Vitézyék kizárták Mészáros Lőrinc V-Hídját minden futó közbeszerzési eljárásból

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a minisztérium kizárta a V-Hidat minden olyan folyamatban lévő vasúti projektből, amelynek előkészítésében a Kontúr Csoport részt vett. A döntés hátterében az áll, hogy az uniós forrásból finanszírozott, Déli körvasút beruházás második üteménél a közbeszerzési eljárás során jogsértő összejátszás történt. Vitézy szerint az ügy miatt több mint 350 milliárd forintnyi uniós forrás megvonásáról értesítette szeptemberben a magyar kormányt az Európai Bizottság.

Az ügyben az Európai Számvevőszék vizsgálódott, amivel kapcsolatban a sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök többször is félbeszakította, megjegyezve, hogy miért nem a magyar Állami Számvevőszék vette észre a dolgot és járt el az ügyben. Az európai hatóság arra jutott, hogy a V-Híd olyan, a közbeszerzés során titkosnak minősülő információkhoz jutott, amelyek versenyelőnyt biztosítottak számára.

A Déli körvasút második ütemének tervezője a Kontúr Csoport Kft. volt, amely Magyarország egyik legnagyobb vasúti tervezőcége, ez a cég végezte a beruházás költségbecslését és a tételekre lebontott költségárazást is. Ezt a céget azonban két héttel a közbeszerzés eredményhirdetését követően két héttel Mészáros Lőrinc felvásárolta. Vitézy Dávid ismertette az idővonalat is:

• 2021. szeptember 3.: kihirdették a közbeszerzés eredményét, a nyertes a V-Híd lett
• 2021. szeptember 17.: a V-Híd Vagyonkezelő megszerezte a Kontúr Csoportot.
• 2021. október 1.: a Kontúr Csoport a V-Híd Vagyonkezelő székhelyére költözött.
• 2021. október 19.: megkötötték a szerződést a beruházás kivitelezésére a V-Híddal.

Az Európai Számvevőszék álláspontja szerint 14 nap nem elegendő egy ilyen felvásárlás lebonyolításához, hiszen a cég átvilágítása, a szerződéskötés és a finanszírozás megszervezése hónapokat vehet igénybe. Ezért a tárgyalások már a közbeszerzési ajánlattétel idején folyhattak. A miniszter szerint ezért a közbeszerzési eljárást lebonyolító Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek a V-Hidat ki kellett volna zárnia az eljárásból.

Vitézy szerint van azonban korábbi összefonódásokra is van jel. Egyrészt, hogy a Kontúr Csoport és a V-Híd ugyanazon a Vörösmarty tér 1. szám alatti székhelyen működött, így a kapcsolat már jó ideje kialakulhatott a két társaság és a vezetői között. A másik, hogy a Kontúr korábbi tulajdonosa és ügyvezetője Mészáros alatt is maradhatott ügyvezető, majd egy idő után a V-Hídhoz került át.

Ennél konkrétabb gyanú az összejátszásra, hogy a Kontúr az eljárás során egy 403 tételből álló ajánlatot készített, amit az ajánlattevőknek be kellett árazni. Mészáros V-Hídja pedig a 403 tétel 59 százalékánál pontosan ugyanolyan szorzót használt, mint a Kontúr Csoport titkos, saját becslése. Ez a véletlen Vitézy szerint nem magyarázható meg sem matematikailag, sem statisztikailag, főleg, hogy a szorzó a következő volt: 0,91905122.

„Ilyen véletlen a Földön nincs” – összegzett Vitézy Dávid.

A tervezői költségbecslést azért kezelik bizalmasan, hogy az ajánlattevők ne juthassanak tisztességtelen versenyelőnyhöz. Vitézy szerint a V-Híd mégis olyan információk birtokába kerülhetett, amelyekhez a többi ajánlattevő nem férhetett hozzá. Ráadásul a többi ajánlatban egyetlen egy tételnél sem szerepel ez a szorzó.

Vitézy szerint az első számvevőszéki levél 2026 januárjában érkezett meg. A magyar kormány azonban nem hozta nyilvánosságra az ügyet, és Vitézy állítása szerint hivatalból feljelentést sem tettek. Felhívta arra is a figyelmet, hogy mindez azt jelenti, az Állami Számvevőszék már 10 hónapja tud erről az ügyről, és semmit nem lépett. Holott ennyi idő elteltével már csak nekik van lehetőségük egy közbeszerzési projektbe beavatkozni, erre lehetősége még a kormánynak sincs.

A magyar kormány az Európai Számvevőszék észrevételeire az alábbiakat hozta fel magyarázatként:

• a versenyelőny „csak feltételezés”,
• a Kontúr nem volt bejelentett alvállalkozó és tulajdonosi kapcsolat sem állt fenn az eljárás ideje alatt,
• a magyar közbeszerzési törvény nem tiltja piaci szereplő bevonását az előkészítésbe.

A magyarázkodás azonban nem győzte meg az európai hatóságot, ezért szeptemberben az Európai Bizottság megtagadta a támogatási szerződés fenntartását.

Vitézyéknek és a magyar kormánynak két lehetősége volt: vagy az Elios mintájára az állam átvállalja az uniótól a projekt finanszírozását és minden megy tovább. Vagy felbontja a szerződést és újra közbeszerzést ír ki. Ők az utóbbit választották, mivel a bizottsággal folytatott egyeztetések alapján így van esély az uniós források megmentésére.

A péntek délelőtti sajtótájékoztató előtti küldte el Vitézy minisztériuma a levelet a V-Hídnak, amiben arról tájékoztatják a céget, hogy minden futó közbeszerzési eljárásból kizárják őket. A miniszter később ezt részletezte is: minden olyan eljárásból zárják ki őket, ahol valamilyen formában a Kontúr Csoport is részt vett. Egyébként Vitézy szerint olyan eljárás nincs is, ahol ne tűnt volna fel a Kontúr Csoport.

A sajtótájékoztató után egyébként egy újabb levélre is számíthat a V-Híd, ebben Vitézyék azt közlik, hogy felbontják a Déli körvasút második ütemére vonatkozó szerződést a céggel, felfüggesztik a beruházást, és a náluk lévő 57 milliárd forintos előleggel is el kell számolniuk.

Ami a projekt finanszírozását illeti, Vitézy szerint Mészároséknak eddig 101 milliárd forint előleget fizettek ki, amiből 44,3 milliárd forintnyi munkát végzett el, így 57,1 milliárd forint van még a cégnél. Ezzel kell elszámolniuk.

Az ügylet finanszírozásában kezdetben Mészáros Lőrinc bankja, az MBH vett részt, 2024 októberétől azonban már az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) állt mögötte, ami kezelhetetlen helyzetet jelent az állam számára. Vitézy szerint

„ez már önmagában felveti a bűncselekmény gyanúját, hogy minként juthatott arra egy állami bank vezetése, hogy a magyar államot biztosító, a magyar állam pénzét biztosító forrást garantáló bankgaranciát állami bankként kiadja. Hiszen ezzel valójában a magyar állam összejátszott Mészáros Lőrincékkel annak érdekében, hogy megkárosítható legyen a magyar állam”

Ha ugyanis a V-Híd nem fizetné vissza az 57,1 milliárd forintot, a visszafizetést biztosító bankgarancia alapján a pénzt olyan banktól követelheti az állam, ami az államé.

A miniszter szerint az egyáltalán nem egyedi eset, sok, az előző kormánynak kedves cég ügylete mögé állt be inkább az állami bank, hogy biztosítsa a bankgaranciát, ami egy szerződés felbontásakor, vagy egy kormányváltás esetén az állam saját magától követelheti a pénzt.

„Szervezett módon zajlott a magyar adófizetők megkárosítása” – összegzett Vitézy, aki még azt is megjegyezte egy ponton, hogy „a V-Híd helyzete a jövőre nézve jelentősen romlott”.