Orbán Balázs: Nem nekem kell változni, hanem a valóság fogja ráborítani az ajtót a Tisza-kormány politikájára

Orbán Balázs, a Fidesz legkudarcosabb kampányának vezetője, Orbán Viktor eddigi politikai igazgatója – aki a választás után egy hónappal már megpróbálta megmagyarázni a vereség okait – hétfőn az ÖT stúdiójában beszélt a Fidesz külpolitikájáról. (Orbán Balázs eddig a magyar Országgyűlésben ült, de szeptembertől Brüsszelben folytatja, ugyanis mandátumot cserél Szekeres Pál fideszes EP-képviselővel.)

Már csak azért is érdemes meghallgatni, hogyan látja most a globális, regionális és hazai folyamatokat, mert a kormányzati stratégiát nem ritkán látványos példákkal megvilágító Orbán Balázs volt az, aki pár éve a Huszárvágás című könyvében elmagyarázta, mi az érdekalapú magyar külpolitika lényege.

Arról, hogy Orbán Balázs – aki lemondott az MCC éléről is – politikai büntetésből megy-e az Európai Parlamentbe, azt mondta, egy feladatot teljesít, ugyanazért küzd tovább, mint eddig, csak ellenzékből.

Arról, hogy Orbán Viktor továbbra is, a választási vereség után is a patrióta erők egyik politikai vezetője-e, vagy elvesztette ezt a pozícióját, Orbán Balázs azt mondta:

„Szerintem nem vesztette el, mert ez tapasztalaton, tudáson és a letett életműn múlik, és ő ennek a politikai oldalnak a doyenje.”

Orbán Balázs azt mondta, múlt héten voltak Brüsszelben, és fura ezt látni a választási vereségük után, de a patrióta erők jó állapotban vannak, egyre erősebbek, szerinte jövőre több országban tartanak választást, ami átrendezheti az európai politikai térképet. (Bár Orbán Viktor minden EP-választás előtt elmondta, hogy jön az áttörés, az eddig nem valósult meg.)

Orbán Balázs szerint Európa hanyatlik, egyre nehezebb évtizedek jönnek, és az európai politikai elit tagadja a migráció és a gazdasági hanyatlás problémáinak létét. Szerinte a feszültség egyre nő, és az európai hatalmi elit egyre autoriterebb eszközökkel próbálja megtartani a pozícióit, de jönnek fel a rendszer politikai ellenfelei.

Kóczián Péter megkérdezte, hogy miért ugyanazt a szöveget nyomják, mint a csúfos bukás előtt, és felvetette, hogy Orbán Viktornak a Fidesz-kongresszus előtti röpiratában is olyasmi állt, hogy a kormányzással nem volt gond, csak a kampánnyal és a mobilizációval. Orbán Balázs szerint a 2022-es programot végrehajtották, és a végén extra dolgokat is meg tudtak csinálni (például lakáshitellel, családi adócsökkentéssel), de az állításuk a változatlanság mint legfontosabb érték volt. Ez 2026-ig kitartott, és „a biztos választás” ennek a folytatása volt.

Arra, hogy ezzel együtt megnőtt az államadósság, tehát kívülről finanszírozták ezt, Orbán Balázs azt mondta, ez számszerűleg nem igaz, de az inflációs számítások miatt „lehet, hogy az egészet újra kell gondolni”. Orbán Balázs szerint az infláció miatt joggal érezték rosszabbul magukat az emberek, de a számok szerint reálbérnövekedés volt, és az év eleji számok szerint pozitív trend indult el.

Hogy hozzájárult-e a bizalomvesztéshez az, hogy a nehézségek ellenére repülőrajtról beszéltek, sikerpropaganda ment, miközben az emberek nem ezt érezték, arról Orbán Balázs azt mondta, hogy annyit tud, hogy lényegesen többen szavaztak a Tiszára. Szerinte lehet, hogy nem a biztonságra, a stabilitásra kellett volna rámenni, hanem arra, hogy mostantól minden teljesen máshogy megy.

Azt mondta, a 2024-es EP-választás után érzékelniük kellett volna, hogy teljesen megváltozott a politikai tér, de nyert Trump, és komoly esély nyílt arra, hogy véget érhet a háború, mert a háborúzó felek és Európa nem akarta, hogy lezáruljon. Hogy túlzó volt-e Trump győzelmétől ilyen sokat várni, Orbán Balázs azt mondta, a hanyatló gazdaságot és az energiaválságot látva azt gondolták, hogy ezt nem lehet tovább csinálni, de csinálják.

Hogy az USA képtelen-e az európaiak nélkül békét teremteni Ukrajnában, azt Orbán Balázs sarkos megfogalmazásnak tartja, szerinte az oroszokat és az ukránokat is rá kell szorítani a konfliktus lezárására. Hogy azzal miért nem számoltak, hogy Trump nem lesz elég erős a háború lezárására, Orbán Balázs azt mondta, számoltak vele, egyelőre nem történt meg a lezárás, de előbb-utóbb Európa is le fog térni erről az útról.

Kóczián felvetette, hogy ha Ukrajna nem kapja meg a segítséget, csak akkor lehet rávenni arra, hogy tárgyaljon az oroszokkal, de az oroszok tovább harcolnak, beljebb fognak jutni, több területet foglalnak el, amit majd nem akarnak visszaadni. A Fidesz álláspontja tehát az, hogy Ukrajna adja fel azt, amit magától nem tud megvédeni. Orbán Balázs szerint Európában arról beszélnek, hogy Oroszországot le kell győzni, Kóczián szerint viszont ez jelenthet csak annyit, hogy elérik, hogy Oroszország elhagyja Ukrajnát.

Orbán Balázs szerint ez jelenthet mást is, és a számok durvák azt illetően, hogy az EU mennyi pénzt tervez erre a háborúra költeni. Orbán Balázs szerint akkor is a legfontosabb a béke, ha ezzel Ukrajna óriási területeket veszít, morálisan a háború abbahagyása „az egyetlen pozíció”, csak jelenleg az USA és az EU nem ért egyet az irányról.

Kóczián arra is rákérdezett, hogy az, hogy a választást elbukták, és utána is csökkent a Fidesz támogatottsága, nem gondolkodtatta-e el őket, hogy az eddigi külpolitikát abba kellene hagyni. Orbán Balázs azt mondta, hogy ha valóban fellendülés lesz Európában, és a Magyar-kormány eladósodás nélkül csinál 4-5 százalékos növekedést, akkor rosszul látták a helyzetet, de ezt most nem tudjuk eldönteni. Arról kell rengeteget gondolkodni, hogyan tudnak jobbak, transzparensek lenni, és hogyan tudják ezt jobban elmagyarázni.

Orbán Balázs szerint már elindult a szuverenitás eróziója, hiszen kikerültek Budapesten Pride meg transgender zászlók, a brüsszeli csúcson elfogadtak egy közös álláspontot, illetve ott van a migránspaktum is. Szerinte a brüsszeliek úgy gondolkodnak, hogy „amit ők akarnak, azokat tűzzel-vassal végigviszik”.

Kóczián azzal jött, hogy Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel rosszabb, mint Moszkva volt, erősebb birodalom, durvább, de egyáltalán van-e olyan tény, ami ezt az álláspontot alátámasztja, mert szerinte ez még metaforának is rossz. Orbán Balázs azt mondta, ő „azt a testtartást” veszi fel, hogy akik éltek és küzdöttek a kommunista rendszerrel szemben (mint Orbán Viktor), azoknak joguk van a két rendszer összehasonlítására, még ha nem is ért velük egyet.

Itt felhozott egy olyan történetet, hogy „komoly emberek csináltak olyan elemzéseket” arról, hogy „különböző gondolat-bűncselekmények meg gyűlölet-bűncselekmények miatt” hányan vannak börtönben Nagy-Britanniában és Oroszországban, és előbbiben voltak többen. „És persze ott is kitört a balhé”, ami Orbán szerint egyrészt jogos, mert ha számszerűen igaz is a dolog, Oroszországban olyan rendszer van, hogy többen még csak meg sem mernek nyilvánulni, tehát a statisztika nem mutatja meg a valós helyzetet, de hogy Nagy-Britanniában, a szólásszabadság hazájában több száz embert azért visznek el, mert kritikát fogalmaznak meg a kormány politikájával szemben, az nem volt része a II. világháború utáni világ nyugati konszenzusának. Orbán Balázs szerint tehát az EU-t érő kritikákat nem lesöpörni kell, hanem el kell gondolkodni azon, miért van ez.

Kóczián a szabadságharcossággal szemben felhozta, hogy az Orbán-kormány hogyan vegzálta a civileket, hogyan osztotta újra a közpénzeket politikai alapon, és hogyan üldözte az ellenvéleményt a médiában a saját politikai többségére hivatkozva. Orbán erre sorolta, hogy Romániában „a választópolgárok nem találták el az eredményt, úgyhogy törölték a választást”, Németországban alkotmányos eszközzel megfigyelik a legnépszerűbb ellenzéki pártot, és a betiltás határán van, Franciaországban a legnépszerűbb ellenzékit megpróbálják eltiltani, Nagy-Britanniában börtönt kapnak kommentelők – ehhez képest a vesztes Fidesz teljesen civilizáltan átadta a hatalmat, a Tisza Párt első döntése pedig az volt, hogy eltiltották Orbán Viktort a miniszterelnökségtől. Úgy fogalmazott:

„Tehát amit az elmúlt 16 évben hozzánk vágtak az illiberális narratívával meg mindennel kapcsolatban, az mind összeomlott kártyavárként.”

Orbán Balázs azt mondta, most az a kommunikációs stílus, hogy szépeket és általánosságokat kell mondani, például a kulturális miniszter azt mondja, ő mindenkit támogatni fog, csakhogy mindenki tudja, hogy ez nem így lesz, mert a kulturális miniszter egy prioritási rendet fog meghatározni. Orbán Balázs azt mondta, hogy Magyar Péter azt ígérte, mindenkinek több pénz jut, és mindenki jobban fog járni, de:

„Lehet, hogy egy régi iskolához tartozom, de nem nekem kell változni, hanem a valóság fogja ráborítani az ajtót arra a politikára.”

Majd a költségvetést látva megnézik, mire mennyi pénz jut, „szerintem ez a pillanat el fog jönni”.

A beszélgetésben újra és újra visszatértek a genderideológiára, Orbán Balázs egy ponton azt mondta: „Én akárkivel találkozom nyugatról, azt mondja, hogy eddig kimaradtunk ebből a genderőrületből, borzalmas károkat okozott a fiatal generációban, nem tudjuk elképzelni, hogy ez évtizedek múlva milyen pszichés problémákat, mentális egészségi kérdéseket és egyébként társadalmi frusztrációkat indít el. Nem tudjuk elképzelni, és ha tehetjük, maradjunk ki belőle, mert ez egy életveszélyes kísérletezés.”

Szerinte egyébként több 100 ezer ember jó szándékúan, a szabadság kiteljesedését óhajtva vesz részt ebben, csakhogy ez nem a szabadság kiteljesedését hozta, hanem azt, hogy aki nem akart ennek az ideológiának a terjesztésében részt venni, azzal szemben a szabadságot korlátozták.

Orbán Balázs önmagáról azt mondta, hogy polgári családból származik, „olyan polgári karakternek nézek ki”, de ezt nem gondolja politikai identitást képző erőnek. Szerinte két út van:

„A nemzeti közösségedben bízol, vagy valami nagyobban?”

Orbán Balázs szerint nemzeti gondolatot képviselő politikusokra mindig szükség van, és a környező országokban most nagyobb szükség van rájuk, mint bármikor, „mert sok országban ők maradtak az egyetlenek, akik az egyszerű emberek véleményét képviselték”. Most olyan elképesztő kihívások előtt áll az ország, hogy azt tanácsolja, ne mondjanak le a nemzeti, konzervatív politikusokról, akik kormányon voltak 2010 és 2026 között, mert előbb-utóbb szükség lesz rájuk.

Hogy milyenek azok az egyszerű emberek, arról Orbán Balázs azt mondta, az emberek „az éppen aktuális helyzetet azonosították a Fidesszel, a személyes életüket, a család, a munkahely, az ország helyzetét”, mert mindenért a hatalmon lévő Fidesz volt a felelős (részben jogosan). Most viszont új helyzet van, mások viselnek kormányzati felelősséget, és a döntéseik következményei pár hónapon-éven belül meg fognak jelenni az emberek életében, és az egyszerű emberek majd el tudják dönteni, hogy nekik jobb lett-e, „és ők nem az éppen aktuális napi politikai üzenetek meg a podcastban elhangzott okosságok alapján fogják ezt eldönteni, hanem a mindennapi élet tapasztalataiban”, „és szerintem nekünk, a jobboldali, nemzeti politikusoknak ezekre az emberekre van szükségünk”, és a nagy tragédia, hogy ezeknek az embereknek egy jelentős részét elvesztették.

Ezzel zárta az egyszerű emberek pártján álló Orbán Balázs a beszélgetést, ami 14 óra alatt 2600 nézőt vonzott.