Haladékot kért a kormány a hajdúnánási motorversenypálya építésére

• 2023-ban biztosan nem lesz gyorsasági motoros világbajnoki futam Magyarországon
• Megcsúszott a Hajdúnánásra tervezett építkezés, ezt a kormány jelezte is a nemzetközi szervezőcégnek
• Beruházásként anyagilag biztosan nem fogja megérni
• De a jelek szerint ennek ellenére nem tett le róla a kormány

Volt Orbán Viktornak a kampányban egy elejtett megjegyzése március 26-án. A miniszterelnök a ZalaZONE Járműipari Tesztpályájának egy részletét adta át, nem először és biztosan nem utoljára. Itt belekezdett egy fejtegetésbe, miszerint az ilyen típusú óriás beruházásokba, amilyen a zalaegerszegi tesztpálya is, a magánszektor nem száll be, mert egyszerűen nem éri meg. Ezért csinálja meg az állam. „Itt pénzt nem az állam fog keresni, hanem azok a cégek, amelyek használni fogják a ZalaZONE-t. Igaz, hogy mi majd adóval jól elvesszük a jövedelmük egy részét, és így összességében természetesen a magyar állam is jól jár, tehát a végén a magyar állam szempontjából is megéri ez, de valójában az állam nem azért ruházott be itt, hogy közvetlenül profitot gyűjtsön be, hanem azért, hogy segítsen a vállalkozásoknak abban, hogy nagy profitot csinálhassanak, és annak egy részét befizethessék adóként az államkasszába” – vezette le Orbán.

A „megtérülést itt másképpen kell számolni, mint egy magánberuházásnál” típusú beruházások közé sorolta Orbán a ZalaZONE mellett a Budapest–Belgrád vasútvonalat, a Hungaroringet, valamint a kormányfő szerint „ilyen a Moto GP-pálya, ha egyszer meg tudjuk építeni, tehát számos olyan dolog van, amit az államnak kell megcsinálnia, és aztán később az egész közösség látja a hasznát – föltéve, ha nem bukik be”.

Sokba kerül, és hol van még a vége

Az Orbán által emlegetett Moto GP-pálya elvileg Hajdúnánáson épül, és jövőre versenyhelyszíne lenne a motoros Forma–1-nek. De eddig a helyszínen egyetlen kapavágás sem történt. Ha minden igaz, sokadik nekirugaszkodásra most kapnak csak konkrét ajánlatot azok a gazdák, akik földjén a versenypálya épülne.

Az szinte biztos, hogy – mint az a G7 korábbi cikkéből kiderül – a Moto GP-t Magyarországra hozni vastagon nem éri meg az államnak, a beruházás nem lesz nyereséges. Nemcsak annak köszönhetően, hogy az építkezésre eredetileg szánt 65 milliárd forint kiemelkedően sok. Összehasonlításul: a finn Kymi Ring, ahol már idéntől lesz futam, mindössze 9 milliárdból készült.

Ezen felül van a nemzetközi szervezőknek fizetendő jogdíj, ami szintén nem aprópénz. A nemzetközi szervező cég, a Dorna kezében van két versenysorozat is, a Moto GP és a Superbike. Mindkettőre, tehát külön-külön 44 milliárd forintot fizet 10 évre a magyar állam. (A Forma–1-nél is ez jelent akkora pluszkiadást, ami miatt a Hungaroring vezetője szerint borul a nullszaldó.)

Miért kell még egy pálya, ha ott van a Hungaroring?

A hivatkozás az, hogy a Hungaroring nem felel meg a top motorosverseny követelményeinek. Pedig ideális kombináció lenne, a Hungaroring átfogó felújítása átépítésekkel, esetleg az aszfaltcsík módosításával ugyanis régóta napirenden van. A becslések szerint ez 60-90 milliárd forintos munka lesz. A Moto GP jelenlegi helyszínei között valóban többségben vannak a kifejezetten motorversenyeknek épített pályák, de akad több olyan is, ahol rendeznek Forma–1-et is. Ilyen az Egyesült Államokban az austini pálya, Európában a katalán, a silverstone-i és a Red Bull osztrák pályája, de a maláj pályán is volt korábban Forma–1.

Miért a nulláról kezdik, ha van egy félig kész pálya?

A kormányzati döntés az lett, hogy nem kombinálják a Hungaroring alapos ráncfelvarrását a Moto GP igényeivel, hanem új pályát építenek. Mármint vadonatújat. Nemcsak a Hungaroringgel nem számolnak, de a félbehagyott, jóval korábban szintén a motoros világbajnokságra készülő sávolyi versenypályához sem nyúlnak hozzá. Ezt a Fidesz-kétharmad előtt kezdté építeni, különös körülmények között. A spanyol beruházó aztán bedőlt a nagy ingatlanválságban, a Balatonhoz közeli pálya soha nem készült el. A 195 hektáros területen a nyomvonalat kialakították, 4 ezer tonna követ bedolgoztak, és most ott pusztul.

Steinmetz Ádám korábbi jobbikos képviselő próbálta megtudni többször, hogy miért nem a sávolyi pályát fejezi be a kormány 30 milliárd forintért, és miért fizet ki 65 milliárdot a hajdúnánásiért. Schanda Tamás államtitkár a parlamentben azt válaszolta, „a sávolyi pálya 2008-as megtervezése óta jelentősen változtak a Moto GP-versenyhelyszínekkel kapcsolatos követelmények, így Sávoly már az akkori tervek szerint sem lenne alkalmas egy mai versenyre. Ráadásul érdemes körbenézni a helyszínen, hogy most milyen állapotok vannak. A padok (itt vélhetően a boxutca mögötti területre, a paddockra gondolt), az épület és a központi infrastruktúra elvárásai messze nem jók, a vonalvezetés elavultnak tekinthető, ráadásul hasonló pálya van a versenynaptárban; nincsen elegendő hely a megfelelő infrastruktúra kialakításához, és a bontással együtt jelentősen drágább lenne, mint egyébként ez az új fejlesztés”.

Megkerestük a Humda Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-t is, hogy miért nem volt alkalmas a már alaposan előkészített sávolyi helyszín. A Humda azt válaszolta, a Moto GP és a másik népszerű verseny, a Superbike nemzetközi szervezője, a Dorna teljesen új típusú ringet szeretett volna. A feltételeiknek sem a Hungaroring, sem a szintén felmerült balatonfőkajári vagy sávolyi helyszín nem tudott eleget tenni, a helyszíneket megtekintette a Dorna által javasolt tervező is. A magyar fél egy új generációs versenypálya építését vállalta, „amely központi szerepet tölthet be a közép-európai térségben”.

Palkovics vitte a kormány elé az ötletet

Az új Moto GP-pályáról Palkovics László miniszter 2019 nyarán kezdett tárgyalni a nemzetközi jogtulajdonossal, a Dornával, hogy Magyarország vegye át az addig a csehországi Brnóban tartott futamot. A kormány 2019 őszén be is jelentette a szándékot. Ekkor kiderült, hogy Sávolyt nem fejezik be, új helyszínként szóba került Balatonfőkajár, Nyíregyháza és Hajdúnánás. Végül utóbbi mellett döntöttek 2020 tavaszán. 2021 márciusban írták alá a szerződést a Dornával, ekkor kellett volna elkezdeni a konkrét tárgyalásokat a kijelölt helyszínen fekvő földek tulajdonosaival.

A tervek szerint 2023-ban már futamot rendeztek volna, de ez biztosan nem lesz így.

A szerződésben van egy pont, mely szerint 2022. január végéig jelezni kell, ha csúszik a beruházás, és akkor csak 2024-től indul a 10 éves időszak. Ezt a csúszást jelezték már a Dorna felé.

Megjelent egy kormánydöntés is néhány hónapja, ami elvont 15,5 milliárd forint kifejezetten a Moto GP-pályára címkézett összeget a Humda Zrt.-től. A cég elnök-vezérigazgatója, Weingartner Balázs azt mondta a hadjúnánási önkormányzatnak február végén: ez nem jelenti azt, hogy ne épülne meg a pálya, ők maguk jelezték, hogy a munkálatok féléves csúszása miatt a pénzt idén nem tudnák felhasználni, tolják át jövőre.

Jelenleg egyáltalán nem indultak még meg a földmunkák. Kérdésünkre, hogy mi hátráltatja az építkezést, a Humda azt válaszolta:

„Vannak olyan földterületek, amelyek nem állami tulajdonúak, így első lépésként meg kellett teremteni ezek megszerzésének jogi hátterét.”

Vagyis a probléma valóban előáll, amiről Steinmetz Ádám is beszélt a Sávoly vs. Hajdúnánás pár kapcsán, és ő így fogalmazta meg: „ha már építkezések, arra is kíváncsi voltam, hogy a minisztérium szerint vajon Moto GP-pálya építésére a Sávoly külterületén lévő, mezőgazdaságra alkalmatlanná tett terület, vagy a Hajdúnánás közelében fekvő több száz hektár termőföld leaszfaltozása jelent ésszerű megoldást”.

Nagyon úgy néz ki, meg kellett várni előbb a terveket, hogy pontosan milyen területeket kell megszerezni. A tervpályázaton tavaly márciusban eredményt hirdettek, de itt lényegében csak látványterveket mutattak be. A részletes tervek kidolgozása csak ezután kezdődött meg. Csak erre 4,7 milliárd forintos szerződést kötöttek a Bord Építész Stúdió Kft.-vel tavaly.

A hajdúnánási önkormányzat ülésén március végén mutatta be Weingartner Balázs, a Humda elnök-vezérigazgatója, hogy pontosan mely területeket kell megvenni vagy elcserélni.

A Humda arra a kérdésünkre, hogy hogyan áll most az építkezés, azt válaszolta: „A beruházás jelenlegi két legfontosabb feladata a beruházáshoz szükséges ingatlanok megszerzése, valamint a tervezési feladatok végrehajtása. A területrendezés már az utolsó szakaszban tart. Jelen pillanatban folyamatban van a beruházás helyszínét érintő ingatlanok megszerzése, májusban várhatóan minden érintett ingatlantulajdonos megkapja a korábban már velük leegyeztetett és előkészített szerződést a csereföldekre vonatkozóan, illetve a kötelező érvényű ajánlatot az adásvétel vagy kisajátítás esetében.”

Érdemes megjegyezni, hogy Palkovics László külön miniszteri biztost bízott a Moto GP-pálya körüli ügyek koordinálásával. Ezt a feladatot Tiba István helyi fideszes politikus kapta meg. Mint kiderült, a feladata az, hogy a gazdák ne járjanak rosszul, és vagy fizessék ki nekik a földjeiket, vagy kapjanak cserébe megfelelőt. Tiba megbízatása 2021. május 15. napjától 2023. április 14. napjáig szól, ezért havi egymillió forintot kap.

650 hektár termőterület megvételéről vagy elcseréléséről kell megállapodni a gazdákkal. A végleges tervek májusra lesznek készen, a komolyabb munkák ősszel kezdőnének, 2024 tavaszára fejeznék be ezeket (bár most már 2024 nyarát írta nekünk a Humda), szeptemberben lenne az első futam. Moto GP- és Superbike-futamokat terveznek, de lenne kutatás-fejlesztési park is, ennek részeként lehetne bérelni is a pályát. Évente 250-300 napos kihasználtságot terveznek. Van egyéb beruházás is: elkezdődött az M3–M35-ös autópálya egyik csomópontjának az építése, illetve további három is lesz még a projekten belül. Lehajtó épül Görbeházánál, amely lehetővé teszi, hogy a megnövekedett forgalom ne a községen és Hajdúnánáson haladjon keresztül. A projekt része az említett települések közötti útszakasz felújítása és szélesítése is.

„Gazdasági és technológiai aspektusok alapján úgy döntöttünk, a Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc háromszög a legmegfelelőbb: megközelíthető, ráadásul ott találtunk rá a területre, amely nincs túlságosan közel a lakott településekhez, hogy a zaj ne zavarja az ott lakókat, ugyanakkor a fentebb említett három nagyváros közelsége garantálja, hogy a szurkolók szállása, ellátása is megoldott legyen” – nyilatkozta 2020 májusban Palkovics László a helyszínről.

Szempont lehetett a Debrencennél épül BMW-gyár is. Erről Steinmetz azt mondta a parlamentben, hogy „ha a BMW tesztpályát akar Kelet-Magyarországon, akkor építsen magának! Ne önök építsenek tesztpályát a BMW-nek a mi adóforintjainkból egy válság idején több száz milliárdért! Ez mégiscsak nonszensz!”

Azt most a Humda is elismerte, hogy a BMW profitálhat a versenypályából: „a fenntartható működtetést nemcsak versenyrendezéssel lehet elérni, hanem tesztlehetőségek biztosításával is. Így például a Debrecenben letelepedő BMW-nek is lehet ezt garantálni, de a hazai technológiai fejlesztéseknek szintén lehetőséget adhat ez a beruházás”.

További szempont volt még:

• „Hajdúnánás fekvése ideális egy nagyszabású eseménysorozat megrendezése szempontjából.
• Három kelet-magyarországi megyeszékhely; Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen irányából egyaránt könnyedén elérhető autópályán. Egy 550-600 ezres régió szolgáltató központja építhető fel és üzemeltethető itt.
• A helyszín kiválasztásánál nyilvánvalóan szerepet játszott a kiváló közlekedési infrastruktúra, amelyet az M30, M3 és M35 autópályák jelentenek. A régióval szomszédos három országból is sok szurkoló várható a hajdúnánási Moto GP-, illetve Superbike-futamokra.
• De nem szabad elfeledkezni a pálya autóipari, oktatási és tudományos szerepéről sem: a helyszíntől közel 50 km-re lévő Debrecenben jelentős autóipari beruházások zajlanak. A felsőoktatás is jelentős a régióban: Debrecen mellett Nyíregyháza és Miskolc is fontos oktatási és gazdasági központ.
• Nemzetközi szempontból előnyt jelent, hogy Kassa és Nagyvárad is 120 km-en belül található.
• A Moto GP-beruházás hozzájárul ahhoz, hogy Győr és Kecskemét után Debrecen, illetve a kelet-magyarországi térség is a magyar járműipar központjává váljon.”

A közbeszerzési értesítőben megjelent már néhány olyan pályázat, ami a Moto GP-pálya előkészítése miatt szükséges. Az egyik a „Hajdúnánás–Görbeháza ivóvíz távvezeték kiépítése a Hajdúnánás Moto GP-pálya víziközművel történő ellátásával” című projekt. Ezt a feladatot a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte 7,7 milliárd forintért. Az igazán nagy összegű munkákra még csak ezután írnak ki közbeszerzést.