Feljelentettük magunkat, a többiek addig biztonságban vannak

Orbán Viktor hallgat, a magyar kisebbségi érdekeknél fontosabbnak látszik számára a Robert Ficóval való politikai szövetség, Magyar Péter pedig kampányüzemmódban azzal fenyeget, hogy ha miniszterelnök lesz, a szlovák nagykövetet is kiutasíthatja a Beneš-dekrétumok körüli botrány miatt.

Az ügy, ami miatt már Budapesten is tüntettek, nálunk leginkább pártpolitikai téma, Szlovákiában azonban vérre megy: egy friss törvénymódosítás alapján akár hat hónapos börtönbüntetés is kiszabható arra, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, azt a rendelkezést, ami 1945 után kollektív bűnösként bélyegezte meg a németeket és a felvidéki magyarokat.

Hárman azonban nem ijedtek meg a „némasági törvénytől”: azonnal petíciót indítottak ellene, majd saját magukat jelentették fel, hogy próbára tegyék a szlovák hatóságokat.

Fiala-Butora János kutató, a kisebbségi jog európai szakértője és Orosz Örs, a magyar nyelvi jogok civil aktivistájából lett szlovákiai magyar politikus egy harmadik barátjukkal, Stubendek Attilával együtt sétáltak be a komáromi rendőrségre a Duna szlovákiai oldalán, hogy feljelentsék magukat, mert megszegték a decemberben elfogadott törvényt.

Őket kérdeztük a 444 podcastjában arról, hogy

• hogy lehet, hogy még mindig földeket kobozhatnak el Szlovákiában magánemberektől csak azért, mert valamelyik felmenőjük magyar volt;
• miért nem szabad kétségbevonni sem a Beneš-dekrétumokat, miért tabu ez, amitől a területi integritást és az önálló államiságot féltik a szlovák politikusok;
• hogy néz ki a szlovák-magyar viszony kisebbségi szempontból a hétköznapokban;
• és van-e bármi gyakorlati eredménye innen nézve az Orbán-Fico haverkodásnak.

Amikor a populista internacionálé fontosabb, mint a határon túli magyarok érdeke, a kisebbségi jog pedig sokadlagos: a Beneš-dekrétumok 80 év után is velünk vannak.