„Leszállunk Érden a vonatról, és tyúkok kapirgálnak” – Vitézy Dávid szerint az elszegényedés útja, hogy csak családi házak épülnek az agglomerációban

Vitézy Dávid plenáris előadást tartott a XXXII. Országos Urbanisztikai Konferencián. A közlekedési és beruházási miniszter többek között azt ígérte, hogy zöld, nem kizárólag autózásra épülő városnegyedeket hoznak létre, felülvizsgálják a plázastop szabályozást, és megvédik a Balaton-partot a további beépítéstől. De azt is előrevetítette, hogy a Magyar Péter és Karácsony Gergely találkozója utáni bejelentések viharokat vernek majd.

Vitézy azt mondta, az elmúlt évtizedekben szabadjára engedett folyamatként zajlott le az urbanizáció, mert az urbanisztikát elfelejtette a magyar politika. Ez például oda vezetett, hogy családi házakkal épültek be a nagyvárosok környékei, szétterülő agglomerációs közeg jött létre. A társadalmi költségről azonban senki sem beszélt. Pedig az ilyen szétterülő agglomerációban több utat, közintézményt kell fenntartani, miközben mindenki autózásra szorul, mert a tömegközlekedés működtetése szinte lehetetlen az alacsony népsűrűség miatt. A két autó fenntartása miatt létrejön az Egyesült Államokból ismert közlekedési szegénység, romlik a családok életminősége.

Vitézy szerint ez a jelenség egyre inkább megjelenik Magyarországon is, de a kormányzati politika eddig nem foglalkozott vele, sőt a falusi csokkal erősítette is a jelenséget. „Ez az elszegényedés útja. Fenntarthatatlan, hogy minden növekvő várostérség szétterülő családi házas közegként terjeszkedik. Mert a lakók egy ponton túl adottságnak fogadják el, hogy nincs tömegközlekedés, ezért még több autóutat szeretnének. Ezermilliárdos igényeket generálnak, ennyi forrás azonban nincs.”

Azt mondta, a minisztériuma nyíltan szeretne a problémáról beszélni, mert be kell mutatni, valójában mivel jár ez a jelenség, miért élünk miatta rosszabb életet. A minisztérium célja, hogy az építési jogban megjelenítse a kompakt város logikáját, és a nagyobb térségeket várostérségi logikával fejlesszék. Ennek része, hogy a jó minőségű tömegközlekedéssel rendelkező környékeken minél inkább társasházak épüljenek.

Vitézy Érd alsót hozta példaként. Azt mondta, az érdi vasútállomás 18 percre van a Déli pályaudvartól, így közelebb van a belvároshoz, mint Budapest számos kerülete. „De leszállunk a vonatról, és tyúkok kapirgálnak. Miközben 250 milliárd forintot költöttünk a vasút fejlesztésére.” Szerinte elvárható lenne, hogy minél többen élhessenek az állomástól gyalogtávra, de a családi házas szerkezet ezt nem engedi. Ezért világosan ki kell mondani, hogy ahol 100 milliárdokból fejlesztenek vasutat, ott a lakásépítés logikáját is ehhez igazítsák. „Meg akarjuk mutatni, hogy a 2020-as években is lehet zöld, nem kizárólag autózásra épülő városnegyedeket létrehozni.”

Vitézy beszélt a budapesti fejlesztésekről is. Felhozta, hogy a Budafoki úton úgy épül 10 ezer új lakás, hogy a közterületek rendezéséhez senki sem járul hozzá. Ezért is van szükség a főváros fejlesztési rendszerének teljes átalakítására. Magyar Péter és Karácsony Gergely csütörtök délután tárgyal a témában, szerinte az egyeztetés utáni bejelentések „viharokat fognak verni”, de a munkát el kell kezdeni.

Vitézy azt ígérte, hogy felülvizsgálják a plázastop szabályozást, amit az „előző kormány politikai furkósbotként használt”. A Tisza-kormány úgy akarja átalakítani a szabályozást, hogy minél kevésbé veszélyeztessék a belvárosi kiskereskedelmi üzletek érvényesülését, mert az autós logikára épülő, külvárosi diszkontláncok terjeszkedése roncsolja a városszövetet.

Végül a balatoni építkezésekről is beszélt. Megígérte, hogy ahol lehet, megvédik a nádast és a vízparti sávot, mert „be kell azt fejezni, hogy a Balaton-part minden négyzetméterére épül egy lakópark”. Azt mondta, a témában jelentős jogszabályi változások lesznek a következő hónapokban.