A legszebb öröm – daszvidanja, ruszki srácok!

„Ugye mindig röhögtünk a libernyákokon, hogy 16 évet lehúztak valóságtagadásban. Most én vagyok így. Tehát én egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni azt, ami van. Nem! Tehát ilyen nincsen, baszki, ébresszetek már föl!” (Huth Gergely, 2026. 05. 17.)

Irigylésre méltó, amikor valaki egy szenzációs örömhírt is el tud intézni egy finom szemöldökfelvonással kísért, diszkrét mosollyal. Most viszont olyan időket élünk, amikor igenis nyugodtan meg lehet élni a túláradó érzelmeket. Már a Szuverenitásvédelmi Hivatal megnyugtató beszántásánál is teljesen indokolt volt a fülig érő száj, azon pedig, hogy mindenkit kirúgtak a PestiSrácoktól – és ha valakinek van még ott egy csöpp esze, végleg le is húzzák a rolót –, már jó szívvel lehet teli pofával röhögni. De minthogy az utóbbinál a hivatásos, álnaivan álértetlenkedve hazudozó propagandisták nekiálltak hetet-havat összehordani újságírásról meg szolidaritásról, érdemes kicsit elidőzni azon, mit is nyertünk a PS kimúlásával.