A pénzügyi államtitkár szerint az euró védelmet nyújt a Nagy Mártonokkal és Matolcsy Györgyökkel szemben is

A magyarok 80 százaléka alapvetően azért támogatja az euró bevezetését, mert stabilitást és biztonságot ad, mondta az euró bevezetéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár a 64. Közgazdász vándorgyűlésen.

Szerinte a forintnál mindig is ott rejtőzik a magas infláció kockázata, az extrém magas inflációtól viszont a euró bevezetésével meg lehet szabadulni, ez önmagában ugyanis egyfajta biztonságot és stabilitást nyújt. Ugyan valamivel magasabb szintre az eurós infláció is kerülhet, de biztosan nem extrém magas és fájdalmas szintet jelent ez, mint amire a forintnál pár éve volt példa.

„Az euró a káreseményekkel szemben is lehet egyfajta biztosításnak tekinteni, például a Hormuzi-szorossal, vagy a Nagy Mártonokkal, Matolcsy Györgyökkel kapcsolatban is”, mondta Barabás.

Az államtitkár szerint egyébként egy felelős, jó gazdaságpolitika már önmagában is elvezethet az euró bevezetéséhez. Részben hasonló véleményt fogalmazott meg a beszélgetés során Halmai Péter is, az Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke is. Szerinte az euró bevezetésének sikerességéhez kell az a gazdasági fordulat is, amit 2026 tavaszán kezdett kialakulni.

Az euróbevezetés melletti érveket felsorolva, az eurót az egyik legjobb magyar befektetésnek nevező Barabás Gyula azt is megemlítette, hogy az eurózónán kívül lenni veszélyes és költséges, az eurózónán kívül lévő országok sokkal sebezhetőbbek. Két példát említett erre: egyrészt az iráni háború kitörése óta, a Hormuzi-szoros okozta bizonytalanságok miatt a magyar hozamok ötször akkorát emelkedtek, mint az euróövezeti országok hozamai, másrészt a magyar államadósság kamatterhe a GDP-nek csaknem 4 százaléka, a GDP 2 százalékával magasabb, mint az euróövezeti országok átlaga. Tavaly mintegy 4200 milliárd forint volt az államadósság úgynevezett bruttó pénzforgalmi kamatkiadása, Barabás szerint az euróbevezetéssel és a hozamok csökkenésével ezt nagyjából akár le is lehetne felezni. „Ha ezt a 2000 milliárdot elérhetjük, az a 40 százaléka az oktatásra fordított összes pénznek” – érzékeltette, mekkora tételről van szó.

Az euróbevezetéssel kapcsolatos aggályok között emlegetik, hogy megszűnik az önálló monetáris politika. Halmai Péter akadémikus szerint azonban egy kis nyitott gazdaságban a monetáris politika autonómiája szükségszerűen korlátozott, ráadásul

„ha a hazai monetáris politika 2001-2025 közötti időszakát nézzük, ez a negyedszázad nem igazolja az önálló monetáris politikának azt a többletteljesítményét, ami a magyar gazdaságnak a javára válna”.

Halmai arról is beszélt, hogy a mostani hatalmas deficit lefaragását és az államadósság csökkentését „fejnehéz” módon kell végrehajtani, vagyis az első években kell nagyot vágni a hiányon és az államadósságon, mert ha ezt a ciklus második felére halasztanák, az komoly kockázatokat vetne fel.

Nyitott ország vagyunk, a kiadási oldalra fókuszáló költségvetési politikának kell a deficitet csökkenteni, ez segítheti az infláció alacsonyan tartásában is – mondta Banai Péter Benő MNB-alelnök, korábbi PM-államtitkár.

Aggasztó jelként beszélt arról, ami a korábbi előadásokban már elhangzott: a nemzetközi körülmények romlanak, a fejlett világokban emelkednek a hozamok, vagyis drágul az adósság finanszírozása. Ilyen körülmények között kell a magyar gazdaságban drasztikusan csökkenteni a kamatkiadásokat, amihez kulcsfontosságúnak nevezte a hiteles gazdaságpolitika megteremtését.

Banai szavaira reagálva Barabás Gyula beszélt az Orbán-kormány örökségéről is. Azt mondta, túlköltekező, pazarló államigazgatást örököltek meg, a kiadási oldalon sok száz milliárd forintnyi tételben ott vannak olyan kiadások, amik nem az emberek érdekeit szolgálták. Ezeken a kiadási tételeken „szerződésről szerződésre, beszerzésről beszerzésre megyünk végig a kollégákkal”, már az első három hónapban sikerült 400 milliárdot lefaragni ezekből. Arról is beszélt, hogy van több olyan tétel, ami a 2026-os hiányszámot emeli, de a 2027-est nem. Ez, valamint a pazarlás és túlárazás megszüntetése azt eredményezheti, hogy jövőre egy jelentős deficitcsökkentés jöhet az idei 7,5 százalékról, mondta Barabás, megerősítve, amit már tudni lehetett: október második felében publikálják a jövő évi költségvetés tervezetét és a középtávú terveket is.