Vlagyimir Putyin hadiállapotot hirdethet Oroszországban, ami alapjaiban írná át a háborús forgatókönyveket

Az elmúlt hetekben azzal volt tele a nyugati sajtó – ezen belül értelemszerűen a magyar is –, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feltétlenül nagyszabású győzelmi parádét szeretne rendezni május 9-én Moszkvában. Köztudomású: Oroszország azon a napon ünnepli a nagy honvédő háborúban aratott fényességes diadalt, ami nemcsak a szovjet időkben, hanem azt követően is az állami és nemzeti identitás meghatározó talpköve volt és maradt. Ukrajna lerohanása azonban speciális helyzetet teremtett: ahhoz, hogy a 77. évfordulóról „méltóképpen” meg lehessen emlékezni egy gigantikus díszszemlén, sikerekre lenne szükség a frontokon.

Csakhogy a villámháborús tervek kudarcba fulladtak, a megtámadott szomszéd nem adta fel, Kijev nem esett el, Harkiv sem, a déli vonalak befagytak, Mariupol bevétele sem lezárt ügy, és nagyon úgy tűnik, hogy a nagy donbasszi csata sem ér véget a hátralévő tíz napban.

Nem elképzelhetetlen, hogy az oroszok valamilyen részsikert mégis győzelemként próbáljanak eladni a közönségnek – amely a felmérések szerint változatlanul támogatja a háborút, bár a rengeteg áldozat és a temetések ezrei rést üthetnek lassacskán ezen az egységen –, de felmerülni látszik egy újabb lehetőség, amellyel a politikai vezetés még növelhetné a harci szellemet.

Ez nem más, mint a hadiállapot bevezetése és a részleges vagy akár teljes mobilizáció kihirdetése.

Rácz András külpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján az aktuális helyzetet értékelve, illetve a lehetséges kimeneteleket felvázolva arra jutott: a Donbassz után az orosz hadseregnek nem lesz elég ereje, hogy új frontokat nyisson Ukrajnában. A szakértő szerint az agresszornak jók az esélyei a kiemelt térségben, Luhanszk megye több mint 90 százalékát az ellenőrzése alatt tartja már, a mariupoli történetet rövidesen befejezi, majd később Doneck megye egészét is megszerezheti. De ez egyrészt nem történhet meg május 9-éig, másrészt olyan mértékben kiszívja az erőt az orosz csapatokból, ami lehetetlenné teszi, hogy nagyszabású hadműveleteket indítson például Harkiv, Dnyipro vagy Odessza elfoglalása érdekében, ami a Novorosszija-projekt megvalósítása szempontjából elengedhetetlen.

A külpolitikai szakértő azonban ezen a ponton megjegyezte, helyzetértékelése addig érvényes, amíg nem születik döntés a fent említett hadiállapotról és mobilizációról. Ez százezres nagyságrendben hozhatja képzett tartalékosok bevonását a harci cselekményekbe, igaz, nem azonnal, minthogy az ő felkészítésük, a tudásuk felfrissítése is hónapokat vehet igénybe. Rácz András a rendelkezésre álló információi alapján elképzelhetőnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin akár május 9-én jelentse be, hogy ehhez az eszközhöz folyamodik. A moderátor kérdésére, miszerint mekkora a valószínűsége egy ilyen döntésnek, a szakértő azt válaszolta: több mint 50 százalék.

Ilyen szituáció nincs

Az orosz vezetés a háború kezdete óta óvakodik attól, hogy háborúnak nevezze azt, ami Ukrajnában zajlik, a kezdetekről különleges katonai műveleteknek titulálja az inváziót. A hadiállapot bevezetésének témája ezzel együtt február vége óta jelen van a nyilvánosságban, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az első napokban több ízben is kénytelen volt cáfolni az erről szóló híreket, egyszerű kacsáknak nevezte azokat.

Sőt maga Vlagyimir Putyin is beszélt róla március 5-én, amikor orosz légitársaságok női alkalmazottainak gyűrűjében elemezte a kialakult helyzetet. (Hogy ezek a nők valóban ott voltak-e az elnök asztalánál, azzal kapcsolatban kételyek merültek fel, de ez a téma szempontjából mellékes.) Putyin akkor azt mondta, hadiállapotra nincs szükség, a bevezetésének feltételei egyáltalán nem állnak fenn.

„A hadiállapot az elnök rendelete alapján vezethető be, azt a föderáció tanácsának is meg kell erősítenie – fejtegette. – Erre külső agresszió és az ország területén zajló harci cselekmények kirobbanása esetén kerülhet sor, ilyen szituáció azonban nincs, és remélem, hogy nem is lesz” – tette hozzá.

Ilyen szituáció van

A jogszabályok mindazonáltal csűrhetők és csavarhatók bárhogyan egy olyan rendszerben, mint az orosz, ráadásul nem biztos, hogy erre okvetlenül szükség van. Április 1-je óta több alkalommal értek támadások lőszer- és üzemanyagraktárakat Oroszország Ukrajnával határos megyéiben. Bár az ukrán fél hivalatosan nem sietett elismerni, hogy fegyveres erői követték el ezeket a támadásokat – Mihajlo Podoljak, az elnöki adminisztráció tanácsadója az isteni gondviselés szerepét emelte ki ez ügyben a minap –, aligha valószínű, hogy az orosz veszteségek a semmiből keletkeztek volna. Annál inkább, hogy pénteken délelőtt megint csak Podoljak azt mondta: lesznek harcok Oroszország területén is.

A további eszkaláció felé mutatnak továbbá az ukrán főváros elleni csütörtök esti rakétatámadások, akkor lőtték Kijevet, amikor az ENSZ főtitkára moszkvai látogatása után egy nappal épp ott tartózkodott. Ezeket megelőzően az oroszok figyelmeztettek: ha Ukrajna nem hagy fel az oroszországi célpontok elleni akciókkal, ismét lőni fogják a fővárost.

Magabiztos ukránok

Az ukránok ellenben egyre kevésbé óhajtanak megijedni az orosz fenyegetésektől, jól mutatja ezt a Moldovával és a Dnyeszter Menti Köztársasággal kapcsolatos kommunikációjuk. Hogy a Transznyisztriában a héten tapasztalt provokációk kihez vagy kikhez köthetők, nem tudjuk, de jellemzőnek mondható Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó kommentárja, aki jelezte: amennyiben Moldova kéri, az ukrán hadsereg készen áll arra, hogy „felszabadítsa” a térséget. A senki által el nem ismert, de egyértelműen oroszbarát Dnyeszter Menti Köztársaság jelentőségét az adja, hogy gigantikus fegyverraktárok találhatók a területén – a Varsói Szerződés felszámolása idejéből –, amelyekre hozzávetőleg 1500-2000 orosz békefenntartó vigyáz. Nem kérdés, hogy esélyük sem lenne egy ukrán támadás esetén.

Ha van valami, amire ebben a pillanatban az oroszoknak nincs szükségük, az egy újabb front a fővonalaktól távol, egy NATO-tagállam, mármint Románia határai közelében, egy olyan országban – Transznyisztria de iure Moldova része –, amely ennek a NATO-tagállamnak kifejezetten szoros szövetségese.

Mindez itt és most abból a szempontból érdekes, hogy az ukránok fokozódó magabiztosságának is hála egyre kevésbé valószínű, hogy Oroszország az eddig ismert, alkalmazott, kialakult képletek szerint megnyerheti a háborút. Innen nézve fontos alapvetően, hogy Putyin és csapata mire készül a donbasszi csata majdani kimenetelének ismeretében. Vagyis évekig tartó alacsony intenzitású konfliktusként folytatódik a szembenállás Ukrajnában, vagy mindent egy lapra feltéve háborúvá minősíti át a különleges katonai műveletet, és a hadiállapot bevezetésével újrarajzolja az események kontextusát. Hogy hagyja a fenébe az egészet, és visszakullogjon a 2022. február 24-ei vagy pláne a 2014 előtti határok mögé, az kizárt. Legalábbis addig, amíg Oroszország elnökét Vlagyimir Putyinnak hívják.

50+ százalék

Jogvédők szerint ami Oroszországban jelenleg zajlik, az de facto már amúgy is hadiállapotnak tekinthető. Az Agora és a Halózati Szabadságok szervezetek vezetői, Pavel Csikov és Damir Gajnutgyinov március végi jelentésükben azt írták, a sajtószabadság sérül, blokkolják a közösségi média különböző platformjait, a demonstrációkat tiltják, nem használhatók egyes kifejezések, kimondásuk súlyos pénz- vagy börtönbüntetésekkel járhat, akadályozzák a szabad helyváltoztatást is. Mindezek az intézkedések, illetve az ilyen gyakorlat szerintük megfelel a hadiállapotra vonatkozó fogalmaknak.

Állításaik nem alaptalanok, ám az is tény, hogy a fentiek a közvélemény korlátok közé szorításának, a közhangulat erőszakos befolyásolásának az eszközei, a háború konkrét eseményeinek alakulására, a valóságos harcokra nézve nincs szerepük. Szemben az esetleges mobilizációval, vagy a hadigazdaság elemeinek alkalmazásával. Hogy ez utóbbiakra is sor kerülhet-e, rövidesen kiderül. A Rácz András által említett 50+ százalékos valószínűség nem elhanyagolható.

Díszszemle egyébként biztosan lesz Moszkvában. A próbák már elkezdődtek az orosz fővárosban, aki az ebben a cikkben láthatóaknál még több képet szeretne látni a csütörtök esti vonulásról, ide kattintva sikerrel járhat.