kormány határozat “a terorrellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások fejezeti kezelésű előirányzat túllépésének jóváhagyásáról” szól. Az, hogy ez pontosan mire megy vagy miért van rá most szükség, nem derül ki a Közlönyből, de az biztos, hogy fontosnak találta az intézkedést a kormány mivel a miniszterelnök javaslatára készült el az azonnal hatályba is lépő határozat.

Ezen kívül a felsőoktatás kap 8 milliárdot, a múzeumok (kulturális és közgyűjtemények) több részletben 6 milliárdot, a büntetés-végrehajtás 2 milliárdot és a Digitális Kormányzati Ügynökség szintén 8 milliárdot.

Szintén Orbán Viktor jegyzi neve van a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark fejlesztésére átcsoportosított 5 milliárd forintról szóló határozatot is alatt is. A Modern Városok Program keretein belül zajló projekt több részletben kívánja felújítani a parkot, idén 2,4 milliárd forint megy a beruházásra. (Via HVG)

A cikket Cmarits Milán írta.

Minden olimpián ugyanaz a három ország nyeri a legtöbb érmet: Amerika, Kína, Oroszország. Az Amerikai Egyesült Államok végül 113 medállal, (ebből 39 arany) végzett az éremtáblázat első helyén.

Viszont nem igazságos, hogy olyan országok nyerik a legtöbbet, ahol legtöbben élnek vagy akik a leggazdagabbak. Hiszen sportágak között is hatalmas különbségek lehetnek, vannak olyan sportok amik drágábbak, vannak amit többen kell játszani, vagy van olyan amelyhez különleges klíma kell stb. Nagyon kevés olyan nemzet van ahol minden adott ahhoz, hogy az összes számban indítsanak versenyzőket. Például Luxemburg csak 12 sportolót küldött az olimpiára, míg amerika 613-at.

A BBC és David Forrest ezért készített több alternatív éremtáblázatot, amik figyelembe veszik az adott ország népességét, vagy éppen GDP-jét. Forrest szerint :”Egyértelmű, hogy ami számít az a népességszám, a bevételek aránya és a politikai berendezkedés.”

Népességarányosan jobban teljesített a magyar csapat

Sok ország túlteljesít, ahhoz mérve, hogy mennyire népes vagy gazdag. San Marino mindössze 34 ezer polgárával három medált is tudott nyerni ezért ők végeztek az első helyen a populációt figyelembe vevő táblázatban. Őket követi Bermuda, Bahamák, Új Zéland és Jamaica. Ebben az összeállításban Magyarország tizedik helyen végzett, öt hellyel előrébb, mint a hagyományos éremtáblán. Ezek szerint hazánk is a túltejesítők között van mivel 9,7 milliós lakosságával 20 medált tudott hazahozni.

De nem csak a népességszámot kell figyelembe venni, az nem garantálja, hogy egy ország végül hogyan teljesít a versenyeken. India például 7 darab érmet gyűjtött ami ahhoz képest, hogy a világ egyik legnépesebb országa elég nagy alulteljesítés. Az angol uralom alatt kezdett el Indiában is terjedni a krikett és mára már ez az ország nemzeti sportja. A baj csak az, hogy a krikett nem Olimpiai sport és ezért ezt a tudást India nem tudja kamatoztatni.Viszont ha a következő összehasonlítást vesszük figyelembe, mégsem teljesített olyan rosszul.

GDP-arányosan Kína a legjobb

“Ha egy ország szegény, nem lesznek meg az erőforrásai, hogy a potenciált teljesítményre váltsa, és ezzel versenyképessé váljon világszerte” - mondja Forrest. Ha az egy főre jutó GDP alapján vizsgáljuk az egyes országok teljesítményét Kína és az orosz delegáció itt is éllovas, az amerikaiak viszont a 15. helyre csúsznak vissza. Ezen a táblázaton Kenya a harmadik, amely ugyan csak 10 medált zsebelt be, viszont a GDP-je is csak 1838 dollár/fő*.

Ezután jön Ukrajna, Uganda, Etiópia és India a hetedik helyen. Vagyis ebben az összehasonlításban nem is teljesített olyan rosszul az Indiai csapat hiszen szegénységük miatt valószínűleg nem volt elég lehetőségük hasznot kovácsolni abból, hány ember is él az országban. A listát a szintén népes Brazília, majd Irán és Üzbegisztán zárja.

Kulturális és politikai faktorok is befolyásolhatják egy adott ország teljesítményét az olimpián. Forrest szerint a posztszovjet országok előnnyel indulnak, mivel erős sportinfrastruktúra alakult ki a kommunista rezsim alatt. Az is számít, hogy az ország mit választ, milyen sportágban szeretne versenyezni. Hiszen nem mindenki engedheti magának az előbb felsorolt okokból, hogy minden versenyszámban képviseltesse magát.

Az sem utolsó szempont, hogy egy adott ország csapatsportokban jeleskedik vagy egyéniben. Hiszen ahhoz, hogy egy nemzet jól szerepeljen labdarúgásban minimum 11 jól focizó játékosra van szükség és akkor még nem is esett szó az edzőkről és a különböző segítőkről. Ha mindez megadatik és a csapat is jól szerepel akkor is csak egy medált fog érni az országnak. Ezzel ellentétben az egyéniben indulók akár több medált is szerezhetnek, de ha csak minden úszó vagy futó elér egy dobogós helyezést máris többszörösét éri a focicsapat sikerének a végső elszámolásban. (BBC)

A cikket Cmarits Milán írta.

*Pontosítás: a cikk eredeti verziójában két nagyságrendet tévedtünk Kenya egy főre jutó GDP-jében, a hibáért elnézést.

A spanyolországi régióban ennek nem mindenki örül. A helyi lakosságnak nem sok haszna származik abból, hogy a városukban megjelennek a nagy cégek, amelyek ráadásul a kisebb befektetőket is kiszorítják. A természetvédők szerint pedig a hatalmas projektek veszélyeztetik a rendkívül változatos helyi élővilágot. A Deutsche Welle riportja.

Los Angeles, szombat kora reggel, a Ralphs nevű szupermarketben egy medvebocs grasszál a sorok között. Mindenki meglepődve figyelte az eseményeket de a jövevény ártalmatlanul kisétált a boltból és valószínűleg jobban félt a többi vásárlótol mint azok tőle.Tisha Campbell, színésznő pont abban a boltban vásárolt és videóra vette találkozást.

Egy másik vásárló azt írta Facebook oldalán :”éreztem, hogy valami szuszog a lábamnál, lenézek ..és egy medve volt!” Maria Campbell a poszt írója szerint a bocs megijedt és ezután rohant be az élelmiszerboltba. A végére csak annyit írt, “még nem is ittam kávét”.

A helyi vadon élő állatokért és halakért felelős szerv (CDFW) végül megtalálta a városban barangoló medvét aki egy utánfutó alatt bujkált. A CDFW elkábította a 54 kilós medvét és hamarosan egy közeli erdőben elengedték.

A Kaliforniai hatóság szerint már több jelentést is kaptak hasonló medvék kóborlásáról ezért megkérték az ott élőket, hogy azonnal jelentsék ha hasonlót látnak.

David Balen a Porter Ranch alelnöke úgy nyilatkozott az esetről : “Örülök, hogy senki nem érintkezett a medvével. Bármi megtörténhetett volna” (HuffPost)

A cikket Cmarits Milán írta.

A Rómától délre fekvő Sperlonga strandján három családot sodort el egy hirtelen jött tengeráramlat vasárnap délután. Az összesen 14 tagból, közte nyolc gyerekből álló csapat gumimatracokon és gumicsónakokon fürdőzött, amikor megtörtént a baj. Ezután nem tudtak maguktól visszaúszni a partra, csapdába estek.

Segélykiáltásaikat egy fiatal nő hallotta meg a parton, aki rögtön a vízimentőkhöz rohant. A mentőakciót három speciálisan kiképzett labrador hajtotta végre: a hétéves Mia, az öt éves Mira, és a négyéves Eros. A négylábú vízimentők 20 perc alatt biztonságba helyezték a tengeren rekedt családokat. A mentést 400 ember figyelte a strandról, akik hatalmas ujjongásba és tapsolásba kezdtek, amikor a kutyák mindenkit biztonságba helyeztek.

A város polgármestere, Armando Cusani is külön gratulált a labradoroknak, és hozzátette, hogy ez az eset bizonyítja, hogy helyes döntés volt mentőkutyákat alkalmazni a vízi mentésben. Egyébként Olaszországban már 1994 óta használnak ilyen kutyákat.(Ansa)

A cikket Cmarits Milán írta.

Hansle Parchment, jamaicai futó augusztus 3-án, kedden elindult szállásáról a férfi 110 gát selejtezőjére. Egyszerű balgaságból rossz buszra szállt, amit akkor vett csak észre, amikor megérkezett az evezősök központjába.

„Az elődöntők napján véletlenül rossz buszra szálltam, ami természetesen nem oda vitt, ahová szerettem volna” – mesélte Parchment. „Zenét hallgattam, nem figyeltem a hangosbemondóra. A busz elején mintha láttam volna kiírva, hogy atlétika pálya, úgyhogy nem gondolkodtam, felszálltam.”

Amit Athleticsnek nézett, az Aquaticsnak bizonyult. Miután megtudta, hogy az evezős központból csak úgy tud eljutni az atlétikai stadionba, ha visszamegy a szállására, és felszáll a jó buszra, úgy tűnt, minden remény szertefoszlik számára. Így nem ért volna időben oda saját versenyére. „Ha ezt a megoldást választottam volna, úgy estem volna be a versenyre, hogy bemelegíteni sem tudtam volna.”

Amikor már lassan kezdte feladni olimpiai álmait, egy helyi önkéntes lányt talált, aki készséggel segített neki. A megmentő pénzt adott taxira a futónak, és így időben odaért az elődöntőre. Ezután Parchment második lett a futamában, és kvalifikálta magát a döntőbe, ahol megnyerte a számot. (Eurosport)

A cikket Cmarits Milán írta.

A görög apokalipszis eddigi egyetlen halálos áldozata egy 38 éves önkéntes tűzoltó, aki egy közeli településről jött segíteni. Athén északi részén a tűz miatt ledőlő villanypózna okozta a férfi halálát, írja a The New York Times.

Jorgosz Haciszpirosz pénteken térhetett vissza a Droszopigiban, a Peloponészoszi-félsziget déli csücskében levő otthonába, amelyből már csak támfalak maradtak, és egy bicikli, ami különös módon túlélte a pusztítást. Mikor a férfi belépett a házba, füst szállt fel a még parázsló könyvespolcból.

Többen vannak kórházban különböző égési sérülésekkel, és 2000 embernek kellett elhagynia otthonát a tűzvész miatt. Hivatalos adatok szerint 56 ezer hektár égett le Görögországban az elmúlt 13 napban. Hogy legyen mihez viszonyítani: az érintett részek nagyobbak, mint Budapest (52 ezer hektár), de kisebbek, mint a Balaton (59 ezer hektár).

A legnagyobb tűz Évián tombol, ami Görögország második legnagyobb szigete és közkedvelt turista-úticél. „Két tűzfront van Évián” - mondta Nikos Hardalias a polgárok védelméért felelős miniszter - „az egyik északon, a másik délen”. Giannis Kontzias, az egyik északi város, Istiaia polgármestere szerint „már túl késő, a területek megsemmisültek”.

A tűz okát még hivatalosan nem tudják, de több európai vezető is a globális felmelegedés egy újabb fenyegető jeleként tekint a katasztrófára. Kyriakos Mitsotakis, Görögország miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy a tüzek a „klímaváltozás valóságát” bizonyítják.

A tűz egyik kiváltó oka az elmúlt harminc év legnagyobb hőhulláma, melynek következtében a hőmérséklet 45 fokra ment fel. A hőmérséklet már enyhült, de a szél továbbra is erős, ami csak segíti a tűz terjedését. Szakértők szerint az ehhez hasonló hőhullámok és tüzek egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek a klímakatasztrófa miatt.

A sziget egyik lakója így nyilatkozott: „Dühös vagyok, elvesztettem az otthonom. Semmi nem lesz már a régi”. A nő is a hosszú sorok egyikében várta, hogy kimentsék a szigetről.

Drámai felvételek keringenek az interneten mentőhajókon utazó emberek százairól, az égő tájról, és a vörösbe burkolózott égről.

„Teljesen magunkra lettük hagyva, nem voltak sehol tűzoltók, járművek, semmi!” - így nyilatkozott David Angelou a The Associated Press-nek. Angelou beszélt a kimentése előtti félelmetes órákról: „Érezhető volt a hatalmas hőség, és füst volt mindenhol. Csak a Nap látszott, egy nagy vörös labda és körülötte semmi más”. Angelou sérelmeit többen is megerősítették, sokan a kormányt hibáztatják a tűzoltók hiánya vagy a kései érkezésük miatt.

„Nagyon szomorú, hogy nem küldtek azonnal segítséget az első napokban, és hagyták égni a szigetet. Ez igazságtalan, és sok ember vesztette el emiatt a birtokát, megélhetését” - mondta Christina Tsatou, az egyik közeli falu lakója.

Több mint 20 ország ajánlotta fel segítségét Görögországnak. Volt aki csak egy repülővel szállt be (USA, Horvátország), de van olyan ország is, ami 200-nál is több tűzoltóval és majdnem 50 tűzoltóautóval járul hozzá a katasztrófa mihamarabbi elhárításához (Németország). A segítséget nyújtó országok között van még Franciaország, Svédország, Ukrajna és Katar is. A görög nép nevében köszönte meg Twitteren Kyriakos Mitsotakis a tűzvészben segítő országok támogatását.

A görög hírügynökség (ANA) közleménye szerint őrizetbe vettek egy görög férfit és egy afgán nőt, akiket illegális tűzgyújtással gyanúsítanak. Azt még nem tudni, mennyire felelősek az Éviában történtek miatt, de a görög rendőrség nyomoz az ügyben.

A cikket Cmarits Milán írta.

Pigniczki Fanni 2000-ben született, abban az évben, amikor utoljára szerepelt ritmikus gimnasztikában magyar versenyző az olimpián. 21 éve Fráter Viktória a 20. helyen végzett Sydney-ben.

Pigniczki Fanni most Tokióban szintén 20. lett, 84,400 ponttal.

A magyar tornász négy kéziszer gyakorlatot mutatott be. Elsőként labdával lépett szőnyegre. A lírai jellegű koreográfiát két kisebb korrekcióval, valamint egy kisebb ejtéssel mutatta be.

A labda után a karika következett. A japán zenére koreografált gyakorlatban kiemelkedő egyensúlyelemeket hajtott végre. Egy kritikusabb dobás kicsit hosszú lett, Pigniczki Fanni majdnem lelépett a szőnyeg szélét jelző záróvonalról. Majd az izgalom után a tornász egy pillanatra elengedte a karikát. A gyakorlat után az összesített versenyben 21. helyen állt.

A dinamikus szalaggyakorlat bemutatása közben a pontos dobások és forgások után több hiba is becsúszott. Egy hosszabb „rizikó dobást” követően a szalag folytonos mozgása megszakadt, ami megnehezítette a következő elem végrehajtását. Így Pigniczki Fanni az utolsó elemét épphogy a zene végére tudta befejezni.

Az utolsó koreográfiát 6 órával az első után mutatta be. A buzogány gyakorlat elején történt két kisebb ejtés, de azt látszott, hogy a tornász sokkal nyugodtabban hajtotta végre az elemeket. Talán azért, mert a szalaggyakorlat rontásai után már tudta, hogy nincs esélye a döntőbe jutásra, kisebb volt már rajta a nyomás.

„Sajnos nem sikerült egyik gyakorlatom sem jól” - nyilatkozta Pigniczki Fanni a verseny után. „Nem tudtam megmutatni, amire képes vagyok edzéseken vagy más versenyeken. Ezt a helyzetet még gyakorolni kell, mert szokatlan és új volt számomra, főleg, hogy ennyit kellett várni előtte, nem volt lehetőség annyit melegíteni.”

A tornász valóban különös helyzetben volt. Az átlagos 3-4 órás teljes versenyidő helyett több órás különbséggel kellett bemutatnia a négy gyakorlatát. Tehát kétszer annyi ideig kellett bemelegedett, versenyképes állapotban lennie. Ez jelentős megterhelés, főleg egy ilyen stresszhelyzetben.

„Egy hónapja sikerült a kvalifikáció. Azt hittem, hogy sikerül [a döntőbe jutás], de gyorsan történtek az események, lehet hogy ha egy kicsit több időm van akkor jobban fel tudom dolgozni.” - mondta az M4 Sportnak adott interjúban.

A bizonytalanságok és kisebb ejtések miatt Pigniczki Fanni nem jutott döntőbe. A 20. hely ellenére a magyar ritmikus gimnasztika a sikeres kvalifikációval és az olimpiai részvétellel nagyot lépett előre.

„Az, hogy kijutottunk az nagy dolognak számít. Az, hogy itt lehettünk, mint Magyarország, nagyon jó” - mondta a tornász.

A holnapi fináléban a 26 fős mezőny 10 legjobb versenyzője lép újból szőnyegre. A selejtező után két orosz iker, Dina és Arina Averina áll az élen. Ami tökéletesen megfelelő a sportág hagyományainak.

A ritmikus gimnasztika egy kevesek által ismert, de annál brutálisabb sport.

A tánc, balett, szertorna és a zsonglőrszerű kéziszerek használatának keveréke. A sportolók 3-4 éves koruktól kezdve minden napjukat az edzőteremben töltik.

Míg a tornászok életét a koplalás és az edzések, addig magát a sportágat a szláv régió, főként Oroszország irányítja. 2000 óta minden olimpiát orosz tornász nyert, az országnak összesen eddig 16 érme van, ezzel megelőzve a második helyen álló, 6 éremmel rendelkező Fehéroroszországot. A ritmikus gimnasztika a Szovjetunióból indult, ezért kevésbé terjedt el a nyugaton.

Persze az orosz dominanciában van egy jó adag putyini politika is. Oroszország elnöke is többször megmutatta a sportág iránti érdeklődését. 2008-ban egy moszkvai lap arról írt, hogy Vladimir Putyin válása utána a Olimpiai bajnok tornász, Alina Kabajevával folytat viszonyt. Azonban a közös gyerekeikről szóló spekulációk után Kabajeva tagadta a vádakat. Az újságot még abban az évben bezárták.

Ezzel párhuzamosan, a visszavonult tornász közigazgatási pozíciókat kapott, és több alkalommal is lefotózták az orosz elnökkel publikus eseményeken.

A sportágat uraló sztáredző, Irina Viner, az egyik orosz oligarcha, Alisher Usmanov felesége. Az edző hatalmas állami támogatásban részesülő sportakadémiája eddig 5 olimpiai arany, 4 ezüst és 1 bronzérmet szerzett az orosz ritmikus gimnasztikának. Viner edzi a versenyt vezető ikerpárt is.

Egy 2015-ös, az orosz állami finanszírozású RT csatorna által készített film remekül bemutatja a sportág nehézségeit és az orosz dominancia jelentőségét. A The Winner Takes it All teljes egészében megtekinthető a Youtube-on.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

Másfél éve küzdünk a koronavírus világjárvánnyal, és nagyjából amióta az első hónap eltelt, azon rágódunk, hogy mikor múlik már el végre a pandémia.

Elvileg kétféle út vezethet oda, hogy a járványveszély fejezetét végleg lezárhassuk az életünkben: az egyik az, hogy kipusztítjuk a vírust az egész bolygón, a másik pedig, hogy „megszokjuk egymást”, és egyszerűen megtanulunk együtt élni a koronavírussal.

A vírusok kizárólag a megfertőzött gazdájuk szervezetében képesek szaporodni, ezért ha sikerülne elérnünk, hogy az egész világon egyszerre senki, sőt, egyetlen állat se legyen fertőzött, akkor rögtön vége is lenne járványnak: a kórokozó kipusztulna. Ezt viszont sajnos könnyebb elképzelni, mint megvalósítani.

Amikor a világjárvány 2019 végén elkezdődött, a vírus annyira új és ismeretlen volt, és olyan mértékben felkészületlenül érte az emberiséget, hogy nem tudtuk feltartóztatni, ennek a következménye pedig az lett, hogy példátlan sebességgel és mértékben terjedt szét az egész világon. 2020 végére az egész bolygó minden kontinensén lettek fertőzöttek: egy ponton még az Antarktiszon is volt igazolt covidos eset. Létrejött egy potenciális állati rezervoár is: a nyércek, amikről beigazolódott, hogy képesek elkapni a vírust az embertől, sőt, adott esetben vissza is tudják adni azt egy fertőzésre fogékony másik embernek.

A védőoltásokkal elvehetjük a vírus lehetőségét arra, hogy bennünk szaporodjon, és visszaszoríthatjuk a terjedését, mert ha minden (vagy majdnem minden) ember védelmet élvez a Földön, azzal közel kerülhetünk ahhoz az ideális helyzethez, hogy a vírus „kihal”. A fekete himlővel például éppen ez történt: manapság azért nem találkozunk se vele, se az ellene való vakcinával, mert éppen a védőoltás segítségével sikerült végleg megszabadulni tőle. Mivel azonban egyetlen ország sincsen, ahol a lakosság a teljes mértékben be van oltva a koronavírus ellen,jelen esetben ez sajnos csak álom marad. Ismerve a fertőzés elterjedésének mértékét, az oltások megoszlásának egyenlőtlenségeit a világon, és a hazánkban is csökkenő oltakozási kedvet, szembe kell néznünk annak a csekély valószínűségével, hogy minden ember, és minden nyérc vakcinához jusson, és kérje is azt. A feladat egyelőre megoldhatatlannak tűnik.

Megszoksz vagy megszöksz

A lehetőség, ami nyitva marad előttünk, az az, hogy a koronavírus, és mi, az emberiség, megtanulunk együtt élni egymással. 2019 vége óta mi is sokat változtunk, és változik a vírus is. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy egyre több embernek van teljes, vagy legalább részleges védettsége, mert beoltották vagy átesett a fertőzésen, és emiatt jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a vírus miatt komolyabb bajunk lesz. Megszoktuk, hogy ha magasak az esetszámok, akkor jobban járunk, ha zárt térben maszkot hordunk: megváltoztattuk a viselkedésünket, hogy ezzel lassítsuk a koronavírus terjedését.

Eközben a vírus pedig mutációk révén változik, és a részéről azt jelenti az alkalmazkodás, hogy egyre ügyesebben szaporodik bennünk, és egyre könnyebben terjed egyik emberről a másikra. Ha nehezen terjedő és lomhán szaporodó koronavírus-változatok keletkeznek, ezeket kiszorítják a pályáról azok, amik „ügyesebbek”. Idővel pedig kizárólag olyan koronavírus variánsok fognak terjedni az emberek között, amik kiemelkedően jól teljesítenek ebben a versenyben - a mi kárunkra.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Nagyon valószínű, hogy a vírus egyre fertőzőbb lesz. A vírus alfa (vagy más néven brit) variánsa sokkal gyorsabban és könnyebben terjedt, mint a korábbi hullámokat okozó vírusváltozatok, nálunk is, és máshol is a világon. A delta (vagy indiai) variáns pedig rátermettebb még az alfánál is, és azt is kiszorítja a versenyből: ahol csak megjelenik, hirtelen megnő az új fertőzöttek száma, akik mind a delta variánst kapják el.

Lehetséges, de nem biztos, hogy a koronavírus által okozott megbetegedés idővel enyhébb lesz. Ezt két okból gondoljuk: az egyik, hogy a hosszabb ideje velünk élő, és hozzánk alkalmazkodott koronavírus törzsek jellemzően enyhe, náthaszerű tüneteket szoktak csak okozni. Ez persze nem garancia arra, hogy ezzel a koronavírussal is ez fog történni, de mutatja, hogy ez egy lehetőség. A másik ok, hogy a kórokozóknak jellemzően „nem áll érdekében” nagyon beteggé tenni minket. Ennek rendkívül prózai oka van: aki tüdőgyulladással nyomja az ágyat, az nem sok új emberhez tudja eljuttatni a vírust, aki viszont nincs nagyon rosszul, vagy egyenesen tünetmentes, az sok embernek átadhatja a fertőzést, ami a koronavírus számára sokkal előnyösebb.

Fertőzőbb, de halálosabb?

Az alfa variáns nem csupán jobban terjed, de az esetében a halálozás kockázata is kimutathatóan magasabb, mint a korábbi vírusváltozatok esetében: 1000 azonosított esetből nem 2,5 hanem 4,1 ember halt bele átlagosan.

A delta variánssal megfertőződő emberek szervezetében a becslések szerint durván ezerszer több vírus termelődik, mint a korábbi koronavírus-változatok esetében, ezért nagyobb annak a kockázata is, hogy a keletkező vírusok valamelyike új gazdára talál. Az ezerszer több vírus vélhetően a megfertőzött ember szervezetére is nagyobb terhet ró. Egy skót cikk és egy kanadai preprint tanulmány alapján úgy látszik, hogy a delta nem csupán jobban terjed, hanem nagyobb eséllyel okoz súlyosabb, akár halálos betegséget, mint a koronavírus korábban terjedő változatai.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) óvatosabban fogalmaz: a júniusi jelentése a gyorsabb és hatékonyabb terjedést egyértelmű tényként kezeli, és a delta variáns által okozott fertőzés súlyosabb voltát sem tartja kizártnak. Enyhülésnek, szelídülésnek egyelőre nem látni nyomát. Hogy lehet ez, ha a vírusnak „nem áll érdekében” minket egyre betegebbé tenni? Ez egy látszólagos ellentmondás, ahol az elmélet csúnyán beleütközik a gyakorlatba.

Logikai alapon valóban nem éri meg a vírusnak betegebbé tenni a hordozóit, mert ezzel rontja a saját terjedési képességét. Gyakorlatilag azonban aki elkapja a vírust, az az első néhány napban adja tovább azt a legtöbb embernek: akkor, amikor ő maga még tünetmentes, vagy nincsen nagyon rosszul, csak azt érzi, hogy talán kezd lebetegedni. Ha valaki súlyos állapotba kerül, vagy belehal a fertőzésbe, az viszont jellemzően később történik meg, átlagosan 2 héttel azután, hogy elkapta a vírust. Ilyenkorra az az időszak, amikor nagyon hatékonyan terjeszti a fertőzést, már régen lezárult: vagyis a vírus szemszögéből nézve az, hogy mi történik a fertőzöttel egy vagy két héttel azután, hogy elkapta, tulajdonképpen mindegy. A vírus további terjedésére, sikerességére ilyenkor már nincsen hatással az, hogy a beteg túléli-e, vagy belehal, ezért ez nem ösztönzi, nem szelektálja a koronavírust arra, hogy idővel kevésbé súlyos formái terjedjenek el.

Nem érdemes tehát arra várni, hogy a koronavírus „megszelídüljön”, és többé ne betegítsen meg bennünket, amikor megfertőz, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy ez tényleg meg fog történni

Akkor most mi a teendő?

Ha be vagyunk oltva, akkor tulajdonképpen semmi. A delta variáns által hordozott valóságos mutációarzenál ellenére a védőoltások továbbra is hatásosak: ha a beoltottak el is kapják a fertőzést, a kórházba kerüléstől, halálozástól nem kell tartaniuk, mert ezek ellen az oltás továbbra is nagyon jó védelmet ad. Száz százalékban hatékony védőoltás sajnos nem létezik, de a szabályosan beadott oltási sorok a lehető legjobb védelmet nyújtják, amit kaphatunk: ha egyszer nekigyűrkőztünk és túlestünk az oltásunkon, akkor megtettük azt, amit az egészségünk védelme érdekében a vírus ellen tenni lehet. Aki továbbra is szorong a járványveszély miatt, augusztustól ingyenes harmadik oltással tréningezheti az immunrendszerét a delta variánssal való összecsapásra. Nyilvánvalóan nem lehet örökre a járványtól való rettegés fogságában élni, és aki be van oltva, annak nem is kell, mert ha szembe is kell néznie egy fertőzéssel, az esélyei a lehető legjobbak.

Semmiképpen sem szerencsés azonban a magyarországi alacsony átoltottság mellett arról ábrándozni, vagy olyan üzenetet közvetíteni, hogy a vírus megszelídülése reális és közeli lehetőség, mert nem az. Az oltás az egyetlen védelmünk, aki nem kér belőle, az az életével játszik, és a kockázat, amit ezzel vállal, biztosan nem csökken. Sőt: az sem kizárt, hogy valójában fokozódik.

A cikk szerzője Kozák Eszter, a Koronavírus kisokos szerkesztője, valamint a Typotex gondozásában megjelent Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb c. könyv társszerzője.

Június 30-ig az aktív katonai szolgálatot teljesítők 68 százaléka kapott már minimum egy dózisnyi vakcinát Amerikában- írja a Military Times. Ezzel szemben az amerikai lakosság átoltottsága csak 49 százalékos. Nagy eltérés van a különböző haderőnemek között, mivel például a haditengerészetnél a katonák 77 százaléka van már legalább egyszer beoltva, míg ez csak 61 százalék a légierőnél.

„Your country needs you!”

Az amerikai identitás egyik meghatározó eleme az ország világhatalmi pozíciója és az azt fenntartó hadsereg. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege gyakran harcol az ország határain kívül, a világ különböző országaiban avatkoznak be különböző indokok alapján. Ahhoz, hogy globális hatalmi érdekeiket hatékonyan tudják érvényesíteni a világ bármely pontján, fontos a tudat, hogy bármikor rendelkezésükre áll a világ legerősebb hadserege, és katonáikat nem is félnek bevetni.

Ennek alapja a katonaság állandó készültsége, és ezt a készültséget ássa alá a koronavírus. A járványhelyzetben ugyanis már nem annyira magától értetődő, hogy egy-egy nemzet tényleg a megszokott gyorsasággal ki tud álltani egy-egy hadosztályt, hogy hadműveletekbe kezdjen, akár külföldi beavatkozáshoz, akár belföldön az oltások szervezéséhez, mint ahogy Magyarországon. A katonák bevetési idejük nagy részét összezárva töltik, folyamatos kontaktusban társaikkal vagy civilekkel. Járványügyi szempontból még veszélyesebb az olyan katonák élete, akik hadihajókon vagy tengeralattjárókon élnek akár hónapokig úgy, hogy szinte nem is látnak szárazföldet. Az ilyen szituációkban elengedhetetlen, hogy minden egyes ott dolgozó, még a takarítók is 100 százalékosan védettek legyenek.

Ezért is sürgeti az amerikai katonai szakértők többsége, hogy a hadsereg ütőképességének és elrettentő erejének fenntartása érdekében minél hamarabb rendeljék el a kötelező oltást a katonák között.

Katonadolog

Azok, akik nem kérik az oltást, semmilyen büntetésben nem részesülnek, sőt ugyanúgy végezhetik mindennapi munkájukat az amerikai hadseregben. A katonaság vezetői viszont szinte könyörögnek beosztottjaiknak, hogy vegyék fel az oltást - írja a neves újságíró és veterán Andrew McCormick. Az ok amiért még nem rendelték el központilag a katonák beoltását, az lehet, hogy Amerikában az Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) hivatalosan csak a vakcinák vészhelyzeti használatát engedélyezte. Amíg nincs meg az FDA teljes jóváhagyása, jogilag nem kötelezhetik a katonákat az oltás felvételére. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke egyelőre szintén nem kívánja bárkinek is kötelezővé tenni az oltást.

Egy másik reális indok lehet, hogy a katonák nagyrészt fiatalok és egészségesek, ezért nincsenek akkora veszélynek kitéve. Az egész amerikai katonaság átlagéletkora mindössze 27 év. A katonák közül 2020 decemberében még 49 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem kívánja beoltatni magát. Ennek okai között szerepelt a vakcina hatásosságával kapcsolatos kétely, a lehetséges mellékhatások, vagy szimplán csak nem hitték, hogy veszélyben lehetnek.

Egy texasi katona szerint ha ennyire fontos lenne a vakcina beadatása akkor már a katonaság rég kötelezte volna tagjait, hogy beoltsák magukat - írja a The Atlantic.

Csapataink harcban állnak

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet: nálunk a katonák az elsők között kaptak lehetőséget az oltás felvételére, bár itt sem volt kötelező. Sokan felháborodtak azon, hogy akár a tanárok, idősek vagy a postások előtt is kaptak oltást a honvédek. Ezt a Honvédelmi Minisztérium azzal magyarázta, hogy itthon a katonák ugyanúgy a frontvonalban harcolnak a vírus ellen, ahogy azt az egészségügyben dolgozók teszik. Az egész országban láthatunk egyenruhásokat, ahogy a kórházakban koordinálják az oltási munkálatokat, vagy akár állig felfegyverkezve őrzik az utcákat. A mobil oltópontként működő buszokon is a katonák voltak az urak, ők igazgatták az oltás lebonyolításáért felelős egészségügyi személyzetet is annak érdekében, hogy minden rendben menjen.

2020 novembere óta ráadásul az utcákon is járőröznek katonák. Az persze még azóta sem tiszta, hogy a terepszínű ruhába öltözött fegyveresek pontosan mitől védenek bennünket, és hogy ehhez mért kell gépkarabély.

Kora tavasszal egy közeli hozzátartozóm miatt kellett többször is bejárnom a kórházba, így én magam is megtapasztalhattam, hogy működik közre a Magyar Honvédség a járvány elleni védekezésben. Egyenruhás, felfegyverzett férfiak és nők igazgatták a kórházba érkezőket és csak olyanokat engednek ide vagy oda menni, akiknek volt erre jogosultságuk. A gyakorlatban viszont nem éreztem nagy fegyelmezettséget. Érdekes módon, míg egyik nap öt fegyveres állta utamat, hogy ide aztán biztosan nem mehetek be, addig egy másik nap szinte szabadon járhattam a különböző osztályok között. Akkoriban még nem volt oltás, és a kórház bejáratánál is csak lázat mértek (néha), szóval szinte teljesen ellenőrizetlenül mozoghattam az épületben. Ennek ellenére sokszor még a nővérek közreműködésével beküldött ételcsomagot is fertőzés gyanújával karanténba rakták.

Nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk

Márciusban Hadházy Ákos független (de a közelgő választáson a Momentum színeiben induló) országgyűlési képviselő Facebook-oldalán iratokat publikált, amelyek - állítása szerint - a Honvédelmi Minisztérium oltási kommunikációjának protokolljai voltak. Ebben olvasható az utasítás, miszerint „a katonák tömeges oltását nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk”. Hadházy szerint a katonáknak parancsba lett adva, hogy Facebook-oldalukon ne jelenítsék meg, hogy őket már beoltották, vagy ha igen, azt kizárólag civilként tegyék. Az oltásokról csak a kommunikációs tisztek készíthetek felvételt, és ők is csak „későbbi kommunikáció céljából”. A politikus viszont kiemeli, hogy szerinte pozitív, hogy nem kényszerítik az állomány tagjait az oltás felvételére, hanem inkább belső kommunikációs kampányokkal dolgoznak a katonák meggyőzésén.

Több katonát is próbáltunk megszólítani az ügyben, de senki nem volt hajlandó - ilyen vagy olyan okokból - válaszolni kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, milyen hangulat uralkodik a barakkokban az oltással kapcsolatban. Az tudni lehet, hogy a katonákat szabályok kötik azzal kapcsolatban, hogy miről szabad nyilvánosan beszélniük, pláne ha a sajtóról van szó. Bármennyire is a katonák élharcosai voltak a vírus elleni védekezésnek, mégsem lehet sehol sem fellelni olyan adatokat, amelyek az ő oltottságukra vonatkoznak. Próbáltunk érdeklődni a Honvédelmi Minisztériumnál is, amint kapunk bármilyen érdemi választ, frissítjük cikkünket.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

A kormány múlt héten jelentette be, hogy Magyarország nem tervez többé a vályogházakkal, ezért a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában az ilyen épületek bontását javasolja a felújításuk helyett. A felújításukat várhatóan nem is támogatják többé.

• Ez több mint 670 ezer házat érint,
• melyekben 1 396 396 ember,
• a lakásban élő lakosság 14,4 százaléka lakik.

Az intézkedés eleget kíván tenni az EU-s klímatervnek, amelyben 55 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentés a cél 2030-ra, így ennek fejében Magyarország 2021-2027 között több szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás megvalósításához szükséges forrást kaphat.

A birodalom visszavág

A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi épületállomány nagy részének teljes körű megújulása szükséges, úgy, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni.

Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik. A kormány szerint a vályogházakat „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”

Baljós árnyak

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője júniusban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: „a legkevésbé energiahatékony ingatlanok (például vályogházak) felújítása, a gázhálózatra rá nem csatlakozott háztartások számára megfizethető fűtési megoldások biztosítása, valamint a szociális bérlakás állomány növelése és felújítása” az elsődleges feladat.

A szervezet nemrég egy 13 pontból álló javaslatcsomagot mutatott be, amiben a kelet-közép-európai energiaszegénység megoldására fogalmaz meg ajánlásokat. A javaslatcsomag legfontosabb pontjai az Európai Uniót sürgetik, hogy irányuljon fokozott figyelem az energiaszegénység problémájára, valamint biztosítsák a megfelelő finanszírozási eszközöket.

Louise Sunderland, a The Regulatory Assistance Project senior tanácsadója kifejtette, hogy a közeljövőben a szén-dioxid-árazás kiterjesztése, - vagyis a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszafogása és az energiatakarékosság ösztönzése - több területen szigorúbban fogja büntetni a szén-dioxid kibocsátást és ez leginkább a közép-kelet-európai régióra és az alacsony jövedelműekre lesz negatív hatással.

Az ébredő erő

A vályogépítés története 10 ezer évre nyúlik vissza, és a mai napig több száz országban használják aktív házépítési technikaként. Több fejlődő országban éli reneszánszát ez a stílus számos előnyének köszönhetően. Elég csak megnéznünk Maliban a dzsennéi nagymecsetet, amely a világ egyik legnagyobb vályogépülete. Az építmény a város vallási központja és néhány közeli épülettel együtt a világörökség részét képezi.

A magyarországi tájház hálózat - amibe beletartoznak vályogházak is - jelenleg az UNESCO Világörökségi várólistáján szerepel.

Michael Buck humorista is ilyen épített magának, mindössze 250 dollárból (kb. 76 ezer forint), igaz, két év kemény munkája is kellett hozzá. Buck célja az volt az akcióval, hogy felhívja a figyelmet, nem kell egy életen át megkeresett pénzből házat venni vagy építeni. Hasonló kreatív és gyönyörű épületek találhatóak szerte a bolygón melyek vályogból vagy más természetes anyagból készültek.

Idén a World Architecture Festival (Építészeti Világfesztivál) döntőjébe is bekerült ez az iráni remekmű, amely szintén vályogból készült- írja a The Guardian.

A jedi visszatér

Tanulmányok jelentek meg az elmúlt években amelyek bizonyítják, hogy a vályogból való házépítés több szempontból is környezetbarát- írja a Treehugger c. portál. Ashish Shukla - a Kaliforniai Berkeley egyetem korábbi oktatójának kutatásából kiderül, hogy egy vályogból épített háznál a modern építésű házzal szemben minimális a termelt hulladék teljes mennyisége (total waste), tehát egy ilyen épület, mivel természetes anyagokból készült, nem hagy maga után szemetet, hanem lebomlik minden része.

Itt olvasható az is, ami talán a mostani törvény szempontjából a legfontosabb, miszerint a természetes anyagok használata évente 101 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.

Az új remény

A Környezettudatos Építők Szervezete csütörtökön adta ki állásfoglalását a kormány stratégiájával kapcsolatban. A szervezet 2019-ben alakult és céljuknak tűzték ki a természetes alapanyagokból épített házak népszerűsítését. Az egyesületben egyaránt megtalálhatóak építészek, kőműves és vályogépítő mesterek, oktatók, valamint kutató- és fejlesztőmérnökök, építőanyaggyártók.

Az önkéntes alapú szervezet jelmondata: „A természetes építőanyag-használaton alapuló építéskultúra szakmai képviselete. Ezen belül a fenntartható (természet működését alapul vevő) életmód, a hozzá kapcsolódó építési rendszerek és természetes anyagok alkalmazhatóságának bemutatása, tanítása.”

Állásfoglalásukban egyértelműen kimondják, hogy a közvélekedésben elterjedt gondolat, miszerint a vályogházak csak hatalmas összegekből felújíthatók, nem igaz. Hozzáteszik, hogy szakmai véleményük alapján „a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése”. A szervezet szerint a vályogházak maradéktalanul megfelelnek természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó a EU-s rendeleteknek is.

Hozzáteszik, hogy ez a fajta népi építészeti stílus meghatározó a magyar települések arculata szempontjából, és kulturális, építészeti szempontból is fontos a vályogházak megőrzése. Továbbá olvasható a közleményben, hogy a vályogházak „olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől”.

A Rosenheimi Épületbiológiai Intézet szerint a vályog gyakorolja a legnagyobb pozitív hatást a lakóklímára: a természetes páraszabályozásnak köszönhetően megelőzi a penészedést, mentes egészségkárosító kemikáliáktól, minimalizálja az elektroszmogot így biztosít nyugodt pihenést lakóinak.

Összességében egy vályogból épített ház ökológiai lábnyoma jóval kisebb mint egy modern házé. Emellett a téglaépítésű házakkal szemben minden évszakban biztosítja az ideális hőmérsékletet a benne élők számára. Télen kiválóan tartja a meleget és nyáron a legnagyobb hőségben is hűs levegőt biztosít. Építési költségei jóval kisebbek, csak egy megfelelő talajt kell kiválasztani, továbbá találni egy vályogház építő mestert, aki koordinálja az építkezéseket.

Az utolsó jedi

Gáspár János is egy ilyen mester aki azok szűk körébe tartozik, akik még folytatják ezt a népi építészeti hagyományt, továbbá szintén tagja a Környezettudatos Építők Szervezetének. Gáspár nemcsak, hogy maga építette házát, hanem mind a mai napig ezzel is foglalkozik már 21 éve, és annak él, hogy a szakma fennmaradjon, továbbá minél többen ismerkedjenek meg ezzel az építészeti stílussal. Gyerekkora óta vágyott arra, hogy egy nap saját maga által épített vályogházban éljen. Egy olyan generáció szülötte ahol, még nagyszülei a régi típusú vályogházban éltek, míg ő családjával már tégla építésű házban. Elmondása szerint sokkal jobban szeretett a nagyszülőknél lenni, mert ott sosem volt probléma az évszakonként változó klímával.

Elhivatottságát mutatja, hogy Vályogos építőtáborokat szervez, melyek keretein belül az érdeklődök megismerhetik a “vályogozás tudományát”. Kérdeztük arról, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy ez a régi mesterség lassan feledésbe merül:

„A legnagyobb baj az, hogy kimaradt egy generáció a vályogépítő mesterek között, és ezért nekem is nagyon nehéz volt olyat találni akitől megtanulhattam a mesterséget.”

Az számára sem kérdés, hogy a vályogházakat meg lehet és meg is kell menteni, a Épületfelújítási Stratégiáról annyit mondott, „nem az én feladatom ezt megítélni és nem kellene politikai kérdést csinálni belőle, de ez a mesterség és tájépítészeti stílus a hagyományaink és a múltunk része”.

A mester szerint a vályogházak 10-20 százaléka már nem megmenthető, de ha lenne még ötször annyi hozzá hasonló szakember, akkor a magyar vályogházak többségét fel tudnák újítani.

Az a nehéz - mondja Gáspár - hogy az országban alig van ilyen mester, ezért lassan haladnak a vályogházépítések és -felújítások. Kérdeztük arról is, hogy jelenleg hány ilyen házon dolgozik, és arról számolt be, hogy a következő 3 évre már teljesen be van táblázva, annyi a megrendelés a vályogházakra. Szerinte a mai napig hatalmas az igény az ilyen házakra, hiszen manapság minden téren népszerűek a természetes anyagokból készült dolgok.

Gáspár szerint az, hogy egy vályogház milyen lesz, csak hozzáértő kezektől és megfelelő anyagoktól függ. Ha így építenek meg egy házat akkor nem lesz falvizesedés vagy lepusztulás sem.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

2021. május 26-án nagyot léptünk a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Csupán 24 óra leforgása alatt teljesen felbolydult a klímakatasztrófáért felelős olajipar.

• Egy holland bíróság elrendelte a Shell szén-dioxid szennyezésének jelentős csökkentését,
• a tulajdonosok megszavazták, hogy a Chevron keményen csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását,
• miközben egy zöld befektető bekerült az ExxonMobil 12 fős klímavédelmi bizottságába.

Miért volt ekkora gáz az olaj?

Az évtizedekig tartó lobbizás és nagyvállalati érdekérvényesítés után mára már köztudott, hogy az olajipar a közelgő klímakatasztrófa egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb felelőse.

Közel 100 olajipari vállalat termelte ki a globális kibocsátás 71 százalékát, akik közül a legnagyobb 20 felelős a teljes kibocsátás egyharmadáért. Eközben, az állami és a privát szektorra is jelentős nyomás nehezedik a 2021 novemberében sorra kerülő éghajlat-változási ENSZ konferencia miatt, világszerte egyre többen követlik a kibocsátás drasztikus csökkentését, különösen az olajiparban. Ebben jelentős szerepet játszik az állami szintű szabályozás, az előrelátó befektetők óvatossága, de az aktivisták és a fogyasztók tudatossága is.

A 2000 legnagyobb cég ötöde tűzte ki céljául a kibocsátások teljes megszüntetését. Milliárdokat fektettek zöld energiahordozókba és elektromos járművekbe. Viszont, klímaszakértők szerint a cégek reakciója sokszor csak látszatát kelti az elhivatottságnak, az általuk tett ködös ígéretek legtöbbször csak kerülgették a problémát, és

a legtöbb ilyen ígéretet tudományos alátámasztás nélkül, a befektetők és fogyasztók elcsábítása érdekében tették.

Az ilyen, túlzó ígéreteket vállaló cégek közül a techóriások voltak azok, akik a legirreálisabb célokkal szálltak be a piaci versenybe. Erre jó példa a Microsoft. Az ipar vezető vállalata nemhogy karbonsemleges, de „karbonnegatív” szeretne lenni 2030-ra, ami annyit jelent, hogy több szén-dioxidot vonna el az atmoszférából, mint amennyit kibocsát. 2050-ig pedig az összes addigi kibocsátásukatszeretnék visszakötni.

Már több olyan szervezet létezik, akik a fent említett, irreális és marketingszagú célok megszűrésére jöttek létre. Ezek a cégek tudományos háttérmunkával segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az egyik ilyen cég, az SBTi elemzése alapján a hozzájuk forduló nagyvállalatok átlagban 25 százalékkal csökkentették kibocsátásukat 2015 és 2019 között, tehát valamekkora foganatja mégis csak van ezeknek az ígéreteknek.

Ennek ellenére, még mindig van hova fejlődnünk ezen a téren.

Számos cég a mai napig meghökkentő célokat tűz ki, miközben nyakig benne vannak az olajipar melletti lobbizásban. Az Amazon és a Microsoft is élvonalban futó klímavédelmi vezetőként adja el magát, miközben elképesztő összegeket adományoznak környezetkárosító politikai célokra, vagy olyan szereplők kampányaira, akik nyíltan ellenzik a zöld politikát. (Guardian)

(A cikket Lénárd Lili írta.)

Az eurózóna gazdasága két százalékos növekedést produkált az elmúlt három hónapban. Az összes eurót használó országban gazdasági fellendülés látszik, ami határozott jele a válságból való kilábalásnak. A 19 országot magába foglaló blokk még így is 3 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti 2019-es számoktól. Most kezd először látszani az oltások hatása a gazdaságban - írja a BBC.

Olaszországban és Spanyolországban - ahol a legsúlyosabb volt a recesszió - a növekedés szintén megközelíti a 3 százalékot. Még ennél is nagyobb számokat produkál Ausztria és Portugália, ahol ez az arány 4,9 százalék. Szakértők szerint a portugál növekedés oka a beinduló turizmus lehet, mivel az Ibériai-félsziget kisebbik állama sokkal hatásosabban tudta újraindítani turizmusát, mint a szomszédos Spanyolország.

Az eurózóna két nagyhatalma, Franciaország és Németország viszont csak 0,9 és 1,5 százalékos fellendülést produkált a vizsgált időszakban.

Andrew Kenningham, a Capital Economics európai vezetője szerint: ha a következő negyedévben is hasonló növekedés lesz a régióban, akkor az eurózóna nagy lépést tesz a járvány előtti szint elérése felé. Júniusban 400 ezerrel kevesebb volt a munkanélküliek száma a blokk országain belül, de még így is egymillióval több az egy évvel ezelőtthöz képest. (BBC)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Öt évet kapott az a brightoni férfi, akit 16 állat megölésért kaptak el - írja a The Guardian. Steve Bouquet, egy 54 éves biztonsági őr követte el a bűntetteket, és több illegális fegyvert is találtak nála. Bár mindent tagadott, a bíróság bűnösnek találta.

A hajsza a macskagyilkos után már 2018 októbere óta tartott, Bouquet-et végül az egyik megölt macska gazdája által felszerelt biztonsági kamera segítségével sikerült elkapni. Sokan a macskák tulajdonosai közül szintén részt vettek a tárgyaláson, és tanúskodtak is a férfi ellen. Kegyetlenségnek nevezte a bíró a férfi tettét, és hozzátette, hogy ezzel hatalmas traumát okozott az érintett családoknak.

A rendőrségi kihallgatása során az elkövető úgy nyilatkozott magáról, hogy nem jelent veszélyt állatokra. A rendőrök mégis több képet találtak a telefonján halott macskákról. Miután a kamera felvette, hogy Bouquet meggyilkol egy macskát, házkutatást tartottak a férfinél ahol megtalálták a gyilkos fegyvert, rajta az áldozat vérével és az elkövető DNS-ével.

A gyilkosságok hatására egy család elköltözött a városból - írja a Brighton Argus. Terry Mynott azt mondta: nemcsak emiatt költöztek el, de nem tudtak volta tovább nyugodtan élni Brightonban. A család azután döntött úgy, hogy elhagyja a várost hogy sérülten találták kedvencüket, aki nem sokkal később meghalt.

Több macskatartó is megkönnyebbült, miután végre elfogták a macskagyilkosként ismertté vált férfit. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Kevesebb mint a felére csökkent az oltásellenesség. A YouGov mérései szerint 25 százalékot esett a vakcinát elutasító vagy az oltás hatásában kételkedők száma.

A közvélemény-kutató cég 20 országban mérte az oltásellenességet. Januárban a válaszadók 45 százaléka nem kérte, vagy nem volt biztos benne, hogy kérte volna a vakcinát. Júniusra ez a szám 20 százalékra csökkent.

Az oltakozási kedvet számos faktor befolyásolja, amik jól látszanak az országok egyéni statisztikáiból.

Először is, nagyon fontos a vakcinák elérhetősége. Minél egyszerűbb az oltás beszerzése, annál többen oltakoznak. Nyilván bármit szívesebben csinál az ember, ha nem kell várni, feliratkozni vagy órákig sorba állni. Arról nem is beszélve, hogy a gyors oltás mellett kevesebb idő jut a vírus-szkepticizmus és a Gődény-féle csoportok terjedésére.

A másik lényeges dolog a félelemfaktor. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy minél magasabbak a halálozási adatok, annál többen kérik az oltást.

Erre a tendenciára példa Szingapúr, ahol a vírusnak összesen 36 áldozata volt. Az alacsony halálozás ellenére az oltásszkepticizmus 43 százalékot csökkent, miután az ország beindította az egyébként is gyors oltási programot. A másik ilyen eset Franciaország. Náluk január óta majdnem felére csökkent a vakcinaszkeptikusok száma, miután a felnőttek többségét beoltották, és 300-ról napi 20-ra csökkentek a halálozások.

Máshol azonban tényleg csak az áldozatok száma vetett véget az oltásellenességnek. Tajvanban idén áprilisban 66 százalék utasította el a vakcinát. Májusig valóban csak 12 halottjuk volt, de azóta 700 ember vesztette életét. Ezzel egy időben megjött az oltakozási kedv, ami több mint kétszeresére nőtt egy hónap alatt. (The Economist)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

Az idén több olyan ügyet tárt fel a The Guardian, amelyből kiderül, hogy az angol királynő, II. Erzsébet és lobbistái többször is beleszóltak a törvényhozás munkájába a királyi család érdekei szerint. Most Skóciában derült fény egy ilyen esetre, ahol a királynő egy klímavédelmi törvényt kívánt megfúrni, mivel az érintette a birtokait. A törvényjavaslat célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és ezáltal fontos része az Egyesült Királyság klímapolitikájának. A jogszabály megkönnyíti a megújulóenergia-hálózatok vezetékeinek elhelyezését, ennek érdekében előírja, hogy az energiaszolgáltatók és a közreműködő állami szervek megvásárolhatják a földtulajdonosoktól a vezetékek elhelyezéséhez és működtetéséhez szükséges földet.

Január elején nyújtották be a törvényjavaslatot a skót parlamentben, ezzel egy időben a dokumentumot elküldték a királynő egyik legfontosabb tanácsadójának. A levélben kiemelték, hogy a törvény engedélyezné cégeknek és állami hatóságoknak a vezetékek elhelyezéséhez szükséges föld megvásárlását.

Februárban az akkori energiaügyi miniszter, Paul Wheelhouse üzenetet kapott a királynő ügyvédjeitől, miszerint fenntartásaik vannak a törvénnyel kapcsolatban. A hónap végén Wheelhouse úgy egészítette ki a törvényjavaslatot, hogy az ne vonatkozzon a királynő skóciai birtokaira. Ez azt jelenti, hogy a különböző cégek és állami hatóságok nem vásárolhatták meg a királynő tulajdonában lévő birtokokat, és nem kötelezhette senki II. Erzsébetet, arra hogy újítsa fel az ingatlanjait, és használjon megújuló energiát.

Az ügy azért is érdekes, mert az elmúlt években a királyi család tagjai élharcosai voltak a globális felmelegedés elleni küzdelemnek. Folyamatosan a bolygó megvédése mellet kampányol Vilmos herceg, de édesapja, Károly is aktív a témában.

Ez az eset bármennyire is meghökkentő sokaknak, nem egyedi. Az elmúlt években, sőt az 1960-as évek vége óta vannak ilyen ügyek, amikor a korona beleavatkozik olyan törvényekbe, amik nem kedveznek számára. Mindezt titkosan és az emberek tudta nélkül teszik. Willie Rennie, a skót liberális demokrata párt korábbi vezetője szerint egyre nagyobb az aggodalom “a titkos ajtók“ miatt. A skót parlament csak egy szűkszavú nyilatkozatban foglalkozott az üggyel. Nem válaszoltak az arra irányuló kérdésekre, hogy a királynő bármilyen különleges bánásmódban részesül-e a törvények megalkotásában, és tagadtak minden erre irányuló vádat. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Szerdán jelentette be Facebook oldalán a ZTE, hogy a korábbi vb-ezüstérmes és többszörös angol bajnok William Gallas lesz az új edzője a hátvédeknek U17-től U12-ig. Gallas korábban meghatározó játékosa volt az angol Chelsea-nek és a városi rivális Arsenalnak is (plusz még a harmadik londoni csapatban a Spursben is játszott). Tagja volt a francia aranycsapat utolsó nagy menetelésének amikor 2006-ban döntőig meneteltek, és csak tizenegyesekkel kaptak ki az olaszoktól.

Gallas már néhány éve Magyarországon él, így tisztában van a magyar viszonyokkal, és aktívan követi a magyar tehetségek fejlődését. A hátvédek képzése mellett nagy segítségére lehet csapatának a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is. A ZTE honlapján olvasható, hogy „Szeretnénk Zalaegerszegen megvalósítani azt a szintű képzést, ami segít a fiataloknak, hogy eljussanak az NB I-es, vagy akár magasabb szintekre. Erre a programra tudtuk megnyerni William Gallast, az egykori világklasszist. Az első csapat védőivel is fog konzultálni, de főként azokra az utánpótlás korú labdarúgókra fog koncentrálni, akikben látja a fejlődési lehetőséget, lehet az akár középhátvéd, akár szélsőhátvéd. Célunk, hogy erre a hiánypótló feladatra hangsúlyt fektessünk, egyedülálló módon a hazai futballéletben.”

A jelenleg 44 éves szakember 2014-ben fejezte be aktív pályafutását, a Chelsea színeiben kétszer is angol bajnok lett. Gallas játszott az elmúlt évtizedek legnagyobbjaival úgy mint, Zinedine Zidane-nal, Thierry Henry-val vagy Cesc Fábregas-szal.

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Az elmúlt 9 napban 5 magas rangú kubai vezető lelte halálát, az okok még nem tisztázottak. A kommunista rezsim nem ad ki hivatalos tájékoztatást, emiatt viszont egyre szélsőségesebb találgatások és pletykák terjednek. Az áldozatok nagyrészt idősek és már nyugdíjasok voltak, ezért a legkézenfekvőbb magyarázat halálukra a koronavírus terjedése.

Az első áldozat a 79 éves Ruben Martinez Puente, korábban a kubai légierő parancsnoka volt, 2003-ban elítélték Miamiban, mivel az ő parancsára két amerikai magánrepülőgépet lőttek le nemzetközi légtérben még 1996-ban. Martinez Puente már visszavonult, és július 24-én lelte halálát, máig nem tisztázott, hogy miben. Agustín Pena Pórrez az északi hadsereg vezetője volt, és a csapatból ő volt a legfiatalabb, 58 évesen halt meg. Pórrez a Kommunista Párt belső vezetésének volt a tagja. Fidel Castro korábbi testőre is a halottak között van, bizonyos Marcelo Verdecia, aki szintén nem tisztázott okokból hunyt el. Az állami média még meg sem erősítette a legutóbb elhunyt két kubai halálát: Manuel Eduardo Lastres Pacheco és Armando Choy Rodriguez hétfőn és kedden haltak meg. Pacheco 1957-ben csatlakozott Fidel Castro gerilla egységéhez, és harcolt Ernesto 'Che' Guevara parancsnoksága alatt is.

Az információk hiánya és a nemrég elhunytak korábbi státusza aggodalomra ad okot Kubában. Többen a kommunista állampárt ténykedését sejtik az esett mögött, de van, aki a nemrégiben kirobbant zavargásokhoz köti a haláleseteket.

Kubában jelenleg hetente dőlnek meg a járványügyi rekordok, július 24-én 7732 volt az új esetek száma. Eddig több mint 340 ezer fertőzöttet találtak, és 2400 ember lelte halálát koronavírusban.Továbbá 30 éve nem látott demonstrációk zajlottak az elmúlt hetekben, mivel a kormányzat nem tudja kezelni a kialakult gazdasági krízist. Bár a kommunista állampárt még az internetet is blokkolja a szigetország nagy részén, mégis tüntetések zajlottak július 11-én. A kommunista vezetőség mindenért az amerikaiakat hibáztatja, még a tegnap megtámadott párizsi nagykövetség ügyében is.

Az amerikai beavatkozás egyik élharcosa, Florida szenátora, Marco Rubio többször is megszólalt az ügyben Twitter-oldalán. A politikus is érdekesnek találja az ügyet, és rögtön összekötötte a haláleseteket. (Miami Herald)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Derek Muller, a Veritasium Youtube-csatorna készítője 10 ezer dollárban fogadott a Kaliforniai Egyetem fizikusával, Alexander Kusenkóval. A fogadás alapja Muller korábbi videója volt, ebben bemutatott követőinek egy szélturbinával működő járművet, amely gyorsabban megy, mint maga a szél. A videó megnézése után a fizikus egy kellemes hangulatú ímélben tájékoztatta a készítőt, hogy itt biztosan valami tévedés történhetett, és a videó hamis. Egy ilyen fajta jármű megdöntené a fizika törvényeit - mondta Kusenko.

Muller válasza tipikus amerikai filmbe illő jelenet volt, a híres youtuber ugyanis kihívta Kusenkót egy fogadásra, a tétje 10 000 dollár volt. A videós meglepetésére Kusenko elfogadta az ajánlatot, és elkezdődött a kölcsönös adategyeztetés és tesztelés. A tudományos élet neves népszerűsítőit is segítségül hívták, úgy mint Bill Nye-t vagy Neil deGrasse Tyson-t.

Az eredeti videóban Muller egy Blackbird nevű, már évek óta létező járművet mutatott be. A Blackbird a Google és a Joby Energy által szponzorált Rick Cavallero és csapata munkája, 2010-ben kezdtek el dolgozni a fejlesztésén. Már akkor sikerült elérniük, hogy a szélmeghajtású jármű 2,8-szor gyorsabban menjen, mint a szél, a rekordot az Észak-Amerikai Földmérési Szervezet erősítette meg. Cavallero szerint a jármű titka az, hogy amint a szél elindítja a Blackbirdöt, ezzel együtt a kerekei elindítják a propellerek pengéit, amelyek egy lánccal vannak összekapcsolva. Ahogy a jármű egyre gyorsabb, úgy a kerekek is egyre gyorsabban forognak, és ezáltal a propeller is folyamatosan gyorsul. A jármű készítője azt mondta az Insidernek, hogy sosem képzelte volna, hogy egy fizikus még egy évtizeddel később is kételkedik a Blackbird működésében.

Több hétnyi vitázás után Kusenko elismerte, hogy a Blackbird „egy kicsivel” gyorsabban megy, mint a szél, de hozzátette, hogy ez csak rövid ideig fenntartható. Cavallero további 10 ezer dollárt ajánlott a fizikusnak, hogy bebizonyítsa neki, a Blackbird nem csak kicsit gyorsabb a szélnél, hanem kétszer olyan gyors, de a fizikus ebben már nem vett részt. Kusenko így is 10 ezer dollárral lett szegényebb, ami pedig Mullert illeti, a két videó, amelyben a fogadást követhették nyomon az érdeklődők, összesen 6,8 milliós nézettséget hozott, ami majdnem eléri a csatorna összes feliratkozójának (9 millió) számát. A 41 ezer kommentelő többsége is a fizikussal értett egyet (The Insider).

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Lassan egy hónapja annak, hogy Orbán Viktor bejelentette: megvan az 5,5 millió beoltott, nem kell maszkot hordani. Ez újabb lépés volt afelé, hogy a magyarok élete visszatérjen annak régi kerékvágásba a járvány után. Vannak azonban, akik továbbra is óvatosak maradtak és mindenhova maszkban mennek azóta is. Sokszor kuncognak rajtuk a metrón vagy a boltban,

de lehet, hogy nekik van igazuk.

Míg itthon elvileg az átoltottság és a delta variáns alacsony előfordulása miatt már nincs mitől félni, legalábbis így mondta a miniszterelnök, külföldön egyre többfelé hallani aggasztó híreket a delta terjedéséről, emelkedő esetszámokról, újra lezárt országokról.

Az Egyesült Királyságban már a túlzott elővigyázatosság miatt lázadoznak az emberek, sokakat ugyanis úgy köteleznek karanténra, hogy teljesen védettek, ehhez képest Magyarországon még azok is mehetnek moziba vagy étterembe, akik nincsenek beoltva, és a legtöbb helyen már maszkot sem kell hordani. Ráadásul nemrég kiderült az is, hogy a Sinopharm-vakcinával oltott 60 év felettiek 20 százaléka valószínűleg nem védett a fertőzéstől.

Újra maszkot? Na még mit nem!

Emiatt már érthetőbb, miért hordanak még mindig maszkot néhányan, de tényleg van értelme? Bár már hivatalosan nem kötelező itthon viselni, sok szakértő ajánlja a maszk használatát.

A maszkhasználat a fertőzés visszaszorításának egyik első és talán legfontosabb eszköze mai napig, bár a tévhitekkel ellentétben a szánkat és orrunkat eltakaró maszkok többsége a tőlünk származó vírusokat és bacilusokat tartja kordában, nem bennünket véd a másoktól érkező fertőzéssel szemben (igaz, léteznek komolyabb maszkok, amik erre is képesek). Az emberek jelentős része még mindig nincs beoltva itthon sem, és azzal, hogy újra járunk-kelünk a világban, zsúfolódunk buszokon és koncerteken, még a beoltottak sem lehetnek teljesen nyugodtak, mivel egyik oltás sem kínál 100 százalékos védelmet. Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még a beoltottaknak is maszkviselést javasol.

Az új típusú koronavírus eddigi formáinál fertőzőbb delta variáns terjedése még fontosabbá teszi ezt az ajánlást a világ több országában is, igaz, a hivatalos tájékoztatás szerint Magyarországon eddig csak 23, delta variánssal fertőzött személyt találtak. Az viszont már a magyar adatokon is látszik, hogy az új variáns terjedése gyorsabb a korábbiaknál, ezt megerősítette csütörtöki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

A The New York Times cikke szerint azt, hogy a beoltottként mikor viseljünk maszkot, nekünk kell eldöntenünk, miután felmértük a lehetséges veszélyeket. Elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy akikkel kapcsolatot létesítünk, be vannak-e már oltva, ha az ember csak oltottakkal találkozik addig nem lehet nagy baj - mondta a lapnak Dr. Ashish K. Jha, a Brown Orvostudományi Egyetem dékánja.

Fontos továbbá figyelembe venni azt is, hogy hol időzünk éppen, mennyi időt töltünk kisebb, zárt, rosszul szellőző helyeket esetleg mások, ismeretlenek társaságában. Hiszen az már többször bebizonyosodott, hogy az ilyen szituációkban nagyobb a veszélye a megfertőződésnek. Az sem mindegy, mennyi időt töltünk egy adott helyen, talán azt sem kell magyarázni, hogy minél több időt vagyunk együtt emberekkel, akik nincsenek beoltva vagy nem viselnek maszkot, annál nagyobb lehet a veszély.

Abban megegyeznek a szakértői vélemények, hogy ha olyan emberrel vagyunk, aki be van oltva és tünetmentes, nem szükséges maszkot viselni.

Dr. Ashish K. Jha is úgy nyilatkozott, hogy oltott emberek körében nem visel maszkot és nem aggódik ilyen környezetben.

A maszkhordással járó minden kellemetlenség ellenére érdemes figyelembe venni, hogy több kelet-ázsiai nagyvárosban már a koronavírus-járvány előtt is a mindennapok része volt a maszkhordás, és az emberek megtanultak ezzel együtt élni.

Ennek megfelelően ma külföldön is egyre több helyen javasolják újra a maszkhordást, vagy éppen még fel sem hagytak vele. Most a Fehér Ház gondolkodik az újbóli kötelező maszkviselésen de még vizsgálják a kérdést - írja a CNN.

Oltási szakadék

A koronavírus megjelenése óta két részre oszlott a társadalmak nagy része: vannak akik bíznak az oltásokban és mindent szabályt betartva élnek, viszont találunk olyan embert is aki nem szívesen hisz el mindent amit az orvosok vagy politikusok előírnak, ezért akár nem is oltja be magát vagy nem visel maszkot. Amerikában ez meglátszik a politikában is: egy felmérés szerint a demokrata szavazók 86 százaléka míg a republikánusok 52 százaléka volt beoltva júniusban.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

Egy nőgyógyászati teszt gyűjthet adatokat a brit nők génállományáról. Az esetre Tom Tugendhat, a konzervatív párt tagja hívta fel a brit sajtó figyelmét. A Reuters tudományos áttekintése alapján a teszt a kínai hadsereg és a BGI Group fejlesztésében készült, genetikai feltérképezés céljából.

„Mindig aggódom, ha adat hagyja el az Egyesült Királyságot, hiszen onnantól kezdve nem tudjuk, hogy olyan diszkrécióval kezelik-e, ahogy azt mi itthon tennénk, és a tapasztalat ennek pont az ellenkezőjét mutatja” – nyilatkozta Tugendhat.

A tesztek adatkezelési szabályzatában az áll, hogy bármilyen adat csak nemzetvédelmi okból osztható meg harmadik féllel. A BGI állítása szerint sosem osztott meg adatot ebből a célból, és nem is fordultak hozzá ilyen kéréssel, betartották az EU GDPR-szabályait, és a vonatkozó brit törvény szerint kezelték az ügyfeleik személyes adatait.

„A BGI tesztje csak és kizárólag a BGI által – a kínai hadsereg együttműködése nélkül – lett fejlesztve. Minden adatot a BGI laborjában, Hongkongban tárolunk, és megsemmisítjük őket 5 év elteltével” – válaszolták emailben a Reutersnek.

Tugendhat egy a 9 politikus közül, akiket Kína szankcionált az ország által elkövetett emberi jogi sértések hangsúlyozásáért, ő vezeti a brit konzervatív kutatócsoportot, aminek tagjai az Egyesült Királyság és Kína stratégiai kapcsolatának visszaállításáért felelnek.

Véleménye szerint a brit cégeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy hova kerülnek az általuk begyűjtött adatok. (Reuters)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

A dán katonaság jelentése szerint egy iráni romboló és egy kísérőhajó jelent meg a Balti-tengeren. A hajók Oroszországba tartanak, és végső úti céljuk egy orosz haditengerészeti rendezvény. Az iráni hajó, a Szahand és kísérője, a Makran Bornholmnál tettek látogatást - írja a Royal Danish Air Force a Twitteren.

A két hajó valamelyikén tartózkodó Hosszein Khanzádi, az iráni haditengerészet főparancsnoka az orosz védelmi miniszter meghívásának eleget téve utazik a Szentpéterváron tartandó eseményre. A hajók még májusban hagyták el Iránt, és sokáig csak találgatni lehetett, merre is tartanak pontosan. A parádét az orosz állami média szerint vasárnap rendezik Szentpéterváron.

A Balti-tengeren látottakhoz hasonló hajókat az iráni Forradalmi Gárda szokta használni az amerikai csatahajókkal szemben. A Politico ismeretlen forrása szerint a hajók Szentpétervár után Venezuelába is ellátogathatnak. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Egy héttel azután, hogy az Európai Unió benyújtotta a javaslatot, amely 2035-től betiltaná a benzines és dízel autók forgalmazását, a Daimler bejelentette, hogy az évtized végéig átállnak az elektromos autók gyártására.

Az uniós javaslat része az új klímacsomagnak, a Fit for 55-nek, melyben szigorítják a járművek megengedett szén-dioxid kibocsátását. Az EU 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, ennek egyik fontos eleme az autóipar megreformálása és átállítása környezetbarát formára. Az biztos, hogy ez az intézkedés a legnagyobb autógyártó államokat érinti leginkább, mint például Németországot.

A Mercedeseket gyártó Daimler bejelentette, hogy több mint 40 milliárd eurót fektet be a projektbe, ezáltal az évtized végére már csak elektromos Mercedeseket fognak gyártani. Nagy elhatározásra szánta el magát a cég azzal, hogy ilyen rövid időn belül tervezi teljesíteni a kitűzött célt. 2025-ben három különböző kategóriában terveznek új modelleket piacra dobni, ezek már valamilyen szinten elektromosak lesznek, és igazodnak az uniós tervekhez. A Daimler 8 akkumulátorgyárat épít, ebből négyet Európában. A németországi Kuppenheimben akkumulátor-újrafeldolgozó üzem is épül a projekt keretein belül. (Automotive News Europe)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Eddig sosem tapasztalt hőséggel kellett szembenéznie Észak-Amerikának. Sokan az elveiket feladva állnak sorba hűtőberendezésekért olyan városokban, ahol korábban fel sem merült, hogy légkondizni kellene. De a felmelegedés már idén új életmódra kényszerítette a lakosokat.

Szinte egész júliusban rekordhőmérsékletet mértek Kanadában és az USA északi területein.

• Portlandben több egymást követő napon is 46 fok volt,
• Idahóban két hétig 36 fokot mértek,
• A kanadai (!!!) Alberta államban napokig 32 fok volt, miközben egy átlagos nyáron nincs melegebb 20-nál.

Ott, ahol a mesterségesen hűtött szoba idegen koncepció, ezek a hőmérsékletek rendesen átalakítják a lakosság mindennapjait. Nyaranként a régió eddig a hőség elől északra menekülő turistákból élt, de most már az északiak számára sincs menekvés. A légkondicionált hotelek egyre zsúfoltabbak, és a boltokban fogynak a hűtőberendezések.

A globális felmelegedés már eddig is jelentős változásokat hozott Észak-Amerikában. Hat év alatt, az USA legkevésbé légkondicionált részén, Seattle-ben, több mint 10 százalékot nőtt a légkondis házak száma. Portlandben ez az érték kétszeresére nőtt 2000 óta.

A régió meteorológusai szerint a felmelegedés jelentősen meg fogja változtatni a régió gazdasági funkcióit is.

„Seattle-re eddig azért voltunk büszkék, mert megvolt benne minden ami Kaliforniában, a hőség és a víz hiánya nélkül” – nyilatkozta Matthew Klingle, Seattle környezeti történelmének kutatója. Elmondása szerint a város üzleti vonzásába mindig is beletartozott a kellemes időjárás, amire ezentúl nem lehet biztosan számítani. (Washington Post)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

A világ egyik legismertebb közösségi médiaplatformja - a Twitter - elkezdte tesztelni, hogy mostantól lehessen nem tetszést kifejező visszajelzést is adni egy tweetre.

Az amerikai cég kedden jelentette be egy twitter üzenet formájában, hogy az IOS-es felhasználók hamarosan észrevehetnek majd egy új funkciót twitterezés közben. Kis csoporton fogják tesztelni a nem tetszés vagyis dislike gombot, amivel az emberek még hatékonyabban tudják majd kifejezni véleményüket egy adott tweet alatt. A cég fejlesztői viszont hozzátették azt is, hogy csak a posztok alatti beszélgetésekben lehet majd használni ezt a gombot, és nem is lesz publikus, csak az adott komment írója láthatja majd a visszajelzéseket.

Pontos formája egyelőre nincs ennek a gombnak, van, akinek egy felfelé és lefelé mutató nyíl, van, ahol a már a Facebookról ismert lefelé és felfelé mutató hüvelykujj, de olyan is akad, ahol a megszokott szív mellé bekerült egy lefelé mutató nyíl. A Twitter tehát nem egy, a YouTube-nál is használt negatív visszajelzést kíván bevezetni, sokkal inkább próbálja a vélemények szabadabb áramlását megvalósítani, biztatva ezzel mindenkit a több interakcióra - áll a közleményükben. Hangsúlyozzák továbbá azt is, hogy még csak tesztelik ezt a funkciót, és azt sem erősítették meg, hogy egyáltalán végleges lesz. Ezért sem jelenik meg majd minden felhasználónak, hanem csak bizonyos tesztcsoportban résztvevő felhasználóknak. (The Verge)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

A Kínai Kommunista Párt szerint csak 33 ember vesztette életét az elmúlt napok heves árvizeiben Honan tartományban. A lakosság mégis egyre türelmetlenebb, egyre több kritika éri a párt katasztrófavédelmi felkészültségét - írja a Guardian.

A héten több eső esett Kínában, mint valaha, de az előrejelzési rendszer hibái miatt nem tudták időben megfékezni az áradást és megóvni a lakosságot. Sokan nem tudtak a közelgő viharról, mert nincsen internet-hozzáférésük, és a hatóságok emailben küldik az értesítéseket. Sokszor még az internetezők sem veszik észre őket, mert a legtöbb ilyen levél automatikusan spam mappába kerül.

„A jelzéseket a helyi hatóságoknak kellene küldeni, majd onnan szétszórni a lakosságnak. Sokkal jobban figyelnek, ha közvetlenül tőlük kapják az értesítést. Szerintem sok helyi önkormányzat egyáltalán nem is látta az előrejelzést” – nyilatkozta egy helyi lakos.

A helyi médiaplatformok is csak összezavarták az embereket. A központi üzenet azt ígérte, hogy: „ezer évben egyszer előforduló időjárás várható”.

Sokan azt sem értik, miért nem zárták le rögtön a metróhálózatot. A halálesetek jelentős része egy metrószerelvényen történt, több mint 1000 ember szorult be az elárasztott alagútba. Az esetről felvétel is készült, amin az emberek kapaszkodva tartják magukat fent a mellkasig érő vízben.

Egy sokak által megosztott WeChat-bejegyzés is kritizálta a hatóságok munkáját. A cikkben látható volt egy felvétel, ami holttesteket mutatott Csengcsou város Sakoulu metróállomásán. Eközben a helyi média azt közvetítette, hogy az utasok már nincsenek veszélyben.

A cikk azt is megemlítette, hogy a helyi sajtó már a mentőakció közben is annak sikerét hirdette. Ezt onnan lehetett tudni, hogy a csapdába esett utasok online közvetítették a mentést.

Érdekes módon a cikk hamar lekerült a platformról. (Guardian)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

Jeremy Hunt, korábbi egészségügyi miniszter felemelte szavát az Egyesült Királyságban zajló koronavírus-intézkedésekkel szemben. Fokozódik a feszültség, és egyre többen kritizálják a kormányzat járványügyi intézkedéseit, mert következetlennek és sokszor károsnak is tartják őket.

A karanténkötelezettség elrendeléséért például már egy applikáció, az NHS Test and Trace app felel, de nagyon sokan vannak, akik nem elégedettek az alkalmazás működésével. Az app sokszor fölöslegesen kötelez karanténra állampolgárokat, néha olyanokat is, akik már mindkét oltásukat megkapták. A tesztelés sem zökkenőmentes, sokszor előfordul, hogy olyanok is pozitív tesztet produkálnak, akik már megkapták mindkét oltásukat, példa erre maga Boris Johnson miniszterelnök vagy a jelenlegi egészségügyi miniszter Sajid Javid. Augusztus 16-tól ezért pozitív teszt után sem kell majd karanténba vonulnia azoknak, akik már mindkét oltásukat megkapták, vagy még nem múltak el 18 évesek, jelentette be nemrég Javid, de sokan ezt a határidőt is túl késeinek tartják.

Jelenleg ugyanis 618 ezer ember van karanténban, ez pedig egyre nehezebbé teszi a gazdaság újranyitását, sőt több közintézmény is akadozik a dolgozók hiányától. Több cég vagy vállalkozás haldoklik, tízből egy vállalat jelentette, hogy teljesen leálltak a munkák.

A visszásságok miatt sokan letörlik vagy szimplán kikapcsolják a központi kontaktkövető alkalmazást, amivel még jobban megnehezítik a vírus elleni védekezést. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint öt emberből egy már törölte az appot. Ez az arány még magasabb a 18 és a 34 évesek között, náluk háromból egy ember már nem használja az alkalmazást.

Ráadásul nemrégiben megnyitották a szórakozóhelyeket is, ahová viszont olyanok is bemehetnek, akik nem kaptak még oltást. A szigetországban január óta nem volt ilyen magas a Covid-fertőzöttek száma, ezzel indokolja a kormányzat a túlzott óvatosságot az emberek otthon tartásának ügyében. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

2021 februárjában a mianmari hadsereg főparancsnoka katonai puccsot hajtott végre, majd átvette az ország vezetését. Azóta több mint hétszáz tüntetőt öltek meg, és több mint 200 ezer ember menekült el az otthonából. Mindez a nemzetközi sajtó által dokumentálva, a világ szeme előtt történik. A nemzetközi közösség mégsem lép közbe. És ez már nem az első eset, hogy az ENSZ ölbe tett kézzel nézi végig, amint közösségének tagjai saját polgáraikat gyilkolják le.

1995-ben több mint nyolcezren haltak meg a srebenicai tömeggyilkosságban, azok után, hogy 1994 tavaszán, Ruandában 800 ezer ember esett áldozatául a tutszi kisebbség elleni népirtásnak. Míg a nemzeti szuverenitás megkérdőjelezhetetlensége évtizedeken át gátolta a humanitárius beavatkozások jogi mechanizmusának kialakítását, a mianmari incidensnél van egy jelentős különbség:

a nemzetközi közösség itt már nem az eszközök hiánya, hanem az eszközök hibái miatt nézi tétlenül emberek lemészárlását.

A védelmi felelősség protokollja

Ruanda és Srebrenica után mindenki számára világossá vált, hogy szükség van egy jogi mechanizmusra, ami lehetővé teszi a tömeges atrocitások megelőzését. Az első tárgyalások Kofi Annan, az ENSZ egykori főtitkárának millenniumi beszéde után kezdődtek, amiben elsőként kezdeményezte az emberi jogok előtérbe helyezését. 2005-ben az ENSZ bevezette a Responsibility to Protect (R2P) nevű védelmi felelősség protokollt.

Az R2P három pillérre épül, amik mind a nemzetközi közösség tagjainak kölcsönös felelősségét fogalmazzák meg:

• az Egyesült Nemzetek tagországai mind kötelesek megvédeni saját polgáraikat a tömeges atrocitásoktól,
• kötelesek egymást kapacitálni az első pillér betartására,
• a nemzetközi kollektívának pedig joga van a humanitárius beavatkozást végrehajtani az első két pillér figyelmen kívül hagyásának esetén.

A nagy reményekkel induló védelmi protokoll története aztán hamar kudarcba fulladt. Tulajdonképpen már az első adandó alkalommal, amikor az ENSZ úgy döntött, hogy az R2P-re hivatkozva hajt végre humanitárius beavatkozást.

2011-ben, az arab tavasz során felkelés tört ki Líbiában, Moammer Kadhafi diktatúrája ellen. Az ekkor 42 éve uralkodó autokrata elleni tiltakozások Bengázi városában kezdődtek, ahol Kadhafi katonái lőni kezdték a tömeget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött a beavatkozásról, azonban az akció után a határozat megszavazásánál tartózkodó Kína és Oroszország jelentős kritikát fogalmazott meg a BT döntéséről, „intervencionistának” bélyegezve a beavatkozást.

Líbia óta nemcsak Mianmarban, de számos más esetben is lett volna lehetőség az R2P alkalmazására. A szíriai polgárháborúban több mint 200 ezer civil vesztette életét, és történtek mészárlások Burundiban, Jemenben, Kenyában és Elefántcsontparton is. Az ENSZ mégsem cselekedett. Kína és Oroszország kritikája tönkretette a protokoll reputációját, ezzel újból a szuverenitás javára fordítva a humanitárius közbelépés - közbe nem lépés vitáját.

De mégis hogyan történt mindez? Mitől fél az ENSZ, és mi a baj a protokollal?

Az, hogy felelősség alól kitáncoló diktatúrák keresztbe tettek a védelmi mechanizmusnak, önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy a protokoll feledésbe merüljön.

Mint az ENSZ minden jogi procedúrája, az R2P magában hordoz strukturális problémákat, amik megnehezítik a beavatkozást. A nemzetközi közösségben pedig léteznek olyan ideológiai, politikai és rendszerszintű érdekellentétek, amik sokszor maguktól is megbénítják a döntéshozatalt.

Az első és egyben legfontosabb probléma az R2P túlzó katonai retorikája. Miközben a fő célnak a megelőzésnek kellene lennie, sokan rögtön a katonai beavatkozásra gondolnak az R2P-vel kapcsolatban, hiszen ennek lehetősége sokkal nagyobb erővel bír az egyébként is alkalmazható szankcióknál. Ez jelentős problémát okoz, hiszen egy esetleges beavatkozás vétója azt a látszatot keltheti, hogy az ENSZ elfogadja az emberi jogokat sértő ország tetteit, és nincsen szükség más retorzióra.

A katonai retorika túlzott hangsúlya leginkább az esetek egyenkénti elbírálását nehezíti meg. Egy katonai beavatkozásnál az ENSZ köteles felelősséget vállalni az akció közben elszenvedett veszteségekért. Itt jön képbe az örök dilemma: hogyan ítéljük meg egy katonai beavatkozás sikerét anélkül, hogy tudnánk, mi történt volna annak hiányában.

Logikus lenne, hogy csak akkor érdemes beavatkozni, amikor tudjuk, hogy a beavatkozás több ártatlan életet ment meg, mint amennyi áldozattal jár, de ezen számok előzetes kalkulációja szinte lehetetlen. Nem elég, hogy a potenciális civil áldozatok számát jóindulattal is csak becslésnek nevezhetjük, a vérontást megelőzni kívánó intervenció járulékos veszteségéről is csak találgatni lehet. Ebből az következik, hogy az ENSZ számára logikusabb a be nem avatkozást választani, mert így a szervezet csupán a védelmi felelősség protokoll megszegéséért, és nem közvetlen vérontásért lesz felelős.

2011 elején, Bengázi ostromának kezdetekor a Biztonsági Tanács (BT) először szembesült az R2P nehézségeivel, és a döntésüket alátámasztható módszertan teljes hiányával. Mivel a beiktatása óta ez volt az első lehetőség az R2P használatára, jelentős nemzetközi nyomás nehezedett a tanácsra, hogy megszavazzák a katonai beavatkozását.

Kadhafi katonái körbezárták a várost, ezért a demonstrálók repüléstilalmi övezet kialakítására kérték az ENSZ-t. A BT-nek viszont szüksége volt egy világos indokra. Kadhafi pedig elkövetett egy végzetes hibát, amivel aláírta saját bukását. Az ezredes üldözőbe vette a menekülő demonstrálók csapatait, miközben a médiájában csótányként hivatkozott a tüntetőkre. Ironikus módon nem az eddigre már lemészárolt ezrek, hanem ez az üzenet katalizálta az ENSZ beavatkozását, mert a BT tagjait a ruandai népirtásra emlékeztette a csótányozás. Az ottani tömeggyilkosságokat parancsba adó hutu vezetők is így nevezték a tutszikat.

Az ENSZ-nek nem volt jó választási lehetősége. Ha nem tesznek semmit, azzal csak hozzák a szokásos formájukat. Ha szankciók mellett döntenek, az egész nemzetközi közösség számon kéri a 2005-ben tett ígéretet a védelmi felelősségről. A katonai beavatkozás ugyanakkor abban a pillanatban valóban eredményes volt, hosszabb távon viszont megbénította az R2P alkalmazását.

Ütköznek az érdekek

A második jelentős strukturális probléma, hogy ugyan minden katonai beavatkozásnál az ártatlan civilek megmentése a fő cél, de az ENSZ BT tagjainak számára legalább ilyen fontosak saját országaik politikai érdekei.

Erre tökéletes példa a szíriai polgárháború. Az ENSZ a háború kezdetétől fogva sürgette a katonai beavatkozást, az Emberi Jogi Tanács 35 alkalommal ítélte el az emberi jogok megsértését az R2P doktrínára hivatkozva. Ennek ellenére Oroszország 16-szor, Kína pedig 10-szer vétózta meg a humanitárius beavatkozás lehetőségét.

Miközben az orosz vezetés gyakran érvelt azzal, hogy az R2P-t liberális ideológiától vezérelve szelektíven alkalmazzák, 2015-ben éppen Oroszország indított katonai beavatkozást a Bassár el-Aszad diktatúrájával szemben küzdő csapatok ellen. Legkésőbb ezen a ponton már mindenki számára tisztává vált, hogy Oroszország az érdekei miatt nem támogatta a beavatkozást.

Vlagyimir Putyin számára előnytelen lett volna a szíriai rezsim bukása: Oroszország és Szíria a nyolcvanas évektől jó kapcsolatot ápolt, a kétezres évek elejétől Szíria volt az oroszok egyetlen közeli szövetségese a Közel-Keleten. Itt található Oroszország egyetlen haditengerészeti központja, amely a Földközi-tengerre nyílik. És még gazdasági előnyük is származott a fegyvereladásokból.

És mi lesz utána?

Az R2P legbonyolultabb problémája, hogy mi következik a beavatkozás után a feldúlt államban. Az R2P doktrína elsősorban a civil lakosság védelmét kívánja szolgálni, a protokoll nem nyújt semmilyen megoldást a beavatkozás utáni állapotra, vagy az éppen felboruló politikai rend visszaállítására. Ez a módszertani hiány végigkísérte a humanitárius beavatkozások történetét.

Afganisztán és Irak példája jól mutatják, hogy a katonai beavatkozás közel sem egyenlő a politikai rend kialakításával, pláne nem a béke fenntartásával. Ezek az elrettentő példák jelentős szerepet játszottak az R2P megalkotása közben is. A közbelépést támogatók azonban azzal érveltek, hogy a fent említett esetekben a NATO és Amerika a nemzetközi közösség keretein kívül cselekedett, ezzel valóban sértve az országok jogi függetlenségét. Így szerintük indokolt a beavatkozás után fennmaradt politikai ellentét.

A R2P alkalmazásával ezzel szemben az ENSZ tagjai felelősséget vállalnak a belpolitikai feszültségek erőszakmentes kezelésére, és elfogadják azt a tényt, hogy szuverenitásuk ezen doktrína betartásától függ. Ez azért fontos, mert az R2P égisze alatt végrehajtott katonai beavatkozások után fennmaradó káoszért nem csupán az ENSZ, hanem az adott ország is felel, aki nem tartotta be a protokoll első két pillérét.

A felelősség áthárítása azonban nem oldja meg a problémát, és főleg nem menti meg azokat az civileket, akik veszélybe kerülnek a beavatkozás utáni helyzetben.

Mi lesz így Mianmarral?

Mivel az R2P az ENSZ egyetlen legális eszköze, azt nem várhatjuk, hogy valaki majd varázslatos módon visszaálltja a katonai puccs előtti mianmari helyzetet. Sem a keleti és nyugati nagyhatalmak közötti egyre ellenségesebb hangulat, sem Líbia és Szíria esete miatt nem fest biztatóan az R2P jövője.

A Mianmar témájában kutató Gareth Evans, a protokoll akadémiai intézményének vezetője négy javaslatot fogalmazott meg áprilisi beszédében:

• a környező országok diplomáciai elhatárolódását,
• azonnali fegyverembargó bevezetését,
• Mianmar büntetését célzott gazdasági szankciókkal,
• és a nemzetközi jogi eljárások kezdeményezését, amelyek lehetővé tennék a puccs elkövetőinek letartóztatását.

A professzor Kína és Oroszország vétója mellett nem lát esélyt a katonai beavatkozás megszavazására.

A cikkhez felhasználtuk többek között a téma legelismertebb kutatója, Alex Bellamy elemzéseit. Írta: Lénárd Lili