Huszonöt évi börtönre ítélték a volt dél-koreai igazságügyi minisztert

Huszonöt éves börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy szöuli bíróság Pak Szongdzse volt igazságügyi minisztert, miután bűnösnek találták a volt dél-koreai elnök által 2024-ben elrendelt hadiállapot kihirdetésében játszott szerepe miatt.

Az ítélet kihirdetését követően Pakot azonnal őrizetbe vették azzal az indokkal, hogy fennáll a veszélye, hogy bizonyítékokat semmisíthet meg. A volt minisztert azzal vádolták, hogy kulcsszerepe volt egy 2024 végén szított lázadásban, és hatalmával visszaélve 2024. december 3-án, miután a volt államfő, Jun Szogjol hadiállapotot hirdetett ki az országban, kabinetülést hívott össze, hogy a büntetésvégrehajtási intézetek kapacitásának felmérésével előkészítse azoknak a politikusoknak a bebörtönzését, akiket a hadiállapot alatt várhatóan letartóztatnak, és utasítsa az utazási korlátozásokról döntő minisztériumi tisztviselőket, hogy jelentkezzenek szolgálatra.

„A vádlott végül hátat fordított az alkotmány védelmére vállalt kötelességének, amikor azt hitte, hogy a felkelés sikerrel járhat, és inkább úgy döntött, hogy részt vesz benne” - állapította meg a bíróság. Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt tíz napja ítélték 30 év börtönbüntetésre, mert 2024-ben utasítást adott katonai drónok küldésére a szomszédos Észak-Koreába, a vád szerint azzal a céllal, hogy provokálja Phenjant és ürügyet teremtsen a hadiállapot kihirdetésére.

2024 decemberében Jun Szogjol dél-koreai elnök váratlanul hadiállapotot hirdetett arra hivatkozva, hogy az ország legerősebb ellenzéki pártja Észak-Koreával „szimpatizál” és államellenes tevékenységre készül. A bejelentés előzménye az volt, hogy a parlamentben vita alakult ki a költségvetésről a kormánypárt és az ellenzék között. A dél-koreai parlament kormánypárti és ellenzéki képviselői (a háromszáz képviselőből százkilencvenen) ellenálltak, Jun Szogjol pedig alig öt és fél órával a váratlan húzás után kénytelen volt az egészet visszavonni.

2026 januárjában 23 év börtönbüntetésre ítélték Han Dokszu volt miniszterelnököt is, mert bűnrészesnek találták a hadiállapot kihirdetése körüli eseményekben.

Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt szintén januárban öt év börtönbüntetésre ítélték az igazságszolgáltatás akadályozása és hivatali hatalommal való visszaélés vádjában. Ez azonban csak a kezdet volt, Junt lázadás vezetésében is bűnösnek találták, így februárban életfogytiglani börtönbüntetésre és börtönmunkára ítélték (a halálbüntetést viszont sikerült elkerülnie), majd ezt júniusban megfejelték még 30 év börtönbüntetéssel, az ügyészek szerint ugyanis 2024 októberében Jun azért küldött Észak-Koreába drónokat, hogy provokáljon, és ezzel ürügyet teremtsen a rendkívüli állapot bevezetéséhez.