Budapest ugyan az ellenzéké, de a Budai Vár újra a Fidesz kezén van

Budapesten egy kivétellel (Rákosmente, XVII. kerület) az összes választókerületben nyerni tudott az egyesült ellenzék. Így például Csárdi Antal is mandátumot szerzett a fővárosi egyes választókerületben. Pedig ha 2010 után valahol sokat bíbelődött a Fidesz az egyéni választókerületek határainak átrajzolásával, akkor ez itt volt. "Azokat a ferencvárosi szavazóköröket csapták az új választókerülethez, ahol hagyományosan a jobboldal szerez többséget. Ugyanez történt a VIII. kerülettel is, a jobbos részek az új szuperkörzethez kerültek. Cserébe a régi belvárosi 5-ös választókerület XIII. kerületi, hagyományosan balra szavazó részét leválasztották. Így sikerült a csoda, a hagyományosan inkább baloldali főváros közepén létrehoztak egy stabilan jobboldali választókerületet" - írtuk 2014 márciusában.

Tehát egy tökéletesen abszurd választókerületről van szó: része a teljes I. kerület a budai oldalon, a teljes V. kerület, valamint Ferencváros és Józsefváros egy része is a pesti oldalon. A fideszes térképrajzolgatás 2014-ben működött is, Rogán Antal (Fidesz) nyert, igaz, ehhez az is kellett, hogy Schiffer András (LMP) ne lépjen vissza, így pedig elvitt közel 14 százalékot. Amióta viszont az LMP-s Csárdi Antal a közös ellenzéki jelölt, 2018-ban és 2022-ben is elbukott itt a fideszes próbálkozó.

Az már 2020-ban kiderült, hogy Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója helyett Böröcz László, a Fidelitas korábbi elnöke lesz Csárdi kihívója. A váltás összességében nem jött be. Hollik 2018-ban mintegy 20 ezer szavazatot kapott, Csárdi 23,3 ezret, most Böröcz csak 19,1 ezer voksnak örülhet, míg az ellenzéki mandátumhoz elég volt 21,7 ezer támogató (sokkal alacsonyabb volt a részvétel).

Ha viszont tüzetesebben átnézzük a választókerület szavazóköreinek adatait, akkor azt látjuk, hogy a Budai Várban a Fidesz nyert, valamint az V. kerületben is Böröcz nyerte a legtöbb szavazókört, Csárdi csak a külképviseleti szavazatoknak köszönhetően szerepelt jobban. A vár falain kívül már az ellenzéki politikus volt népszerűbb a budai oldalon, valamint a ferencvárosi és józsefvárosi részen is inkább őt akarta képviselőnek a nép.

Ugyanakkor 2018-ban a Budai Várban lévő szavazókörökben is nyerni tudott az LMP-s politikus, most viszont a vári lakosok többsége Böröcz László neve mellé húzta be az ikszet.

A 001. számú szavazókör szavazókör eredménye:

1. Böröcz László 446 voks
2. Csárdi Antal 307 voks

Ez pedig a 002. számú szavazókör eredménye:

1. Böröcz László 407 voks
2. Csárdi Antal 303 voks

Hogy az ellenzék szempontjából elesett a Budai Vár, azért is érdekes, mert Nagy Gábor Tamást 1998 óta zsinórban ötször választották meg fideszes polgármesternek ebben a hagyományosan erősen jobboldalinak tartott kerületben, ellenben 2019-ben szoros versenyben V. Naszályi Márta nyert az I. kerületben (igaz, a vár falain kívül most is az ellenzék a népszerűbb).

De akkor mi történt a vár falain belül?

Gyakorlatilag az egész Budai Vár a NER építkezési területe, nem is igazán lehet nyomon követni, hogy a felújítására mennyit költenek. Az mfor.hu 2020 nyarán írta meg, hogy például milliárdos lett Orbán Viktor puritán irodájának felújítója. A miniszterelnöki iroda 2019. január 1-ével költözött a várba, a beruházás értéke közel 20 milliárd forint volt, de a kapcsolódó költségekkel együtt pedig a büdzsé elérhette a 25-30 milliárd forintot is.

Arról a napokban írtunk, hogy hatalmas vakítás a Karmelita elkordonozása. A Budai Vár felét pedig Tiborcz István, a miniszterelnök vejének üzlettársa újíthatja fel nagyon súlyos milliárdokért. A WHB Paár Attila tulajdona, ők renoválják a Pénzügyminisztérium leendő épületét a Szentháromság tér 6. szám alatt, a második ütemet 54,4 milliárd forintért vállalták. A közbeszerzéseket pedig eleve az a Várkapitányság Zrt. bonyolítja, amelynek számlavezető bankja 2019 óta a Gránit Bank, ami Tiborcz István tulajdonába került 2021 végén.

Szintén a Szentháromság téren építkezik a Matolcsy-féle MNB is, amely versenyeztetés nélkül vehette meg a magyar államtól a Mátyás templommal szemben található Burg hotel épületét 2020 végén. Az épületet azóta már le is bontották az önkormányzat tiltakozása ellenére és kiemelt kormányzati beruházássá minősítették.

Kedvezményes privatizáció a régi bérlőknek

A vári lakosokat azonban leginkább a lakástörvény érintette. Ennek a többször módosított és az Áder János köztársasági elnök miatt az Alkotmánybíróságot is megjárt, végül tavaly novemberben a kormánytöbbség által megszavazott jogszabálynak a lényege, hogy a forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb, mint 25 éve bérlik az ingatlant. De változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak.

Az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony esetében pedig végül meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét. Az ellenzék szerint a módosítással együtt is túl kedvező feltételek mellett juthatnak hozzá a bérlők a lakásokhoz.

Azt a 444 is megírta, hogy a lakástörvény első verziója éppen Böröcz László képviselőtől származik, és akkor még az állt benne, hogy az önkormányzatoknak kötelező lesz eladni (a korábban elidegenítési tilalom alatt álló) a világörökségi területeken lévő bérlakásokat a bérlőknek, akkor is, ha csak 1-2 éve költöztek be. A Párbeszéd és az LMP javaslata volt az eredetileg, hogy csak azoknak engedjék meg az ingatlanvásárlást, akik 1993 óta béreltek önkormányzati lakást a Várban.

A szavazás alapján azonban úgy tűnik, hogy összességében a vári (jelentős részben nyugdíjas) lakosok nagy része (akik már 1996 előtt is ott laktak) mégis inkább a Fidesznek lett hálásabb, amiért most akár a piaci ár 15 százalékáért megvehetik a bérleményüket.