A Tisza egy huszárvágással intézi el Sulyokot

• A köztársasági elnök megbízatása megszűnik, így oldotta meg Sulyok Tamás menesztését a kormányzó Tisza.
• Minden további jogászkodás ezzel úgy tűnik meddővé válik.
• Jogvédők szerint, bár megérdemli sorsát, a tisztességes eljáráshoz Sulyok Tamásnak is joga lenne.

„Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérjen fel, mint a győztes párt listavezetőjét kormányalakításra, azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is.”

Magyar Péter a választási győzelem éjszakáján így rúgta rá az ajtót Sulyok Tamás köztársasági elnökre a budai rakparton elmondott beszédében. A köztársasági elnöknek címzett üzenetet május 9-én, az új parlament alakuló ülésén szemtől szembe is megismételte. A határidőt május 31-ében jelölte meg. „Kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás” – mondta a zavartan mosolygó és bólogató államfőnek.

Hiába menekült, hiába futott

A harmadik magyar köztársaság első két évtizedében nem volt szokás idő előtt távozni az államfői posztról. Voltak ugyan összefeszülések elnök és kormány között – Göncz Árpád és az Antall-kormány, Sólyom László és a Gyurcsány-kormány nem különösebben szívlelte egymást –, de ilyen messzire egyik konfliktus sem jutott, mint a mostani.

A köztársasági elnöki mandátumok lejárat előtti megszűnése sem ilyen jellegű konfliktusok álltak a hátterében. Schmitt Pál plagizált, Novák Katalin aláírt egy olyan kegyelmi kérvényt, amit nem kellett volna.

A második fiaskó után Orbánnak kellett egy újabb megbízható ember, aki Novákkal és Áder Jánossal ellentétben ezúttal nem a politika világából, hanem a holdudvarból érkezett. Ennek a miniszterelnöki döntésnek fizeti meg most az árát Sulyok, bármit is gondolunk a Tisza-kormány eljárásáról. Május végén a tiszások egy része sem mondatta volna le, bár tény: a menesztésnek bőven kétharmados a támogatottsága. A június eleji frakcióülésen pedig egyetlen képviselő sem adott hangot aggályának.

Sulyok a május 31-ig adott határidőig nem mondott le, hanem úgy döntött, harcolni fog. Segítséget kért a Velencei Bizottságtól, nyilatkozatkampányba kezdett, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Polt Péter alkotmánybírósági elnök sürgősségi tárgyalást tűzött ugyan ki, de hét alkotmánybíró írásban kizáratta magát az ügyből arra hivatkozva, érintettnek érzik magukat, így Sulyok előtt ez a menekülőút elzáródott. Magyar a köztársasági elnök lépését később így kommentálta: „A bukott rendszer bábja a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen szíves előre megakadályozni a többmillió magyartól kapott demokratikus felhatalmazás végrehajtását”.

Megszűnik a megbízatás

Magyar Péter a parlament hétfői ülésén jelentette be, hogy a kormány alkotmánymódosítást nyújt be, ebben kezdeményezik a köztársasági elnök megbízatásának a megszüntetését. A szintén hétfőn bejelentett alkotmányozás lezárultáig, de legfeljebb öt évre új elnököt választanak.

Az alkotmánymódosítás szövege így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint."

Az indoklásban arra hivatkoznak, hogy „a hivatalban lévő köztársasági elnök működésével kapcsolatban súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről”, és a választók rendkívüli felhatalmazást adtak arra, hogy a kétharmados többség helyreállítsa a demokráciát.

Az alkotmánymódosításról, mondta a miniszterelnök a hétfői sajtótájékoztatóján, július 20. körül szavazhat a parlament.

Nem gyakorolhatja hatásköreit

Ha az elnök tovább harcolna, és nem írná alá az őt politikailag kivégző alkotmánymódosítást, akkor az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztását, rendelkezik a 2011-ben elfogadott alaptörvény. A megfosztási eljárás megindításához, titkos szavazással, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az országgyűlési határozat meghozatalától kezdődően a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.

A kör ezzel bezárult. Az Alaptörvény hiába rendelkezik ugyanis arról, hogy a megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, tiszás és fideszes forrásaink is úgy értelmezik, hogy a folyamatot nem lehet megállítani. Az Alaptörvény értelmében ugyanis az elnök a megfosztási eljárás kezdetétől nem gyakorolhatja hatásköreit, helyébe a házelnök lép. Ebben az esetben tehát Forsthoffer Ágnes fogja aláírni azt az Alaptörvény-módosítást, ami azonnal meneszti Sulyok Tamást.

Más lenne a helyzet, ha az Alaptörvény szövege úgy szólt volna, hogy a köztársasági elnök csak a megfosztási eljárás lefolytatása után nem gyakorolhatja hatásköreit. Igaz, egy alaptörvény-módosítással ennek kicselezése is megoldható lenne, így viszont elég egy kisebbet lépni.

A Fidesz egyébként tavaly év végén tett egy kísérletet arra, hogy megnehezítse Sulyok Tamás kiiktatását, átírták ugyanis az elnök átmeneti akadályoztatására vonatkozó szabályokat az Alaptörvényben, amivel párhuzamosan módosították az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényt is. Ott az AB egy olyan kontrollt kapott, hogy az elnök akadályoztatását kimondó országgyűlési határozatot alá sem lehet írni, amíg ők nem döntenek az ügyben. Ezzel a módosítással egy feles tiszás többség útját akarták állni. Azt egyébként magának köszönheti a Fidesz, hogy ennyire könnyű átírni az Alaptörvényt, nagyon leegyszerűsítve épp ők írták bele, hogy a módosítást tartalmilag nem vizsgálhatja felül sem az elnök, sem az Alkotmánybíróság, csak eljárási szempontokat mérlegelhetnek.

Az Amnesty International Magyarország amúgy erősen kifogásolja a Tisza-kormány eljárását, miközben hangsúlyozzák: Sulyok megérdemli sorsát. A tisztességes eljáráshoz azonban neki is joga lenne, „elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges” – írták.

Érik a közvetlen elnökválasztás

Sulyok hivatalvesztése után Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök látná el ideiglenesen a köztársasági elnöki feladatokat. Kövér László kétszer is volt megbízott köztársasági elnök, Schmitt és Áder között 37, Novák és Sulyok között 7 napig. (A harmadik megbízott államfő a harmadik magyar köztársaságot is kikiáltó Szűrös Mátyás házelnök volt 1989. október 23. és 1990. május 1. között. Talán emiatt is volt ő az egyetlen MSZP-s politikus, aki egyéniben nyert országgyűlési mandátumot 1990-ben.)

Sulyok utódját még a parlament választja meg, mégpedig a hivatalvesztéstől számított 30 napon belül. Mandátuma elvileg öt évre szól, a gyakorlatban ez rövidebb idő lehet. Szeptemberben elindul ugyanis egy alkotmányozási folyamat, mindenki elmondhatja a véleményét, aminek a vége a közvetlen elnökválasztás is lehet. Magyar Péter a kampányban és azóta is többször beszélt arról, hogy neki nem lenne problémája a közvetlen elnökválasztással.

Magyarországon még soha nem volt közvetlen köztársaságielnök-választás, miközben a nem monarchiás EU-országok többségében a nép választ, így valamennyi szomszédos országban is.