Mordort csináltak Göd festői-Duna-partjából, pedig ott a sok tucatnyi csobogó forrás miatt minden zöld

Olyasmit érzek a talpam alatt, amilyet nagyon régen nem: furcsán puha, ruganyos felületet, amibe néhol bokáig süpped a lábam. Lenézek. Fű. Nem is akármilyen: arasznyi hosszú szálakból álló, sötétzöld, nedvességtől duzzadó, természetes gyepszőnyeg. Vagyis a vastagsága miatt inkább gyepbunda. De a hozzá járó hangeffektus még ennél is szokatlanabb, úgy kell kutatnom utána a memóriámban. Patakcsobogás. Vagyis sok patak csobogása egyszerre, talán ezt hívták a költők régebben fecsegésnek, talán nem. Ha behunyom a szemem, tisztára olyan, mintha a patakokkal és csermelyekkel összekötött Plitvicei-tavaknál sétálnék Horvátországban. Le is heveredek egy percre a langyos Duna-parti napsütésben. Ha kinyitom a szemem, akkor viszont egy nyomasztó bányában találom magam. Tőlem jobbra hatalmas iszap- és sóderdombok emelkednek, bal felé pedig ameddig a szem ellát, nagy teherautók keréknyomai által szaggatott, olajosan csillogó, piszkos pocsolyákkal pettyezett sár- és iszapmező terül el. Ha kicsit feltekered a hangerőt, mindent meg fogsz érteni:

Gödön járok, azon belül is a település Budapesthez közelebbi végében, alsó-Gödön, a jól ismert gödi Homoksziget alatt olyan 2-300 méterre. Ez Alsó-Göd talán legszebb folyóparti része, nem véletlen van itt egy csomóban a Gróf Széchenyi Ödön park, a szabadstrand és a kajak-kenu klub csónakháza is. Plusz a szigetmonostori személykomp innenső állomása. A környék geológiai specialitása magyarázza a dús füvet, illetve a szokatlanul buja és zöld part menti erdősávot, aminek a talaja annyira át van itatva nedvességgel, hogy amikor bebújok pisilni a susnyásba, majdnem elsüllyedek. Ezen a szakaszon ugyanis összesen hetven forrás található. Némelyik olyan, mint egy rövid kis patak. Az eleve igen szép partszakaszt egészen egyedivé teszi a vízcsobogás és a haragoszöld növényzet.

Csakhogy most az egész partszakasz konkrétan úgy néz ki, mint bármelyik bánya feneke a kábelcsatornákon futó valamelyik alaszkai aranyásós sorozatból. A szinte giccsesen szép partból a Sátántangó egyik forgatási helyszíne lett. Mindez azért, mert haváriahelyzetre hivatkozva megkotorták a komp közlekedését a kis vízállás mellett megakadályozó iszapos zátonyt, ami itt, a gödi part közelében, a kompkikötő előtt pár tíz méterrel terül el.

Az egészet a szemközt, a Szentendrei-szigeten fekvő Szigetmonostor polgármestere, Molnár Zsolt találta ki, kérvényezte és valósíttatta meg. Arra hivatkozva, hogy az alacsony vízállás miatt augusztus elején le kellett állítani a személykomp-közlekedést, de a nagyjából 3 ezres faluból sokan járnak iskolába és dolgozni Gödre vagy a környékére.

A haváriahelyzetet ugyanakkor árnyalja, hogy a szigetmonostor/horányi személykomp kikötője alatt légvonalban durván 3 kilométerrel, közúton nagyjából négyre van egy autós komp, ami egész nyáron folyamatosan járt, és jár most is, és ami a Göddel szomszédos Dunakeszin köt ki.