A radikalizáció felismerhető, de jól működő jelzőrendszer nélkül sokkal nehezebb megelőzni a tragédiákat

• A 6 halálos áldozatot követelő krakkói merénylet után egyre több volt osztálytárs és környékbeli beszél az elkövető korábbi, aggasztó viselkedéséről: akasztott embereket ábrázoló rajzairól, valamint a történelem és a lőfegyverek iránti érdeklődéséről.
• Az ilyen jelek könnyen elkerülhetik a hatóságok figyelmét, különösen akkor, ha az érintett büntetlen előéletű, és nem áll kapcsolatban ismert szélsőséges csoportokkal. Így azt is nehéz előre felismerni, ha valaki támadásra készül.
• Suhajda Attila, a Széchenyi István Egyetem radikalizmuskutatója szerint azonban ez mégsem lehetetlen: sokszor a hatóságok helyett a közeli csoportokra, barátokra és a családra hárul, hogy időben felismerjék a radikalizálódásra utaló jeleket.

Katonaruhák és fegyverek iránt vonzódó szubkultúrák után kutattam tavaly a neten egy videóhoz, amikor rábukkantam egy akkor 16 év körüli fiú Instagram-profiljára.

A fiút láthatóan a hadviselés minden korszaka és formája vonzotta: a történelmitől a modernig, az airsofttól a cosplayig, a rendőruniformistól a csecsen partizánok gúnyájáig. Különböző jelmezeiben pózolva az Instán is megosztott magáról képeket, de a posztjai alapján eljárt az anime, cosplay és videójátékok szerelmeseinek rendezett MondoCon találkozókra is. Eddig nem is lett volna semmi probléma.

Sztorijai később aztán egyre sötétebbe fordultak. Gyakran kitett magáról olyan képeket, amelyeken gázmaszkot vagy az arcát teljesen eltakaró balaklavát viselt, kezében replikafegyverrel. Utóbbira ráadásul olyan, csak a beavatottak számára ismert szlogeneket karcolt mint a „Lepanto 1571” , „Remove Kebab" vagy „Migration Compact”. Ezek mind muszlim-ellenes twitter hashtagek vagy gyűlöletszlogenek, amelyek mellett a sima szvasztika már old-schoolnak tűnhet. A legnyugtalanítóbb mégis az „Oslo 2011” felirat volt, amely kétségkívül a nem is olyan régen, 2011-ben elkövetett norvégiai terrortámadásra utalt. A merényletben a szélsőséges ultranacionalista Anders Breivik válogatás nélkül nyitott tüzet egy ifjúsági táborban, ahol összesen 69 embert (összesen pedig 77-et) gyilkolt meg.

Ezek a feliratok korábbi terrortámadások során használt fegyverekre emlékeztetnek. 2025-ben például a 23 éves Robin Westman is hasonló mémekkel telefirkált lőfegyverrel hajtott végre támadást Minneapolisban, ahol két, nyolc-, illetve tízéves gyereket ölt meg. Westmant a christchurchi merénylő, Brenton Tarrant példája ihlette, aki szintén hasonló, kódolt utalásokkal írta tele a fegyvereit.

Nem állítom, hogy a magyar fiú is hasonlóra készült. Azt viszont igen, hogy vannak figyelmeztető jelek, amelyeket érdemes időben észrevenni és komolyan venni, még mielőtt nagyobb baj történne.

Kérdés a vitához: Milyen szerepe lehet a családnak, a barátoknak és a hatóságoknak a radikalizálódásra utaló jelek felismerésében és kezelésében?