Szijjártó és Lavrov: egy bizarr módon intim kapcsolat története

Nem kevés Facebook-olvasót valósággal sokkolt annak az egyik európai uniós ország nemzetbiztonsági szolgálata által még 2020-ban lehallgatott telefonbeszélgetésnek a most hétfőn kiposztolt leirata, amiben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többek között arra kérte jóbarátját, Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy az támogassa meg a magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párt bejutását a szlovák parlamentbe, mert ez a Fidesz érdeke.

Szijjártó azt is el szerette volna érni, hogy a soros szlovák választást a kormányzó szocdemek nyerjék, ezért arra kérte Lavrovot, hogy hívassa meg Peter Pellegrini akkori szlovák miniszterelnököt Moszkvába, hátha ez megdobja pártjának esélyeit. Vagyis Szijjártó konkrétan arra kérte az orosz diplomácia vezetőjét - Orbán Viktor miniszterelnök kérését tolmácsolva - hogy avatkozzon be a szlovákiai választásokba. (Aki már ezen a ponton kezdene rettegni, az kicsit megnyugodhat: az oroszok sem mindenhatók, azt a választást Pellegriniék elveszítették, a magyargyűlölök pedig nem jutottak be a parlamentbe.)

A beszélgetés ténye tehát még most, 2026. márciusának végén is sokakat megdöbbentett, nagy botrányt okozott Szlovákiában is, pedig ezt Panyi Szabolcs újságíró pont két éve már cikkben is megírta. Csak éppen angolul, egy hírlevélben, ezért akkor még kevesen figyeltek fel rá. Most megosztotta a leiratot magyarul is.

A téma azért került elő újra, mert a Washington Post hétvégi leleplező cikke után európai szintű téma lett, hogy Szijjártó a bizalmas, csúcsszintű uniós tanácskozások szüneteiben rendszeresen felhívja Lavrov barátját és mindenről beszámol neki. A Politico, az Euronews és más európai hírforrások kedden is vezető helyen foglalkoznak azzal, hogy Szijjártó egy, az Unióval nyíltan ellenséges ország külügyminiszterének szivárogtatott. Illetve azzal, hogy emiatt az EU vezetői már jó ideje nem mernek nyíltan beszélni a Moszkvának szivárogtató magyar külügyminiszter és más magyar diplomaták előtt.

Éppen emiatt a szokása miatt kezdhették el lehallgatni Szijjártót egyes európai titkosszolgálatok, amit tecnikailag megkönnyített, hogy a miniszter - Panyi szerint legalábbis - kollégái figyelmeztetései ellenére normál telefonnal és vonalon szokott beszélni Lavrovval az uniós tárgyalások közben és után. Szintén vezető hír lett kedden az európai sajtóban, hogy Szijjártó a kezdeti tagadás után elismerte, hogy az uniós megbeszélések előtt és után is fel szokta hívni az orosz kollégáját-

A sztorit különösen erőssé teszi Szijjártó reakciója. A hétvégén először kemény hangon tagadott - Donald Tusk lengyel miniszterelnököt például egy tweetje miatt hazugságok terjesztésével vádolta meg az ügyben. A Trump-támogató Jeff Bezos tulajdonában lévő, patinás amerikai Washington Postot pedig ukrán propagandakiadványként aposztrofálta. Aztán hétfőn, amikor a Telex videósa rákérdezett a beszélgetés és az abból készült leirat valódiságára, Szijjártó 180 fokos kanyarral váratlanul elismerte nemcsak azt, hogy rendszeresen beszámol Lavrovnak a folyó tárgyalásokról, hanem azt is, hogy a Panyi által közölt anyag is hiteles. Sőt nehogy elismerte, hanem azzal a lendülettel megpróbálta úgy beállítani, hogy eleve nincs itt semmi látnivaló, nem is érti, mi annyira különleges ebben a beszélgetésben, illetve a Lavrovhoz címzett kérésében, a Telex riportere meglepődne, ha megtudná, hogy az elmúlt években hány ehhez hasonló kérést továbbított, sőt úgy fogalmazott, hogy „ez a diplomácia egyik lényege”.

A magyar külügyminisztérium szóvivője, Paczolay Máté két éve, az anyag eredeti megjelenésekor az angol nyelvű cikkhez nyilatkozva valóban elismerte, hogy volt ilyen beszélgetés Szijjártó és Lavrov között. Hogy most erre hivatkozhasson Szijjártó, ahhoz persze kellett az is, hogy Panyi ezt megírta, mert a szlovák-orosz-magyar kavarást Szijjártóék maguk igyekeztek titokban tartani.

Szijjártó magyarázkodása mindenesetre nem mindenkit győzött meg, egyesek szerint egyenesen árulással, mások szerint politikai kémkedéssel ért fel.

A magyar külügyminiszter egyébként nem először adja az értetlent olyan ügyekben, amikben az orosz külügy is érintett. Tavaly decemberben egészen extrém példáját adta a faarcal - bár közben árulkodó félmosollyal - elővezetett értetlenkedésnek: amikor a Telex riportere arról kezdett beszélni, hogy az orosz szolgálatok korábban több helyen, például Romániában és Moldovában is megpróbáltak beavatkozni a helyi választásokba, meglepetést tettetve kérdezett vissza: „Mert ott az oroszok befolyásolták a választásokat?” Majd azt állította, hogy nem tudja, mi történt ezekben az országokban. Miközben a romániai orosz beavatkozásból például akkora botrány kerekedett, hogy a helyi alkotmánybíróság példátlan módon emiatt semmisítette meg az eredményt és írt ki új választásokat. A moldovai orosz beavatkozást pedig még a Fidesz által a szövetségeseként beállított Trump-adminisztráció külügyminisztériuma is elítélte.

Szijjártó és Lavrov furcsán asszimetrikus barátsága régóta közismert, az azonban talán nem annyira, hogy ezt a kapcsolatot személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kezdte el tudatosan építeni, évek aprómunkájával hozva össze a későbbi barátokat.