Mikor és hová mehetnek be először a budapestiek Rákosrendezőn?

• A rákosrendezői projekt mestertervpályázatának keddi díjkiosztóján sűrűbben hangzott el a „történelmi” kifejezés, mint bármelyik Kurultájon, de minket hidegen hagyott a látványtervfesztivál.
• Az elhagyatott rákosrendezői terület tényleg óriási ugyan, tényleg csodás lehetőségeket rejt, és tényleg szuper, hogy az utolsó pillanatban sikerült kicsavarni azt a NER-bűnözők kezéből.
• De a terület annyira szennyezett, ott annyi mindent kell mentesíteni, lebontani, áttervezni és engedélyeztetni, plusz annyi minden függ attól, hogy az állam mit és mikor hajlandó megépíteni hozzá, hogy a kedden bemutatott látványtervek még szuperoptimális esetben is csak évtizedek múlva valósulhatnak meg.
• Így minket csak az izgatott, hogy a területet, vagyis annak bármelyik részét kábé mikor kezdhetik el ténylegesen használni a budapestiek. Még a ma élő budapestiek életében. Erről Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze mesélt a 444-nek.

A területen még hosszú évekig nem lesz semmiféle építkezés. Tisztítás, talajcsere és bontás annál inkább. A tervezéssel párhuzamosan meginduló gyakorlati terepmunka így évekig egyfajta parképítést fog jelenteni.

Rákosrendező jelenlegi zöldfelülete a vasúti-ipari területen spontán megtelepedett susnyást jelenti. A főváros szakemberei először ezt kezdik el feltárni. Olyan feladatokkal kezdik, mint az épületromok elbontása, a világháborús bombák tűzszerészeti mentesítése és a szennyezett területrészek megtisztítása, ami néhol komoly talajcserét fog jelenteni, például a Rákos-patak mentén egy szakaszon, ahol jelentős az olajszennyezés. Akadnak itt bontandó sínek, tereptárgyak és ipari műtárgyak is. Az első tíz évben nagy vonalakban az a terv, hogy ha megtisztítottak és feltártak egy értelmezhető méretű részt, azt némi előkészítés után közparkként megnyitják a nagyközönség előtt. És van mit kipucolni onnan. Annak idején sok más mellett itt helyezték el a leégett Budapest Sportcsarnok teljes külső burkolatát is, amit azóta sűrűn benőtt a növényzet. Az özönfajok példányait gyéríteni szeretnék, a helyükre pedig olyan növények kerülhetnek, amelyek erősítik a park ökologikusabb kialakítását, új szerkezetét és segítenek a talajt megtisztítani.

Bardóczi bécsi előképet - Freie Mitte - mondott erre a parképítési módszerre. Ott egy szintén súlyosan szennyezett, ezért csak hosszú idő alatt rehabilitálható, spontán dzsindzsásodás útján bezöldült vasút közeli területet adtak vissza ilyen módon a bécsieknek. Megtisztították, utána utakat vágtak a sűrűben, padokat helyeztek el, de nem építettek új parkot oda a szó hagyományos értelmében, hanem a magától kialakult növényzetet alakították parkszerűre és nevezték el városi vadonnak. Itt ennek azért is van értelme, mert idővel úgyis átépítik Rákosrendezőt.

A rákosrendezői parkon belül az első fecske - mármint a budapestiek által elsőként birtokba vehető terület - a Vasúttörténeti Park melletti lapos, feltöltött terület lehet, ahol most éppen a Planet Budapest nevű attrakció látható. Itt aránylag hamar kialakítható lenne valamilyen szabadtéri rendezvénytér. A teljes, potenciálisan közparkként használható rákosrendezői terület Bardóczi szerint olyan 20-25 hektárnyi lehet, de a szakember szerint ezt a teljes felületet csak 25 éves távlatban lehet közparkká alakítani.

De a spontán kialakult zöldfelület tisztogatásával párhuzamosan már most elindul egy olyan projekt is, ami épületeket érint és értelmezhető időn belül szintén budapestiek által élvezhető attrakciót jelenthet. Az úgynevezett Kapagyárról van szó. A név maga a MÁV-os belső szlengből jön: ezen az egykori vasúti területen olyan üzem működött, ahol mindenféle szerszámokat készítettek és javítottak a vasúttársaságnak, Így ragadt rá a név. Egymás mellett sorakozó, jól kinéző régi ipari épületekről van szó, amik - persze csak a környék átlagához képest - aránylag jó állapotban vannak. A terv az, hogy ezek kipucolása és működőképessé tétele után egyfajta rom-kultúrcentrumként működhetnének. Az ötletet már megfuttatták civil szervezetek körében és 150 ilyen jelentkezett be mint potenciális Kapagyár-használó. Ez is úgynevezett előhasznosítás lenne, mint a parkrész esetében, vagyis csak a minimálisan szükséges átalakításokat végeznék el, hogy a végleges építkezésig ne kelljen túlzott összegeket költeni.

Mindezzel párhuzamosan folyik majd a tervezési munka. A most lezárult mesterterv-pályázat még nem kész mestertervet eredményezett, hanem annak az alapját. A győztes konzorcium 2028-ig dolgozza ki a részletes mestertervet. Ezek után tudják majd bevonni a reménybeli külső piaci befektetőket a tervben felvázolt hat új városrész és a Rákosrendező pályaudvar környékére megálmodott új városközpont megépítésébe. Szóval izgalmasak a most publikált látványtervek, de az új városrészekbe jó esetben a mai óvodások költözhetnek majd be Rákosrendezőn. Az viszont elvben elképzelhető, hogy a mi életünkben még megnézhessünk egy jó ördögbotos drámát a Kapagyárban, aztán a katarzistól megzavarodva eltévedjünk az új popup közparkban.