444.hu

• Itt következik egy részlet Uj Péter főszerkesztő heti hírleveléből (a 62.-ből), amit előfizetőink kapnak minden szerda éjjel, esetleg csütörtök hajnalban. Ha szeretnéd te is minden héten olvasni Uj Péter friss írásait, akkor fizess elő a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagra itt, és már jövő héttől küldjük őket neked, egy sor más előny mellett.

62.1.1. Az ellővállasztás hetekig fújt ellenzéki euphoria-, vélemény- és luftbalombuborékját ha nem is pukkaszotta kifele, de azért meghogyishívjákolta kicsit a jó okt23.

Nem mélyelemezném meg a szuperintenzív termesztéstechnológiától termésrekordra álló sárkányfogveteményt, azt meg pláne nem, hogy miért alakulhatott úgy, szép fokozatosan, de világos trenddel, szigorúan monoton, hogy már tulajdonképpen csak szélsőjobboldali és mégszélsőjobboldalibb műsorszámokkal lehet kiállni ezen a nemzetinek nevezett (gyakorlatilag meg, hát látjuk) ünnepen.

De: az azért talán világossá válhatott (előválasztási euforikusoknak), hogy Magyarországon nagyon-nagyon sokan vevők még a boldog emlékű harmincas (húszas, negyvenes ) évekből szalajtott „termeszek rágják a nemzetet” retorikára, az „innen üzenjük az el a kezekkelre”, a mindennapi élet-halál harcra. (...)

62.1.5.

(...) itt ez a nem enyhén Sárbogárdi Jolános képzavar-Himalája-óceán, hogy a báránybőrbe bújt farkas előbb elszórja a gyűlölködés magvait (sárkányfogvetemény!), aztán megeszi a nagymamát, majd a cimboráit, végül a percemberkéket, akikből még továbbiakat is fogyasztana, de ezen a ponton báránybőrbe bújnak a hamis próféták is, ám ez vélhetően már másik báránybőr, vagy a már benne lévő farkas összehúzta magát. Ezek a báránybőrbe bújt farkas-hamispróféták aztán gyümölcseikről ismerhetők fel, mert közben, úgy tűnik, fává változtak, báránybőröstül, nagymamástul, percemberkéstül, és éppen gyümölcsöket teremnek. Fölismerhető, baloldali gyümölcsöket. Végül ezek a felismerhető gyümölcsű fák ismeretlen okból elmaszkírozzák magukat.

Na most ekkora baromságot, ilyen mennyiségben összehordani már-már költői tehetségre vall (Parti Nagy Lajosnak van alibije?), dehát ebben a szubkultúrában, amely a Nélküled című dobhártyahasogató dalolmányt Új Himnusszá emelte, aligha tűnik abszurdnak ez a stílus. Az anyanyelv is csak a nemzetközi bolsevizmus elleni harc eszköze, semmi más.

• Egy részletet olvastál Uj Péter főszerkesztő heti hírleveléből (a 62.-ből) , amit előfizetőink kapnak minden szerda éjjel, esetleg csütörtök hajnalban. Ha szeretnéd te is minden héten olvasni Uj Péter friss írásait, akkor fizess elő a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagra itt, és már jövő héttől küldjük őket neked, egy sor más előny mellett.

Az Európai Bizottság támogatásával magyar nyelvű tényellenőrző oldalt indít a Magyar Jeti Zrt. a francia AFP hírügynökséggel együttműködve. Az oldalt önálló szerkesztőség látja majd el eredeti tartalommal, ezt főszerkesztőként Zöldi Blanka vezeti majd.

Az Európai Bizottság 2020-ban hívta életre az Európai Digitális Média Obszervatóriumot (EDMO - European Digital Media Observatory), aminek célja, hogy koordinálja a tagországokban működő tényellenőrző központok és szerkesztőségek munkáját, az álhírekkel és a dezinformáció terjedésével foglalkozó tudományos kutatásokat, és a tudatos médiafogyasztással és az ezzel kapcsolatos oktatással foglalkozó szervezetek erőfeszítéseit. A szervezet az unió támogatásával, de független intézményként működik a firenzei European University Institute irányítása alatt.

Az álhírek és dezinformáció-ellenes stratégia részeként, az EDMO tevékenységét kiegészítendő az Európai Bizottság tavaly további nemzeti digitális média-obszervatóriumok létrehozására írt ki pályázatot. Ezen a pályázaton indult és nyert a francia AFP vezette konzorcium. A magyarországi kiadványért a 444-et és a Qubitot is kiadó Magyar Jeti Zrt, a kapcsolódó kutató-munkáért a Hammer Ferenc vezette Media Universalis Alapítvány, a technológiai hátteréért pedig az Epresspack felel majd. A Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO - Hungarian Digital Media Observatory) célja, hogy gyakorló újságírók és szerkesztők, médiakutatók és a terület más szakértőinek segítségével lépjen fel az álhírek és a dezinformáció terjedése ellen, és erősítse a tudatos médiafogyasztást.

Zöldi Blanka a Direkt36 oknyomozó újságíróközponttól érkezik a tényellenőrző szerkesztőség élére. Zöldi korábban részt vett a magyar letelepedésikötvény-program visszásságainak feltárásában, valamint közreműködött több nemzetközi tényfeltáró projektben, például a Paradise Papers és a Pandora Papers nyomozásainál. A tényfeltárás és tényellenőrzés legkorszerűbb technikáiról nemzetközi képzéseken és konferenciákon, többek közt a Bellingcat és a New York Times Visual Investigations csapatának tagjaitól tanult. Mások mellett a szerkesztőségben dolgozik majd Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce volt főszerkesztője, valamint a 444-től érkezik Neuberger Eszter. Az első hazai, dedikáltan tényellenőrző szerkesztőség tagjait az ilyen központokat több országban is működtető, a területen jelentős tapasztalatokkal rendelkező AFP munkatársai képzik majd.

Tóth Gábor Attila tollából egy hosszabb véleménycikk jelent meg a 444.hu-n, melyben a szerző napjaink egyik slágertémáját, a feles többséggel való alkotmányozást elemzi, és amellett érvel, hogy ez igenis lehetséges. A cikk egyébként is számos vitatható állítást tartalmaz, és a jelen választ egyben arra is felhasználom, hogy összefoglalóan kifejtsem a véleményemet a kérdésről.

Kiindulásként rögzíteni kell, hogy mi is pontosan jelen jog(i)vita tárgya. Ez pedig a következő. Milyen alkotmányos mozgástere van egy, az Alaptörvény alapján megrendezett országgyűlési választáson feles parlamenti többséget szerző politikai erőnek? Ezen politikai erő – mely legitimitását a választáson való elindulás okán közvetlenül az Alaptörvényből nyeri – kinyilváníthatja az Alaptörvény vagy egyes szakaszai érvénytelenségét? Ennek a radikális döntésnek elegendő alapja az Alaptörvény vélt vagy valós tartalmi elfogadhatatlansága és megalkotásának állítólagos kétes körülményei? Ha az Alaptörvény érvénytelen, akkor el lehet térni a megalkotására és módosítására vonatkozó kétharmados szabálytól és egyszerű feles többséggel alkotmányozni?

A fentiekkel szorosan összefüggő alapprobléma, hogy mi a magyar (jogrendszer) most? Diktatúra rút sibarita váza? Vagy valami más, kevésbé elfogadhatatlan dolog? A következőkben ezeket a kérdéseket veszem sorra, és közben reagálok Tóth Gábor Attila főbb téziseire.

Mi a NER?

Erre a kérdésre – bármilyen meglepően is hangozhat elsőre - nem tudjuk a pontos választ. Sem a feles alkotmányozást meghirdetők, sem én, aki a kicsit higgadtabb álláspontot képviselem. Ennek egyszerű oka van. Nevezetesen az, hogy az emberek és az emberek által működtetett intézmények valódi jellege stresszhelyzetben tárul fel.

A NER most van először magas pulzusszámra okot adó szituációban. Az idegeskedés alapja az, hogy a 2022-es választásokon valós az esélye a hatalom elvesztésének. Egy, a hatalom megszerzését és megtartását legfőbb célként felfogó rendszernek ez tragédia és elfogadhatatlan. Nagy kérdés, hogy mire hajlandó Orbán Viktor azért, hogy ezt elkerülje? Nem tudjuk.

A NER-ben nem az a legfélelmetesebb, amilyen. Hanem az, hogy nem látható előre, mi az, amire képes és hajlandó a hatalom megtartása érdekében. Az biztos, hogy Orbán Viktort morális-etikai megfontolások különösebben sosem tartották vissza semmitől.

A NER jelenleg nem több és nem is kevesebb egy autoriter kleptokráciánál, mely ugyan a demokratikus jogállamot gyakorlatilag – de nem teljes mértékben –, felszámolta, de nem nyílt diktatúra. Könnyen lehet, hogyha tényleg ott lesz a torkukon a kés, igazán kimutatják a foguk fehérjét.

Ennek ellenére Tóth Gábor Attila a NER-t valójában egy jogszerű eszközökkel megváltoztathatatlan rendszernek tartja. Ez az álláspont – jelenleg még bizonyosan – erősen vitatható. Ma Magyarországon – az Európai Unió tagjaként – van szólás- és sajtószabadság (mely súlyosan korlátozott és problémákkal terhelt, de van). Ennek legjobb bizonyítéka, hogy Tóth Gábor Attila cikke sem a megújított Beszélő szamizdatban jelent meg, hanem egy országos internetes napilapban.

Szabad – ámbár egyenlőtlen (ha úgy tetszik, tisztességtelen) – választásokat tartanak, melyeken az ellenzék tud komoly eredményt elérni, miként azt az utolsó két választás (önkormányzati, európai uniós parlamenti) is megmutatta. Teljesen reális forgatókönyv, hogy az ellenzék megnyeri a tavaszi választásokat. Az sem kizárt – bár valószínűsége jelenleg kicsi -, hogy az ellenzék kétharmados többséget fog szerezni. A bíróságok függetlensége még nem veszett el. Teljes mértékben bizonyosan nem, hiszen például Tóth Gábor Attila cikkével szinte azonos időben jelent meg a Kúria azon ítélete, mely elkaszálta a Kormány egyik népszavazási kérdését. A jogállamiság további két fontos pillére, a jogbiztonság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyértelműen nagyon problematikus, de halálos csapást egyik elem sem kapott.

Mindennemű társadalmi kataklizmával való párhuzam ezért nagyon sántít. Jelenleg nincs hazánkban ilyen krízishelyzet. Csak egy rendszer, melyet nagyon nem szeretünk - okkal. Saját ellenérzésünk szintjét alapos indok nélkül kivetíteni a társadalom egészére viszont nem szerencsés – minden józanságot és megvalósíthatóságot nélkülöző ötlethalmazt eredményezhet.

• Szabad-e egyszerű többséggel eltörölni az alaptörvényt és új alkotmányt elfogadni, vagy mindenképp kétharmad kell? — ez most a kérdés.
• Tizenkét év után először fordulhat elő, hogy esetleg az ellenzék nyeri a választásokat — ettől lett a kérdés aktuális.
• Ez az írás vitatja, hogy csak a kétharmad a válasz. Van eset, amikor nem kell kétharmad, és van, amikor a kétharmad is kevés.

A formalisták

A hosszú ideje bevett álláspont az, hogy „csak a kétharmad”, de újabban olvashatunk a sima többséggel való alkotmányozásról is. Jogtudósokat és ellenzéki politikusokat is megoszt ez a lehetőség. Nem politikustól, hanem szakértőtől származik az a reakció, hogy sima többséggel alkotmányozni az „elmúlt tizenkét év legnagyobb disznósága” volna.*

A „csak a kétharmad” pozíció lényege, hogy tilos eltérni az eljárási szabályoktól. Mivel 2010-ben a győztes jogszerű módon szerzett kétharmados többséget, és az alkotmány kétharmadot írt elő az új alkotmány elfogadásához, az alaptörvény elfogadása jogszerű volt. Mivel pedig az alaptörvénybe ugyanaz a szabály került, kétharmad nélkül tilos változtatni. A „jogfolytonosság megszakítása” úgymond „jogi atombomba volna,” amit totalitárius diktatúra felszámolásakor szokás bevetni, Magyarország viszont nem az.

Mi a „csak a kétharmad” pozíció javaslata? Ha az ellenzék le akarja cserélni az alaptörvényt, akkor szerezzen törvényesen kétharmadot. Ha csak egyszerű többséget kap, akkor tartsa be a kétharmados szabályokat. És ha a mostani hatalom által kiépített jogintézmények „szabotálják az új kormányt,” akkor a jogszerűtlen szabotázzsal szemben majd fel lehet lépni.

Mi a „csak a kétharmad” felfogás háttere? A formalista jogfelfogás egy változata, ami ebben a kontextusban így szól: az alaptörvény a jogrendszer alapja, amit csak a jog által előírt eljárásban szabad megváltoztatni. Ha ezt megtagadjuk arra hivatkozva, hogy ez vagy az a szabály nem egyértelmű, kivihetetlen vagy erkölcstelen, akkor összeomlik a jogrend, és „mindennek vége” (lásd „atombomba”).

„Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap át kell írni a régi meséket
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot
Óh, mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot
Mondd, te kit választanál?

Segítsetek, segítsetek, segítsetek”

(Bródy János)

Hat szempont

Legalább hatféle szempont keveredik, amikor az ellenzéki előválasztás második fordulójában azt mérlegeljük, kire szavazzunk. Próbáljunk rendet vágni.

1. Hol áll a két jelölt politikailag?

Társadalmi értékeik szerint Dobrev Klára balközép, Márki-Zay Péter (MZP) jobbközép politikus. Piacelvű gazdaságpolitikájukban, nyugatbarát külpolitikájukban nincs érzékelhető különbség. Sokan arra voksolnának, akit kettejük közül egyszerűen közelebb éreznek a maguk politikai értékeihez.

2. Mennyire radikálisak az Orbán-rendszer eltakarításának akarásában?

Ungváry Rudolf vendégjegyzete.

Jobb, ha a baloldaliak tudják: Magyarországon nincsenek többségben. Nem tudom, melyik politikai irányzat van többségben, de az Trump működéséből is megtapasztalható volt, hogy a szélsőjobboldali demagógiának a tájékozatlanok körében iszonyú sikere van. Az pedig biztos, hogy Magyarországon a tájékozatlanok többen vannak, mint a baloldaliak.

Nem csak a baloldal áll Orbánnal, vele a szélsőjobboldallal szemben, hanem a demokrata jobboldaliak is. Az alapvető kérdés, hogy kinek van nagyobb esélye Orbánnal szemben. Egy baloldali vagy egy jobboldali jelöltnek?

A második világháború megmutatta, hogy a szélsőjobboldalt, a nemzetiszocializmust/fasizmust csak a bal- és jobboldali erők összefogásával lehet legyőzni, és bizony még a szélsőbaloldallal (a bolsevista Szovjettel) is össze kellett tudni fogni – átmenetileg. A jobboldali Churchill okos ember volt.

Haraszti Miklós vengédjegyzete.

Közhely (de talán mégsem eléggé az), hogy Orbán leváltása 2022-ben csak olyan miniszterelnökjelöltnek sikerülhet, aki képes az ellenzéki táboron túl is szavazatokat szerezni. Karácsony önbüntető visszalépése és hazafias ajánlása óta nem kétséges, hogy a két talpon maradt miniszterelnök-jelölt közül csak Márki-Zay ajánlata felel meg az ellenzéken túlnyúló szavazategyesítés céljának. Már nincs másik ajánlat a beteg forgószínpad ellenében.

A leegyszerűsödött párharccal az ország egy új törésvonal mentén is kettészakadni látszik. Tömörödik az establishment a plebs ellenében. A legszervezettebb pártok politikusai most őszi vadlibaként, csapatostul húznak Gyurcsány pólusa felé. A jóval kevésbé szervezett, lényegében parlamenten kívüli civil csapatok teszik, ami telik tőlük, kitartanak a zord északon. (Disclaimer: velük érzek.)

Ez volna a kitűzött célok térképe. Érdemes azonban végiggondolni a párharcot az eredmény felől is, és főként Márki-Zay és Dobrev tavaszi esélyei szempontjából.

Rényi Pál Dániel, a 444 politikai újságírója hosszú cikkben elemezte a készülődő Fidesz-kampány kihívásait, Rogán Antal kommunikációs miniszter szerepét és a kormány belső hierarchiájának átalakulását.

Szerdán, azaz ma délután 18:00 órától Rényi a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben válaszol az előfizetők kérdéseire

Ha még nem vagy tagja a Körnek, csatlakozz most, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd szerzőnket a 2022-es Fidesz-kampányról, a párton belüli erőviszonyokról, vagy arról, hogy mennyiben írja át Orbánék terveit az előválasztás eredményeinek alakulása.

Rényi Pál Dániel, a 444 politikai újságírója hétfőn hosszú TLDR-cikkben tárta fel a készülődő Fidesz-kampány dilemmáit.

A cikkből kiderül, milyen problémákkal szembesül a kampányt teljhatalommal irányító kommunikációs miniszter, Rogán Antal, hogy mit nem szeretnek benne a „konkurens minisztériumok” vezetői; miben bíznak a kormány vezetői az ősszel felpörgő kampányidőszak előtt, és kik kritizálják a propagandát irányító minisztert koncepciója miatt.

Szerda délután 18:00 és 19:30 között Rényi Dani a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben válaszol az előfizetők kérdéseire. Bármilyen kérdéseire. (AMA, azaz ask me anything.)

Ha még nem vagy tagja a Körnek, csatlakozz hozzánk most, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Rényit a 2022-es Fidesz-kampányról, és a kormányon belüli erőviszonyok alakulásáról.

A 20. század eleje óta egyre több vegyszert használunk a mezőgazdaságban, inszekticidek, fungicidek, baktericidek, herbicidek egész tárháza áll az egyre nagyobb birtokokon termelő cégek és gazdák rendelkezésére. Az ilyen szerek némelyikének azonban komoly egészségügyi kockázatai vannak, és az elmúlt 100 év tapasztalatai alapján gyakori az is, hogy akár már évtizedek óta használt szerekről derül ki, károsítják az egészségünket.

Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése szerint például bizonyos mezőgazdasági vegyszerek mérhető IQ-csökkenést okoznak gyerekeknél, és a figyelemhiányos hiperaktivitás megjelenésével is kapcsolatba hozhatók.

A mezőgazdasági vegyszerek egyre elterjedtebbé válásával is foglalkozott a 2019-es, Mérgezett föld című magyar dokumentumfilm is. Készítői két élő beszélgetést rendeztek olyan mezőgazdasági témákban, amikkel a filmben már nem tudtak teljes terjedelmükben foglalkozni.

Az első, hétfői beszélgetésben Kővári Gábor Mihály, a film rendezője a mezőgazdasági centralizációról kérdezte Borsos Béla rendszerökológust és Dinya László egyetemi tanárt.

A második beszélgetés a vegyszerekről szól, és a Greenpeace két szakértője, Rodics Katalin biológus és Simon Gergely vegyész beszélgetnek Kővárival. Az eseményt élőben lehet követni itt:

Kővári Gábor Mihály, a Mérgezett föld című, 2019-ben nagy feltűnést keltett magyar dokumentumfilm rendezője Borsos Béla rendszerökológussal és Dinya László egyetemi tanárral beszélget a mezőgazdaság centralizációjáról, és arról, tényleg olyan sokat nyerünk-e az egyre nagyobb szántóföldekkel és egyre nagyobb állattartó telepekkel. A beszélgetést élőben lehet követni a 444 Facebookján:

Nagyot fordult a világ a zuglói választókerületben négy nap alatt: az MSZP-s Tóth Csaba előbb elvesztette a legtöbb ellenzéki párt támogatását, majd hétfőn visszalépett. Az ellenzéki előválasztás eddigi legnagyobb fordulata ez.

Hétfő este 8-kor élő adásban értékeljük az eseményeket a 444 zárt Facebook-csoportjában, a Közértben Ács Dániel és Plankó Gergő részvételével.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt hétfő este 8-kor a Közértben!

Három éve nagy feltűnést keltett a Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilm, ami egészen világosan mutatta be, hogyan pusztítjuk el a termőföldjeinket a nagyipari módszereket alkalmazó mezőgazdasággal. Több mint 280 ezren nézték meg a Youtube-on. A film megszólalói a természetes rendszerekben működő anyagkörforgáshoz térnének vissza, mert a föld is egy véges erőforrás, amivel egyáltalán nem gazdálkodunk fenntarthatóan.

A téma alaposabb bemutatására a Mérgezett Föld készítői a héten beszélgetéseket szerveznek, amiket a 444 Facebook-oldalán közvetítünk élőben.

Méretek a mezőgazdaságban

Szeptember 27-én, hétfőn 18 órától Kővári Gábor Mihály, a film rendezője azt járja körbe vendégeivel, milyen környezeti hatása van a Magyarországon is újra kialakult nagybirtokrendszernek. Borsos Béla rendszerökológussal és Dinya László egyetemi tanárral megvitatják, hogy az egybeolvasztott, hatalmas földterületekkel és a több ezer állatot magukba záró telepekkel tényleg hatékonyabbá vált-e a termelés, egészségesebb élelmiszereket lehet-e így előállítani.

Borsos Béla szerint ezeken a helyeken gabonagyárakká vált a föld, anélkül, hogy ráépült volna bármilyen állattartás, másutt viszont csirkegyárak létesültek, anélkül, hogy akár csak egy hektár takarmánynövény lett volna a közelben. Dinya László pedig a vidék elnéptelenedését kutatta korábban, ami szintén a mezőgazdaságban lezajlott centralizáció egyik következménye.

Vegyszerek

Szeptember 29-én, szerdán pedig a Greenpeace két szakértője, Rodics Katalin biológus és Simon Gergely vegyész beszélnek a termelésben használt vegyszerek hatásairól. Azt már a Mérgezett Föld is bemutatta, milyen pusztítást képesek okozni a méhek között, de ezen túl az emberre is hatással vannak. Például az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése szerint bizonyos vegyszerek mérhető IQ-csökkenést okoznak gyerekeknél, és a figyelemhiányos hiperaktivitás megjelenésével is kapcsolatba hozhatók.

Péntek délután tartottak a Globális Klímasztrájk magyarországi eseményét, több százan vonultak a Fridays For Future (FFF) és az Extinction Rebellion által szervezett tiltakozáson az Operától a Kossuth térre.

A szervezők szerint azért fontos a mostani esemény, mert a járvány alatt sok olyan természetpusztító beruházás kapott zöld utat, amiről demokratikus diskurzus és a környezetvédelem képviselete nélkül döntöttek.

A rendezvényen Udvaros Dorottya közvetítette a Greenpeace üzenetét. Azt mondta: „A 2022-es választás klímaválasztás lesz. Hiszen a klímatudósok szerint 2030-ig maradt időnk cselekedni, ha túl akarjuk élni a 21. századot, és a következő kormány ennek az időszaknak minimum felében fog kormányozni. Tudjuk jól, hogy a politikusok csak akkor fogják komolyan venni a környezeti válság problémáját, ha azt látják, hogy mi szavazók ezt várjuk el tőlük. Nyilvánítsuk tehát ki, hogy ezt várjuk tőlük, pontosan ezt.”

Pénteken közel 1500 helyen szerveztek klímasztrájkokat világszerte az FFF szervezetei. A magyar esemény célja a szervezők szerint az volt, hogy

visszahozzák az ökológiai problémákat a közbeszédbe, miután a pandémia két évre teljesen megbénította a klímakatasztrófa elleni aktivizmust.

A szervezők a békés nyomásgyakorlás eszközével buzdították cselekvésre a magyar politikai és gazdasági szereplőket.

„A karantén alatt megcsorbult demokratikus jogok miatt a természetvédők és az érintett helyi lakosok beleegyezése nélkül kezdődtek környezetpusztító beruházások, mint a tatai Öreg-tó körüli szálloda, a velencei kajak-kenu akadémia vagy a balatoni beruházások” - mondta Pap Dániel, az Extinction Rebellion aktivistája. Szerintük az önkormányzatiság és a környezetvédelem elvei szerint kellene dönteni ilyen kérdésekben.

A rendezvény szervezői erős kritikát fogalmaztak meg a Vadászati Világkiállításról is. Az FFF egyik aktivistája, Macskás Éva nem tartja hitelesnek az Egy a Természettel szlogent. Úgy gondolja, hogy az eseményre elkülönített anyagi keretet természetvédelmi intézkedésekre kellene fordítani, ugyanis a kiállítás több mint kétszer annyi állami támogatást kapott idén, mint a tíz magyar nemzeti park összesen.

Azt is problémának tartják, hogy még a miniszterelnök-jelölti vitán sem esett szó a környezetvédelemről.

Szerintük nem lehet választást nyerni zöld program nélkül.

A rendezvényt segítő Greenpeace is értékelte a miniszterelnök-jelöltek zöld programjait. Az eredmény alapján Karácsony Gergely és Fekete-Győr András programja volt a legzöldebb. Márki-Zay Péter nem hozott nyilvánosságra zöld programot, míg Dobrev Klára és Jakab Péter csak a 99 Mozgalom által közölt Közös Alapra hivatkoztak, a Greenpeace által felvetett kérdések részletes körüljárása nélkül.

A rendezvény végén a résztvevők fogadalmat tettek, amiben megígérték, hogy alkotmányos jogaikkal élve, a zöld programokat is figyelembe véve vesznek részt a közelgő országgyűlési választásokon.

Írta: Lénárd Lili

A koronavírus-járvány negyedik hulláma sok szempontból különbözik a korábbiaktól, de egy dolog változatlan: a központi adatszolgáltatás továbbra is szegényes, az operatív törzs honlapján képtelenség nyomon követni a változásokat. Másfél év után még mindig nem tettek közzé egyetlen grafikont sem, amin látható lenne, honnan indultunk, és hol tartunk most.

Ezért hoztuk létre tavaly ősszel a 444 járványoldalát, ahol igyekszünk minél érthetőbben feldolgozni a hazai és nemzetközi adatokat, mindig aszerint, hogy éppen mik a legfontosabbak.

Az első oldalon az elmúlt időszak kórházi, halálozási, fertőzési trendjeit foglaltuk össze Magyarországon és Európában. Világosan látszik, mi történt az elmúlt 90 napban, hol javulnak, és hol romlanak éppen a számok.

A második oldal átfogó képet nyújt a járvány egészéről, a nagyon nehéz második és a tragikus harmadik hullámról, a korlátozások időpontjairól. A legfontosabb adatok heti bontásban is követhetők, és meg lehet nézni azt is, hogyan alakult a magyar többlethalálozás más országokhoz képest.

A harmadik oldal az oltásokról szól: hányan kapták meg az első, a második és harmadik adagot, mennyire sikerült átoltani a különböző korosztályokat, és ez sok vagy kevés nemzetközi szinten.

A negyedik oldalon pedig elérhető az összes járvánnyal kapcsolatos cikkünk.

A járványoldal a bal felső menüsorban, a Koronavírus gombbal érhető el.

Egyre feszültebb a hangulat a XVIII. kerületben az előválasztáson. A BP15-ös körzetben indul Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, a kerület jelenlegi országgyűlési képviselője, ellenfele a DK-s Ferencz István, a kerület alpolgármestere.

Burgonyafesztivál

A DK már a kampány elején jelezte, hogy valóban le akarják győzni Kunhalmit. A kerületi nyugdíjasok szeptember 10-én levelet kaptak, amiben Szaniszló Sándor, DK-s polgármester és Ferencz István alpolgármester aláírásával ötezer forintos karácsonyi utalványt ígért a városvezetés.

Karácsonyi ajándékot utalvány formában először tavaly kaptak a kerületi nyugdíjasok, amikor a városvezetés úgy döntött, hogy a koronavírus miatt kockázatos lenne megtartani a szokásos élelmiszercsomag-osztást.

Az igényre történő felmérést tavaly is szeptemberben végezték, viszont akkor az összes alpolgármester neve szerepelt az aláírók között. Szaniszló Sándor elmondása alapján idén ez azért nem így történt, mert a támogatási rendszer Ferencz István alpolgármesterhez tartozik. A polgármester szerint tavaly azért írhatta alá mindenki a levelet, mert az egy rendkívüli eljárást ismertető, jó hír volt. A polgármester szerint a decemberben megérkező utalványokon ismét több aláírás szerepel majd.

Húzzuk, húzzuk, húzzuk az ikszet

Aztán a múlt héten világot látott a Pulzus Intézet kutatása, ami alapján Ferencz István népszerűségét 52, Kunhalmi Ágnesét pedig 48 százalékra mérték. Az atv.hu forrásai szerint egy kerületi vállalkozó finanszírozta a közvélemény-kutatást. A kérdésfeltevés nem igazán tűnik semlegesnek. Arra kérdeztek rá, hogy ki tudja jobban képviselni az ebben a választókerületben élők érdekeit, a "hosszú ideje itt élő és dolgozó Ferencz István" vagy a "nem a kerületben lakó Kunhalmi Ágnes”.

Kunhalmi Ágnes szerint ‘szakmaiatlan’ a felmérés, Facebook-oldalán pedig közzétette a Publicus Intézet augusztusi felmérését, amiből az látszik, hogy Kunhalmi Ágnes 50, míg Ferencz István 35 százalékos eséllyel indul a fideszes jelölt ellen.

Annak ellenére, hogy a Publicus augusztusi felmérése a képviselőjelöltek jellemzése nélkül mérte a választók preferenciáját, Szaniszló Sándor szerint a Pulzus felmérése jobban reprezentálja a valóságot. A polgármester úgy gondolja, hogy a kerületben nem a Fidesz legyőzése a kérdés, hanem az a fontos, hogy az ellenzéki jelölt legyen kompetens a kerület vezetésében. A polgármester nem nevezte meg a kutatást finanszírozó vállalkozót.

Oroszok a Házban?

Hétfőn folytatódott a balhé, amikor több kerületi lakos egy Kunhalmi Ágnest lejárató e-mailt kapott, amiben két egykori képviselő lemondását is az MSZP társelnök kerületi kudarcaival indokolták.

Nagy Károly és Kassai Dániel a Facebook-oldalukon jelezték, hogy elhatárolódnak a levéltől, ami a beleegyezésük nélkül készült.

A levelet egy ismeretlen címről küldték, azonban a hírlevélről való leiratkozás gomb a bp18.hu oldalára vitte a felhasználókat, ami a 18. kerület önkormányzatának hivatalos oldala. A funkciót később kicserélték, és megváltozott a leiratkozást fogadó webcím. Szaniszló Sándor is csak másodkézből kapta meg a levelet. Elmondása szerint a levelet biztosan nem a DK szervezésében küldték ki. Szerinte az adatvédelmi kérdések ellenére sem merül fel bűncselekmény gyanúja, ezért az ügyben nem kezdődik eljárás.

A cikket Lénárd Lili írta.

A Főszerkesztők Fóruma augusztusban a 444 Kié a Balaton? című nyomtatott magazinját találta a legkiemelkedőbb újságírói teljesítménynek. A zsűri az indoklásban azt írja a negyedik Makrónkról, hogy

„tartalmilag is, küllemre is magas színvonalú, és üzleti konstrukciójában is újszerű vállalkozás”.

A Kié a Balaton? szerzője, Sarkadi Zsolt korábban így foglalta össze, miről szól a negyedik Makro: bemutatjuk, hogyan lett az elmúlt 200 évben egy három vármegye perifériáján elhelyezkedő, korábban teljesen haszontalannak tartott, mocsaras tóból a magyar idegenforgalom motorja, a nyár és a pihenés szinonimája, és hogy mit kellett mindezért feláldoznunk. Itt lehet megrendelni.

Szigorúbb fellépésre számíthat Magyarország és Lengyelország, ha az SPD vagy a Zöldek alakítanak kormányt Németországban – mondta a szakértő a Deutsche Wellének.

Angela Merkel a kancellársága idején szorosan figyelemmel kísérte a két ország történéseit, de inkább a konszenzusra törekedett. Most a Magyarország, Lengyelország és az Európai Bizottság közti vita az EU jövőjét is befolyásolhatja. A DW riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Prága főpolgármestere és különböző szakértők tartottak előadást Kína soft power használatáról a Karácsony Gergely által szervezett Budapest Fórumon. A keleti nagyhatalom az évek során egy óriási hálózatot épített ki, amiben indirekt módon, politikai és gazdasági eszközök nélkül érnek el politikai és gazdasági célokat. Kisebb kínai szervezetek, látszólag kulturális célokkal, stratégiai befektetésekkel terjeszkednek egyes országokban, nemzetközi politikai hatalmat kovácsolva lokális befolyásukból. Ilyen például az egyre terjeszkedő Konfuciusz-intézet, ami a ‘kínai kultúra népszerűsítése’ címszó alatt több mint 1000 létesítményt alapított világszerte.

Habár a feltételezhetően hasonló céllal kezdeményezett Fudan egyetemről nem esett szó a Fórumon, a szakértők elmondása alapján sokkal kisebb kínai behatás is jelentős politikai hatalmat biztosít a keleti diktatúrának.

De kiket kell a spájzban keresni?

Bár otthon másfél milliárd embert fognak össze, a Kínai Kommunista Pártnak arra is van kapacitása, hogy fenntartson egy globális hálózatot, ami a világ maradék négyötödét mobilizálja. Több olyan hatalmas ernyőszervezet létezik, ami csakis a párt politikai és ideológiai terjeszkedését szolgálja más országokban. Matt Schrader diplomáciai tanácsadó ezekről a szervezetekről beszélt a Budapest Fórumon.

A szakértő szerint a legfontosabb ezek közül az Egységfront Szakosztály, aminek funkciója a belső és nemzetközi elitek befolyásolása. Ez a szervezet felelős azért, hogy a pártot ne érje kritika, vagy ha éri, akkor az ne jusson ki a belső körből. Fontos hasonló szervezet a Nemzetközi Együttműködés Szakosztály is, ami a kommunista pártok közötti diplomácia működtetéséért felel. Az ő feladatkörükbe tartozik az ország adott ideológiájának – legyen az a Maoizmus vagy akár a jelenlegi Hszi Csin-ping-i gondolat – terjesztése.

Schrader szerint azért veszélyesek ezek a szervezetek, mert nem ismerjük őket, még azok sem értik a működésüket, akik nyugati perspektívából kutatják Kínát. Erre a legjobb példa szerinte a China Quarterly, a Cambridge Press által kiadott folyóirat. Annak ellenére, hogy ez a tudományos lap a legfontosabb Kínával foglalkozó akadémiai projekt, elmondása szerint a CQ keresőmotorjában sem kapunk olyan találatot, ami elmagyarázná, hogy pontosan mivel foglalkozik az Egységfront Szakosztály.

Egy kis zenével kezdődött az egész

A panel egyik tagja, Didi Kirsten Tatlow arról tartott előadást, hogy a fent említett kommunista szervezetek miként terjeszkednek egy adott országon belül, és hogyan lesz az ártatlannak tűnő nemzetközi együttműködésekből politikai befolyás. Ennek a folyamatnak a fő platformja a testvérváros program, amin keresztül regionálisan növekszik Kína politikai hatalma.

Tatlow egy német példán keresztül illusztrálta a problémát. Németországban, a klasszikus zenei paradicsomban teljesen hétköznapinak tűnt, hogy kisebb kínai szervezetek zenei kollaborációt kezdeményeztek művészeti központokkal. Először kínai művészek tartottak koncerteket, majd kulturális eseményeket szerveztek együtt. Egyre nagyobb lokális hálózatot építettek ki, mire a németek azon kapták magukat, hogy mesterséges intelligenciáról és kínai technológiáról rendez eseményeket a Kínai Kommunista Párt alszervezete.

A fő probléma az, hogy a megcélzott ország és Kína általában teljesen másképp látja az adott helyzetet. Míg a kínaiak az összes ilyen együttműködésre ‘barátságként’ tekintenek, a célkeresztben lévő ország ki van szolgáltatva az erőszakos ‘barátnak’. A lokálisan behálózott testvérvárosok könnyen azzal szembesülhetnek, hogy a kínai szervezetek tovább szeretnének terjeszkedni, és ebben az ő segítségükre van szükség.

Azonban ez már nemcsak lokális, hanem országos politikai kérdés, amiben a helyi önkormányzatoknak is a kormány politikáját kell követniük. Itt jön a buktató, mivel az ilyen kaliberű együttműködések befolyásolják az adott ország diplomáciai pozícióját is. És egyáltalán nem biztos, hogy egy nyugati országnak megéri Kínához közeledni, miközben a keleti nagyhatalom egy állandó fenyegetésként van jelen a nemzetközi szférában.

Viszont a másik oldalon ott vannak a gazdasági érdekek, amik néhány államot, mint a példában említett Németországot erősen korlátozzák. Hiába csak egy kulturális együttműködésről van szó, a KKP autokratikus rendszere számára bármilyen ‘nem’ nemet jelent. Így egy kis zenei együttműködéssel eljutnak odáig, hogy politikai döntés elé állítsanak egy országot, ami kereskedelmi partnerként kénytelen lesz elfogadni az együttműködést, ezzel kockáztatva saját nemzetközi pozícióját.

Persze erre is van ellenpélda.

A Prága-Peking szakítás

Sok más várossal szemben Prága nem engedett a Kommunista Párt nyomásának. 2019-ben konfliktus alakult ki a két ország között, amikor Zdenek Hrib, cseh főpolgármester változtatási javaslatot nyújtott be a Peking-Prága testvérvárosi egyezménybe. Hrib meg akarta változtatni az elődje által 2016-ban aláírt megállapodást, ugyanis az tartalmazta az ‘Egységes Kína’ elfogadását, ezzel elutasítva Taiwan függetlenségét. Hrib azzal indokolta döntését, hogy az ilyen kérdések kormányzati szintű politikai döntést igényelnek, és nem befolyásolják két város együttműködését. Ezt Pekingben máshogy gondolták.

A főpolgármester a panelen elmesélte, hogy jelentős gazdasági retorziókkal fenyegette őt a KKP. Azt mondták, hogy az egyezség felrúgásával a teljes cseh gazdaságot érintő szankciókra lehet számítani. Azonban Csehország gazdaságilag kevésbé függ Kínától, így megtorlásként annyit értek el, hogy lemondták a Prágai Filharmonikus Zenekar több éve tervezett kínai turnéját.

A főpolgármester szerint ez vállalható következmény. Ő úgy gondolja, hogy a csehek – főként azok akik még éltek a kommunista diktatúrában – értik, hogyan működnek az ehhez hasonló rendszerek, és a politikai nyomás helyett inkább a szankciókat választják.

A főpolgármester is, mint a panel összes tagja, felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudunk eleget Kínáról, és hogy a nyugat által finanszírozott kutatás lenne az egyetlen módja annak, hogy megfékezzük a kínai befolyás terjedését.

A cikket Lénárd Lili írta.

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk. Pár napja podcastunkban beszélgetett az afganisztáni háború történetéről, múlt csütörtök este pedig a 444 zárt Facebook-csoportjában, a Közértben válaszolt az előfizetők kérdéseire.

• Kérdés: Szia! Szerinted milyen jellegű konfliktusokat szülhet Pakisztán, India között, meg Kína, Oroszország között az új felállás? Melyik környékbeli országnak a legrosszabb a mostani forgatókönyv?

Aki egyértelmű vesztese a szitunak, az India. Egyrészt, mert hagyományos szövetségesei Afganisztán nem pastu népcsoportjai, melyek az elmúlt húsz évben erősen képviselve voltak a hatalomban, és akik az afgán kormányerők javát is adták. Másrészt meg azért, mert ez a helyzet nagyon is kellemetlen volt Pakisztánnak, amelynek így folyamatosan hátrafelé is kellett pillantgatnia - nem pusztán az Indiával barátságos afgán kormány, hanem az onnan kiszoruló és Pakisztán nyugati határvidékén megtelepülő tálibok miatt, akik bár szövetségeseik, de egyben komoly destabilizációs tényezők is azon a területen, ami eleve épphogy pakisztáni fennhatóságú. A mostani helyzetnek így Pakisztán a legnagyobb nyertese.

Oroszország és Kína már összetettebb probléma. Az előbbi egészen komoly kapcsolatokat épített ki a tálibokkal - a közös ellenség összehozta őket -, ezt a viszonyt érdekében is áll ápolni. Ők abban bízhatnak, hogy a talibán talán tanult a múltból, és nem enged teret a nemzetközi dzsihádnak, vagy legalább nyitott lesz a megvesztegetésre. Kína, ahol szintén létező probléma az iszlamista fenyegetés, az elmúlt években szintén kapcsolatokat épített a tálibokkal, és csak ugyanebben bízhat, A részükről talán némi könnyebbség, hogy a kínai ipar nagyon is érdekelt az afganisztáni nyersanyagkészletek kiaknázásában, a tálib kormánynak pedig szüksége van bevételekre - az ilyen gazdasági függőség pedig kamatoztatható.

• Annak mennyire látod esélyét, hogy Kína komoly gazdasági kapcsolatokat alakít ki a talibánnal? Egyrészt ha jól emlékszem a Múzsán volt egy fejtegetés arról, hogy infrastrukturálisan mekkora kihívás lenne mondjuk az afgán nyersanyagkincseket felhozni és eljuttatni Kínáig, másrészt amit említesz is, a Kínában is jelenlevő iszlamista fenyegetés ebbe mennyire kavarhat bele?

Az infrastruktúra, illetve annak hiánya abszolút létező kihívás, a tálibok előtt ezért nem is valósultak meg a tervezett kínai bányaépítések. Kína, ami azért fél Afrikában épített, vagy pontosabban építtetett önmagával a megrendelő országoknak folyósított kínai hitelből Budapest-Belgrád mintára úthálózatot, Afganisztánban ezt eddig nem tette meg, és most talán még kevésbé áll érdekében. A paradoxon, hogy az úthálózat csak Hszincsiangon, az ujgur tartományon át vezethet, az iszlamista logisztikát is segítheti.

• 20 év kvázi demokrácia után mennyire látod esélyesnek, hogy az ez idő alatt felnőtt generáció sikeres lázadást/forradalmat hajt végre a tálib rendszer ellen?

Válasz: Őszintén már az a bátor kiállás is meglepett, hogy az afgán nők, a tálib hatalomátvétel talán legnagyobb vesztesei már több demonstrációt is tartottak. Társadalmi szintű ellenállásra kisebb esélyt látok. Afganisztán egyik alapproblémája, hogy az afgán nemzet megfoghatatlan fogalom, etnikailag, illetve azon belül törzsileg is nagyon széttagolt az ország, ami részben magyarázata az afgán állam villámgyors összeomlásának is. Ha már, akkor olyasféle ellenállásra nagyobb esélyt látok, ami most folyik (folyt? Zavaros a helyzet!) a tádzsikok lakta Pandzssír-völgyben. Vagyis inkább etnikai-törzsi alapon szerveződő ellenállás, abból pedig polgárháború kerekedhet ki. Nem vagyok optimista.

• Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz a 444 Közösség csomagra, nemcsak a Közértbe veszünk be, hanem a 444 zárt anyagait is láthatod. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a MAKRO legújabb számát is.

(Ezt a posztot Lénárd Lili írta.)

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk, pár napja pedig podcastunkban is beszélgetett az afganisztáni háború történetéről.

Csütörtökön, tehát ma este 19:30 és 21:00 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Király az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 19:30-kor a Közértben!

A brexit utáni első 6 hónapban, a brit tengeri határoknál ellenőrzött uniós állampolgárok több mint 60 százaléka román volt. A kormány statisztikái alapján fél év alatt 7249 embert állítottak meg az Eurotunnel és az Eurostar tengeri járatain, ötször annyit, mint tavaly ilyenkor. Szakértők szerint az ellenőrzött állampolgárok aránya etnikai diszkriminációra utalhat - írja a Guardian.

A határátkelők között 4482 román, 600 bolgár és 400 lengyel állampolgár volt. Az unió északi országaiból viszont sokkal kevesebb embert állítottak meg. Csupán 5 dán, 59 belga és 144 francia átkelőt ellenőriztek.

A Bates Wells jogi iroda elemzése alapján arányaiban túl sok román állampolgárt ellenőriztek, szerintük a kormány által közölt statisztika diszkrimináció gyanúját veti fel.

“Legitim dolog általános ellenőrzéseket tartani a határon, de az utóbbi adatok azt sugallják, hogy az ellenőrzések mögött hátsó szándék állhat. … Ezek az ellenőrzések traumatikusak lehetnek az utazók számára, és a tisztviselők sokszor ártatlan embereket céloznak meg. Ez etnikai diszkriminációnak számít, amit azonnal ki kell gyomlálni, ha valahol felüti a fejét” - nyilatkozta Chetal Patel, a Bates Wells partner jogásza.

A leginkább elképzelhető magyarázat az lehet, hogy kiemelkedő számú román állampolgár jelentkezett a brit letelepedési státuszra. Több mint egymillió jelentkezéssel ők voltak a második legnépesebb csoport. Ez indokolhatná a magasabb számú ellenőrzést, viszont az őket megelőző lengyeleknél nem tapasztaltak hasonló tendenciát. Az év első felében lebonyolított légi forgalomról pedig még nincsen hivatalos adat, tehát nem tudni, hogy mekkora volt a beutazó nemzetiségek aránya összességében. (Via The Guardian)

A cikket Lénárd Lili írta.

Tucker Carlson, az amerikai konzervatívok legismertebb médiaguruja, az Orbán-rendszerért rajongó riporter legutóbbi interjújában elmondta hogy szokott hazudni. A Fox News megmondóembere a hozzá hasonlóan konzervatív Dave Rubinnak adott interjút, amiben a a konkurens CNN munkatársairól kérdezték.

“Hazudok, ha sarokba szorítanak. Próbálok nem hazudni, főleg a képernyőn nem. Egyszerűen nem szeretek hazudni, de mégis megteszem, gyengeségből vagy mi.” - felelte Carlson, arra a kérdésre, hogy mit gondol a konkurencia ‘bohócairól’.

Az egyébként erősen elfogult beszélgetés folytatásában Carlson kifejtette, hogy a CNN emberei szisztematikusan hazudnak, úgy, ahogyan ő nem lenne képes. Szerinte ezzel próbálják megvédeni a mostani Biden-adminisztrációt.

Tucker Carlson és Orbán Viktor egyébként jó barátok. Magyarországi turnéja során a Fox News esti műsorában adott interjút a miniszterelnök. A riportert honvédségi helikopterrel utaztatták, valamint fellépett a Fidesz elitet utánpótló MCC nyári fesztiválján is, ahol a kisebb bakik ellenére (poénkodás Erdéllyel, illiberalizmus szidása) nagy sikert aratott a nagyrészt NER-esekből álló közönség előtt.

A Rubin-interjú folytatásában szó esett a szokásos témákról, mint az oltásellenesség vagy a hamisított oltásigazolvánnyal rendelkezők védelme. Azt még mindig nem tudni, hogy a Fox News riportere beoltatta-e magát, de az több megszólalásából kiderül, hogy erősen maszkellenes. Az MCC-s fellépésében is egy egészen lírai képben azonosította a kötelező maszkviselést a szerinte erősen autoriter amerikai baloldal politikájához. (Via The Guardian)

A cikket Lénárd Lili írta.

Karácsony Gergely a Project Syndicate-ben írt az demokráciák és Magyarország helyzetéről. A főpolgármester írásában három olyan kihívást emelt ki, amivel a mai demokráciáknak szembe kell nézniük a fennmaradás érdekében;

• a populizmust mint az antidemokratikus erők mozgatórugóját,

• a jelenséget kiváltó rendszerváltás utáni gazdasági reformokat,

• és a kapitalizmust mint a fenntarthatóságot megakadályozó tényezőt.

Karácsony szerint a demokrácia legnagyobb kihívása az amerikai irodalomból eredő ‘nativista’ populizmus. Nativistaként definiáljuk azokat a rendszereket, ahol a politika csak az ország fő etnikai csoportjának tagjait szolgálja ki. Ebben a politikában nincs helye sem a migrációnak, sem a csoporton kívüli állampolgárok érdekeinek. Ez nem közönséges idegengyűlölet, hanem annak egy politikai megtestesülése, mondhatni intézményesített diszkrimináció.

Azonban Karácsony szerint nem lehet csakis a populizmust hibáztatni. Fel kell tárni azokat a folyamatokat, amik a populizmust befogadó társadalmi összetételhez vezettek. Itt jön képbe a magyar demokrácia első évtizedét meghatározó rendszerváltás.

A főpolgármester szerint a rendszerváltást követő gazdasági reformokkal kezdődött a baj. Az igazságtalan privatizáció megalapozta a fennálló társadalmi egyenlőtlenségeket, kialakítva az osztályok közötti ellentétet, ami egyben a populizmus táptalaja.

A populizmusnál is nagyobb kihívásként a klímaválságot nevezte meg, mivel szerinte a modern társadalmak kapitalista berendezkedése nem fenntartható, és a piacgazdaság természete tönkreteszi a Földet.

A cikket Lénárd Lili írta.

Davy és Daniel Macias 19 hét különbséggel haltak bele a koronavírus súlyos tüneteibe, ezzel öt árvát hagyva maguk után. A kaliforniai pár ötödik gyermekük megszületése előtt kapta el a betegséget. A nagyszülők szerint többet akartak tudni a vakcinák hatásáról, ezért nem vették fel az oltást.

A pár másfél évig nagyon óvatosan élt, de az oltás nélkül még ez sem volt elég ahhoz, hogy ne kapják el a vírust. Minden felületet folyamatosan fertőtlenítettek, minden hazatérés után fürödtek, házhoz szállítással oldották meg a bevásárlást is, viszont nem oltatták be magukat.

„Nem az volt a baj, hogy nem akarták az oltást, tervezték, hogy felveszik” - mondta Terry Macias, a nagymama. Szerinte a pár nem kapott elég információt, ezért nem voltak megbizonyosodva arról, hogy biztonságosak a vakcinák.

Davy, a dél-kaliforniai szülésznő 7 hónapos terhes volt, amikor pozitív koronavírus teszttel kórházba szállították. Az orvosok császármetszéssel segítették világra az újszülöttet, de az anya már nem ébredt fel, augusztus 26-án meghalt. Eközben Danielt, az apát is ugyanabban az intézményben kezelték. Ő még képeken láthatta újszülött lányát, de szeptember 9-én ő is belehalt a vírus okozta komplikációkba.

A kislánynak a mai napig nincs neve. Az anya halála után a nagyszülők arra vártak, hogy az apa dönthessen a névről felépülése után. A kórházi dolgozók ‘Baby Girl’-nek hívják a kisbabát. (CNN)

A cikket Lénárd Lili írta.

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk, pár napja pedig podcastunkban is beszélgetett az afganisztáni háború történetéről.

Csütörtök este 19:30 és 21:00 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Király az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 19:30-kor a Közértben!

A brit közlekedési szakszervezet vírusellenes poszterek hátára ragasztott borotvapengékre hívta fel a metróban dolgozók figyelmét csütörtökön, írja a BBC. Cardiffban az egyik alkalmazott egy ilyen felirat eltávolításakor megsérült. A posztereken “A maszkok nem érnek semmit” felirat olvasható.

A Vasúti, Tengerészeti és Közlekedési szakszervezet (RMT) szerint a vírustagadók teleplakátolták az egész walesi fővárost, és a poszterek hátára ragasztott pengékkel a feliratok eltávolítását próbálják megakadályozni.

“Az oltásellenes összeesküvés-elmélet minden hívője, aki részt vett ebben a gusztustalan akcióban, legyen tisztában azzal, hogy a lehető legszigorúbb büntetésben részesül” - nyilatkozta Mick Lynch, az RMT főtitkára. Lynch azt is kifejtette, hogy szervezetük állásfoglalása szerint az elkövetőkre börtönbüntetést kellene kiszabnia a bíróságnak.

A cikket Lénárd Lili írta.

Rendőrök lepték el csütörtökön az 1989-es vérengzésre emlékező hongkongi múzeumot. Szerdán már letartóztatták a múzeumot működtető szervezet, a Hongkongi szövetség Kína hazafias demokrata mozgalmainak támogatásért aktivistáit, majd csütörtök reggel kipakolták a Június Negyedike Múzeumban kiállított tárgyakat. A Kommunista Párt szerint a civil szervezet külföldi kapcsolatai miatt veszélyt jelent Kínára.

A helyi média munkatársai megörökítették, amint a rendőrök képeket, posztereket és kiállított tárgyakat cipelnek ki a Június Negyedike múzeumból. A tárlat már június óta zárva tartott, mivel a sikeres megnyitó után a hatóságok bejelentették, hogy a megfelelő engedélyek hiánya miatt eljárás indul a szervezők ellen. Az aktivisták a látogatók védelme érdekében önként tartották zárva a tárlatot.

A 32 éve működő szervezetet már évek óta zaklatják a hatóságok. A múzeum először 2014-ben nyitott ki, de két évvel később, politikai nyomásra be kellett zárniuk. 2017 óta minden évben megrendezték a Tienanmen téri mészárlás áldozataira megemlékező illegális virrasztást, viszont a rendőrség eddig nem tudta bizonyítani a rendezvény és szervezet közötti kapcsolatot. Szerdán azonban 12 aktivista bűnösnek vallotta magát a virrasztás szervezéséért.

A cikket Lénárd Lili írta.

Alice Thompson 180,000 font értékű kompenzációt perelt ki korábbi munkaadójától nemi diszkrimináció miatt. A szülési szabadságból visszatérő anyuka 8 helyett 6 órás műszakban akart dolgozni, hogy felvehesse kislányát a bölcsiből. Munkáltatója erre nem biztosított lehetőséget, ezért Thompson kénytelen volt felmondani.

Alice Thompson, a sikeres londoni ingatlanértékesítő 2018-ban ment el szülési szabadságra. Most nyáron tervezett újból munkába állni, de nem tudta teljesíteni a megszokott 8:00-18:00 műszakot, mert 17:00-re kellett mennie mindennap kislányáért a bölcsibe. Munkáltatója nem engedélyezte neki a rövidebb munkanapot, de azt sem, hogy korábban kezdje a műszakot. “Nem volt más út, nem hallgattak rám, meg sem fontolták a rugalmas műszakra tartott igényemet. Nem maradt más, mint a felmondás.” - monta Thompson.

A dolgozó anyuka a változás érdekében tett feljelentést. Azt nyilatkozta, nem akarja, hogy kislánya ugyanezekkel a problémákkal szembesüljön 20 vagy 30 év múlva.

A bíróság indirekt szexuális diszkrimináció miatt ítélte el a munkáltatót. (Via BBC)

A cikket Lénárd Lili írta.

Több ezer afgán menekült ragadt a pakisztáni határon. A tálibok hatalomra kerülése után a szülőföldjükről ugyan kijutottak a szomszédos országba, de most nem hivatalos menekülttáborokban kénytelenek meghúzni magukat, áldatlan állapotok között. Csak magukra számíthatnak, ugyanis a pakisztáni hatóságoktól nem kapnak segítséget, mivel az ottani kormány szerint az elmúlt évtizedekben már így is túl sok afgán bevándorlót fogadtak be. A Deutsche Welle riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke Canberrából Sydneybe repült magángépen a hétvégén, hogy a gyerekeivel töltse a szeptember első vasárnapján ünnepelt Apák napját. Az ország fele szigorú lezárások alatt van a delta variáns terjedése miatt, de Morrison „nélkülözhetetlen dolgozó”-ként kivételes engedélyt kapott a családi utazásra.

A miniszterelnök vasárnap reggel posztolt egy Apák napi képet a családjáról. A megjegyzésében odaírta, hogy a fotó még korábban, az év elején készült, hogy még a látszatát is elkerülje annak, hogy megszegi a korlátozásokat. Természetesen nem említette, hogy közben valóban Sydneyben tartózkodott a családjával, kritikusai ezért azzal vádolják, hogy leplezte utazását.

A munkáspárti ellenzék szerint megdöbbentő, hogy a kormányfő ilyenkor utazik, hiszen az ország határai és számos nagyváros is le van zárva, hogy csökkentsék az utazásokat. Számos apa csak a lezárt államhatáron tudott találkozni a szomszédos tagállam területén élő gyerekével, áthajolva a kordonon.

„Megérdemli, hogy lássa a gyerekét, de ilyen alapon mindenki más is megérdemli” - mondta Bill Shorten ellenzéki képviselő Morrison útjáról, kettős mércét emlegetve.

Ez nem az első eset, hogy Morrisont utazgatásaiért támadja az ellenzék. 2019-ben, a nagy ausztrál erdőtüzek idején Hawaiin nyaralt, amiért később nyilvánosan bocsánatot is kért. Az év elején, a G7 találkozó után, pedig egy héttel meghosszabbította cornwalli útját, hogy feltárhassa családja eredetét. (BBC)

A cikket Lénárd Lili írta.

Boris Johnson brit miniszterelnök parlamenti beszédében védte meg az afganisztáni kivonulást. Az akcióban résztvevő nyugati országokat jelentős kritika érte az elmúlt hetekben, miután a tálibok átvették a hatalmat a NATO-csapatok kivonulását követően.

„Az Afganisztánból kivonuló nyugati erők az elsöprő tálib győzelem ellenére is büszkék lehetnek az általuk hátrahagyott örökségre. (…) Csapataink lehetővé tették 3,5 millió lány oktatását. (…) Megvédtük Afganisztánt és a Nyugatot az al-Kaidától - mondta Boris Johnson hétfői beszédében.

A miniszterelnök szerint kormánya mindent elkövet az Afganisztánban ragadt brit állampolgárok evakuálása érdekében. A külügyminisztérium a múlt héten még nem tudta megmondani, hogy összesen hány emberről van szó. Az ellenzék szerint nemzeti szégyen, hogy a kormány képtelen kimenteni az ott ragadt civileket. A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer szerint Boris Johnson képtelen nemzetközi színtéren vezető szerepet betölteni, pont akkor, amikor erre a legnagyobb szükség lenne.

A cikket Lénárd Lili írta.

Szeptemberben piacra kerül az Emograms, az első magyar gyártású nem helyettesíthető token (NFT) kollekció. Kiss Miklós, nemzetközileg elismert digitális művész betűkből alkotott emojikollekciójának darabjait egymillió forint értékű kriptovalutáért (Ethereumért) árulják majd.

A nem helyettesíthető token (NFT) nagyon leegyszerűsítve lehetővé teszi „eredeti” digitális tartalmak birtoklását. Vagyis: az NFT tulajdonképpen azt igazolja, hogy az alkotás (vagy bármilyen digitális adat) eredeti, nem másolat. Az NFT tehát egyfajta másolásvédelem is, mert még egyszer ugyanazt a kódot nem lehet előállítani. Az NFT ugyanazon a blokklánc (block chain) technológián alapszik, mint a kriptovaluták. A vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, természetesen kriptovalutával, az Emograms esetén Ethereummal. A megvásárolt műkincshez automatikus hitelesítési igazolványt társít a blokklánc, így a tranzakció nyoma örökre a kódban marad, jelezve, hogy a digitális alkotást mikor mennyiért és kinek értékesítették.

Az NFT nagyot futott az elmúlt évben. A blokkláncon tárolt képek és animációk új fejezetet nyitottak a képzőművészet vagy legalábbis a műkereskedelem történelmében. Kialakult egy platform, ami átírja az aukciók eddigi szabályait, ahol az alkotások egyediségét nem a gyűjtők, hanem a blokkláncba kódolt okosszerződések hitelesítik. Az itt árult dolgok értéke nem a vizuális élmény, hanem a tartalom meghamisíthatatlansága. Mint a Mona Lisa. Nemcsak azért ér ennyit, mert szép, hanem azért is, mert eredeti.

Elképzelhetetlennek tűnhet, de a digitális műalkotásoknak Mona Lisa-szintű ára is van. A világháló forráskódját 5,4 millió dollárért árverezték el animációs NFT-ként júniusban, a CryptoPunk pixelekből álló darabjait pedig 11 millió dollárért árulják. A legdrágább NFT, Mike “Beeple” Winkelmann munkája, több mint 20 milliárd forint értéken kelt el, háromszor annyiért, mint a legdrágábban eladott Banksy-festmény.

Kettősponttól a milliókig

Bár külföldön óriásit futott az Emograms, itthon más projektekből lehet ismerős Kiss Miklós neve. Ő tervezte a Design Terminál, a Juiceline, a Pléz, de még az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség arculatát is. Ő felelt Kaposvár városimázsáért és a Millennium Házának belsőépítészeti tervéért. Aztán jöttek az emojik.

Az egész projekt 2015-ben kezdődött, amikor az évtizedes hagyományt megtörve, az oxfordi szótár egy szó helyett a sírva nevetős emojit (

A Rogán Antaltól elvált, de a nevét megtartó Rogán-Gaál Cecília új családjával érkezett az éves kötcsei Fidesz-találkozóra. A nyárias idő, és a Tóth Gabi által is bemutatott újhullámos nemzeti viselet virágzó divatja ellenére is dizájner ruhákban, fullos hypebeast szettben vett részt az eseményen. A laza, mondhatni utcai összeállítás az ékszerek nélkül körülbelül 2 millió forintot érhet.

Tételesen:

• Louis Vuitton edzőcipő: 217 ezer forint

• Louis Vuitton táska: 1,6 millió forint

• Helyreigazítás: Korábban itt azt írtuk, hogy a szoknya Louis Vuitton, és nyolc-, kilencszázezer forintba kerülhetett, de ez tévedés volt. A szoknya Valentino, és „csak” 1100 euróba kerül.

Érkezik az elit a buliba:

(A posztot Lénárd Lili írta.)

Szeptember 6. hétfőtől, három héten át, összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben követhetitek a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu vagy a hamarosan induló 444.hu/partizan oldalakon, a legjobb pillanatokat és összefoglalókat pedig megtaláljátok a Reggel 4! napindító hírlevélben.

Az ellenzéki pártok helyi jelöltjei 32 egyéni választókerületben Gulyás Márton moderálása mellett vitatkoznak a legfontosabb helyi és országos ügyekről. A következő három hétben minden hétfőtől szombatig, délután ötkor és este hétkor kezdődik az élő közvetítés. Az első és a harmadik héten vidéki választókerületekből közvetítünk, a második héten a budapesti vitákat adjuk.

A viták online élőben közvetítjük, de többet közülük a helyszínen is lehet követni, erről itt találtok pontos információkat.

• Baranya 1 – Pécs

Kik? - Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd) vs Nemes Balázs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 24. 17:00

• Baranya 2 – Pécs

Kik? - dr. Keresztes László Lóránt (LMP) vs. Dr. Szakács László (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 24. 19:00

• Borsod-Abaúj-Zemplén 1 - Miskolc

Kik? - Csabalik Zsuzsanna (LMP) vs dr. Simon Gábor (MSZP) vs Szilágyi Szabolcs (Jobbik)

Mikor? - 2021. szeptember 25. 17:00

• Borsod-Abaúj-Zemplén 2 - Miskolc

Kik? - Hegedűs Andrea (DK) vs dr. Varga László (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 25. 19:00

• Budapest 1 - Belváros

Kik? - Csárdi Antal (LMP) vs Gelencsér Ferenc (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 15. 17:00

• Budapest 14 - Rákosmente

Kik? - Lukoczki Károly (MSZP) vs Szilágyi György (Jobbik)

Mikor? - 2021. szeptember 14. 17:00

• Budapest 17 - Csepel-Soroksár

Kik? - Komjáthi Imre (MSZP) vs Szabó Szabolcs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 17. 17:00

• Budapest 18 - Budafok

Kik? - Molnár Gyula (DK) vs Tóth Endre (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 16:00

• Budapest 2 - Újbuda

Kik? - Gy. Németh Erzsébet (DK) vs Orosz Anna (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 17. 19:00

• Budapest 3 - Hegyvidék

Kik? - Hajnal Miklós (Momentum) vs Dr. Komáromi Zoltán (DK) vs Visi Piroska (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 13. 17:00

• Budapest 4 - Rózsadomb

Kik? - Kálmán Olga (DK) vs Szalai Krisztina (Párbeszéd) vs Tordai Bence (Párbeszéd)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 20:00

• Budapest 5 - Erzsébetváros-Terézváros

Kik? - dr. Beleznay Zsuzsanna (Jobbik) vs dr. Oláh Lajos (DK) vs Tompos Márton (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 14. 19:00

• Budapest 6 - Józsefváros-Ferencváros

Kik? - Csordás Anett (Momentum) vs Demeter Márta (Jobbik) vs Jámbor András (Párbeszéd) vs Manhalter Dániel (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 15. 19:00

• Budapest 8 - Zugló

Kik? - Hadházy Ákos (Momentum) vs Tóth Csaba (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 13. 19:00

• Budapest 9 - Kőbánya-Kispest

Kik? - Arató Gergely (DK) vs Burány Sándor (Párbeszéd) vs Paróczai Anikó (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 16. 18:00

• Békés 3 - Gulya

Kik? - Leel-Őssy Gábor (DK) vs Mikóné Hirth Beáta (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 22. 17:00

• Békés 4 - Orosháza

Kik? - Sebők Éva (Momentum) vs dr. Szabó Ervin (Jobbik) vs dr. Szelényi Zoltán (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 22. 19:00

• Csongrád 1 - Szeged

Kik? - Dr. Binszki József (DK) vs Szabó Sándor (MSZP) vs Törőcsik Károly Konrád (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 20. 17:00

• Csongrád 2 - Szeged

Kik? - dr. Bellányi Balázs (ÚVNP/LMP) vs Mihálik Edvin Máté (Momentum) vs Tóth Péter (Jobbik) vs Tóth Szabolcs (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 20. 19:00

• Csongrád 4 - Hódmezővásárhely

Kik? - Márki-Zay Péter (ÚVNP/Párbeszéd) vs Mucsi Tamás (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 21. 17:00

• Fejér 1 - Székesfehérvár

Kik? - Barlabás András (Momentum) vs dr. Márton Roland (MSZP) vs Ráczné Földi Judit (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 11. 19:00

• Győr-Moson-Sopron 1 - Győr

Kik? - Jancsó Zita (DK) vs Pollreisz Balázs (MSZP) vs Rehó Tibor (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 23. 19:00

• Hajdú-Bihar 1 - Debrecen

Kik? - dr. Fábián István (Párbeszéd) vs Illés-Rácz Mariann (Jobbik) vs dr. Pálinkás József (ÚVNP/Jobbik) vs Szabó Bence (Momentum) vs Varga Zoltán (DK)

Mikor? - 2021. Szeptember 07. 17:00

• Hajdú-Bihar 2 - Debrecen

Kik? - Fülep Olivér (Jobbik) vs Mándi László (Momentum) vs Vaszkó Imre (DK)

Mikor? - 2021. Szeptember 07. 19:00

• Heves 1 - Eger

Kik? - Berecz Mátyás (DK) vs Jánosi Zoltán (Momentum)

Mikor? - 2021. szeptember 08. 17:00

• Komárom 1 - Tatabánya

Kik? - dr. Gurmai Zita (MSZP) vs dr. Konczer Erik (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 23. 17:00

• Nógrád 1 - Salgótarján

Kik? - Dömsödi Gábor (ÚVNP/Jobbik) vs Godó Beatrix (DK) vsHorváth Ferenc (Momentum)

Mikor? - 2021. Szeptember 08. 19:00

• Pest 1 - Érd

Kik? - Dr. Bősz Anett (DK) vs Ollero Marco (Momentum) vs Tetlák Örs (LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 11. 17:00

• Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 - Nyíregyháza

Kik? - dr. Csipkés József (Momentum) vs Lengyel Máté (Jobbik) vs Mike András (MSZP)

Mikor? - 2021. szeptember 09. 17:00

• Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 - Nyíregyháza

Kik? - Aranyos Gábor (MSZP) vs dr. Gyüre Csaba (Jobbik) vs dr. Kiss Krisztián (ÚVNP/LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 09. 19:00

• Vas 1 - Szombathely

Kik? - dr. Czeglédy Csaba (DK) vs Koczka Tibor (ÚVNP/DK) vs Ungár Péter (LMP)

Mikor? - 2021. szeptember 06. 19:00

• Zala 3 - Nagykanizsa

Kik? - Berta Krisztián (Jobbik) vs Horváth Jácint (DK)

Mikor? - 2021. szeptember 06. 17:00

(Ezt a posztot Lénárd Lili állította össze.)

Hamarosan négynaposra rövidül a munkahét Izlandon, ahol első lépésként a heti munkaidőt 36 órásra csökkentették. Péntek délután a legtöbb munkahely már üres. Mindez nem jelenti azt, hogy a teljesítmény is csökkent. Ahogy egy kutatás is bizonyította, ugyanannyi munkát tudnak elvégezni az emberek négy nap alatt is, mint amennyit eddig öt nap alatt produkáltak. Erről szól a Deutsche Welle riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

„Ha nem érted a futballt, nem értheted Orbánt, ha nem érted Orbánt, nem értheted, mi zajlik ma az országban.”

Így írt Kele János blogger és futballszakíró a Győzelmi kényszerről, a 444 júniusban megjelent könyvéről, ami Orbán Viktor és a foci kapcsolatán keresztül segít megérteni, miért hasonlítanak a magyar belpolitika napjai egy soha véget nem érő kiesési rangadóhoz.

A könyv első kiadását hetek alatt elkapkodták, de már a második is kifutóban van. A Libri általános sikerlistáján és a Líra sikerkönyvei között is tartja előkelő helyét.

Vasárnap az Ünnepi Könyvhéten találkozhatsz a szerzővel, Rényi Pál Dániellel, aki szeptember 5-én, vasárnap 14 órától a Líra Könyv pavilonjánál (a 38-as számú standon) dedikálja első könyvét.

A Facebook-esemény ezen a linken érhető el, itt pedig lehet böngészni a könyvhét teljes programját.

Az elmúlt hónapokban a Győzelmi kényszert méltatta a Telex, a HVG, a Könyves Magazin, a Magyar Hang , a Magyar Narancs és több politikai-, illetve futballblogger is. Váncsa István, az Élet és Irodalom kritikusa így írt róla:

"letehetetlen, és ez csak egy érdeme a sok közül."

Itt lehet beleolvasni a könyvbe, a szerzővel készült Plankó Gergő-podcast pedig ezen a linken elérhető.

A Győzelmi kényszer továbbra is megvásárolható a 444 webshopjában és a nagy könyvterjesztőknél is, és kapható e-könyv formátumban is.

Szeptember 6. hétfőtől, három héten át, összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben követhetitek a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu vagy a hamarosan induló 444.hu/partizan oldalakon, a legjobb pillanatokat és összefoglalókat pedig megtaláljátok a Reggel 4! napindító hírlevélben.

A Partizán olyan vitasorozatot szervez az előválasztás jelöltjeivel, amire a magyar politikai nyilvánosság történetében még nem volt példa. Az ellenzéki pártok helyi jelöltjei 32 egyéni választókerületben Gulyás Márton moderálása mellett vitatkoznak a legfontosabb helyi és országos ügyekről, a magyar közélet fontos kérdéseiről. Ezek a viták segíthetnek dönteni a választópolgároknak jelöltek és pártok között, közvetítésüket mindkét szerkesztőség kiemelt feladatának tartja.

A következő három hétben minden hétköznap és szombatonként délután ötkor és este hétkor kezdődik az élő közvetítés, tehát naponta két vita lesz. Az első és a harmadik héten vidéki választókerületekből közvetítünk, a második héten a budapesti vitákat adjuk. A miniszterelnök-jelölti vitákat a terveink szerint szeptember 18-án és október 8-án közvetítjük. A napi két 70 perces élő vita legizgalmasabb pillanataiból másnap délelőttre összefoglaló videók készülnek, ezek a 444 Reggel 4! napindító cikkében és hírlevelében lesznek először elérhetők, majd délelőtt kikerülnek a közösségi csatornákra is.

A Partizán és a 444 felületein és közösségi médiás csatornáin a magyar választópolgárok millióit érheti el a vitasorozat.

Idén 95 százalékkal kevesebb magyar diák kezdi az egyetemet az Egyesült Királyságban, mint tavaly. Az uniós diákhitel és az alacsony tandíj nélkül kifizethetetlenné vált az angliai továbbtanulás. Ezzel eltűnik egy több ezer fős magyar diákközösség, és vele együtt a kinti szervezetek is, amik eddig képesek voltak hazacsábítani a brit diplomás fiatalokat. Persze lehet menni máshova is tanulni, de egyelőre nincsen olyan ország, ahonnan ilyen szervezetten importáljuk haza a diaszpóra tagjait. A honvágy pedig sokszor kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nyugati fizetésekkel.

A brit felsőoktatási minisztérium 2020 nyarán jelentette be az uniós egyetemistákat érintő változásokat. Az eddigi 9 250 fontról (kb. 3 millió forint) átlagban 27 ezerre (kb. 10 millió forint) is emelkedhet az éves tandíj, és eltörlik a teljes összeget fedező diákhitelt, amit a kint tanuló magyar diákok 85-90 százaléka vett eddig igénybe.

A magyar átlagkeresetek mellett szinte ez volt az egyetlen módja az angliai továbbtanulásnak. Több diákszervezet is dolgozik az alternatív finanszírozás kidolgozásán, de az ilyen szintű támogatáshoz jelentős politikai vagy gazdasági érdekre van szükség.

„Két év múlva nem lesznek kint magyar diákok, hacsak nem történik valami drasztikus változás a költségrendszerben, akár itthon, akár az Egyesült Királyságban”

- mondta Karagich Bálint, a egyetemi közösségeket összetartó Hungarian Youth Association (HYA) társalapítója.

Eddig minden tanévben kint tanult 2500-3000 magyar hallgató, akiket különböző szervezetek, mint a Milestone Institute, a Hungarian Youth Association vagy a New Generation Centre fogtak össze azzal a céllal, hogy hazahozzák a toplistás egyetemekről diplomát szerzett diákokat. Ennek a folyamatnak most vége lesz, a HYA becslései szerint 2021 után maximum 1-2 diák lesz elszórva egyetemenként.

Mit ér itthon egy brit diploma?

Sokan bele sem gondolnak, mennyi mindent köszönhetünk az Egyesült Királyságnak. Pontosan, mennyi mindenkit.

Ott van például országunk miniszterelnöke, aki egy ösztöndíjprogram keretein belül féléven át hallgatta a liberális filozófia történetét Oxfordban. Na meg Orbán ellenpólusa, Soros György, aki szintén Angliában, a London School of Economicson szerezte diplomáit. Persze azért van pár náluk kevésbé ellentmondásos figura is.

Az elmúlt két évtizedben kialakult diákközösségek rengeteg Nagy-Britanniában képzett fiatalt csábítottak haza. A Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatt listáján minden évben több brit diplomás fiatal is szerepel. Az idei lista egyik legfiatalabb tagja, Zwecker Bence a University of Warwickon szerezte diplomáját, mielőtt társaival megalapították a Munch.hu ételmentő applikációt, amivel egy év alatt 43 000 adag kidobásra kerülő ételt mentettek meg. A La Femme top 50 Tehetséges Magyar Fiatal listán is óriási a brit diplomások aránya. Az idei listán szereplő 25 emberből 8 tanult az Egyesült Királyságban, köztük Zálnoky Krisztina, a V4SDG, Visegrádi Négyek a Fenntarthatóságért civil szervezet egyik alapítója.

De minden korosztályban találni angliai sikereket. Zolnai György, a Raiffeisen bank vezérigazgatója Cambridge-ben szerezte diplomáját. Hajnal Miklós, a Momentum politikusa Oxfordban, Volom András, az ENSZ egykori ifjúsági nagykövete a King's College-on tanult. Greskovits György, a Milestone alapítója a UCL-en csinálta meg a doktoriját, Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója pedig szintén az oxfordi egyetemen kutatta a demokrácia állapota és a média üzleti modelljei közötti kapcsolatot.

Nem az átlagkereset hozta haza a magyarokat

Annak ellenére, hogy a toplistás diplomákkal a magyar kereset sokszorosát kaphatják meg kint, a legtöbb hallgató így is Magyarországban gondolkodik. A HYA felmérései szerint a diákok 84 százaléka visszatérne 5-10 éven belül, és aki nem, az is szívesen dolgozna Magyarországgal kapcsolatos projekteken.

De ez a tendencia nem magától alakult ki. A közösséget összefogó szervezetek évek óta azon dolgoznak, hogy a brain draint átbillentsék brain gainre, azaz, hogy a kint tanuló diákok egyetem után a magyar gazdasági és társadalmi folyamatokban vegyenek részt. Ezt leginkább a magyarországi lehetőségek, partnercégek gyakornoki lehetőségeinek hirdetésével érték el.

Az első ilyen intézmény a Milestone Institute volt, akik az Egyesült Királyságba készülő diákok akadémiai felkészítésében vettek részt.

„Azzal, hogy a diákok hozzánk jártak, kialakult egy diaszpóra hálózat, egy olyan közösség, akik mindenfélében együtt tevékenykedtek. Ebben nyilván nemcsak a Milestone-os diákok vettek részt, de belőlük indult több olyan spin-off, mint például a Future Hungary Konferencia, ami láthatóan bővítette ezt közösséget” - mondta Greskovits György, az intézmény alapítója.

A kinti diákok közösségét a New Generation Centre és a Hungarian Youth Association fogta össze. Ők eddig workshopokkal, mentor- és ösztöndíj programokkal segítették a diákok hazatérését. A közösséget pedig különböző rendezvényekkel, londoni bulikkal és összangliai gólyatáborokkal tartották fent.

„A magyar munkalehetőségekről szóló kevés információ az egyik legfőbb oka a külföldön maradásnak. Ezzel ellentétben a család és a nyelv két jelentős dolog, amiért a diákok hazatérnek. Azok, akik részesei a mi közösségünknek, sokkal jobban megőrizték a kulturális magyar köteléket mint mások” - mondta Pirityi Soma a HYA társalapítója.

Hollandia az új Anglia?

A brexittel véget ér a magyarok angliai továbbtanulása, és a fókusz áthelyeződik más nyugati országokra. Viszont még évek kérdése, hogy más helyeken is létrejöjjenek olyan hálózatok, amik képesek hazahozni a magyarokat.

Hollandia erre a legesélyesebb, a Milestone alapítója szerint ez lesz az új diaszpóraközpont. Nemcsak azért mert angol nyelvterület, hanem azért is, mert sokkal alacsonyabbak a tandíjak, és könnyebb a felvételi is. A HYA alapítói már el is kezdték bővíteni a Hollandiában tanuló magyar diákok hálózatát: „Három hete hoztuk létre a Facebook-csoportot és már több mint 150-en vannak benne, exponenciálisan növekszünk, mert az emberek húzzák be egymást.”

A német nyelvterületeken is rengeteg magyar tanul, viszont a legtöbben műszaki pályán, amit sokkal jobban megfizetnek kint. Diákközösségek nincsenek, sem őket összefogó szervezetek, ezért a kulturális kötelék és karrierlehetőségek hiányában innen a mai napig nem működik a diploma-export.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

• Szemét mindig volt, van és lesz, de kukából Budapesten az elmúlt hónapokban lett érezhetően kevesebb.

• A főváros által leszerelt kukák helyett egyes kerületek helyeztek ki újakat saját forrásból, néha erejükön felül.

• A szeméthelyzet a közeljövőben biztosan nem javul, pedig vannak ígéretes kezdeményezések.

Bravó! – kommentálta januárban a fővárosi Fidesz a hírt, miszerint harmadával kénytelen csökkenteni Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. az utcai hulladékgyűjtők számát. „ Budapest utcái amúgy is rendkívül szemetesek és a köztéri kukákból gyakran folyik ki a szemét. Mi lesz akkor, ha a hulladékgyűjtők számát harmadával csökkenti a Karácsony Gergely vezette főváros? Még több szemét és kosz az utcákon?” – tették fel az akkor még csak költőinek szánt kérdést, ám azt már nem tették hozzá, hogy a szemetesek számának drasztikus csökkentésére leginkább azért kényszerült a főváros vezetése, mert a kormány a járvány leple alatt létfontosságú forrásokat vont el tőlük.

„Természetesen nem azért szerelik le a kukákat, hogy szemetesebb legyen a város” – nyilatkozta akkor a Narancs.hu-nak Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A kormányzati elvonásoknak köszönhetően a köztisztasági feladatok elvégzésére csaknem 2 milliárd forinttal jut kevesebb idén, ezért szerelt le az FKF Zrt., amely a közterületi hulladékgyűjtők üzemeltetését végzi, körülbelül 3000 szemetest, az intézkedés reményeik szerint 120 millió forintos megtakarítással jár majd.

Az várható volt, hogy a kukakrízis nem rögtön válik láthatóvá, hiszen az év elején még szigorú kijárási korlátozás volt érvényben, emellett a szórakozóhelyek, éttermek sem üzemeltek, és turisták sem járták a várost.

A szeméthelyzet persze nem idén vált központi kérdéssé, a probléma jóval régebbi. Talán jól érzékelteti a helyzetet, hogy a 2012 óta működő Járókelő.hu-n országszerte a második leggyakoribb ügytípus, amit bejelentenek, az a szeméttel kapcsolatos (az örökös első a forgalomtechnika): hiányzó szemetesek, túlcsorduló kukák, illegálisan lerakott szemét, ezek állandó bosszúságot okoznak a járókelőknek.

A 2019-es önkormányzati választás idején is találkoztunk jócskán olyan kampányígéretekkel, mint a szeméthelyzet megreformálása: lásd Soproni Tamást és a Terézvárost („Szemét helyett REND”), vagy éppen Baranyi Krisztinát és a IX. kerületet, ahol például az első intézkedések között szerepelt a nagy teljesítményű takarítógépek vásárlása.

Innen nézve tökéletes csapdahelyzet a főváros számára a kukák számának csökkentése: nincs pénz az összes általuk finanszírozott tartály fenntartására, a kerületek is rossz anyagi helyzetben vannak, szemét viszont volt, van és lesz, ha tehát kevesebb a kuka, a lakosság biztos nem lesz boldog – ez pedig könnyen a városvezetőkön csattanhat.

Na de végül mi is történt az elmúlt fél évben kukafronton?

Ahogy azt a 444 is megírta, a Fidesz-közeli propagandalapokban Budapest eposzi jelzője mostanában a “bűzös” és a “mocskos” lett, szinte naponta jelennek meg olyan anyagok például a Metropolban, amelyek a káosz, a bandákban tobzódó hajléktalanok és vad drogoshordák mellett rendre kiemelik a szemét és a kosz elviselhetetlenségét. És bár nyilván a helyzet közel sem annyira apokaliptikus, mint amennyire ezt igyekeznek Karácsony Gergely főpolgármesterségére ráégetni, de az sem véletlen, hogy a téma ennyire megragadta a bértollnokok fantáziáját.

Hiszen érezhetően kevesebb a kuka, ráadásul időnként a mai napig tűnnek el példányok az utcákról, miközben látványosan nő a szemét mennyisége – nem függetlenül attól, hogy egyre többen és egyre többet vagyunk az utcákon.

Az FKF Zrt. tájékoztatása szerint a leszerelt tartályokat, azok helyszíneit szakmai szempontok alapján választották ki. Ilyen szempont például, hogy az elmúlt években - “a környezettudatos, urbanizációs trendek eredményeképpen” - általánosságban is kevesebb hulladék kerül a közterületeken elhelyezett kukákba, és az emberek inkább az arra szolgáló tartályokba helyezik a szelektíven gyűjthető hulladékot, vagy az, hogy egyre kevesebben használják a köztéri edényeket az otthoni kommunális hulladék elhelyezésére.

A járvány idején azonban más szempontok is megjelentek: kihasználatlanná váltak kukák a közösségi közlekedésben történt változások miatt (kevesebb volt az utas, megnőtt a gyalogosforgalom), a korábbinál lényegesen kevesebb turista jött a fővárosba, az általuk korábban előszeretettel látogatott helyszínek kiüresedtek, viszont egyes köztereken a kijárási tilalom előtt és után, a szórakozóhelyek bezárása idején megnőtt esténként a baráti társaságok száma, és ezzel együtt a keletkező szemét mennyisége is.

Az FKF Zrt. kérdésünkre elmondta: a leszerelésekkel kapcsolatban érkeztek lakossági bejelentések hozzájuk. „Jogos észrevétel esetén – amennyiben ez szakmailag is indokolt volt – visszakerült a tartály, ugyanakkor az adott helyszín egy másik pontján, egy kevésbé kihasznált tartályt leszereltek munkatársaink” – közölték.

Vagyis ha egy kuka visszakerült, egy másik eltűnt.Az FKF Zrt. így tehát továbbra is mintegy 8000 utcai szemetessel foglalkozik, azt pedig, hogy valóban sikerül-e annyit spórolniuk a leszerelt kukákon, amennyit szeretnének, csak a 2021-es év pénzügyi zárása után derül ki, ám – ahogy fogalmaztak – „előzetes becslésként a korábban prognosztizált költségcsökkentés reális képet mutatott.” Tájékoztatásuk szerint folyamatosan figyelik a frekventált területek látogatottságát, és a keletkező hulladék mennyiségét.

Jelenleg azt tapasztalják, hogy nem nőtt meg tartósan a szemét mennyisége, így az utcai hulladékgyűjtőket se ürítik gyakrabban. Viszont a foci-Eb ideje alatt Budapesten az érintett területeken (tehát például szurkolói felvonulások helyszínein, mint a Hősök tere, az Ajtósi Dürer sor vagy a Stefánia út) ideiglenesen kihelyeztek nagyobb szelektív és kommunális tartályokat.

Nincs miből, és nem is lesz

Tüttő Kata kérdésünkre elmondta: gyakorlatilag olyan helyzetben van a főváros, hogy télen azért imádkoztak, hogy ne essen a hó, nyáron pedig azért, hogy minél kevesebb legyen a hőhullám, ugyanis mind a síkosságmentesítés, mind az utak fellocsolása milliárdos tétel, amit alig tudnak kigazdálkodni.

“A rendszer olyan szinten fenntarthatatlan, hogy az év végéig nem látunk el” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes. Tüttő szerint amit lehetett, azt igyekeztek racionalizálni, így például az FKF több tucatnyi osztályát szüntették meg, vonták össze, újratervezték a feladatok elosztását, de a pandémia még így is hozott egy sor olyan többletkiadást - például az első hullám idején speciális takarítást rendeltek el a közösségi közlekedésben -, amelyek tovább nehezítették a helyzetet.

“Másfél év alatt 90 milliárd forinttal rövidítette meg a kormány a fővárost, tulajdonképpen úgy állunk, hogy az összes feladatunk megmaradt, de a pénzünket szinte teljesen elvették. Budapest ugyan gazdaságilag fejlett, ám az itt termelt adóbevételek szinte teljes egészében a központi költségvetésbe folynak be. Ugyanígy súlyos probléma, hogy a rezsicsökkentés miatt az FKF is a 2009-es árakon szolgáltat, miközben az átlagbér azóta megduplázódott, nőttek az energiaárak, és így tovább. És mindeközben a kormány azt sem engedi meg, hogy hitelt vegyünk fel, pedig a fejlesztések egy részét még adósság terhére is hajlandóak lettünk volna elvégezni. Így viszont nem hogy fejleszteni nem tudunk, de a meglévő infrastruktúra is tönkremegy. Amin lehetett, azon spóroltunk, további megszorításokra viszont már nincs lehetőség, mert nincs miből csökkenteni. Az fontos szempont volt, hogy a munkaerőre vigyázzunk, és nem változtattunk a takarítás mennyiségén sem, mert nem hiszünk ebben” - fogalmazott Tüttő Kata.

Átterhelt feladatok

És itt érdemes rátérni a kerületekre, hiszen a köztéri kukák leszerelése rájuk is terhet rótt – nem is kicsit. Ugyanis bár az FKF szerint nem nőtt érdemben a hulladék mennyisége, a kukák száma jelentősen csökkent. A főváros kerületei anyagi szempontból nagyon különböző helyzetben vannak: van, amelyik a csőd szélén áll, és van, amelyiknek még tartalékai is vannak.

Alapesetben rendelet szabályozza, hogy a közterületekre a Fővárosi Önkormányzat vagy a kerületek helyeznek ki kukákat, attól függően, melyikük kezelésében vannak. Azok az utak például, ahol villamos, busz, troli jár, a fővároshoz tartoznak, így a takarításukért is a főváros felel. Viszont a januári kukaleszerelési hullám óta előfordulhat, hogy az eltüntetett fővárosi szemetes helyett ezeken a területeken is megjelentek önkormányzati tartályok - bár leginkább akkor, ha ürítésük nem ró túl nagy terhet a kerület takarítási rendjére.

Ahogy azt a 444 is megírta, a Józsefvárosban például 1368 utcai szemetes van, ebből korábban 518-at üzemeltetett az FKF Zrt., a maradék 850 pedig a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. tulajdonában és kezelésében volt. Januárban Békési Zsuzsa, a kerületi önkormányzat sajtófőnöke azt nyilatkozta az ügyben: „vészesen szűkülő forrásaink ellenére mindent megteszünk annak érdekében, hogy az utcai szemetesek (várható) 15 százalékos csökkenése ne okozzon köztisztaságromlást Józsefvárosban. A múlt év végén egy új takarítógépet is beszereztünk ennek érdekében.” Emellett azt is jelezték, hogy tárgyalást kezdeményeztek az FKF Zrt.-vel, hogy pontosan honnan kerüljenek le a szemetesek.

Békési Zsuzsa most megkeresésünkre közölte: a az FKF-vel végül abban állapodtak meg, hogy az eredetileg leszerelni tervezett 214 szemetes helyett végül csak 186-nak kellett mennie.

Cserébe a kerület ezekre a területekre sűrűbb takarítást és a délutános műszak növelését rendelte el. Tudomásuk szerint az FKF Zrt. az elmúlt fél évben Józsefvárosban nem szerelt vissza egyetlen kukát sem, viszont a Városüzemeltetési igazgatóság az eltüntetett szemetesek közvetlen közelébe 21 db kukát helyezett ki, emellett idén 50 szemetes cseréjét és új helyszínre telepítését tervezi. A szemetesek beszerzési költsége kb. 15.000-21.000 forint között mozog – tudtuk meg Békési Zsuzsától.

Vagyis közel milliós tételről beszélünk, és ebben nincs még benne a sűrűbb takarítás, a délutános műszak költsége – abban a kerületben, amelyet egyébként különösen érzékenyen érintettek a kormányzati elvonások, csak tavaly a kerület a működésére fordítható pénz 15 százalékát húzták ki a zsebükből.

A kukák számának csökkentésével kapcsolatban januárban Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere is azt nyilatkozta: kompromisszumra törekednek az FKF Zrt.-vel ám ha minden kötél szakad, „saját maguk helyeznek ki kukákat azután, hogy az FKF munkatársai leszerelték azokat.”

A kerület információi szerint az FKF végül 203 szemétgyűjtőt szerelt le. „Tucatnyi esetben kértünk felülvizsgálatot, és ezekben az esetekben visszaszerelték a gyűjtőedényeket” – közölték megkeresésünkre. Hozzájuk is érkeztek lakossági visszajelzések a kukák hiányáról, „de jórészt információt kérnek a lakók arról, miért szerelte le az FKF az adott szemétgyűjtőt.”

Az önkormányzat a leszerelésektől függetlenül igyekszik szemeteseket kihelyezni azokra a helyszínekre, ahol erre igény mutatkozik – jellemzően parkokba, de a lakossági panaszok hatására cseréltek például azért is kukákat, mert a madarak a meglévőkből széthordták a szemetet, az új kukákat viszont már nem tudják széttúrni.

Baranyi Krisztina polgármester kérdésünkre elmondta: az FKF által leszerelt kukák helyére Ferencvárosban az önkormányzat nem helyezett ki sajátokat, viszont egyes közterületek felújításakor (ilyen például a Bakáts tér) direkt több szemetessel számolnak. Emellett az FKF-től rendelnek saját költségen takarítást is, vagyis a kerület fizet azért, hogy egyes utcákat az FKF faltól falig megtisztítson.

Terézvárosban nemrég avatott vadiúj kukákat az önkormányzat. Szám szerint 50-et raktak ki, szép kék színben, a legforgalmasabb utcákra. Volt mit pótolni: az FKF 450 szemeteséből 150-et szerelt le a kerületben.

Vagyis látható, hogy a kormányzati elvonások miatt a főváros ugyan kénytelen volt csökkenteni a kukaszámot, ezt azonban a kerületek próbálják valamelyest, erejükhöz mérten kompenzálni. Mindeközben érezhetően nő az utcákon a forgalom, és ezzel párhuzamosan értelemszerűen nő a kukák kihasználtsága is. Szemetes viszont csak akkor lesz több, ha a helyi önkormányzatok kigazdálkodják, az FKF tartja magát a januárban kijelölt célszámokhoz.

Amiben fejlődni kell, és ami már elkezdődött

És a végére még két szempont. Az FKF a zöld kukák leszerelésének egyik indokaként a szelektív hulladékgyűjtés terjedését jelölte meg. Ez három módon valósulhat meg: lakossági hulladékudvarból 17 található a fővárosban, emellett van 94 olyan szelektív gyűjtősziget, ahol mind az öt újrahasznosítható csomagolási hulladékot (papír, műanyag + fém, fehér és színes üveg) ki lehet dobni, 124 gyűjtőszigeten pedig csak az üvegeket lehet kirakni, 2014 óta pedig egész Budapesten megvalósul a házhoz menő szelektív gyűjtés, de csak a papír-, műanyag- és fémhulladékot viszik így el. Ha viszont a nagyságrendeket nézzük: 2019-ben valamivel több, mint 41 ezer tonna hulladékot szállítottak el így, ami viszont még így is alig 6,5 százaléka a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékmennyiségnek. A hulladékudvarokban és a szelektív gyűjtőszigeteken lerakott szemét mennyisége pedig még ennek is csupán a töredéke. Vagyis bőven van még hová fejlődni.

A zöld kukák ügyében mindenképp: jelen formájában az utcai hulladékgyűjtésnek előbb-utóbb meg kell szűnnie, amihez szükség van az egyszer használatos hulladékok kivezetésére. A műanyag esetében ez már kezd láthatóvá válni, de még messze vagyunk a kívánatos helyzettől. Tüttő Kata elmondta: az európai körforgásos gazdasági cselekvési terv részeként, amennyiben Magyarország tartja magát az elfogadott célokhoz, már 2023-tól a lebomló hulladékot külön kellene gyűjteni. De hogy ez hogyan valósulhat meg ilyen rövid időn belül, azt egyelőre ők sem látják. “Az utcai szelektív hulladékgyűjtéssel sokfelé próbálkoznak, de hiába használják tízből kilencen jól az ilyen szemeteseket, ha egy ember beledob valami nem odavalót, az egész kárba megy. A szemléletformáláson még sokat kell dolgozni” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

A másik szempont - amiben van fejlődés is - a “szennyező fizet” elve, vagyis az, amikor a hulladékszállítás és -kezelés költsége a hulladékot termelő felet terheli. Ez alapján a jelentős mennyiségű hulladékot generáló gazdálkodó szervezeteknek (pl. gyorséttermek, élelmiszerüzletek, vendéglátóhelyek), feladata az üzletek és éttermek környékén a hulladékgyűjtők kihelyezése, valamint a hulladék elszállítása. Az FKF tájékoztatása szerint nemrég indult a kezdeményezés, amelyhez elsőként a McDonald’s csatlakozott: a gyorséttermi lánc munkatársai naponta többször összegyűjtik az eldobált szemetet az éttermek közelében, a forgalmasabb nyári időszakban pedig a vállalás szerint az éttermek vonzáskörzetében lévő, de azoktól távolabb eső területek hulladékmentesítését is elvégzik az FKF munkatársainak bevonásával, akik a hét minden napján szelektíven gyűjtik össze a hulladékot. A logisztikai, munkavédelmi, irányítói tevékenységet is az FKF végzi el, a költségeket viszont a McDonald’s állja.

Az FKF egyébként arra is figyelmeztet: Budapest tisztán tartása többszereplős feladat, amiben nem csak a Fővárosi Önkormányzatnak és cégeinek, illetve az egyes kerületi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is komoly feladata van. Méghozzá abban, hogy “nem szemetelnek és a közterületeken is odafigyelnek arra, hogy mit hova és hogyan dobnak (legyen szó arról, hogy nem dobjuk csak úgy el a szemetet, hogy kidobáskor tömörítjük a hulladékot, hogy minél kevesebb helyet foglaljon a kukában, vagy hogy a szelektíven gyűjthető hulladékot vigyük magunkkal és csak a szelektív gyűjtőbe dobjuk ki)” - fogalmaztak. Ha szerencsénk van, akkor belebotlunk egybe útközben. Ha nincs, akkor vihetjük magunkkal a szemetet hazáig.

Szerző: Diószegi-Horváth Nóra

Magyari Péter, a 444 egyik legtapasztaltabb politikai újságírója elemző cikkben foglalta össze, milyen külső és belső körülmények alakítják majd a következő hónapokban a magyar politikát, és pár napja podcastunkban is beszélgetett a következő választást és az előválasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről.

Ma délután 17:00 és 18:30 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Magyari az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, akkor csatlakozz hozzánk, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Magyari Pétert a magyar és a nemzetközi politika összefüggéseiről, a kormány és az ellenzék mozgásterének határairól csütörtök délután a 444 Közértben.

Kegyetlen körülmények között, élelem és fedél nélkül ragadt a lett-belarusz határon egy iraki menekültekből álló csoport. Belaruszba még legálisan érkeztek, de az EU-tag Lettországba már nem engedték be őket. Ugyanakkor már visszafordulni se tudnak. Belaruszból egyre több menekültet engednek át a határon Európába, ami mögött az ottani elnök, Alekszandr Lukasenka nyomásgyakorlása állhat, aki ezzel érné el, hogy feloldják az országát sújtó EU-s szankciókat. A Deutsche Welle riportja.

Magyari Péter, a 444 egyik legtapasztaltabb politikai újságírója elemző cikkben foglalta össze, milyen külső és belső körülmények alakítják majd a következő hónapokban a magyar politikát, és pár napja podcastunkban is beszélgetett a következő választást és az előválasztást befolyásoló legfontosabb tényezőkről.

Csütörtökön délután 17:00 és 18:30 között a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben Magyari az előfizetők kérdéseire is válaszol.

Ha még nem vagy tag, akkor csatlakozz hozzánk, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Magyari Pétert a magyar és a nemzetközi politikai összefüggéseiről, a kormány és az ellenzék mozgásterének határairól csütörtök délután a 444 Közértben.

Augusztus elsejétől visszaemelik az ételkiszállítás áfá-ját, aminek a csökkentését tavaly novemberben még személyesen Orbán Viktor jelentette be. Akkor a korábbi 27 százalékról 5 százalékra csökkentették az ételek és italok kiszállítását terhelő adót. A „kikönnyítést” - ahogy a miniszterelnök fogalmazott - még novemberben, a koronavírus-járvány miatt megtépázott éttermek megsegítésére vezették be. Most viszont Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára úgy döntöttek, hogy ideje ezt a kedvezményt eltörölni, és visszatérni az eddigi áfához.

Kíváncsiak voltunk, hogy az áfa-emelés mennyire érinti a futárcégeket, és azon belül a nekik alvállalkozóként dolgozó futárokat. Az elmúlt egy év legfelkapottabb foglalkozása lett a futárkodás, és a korábban kicsit talán lenézett hivatásra most már egyre többen tekintenek hasznos és fontos munkaként. A lezárások során jól jött, hogy a home-office, a gyereknevelés és a további otthoni teendők mellett nem kellett még az ebéddel is bajlódni, hanem csak egyszerűen és gyorsan rendelni.

Kétségkívül meghatározó lett ez az iparág a pandémia alatt, de az egyik nagy kérdés az, hogy mi lesz vele most, hogy az éttermek újranyitottak, és az emberek vágynak arra, hogy ebédjüket ne a kanapén ülve, hanem egy kellemes teraszon fogyasszák el. Erre jön még rá az áfaemelés, ami így még nehezebb helyzet elé állítja az ételkiszállítással foglalkozó cégeket és éttermeket.

Járdázók

A futárok számának megnövekedése az utcákon olyan jelenség volt, amit sokan, sokféleképpen fogadtak. Budapesten már amúgy is régóta támogatják a kerékpárhasználatot, de erre a mennyiségű biciklire még a fővárosban sem voltak felkészülve. Vannak, akiket zavarnak az akár a járdákon is suhanó bringások, akik annak érdekében hogy az étel minél hamarabb odaérjen a címre, akár a KRESZ szabályait is félreteszik.

A futárkodás, illetve úgy általában a biciklis közlekedés kérdését a kormányoldal politikai témává is tette. Domonkos László író a Magyar Hírlapban közzétett véleménycikkében a budapesti futárokról úgy nyilatkozott: „olykor az az érzésem támad, mintha valamiféle, szintúgy eszelős bosszúból két keréken járó terroristákat szabadítottak volna erre a jobb sorsra érdemes, gyönyörű világvárosra.” Mondjuk Domonkos azt is hozzátette, hogy „Karácsony főpolgármester úr,[...] pillanatok alatt lazán heringeknek is elviselhetetlen bolondokházát varázsolt a csodás nagykörút amúgy is már legalább húsz éve szűk, néhai kétszer két keskeny sávjából “

Azért, hogy reálisabb képet kapjunk ezekről a kérdésekről, felkerestünk egy tapasztalt futárt, aki dolgozott már mindkét nagy ételszállító cégnél, és rálát azok előnyeire és hátrányaira egyaránt. Futár Feri, nevezzük most így, már 8 hónapja dolgozik futárként, és saját bevallása szerint nem azért kezdett bele, mert a pandémia miatt nem volt más lehetősége, hanem szimplán azért, mert ezt szerette volna csinálni. Az érzés azóta is töretlen, és habár nem a legkönnyebb munka a világon, nem tervezi abbahagyni még most sem, hogy egyre nehezebb lett a futárok élete.

Először arról kérdeztem, hogyan alakult át ez a szakma a nyáron, az étteremnyitások, az áfa-emelés és a jó idő beköszöntével. Feri szerint az áfa nem befolyásolta annyira a piacot, mivel az eddigi kisebb áfa sem látszott meg az árakban, az tiszta profitként jelent meg az éttermeknél. Viszont az érzékelhető, hogy sokkal kevesebb a rendelés, a futárok száma azonban nem csökken ezzel arányosan, hanem még növekszik is, mondja Feri. „Ezért egyre nehezebb olyan beosztást csinálni, aminek a felében nem az Oktogonon álldogálunk rendelésre várva” - mondta. A nyári időszakban amúgy is kevesebb a rendelés függetlenül a vírustól, de az egyedi, hogy újranyitott megannyi étterem, mozi és más szolgáltatás, és még így is ennyien maradtak a futárkodásnál.

Hogy ennek mi az oka? „Őszintén, sokan úgy vannak vele mint én, megszerették ezt a munkát, hiszen sok előnye van”. Mindenki maga választja ki, mikor és mennyit akar dolgozni, kint vannak a szabadban, bicikliznek vagy vezetnek, de ismer olyat, aki a gyorsaság és az izgalom miatt szereti, és végül, de nem utolsó sorban az, aki akar, elég jól is tud vele keresni. Cégenként eltérő, hogy pontosan mennyi az annyi, mert az egyiknél van külön óradíj is, míg a másiknál csak a szállítás díját kapja meg a futár, persze a borravalót mindenhol ők teszik zsebre. De akkor hogyan lehet dönteni arról, hogy melyik cégnél dolgozzon az ember, hiszen kívülről szinte nincs nagy különbség köztük? „Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai, a kollégákkal azt szoktuk beszélni, hogy az lenne az ideális, ha mindkettőből kivennénk a pozitív dolgokat és összeraknánk egy munkáltatóba” - mondta.

Vadkapitalista viszonyok

Megkértem, soroljon fel példákat a cégek megnevezése nélkül arra, hogy milyen eltérések lehetnek különböző futár-szolgáltatásoknál. Az egyiknél, mondta, jobban lehet keresni. Viszont jelenleg annyira sokan vannak, hogy ott nem jut elég műszak, és mivel Feri alacsonyabb csoportban van, ezért sokszor esélye sincs dolgozni. Ha meg nem dolgozik, akkor csak lejjebb kerül és így tovább. Mik ezek a csoportok? „Minden futár bekerül 1-től 10-ig egy csoportba. Értelemszerűen az a jobb, ha minél feljebb vagy, mivel ez dönti el, mikor választhatsz műszakot. Ha feljebb vagy, kényelmesen be tudod magadnak osztani, hogy mikor és mennyit akarsz dolgozni, viszont ha az alsóházban foglalsz helyet, akkor örülhetsz, ha kapsz műszakot, vagy pedig állandóan azt kell nézned, mikor raknak fel egyet cserére.”

Az, hogy mi alapján kerül be valaki egy adott csoportba, sok tényezőből áll össze, Feri is volt már a harmadik és a hetedik csoportban is. Először figyelembe veszik azt, hogy a futár megjelenik-e az adott műszakon, hiszen van olyan, hogy kint szakad, és valaki nem akar dolgozni menni. „Az ilyen futárokat csak cukorfutárnak hívjuk” - mondja. Fontos még az is, hogy késik e valaki a műszakról, hogy dolgozik-e speciális órákban (ebéd, vacsora), hány órát húz le az adott műszakban, mennyit dolgozik összesen, egy órában átlagosan hány rendelést visz ki - „ebből még versenyeket is tartunk magunk között” - továbbá nézik azt is, hogy mióta van valaki a cégnél.

Akkor egy kezdő futár honnan indul és milyen esélyei vannak feljebb kerülni?

„A kezdők a 10-es csoportba kerülnek, amiben csak ők vannak, viszont ez a csoport a 4-essel egy időben választ magának műszakot.” Ezután az újoncnak két hete van rá, hogy bekerüljön egy rendes csoportba, de a besorolás négy hetet vesz figyelembe, így kezdőként amúgy sem tud bekerülni a legjobb csoportba. A pontrendszer része az is, hogy mióta dolgozik valaki a cégnél. Ez eléggé nehezíti az esélyeket. „Jó az elgondolás, hogy honorálják azt, ha lojális vagy, de ezzel a kezdők alapból hátrányból indulnak - mondta erről Feri.”

A kasztrendszeres hasonlatunkat azért elveti. „Az egy kicsit erős kifejezés, de biztos, hogy meg vagyunk különböztetve, és nem vagyunk egyenlőek”. Ez hatványozottan igaz az újoncokra. Nyilván nem hiába van az feljebb, aki ott van, nem is sajnálja tőlük senki a műszakot, „maga a rendszer az, ami igazságtalan”.

És hogyan megy ez egy másik cégnél? „Máshol ez teljesen különbözik, ott tényleg te magad döntöd el, hogy mikor és mennyit dolgozol. Nincsenek műszakok, csak aktiválnod kell magad az applikáción, és már jönnek is a rendelések attól függően, hogy hol vagy”. Továbbá nem kötelező elfogadni az adott rendelést, amit egy futárra osztanak, mert van, ahol nincs ilyen lehetőség, és a besorolásba ez végül beleszámít.

Arra voltam kíváncsi, határozottan meg tudja e mondani, hogy az egyik cég jobb-e, mint a másik „Nem feltétlenül, mindegyiknek megvan a maga hátránya” - mondta. Valahol nagyon sok futárt vesznek fel pont azért, mert nem fix műszakokban dolgoznak az emberek, ezért nekik biztosítaniuk kell egy állandó állományt, akiket be lehet venni. Emiatt viszont olykor meg túl sokan vannak, és egyszerűen nincs rendelés. Sokan emiatt gyorsan otthagyják ezt a céget, és ezért sokkal kevesebb állandó futár van, aki már régóta ott dolgozik.

Pedig a futárkodás veszélyes üzemnek tűnik, ahol számít a tapasztalat. Láthatjuk minden nap a fülünk mellett elsuhanó bringásokat, akik rohannak, hogy odaérjen időben az ebéd. „Igen, ez a munka veszélyes is, még az olyannak is, aki jó kondiban van, jól kerékpározik és betart minden szabályt.” Kinyíló ajtók, hülye autósok, e-rolleresek hada, sok veszély leselkedik rájuk, Ferinek is volt már egy nagyobb balesete, ami után két hétig nem tudott dolgozni. Még hozzátette azt is, hogy minden futárnak, akit ismer, már biztosan volt balesete. Hogyan történt a baleset, ki volt a vétkes? „A körúton történt, a biciklisávban mentem, és hirtelen egy parkoló autó ajtaja nyílt ki előttem, és már nem tudtam fékezni, végül a mentő vitt el, de szerencsére ennek már négy hónapja”. A futárcég ilyenkor semmit sem csinál, hiszen a futároknak sincs közvetlen telefonszámuk egy diszpécserhez, akinek tudnak szólni, hogy mi történt. „Szerencsére két kolléga látta az esetet, és ők írtak a nevemben”.

Van, ahol nincs semmilyen biztosítás, azt mindenki magának intézi, de van, ahol a cég köt biztosítást a futárokra. Szerencsére Ferinek volt biztosítása, „de így is két hétig utána nem tudtam dolgozni, ami nagy kiesés volt számomra”. Balesete után „csak annyit kérdeztek tőlem, hogy volt-e nálam rendelés”.

A városi közlekedést kéne megreformálni

Sokszor látni a járdán száguldozó vagy szabálytalanul közlekedő futárokat. „Igen, sokszor közlekedünk szabálytalanul, és vannak olyan futárok, akik még biciklizni is alig tudnak, általában az ilyenek az úgynevezett covidfutárok, vagyis azok, akik a vírus miatt kényszerültek rá, hogy ezt a munkát végezzék, és általában ők azok, akik bérelt kerékpárral közlekednek. „Nem szabad náluk sem általánosítani azért, mert vannak olyan futárok, akik nem megfelelően közlekednek“ - mondta Feri.

A miskolci baleset nagyon megrázó volt Feri számára, mert úgy gondolja, hogy a futár volt a hibás, és ez tovább növeli az ellenük irányuló haragot az emberekben. A munkakör része, hogy időben minél gyorsabban odaérjenek egy helyre, „és sokszor ezért szabálytalanul kell közlekednünk. De aki ésszel csinálja, az nem fog balesetet okozni. Ha betartanánk minden szabályt, akkor nem tudnánk mindenhova fél órán belül odaérni”.

Arról, hogy a futárcégeknél van-e bármilyen követelmény vagy esetleg oktatás a balesetmegelőzés és a helyes közlekedés terén, Feri annyit mondott: „sajnos nincsen, és mivel alvállalkozóként dolgozunk, nem is terheli őket semmilyen felelősség egy olyan esetnél, mint a miskolci”. Feri a futárkodástól függetlenül is fontosnak tartaná, hogy Magyarországon legyen valami kötelező KRESZ-vizsga a kerékpárosok számára, vagy az iskolában rendszeres oktatás, aminek a balesetmegelőzés a célja.

Ha már ennyire belementünk a forgalom-szabályozásba, megkérdeztem, hogy aktív kerékpárosként és futárként mit gondol a budapesti, azon belül is a belvárosi biciklis közlekedésről. A politikától függetlenül jó kezdeményezésnek tartja, amit a belvárosi bicikliutakkal csinálnak. „Sőt, sok helyről akár még az autókat is kitiltanám, hogy legyen csak a bicikliseké, rollereseké és a tömegközlekedési járműveké”. Így szerinte sokkal környezetbarátabb és biztonságosabb városunk lehetne.

Budapesten, de már a nagyobb vidéki városokban is szinte a mindennapok állandó szereplői lettek a futárcégek. Az iparág folyamatosan bővül, és ez a tendencia valószínűleg a jövőben sem fog megállni. Sok reklámot és különböző marketing-tartalmat látni mostanában, itt van például a WellHello legújabb klipje, amiben Istenes Bence a videó elején egy futárt alakít. Láthatunk még videó sorozatokat is a YouTube-on, amik csak arról szólnak, hogy a céget reklámozzák.„Sok hírlevelet kapunk, amikben azt írják, hogy mennyivel több a rendelés, és most milyen sokat költenek marketingre, de mi a kollégákkal ebből semmit nem érzékelünk. Sőt azt látjuk, hogy mostanában a rendelések száma rohamosan csökken.”

A cikket Cmarits Milán írta. A címlapkép illusztráció.

Augusztus 20-án rendezik a szokásos Szent István napi tűzijátékot. Mint minden évben, idén is színes, fényes és káprázatos műsorra számíthatunk. Azonban a fellőtt rakétáknak nem csak az ára nagy. A tűzijátéknak számos olyan hatása van, ami egyaránt káros ránk és a környezetünkre.

2021-ben Magyarország kormánya „Európa legnagyobb tűzijátékával” készül augusztus huszadikára. A héten elfogadták a műsor biztosítási tervét is, amiben sok problémát okozott a gyúlékony anyagokkal feltatarozott Lánchíd is. A színes fényeket nézve néha elfelejtjük, de a tűzijáték valójában egy veszélyes pirotechnikai eszköz, ami megfelelő biztonság nélkül óriási károkat okozhat. Halálos balesetek persze legtöbbször tűzijátékgyárakban történnek. Mexikóban, a tultepec-i gyárban az elmúlt 5 évben 115-en haltak meg.

A rakéták elsősorban fémsókból és fém-oxidokból készülnek, amik égés közben eltérő színnel festik meg a lángokat. A fématomok gerjesztődnek, és a kinyert energia fényként sugárzik. Minden árnyalatnak megvan a maga eleme. A lítium a rózsaszín, a nátrium a sárgák, a réz vagy a bárium pedig a kék színekért felel. A nemzeti zászló fényfestéséhez stronciumra, magnéziumra és báriumra van szükség.

Azonban ezek az anyagok nem égnek el, csak különböző összetevőikre bomlanak. Aztán bekerülnek a légkörbe, jelentősen szennyezik vizeinket és a termőtalajt. Belégzésük és megemésztésük nagy mennyiségben hányással, hasmenéssel járhat. Van köztük rákkeltő anyag is, de a legnagyobb problémát a légúti megbetegedésekkel okozzák. A kórházakban általában a tűzijátékok utáni napon van a legtöbb asztmás rohammal bekerülő beteg.

Ilyenkor a legrosszabb a levegő minősége is. A 2019-es indiai Diwali fesztivál után a légszennyezést mérő index elérte a maximális értéket Indiában, ami egyébként is harmadik helyen áll légszennyezésben globálisan. Egy milánói kísérlet megmutatta, hogy egy 60 perces tűzijáték után 11-szeresére nő a levegő káliumtartalma, ami jelentősen roncsolja a vesét és a kiválasztásban résztvevő szerveket.

A tűzijáték persze a környezetre is káros. Egy londoni kutatás megmutatta, hogy egy tűzijátékos ünnep után sokkal magasabb a levegő nitrogén-oxid és kén-dioxid tartalma. Ezek a gázok hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, valamint a klímaváltozást okozó üvegházhatáshoz.

A zajszennyezésről itt még szó sem esett, viszont Botos Tamás cikkében olvasható 4 jó tipp a kutyásoknak, akik már alig várják, hogy kis kedvencük visítva remegje végig a holnap estét.

(A cikket Lénárd Lili írta.)

A Global Commons Alliance augusztusi kutatása alapján egyre jobban terjed a klímatudatosság. A G20 országok (ide tartozik a 19 legnagyobb gazdaság és ez Európai Unió) lakói egyre inkább hajlandóak klímatudatos életmódra, miközben jelentősen nő a klímakatasztrófától való félelem és ennek pszichológiai formája, a klímaszorongás.

A kutatás megmutatta, hogy

• a G20 országok lakosságának 75 százaléka szerint tönkretesszük a Földet,
• 58 százalék rendkívül aggódik bolygónk állapota miatt,
• és ötből négy válaszadó hajlandó lenne a környezetvédelmet a gazdasági érdekek elé helyezni.

Az elemzés szerzője, Owen Gaffney szerint jelentős a klímavédelem globális támogatottsága.

„Az emberiség nem csupán alvajárás közben lépdel a klímakatasztrófa felé. Tudjuk, hogy amit csinálunk az óriási kockázattal jár, az emberek tenni akarnak, és azt akarják, hogy a politikai vezetők is tegyenek a klímakatasztrófa ellen” - nyilatkozta a kutató.

A klímaváltozással kapcsolatos aggodalom nagyobb a szegényebb országokban. Indonéziában 86, Törökországban 83 százalék gondolja, hogy tönkretesszük a Földet, miközben ugyanerre a kérdésre az Egyesült Államokban 60, Nagy-Britanniában pedig 65 százalék felelt igennel.

A kutatás adatait idén tavasszal gyűjtötték, még a nyugat-európai áradások és a kaliforniai erdőtüzek előtt. Azóta a klímaszorongás jelensége még inkább elterjedt, főként a fiatalok körében, akik közül sokak számára a klímakatasztrófa jelentheti a kilátástalan jövőt.

A klímaszorongást, vagy más néven öko-szorongást a klímaváltozás miatt kialakult krónikus félelemként definiálják. Szélsőséges tünete lehet a szédülés, álmatlanság vagy akár a pánikroham is.

A klímaszorongás jelen van magyar fiatalok körében is. Az ALTEO csoport kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben. A fiatal felnőttek szerint a környezetszennyezés és a globális felmelegedés a legsúlyosabb probléma, az egyetemi végzettségűeknél pedig a piacgazdaság okozta pazarlás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A budapesti lakosok külön említették a műanyagszennyezést, amivel a válaszadók 83 százaléka találkozott már valamilyen formában.

„A nyugati ember évtizedeken keresztül kizárta ezeket a problémákat, de ez a fajta szorongás az, ami elvezethet bennünket a paradigmaváltásig, mind egyéni, mind a kollektíva szintjén” – mondta dr. Kőváry Zoltán, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója, aki az idei Kolorádó fesztiválon is tartott előadást a témában.

Szerinte a klímaszorongás olyan egzisztenciális szorongás, mint a haláltól való félelem, nem tudjuk kontrollálni vagy kiiktatni. A bolygó megmentése szempontjából viszont jó dolog, mert ebből meríthetünk erőt a klímaváltozás elleni harchoz. Kőváry szerint a tudatosságot jelentősen fokozzák a zöld kezdeményezések, ezzel is csökkentve, de nem megszüntetve a szorongást.

Írta: Lénárd Lili

Megjelent a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő 4. Makrót itt lehet megrendelni.

Több olvasói levelet és kérdést is kaptunk már a magazinnal és annak tartalmával kapcsolatban, és hogy ezek megválaszolása egyszerűbb és mindenki számára követhetőbb legyen, Sarkadi Zsolt, a lapszám szerzője szerdán 18:30 és 20 óra között személyesen válaszolja meg a kérdéseiteket a 444 támogatói Facebook-csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán, azaz ma 18:30-kor a Közértben!

Van olyan település, ahol a helyiek szerint megelőzhető lett volna a katasztrófa, mégsem maradt semmijük a tűz után. A turizmusból élő régióban csak a legmakacsabb turisták maradtak. Sok helyen évekbe telhet az újrakezdés. A Deutsche Welle riportja.

Európai vezetők éles kritikákat fogalmaztak meg a Biden-adminisztráció afganisztáni kivonulásáról - írja a Politico.

Sokan megkérdőjelezték Joe Biden amerikai elnök külpolitikai képességeit, miután a tálibok vasárnap elfoglalták Kabult. Európai diplomaták a Politico cikke szerint attól tartanak, hogy folytatódik a nyugati országok szövetségének leépülése, ami Donald Trump elnöksége alatt kezdődött.

A legjelentősebb kritika a német vezetéstől érkezett, akik eddig egyértelműen bíztak a demokrata elnökben.

„Nehéz szívvel mondom ezt, de az amerikai csapatok korai kivonulása komoly következményekkel járó tévedés a mostani adminisztráció részéről. Ez a döntés óriási kárt okoz a nyugat politikai és morális hitelességében” - nyilatkozta Norbert Röttgen, a német parlament külpolitikai tanácsának elnöke, aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol Joe Bidennel.

Angela Merkel hivatalosan nem bírálta Biden döntését, de a Süddeutsche Zeitung szerint elhamarkodottnak tartja a visszavonulást. Egy hétfői értekezleten azt mondta, hogy a tálibok győzelme elkeserítő azoknak, akik eddig a demokrácia és a szabadság híveinek tartották magukat – főként a nőknek.

Az Egyesült Királyságban is hasonlóan reagáltak a történtekre. „Afganisztán a legnagyobb külpolitikai katasztrófa Szuez óta. Át kell gondolnunk, miként viszonyulunk a szövetségeseinkhez, ki számít és hogyan védjük meg az érdekeinket” - írta Tom Tugendhat, a brit parlament külpolitikai tanácsának elnöke a Twitteren.

Afganisztán esete a Politico szerint mostantól gyakori érv lesz az önálló, Amerikától kevésbé függő európai biztonságpolitikáról szóló vitákban. Emmanuel Macron francia elnök például azok között van, akik szerint Európának nagyobb „stratégiai autonómiára” lenne szüksége.

Írta: Lénárd Lili

Megjelent a 444 nyomtatott magazinjának legújabb száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő 4. Makrót itt lehet megrendelni.

Több olvasói levelet és kérdést is kaptunk már a magazinnal és annak tartalmával kapcsolatban, és hogy ezek megválaszolása egyszerűbb és mindenki számára követhetőbb legyen, Sarkadi Zsolt, a lapszám szerzője szerdán 18:30 és 20 óra között személyesen válaszolja meg a kérdéseiteket a 444 támogatói Facebook-csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt szerdán 18:30-kor a Közértben!