Reuters: Trump veje is tárgyalt az oroszokkal arról, hogy amerikai befektetők szálljanak be az Északi Áramlat gázvezetékbe

Magas rangú orosz és amerikai tisztviselők tárgyaltak arról, hogy amerikai befektető szálljon be az Északi Áramlat gázvezetékeket ellenőrző társaságba – írja a Reuters öt, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva. A vezetékek Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt gázt szállítottak Németországba.

A források szerint az egyeztetéseken részt vett Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli tanácsadója, valamint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és különleges megbízottja. A fegyverszünet közvetítésén dolgozó Kushner az üzleti együttműködést a béke helyreállításának központi elemének tekinti. Egy ilyen megállapodással amerikai befektetők is profitálhatnának a háború után az Európába irányuló energiaszállításokból.

Dmitrijev és Kushner az elmúlt hetekben Moszkvában és New Yorkban is találkozott. A Reuters szerint nem világos, hogy ezeken az alkalmakon milyen mélységben tárgyaltak az Északi Áramlatról, de két forrás szerint a téma továbbra is napirenden van. A Fehér Ház egyik tisztviselője ugyanakkor azt közölte a hírügynökséggel, hogy „a közelmúltban nem voltak tárgyalások az Északi Áramlatról”.

„Bármilyen megállapodásról Oroszországnak az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságával (DFC) és a pénzügyminisztériummal kell tárgyalnia, és annak az amerikai adófizetők és vállalatok javát kell szolgálnia”

– mondta.

Dmitrijev, aki az orosz gáz Németországba történő értékesítésének újraindításáért kampányol, a múlt hónapban az amerikai energiaügyi és pénzügyminisztérium képviselőivel találkozott, hogy lehetséges amerikai–orosz energetikai kezdeményezésekről tárgyaljon.

A Reuters szerint azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy Washington mennyire szeretné, hogy Németország, Európa legnagyobb energiafogyasztója ismét orosz gázt vásároljon.

Ráadásul a vezetékek amerikai és uniós szankciók alatt állnak, ezért az újraindításuk jelenleg jogellenes lenne. Egy amerikai tisztviselő az akadályok miatt középtávon valószínűtlennek nevezte az üzletet. Trump enyhíthetné az amerikai szankciókat vagy felmentést adhatna alóluk, de ez nehezebbé válna, ha a demokraták a novemberi félidős választásokon megszereznék a Kongresszus irányítását.

A német kormány is ellenzi a vezetékek újranyitását. A gazdasági és energiaügyi minisztérium szóvivője szerint Németország talált alternatívákat az orosz gáz helyett, a vezetékek újraindításához pedig olyan kormányzati jóváhagyás kellene, amit Berlin nem kíván megadni. A szélsőjobboldali AfD ezzel szemben támogatja az újraindítást, a Reuters szerint Dmitrijev a jövő év elején találkozik is a párt vezetőivel, hogy az orosz gáz értékesítéséről tárgyaljon.

„Fennáll a veszélye, hogy ez egy piszkos alku lesz, amiért Európa súlyos árat fizet”

– mondta Michael Kellner német parlamenti képviselő, aki a háború kitörése utáni időszakban a német energiapolitikáért felelt. „Az amerikaiak és az oroszok osztoznak majd a nyereségen” – tette hozzá. Lengyelország vezetése szintén figyeli az egyeztetéseket, de határozottan ellenzi a vezeték újranyitását – mondta a Reutersnek egy, a kormány álláspontját ismerő forrás.

Néhány nappal a szeptemberi moszkvai látogatás után Kushner Kijevben arról beszélt, hogy európai partnereivel megvitatta, miként hajtotta fel a háború az energiaárakat. Olyan „jóléti megállapodásokat” szorgalmazott, amelyek ösztönöznék a békét, és

„valamit adnának a vezetőknek, […] amiben reménykedhetnek”.

Bár egy gázmegállapodás a Kreml kedvére lenne, megosztaná az orosz energia vásárlásának kérdésében amúgy is megosztott német közvéleményt, valamint Európát

A tulajdonviszonyok is bonyolítják a helyzetet. A vezetékeket ellenőrző társaság 51 százaléka a Gazpromé, 31 százalékán két német vállalat osztozik, a többi egy francia és egy holland cég kezében van. Egy forrás szerint a német részvényesek meg akarják tartani részesedésüket, hogy a Gazprom esetleges kiszállása után is megmaradjon a német befolyás.

A Reuters két további forrása szerint Kushner és Dmitrijev a Lukoil külföldi érdekeltségeinek, köztük olajfinomítóknak és benzinkutaknak az eladásáról is tárgyalt. A terv szerint ezeket a DFC, valamint katari és egyesült arab emírségekbeli befektetők konzorciuma vásárolná meg, az amerikai hatóságok pedig feloldanák a szankciókat. A Fehér Ház egyik tisztviselője azt mondta, Steve Witkoff és Kushner a DFC-vel együttműködve „jelentős előzetes kifizetést és a nyereségből való részesedést alkudott ki az Egyesült Államok számára”. A Lukoil és a Gazprom nem válaszolt a hírügynökség megkeresésére.