Milliókat érő emojikollekcióval száll be az első magyar művész az NFT-piacra

Szeptemberben piacra kerül az Emograms, az első magyar gyártású nem helyettesíthető token (NFT) kollekció. Kiss Miklós, nemzetközileg elismert digitális művész betűkből alkotott emojikollekciójának darabjait egymillió forint értékű kriptovalutáért (Ethereumért) árulják majd.

A nem helyettesíthető token (NFT) nagyon leegyszerűsítve lehetővé teszi „eredeti” digitális tartalmak birtoklását. Vagyis: az NFT tulajdonképpen azt igazolja, hogy az alkotás (vagy bármilyen digitális adat) eredeti, nem másolat. Az NFT tehát egyfajta másolásvédelem is, mert még egyszer ugyanazt a kódot nem lehet előállítani. Az NFT ugyanazon a blokklánc (block chain) technológián alapszik, mint a kriptovaluták. A vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, természetesen kriptovalutával, az Emograms esetén Ethereummal. A megvásárolt műkincshez automatikus hitelesítési igazolványt társít a blokklánc, így a tranzakció nyoma örökre a kódban marad, jelezve, hogy a digitális alkotást mikor mennyiért és kinek értékesítették.

Az NFT nagyot futott az elmúlt évben. A blokkláncon tárolt képek és animációk új fejezetet nyitottak a képzőművészet vagy legalábbis a műkereskedelem történelmében. Kialakult egy platform, ami átírja az aukciók eddigi szabályait, ahol az alkotások egyediségét nem a gyűjtők, hanem a blokkláncba kódolt okosszerződések hitelesítik. Az itt árult dolgok értéke nem a vizuális élmény, hanem a tartalom meghamisíthatatlansága. Mint a Mona Lisa. Nemcsak azért ér ennyit, mert szép, hanem azért is, mert eredeti.

Elképzelhetetlennek tűnhet, de a digitális műalkotásoknak Mona Lisa-szintű ára is van. A világháló forráskódját 5,4 millió dollárért árverezték el animációs NFT-ként júniusban, a CryptoPunk pixelekből álló darabjait pedig 11 millió dollárért árulják. A legdrágább NFT, Mike “Beeple” Winkelmann munkája, több mint 20 milliárd forint értéken kelt el, háromszor annyiért, mint a legdrágábban eladott Banksy-festmény.

Kettősponttól a milliókig

Bár külföldön óriásit futott az Emograms, itthon más projektekből lehet ismerős Kiss Miklós neve. Ő tervezte a Design Terminál, a Juiceline, a Pléz, de még az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség arculatát is. Ő felelt Kaposvár városimázsáért és a Millennium Házának belsőépítészeti tervéért. Aztán jöttek az emojik.

Az egész projekt 2015-ben kezdődött, amikor az évtizedes hagyományt megtörve, az oxfordi szótár egy szó helyett a sírva nevetős emojit (