Hatalmasra nőtt az államadósság, egy újabb fontos célját bukhatja el idén a kormány

A jegybank szerdán közzétett, a nemzetgazdasági pénzügyi számláiról szóló statisztikája szerint az idei harmadik negyedév végén az államháztartás bruttó adóssága a GDP 75,2 százaléka volt. Noha ez kissé jobb a második negyedév végi 76,1 százaléknál, még az őszi forinterősödés ellenére is azt valószínűsíti, hogy év végére nem sikerül leszorítani az adósságot a kormány által tervezett 73,5 százalékos GDP-arányos szintre.

Márpedig Nagy Márton november közepén jelentette be, hogy noha az idei deficit még magasabb lesz a tervezettnél, az államadósság év végén nem lesz magasabb a tavaly év véginél. Mondjuk ezt alkotmányos kötelessége is a kormánynak, igaz, már tavaly sem sikerült tartani, 2024 végére 0,5 százalékponttal lett magasabb a 2023 véginél.

Ha a grafikont megnézzük, látszólag nem lehetetlen küldetés egy ilyen mértékű utolsó negyedéves adósságcsökkentés. Hiszen, érvelhetünk, tavaly például a harmadik negyedév végi 75,6 százalékról sikerült év végére 73,5 százalékra levinni az adósságszintet, vagyis még nagyobbat vágni az adósságon, mint amit idén kellene.

Csakhogy akkor decemberben kétszer, még az év utolsó napján is, nagyokat trükközött a kormány és a jegybank az adóssággal. Előbb december 19-én 615 milliárd, majd december 31-én további 462 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt vissza az állam (a Pénzügyminisztérium) a Magyar Nemzet Banktól.

Akkor azzal a két ügylettel technikailag 1077 milliárd forinttal, nagyjából a GDP 1,6 százalékával csökkentették az államadósságot december 31-re. Idén viszont eddig sem a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca, sem az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem kommunikálta, hogy ilyen lépés történt volna. Ha az ÁKK havi adósságstatisztikáit nézzük – annak számai kissé eltérnek a jegybanki számoktól, mert csak a központi költségvetés adósságát közlik –, akkor sincs sok jele annak, hogy drasztikus adósságcsökkentést lehetne várni az utolsó három hónaptól, márpedig a szeptember végi mutató alapján még több mint ezermilliárd forintnyira vagyunk a céltól.

Az ÁKK adatközlése szerint szeptember végén a központi költség teljes adóssága 59 674,86 milliárd forint volt, mintegy 400 milliárddal magasabb a június véginél. Októberre tovább nőtt, majd novemberre enyhén csökkent ez az adósságszint, de ez a körülbelül százmilliárd forintos változás a 0,2 százalékos arányt sem érte el.

A devizában nyilvántartott adósság csökkent ugyan a forint erősödése miatt, de ez az erősödési hullám decemberre egyébként is kifulladt: nagyjából 1 százalékkal ér többet a forint az eurónál, mint a harmadik negyedév végén, ami csak néhány tizedszázalékpontot jelent az államadósság-rátában a Portfólió szerint. November végén a forintadósság nagyjából 700 milliárd forinttal haladta meg a szeptember végit, amit csak kissé tudott kompenzálni az árfolyamváltozásból fakadó devizaadósság-csökkenés.

De már a második és harmadik negyedév folyamatai sem biztatóak. Az MNB szerdán közölt adatai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összege 55 416 milliárd forint volt, 1000 milliárd forinttal több, mint a második negyedév végén. A további nagyobb tételek közül a hitelek összege alig változott, 8083 milliárd forintról 8036 milliárd csökkent, az úgynevezett „egyéb tartozások” 8773 milliárd forintról 9137 milliárdra nőttek.

Önmagában a harmadik negyedévben az MNB jelentése szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége –969 milliárd forint volt, azaz leegyszerűsítve ekkora hiánnyal működött az állam. Ez az összeg a negyedéves GDP –4,3 százalékát tette ki. A 969 milliárdos mínuszból a központi kormányzat egyenlege –885 milliárd forint volt, a helyi önkormányzatoké –25 milliárd forint, míg a tb-alapoké –59 milliárd forint.