Kormányszóvivő: Az előző kormány ajándékozás helyett kölcsönadási szerződéssel küldte III. Károlyhoz a lipicai lovakat, mi csak a dokumentációt akartuk rendezni

A 2014-es Grammy-gálán Taylor Swift egy pillanatra azt hitte, megnyerte az év albumának járó díjat. Már elmosolyodott, amikor rájött, hogy nem az ő Red című lemezét, hanem a Daft Punk szintén R betűvel kezdődő Random Access Memories albumát mondták be. A néhány másodperces reakcióból internetes esemény lett, kimerevített arckifejezését pedig hetekig elemezték. Az eset jól példázta: egyetlen grimasz sem marad észrevétlen, és néhány másodpercnyi reakcióból is komplett történetek kerekednek akkor is, ha végeredményben minden marad a régiben.

Hasonlóképpen tartja lázban a magyar közéletet immár 48 órája annak a két lipicai lónak a sorsa, amelyeket 2024. júniusában ajándékozott a magyar állam III. Károlynak koronázása alkalmából. Bár az ügynek semmilyen érdemi következménye nincs, a nyilvánosság most mégis azon pörög, hogy a Tisza-kormány tényleg visszakérte-e szilvásváradi ménesbirtokról származó lovakat. Az ügy a Buckingham-palota és az Agrárminisztérium közötti, nem nyilvános levelezésből pattant ki. A háttérben zajló egyeztetés híre azonban mégis eljutott a brit bulvársajtóhoz, majd a magyar nyilvánosságon végigfutva a volt miniszterelnökhöz is, aki felerősítette a történetet.

Lapunknak Köböl Anita kormányszóvivő tisztázta, mi volt a lipicai-gate eredettörténete.

Ajándéknak szánták, mégis kölcsön lett

„Az ajándékozás az előző kormányzat idején történt, valamilyen furcsa oknál fogva azonban a két ló mégis kölcsönadási szerződéssel került a brit királyi családhoz” – kezdett bele a kormányszóvivő.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lovak továbbra is a magyar állam tulajdonában vannak, holott az eredeti szándék szerint az ajándékozással a tulajdonjognak is át kellett volna szállnia.

Köböl szerint a két ló furcsa jogi helyzetére azután derült fény, hogy az új kormány megkezdte a minisztériumok és a hozzájuk tartozó intézmények működésének átvilágítását. Ennek során találtak eltérést a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaságnál a két ló nyilvántartásában, ezért „valójában csak egy utánajárás kezdődött el a brit félnél, hogy ezek a lovak ténylegesen ott és rendben vannak-e”.

A szóvivő szerint szó sincs arról, hogy a kormány visszakérné a két lovat. Az agrártárca írásbeli megkeresésének célja csupán az volt, hogy rendezzék a dokumentációt, és hivatalosan is rögzítsék a státuszukat. „Ez adhatott hibás következtetésre okot” – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy a levél félreértelmezéséről vagy inkább pontatlan megfogalmazásáról volt-e szó, Köböl a telefonban azt mondta: az utánkövetésből félreérthető következtetéseket vontak le a sajtóban. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a minisztérium szerda esti közleményében már jelezte, hogy a levélbe pontatlan megfogalmazás is csúszott, ezért pedig a miniszteri biztos elnézést kért.

A levél pontos tartalmáról azonban nem tudott bővebb tájékoztatást adni, mert ő maga nem látta a dokumentumot, amit közadatigénylésben kikértük a minisztérium jogi osztályától. (Amint megkapjuk, teljes terjedelmében közölni fogjuk).

Köböl azt viszont biztosan állítja, hogy a sajtóban emlegetett diplomáciai konfliktusról nincs szó. A Royal Mews a tárcának jelezte, hogy nincs vita a felek között, a Buckingham-palota pedig a 444 megkeresésére azt írta: nem érkezett kérés arra, hogy a két lovat visszaküldjék Magyarországra.

Királyi pletykák és trollkodás

A magyar tenyésztésű lipicai lovakat 2024. júniusában ajándékozta a magyar állam III. Károlynak abból az alkalomból, hogy 2023. májusában királlyá koronázták. Az átadást az akkori honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyesen intézte, Kumin Ferenc akkori londoni nagykövet kíséretében. Az eseményt akkor úgy harangozták be, mint ami „a magyar lótenyésztés nemzetközi hírnevét öregbíti”.

A nyolc-, illetve hatéves herélteket Szilvásváradról, az Állami Ménesgazdaság méneséből szállították az Egyesült Királyságba, ahol a brit királyi hadsereg kötelékébe kerültek, hogy reprezentációs feladatokat lássanak el a királyi család szolgálatában.

A 24.hu azt is kiderítette, hogy az egyik, III. Károlynak átadott lóval korábban a világbajnok fogathajtó, Dani Marcell versenyzett. Dani azt mondta, kedvelte a lovat, és örült volna, ha nála marad, de elfogadta, hogy a brit uralkodónak adják.

Nelson és Ivecó felől – a lovak ugyanis ezekre az istállónevekre hallgatnak – egészen 2026. szeptemberéig nem érkezett információ.

Ekkor viszont a kavarásairól és laza információ-ellenőrzési elveiről ismert brit bulvárlap, a Daily Mail megírta: egy egészen különös csetepaté alakult ki III. Károly lovai körül. A cikket az a Richard Eden szignálta, aki bemutatkozása szerint „2018-as indulása óta szerkeszti az Eden Confidential című pletykarovatot, amelyben a gazdagok és hírességek titkait tárja fel, és rendszeresen felborzolja a kedélyeket a felső tízezer köreiben. Emellett beszámol azokról a királyi családdal kapcsolatos hírekről is, amelyek esetleg elkerülték az olvasók figyelmét."

A lap saját értesülésként közölte, hogy a Buckingham-palota illetékesei augusztusban egy állítólag „kemény hangvételű” levelet kaptak a magyar Agrárminisztériumtól. Ebben azt kérték, hogy a fent említett két ló kerüljön vissza Magyarországra.

A Daily Mail szerint nem derült ki, miért akarták visszahozni az állatokat, a lap ugyanakkor azt állítja, hogy a kérés diplomáciai kellemetlenséget okozott, és értetlenséget váltott ki a brit királyi udvarban.

A cikk ezután magyarázatot keresett a történtekre, amit egy névtelen budapesti forrásuk le is szállított. Egy meg nem nevezett, de „jól értesült” magyar informátor szerint az új magyar kormány a választási győzelem után „politikai játszmát folytat”, és mindent megtesz ellenfelei ellehetetlenítéséért. A forrás azt is állította, hogy ezzel a két ország kétszáz éves barátságát ássák alá.

Az addig még csak a brit sajtóban terjedő susmusra másnap reggel a Mediaworks korábbi zászlóshajója, az Origo is lecsapott: „Diplomáciai botrány: Magyar Péterék visszakérték a III. Károly királynak ajándékozott lovakat” című cikkében a magyar nyilvánossággal is megismertette a Daily Mail értesüléseit.

Javukra legyen mondva, hogy nem vakon ültek fel az állításoknak: a cikk szerint felvették a kapcsolatot a londoni magyar nagykövetséggel, sőt az érintett magyar minisztériumot is megkeresték az ügyben. Előbbi bár nem árulta el, miért merült fel a lovak visszahívása, azt azonban közölte, hogy az ügy időközben rendeződött.

„A lovak természetesen az eredeti terveknek megfelelően az Egyesült Királyságban maradnak”

– írta megkeresésükre a nagykövetség szóvivője.

Utóbbi, a Bóna Szabolcs vezette Agrárminisztérium csak a cikk megjelenése után reagált, válaszukat az Origo frissítésként közölte:

„A hír nem igaz.”

- írták szűkszavúan, amit a volt kormánypárti lap egy keretesben közölt:

Ekkorra az ügy a cáfolat ellenére az egykori NER nyilvánosságában már alaposan felpörgött.

A Blikk 21 óra alatt hat cikket szentelt a történetnek. Protokollszakértőt is megkérdeztek arról, mennyire kínos visszakérni egy ajándékot. Majd egy újabb cikkben jelezték: A királyi udvartól kapott információk szerint jelenleg senki nem kéri vissza tőlük az állatokat.

Mindeközben a politikus-influenszer közeg sem volt rest: Szűcs Gábor parlamenti képviselő azon élcelődött, hogy az NVVH már külföldre is kiküldte a magyaroknak szánt visszaszolgáltatási körlevelét, míg mások hatalmas szégyenről és proli viselkedésről posztoltak. A legtöbb üzenet az amerikai alt-right által tökélyre fejlesztett trollkodás receptjét követte, amely az online tér információs bizonytalanságára épít: ha komolyan veszed, csak vicc volt, ha viszont vevő vagy rá, akkor halálosan komoly.

Ezt lovagolta meg Nagy János, Orbán személyi titkára, Menczer Tamás vagy Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő is, akik Svatopluktól posztumusz visszavett lóról, vagy az Erdogánnak adott paripa visszaszerzéséről deliráltak.

A nap végén Orbán-posztja koronázta meg a történetet, aki szintén „vagueposztolt" egyet az út az istállóba programról, még jobban felnagyítva a jelentéktelen incidenst.

Ahogy egyik kollégám, Czinkóczi Sándor megjegyezte: a mozaikjobboldal aznap újra elkezdett egy központi üzenet alapján működni.