Magyarország elsőként került az EU célkeresztjébe

Szerdán az Európai Bizottság hivatalosan is értesítette Magyarországot, hogy elindította az úgynevezett feltételességi mechanizmust a kormány ellen. Ez az első alkalom, hogy elindították ezt a mechanizmust az EU történetében.

A mechanizmust olyan államokkal szemben indíthatják, amelyekben a jogállamiság hiányosságai miatt közvetlen veszélybe kerül az EU pénzügyi érdeke. A Bizottság szerint szerint több mint tíz év alatt elég bizonyíték gyűlt össze arról, hogy Magyarországon ilyen a helyzet.

A szerdán kiküldött levél lényegében a magyar kormány bűneit sorolja fel. Olyanokat tartalmaz, mint hogy visszaélésekre alkalmas a közbeszerzési rendszer, nem üldözik a hatóságok a korrupciót, nem átlátható az EU-s támogatások elosztása, az elszámolások ellenőrzése pedig felületes. Röviden arról szól, hogy az állam közreműködik abban, hogy el lehessen lopni az uniós pénzeket.

Levelezés, szavazás, stb.

A hivatalos menetrend szerint a magyar kormánynak két hónapja lesz válaszolni a vádakra, illetve javaslatokat benyújtani a helyzet javítására.

Ha a válasszal a Bizottság elégedett lenne, akkor leállítják a mechanizmust. Ha nem, akkor a Bizottság viszi tovább az eljárást, amit azzal zárhat, hogy a Tanácsnak a magyarországi kifizetések felfüggesztését javasolhatja. A Tanácsban a tagállamok kormányai minősített többséggel kell hogy támogassák a pénzek felfüggesztését. A múlt hétvégén a francia és a szlovén választás nyomán ez a többség valószínűleg elő is állna.

Orbán Viktornak joga lesz kérni, hogy miniszterelnöki is szinten vitatkozzanak majd az ügyről. Ezt a kvázi fellebbezési lehetőséget is figyelembe véve akár 9 hónapig is tarthat mostantól az egész eljárás. Azaz ha pénzt vennének el a magyar kormánytól, akkor az jó eséllyel karácsonykor vagy jövő vízkeresztkor lesz.

Minden 2021 óta megítélt pénzt figyelembe vehetnek

Hogy mennyi pénzt érintene a felfüggesztés, az attól függ, hogy a Bizottság szerint mennyi kár érte az EU költségvetését a magyarországi szabálytalanságok miatt.

Az biztos, hogy minden 2021. január 1-től megítélt kifizetést érinthet a felfüggesztés: a kohéziós támogatásokat, a mezőgazdaságnak járó pénzt, a helyreállítási alapot is. Olyan programokat is, amelyeket a 2014-20-as költségvetés terhére, utólag osztottak ki.

Kilenc éve keresik a fogást

Az EU lassan tíz éve nem tud mit kezdeni azzal, hogy Magyarországon a demokratikus rendszert olyan szinten építi le a kormány, hogy nem vennék fel az EU-ba. Csakhogy míg a belépési kritériumok szigorúak és számonkérhetők, arra nem találtak ki szabályokat, hogy a már bent lévőkkel mi legyen.

Az egyetlen eszköz sokáig a hetes cikkely szerinti eljárás volt (ilyen is megy Magyarország ellen), de annak annyira szigorú a szankciója, hogy senki sem gondolja komolyan, hogy kivetik Magyarországgal szemben - lényegében az EU-ból való kizárást jelentené, ha a szankcióval zárnák azt az eljárást.

Ezért 2013-ban, az akkori német, dán, holland és svéd külügyminiszter javasolta először, hogy legyen egy pénzbüntetéssel fenyegető büntetési rendszer a jogállamiságot romboló kormányokkal szemben. Nem mondták ki, de mindenki értette, hogy az eljárást Magyarország miatt találták ki. Az éppen utolsó évét töltő Barroso vezette Bizottság elgondolkodott a terven, de nem lépett.

Az Európai Bizottság Jean-Claude Juncker alatt viszont kidolgozta a mechanizmust. Orbán Viktor már 2018 nyarán megmondta: ha lenne ilyen mechanizmus, akkor ő megvétózza a következő EU-s költségvetést, aminek a részletes vitája amúgy csak két év múlva volt aktuális.

Csakhogy 2020 nyarán a járvány közbeszólt. Hatalmas gazdasági válság elé nézett az EU, amivel szemben egy óriási pénzügyi csomagot igyekeztek összerakni a tagállamok. De a nettó befizetők jelezték: csak akkor lesz mentőcsomag, ha a mechanizmus is belekerül a rendszerbe, mert arra nem adnak eurószázmilliárdokat, hogy aztán keleti önkényurak a falu gázszerelőjének adják tovább.

A tét az európai gazdaság megmentése volt, úgyhogy nagy volt a nyomás Orbánon, és az addigra szintén erősen kritizált lengyel miniszterelnökön, akik Brüsszelben napokig ellenálltak a mechanizmus és a mentőcsomag összekapcsolásának. Végül engedtek, azzal a feltétellel, hogy a mechanizmust kizárólag olyan jogállamisággal kapcsolatos ügyekre szűkítik, amelyekben kimutatható az EU-s költségvetésnek okozott sérelem. Tehát nem elég kimondani, hogy korrupt egy rendszer, azt is be kell bizonyítania a brüsszeli vádiratnak, hogy emiatt kár érte az uniót.

2020 novemberére elkészült a mechanizmus működését meghatározó jogszabály, amitől Orbán és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki, teljesen elképedtek. Úgy érezték, hogy egy csomó pénzt elvehetnek tőlük. Orbán esetében a korrupció, Morawieckinél pedig a bíróságok politikai irányítása miatt volt várható a mechanizmus elindítása.

Budapest és Varsó zsarolni kezdtek, és a teljes EU-s költségvetés plusz az újjáépítési alap megvétózásával fenyegették meg a többi tagállamot. Sajátos kompromisszum született a 2020 decemberi csúcson: a mechanizmust végül elfogadták, de a miniszterelnökök megígérték Orbánéknak, hogy addig nem használják, amíg az EU Bírósága meg nem vizsgálja, hogy a mechanizmusról szóló jogszabály rendben van-e. Orbán lényegében időt vett a zsarolásával, elintézte, hogy a 2022-es magyar választás előtt ne lehessen a mechanizmust elindítani.

Ettől az Európai Parlament lett nagyon ideges, beperelte a Bizottságot, hogy miért nem indítja már el a mechanizmust, hiszen a halasztás nem egy jogilag kötelező előírás volt, hanem a 2020 decemberi személyes alku eredménye. A Bizottság erre elküldött egy mostanihoz hasonló levelet a magyar és a lengyel kormánynak tavaly novemberben, de nem hivatalosat. Vagyis úgy csináltak, mintha elindult volna a mechanizmus, miközben nem indult még el. De jelezték így, hogy dolgoznak már a vádiraton, mindkét kormány ellen.

Idén február elején döntött az EU Bírósága, és megállapította, hogy a mechanizmus teljesen rendben van. A Bizottság azonban még ekkor sem lépett. Urusula von der Leyen bizottsági elnök a magyar választás másnapján, április 4-én jelentette csak be, hogy hamarosan Magyarországgal szemben elindítják a mechanizmust. Erre még 27-ig kellett várni.

Lengyelország eddigre kikerült a képből. Hogy ennek mi lehet az oka, az nem teljesen egyértelmű. Benne lehet az ukrajnai háborúban mutatott lengyel áldozatvállalás figyelembevétele, de az is, hogy a bíróságok politikai megszállásából nehezebb levezetni az EU-s pénzek elvesztegetését, mint a közbeszerzések körüli korrupció esetében.

Olyat nem nagyon tud produkálni másik ország Európában, hogy tíz év alatt 12 ember vegye fel az EU-s támogatások több mint ötödét.

A magyar költségvetésnek nagyon nagy szüksége lenne az EU-s támogatásokra. És miközben ez a mechanizmus éppen csak elindult, a kormány több mint egy éve nem bír hozzáférni a helyreállítási alapban lévő milliárdokhoz sem, mert szintén a közbeszerzések körüli magas korrupciós kockázatok miatt a Bizottság nem hagyta jóvá a magyar pénzköltési tervet.

Hogy lesz-e, és mekkora lehet a pénzmegvonás a szerdán indult mechanizmusból következően, azt lehetetlen egyelőre megjósolni. A szándék azonban egyértelmű: egy évtized szóbeli megrovások után az EU-s intézményrendszer megpróbálja jobban megszrongatni az Orbán-kormányt.