A tojótyúkok a termelők spórolása miatt töltik az életük 100 százalékát fájdalomban egy A4-es lapnyi területen

A magyar tésztagyártásban piacvezető Gyermelyi Zrt. az ország legnagyobb tojástermelője is, csaknem 700 000 tyúkkal évente kb. 170 millió tojást állítanak elő. Az 55. születésnapjuk alkalmából szombaton ingyenes gyárlátogatásokat tartottak a gyermelyi tésztagyárukban, ahova tömegével özönlöttek is a főleg családokból és nyugdíjasokból álló gyanútlan gyárlátogatók.

A bűntudatkeltő demonstrációkban piacvezető vegán aktivista csoport, a HARC megérezve a művérszagot lecsapott a lehetőségre, hogy a gyár bejáratánál tüntessen a tojútyúkok ketrecben tartásának jellemző iparági gyakorlata ellen, többek között csirkemaszkokkal, csirkejelmezzel, megafonnal és művéres tojásokkal felhívva az érkezők és távozók figyelmét a súlyos állatjogi és -jóléti problémára.

A Welfare Footprint Project nemzetközi kutatószervezet szerint a hagyományos ketrecben élő tyúkok a tojóidőszakuk ébren töltött idejének gyakorlatilag 100 százalékát valamilyen szintű fájdalomban töltik (a ketrecmentes tartás, tehát a szabadtartás vagy mélyalmos tartás esetében ez akár 70 százalékkal is csökkenhet.)

Ennek az oka, hogy a ketreces tartásban egy-egy tyúknak nagyjából egy A4-es lap méretével megegyező alapterületű élettér jut, ami nem elégséges a természetes viselkedés- és mozgásigényének a kielégítésére, beleértve például a szárnyak teljes kinyitását, a futást vagy az ugrálást. Amikor a tyúkok tojáshozama 1-2 év után menetrendszerűen visszaesik, a gyárak előbb megpróbálnak pénzért túladni rajtuk, de ha nem sikerül (és általában csak kis mértékben sikerül), egyszerűen a vágóhídra küldik őket. (Egy tyúk lehetséges élettartama egyébként 5-10 év.)

Az Una Terra alapítvány – akiknek a tagjai szintén részt vettek a tüntetés megszervezésében – szakértőinek friss tanulmánya szerint a ketreces és a ketrecmentes megoldások között nincs szükségszerű különbség tojáshozamban és minőségben, viszont az ipari termelő számára lényegesen költséghatékonyabb megoldás, mert kevesebb felmerülő komplikációval kell foglalkozniuk. A tanulmány kiemeli, hogy a ketrecmentes rendszeresek beruházási és működési költsége magasabb, ugyanakkor „a technológiai fejlődés, a jobb menedzsment, a támogatások és a piaci prémium mérsékelhetik a többletköltséget”. A Gyermelyi nettó árbevétele a nyilvánosan elérhető adatok szerint 2025-ben 53,1 milliárd forint volt.

A tanulmány szerint a ketreces tartás az EU-ban átlagban már csak 38 százalékát adja az összes tojástermelésnek. Magyarországon ez az arány 67,6 százalék. Az Európai Bizottság idén kilátásba helyezte a ketrecek fokozatos kivezetését.

A Gyermelyi a honlapján azt írja, hogy a tojástermelésben „a jövőbeni fejlesztéseit már mélyalmos technológiával tervezi megvalósítani”, egy éppen egy nappal a tüntetés előttre időzített Facebook-posztjukban pedig azt ígérik, hogy egy új telepet már mélyalmos tartástechnológiával építenek meg, ami 2027 második felére éri el a teljes kapacitását, így „a Gyermelyi friss tojások közel 30 százaléka alternatív tartásból származhat”. A gyárlátogatás során erről szórólapokat is osztogattak, de Zabezsinszkij Anna, az Una Terra programigazgatója szerint hivatalos, publikus vállalást továbbra sem tettek, illetve nem reagáltak a megkereséseikre.

Az Una Terra rendszeresen felajánlja az együttműködés lehetőségét a termelők és a politikai döntéshozók számára. Zabezsinszkij szerint fontos lenne, hogy „ne csak az iparág képviselőit hívják meg az asztalhoz, hanem az állatjóléti szereplőket is.” Elmondta, hogy másfél héttel ezelőtt fogadták is őket az Agrárminisztériumban, ahol különösebb lelkesedést egyelőre nem tapasztaltak, de a Fidesz-kormány idején még válaszra sem méltatták őket, így már ez is előrelépés. A Tisza a programjában vállalta, hogy kivezeti a ketrecben tartás technológiáját.

Miközben a megafonokból bömböltek a „hogy néztek tükörbe?”, „szégyen, szégyen!”, vagy „gyermelyi gyár: állatbörtön!” skandálások, néhány lenéző morgolódást leszámítva a gyárlátogatók többsége érezhetően jóindulattal viszonyult az akcióhoz, érdeklődve vették át a szórólapokat, bár valószínűleg többen abban a hitben voltak, hogy az a hivatalos programhoz kapcsolódik.

Az Eurobarometer szerint a fogyasztók 57 százaléka hajlandó többet fizetni állatjóléti szempontból kedvezőbb élelmiszerért, 84 százalék szerint pedig a haszonállatok jólétét jobban kellene védeni.