Most vagy Varga Mihály is „vértiszás” lett, vagy tényleg felelőtlenül szórja a pénzt a kormány

Magyarország lecsúszni látszik az európai uniós túlzottdeficit-eljárásban vállalt költségvetési pályáról. Ennek az lehet a következménye, hogy „ha a 2025. évi tényadatok, illetve a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését”.

Ezt nem egy, a kormányzati propagandában tiszás szakértőnek vagy a banki háttérhatalmat képviselő véleményvezérnek beállított banki elemző, és nem is egy, a fideszes világmagyarázat szerint vértiszás gazdaságkutató állítja. Hanem az a 3 tagú Költségvetési Tanács (KT), amelynek elnökét, Horváth Gábor közgazdászt 2023-ban Novák Katalin nevezte ki, és amelynek másik két tagja Varga Mihály MNB-elnök, 2024 végéig Orbán pénzügyminisztere, valamint Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

A Költségvetési Tanács legfrissebb elemzése, a több mint hatvanoldalas úgynevezett hároméves kitekintés, amit a HVG szemlézett, azt írja: „Szigorú költségvetési politika szükséges az államadósság csökkentése és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében (…) Tekintettel arra, hogy 2025-ben és 2026-ban a kormányzati szektor elsődleges egyenlege a Tervben rögzített céloknál csekélyebb mértékben javul, 2027-ben a tervezett célérték eléréséhez az elsődleges egyenleg 1,7 százalékpontos javulására lenne szükség a rugalmasság figyelembevétele mellett is.”

Az 1,7 százalékos GDP-arányos kiigazítás összegszerűen több mint 1500 milliárd forintos költségvetési intézkedést jelent akkor is, ha csak egy 90 ezermilliárd forintos nominális GDP-ből indulunk ki. Vagyis a Költségvetési Tanács szerint ilyen durva megszorításokra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország visszatérjen a költségvetési hiány és az államadósság lefaragásának útjára. A KT felidézi: idén februárban „az EU Tanácsa Magyarország számára egy olyan – a Kormány és az EU Bizottság által egyeztetett középtávú költségvetési-strukturális terven (Terv) alapuló – korrekciós pályát ajánlott, amely az elsődleges nettó nemzeti kiadások visszafogott növelése mellett középtávon elvezet oda, hogy a magyar kormányzati szektor hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát és államadósság-mutatója fenntartható módon csökkenjen”. Majd a megállapodás után az EU Tanácsa a kormány kérelme nyomán azt is lehetővé tette, hogy ez évtől 2028-ig évente a védelmi kiadások egy része ne számítson be a deficitbe.

A KT most arra figyelmeztet, hogy bár az eredetileg elfogadott költségvetés összhangban volt az uniós követelményekkel, az EU Tanácsa és a magyar kormány megállapodásával, a Nagy Márton által novemberben erre az évre és 2026-ra bejelentett 1000-1000 milliárdos egyenlegromlás már aggályos. Ha a GDP-arányos deficit idén és jövőre is 5 százalékos lesz, akkor „a korrekciós pályának
való megfelelés esélyei érdemben romlanak”, még úgy is, ha a védelmi kiadásos kozmetikázást figyelembe vesszük.

Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a 2027-es költségvetés készítésekor a kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig egyáltalán nem lesz lehetőség. A KT úgy számol, hogy a kormány által bejelentett intézkedések költségvetési hatása ebben az évben még csak a GDP 0,4 százaléka, de 2026-ban már 2,2 százalék lesz. Ez többek között azt jelenti, hogy újabb adócsökkentésekre, illetve a különadók kivezetésére csak akkor lesz mozgástér, ha a kiadásokat radikálisan csökkentik, vagy más forrásokból szerez bevételeket az állam.