Próbálják visszaszorítani az algoritmusokat – de nem megy

• Egyre több országban, egyre változatosabb eszközökkel folyik a harc ugyanazért a célért: az emberek, különösen a kiskorúak, ne töltsenek annyi időt internetezéssel.
• Ezért tiltják ki sok helyen a mobiltelefonokat az oktatási intézményekből, és ezért szabályozzák a gyerekek közösségimédia-használatát.
• A legfrissebb hadszíntér a megosztó és addiktív tartalmakat előnyben részesítő algoritmusok visszaszorítása.
• Nagy sikerek itt sincsenek.

2025 végén Ausztrália komoly társadalmi kísérletbe kezdett: ez lett a világ első országa, ahol megtiltották, hogy a 16 év alattiaknak saját fiókja legyen a közösségimédia-platformokon. Alig kilenc hónappal később az országban még tovább mennek: egy friss törvénytervezet arra kényszerítené a közösségimédia-platformokat, hogy lehetővé tegyék ausztrál felhasználóik számára, hogy megválaszthassák, melyik hírfolyamot szeretnék látni.

Azt, amit az üzemeltető techcég algoritmusa állít nekik össze, vagy azt, amin csak azok a fiókok/felhasználók/oldalak által publikált tartalom jelenik meg.

Aki 2026-ban bármelyik ilyen platformot használja, pontosan tudja, hogy a Facebooktól a TikTokig alapvetően olyan tartalmak jelennek meg a hírfolyamában, amiket a szolgáltató elé pakol. A minden cégnél hétpecsétes titokként őrzött módon működő algoritmus rejtélyes formulája kiszámítja, hogy mi kell a felhasználónak, majd ez alapján elkezdi felépíteni a hírfolyamát. Az algoritmus folyamatosan figyeli, hogy a felhasználó hogyan reagál az elé tolt tartalmakra (rákattint, hosszasan olvasgatja vagy villámgyorsan átpörgeti), és ezek az adatok alapján tovább finomítja a személyre szabott hírfolyamot.

Az eredmény az egyén szintjén a végtelen scrollozás akkor is, amikor már aludni kellene. Azzal kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények, hogy a társadalom szintjén az algoritmikus médiafogyasztás milyen problémákhoz vezet. De az biztos, hogy ezek az algoritmusok mindig a megosztó, zsigeri reakciókat kiváltó tartalmakat hangosítják ki, mivel ezekkel érhető el leginkább a platformok végső célja, hogy a felhasználók a lehető legtöbb időt töltsék náluk, alvás helyett is a végtelenségig scrollozva.

Az algoritmusok által vezérelt közösségi média tulajdonképpen már nem is közösségi média. Ahogy arra az ilyen platformokat már a hőskorban, 15-20 évvel ezelőtt használók emlékezhetnek, a közösségi média eredetileg valóban közösségi volt. A felhasználó az ismerősei vagy az általa bekövetett tartalomszolgáltatók által megosztott szövegeket, képeket, videókat látta a hírfolyamában, nagyjából kronologikus sorrendben. Az algoritmus ezt teljesen megváltoztatta, és bizonyos szempontból visszatért a broadcast média, a rádió és a televízió korába, amikor a felhasználónak ugyan volt egy távirányító a kezében, de mégis csak kis befolyása volt arra, hogy milyen tartalomtípusok kerülnek elé

A közösségimédia-szabályozásban úttörő ausztrálok törvénytervezete most a régi jó közösségi médiát szeretné visszahozni, amibe még nem kutyultak bele az algoritmusok. A tervezet szerint a közösségimédia-platformoknak fel kellene ajánlaniuk a felhasználóknak, hogy kikapcsolhassák az algoritmikus hírfolyamot, és helyette csak az általuk követett fiókok bejegyzéseit lássák időrendben. A törvénysértésekért több mint 100 millió ausztrál dolláros bírság járna.

Nem az ausztrálok az egyetlenek, akik az algoritmusok visszaszorítását törvényekkel szabályoznák. Két amerikai állam, Kalifornia és Illinois is hasonló úton járnak, és elsősorban a kiskorú felhasználókat óvnák meg az olyan, digitális függőséget előidéző technológiai trükköktől, mint például az algoritmikus hírfolyam.

A szándék tehát egyre több helyen megvan a közösségimédia-cégek megrendszabályozására, az algoritmusok elleni harcot azonban eddig sehol sem sikerült megnyerni. Erre e cikk olvasói jelentik a legjobb példát.