444.hu

Az Uvariopsis dicaprio nevet kapta Leonardo DiCaprio után egy fa a közép-afrikai Kamerun egy erdejében. A trópusi örökzöld fa egyike azoknak a kritikusan veszélyeztetett fajoknak, amely a biodiverzitásáról híres erdőben megtalálható.

A fát a Royal Botanic Gardnes tudósai hálából nevezték el. A környezetvédelemben gyakran aktív szerepet vállaló színész még 2020-ban szólalt fel Instagramján a kameruni Ebo erdő kiírtása ellen, miután több nemzetközi szakértő is arra kérte a kormányt, hogy vonják vissza a fakitermelési engedélyeket az erdőben élő ritka, kihalás szélén álló fajokra tekintettel.

„Úgy gondoljuk, Leonardo DiCaprio kulcsfontosságú volt az Ebo-erdő fakitermelésének megállításában” - mondta Dr. Martin Cheek, a Royal Botanic Gardens munkatársa. (BBC)

Bódog Bálint cikke

Felfüggesztette Hszian városi kórházának vezetőjét, két osztályvezetőt pedig elbocsátott a város önkormányzata, miután kiderült, hogy egy terhes nő többször is hiába próbált bejutni a kórházba, friss Covid-teszt nélkül nem engedték be. A nő elvetélt az intézmény mellett.

Az esetre egy videó hívta fel a figyelmet, amin a terhes nő egy rózsaszín műanyag széken vár újévkor a beengedésre. A videón a nő lábánál egy kisebb vértócsa volt látható. Az önkormányzati közlemény szerint az incidens „széleskörű aggodalmat keltett a társadalomban, és súlyos társadalmi hatást váltott ki.”

Nem tudni pontosan, hogy az ügy miatt indult vizsgálatban hányan kaptak büntetést a kórházban, mindenesetre a kórházat nyilvános bocsánatkérésre, kártérítésre és a kezelésekre vonatkozó szabályok megváltoztatására kötelezték.

A 13 milliós Hszianban két hete kemény intézkedések vannak amiatt, mert terjedni kezdett a járvány. Nem sikerült ugyanakkor megoldani az élelmiszerellátást – írja az AP.

Bódog Bálint cikke

Egy 39 éves budapesti férfi először 300 ezer forintot ígért 2020 nyarán volt párjának megfigyeléséért, követéséért, illetve egy újabb párkapcsolat megakadályozásáért, mivel szakításuk óta nagyon haragudott rá. Egy 28 éves férfit bízott meg a feladattal, akit 2020 májusban ismert meg. A feladattal megbízott férfihoz csatlakozott a 26 éves barátnője is.

Később a pár újabb megbízást kapott, immáron 1 millió forintért cserébe. A feladat: támadják meg a volt barátnőt a lakásán, bántalmazzák és rabolják ki. A felbujtó még külön tanácsokat is adott a bántalmazás módjához.

Több hetes tervezés után 2020. július 13-án magukat futárnak kiadva jutottak be a III. kerületi lakásba. Ajtónyitáskor belökték, kiütötték, majd megkötözték a nőt. Ezután összegyűjtötték a lakásban fellelhető értékeket, majd további bántalmazás után elhagyták a helyszínt. A súlyosan megsérült nő az erkélyen keresztül kért segítséget egy lakótól, aki értesítette a rendőrséget.

Ezen a felvételen az látszik, hogy a magát futárnak kiadó nő virággal a kezében érkezik a házhoz, a férfi pedig távozik a lakásból, miután bántalmazták és kirabolták a megbízó volt barátnőjét.

„A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség az ügyben felfegyverkezve elkövetett rablás, személyi szabadság megsértése, súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra. Az ügyészség mindhárom vádlottal szemben végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratban” – írja a sajtóközlemény.

Bódog Bálint cikke

A brassói rendőrök 11 házkutatást tartottak Ilfovban és Călărasiban, rablássorozattal gyanúsított személyeknél. A bűnszervezet tagjai rendőrnek adták ki magukat, házkutatásnak álcázott akció során loptak a lakásokból - hivatkozik a rendőrség közleményére a Transindex.

A bűnözők ezzel a módszerrel több rablást is elkövetettek 2021 júniusa és decembere között Brassó, Ialomita és Bákó megyében. A betörések alatt a sértetteket fenyegették és elkobzás címszó alatt pénzt, illetve értéktárgyakat vittek el az otthonokból. Az eltulajdonított vagyon nagyjából 100 000 euró.

A rendőrség 17 elfogatóparancsot adott ki a rablók ellen.

Szerző: Bódog Bálint.

Novak Djokovic repülőgépe szerdán, helyi idő szerint 11:30-kor szállt le Melbourne-ben, Ausztrál Open helyszínén, de a teniszező egyelőre nem léphet be Ausztrália területére, jelenleg egy reptéri szobában tartózkodik egyedül, írja a The Age.

A lap szerint Djokovic vízumával van probléma, a csapata olyan vízumot igényelt, ami nem teszi lehetővé, hogy orvosi engedéllyel helyettesítsék a koronavírus elleni oltását. A hatóságok Victoria állam vezetéséhez fordultak, ők azonban nem hagyják jóvá a teniszező egyéni vízumkérelmét. “Két dologban eddig is egyértelműen fogalmaztunk: a vízumok jóváhagyása a szövetségi kormány feladata, a külön engedélyek kiadása pedig az orvosok feladata”- fogalmazott Jaala Pulford, az állam sportminisztere.

Djokovic nem adott eddig egyértelmű információt arról, hogy be van-e oltva, több nyilatkozatában is az oltások ellen beszélt. A tenisztornán is csak külön orvosi engedéllyel vehet részt (emiatt az ausztrálok nagyon ki is akadtak), a jelenleg érvényes korlátozások nem tennék lehetővé sem a beutazást az országba, sem az indulást a tenisztornán. (BBC, B92)

A posztot gyakornokunk, Benics Márk Péter írta.

Mindössze 0,1 százalékkal nőtt az Egyesült Államok népessége 2020 júliusától 2021 júliusáig terjedő időszakban, derül ki a Wells Fargo szerdán publikált elemzéséből. Utoljára 1900-ban volt hasonlóan alacsony a népességnövekedés mértéke, még az 1929-es nagy gazdasági világválság és az I. világháború idején is nagyobb volt ez a szám, akkor körülbelül 0,6 százalékkal nőtt a népesség.

A közgazdászok szerint a növekedés lassulása a járvány miatt megnőtt halálozási arányoknak, a csökkenő születésszámoknak és a csökkenő nemzetközi migrációnak köszönhető.

A mostani kutatás közel 2 évvel azután jelent meg, hogy felfedezték az első koronavírussal fertőzött személyt az USA-ban. A helyzet nem javul, a minden eddiginél gyorsabban terjedő omikronnak köszönhetően hétfőn 1 millió új esetet regisztráltak, ami új rekordnak számít. (Business Insider)

(A posztot gyakornokunk, Benics Márk Péter írta.)

Citromsárga riasztást adott ki csütörtök 10 órától péntek 11 óráig az angol meteorológiai szolgálat Skóciára, Walesre és Észak-Angliára a veszélyes időjárás miatt.

A meteorológusok hózivatart, jégesőt, villámcsapásokat, erős széllökéseket és helyenként 10 centiméter havat is jósolnak erre az egy napra. Csütörtökön az időjárás miatt országszerte előfordulhatnak kisebb-nagyobb áramkimaradások és közlekedési fennakadások is, figyelmeztet a szolgálat.

A meteorológusok szerint a tél idáig meglehetősen enyhe volt az Egyesült Királyságban, január 1-jén Londonban 16 fokot is mutattak a hőmérők, ami új rekordnak számít. A rossz idő nem marad sokáig, hétvégén újra enyhe, nyáriasabb idő lesz, de Kelet-Angliában azért várhatóak még esőzések. (Guardian)

(A címlapi kép illusztráció.)

A posztot gyakornokunk, Benics Márk Péter írta.

Meghökkentő panaszt voltak kénytelenek kivizsgálni az egyik mentésirányításon a két ünnep között – írja az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán.

A történet azzal kezdődött, hogy egy harminc év körüli nő az öt napja tartó csuklófájdalmai miatt hívta a mentőket. A hívástól számított 18 perc múlva a nő ismét telefonált, ezúttal azért, hogy panaszt tegyen, amiért a mentők még mindig nem értek ki hozzá.

Az OMSZ azt írja, hogy a végig türelmes mentésirányító ugyan hosszasan próbálta elmagyarázni, hogy éppen magasabb prioritású eseteknél nyújtanak segítséget az életmentők, a nő nem volt hajlandó elfogadni, hogy a több napos csuklófájdalom miatt, bajtársunk nem riaszthat azonnal egy szabad rohamkocsit. A nő ezen felháborodott és inkább nem kérte a mentők segítségét.

A történetnek azonban itt még nincsen vége. A nő pár óra múlva megint telefonált, de csak azért, hogy kiegészítse a korábbiakat. “A maga balfasz kollégája miatt, most elém kerülnek, akiket mentővel hoznak a sürgősségire” – mondta a mentésirányításnak. Az OMSZ kivizsgálta az esetet, szerintük a mentésirányító nem hibázott, az eredményről hivatalosan is tájékoztatták a panaszost.

A posztot gyakornokunk, Benics Márk Péter írta.

A Deutsche Welle stábja Indiában talált rá Rajesh Ujalara, egy Delhiben élő férfire, aki tíz éves kora óta táncos előadóművész volt egészen a koronavírus-járvány beköszöntéig. Akkor elveszítette a munkáját. Azóta

• elválallt egy munkát egy halottasházban,
• beköszöntött a járvány egyik legijesztőbb hulláma Indiában és megszámolni sem tudja, hány holttestet kellett elégetnie pár hét leforgása alatt,
• majd meghalt a saját testvére is a fertőzés miatt.

Mára egy kórházban dolgozik és azt mondja, bármelyik nehéz napja is könnyebb azoknál, amiket tavaly kellett átélnie a tomboló járvány alatt.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Itt vannak a 444 újságíróinak kedvenc cikkei. Mármint azok közül, amiket ők maguk írtak 2021-ben.

(Ezek pedig a 2020-as, 2019-es, 2018-as és 2017-es válogatások.)

Ács Dániel

A gyilkosok emlékműve - Nem csak ebben az évben, nem csak a 444-nél töltött 8 év alatt, de soha életemben nem volt még munka, ami ennyire magával rántott volna. Azóta sajnos semmi nem is tűnik ehhez foghatónak. 4 hónapon át hajnaltól késő estig dolgoztunk a Gyilkosok emlékművén, és közben tényleg csodák történtek. Legalábbis csodának éltem meg, amikor a Survivors of the Shoah Visual History Foundation 51 ezer vallomása közül egyetlen egy pont a mi történetünket támasztotta alá. Szegő Hanna visszaemlékezése váratlanul életre keltette az addig távoli, józan ésszel felfoghatatlan történetet. Hogy őszinte legyek még most sem szabadultam ki teljesen a XII. kerületi nyilasházból, ahová akkor fejben beköltöztem.

Valaki a szemünk láttára pakolta tele készpénzzel a Fidesz-táskát - Idén egyértelműen a február 19-ei volt a legderűsebb, legfelszabadítóbb munkanapom, amikor a totális lockdown alatt elmentünk kaszinózni. Nem csak azért, mert a legendásan smucig cégünk kifizette azt az ötezer forintot, aminek a seggére vertünk, hanem azért, mert Szily László barátommal riportozhattam, amit mindenkinek, aki újságíró akar lenni, ki kéne próbálnia. Ugyanis Laci riportozás közben tényleg fejest és seggest ugrik, lubickol, sziporkázik és úgy éli az eseményt, mint egy beM&M-ezett ötéves az első játszóházat. Nagybetűs ÉLMÉNY volt.

És akkor a Magyar Jeti sorozatunkról még nem is beszéltem.

Boros Juli

Nyíltan kimondták: mégis szállodákat építenek a Badacsonyörsnél letarolt területre - Nem ez a legdurvább természetpusztítás, ami a Balaton környékén történik, de úgy alakult, hogy a beruházó arroganciája, a helyi vezetés zűrös dolgai és a civil ellenállás valahogy állatorvosi lóvá tették a badacsonyörsi parton épülő komplexum sztoriját.

A koronavírus miatt hagyták ott a vendéglátást, már soha többé nem mennének vissza - A koronavírus egész Európában beláthatatlan károkat okozott a vendéglátásnak. Magyarországon egészen speciális a helyzet. Mióta ezt a cikket megírtam, kiderült, nemcsak nálunk döntöttek úgy sokan, hogy kiszállnak ebből a pokoli mókuskerékből. Mindez hosszú távon akár az egész hazai ipar megújulását is elhozhatja.

Az oltásellenesekben látták meg a lehetőséget az olasz neofasiszták - Meggyőződésem, hogy nem foglalkozunk eleget azzal a problémával, hogy a félrevezetett, alultájékozott emberekre a legrettenetesebb emberek reppennek rá. Pedig kéne.

„Majd ha tényleg csak a pénz lesz az úr, akkor elmegyünk innen, de addig küzdünk érte foggal-körömmel” - Ha valójában nem is tehetnek túl sokat az önkormányzatok a kormányzati nyomással szemben, vannak olyan települések a Balatonnál, ahol már a bátor kiállás is segíthet megakadályozni, hogy havonta ejtsenek tájsebeket a szabadon garázdálkodó ingatlanfejlesztők az ország egyik legszebb vidékén.

Czinkóczi Sándor

Az ország legbékésebb helyére vágytak, aztán bekopogott az olajtársaság - Az év elején röppent fel a hír, hogy a MOL az ország egyik legnyugodtabb pontján, az Őrségi Nemzet Park közepén akar kutat fúrni. Kiss Bence kollégámmal meg akartuk mutatni, pontosan milyen helyről is van szó, és az ő fantasztikus képeinek és a helyiek beszámolóinak hála ezt hangulatot a videó vissza is adja. Nekem mégis azért az egyik kedvenc munkám idénről, mert nem egy szokásos beszélő fejes anyag lett, hanem azt is el tudtuk kapni, ahogy az olajtársaság illetékesei aktivistákkal vitatkoznak a tervezett fúrásról. Pár hónappal a videó után aztán a MOL le is fújta a projektet.

Az év interjúja: 2021-ben végre sok mindent be lehetett pótolni, ami az előző évből kimaradt a COVID miatt. Abban most is egészen biztos vagyok, hogy a miniszterelnöki slepp kérdezgetése nem tartozott a legjobban hiányzó élmények közé, de a kötcsei piknik valamennyire mégis érdekelt. És hát a slepp közlési kényszere a járvány alatt sem lett nagyobb, de hogy valami értelme is legyen az anyagnak, megkérdeztem egy macskát Orbán Viktorról.

Erdélyi Péter

Összesen 14 cikkem volt idén, így könnyebb választani.

Nagyszabású videós emberkísérletben cserélt étrendet a 444 legvegánabb és leghúsevőbb szerkesztője - Erről a videóról 2019-ben kezdtünk el beszélni, nem sokkal azután, hogy Amerikában kiskereskedelmi forgalomban is megjelent az Impossible Burger nevű génmódosított növényi húsimitáció, de aztán jött a járvány, és 2021 nyaráig nem tudtuk befejezni. Azt hiszem, sosem volt olyan anyagom, aminek a készítése ennyire formálta a mindennapi gondolkodásomat és viselkedésemet. A forgatás után, ha nem is olyan radikálisan, mint az emberkísérlet alatt, de változtattam azon, amit és ahogy eszem.

Búza, bombák és egy antikommunista tésztaleves sikertörténete - A ramen, mármint nem az instant leves, hanem a divatramen, kifejezetten éttermi műfaj, és szerintem ez is az egyik vonzereje, hogy körülményes elkészíteni. Olyasmi, mint a süteménygalaxisban a macaron, az ember azért is csinálja, hogy elmondhassa másoknak, hogy sikerült neki. Megszállott ramenevő vagyok, ezer éve meg akartam otthon próbálni, és a járvány miatti lezárások alatt találtam is időt rá.

Fődi Kitti

Rettegő nők és orvosok, külföldi abortuszutak: ez a helyzet Lengyelországban az abortusztörvény hatályba lépése óta - A lengyel abortusztörvény életbe lépése óta figyelemmel követtem az ottani helyzetet, több cikket is írtam a témában, de mindegyik közül ez a legkedvesebb. A cikkben ugyanis sikerült olyan civil szervezetekkel beszélnem, akik abortusz utakat szerveznek külföldre, hogy a nőknek legyen lehetőségük dönteni a saját testük felett. Jó volt látni azt az önzetlen összefogást, ami a lengyel nők között van.

„Nem tudok olyat, akinek a fogyatékossággal élő gyerekét ne érte volna bántalmazás” - Ezt a cikket megírni kifejezetten sokkoló volt, és nem csak az elmondott történetek miatt, hanem amiatt is, hogy rengeteg szülő jelentkezett, hogy elmesélje, hogyan bántalmazták az óvodában, iskolában vagy bentlakásos intézményekben a fogyatékossággal élő gyerekét. A címben nincs semmi túlzás.

Gazda Albert

Kettőt küldök, ennyi idő (két hónap) után talán még ez is túlzás, de nem bírok választani közülük. Az egyik egzotikusabb volt, mint a másik, és leginkább azért szeretem őket, mert én is sokat tanultam, amikor írtam őket, vagyis amikor anyagot gyűjtöttem hozzájuk. Az például egy igazi csoda, hogy van egy ember, aki nemcsak egy BL-résztvevő csapatot, hanem egy államféleséget is birtokol. A Morgenstern-afférnak hála pedig elkezdtem érdeklődni az orosz rap iránt, és megismertem Oxxxymiront, ami kifejezetten jót tett nekem. Egyszer majd őt is megírom.

Halász Júlia

2021-et közepesen unalmas évnek érezném, ha nem 2020 után következett volna. De idén végre újra lehetett emberekkel találkozni, videót forgatni, mással is foglalkozni, nem csak a coviddal, szóval emiatt, mintha életem egyik legváltozatosabb éve lett volna.

Idén békemenetelőket kérdeztem arról, hogy szoktak-e politikusokról álmodni, végre láttam a moziban egy olyan új magyar filmet, ami nem csak „ahhoz képest jó, hogy magyar”, megtanultam, hogyan segíthet egy önkéntes a kórházi covid osztályon, a homofób törvény ellen tüntető gimisek megmutatták, milyen egy jó csók, megtudtam, hogy az LSD microdosing egy humbug, és megismertem Lakatos Attilát, aki a bíróságon próbálja kideríteni, miért igazoltatja a rendőrség sokkal többször a romákat, mint bárki mást.

Haszán Zoltán

Unalmasan sok cikket írtam a járványról, aminek a legfárasztóbb része mindenképpen az, ha érdeklődni próbálok bármiről hivatalosan, 0 eredménnyel. Azt a rejtélyt viszont a mai napig nem tudtam megfejteni, hogy ez mi az ördög lehetett.

Remélem jövőre lesz idő folytatni a sorozatot a Mészáros Lőrinc árnyékában felnövő kis Mészáros Lőrincekről, akik kedvéért egész piacokat tarolnak el, monopóliumot élveznek, és közpénzen lesznek milliárdosok (mint az állampárti propagandából elképesztő vagyonra szert tevő Balásy Gyula), de ilyenek a parlamenti szavazógyárnak köszönhetően a jackpotot folyamatosan megütő kaszinókirályok is.

Talán a nevüket majd ugyanúgy márványtáblák őrzik meg az örökkévalóságnak, mint a fideszes politikusokét. Vagy Puskás Ferencét, akiből lassan már antikommunista ellenállót farag a NER, mintha nem lenne elég, hogy minden idők egyik legnagyszerűbb futballistája volt. A nevét bitorló felcsúti csapat pedig már ezüstöt ünnepelt az NBI-ben, az érmet - amiért sokan sokat áldoztunk közösen - Mészáros Lőrinc is megkapta.

Herczeg Márk

Nem tudom, van-e értelme beszélnünk a puhafiúkról, vagy érdekes-e, de engem rég nem fogott meg így semmi – csak Te – Nyáron addig tanulmányoztam a puhafiúkat, hogy végül én is majdnem azzá váltam. (Persze valahol mindenkiben él egy puhafiú…)

TöBb mINt 11 ÓRa az OrszÁg LeGfOnTOsabB KöZÉleti ViTÁIbóL! – Bár voltak olyan politikai cikkek, amiket nagyobb örömmel írtam - például a Mészáros Lőrinc elszabadulásának gondolatával játszó cikk vagy az Orbán-rendszer Orbán-rendszert megideologizálni próbáló könyveiről szóló írás –, utólag igazán mégis azokra az anyagokra szeretek visszaemlékezni, amik megpróbálják feszegetni a határokat, mint például minden idők leghosszabb 444-es videója. (Most már talán elárulhatom, hogy 6 óra 6 perc 6 másodpercnél található egy easter egg.)

Hasbulla és Abdu Rozik összecsapott a nézőtéren a UFC 267-es gáláján – Amikor májusban a teljes világsajtót megelőzve bemutattam a dagesztáni Hasbullát és a tádzsik Abdu Rozikot, még nem tudtam, hogy a fél Instagram rajtuk fog pörögni, és végül a UFC gáláján el is lopják a show-t. Bár biztosan voltak ennél jobb cikkeim, mégis örök kedves emlék marad, hogy egy vidéki házibulin helyeztem magamat szolgálatba, ahol még térerő is alig volt, de valahogy sikerült elintézni, hogy az olvasók értesülhessenek az év egyik legfontosabb híréről.

Horváth Bence

Az egész világot irányítani akartuk, és végül semmink sem marad - A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa, aki számomra az év egyik nagy felfedezettje volt.

„Nem az lesz egy település mutatványa, hogy van-e óvoda vagy hogy burkoltak-e az utak, hanem hogy van-e ott víz” - Miniriport két dél-alföldi magyar település vízgazdálkodási fejlesztéseiről, de azért emelem ki, mert még mindig túl ritkák itthon az apró léptékű, zöld fejlesztési projektek, melyek már túlléptek azon a szemléleten, hogy a fejlesztés mindig agyatlan betonozást jelent, és gondolnak arra is, hogy hogyan lehet enyhíteni a klímaváltozás következményeit.

A könyv, ami szerint teljesen újra kellene írni a világ történelmét - Még egy könyves cikk: biztos vagyok benne, hogy David Graeber és David Wengrow monumentális, most novemberben megjelent könyve a korszak egyik nagy klasszikusa lesz majd. Hatalmas lendülettel és elég meggyőzően írnak arról, hogy tévesen gondolkodtunk eddig az emberiség történetéről, és egyirányú, egyértelmű fejlődési utak helyett sokszínűség, kísérletezés és játékosság kísérte az elmúlt tízezer éveket.

Kaufmann Balázs

Még felmondani is alig tudnak a tatabányai kórházban, ahol eluralkodott a káosz - Semmi különös, csak egy klasszikus, rövid riport a harmadik hullám csúcsán. Nekem mégis örök emlék: ez volt az első anyagom itt, a 444-en.

Az sem állítja meg Mészáros szállodaépítését Fertőrákoson, ha a saját tulajdonosaikkal kell lebontatni a cölöpházakat - A Fertő tavi természetpusztítást eleve sokáig emlegetjük majd, de nekem azért is maradandó, mert a felvételeken látható kenuval beborultunk a tóba. Az idő múlásával egész vicces emlék lett.

A Betyársereg ellentüntetésén több volt a férfi csók, mint az első vidéki Pride-on - Az anyagban bemutatott nagyszerű pár, a csodás Pécs és Halász Juli nélkül nem tudnék válaszolni arra a kérdésre, hogy „Balázs, melyik volt a kedvenc anyagod idén?” Így viszont tudok. Ez.

Király András

Húsz év után idén augusztusban az Egyesült Államok kivonult Afganisztánból, lényegében feladva története leghosszabb háborúját. Ami talán azért húzódhatott ilyen sokáig, és azért járt végül ilyen minimális eredménnyel, mert sohasem tervezték ilyen hosszúnak, ezért sohasem terveztek eléggé előre. Erről szól Hússzor egy év háború című visszatekintésem.

Bár az amerikai hadsereg energiáit az elmúlt két évtizedben közel- és közép-keleti kalandok kötötték le, a nagy stratégiai összecsapás valójában Kína és az Egyesült Államok, vagyis a feltörekvő és az egyetlen globális hatalom között zajlik. Ebben a stratégiai küzdelemben volt jelentős lépés az Ausztráliával kötött megállapodás atomtengeralattjárók beszerzéséről, aminek geopolitikai folyományait igyekeztem feltárni Bekeríteni Kínát című cikkemben.

A már-már járványosan terjedő elhízás korunk egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Súlyán kezeltük a témát, negyedéves nyomtatott kiadványunk, a Makro 3. számát teljes egészében ennek szenteltük. Ám azóta is születtek testes tanulmányok, közülük is tán a legfontosabb az, amit egyik társszerzője, Gary Taubes terjedelmesen ismertetett a Stat Newsban. Annál mi soványabban szemléztük, de a lényeg a lényeg, Taubes és 16 tudós kutató szerint valószínűleg mindent rosszul gondoltunk eddig az elhízás folyamatáról.

Kiss Bence

Hálás feladataim voltak idén, csinálhattam például dilis zenés montázsokat a Magyar Jetibe. Itt a Top 5-ös lista:

• Rogán Tony Montana (1:58)
• Az új ellenzéki taktika (9:21)
• Autós üldözés a felcsúti reptéren (19:20)
• Tóth Csaba felemelkedése és bukása (4:47)
• A magyar demokratikus nyilvánosság megmentője (12:01)

Kiss Imola

Nem az a fontos, hogy egy növényből kerek vagy szögletes formákat gyártsunk le a parkokba - Ez az interjú tényleg annyival indult, hogy amatőr kertrajongóként egyre-másra rácsodálkoztam, milyen őrült szép virágágyásokba futok bele Budapesten, és ki akartam deríteni, jól látom-e, hogy valami változik ezen a téren, vagy megőrültem. Nagyon izgalmas volt betekinteni abba, mit csinál a zöldfelületekkel a Főkert.

A válaszok a ruháinkban rejlenek - Kis túlzással még a divatmagazinoknál töltött 10+ év alatt sem gondolkodtam annyit az öltözködés mozgatórugóiról, mint amennyit a Women in Clothes című könyv olvasása, majd a cikk megírása közben, és sok szempontból revelatív élmény volt. Dobogós életem kedvenc könyvei között.

„Elveszik az élni akarásunkat, a szabadsághoz, a munkához, a lakhatáshoz való jogunkat” - Rengeteg esetről hallunk, amikor az állam magára hagyja az elesetteket, de Markó János és Kis Zsuzsanna története, akik vakként kerültek kilátástalanul nehéz anyagi és lakhatási helyzetbe, még közülük is kiemelkedett. A 444 szuper jófej olvasóinak segítségével sikerült rendezni az adósságaikat, ami nagyon jó érzés volt.

Magyari Péter

A hidegháború utáni új világrend illúziójáról, és a nagyhatalmi vetélkedések kivédhetetlenségéről szólt a 9/11 huszadik évfordulójára készült cikkem: Húsz éve omlott össze a szép világ mítosza.

Augusztus közepén fordultunk rá a '22-es választási kampányra. Milyen állapotban? Erről szólt alapvetően ez az írás: Választás jön az uradalomban.

Az energia árának emelkedése lett a második félév egyik legfontosabb európai témája. Nyár elején már bemutattam az egyik okát - a többiről pedig egy podcastban volt szó.

Mészáros Juli

Az év elején találkoztam az APG-őrülettel, majd miután szembesültem az árakkal, ráment egy fél délutánom és egy fél tubus technokolom, de spóroltam százezer forintot.

Aztán Tóth Gabi lehetőséget adott nekem, hogy megírjam, hogyan jutott el az átlagos popkarrierjével egy műmatyó csipkehalmon és a kormányközeli blogján át a pápáig.

És elolvastam Várkonyi Andrea könyvét is, amiből megtudtam, hogy „a társadalom nem termel ki tökös férfiakat”, mert az egyedülálló anyák „tutyimutyi alakot” nevelnek a fiaikból.

Miklósi Gábor

Mondjon egyetlen okot, miért ne építenénk meg! - Mégis ki a francnak lenne ez jó, bosszankodtam, amikor január közepén kiderült, hogy megint napirendre került Makovecz Imre „főművének”, a budai Apor Vilmos térre megálmodott, de már csak valahol máshol megvalósítható hatalmas, faragott kőtemplomnak a megépítése. Ahogy a cikken dolgoztam, kiderült, hogy a kormánymédián végigfutó kampány mögött nem a kormány áll, de még csak nem is a katolikus egyház, hanem Makovecz legszűkebb, a több tízmilliárdba kerülő templom megépülésében nem pusztán eszmei szempontból érdekelt köre.

Orbán Viktor, a fékevesztett polihisztor - Valamikor 2011-ben kezdtem gyűjteni az eseteket, amikor Orbán Viktor olyasmibe szól bele, amihez nem ért, ám mivel ő a főnök, mégis megteheti: milyen múzeumok épüljenek a Ligetben, hogyan nézzen ki a pesti Fudan, ki legyen az Operaház igazgatója, mekkora lesz a járvány második hulláma, mikor tetőzik a dunai árvíz. Tíz évig gyűjtögettem őket, mert ezek az apró, önmagukban nem is annyira feltűnő esetek együtt elég szépen kirajzolják a miniszterelnök omnipotencia-fantáziáját.

Zavarba ejtő makulátlanság - Életrajzi beszélgetések Kis Jánossal - Életemben nem szenvedtem annyit cikkel, pláne könyvrecenzióval, mint Kis János életrajzi interjúkötetével, annyira nehéz volt belenézni abba a tükörbe, amit az egyik legnagyobb élő magyar élete állít az ember elé. A cikkben kellően körbeajnároztam őt is meg a könyvet is, most nem fogom, elég annyi, hogy a cikk megjelenése után kölcsönadtam a könyvet, és már várom, hogy visszakapjam, hogy pár dolognak megint utánanézzek benne.

Neuberger Eszter

Fiatal anyaként menekült ide az orosz titkosszolgálatok elől, hatvanévesen egyszer csak veszélyes lett a nemzetbiztonságra - Egy orosz nő a kétezres évek elején menedéket kért és kapott Magyarországon, miután a bíróság megalapozottnak látta a félelmét attól, hogy hazájába visszatérve újra az orosz titkosszolgálat, az FSZB célpontjává válhat. Fast forward 2020-ba, amikor az idegenrendészet közli vele: elveszik a menekült státuszát, vissza kell térnie Oroszországba. A kevés cikkbe, amit 2021-ben a 444-re írtam, azért belefért ez a tldr is, egy erős nő harcáról és a mögötte meghúzódó külpolitikai szálakról.

Rényi Pál Dániel

Egymás után mondják ki a bíróságok, hogy amit a kormánymédia csinál, annak nincs sok köze az újságíráshoz - Ha egyetlen írással kellene meggyőznöm valakit arról, hogy ami a közpénzből fenntartott Fidesz-nyilvánosság döntő részében zajlik, az miért nem újságírás, akkor mindenképpen ezt választanám.

Orbánék nagy kérdése 2022 előtt: lehet-e örökké uralni a pillanatot? - A kormányfő és belső köre minden pillanatában dominálni akarja a közbeszédet és a politikai nyilvánosságot. Meggyőződéssel hiszik, hogy ha ez sikerül, a győzelem sem marad el.

Amikor Orbánt magára hagyta a Fidesz - A kampányra fordulva Orbánék újraírták 2006 sötét őszének krónikáját. Nem árt újra átvenni, mi is történt a jobboldalon a zavargások előtti kritikus hónapokban, és milyen szerepe lehetett a Fidesznek az események eszkalálódásában. Részlet a Győzelmi kényszer című 444-könyvből.

Sarkadi Zsolt

Makró 4 - Kié a Balaton? - Ezzel a cikkel (kiadvánnyal?) foglalkoztam idén a legtöbbet, és imádtam írni. A cél az volt, hogy bemutassuk, mit tesznek a turisztikai fejlesztések a Balatonnal, és elmagyarázzuk az embereknek, hogy ez a konfliktus nem most kezdődött, hanem az elmúlt 200 évben ez határozta meg a Balaton életét.

Endre László I., II. - Majdnem vettünk egy tanyát Petőfiszálláson, aztán kiderült, hogy azon a tanyán pecsételődött meg a magyar vidéki zsidóság sorsa 1944-ben. A tanyát végül nem vettük meg, de azt éreztem, hogy ezt a történetet és a magyar történelem legnagyobb háborús bűnösét mindenkinek ismernie kellene.

A banánujjú ember - Ez már tényleg nem cikk, de idén jelent meg, és nekem fontos, úgyhogy beteszem ebbe a felsorolásba. Szerintem jó, és már tök sokan írták, hogy szerintük is, én pedig ennek örülök.

Szász Zsófia

Két videó:

• A fiú, aki a magyar kormány szerint nem létezik
• A hatalom az SZFE után nagyobb fokozatra kapcsolt, hogy vidéken elmaradjanak az egyetemfoglalások

Szurovecz Illés

A tévében és a falunapon, hangosan vagy észrevétlen, mindenhol ott a NER - Az egyik, ha nem a legátfogóbb kutatássorozat a magyar társadalomszerkezetről, ami nagyban segít megérteni, miért ennyire működőképes Orbán Viktor rendszere.

Ki védje a gyerekeket? Pár év alatt állami gondozottak ezreit bízták az egyházakra - Az állami nevelésbe vett gyerekek jelentős része már egyházi intézményben él, közülük is kiemelkedik a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Ki az a Kothencz János, kell-e keresztet vetni, és jobb lesz-e vajon a gyerekeknek?

A bíróság szerint nyilvánosságra kell hozni a visszatartott kórházi járványadatokat - Pislákoló fény az alagút végén: egyszer talán megismerhetjük a részletes kórházi járványadatokat.

Urfi Péter

Egyetlen nagy témám volt idén: a katolikus egyházon belüli, kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális visszaélések. Több kisebb cikk mellett kétrészes tldr-ben mutattam be (1, 2) az egyházi vezetők által feljelentett Pető Attila ügyét, aztán tudósítottam a tárgyalásáról is.

Nyáron megtudtam, hogy két szerzetest is eltiltottak a gyerekekkel való érintkezéstől: először a piarista, majd a ferences atya történetét írtam meg.

Egy podcastben kibeszéltük a témát Miklósi Gáborral, de a Kör-tagok csoportjában is volt egy emlékezetes beszélgetésünk.

• A szabolcsi 2-es körzetet hoznia kell az ellenzéknek, ha kormányváltást akar.
• Ügyes kampánnyal hozhatná is, de az előválasztás rosszul sikerült főpróbának bizonyult.
• Itt hagyományosan erős a Jobbik, mégsem tudott nyerni, mert két tagjuk is elindult egymás rovására.
• A DK-s szavazók viszont fegyelmezettek voltak, így az általuk támogatott MSZP-s indul jövőre a Fidesz ellen.
• Az előválasztás összességében nem nagyon hozta lázba a helyieket. Kevés sátorban, rövid ideig szavazhattak, akik értesültek egyáltalán az egészről.
• A falvakban alig tudtak elérni valakit.
• A fideszes képviselő viszont hirtelen aktivizálta magát, és megszaporodtak a félrevezető telefonhívások, fenyegetések is.
• Balázs Anna és Hain Ferenc cikke arról, hogyan zajlott az előválasztás Tiszavasváriban és környékén.

Itt a 444.hu-n is a legutóbbi időkig visszatérően téma az előválasztás. Érdekes és fontos észrevétel például Tölgyessy Péteré, miszerint az előválasztáson megnyilvánuló összefogást egy megképződő társadalmi csoport, illetve ennek igénye kényszerítette ki a gyenge ellenzéki pártokból. Ilyen Magyari Péter és Szily László cikke is, ami annak a hátterét tárja fel, hogy az „ellenzék eltűnt a választások után”.

A történtek adatalapú, tudományos igényű reflexiója is gazdag, amiből lentebb többeket is idézünk. Itt talán átfogó igényük miatt Tóka Gábor „Az előválasztás első fordulójának eredményei” és Sanyó Ádám „Sokszínű ellenzék – Az előválasztás eredményeinek elemzése” című írását említenénk. Szintén fontos az előválasztást szervező aHang összefoglalója, ami decemberben jelent meg.

Ebben a cikkben abba próbálunk betekintést adni, hogy mi látszik az előválasztásból egyetlen választókerületben a jelöltek, a megvalósításban résztvevő párt-, és civil aktivisták perspektívájából, ilyen értelemben tehát alulnézetből. Ehhez a kiválasztott választókerület története, az elérhető nyilvános adatok áttekintése mellett a választókerületben elindult három jelölttel, az előválasztást koordináló választókerületi felelőssel, a „sátrazásban” részt vett aktivistákkal, szakértőkkel és helyben élő polgárokkal beszélgettünk.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 2-es választókerület

A szabolcsi 2-es választókerület magában foglalja Nyíregyháza egy részét (azon belül például a Guszev lakótelepként vagy Huszár-telepként országosan is elhíresült roma szegregátumot) és még 20 települést.

A mintegy 20 ezer nyíregyházi mellett hozzávetőlegesen 50 ezer lakos alkotja a választásra jogosultak politikai közösségét. A választókerület települései közé tartozik például Tiszaeszlár (ahol a 2019-es önkormányzati választásokig a MIÉP elnöke volt a polgármester), a börtönéről és a vízierőművéről ismert Tiszalök, illetve a mintegy 12 ezres Tiszavasvári, ami egy atipikus szocialista iparvárosból, többek között az Alkaloida Vegyészeti Gyár privatizációját és Szögi Lajos helyi tanár 2006 októberi, olaszliszkai meglincselését követően lett 2010-től 2018-ig, a „Jobbik mintavárosa”.

A régiót rossz munkaerőpiaci helyzet, stagnáló vagy enyhén fogyó népesség, illetve tradicionálisan kedvezőtlen természeti és társadalmi feltételek jellemzik. A települések jó része egyfelől a Tisza árterében található, másfelől földjük homokos és rossz vízgazdálkodású, az agrártermelés lehetőségeit korlátozó. Ennek okán a növénytermesztés csak a 20. században virágzott fel.

Az itt élők hagyományosan nem éltek a születésszabályozás eszközeivel, így a lakosság, különösen a kedvezőbb időszakokban, gyorsan túlnépesedett. A régiónak a közelmúltig jelentős volt a szerepe az ország népesség-utánpótlásának biztosításában, miközben a szocialista korszak iparosodása csak későn, és akkor is kisebb mértékben érte el ezt a vidéket. Ennek következtében errefelé viszonylag régi hagyománya van az ingázásnak, ami itt nem feltétlenül a települések kiürülésének első lépése. Sok a rokkantnyugdíjas, magas a megváltozott munkaképességűek járulékában részesülők száma, és miközben lépten-nyomon feltűnik az egyéni igyekvés és szorgalom számtalan, jól megfigyelhető megnyilvánulása, aközben szembetűnő az önkormányzatok tevőleges és meghatározó közreműködése a megélhetési források megteremtésében.

A hagyományosan soknemzetiségű, sokfelől betelepült lakosságú, többirányú társadalmi ellentétektől sújtott vidék társadalmi integrációs deficitjének kitüntetett kárvallottjai voltak az egykor itt élt, a II. világháborúban szinte teljesen elpusztult zsidók, illetve jelenleg is azok az itt élő romák. A fentebb említett Tiszaeszlár és Tiszavasvári is - elsősorban - e népcsoportok konfliktusai kapcsán híresült el.

A szóban forgó választókerület a jelenlegi formájában a 2011. évi CCIII. törvénnyel jött létre. Ekkor a Fidesz a választókerületi határok átalakításával „jobboldalivá szabta át az országot”. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 választókerületéből 6 új kerületet alakítottak ki, Nyíregyházán egy masszívan baloldali városi körzetet (a Szabolcs 1-es számút) hoztak létre, a másik nyíregyházi körzetet viszont a környező települések odacsatolásával eljobbosították (az általunk vizsgált Szabolcs 2-es számút).

Szigetvári Viktor, Tordai Csaba és Vető Balázs modellezték az átalakítás hatásait. 2006-ban a tényleges eredmények szerint az MSZP 7, a Fidesz 3 körzetben szerzett többséget az első fordulóban. Az új választókerületi határokkal a 6. választókörzetre átszámolt végeredmény 3:3 lett volna. A 2002-es választáson ténylegesen 5:5 volt az eredmény, a modell szerint a 6 választókerületre átszámolva 4:2-re a Fidesz nyert volna.

2010-ben, természetesen még a régi választókerületi határokkal, elsöprő mértékben, 10:0-ra nyert a Fidesz a megyében. A később 2-es egyéni választókerület java része ekkor még két választókerület volt, amint az az alábbi táblázatban is látszik. A másik nagyon fontos 2010-es fejlemény, hogy az addig alapvetően kétpólusú magyar pártpolitikai reprezentációs térben harmadik, számottevő erőként megjelent a Jobbik. Ezzel alakult ki, itt különösen látványos módon az orbáni Fidesz „centrális erőtere”.

Mindezzel együtt, a 2010-es választásokon az országosan elsöprő Fidesz-KDNP fölény az akkor 3-as számú választókerületben mindössze 0,13 százalékos győzelmet és ekkor (még) tényleges többséget jelentett, ám 2014-ben és 2018-ban már úgy nyert a Fidesz, hogy képviselője az új Szabolcs 2-es választókörzetben nem szerzett többséget. Az átalakított, többségi elvű, egyfordulós választási rendszer eredményeként tehát egy kisebbség akarata jelent/jelenik meg a politikai reprezentációban többségiként. Ez az, amit a fentebb idézett tanulmány antidemokratikusnak nevez.

A 2018-as országgyűlési választásokat követően odáig jutunk, hogy a nem fideszes ellenzéki erők nagy része az összefogásban, a 2022-es választásokon az együttműködésben látja a politikai céljainak a megvalósítását. Ennek kapcsán idéztük Tölgyessy Pétertől, hogy „(…) az összefogást egy megképződő társadalmi csoport, illetve ennek igénye kényszerítette ki a gyenge ellenzéki pártokból (…)”

Az összefogás esélyeit latolgató kalkulációk az egyik legfontosabb „billegőként”, vagy „csatatér körzetként” azaz az összefogó ellenzék számára nyerhetőként kezelik a Szabolcs 2-es választókerületet (lásd például itt vagy itt.) Ahogy láttuk, matematikailag az összefogó ellenzék szavazói ’14-ben és ’18-ban is többen voltak, mint a győztest támogató szavazók.

Tudomásunk szerint a Fideszben a 65 nyerendő választókerületből a Szabolcs 2. a sorban 64. a vélt esélyesség szempontjából. A választókerületek átszabásával konzekvensen baloldali zárványként kialakított, Nyíregyháza nagy részét magában foglaló Szabolcs 1-es választókörzet pedig a 92. a Fidesz-listán, amit ennek megfelelően „ellenzéki” választókerületként tart számon a szakma és az érdeklődő közvélemény. A Szabolcs 2. tehát „az egyik olyan billegő körzet a huszonöt-harmincból, amit - Sanyó Ádám választási szakértő szerint –

„ha ezerrel megcélozza az ellenzék, akkor van esélye, egyébként nincs. Ehhez többek között a lehető legjobban felépített együttműködésre és kampányra van itt szükség”.Ez tehát a kiindulóhelyzet, ami miatt az előválasztás itt a 2022-es kampány egyik kulcsfontosságú állomásának, egyfajta fel- vagy rákészülésnek látszik.

Fontos adalék Sanyó Ádám 2018-as esélylatolgatása, illetve a választások utáni becslésértékelése (lásd a taktikaiszavazas.hu Szabolcs 2-es értékelőoldalát). Bár számszerűleg igaz, hogy a most összefogó ellenzéki erők 2018-ban összesen több szavazatot kaptak, mint a Fidesz-KDNP jelöltje, ahogy az alábbi ábrából látszik, a megjelenő új pártok az ellenzéki tortából vágták ki a maguk szeletét, illetve a jobbikos, valamint az országosan és megyeszerte is ismert, DK-színekben induló baloldali jelölt 2018-ban alulteljesítettek az előzetes várakozásokhoz képest.

Ez az átszavazás és a mozgósítás terén fogós kérdéseket vet fel, és közel sem egyszerű feladványt fogalmaz meg a választókerületben összefogni akaróknak.

A választókerületet 2010 óta képviselő Vinnai Győző közéleti aktivitása megfelel a felfokozott helyzetnek: szinte minden helyi eseményen jelen van a választókerületben, amiről a vele barátságos helyi médiumok rendre hírt is adnak.

Vinnai Facebook-oldaláról megtudhatjuk például, hogy két hétig elhúzódóan, de sikerült megszervezni a választókerület nyolc településén is az idősek világnapját úgy, hogy Vinnai képviselő mindenhol személyesen köszönthesse az ünnepelteket.

Előválasztás Szabolcs 2-ben: mi látszik az adatokból?

• Alacsony részvétel

Szabolcs 2-ben 2859-en adtak le érvényes szavazatot valamelyik egyéni jelöltre az előválasztáson. 2018-ban, a kimondottan magas részvételű országgyűlési választásokon 23 098-an szavaztak a most összefogó pártokra, az előválasztási részvétel tehát 12,38 százaléka a 2018-asnak.

Viták tárgya a részvételi mutatók értékelése, de Miklósi Zoltán szerint valójában sikeres volt a vidéki mozgósítás. Ebben az összefüggésben érdekes, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád után, országosan a legalacsonyabb volt a mozgósított szavazók aránya. Ez a ’19-es EP-választások arányában Miklósi számolása szerint azt jelenti, hogy az akkor ellenzéki pártra szavazókat országosan 43,43 százalékban sikerült az előválasztáson aktivizálni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez 35,25 százalék.

Tóka Gábor úgy fogalmazott, nyugodtan kijelenthetjük, hogy több tucat választókerületet alig érintett meg a kampány. A Szabolcs 2-es választókerületről - a részvételi adatok ismeretében - kijelenthetjük, talán az egyik ezek közül.

• Az előválasztás választókerületi eredményei

Ahogy az alábbi táblázatban látszik, az előválasztást a Párbeszéd, a DK és a Momentum által is támogatott MSZP-s jelölt nyerte. Ez talán meglepő lehet a fentebb bemutatott, korábbi választási eredmények tükrében.

Az online szavazáson a jobbikos jelölt végzett az első helyen. A későbbiek fényében különös jelentősége van annak, hogy a jobbikos jelölt és az MMM jelöltje együtt több szavazatot kapott, mint a győztes szocialista jelölt.

Érdemes a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazatok összefüggésében is megnézni az eredményeket. A miniszterelnök-jelöltek versenyét Szabolcs 2-ben magasan nyerte Dobrev Klára, de az országos tendenciáktól eltérően Jakab Péter megelőzte Karácsony Gergelyt és Márki-Zay Pétert is. Az egyes pártok miniszterelnök-jelöltjeire leadott szavazatokat azonban nem követték az általuk támogatott képviselőkre leadott szavazatok (lásd a lenti táblát).

A győztes, Aranyos Gábor (MSZP) kevesebb szavazatot kapott, mint Karácsony Gergely és Dobrev Klára együtt, míg a jobbikos Gyüre Csaba lényegesen, a Mindenki Magyarországát képviselő Kiss Krisztán pedig számottevően többet, mint az őt támogató párt miniszterelnök-jelöltje.

A jobbikos jelölt meglepőnek tűnő alacsony támogatottságának értelmezésére még visszatérünk, de az eredmények már első ránézésre is jól illeszkedőnek látszanak a b1-hvg_blog elemzője által vázolt tendenciába: „vidéken nem sikerült mozgósítani a kormányellenes, de nem DK-s szavazókat. Ami azért a jövő évi választásra tekintettel nem nagyon biztató annak, aki kormány- és rendszerváltást szeretne látni”.

Mielőtt a nyilvános adatok mögé néznénk, fontos észrevétel és előrejelzés Sanyó Ádám egyéni választókerületi szintű becslése, amit Tóka Gábor kumulált közvéleménykutatási adatbázisa alapján végzett. A Szabolcs 2-re vonatkozó 2022-es előrejelzést az alábbi ábra mutatja. E szerint a történtek, bár szoros kimenetelt eredményeznek, a jelenlegi formájukban nem vezetnek az ellenzéki összefogás sikeréhez.

Ami nem látszik az adatokból

• Elérési és hozzáférési problémák

Alapvető élménye volt sok interjúalanyunknak, hogy a választókerületben sokak nem értesültek az előválasztásról: sokan egyáltalán nem hallottak róla, sokan nem tudták, hogy mi az. A KESMA-birodalom által tovább torzított magyarországi „polarizált pluralista vagy mediterrán” nyilvánosság Polyák Gábor szerint többek között a gyenge médiapiacnak, a magas politikai párhuzamosságnak (a pártpolitikai törésvonalak mentén megosztott nyilvánosságnak), az alacsony szintű újságírói professzionalizációnak és az erősen beavatkozó államnak a közös eredőjeként alakult ki. A „véleménybuborékosodó” közegben a politikai megosztottság mentén képződő törésvonalak és médiatér-megosztottság teremtette körülmények még inkább megnehezítik az aktorok számára egy, az előválasztáshoz hasonló kezdeményezés során az érintettek elérését.

Legalább ilyen problematikus a választási lehetőséghez való hozzáférés is. Ahogy László Róbert megfogalmazta: egy már kialakult országos választásnál mindenkinek néhány sarkot kell csak lesétálnia, hogy szavazhasson, ahogy azt négyévente megszokta. Az előválasztásnál ez teljesen másképp volt. Önmagában már az is napokig tartó kavarodás, ellentmondásos információk közepette alakult Szabolcs 2-ben, hogy hol és mikor lehet szavazni. Mást kommunikáltak a pártközpontokból, mást a helyi koordinációs bizottságból. A helyiek által kialakított szavazópontállítási tervet a budapesti központból felülbírálták. A kezdeti anomáliáról szinte minden beszélgetőpartnerünk - az egész előválasztást alapvetően pozitívan megélve - markáns negatív élményként számolt be. Többen jelentek meg olyan helyeken, ahol nem lehetett szavazni. Ehhez jött még aztán az informatikai rendszer leállása a nyitóhétvégén.

Profán összetevője a helyzetnek, de a 21 település közül 12-ben volt személyesen szavazási lehetőség. A 4 ezresnél kisebb lakosságszámú 9 településen szavazni akarók csak egy közeli nagyobb településen, vagy online szavazhattak.. Ez alapjaiban határozta meg az előválasztás kimenetét.

Ahol helyben volt lehetőség szavazni, ott is erős szűrő lehetett a sátrak nyitvatartása. Az előválasztás első fordulójában a választópolgárok Nyíregyháza és Tiszavasvári esetében mind a 8 napon szavazhattak, ugyanis ez a két város rendelkezett állandó szavazóhellyel, a többi 10 település esetében egy-egy napon, átlagosan 3 órás időintervallumban lehetett szavazni az úgynevezett mozgósátrakban.

Itt több helyen olyan időpontokban volt a szavazás, amikor az emberek munkahelyeiken vagy kertjeikben dolgoznak. Ez a probléma még az állandó szavazóhellyel rendelkező Tiszavasvári esetében is fennállt, ahol 10 és 14 óra között lehetett szavazni. Tehát aki napi 8 órában dolgozik, az gyakorlatilag jó eséllyel elesett a választás lehetőségétől.

• A fenyegetettség, az előválasztás zavarásának problémája

Nem mondhatni, hogy rendszerszerű volt, de az interjúalanyaink elmondása szerint több helyen is előfordult, hogy fenyegetve érezhették magukat a résztvevők, illetve hogy megpróbálták megzavarni az előválasztást.

Tiszavasvári esetében például többen jelezték, hogy a helyi polgármester állítólag több helyen elmondta, melyik házból fogja figyeltetni a szavazni érkezőket. Ez, ha nem is történt aztán meg, mégis egyértelműen megfélemlítőleg hathatott az emberekre.

Soha máskor, de az aláírásgyűjtés idején pultoztak a Mi Hazánk helyben nem ismert képviselői, és többek elmondása szerint hirtelen megszaporodtak az „ellenrendezvények” is: az 1 . forduló idején járt a településen a gyurcsányozó „Elkur*tuk” kamion, és a 2. forduló idején tartott lakossági fórumot Gulyás Gergely miniszter. Egy, a lebonyolításban résztvevő beszélgetőpartnerünk elmondása szerint, a választásokon résztvevők közül

jó néhányan ugyanarról a telefonszámról kaptak megtévesztő hívást arról, hogy aznap elmarad az előválasztás Tiszavasváriban, menjenek be Nyíregyházára. Többen beszámoltak arról is, hogy sosem látták még ilyen gyakran a településen Vinnai Győzőt. Az elmesélések szerint sokszor megjelent azokon a településeken is, ahol éppen szavazni lehetett.

• A pártszervezeti, –működési sajátosságok és problémák

Aranyos Gábor, az MSZP-Párbeszéd-Momentum-DK jelöltje 2014-ben Juhász Ferenc, 2018-ban Helmeczi László (DK) képviselőjelölt kampányában dolgozott a választókerületben. Aranyosnak van tehát helyi tapasztalata, de viszonylag kevessé ismert. Elmondása szerint az előválasztáson nem folytattak erős kampányt, de az országgyűlési választásokra azt terveznek.

Gyüre Csaba a Jobbik megyei elnöke, a Jobbik Szabolcs 2-es választókerületi elnöke és a tiszavasvári alapszervezet elnöke. Ahogy elmondta, a párt vezetése egészen júliusig a kisvárdai választókörzetben akarta indítani, ahol a helyi fideszes erős ember, Seszták Miklós gyakorlatilag nem verhető. Júliusban fogadta el kérését a pártvezetés, hogy máshol jelöljék, de ekkor is váratlanul érte, hogy a Szabolcs 2-ben indítják. Itt az egykori tiszavasvári polgármester, Fülöp Erik parlamenti képviselővé válásával, aztán a pártból való kilépésével tulajdonképpen szétesett a helyi alapszervezet, a helyi Jobbikot egykor létrehozó, aztán a „lelkét” jelentő Császár József azóta el is költözött a településről.

Gyüre politikai tapasztalatai a többi jelölthöz képest is vitathatatlan előnyt jelentenek, azonban a kampányidőszak közepére megérkezni, helyi beágyazottság nélkül még egy sokat látott jelölt számára is óriási kihívás, és ezt csak tovább nehezítette, hogy szinte semmilyen kampány-, vagy mozgósítási kísérlet nem volt észlelhető a régióban és a választókörzetben a párt részéről.

Kiss Krisztián, a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselőjelöltje 2019-ben az ellenzék közös jelöltjeként indult a tiszavasvári polgármester-választáson a Közös Jövőnk–Tiszavasváriért Egyesület képviseletében. Talán meglepő, de ő is a Jobbik tagja, a párt tiszavasvári alapszervezetének alelnöke. Elmondása szerint az előválasztáson indulási szándékát már januárban bejelentette, kereste a közvetlen kapcsolatot a pártvezetéssel, mégsem alakult ki érdemi párbeszéd., így „nem kapta meg a pártlogót” az induláshoz. Többek között ennek az eredménye, hogy Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként indult el.

Tehát a Jobbik pártvezetése azzal, hogy nem koordinálta a helyi történéseket, elérte, hogy egymás ellen indult el két tagja, az egyikük egy másik szerveződés színeiben. Itt van különös jelentősége annak, hogy a két jelölt, ahogy fentebb erre felhívtuk a figyelmet, együtt több szavazatot szerzett, mint a győztes.

Az alapvetően jobboldali, a Jobbik számára mindig erős körzetet, tulajdonképpen nem más nyerte meg, hanem a Jobbik bukta el az előválasztáson.A pártszintű meghatározók számbavételénél fontos Bódi Mátyás kutatása, amely azon keresztül próbálta megbecsülni az ellenzéki pártok szervezettségét, hogy hány tagot delegáltak a választási szavazatszámláló bizottságokba.

Ennek a gondolatmenetnek a belátása, hogy az ellenzéki pártok helyi szervezettsége tekintetében Nyíregyháza országos viszonylatban is igen rosszul áll. Mindegyik ellenzéki párt részéről. Ez egybevág az általunk is tapasztaltakkal.

Alig túlbecsülhető egy ilyen kontextusban az, ha valaki megfelelő képességgel és erőforrással rendelkezik akár csak levélben elérni a potenciális támogatóbázisát. A helybéliek elmondása szerint a választóköri DK-támogatók levelet és telefonhívásokat kaptak Dobrev Klárától, reprezentálva a DK szervezeti képességeit és erőforrás-gazdagságát a többi párttal szemben.

Ennek a kapcsán idéztük fentebb és idézzük most is a b1 HVG blog szerzőjét: „egyszerűen az ellenzék Budapesten és a nagyvárosokon kívüli bázisát sokkal kevésbé mozgatta meg az előválasztás, ami miatt az összetartó Gyurcsány-tábor viszonylag nagyobbnak és meghatározóbbnak látszik”.

Gyüre Csaba mesélte, hogy amikor az első előválasztási napokban látta a nyíregyházi sátraknál a Dobrev-levelet kezében tartó sok nyugdíjast sorban állni, tudta, hogy ezt az előválasztást nem fogja tudni megnyerni.A DK-s kompetencia és erőforrás- a pártok közötti megegyezés jegyében - itt Aranyos Gábort erősítette, aki tulajdonképpen ezzel nyerte meg az előválasztást és a közös jelöltséget.

• Pártközpontok és helyi szervezetek, a pártok közötti, illetve az OEVB helyi és a koordinációs bizottság együttműködési problémái

A mi értelmezésünkben, a lehető legtömörebben összefoglalva, a Jobbik a helyi és központi kommunikációs és érdekegyeztetési problémái miatt „veszítette el” a Szabolcs 2-es választókörzetben az előválasztást.

Az általánosan, de helyi viszonylatban is gyengének tűnő pártszervezetek választási együttműködése nyomán országos viszonylatban is alacsony volt az előválasztás mozgósítási hatása a választókerületben.

Nem láttuk az ellenzéki nyilvánosságban visszhangját, de a jelöltekkel, a települési pártaktivistákkal beszélgetve is nyilvánvalóvá, a helyzetet elemzőként megközelítve pedig problémává vált, hogy a választási részvételi adatok és eredmények nem hozzáférhetők települési, esetleg sátrankénti bontásban, sem a jelöltek, sem a résztvevők számára.

Történik mindez akkor, amikor Tiszavasváriban az ellenzéki szavazók közül többen beszámoltak arról, hogy egy telefonszámról kaptak megtévesztő hívásokat az előválasztással kapcsolatban. Lehet, hogy csak nekünk jut eszünkbe a Kubatov-lista, de az biztos, hogy ez egy érdekes görbetükre annak, hogy egyik oldalon milyen tudás és szervezettség állhat rendelkezésre, a másik oldalon pedig a pártok közös jelöltjének kiválasztása során mégsem lett szempont a megkeletkező tudás terepen hasznosításának lehetősége. Ennyire nem illeszkedik egymáshoz az, amiben megegyeztek a szervezők és a pártközpontok az előválasztás kapcsán, és amire a terepen a helyieknek szükségük lenne. Szó-mi-szó, az előválasztás, egyelőre úgy tűnik, nem lesz használható adatalapú tudásbázis a résztvevőknek.

***

Összefoglalva még egyszer, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. számú egyéni választókörzetében, úgy tűnik,

1. a mozgósítás országos viszonylatban is gyengén sikerült;
2. nem feltétlenül a legnagyobb eséllyel rendelkező pártalakulat jelöltje nyert;
3. egyáltalán nem vették figyelmbe a terepen dolgozó aktivisták szempontjait, a jövőbeni mozgósítás feladatát. Maguk a választásban érintettek, a jelöltek, az őket támogató helyi civil szervezők sem tudnak részletes, legalább településszintű részvételi és párpreferencia-eredményeket.

Ahogy írtuk fentebb, ez az átszavazás és a mozgósítás terén fogós kérdéseket vet fel, és véleményünk szerint, ha nem is lehetetlen, de közel sem egyszerű feladványt fogalmaz meg a választókerületben továbbra is összefogni akaróknak 2022-re, ahol Sanyó Ádám már fentebb hivatkozott számításai szerint a közös jelölt egyelőre (0,36 százalékos) hátrányban van a fideszes jelölttel szemben.

Gyüre Csaba mesélte el – amit a jelentősége miatt szó szerint idézünk –, hogy: „Veres János gyakorlatilag már akkor [a 2018-as választásokat megelőzően] próbált megegyezni velünk abban, hogy egy helyért kettőt adott volna. Tehát ha mi a nyíregyházi 1-ben [azaz a Szabolcs 1-ben] visszalépünk, akkor Tiszavasváriban ők visszaléptek volna, illetve Nyírbátorban visszaléptek volna, és akkor tuti, hogy az egyest elhozza az MSZP-nek a jelöltje, Fülöp Erik meg elhozta onnan a kettes körzetet. Már nem lett volna meg a kétharmada a Fidesznek 2018-ban, de a központ sajnos nem járult hozzá, hogy mi ezt meglépjük, mi ezt helyben meg tudtuk volna oldani szépen már akkor is”.

Ha ennek ismeretében értékeljük a két bekezdéssel ezelőtt megfogalmazott konklúziót, akkor úgy tűnik, helyben már 2018-ban előrébb tartottak, mint ahol most áll az ellenzék az előválasztást követően.

A szerzőkről:

Balázs Anna a Partizán munkatársa, Hain Ferenc a Wesley János Lelkészképző Főiskola és Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója. 2016 óta civil aktivisták Tiszavasváriban, tevékenységükről a KözTér - Tiszamenti Közösségfejlesztési Hálózat Facebook-oldalon tájékozódhatónak az érdeklődők. Jelenleg Láthatatlan történetek címen egy átfogó helytörténeti kutatáson dolgoznak, amiről bővebben a kutatás weboldalán lehet olvasni.

Ez nem valami vicc, maximum egy kis túlzás. De az biztos, hogy kevés nő van, akinek olyan elnyomással kell szembesülnie, mint Bibi Hakmeenanak, aki a tálibok uralta Afganisztánban is kitart.

Sok nő éli férfiruhában az életét az országban, mert így tudják segíteni a családjukat. Hiába élnek így akár évtizedek óta, a tálibok hatalomra kerülésével az ő helyzetük is bizonytalanná vált. A Deutsche Welle riportja.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

"Elutasította hétfőn a szenátus plénuma azt a törvénytervezetet, amely megtiltotta volna, hogy a jogerősen szabadságvesztésre ítélt, illetve a Szekuritátéval vagy a politikai rendőrséggel egykor együttműködő személyek kitüntetést kapjanak." - írja a Transindex.

A tervezetetet a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nyújtotta be módosításként a kitüntetésekkel foglalkozó és a Szekuritáté irattárában őrzött dokumumentumok hozzáférését szabályozó törvényekhez.

Elfogadásával szigorúbban ellenőrizhetnék a érdemrendek tagjainak múltját, illetve legfeljebb 10 évre korlátozná a Rendek Kancelláriája vezetőjének mandátumát. Lehetővé tenné továbbá, hogy az eddig kitüntetett besúgóktól visszavonják az állami kitüntetéseket, ami az USR szenátora szerint visszaadná az állami kitüntetések becsületét Romániában.

A tervezet ellen 43, mellette 33 szenátor szavazott, így az a felső házban elbukott, az ügyben a képviselőházé a végső döntés. (Via Transindex)

Minden műfajt, nemzetiséget és szerzőt összesűrítve az év 12. legjobb könyvének szavazta meg a Könyves Magazin szerkesztőbizottsága a 444 könyvét Orbán Viktor, a politika és futball szövevényes kapcsolatáról.

Ez azt jelenti, hogy a könyvblognál a Győzelmi Kényszer lett a 6. legjobb magyar nyelvű könyv ebben az évben.

Valuska László, a magazin főszerkesztője, egyben a Margó Fesztivál igazgatója külön is méltatta könyvet a magazin podcastjában, ahol értékelték az év legjobb könyveit.

A Győzelmi kényszer június elején jelent meg, és már harmadik kiadását éli. Remek kritikákat kapott, és mások mellett érdeklődött a kötet folytatása felől Orbán Viktor is.

Az olvasók között is népszerű lett könyv: a Goodreads 67 értékelésből 4,57-ösre mérette a könyvet, míg a hazai olvasói körök fő bázisán, a moly.hu-n 93 százalékot kapott 38 osztályzat alapján.

A Győzelmi kényszer kapható a 444 webshopjában, magában és Sarkadi Zsolt: A banánujjú ember című kötetével együtt, akciósan is.

E-könyvben ezen a linken vásárolható meg.

A választásra jogosultak mindössze 30,2 százaléka ment el szavazni vasárnap az első hongkongi törvényhozói tanácsi választáson, ami már az új választási rendszer szerint zajlott. Az eddigi negatív rekord 43,6 százalék volt.

Az összes választókerületben a Kína-párti jelölt győzött, hiszen ellenzéki jelöltek nem is indultak.

A két évvel ezelőtti tüntetések után az ellenzéki vezetőket vagy bebörtönözték vagy emigráltak, a többi demokráciapárti jelöltet pedig kizárták az indulásból.

Carrie Lam, Hongkong főminisztere szerint azért volt fontos ez a választás, hogy „hazafiak” kormányozzák Hongkongot. „Az új választási rendszer bevezetésére a rend és a jó kormányzás miatt volt szükséges, valamint azért, mert Kína-ellenes erők léptek be a politikai rendszerbe és ez káoszhoz vezetett a Törvényhozói Tanácsban” – mondta Lam.

A márciusban elfogadott új választási törvény alapján a hongkongi törvényhozói tanács létszámát 70-ről 90-re bővítették, ebből 40 helyet a Peking-párti Választási Bizottság tagjai kapnak, a korábbi 35 helyett pedig csak 20 képviselőt választhattak meg közvetlenül a lakosok.

A 2019-es tüntetések hatására Kína új nemzetbiztonsági törvényt is elfogadott, amelynek értelmében különösen súlyos büntetéssel sújthatóak azok, akiket felforgatással, elszakadási törekvések szervezésével és idegen erőkkel való összejátszással vádolnak meg. (CNN)

A posztot gyakornokunk, Benics Márk Péter írta.

Szeptember 18. óta nem tört fel láva a Reykjavíktól 40 kilométerre délnyugatra fekvő Fagradalsfjall hegyből, így a március 19-én induló vulkánkitörésnek hivatalosan is vége. Az összesen hat hónapig tartó kitörés az elmúlt 50 év leghosszabbja volt, ez idő alatt több mint 140 millió köbméter lávát hozott a felszínre.

Annak ellenére, hogy a kitörést befejezettnek nyilvánították, a hatóságok tovább figyelik a területet és óvatosságra intik a kirándulókat. A vulkán jó fekvésének köszönhetően gyorsan turistalátványossággá vált, az Izlandi Turisztikai Ügynökség szerint a kitörés idején, fél év alatt több mint 350 ezren látogatták meg.

A szakértők szerint előfordulhatnak még további kitörések az országban, a múlt héten például Izland legaktívabb vulkánja, a Grímsvötn készültségi szintjét emelték meg. (Guardian)

A posztot gyakornokunk, Benics Márk írta.

Megadná a feltételes forgalomba hozatali engedélyt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a Novavax vakcinájának. Az EMA ajánlása szerint az új típusú védőoltást 18 éven felülieknek adhatnák. A vakcinát eddig Indonéziában és a Fülöp-szigeteken engedélyezték vészhelyzeti használatra, továbbá a WHO is megadta rá a vészhelyzeti engedélyt.

Az amerikai gyártmányú vakcina lehet az első fehérj ealapú védőoltás az EU-ban. A technológia annyiban különbözik a többi vakcinától, hogy a vírus laborban megtermelt tüskfehérjééből állítanak elő egy, a koronavírushoz hasonló szerkezetű nanorészecskét, a szervezet erre reagál és az immunválasz során kialakul a védettség. A vakcinából két dózis az ajánlott mennyiség.

A cég jelenleg is teszteli, hogyan reagál az omikron vírusvariáns a védőoltásra. Ha szükséges, nekiállnak egy újabb, frissített verzió gyártásának.

A vakcina terjesztése akkor kezdődhet, ha az EU Bizottság is jóváhagyja a vakcinát, amiből még augusztusban rendelt 200 millió dózist. (Via AP, Novavax)

Ezt a cikket gyakornokunk, Bódog Bálint írta.

Karácsony után megelőző lezárás jöhet Portugáliában. A kormány így menne elébe, hogy újra megteljenek a kórházak koronavírusos betegekkel. Az országban majdnem 90 százalékos az átoltottság, de a covid-osztályokon így is sok oltatlan fekszik. A beoltottak közül is kerülnek kórházba, de a halálozások nagyon alacsony szinten vannak. A Deutsche Welle riportja.

• Közeleg a karácsony, magyarok milliói készülnek egymás nyakába borulni végre.
• Ez járványidőszakban nem feltétlenül szerencsés, még ha éppen lefelé is hajlik a járványgörbe.
• Sokat segíthetne a helyzeten, ha széles körben és ingyen elérhető volna a tesztelés.
• Ilyenre azonban a jelek szerint nagyon kevés lehetőség van az országban.

Bár karácsony előtt kedvező fordulat állt be a járványhelyzetben, és minden lényeges mutató szerint visszaszorulóban van a járvány negyedik hulláma, éppenséggel egy olyan időszak előtt állunk, amikor céges és családi események tucatjainak hála megsokszorozódhatnak az egymás közti találkozások. Márpedig éppen a negyedik hullám tapasztalatai igazolják, hogy a koronavírus terjedésének nem feltétlenül akadálya még a védőoltás sem. Egyrészt mert hiába van már hatmilliónál is több magyar beoltva, ez bőven nem elég a nyájimmunitás amúgy is dinamikusan változó céljának eléréséhez. Másrészt meg azért, mert bár a védőoltások a fő feladatukat elég jól teljesítve javarészt megóvják a beoltottakat, pláne a háromszor is beoltottakat a súlyosabb, netán halálos szövődményektől, megfertőződni és tovább fertőzni az oltottak is képesek.

Ebben az időszakban különösen hasznos volna a kiterjedt, könnyen, netán ingyen hozzáférhető tesztelés, hogy az ilyen csoportos tevékenységek előtt mindenki megbizonyodhasson arról, hogy nem fertőzött, így nem sodor veszélybe senkit, akivel találkozik. Mert bár Orbán Viktor december 6-án a parlamentben ugyan arról beszélt, hogy „a PCR teszt semmin sem segít [...] csak az oltás segít”, a széleskörű és gyakori tesztelés se véletlenül lett a járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze. Mert ugyan igaz, hogy a tesztelés önmagában nem gyógyít, de a járvány terjedésének visszaszorításában nagyon is hasznos, és az általános, mindenkire kiterjedő korlátozásoknál kisebb fennakadásokkal járó eszköz. Gyakori teszteléssel elkerülhetők a teljes társadalomra vagy nagyobb régiókra vonatkozó szigorú lezárások, hiszen könnyen ki lehet szűrni és otthonmaradásra biztatni azokat, akik fertőznek.

Ezt sok országban fel is ismerték. Gyakornokunk, Dávid októberben töltött egy hetet Londonban, ahol meglepve látta barátja szobájában a stócokban álló antigén gyorsteszteket. A brit kormány ezeket teljesen ingyen biztosítja, bárki leveheti a patikák polcairól. Ezek ráadásul egyszerű tesztek, otthoni használatra vannak kitalálva. Nagy-Britanniában, ha valaki szeretné, minden reggel letesztelheti magát mielőtt munkába, iskolába vagy bármilyen közösségbe indul.

Nem nehéz belátni, hogy ez egyszerű és hatékony módja a védekezésnek. A teszt ereje az információ. Gyakori otthoni teszteléssel bárki naprakész tud maradni a saját állapotáról, és izolálhatja magát, amint kiderül, hogy fertőzött. Akár már akkor, amikor a tünetek még nem is jelentkeztek. Ha bőséggel elérhetőek a tesztek, akkor az emberek nem csak az utolsó utáni pillanatban tesztelnek, hanem akár elővigyázatosságból, megelőzés céljából is.

Több tesztből több adat és információ következik. Minél több adat van, annál pontosabb képet tudunk kapni a járvány alakulásáról, terjedésének mintáiról, ami megkönnyíti a tervezést és döntéshozást járványügyi kérdésekben. Persze a tesztelés csupán egy eszköz a sok közül, mely eszközöket kombinálva alkalmazva lehet a legjobb hatást elérni. A sok teszt akkor igazán hatékony, ha együtt jár egy jól működő kontaktkutatási rendszerrel, ami időben visszafele haladva térképezi fel egy fertőzött személy kontaktjait, hogy be lehessen azonosítani a szuperterjesztőket és járványgócokat.

Ez a megfontolás vezetett minket, amikor megkerestük az összes Magyarországi megyeszékhely, illetve a főváros és minden kerületének önkormányzatát. Magyarországon alanyi jogon nem biztosít ingyenes tesztlehetőséget az állam, de a negyedik hullámban több önkormányzat is biztosított ilyen tesztelési lehetőséget. Kíváncsiak voltunk, hogy most, amikor igazán szükség volna rá, hol tudnának ilyennel élni az emberek.

Mint kiderült, nagyon kevés helyen. A 43 önkormányzat közül akadt, ahol telefonon egyáltalán nem akartak felvilágosítást adni róla, hogy végez-e az önkormányzat lakossági tesztelést. Igen sok vidéki önkormányzatnál nem is értették, hogy miért érdeklődünk erről. Végül összesen két önkormányzatot találtunk, ahol a helyi lakosok ingyen teszteltethetik magukat:

• Budapest VII. kerületében december 17-ig, vagyis még az igazán kritikus időszak előtt tesztelhetik magukat a helyi lakosok hétfőn és szerdán 15-19, pénteken 8-12 óra között az Akácfa utca 61. szám alatti Akácos udvarban, előzetes regisztráció nélkül is. TAJ-kártya, lakcímkártya és személyi igazolvány szükséges.
• Budapest XI. kerületében a 60 éven felüli helyi lakosok részére ellenanyagszint-mérést és antigén-tesztet biztosítanak, mindkét teszttípusból 3000 darabjuk van. Hétfőtől péntekig 8-18 óra között, szombaton 8-13 óra között tesztelnek a Corden központi laboratóriumában a Fehérvári út 84/a szám alatt. A tesztelés előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrálni a +36 1 3724566-os telefonszámon kell.

Ezek mellett a II. és a IX. kerületi önkormányzat jelezte, hogy még elképzelhető, hogy lesz tesztelés. Ha lesz, a honlapjukon jelezni fogják. Érden pedig a polgármesteri hivatal, illetve a bölcsődék és óvodák munkatársai tesztelhetik magukat, jelenleg csak antitest-teszttel, bár a harmadik hullám végéig nekik a PCR-tesztelést is fizette az önkormányzat.

Így - mivel Orbán Viktor miniszterelnök nem hallgatta meg kérésünk - az egyéni, pénzbe kerülő megoldások maradnak, ha tesztelnénk magunkat, mielőtt összeölelgetnénk régen látott szeretteiket. Hogy milyen tesztet kéne végeztetnünk, ahhoz előbb érdemes sorra venni az elérhető teszttípusokat, és megvizsgálni, melyik tesztet, mikor érdemes használni, mire alkalmas, mit tudhatunk meg az eredményből.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a tesztelés időpontjában épp betegek vagyunk-e, akkor az antitest-tesztet - amilyet aktuálisan az érdi önkormányzat kínál - ki is lőhetjük. Az antitest az immunrendszer által megfertőződés vagy védőoltás hatására termelt fehérje. Ennek a vírus felismerésében és leküzdésében van fontos feladata. A vérmintával működő antitest-tesztek ennek a fehérjének a jelenlétét, adott estben a mennyiségét mutatják ki. Ám mivel a szervezet csak a megfertőződés utáni 7-10. napon kezdi termelni az antitesteket, az ilyen teszt alkalmatlan a korai fertőzés kiszűrésére, pedig már akkor fertőzőképes lehet a beteg.

A fertőzés korai felismerésére leginkább a PCR-teszt alkalmas, ami a legpontosabb, egyben a legdrágább teszttípus is, amit ráadásul csak specializált laboratóriumokban tudnak kiértékelni, egy-két napos átfutással. A tömeges PCR tesztelés nehezebben valósítható meg, mert sok helyen nincs meg hozzá a megfelelő kapacitás. A PCR nagyon érzékeny, a tünetmentes fertőzéseket is észleli, viszont hátrányt jelenthet, hogy sokszor akkor is pozitív eredményt ad, amikor a fertőzés már lezajlott és a szervezetben a vírusok már rég nem fertőzőképesek.

A PCR-teszt igen drága, a legolcsóbb akciós ajánlat is 14 ezer forintba kerül. Ez, pláne az ünnepek előtt még a kisebb családoknak is jelentős anyagi terhet jelenthet. Ennél megfizethetőbb a másik légúti mintavételes teszttípus, az antigén-gyorsteszt. Ezek akár már 15 percen belül is eredményt adhatnak, a vírus külső rétegét alkotó fehérjét érzékelik. Ha az eredmény pozitív, szinte biztos, hogy fertőzöttek vagyunk, ezért főleg akkor szokták használni, mikor a beteg COVID-os tüneteket produkál - már csak azért is, mert ilyenkor a leghatékonyabb is. Ezek a tesztek azonban fals negatív eredményt is adhatnak, főleg a fertőzés korai, még tünetmentes szakaszában, vagy a betegség lezajlásának vége fele, amikor a beteg még amúgy pár napig fertőzőképes. A szakemberek ezért gyakran ajánlják a megerősítő PCR tesztet az antigén gyorstesztek mellé.

Antigén-teszteket széles körben forgalmaznak a patikák, jellemzően 3-5 ezer forint körüli áron, bár akciósan néha ennél olcsóbban is.

Ez a cikk a 444 gyakornoki programjának részeként készült. Bódog Bálint és Háberman Dávid írták, a kutatómunkában mellettük Tárkányi Flóra, Benics Márk, Cmarits Milán és Erdősi László vettek részt.

Sűrű év van mögöttünk. Augusztusban elindult a tagsági és előfizetési program, 14 ezerhez közelít a Kör tagok száma, a szerkesztőség pedig a támogatásotoknak köszönhetően sok új taggal erősödött. Idén megjelent 2 magazinunk és 3 új könyvünk. Stúdiót építettünk, és most már hetente jóval több mint százezren nézitek kampányhíradónkat, a Magyar Jetit. A Partizánnal közösen közvetítettük az előválasztási vitasorozatot, COVID oldalunkról milliók tájékozódnak a járvány alakulásáról. Új podcastok és hírlevelek indultak, és hamarosan megkezdi a munkáját az AFP hírügynökséggel közösen létrehozott tényellenőrző szerkesztőségünk az Európai Bizottság támogatásával.

2022-re még nagyobb terveink vannak, szeretnénk tovább erősödni, hogy a segíthessünk nektek eligazodni a választási kampányban és azon kívül is.

Most egyszerre segítheted a szerkesztőség munkáját, és lepheted meg szeretteidet vagy akár saját magadat karácsonyi ajándékkal.

• Vásárolj éves "444 közösség" vagy "444 belső kör" előfizetést, és elküldjük mellé Sarkadi Zsolt új könyvét, a Banánujjú ajándékba!
• Ha másnak vásárolsz bármilyen előfizetést, beállíthatod, hogy december 24-én este emailjébe érkezzen a meglepetésed.
• Karácsonyi akciók várnak a 444 webshopban is: kedvezménnyel rendelheted meg új könyveinket, és egyben, szinté kedvezményes áron a MAKRO magazin összes eddig megjelent számát.

Nézd meg ajánlatainkat itt, és idén ajándékozz szabad sajtót karácsonyra!

Milyen lett volna Sherlock Holmes megérkezése Magyarországra 1928-ban? Csabai László „Sherlock Holmes Budapesten” című könyve szerint ilyen:

"Holmesék kupéjába benyit egy vámtiszt. Köszön. Fogadják a köszönését. A finánc, magyar lévén, nem az elvámolnivalót fürkészi először, hanem az utasokat. Hogy vajon kinéz-e belőlük egy kis baksis. A nem-vámolásért. Vagy borravaló. Csak úgy.

Holmes vékony termetét, csontos arcát, magas hangját, divatos zakóját, a kisasztalkán fekvő füles sapkáját így összegzi magában: »Fix buzerant. Vagy elmebajos. Vagy mindkettő«.

A tömzsi és bajuszos Watsonról már kedvezőbb véleménye van: »Ez akár elmehetne jó magyar embernek is«”.

Majd miután a vámos gazdagabb lesz egy ötpengőssel, rögtön belekezdenek egy beszélgetésbe – ebben a majom Mussolini és farkasmajmok is szerepelnek –, ami visszarepíti az olvasót a majdnem 100 évvel ezelőtti Magyarországra. Abba az időbe, amiben így búcsúzik el a kalauz a vonat híres utasaitól, Holmestól és kísérőjétől, dr. Watsontól:

„»Uraim, kérem, senkinek ne adják tovább azt, amit önöknek mondtam. Főleg azt ne, amit a politikáról. Ez nem egy demokratikus ország. Itt könnyen a szájára ütnek a sokat beszélőnek.« Holmes megértéssel bólint.”

A szerző, Csabai László ebben a regényében is valós történelmi hátteret használ, Trianon és a Tanácsköztársaság friss traumájának felvillantása, a világvárossá vált Budapest bemutatása mellett rengeteg, általában párbeszédbe rejtett apró információval, újságíróként felbukkanó Kosztolányi Dezsővel, a korabeli hangulatot átélhetővé tevő, a szöveget illusztráló számos fotóval.

Természetesen Sherlock Holmes viszi a krimiszálat a történetben, amihez azért kell az is, hogy a valóban sok részletben alapos szerző meglehetősen nagyvonalúan lépje át a nyelvi korlátokat. Csatlakozik a világhírű nyomozóhoz Csabai már jól bevált saját Szindbádja, Schiffer Árpád detektív, nemcsak lelkes rajongóként, hiszen sikerül bebizonyítania, hogy Holmes legendás dedukciós gondolkodása hogyan siklik reménytelenül félre.

Magáról a nyomozásról bővebbet történetgyilkosság lenne elárulni, mindenesetre a bámulatos logikájú Holmes agya időnként lefagy a korabeli Magyarország politikai purpaléitól, vagy attól, amikor a mesterdetektívnek elmagyarázza valaki, hogy 800 évvel ezelőtt miként került a Habsburg családba a minden mást elnyomó, az emberiség legdominánsabb csírasejtjeivel rendelkező Árpád-vér.

Holmes a legnehezebben mégis azon lép túl, ha egyáltalán elhiszi a végére, hogy a Szibériából érkező magyarok nem tartanak rénszarvast, pedig azt logikai alapon magabiztosan bebizonyította megérkezésük pillanatában Watsonnak. Rajongója lesz viszont a kokaint részben elfeledtető magyar pálinkának, és igazán megtetszik neki, hogy az átmagyarosításban Pataki lenne a neve.

Amikor pedig véget ér a hagyományos krimi, az olvasó belekezdhet egy játékba: ha sikeresen megold a könyv végén egy kvízt, egy alternatív befejezést kap Sherlock Holmes magyarországi kalandjaihoz.

Csabai László: Sherlock Holmes Budapesten

Corvina Kiadó, 2021, 3990 forint. A kötetet tervezte és tördelte: Karcagi Klára

1942 novembere. Egy 100 kiló körüli, lapátkezű ember találkozik Heinrich Himmlerrel, a náci birodalom második számú, rettegett vezetőjével. Nem először, de a merészségét látva meglepő, hogy nem utoljára.

„Kihasználtam a kedvező pillanatot, és átadtam neki egy listát, a listán 28 holland szerepelt, hat német és négy norvég - mindegyik halálbüntetéssel járó bűncselekménnyel gyanúsítva. Arra kértem, helyezze szabadlábra őket. Himmler gyorsan átfutotta a listát, és ezt mondta: »Lehetetlen kér!«. Mire én: »Tudom, de biztos vagyok benne, hogy hallgatni fog a jó szívére, és futni hagyja őket.« Himmler nagyot sóhajtott: »Rendben! De nem érdemlik meg…”« Aláírta a parancsot, majd hívatta dr. Brandtot, hogy a listán szereplő személyeket azonnal engedjék szabadon.”

Aki a listát a rettegett Himmler kezébe nyomta, és felidézi ezt a történetet, az Felix Kersten, a náci vezető terapeutája.

Róluk szól a Himmler masszőre című könyv.

A cím elsőre talán kicsit komikusnak tűnik, mintha elfogyott volna mostanra a téma a náci vezetőkről, így jöjjön Göring táncosnője, Goebbels harisnyakötője vagy Hitler borotvapamacsa.

François Kersaudy francia történész könyve ennél sokkal több. Az SS-t, a rendőrséget és a politikai rendőrséget irányító, a haláltáborokat felügyelő Himmler és egy életmentő különös kapcsolatáról szól, aminek köszönhetően végül sok tízezer ember menekült meg a haláltól. Felix Kersten a Zsidó Világkongresszus 1947-es memoranduma szerint 100 ezer különböző nemzetiségű zsidó életét mentette meg, és a 100 ezerből legalább 60 ezret a saját életének kockáztatásával.

A könyv szerzője szerint még ennél is valamivel nagyobb számról lehet szó. Bár az végéig érződik a könyvön, hogy nem feltétlenül úgy történt minden, ahogy arra Kersten visszaemlékezik, és ezeket a tévedéseket, túlzásokat a történész igyekszik is helyrerakni, de a masszőr életmentő tevékenységét számos más visszaemlékezés, diplomácia irat, utólagos vizsgálat is alátámasztja.

Kersten életútja a Himmerrel való találkozásig is tartogat hihetetlen, időnként mesébe illő fordulatokat. Úgy derül ki például, hogy különleges érzéke van a masszásterápiához, hogy az első világháború után önkéntesként jelentkezik a finn hadseregbe, azzal a céllal, hogy Finnország után a balti államokat is felszabadítsák a Vörös Hadsereg kiűzésével. (Kersten az egykori orosz birodalomban, a balti államokat magában foglaló Livóniában született, német származású családban.) Az egyik ütközetben egy teljes napot és az éjszakát is egy mocsárban hason fekve tölt, reumás lesz, lábra állni is képtelen. Egy finn kórházban ápolják - megkapja a finn állampolgárságot is -, lábadozás közben kezd érdeklődni a finneknél népszerű masszázsterápia iránt, be is segít, már ott felfedezik, hogy kincset ér a keze. Finnországban kitanulja, amit ott lehet, majd Berlinbe küldik, mert ott még fejlettebb a masszírozás terápiája.

Ezután jön az a rész, ami olyan, mintha egy misztikus regény részlete lenne: Kerstent 1922-ben Berlinben bemutatják Ko doktornak, aki Kínában született, de egy tibeti kolostorban nevelkedett, itt lett előbb szerzetes, majd láma. Ko 14 éven át tanulja a kínai és tibeti orvoslást, majd 21 évesen Londonba küldik, hogy a nyugati orvostudománnyal is megismerkedjen, le is diplomázik. Amikor bemutatják neki, megkéri Kerstent, hogy masszírozza meg. Miután ez megtörténik, némán felöltözik, majd közli: „Fiatal barátom, amit tud, az nagy semmi, sőt a semminél is kevesebb, de 30 éve várok magára”. Merthogy a horoszkópjában meg van írva, hogy ebben az évben találkozik valakivel, akit nem tud semmit, de megtanítja mindenre. 3 évig képzi Kerstent, majd Tibetbe távozik, mert egy másik jóslat szerint már csak 8 éve van hátra, és fel akar készülni a halálra.

Az ő pácienseit veszi át Kersten 27 évesen. A fizio-neurális módszer lényege az idegszövetek megfelelő masszírozással való kezelése és megerősítése. Súlyos gyulladásra, daganatos megbetegedésre, szívelégtelenségre vagy előrehaladott érelmeszesedésre nem jó a terápia, de nagyon sok mindenre igen, Kersten időnként csodával határos javulást ér el számos betegnél a súlyos tünetek enyhítésével vagy teljes megszüntetésével. Ilyen páciense például a holland királynő férje, akinek az orvosok már csak fél évet jósoltak, de Kersten jelentősen meghosszabbította az életét. Hálából felajánlják neki, hogy telepedjen le Hollandiában, innentől kétlaki életet él Hága és Berlin között. Bejáratos lesz a legbefolyásosabb körökbe, rengeteg pénzt keres, a legvagyonosabb családok adják kézről kézre. A tökéletes életét a háborúra készülő nácik rombolják le. De egészen váratlan fordulattal Kersten lehetőséget is kap arra, hogy manipulálja a legrettegettebb nácit.

Kerstent egyik régi pácinense ajánlja be Himmlernek, 1939. március 10-én találkoznak először, majd még legalább 200 alkalommal. Kersten minden találkozójukról feljegyezést készített. Mint később kiderül, erről pontosan informálták Himmlert is, később szóba is kerül köztük, de miután Kersten nem tagadja, Himmler nem börtönbe csukatja, hanem azt mondja neki: „Jól teszi Kersten Úr, csak így tovább. Így legalább Ön tudni fogja, hogy pontosan mi történt, amikor mi történelmet csináltunk. És elmondhatja az utókornak, hogyan alapították meg a Nagynémet Birodalmat”.

Pedig már az első találkozásukról úgy ír a csodamasszőr, hogy az aligha nyerte volna el Himmler tetszését: „Már első pillantásra látni lehetett, hogy nem kedveli a sportot. (…) Az első benyomásom az volt, hogy jelentéktelen, átlagos ember. Úgy nézett ki, mint egy általános iskolai tanító, aki minden szíre-szóra körmössel büntet. (…) Tudálékos volt, miszticizmusra hajlamos, és sokat olvasott. Egyszóval különös fickó és beteg ember.”

Számos problémája közül Himmlert a gyomorgörcs kínozta leginkább. Kersten megvizsgálja és megállapítja, hogy a szimpatikus idegrendszer deregulációja a probléma. Csodát, végleges gyógyulást nem ígért Himmlernek, de azt igen, hogy rendszeres kezelésekkel enyhíteni tudja a fájdalmát, és ezt már az első alkalommal bizonyítja is. Hogy mennyire szövi át kettejük történetét maga a történelem, az rögtön az elején kiderült: Himmler kénytelen megszakítani az ígéretesen induló kezeléseket, mert március 15-én Hitlerrel Prágába utazik, hogy megünnepeljék Csehszlovákia egyetlen puskalövés nélküli elfoglalását. Ennek apropóján Himmler személyesen ellenőrzi a kommunisták, zsidók, emigráns németek letartóztatását.

A csodakezű masszőr pedig eközben Hollandiába utazik, hogy egyeztessen a holland hadsereg főparancsnokával - a fiának az életét megmentette Kersten -, aki korábban arra kérte, hogy a német kapcsolatait kihasználva tudja meg, készülnek-e a nácik Hollandia elfoglalására. Így kezdődik Kersten kissé botcsinálta James Bond küldetése, rendszeres kapcsolatot tart holland, finn és svéd diplomatákkal, és kezdetét veszi embermentő tevékenysége is.

Kersten eleve nem kért pénzt a kezelésekért. A többi főnácitól eltérően Himmler legalább korrupt nem volt, így nem is igen tudta volna kifizetni Kersten tarifáját. Kersten azt mondta, hogy majd megbeszélik később, hogy mivel tartozik Himmler. Majd amikor a Hollandiát megszálló németek elkezdték letartóztatni Kersten ismerőseit, úgy érezte, hogy közbe kell lépnie.

Kersten az első lépéseket úgy írja le, hogy „gyakran úgy alkudoztunk, mint két lókupec a vásárban. Mondjuk volt egy 20 fős listám, csupa olyan személyről, akit ilyen-olyan okokból őrizetbe vett a Gestapo, és ha a barátaim vagy ismerőseim megkértek, lépjek közbe az érdekükben, mindig vártam a legközelebbi kezelésig, hogy szóba hozzam a dolgot. (…) Ekkor csak annyi teendőm volt, hogy felhívjam a figyelmét a gyanúsított személyek feddhetetlen és tisztességes voltára, meg arra, hogy miért is volna kívánatos azonnali szabadlábra helyezésük. Legtöbb esetben Himmler nem is nagyon akarta tudni, hogy tulajdonképpen miért csukták le ezeket az embereket, inkább arra volt kíváncsi, ki emelt szót értük. Ilyenkor gyorsan átfutotta a listát, majd így szólt: »Mennyit akar ezek közül kiszabadítani? Húszat? És ha sikerül, mondja, mennyivel lesz jobb Önnek? És az embereim mit fognak gondolni erről? Kap öt embert. Ha ennyivel nem éri be, akkor nem kap semmit.« Előfordult, hogy csak az első ötöt engedte szabadon a listán szereplők közül, néha az utolsót is, de mindig önkényesen, pillanatnyi szeszélye szerint.” Ezután Kersten Himmler titkárával, doktor Brandttal még egy kicsit kibővítette a listát, amit a Reichsführer végül ellenőrzés nélkül aláírt. (Mindeközben Himmler egyáltalán nem tett semmit a saját rokonai érdekében, a SS-ben szolgáló, homoszexualitással megvádolt unokaöccsét hagyta kivégeztetni.)

Hogy mindez hogyan csapódott le Himmler környezetében? A titkára valóban sokat segített Kerstennek, még megtoldva a listákat, de sokkal többen voltak, akik inkább gyanakodva figyelték, és alig várták az alkalmat, hogy börtönbe zárják.

A könyv szerzője idéz egy SS-ezredest:

„Többször is utasítást kaptunk az SS Reichsführertől, hogy egyes letartóztatásban lévő személyeket engedjünk szabadon. Mondtam is Rauternak: »Megint egy névsor, amit ez a kibaszott finn orvos kimasszírozott a Reichsführerből«”

Kersten legalább 200 alkalommal kezelte Himmlert, aki mindig kész volt a kompromisszumokra, ha görcsök kínozták, majd fölényeskedni kezdett, amikor jobban lett. De a szavát többnyire állta.

A masszőr leírásából kettős kép alakul ki Himmlerről. Miközben tényleg rengeteg ember börtönbe vetéséért, megkínzásáért, haláláért felelős, Kersten szerint ahhoz túl gyáva volt, hogy saját kezűleg öljön meg valakit. Megszervezni viszont megszervezte a tömeggyilkosságokat.

Himmler állandó félelme volt, hogy elveszíti Hitler bizalmát, az egymást gyűlölő náci legfelső vezetők pedig kihasználják a hibáit és befeketítik a hírnevét.

Kizárólag az volt a fontos számára, hogy amit csinál, az tetsszen Hitlernek. Mi sem mutatja ezt jobban, mint Kerstennek egy bejegyzése arról, milyen állapotban köszöntötte őt Himmler, aki egy nappal korábban előadta az elképzeléseit Hitlernek a meghódított keleti területen letelepített földműves katonákról:

„El sem tudja képzelni, milyen boldog vagyok, Herr Kersten! A Führer nemcsak meghallgatott, de szokása ellenére egyetlen egyszer sem szakított félbe. (…) Még helyeselte is a javaslataimat, kérdéseket tett fel, és olyan fontos részletekre is felhívta a figyelmemet, amikre nem is gondoltam. (…) Ez volt életem legszebb napja!”

Kersten egyébként megpróbálta felhívni néhány buktatóra a figyelmet, amire Himmler azzal vág vissza: „Úgy látom, Herr Kersten, maga még a Führernél is okosabbnak képzeli magát”.

A terápiák végleges gyógyulást valóban nem hoznak Himmlernek, csak rövid időre javítják az állapotát. És talán ez volt a legszerencsésebb helyzet. Himmler ugyanis elkezd függeni az által csak Buddhának nevezett masszőrtől, egyre bizalmasabb viszony alakul ki közöttük. Annyira, hogy Kersten is folyamatosan emeli a tétet, és már nem csak az ismerőseit, vagy az ismerősei által beajánlott embereket próbálja megmenteni alkalmanként. Himmler elhívja például Finnországba, ahol Kersten összejátszik a finn felső vezetéssel abban, hogyan tudnák elszabotálni Himmler kérését a finn zsidók kiadására.

Bár sok mindennel henceg Himmler a doktorának, a náci haláltáborokban történő borzalmakat még előtte is szépíteni próbálja. Kersten azonban egyre több információhoz jut, és egyre több embert igyekszik kimenekíteni onnan. A lehetőségei azonban korlátozottak, főleg, ha zsidókról van szó. Skandináv foglyok életének megkímélésébe könnyebben megy bele Himmler.

Ahogy halad a háború a végkifejlet felé, Kersten egyre nyíltabban próbálja rávenni Himmlert, hogy állítsa félre Hitlert, vegye át a birodalmat, és kezdjen tárgyalásokat a háború befejezéséről. Himmler, ha időnként el is játszik a gondolattal, hiszen Hitler környezetéből magát tartja a legtöbbre, aki valóban alkalmas lenne a birodalom irányítására, a végén mindig visszahőköl a lehetőségtől, és a Hitler melletti hűséget választja. Kersten még asztrológust is próbál bevetni, Himmler ugyanis komolyan hitt a csillagjóslásban, órákon keresztül faggatta az asztrológust, hogy milyen esélyei lennének a birodalom átvételére, de végül lebeszélte magát.

Hogy ez a kegyetlen megtorlásokat levezényelő hóhér, aki egyben udvaronc is, néha milyen nevetséges tudott lenni, arra Kersaudy felhoz egy példát. 1945 elején Himmlerre bíztak egy 40 hadosztályból álló hadseregcsoportot, bár semmilyen katonai tapasztalata nem volt, ő a rendőri megtorlások szakértője volt. Megtiltja a meghátrálást, kivégezteti a dezertőröket. De közben utasításokat ad, hogy az SS karácsonyi kalendáriuma elkészüljön 1945 november elsejére, hogy idejében szét lehessen majd küldeni azokat, érdeklődik, hogy Hitler elvállalná-e egy törzsőrmester nyolcadik gyerekének a keresztapaságát, elrendeli, hogy a csizmaviselet csak a harcoló alakulatok katonáinak legyen fenntartva, új hűségeskü-szöveget irat az SS-egységek kötelékében harcoló ukránoknak. Parancsot ad ugyanakkor a politikai foglyok likvidálásának felgyorsítására. De közben teljesíti egy ígéretét, amit a masszőrének tett: „tévedésből” Svájcba irányít egy 2700 zsidóból álló transzportot.

Ami a legnagyobb téttel bírt a náci birodalom összeomlásának utolsó heteiben: valóban felrobbantják-e a koncentrációs táborokat, ha a szövetségek megközelítik azokat. Kerstennek - aki életét kockáztatva repül Svédország és Németország között - óriási szerepe volt abban, hogy ezt a parancsot Himmler leállíttassa. Sőt annak a teljesen szürreális találkozónak a megszervezésében is oroszlánrészt vállalt, ami Kersten németországi birtokán jött létre. Himmler ugyanis nagy titokban - abban bízva, hogy ezzel jó pontokat szerez a szövetségeseknél - végül hajlandó volt találkozni a Zsidó Világszövetség svédországi képviselőjével. A tárgyalás arról szól, hogy Himmler engedjen ki Svédországba zsidó foglyokat a ravensbrücki táborból a Vöröskereszt szervezésében, és valóban intakt módon hagyják hátra a haláltáborokat. Himmler előbb hosszasan szónokolt arról, hogy miért volt indokolt a zsidók ellen fordulniuk, mindezt egy olyan embernek, akinek több hozzátartozója is meghalt haláltáborokban, majd mégis belement az egyezségbe.

A számos meghökkentő rész után jön az, amire igazán nem számít az ember. A békekötés után jöhetett volna el Kersten nagy pillanata, de nem jött el. Egészen kicsinyes bosszúk, féltékenykedések és olyan politikai kavarások jöttek, amik kis híján megakadályozták, hogy Kersten titokban tartott tevékenységéről értesüljön a világ, és életmenő helyett helyett náci kollaboránsként vonuljon be a történelembe. Csak 1953-ban kapja meg a svéd állampolgárságot, miután nagy nehezen elismerik, hogy valóban több tízezer ember sorsát befolyásolta a varázskezeivel.

François Kersaudy: Himmler masszőre - Egy elfeledett embermentő története

Corvina Kiadó, fordító: Ádám Péter

Minden idők legrövidebb 444 felmérése a karácsonyi ajándékozásról. Ha minden választ nagyon megfontolsz, akkor ~2 perc kitölteni, nekünk viszont sokat segít, (és lehet neked is, mert végiggondolod, hogy kinek kell még ajándékot venned).

Töltsd ki a karácsonyi felmérésünket itt!

Kati Marton amerikai író szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor kitalálta, hogy megírja Angela Merkel életrajzát, hiszen a német kancellár híresen szűkszavú, szinte mindig nyugodt és betegesen titkolja a magánélete minden részletét a nyilvánosság előtt.

Ehhez jön még hozzá, hogy a német kancellár – a történelmi tapasztalatok miatt – leginkább a tartományok miniszterelnökei között közvetít, legnagyobb szerepe a külpolitikában van. Ott viszont olyan tekintélyt ért el, hogy Merkelt az idő múlásával a visszavonulásáig Európa kancellárjaként emlegették.

De hogy hogyan jutott el addig, hogy a szabad világ vezetőjeként tartsák számon, arról minimum ellentmondásos információk, néhol pedig semmilyen adat sem áll rendelkezésre. A bürokrata unalmassága a II. világháború tramája után a legnagyobb vonzereje a német nép szemében, viszont az élete éppen ettől válik érdekessé.

Angela Kasner apja evangélikus lelkész volt, aki a sztálinizmus végén az NSZK-ból költözött át a feleségével és kisbabájukkal Kelet-Németországba, évtizedekre elvágva magukat a nyugat-német rokonoktól.

Az apuka baloldali volt, és igyekezett együttműködni a szigorúan vallásellenes állammal is, amiért jobbról megszólták a családot, míg az iskolában Angelának abból volt hátránya, hogy vallásos családból érkezett. A család egy értelmi fogyatékosoknak és mozgássérülteknek fenntartott, túlzsúfolt és elhanyagolt otthonban kialakított szolgálati lakásban élt, Angela hozzászokott a korlátozott képességűek látványához, és megtanult empatizálni velük.

A kémikusként tudományos pályára álló Angela hamar megházasodott, de az első férjétől pár év után különösebb botrány nélkül elvált, a Merkel nevet viszont megtartotta. (Ulrich Merkel sosem beszélt nyilvánosan a volt feleségéről.)

Angela Merkel egy, az NDK-ban megszokott módon elfoglalt lakásban rendezkedett be az új, szingli éveire, később viszont megtalálta a második férjét, a kvantumkémikus Joachim Sauert, akivel azóta is együtt van. A magánéletükről ma is alig tudni valamit, miközben még az is köztudomású, hogy melyik kelet-berlini lakásban laknak.

Egyik férje sem szokott róla nyilatkozni, de még az öccse és a húga sem, pláne a szülei, akik a halálukig baloldali szavazók voltak, és még a kancellár beiktatásán sem voltak jelen. Az apja nagyon ridegen nevelte, amikor meglátogatta a frissen elvált, harmincas Merkelt, Horst Kasner annyit mondott neki, hogy a jelek szerint nem sokra vitte az életben. Ez volt az öreg, szigorú lelkész élete legnagyobb tévedése.

Merkel az NDK-ban nem szervezkedett a fennálló rend ellen, bár – ahogy az az egyik közeli, titkon besúgó barátja jelentéseiből kiderült – rossz véleménnyel volt a szocialista államról. Angela Merkel inkább kivárta, amíg a rendőrállamnak bealkonyul, amikor viszont leomlott a berlini fal, azonnal cselekedni kezdett: elment ahhoz párthoz, amelyik a kommunizmus bukása után rövid ideig az NDK-t kormányozta (és később beleolvadt a CDU-ba), ahol azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szó nélkül összerakott néhány szükséges számítógépet. Egyből világossá vált, hogy megvan az ember a megoldandó problémákra.

Mivel világosan beszél és az információkból jól felkészül, rögtön a rendszerváltáskor szóvivő lett, majd 1990-ben Helmut Kohl felkérte miniszternek, amiben szerepe volt annak is, hogy keletnémet és nő. A kancellár, aki a protezsáltját Mädchenként, azaz lánykaként emlegette, igazi mentora volt, aki egyengette az útját egészen az 1999-es nagy árulásig, amikor Merkel hátba szúrta: cikket írt a Frankfurter Allgemeine Zeitungba arról, hogy Kohl, aki csalt a kampánypénzekkel, vállalhatatlanná vált a párt számára.

Merkel ugyanekkor számolt le a későbbi bel- és pénzügyminiszterével, Wolfgang Schäubléval is, de már az első főnökét, Lothar de Maizièrét is hagyta elsüllyedni, amikor az NDK egyetlen szabadon választott vezetőjét azzal vádolták meg, hogy együttműködött Stasival, a keletnémet Állambiztonsági Minisztériummal.

Amikor pedig Merkel beült a főnöki székbe, megkérte a CDU vezetőit, hogy véletlenszerűen foglaljanak helyet az asztalnál, amivel jelezte, hogy nem tűr meg semmilyen szövetkezést, összeesküvést maga ellen. A magában a bosszút sokáig érlelő Merkel pókerarccal viszi be az ütéseket, így aztán a partnerei évtizedes ismeretségek után is meg tudnak lepődni a váratlan húzásain.

Kancellárként mindenki meglepetésére látványosan baráti viszonyt ápolt ifj. George Bush-sal, és a kezdeti nehézségek ellenére Barack Obamával is jó szövetségesek voltak. Sőt ahhoz képest, hogy Vlagyimir Putyin azzal kezdte, hogy ráeresztette a kutyáját a kutyáktól rettegő Merkelre, a kancellár vele is tudott kommunikálni, még akkor is, amikor Obama már letett róla, mondjuk Ukrajna miatt Merkel kénytelen is volt folyamatosan egyeztetni Putyinnal. A német kancellár megmutatta, hogy egy nő a hatalmon lévők szokásos cirkuszolása nélkül is vezethet, egyben ő az a kihalóban lévő fajta, akit még az ellenségei is tisztelnek.

Merkel egyfajta anti-Hitler volt a hatalomban: miközben körülötte mindenhol elszabadultak az indulatok, ő a nyugodt erő maradt, a lassú, csendes vezető, aki állandóan kompromisszumokra törekszik, és az egész karrierjét meghatározta, hogy a korát messze meghazudtolóan hosszú tárgyalásokra volt képes.

És ugyan nyilvánosan nem foglalt állást olyan, megosztó ügyekben, mint a nők helyzetbe hozása vagy a melegházasság legalizálása, a háttérben csendesen dolgozott azon, hogy ezekben az ügyekben is történjen előrelépés – igaz, az ellenfelei szerint merő opportunizmusból.

A fáradhatatlanságának vette a legnagyobb hasznát, hiszen amikor az előrehozott választáson legyőzte az elbizakodott Gerhard Schröder kancellárt, Európa új aranykor élt át, tökéletes békeidő volt, éppen csak csatlakoztak a kelet-európai országok az EU-hoz, de aztán válságok sora jött, amiknek a sorsa mind Merkeltől függött:

• Például világgazdasági válság tört ki, aminek a nyomában érkezett a görögországi csőd, ami majdnem az egész EU-t magával rántotta. Azt a könyv sem keni el, hogy Merkelnek komoly felelőssége van abban, hogy Európa urai a görög nemzeten keresztül példát statuáltak.
• Amikor Líbiában megbukott a diktatúra, és több szövetséges ország katonai csapást hajtott végre, Merkel távol tartotta magát az ügytől, ami az azóta tapasztalható káoszt elnézve bölcs döntésnek bizonyult.
• Amióta Ukrajnát lerohanták az oroszok, „Európa kancellárja” volt a közvetítő szereplő.
• Amikor a szíriai háborút követően menekültválság tört ki Európában, Németország egyike volt annak a kevés EU-tagállamnak, ami nagyszámú menekültnek adott lehetőséget az újrakezdésre.
• Amióta pedig Nagy-Britannia kilépett az EU-ból és az Egyesült Államok Donald Trumpot választotta meg elnöknek, a merkeli visszafogottság még értékesebbé vált.

Merkelből a nacionalizmus legkisebb jele is undort vált ki, elvicceli, ha megkérdezik, mit szeret legjobban Németországban. Egyszer egyenesen azt mondta, hogy a holokauszt után az országa létének a célja a túlélőket segíteni. Ezt semmilyen másik ország vezetője nem engedhetné meg magának.

A könyv Magyarországról 1956-ban a szüleivel Amerikába menekült szerzője négy éven át forgolódott Merkel közelében, és a kancellás bizalmasaival többször is készíthetett interjút. Érezhető is, hogy ennek köszönhetően Kati Marton a kancellár asszony hatása alá került, így aztán az életrajz nem is törekszik arra, hogy miszlikbe aprítsa Merkel hosszú évek szívós munkájával felépített imidzsét. De miért is próbálná meg, amikor Merkel a támadásokkal szemben elképesztően ellenállóvá tette magát?

A könyv mégis kénytelen szembenézni olyan kérdésekkel, minthogy Merkel autokráciaellenes politikája ellenére az Északi Áramlat 2-n keresztül növelte a földgázfüggőséget Oroszországtól, vagy hogy az emberi jogokat páros lábbal tipró Kínával meglehetősen jó viszonyt ápolt.

Akármilyen ellentmondásos politikus is, Angela Merkel már csak azzal is nagybetűs történelmi szereplővé vált, hogy egy olyan korban, amikor elszabadult az őrület, legalább nyilvánosan megmaradt a józan, európai civilizáció zászlóvivőjének. És ha belegondolunk, milyen más utakat is választhatott volna, ez elképesztően nagy teljesítmény.

Az Egyesült Arab Emírségek korábbi belügyi főnyomozóját, Ahmed Naser al-Raisit többen is azzal vádolják, hogy a tudtával verték és vallatták erőszakkal a rabokat hazája börtöneiben. Az Interpol a konkrét vádakra azt válaszolta, hogy al-Raisit a szevezet végrehajtó bizottsága választotta meg, ők semmit nem tehetnek. A Deutsche Welle két áldozattal készített riportot.

• Jogvédelem és az alaptörvény eltörlése együtt szükséges az alkotmányos demokrácia helyreállításához.
• A kétharmadtól való eltérés nem szakítja meg a jogfolytonosságot, és — meghatározott feltételek teljesülése esetén — nem sérti a jogállamiságot.
• A kétharmadtól való eltérés nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet.

A demokrácia szelleme járja be az autokratikus Magyarországot. Az előválasztás hosszú idő után először adott valódi demokratikus élményt százezreknek. A sikeres előválasztás nyomán felizzott a vita az alkotmányos demokrácia helyreállításáról. A közös gondolkodás — érvekkel és akár szenvedéllyel — a demokrácia egyik előfeltétele.

Az alaptörvény eltörlése című cikkem október 23-án jelent meg a 444-en. Azt írtam, hogy súlyos és rendszerszintű válság indokolhat kivételes eltérést a kétharmados szabálytól. A parlamenti többség eltávolíthatja az autokratikus elemeket a jogrendszerből. És azt is írtam, hogy új, hosszú távra szóló alkotmány elfogadásához széleskörű együttműködés és választópolgári részvétel kell. Ezért egyik oldal sem alkotmányozhat egyoldalúan, még kétharmad birtokában sem. Három fő érvem volt:

• A magyar rezsim új típusú autokrácia, kénytelen demokráciának tettetni magát.
• A magyar jogrendszerben önkény és jogbizonytalanság uralkodik, és alig marad, ami a jogot értékessé teszi.
• Az alkotmányról szóló döntések nemcsak formális jogi szabályoktól függnek, hanem jogi és etikai elvektől is.

Az írást Karsai Dániel a 444-en, Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs az Átlátszó egyik blogján bírálta (mindhárman ügyvédek). Majtényi Balázs a Telexen, Majtényi László az ÉS-ben gondolta tovább konstruktívan a kérdést. A viták elágazásait remekül foglalta össze saját észrevételeivel Kazai Viktor a Mércén. A kritikák két központi kérdésére válaszolok: mi van itt és mit lehet tenni?

Az autokrácia jogrendszere

A bírálók szerint sokkal jobb a helyzet, mint ahogy lefestem. Példáik mutatják, hogy jól működnek a jogvédelem intézményei: a Kúria elkaszálta a kormány egyik népszavazási kezdeményezését, a hajléktalanok elleni rendőri fellépés szünetel, az Átlátszó idén minden adatperét megnyerte. Miért akarjuk kétséges eszközökkel eltörölni a szabályokat és megváltoztatni a rendszert, ha sok minden elérhető ügyvédi úton is?

A sikerek részben azért lehetségesek, mert van némi mozgástér a szabályok alkalmazásakor és a felhozott esetekben tehetséges ügyvédek jártak el. És mert a megfélemlítő bírósági légkör ellenére vannak még független bírák. Ez a jelenség mégsem cáfolja, hanem erősíti a diagnózisomat, hogy újfajta autokráciában élünk.

Először is, még az itteninél ezerszer szörnyűbb náci rendszerben is sorozatosan lehetett pert nyerni akár a Gestapo ellen is. A hatalmat ellenőrző fórumokat felszámolták, a nem megbízható bírákat eltávolították, és a politikailag érzékeny jogvitákat pártutasításra döntötték el. De a hétköznapi jogügyekben, például tulajdoni és szerződéses viszonyokban tisztességes bírói ítéletek is születhettek, ha a peres fél nem a „nép ellenségei” közé tartozott.

Az új autokráciában nincs terrorgépezet és az alkotmányvédelem intézményei megmaradnak. De nem azért, hogy betöltsék funkciójukat, a törvényhozás és a kormány kontrollját, hanem hogy legitimálják és szolgálják a rezsimet. Például az orosz alkotmánybíróság Putyin hatalmának centralizálását segítette elő azzal, hogy jóváhagyott minden súlyos változtatást a regionális autonómiák felszámolásától a Krím-félsziget annektálásáig. Magyarország ezt a mintát követi: van alkotmánybíróság, de nincs alkotmánybíráskodás.

További jellegzetesség, hogy az alkotmányos demokrácia látszatának fenntartása érdekében a mai autoriter rezsim eltűrhet számára kedvezőtlen ítéleteket is. (Ezt először az egyiptomi ítélkezésben figyelték meg Hoszni Mubárak elnök idején.) Itt a „nép ellensége” is nyerhet, például egy idő után megkaphatja a kártérítést a propagandamédia hazugságaiért és hozzájuthat közérdekű dokumentumokhoz. A rezsim számára az a döntő, hogy a kedvezőtlen ítéletek ne veszélyeztessék a rezsim kiteljesedését.

A stratégiai területeken viszont a vezér akaratán múlik, hogy mi lesz elfoglalva, megszüntetve, eltitkolva, perifériára szorítva. A stratégiai ügyekben nincs fékező bírói hatalom, legyen szó a médiáról, információs jogokról, a tulajdonosi szerkezet átalakításáról, a szociális szféráról vagy másról. A 444 híreitől és elemzéseitől kezdve az átfogó szakértői tanulmányokig (például Polyák Gábor munkái a médiaszabadságról) a források azt mutatják, hogy az alaptörvény keretei között ügyvédi eszközökkel képtelenség megállítani az autokrácia előretörését. Készülhettek a legjobb jogorvoslati beadványok, az alaptörvény elfogadása óta egyetlen országos népszavazás volt, azt sem a választópolgárok kezdeményezték, hanem a miniszterelnök a „betelepítési kvótákról”. A stratégiai Free SZFE-ügyben nem lehetett könnyű az ügyvédnek őszintén megmondania a diákoknak és tanároknak, hogy az ügy karaktere miatt szinte semmi esélyük sikeres hazai jogorvoslatra.

A hatalmat persze érik stratégiai kudarcok, de ezeket tipikusan nem a hazai igazságszolgáltatás okozza, hanem európai jogi fórumok, nemzetközi civil együttműködések és belföldi jogon kívüli akciók. Tényfeltáró újságírók, civil aktivisták, politikusok és ügyvédek együttműködéséről van itt szó.

Egyetértek a kritizáló ügyvédekkel, hogy a jogot használni kell, és nem szabad feladni a reményt, hogy perléssel lehet jobbítani. (Mondjuk TASZ alapítóként mindig ezt képviseltem.) A jogvédelem előtt azonban ebben a rezsimben rendszerszintű akadályok tornyosulnak. Egy-egy beadvány — azon túl, hogy nem számíthat sikerre — még erősítheti is azt a látszatot, hogy van értékelhető alkotmányos jogvédelem, miközben nincs.

Az alaptörvény rendszerében a hanyatlás ügyvédi eszközökkel talán lassítható, de a rendszer autokratikus és jogfosztó karaktere biztosan nem szüntethető meg. Ezért azt javaslom ügyvéd vitapartnereimnek, hogy ne egymást kizáró lehetőségként tekintsünk a jogvédelemre és a jogrendszer megváltoztatására, hanem konjunktív feltételként: mindkettőre szükség van, és csak együtt hozhatnak sikert.

Alkotmányozás kooperatív körülmények között

Ha Karsai Dániel figyelmesebb és tájékozottabb volna, nem írna olyasmit, hogy a „NER-t valójában egy jogszerű eszközökkel megváltoztathatatlan rendszernek” tartom. Ennek az ellenkezőjét írom a mostani és a korábbi szövegeimben is. A vita ugyanis nem most kezdődött, hanem az alaptörvény elfogadásakor. 2011-ben az Életfogytig szabadláb című könyvemben és pár évvel később bővebben A jogok törvényében írtam arról, hogy az alaptörvény rendszere illegitim, nem alakulhat ki körülötte demokratikus egyetértés, és igyekeztem mérlegelni a lehetőségeket a zéró változástól a forradalomig.

Az alkotmányos átalakítás mindig politikai változóktól függ, ezért két eltérő konstellációban lehet elgondolni. Az egyikben van együttműködés a rivális politikai oldalak között, a másikban nincs. Minden javaslatom az együttműködő alkotmányozást részesíti előnyben. (E tekintetben az Átlátszó blogja következetes: már 2011-ben is úgy látta, hogy különösebb gond nélkül együtt lehet élni az alaptörvénnyel.)

Már az is hozhat kedvező változást, ha az állampárt győz, de elveszíti a kétharmadot, és előbb-utóbb alkura és kompromisszumra kényszerül a demokratikus ellenzékkel. Szintén kedvező lehet, ha változó politikai széljárásban az alaptörvényt alkalmazó bírák és más tisztségviselők között egyre többen lesznek, akik — a damaszkuszi úton haladva vagy csak opportunistaként — az emberi jogok és a demokrácia szellemében hozzák meg döntéseiket.

Az együttműködő alkotmányozás legjobb forgatókönyve, amikor a rivális oldalak képesek együttműködésre és alkura. A „kétharmad” az alkotmányjogban épp azt fejezi ki — tökéletlenül — hogy vannak a kormányzás ügyeitől különböző, fundamentális kérdések, amikről kormányoldalnak és ellenzéknek meg kell egyeznie. Ezért is elleneztem a 2010-11-es egyoldalú alkotmányozást, és ezért tartanám elhibázottnak, ha a mai ellenzék egy váratlan kétharmados győzelem után a vesztes oldal együttműködő részének bevonása nélkül írna új alkotmányt.

Bár a közvetlen választói részvétel és jóváhagyás elengedhetetlen, a rivális pártok együttműködését népszavazás sem pótolhatja. Az ugyanis gyakran csak visszatükrözi a megosztottságot. Például Lengyelországban az 1997-es referendumon alig több mint 40 százalékos volt a részvétel, és a szavazók 53,5 százaléka mondott igent az alkotmányra. Egyiptomban 2012-ben 33 százalékos részvétel mellett sikerült közel 64 százalékos támogatottságot produkálni.

Alkotmányozás nem kooperatív körülmények között

A múltkori 444-cikkben kénytelen voltam számot vetni a hazai rendszer dinamikájával. Most nem a hard diktatúrából a soft diktatúrába való átmenetben vagyunk, ami egykor előkészítette a szovjet rendszer tárgyalásos átalakítását. A törvényekben, a kormányzati intézkedésekben és retorikában is egyre több a hagyományos autokratikus elem, a rezsim egyre kevésbé ügyel a demokrácia látszatára. Az egyetlen akadály, hogy nem törölheti el a többpárti választásokat, és nem tudja teljesen kizárni az ellenzék győzelmét.

Megtörténhet, hogy ebből drámai válsághelyzet lesz. Kormányváltás után létrejöhet olyan konstelláció, amikor az alaptörvény nem biztosítja a demokratikus kormányzati működés feltételeit. Amikor az elmozdíthatatlan tisztségviselők maximálisan érvényesítik az alaptörvény és a kétharmados törvények antidemokratikus szabályait. Amikor a demokrácia helyreállításához szükséges együttműködés minimális feltételei is hiányoznak. Ilyen helyzetben — és az előző cikkemben leírt további feltételek esetén — tartom védhetőnek az átmeneti, negatív alkotmányozást egyszerű többséggel: az autokratikus elemek eltávolítását a jogrendszerből.

Érvényesség

„Érvénytelen jogból nem lesz jog” — írja Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs. Azt értik alatta, hogy ha eltérünk az érvényes kétharmados szabálytól, akkor onnantól nem lesz érvényes az alkotmány és a jogrend. Valóban ilyesmi a normális hétköznapi gyakorlat. Akkor érvényes egy szabály, ha visszavezethető egy korábbi érvényes szabályra. Olyan ez, mint a tulajdoni viszonyoknál az érvényes adásvételek és ajándékozások láncolata. Annyi jogom van, amennyit a jogelődtől törvényesen megszereztem. Ez így helyes, és ez biztosít stabilitását, kiszámíthatóságot.

A mindennapok során nem kell belegondolnunk, hogy ez valójában csak egy hiedelem. Mondhatni, csak érvénytelen jogból lesz jog. Nem igaz ugyanis, hogy ha visszafejtjük az érvényes jog előzményeit, akkor mindig egy megelőző érvényes jogot találunk. (Vagy a másik példában, érvényes tulajdont.) A kezdőpont vagy tiszta homály, vagy önkény, erőszak és más olyan tény, amire bajosan alapítható a jog mai érvényessége. A magyar alaptörvény esetében az „eredeti alkotmányozás,” amire az érvényességet visszavezetik, az 1949-es sztálini alkotmány.

Az alkotmány és a jog érvényessége nem hiedelmen alapul. Az is kell hozzá, hogy méltó legyen az elismerésre, és a gyakorlatban érvényesnek ismerjék el.

Jogfolytonosság és jogállam

Kritikusaim más ponton is tévednek. A kétharmados szabálytól való eltérés nem jár a jogfolytonosság megszakításával és nem feltétlenül sérti a jogállamiságot. A jogfolytonosság a neve ellenére nem olyan, mint a cérna, hogy vagy elszakad, vagy nem. Fokozatai vannak. A francia forradalom idején, ami jogi és fizikai értelemben tényleg brutális szakítás volt, jelentős részben fennmaradt az ancien régime jogrendjének folytonossága. Jogszabályok, ítéletek, hatósági döntések, szerződések, családjogi viszonyok maradhattak érvényben változatlanul.

„Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” — mondta ki helyesen a dicső Alkotmánybíróság a demokratikus idők kezdetén, és hivatkoznak rá most a változtatás ellenzői.

Három megjegyzésem volna itt.

• A jogállamiság is összetett rendszer. Hogy sérül-e, az nem egy eljárási szabálytól függ, hanem követelmények összességétől.
• Az AB-döntés nagyon is hangsúlyozta a sajátos történelmi körülmények szerepét. Ennek az új helyzetben is jelentősége lehet.
• Az AB-döntés a jogállam nevében megakadályozta a visszamenőleges igazságosztást. Alig két évvel később az AB a jogállam nevében a nemzetközi jog alapján lehetővé tett visszamenőleges eljárásokat.

A nemzetközi jog és az EU jog elsőbbségének akkor is komoly szerepe lehet, amikor az autokratikus jogrenddel szembeni békés fellépést kell majd mérlegelni. Ezt vetíti előre az EU bíróság legújabb eseti döntése: a hazai bírónak figyelmen kívül kell hagynia az uniós joggal ellentétes Kúria-ítéletet, valamint a kúriai elnök és a legfőbb ügyész gyakorlatát.

A jogállam sérelmét az okozza, hogy kétharmaddal van bebiztosítva az alaptörvény autokratikus és jogsértő struktúrája. Ennek felszámolása nem feltétlenül jogállam-ellenes.

Jogrendből káosz

A legfontosabb gyakorlati kifogás Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs részéről, hogy a kétharmados szabálytól való eltérés a “káosz első napja” lesz: az intézmények egyik része betartja a parlamenti többség rendelkezését, másik része, amelyik a mostani rezsimhez kötődik, a kétharmad hiányára hivatkozva megtagadja. Mindez utcai megmozdulásokhoz vezet, erőszak is várható.

Ez a reális veszély a legtöbb forgatókönyvre igaz. Például Fleck Zoltán és Sajó András is nem kooperatív átmeneti alkotmányozással számol. Sajó azt írja, hogy az Alkotmánybíróság „ideiglenesen nem működik”, és egy államtanács látja el a funkcióit. Kis János szerint is vissza kell vonni az egyoldalúan megválasztott vagy kinevezett közjogi tisztségviselők, köztük alkotmánybírák, a főügyész, a Kúria elnöke és a Médiatanács elnöke megbízatását. Sőt, Arató András és Halmai Gábor, akik kerekasztal-tárgyalást modelleznek, elismerik, hogy annak kudarca esetén van egy töréspont, ahol egyszerű többséggel alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívni.

A káosz veszélyéről nem Sepsi Tibortól és M. Tóth Balázstól értesültünk, hanem már májusban alapos vita tárgya volt a HVG-ben Vörös Imre és Kis János között. Ismert, hogy társadalmi és politikai feltételektől is függ, hogy kivitelezhető-e egy ilyen drámai beavatkozás. Ha az állampolgárok túlnyomó többsége nem áll mellette és a közhatalmi szervek nem hajtják végre, akkor nagyobb kárt okozhat, mint amit meg akar szüntetni. Ha meg a szinte elmozdíthatatlanná tett alkotmányos tisztségviselők nem a pártjukhoz lesznek hűek, hanem a hivatásukhoz, akkor a rendkívüli lépés elkerülhető, és ki lehet alakítani a kooperatív alkotmányozás kereteit. Tehát az időzítésen is sok múlik: közvetlenül a választások után várhatóan még nem lesznek meg a feltételei az alaptörvény részleges eltörlésének.

Még valamit a káoszveszélyről. Én nem úgy látom, hogy van itt egy működő jogrend, amit a választások után egy csapásra tönkretehet egy parlamenti beavatkozás. Úgy tapasztalom, hogy az ország évről évre és hónapról hónapra halad afelé, amit vitapartnereim káosznak neveznek.

A közszolgáltatások, a hivatalok, az igazságszolgáltatás és a jogalkotás ütemesen távolodik a kiszámítható, tisztességes és jogállami működéstől. Hogy mi a kötelező jogszabály hétfőtől, azt lehet, hogy csak kedden tudjuk meg. A kormány és a fővárosi önkormányzat között hatásköri háború zajlik. A Magyar Közlöny pártharsonává vált. Egy ember akaratán és szeszélyén múlik, hogy ki kap, és kitől vesznek el.

A káoszba fulladó jog tragikus példája a járványkezelés. A kormányfő jogállami elvek sorát felrúgva kivételes hatalmat adott magának a közegészség védelmére hivatkozva. Az eredmény: Európa legönkényesebb jogi válaszai a járványra, és világviszonylatban is rettentő rossz halálozási számok.

Az autokrácia vezet káoszba. A demokratikus jogrend helyreállítására van esély.

A szerző alkotmányjogász.

Borítókép: Az Országház főlépcsője, előtérben az alaptörvény 2014. május 26-án. (MTI, Beliczay László)

Az Apple egyike azoknak a tech cégeknek, amelyek ellen jelenleg versenyügyi hatóságok hada folytat vizsgálatot, illetve amelyekre több, a digitális platformokra fókuszáló törvénycsomag is irányul. Ebben a hangulatban indult még tavaly a Fortnite videójátékot forgalmazó Epic Games Apple elleni pere az App Store alkalmazásbolt versenyellenes gyakorlatai miatt, a most ősszel ismertetett bírói döntés pedig bár látszólag az iPhone gyártójának kedvez, azonban hosszabb távon az Apple-nek bőven van mitől félni.

Történetünk az ókori Görögország helyett tavaly ősszel kezdődik, amikor sok fiatal rezignáltan vette tudomásul, hogy egy darabig nem fognak tudni fortniteozni barátaikkal iPhone-on keresztül. Ez a szomorú tény onnan eredt, hogy az Epic Games egy olyan online fizetési megoldást adott a játékhoz, ami lényegében megkerülte az Apple App Store-jának fizetési rendszerét és ezzel az Apple által begyűjtött 30 százalékos jutalékot is. Az Apple digitális piacterének fejlesztői szerződése azonban egyértelműen tilt minden nem házon belüli fizetési mechanizmust, így a vállalat nem tehetett mást, mint szerződésszegés miatt nemes egyszerűséggel kidobta a játékot az App Store-ból. Az indulatok itt gyorsan elszabadultak: az Epic Games azonnal beperelte az Apple-t versenyellenes magatartásért.

9:1 az Apple javára

Az Epic három különböző versenyjogi törvény megszegésével, összesen tíz pontban vádolta az Applet. A jogi formalitásokat leegyszerűsítve ezek lényegében a következők: versenyelőny jogszerűtlen megszerzése és az ezzel való visszaélés az iOS alkalmazások értékesítése, valamint az alkalmazásokon belüli fizetési megoldások piacán; az előbbi kettő, tehát az App Store és az Apple appon belüli fizetési rendszere, másnéven In-App Payment vagy IAP szabálytalan összekötése; végül pedig, törvénytelen és tisztességtelen üzleti magatartás az App Store fejlesztői szerződése kapcsán, ami szerint a fejlesztők nem hívhatják fel a felhasználók figyelmét az App Store-on kívüli forrásokra ahonnan a felhasználók gyakran olcsóbban tudnának appokhoz vagy előfizetésekhez hozzájutni. Yvonne Gonzales Rogers (a továbbiakban csak YGR) végül az első kettőhöz kapcsolódó kilenc vádpontban ártatlannak, míg az utóbbi esetében bűnösnek találta az Apple-t.

YGR szerint nem lehet kijelenteni, hogy az Apple jogszerűtlen módon „monopolizálta-e” az iOS alkalmazások, vagy az alkalmazáson belüli fizetések piacát, mivel mindkettő a mobiltelefonos operációs rendszerekhez (másnéven OS) kapcsolódik. Itt azonban az Apple egyrészt kénytelen versenyezni a Google Android rendszerével, másrészt az OS egyébként sem alkot önálló piacot, mivel azt a gyakorlatban nem lehet szabadon adni-venni, a rendszer a telefonnal együtt jön. Az IAP fizetési megoldás szintén nem egy önálló termék, ezért YGR szerint az Apple nem kötötte ennek használatát jogszerűtlenül az App Store-hoz.

Az Apple a fentiekhez kapcsolódó kilenc vádpontban tehát győzött, a cég eddig a pontig biztos befutónak tűnhet. Azonban a meccs az utolsó sípszóig tart, YGR döntése alapján pedig az Apple törvénytelenül járt el akkor, amikor megtiltotta az alkalmazások fejlesztőinek, hogy az App Store-on keresztül felhívják a figyelmet alternatív fizetési megoldásokra, melyekkel a felhasználók pénzt takaríthattak volna meg. Bár a bíró szerint az Apple fejlesztői szerződésének így jogszerűtlen feltételei sem hatalmazták fel az Epic Gamest ennek a szerződésnek a megszegésére (vagyis a saját fizetési megoldás elindítására) és így a játékosok nagy bánatára a Fortnite nem kerül vissza az App Store-ba, az Apple így sem dőlhet hátra.

YGR szerint az Apple üzleti magatartása meggátolta a felhasználókat abban, hogy szabadon válasszanak az alkalmazáson belüli fizetési megoldások között. Ez így nem hangzik valami durván, de a bíró leszögezte, szerinte az Apple üzletpolitikája lényegében lehetetlenné teszi, hogy a felhasználók össze tudják hasonlítani az egyes ajánlatokat. A vásárlóknak nincs információjuk például arról, hogy egy adott előfizetéses szolgáltatás hol érhető el és mennyiért, illetve arról sem, hogy az Apple-nek fizetett összegből mennyi kerül a fejlesztők zsebébe. Ez azonban nem véletlen, a bíró döntése szerint ugyanis az Apple aktívan gátolja a tudatos fogyasztói döntéshozatalt az ahhoz szükséges információ visszafogása révén, majd pedig profitál ebből az információs aszimmetriából.

Nem (csak) az App Store a lényeg

A döntés hatására az alkalmazásfejlesztők elméletileg szabadon kell, hogy dönthessenek az általuk használt fizetési rendszerről, potenciálisan megfosztva az Applet egy arany tojást tojó tyúktól: az App Store évente több mint 60 milliárd dollárnyi tranzakciót kezel, amiből az Apple akár 30%-os jutalékot is lefölöz, mely az online szoftverekre jellemző magas haszonkulcs miatt nagyrészt tiszta profit (ezt a per anyagából tudjuk). Ez persze csak egy pillanatkép, ugyanis az Apple App Store-ból származó bevételeit is tartalmazó Szolgáltatások szegmens évről-évre stabilan kétszámjegyű ütemben növekszik: a vállalat idén szeptemberben végződő pénzügyi évében az üzletág 68 milliárd dolláros bevételt termelt, mely meghaladta az Mac számítógépek és az iPad táblagépek együttes eladásait.

Az Epic Games-szel való csatározásban tehát nagy a tét, és bár az Apple jogi képviselője Kate Adams egyértelmű győzelemként hivatkozott a bírói döntésre, a befektetők máshogy látták: az Apple részvényeinek árfolyama YGR döntése után több mint 3 százalékkal esett. Wall Street félelme ugyanakkor nem feltétlenül a külsős fizetési rendszerek réméből ered, többek között azért sem, mert YGR jogi véleménye szerint az Apple még akkor is jogosult lenne az App Store-on keresztüli jutalékra, ha az nem a házon belüli IAP-n keresztül jönne. A bíró szerint ugyanis a fejlesztők által fizetett összeg jogi értelemben az Apple szellemi tőkéjének használatáért cserébe jár, a jutalék nagyságát és kifizetésének módját ettől teljesen függetlenül kell kezelni.

Az Apple számára a legnagyobb fejfájást tehát nem ez okozhatja, és még csak az sem, hogy a cég végül diadalmaskodik-e az amerikai tech cégeket úton-útfélen támadó hadjárat legújabb állomásánál. Közhely, de jelen esetben igaz, hogy a győzelem helyett a részvétel a fontos: ahogy a cikk során eddig láthattuk, a kaliforniai vállalat elérhetetlenné tett egy roppant népszerű videójátékot, jogszerűtlen szerződési feltételeket támasztott fejlesztőinek, valamint üzletpolitikáját a tudatos fogyasztói magatartás ellehetetlenítésére építette fel.

Ez finoman szólva sem hízelgő, azonban ennél is fontosabb, hogy YGR szerint az Apple gigászi piaci erővel bír, emiatt pedig csak a jogi lépések tudják rákényszeríteni arra, hogy változtasson a jelen esetben szabálytalannak ítélt magatartásán. A mobiltelefonos játékok esetében az Apple-Google páros lényegében mindent visz, a játékokban futó tranzakcióknál pedig az Apple 55 százalékos piacrésszel bír. YGR szerint bár az Epic Games nem tudta bebizonyítani, hogy az Apple monopol pozícióval rendelkezik ezen az utóbbi piacon, de a per anyagából világosan látszik az Apple dominanciája és profitabilitása. A bíró tehát nem mondta ki, hogy az Apple versenytorzító piaci erővel bír, de azt sem, hogy nem, megadva a lehetőséget azoknak a cégeknek és versenyügyi hatóságoknak, akik az Epic Games után vállalkoznak majd előbbi bizonyítására – immár sokkal több értékes adattal a zsebükben.

Drága győzelem

Az Apple-Epic per legfőbb eredménye tehát egyrészt az, hogy látványosan megromlott az Apple-ről alkotott kép a tech világ szereplői, kifejezetten az alkalmazásfejlesztők között. Az iPhone piaci ereje miatt ez persze nem jelenti azt, hogy fejlesztők tömegei váltanak majd a rivális Androidra, ugyanakkor vannak olyan piaci szegmensek is, ahol az Apple-nek több oka lehet a félelemre (például a játékkonzolok piacán).

Az Apple-ből kiábrándult szoftvercégek pedig iparági érdekképviseletbe tömörülve hatékonyabban tudják folytatni a versenyjogi csatározást, amint ezt a Coalition for App Fairness esetében is láttuk: az Epic Games mellett többek között a zenei streaming szolgáltató Spotifyt és a Tinder társkereső appot fejlesztő Match Groupot is a tagjai között tudó szervezet a Fortnite-csata tavalyi kirobbanásakor jött létre a fejlesztőket súlytó tisztességtelen üzleti magatartás elleni küzdelem miatt (a csoport a jelek szerint igen eredményes, tavaly a Windows alkalmazásboltja az ő nyomásukra vált sokkal nyitottabbá).

Azonban talán a fejlesztők jóindulatának elvesztésénél is fontosabb, hogy a per anyaga ezüsttálcán kínálja az Apple piaci erejét demonstráló bizonyítékokat. Ez várhatóan jól jön majd a kaliforniai céget vizsgáló versenyügyi hatóságoknak, mint például az Európai Bizottság, a brit piacfelügyelet, valamint a pletykák szerint a vizsgálatot hamarosan záró Amerikai Igazságügyi Minisztérium. Az ölükbe hulló bizonyítékok szintén mosolyt csalhatnak majd az alkalmazásboltokat is magába foglaló digitális piacra fókuszáló intézkedéseken dolgozó döntéshozók arcára: a per miatt előásott belsős dokumentumok befolyásolhatják az EU és az USA épp most formálódó digitális versenypolitikai javaslatait is.

Összegzésként tehát, első ránézésre úgy látszik, az Apple megnyerte ezt a csatát. Az Epic Games által hozott tíz vádpontból kilencben az Apple győzött, a tizedikben elszenvedett vereség pedig ahogy láttuk, nem feltétlenül vezet az arany tojást tojó App Store bevételeinek összeomlásához. Ha ez sem lenne elég, az Apple megfellebbezte a döntést és ennek elbírálásáig kérelmezte a külsős fizetési megoldások App Store-ba integrálásának elhalasztását.

Azonban az Apple-nek érdemes lenne megszívlelnie Plutarkhosz legendássá vált helyzetértékelését I. Pürrhosz hadjáratáról, aminek során az épeiroszi király bár több csatában is diadalmaskodott, de nem sikerült döntő csapást mérnie ellenfelére, veszteségeit pedig nem tudta pótolni: “Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.”

Pákozdi Dávid közgazdász, a Frontier Economics versenypolitikai tanácsadója.

A 444 is csatlakozott a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezéséhez, ami a most hétfőn induló oltási akcióhét fontosságára hívja fel a figyelmet.

A kórházak országszerte – Budapesten kiemelten – megemelt oltási kapacitással, előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül várják azokat, akik az első, a második vagy a harmadik oltásukat adatnák be. A részletek itt találhatóak.

Az a helyzet, hogy egyelőre nincs az oltásnál jobb eszköz a koronavírus ellen. Nem tökéletes, még az is kiderült, hogy fél év után meggyengül az általa nyújtott védelem egy jóval agresszívabb mutáció miatt. Senkinek nem az a hobbija, hogy hathavonta beoltassa magát. De inkább ez, mint hogy hamis biztonságban tudjuk magunkat és főleg idős hozzátartozóinkat a megkopott védettségű oltással.

Egy évvel ezelőtt még teljesen védtelenül álltunk a vírussal szemben, aggódhattunk az idős, majd nemcsak az idős hozzátartozóinkért, magunkért, és vártuk, hogy mikor lesz végre vakcina. Ha hamarabb lett volna, sok ezer családot nem ért volna pótolhatatlan veszteség.

Most már van oltás. Lehet persze abban hinni, hogy összeállt a világ valamennyi kormánya, az Egyesült Államoktól Japánig, Dániától Ausztráliáig – nem beszélve a magyarról –, és eldöntötték, hogy bezárják az embereket, ami nekik és az őket irányítóknak valamiért jó. A politikusok aztán a tudománnyal összefogva a vírus és a lóféreg ellen hatásos gyógyszereket elzárják, és ráerőltetik az emberekre az oltást, ami nem hatásos, de nem is csoda, mert a chip mellett nem is férne el benne megfelelő mennyiségű hatóanyag. És ha nem lenne néhány lényeglátó, ez az egész összeesküvés rejtve is maradna a világ előtt. Szóval ez a zagyvaság az egyik lehetőség, ami egyáltalán nem véd a vírustól.

És lehet a Facebook-kommentelők helyett inkább hinni a tudománynak és az orvosoknak. Hogy az oltás valóban csökkenti annak az esélyét, hogy levegőért kapkodva az életünkért küzdjünk egy túlzsúfolt intenzív osztályon, és vagy eljut az ágyunkhoz a nővér, vagy leragad útközben egy másik fuldoklónál.

Lehet abban is bízni, hogy ha sokan oltatják be magukat, akkor meg lehet úszni.

Magyarországon jelenleg 2,5 millióan utasítják el az oltást. Nem fog mindenki kórházba kerülni közülük. De ennek a csoportnak a töredéke is bőven annyi ember, ami elrekesztheti az egészségügyi ellátást.

A magyar egészségügy békeidőben 700 beteg intenzíves ellátását tudja megoldani. Most Kásler miniszter ezen felül előírt 1200 intenzív terápiás ágyat Covid-betegeknek, amit csak olyan kompromisszummal lehet megoldani, ha egy betegre nem 1, hanem 4 ápoló jut. Ezek közül sem mindenki intenzíves szakápoló. Már most 600 fölött van a lélegeztetőgépen lévők száma, ennél 30-50 százalékkal többen lehetnek intenzíven. Lehet bővíteni a kapacitást, de csak újabb kompromisszumok árán, amelyek tovább rontják a túlélési esélyeket. Mert ágy van, szakszemélyzet viszont nincs hozzá. Ezt azok az egészségügyisek mondják, akik ott vannak a fuldoklók mellett.

Tavasszal 1500 lélegeztetett volt a legtöbb, akiket egyszerre láttak el, ez már olyan sok volt, hogy nagyon kevesen élték túl. Ez az 1 500 ágy a 2,5 milliónak a 0,0006 százaléka. Elég hamar betelhet.

Ez egy covidos orosz rulett az oltatlanok számára.

Az oltással – akár az első kettővel, akár a harmadikkal – azt az esélyt csökkentjük, hogy az 1500 ágy egyikért kelljen versenyeznünk.

• Philipp Lahm cikkei magyar nyelven mostantól havonta jelennek meg a 444-en a német Die Zeit online változatával együttműködésben, Oliver Fritsch sportrovatvezető közreműködésével.

Edzőként tért vissza Xavi a Katalánokhoz, és az FC Barcelona a régi dicső múltat szeretné vele visszahozni. Xavi nemcsak technikájának köszönhetően lett világklasszis, hanem azért is, mert átlátott mindent ami a pályán történt. Úgy játszott, hogy mindig az adott stratégiát és a csapatot tartotta szem előtt. Karmesterként támogatta és irányította társait, és mindenre talált megoldást. Lehetetlennek tűnt elválasztani a labdától, még akkor sem, ha minden oldalról körülvették az ellenfél játékosai.

Xavi fénykorában gyakorlatilag verhetetlen volt a spanyol válogatott, egymás után lett Európa-bajnok, világbajnok, és ismét Európa-bajnok. A 2008-as és 2012-es Európa-bajnokság döntőiben négy gólhoz is asszisztált. Ez idő alatt az FC Barcelonával pedig a Bajnokok Ligáját uralta – négy év alatt kétszer megnyerte a bajnoki címet, és egyszer az elődöntőig jutott. "A Barcelona volt a legnagyobb hatással rám" - mondta Alex Ferguson, a Manchester United edzője, miután elveszítette a 2011-es döntőt, amikor a sok kis passzból és kényszerítőből álló Tiki Taka a fénykorát élte.

Xavi képes volt arra, hogy tökéletesen kiegészítse Andrés Iniestát a középpályán. Xavi volt a metronóm, Iniesta pedig a labda őrzője. A két ember munkamegosztása hasonló volt, mint Luka Modricnak és Toni Kroosnak, akik a Real Madridot tették meg a klub futball új mércéjének az FC Barcelona helyett. Xavi ugyanolyan pazar hosszú passzokra volt képes, mint Kroos.

Xavi tökéletesen megfelelt az FC Barcelona filozófiájának. Pep Guardiola vezetése alatt Xavi, Iniesta, Puyol és Messi - az akkori idők legjobb focistái - magukévá tették Guardiola idealizmusát, miszerint bárki bármire képes lehet. Ők együtt egy teljesen új szintre emelték a támadás és a védekezés közötti egyensúlyt. A test mérete már nem volt meghatározó, sem a támadásban, sem a védekezésben.

A Barcelona egy másik tekintetben is példakép volt az egész világ számára: a klubnak az UNICEF volt a mezszponzora.

Változtak az idők. Az FC Barcelona utoljára 2015-ben nyert Bajnokok Ligáját. Azóta nem került be a döntőbe, viszont sok emlékezetes vereséget könyvelt el: 2:8 a Bayern München ellen, 0:4 Liverpoolban, 0:3 Rómában, 1:4 Párizs ellen, és legutóbb 0:3 Lisszabonban. Ez a hátránya annak a futballnak, amelyik mindenkitől a legjobb technikát és magas szintű intelligenciát követel, de nem kezeli elsőrangú kérdésként a kondíciót, és ez sokszor visszaüt.

A Barca vonzereje csökkent, megkérdőjeleződött a domináns, 70 százalékos vagy annál is nagyobb labdabirtoklást lehetővé tevő játékstílus. Az Inter Milan és a Chelsea már 2010-ben és 2012-ben is valósággal elbarikádozta a kaput, és minden alkalommal kiejtette a Barcelonát az elődöntőben. Ma már mindenki a „mindenki a labda mögött” elvet követi. Az egyetlen dolog, ami segíteni szokott: olyan gólokat rúgni, ahol főszerepet kapnak a fizikai elemeket, úgymint standard helyzetek, kontrák és egyéb brutális megoldások.

Úgy is mondhatnánk, hogy a futball gyorsabb, és robusztusabb lett, immáron fizikailag is nagy igényeket támaszt. Még Guardiola is alkalmazkodott Manchesterben, finomra hangolt játéka még mindig könnyen felismerhető, de megengedőbb lett a defenzív játékkal szemben. A jelenkor új főszereplőket vonultatott fel a pályán: Trent Alexander-Arnold, Paul Pogba, Vinícius Júnior, Alphonso Davies vagy Erling Haaland – mind olyan sportolók, akik jobban hasonlítanak Usain Boltra, mint az 1,70 méter magas Xavira.

Az elmúlt 10 évben új gazdasági verseny is kialakult. 2011-ben az FC Barcelona és a Real Madrid volt a világ két legnagyobb forgalmat bonyolító klubja, őket követte szorosan a Manchester United (365 millió), az FC Bayern (320) és az FC Chelsea (250). Ma már sok klubnál történnek hatalmas beruházások. Európában már körülbelül tíz klub van, amelyek éves forgalma eléri a félmilliárd eurót, és nagyjából kétszer annyi klub verseng a legjobb játékosokért és edzőkért.

A piac által beindított dinamika az edzőkre is kihat, akiket már szintúgy valódi sztárként vesznek fel. Régebben Arsène Wenger, Alex Ferguson vagy Johan Cruyff egyedi filozófiájuk miattv váltak valóságos intézményekké klubjaikban. A Bundesligában Christian Streich hamarosan tizedik évfordulóját ünnepli az SC Freiburg vezetőedzőjeként. De vajon ki ismeri még Guy Roux-t, aki az AJ Auxerre edzője volt 1964 és 2000 között? Pedig az Auxerre-t és Freiburg-ot jól ismerő kevesek számára hatalmas tiszteletnek örvend mind Roux, mind Streich.

Még Jürgen Kloppnak is négy évbe telt, mire címet tudott nyerni a Liverpoollal. Ma már azonban nagyon kevés edző kap időt, hogy bizonyítson. A Barcelonában Xavi mindkét elődje kevesebb mint két évig bírta összesen. A tíz-egynéhány topligás edző többsége, mint például Mauricio Pochettino, Thomas Tuchel, Antonio Conte vagy Carlo Ancelotti, két-három szezonban rotál a londoni, madridi és párizsi, anyagilag legjobban szituált kluboknál. Számukra a legfontosabb a jó hangulat megteremtése, és az, hogy elfogadják őket a legnagyobb sztárok.

Zinédine Zidane, aki 2016 és 2018 között zsinórban háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligáját a Real Madriddal, így vallott magáról: "Taktikailag nem én vagyok a legjobb edző." Csapatát a különlegesen erős személyiségén keresztül vezette. Most ez lett a döntő tényező, nem a különböző játéktaktikák hosszú távú fejlődése; A Liverpool még a csapattervezésben is mesterséges intelligenciára támaszkodik.

Xavi rendelkezik a sikerhez szükséges karizmával. Kevesen vannak, akik annyira megfeleltek az FC Barcelona ideáljának, mint ő, akik valóban hitelesen testesítik meg a régi szép időket. Most más körülmények között kell reprodukálnia őket. Nehéz feladat lesz.

• Philipp Lahm cikkei magyar nyelven mostantól havonta jelennek meg a 444-en a német Zeit online változatával együttműködésben, Oliver Fritsch sportrovatvezető közreműködésével.

• Hamarosan érkezik az „A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje”, a 444 MAKRO legújabb száma. A könyvet automatikusan küldjük a „Belső Kör” valamennyi tagjának, akik a profiloldalukon megadták a címüket, és ugyanott bejelölték, hogy kérnek nyomtatott kiadványt. Ha még nincs 444 tagságod, de november 30-ig „Belső Kör” csomagot vásárolsz, akkor neked is automatikusan küldjük a könyvet.

„Észrevettem, hogy amikor a Mein Kampfban Hitler humanizmussal szembeni bírálatát olvastam, gyakran éreztem úgy, hogy van benne némi igazság. Mert valóban, mindazok az értékek, amelyeket magától értetődőknek, sőt »egyetemeseknek« gondolunk – emberi jogok, egyenlőség, demokrácia – csupán megállapodások, amelyek érvényüket vesztik, mihelyt az emberek többsége már nem tartja ezeket fontosaknak.”

Hollandiában körülbelül öt évvel ezelőtt felkérték Ewoud Kieft történészt (aki egyben író és zenész), hogy írjon bevezetőt Adolf Hitler hírhedt könyve, a Mein Kampf újrakiadásához. A szerzői jog ugyanis lejárt, így a mű elvileg szabadon terjeszthetővé vált. Arról viszont még vita folyt, hogy ki szabad-e adni minden idők egyik legsúlyosabb tömeggyilkosának rasszista uszítással, tudománytalan hergeléssel és megalapozatlan gyűlölködéssel teli könyvét. Végül úgy döntöttek, hogy a Mein Kampf tiltólistán marad.

Ewond Kieft cserébe a már megírt elemzését több mint 200 oldalas könyvvé dagasztotta. Az „A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje” 2017-ben jelent meg Hollandiában, ahol megkapta az év történelmi munkájának járó díját, most pedig a 444 Makro-sorozatának ötödik darabjaként magyarul is megjelenik.

De vajon lehet-e még bármi érdekeset mondani Hitlerről a XXI. században? Meglepően sok mindent. Kieft könyve nem a II. világháború nagy csatáiról és szörnyűségeiről, még csak nem is a Harmadik Birodalom mindennapjairól szól. Az A tiltott könyv a német nemzet I. világháború utáni kálváriájáról, politikai merényleteiről és terrorakcióiról, a náci mozgalom megszerveződéséről és hatalomátvételi kísérleteiről, a müncheni sörpuccs szereplőinek peréről és persze a Mein Kampf legfőbb állításairól és az azt megalapozni hivatott elméletekről szól.

A szerző – aki korábban az I. világháborúról és annak következményeiről, illetve lélektani hatásairól írt – arra tett kísérletet, hogy megpróbálja megérteni: milyen érdekek és hiedelmek késztettek arra egyre nagyobb tömegeket, hogy a demokráciát és végül a józan észt is félredobva teljesen átadják magukat az NSDAP civilizációellenes mozgalmának.

Közben pedig szó esik a modern antiszemitizmus Párizstól Moszkváig tartó politikai fegyverként való alkalmazásától kezdve a korszakot meghatározó eugenikai trendeken át a világforradalommal fenyegető Szovjetunió Európára gyakorolt hatásáig különféle témákról, amik mind közrejátszottak abban, hogy egy ismeretlen osztrák festő és I. világháborús veterán a Föld egyik legveszélyesebb diktátorává váljon.

A könyvet végigkísérik a Nyugat aktuális politikai vitáival vonható párhuzamok és a kérdés, hogy vajon képesek vagyunk-e tanulni a nácizmus következményeiből, és végre meg tudjuk-e érteni, hogy milyen folyamatok vezettek el oda, ahonnan már nem volt visszaút.

• Hamarosan érkezik az „A tiltott könyv – a Mein Kampf és a nácizmus vonzereje”, a 444 MAKRO legújabb száma. A könyvet automatikusan küldjük a „Belső Kör” valamennyi tagjának, akik a profiloldalukon megadták a címüket, és ugyanott bejelölték, hogy kérnek nyomtatott kiadványt. Ha még nincs 444 tagságod, de november 30-ig „Belső Kör” csomagot vásárolsz, akkor neked is automatikusan küldjük a könyvet.

A 444 újságírója, Urfi Péter 2019 elején publikálta az első tldr-jét a kiskorúakkal szemben visszaélést elkövető papokról, múlt héten pedig a tizediket. Ez a cikksorozata már bőven könyvterjedelmű, de a hosszú tényfeltárásokon túl sok kisebb cikkben követi, immár három éve, mit kezd az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb világbotrányával a katolikus egyház itthon és külföldön.

Nagyon ritka, hogy a magyar mezőnyben gyakorlatilag egyedüli újságíróként foglalkozzon valaki egy ekkora témával, és ráadásul ilyen hosszan. Adja magát a kérdés: miért? Mi a személyes motiváció? És tényleg ennyire fontos ez? És ha igen, akkor miért nem írnak róla mások?

Hogyan reagált az egyházi közeg? Szóba állnak papok a 444-gyel? Sikerült valami változást elérni? És miért fontos az áldozatoknak, hogy megjelenjen a történetük? És miért nincsenek az elkövetők börtönben?

Ezekre, de bármilyen más kapcsolódó kérdésre is szívesen válaszol kollégánk

november 23-án, kedd este 19.30 és 21.30 között a 444 zárt Facebook csoportjában, a Közértben.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Közeleg az év vége, gurítunk is egy bátrat: novelláskötetet ad ki a 444. Az a címe, hogy A banánujjú ember, és szerzőnk, Sarkadi Zsolt írásai vannak benne. Izgatottak vagyunk, mert könyveket ugyan adtunk már ki, a szépirodalmi piacon viszont most jelenünk meg először.

Ajánlóként megosztjuk a könyv fülszövegét:

„Ez egy vicces könyv. Vannak persze problémák vele, de hát mivel nincsenek manapság? Vedd csak meg, jó lesz, nem kell finnyáskodni. Szó esik benne például egy 46 éves orosházi autószerelőről, aki egy Zastavával belezuhan egy fekete lyukba. Egy időutazó csótányról, aki Újlipótvárosba érkezik, hogy delfinekről tanuljon. Egy szuperhősről, akinek az a szuperképessége, hogy meg tudja változtatni a vércsoportját. Kádár János űrsiklót vezet a Jupiteren. Mészáros Lőrinc feltalálja az egy pohár vizet, és elmegy jókor lenni jó helyen.”

Sarkadi Zsolt szerint a novellái leginkább arról szólnak, milyen ezen a bolygón, azon belül Európában, azon belül Magyarországon felnőtté válni a 21. században. Egy olyan világban, ahol például Mészáros Lőrinc is él, aki – ha jobban belegondolunk – legalább annyira abszurd karakter, mint egy ember, akinek banánok az ujjai.

De persze, hogy miről szól egy könyv, azt nem a szerző mondja meg, hanem az olvasó. Reméljük, tetszeni fog.

A banánujjú ember november 19-én jelenik meg. A webshopunkban és a nagyobb könyvesboltokban előrendelhető. A szállítás és a bolti átvétel november 22-től várható.

Ne csak olvasd, építsd velünk együtt a 444-et. Technológiai csapatunkba keressük két új kollégánkat, senior frontend és backend fejlesztő pozíciókba. Ha a leírásban magadra ismersz, jelentkezz, beszéljünk!

A 444-nél egy reménybeli senior frontend fejlesztőnek a következőket kell tudnia:

• EmberJS, esetleg Glimmer, Vue, Svelte, React 3+ év tapasztalat
• NodeJS 3+ év tapasztalat
• CSS/HTML/JS high level tudás
• Github/Bitbucket ismeretek
• GraphQL
• SPA/PWA ismeretek
• Előnyt jelentenek a CSS JS framework ismeretek
• És a Docker ismeret (Kubernetes)

A senior backend fejlesztő pedig szerencsés, ha az alábbi kvalitásokkal bír:

• Laravel framework 5+ év tapasztalat
• Mysql, Mongo, Redis, Elasticsearch
• Git, Bitbucket / pipelines
• Kubernetes, Docker, microservices
• Kibana, Grafana ismerete előny
• GraphQL
• Előny az üzemeltetési ismeret
• Szintén előny, ha tudod mi az az SSR és Ember JS
• És ha van tapasztalatod nagy forgalmú rendszerekkel

Ha magadra ismersz, küldj nekünk önéletrajzot ide: [email protected]. Ha mást ajánlanál, kérünk küldd tovább neki ezt a posztot.

Az Extinction Rebellion Magyarország szerda reggel a Parlament előtt fejezte ki nemtetszését a döntéshozók tétlensége miatt. Céljuk a figyelem felhívása arra, hogy a világ vezetői nem cselekednek időben és hatékonyan. Azonnali, radikális lépéseket várnak a kormánytól, miután a COP26 klímacsúcson Áder János köztársasági elnök is a cselekvés fontosságáról beszélt. Az aktivisták ‘A bolygó neve: halál’ feliratos molinóval és piros füstbombákkal hívták fel a figyelmet a helyzet súlyosságára.

Az aktivisták szerint az 1995 óta megrendezett COP konferenicák eddig nem nyújtottak megoldást a klímakatasztrófára. A kitűzött vállalások üres ígéretek maradtak, miközben a nemzetközi együttműködésben nem érvényesülnek az igazságosság elvei sem. A klímaválság által legsúlyosabban érintettek nem kaptak képviseletet, ugyanis nem biztosították számukra az egyenlő esélyeket a részvételre.

A tizenkét napos klímakonferencián Áder János képviselte Magyarországot. Az államfő elmondta, hogy “2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést". Áder éles kritikát fogalmazott meg az együttműködés tagországairól is. Szerinte PR-fogások helyett őszinte önvizsgálatra van szükség minden tagállamban.

A tüntetők szerint a magyar állam klímavédelmi intézkedései – mint a nemrég megjelent Magyarország zöld úton jár! felmérés – pont az Áder által kritizált PR-fogás szintjén vannak. “A kormány vállalásai nem elég ambiciózusak, és emellett környezetszennyező vállalatokat támogat, aktívan hozzájárul Magyarország természetének rombolásához. Ha hagyjuk, hogy minden a megszokott módon folyjon tovább, sötét jövő elé nézünk” - fogalmazott Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája.

A cikket Lénárd Lili írta.

A korábban érinthetetlennek nevezett dalit nők ellen a felsőbb kasztokba tartozók rengeteg szexuális bűncselekményt követnek el. Az is mindennaposnak számít, hogy a nőket levetkőztetik és meztelenül körbeviszik az utcákon, büntetés vagy megszégyenítés gyanánt. Az igazságszolgáltatási rendszer szintén nem segít az áldozatokon, egy-egy ítéletre akár évtizedeket kell várni.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

• Itt következik egy részlet Uj Péter főszerkesztő heti hírleveléből (a 62.-ből), amit előfizetőink kapnak minden szerda éjjel, esetleg csütörtök hajnalban. Ha szeretnéd te is minden héten olvasni Uj Péter friss írásait, akkor fizess elő a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagra itt, és már jövő héttől küldjük őket neked, egy sor más előny mellett.

62.1.1. Az ellővállasztás hetekig fújt ellenzéki euphoria-, vélemény- és luftbalombuborékját ha nem is pukkaszotta kifele, de azért meghogyishívjákolta kicsit a jó okt23.

Nem mélyelemezném meg a szuperintenzív termesztéstechnológiától termésrekordra álló sárkányfogveteményt, azt meg pláne nem, hogy miért alakulhatott úgy, szép fokozatosan, de világos trenddel, szigorúan monoton, hogy már tulajdonképpen csak szélsőjobboldali és mégszélsőjobboldalibb műsorszámokkal lehet kiállni ezen a nemzetinek nevezett (gyakorlatilag meg, hát látjuk) ünnepen.

De: az azért talán világossá válhatott (előválasztási euforikusoknak), hogy Magyarországon nagyon-nagyon sokan vevők még a boldog emlékű harmincas (húszas, negyvenes ) évekből szalajtott „termeszek rágják a nemzetet” retorikára, az „innen üzenjük az el a kezekkelre”, a mindennapi élet-halál harcra. (...)

62.1.5.

(...) itt ez a nem enyhén Sárbogárdi Jolános képzavar-Himalája-óceán, hogy a báránybőrbe bújt farkas előbb elszórja a gyűlölködés magvait (sárkányfogvetemény!), aztán megeszi a nagymamát, majd a cimboráit, végül a percemberkéket, akikből még továbbiakat is fogyasztana, de ezen a ponton báránybőrbe bújnak a hamis próféták is, ám ez vélhetően már másik báránybőr, vagy a már benne lévő farkas összehúzta magát. Ezek a báránybőrbe bújt farkas-hamispróféták aztán gyümölcseikről ismerhetők fel, mert közben, úgy tűnik, fává változtak, báránybőröstül, nagymamástul, percemberkéstül, és éppen gyümölcsöket teremnek. Fölismerhető, baloldali gyümölcsöket. Végül ezek a felismerhető gyümölcsű fák ismeretlen okból elmaszkírozzák magukat.

Na most ekkora baromságot, ilyen mennyiségben összehordani már-már költői tehetségre vall (Parti Nagy Lajosnak van alibije?), dehát ebben a szubkultúrában, amely a Nélküled című dobhártyahasogató dalolmányt Új Himnusszá emelte, aligha tűnik abszurdnak ez a stílus. Az anyanyelv is csak a nemzetközi bolsevizmus elleni harc eszköze, semmi más.

• Egy részletet olvastál Uj Péter főszerkesztő heti hírleveléből (a 62.-ből) , amit előfizetőink kapnak minden szerda éjjel, esetleg csütörtök hajnalban. Ha szeretnéd te is minden héten olvasni Uj Péter friss írásait, akkor fizess elő a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagra itt, és már jövő héttől küldjük őket neked, egy sor más előny mellett.

Az Európai Bizottság támogatásával magyar nyelvű tényellenőrző oldalt indít a Magyar Jeti Zrt. a francia AFP hírügynökséggel együttműködve. Az oldalt önálló szerkesztőség látja majd el eredeti tartalommal, ezt főszerkesztőként Zöldi Blanka vezeti majd.

Az Európai Bizottság 2020-ban hívta életre az Európai Digitális Média Obszervatóriumot (EDMO - European Digital Media Observatory), aminek célja, hogy koordinálja a tagországokban működő tényellenőrző központok és szerkesztőségek munkáját, az álhírekkel és a dezinformáció terjedésével foglalkozó tudományos kutatásokat, és a tudatos médiafogyasztással és az ezzel kapcsolatos oktatással foglalkozó szervezetek erőfeszítéseit. A szervezet az unió támogatásával, de független intézményként működik a firenzei European University Institute irányítása alatt.

Az álhírek és dezinformáció-ellenes stratégia részeként, az EDMO tevékenységét kiegészítendő az Európai Bizottság tavaly további nemzeti digitális média-obszervatóriumok létrehozására írt ki pályázatot. Ezen a pályázaton indult és nyert a francia AFP vezette konzorcium. A magyarországi kiadványért a 444-et és a Qubitot is kiadó Magyar Jeti Zrt, a kapcsolódó kutató-munkáért a Hammer Ferenc vezette Media Universalis Alapítvány, a technológiai hátteréért pedig az Epresspack felel majd. A Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO - Hungarian Digital Media Observatory) célja, hogy gyakorló újságírók és szerkesztők, médiakutatók és a terület más szakértőinek segítségével lépjen fel az álhírek és a dezinformáció terjedése ellen, és erősítse a tudatos médiafogyasztást.

Zöldi Blanka a Direkt36 oknyomozó újságíróközponttól érkezik a tényellenőrző szerkesztőség élére. Zöldi korábban részt vett a magyar letelepedésikötvény-program visszásságainak feltárásában, valamint közreműködött több nemzetközi tényfeltáró projektben, például a Paradise Papers és a Pandora Papers nyomozásainál. A tényfeltárás és tényellenőrzés legkorszerűbb technikáiról nemzetközi képzéseken és konferenciákon, többek közt a Bellingcat és a New York Times Visual Investigations csapatának tagjaitól tanult. Mások mellett a szerkesztőségben dolgozik majd Diószegi-Horváth Nóra, a Mérce volt főszerkesztője, valamint a 444-től érkezik Neuberger Eszter. Az első hazai, dedikáltan tényellenőrző szerkesztőség tagjait az ilyen központokat több országban is működtető, a területen jelentős tapasztalatokkal rendelkező AFP munkatársai képzik majd.

Tóth Gábor Attila tollából egy hosszabb véleménycikk jelent meg a 444.hu-n, melyben a szerző napjaink egyik slágertémáját, a feles többséggel való alkotmányozást elemzi, és amellett érvel, hogy ez igenis lehetséges. A cikk egyébként is számos vitatható állítást tartalmaz, és a jelen választ egyben arra is felhasználom, hogy összefoglalóan kifejtsem a véleményemet a kérdésről.

Kiindulásként rögzíteni kell, hogy mi is pontosan jelen jog(i)vita tárgya. Ez pedig a következő. Milyen alkotmányos mozgástere van egy, az Alaptörvény alapján megrendezett országgyűlési választáson feles parlamenti többséget szerző politikai erőnek? Ezen politikai erő – mely legitimitását a választáson való elindulás okán közvetlenül az Alaptörvényből nyeri – kinyilváníthatja az Alaptörvény vagy egyes szakaszai érvénytelenségét? Ennek a radikális döntésnek elegendő alapja az Alaptörvény vélt vagy valós tartalmi elfogadhatatlansága és megalkotásának állítólagos kétes körülményei? Ha az Alaptörvény érvénytelen, akkor el lehet térni a megalkotására és módosítására vonatkozó kétharmados szabálytól és egyszerű feles többséggel alkotmányozni?

A fentiekkel szorosan összefüggő alapprobléma, hogy mi a magyar (jogrendszer) most? Diktatúra rút sibarita váza? Vagy valami más, kevésbé elfogadhatatlan dolog? A következőkben ezeket a kérdéseket veszem sorra, és közben reagálok Tóth Gábor Attila főbb téziseire.

Mi a NER?

Erre a kérdésre – bármilyen meglepően is hangozhat elsőre - nem tudjuk a pontos választ. Sem a feles alkotmányozást meghirdetők, sem én, aki a kicsit higgadtabb álláspontot képviselem. Ennek egyszerű oka van. Nevezetesen az, hogy az emberek és az emberek által működtetett intézmények valódi jellege stresszhelyzetben tárul fel.

A NER most van először magas pulzusszámra okot adó szituációban. Az idegeskedés alapja az, hogy a 2022-es választásokon valós az esélye a hatalom elvesztésének. Egy, a hatalom megszerzését és megtartását legfőbb célként felfogó rendszernek ez tragédia és elfogadhatatlan. Nagy kérdés, hogy mire hajlandó Orbán Viktor azért, hogy ezt elkerülje? Nem tudjuk.

A NER-ben nem az a legfélelmetesebb, amilyen. Hanem az, hogy nem látható előre, mi az, amire képes és hajlandó a hatalom megtartása érdekében. Az biztos, hogy Orbán Viktort morális-etikai megfontolások különösebben sosem tartották vissza semmitől.

A NER jelenleg nem több és nem is kevesebb egy autoriter kleptokráciánál, mely ugyan a demokratikus jogállamot gyakorlatilag – de nem teljes mértékben –, felszámolta, de nem nyílt diktatúra. Könnyen lehet, hogyha tényleg ott lesz a torkukon a kés, igazán kimutatják a foguk fehérjét.

Ennek ellenére Tóth Gábor Attila a NER-t valójában egy jogszerű eszközökkel megváltoztathatatlan rendszernek tartja. Ez az álláspont – jelenleg még bizonyosan – erősen vitatható. Ma Magyarországon – az Európai Unió tagjaként – van szólás- és sajtószabadság (mely súlyosan korlátozott és problémákkal terhelt, de van). Ennek legjobb bizonyítéka, hogy Tóth Gábor Attila cikke sem a megújított Beszélő szamizdatban jelent meg, hanem egy országos internetes napilapban.

Szabad – ámbár egyenlőtlen (ha úgy tetszik, tisztességtelen) – választásokat tartanak, melyeken az ellenzék tud komoly eredményt elérni, miként azt az utolsó két választás (önkormányzati, európai uniós parlamenti) is megmutatta. Teljesen reális forgatókönyv, hogy az ellenzék megnyeri a tavaszi választásokat. Az sem kizárt – bár valószínűsége jelenleg kicsi -, hogy az ellenzék kétharmados többséget fog szerezni. A bíróságok függetlensége még nem veszett el. Teljes mértékben bizonyosan nem, hiszen például Tóth Gábor Attila cikkével szinte azonos időben jelent meg a Kúria azon ítélete, mely elkaszálta a Kormány egyik népszavazási kérdését. A jogállamiság további két fontos pillére, a jogbiztonság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyértelműen nagyon problematikus, de halálos csapást egyik elem sem kapott.

Mindennemű társadalmi kataklizmával való párhuzam ezért nagyon sántít. Jelenleg nincs hazánkban ilyen krízishelyzet. Csak egy rendszer, melyet nagyon nem szeretünk - okkal. Saját ellenérzésünk szintjét alapos indok nélkül kivetíteni a társadalom egészére viszont nem szerencsés – minden józanságot és megvalósíthatóságot nélkülöző ötlethalmazt eredményezhet.

• Szabad-e egyszerű többséggel eltörölni az alaptörvényt és új alkotmányt elfogadni, vagy mindenképp kétharmad kell? — ez most a kérdés.
• Tizenkét év után először fordulhat elő, hogy esetleg az ellenzék nyeri a választásokat — ettől lett a kérdés aktuális.
• Ez az írás vitatja, hogy csak a kétharmad a válasz. Van eset, amikor nem kell kétharmad, és van, amikor a kétharmad is kevés.

A formalisták

A hosszú ideje bevett álláspont az, hogy „csak a kétharmad”, de újabban olvashatunk a sima többséggel való alkotmányozásról is. Jogtudósokat és ellenzéki politikusokat is megoszt ez a lehetőség. Nem politikustól, hanem szakértőtől származik az a reakció, hogy sima többséggel alkotmányozni az „elmúlt tizenkét év legnagyobb disznósága” volna.*

A „csak a kétharmad” pozíció lényege, hogy tilos eltérni az eljárási szabályoktól. Mivel 2010-ben a győztes jogszerű módon szerzett kétharmados többséget, és az alkotmány kétharmadot írt elő az új alkotmány elfogadásához, az alaptörvény elfogadása jogszerű volt. Mivel pedig az alaptörvénybe ugyanaz a szabály került, kétharmad nélkül tilos változtatni. A „jogfolytonosság megszakítása” úgymond „jogi atombomba volna,” amit totalitárius diktatúra felszámolásakor szokás bevetni, Magyarország viszont nem az.

Mi a „csak a kétharmad” pozíció javaslata? Ha az ellenzék le akarja cserélni az alaptörvényt, akkor szerezzen törvényesen kétharmadot. Ha csak egyszerű többséget kap, akkor tartsa be a kétharmados szabályokat. És ha a mostani hatalom által kiépített jogintézmények „szabotálják az új kormányt,” akkor a jogszerűtlen szabotázzsal szemben majd fel lehet lépni.

Mi a „csak a kétharmad” felfogás háttere? A formalista jogfelfogás egy változata, ami ebben a kontextusban így szól: az alaptörvény a jogrendszer alapja, amit csak a jog által előírt eljárásban szabad megváltoztatni. Ha ezt megtagadjuk arra hivatkozva, hogy ez vagy az a szabály nem egyértelmű, kivihetetlen vagy erkölcstelen, akkor összeomlik a jogrend, és „mindennek vége” (lásd „atombomba”).

„Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap át kell írni a régi meséket
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot
Óh, mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot
Mondd, te kit választanál?

Segítsetek, segítsetek, segítsetek”

(Bródy János)

Hat szempont

Legalább hatféle szempont keveredik, amikor az ellenzéki előválasztás második fordulójában azt mérlegeljük, kire szavazzunk. Próbáljunk rendet vágni.

1. Hol áll a két jelölt politikailag?

Társadalmi értékeik szerint Dobrev Klára balközép, Márki-Zay Péter (MZP) jobbközép politikus. Piacelvű gazdaságpolitikájukban, nyugatbarát külpolitikájukban nincs érzékelhető különbség. Sokan arra voksolnának, akit kettejük közül egyszerűen közelebb éreznek a maguk politikai értékeihez.

2. Mennyire radikálisak az Orbán-rendszer eltakarításának akarásában?

Ungváry Rudolf vendégjegyzete.

Jobb, ha a baloldaliak tudják: Magyarországon nincsenek többségben. Nem tudom, melyik politikai irányzat van többségben, de az Trump működéséből is megtapasztalható volt, hogy a szélsőjobboldali demagógiának a tájékozatlanok körében iszonyú sikere van. Az pedig biztos, hogy Magyarországon a tájékozatlanok többen vannak, mint a baloldaliak.

Nem csak a baloldal áll Orbánnal, vele a szélsőjobboldallal szemben, hanem a demokrata jobboldaliak is. Az alapvető kérdés, hogy kinek van nagyobb esélye Orbánnal szemben. Egy baloldali vagy egy jobboldali jelöltnek?

A második világháború megmutatta, hogy a szélsőjobboldalt, a nemzetiszocializmust/fasizmust csak a bal- és jobboldali erők összefogásával lehet legyőzni, és bizony még a szélsőbaloldallal (a bolsevista Szovjettel) is össze kellett tudni fogni – átmenetileg. A jobboldali Churchill okos ember volt.

Haraszti Miklós vengédjegyzete.

Közhely (de talán mégsem eléggé az), hogy Orbán leváltása 2022-ben csak olyan miniszterelnökjelöltnek sikerülhet, aki képes az ellenzéki táboron túl is szavazatokat szerezni. Karácsony önbüntető visszalépése és hazafias ajánlása óta nem kétséges, hogy a két talpon maradt miniszterelnök-jelölt közül csak Márki-Zay ajánlata felel meg az ellenzéken túlnyúló szavazategyesítés céljának. Már nincs másik ajánlat a beteg forgószínpad ellenében.

A leegyszerűsödött párharccal az ország egy új törésvonal mentén is kettészakadni látszik. Tömörödik az establishment a plebs ellenében. A legszervezettebb pártok politikusai most őszi vadlibaként, csapatostul húznak Gyurcsány pólusa felé. A jóval kevésbé szervezett, lényegében parlamenten kívüli civil csapatok teszik, ami telik tőlük, kitartanak a zord északon. (Disclaimer: velük érzek.)

Ez volna a kitűzött célok térképe. Érdemes azonban végiggondolni a párharcot az eredmény felől is, és főként Márki-Zay és Dobrev tavaszi esélyei szempontjából.

Rényi Pál Dániel, a 444 politikai újságírója hosszú cikkben elemezte a készülődő Fidesz-kampány kihívásait, Rogán Antal kommunikációs miniszter szerepét és a kormány belső hierarchiájának átalakulását.

Szerdán, azaz ma délután 18:00 órától Rényi a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben válaszol az előfizetők kérdéseire

Ha még nem vagy tagja a Körnek, csatlakozz most, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd szerzőnket a 2022-es Fidesz-kampányról, a párton belüli erőviszonyokról, vagy arról, hogy mennyiben írja át Orbánék terveit az előválasztás eredményeinek alakulása.

Rényi Pál Dániel, a 444 politikai újságírója hétfőn hosszú TLDR-cikkben tárta fel a készülődő Fidesz-kampány dilemmáit.

A cikkből kiderül, milyen problémákkal szembesül a kampányt teljhatalommal irányító kommunikációs miniszter, Rogán Antal, hogy mit nem szeretnek benne a „konkurens minisztériumok” vezetői; miben bíznak a kormány vezetői az ősszel felpörgő kampányidőszak előtt, és kik kritizálják a propagandát irányító minisztert koncepciója miatt.

Szerda délután 18:00 és 19:30 között Rényi Dani a 444 zárt Facebook-csoportjában, a 444 Közértben válaszol az előfizetők kérdéseire. Bármilyen kérdéseire. (AMA, azaz ask me anything.)

Ha még nem vagy tagja a Körnek, csatlakozz hozzánk most, válaszd a "444 Közösség" vagy a "444 Belső Kör" csomagot, és kérdezd Rényit a 2022-es Fidesz-kampányról, és a kormányon belüli erőviszonyok alakulásáról.

A 20. század eleje óta egyre több vegyszert használunk a mezőgazdaságban, inszekticidek, fungicidek, baktericidek, herbicidek egész tárháza áll az egyre nagyobb birtokokon termelő cégek és gazdák rendelkezésére. Az ilyen szerek némelyikének azonban komoly egészségügyi kockázatai vannak, és az elmúlt 100 év tapasztalatai alapján gyakori az is, hogy akár már évtizedek óta használt szerekről derül ki, károsítják az egészségünket.

Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése szerint például bizonyos mezőgazdasági vegyszerek mérhető IQ-csökkenést okoznak gyerekeknél, és a figyelemhiányos hiperaktivitás megjelenésével is kapcsolatba hozhatók.

A mezőgazdasági vegyszerek egyre elterjedtebbé válásával is foglalkozott a 2019-es, Mérgezett föld című magyar dokumentumfilm is. Készítői két élő beszélgetést rendeztek olyan mezőgazdasági témákban, amikkel a filmben már nem tudtak teljes terjedelmükben foglalkozni.

Az első, hétfői beszélgetésben Kővári Gábor Mihály, a film rendezője a mezőgazdasági centralizációról kérdezte Borsos Béla rendszerökológust és Dinya László egyetemi tanárt.

A második beszélgetés a vegyszerekről szól, és a Greenpeace két szakértője, Rodics Katalin biológus és Simon Gergely vegyész beszélgetnek Kővárival. Az eseményt élőben lehet követni itt:

Kővári Gábor Mihály, a Mérgezett föld című, 2019-ben nagy feltűnést keltett magyar dokumentumfilm rendezője Borsos Béla rendszerökológussal és Dinya László egyetemi tanárral beszélget a mezőgazdaság centralizációjáról, és arról, tényleg olyan sokat nyerünk-e az egyre nagyobb szántóföldekkel és egyre nagyobb állattartó telepekkel. A beszélgetést élőben lehet követni a 444 Facebookján:

Nagyot fordult a világ a zuglói választókerületben négy nap alatt: az MSZP-s Tóth Csaba előbb elvesztette a legtöbb ellenzéki párt támogatását, majd hétfőn visszalépett. Az ellenzéki előválasztás eddigi legnagyobb fordulata ez.

Hétfő este 8-kor élő adásban értékeljük az eseményeket a 444 zárt Facebook-csoportjában, a Közértben Ács Dániel és Plankó Gergő részvételével.

Ha még nem vagy tag, ne csüggedj, ha előfizetsz, és belépsz a Körbe, nemcsak a 444 lezárt anyagait láthatod, de beveszünk a Közértbe is. Sőt, ha az előfizetési csomagok közül a Belső Kör opciót választod, ajándékba postázzuk neked a Makró legújabb számát is.

Várunk minden érdeklődőt hétfő este 8-kor a Közértben!

Három éve nagy feltűnést keltett a Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilm, ami egészen világosan mutatta be, hogyan pusztítjuk el a termőföldjeinket a nagyipari módszereket alkalmazó mezőgazdasággal. Több mint 280 ezren nézték meg a Youtube-on. A film megszólalói a természetes rendszerekben működő anyagkörforgáshoz térnének vissza, mert a föld is egy véges erőforrás, amivel egyáltalán nem gazdálkodunk fenntarthatóan.

A téma alaposabb bemutatására a Mérgezett Föld készítői a héten beszélgetéseket szerveznek, amiket a 444 Facebook-oldalán közvetítünk élőben.

Méretek a mezőgazdaságban

Szeptember 27-én, hétfőn 18 órától Kővári Gábor Mihály, a film rendezője azt járja körbe vendégeivel, milyen környezeti hatása van a Magyarországon is újra kialakult nagybirtokrendszernek. Borsos Béla rendszerökológussal és Dinya László egyetemi tanárral megvitatják, hogy az egybeolvasztott, hatalmas földterületekkel és a több ezer állatot magukba záró telepekkel tényleg hatékonyabbá vált-e a termelés, egészségesebb élelmiszereket lehet-e így előállítani.

Borsos Béla szerint ezeken a helyeken gabonagyárakká vált a föld, anélkül, hogy ráépült volna bármilyen állattartás, másutt viszont csirkegyárak létesültek, anélkül, hogy akár csak egy hektár takarmánynövény lett volna a közelben. Dinya László pedig a vidék elnéptelenedését kutatta korábban, ami szintén a mezőgazdaságban lezajlott centralizáció egyik következménye.

Vegyszerek

Szeptember 29-én, szerdán pedig a Greenpeace két szakértője, Rodics Katalin biológus és Simon Gergely vegyész beszélnek a termelésben használt vegyszerek hatásairól. Azt már a Mérgezett Föld is bemutatta, milyen pusztítást képesek okozni a méhek között, de ezen túl az emberre is hatással vannak. Például az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése szerint bizonyos vegyszerek mérhető IQ-csökkenést okoznak gyerekeknél, és a figyelemhiányos hiperaktivitás megjelenésével is kapcsolatba hozhatók.

Péntek délután tartottak a Globális Klímasztrájk magyarországi eseményét, több százan vonultak a Fridays For Future (FFF) és az Extinction Rebellion által szervezett tiltakozáson az Operától a Kossuth térre.

A szervezők szerint azért fontos a mostani esemény, mert a járvány alatt sok olyan természetpusztító beruházás kapott zöld utat, amiről demokratikus diskurzus és a környezetvédelem képviselete nélkül döntöttek.

A rendezvényen Udvaros Dorottya közvetítette a Greenpeace üzenetét. Azt mondta: „A 2022-es választás klímaválasztás lesz. Hiszen a klímatudósok szerint 2030-ig maradt időnk cselekedni, ha túl akarjuk élni a 21. századot, és a következő kormány ennek az időszaknak minimum felében fog kormányozni. Tudjuk jól, hogy a politikusok csak akkor fogják komolyan venni a környezeti válság problémáját, ha azt látják, hogy mi szavazók ezt várjuk el tőlük. Nyilvánítsuk tehát ki, hogy ezt várjuk tőlük, pontosan ezt.”

Pénteken közel 1500 helyen szerveztek klímasztrájkokat világszerte az FFF szervezetei. A magyar esemény célja a szervezők szerint az volt, hogy

visszahozzák az ökológiai problémákat a közbeszédbe, miután a pandémia két évre teljesen megbénította a klímakatasztrófa elleni aktivizmust.

A szervezők a békés nyomásgyakorlás eszközével buzdították cselekvésre a magyar politikai és gazdasági szereplőket.

„A karantén alatt megcsorbult demokratikus jogok miatt a természetvédők és az érintett helyi lakosok beleegyezése nélkül kezdődtek környezetpusztító beruházások, mint a tatai Öreg-tó körüli szálloda, a velencei kajak-kenu akadémia vagy a balatoni beruházások” - mondta Pap Dániel, az Extinction Rebellion aktivistája. Szerintük az önkormányzatiság és a környezetvédelem elvei szerint kellene dönteni ilyen kérdésekben.

A rendezvény szervezői erős kritikát fogalmaztak meg a Vadászati Világkiállításról is. Az FFF egyik aktivistája, Macskás Éva nem tartja hitelesnek az Egy a Természettel szlogent. Úgy gondolja, hogy az eseményre elkülönített anyagi keretet természetvédelmi intézkedésekre kellene fordítani, ugyanis a kiállítás több mint kétszer annyi állami támogatást kapott idén, mint a tíz magyar nemzeti park összesen.

Azt is problémának tartják, hogy még a miniszterelnök-jelölti vitán sem esett szó a környezetvédelemről.

Szerintük nem lehet választást nyerni zöld program nélkül.

A rendezvényt segítő Greenpeace is értékelte a miniszterelnök-jelöltek zöld programjait. Az eredmény alapján Karácsony Gergely és Fekete-Győr András programja volt a legzöldebb. Márki-Zay Péter nem hozott nyilvánosságra zöld programot, míg Dobrev Klára és Jakab Péter csak a 99 Mozgalom által közölt Közös Alapra hivatkoztak, a Greenpeace által felvetett kérdések részletes körüljárása nélkül.

A rendezvény végén a résztvevők fogadalmat tettek, amiben megígérték, hogy alkotmányos jogaikkal élve, a zöld programokat is figyelembe véve vesznek részt a közelgő országgyűlési választásokon.

Írta: Lénárd Lili

A koronavírus-járvány negyedik hulláma sok szempontból különbözik a korábbiaktól, de egy dolog változatlan: a központi adatszolgáltatás továbbra is szegényes, az operatív törzs honlapján képtelenség nyomon követni a változásokat. Másfél év után még mindig nem tettek közzé egyetlen grafikont sem, amin látható lenne, honnan indultunk, és hol tartunk most.

Ezért hoztuk létre tavaly ősszel a 444 járványoldalát, ahol igyekszünk minél érthetőbben feldolgozni a hazai és nemzetközi adatokat, mindig aszerint, hogy éppen mik a legfontosabbak.

Az első oldalon az elmúlt időszak kórházi, halálozási, fertőzési trendjeit foglaltuk össze Magyarországon és Európában. Világosan látszik, mi történt az elmúlt 90 napban, hol javulnak, és hol romlanak éppen a számok.

A második oldal átfogó képet nyújt a járvány egészéről, a nagyon nehéz második és a tragikus harmadik hullámról, a korlátozások időpontjairól. A legfontosabb adatok heti bontásban is követhetők, és meg lehet nézni azt is, hogyan alakult a magyar többlethalálozás más országokhoz képest.

A harmadik oldal az oltásokról szól: hányan kapták meg az első, a második és harmadik adagot, mennyire sikerült átoltani a különböző korosztályokat, és ez sok vagy kevés nemzetközi szinten.

A negyedik oldalon pedig elérhető az összes járvánnyal kapcsolatos cikkünk.

A járványoldal a bal felső menüsorban, a Koronavírus gombbal érhető el.