444.hu

„Auschwitzban nem a haláltól félt az ember, hanem az élettől.” Részlet egy 97 éves holokauszttúlélő és dédunokája beszélgetéseiből, amelyeket, rendhagyó módon, a TikTokon osztanak meg a világgal. A párosnak már több mint 1 millió követője van a közösségi platformon. A Deutsche Welle riportja.

A kormányváltáshoz egységre van szükség és olyan vezetőre, aki szembenézhet Orbán Viktorral. Tehát az összellenzéki koalíció sikere azon is múlik, hogy képesek lesznek-e kiállítani egy olyan miniszterelnök-jelöltet, akit többségben támogat az ellenzéki szavazóbázis.

Hogy ez sikerül-e, az az inkongruens [nem harmonikus, nem összeillő] szavazókon múlik, hiszen az ő kompromisszumkészségük kell ahhoz, hogy egy valóban esélyes vezetőt válasszon az ellenzék. Erre azonban kicsi az esély, mivel statisztikák szerint az átlag választó inkább szavaz az általa preferált párt vezetőjére, mint arra a politikusra, akivel valóban szimpatizál.

Jobbikos Józsi + Karácsony Gergely = inkongruens szavazó

Szemléltetés céljából vegyünk egy egyszerű példát.

Józsi már régóta a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazója, hiszen egyetért a párt által közvetített jobboldali értékrenddel. Józsi környezettudatos is, neki nagyon bejönnek az új biciklisávok Budapesten. Emiatt Jobbikos Józsi nem Jakab Pétert, hanem Karácsony Gergelyt szeretné miniszterelnök-jelöltnek.

Jobbikos Józsi tehát inkongruens szavazó, hiszen a saját pártpreferenciájától eltérően, másik párt vezetőjével szimpatizál, de fontos, hogy az inkongruencia csak a szimpátiára vonatkozik, Jobbikos Józsi ugyanis inkongruens marad akkor is, ha esetleg pártszimpátiáját a személyi szimpátiája fölé rendelve, nem az általa kedvelt Karácsonyra, hanem Jakabra szavaz.

Mivel az előválasztáson több hasonló nagyságú párt indul, a támogatottság jobban eloszlik, kevésbé lesz egy kiemelkedő miniszterelnök-jelölt. Ez azért jelent problémát, mert az előválasztások után az egész ellenzéknek egy vezető mögé kell felsorakoznia, ami nehezebb egy kevésbé egyértelmű miniszterelnök-jelölti verseny után.

Ezáltal az ellenzéknek nagyon fontosak az inkongruens szavazók, hiszen az ő bizonytalanságukon múlhat, hogy valóban esélyes miniszterelnök-jelöltet választ-e a koalíció.

De kire szavaz Jobbikos Józsi?

Egy 2019-es kutatás szerint átlagosan a szavazók 17 százaléka hasonló cipőben jár, mint Jobbikos Józsi. A kutatás 83, a Freedom House követelményeinek megfelelően ‘szabad’ parlamenti választást vizsgált az 1996-2006 perióduson belül. Annak ellenére, hogy az átlag önmagában is alacsony, a kutatásban felhasznált 1998-as magyar adatok szerint itthon rekordalacsony, 6 százalék volt az inkongruens szavazók aránya. Ezt a tendenciát követve feltételezhetjük, hogy ez a mai napig egy relatív kis szavazói réteg Magyarországon.

És ha ez így igaz, az elég rossz az ellenzéknek, ugyanis erre a kicsi inkongruens bázisra építhet a koalíció.

Azonban a pártlojalitás, tehát a kongruencia jelentősen csökkenti a koalíció egységének esélyét, ugyanis a még fent említett 17 százalékos inkongruens csoport 80 százaléka is pártpreferencia alapján szavaz politikai vezetőre, hiába tart szimpatikusabbnak egyébként másik jelöltet.

Ennek ellenére, a 2018-as választási statisztikák szerint Magyarországon a vártnál jobban működött a ‘stratégiai szavazás’. A nagyobb pártok, mint a DK, MSZP és Párbeszéd visszalépése 8-ból 5 helyen hozott ellenzéki győzelmet. Ebből jól látható, hogy az elmúlt évtizedtől kiégett ellenzéki szavazótábornak lehet, hogy mindegy, ki megy végül Orbán ellen. Már a ‘szivárvány-koalíció’ létezésének ténye is elképesztő elszántságra utal. Meg arra, hogy mennyire utálják a Fideszt.

A kutatás eredménye alapján 5 db Karácsony-szimpatizáns Jobbikos Józsi közül négy hű lesz pártjához, és Jakab Péterre fog szavazni. Csak egy Józsi dönt mégis Karácsony mellett, annak ellenére, hogy igazából mindannyian őt akarják miniszterelnök-jelöltnek.

A Medián júniusi mérései szerint a miniszterelnök-jelölt listát Jakab Péter (43 százalékos támogatottság) és Karácsony Gergely (41 százalék) vezetik. Azonban az egyébként széles körben elutasított Dobrev Klára (44 százalék semmiképp nem választaná) mögött álló DK 3 százalékkal erősebb, mint a főpolgármestert támogató MSZP-Párbeszéd és LMP összesen. Tehát a bizonytalan szavazók körében valószínűleg Jakab van elől, azonban mögötte nem Karácsony, hanem Dobrev állhat.

Tehát, ha az ellenzék erős vezetőt akar, akkor a Jobbiknak érdemes hagyni, hogy Józsi Karácsony Gergelyre szavazzon, ne feltétlenül az általa támogatott párt jelöltjére. Csakis így szűrhető le a miniszterelnök-jelöltek valós támogatottsága.

Természetesen a mostani előválasztást is rengeteg külső tényező befolyásolja. Arról nem is beszélve, hogy a kutatás adatai átlagértéket adnak, figyelmen kívül hagyva az országspecifikus paramétereket, mint például Orbán Viktort. Sokan, akik tényleg csak a kormányváltást szeretnék, valószínűleg már bárkire behúzzák, akit esélyesnek látnak. De az is előfordulhat, hogy az MKKP miatt megváltoztatott választási törvény valóban megzavarja a rendszert, és a politikai elitből rég kiábrándult szavazók bejuttatják a parlamentbe a kutyapártot.

Mi van Fideszes Fannival?

A kormánypárt szempontjából valószínűleg teljesen irreleváns ez a kérdés.

A kutatás szintén megmutatta, hogy a politikai spektrum szélein található pártok kongruensen szavaznak. A szélsőséges pártok szavazói nem szimpatizálnak más vezetővel, hiszen a személyi kultuszra épülő politikai hatalom mellett nincs helye a párt és a vezető megkülönböztetésének.

Persze ez lehet azért is, mert a radikális szavazó előtt valóban nincs túl nagy választék.

Ennek ellenére, csak azért, mert Dúró Dóra is örül a „pedofil törvénynek", a 13. nyugdíjas néni még nem fog a Mi Hazánkra szavazni. Számára fontosabb a pártlojalitás és persze Orbán Viktor.

A cikket Lénárd Lili írta.

A rendhagyó 2020/2021-es tanév után, szeptember 1-jén újra megnyitnak az oktatási intézmények. A magyar lakosság oltottsági aránya az uniós átlag felett van, de a fiatalabb korosztály még nem rendelkezik nyájimmunitást kiváltó védettséggel. A negyedik hullám megelőzéséhez intézkedésekre lenne szükség, azonban az intézmények egyelőre nem kaptak semmilyen tájékoztatást. Kötelező lesz-e a maszkviselés? Csökkentett lesz a csoportok létszáma? A fakultatív programokon csak a beoltottak vehetnek részt? Mi történik, ha tetőzik a negyedik hullám?A felnőtt lakosságot érintő tavaszi nyitás szabályai jól beváltak, viszont nem tudni mi történik, ha mindezt a fiatalokon alkalmazzuk. A szakértői vélemények megoszlanak, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy a tanévkezdés és a delta variáns terjedésének kombinációja okozhatja majd a negyedik hullámot.

Falus Ferenc, egykori országos tisztifőorvos és a baloldal volt főpolgármester-jelöltje szerint az iskolákban szigorú intézkedésekre lenne szükség. A kötelező maszkviselés és a távolságtartás lenne a legfontosabb, de az is sokat segítene, ha nyugati példára itthon is rendszeresen tesztelnék az iskolás gyerekeket. A gyors nyáltesztek segítségével megakadályozhatnák a vírus terjedését.

Nézzük tehát, hogyan is állunk oltások terén:

• Jelenleg a magyar lakosság 56.7 százaléka rendelkezik teljes védettséggel.

• Az 50 felettiek között 73 százalék,

• viszont a 18-24 évesek közül csak 51.6 százalék kapta meg a védőoltást.

• A 16-18 évesek 46 százaléka,

• a 12-15 korosztálynak több mint 15 százaléka.

• A náluk fiatalabbak számára az év végére tervezik az oltás engedélyeztetését.

Annak ellenére, hogy a teljes lakosság átoltottsága magas, a fiatalabb korosztályok védettségének hiánya jelentős problémát okozhat az iskolakezdésnél. Falus szerint az évnyitáskor kezdődő oltakozás már túl késő, a nyár elején el kellett volna kezdeni a fiatalok oltását ahhoz, hogy szeptemberben ez ne jelentsen fokozott veszélyt.

Leckefüzet, uzsis doboz, maszk, tesicucc és oltás

Beoltottsági szempontból az általános iskola a legkritikusabb oktatási intézmény. A gyerekek nem rendelkeznek oltással, viszont otthon laknak, gyakran találkoznak nagyszüleikkel, ezzel folyamatosan veszélyeztetve az idősebb korosztályt.

Oltás szinten talán egy fokkal jobb, viszont terjesztés szempontból még rosszabb a gimnazisták, középiskolások helyzete. Ebben a korcsoportban már mindenki jogosult az oltás felvételére, de a gimibe beszabaduló tinik és bulizási szokásaik nem adnak okot sok nyugalomra. Ha a tanteremben nem is, vízipipázás közben, házibulikban és a 18 év alattiakat kiszolgáló lokálok teraszain pont úgy terjedhet a korona mint a csókbetegség.

Ennek ellenére a pedagógusok eddig nem kaptak semmilyen tájékoztatást az új tanévről. A diákok tankötelezettsége miatt valószínűleg kötelező lesz a tanórákon a jelenlét, de kirándulásokon, múzeumlátogatásokon és minden az intézmény által szervezett fakultatív programon csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A 12 év alattiak tehát idén nem vehetnek részt semmilyen külön programon. Követve a ‘tavaszi nyitás’ szabályait, logikus lehet, hogy a diákoknak nem kell beltéren maszkot hordani. A belépés előtti lázmérés is valószínűleg megszűnik. Falus szerint a lázmérés egyébként sem lehet hatékony módja a gyorsan terjedő delta variáns megállításának.

Azt viszont senki sem tudja, mi lesz a kötelező távolságtartással. Ez azért fontos kérdés, mert a csoportok kapacitásának csökkentésével sokkal több feladat hárul a tanárokra, teljesen megváltozik az általános órarend és a termek beosztása.

Ez azonban újból felveti a pedagógusok rémálmát, a hibrid vagy online oktatás kérdését.

Közoktatási káosz

A tavalyi év során lehetőségünk nyílt betekinteni az oktatás jövőjébe: a számítógépek, live órák, előre felvett előadások és online vizsgák világába. Vagyis hát részben.

Annak ellenére, hogy az otthonról tanítás kényelmesen végezhető elfoglaltságnak tűnik, a tavalyi év bebizonyította, hogy mégsem annyira egyszerű a digitális átállás. A hibrid és online oktatás elképesztően leterhelte a tanárokat és a szülőket, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg bepótolhatatlan lemaradást okozott néhány gyereknél.

A alapprobléma az eszközök és a felhasználói tapasztalat hiánya volt. Hiába gondoljuk, hogy a mai gyerekek nagy része egész délután csak ‘számítózik’, mert az ország szegényebb régióiban néhol még megfelelő internetkapcsolat sincs. Nemhogy számítógép.

A koronavírus által sújtott szegény területek nehézségeiről tavaly májusban forgattunk videót.

De az online oktatás még az adott technológiával sem volt egyszerű. A tanárok papír formátumú jegyzetei mehettek a kukába, miközben ismeretlen és legtöbbször angol nyelvű szoftvereket kellett használniuk. Magyarországon az elmúlt évtizedben 29-ről 44 százalékra nőtt az 50 év feletti pedagógusok száma, akiknek eddig nem feltétlenül kellett az emailfiók ismeretét meghaladó képességek birtokában lenniük.

Még budapesti iskolákból is kerültek elő kabaréba illő történetek. Hallottunk olyat, hogy az ötödikeseket tanító tanár mobil és minden más technológiai hiányában, vezetékes telefonon diktálta le a szülőknek a tanórákat, akik a hosszas jegyzetelés után digitalizálhatták, megosztották majd kezdhették megtanítani gyerekeinknek az anyagot.

Vagyis az online oktatás hetei szó szerint káoszban teltek. Elveszett tanárok az online térben, home office-ból dolgozva főző, takarító és gyerekeit tanító szülők az ideg-összeroppanás szélén.

De végül is a nyáron mindenki kipihenhette magát. A családok végre tölthettek egy kis időt együtt, a tanárok pedig kemény 600 forintos órabérrel mehettek gyerekeket táboroztatni.

A cikket Lénárd Lili írta.

Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei. Rekord mennyiségű, 435430 diák nyert felvételt idén brit egyetemekre.

A felvételt nyert diákok száma tavalyhoz képest 5 százalékot nőtt. Ebből több 395770-en kerültek be az általuk elsőként választott szakra, 8 százalékkal többen mint tavaly.

Mindez persze nem véletlen. Idén a brit diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket beadandók és a tanárok személy szerinti értékelése alapján kapták. Gavin Williamson, a brit államtitkár a koronavírus okozta helyzettel magyarázta az a ‘eredmény-inflációt’. Szerinte elfogadhatóak a túlzó eredmények, hiszen a diákok számára is megterhelő volt ez a tanév.

A rekord mennyiségű felvételt azonban a jelentkezők száma is magyarázza. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe. Legfeltűnőbb emelkedés az orvosi és ápolói szakokon volt, ami valószínűleg a pandémiának köszönhető.

A cikket Lénárd Lili írta.

127 milliárd forintot csoportosított át hétfői határozataival a kormány a gazdaság-újraíndítási alapból, derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb, 151. számából. Az összeg nagyobb részét a Belügyminisztérium kapja (100 milliárd) és ebből 4 milliárdot kap a Terrorelhárítás. A kormány határozat “a terorrellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások fejezeti kezelésű előirányzat túllépésének jóváhagyásáról” szól. Az, hogy ez pontosan mire megy vagy miért van rá most szükség, nem derül ki a Közlönyből, de az biztos, hogy fontosnak találta az intézkedést a kormány mivel a miniszterelnök javaslatára készült el az azonnal hatályba is lépő határozat.

Ezen kívül a felsőoktatás kap 8 milliárdot, a múzeumok (kulturális és közgyűjtemények) több részletben 6 milliárdot, a büntetés-végrehajtás 2 milliárdot és a Digitális Kormányzati Ügynökség szintén 8 milliárdot.

Szintén Orbán Viktor jegyzi neve van a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark fejlesztésére átcsoportosított 5 milliárd forintról szóló határozatot is alatt is. A Modern Városok Program keretein belül zajló projekt több részletben kívánja felújítani a parkot, idén 2,4 milliárd forint megy a beruházásra. (Via HVG)

A cikket Cmarits Milán írta.

Minden olimpián ugyanaz a három ország nyeri a legtöbb érmet: Amerika, Kína, Oroszország. Az Amerikai Egyesült Államok végül 113 medállal, (ebből 39 arany) végzett az éremtáblázat első helyén.

Viszont nem igazságos, hogy olyan országok nyerik a legtöbbet, ahol legtöbben élnek vagy akik a leggazdagabbak. Hiszen sportágak között is hatalmas különbségek lehetnek, vannak olyan sportok amik drágábbak, vannak amit többen kell játszani, vagy van olyan amelyhez különleges klíma kell stb. Nagyon kevés olyan nemzet van ahol minden adott ahhoz, hogy az összes számban indítsanak versenyzőket. Például Luxemburg csak 12 sportolót küldött az olimpiára, míg amerika 613-at.

A BBC és David Forrest ezért készített több alternatív éremtáblázatot, amik figyelembe veszik az adott ország népességét, vagy éppen GDP-jét. Forrest szerint :”Egyértelmű, hogy ami számít az a népességszám, a bevételek aránya és a politikai berendezkedés.”

Népességarányosan jobban teljesített a magyar csapat

Sok ország túlteljesít, ahhoz mérve, hogy mennyire népes vagy gazdag. San Marino mindössze 34 ezer polgárával három medált is tudott nyerni ezért ők végeztek az első helyen a populációt figyelembe vevő táblázatban. Őket követi Bermuda, Bahamák, Új Zéland és Jamaica. Ebben az összeállításban Magyarország tizedik helyen végzett, öt hellyel előrébb, mint a hagyományos éremtáblán. Ezek szerint hazánk is a túltejesítők között van mivel 9,7 milliós lakosságával 20 medált tudott hazahozni.

De nem csak a népességszámot kell figyelembe venni, az nem garantálja, hogy egy ország végül hogyan teljesít a versenyeken. India például 7 darab érmet gyűjtött ami ahhoz képest, hogy a világ egyik legnépesebb országa elég nagy alulteljesítés. Az angol uralom alatt kezdett el Indiában is terjedni a krikett és mára már ez az ország nemzeti sportja. A baj csak az, hogy a krikett nem Olimpiai sport és ezért ezt a tudást India nem tudja kamatoztatni.Viszont ha a következő összehasonlítást vesszük figyelembe, mégsem teljesített olyan rosszul.

GDP-arányosan Kína a legjobb

“Ha egy ország szegény, nem lesznek meg az erőforrásai, hogy a potenciált teljesítményre váltsa, és ezzel versenyképessé váljon világszerte” - mondja Forrest. Ha az egy főre jutó GDP alapján vizsgáljuk az egyes országok teljesítményét Kína és az orosz delegáció itt is éllovas, az amerikaiak viszont a 15. helyre csúsznak vissza. Ezen a táblázaton Kenya a harmadik, amely ugyan csak 10 medált zsebelt be, viszont a GDP-je is csak 1838 dollár/fő*.

Ezután jön Ukrajna, Uganda, Etiópia és India a hetedik helyen. Vagyis ebben az összehasonlításban nem is teljesített olyan rosszul az Indiai csapat hiszen szegénységük miatt valószínűleg nem volt elég lehetőségük hasznot kovácsolni abból, hány ember is él az országban. A listát a szintén népes Brazília, majd Irán és Üzbegisztán zárja.

Kulturális és politikai faktorok is befolyásolhatják egy adott ország teljesítményét az olimpián. Forrest szerint a posztszovjet országok előnnyel indulnak, mivel erős sportinfrastruktúra alakult ki a kommunista rezsim alatt. Az is számít, hogy az ország mit választ, milyen sportágban szeretne versenyezni. Hiszen nem mindenki engedheti magának az előbb felsorolt okokból, hogy minden versenyszámban képviseltesse magát.

Az sem utolsó szempont, hogy egy adott ország csapatsportokban jeleskedik vagy egyéniben. Hiszen ahhoz, hogy egy nemzet jól szerepeljen labdarúgásban minimum 11 jól focizó játékosra van szükség és akkor még nem is esett szó az edzőkről és a különböző segítőkről. Ha mindez megadatik és a csapat is jól szerepel akkor is csak egy medált fog érni az országnak. Ezzel ellentétben az egyéniben indulók akár több medált is szerezhetnek, de ha csak minden úszó vagy futó elér egy dobogós helyezést máris többszörösét éri a focicsapat sikerének a végső elszámolásban. (BBC)

A cikket Cmarits Milán írta.

*Pontosítás: a cikk eredeti verziójában két nagyságrendet tévedtünk Kenya egy főre jutó GDP-jében, a hibáért elnézést.

A spanyolországi régióban ennek nem mindenki örül. A helyi lakosságnak nem sok haszna származik abból, hogy a városukban megjelennek a nagy cégek, amelyek ráadásul a kisebb befektetőket is kiszorítják. A természetvédők szerint pedig a hatalmas projektek veszélyeztetik a rendkívül változatos helyi élővilágot. A Deutsche Welle riportja.

Los Angeles, szombat kora reggel, a Ralphs nevű szupermarketben egy medvebocs grasszál a sorok között. Mindenki meglepődve figyelte az eseményeket de a jövevény ártalmatlanul kisétált a boltból és valószínűleg jobban félt a többi vásárlótol mint azok tőle.Tisha Campbell, színésznő pont abban a boltban vásárolt és videóra vette találkozást.

Egy másik vásárló azt írta Facebook oldalán :”éreztem, hogy valami szuszog a lábamnál, lenézek ..és egy medve volt!” Maria Campbell a poszt írója szerint a bocs megijedt és ezután rohant be az élelmiszerboltba. A végére csak annyit írt, “még nem is ittam kávét”.

A helyi vadon élő állatokért és halakért felelős szerv (CDFW) végül megtalálta a városban barangoló medvét aki egy utánfutó alatt bujkált. A CDFW elkábította a 54 kilós medvét és hamarosan egy közeli erdőben elengedték.

A Kaliforniai hatóság szerint már több jelentést is kaptak hasonló medvék kóborlásáról ezért megkérték az ott élőket, hogy azonnal jelentsék ha hasonlót látnak.

David Balen a Porter Ranch alelnöke úgy nyilatkozott az esetről : “Örülök, hogy senki nem érintkezett a medvével. Bármi megtörténhetett volna” (HuffPost)

A cikket Cmarits Milán írta.

A Rómától délre fekvő Sperlonga strandján három családot sodort el egy hirtelen jött tengeráramlat vasárnap délután. Az összesen 14 tagból, közte nyolc gyerekből álló csapat gumimatracokon és gumicsónakokon fürdőzött, amikor megtörtént a baj. Ezután nem tudtak maguktól visszaúszni a partra, csapdába estek.

Segélykiáltásaikat egy fiatal nő hallotta meg a parton, aki rögtön a vízimentőkhöz rohant. A mentőakciót három speciálisan kiképzett labrador hajtotta végre: a hétéves Mia, az öt éves Mira, és a négyéves Eros. A négylábú vízimentők 20 perc alatt biztonságba helyezték a tengeren rekedt családokat. A mentést 400 ember figyelte a strandról, akik hatalmas ujjongásba és tapsolásba kezdtek, amikor a kutyák mindenkit biztonságba helyeztek.

A város polgármestere, Armando Cusani is külön gratulált a labradoroknak, és hozzátette, hogy ez az eset bizonyítja, hogy helyes döntés volt mentőkutyákat alkalmazni a vízi mentésben. Egyébként Olaszországban már 1994 óta használnak ilyen kutyákat.(Ansa)

A cikket Cmarits Milán írta.

Hansle Parchment, jamaicai futó augusztus 3-án, kedden elindult szállásáról a férfi 110 gát selejtezőjére. Egyszerű balgaságból rossz buszra szállt, amit akkor vett csak észre, amikor megérkezett az evezősök központjába.

„Az elődöntők napján véletlenül rossz buszra szálltam, ami természetesen nem oda vitt, ahová szerettem volna” – mesélte Parchment. „Zenét hallgattam, nem figyeltem a hangosbemondóra. A busz elején mintha láttam volna kiírva, hogy atlétika pálya, úgyhogy nem gondolkodtam, felszálltam.”

Amit Athleticsnek nézett, az Aquaticsnak bizonyult. Miután megtudta, hogy az evezős központból csak úgy tud eljutni az atlétikai stadionba, ha visszamegy a szállására, és felszáll a jó buszra, úgy tűnt, minden remény szertefoszlik számára. Így nem ért volna időben oda saját versenyére. „Ha ezt a megoldást választottam volna, úgy estem volna be a versenyre, hogy bemelegíteni sem tudtam volna.”

Amikor már lassan kezdte feladni olimpiai álmait, egy helyi önkéntes lányt talált, aki készséggel segített neki. A megmentő pénzt adott taxira a futónak, és így időben odaért az elődöntőre. Ezután Parchment második lett a futamában, és kvalifikálta magát a döntőbe, ahol megnyerte a számot. (Eurosport)

A cikket Cmarits Milán írta.

A görög apokalipszis eddigi egyetlen halálos áldozata egy 38 éves önkéntes tűzoltó, aki egy közeli településről jött segíteni. Athén északi részén a tűz miatt ledőlő villanypózna okozta a férfi halálát, írja a The New York Times.

Jorgosz Haciszpirosz pénteken térhetett vissza a Droszopigiban, a Peloponészoszi-félsziget déli csücskében levő otthonába, amelyből már csak támfalak maradtak, és egy bicikli, ami különös módon túlélte a pusztítást. Mikor a férfi belépett a házba, füst szállt fel a még parázsló könyvespolcból.

Többen vannak kórházban különböző égési sérülésekkel, és 2000 embernek kellett elhagynia otthonát a tűzvész miatt. Hivatalos adatok szerint 56 ezer hektár égett le Görögországban az elmúlt 13 napban. Hogy legyen mihez viszonyítani: az érintett részek nagyobbak, mint Budapest (52 ezer hektár), de kisebbek, mint a Balaton (59 ezer hektár).

A legnagyobb tűz Évián tombol, ami Görögország második legnagyobb szigete és közkedvelt turista-úticél. „Két tűzfront van Évián” - mondta Nikos Hardalias a polgárok védelméért felelős miniszter - „az egyik északon, a másik délen”. Giannis Kontzias, az egyik északi város, Istiaia polgármestere szerint „már túl késő, a területek megsemmisültek”.

A tűz okát még hivatalosan nem tudják, de több európai vezető is a globális felmelegedés egy újabb fenyegető jeleként tekint a katasztrófára. Kyriakos Mitsotakis, Görögország miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy a tüzek a „klímaváltozás valóságát” bizonyítják.

A tűz egyik kiváltó oka az elmúlt harminc év legnagyobb hőhulláma, melynek következtében a hőmérséklet 45 fokra ment fel. A hőmérséklet már enyhült, de a szél továbbra is erős, ami csak segíti a tűz terjedését. Szakértők szerint az ehhez hasonló hőhullámok és tüzek egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek a klímakatasztrófa miatt.

A sziget egyik lakója így nyilatkozott: „Dühös vagyok, elvesztettem az otthonom. Semmi nem lesz már a régi”. A nő is a hosszú sorok egyikében várta, hogy kimentsék a szigetről.

Drámai felvételek keringenek az interneten mentőhajókon utazó emberek százairól, az égő tájról, és a vörösbe burkolózott égről.

„Teljesen magunkra lettük hagyva, nem voltak sehol tűzoltók, járművek, semmi!” - így nyilatkozott David Angelou a The Associated Press-nek. Angelou beszélt a kimentése előtti félelmetes órákról: „Érezhető volt a hatalmas hőség, és füst volt mindenhol. Csak a Nap látszott, egy nagy vörös labda és körülötte semmi más”. Angelou sérelmeit többen is megerősítették, sokan a kormányt hibáztatják a tűzoltók hiánya vagy a kései érkezésük miatt.

„Nagyon szomorú, hogy nem küldtek azonnal segítséget az első napokban, és hagyták égni a szigetet. Ez igazságtalan, és sok ember vesztette el emiatt a birtokát, megélhetését” - mondta Christina Tsatou, az egyik közeli falu lakója.

Több mint 20 ország ajánlotta fel segítségét Görögországnak. Volt aki csak egy repülővel szállt be (USA, Horvátország), de van olyan ország is, ami 200-nál is több tűzoltóval és majdnem 50 tűzoltóautóval járul hozzá a katasztrófa mihamarabbi elhárításához (Németország). A segítséget nyújtó országok között van még Franciaország, Svédország, Ukrajna és Katar is. A görög nép nevében köszönte meg Twitteren Kyriakos Mitsotakis a tűzvészben segítő országok támogatását.

A görög hírügynökség (ANA) közleménye szerint őrizetbe vettek egy görög férfit és egy afgán nőt, akiket illegális tűzgyújtással gyanúsítanak. Azt még nem tudni, mennyire felelősek az Éviában történtek miatt, de a görög rendőrség nyomoz az ügyben.

A cikket Cmarits Milán írta.

Pigniczki Fanni 2000-ben született, abban az évben, amikor utoljára szerepelt ritmikus gimnasztikában magyar versenyző az olimpián. 21 éve Fráter Viktória a 20. helyen végzett Sydney-ben.

Pigniczki Fanni most Tokióban szintén 20. lett, 84,400 ponttal.

A magyar tornász négy kéziszer gyakorlatot mutatott be. Elsőként labdával lépett szőnyegre. A lírai jellegű koreográfiát két kisebb korrekcióval, valamint egy kisebb ejtéssel mutatta be.

A labda után a karika következett. A japán zenére koreografált gyakorlatban kiemelkedő egyensúlyelemeket hajtott végre. Egy kritikusabb dobás kicsit hosszú lett, Pigniczki Fanni majdnem lelépett a szőnyeg szélét jelző záróvonalról. Majd az izgalom után a tornász egy pillanatra elengedte a karikát. A gyakorlat után az összesített versenyben 21. helyen állt.

A dinamikus szalaggyakorlat bemutatása közben a pontos dobások és forgások után több hiba is becsúszott. Egy hosszabb „rizikó dobást” követően a szalag folytonos mozgása megszakadt, ami megnehezítette a következő elem végrehajtását. Így Pigniczki Fanni az utolsó elemét épphogy a zene végére tudta befejezni.

Az utolsó koreográfiát 6 órával az első után mutatta be. A buzogány gyakorlat elején történt két kisebb ejtés, de azt látszott, hogy a tornász sokkal nyugodtabban hajtotta végre az elemeket. Talán azért, mert a szalaggyakorlat rontásai után már tudta, hogy nincs esélye a döntőbe jutásra, kisebb volt már rajta a nyomás.

„Sajnos nem sikerült egyik gyakorlatom sem jól” - nyilatkozta Pigniczki Fanni a verseny után. „Nem tudtam megmutatni, amire képes vagyok edzéseken vagy más versenyeken. Ezt a helyzetet még gyakorolni kell, mert szokatlan és új volt számomra, főleg, hogy ennyit kellett várni előtte, nem volt lehetőség annyit melegíteni.”

A tornász valóban különös helyzetben volt. Az átlagos 3-4 órás teljes versenyidő helyett több órás különbséggel kellett bemutatnia a négy gyakorlatát. Tehát kétszer annyi ideig kellett bemelegedett, versenyképes állapotban lennie. Ez jelentős megterhelés, főleg egy ilyen stresszhelyzetben.

„Egy hónapja sikerült a kvalifikáció. Azt hittem, hogy sikerül [a döntőbe jutás], de gyorsan történtek az események, lehet hogy ha egy kicsit több időm van akkor jobban fel tudom dolgozni.” - mondta az M4 Sportnak adott interjúban.

A bizonytalanságok és kisebb ejtések miatt Pigniczki Fanni nem jutott döntőbe. A 20. hely ellenére a magyar ritmikus gimnasztika a sikeres kvalifikációval és az olimpiai részvétellel nagyot lépett előre.

„Az, hogy kijutottunk az nagy dolognak számít. Az, hogy itt lehettünk, mint Magyarország, nagyon jó” - mondta a tornász.

A holnapi fináléban a 26 fős mezőny 10 legjobb versenyzője lép újból szőnyegre. A selejtező után két orosz iker, Dina és Arina Averina áll az élen. Ami tökéletesen megfelelő a sportág hagyományainak.

A ritmikus gimnasztika egy kevesek által ismert, de annál brutálisabb sport.

A tánc, balett, szertorna és a zsonglőrszerű kéziszerek használatának keveréke. A sportolók 3-4 éves koruktól kezdve minden napjukat az edzőteremben töltik.

Míg a tornászok életét a koplalás és az edzések, addig magát a sportágat a szláv régió, főként Oroszország irányítja. 2000 óta minden olimpiát orosz tornász nyert, az országnak összesen eddig 16 érme van, ezzel megelőzve a második helyen álló, 6 éremmel rendelkező Fehéroroszországot. A ritmikus gimnasztika a Szovjetunióból indult, ezért kevésbé terjedt el a nyugaton.

Persze az orosz dominanciában van egy jó adag putyini politika is. Oroszország elnöke is többször megmutatta a sportág iránti érdeklődését. 2008-ban egy moszkvai lap arról írt, hogy Vladimir Putyin válása utána a Olimpiai bajnok tornász, Alina Kabajevával folytat viszonyt. Azonban a közös gyerekeikről szóló spekulációk után Kabajeva tagadta a vádakat. Az újságot még abban az évben bezárták.

Ezzel párhuzamosan, a visszavonult tornász közigazgatási pozíciókat kapott, és több alkalommal is lefotózták az orosz elnökkel publikus eseményeken.

A sportágat uraló sztáredző, Irina Viner, az egyik orosz oligarcha, Alisher Usmanov felesége. Az edző hatalmas állami támogatásban részesülő sportakadémiája eddig 5 olimpiai arany, 4 ezüst és 1 bronzérmet szerzett az orosz ritmikus gimnasztikának. Viner edzi a versenyt vezető ikerpárt is.

Egy 2015-ös, az orosz állami finanszírozású RT csatorna által készített film remekül bemutatja a sportág nehézségeit és az orosz dominancia jelentőségét. A The Winner Takes it All teljes egészében megtekinthető a Youtube-on.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

Másfél éve küzdünk a koronavírus világjárvánnyal, és nagyjából amióta az első hónap eltelt, azon rágódunk, hogy mikor múlik már el végre a pandémia.

Elvileg kétféle út vezethet oda, hogy a járványveszély fejezetét végleg lezárhassuk az életünkben: az egyik az, hogy kipusztítjuk a vírust az egész bolygón, a másik pedig, hogy „megszokjuk egymást”, és egyszerűen megtanulunk együtt élni a koronavírussal.

A vírusok kizárólag a megfertőzött gazdájuk szervezetében képesek szaporodni, ezért ha sikerülne elérnünk, hogy az egész világon egyszerre senki, sőt, egyetlen állat se legyen fertőzött, akkor rögtön vége is lenne járványnak: a kórokozó kipusztulna. Ezt viszont sajnos könnyebb elképzelni, mint megvalósítani.

Amikor a világjárvány 2019 végén elkezdődött, a vírus annyira új és ismeretlen volt, és olyan mértékben felkészületlenül érte az emberiséget, hogy nem tudtuk feltartóztatni, ennek a következménye pedig az lett, hogy példátlan sebességgel és mértékben terjedt szét az egész világon. 2020 végére az egész bolygó minden kontinensén lettek fertőzöttek: egy ponton még az Antarktiszon is volt igazolt covidos eset. Létrejött egy potenciális állati rezervoár is: a nyércek, amikről beigazolódott, hogy képesek elkapni a vírust az embertől, sőt, adott esetben vissza is tudják adni azt egy fertőzésre fogékony másik embernek.

A védőoltásokkal elvehetjük a vírus lehetőségét arra, hogy bennünk szaporodjon, és visszaszoríthatjuk a terjedését, mert ha minden (vagy majdnem minden) ember védelmet élvez a Földön, azzal közel kerülhetünk ahhoz az ideális helyzethez, hogy a vírus „kihal”. A fekete himlővel például éppen ez történt: manapság azért nem találkozunk se vele, se az ellene való vakcinával, mert éppen a védőoltás segítségével sikerült végleg megszabadulni tőle. Mivel azonban egyetlen ország sincsen, ahol a lakosság a teljes mértékben be van oltva a koronavírus ellen,jelen esetben ez sajnos csak álom marad. Ismerve a fertőzés elterjedésének mértékét, az oltások megoszlásának egyenlőtlenségeit a világon, és a hazánkban is csökkenő oltakozási kedvet, szembe kell néznünk annak a csekély valószínűségével, hogy minden ember, és minden nyérc vakcinához jusson, és kérje is azt. A feladat egyelőre megoldhatatlannak tűnik.

Megszoksz vagy megszöksz

A lehetőség, ami nyitva marad előttünk, az az, hogy a koronavírus, és mi, az emberiség, megtanulunk együtt élni egymással. 2019 vége óta mi is sokat változtunk, és változik a vírus is. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy egyre több embernek van teljes, vagy legalább részleges védettsége, mert beoltották vagy átesett a fertőzésen, és emiatt jóval kisebb a valószínűsége annak, hogy a vírus miatt komolyabb bajunk lesz. Megszoktuk, hogy ha magasak az esetszámok, akkor jobban járunk, ha zárt térben maszkot hordunk: megváltoztattuk a viselkedésünket, hogy ezzel lassítsuk a koronavírus terjedését.

Eközben a vírus pedig mutációk révén változik, és a részéről azt jelenti az alkalmazkodás, hogy egyre ügyesebben szaporodik bennünk, és egyre könnyebben terjed egyik emberről a másikra. Ha nehezen terjedő és lomhán szaporodó koronavírus-változatok keletkeznek, ezeket kiszorítják a pályáról azok, amik „ügyesebbek”. Idővel pedig kizárólag olyan koronavírus variánsok fognak terjedni az emberek között, amik kiemelkedően jól teljesítenek ebben a versenyben - a mi kárunkra.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Nagyon valószínű, hogy a vírus egyre fertőzőbb lesz. A vírus alfa (vagy más néven brit) variánsa sokkal gyorsabban és könnyebben terjedt, mint a korábbi hullámokat okozó vírusváltozatok, nálunk is, és máshol is a világon. A delta (vagy indiai) variáns pedig rátermettebb még az alfánál is, és azt is kiszorítja a versenyből: ahol csak megjelenik, hirtelen megnő az új fertőzöttek száma, akik mind a delta variánst kapják el.

Lehetséges, de nem biztos, hogy a koronavírus által okozott megbetegedés idővel enyhébb lesz. Ezt két okból gondoljuk: az egyik, hogy a hosszabb ideje velünk élő, és hozzánk alkalmazkodott koronavírus törzsek jellemzően enyhe, náthaszerű tüneteket szoktak csak okozni. Ez persze nem garancia arra, hogy ezzel a koronavírussal is ez fog történni, de mutatja, hogy ez egy lehetőség. A másik ok, hogy a kórokozóknak jellemzően „nem áll érdekében” nagyon beteggé tenni minket. Ennek rendkívül prózai oka van: aki tüdőgyulladással nyomja az ágyat, az nem sok új emberhez tudja eljuttatni a vírust, aki viszont nincs nagyon rosszul, vagy egyenesen tünetmentes, az sok embernek átadhatja a fertőzést, ami a koronavírus számára sokkal előnyösebb.

Fertőzőbb, de halálosabb?

Az alfa variáns nem csupán jobban terjed, de az esetében a halálozás kockázata is kimutathatóan magasabb, mint a korábbi vírusváltozatok esetében: 1000 azonosított esetből nem 2,5 hanem 4,1 ember halt bele átlagosan.

A delta variánssal megfertőződő emberek szervezetében a becslések szerint durván ezerszer több vírus termelődik, mint a korábbi koronavírus-változatok esetében, ezért nagyobb annak a kockázata is, hogy a keletkező vírusok valamelyike új gazdára talál. Az ezerszer több vírus vélhetően a megfertőzött ember szervezetére is nagyobb terhet ró. Egy skót cikk és egy kanadai preprint tanulmány alapján úgy látszik, hogy a delta nem csupán jobban terjed, hanem nagyobb eséllyel okoz súlyosabb, akár halálos betegséget, mint a koronavírus korábban terjedő változatai.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) óvatosabban fogalmaz: a júniusi jelentése a gyorsabb és hatékonyabb terjedést egyértelmű tényként kezeli, és a delta variáns által okozott fertőzés súlyosabb voltát sem tartja kizártnak. Enyhülésnek, szelídülésnek egyelőre nem látni nyomát. Hogy lehet ez, ha a vírusnak „nem áll érdekében” minket egyre betegebbé tenni? Ez egy látszólagos ellentmondás, ahol az elmélet csúnyán beleütközik a gyakorlatba.

Logikai alapon valóban nem éri meg a vírusnak betegebbé tenni a hordozóit, mert ezzel rontja a saját terjedési képességét. Gyakorlatilag azonban aki elkapja a vírust, az az első néhány napban adja tovább azt a legtöbb embernek: akkor, amikor ő maga még tünetmentes, vagy nincsen nagyon rosszul, csak azt érzi, hogy talán kezd lebetegedni. Ha valaki súlyos állapotba kerül, vagy belehal a fertőzésbe, az viszont jellemzően később történik meg, átlagosan 2 héttel azután, hogy elkapta a vírust. Ilyenkorra az az időszak, amikor nagyon hatékonyan terjeszti a fertőzést, már régen lezárult: vagyis a vírus szemszögéből nézve az, hogy mi történik a fertőzöttel egy vagy két héttel azután, hogy elkapta, tulajdonképpen mindegy. A vírus további terjedésére, sikerességére ilyenkor már nincsen hatással az, hogy a beteg túléli-e, vagy belehal, ezért ez nem ösztönzi, nem szelektálja a koronavírust arra, hogy idővel kevésbé súlyos formái terjedjenek el.

Nem érdemes tehát arra várni, hogy a koronavírus „megszelídüljön”, és többé ne betegítsen meg bennünket, amikor megfertőz, hiszen semmi garancia nincsen arra, hogy ez tényleg meg fog történni

Akkor most mi a teendő?

Ha be vagyunk oltva, akkor tulajdonképpen semmi. A delta variáns által hordozott valóságos mutációarzenál ellenére a védőoltások továbbra is hatásosak: ha a beoltottak el is kapják a fertőzést, a kórházba kerüléstől, halálozástól nem kell tartaniuk, mert ezek ellen az oltás továbbra is nagyon jó védelmet ad. Száz százalékban hatékony védőoltás sajnos nem létezik, de a szabályosan beadott oltási sorok a lehető legjobb védelmet nyújtják, amit kaphatunk: ha egyszer nekigyűrkőztünk és túlestünk az oltásunkon, akkor megtettük azt, amit az egészségünk védelme érdekében a vírus ellen tenni lehet. Aki továbbra is szorong a járványveszély miatt, augusztustól ingyenes harmadik oltással tréningezheti az immunrendszerét a delta variánssal való összecsapásra. Nyilvánvalóan nem lehet örökre a járványtól való rettegés fogságában élni, és aki be van oltva, annak nem is kell, mert ha szembe is kell néznie egy fertőzéssel, az esélyei a lehető legjobbak.

Semmiképpen sem szerencsés azonban a magyarországi alacsony átoltottság mellett arról ábrándozni, vagy olyan üzenetet közvetíteni, hogy a vírus megszelídülése reális és közeli lehetőség, mert nem az. Az oltás az egyetlen védelmünk, aki nem kér belőle, az az életével játszik, és a kockázat, amit ezzel vállal, biztosan nem csökken. Sőt: az sem kizárt, hogy valójában fokozódik.

A cikk szerzője Kozák Eszter, a Koronavírus kisokos szerkesztője, valamint a Typotex gondozásában megjelent Covid: olyan, mint az influenza, csak halálosabb c. könyv társszerzője.

Június 30-ig az aktív katonai szolgálatot teljesítők 68 százaléka kapott már minimum egy dózisnyi vakcinát Amerikában- írja a Military Times. Ezzel szemben az amerikai lakosság átoltottsága csak 49 százalékos. Nagy eltérés van a különböző haderőnemek között, mivel például a haditengerészetnél a katonák 77 százaléka van már legalább egyszer beoltva, míg ez csak 61 százalék a légierőnél.

„Your country needs you!”

Az amerikai identitás egyik meghatározó eleme az ország világhatalmi pozíciója és az azt fenntartó hadsereg. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege gyakran harcol az ország határain kívül, a világ különböző országaiban avatkoznak be különböző indokok alapján. Ahhoz, hogy globális hatalmi érdekeiket hatékonyan tudják érvényesíteni a világ bármely pontján, fontos a tudat, hogy bármikor rendelkezésükre áll a világ legerősebb hadserege, és katonáikat nem is félnek bevetni.

Ennek alapja a katonaság állandó készültsége, és ezt a készültséget ássa alá a koronavírus. A járványhelyzetben ugyanis már nem annyira magától értetődő, hogy egy-egy nemzet tényleg a megszokott gyorsasággal ki tud álltani egy-egy hadosztályt, hogy hadműveletekbe kezdjen, akár külföldi beavatkozáshoz, akár belföldön az oltások szervezéséhez, mint ahogy Magyarországon. A katonák bevetési idejük nagy részét összezárva töltik, folyamatos kontaktusban társaikkal vagy civilekkel. Járványügyi szempontból még veszélyesebb az olyan katonák élete, akik hadihajókon vagy tengeralattjárókon élnek akár hónapokig úgy, hogy szinte nem is látnak szárazföldet. Az ilyen szituációkban elengedhetetlen, hogy minden egyes ott dolgozó, még a takarítók is 100 százalékosan védettek legyenek.

Ezért is sürgeti az amerikai katonai szakértők többsége, hogy a hadsereg ütőképességének és elrettentő erejének fenntartása érdekében minél hamarabb rendeljék el a kötelező oltást a katonák között.

Katonadolog

Azok, akik nem kérik az oltást, semmilyen büntetésben nem részesülnek, sőt ugyanúgy végezhetik mindennapi munkájukat az amerikai hadseregben. A katonaság vezetői viszont szinte könyörögnek beosztottjaiknak, hogy vegyék fel az oltást - írja a neves újságíró és veterán Andrew McCormick. Az ok amiért még nem rendelték el központilag a katonák beoltását, az lehet, hogy Amerikában az Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) hivatalosan csak a vakcinák vészhelyzeti használatát engedélyezte. Amíg nincs meg az FDA teljes jóváhagyása, jogilag nem kötelezhetik a katonákat az oltás felvételére. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke egyelőre szintén nem kívánja bárkinek is kötelezővé tenni az oltást.

Egy másik reális indok lehet, hogy a katonák nagyrészt fiatalok és egészségesek, ezért nincsenek akkora veszélynek kitéve. Az egész amerikai katonaság átlagéletkora mindössze 27 év. A katonák közül 2020 decemberében még 49 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem kívánja beoltatni magát. Ennek okai között szerepelt a vakcina hatásosságával kapcsolatos kétely, a lehetséges mellékhatások, vagy szimplán csak nem hitték, hogy veszélyben lehetnek.

Egy texasi katona szerint ha ennyire fontos lenne a vakcina beadatása akkor már a katonaság rég kötelezte volna tagjait, hogy beoltsák magukat - írja a The Atlantic.

Csapataink harcban állnak

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet: nálunk a katonák az elsők között kaptak lehetőséget az oltás felvételére, bár itt sem volt kötelező. Sokan felháborodtak azon, hogy akár a tanárok, idősek vagy a postások előtt is kaptak oltást a honvédek. Ezt a Honvédelmi Minisztérium azzal magyarázta, hogy itthon a katonák ugyanúgy a frontvonalban harcolnak a vírus ellen, ahogy azt az egészségügyben dolgozók teszik. Az egész országban láthatunk egyenruhásokat, ahogy a kórházakban koordinálják az oltási munkálatokat, vagy akár állig felfegyverkezve őrzik az utcákat. A mobil oltópontként működő buszokon is a katonák voltak az urak, ők igazgatták az oltás lebonyolításáért felelős egészségügyi személyzetet is annak érdekében, hogy minden rendben menjen.

2020 novembere óta ráadásul az utcákon is járőröznek katonák. Az persze még azóta sem tiszta, hogy a terepszínű ruhába öltözött fegyveresek pontosan mitől védenek bennünket, és hogy ehhez mért kell gépkarabély.

Kora tavasszal egy közeli hozzátartozóm miatt kellett többször is bejárnom a kórházba, így én magam is megtapasztalhattam, hogy működik közre a Magyar Honvédség a járvány elleni védekezésben. Egyenruhás, felfegyverzett férfiak és nők igazgatták a kórházba érkezőket és csak olyanokat engednek ide vagy oda menni, akiknek volt erre jogosultságuk. A gyakorlatban viszont nem éreztem nagy fegyelmezettséget. Érdekes módon, míg egyik nap öt fegyveres állta utamat, hogy ide aztán biztosan nem mehetek be, addig egy másik nap szinte szabadon járhattam a különböző osztályok között. Akkoriban még nem volt oltás, és a kórház bejáratánál is csak lázat mértek (néha), szóval szinte teljesen ellenőrizetlenül mozoghattam az épületben. Ennek ellenére sokszor még a nővérek közreműködésével beküldött ételcsomagot is fertőzés gyanújával karanténba rakták.

Nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk

Márciusban Hadházy Ákos független (de a közelgő választáson a Momentum színeiben induló) országgyűlési képviselő Facebook-oldalán iratokat publikált, amelyek - állítása szerint - a Honvédelmi Minisztérium oltási kommunikációjának protokolljai voltak. Ebben olvasható az utasítás, miszerint „a katonák tömeges oltását nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk”. Hadházy szerint a katonáknak parancsba lett adva, hogy Facebook-oldalukon ne jelenítsék meg, hogy őket már beoltották, vagy ha igen, azt kizárólag civilként tegyék. Az oltásokról csak a kommunikációs tisztek készíthetek felvételt, és ők is csak „későbbi kommunikáció céljából”. A politikus viszont kiemeli, hogy szerinte pozitív, hogy nem kényszerítik az állomány tagjait az oltás felvételére, hanem inkább belső kommunikációs kampányokkal dolgoznak a katonák meggyőzésén.

Több katonát is próbáltunk megszólítani az ügyben, de senki nem volt hajlandó - ilyen vagy olyan okokból - válaszolni kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, milyen hangulat uralkodik a barakkokban az oltással kapcsolatban. Az tudni lehet, hogy a katonákat szabályok kötik azzal kapcsolatban, hogy miről szabad nyilvánosan beszélniük, pláne ha a sajtóról van szó. Bármennyire is a katonák élharcosai voltak a vírus elleni védekezésnek, mégsem lehet sehol sem fellelni olyan adatokat, amelyek az ő oltottságukra vonatkoznak. Próbáltunk érdeklődni a Honvédelmi Minisztériumnál is, amint kapunk bármilyen érdemi választ, frissítjük cikkünket.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

A kormány múlt héten jelentette be, hogy Magyarország nem tervez többé a vályogházakkal, ezért a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában az ilyen épületek bontását javasolja a felújításuk helyett. A felújításukat várhatóan nem is támogatják többé.

• Ez több mint 670 ezer házat érint,
• melyekben 1 396 396 ember,
• a lakásban élő lakosság 14,4 százaléka lakik.

Az intézkedés eleget kíván tenni az EU-s klímatervnek, amelyben 55 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentés a cél 2030-ra, így ennek fejében Magyarország 2021-2027 között több szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás megvalósításához szükséges forrást kaphat.

A birodalom visszavág

A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi épületállomány nagy részének teljes körű megújulása szükséges, úgy, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni.

Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik. A kormány szerint a vályogházakat „nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá „a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.”

Baljós árnyak

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője júniusban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: „a legkevésbé energiahatékony ingatlanok (például vályogházak) felújítása, a gázhálózatra rá nem csatlakozott háztartások számára megfizethető fűtési megoldások biztosítása, valamint a szociális bérlakás állomány növelése és felújítása” az elsődleges feladat.

A szervezet nemrég egy 13 pontból álló javaslatcsomagot mutatott be, amiben a kelet-közép-európai energiaszegénység megoldására fogalmaz meg ajánlásokat. A javaslatcsomag legfontosabb pontjai az Európai Uniót sürgetik, hogy irányuljon fokozott figyelem az energiaszegénység problémájára, valamint biztosítsák a megfelelő finanszírozási eszközöket.

Louise Sunderland, a The Regulatory Assistance Project senior tanácsadója kifejtette, hogy a közeljövőben a szén-dioxid-árazás kiterjesztése, - vagyis a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszafogása és az energiatakarékosság ösztönzése - több területen szigorúbban fogja büntetni a szén-dioxid kibocsátást és ez leginkább a közép-kelet-európai régióra és az alacsony jövedelműekre lesz negatív hatással.

Az ébredő erő

A vályogépítés története 10 ezer évre nyúlik vissza, és a mai napig több száz országban használják aktív házépítési technikaként. Több fejlődő országban éli reneszánszát ez a stílus számos előnyének köszönhetően. Elég csak megnéznünk Maliban a dzsennéi nagymecsetet, amely a világ egyik legnagyobb vályogépülete. Az építmény a város vallási központja és néhány közeli épülettel együtt a világörökség részét képezi.

A magyarországi tájház hálózat - amibe beletartoznak vályogházak is - jelenleg az UNESCO Világörökségi várólistáján szerepel.

Michael Buck humorista is ilyen épített magának, mindössze 250 dollárból (kb. 76 ezer forint), igaz, két év kemény munkája is kellett hozzá. Buck célja az volt az akcióval, hogy felhívja a figyelmet, nem kell egy életen át megkeresett pénzből házat venni vagy építeni. Hasonló kreatív és gyönyörű épületek találhatóak szerte a bolygón melyek vályogból vagy más természetes anyagból készültek.

Idén a World Architecture Festival (Építészeti Világfesztivál) döntőjébe is bekerült ez az iráni remekmű, amely szintén vályogból készült- írja a The Guardian.

A jedi visszatér

Tanulmányok jelentek meg az elmúlt években amelyek bizonyítják, hogy a vályogból való házépítés több szempontból is környezetbarát- írja a Treehugger c. portál. Ashish Shukla - a Kaliforniai Berkeley egyetem korábbi oktatójának kutatásából kiderül, hogy egy vályogból épített háznál a modern építésű házzal szemben minimális a termelt hulladék teljes mennyisége (total waste), tehát egy ilyen épület, mivel természetes anyagokból készült, nem hagy maga után szemetet, hanem lebomlik minden része.

Itt olvasható az is, ami talán a mostani törvény szempontjából a legfontosabb, miszerint a természetes anyagok használata évente 101 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást.

Az új remény

A Környezettudatos Építők Szervezete csütörtökön adta ki állásfoglalását a kormány stratégiájával kapcsolatban. A szervezet 2019-ben alakult és céljuknak tűzték ki a természetes alapanyagokból épített házak népszerűsítését. Az egyesületben egyaránt megtalálhatóak építészek, kőműves és vályogépítő mesterek, oktatók, valamint kutató- és fejlesztőmérnökök, építőanyaggyártók.

Az önkéntes alapú szervezet jelmondata: „A természetes építőanyag-használaton alapuló építéskultúra szakmai képviselete. Ezen belül a fenntartható (természet működését alapul vevő) életmód, a hozzá kapcsolódó építési rendszerek és természetes anyagok alkalmazhatóságának bemutatása, tanítása.”

Állásfoglalásukban egyértelműen kimondják, hogy a közvélekedésben elterjedt gondolat, miszerint a vályogházak csak hatalmas összegekből felújíthatók, nem igaz. Hozzáteszik, hogy szakmai véleményük alapján „a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése”. A szervezet szerint a vályogházak maradéktalanul megfelelnek természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó a EU-s rendeleteknek is.

Hozzáteszik, hogy ez a fajta népi építészeti stílus meghatározó a magyar települések arculata szempontjából, és kulturális, építészeti szempontból is fontos a vályogházak megőrzése. Továbbá olvasható a közleményben, hogy a vályogházak „olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől”.

A Rosenheimi Épületbiológiai Intézet szerint a vályog gyakorolja a legnagyobb pozitív hatást a lakóklímára: a természetes páraszabályozásnak köszönhetően megelőzi a penészedést, mentes egészségkárosító kemikáliáktól, minimalizálja az elektroszmogot így biztosít nyugodt pihenést lakóinak.

Összességében egy vályogból épített ház ökológiai lábnyoma jóval kisebb mint egy modern házé. Emellett a téglaépítésű házakkal szemben minden évszakban biztosítja az ideális hőmérsékletet a benne élők számára. Télen kiválóan tartja a meleget és nyáron a legnagyobb hőségben is hűs levegőt biztosít. Építési költségei jóval kisebbek, csak egy megfelelő talajt kell kiválasztani, továbbá találni egy vályogház építő mestert, aki koordinálja az építkezéseket.

Az utolsó jedi

Gáspár János is egy ilyen mester aki azok szűk körébe tartozik, akik még folytatják ezt a népi építészeti hagyományt, továbbá szintén tagja a Környezettudatos Építők Szervezetének. Gáspár nemcsak, hogy maga építette házát, hanem mind a mai napig ezzel is foglalkozik már 21 éve, és annak él, hogy a szakma fennmaradjon, továbbá minél többen ismerkedjenek meg ezzel az építészeti stílussal. Gyerekkora óta vágyott arra, hogy egy nap saját maga által épített vályogházban éljen. Egy olyan generáció szülötte ahol, még nagyszülei a régi típusú vályogházban éltek, míg ő családjával már tégla építésű házban. Elmondása szerint sokkal jobban szeretett a nagyszülőknél lenni, mert ott sosem volt probléma az évszakonként változó klímával.

Elhivatottságát mutatja, hogy Vályogos építőtáborokat szervez, melyek keretein belül az érdeklődök megismerhetik a “vályogozás tudományát”. Kérdeztük arról, hogy szerinte mi lehet az oka annak, hogy ez a régi mesterség lassan feledésbe merül:

„A legnagyobb baj az, hogy kimaradt egy generáció a vályogépítő mesterek között, és ezért nekem is nagyon nehéz volt olyat találni akitől megtanulhattam a mesterséget.”

Az számára sem kérdés, hogy a vályogházakat meg lehet és meg is kell menteni, a Épületfelújítási Stratégiáról annyit mondott, „nem az én feladatom ezt megítélni és nem kellene politikai kérdést csinálni belőle, de ez a mesterség és tájépítészeti stílus a hagyományaink és a múltunk része”.

A mester szerint a vályogházak 10-20 százaléka már nem megmenthető, de ha lenne még ötször annyi hozzá hasonló szakember, akkor a magyar vályogházak többségét fel tudnák újítani.

Az a nehéz - mondja Gáspár - hogy az országban alig van ilyen mester, ezért lassan haladnak a vályogházépítések és -felújítások. Kérdeztük arról is, hogy jelenleg hány ilyen házon dolgozik, és arról számolt be, hogy a következő 3 évre már teljesen be van táblázva, annyi a megrendelés a vályogházakra. Szerinte a mai napig hatalmas az igény az ilyen házakra, hiszen manapság minden téren népszerűek a természetes anyagokból készült dolgok.

Gáspár szerint az, hogy egy vályogház milyen lesz, csak hozzáértő kezektől és megfelelő anyagoktól függ. Ha így építenek meg egy házat akkor nem lesz falvizesedés vagy lepusztulás sem.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

2021. május 26-án nagyot léptünk a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Csupán 24 óra leforgása alatt teljesen felbolydult a klímakatasztrófáért felelős olajipar.

• Egy holland bíróság elrendelte a Shell szén-dioxid szennyezésének jelentős csökkentését,
• a tulajdonosok megszavazták, hogy a Chevron keményen csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását,
• miközben egy zöld befektető bekerült az ExxonMobil 12 fős klímavédelmi bizottságába.

Miért volt ekkora gáz az olaj?

Az évtizedekig tartó lobbizás és nagyvállalati érdekérvényesítés után mára már köztudott, hogy az olajipar a közelgő klímakatasztrófa egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb felelőse.

Közel 100 olajipari vállalat termelte ki a globális kibocsátás 71 százalékát, akik közül a legnagyobb 20 felelős a teljes kibocsátás egyharmadáért. Eközben, az állami és a privát szektorra is jelentős nyomás nehezedik a 2021 novemberében sorra kerülő éghajlat-változási ENSZ konferencia miatt, világszerte egyre többen követlik a kibocsátás drasztikus csökkentését, különösen az olajiparban. Ebben jelentős szerepet játszik az állami szintű szabályozás, az előrelátó befektetők óvatossága, de az aktivisták és a fogyasztók tudatossága is.

A 2000 legnagyobb cég ötöde tűzte ki céljául a kibocsátások teljes megszüntetését. Milliárdokat fektettek zöld energiahordozókba és elektromos járművekbe. Viszont, klímaszakértők szerint a cégek reakciója sokszor csak látszatát kelti az elhivatottságnak, az általuk tett ködös ígéretek legtöbbször csak kerülgették a problémát, és

a legtöbb ilyen ígéretet tudományos alátámasztás nélkül, a befektetők és fogyasztók elcsábítása érdekében tették.

Az ilyen, túlzó ígéreteket vállaló cégek közül a techóriások voltak azok, akik a legirreálisabb célokkal szálltak be a piaci versenybe. Erre jó példa a Microsoft. Az ipar vezető vállalata nemhogy karbonsemleges, de „karbonnegatív” szeretne lenni 2030-ra, ami annyit jelent, hogy több szén-dioxidot vonna el az atmoszférából, mint amennyit kibocsát. 2050-ig pedig az összes addigi kibocsátásukatszeretnék visszakötni.

Már több olyan szervezet létezik, akik a fent említett, irreális és marketingszagú célok megszűrésére jöttek létre. Ezek a cégek tudományos háttérmunkával segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az egyik ilyen cég, az SBTi elemzése alapján a hozzájuk forduló nagyvállalatok átlagban 25 százalékkal csökkentették kibocsátásukat 2015 és 2019 között, tehát valamekkora foganatja mégis csak van ezeknek az ígéreteknek.

Ennek ellenére, még mindig van hova fejlődnünk ezen a téren.

Számos cég a mai napig meghökkentő célokat tűz ki, miközben nyakig benne vannak az olajipar melletti lobbizásban. Az Amazon és a Microsoft is élvonalban futó klímavédelmi vezetőként adja el magát, miközben elképesztő összegeket adományoznak környezetkárosító politikai célokra, vagy olyan szereplők kampányaira, akik nyíltan ellenzik a zöld politikát. (Guardian)

(A cikket Lénárd Lili írta.)

Az eurózóna gazdasága két százalékos növekedést produkált az elmúlt három hónapban. Az összes eurót használó országban gazdasági fellendülés látszik, ami határozott jele a válságból való kilábalásnak. A 19 országot magába foglaló blokk még így is 3 százalékkal elmarad a koronavírus-járvány előtti 2019-es számoktól. Most kezd először látszani az oltások hatása a gazdaságban - írja a BBC.

Olaszországban és Spanyolországban - ahol a legsúlyosabb volt a recesszió - a növekedés szintén megközelíti a 3 százalékot. Még ennél is nagyobb számokat produkál Ausztria és Portugália, ahol ez az arány 4,9 százalék. Szakértők szerint a portugál növekedés oka a beinduló turizmus lehet, mivel az Ibériai-félsziget kisebbik állama sokkal hatásosabban tudta újraindítani turizmusát, mint a szomszédos Spanyolország.

Az eurózóna két nagyhatalma, Franciaország és Németország viszont csak 0,9 és 1,5 százalékos fellendülést produkált a vizsgált időszakban.

Andrew Kenningham, a Capital Economics európai vezetője szerint: ha a következő negyedévben is hasonló növekedés lesz a régióban, akkor az eurózóna nagy lépést tesz a járvány előtti szint elérése felé. Júniusban 400 ezerrel kevesebb volt a munkanélküliek száma a blokk országain belül, de még így is egymillióval több az egy évvel ezelőtthöz képest. (BBC)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Öt évet kapott az a brightoni férfi, akit 16 állat megölésért kaptak el - írja a The Guardian. Steve Bouquet, egy 54 éves biztonsági őr követte el a bűntetteket, és több illegális fegyvert is találtak nála. Bár mindent tagadott, a bíróság bűnösnek találta.

A hajsza a macskagyilkos után már 2018 októbere óta tartott, Bouquet-et végül az egyik megölt macska gazdája által felszerelt biztonsági kamera segítségével sikerült elkapni. Sokan a macskák tulajdonosai közül szintén részt vettek a tárgyaláson, és tanúskodtak is a férfi ellen. Kegyetlenségnek nevezte a bíró a férfi tettét, és hozzátette, hogy ezzel hatalmas traumát okozott az érintett családoknak.

A rendőrségi kihallgatása során az elkövető úgy nyilatkozott magáról, hogy nem jelent veszélyt állatokra. A rendőrök mégis több képet találtak a telefonján halott macskákról. Miután a kamera felvette, hogy Bouquet meggyilkol egy macskát, házkutatást tartottak a férfinél ahol megtalálták a gyilkos fegyvert, rajta az áldozat vérével és az elkövető DNS-ével.

A gyilkosságok hatására egy család elköltözött a városból - írja a Brighton Argus. Terry Mynott azt mondta: nemcsak emiatt költöztek el, de nem tudtak volta tovább nyugodtan élni Brightonban. A család azután döntött úgy, hogy elhagyja a várost hogy sérülten találták kedvencüket, aki nem sokkal később meghalt.

Több macskatartó is megkönnyebbült, miután végre elfogták a macskagyilkosként ismertté vált férfit. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Kevesebb mint a felére csökkent az oltásellenesség. A YouGov mérései szerint 25 százalékot esett a vakcinát elutasító vagy az oltás hatásában kételkedők száma.

A közvélemény-kutató cég 20 országban mérte az oltásellenességet. Januárban a válaszadók 45 százaléka nem kérte, vagy nem volt biztos benne, hogy kérte volna a vakcinát. Júniusra ez a szám 20 százalékra csökkent.

Az oltakozási kedvet számos faktor befolyásolja, amik jól látszanak az országok egyéni statisztikáiból.

Először is, nagyon fontos a vakcinák elérhetősége. Minél egyszerűbb az oltás beszerzése, annál többen oltakoznak. Nyilván bármit szívesebben csinál az ember, ha nem kell várni, feliratkozni vagy órákig sorba állni. Arról nem is beszélve, hogy a gyors oltás mellett kevesebb idő jut a vírus-szkepticizmus és a Gődény-féle csoportok terjedésére.

A másik lényeges dolog a félelemfaktor. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy minél magasabbak a halálozási adatok, annál többen kérik az oltást.

Erre a tendenciára példa Szingapúr, ahol a vírusnak összesen 36 áldozata volt. Az alacsony halálozás ellenére az oltásszkepticizmus 43 százalékot csökkent, miután az ország beindította az egyébként is gyors oltási programot. A másik ilyen eset Franciaország. Náluk január óta majdnem felére csökkent a vakcinaszkeptikusok száma, miután a felnőttek többségét beoltották, és 300-ról napi 20-ra csökkentek a halálozások.

Máshol azonban tényleg csak az áldozatok száma vetett véget az oltásellenességnek. Tajvanban idén áprilisban 66 százalék utasította el a vakcinát. Májusig valóban csak 12 halottjuk volt, de azóta 700 ember vesztette életét. Ezzel egy időben megjött az oltakozási kedv, ami több mint kétszeresére nőtt egy hónap alatt. (The Economist)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

Az idén több olyan ügyet tárt fel a The Guardian, amelyből kiderül, hogy az angol királynő, II. Erzsébet és lobbistái többször is beleszóltak a törvényhozás munkájába a királyi család érdekei szerint. Most Skóciában derült fény egy ilyen esetre, ahol a királynő egy klímavédelmi törvényt kívánt megfúrni, mivel az érintette a birtokait. A törvényjavaslat célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és ezáltal fontos része az Egyesült Királyság klímapolitikájának. A jogszabály megkönnyíti a megújulóenergia-hálózatok vezetékeinek elhelyezését, ennek érdekében előírja, hogy az energiaszolgáltatók és a közreműködő állami szervek megvásárolhatják a földtulajdonosoktól a vezetékek elhelyezéséhez és működtetéséhez szükséges földet.

Január elején nyújtották be a törvényjavaslatot a skót parlamentben, ezzel egy időben a dokumentumot elküldték a királynő egyik legfontosabb tanácsadójának. A levélben kiemelték, hogy a törvény engedélyezné cégeknek és állami hatóságoknak a vezetékek elhelyezéséhez szükséges föld megvásárlását.

Februárban az akkori energiaügyi miniszter, Paul Wheelhouse üzenetet kapott a királynő ügyvédjeitől, miszerint fenntartásaik vannak a törvénnyel kapcsolatban. A hónap végén Wheelhouse úgy egészítette ki a törvényjavaslatot, hogy az ne vonatkozzon a királynő skóciai birtokaira. Ez azt jelenti, hogy a különböző cégek és állami hatóságok nem vásárolhatták meg a királynő tulajdonában lévő birtokokat, és nem kötelezhette senki II. Erzsébetet, arra hogy újítsa fel az ingatlanjait, és használjon megújuló energiát.

Az ügy azért is érdekes, mert az elmúlt években a királyi család tagjai élharcosai voltak a globális felmelegedés elleni küzdelemnek. Folyamatosan a bolygó megvédése mellet kampányol Vilmos herceg, de édesapja, Károly is aktív a témában.

Ez az eset bármennyire is meghökkentő sokaknak, nem egyedi. Az elmúlt években, sőt az 1960-as évek vége óta vannak ilyen ügyek, amikor a korona beleavatkozik olyan törvényekbe, amik nem kedveznek számára. Mindezt titkosan és az emberek tudta nélkül teszik. Willie Rennie, a skót liberális demokrata párt korábbi vezetője szerint egyre nagyobb az aggodalom “a titkos ajtók“ miatt. A skót parlament csak egy szűkszavú nyilatkozatban foglalkozott az üggyel. Nem válaszoltak az arra irányuló kérdésekre, hogy a királynő bármilyen különleges bánásmódban részesül-e a törvények megalkotásában, és tagadtak minden erre irányuló vádat. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Szerdán jelentette be Facebook oldalán a ZTE, hogy a korábbi vb-ezüstérmes és többszörös angol bajnok William Gallas lesz az új edzője a hátvédeknek U17-től U12-ig. Gallas korábban meghatározó játékosa volt az angol Chelsea-nek és a városi rivális Arsenalnak is (plusz még a harmadik londoni csapatban a Spursben is játszott). Tagja volt a francia aranycsapat utolsó nagy menetelésének amikor 2006-ban döntőig meneteltek, és csak tizenegyesekkel kaptak ki az olaszoktól.

Gallas már néhány éve Magyarországon él, így tisztában van a magyar viszonyokkal, és aktívan követi a magyar tehetségek fejlődését. A hátvédek képzése mellett nagy segítségére lehet csapatának a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében is. A ZTE honlapján olvasható, hogy „Szeretnénk Zalaegerszegen megvalósítani azt a szintű képzést, ami segít a fiataloknak, hogy eljussanak az NB I-es, vagy akár magasabb szintekre. Erre a programra tudtuk megnyerni William Gallast, az egykori világklasszist. Az első csapat védőivel is fog konzultálni, de főként azokra az utánpótlás korú labdarúgókra fog koncentrálni, akikben látja a fejlődési lehetőséget, lehet az akár középhátvéd, akár szélsőhátvéd. Célunk, hogy erre a hiánypótló feladatra hangsúlyt fektessünk, egyedülálló módon a hazai futballéletben.”

A jelenleg 44 éves szakember 2014-ben fejezte be aktív pályafutását, a Chelsea színeiben kétszer is angol bajnok lett. Gallas játszott az elmúlt évtizedek legnagyobbjaival úgy mint, Zinedine Zidane-nal, Thierry Henry-val vagy Cesc Fábregas-szal.

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Az elmúlt 9 napban 5 magas rangú kubai vezető lelte halálát, az okok még nem tisztázottak. A kommunista rezsim nem ad ki hivatalos tájékoztatást, emiatt viszont egyre szélsőségesebb találgatások és pletykák terjednek. Az áldozatok nagyrészt idősek és már nyugdíjasok voltak, ezért a legkézenfekvőbb magyarázat halálukra a koronavírus terjedése.

Az első áldozat a 79 éves Ruben Martinez Puente, korábban a kubai légierő parancsnoka volt, 2003-ban elítélték Miamiban, mivel az ő parancsára két amerikai magánrepülőgépet lőttek le nemzetközi légtérben még 1996-ban. Martinez Puente már visszavonult, és július 24-én lelte halálát, máig nem tisztázott, hogy miben. Agustín Pena Pórrez az északi hadsereg vezetője volt, és a csapatból ő volt a legfiatalabb, 58 évesen halt meg. Pórrez a Kommunista Párt belső vezetésének volt a tagja. Fidel Castro korábbi testőre is a halottak között van, bizonyos Marcelo Verdecia, aki szintén nem tisztázott okokból hunyt el. Az állami média még meg sem erősítette a legutóbb elhunyt két kubai halálát: Manuel Eduardo Lastres Pacheco és Armando Choy Rodriguez hétfőn és kedden haltak meg. Pacheco 1957-ben csatlakozott Fidel Castro gerilla egységéhez, és harcolt Ernesto 'Che' Guevara parancsnoksága alatt is.

Az információk hiánya és a nemrég elhunytak korábbi státusza aggodalomra ad okot Kubában. Többen a kommunista állampárt ténykedését sejtik az esett mögött, de van, aki a nemrégiben kirobbant zavargásokhoz köti a haláleseteket.

Kubában jelenleg hetente dőlnek meg a járványügyi rekordok, július 24-én 7732 volt az új esetek száma. Eddig több mint 340 ezer fertőzöttet találtak, és 2400 ember lelte halálát koronavírusban.Továbbá 30 éve nem látott demonstrációk zajlottak az elmúlt hetekben, mivel a kormányzat nem tudja kezelni a kialakult gazdasági krízist. Bár a kommunista állampárt még az internetet is blokkolja a szigetország nagy részén, mégis tüntetések zajlottak július 11-én. A kommunista vezetőség mindenért az amerikaiakat hibáztatja, még a tegnap megtámadott párizsi nagykövetség ügyében is.

Az amerikai beavatkozás egyik élharcosa, Florida szenátora, Marco Rubio többször is megszólalt az ügyben Twitter-oldalán. A politikus is érdekesnek találja az ügyet, és rögtön összekötötte a haláleseteket. (Miami Herald)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Derek Muller, a Veritasium Youtube-csatorna készítője 10 ezer dollárban fogadott a Kaliforniai Egyetem fizikusával, Alexander Kusenkóval. A fogadás alapja Muller korábbi videója volt, ebben bemutatott követőinek egy szélturbinával működő járművet, amely gyorsabban megy, mint maga a szél. A videó megnézése után a fizikus egy kellemes hangulatú ímélben tájékoztatta a készítőt, hogy itt biztosan valami tévedés történhetett, és a videó hamis. Egy ilyen fajta jármű megdöntené a fizika törvényeit - mondta Kusenko.

Muller válasza tipikus amerikai filmbe illő jelenet volt, a híres youtuber ugyanis kihívta Kusenkót egy fogadásra, a tétje 10 000 dollár volt. A videós meglepetésére Kusenko elfogadta az ajánlatot, és elkezdődött a kölcsönös adategyeztetés és tesztelés. A tudományos élet neves népszerűsítőit is segítségül hívták, úgy mint Bill Nye-t vagy Neil deGrasse Tyson-t.

Az eredeti videóban Muller egy Blackbird nevű, már évek óta létező járművet mutatott be. A Blackbird a Google és a Joby Energy által szponzorált Rick Cavallero és csapata munkája, 2010-ben kezdtek el dolgozni a fejlesztésén. Már akkor sikerült elérniük, hogy a szélmeghajtású jármű 2,8-szor gyorsabban menjen, mint a szél, a rekordot az Észak-Amerikai Földmérési Szervezet erősítette meg. Cavallero szerint a jármű titka az, hogy amint a szél elindítja a Blackbirdöt, ezzel együtt a kerekei elindítják a propellerek pengéit, amelyek egy lánccal vannak összekapcsolva. Ahogy a jármű egyre gyorsabb, úgy a kerekek is egyre gyorsabban forognak, és ezáltal a propeller is folyamatosan gyorsul. A jármű készítője azt mondta az Insidernek, hogy sosem képzelte volna, hogy egy fizikus még egy évtizeddel később is kételkedik a Blackbird működésében.

Több hétnyi vitázás után Kusenko elismerte, hogy a Blackbird „egy kicsivel” gyorsabban megy, mint a szél, de hozzátette, hogy ez csak rövid ideig fenntartható. Cavallero további 10 ezer dollárt ajánlott a fizikusnak, hogy bebizonyítsa neki, a Blackbird nem csak kicsit gyorsabb a szélnél, hanem kétszer olyan gyors, de a fizikus ebben már nem vett részt. Kusenko így is 10 ezer dollárral lett szegényebb, ami pedig Mullert illeti, a két videó, amelyben a fogadást követhették nyomon az érdeklődők, összesen 6,8 milliós nézettséget hozott, ami majdnem eléri a csatorna összes feliratkozójának (9 millió) számát. A 41 ezer kommentelő többsége is a fizikussal értett egyet (The Insider).

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Lassan egy hónapja annak, hogy Orbán Viktor bejelentette: megvan az 5,5 millió beoltott, nem kell maszkot hordani. Ez újabb lépés volt afelé, hogy a magyarok élete visszatérjen annak régi kerékvágásba a járvány után. Vannak azonban, akik továbbra is óvatosak maradtak és mindenhova maszkban mennek azóta is. Sokszor kuncognak rajtuk a metrón vagy a boltban,

de lehet, hogy nekik van igazuk.

Míg itthon elvileg az átoltottság és a delta variáns alacsony előfordulása miatt már nincs mitől félni, legalábbis így mondta a miniszterelnök, külföldön egyre többfelé hallani aggasztó híreket a delta terjedéséről, emelkedő esetszámokról, újra lezárt országokról.

Az Egyesült Királyságban már a túlzott elővigyázatosság miatt lázadoznak az emberek, sokakat ugyanis úgy köteleznek karanténra, hogy teljesen védettek, ehhez képest Magyarországon még azok is mehetnek moziba vagy étterembe, akik nincsenek beoltva, és a legtöbb helyen már maszkot sem kell hordani. Ráadásul nemrég kiderült az is, hogy a Sinopharm-vakcinával oltott 60 év felettiek 20 százaléka valószínűleg nem védett a fertőzéstől.

Újra maszkot? Na még mit nem!

Emiatt már érthetőbb, miért hordanak még mindig maszkot néhányan, de tényleg van értelme? Bár már hivatalosan nem kötelező itthon viselni, sok szakértő ajánlja a maszk használatát.

A maszkhasználat a fertőzés visszaszorításának egyik első és talán legfontosabb eszköze mai napig, bár a tévhitekkel ellentétben a szánkat és orrunkat eltakaró maszkok többsége a tőlünk származó vírusokat és bacilusokat tartja kordában, nem bennünket véd a másoktól érkező fertőzéssel szemben (igaz, léteznek komolyabb maszkok, amik erre is képesek). Az emberek jelentős része még mindig nincs beoltva itthon sem, és azzal, hogy újra járunk-kelünk a világban, zsúfolódunk buszokon és koncerteken, még a beoltottak sem lehetnek teljesen nyugodtak, mivel egyik oltás sem kínál 100 százalékos védelmet. Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még a beoltottaknak is maszkviselést javasol.

Az új típusú koronavírus eddigi formáinál fertőzőbb delta variáns terjedése még fontosabbá teszi ezt az ajánlást a világ több országában is, igaz, a hivatalos tájékoztatás szerint Magyarországon eddig csak 23, delta variánssal fertőzött személyt találtak. Az viszont már a magyar adatokon is látszik, hogy az új variáns terjedése gyorsabb a korábbiaknál, ezt megerősítette csütörtöki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

A The New York Times cikke szerint azt, hogy a beoltottként mikor viseljünk maszkot, nekünk kell eldöntenünk, miután felmértük a lehetséges veszélyeket. Elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy akikkel kapcsolatot létesítünk, be vannak-e már oltva, ha az ember csak oltottakkal találkozik addig nem lehet nagy baj - mondta a lapnak Dr. Ashish K. Jha, a Brown Orvostudományi Egyetem dékánja.

Fontos továbbá figyelembe venni azt is, hogy hol időzünk éppen, mennyi időt töltünk kisebb, zárt, rosszul szellőző helyeket esetleg mások, ismeretlenek társaságában. Hiszen az már többször bebizonyosodott, hogy az ilyen szituációkban nagyobb a veszélye a megfertőződésnek. Az sem mindegy, mennyi időt töltünk egy adott helyen, talán azt sem kell magyarázni, hogy minél több időt vagyunk együtt emberekkel, akik nincsenek beoltva vagy nem viselnek maszkot, annál nagyobb lehet a veszély.

Abban megegyeznek a szakértői vélemények, hogy ha olyan emberrel vagyunk, aki be van oltva és tünetmentes, nem szükséges maszkot viselni.

Dr. Ashish K. Jha is úgy nyilatkozott, hogy oltott emberek körében nem visel maszkot és nem aggódik ilyen környezetben.

A maszkhordással járó minden kellemetlenség ellenére érdemes figyelembe venni, hogy több kelet-ázsiai nagyvárosban már a koronavírus-járvány előtt is a mindennapok része volt a maszkhordás, és az emberek megtanultak ezzel együtt élni.

Ennek megfelelően ma külföldön is egyre több helyen javasolják újra a maszkhordást, vagy éppen még fel sem hagytak vele. Most a Fehér Ház gondolkodik az újbóli kötelező maszkviselésen de még vizsgálják a kérdést - írja a CNN.

Oltási szakadék

A koronavírus megjelenése óta két részre oszlott a társadalmak nagy része: vannak akik bíznak az oltásokban és mindent szabályt betartva élnek, viszont találunk olyan embert is aki nem szívesen hisz el mindent amit az orvosok vagy politikusok előírnak, ezért akár nem is oltja be magát vagy nem visel maszkot. Amerikában ez meglátszik a politikában is: egy felmérés szerint a demokrata szavazók 86 százaléka míg a republikánusok 52 százaléka volt beoltva júniusban.

(A cikket Cmarits Milán írta.)

Egy nőgyógyászati teszt gyűjthet adatokat a brit nők génállományáról. Az esetre Tom Tugendhat, a konzervatív párt tagja hívta fel a brit sajtó figyelmét. A Reuters tudományos áttekintése alapján a teszt a kínai hadsereg és a BGI Group fejlesztésében készült, genetikai feltérképezés céljából.

„Mindig aggódom, ha adat hagyja el az Egyesült Királyságot, hiszen onnantól kezdve nem tudjuk, hogy olyan diszkrécióval kezelik-e, ahogy azt mi itthon tennénk, és a tapasztalat ennek pont az ellenkezőjét mutatja” – nyilatkozta Tugendhat.

A tesztek adatkezelési szabályzatában az áll, hogy bármilyen adat csak nemzetvédelmi okból osztható meg harmadik féllel. A BGI állítása szerint sosem osztott meg adatot ebből a célból, és nem is fordultak hozzá ilyen kéréssel, betartották az EU GDPR-szabályait, és a vonatkozó brit törvény szerint kezelték az ügyfeleik személyes adatait.

„A BGI tesztje csak és kizárólag a BGI által – a kínai hadsereg együttműködése nélkül – lett fejlesztve. Minden adatot a BGI laborjában, Hongkongban tárolunk, és megsemmisítjük őket 5 év elteltével” – válaszolták emailben a Reutersnek.

Tugendhat egy a 9 politikus közül, akiket Kína szankcionált az ország által elkövetett emberi jogi sértések hangsúlyozásáért, ő vezeti a brit konzervatív kutatócsoportot, aminek tagjai az Egyesült Királyság és Kína stratégiai kapcsolatának visszaállításáért felelnek.

Véleménye szerint a brit cégeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy hova kerülnek az általuk begyűjtött adatok. (Reuters)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

A dán katonaság jelentése szerint egy iráni romboló és egy kísérőhajó jelent meg a Balti-tengeren. A hajók Oroszországba tartanak, és végső úti céljuk egy orosz haditengerészeti rendezvény. Az iráni hajó, a Szahand és kísérője, a Makran Bornholmnál tettek látogatást - írja a Royal Danish Air Force a Twitteren.

A két hajó valamelyikén tartózkodó Hosszein Khanzádi, az iráni haditengerészet főparancsnoka az orosz védelmi miniszter meghívásának eleget téve utazik a Szentpéterváron tartandó eseményre. A hajók még májusban hagyták el Iránt, és sokáig csak találgatni lehetett, merre is tartanak pontosan. A parádét az orosz állami média szerint vasárnap rendezik Szentpéterváron.

A Balti-tengeren látottakhoz hasonló hajókat az iráni Forradalmi Gárda szokta használni az amerikai csatahajókkal szemben. A Politico ismeretlen forrása szerint a hajók Szentpétervár után Venezuelába is ellátogathatnak. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Egy héttel azután, hogy az Európai Unió benyújtotta a javaslatot, amely 2035-től betiltaná a benzines és dízel autók forgalmazását, a Daimler bejelentette, hogy az évtized végéig átállnak az elektromos autók gyártására.

Az uniós javaslat része az új klímacsomagnak, a Fit for 55-nek, melyben szigorítják a járművek megengedett szén-dioxid kibocsátását. Az EU 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, ennek egyik fontos eleme az autóipar megreformálása és átállítása környezetbarát formára. Az biztos, hogy ez az intézkedés a legnagyobb autógyártó államokat érinti leginkább, mint például Németországot.

A Mercedeseket gyártó Daimler bejelentette, hogy több mint 40 milliárd eurót fektet be a projektbe, ezáltal az évtized végére már csak elektromos Mercedeseket fognak gyártani. Nagy elhatározásra szánta el magát a cég azzal, hogy ilyen rövid időn belül tervezi teljesíteni a kitűzött célt. 2025-ben három különböző kategóriában terveznek új modelleket piacra dobni, ezek már valamilyen szinten elektromosak lesznek, és igazodnak az uniós tervekhez. A Daimler 8 akkumulátorgyárat épít, ebből négyet Európában. A németországi Kuppenheimben akkumulátor-újrafeldolgozó üzem is épül a projekt keretein belül. (Automotive News Europe)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Eddig sosem tapasztalt hőséggel kellett szembenéznie Észak-Amerikának. Sokan az elveiket feladva állnak sorba hűtőberendezésekért olyan városokban, ahol korábban fel sem merült, hogy légkondizni kellene. De a felmelegedés már idén új életmódra kényszerítette a lakosokat.

Szinte egész júliusban rekordhőmérsékletet mértek Kanadában és az USA északi területein.

• Portlandben több egymást követő napon is 46 fok volt,
• Idahóban két hétig 36 fokot mértek,
• A kanadai (!!!) Alberta államban napokig 32 fok volt, miközben egy átlagos nyáron nincs melegebb 20-nál.

Ott, ahol a mesterségesen hűtött szoba idegen koncepció, ezek a hőmérsékletek rendesen átalakítják a lakosság mindennapjait. Nyaranként a régió eddig a hőség elől északra menekülő turistákból élt, de most már az északiak számára sincs menekvés. A légkondicionált hotelek egyre zsúfoltabbak, és a boltokban fogynak a hűtőberendezések.

A globális felmelegedés már eddig is jelentős változásokat hozott Észak-Amerikában. Hat év alatt, az USA legkevésbé légkondicionált részén, Seattle-ben, több mint 10 százalékot nőtt a légkondis házak száma. Portlandben ez az érték kétszeresére nőtt 2000 óta.

A régió meteorológusai szerint a felmelegedés jelentősen meg fogja változtatni a régió gazdasági funkcióit is.

„Seattle-re eddig azért voltunk büszkék, mert megvolt benne minden ami Kaliforniában, a hőség és a víz hiánya nélkül” – nyilatkozta Matthew Klingle, Seattle környezeti történelmének kutatója. Elmondása szerint a város üzleti vonzásába mindig is beletartozott a kellemes időjárás, amire ezentúl nem lehet biztosan számítani. (Washington Post)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

A világ egyik legismertebb közösségi médiaplatformja - a Twitter - elkezdte tesztelni, hogy mostantól lehessen nem tetszést kifejező visszajelzést is adni egy tweetre.

Az amerikai cég kedden jelentette be egy twitter üzenet formájában, hogy az IOS-es felhasználók hamarosan észrevehetnek majd egy új funkciót twitterezés közben. Kis csoporton fogják tesztelni a nem tetszés vagyis dislike gombot, amivel az emberek még hatékonyabban tudják majd kifejezni véleményüket egy adott tweet alatt. A cég fejlesztői viszont hozzátették azt is, hogy csak a posztok alatti beszélgetésekben lehet majd használni ezt a gombot, és nem is lesz publikus, csak az adott komment írója láthatja majd a visszajelzéseket.

Pontos formája egyelőre nincs ennek a gombnak, van, akinek egy felfelé és lefelé mutató nyíl, van, ahol a már a Facebookról ismert lefelé és felfelé mutató hüvelykujj, de olyan is akad, ahol a megszokott szív mellé bekerült egy lefelé mutató nyíl. A Twitter tehát nem egy, a YouTube-nál is használt negatív visszajelzést kíván bevezetni, sokkal inkább próbálja a vélemények szabadabb áramlását megvalósítani, biztatva ezzel mindenkit a több interakcióra - áll a közleményükben. Hangsúlyozzák továbbá azt is, hogy még csak tesztelik ezt a funkciót, és azt sem erősítették meg, hogy egyáltalán végleges lesz. Ezért sem jelenik meg majd minden felhasználónak, hanem csak bizonyos tesztcsoportban résztvevő felhasználóknak. (The Verge)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

A Kínai Kommunista Párt szerint csak 33 ember vesztette életét az elmúlt napok heves árvizeiben Honan tartományban. A lakosság mégis egyre türelmetlenebb, egyre több kritika éri a párt katasztrófavédelmi felkészültségét - írja a Guardian.

A héten több eső esett Kínában, mint valaha, de az előrejelzési rendszer hibái miatt nem tudták időben megfékezni az áradást és megóvni a lakosságot. Sokan nem tudtak a közelgő viharról, mert nincsen internet-hozzáférésük, és a hatóságok emailben küldik az értesítéseket. Sokszor még az internetezők sem veszik észre őket, mert a legtöbb ilyen levél automatikusan spam mappába kerül.

„A jelzéseket a helyi hatóságoknak kellene küldeni, majd onnan szétszórni a lakosságnak. Sokkal jobban figyelnek, ha közvetlenül tőlük kapják az értesítést. Szerintem sok helyi önkormányzat egyáltalán nem is látta az előrejelzést” – nyilatkozta egy helyi lakos.

A helyi médiaplatformok is csak összezavarták az embereket. A központi üzenet azt ígérte, hogy: „ezer évben egyszer előforduló időjárás várható”.

Sokan azt sem értik, miért nem zárták le rögtön a metróhálózatot. A halálesetek jelentős része egy metrószerelvényen történt, több mint 1000 ember szorult be az elárasztott alagútba. Az esetről felvétel is készült, amin az emberek kapaszkodva tartják magukat fent a mellkasig érő vízben.

Egy sokak által megosztott WeChat-bejegyzés is kritizálta a hatóságok munkáját. A cikkben látható volt egy felvétel, ami holttesteket mutatott Csengcsou város Sakoulu metróállomásán. Eközben a helyi média azt közvetítette, hogy az utasok már nincsenek veszélyben.

A cikk azt is megemlítette, hogy a helyi sajtó már a mentőakció közben is annak sikerét hirdette. Ezt onnan lehetett tudni, hogy a csapdába esett utasok online közvetítették a mentést.

Érdekes módon a cikk hamar lekerült a platformról. (Guardian)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

Jeremy Hunt, korábbi egészségügyi miniszter felemelte szavát az Egyesült Királyságban zajló koronavírus-intézkedésekkel szemben. Fokozódik a feszültség, és egyre többen kritizálják a kormányzat járványügyi intézkedéseit, mert következetlennek és sokszor károsnak is tartják őket.

A karanténkötelezettség elrendeléséért például már egy applikáció, az NHS Test and Trace app felel, de nagyon sokan vannak, akik nem elégedettek az alkalmazás működésével. Az app sokszor fölöslegesen kötelez karanténra állampolgárokat, néha olyanokat is, akik már mindkét oltásukat megkapták. A tesztelés sem zökkenőmentes, sokszor előfordul, hogy olyanok is pozitív tesztet produkálnak, akik már megkapták mindkét oltásukat, példa erre maga Boris Johnson miniszterelnök vagy a jelenlegi egészségügyi miniszter Sajid Javid. Augusztus 16-tól ezért pozitív teszt után sem kell majd karanténba vonulnia azoknak, akik már mindkét oltásukat megkapták, vagy még nem múltak el 18 évesek, jelentette be nemrég Javid, de sokan ezt a határidőt is túl késeinek tartják.

Jelenleg ugyanis 618 ezer ember van karanténban, ez pedig egyre nehezebbé teszi a gazdaság újranyitását, sőt több közintézmény is akadozik a dolgozók hiányától. Több cég vagy vállalkozás haldoklik, tízből egy vállalat jelentette, hogy teljesen leálltak a munkák.

A visszásságok miatt sokan letörlik vagy szimplán kikapcsolják a központi kontaktkövető alkalmazást, amivel még jobban megnehezítik a vírus elleni védekezést. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint öt emberből egy már törölte az appot. Ez az arány még magasabb a 18 és a 34 évesek között, náluk háromból egy ember már nem használja az alkalmazást.

Ráadásul nemrégiben megnyitották a szórakozóhelyeket is, ahová viszont olyanok is bemehetnek, akik nem kaptak még oltást. A szigetországban január óta nem volt ilyen magas a Covid-fertőzöttek száma, ezzel indokolja a kormányzat a túlzott óvatosságot az emberek otthon tartásának ügyében. (The Guardian)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

2021 februárjában a mianmari hadsereg főparancsnoka katonai puccsot hajtott végre, majd átvette az ország vezetését. Azóta több mint hétszáz tüntetőt öltek meg, és több mint 200 ezer ember menekült el az otthonából. Mindez a nemzetközi sajtó által dokumentálva, a világ szeme előtt történik. A nemzetközi közösség mégsem lép közbe. És ez már nem az első eset, hogy az ENSZ ölbe tett kézzel nézi végig, amint közösségének tagjai saját polgáraikat gyilkolják le.

1995-ben több mint nyolcezren haltak meg a srebenicai tömeggyilkosságban, azok után, hogy 1994 tavaszán, Ruandában 800 ezer ember esett áldozatául a tutszi kisebbség elleni népirtásnak. Míg a nemzeti szuverenitás megkérdőjelezhetetlensége évtizedeken át gátolta a humanitárius beavatkozások jogi mechanizmusának kialakítását, a mianmari incidensnél van egy jelentős különbség:

a nemzetközi közösség itt már nem az eszközök hiánya, hanem az eszközök hibái miatt nézi tétlenül emberek lemészárlását.

A védelmi felelősség protokollja

Ruanda és Srebrenica után mindenki számára világossá vált, hogy szükség van egy jogi mechanizmusra, ami lehetővé teszi a tömeges atrocitások megelőzését. Az első tárgyalások Kofi Annan, az ENSZ egykori főtitkárának millenniumi beszéde után kezdődtek, amiben elsőként kezdeményezte az emberi jogok előtérbe helyezését. 2005-ben az ENSZ bevezette a Responsibility to Protect (R2P) nevű védelmi felelősség protokollt.

Az R2P három pillérre épül, amik mind a nemzetközi közösség tagjainak kölcsönös felelősségét fogalmazzák meg:

• az Egyesült Nemzetek tagországai mind kötelesek megvédeni saját polgáraikat a tömeges atrocitásoktól,
• kötelesek egymást kapacitálni az első pillér betartására,
• a nemzetközi kollektívának pedig joga van a humanitárius beavatkozást végrehajtani az első két pillér figyelmen kívül hagyásának esetén.

A nagy reményekkel induló védelmi protokoll története aztán hamar kudarcba fulladt. Tulajdonképpen már az első adandó alkalommal, amikor az ENSZ úgy döntött, hogy az R2P-re hivatkozva hajt végre humanitárius beavatkozást.

2011-ben, az arab tavasz során felkelés tört ki Líbiában, Moammer Kadhafi diktatúrája ellen. Az ekkor 42 éve uralkodó autokrata elleni tiltakozások Bengázi városában kezdődtek, ahol Kadhafi katonái lőni kezdték a tömeget. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött a beavatkozásról, azonban az akció után a határozat megszavazásánál tartózkodó Kína és Oroszország jelentős kritikát fogalmazott meg a BT döntéséről, „intervencionistának” bélyegezve a beavatkozást.

Líbia óta nemcsak Mianmarban, de számos más esetben is lett volna lehetőség az R2P alkalmazására. A szíriai polgárháborúban több mint 200 ezer civil vesztette életét, és történtek mészárlások Burundiban, Jemenben, Kenyában és Elefántcsontparton is. Az ENSZ mégsem cselekedett. Kína és Oroszország kritikája tönkretette a protokoll reputációját, ezzel újból a szuverenitás javára fordítva a humanitárius közbelépés - közbe nem lépés vitáját.

De mégis hogyan történt mindez? Mitől fél az ENSZ, és mi a baj a protokollal?

Az, hogy felelősség alól kitáncoló diktatúrák keresztbe tettek a védelmi mechanizmusnak, önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy a protokoll feledésbe merüljön.

Mint az ENSZ minden jogi procedúrája, az R2P magában hordoz strukturális problémákat, amik megnehezítik a beavatkozást. A nemzetközi közösségben pedig léteznek olyan ideológiai, politikai és rendszerszintű érdekellentétek, amik sokszor maguktól is megbénítják a döntéshozatalt.

Az első és egyben legfontosabb probléma az R2P túlzó katonai retorikája. Miközben a fő célnak a megelőzésnek kellene lennie, sokan rögtön a katonai beavatkozásra gondolnak az R2P-vel kapcsolatban, hiszen ennek lehetősége sokkal nagyobb erővel bír az egyébként is alkalmazható szankcióknál. Ez jelentős problémát okoz, hiszen egy esetleges beavatkozás vétója azt a látszatot keltheti, hogy az ENSZ elfogadja az emberi jogokat sértő ország tetteit, és nincsen szükség más retorzióra.

A katonai retorika túlzott hangsúlya leginkább az esetek egyenkénti elbírálását nehezíti meg. Egy katonai beavatkozásnál az ENSZ köteles felelősséget vállalni az akció közben elszenvedett veszteségekért. Itt jön képbe az örök dilemma: hogyan ítéljük meg egy katonai beavatkozás sikerét anélkül, hogy tudnánk, mi történt volna annak hiányában.

Logikus lenne, hogy csak akkor érdemes beavatkozni, amikor tudjuk, hogy a beavatkozás több ártatlan életet ment meg, mint amennyi áldozattal jár, de ezen számok előzetes kalkulációja szinte lehetetlen. Nem elég, hogy a potenciális civil áldozatok számát jóindulattal is csak becslésnek nevezhetjük, a vérontást megelőzni kívánó intervenció járulékos veszteségéről is csak találgatni lehet. Ebből az következik, hogy az ENSZ számára logikusabb a be nem avatkozást választani, mert így a szervezet csupán a védelmi felelősség protokoll megszegéséért, és nem közvetlen vérontásért lesz felelős.

2011 elején, Bengázi ostromának kezdetekor a Biztonsági Tanács (BT) először szembesült az R2P nehézségeivel, és a döntésüket alátámasztható módszertan teljes hiányával. Mivel a beiktatása óta ez volt az első lehetőség az R2P használatára, jelentős nemzetközi nyomás nehezedett a tanácsra, hogy megszavazzák a katonai beavatkozását.

Kadhafi katonái körbezárták a várost, ezért a demonstrálók repüléstilalmi övezet kialakítására kérték az ENSZ-t. A BT-nek viszont szüksége volt egy világos indokra. Kadhafi pedig elkövetett egy végzetes hibát, amivel aláírta saját bukását. Az ezredes üldözőbe vette a menekülő demonstrálók csapatait, miközben a médiájában csótányként hivatkozott a tüntetőkre. Ironikus módon nem az eddigre már lemészárolt ezrek, hanem ez az üzenet katalizálta az ENSZ beavatkozását, mert a BT tagjait a ruandai népirtásra emlékeztette a csótányozás. Az ottani tömeggyilkosságokat parancsba adó hutu vezetők is így nevezték a tutszikat.

Az ENSZ-nek nem volt jó választási lehetősége. Ha nem tesznek semmit, azzal csak hozzák a szokásos formájukat. Ha szankciók mellett döntenek, az egész nemzetközi közösség számon kéri a 2005-ben tett ígéretet a védelmi felelősségről. A katonai beavatkozás ugyanakkor abban a pillanatban valóban eredményes volt, hosszabb távon viszont megbénította az R2P alkalmazását.

Ütköznek az érdekek

A második jelentős strukturális probléma, hogy ugyan minden katonai beavatkozásnál az ártatlan civilek megmentése a fő cél, de az ENSZ BT tagjainak számára legalább ilyen fontosak saját országaik politikai érdekei.

Erre tökéletes példa a szíriai polgárháború. Az ENSZ a háború kezdetétől fogva sürgette a katonai beavatkozást, az Emberi Jogi Tanács 35 alkalommal ítélte el az emberi jogok megsértését az R2P doktrínára hivatkozva. Ennek ellenére Oroszország 16-szor, Kína pedig 10-szer vétózta meg a humanitárius beavatkozás lehetőségét.

Miközben az orosz vezetés gyakran érvelt azzal, hogy az R2P-t liberális ideológiától vezérelve szelektíven alkalmazzák, 2015-ben éppen Oroszország indított katonai beavatkozást a Bassár el-Aszad diktatúrájával szemben küzdő csapatok ellen. Legkésőbb ezen a ponton már mindenki számára tisztává vált, hogy Oroszország az érdekei miatt nem támogatta a beavatkozást.

Vlagyimir Putyin számára előnytelen lett volna a szíriai rezsim bukása: Oroszország és Szíria a nyolcvanas évektől jó kapcsolatot ápolt, a kétezres évek elejétől Szíria volt az oroszok egyetlen közeli szövetségese a Közel-Keleten. Itt található Oroszország egyetlen haditengerészeti központja, amely a Földközi-tengerre nyílik. És még gazdasági előnyük is származott a fegyvereladásokból.

És mi lesz utána?

Az R2P legbonyolultabb problémája, hogy mi következik a beavatkozás után a feldúlt államban. Az R2P doktrína elsősorban a civil lakosság védelmét kívánja szolgálni, a protokoll nem nyújt semmilyen megoldást a beavatkozás utáni állapotra, vagy az éppen felboruló politikai rend visszaállítására. Ez a módszertani hiány végigkísérte a humanitárius beavatkozások történetét.

Afganisztán és Irak példája jól mutatják, hogy a katonai beavatkozás közel sem egyenlő a politikai rend kialakításával, pláne nem a béke fenntartásával. Ezek az elrettentő példák jelentős szerepet játszottak az R2P megalkotása közben is. A közbelépést támogatók azonban azzal érveltek, hogy a fent említett esetekben a NATO és Amerika a nemzetközi közösség keretein kívül cselekedett, ezzel valóban sértve az országok jogi függetlenségét. Így szerintük indokolt a beavatkozás után fennmaradt politikai ellentét.

A R2P alkalmazásával ezzel szemben az ENSZ tagjai felelősséget vállalnak a belpolitikai feszültségek erőszakmentes kezelésére, és elfogadják azt a tényt, hogy szuverenitásuk ezen doktrína betartásától függ. Ez azért fontos, mert az R2P égisze alatt végrehajtott katonai beavatkozások után fennmaradó káoszért nem csupán az ENSZ, hanem az adott ország is felel, aki nem tartotta be a protokoll első két pillérét.

A felelősség áthárítása azonban nem oldja meg a problémát, és főleg nem menti meg azokat az civileket, akik veszélybe kerülnek a beavatkozás utáni helyzetben.

Mi lesz így Mianmarral?

Mivel az R2P az ENSZ egyetlen legális eszköze, azt nem várhatjuk, hogy valaki majd varázslatos módon visszaálltja a katonai puccs előtti mianmari helyzetet. Sem a keleti és nyugati nagyhatalmak közötti egyre ellenségesebb hangulat, sem Líbia és Szíria esete miatt nem fest biztatóan az R2P jövője.

A Mianmar témájában kutató Gareth Evans, a protokoll akadémiai intézményének vezetője négy javaslatot fogalmazott meg áprilisi beszédében:

• a környező országok diplomáciai elhatárolódását,
• azonnali fegyverembargó bevezetését,
• Mianmar büntetését célzott gazdasági szankciókkal,
• és a nemzetközi jogi eljárások kezdeményezését, amelyek lehetővé tennék a puccs elkövetőinek letartóztatását.

A professzor Kína és Oroszország vétója mellett nem lát esélyt a katonai beavatkozás megszavazására.

A cikkhez felhasználtuk többek között a téma legelismertebb kutatója, Alex Bellamy elemzéseit. Írta: Lénárd Lili

Kínában bemutatták világ leggyorsabb vonatát, ami elektromágneses technológiával képes a föld felett lebegve közlekedni.

Az állami kézben lévő China Railway Rolling Stock Corporation (CRRC) által fejlesztett vonat akár 600 km/h-val is tud menni, ami a világ leggyorsabb vonatává teszi a modellt. Csingtao városában mutatták be a vonatot, amely úgynevezett maglev, azaz magnetic levitation technológiával működik, ez mágneses lebegést jelent. A lebegést az elektromágneses erő idézi elő, melynek segítségével a vonat képes siklani a sín felett. Liang Csienjing, a fejlesztés igazgatója a kínai állami médiának elmondta, hogy a vonat a gyorsaságán kívül még alacsony hangszennyezésével is kitűnik, és kevesebb karbantartást igényel mint a többi gyorsvonat.

Kínában prioritás a nagy sebességű vonathálózat állandó fejlesztése. Évente lehet olvasni újabb és újabb fejlesztésekről, melyek előreviszik ezt az iparágat. 2019 óta várja a nagyközönség ezt a szupergyors repülő vonatot, amelynek célja, hogy betöltse a 350 km/h-ás sebességgel közlekedő nagy sebességű vonatok és a repülők közötti, sebességbeli űrt. Viszont egy dolog még kell az új vonat elterjedéséhez: Kínában egyelőre nem épült ki hosszabb maglev sínrendszer. Jelenleg egy ilyen működő vonal van, ami összeköti a sanghaji repülőteret a várossal. (CNN)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Elvesztette világörökségi státuszát Liverpool történelmi tengeri kereskedelmi városrésze az arculatában és látképében visszafordíthatatlan károkat okozó beruházások miatt.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) jelenleg ülésező világörökségi bizottsága szerdán döntött az északnyugat-angliai város sorsáról. Liverpool a harmadik helyszín, amelyet megfosztottak világörökségi címétől az elmúlt csaknem fél évszázadban. Korábban Omán arabbejza-rezervártumát (2007) és a drezdai Elba-völgyet (2009) vették le a listáról.

Az angliai város világhírű történelmi kereskedelmi kikötőjét 2004-ben vették fel a világörökségi helyszínek közé a Brit Birodalom idején betöltött meghatározó kereskedelmi szerepe és lenyűgöző építészeti megoldásai miatt.

Az UNESCO már 2012-ben jelezte Liverpoolnak, hogy veszélyben a világörökségi státusza a város vízparti látképét jelentősen megváltoztató beruházások, például a Liverpool Waters nevű fejlesztési projekt miatt. A testület akkor veszélyeztetett világörökséggé nyilvánította a városrészt.

A liverpooli városvezetés természetesen csalódottan fogadta a bizottság döntését, és a tanács meg fogja vitatni a fellebbezés lehetőségét. (MTI)

(A posztot Cmarits Milán szerkesztette.)

Kedden jelentette be a Revolut, hogy bővíti szolgáltatásait egy az eddigiektől teljesen idegen eszközzel. A Revoluton most már szállást is lehet foglalni, ezzel akarják az újranyíló világot elérhetővé tenni a felhasználóik számára.

A Revolut értékét nemrég 33 milliárd dollárra mérték, amivel a Londoni székhelyű start-up a az Egyesült Királyság legértékesebb cégévé vált. A mindössze hatéves vállalat jelenleg hatszor többet ér, mint egy évvel ezelőtt. A Revolut mára már a legsikeresebb online-banking cég. Ügyfelei nagy részét azzal szerezte, hogy elengedi a tranzakciós költséget a pénzmozgások után. Az alkalmazás már bővült az elmúlt években, hiszen már lehet benne részvényekkel kereskedni vagy kriptovalutát vásárolni is. Viszont most a Staynek keresztelt újítással belépnek a szállásközvetítés piacára, ahol komoly versenytársakkal találják szemben magukat. A Revolutnak 16 millió felhasználója van világszerte, amivel komoly belépővel indulnak a Booking Holdinggal vagy a TripAdvisorral szemben.

A Revolut 10 százalék kedvezményt ígér ügyfeleinek, ha az appon keresztül foglalják le szállásukat, de a cég tervezi bővíteni ezt a kínálatot repülőjegy-vásárlással és autókölcsönzéssel is. A vállalat célja, hogy úgynevezett „szuper appá” váljanak azáltal, hogy bővítik szolgáltatásaik tárházát. A Stay bevezetését és annak időpontját a cég vezetői azzal indokolták, hogy megkönnyítsék a szálláskereséssel és foglalással járó mizériát az emberek számára. Kiemelték, hogy most, amikor a világ szépen lassan újra visszatér régi önmagához, mindenki szörnyen vágyik arra, hogy oda menjen, ahova csak akar.

A Stay először Angliában lesz elérhető, majd a következő hónapokban Európában és Amerikában is. Az Egyesült Királyságban már minden korlátozást feloldottak, de Európában vannak országok, ahol még érvényben vannak különböző járványvédelmi intézkedések, amik a ki- és beutazást érintik. A cég felmérése alapján minden korlátozástól függetlenül a franciák 84 százaléka tervez külföldi nyaralást, míg ez arány Angliában és Spanyolországban 72 százalék. Mindössze az angolok fele válaszolt úgy, hogy csak olyan országba hajlandó utazni, ahol megbízható az egészségügyi hálózat. (CNBC)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

A világ legnagyobb streamingszolgáltatója új piacra lép, és videójáték-fejlesztésbe kezd - derült ki kedden, miután a múlt heti találgatások és híresztelések után bejelentést tett az óriáscég. A Netflix először csak mobilos játékokkal fogja bővíteni kínálatát, de többször leszögezték, ezek is inkább béta verziós termékek lesznek. Viszont az biztos, hogy komolyan veszik, amit mondanak, mert a korábban az Electronic Artsnál (az iparág piacvezetőjénél) és a Facebooknál is foglalkoztatott Mike Verdu lett a projekt feje.

A Netflix azt is elmondta, hogy nem lesz extra költsége a játékoknak, viszont a havi előfizetés ára minden bizonnyal emelkedni fog. A szolgáltató már korábban is próbálkozott hasonló tartalommal, például a Black Mirror című, nagy sikerű sorozat interaktív filmjében, a Bandersnatch-ben. Ez a projekt nagyot bukott, és akkor úgy tűnt,nem is próbálkozik hasonlóval a cég, ezért is döbbentett meg sokakat a hír.

Egy másik nagy Netflix-siker, a Stranger Things is megjelent már játékkonzolon, viszont ahhoz a vállalat csak licencet adott. Az elmúlt években több olyan film vagy sorozat is felkerült a Netflixre, melyek alapja videójáték, és sok más hasonló műsort készítenek még. A Bloomberg szakértője azzal magyarázta a Netflix lépését, hogy szerinte növelni akarják a felhasználók által a platformon töltött időt, és emelni kívánják a havi előfizetés díját. Geetha Ranganathan továbbá hozzátette, hogy ne várjunk ettől akkora durranást, mivel véleménye szerint ez természetes lépés, amely a cég fejlődésében csak újabb lépcsőfok. Ezt a lépést az is igazolhatja, hogy tavalyhoz képest jóval kevesebb új előfizetője (5,5 millió) volt a szolgáltatónak, és bár senki nem számított arra, hogy elérik a 2020-as, járvány által meghatározott, 10,1 milliós évet, ettől függetlenül is súlyos a lassulás. Új szereplők erősödése is háttere lehet a projektnek (Disney +, HBO MAX, Apple TV+), akik piacképes áraikkal és minőségi tartalmakkal komoly vetélytársai lehetnek a Netflixnek. (BBC)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Tegnap éjjel 105-98-ra győzte le a Phoenix Sunst az észak-amerikai kosárlabda bajnokság nagy döntőjében a Milwaukee Bucks, és ezzel 50 év után emelhette újra magasba a trófeát a wisconsini csapat. A „görög szörnyként” ismert Giannis Antetokounmpo ismét vezére volt csapatának, 50 pontjával pedig kiérdemelte a döntő legjobb játékosának járó díjat.

A Bucks győzelme azért is figyelemreméltó, mert a hét meccsből álló szériában az első két mérkőzést a Suns nyerte, és innen álltak fel a milwaukee-iak. Ezzel ők lettek az ötödik csapat, aki képes volt ilyen hátrányból győzedelmeskedni. Szinte az egész mérkőzésen domináló csapat másik legjobbja az a Khris Middleton volt, akit sokan lesajnáltak az elmúlt években, és azzal vádolták, hogy nem tud igazi támasza lenni görög csapattársának. Ebben az évben és ezen belül is a rájátszásban megmutatta, hogy rá is lehet számítani, ha szükség van rá. A döntők során is volt mérkőzés amit a Bucks szurkolók neki köszönhetnek.

A 26 éves Giannis ezzel olyan elit klubba lépett, amelyben csak Michael Jordan és Hakeem Olajuwon tudott eddig, mivel ezzel a győzelemmel Antetokounmpo már nyert döntő legjobb játékosa címet (Finals MVP), az év legjobb védője díjat (DPOY) és az év legjobb játékosa díjat is (MVP). Sokan kételkedtek abban, hogy meg tudja lépni azt az utolsó lépcsőfokot, mely a legnagyobbak közé emeli, de minden bizonnyal most sokáig elhallgattatta a benne kételkedőket.

A Phoenix Suns teljesítménye is figyelemreméltó, mivel a Bucksszal ellentétben nem sok szurkoló vagy szakértő várta őket a döntőbe a szezon elején. Még a kétségtelenül domináns alapszakasz-teljesítményük után sem gondolta volna a nézők nagy része, hogy ez a csapat idáig eljuthat. A Sunsban kosarazó Chris Paul, aki meghatározó játékosa az NBA-nak már 15 éve, karrierje végén még egy nagy dobással tért vissza, hiszen csapatával egyetemben őt is sokan lesajnálták, viszont egész szezonban megmutatta, hogy igazi vezére tud lenni egy nagyrészt fiatalokból álló gárdának. Devin Booker és Deandre Ayton személyében két olyan, még a karrierjük elején járó sztárja van ennek a csapatnak, hogy nincsen min csüggedni a vereség után, hiszen az a szezonban nyújtott teljesítményük után és a kereten végignézve szinte biztos, hogy ott lesznek a következő évben a döntőért versengő csapatok körében. (BBC)

(A posztot Cmarits Milán írta.)

Dominic Cummingsszal készített interjút a BBC, miután a brit kormányfő egykori tanácsadója megosztotta velük Boris Johnsonnal való levelezését. Az interjúból kiderül, hogy a miniszterelnök

• poénkodott a vírusról,
• tagadta az egészségügy leterheltségét,
  
• megbánta az ország lezárását,
• előtérbe helyezte volna a gazdasági érdekeket,

• és covid-gyanúval ment volna a királynőhöz.

A tanácsadó több WhatsApp-beszélgetést osztott meg a BBC-vel, amelyekben Johnson a koronavírussal viccelődik.

„Azt kell, hogy mondjam, meg vagyok lepve a halálozási adatokkal kapcsolatban. A medián halálozási kor 81-85 között van. Ez átlag halálozási kor felett van. Kapd el a vírust, és tovább élsz. Alig megy bárki 60 alatt kórházba, és akkor is gyakorlatilag mind túlélik”

– írta a kormányfő októberben. A halálozások száma abban a hónapban haladta meg a 60 ezret.

Egy másik üzenetből az is kiderül, hogy a kormányfő szerint egyáltalán nem volt leterhelve az egészségügy:

„Most már tényleg nem dőlök be annak, hogy az NHS le lenne terhelve. Újra kell gondolnunk a dolgokat. … Maximum 3 millióan vannak az országban 80 felett, csak ezért nem fogjuk lezárni az egész országot.”

Dominic Cummings, a Brexit-kampányt sikerre vivő politikai háttérember 2020 decemberében mondott le a miniszterelnök melletti tanácsadói pozíciójáról. Azóta számos politikai támadást indított Johnson ellen, azonban a kedden megjelent interjú tényleg nagyon betalált.

Cummings szerint a brit kormányfő megbánta az ország lezárását, mert félt a média és a jobboldal megítélésétől. Állítása szerint, Johnson a konzervatív Telegraph újságot nevezte „valós főnökének”.

„Azt mondta, hogy teljes katasztrófa volt az egész [lezárás], soha nem kellett volna megtennünk, és hogy igaza volt februárban, ignorálni kellett volna az egészet, hagyni, hogy végigsöpörjön az országon, és nem kellett volna tönkretenni az egész gazdaságot” – állítja a tanácsadó.

Cummings szerint Johnson folyton semmibe vette az egészségügyi szakemberek tanácsait. Már többen megbetegedtek a Downing Streeten, de ő így sem akarta lemondani heti megbeszélését a királynővel.

„Azt mondtam neki, hogy nem találkozhat a királynővel. Erre ő azt felelte, hogy ez történik minden szerdán, ezért nem érdekli, így is elmegy” – mesélte a tanácsadó. Elmondása szerint végül sikerült meggyőznie, hogy ne menjen, azonban a Downing Street tagadja az állítást. A Buckingham Palace nem élt a reakció lehetőségével. (Guardian)

(A cikket Lénárd Lili írta.)

Rengeteg önkéntes próbál segíteni, adományból pedig annyi érkezett, hogy már nem fogadnak többet. Ugyanakkor sokan úgy érzik, az állam nem segített nekik a bajban. A Deutsche Welle riportja.

Joe Biden tisztázni próbálta pénteki interjúját, amelyben azt nyilatkozta, hogy a Facebook megöli az embereket a dezinformációval. Hétfőn kijelentette, hogy nem magára a platformra, hanem a dezinformációt terjesztő felhasználókra gondolt.

Az amerikai elnök pénteken azt nyilatkozta, hogy az olyan közösségimédia-platformok, mint a Facebook, megölik az embereket a dezinformációval.

„Megölik az embereket. A járvány már csak a beoltatlanok között létezik. Megölik az embereket” - felelte Joe Biden arra a kérdésre, hogy milyen üzenetet közvetítenek a közösségimédia-platformok a koronavírusról.

A Facebook és a Fehér Ház között egy ideje feszült a viszony. A Fehér Ház sajtófőnöke, Jen Psaki csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a techóriás nem tesz eleget a koronavírus elleni küzdelemben. Arra alapozta állítását, hogy egy kutatás szerint a közösségi médiában keringő, a védőoltásokkal kapcsolatos dezinformáció 65 százaléka 12 máig aktív felhasználóhoz vezethető vissza.

A Facebook rögtön tagadta a vádakat, és megkérdőjelezte a kutatás módszertanát.

Joe Biden pénteki interjúja még inkább kiélezte a helyzetet. A Facebook megosztott egy cikket, amiben a vádak ellenkezőjét bizonygatja. A cég kutatása alapján a felhasználók 85 százaléka be van oltva, vagy be szeretné magát oltatni koronavírus ellen. Ez magasabb oltottsági arány, mint amit a Fehér Ház teljesíteni akart júliusig.

Biden hétfőn azzal próbálta tisztázni pénteki állítását, hogy szerinte nem a Facebook, hanem a 12 járvány- vagy vírustagadó influenszer felel a dezinformációért.

„Remélem, a Facebook, ahelyett, hogy személyes sértésként veszi, hogy azt mondtam, megölik az embereket, inkább tesz valamit a dezinformáció ellen” - nyilatkozta. (BBC)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

A Coca-Cola múlt héten bejelentette, hogy megváltozik legnépszerűbb termékük, a Coke Zero. A klasszikus kóla kalóriamentes verzióját 2005-ben dobták piacra, és azóta csak egyszer nyúltak bele a receptbe.

A népszerű ital megváltoztatása sokak szerint veszélyes húzás. 1985-ben óriási botrány tört ki, amikor a cég bemutatta az eredeti kóla új verzióját. Akkor egész Amerika kiakadt az új italon, mert túl édes, de nem elég szénsavas volt.

A változás a Pepsi elleni marketingfogás volt, azonban a fogyasztók gyűlölték az új verziót. A cég ügyfélszolgálata naponta 1500 panaszos hívást kapott, és filmekben, aktuális sorozatokban is reflektáltak az új verzió rossz minőségére.

Az ital 3 hónapon belül lekerült a polcokról, és visszaállították az eredeti receptet Coca-Cola Classic néven.

A cég múlt heti közleményében azt írta, hogy a mostani változás célja a cukros íz optimalizálása. A Coke Zero eredeti hozzávalói (szóda, foszforsav, koffein, aszpartám kálium-benzoát, ammóniás karamell) nem változnak. (New York Times)

(A posztot Lénárd Lili írta.)

• Már több mint 200 halálos áldozata van a nyugat-európai áradásoknak.

• Az özönvíz teljesen megbénította a német Rajna-vidéket, Hollandiában és Belgiumban havi mennyiségű csapadék esett néhány nap alatt.

• Árad a Duna is, de Magyarországon nem fenyeget az árvíz, maximum szúnyogból lesz egy kicsit több.

Évtizedek óta nem látott áradás öntötte el Nyugat-Európát a heves esőzések miatt. A viharzóna a múlt hét elején indult az Egyesült Királyságból Németország felé, végigáztatva a Benelux-államokat. Az árvíz július 14-én kezdődött a régióban, miután 24 óra alatt egy hónapnyi csapadék esett. A jelenség hátterében a klímaváltozás állhat, hiszen a felmelegedés csökkenti az atmoszféra víztároló kapacitását, ezzel növelve a heves esők és az áradások valószínűségét.

A sok csapadék miatt árad a Duna is, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfői közleménye szerint

Magyarországon nem kell árvíztől tartani,

ugyanis a Nyugat-Európában rendkívül heves esőzéseket okozó hidegörvény a Duna vízgyűjtőjét kevéssé érintette. Magyarországon is előfordultak viharkárok, áramszünetek, sőt villámráadások völgyekben fekvő településeken, illetve a hirtelen lezúduló csapadék gondot okozott néhány nagyvárosban a hétvégén, de a nagy folyók vízszintje várhatóan nem emelkedik veszélyes magasságba.

Víz alatt a Rajna-vidék

Az árvíznek már 160 halálos áldozata volt Németországban. A katasztrófa a Rajna-vidéket sújtotta leginkább, ahol 4 nap alatt 110 ember vesztette életét, és több ezer lakost evakuáltak a helyi hatóságok. A német államfő az „évszázad természeti katasztrófájának” nevezte a történteket.

Reifferscheid faluban 9 óra alatt 207 mm eső esett, míg Észak-Rajna-Vesztfália legnagyobb városában, Kölnben, 24 óra alatt 150 millimétert mértek. Ez több mint a kétszerese a havi átlagnak, ami júliusban 87 mm szokott lenni.

Csütörtökön 200 ezer, pénteken pedig közel százezer otthonban volt áramkimaradás, miközben megbénult a teljes vasúti közlekedés is. A hatóságok 15 000 főt mozgósítottak a kereső- és mentőakciókra, négy tűzoltó szolgálat közben vesztette életét.

A katasztrófa felrázta a német belpolitikát is. Miközben Angela Merkel kancellár és az államelnök, Frank-Walter Steinmeier az áradások és klímakatasztrófa elleni küzdelemre biztatta az országot, a CDU kancellárjelöltje, Armin Laschet, végignevetgélte az elárasztott területen tartott sajtótájékoztatót.

Az árvíz Európa többi részét sem kímélte

Az esőzés elárasztotta Belgiumot is. Az ország keleti részén volt, ahol 271 mm esőt mértek 48 óra alatt.

„Lehetséges, hogy ez az özönvíz – amelyben már 27 ember vesztette életét –, a legrosszabb környezeti katasztrófa amelyet országunk valaha átélt” – nyilatkozta Alexander De Croo, belga miniszterelnök, miután nemzeti gyásznapnak nevezte ki július 20-át.

Hollandiában három nap alatt 200 milliméterrel több csapadék hullott, mint általában az év ezen időszakában, ezzel sokakat evakuációra kényszerítve Limburg tartományban. A helyi hatóságok július 16-án azonnali kiköltözésre szólították fel a lakosságot, miután egy repedést találtak az egyik gáton. Maastricht és környéke is megbénult, hétvégén a helyiek nem is tudtak visszatérni otthonaikba.

A hét elején még Angliában is tombolt a vihar, áradásokat okozva a londoni agglomerációban. Az egyébként is esős brit fővárosra is közel egyhavi csapadék hullott. A Klímavédelmi Tanács felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az ország jelenleg rosszabb felkészültséggel rendelkezik az extrém időjárás ellen, mint 5 évvel ezelőtt.

Mentőcsapatok dolgoztak a belga-holland-német határ közelében is, ahol evakuálni kellett Liege lakosságát.

Ki fizet a végén?

Mint általában minden katasztrófa, a mostani özönvíz pénzügyi vesztesei között is ott vannak a biztosítók. Azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy ténylegesen mekkora lesz a kár a szektorban.

A németországi Biztosítók Egyesülete (GDV) szerint 2013 óta nem történt ilyen mértékű természeti kár. Abban az évben a német biztosítók közel kilencmilliárd eurót fizettek ki összesen. A GDV számadatai alapján csak a júniusban keletkezett természeti károk értéke megközelíti az 1,7 milliárd eurót.

Ennek ellenére, a Plenum Investments jelentése alapján nem lesz jelentős visszaesés a biztosítók pénzügyi eredményeiben, ugyanis még mindig viszonylag kevés biztosítást kötnek árvízkárra.

Magyarországon nincs mitől tartani

A nyugat-európai események fényében Magyarországon is sokan aggódnak a heves esőzések és a Duna vízszintjének emelkedése miatt. Pozsonyban reggel 703 cm volt a Duna szintje, és az előrejelzések szerint akár 740 centire is nőhet a vízszint a következő napokban.

Hétfő reggelre több helyen is I. illetve II. fokú figyelmeztetést adtak ki Magyarországon. Nagybajcsnál (Győr-Moson-Sopron megye) a vízügy.hu adatai szerint 548 cm volt a Duna vízállása, ami azt jelenti, hogy itt van a legmagasabb fokú készültség. A következő napok előrejelzései alapján ez a szint elérheti a 600 cm-t is, így a készültség a következő szakaszba léphet, viszont

jóval elmarad a 2013-ban mért legmagasabb vízszinttől, ami 908 cm volt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei keddre és szerdára várják a tetőzést, továbbá a következő hat napban Esztergomnál és Komáromnál is elsőfokú készültség várható. Budapesten valószínűleg nem kell majd árvízvédelmi készültséget elrendelni, a várható legmagasabb érték (590 cm) is csak alig fogja elérni az I. fokú készültségi szintet - olvasható le a Hydroinfo előrejelzéséről. Az OVF mindenkit megnyugtatva úgy nyilatkozott:

„a jelenlegi árvíz biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken.

A védvonalakon figyelőszolgálatot állítunk fel, a beavatkozó egységeket készenlétbe helyezzük. Mivel a víz a töltések között marad, a védekezési tevékenység elsősorban a szivárgó vizek megfigyelésére, az általuk okozott károk megelőzésére koncentrál.”

Közleményük végén figyelmeztettek, hogy a Dunán és több mellékágon is jelentősen megnő a vízsebesség, ezért a vízitúrázókat fokozott óvatosságra intik.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is csak arra hívta fel a figyelmet, hogy a júliusban rendszerint visszaszoruló szúnyoginvázió az árhullámok miatt ismét erőre kaphat. „A következő hetekben a szúnyogártalmat az esőzés és a Dunán levonuló árhullám fogja meghatározni. A szúnyogok tömeges elszaporodásához elegendő, ha a gátakon belül néhány centiméteres víztestek alakulnak ki. Ezeken a területeken rengeteg szúnyogtojás van, amelyből a víz hatására hét-tíz nap alatt kifejlődnek a vérszívók. A katasztrófavédelem által megbízott szakértők folyamatosan monitorozzák a Duna mentén a vérszívók jelenlétét, a lárvák ellen biológiai, majd a kifejlett szúnyogok ellen kiterjedt kémiai védekezések várhatóak, de ezt csak az árhullám levonulását követően lehet elkezdeni” – írták közleményükben.

Orbán Viktornak tehát valószínűleg nem lesz alkalma megismételni 2013-as árvízi körútját, a nyugat-európai események azonban figyelmeztetésként szolgálhatnak arra, hogy a magyar kormánynak is szembe kell néznie a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárások miatt felmerülő problémákkal.

2013: legnagyobb magyarországi árvíz

Magyarország történetének eddigi legnagyobb árvize a 2013. júniusi árhullám volt. A Duna bajor és osztrák vízgyűjtőin májusban nagy mennyiségű csapadék hullott, ez a víz vonult le a folyamon. Budapestnél a korábbi rekordot megdöntve 891 cm volt az úgynevezett legnagyobb víz (LNV) értéke. Egészen Bajáig megdőltek a csúcsok.

Arról, hogy idén semmi ilyesmitől nem kell tartani, az Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) rendszeres tavaszi jelentései is árulkodnak. Ezekben a jelentésekben a szakemberek a Duna és a Tisza tavaszi várható lefolyási viszonyairól tájékoztatnak, figyelembe veszik az adott évben lehullott csapadékot, valamint a hőmérséklet alakulását is. Ez a jelentés 2013-ban megjósolta a nagy árvizet. Azt írták: „a lehullott csapadék összege 272 mm [...] Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118 százaléka”.

A 2021-es jelentés viszont jóval kevesebb aggodalomra ad okot, mivel az OVSZ szerint az idén lehullott csapadék összege mindössze 175,6 mm, ez az érték kevesebb a sokéves átlagnál.

A cikket Lénárd Lili és Cmarits Milán készítették.

Olyat számtalanszor láttunk már, hogy az OTP Bank itthon a legjobb bank lett valamely szervezet véleménye alapján. Most azonban a régió legjobb hitelintézete díjat is bezsebelték a mértékadó Euromoney Magazintól. Az OTP Csoport több országban is egyre erősebb, - Magyarország mellett Albánia, Bulgária és Montenegró legjobbjának is megválasztották a leánybankokat.

A nívós Euromoney Magazin közel 30 éve jelöli meg egy meghatározott szempontrendszer alapján a legjobbnak tartott bankokat szerte Európában.

Idén ismét az OTP Bankot tüntették ki a 2021-es Kiválósági Díjjal (Awards for Excellence 2021). A pénzintézetet azonban most nemcsak Magyarország, hanem egész Kelet-Közép-Európa legjobb bankjának is megválasztották.

Ezen felül az egyes csoporttagok is elnyerték az országokban a legjobb bank kitüntető címet (Euromoney Awards for Excellence 2021 – Best Bank). Tehát komoly elismerést kapott: az OTP Bank Albania, a Bulgáriában aktív DSK Bank, valamint a montenegrói CKB Bank is.

Hogy mindezt mivel érdemelték ki? A Euromoney az értékelésben méltatta az OTP Bank

• kiváló eredményteremtő képességét;

• eredményes organikus és akvizíciós növekedési stratégiáját;

• a bankkonszolidációs szerepét a kelet-közép-európai régióban;

• a digitális szolgáltatásfejlesztési gyakorlatát és az innovációt;

• valamint a pénzintézet ügyfélközpontú megközelítését.

Mivel a koronavírus-járvány miatt a világgazdaság mindenütt komoly nehézségekkel küszködik, a mostani kitüntetés különösen fontos visszaigazolás az ügyfelek és az OTP Csoport munkavállalói számára is. kiváló eredménynek tekinthető, és a csaknem harmincéves díj presztízsértékét is tovább növeli.

Az elmúlt években az OTP Bank és leányvállalatai számos hazai és nemzetközi díjat söpörtek be. A bankcsoport tagjai már többször is elnyerték a Euromoney országos kategóriájának díját, de a regionális kategóriában ritkán győztek, így a mostani siker különösen értékes a pénz- és hitelintézet számára. Az OTP Bankot utoljára 2018-ban választották a régió legjobb bankjának.

A budapesti központú OTP Bank meghatározó szereplő a kelet-közép-európai régió pénzpiacán. A működését a stabilitásra és az innovációra építő banknak 11 országban 16 millió ügyfele van, akiket a legmodernebb banki megoldásokkal szolgálnak ki.

(A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.)

Egyre nagyobb a politikai támogatása annak a mozgalomnak, amely a nemzetközi büntetőbíróság hatáskörébe emelné az ökocídiumot, azaz a környezet tudatos pusztítását. Jogászok nemrég kidolgozták az új tényállás definícióját, ami az eddigi szemlélettel szemben nem az okozott anyagi kárt, hanem a cselekmény morális vetületét veszi alapul. A környezetvédelmi paradigmaváltás eredményképpen akár multinacionális nagyvállalatok vezetői is börtönbe kerülhetnének, ha döntéseik számottevő természeti kárt okoznak. Az új szabály elfogadásáig azonban még évek telhetnek el. A Deutsche Welle videója.

Füstfelhő borítja az Egyesült Államok nyugati partját. A tűzoltóság képtelen megfékezni az erdőtüzeket, amelyek több mint 200 négyzetkilométeren perzselik Észak Kaliforniát. Az év legnagyobb erdőtüze kétszeresére nőtt a hétvégén, írja a Guardian.

53 fokot mértek szombaton a kaliforniai Halál-völgyben, de pénteken ennél is melegebb lehetett: a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat mérései alapján akkor közel 54 fok volt. Utoljára 1913-ban mértek hasonlót a kaliforniai Furnace Creek meteorológiai központjában, akkor 57 fok volt.

Az erdőtűz és a hőség megbénította Kaliforniát. A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat felhívta a figyelmet a hőhullám okozta szívbetegségek kialakulására, miközben a villamosenergia-hálózat üzemeltetője áramellátási problémákra hivatkozva adott ki riasztást.

Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom sürgősségi határozatot közölt pénteken, amelyben az energiafogyasztás csökkentésére kérte a lakosságot. A hatóságok áramkimaradásra figyelmeztetnek.

Az ország többi részén is tombolt a hőség a hétvégén. A dél-kaliforniai Palm Springsben idén negyedszerre mértek 49 fokot. Las Vegasban, 2017 óta először mértek 47 fokot.

Az erdőtüzek több államban is fenyegetik a lakosságot. Kaliforniában két őslakos rezervátumot evakuáltak, miután a közeli erdő lángra kapott egy égő kamion miatt. Szombaton két tűzoltó vesztette életét Arizonában, miután lezuhant egy repülőgép.

Lénárd Lili

• Védettségi igazolvány, üzleti út, karantén, oltás, nem oltás.
• Összeszedtük, mit érdemes tudni annak, aki Magyarországra utazik.

Ha valaki ma Magyarország területére tervez belépni, számos intézmény és nagykövetség oldalát kell végigböngésznie, hogy megtalálja a számára szükséges információt.

Június 23-án megszűntek a beutazási korlátozások, és a karanténkötelezettség mindenki számára, aki Ausztria, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország vagy Szlovénia felől közúton érkezik Magyarországra. Így az összefoglaló arra vonatkozik, ha valaki repülővel jön, illetve ha Ukrajna felől érkezik.

Magyar állampolgárok és állampolgárság nélküli családtagjaik

A beutazási szabályzat egy kategóriába sorolja a magyar állampolgárokat és törvényesen igazolt családtagjaikat, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. Az utóbbiak közé tartozik:

• a házastárs (bejegyzett élettárs),
• az egyenesági rokon,
• az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő,
• a testvér,

amely rokoni kapcsolatokat az anyakönyvi kivonat másolatával lehet bizonyítani a határon, és

• az élettársi kapcsolat,

amit a közjegyzőnél hivatalosított okmánnyal lehet igazolni.

Van oltás? Van oltás!

Ha a beutazó magyar állampolgár vagy családtag kapott oltást, már csak két kérdés van hátra:

hol kapta az oltást, és milyen oltást kapott.

Abban az esetben, ha Magyarországon kapta az oltást, az utas gond és karantén nélkül átléphet a határon, a védettségi igazolványt és az úti okmányát felmutatva. Ugyanez a helyzet, ha valaki külföldön kapott oltással jogosult az EU-s igazolványra. Ennek felmutatásával is karanténkötelezettség nélkül bejöhet.

Ha viszont nem jogosult az EU-s védettségi igazolványra, akkor csak azzal az indokkal léphet be az országba, hogy kiváltsa az oltásáért járó magyar védettségi igazolványt. Ekkor az utas köteles előzetes online regisztrációval jelentkezni az igazolványért, vagy a határátkelés utáni második munkanapon belül jelentkezni a kormányablakban, hogy elkerülje a karantént. A jelenleg elfogadott oltások listáján szerepel a

• Pfizer,
• AstraZeneca,
• Sinopharm,
• Sputnik V,
• Johnson & Johnson
• és a Moderna vakcinája,

valamint az oltást beadó államnak szerepelnie kell az

• EU-,
• OECD-,
• és NATO-tagállamok,
• Oroszországi Föderáció,
• Kínai Népköztársaság,
• Egyesült Arab Emírségek,
• Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa tagállamai,
• Bahreini Királyság

listán.

Azokkal a felnőttekkel, akik megfelelnek ezeknek a feltételeknek, korlátozás nélkül jöhetnek a kísértetükben lévő 18 évnél fiatalabbak is.

Van oltás? Nincs oltás!

A be nem oltottak is bejöhetnek, de nekik bonyolultabb a Magyarországra érkezés.

Azoknak, akik el akarják kerülni a karantént, három lehetőségük van.

• A határon felmutathatnak olyan uniós Covid-igazolványt, amit 72 órán belül végzett negatív PCR teszt eredmény miatt állítottak k.
• Kórházi zárójelentéssel vagy egyéb egészségügyi irattal igazolhatják, hogy átestek a betegségen az utazás előtti 15-180 napos intervallumban. Az erről szóló okmányt nyomtatott formában, „Kijelentem, hogy az általam felmutatott igazoláson közöltek a valóságnak mindenben megfelelnek, és a közölt adatok teljeskörűek, hiánytalanok” felirattal és aláírással ellátva kell bemutatni.
• A harmadik opció, hogy üzleti célból utaznak. Ennek igazolását az alábbi linkről letöltve, kinyomtatva és kitöltve kell felmutatni a határőröknek.

Akik viszont nem bánják, ha le kell tölteni a karantént, a kitöltendő papírokat a határátkelés közben kapják meg. Kapnak egy piros matricát, ami mutatja a karanténkötelességet, és a lehető legrövidebb úton a karantén helyszínére kell menniük. Ha megunják a karantént, az ötödik nap után két darab, 48 órás különbséggel elvégzett negatív PCR-teszt eredménnyel kiválthatják a hátralévő napokat.

Külföldi állampolgárok beutazása

Külföldiek is jöhetnek korlátozás nélkül az EU-s védettségi igazolvány bemutatásával, vagy az üzleti tevékenységet igazoló formanyomtatvány kitöltésével.

Akinek ennél is részletesebb információra van szüksége, ajánljuk a TASZ összefoglalóját.

Lénárd Lili

Az ekonyv.hu oldalán megvásárolható és letölthető a 444 és Rényi Pál Dániel új könyve, az Orbán Viktor és a futball közös történetét elmesélő Győzelmi kényszer.

A könyv - amiről rövid ajánlót itt és itt olvashat - gyorsan a sikerlistákra került, és kért belőle a miniszterelnök stábja is.

A Győzelmi kényszer hagyományos könyv formájában továbbra is megvásárolható a 444 webshopjában - azaz itt - és országszerte a nagyobb könyvesboltokban is.

Akit pedig a könyv elkészülésének kulisszatitkai érdekelnek, annak a 444 podcastját ajánljuk, amiben Plankó Gergő beszélgetett a szerzővel.