A bejegyzése másnapján már több százmilliós, újabb néhány napon belül milliárdos lélegeztetőgép-megbízást kapott egy cég Szijjártó minisztériumától

Alig nyolc nappal az alapítása után már több mint egymilliárd forintos lélegeztetőgép-megrendelést kapott a külügyminisztériumtól a Limitless Medical Kft., aminek végül összesen 2,3 milliárd forintot fizettek ki a koronavírus-járvány idején – írja a 24.hu közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződések és kifizetési dokumentumok alapján. A Szijjártó Péter vezette tárca rendkívüli gyorsasággal kötött szerződéseket a frissen alapított vállalkozással, és a teljes vételárat előre átutalta. A dokumentumokból ugyanakkor nem derül ki, miért éppen ezt a céget választották beszállítónak.

A 24.hu rekonstruálta a nem túl hosszú életű cég történetét és megbízásait: a Limitless Medical alapító okiratát 2020. április 14-én írták alá, április 16-án bejegyezték a céget, április 17-én pedig már meg is kapta első állami megrendelését: 30 lélegeztetőgépet kellett szállítania 603 millió forintért. A minisztérium még aznap átutalta a vételár felét, több mint 301 millió forintot. A rendelést később 50 gépre és több mint egymilliárd forintra emelték. Április 22-én újabb, 1,31 milliárd forintos szerződést kötöttek 70 készülékre, amelyhez szintén aznap több mint 654 millió forint előleget fizettek. A külügy külön levélben kérte a Magyar Nemzeti Bankot az átutalás soron kívüli teljesítésére. A két szerződés teljes, 2,3 milliárd forintos ellenértékét végül még a szállítás előtt kifizették.

A beszerzésekben a minisztérium akkori vezetésének több tagja is részt vett: a szerződéseket Balogh Csaba közigazgatási államtitkár írta alá, kapcsolattartónak Joó István helyettes államtitkárt jelölték ki, a teljesítések igazolására pedig Menczer Tamás államtitkár volt jogosult. Az egyik megrendelést később úgy módosították, hogy az eredetileg rendelt 70 gép helyett két különböző típusból szállítottak összesen ugyanennyit, miközben a szerződés értéke változatlan maradt. A 24.hu által megszerzett iratokból nem derül ki, mi indokolta a módosítást, ahogy az sem, hogy ellenőrizték-e a frissen alakult cég alkalmasságát, vagy összehasonlították-e az ajánlatát más beszállítókéval. A szerződések mindössze a járvány miatti rendkívüli sürgősségre hivatkoztak.

A történet különösen érdekes részlete, hogy a Limitless Medical tulajdonosai korábban autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkoztak. Ahogy a PICKUP4X4 Kft. is, amelyik céggel a Partizán korábbi értesülése szerint a külügy eredetileg szerződött volna, de annak tulajdonosát, Bócsi Leventét korábban öt évre eltiltották a cégvezetéstől, 2019-ben pedig sikkasztás miatt is elítélték. A megbízás végül a felesége, Bócsi Noémi frissen alapított vállalkozásához került. Bár a szerződéseket Bócsi Noémi írta alá, a minisztériummal való hivatalos kapcsolattartásra minden esetben a férjét jelölték ki. A most nyilvánosságra került dokumentumokban a PICKUP4X4 neve nem szerepel.

A kormányváltás után a külügyminisztérium belső vizsgálatot indított a járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzések ügyében, majd ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A tárca szerint nem találtak olyan dokumentumokat, amelyekből kiderülne, milyen szempontok alapján választották ki a beszállítókat és határozták meg a megrendelt gépek számát. A minisztérium becslése szerint a beszerzések akár százmilliárdos nagyságrendű vagyoni hátrányt is okozhattak az államnak.

A járvány alatti lélegeztetőgép-üzletek miatt más vállalkozások is a hatóságok látókörébe kerültek. Az egyik ilyen az OTT-One Nyrt., amely korábban nem foglalkozott egészségügyi termékekkel, mégis 12-13 milliárd forintos állami megrendeléshez jutott. A NAV szerint a később csődbe jutott cég több mint 3 milliárd forintot mosott tisztára, és 660 millió forint adót nem fizetett meg. Egykori vezérigazgatója, Májer Bálint ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Májer jelenleg a rendelkezésre álló információk szerint Balin üzemeltet óriáskereket, és a magyar hatóságoknak küldött levelében azt írta, megkezdte a hazautazása előkészületeit.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartana fontosnak a járványhelyzetben kötött állami beszerzések átláthatóságának biztosításához?