
Megérkezett az általa kijelölt ideiglenes vezetéssel az MTVA székházába kedd délelőtt Horváth András, az MTVA ideiglenes vezérigazgatója, és a Telex értesülése szerint több embert a HR-irodába hívtak, és azonnali hatállyal felmentették őket a munkavégzés alól. A fideszes tévék veterán riporterét, Császár Attilát a lap szerint két biztonsági őr vezette ki a köztévé épületéből. A lap szerint Siklósi Beatrixet, a Kossuth Rádió csatornaigazgatóját, Olbort Anett technológiai igazgatót és Könczey Béla főgyártásvezetőt is felfüggesztették.

A Telexnek sikerült szereznie egy felvételt arról is, ahogy az évek óta propagandát mantrázó Radnai Csaba az M1 híradójában felolvassa az új vezetők érkezéséről szóló közleményt, amiben többek között az is szerepel, hogy „feladatuk a közmédia működésének átvilágítása, az átállás biztosítása, illetve a propaganda felfüggesztése és a hírszolgáltatás szakmai megújítása, hogy a közmédia az elmúlt évek után végre hiteles, objektív és független intézmény legyen”.
Az MTVA közleménye szerint az átmeneti időszak lezárását követően a közmédia végleges vezetőjének kiválasztása nyílt pályázati eljárásban, társadalmi és szakmai egyeztetést követően történik meg.
Kedd délután elsötétedett az M1 híradója, és a fekete háttéren fehérrel a következő szöveg jelent meg:
„A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!”
Szintén leállították a Kossuth Rádió adását is, helyette a Bartók Rádió adása hallható. Az M4 Sport közvetítései – így a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései is – változatlanul, zavartalanul folytatódnak.
Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden közölte, hogy az MTVA frissen megbízott ideiglenes vezérigazgatója, Horváth András, és az általa felkért, ideiglenes szakmai csapat azonnali hatállyal megszüntette a propagandát, leállította a hírszolgáltatást a közmédia minden felületén Azt írták, a Magyar Televízió 1957. május 1-jén indult. Az elmúlt közel 70 évben csak technikai problémák alkalmával sugárzott fekete képernyőt, ritkábban pedig halálesetkor: így akkor is, amikor 1993. december 12-én elhunyt Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke.
„A fekete képernyő ezúttal is egy korszak lezárását szimbolizálja. Az elmúlt években a közmédia a politikai hatalom befolyása alá került, és elvesztette legfőbb funkcióját: a nyilvánosság hiteles és objektív tájékoztatását. Ehelyett a gyűlöletkeltés és a hazugság fóruma lett. Ez mostantól megváltozik” – olvasható a közleményben. Az új hírigazgatóság felállásával párhuzamosan a hírműsorok fokozatosan, ütemezetten indulnak újra. Az átállás a hírszolgáltatáson kívüli műsorkínálatot más platformokon nem érinti érdemben.
Az M1 19:56-kor átmenetileg új formában, filmekkel és hírszolgáltatás nélkül indul újra.
A Tisza Párt a választási programjában vállalta, hogy megszünteti a politikai propagandát, visszaállítja a közmédia szabadságát és pártpolitikától való függetlenségét. Azt is megígérték, hogy a kormányalakítást követően azonnal felfüggesztik a közmédia hírsugárzását, és csak azután indítják újra, miután megteremtették a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.
Az M1 leállása után Magyar Péter miniszterelnök azt írta: „Történelmi nap. Ma véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein. Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége.” A fideszes Németh Balázs, akinek az M1-es tevékenysége tökéletesen illusztrálja, mi volt a baj a közmédiával, azt írta: „Korábban csak haláleset miatt sötétült el a köztévé, és ezúttal is❗️Meghalt a magyar demokrácia” Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „a tiszás önkény” újabb lépésének nevezte az elsötétítést, a híveinek pedig azt üzente: „Ha érdekel az igazság, irány a HírTV!”
Az új parlament június végén fogadta el azt a törvényt, ami alapján átalakul a közmédia. A törvénymódosítás megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, és létrehozza a Független Közmédia Testületet, amibe – a legújabb, kétharmaddal elfogadott változat szerint – három tagot jelölnek a médiaszakmai szervezetek, akiket 2 évre választ a parlament, míg a maradék hat tag politikai jelölt lesz. A testület alá tartozik majd a két megszűnt intézmény helyett létrehozott Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint az átalakított Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Az új, módosult jogkörökkel működő Médiatanács héttagú lesz, hármat a kormánypárti képviselők, hármat az ellenzékiek jelölnek, az elnöki posztot megpályáztatják. Az átmenetért nem a kormány, hanem a parlament felel.
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!