Minden múzeumtól bekérték a tőlük kikölcsönzött műtárgyak listáját

„Az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az előző kormány politikusai úgy álltak a magyar nemzeti műtárgyakhoz, mintha plázában válogatnának a számukra tetsző dekorációs tárgyak között”, írja a Facebookon Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Ezért a minisztérium felülvizsgálja a közintézményekbe vagy magánszemélyekhez kikölcsönzött múzeumi műtárgyak helyzetét, és minden múzeumtól bekérték azoknak a műtárgyaknak a listáját, amelyek nem közgyűjteményekben vannak jelenleg elhelyezve.

Tavaly a 24.hu nyomán megírtuk, hogy csak a Szépművészeti Múzeum összesen 1293 műtárgyat adott kölcsön nem kiállítási célokra. A lap akkor más múzeumoknál is érdeklődött, de válasz csak a Szépművészetitől érkezett. Ebből kiderült, hogy az 1293 alkotás közül 518 az Országgyűlés Hivatalánál van, 289-et a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kapott meg (ezek a festmények minisztériumokba kerültek), a Miniszterelnökség alá tartozó Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. pedig 109 festményt kapott. 66 kép volt az Alkotmánybíróságon, 46 a Sándor-palotában és 27 a Kúriában. 47 műalkotást kért kölcsön a BME, de vannak képek a Szépművészetiből az ELTE-n, a Pázmányon, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is. Mindössze négy önkormányzat szerepel a listán: az I. kerületinek 15, a X. kerületinek 2, az egri és a mezőberényinek 1–1 műtárgy jutott. Három szépművészetis műtárgy pedig reprezentációs célokból van kihelyezve. Kettő a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony templomban, egy pedig a Pápai Magyar Egyházi Intézetben.

Eddig lényegében bárki igényelhetett műtárgyat a múzeumokból. Ennek az a magyarázata, hogy a műalkotások nagyobb része a múzeumok raktáraiban porosodik, ahol senki sem láthatja őket, így ha kikerül onnan, akkor mindenképpen szélesebb közönség számára válik befogadhatóvá. Magánszemélyeknek azonban kölcsönzési díjat kell fizetniük cserébe. Tavaly egyetlen ilyen szerződés volt érvényben, azért a képért havi 20 ezer forintot fizet egy komáromi agrárcég. Nyolc évvel ezelőtt Habony Árpád is kapott kölcsönbe festményeket a Szerb utcai lakásába, amiért ráadásul biztosítást sem fizetett.

Magyar Péter múlt havi tárlatvezetése a hátrahagyott Karmelitában hívta fel a figyelmet arra ismét, hogy fel lehet dobni a nagyközönség által nemigen látogatható kormányzati épületek fehér falait a legnevesebb magyar festők alkotásaival. A miniszterelnök és munkatársainak komfortérzetét majdnem 100 olyan alkotás biztosította, ami a Magyar Nemzeti Galériából (MNG) került oda. Ahogy egy szakértő fogalmazott a képekről: „nagyon jó ízléssel összeválogatott, klasszikus, kiemelkedő nevek. „Az adott művész legjobbjait hozták el az MNG-ből, ezek csúcsképek”.

Tarr miniszter mostani bejelentése szerint látni akarják, „hova vándoroltak” a műtárgyak és milyen szerződések kapcsolódtak ezekhez. „A minisztérium álláspontja továbbra is az, hogy nem egyéni politikai érdek vagy ízlés dönt a múzeumi műtárgyak sorsáról. A műtárgyaink helye nem az alapján dől el, hogy kinek és mi tetszik, melyik politikus mit látna szívesen a falán. A műtárgy nemzeti közkincs, a magyar nép kulturális gyarapodását szolgálja” – írja.