Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei foci-vb

A becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű labdarúgó-világbajnokság – írja elemzésében a Másfélfok.

A kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik, mivel a 16 rendező várost sok esetben több ezer kilométer választja el egymástól. Bár a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kommunikációjában hangsúlyos szerepet kap a klímavédelem, a gyakorlatban egyre nehezebb hitelesnek tekinteni a szervezet vállalásait. A FIFA 2040-re klímasemlegességet ígér, a világbajnokság földrajzilag szétszórt rendezési modellje azonban éppen az egyik leginkább környezetszennyező közlekedési formára, a repülésre épül.

A becslések szerint a torna üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 85 százaléka a légi közlekedéshez köthető. A csapatoknak, a stáboknak és több millió szurkolónak folyamatosan utazniuk kell a mérkőzések között. Egyetlen meccs teljes karbonlábnyoma az utazásokkal együtt akár 72 ezer tonna szén-dioxid-egyenérték is lehet, a teljes világbajnokság kibocsátását pedig körülbelül 9 millió tonnára becsülik. Ez közel kétszerese lehet a korábbi tornák kibocsátásának, és csaknem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpiáénak.

A terhelést tovább növeli, hogy Gianni Infantino FIFA-elnök szinte minden mérkőzésen ott van, a világbajnokság első két hetében közel harmincszor repült. Magángépének ez idő alatt keletkezett kibocsátása nagyjából akkora terhelést jelentett az éghajlatra, mint 78 ember átlagos éves légi utazása.

Kedvező körülmény, hogy a világbajnoksághoz nem kellett új stadionok sorát felépíteni, így az építkezések kevésbé növelték a torna környezeti terhelését. A FIFA megítélését ugyanakkor tovább rontja, hogy többéves partnerséget kötött a szaúd-arábiai Aramco olajvállalattal, amely a világ legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátói közé tartozik. A következő világbajnokságok sem ígérnek érdemi fordulatot: 2030-ban három kontinensen rendeznek majd mérkőzéseket, 2034-ben pedig Szaúd-Arábia 11 új stadion felépítését tervezi.

A futball hatalmas társadalmi ereje révén ugyanakkor fontos szerepet játszhatna a klímavédelemben. Ahogy az elemzés is kiemeli, az UEFA és az ENSZ már indított fenntarthatósági programokat, létrehozott karbonlábnyom-kalkulátorokat, valamint stadionkorszerűsítési pályázatokat hirdetett. Valódi változást azonban csak a rendezési modellek, az utazási gyakorlatok és a szponzorációs kapcsolatok átalakítása hozhatna.