
„»Miért törődik bele a Nyugat, ha az orosz diktátor mondvacsinált okokkal háborút indít Európában?« – ezt harsogja a cím a 444.hu, Soros és a CIA által szerkesztett propagandaoldalon.”
Vagy:
„Ellenben valamiért nem volt ott minden egyes halott és lebombázott iskola és kórház mellett egy kamera a CNN-től meg a 444-től és a HVG-től, hogy megmutassa a szenvedések természetrajzát és a háború poklát.”
Ha találgatni kellene, honnan származnak az idézetek, valószínűleg kevesen lőnének mellé. Hosszú évek jól bejáratott stílusáról van szó: Bayer Zsolt egyik publicisztikájának felütése ez, méghozzá egy fontos időszakból. Az írás 2022 márciusában, kevesebb mint húsz nappal azután jelent meg, hogy Oroszország teljeskörű inváziót indított Ukrajna ellen. Ennek lehetőségét Bayer Sajtóklub-beli társaival együtt még január végén is bőszen tagadta. „Mindenki hülye?” – tette fel akkor a kérdést Bayer, aki szerint a közelgő háborúról szóló retorika „elmebaj”.
A lovagkereszttel kitüntetett, Fidesz-alapító publicista 2022. március elején viszont már egy ötrészes, Párhuzamos történetek című sorozatba kezdett a Magyar Nemzetben (1-2-3-4-5 része itt olvasható). A véleményrovatban megjelent írások már egyfajta whataboutizmus jegyében azt vették végig, hogy Bayer szerint a Nyugat korábban mikor és milyen mondvacsinált indokokkal indított háborúkat a világban. Az első rész Jugoszlávia bombázásáról szólt.
Ez önmagában még nem lenne különösebben érdekes. Csakhogy a szöveg nem maradt meg az azóta komoly leépítésekkel küzdő Magyar Nemzet felületén: szóról szóra, betűről betűre ugyanez olvasható abban abban a szakmai beszámolóban is, amelyet Bayer egy 2020-ban elnyert NKA-támogatáshoz nyújtott be.

A 30 oldalas szakmai beszámoló közérdekű adatigénylés útján került szerkesztőségünkhöz, teljes terjedelmében pedig itt olvasható. A Párhuzamos történelem folytatásos publicisztikái az anyag első kétharmadát, mintegy húsz gépelt oldalt tesznek ki. A maradék tíz oldalon pedig szintén a Magyar Nemzetben megjelent tárcanovellákból szerepel több tucat, hol csak címmel, hol teljes terjedelemben.

Az NKA Összművészeti Programok Kollégiuma 2020-ban, a Covid évében – amikor a lezárások miatt előadóművészek sora került nehéz helyzetbe – ítélt meg vissza nem térítendő alkotói támogatást Orbán Viktor közeli barátjának „esszékötet megírására”. A pályázatot a hivatalos dokumentumok szerint nem hirdették meg nyilvánosan. A birtokunkba került bírálati jegyzőkönyv szerint a kollégium akkor 180 millió forinttal gazdálkodhatott a „címzett meghívásos keretből”, 74 millióval az „egyedi keretből”, miközben a nyilvánosan meghirdetett pályázati keret mindössze 2,3 millió forint volt.
Az egyedi keretből ezen az ülésen végül közel 15 millió forintot osztottak ki. Bayer ebből 3 milliót kapott. Ugyanebből a keretből pályázott többek között Tata önkormányzata – amelynek ügyében végül elhalasztották a döntést – és a Szegedi Szabadtéri Játékok is. Utóbbi 5 millió forintot kapott, vagyis mindössze 2 millióval többet, mint a fideszes publicista.
Bayer eredeti pályázata a trianoni békeszerződés századik évfordulójához kapcsolódott: egy irodalmi arcképcsarnokot tervezett az elcsatolt területeken született magyar írókról és költőkről, köztük Ady Endréről, Wass Albertről, Dsida Jenőről és Zrínyi Miklósról. A pályázatban azzal is érvelt a kötet mellett, hogy az „megjelenés után a közoktatásban is jól hasznosítható lenne”. Ebből azonban – szerencsére vagy sem – végül semmi nem lett.
Bár a támogatási cél módosítására a szerződés szerint nem volt lehetőség, a szakmai beszámolóból az látszik, hogy végül másról, más formában és más időpontban készült el az, amire Bayer állami támogatást kapott.
Először is, az eredeti pályázatban szó sincs arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap lényegében a Mediaworks egyik termékének, a Magyar Nemzetnek a tartalomgyártásához járulna hozzá. Márpedig a beszámolóban szereplő írások jelentős része végül a Magyar Nemzetben jelent meg. Ráadásul éppen abban az időszakban, amikor a Mediaworks lapjai a 2022-es választási kampányban intenzíven építették a „baloldal háborúba vinné Magyarországot” narratívát, miközben rendszeresen közöltek az ellenzéki jelölteket támadó és a kormánypárti politikusokat kedvező színben bemutató anyagokat.

Másodszor, az eredetileg vállalt téma is eltűnt. A trianoni békeszerződés századik évfordulójára tervezett, határon túli magyar írókat és költőket bemutató irodalmi arcképcsarnok helyett egészen más szövegek kerültek a beszámolóba. A Párhuzamos történelem című sorozat leginkább korabeli híradások forrásmegjelölés nélküli, naplószerű füzére, amelyet Bayer saját, propagandisztikus kommentárjai és kiszólásai – például a „Hát nem fantasztikus?” vagy a „Micsoda szerencse, hogy nem szándékosan történt” – kötnek össze. A másik szövegcsoportot maga Bayer is tárcanovellákként határozza meg: ezekben Krúdy egyik írói alteregóját, Rezeda Kázmért kölcsönvéve keverednek hazai és külföldi utazások gasztronómiai élményei a szerző személyes gondolataival.
Ráadásul az időpontok sem stimmelnek. A szerződés szerint a támogatott projekt megvalósítási időszaka 2020. szeptember 1-jétől 2021. augusztus 31-ig tartott. Ehhez képest a Párhuzamos történelem darabjai csak jóval később, a 2022-es országgyűlési választási kampány egyik legintenzívebb szakaszában, 2022. március 10. és 16. között jelentek meg. A politikailag kevésbé releváns tárcanovellák között is akad olyan, amely a támogatási időszak lezárulta után született (például: Rezeda Kázmér a tusványosi Malomcsárdában, 2022. 08.18). A novellák egy része később könyvben is megjelent: a Hitel Kiadó 2024-ben adta ki Bayer Rezeda Kázmár újabb utazásai címmel.
A fentieknek azért is van jelentősége, mert a támogatási szerződés szerint ha a kedvezményezett a pénzt részben vagy egészben nem a szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy más módon eltér az abban foglaltaktól, a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie. Ez azonban nem így történt, 2023. június elsején a Bayer által leadott anyagok az NKA akkori igazgatóságán gond nélkül átcsúszott.

A Bayer pályázata körüli szabálytalanságokat elsőként Molnár Áron színész-aktivista dolgozta fel, aki egy szeptember végi videójában arra is részletesen kitért, hogy a hárommilliós alkotói támogatás összege éppen megegyezett azzal, amit Bayernek egy 2014 óta húzódó, végül meg nem valósult másik pályázata után kellett visszafizetnie. A korábbi támogatást Bayer cége, az 1100 Év Kft. még Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter döntése alapján kapta.
Az időzítés itt is külön figyelmet érdemel: Bayer a korábbi támogatást többszöri felszólításra végül egy hónappal azelőtt fizette vissza, hogy - ezúttal alkotói támogatásként - újabb hárommillió forintot kapott. Az ügyre rálátó forrásaink szerint ez a konstrukció azért is kedvező lehetett, mivel a pénz felhasználását nem kellett számlákkal, tételesen igazolni.
Bayer a Molnár által előásott dokumentumokra a Magyar Nemzetben már reagált: lényegében ugyanazzal az érvvel próbálta elütni a fent hosszasan ismertetett pályázatával kapcsolatos felvetéseket, amelyet az azóta az NKA-ügyben letartóztatott Hankó Balázs is használt a pénzosztás védelmében: a művészet megítélése végső soron ízlés dolga.
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!