
Egy évvel voltunk a budapesti ellenzéki győzelmet hozó 2019-es önkormányzati választás után. A szabad európás Kerényi György kíváncsi volt: a politikai fordulat érintette-e az addigi önkormányzati közbeszerzéseken taroló cégeket. Így bukkant rá a kertészeti bizniszre, amit – hiába változott többször is a politikai széljárás – az ezredforduló óta egy cégcsoport uralt. A cégek hol egyedül indultak, hol konzorciumként, de mindig ők nyertek. (A háromrészes cikksorozat itt, itt és itt.)
A parkfenntartó biznisz ügye volt az, aminek vádiratát a 444 januárban elsőként közölte. Már akkor látszott, hogy az ügy politikai ciklusukon és oldalakon ível át, több fővárosi kerület – kormánypárti és ellenzéki – vezetése is érintett lehet. A nyomozást akkor május 14-ig, tehát az országgyűlési választás utáni időszakig meghosszabbították.
Az akkori feltételezések kedden igaznak bizonyultak. Fideszes és baloldali, aktív és egykori politikusok kerültek az ügyészség célkeresztjébe, így állították elő kedden a Központi Nyomozó Főügyészségen
Molnárnál és Őrsinél házkutatást is tartottak, az ügyészség Molnár előzetes letartóztatását is indítványozta, erről csütörtökön döntenek. A Magyar Hang szerdai cikke szerint volt momentumos képviselőket is előállítottak.
A Központi Nyomozó Főügyészség emberei a XV. kerületi önkormányzatnál is megjelentek. Előállítás, gyanúsítás nem történt, a hivatalból, úgy tudjuk, parkfenntartási iratokat vittek el.


A Fidesz közelében évtizedeken át kavaró Molnárnak nem ez az első ügye. Az ügyészség szerint Molnár Baja Ferenc volt szocialista miniszteren keresztül 40 millió forintot kért azért, hogy ne tegyen keresztbe Fuzik Zsolt cégének, ami a BKV egy 2019-es informatikai közbeszerzésén indult. Miután a cég egyedüli indulóként megnyerte a tendert, kifizette a 40 milliót Molnárnak. A politikus ellen vádat emeltek, két és fél év börtönt és 25 milliós büntetést szabatna ki rá a vádhatóság. Ez az ügy azonban független a mostanitól, legfeljebb a közpénzek körüli kavarás köti őket össze.
„Bűnügyi akció az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben” – állt az ügyészség keddi közleményének címében, miközben, mint láttuk, más kerületek politikusai is érintettek voltak az ügyben.
A hatóságok már 2024 márciusában, majd közvetlenül az azévi önkormányzati választások után is vizsgálódtak az óbudai önkormányzatnál. Az önkormányzat erre nyilvánosságra hozta, milyen iratokat kért be tőlük az ügyészség, a felsorolásban ott voltak a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképító Kft.-vel kapcsolatos iratok is. Ez egyike volt annak a négy cégnek, amiről a Szabad Európa megírta, hogy Budapest több kerületében választási eredményektől függetlenül nyerik a parkfenntartási és kertészeti tendereket. A lap kiderítette, hogy ezek a cégek valójában nem függetlenek egymástól, hanem egyetlen céghálót alkotnak, a tulajdonosi kör is sokszor átfedi egymást, így a profit a körön belül marad.
Czeglédy Gergő óbudai alpolgármestert az önkormányzati választás után tíz nappal, Kiss László III. kerületi, a DK-ból azóta kilépett polgármestert 2024 augusztusában tartóztatták le.
Z. Zsolt, a fent említett Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosa a parkfenntartási korrupciós ügy kulcsszereplője. Neve 1999-től kezdve a cégháló számos cégében felmerült, úgy beszéltek róla: a láthatatlan ember.
Szerepe volt abban az ügyben, amiről a dél-dunántúli NAV posztolt 2023 novemberében: a húsz példányban gyártott ritka Ferrariról és egy Lamborghini Urus luxusautóról, amelynek a csomagtartójában 1,1 millió eurót, vagyis közel félmilliárd forintot találtak. (Az autókat Baranyában foglalták le, így került az ügybe a Baranya Vármegyei Főügyészség. Januárban a budapesti parkfenntartó biznisz nyomozását éppen arra hivatkozással hosszabbították meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen zajló óbudai vesztegetéshez kapcsolódó nyomozás sok pont közül egyben kapcsolódik a Pécsen zajló parkfenntartó biznisz nyomozásához, és így a pécsi ügyészeknek meg kell várniuk, amíg a fővárosi ügyészek megküldenek néhány dokumentumot.)
Z. Zsolt minden politikai oldallal jó viszonyt ápolt, közös cégeket vitt a fideszes ex-államtitkár, volt titkosszolgálati tiszt Tasnádi Lászlóval, és céges kapcsolatba hozható Molnár Zsolt, az MSZP többször fideszes kollaborációval vádolt politikusának feleségével is. Néhány hónappal Kiss László előtt, 2024 tavaszán tartóztatták le különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt. 2025-ben kiengedték a börtönből, és házi őrizetbe került, majd októberben minden kényszerintézkedést megszüntettek vele szemben. Az ügyészség akkor azt írta, a nyomozás befejeződött, és rövid időn belül döntenek a vádemelés kérdésében.
A parkfenntartó értelemszerűen a legnagyobb zöldterülettel rendelkező fővárosi kerületekben virágzott. Nem véletlen, hogy az ügyészség mostani akciójában II. és a III. kerületi politikusok kerületek célkeresztbe, de Kerényi 2020-as cikkében gyanús zuglói és újbudai szerződésekről is ír. A II. és III. kerülethez hasonlóan itt is volt már hatalmon Fidesz és baloldali ellenzék is az elmúlt években. Zuglóban 2010-14 közötti, Papcsák Ferenc alatti fideszes ciklusban is ezek a cégek kapták a parkfenntartási megbízásokat (évente kb. 450 millió Ft értékben), amelyeket a 2014-ben Karácsony Gergellyel az élen győztes ellenzék örökölt. Amúgy éppen ez a két kerület érintett egy korrupciós parkolási botrányban, ahol olyan MSZP-s politikusokat vádoltak meg, mint Tóth Csaba, Horváth Csaba vagy Baja Ferenc.
Ami a fővárost illeti: Karácsony Gergely főpolgármester egy szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: 2019-ben örökölték ők is az előző városvezetéstől a parkfenntartást, de amint lehetett, nem hosszabbították meg a szerződéseket, így mostanra egyetlen szerződésük sincs a fővárosi cégeknek a büntetőeljárásban érintett parkfenntartóval.
Amit eddig látunk, az csak a jéghegy csúcsa lehet. Bőven lehetnek még a parkfenntartáshoz vagy a parkoláshoz hasonlóan átláthatatlanul zűrös területek, mint a közétkeztetés vagy önkormányzati infrastrukturális beruházások. Kerényi 2020-as cikkében azt írta: „Z. Zsolt neve először bizonyos építőipari cégek önkormányzati lobbistájaként bukkant föl egy másik anyaggyűjtés kapcsán.”
(Címlap- és borítókép: Németh Dániel)
Hozzászólások (0)
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!