Gulyás hosszan bírálta a Tisza Világ appot letöltő bírókat, és elmondta, miért osztogatták a Bors kiadványát a szegedi gyűlésen

Gulyás Gergely szerint igenis valós hivatkozások vannak abban a dokumentumban, amit az Index hozott le tiszás „konvergenciaprogramként”, vagyis megszorítócsomagként. Gulyás annak ellenére mondta ezt a 444 kérdésére, hogy Herczeg Márk több körben szembesítette azzal, több ponton is nemlétező forrásokra hivatkozik az anyag, amelyet mesterséges intelligencia segítségével készítettek, és összefüggéstelen bekezdések és értelmezhetetlen grafikonok vannak benne.

Gulyás szerint a program a tiszás szakértők megrendelésére született, ők csinálták, a kabinetvezető, Dálnoki Áron látta el kézjegyével (itt az egyik lapon lévő szignóra utalt, ami állítólag Dálnokié). Szerinte árulkodó, hogy Dálnoki azóta nem nyilatkozott.

Az összefüggéstelen szövegekkel kapcsolatban pedig azt mondta, az „nem zárja ki, hogy a Tisza Párt alkotása legyen”, és a párt több szereplője is beszélt adóemelésről. (Magyar ezt mindannyiszor cáfolta.)

Arra a kérdésünkre, hogy nem tartja-e furcsának, hogy ebben a dokumentumban nincs szó az elszámoltatásról sem, noha Magyar Péter megígérte, Gulyás azt mondja, „biztos lesz olyan programjuk is, amit majd nem tagadnak le.”

Szerinte mindenki, aki nem a Tisza „szolgálatában áll”, úgy gondolja, hogy „radikális és brutális adóemelésre készül a párt”.

Újra rákérdeztünk arra is, hogyan kaphatott a jogerős ítélet előtt nem sokkal erkölcsi bizonyítványt Fürst György, akit a „parkolási maffia” perben végül 6,5 év letöltendő börtönre ítéltek. Fürst az erkölcsi bizonyítvány segítségével tudott Izraelbe szökni. Gulyás azt mondta, miután nem volt jogerős ítélet, Füst jogszerűen kapta meg az erkölcsi bizonyítványt, viszont az elsőfokon eljáró bíró tévesen járt el, mikor nem rendelte el Fürst letartóztatását.

Szerinte ennek az ügynek nincs köze a 2010 előtt ígért elszámoltatáshoz, azt amúgy sem tartja sikeresnek.

Az RTL rákérdezett, hogy Orbán pár napja miért mondta azt, hogy az orosz-ukrán háborúban nem egyértelmű, ki kit támadott meg. Gulyás szerint a teljes mondatot kell nézni (a megjegyzés értelme akkor is ugyanaz), Orbán egyértelműen kimondta, hogy Ukrajna az erőszak alá vont ország, és amúgy is van egy diskurzus az EU-ban arról, hogy ez kiprovokált háború-e vagy sem.

Az nem kérdés, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát – mondta Gulyás. Orbán álláspontja sem változott, „Magyarország része az unió közös döntésének, ami a nemzetközi jogsértés miatt elítélte Oroszországot.”

Gulyás számíthatott erre a kérdésre, a kormányinfón ugyanis már ezt megelőzően is tisztázta, hogy Oroszország az agresszor.

Újra előkerült az MNB alapítványok ügye, miután a HVG megírta, az új vezetés szerint 270 milliárd forint úszhatott el a vagyonból. Arra a kérdésre, hogy ezért lesz-e felelősségre vonás, Gulyás azt mondta, folyik egy büntetőeljárás, a kormány igénye, hogy hatékony és gyors legyen az eljárás. Matolcsy György időszakában sok olyan döntése volt a jegybanknak, ami a gazdasági növekedést szolgálta (ezt válaszolta arra, jó jegybankelnöknek tartja-e Matolcsyt), de „van egy konkrét gyanú, és a folyamatban lévő büntetőeljárásban tisztázni kell, hogy a korábbi vezetésnek van-e felelőssége vagy nincs.”

Gulyás arra is utalt, nem vették semmibe a bíróság döntését akkor, mikor a szegedi DPK rendezvényén osztogatták a Bors „különszámát” a tiszás „tervekről”: „azt nem tiltották meg, hogy személyesen adjanak át valamit, a központi terjesztésre vonatkozott a tiltás.”

Mások is rákérdeztek arra, hogy a kormány miért bírál bírósági döntést, és az nem rengetheti-e meg az igazságszolgálatásba vetett bizalmat, mire Gulyás közölte, ez nem egy ítélet volt, csak egy végzés, ami egy ideiglenes intézkedésről szól.

Az ítélettel kapcsolatban a propaganda arról írt, hogy „tiszás bíró döntött a Tisza javára”, és erről a témáról Gulyás is hosszan beszélt, több körben is. Szerinte az a valódi probléma, hogy sajtóhírek szerint több bíró is jelentkezett egy pártpolitikai „szimpátialistára” (vagyis letöltötték a Tisza Világ appot, és mikor az adatok kikerültek, több bírót is beazonosítottak a neten), holott 35 éves konszenzus, hogy a bírók részéről elfogadhatatlan a pártpolitikai tevékenység. Ez a bírói függetlenséget, a pártatlanságot és az abba vetett hitet sértheti Gulyás magyarázata szerint. Szerinte a bírói önigazgatásnak „legalábbis” ki kellene vizsgálnia, hogy a sajtóhírek megfelelnek-e a valóságnak, mint mondanak az érintettek, illetve hogy fognak ők eljárni akár egy ilyen, akár személyiségi jogi perben vagy választási bíráskodás esetén.

Korábban beszéltünk egy ügyvéddel, aki szerint az app letöltése önmagában nem pártpolitikai tevékenység, tehát nem tilos a bírók számára. Gulyás viszont olyan hosszan és nyomatékosan beszélt erről, hogy meglepő volna, ha nem lenne ennek következménye. Az üggyel korábban Varga. Zs András, a Kúria elnöke is foglalkozott már, korábbi levele alapján ő is kétségbe vonja, hogy egy tiszás appot letöltő bíró pártatlan lenne választási ügyekben.

A kormányinfón többször szóba került, hogy sikerült megakadályozni a befagyasztott orosz vagyon felhasználását (Gulyás itt egyszer említette a belgákat, a kormánypárti sajtó kérdezői inkább a magyar kormány sikereként láttatták a történteket), amiről a miniszter azt mondta, sikerült megakadályozni, hogy teljesen tönkre tegyék az uniós tőkepiacot, „egyelőre.”

Kiderült az is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium már megkezdte a tárgyalást az amerikai védőpajzsról. A hétfőn tiltakozó fuvarozókról is szó volt, Gulyás szerint az ÉKM-nek van egy olyan elemzése, ami szerint a fuvarköltségben az útdíj 10-15 forintot tesz ki, az emelés néhány forint eltérést jelent, tehát nem vezet tömeges dráguláshoz, ha fizetős utakra kényszerülnek a fuvarozók.

Gulyás kiállt Fónagy János mellett is, aki az ügyfélkapun keresztül küldött levélben kampányolt lényegében a Tisza ellen.

Gulyás egy kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a miniszterelnök tárgyalt Robert Fico szlovák kormányfővel a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban. Az a rész, ami a nemzetiséghez tartozás miatt vesz el jogokat, összeegyeztethetetlen a 21. századi magyar és európai értékvilággal, ezt a kormány nem tartja elfogadhatónak, ahogy a szólásszabadság korlátozása sem helyes. (A Btk módosítása után fél év börtön jár Szlovákiában azoknak, akik megkérdőjelezik a Benes-dekrétumokat. Gulyás azt mondta, remélik, hogy a szlovák jogállami intézményrendszer a saját keretein belül kezeli a kérdést.

A miniszter a tájékoztató elején sorolta a január 1-én életbe lépő intézkedéseket, mint például a béremelések illetve a családi adókedvezmények. (A Benes-dekrétumra vonatkozó bekezdéssel a cikket a megjelenése után frissítettük.)