Újabb feljelentések, ezúttal a Tudományos és Technológiai Minisztérium fordult a hatóságokhoz

Hat ügyben tett feljelentést a Tudományos és Technológiai Minisztérium az elmúlt időszakban feltárt gazdálkodási és szerződéses visszásságok miatt. Az ügyekben többek között a hűtlen kezelés gyanúja, indokolatlanul magas díjak, vitatható teljesítések, feltehetően párhuzamosan elszámolt informatikai fejlesztések, jelentős áremelkedések és az állami vagyon nem megfelelő felhasználásának lehetősége merült fel. A vizsgált szerződések és kifizetések együttes nagyságrendje megközelíti a 20 milliárd forintot - írja közleményében a minisztérium.

Az ügyek közül a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. közötti informatikai szerződéseket emelik ki, mert ezek vetik fel a legsúlyosabb kérdéseket. A 2020 és 2026 között létrejött megállapodások értéke 12 milliárd forint. Miről is van szó? „Több projektben ismétlődő fejlesztési, integrációs és módosítási feladatok, magas szakértői díjak és jelentős minimumlehívási kötelezettségek szerepelnek. Vizsgálni kell, hogy nem fizettek-e ki többször olyan munkákat, amelyek korábban már elkészültek, illetve amelyek garanciális vagy hibajavítási kötelezettség alá tartozhattak. A dokumentáció egyes kifizetések esetében nem tartalmaz teljes körű alátámasztó iratokat sem”.

Egy másik DATRAK-ügyben a YAZOO-Systems felé teljesített átutalások kerültek a vizsgálat középpontjába. A két társaság között 53 átutalás történt, összesen közel 2,9 milliárd forint értékben. A minisztérium szerint a hatóság feladata tisztázni, hogy minden kifizetés mögött valós, igazolt és piaci értékű teljesítés állt-e, mert erről az átvilágítás során pk nem tudtak kellőképpen meggyőződni.

A Pro-M-nél is találtak gyanús szerződéseket, amelyekben több milliárd forint értékű informatikai beszerzés, jelentős áremelkedések, pénzmozgások és kiugró eszközárak indokolnak hatósági vizsgálatot. A dokumentumokban két, egymásra épülő hálózatfejlesztési szerződés együttes értéke nettó 2,54 milliárd forint. Ennek kapcsán vizsgálni kell, hogy az árak megfeleltek-e a piaci viszonyoknak, és a kifizetések arányban álltak-e a beszerzett eszközök értékével.

A Digitális Kormányzati Ügynökséget érintő ügyben egy külső megbízott díjazása vetett fel kérdéseket. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján 40 hónapon át havi bruttó 3,9 millió forintot kaphatott, ami a teljes időszakra akár 156 millió forintot jelenthetett. A teljesítésigazolások több esetben nem teszik egyértelműen megállapíthatóvá, pontosan milyen munkát végzett el ezért a jelentős összegért.

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásaiban olyan tételek is megjelentek, amelyek állami társaságnál különösen indokolttá teszik a felhasználás céljának tisztázását. Szállodai lakosztály, éttermi fogyasztások, bor, gin, ajándékutalványok, ékszer, prémium élelmiszerek és egy felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt a kiadások között. A vizsgálatnak kell megállapítania, hogy ezek a tételek az állami feladatellátást szolgálták-e, és elszámolásuk jogszerű volt-e.

A NISZ és az Areus közötti, több mint kétmilliárd forintos informatikai szerződésnél a
módosítások és a költségek alakulása indokol vizsgálatot. A szerződés többszöri módosítása, az új támogatási, licenc- és üzemeltetési díjak, valamint a projekt határidejének ismételt csúszása miatt tisztázni kell a többletköltségek indokoltságát és a tényleges teljesítést.

A DATRAK és a Sagemcom mellett a NISZ és a YAZOO-Systems szerződéses konstrukcióihoz kapcsolódó ügyektől függetlenül, a közpénzek felhasználásának egy másik kockázata is megjelenik: a nemzeti adatvagyon kezeléséhez szükséges kulcsszolgáltató rendszer beszerzési és szerződésmódosítási gyakorlata. A magas fejlesztési és havi konfigurálási díjak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás, valamint a fizetési ütemezés miatt tisztázni kell a döntések indokoltságát, a piaci árakat és a tényleges teljesítést.

A feljelentések célja, hogy a független hatóságok tisztázzák, hogy a közpénzek felhasználása minden esetben indokolt, gazdaságos és szabályos volt-e, a kifizetések mögött valódi, megfelelő értékű teljesítés állt-e, és érte-e vagyoni hátrány az érintett állami társaságokat - írja a minisztérium.