Varga Mihály: Az infláció magasabb lehet az eddig vártnál, a gazdasági növekedés pedig jóval alacsonyabb

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat mértékét, ami így továbbra is 6,25 százalék. A februárban elkezdett kamatcsökkentés nem folytatódott, bár az alacsony infláció adott volna lehetőséget a vágásra, a február végén kitört iráni háború ezt lehetetlenné tette. Ugyanakkor Varga Mihály jegybankelnök februári tájékoztatóján meg is jegyezte: az, hogy csökkentették az alapkamatot, nem jelenti azt, hogy kamatvágási ciklus indult volna el.

A kamatdöntés után egy órával közzétette az MNB a legfrissebb makrogazdasági előrejelzését is a csütörtökön publikálandó Inflációs jelentésből. Ezek szerint a decemberinél pesszimistábban tekintenek az idei évre, hiszen az akkor jelzett 3,2 százalék helyett 3,8 százalékos inflációval számolnak, a gazdasági növekedés pedig 2,4 százalék helyett csak 1,7 százalékos lehet szerintük.

Varga Mihály a sajtótájékoztatóján elmondta, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt a körülmények miatt (energiaválság, turbulens környezet, iráni háború). A háború kitörésével jelentősen romlott a befektetői hangulat a nemzetközi pénzügyi piacokon, a feltörekvő piacokkal szemben kockázatkerülés is erősebb lett. A régiót nézve nagyobb mértékben gyengült a forint, amiben szerepe van Magyarország magas energiaigényének és -importjának.

A jegybank azzal számol, hogy 2026 második felétől élénkülhet a magyar gazdaság, ami a foglalkoztatottságot is emelheti kisebb mértékben. Idén emelkedhetnek a háztartási kiadások, ezt a növekvő reálbérek és a kormányzat jövedelemnövelő intézkedései is támogatja. Ennek megfelelően 2027-re az idei 1,7 százalék után 3, míg 2028-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedés jöhet.

Ha elhúzódik az iráni háború, ami miatt magasabb kockázati felárakkal és energiaárakkal kell számolni, az az inflációt 0,6 százalékponttal növelheti, a gazdasági növekedést pedig 0,3 százalékponttal csökkentheti. Abban az esetben, ha gyorsan rendeződnének a geopolitikai feszültségek, az infláció a jelzettnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, a gazdasági növekedés 0,3 százalékponttal magasabb lehetne.

Varga szerint a mostani energiaválság sokakat a 2022-esre emlékeztet, ám teljesen más a két eset. Akkor fiskális élénkítés zajlott a covid után, inflációs sokkok sorozatával lehetett szembesülni, sőt a lakosság gázfogyasztása is magasabb volt. Most pozitív a reálkamat, a lakossági fogyasztás is visszafogottabb lett, stabilak a magyar fundamentumok, ráadásul tartalékokkal érte az iráni háború kitörése a Magyar Nemzeti Bankot.

Az inflációról Varga elmondta, kedvezőek a folyamatok, hiszen az első negyedévben csökkentek a lakossági inflációs várakozások, és mérséklődött az érzékelés is. A 3 százalékos jegybanki inflációs célt 2027 második felében látja elérhetőnek az MNB, mivel idén márciusról a magasabb energiaárak begyűrűződésére számítanak, azaz az energiaárak csak 2027 közepére normalizálódhatnak. Emellett a május végéig érvényben lévő árstop kifutása 2027 első felében okozhat némi emelkedést az inflációban. Így az idei 3,8 százalék után jövőre 3,7 százalékos inflációt várnak, míg 2028-ra 3 százalékot.