Sosem látott válsághelyzetben van a magyar mezőgazdaság

A magyar agráriumot szinte folyamatosan érik kihívások, viszont olyanra, hogy ezek a hatások ennyire egymásra csússzanak és időben egyszerre jelentsenek problémát, még nem volt példa. Az okok között egyszerre vannak piaciak, gazdasági jellegűek és politikaiak, amelyek egymás hatását erősítik, így szinte lehetetlen helyzetbe sodorják a termelőket – hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) sajtóeseményén. Túltermelés és túlkínálat egyszerre van az ágazatban, amelyre a kereskedelmi háború, a vámháború, a fegyveres konfliktusok hatnak.

„Ez a helyzet nehezen tervezhető és sokak számára nehezen túlélhető” – mondta Koncz Máté, a MOSZ elnöke, aki szerint a főbb ágazatokat nézve egyedül a tojástermelés olyan terület, ami jelen pillanatban nagyjából rendben van.

A szakember a szántóföldi növénytermesztés kapcsán kiemelte, az ágazati problémák több évre nyúlnak vissza. Itt részben az aszály is komoly gondokat okoz, részben jelentős készletek halmozódtak fel. Ez azt jelenti, hogy az előző évi búzából jelentős mennyiség lesz akkor is a raktárakban, amikor már aratják az ideit. Ez a mennyiség jellemzően 200-300 ezer tonna szokott lenni, ám idén várhatóan ennek többszöröse lesz. Ez olyan kérdéseket vet fel, hogy ha a pénz még az óbúzában áll, akkor miből és hogyan finanszírozzák az aktuális munkákat, a béreket, és ha az óbúza a raktárakban van, akkor hova teszik az újat.

Nemzetközi színtéren nehezíti a helyzetet az is, hogy a világ két legnagyobb fogyasztója, Kína és India felismerte a gabonafüggőségét más országoktól, ezért rohamosan fejleszteni kezdték a saját termelésüket. A Közel-Kelet is fontos vevő a piacon, ahova viszont a Hormuzi-szoros lezárása miatt nem tud eljutni a gabona.

Általános problémát jelentenek az önköltségi ár alatti felvásárlási árak, miközben a termelők és a gazdák költségei meredeken emelkednek, és mindezek mellett amiatt is aggódnak, hogy lesz-e üzemanyag.

Ágazati szinten a növénytermesztés jó esetben nullás jövedelmezőségi szint körül teljesít, de nem ez az első év, amikor gond van a gabonatermesztés jövedelmezőségével. A körülmények ismeretében ha valami nem változik gyökeresen, az elmúlt éveknél sokkal súlyosabb veszteségeket lesz kénytelen elkönyvelni az ágazat, az időjárás alakulásától függetlenül is, magyarázta Koncz Máté.

A növénytermesztéshez hasonló kihívásokkal szembesülnek az állattenyésztők: rendkívül alacsony felvásárlási ár és a kiszolgáltatottság az, ami a leggyakrabban előkerült a beszélgetés során. Ráadásul miközben a tej felvásárlási ára egyes esetekben a negyedére-harmadára zuhant, ez nem köszön vissza a fogyasztói árakban.

A szövetség azt kérte a kormánytól, hogy főleg az állati termékek felvásárlási áraira határozzanak meg minimum- vagy küszöbárat. Bár Koncz Máté elismerte, tisztában vannak azzal, hogy ez ismét egy piaci beavatkozásnak minősülne, de ha lehet árstopokat, árrésstopokat bevezetni, ha fogalmazhat úgy a kormány, hogy „lenyomjuk az élelmiszer-inflációt”, és az infláció elleni harc árát a magyar gazdákkal fizettetik meg, akkor be lehet vezetni itt is a küszöbárat.

„Sok esetben már nemcsak a stabil működés, a jövedelmezőség forog kockán, hanem a fennmaradás, a túlélés a kérdés” – jelentette ki a MOSZ elnöke.

A MOSZ számos javaslatcsomagot állított össze, közte egy átfogót, az adórendszer számos elemét érintőt is. Minden segítségre szükség van, így az agrárminisztérium által bejelentett, 7 milliárd forintos tejágazati támogatásra is, de azt látni kell, hogy „ez nem pluszpénz, csak korábban kifizetik, amit amúgy is kifizetnének”, nyomatékosította Koncz.